Irodalom | Középiskola » Egyéni és közéleti konfliktusok Katona József Bánk bán című drámájában

Egyéni és közéleti konfliktusok Katona József Bánk bán című drámájában 1. Katona József és a Bánk bán - a magyar drámaírás első klasszikusa - Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? c. értekezés szerzője - tanulmányában ennek okait sorolja fel, s gondolatmenetét azzal kezdi, hogy sokan nem találják a magyar nyelvet arra alkalmasnak, hogy azon színdarabot írhassanak - a Bánk bán e tételnek lesz élő cáfolata - 1814-ben írta az Erdélyi Magyar Múzeum drámapályázatára => meg sem említik, sokáig nem vesz tudomást a darabról a magyar színházi és irodalmi élet, ráadásul a cenzúra sem engedélyi előadását - 1819-ben átdolgozza barátja, Bárány Boldizsár tudós instrukcióira - 1833. kassai ősbemutató - 1838. a Pesti Magyar Színház műsorán => ellentmondásos fogadtatás: Arany János méltányolja, de Vörösmarty elmarasztalja - 1848. március 15 óriási siker -

közkívánatra adják elő a forradalom éjszakáján - 1861. Erkel Ferenc megzenésítette - opera 2. Bánk bán - műfaja: tragédia, történelmi dráma - témája: 1213-ban II. András (Endre) feleségének öccse a király távollétében - nővére hatható segítségével - elcsábította és megbecstelenítette Bánk nádor feleségét => forrás: Heltai Gáspár és Bofini krónikái tudósítanak erről az eseményről - más feldolgozások: Kisfaludy Sándor, Franz Grillparzer - irodalmi hatás: Shakespeare, Schiller - szerkezete: három szálon futnak az események a. Melinda-szál b. Petur-szál c. Tiborc-szál - ez a három szál Bánk bán sorsában fonódik össze a. Melinda-szál: a magánélet - a konfliktus oka: szerelmi házasság (a korban nem volt szokványos, hogy két ember szabad akaratából és egymás kölcsönös szeretetéből, szerelméből váltott volna jegygyűrűt) - Bánk és Melinda házassága szerelmi frigy és egymás tiszteletén alapszik

=> ezért zavarodik össze Bánk, ezért nem egyszerűen becsületbeli ügy Melinda megbecstelenítése - Bánknak méltó párja Melinda - az asszony bár idegen származású, de tökéletesen belesimul új környezetébe, és magáénak érzi férje elveit - elvárja, hogy egy férfinek legyen tartása (Melinda Ottónak: az igazi férfi nem áll térden a nő előtt - aki ezt teszi az imádkozik, vagy álságon jár az esze) - tiszta, egyenes jellem (nem is érzi jól magát ebben a romlott udvarban) - Melinda: anya, szerető, feleség és társ is egyben - ezt az érzelmi szálat kuszálja össze Bánk a közéleti szálakkal, s okoz további tragédiákat b. Petur- és Tiborc-szál: a közélet - a hazatérő Bánk szembesül a "békétlenek" lázongásainak okaival és a nép nyomorával 1.- a békétlenek Gertrud és idegen csatlósai ellen lázadnak => a királyné idegeneket ültet a felelős pozíciókba, a magyar urakat semmibe veszi => nő uralkodik

felettük Gertrud: - erős jellem - Meránia kicsiny királyság - kicsit megmámorosodik a magyar korona hatalmának árnyékában - uralkodásra termett asszony - tragédiája, hogy nőnek született - gőgös - a tragédia előidézésében játszott szerepe nem egyértelmű: Gertrud kétértelműen beszél félreérthető Petur: - a magyar urak képviselője - nagy hazafi - lobbanékony, túlságosan is forrófejű, szenvedélyes alkat - az elégedetlen urakkal egy ideig - míg személyes tragédiájáról nem értesül - tud bánni a megfontolt Bánk 2.- Tiborccal már akkor találkozik Bánk, amikor a Melinda becsületén esett foltról már tud, de nem hisz ártatlanságában => Gertrud elleni haragjában az utolsó csepp: találkozik Tiborccal Tiborc: - az öreg jobbágy - becsületes, de a kizsákmányolt országban lopni kénytelen, hogy családját eltartsa - az öreg még Bánk apját szolgálta, s a harcban megmentette az életét - A haza és felesége becsületén

esett csorbát akarja kiköszörülni Bánk, mikor a királyné ellen támad. Bánk: - tartás, becsület - tiszteli királyát - mély érzelmű - vívódó, őrlődő hős - indulatos, akárcsak Petur, de erős az önfegyelme - Bánk konfliktusai: - Bánk egyszerre államférfi és szerető férj (civil) - Bánk felel az ország békéjéért, belső nyugalmáért; kénytelen-kelletlen látnia kell az ország tragikus, kizsákmányolt helyzetét - Bánk és a haza ellen egyaránt vétett Gertrudis, de a bánnak egyúttal védelmeznie kell a király hitvesét - Bánk tettének megítélése: Gyulai Pál: Bánk bűnös, mert a királyné ártatlan volt. Így - közvetve - Bánk okozza Melinda halálát is Arany János: Vétkes Bánk (királynégyilkos), de a királyné is. Gertrud kettősértelmű beszéde bátorítja Ottót a bűnre. Sőtér István: Bánk nem bűnös, mert Bánk érzelmi veszte - tettének erkölcsi indítéka van. Barta János: Bánk bűnös, de nem Gertruddal,

hanem Melindával szemben vétkes. Nem áll mellette, mikor szükség lenn rá. (csábítás előtt; megtagadja a baj után; végül Tiborcra bízza) - Az értelmezések kiegészítik egymást. Bánk tragédiája egyszerre politikai és szerelmi dráma