Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jogászképzés

Jogszociológia 2003.0327 Jogászképzés Francia jogászképzés A 14.századtól kötelező a bírói indoklás Hatalommegosztás érdekében leválasztják a közigazgatási bíróságokat. Bevezetik az Államtanács intézményét, amely a közigazgatási aktusok törvényességi felügyeletének legfelső szerve lett. A jogi magánpraxis szoros állami felügyelet alatt áll. Külön képzik az ügyvédeket, az ügyészeket, a bírákat és a közigazgatási bírákat. Az ügyvédség szakonként tagolt Külön gazdasági és pénzügyi ügyvédek vannak Jogi tanácsadást egyetemi diploma nélkül is lehet végezni. Németország Egységes jogászképzés folyik, utána referendár vizsgák letételével válik a tanonc teljes jogú jogásszá. Magyarországtól eltérően az ügyvédi irodák száma maximalizált, az ügyvédek erős állami kontroll alatt működnek, és ügyvédből nem lehet bíró, illetve ügyész! Az ügyészség centralizált, hierarchizált, mint

nálunk. Eltérés: a felsőbíróságok tagjait előszeretettel nevezték ki egyetemi professzorokból. Az angolszász rendszer A 19.századig nincs egyetemi képzés, csak az ún Inn-ekben A hangsúly ma is a gyakorlati képzésen van, és az egyetemet is megkövetelik. Az ügyvédrendszer kétféle: a.) barrister: (Margaret Theatcher) ők jogosultak felsőbíróságok előtt is eljárni, és jóval nagyobb tekintélyük van, mint a másik csoportnak b.)solicitor: az ún jogi segédmunkát végzik, beadványok stb. szakmai érdekképviseleti szervük a BAR A jogászok London egy meghatározott kerületében helyezkednek el. A barristerek a solicitor újtán kereshetők fel. Barristerek tagolódása: a.) junior barristerek b)a királynő tanácsadója: ez a barristerek kb 10%-át teszi ki. Angliában 7000 barrister él, és ebből 700 kapja meg a címet A címre pályázni kell, és szükséges a kancellár javaslata is. A bíróvá válásnak ez az egyik lépcsője! 20 év kell

ahhoz, hogy bíró lehessen valaki. A barristerek tagolódása szakterületenként történik, mint Magyarországon. Társadalmi bázisuk hosszú évszázadokon keresztül konstans, szinte kizárólag oxfordi és cambridge-i jogászok. Ez a viszonylagos zártság újratermelődik A bírák: Tekintélyük rendkívül magas. 15-20 éves gyakorlat után lehet bíróvá válni Ők alkotják és ők is alkalmazzák a jogot. Rendkívül jól keresnek Fizetésük nem éri el ugyan a barristerekét, de életfogytig választják őket, és kapnak nemesi címet. Alsó fokú bírák lehetnek solicitorokból is. A kisebb jelentőségű ügyekben békebíróságok járnak el, akik lehetnek solicitorok is, tevékenységüket díjazás ellenében látják el. USA Nem a bírristerek vándoroltak ki, ezért az Angolszász rendszerhez képest ??? A 19.sz közepéig laikusok látták el a bíráskodást. Massachusetts államban 1935-ig egyáltalán nem kellett jogi végzettség a bíróvá váláshoz.

Oka: rendkívül gyakorlatiasak voltak, és igyekeztek a laikus elemeket is bevonni. A jogászság rendkívül tagolt, számuk kb 1 millió fő Csak főiskolai diploma (college) után mehet valaki jogi egyetemre, high scool erre nem elég. 3-4 év a jogi kar, aztán gyakorlat és vizsga. A YALE, HARVARD, BERKELEY, azaz a nagy egyetemek diplomái elegendőek az egyes tagállamokban, de ha nem itt végez, csak abban a tagállamban működhet a jogász, ahol végzett. Kb 200 jogi kar van, évente, több ezer USD a tandíj. Az USA-ban a nagy ügyvédi irodák dominanciája érvényesül Az ügyvédi irodák még az egyetemi évei alatt kiválasztják a diákot. Dotálják is az egyetemeket az irodák Minimális az állami támogatás. Főként ügyvédi irodák, alapítványok és cégek támogatják Külön kaszt a 1 Jogszociológia 2003.0327 büntető ügyvédeké. Nem ritka a 300 dollár óradíjú ügyvéd sem! A precedensjog mellett az államok nagy részében kodifikált

joganyag van. A bírák: a bíróvá válás feltétele abban azonos, hogy ügyvédekből lehet bíró, de lehet egyetemi oktatóból is bíró. Itt sokkal inkább a társadalmi kapcsolatok határozzák meg azt, hogy kiből lehet bíró. A tagállami bírákat a tagállami polgárok választják meg A bírói tevékenység a politikai szférától el van választva, de sok esetben párt indítja a bírót. Magyarország A 16.századig nem kellett egyetemi végzettség a jogi hivatáshoz A jogászok általában az egyháznál, a királyi kúriában advocatusként (tanácsnok), illetve jegyzőként dolgoztak. A 1718században egyre több állami hivatalnokra volt szükség A modern jogászok megjelenése a 19.századra tehető, ekkor jelent meg az ügyvédség is 1667. Nagyszombat: itt volt az első egyetem, ez került át Pestre, és lett az ELTE elődje 1777.Mária Terézia Ratio Educationis: Győr, Kassa és Nagyszombat voltak a jogi képzési helyek 1850-re már 4000 jogász volt

