Oktatás | Pedagógia » Kovács Miklós - A gyakorlati oktatás módszertana

Kovács Miklós A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANA Készült a HEFOP 3.31-P-2004-09-0102/10 pályázat támogatásával Szerző: Kovács Miklós tanszéki mérnök Lektor: dr. Szekeres Tamás egyetemi tanár Kovács Miklós, 2008 A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A dokumentum használata Vissza ◄ 3 ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző ablakban

tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja. A tartalomjegyzék használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. Keresés a szövegben A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 3 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék Bevezetés. 6 1. A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései 8 1.1 A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma 8 1.2 A gyakorlati oktatás módszertanának

tárgya 9 1.3 A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai 9 2. A gyakorlati oktatás dokumentumai11 2.1 Országos Képzési jegyzék (OKJ) 11 2.2 A szakmák központi programja 38 3. A gyakorlati képzés célja 48 4. A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései 50 4.1 A tanulók gyakorlati tevékenységének tartalmi struktúrája 50 4.2 A munkatevékenység szerkezete52 4.3 A tanulók munkafunkciói 57 5. A szakképzés megszervezése 64 5.1 A gyakorlati oktatás helye 64 5.2 Gyakorlati oktatás tanulószerződés alapján 64 5.3 A tanulószerződés 65 6. A gyakorlati oktatás feltételei 67 6.1 Személyi feltételek 67 6.2 A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei 70 7. A gyakorlati képzés szakaszai 79 7.1 A bevezető szakasz 79 7.2 Az alapkészségek kialakításának szakasza 82 7.3 A termelőmunkára való átmenet szakasza 88 8. A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai 90 8.1 A tárgyi eljárás 90 8.2 A műveleti eljárás92 8.3 A műveleti komplex eljárás

96 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tartalomjegyzék Vissza ◄ 5 ► 9. A gyakorlati foglalkozások tartalmának tervezése 99 9.1 A gyakorlati foglalkozások tartalma 99 9.2 Az elméleti és gyakorlati tanmenetek összehangolása 100 10. A gyakorlati foglalkozás felépítése 103 10.1 A bevezető foglalkozás 103 10.2 A tanulók gyakorlatai115 10.3 A befejező foglalkozás 123 11. A laboratóriumi gyakorlatok módszerei 128 12. A szakmai vizsga130 12.1 A szakmai vizsga fogalma, célja130 12.2 A vizsga megszervezése 130 12.3 Példák gyakorlati vizsgafeladatra 134 13. A gyakorlati képzés eredményei 139 13.1 A fizikai terhelés sajátosságai 139 13.2 A tanulók mozgásváltozásai 140 13.3 Az érzékelés fejlődése 141 13.4 A fiziológiai változások141 13.5 Az ellenőrzés, önellenőrzés változása142

Irodalomjegyzék .144 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 5 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Bevezetés Vissza ◄ 6 ► Bevezetés A szakképzést végző intézményekben a szakmai elméletet tanító műszaki szakoktatók és a szakmai gyakorlatot oktatók szoros együttműködésben dolgoznak együtt. Ahhoz, hogy az elméleti ismereteket és a gyakorlati tevékenységet oktatók munkája egyaránt eredményes legyen, közösen kell megtervezniük a szakmai elméleti tárgyak és a szakmai gyakorlat oktatását. A műszaki szakoktatók a szakmai elméleti tárgyakat tanítják, amelyek a tanulók gyakorlati tevékenységének alapját képezik. A szakmai gyakorlatokon az adott gyakorlati tevékenység elméleti alapjait is fel kell eleveníteni ahhoz, hogy a tanulók tudatos munkavégzése biztosított legyen. Ugyanakkor a gyakorlati tevékenység közben a

tanulók olyan ismeretekre tesznek szert, amelyekre az elméleti órákon építeni lehet. Látható, hogy a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat egymásra épülő, egymást kölcsönösen feltételező részei a szakmai képzésnek. Annak érdekében, hogy a két terület együttműködése zavartalan legyen, a gyakorlati oktatóknak és az elméletet tanítóknak egyaránt ismerniük kell a másik terület módszertani jellemzőit, jellegzetes tanítási eljárásait, problémáit és igényeit. Ez a jegyzet elsősorban a műszaki szakoktató szakos hallgatóknak készült, és a gyakorlati oktatás módszertani alapjaival ismerteti meg az olvasót. Az első fejezet a gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdésivel foglalkozik. Tárgyalja a gyakorlati oktatás módszertanának fogalmát, tárgyát, feladatait. A második rész azokat a dokumentumokat veszi sorra, amelyek alapján a gyakorlati oktatást végző intézmények képzésüket megtervezik. Ez a fejezet

részletesen bemutatja a 2006. évtől érvényes Országos Képzési Jegyzéket (OKJ-t). Ez a rész azért különösen fontos, mert az OKJ képezi az alapját a szakmai képzésben bevezetendő (illetve néhány szakképző intézményben, például egyes győri középiskolákban már bevezetett) modulrendszerű képzésnek. A jegyzet konkrét példákat idéz az OKJ-ből, annak érdekében, hogy a Szakmódszertan tantárgyat tanuló gépész szakirányú hallgatók a félévi beadandó feladatukat ez alapján meg tudják tervezni. A jegyzet további részében szó esik a szakképzés megszervezéséről, amely a külső (vállalati) szakképző helyek számának jelentős csökkenése miatt újabb feladatokat ró az iskolákra. Bemutatja a gyakorlati oktatás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 6 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Bevezetés Vissza ◄ 7 ►

személyi és tárgyi feltételeit. Ezen a ponton ismét hivatkozik az OKJ-re, amely pontosan rögzíti, hogy egy adott szakma gyakorlati képzése milyen iskolai és tanműhelyi felszereltség birtokában indítható, illetve folytatható. Részletesen tárgyalja gyakorlati oktatás szakaszait. Az egyes szakaszokkal kapcsolatban bemutatja a szakasz célját, és azt, hogy mik a gyakorlati oktató feladatai az adott szakaszban. Szót ejt a gyakorlati képzésben alkalmazható tanítási eljárásokról, amelyeket konkrét példákon keresztül, jellegzetes munkadarabokat bemutatva elemez. Külön kitér a gyakorlati foglalkozás (a tanulók egy gyakorlati napjának) megtervezésére. A gyakorlati foglalkozás felépítését szintén konkrét példákkal illusztrálja Egy adott fémipari témakör, a reszelés példáján keresztül mutatja be a foglalkozás megtartásának egy lehetséges módját Végül szót ejt a gyakorlati képzés eredményeiről, amelyek a tanulókban

bekövetkezett változásokként jelennek meg. A tananyag egyes fejezeteinek végén önellenőrző kérdéseket, feladatokat talál az olvasó. A kérdések a tananyag legfontosabb elméleti részeire kérdeznek rá, a feladatok pedig megpróbálják önálló munkára serkenteni az olvasót. Az önálló munka leginkább a jegyzetben szereplő elméleti, gyakorlati tudnivalók saját szakterületre történő alkalmazását szorgalmazzák Győr, 2008. január Sikeres munkát, jó tanulást kíván a szerző! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 7 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 8 ► 1. A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései 1.1 A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma A pedagógiának valamely tantárgy tanításával foglalkozó ágát módszertannak, metodikának nevezik. Az

általános képzésben, a közismereti tantárgyak esetében a módszertan mindig valamely tantárgyhoz kapcsolódik (például a matematika oktatásának módszertana, a történelem oktatásának módszertana stb.) Az általános képzésben foglalkoztatott pedagógusokat ugyanis általában két közismereti tantárgy iskolai oktatására készítik fel. A szakképzésben a módszertan kapcsolódhat valamely tantárgy vagy tantárgycsoport oktatásához is. A szakmai tantárgyakat tanító pedagógusoknak ugyanis sokféle szaktárgyat kell tanítaniuk. A műszaki pedagógus képzés során a hallgatók olyan ismereteket szereznek, amelyek alapján szakmai alapismereteket, anyagismeretet, műszaki ábrázolást, gépelemeket, munkavédelmi ismereteket stb. taníthatnak a szakképző intézményekben A rokon szaktárgyak oktatására készítenek fel a tantárgycsoport módszertanok (ilyen például a műszaki alaptárgyak oktatásának módszertana). A szakmai gyakorlat oktatására