Magyarországon: bírák, ügyvédek, megyei és kormányzati tisztviselők. A 2 világháború között jelentős bővülés tapasztalható, az egyetemi hallgatók 48%-a volt jogász, mivel előírták a közszférában a jogi diplomát. A IIvh után a jogi szakma presztízse csökkent, a joghallgatók száma is csökkent. A rendszerváltással újra reneszánszát éli a jogi hivatás. Ügyvéd 1723.első ügyvédi törvény IIIKárolytól: létrehozta az ügyvédi rendtartást, és Mária Terézia alatt már 800 ügyvéd tevékenykedett. 1875: Budapesti Ügyvédi Kamara megalakulása 1925.az országban 3050 ügyvéd van 1945 után: ügyvédi tevékenységet csak az ügyvédi munkaközösségekben lehetett végezni. Összesen 650 ügyvéd dolgozhatott a szocializmus idején, ők nagyon jól kerestek. Az ÜMK célja az volt, hogy a hatalom jól szemmel tarthassa az ügyvédeket. Az 1960-as végéig bele-beleszólt a hatalom, 1970-től nem A rendszerváltás után felszabadították a

zárt számot. Ma csak Budapesten 4000 ügyvéd van Ausztriában összesen van 2500 ügyvéd. Nem automatikus a megélhetés Az idősebb korúak jóval többen vannak, a fiatalok nehezen törnek be a piacra. Magyarországon is nagy ügyvédi irodák vannak, egyéni ügyvédként egyre nehezebb elindulni. A jogi szakvizsgák letétele után bárkiből lehet ügyvéd. Az ügyvédi törvény szerint aki a feltételeknek megfelel, fel kell venni az Ügyvédi Kamarába. A végzés és a szakvizsga közötti időben ügyvédjelöltnek számít Az ügyvédséghez sok pénz kell: iroda, felelősségbiztosítás. Ma már nagyon nehéz jogi diplomával jogi pályán elhelyezkedni. Ma bíróként elhelyezkedni szinte lehetetlen A menekülési pálya az ügyvédi pálya. Ma már 5-10-szeres túljelentkezés van a bíróságokon A diploma minősítése: szigorlatok átlagának és az államvizsga jegyek és szakdolgozat jegye átlagának az átlaga. 3,51 alatt: rite, 3,51-4,51 cum laude, 4,51

felett summa cum laude A bírónak legalább summa cum laude végzettek, és két nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Az ügyvédek presztízse nem túl magas, a bíró presztízse e legmagasabb, alatta a közjegyző és csak utána jönnek az ügyvédek. Egyre több ügyvédet vonnak felelősségre és zárnak ki a Kamarából, vannak közöttük kóklerek. Ügyvédi tevékenység: 1.képviselset: polgári per, közigazgatási per, büntetőperben védő 2.szerződések és más okiratok készítése 3pénz és értéktárgy letéti őre 4jogi tanácsadás Nem működhet közre olyan ügyletekben, amely a hivatásával nem összeegyeztethető (pl. jogszabályba ütköző) Adott esetben felfüggeszthetik a tevékenységét, vagy kizárhatják a Kamarából. Az ügyvédi díjakban nincs ár megállapítva, a korlát csak a Ptk szabálya: a jó erkölcsbe ütköző szerződés semmis (pl. Tocsik Márta sikerdíja) Az ügyvédi irodák is 2 Jogszociológia 2003.0327

specializálódtak: a.) perbeli képviselet b) gazdasági ügyek (cégalapítás, okiratok készítése) c.)büntetőjogászok Közjegyzők A legspeciálisabb a helyzetük. 1945-1990 között állami hivatalnokok voltak, annyi fizetésük volt, mint a bíróé. 1990 után a közjegyzők magánosultak, de tevékenységüket törvény szabályozza. A törvény meghatározza, hogy egyes munkákért mennyit kérhet (-tól-ig határ van). A közjegyzők száma zárt Ezt nem fogják felszabadítani, kb 270 körüli a számuk Ez a legjobban fizetett jogászi pálya. Ma a 10 legtöbbet kereső adózó között 3 közjegyző van A közjegyzők elsősorban a bankokból élnek. A szakmában való elhelyezkedés gyakorlatilag lehetetlen. A Közjegyzői Kamara nem köteles felvenni a közjegyző jelöltet, csak felveheti A jelöltet a közjegyző veszi fel. Szakvizsga után lehet közjegyző helyettes Bérét a közjegyzőtől kapja. Fizetésük 120 eFt- 500 eFt-ig terjed Számuk nincs

meghatározva A közjegyzői pálya életfogytig tartó hivatás, onnan el nem mozdítható, csak akkor, ha hivatására méltatlanná vált. Közjegyzői tevékenység: 1.közokiratok készítése: ehhez az állam a közhitelesség státuszát fűzi. Ez egy megdönthetetlen vélelem A közokirat esetén, ha a fél nem teljesít, úgy nem kell végrehajtási pert indítani, hanem a jogosult a közokiratot benyújtja a bíróságra, ott rányomják a „végrehajtható” bélyegzőt, és 1-2 hónapon belül végrehajtható. 2hagyatéki eljárás: kizárólagos közjegyzői hatáskör. A helyi bíróság végzésével azonos hatályú Körzetenként két közjegyző működik, egyiké a páros, másiké a páratlan nap. 3hitelesítés: aláírás, illetve másolat hitelesítése. 4jegyzőkönyvi tanúsítvány: jogi jelentőségű tények rögzítése jegyzőkönyvbe 5.okirat, pénz, egyéb értékpapír megőrzése Köteles megtagadni a közreműködést, ha ez hivatásával nem

összeegyeztethető. A közjegyzői állásokat megpályáztatják. Bírák 1869.évi IVtc hozta be a modern bírói rendszer alapjait Ez elválasztotta a közigazgatási bíráskodástól. 1948-ban újjászervezték a bírói rendszert szovjet mintára Az igazgatási hatáskörök miniszterekhez való telepítésével felügyelték a bíróságokat. Az IM határozta meg a személyi és tárgyi feltételeket, és a vezetőket kinevezte. A megyei elnökök utasítása a szervezeti kérdésekre vonatkozott. Az IM általános felügyeletet is gyakorolt a bíróságok felett. A bírák függetlenségébe való beavatkozás eszközei: - a jogpolitikai elveknek irányadó számonkérés - ???politikai eszközök - törvényességi óvás intézménye: az ügyész bármikor, bármely perben beavatkozóként felléphetett - LFB bármikor, bármely ügyet magához vonhatott - Egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzet: a bírák bérének szándékosan alacsonyan tartása 1948-1972 között

ezek jellemzők voltak. 1970-es évek végétől a beleszólás kevesebb lett 1989-ben meg kellett teremteni a bíróság és a bírák függetlenségének alkotmányos garanciáit: 1. nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet 2. más által nem utasítható 3. kizárólag a törvénynek van alárendelve 4. LFB elnökét a KE javaslatára az OGY választja 5. A bírákat a KE nevezi ki 6. A bírói igazgatás az Országos Bírói Tanács igazgatása alá került 7. 1992-ben az AB a törvényességi óvást is eltörölte 1997-ben lépett hatályba a bírói igazgatási rendszert újjászervező törvénycsomag (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, az ítélőtáblák székhelyéről és illetékességéről, valamint a Be reformjáról). Ekkor állították fel az Országos 3 Jogszociológia 2003.0327 Igazságszolgáltatási Tanácsot, amely a bíróságok igazgatását végzi, a bírák

e területen 2/3-os többségben vannak, ők kilencen vannak. A bírói hivatás elnyerése nem különbözik a többi jogi pályától. A bírói kinevezés előtt 1fogalmazó 2szakvizsga 3bírósági titkár A bírói pálya zárt, igyekeznek saját nevelésű embereket kinevezni. A bírák a tisztségükből nem elmozdíthatók. 60-70%-uk nő! A magyar jogi rendszer fejlődése 2003-ig A 19.sz második felétől kezdett el foglalkozni az állam a jogi szabályozással Ezt megelőzően: 1.szokásjog (Werbőczy Hármaskönyve) 2királyi dekrétumok 3helyi statútumok 4.OGY által hozott törvények 5pirilégiumok A 2 vh közti időszakban formális jogegyenlőség volt, később ennek a látszatát sem tartották be pl. baloldali pártokat törvényen kívül helyezték, zsidótörvények stb Megnyirbálták a szabadságjogokat, előszeretettel alkottak kerettörvényeket. Fő szabályozási forrás a kormányrendelet és a miniszteri rendelet volt. A jogegyenlőtlenség

végighúzódott a kettős társadalmon is. Máképp szabályozták pl az uradalmakban dolgozók munkaviszonyát, mint a magángazdálkodókét. 1945 után a helyzet gyökeresen megváltozik. A társadalom, a gazdaság és a politikai élet fejlődése felé mutat a változás. A szovjet típusú államigazgatást vezették be a Tanács rendszerrel. Létrejön a mindenható hatalmi központ, a Magyar Dolgozók Pártja A legális ellenzéket adminisztratív úton számolták fel. Az intézmények megszüntetése után a személyeket kezdték el likvidálni. Ennek eszköze a koncepciós per volt, melynek lényege, hogy egy előre eldöntött koncepcióhoz igazították a per menetét, a bizonyítást és az ítélethozatalt is. Ezekkel félemlítették meg a vezetőket (pl Rajk-per: a külső ellenség után a belső ellenség ellen fordultak). A régi hivatalnoki kar jó része elhagyta az országot, más része a pályát, így szabadon létre lehetett hozni az új közigazgatást,

amely szigorúan hierarchizált volt a miniszterektől a tanácsokig. 1949.évi XXtörvény: A Magyar Népköztársaság Alkotmánya Eredetileg az 1936-os Szovjet Alkotmány tükörfordítása volt. Az OGY gyakorlati jelentősége megszűnt Az állam élére az Elnöki Tanács került. A legszembetűnőbb a büntetőjogi eszközök nem megfelelő alkalmazása volt. ÁVH működött, 3 év alatt 650 ezer ember ellen indítottak eljárást az 1950-es években. Bevezették a tervgazdálkodást, 5 éves tervciklusok voltak. Központilag meghatározott tervrendszerként kellett működnie a gazdaságnak. 1948-1956-ig klasszikus totalitárius rendszer volt jellemző. Az egyéni és kollektív szabadságjogok nyoma sem fedezhető fel Ennek következménye lett az 1956-os forradalom. 1956-62: megtorlás és konszolidáció 250-300 embert végeztek ki, 156 ezer embert ítéltek fogházbüntetésre, de 1959-61 között 95%-ukat kiengedték a börtönből. Konszolidáció: eltörölték a

beszolgáltatási rendszert 195961 között tömeges TSZCS-be tömörítés következett, a magántulajdonban álló földeket kellett bevinni. Amikor kilépett a tag, nem ugyanazt kapta vissza A tulajdonjog tehát kiüresedett Létrehozták az ún. háztáji rendszert: maximum 1600 nöl területet visszatarthattak a polgárok A 10 millió fős lakosság felének volt háztáji gazdasága. Ez fontos volt, mert az 1970-es évektől meginduló életszínvonal-csökkenést kompenzálta, és alapját képezte a 2.gazdaságnak 1962-68: átmeneti korszak 4 Jogszociológia 2003.0327 A legnagyobb beruházások továbbra is a nehéziparban voltak. Az 1950-es évek második felére teh4e4tő az ipari városok kialakítása. Az új gazdasági mechanizmus 1968-ban vett fordulatot. A vállalatok bizonyos nyereség felett maguk dönthettek A mechanizmus az 1970es évek közepére kifulladt, 1985-ig felhalmozódott a 20 milliárd USD adósság Bizonyos szabadságjogok korlátozását

feloldották: - lehetett külföldre menni - megjelent a személyi tulajdon (személygépkocsi, hétvégi telek) - nincs 1990-ig sajtószabadság, gyülekezési szabadság - a Parlament szerepe továbbra is formális - a legfőbb döntések a párt vezető testületeiben születtek meg, jogi formája az Elnöki Tanács, amely tvr-eket alkotott - a Parlament kétszer ülésezett (tavasz, ősz) - a választásokon 95%-os volt a részvétel 1968-85: A mechanizmus reform kudarca Ezt a puha diktatúra időszakának is nevezik. A rendszer nem fejt ki akkora nyomást, mint amekkorára képes lenne. A Kádár-rendszer nagyon félt egy újabb ’56-tól, ezért politikai alkut kötött: ha lemondanak az ellenállásról, cserébe békén hagyják az ellenzéket. A kontinentális jogi hagyományokat nem sikerült felszámolni, de megvoltak a nagy ideológiai elemek. Legjellemzőbb vonás a politikai rendszer túlsúlya volt, amely az állam fokozott szerepvállalásából adódott. A

politikával összefonódott a centrális irányítású gazdaság Törvényhozás: - általános elveket kijelölő törvények jellemzők - technikai részletszabályok összessége 1985-90: a Kádár-rendszer válsága Rövid életű és pillanatnyi érdekeket kiszolgáló részletszabályok tömege született ebben az időszakban. A társadalmat és a gazdaságot a jog útján próbálták átalakítani Több ezer jogszabály született, s ezek egy része óhatatlanul ellentmondásba került egymással. Ezzel szemben a jogszabályok kikerülésére irányuló reflex is kialakult. 5