készít fel a gyakorlati oktatás módszertana. A szakmai gyakorlat tanításával kapcsolatos kérdések, tények, tapasztalatok és módszerek rendszeres feldolgozása alkotja a gyakorlati oktatás módszertanát. A gyakorlati oktatás módszertana pszichológiai és oktatáselméleti előtanulmányokra épül. Elsajátítása csak akkor lehetséges, ha az olvasó már tisztában van a pszichológia és az oktatáselmélet alapjaival. A módszertan tananyagának tárgyalása során ismertként használunk több, a pszichológia és az oktatáselmélet tanulása során megismert fogalmat. Példaként említhetők az alábbiak: • • • • • • • • oktatás, képzés, tanítás, tanulás, ismeret, jártasság, készség, motiváció stb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 8 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék Vissza ◄ 9 ► A szakmai gyakorlat tanítása során fel kell eleveníteni az adott tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó elméleti ismereteket is. A tanulók tudatos (nem csak az oktató utánzásán alapuló) tevékenységéhez szükség van arra, hogy a munkavégzés elméleti alapjaival is tisztában legyenek. Ez teszi lehetővé azt, hogy az adott feladatot más-más körülmények között (például eltérő hőmérséklet, más anyagminőség, más szerszám, eltérő időszükséglet esetén) is végre tudják hajtani. A gyakorlati képzéshez tehát elméleti oktatás is kötődik. Emiatt is szükség van a pszichológiában és az oktatáselméletben tanultakra. 1.2 A gyakorlati oktatás módszertanának tárgya A gyakorlati oktatás módszertanának tárgya a szakmai gyakorlat oktatása. A szakmai gyakorlat (a szakmai elmélettel együtt) a szakmunkásképzésben az adott szakma gyakorlására készít fel 1.3 A gyakorlati oktatás

módszertanának feladatai A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai a következőképpen határozhatók meg: • Kifejti mindazokat az oktatási és nevelési feladatokat, amelyek a szakmai gyakorlat sajátosságaiból közvetlenül adódnak. • Segíti a tananyag kiválasztását, elrendezését, a célszerű tárgyalási sorrend meghatározását. • Útmutatást ad az eredményes oktatáshoz szükséges taneszközök kiválasztásához. • Bemutatja az oktatás módszereit, szervezeti és munkaformáit. A gyakorlati oktatás módszertana olyan szemlélet kialakítására törekszik, amelynek segítségével az oktatók megtalálhatják az egyéniségüknek, illetve az egyes oktatási helyzeteknek megfelelő módszereket, szervezeti és munkaformákat. A gyakorlati oktatás módszertana a szakma és a pedagógia közötti határterület. Éppen ezért tanulmányozásához mindkét említett szakterület alapvető ismeretanyagára szükség van. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 9 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 10 ► Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk a gyakorlati oktatás módszertanán! 2. Indokolja meg, miért van szükség a gyakorlati oktatás módszertanának tanuláshoz pszichológiai és oktatáselméleti ismeretekre! 3. Fogalmazza meg, mi a gyakorlati oktatás módszertanának tárgya! 4. Fogalmazza meg, miért fontos a műszaki pedagógusok számára, hogy ismerjék a gyakorlati oktatás módszertani sajátosságait! 5. Sorolja fel a gyakorlati oktatás módszertanának feladatait! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 10 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 11 ► 2. A

gyakorlati oktatás dokumentumai A pedagógiai dokumentumok egy része központi kiadású, másik része helyben készített dokumentum. A központi kiadású pedagógiai dokumentumok országos érvényűek, minden oktatási intézménynek figyelembe kell vennie a bennük foglaltakat. A helyben készített pedagógiai dokumentumokat az iskolák oktatói, vezetői állítják össze. Ezek a dokumentumok az adott oktatási intézményben végzett oktató-nevelő munkát szabályozzák Tartalmukban követniük kell a központi kiadású dokumentumokban rögzített irányelveket. A központi kiadású dokumentumok a következők: • • • • • • az Országos Képzési Jegyzék (OKJ); a szakmák központi programja; a tankönyvek; műszaki ügyrend; a módszertani útmutatók; a szaktárgyi módszertani kézikönyvek. Az iskolában, helyben készített dokumentumok a következők: • • • • • az oktatási-termelési terv; a tanmenet; a foglalkozási vázlat; a

csoportnapló; a munkanapló. Először tekintsük át a központi kiadású dokumentumokat! 2.1 Országos Képzési jegyzék (OKJ) Az Országos Képzési Jegyzék az állam által elismert szakképesítések jegyzéke. Az OKJ alapvető szerkezetét a szakképzési törvény írja elő. Táblázatos formában tartalmazza a szakképesítések adatait. Iskolarendszerű szakképzés keretében csak az OKJ-ben szereplő szakmákban indítható képzés Az OKJ rövid története „Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 1993-ban alakult ki és jelent meg először jogszabályként, összefogva a korábbi több különálló szakmajegyzékben szereplő, állam által elismert szakképesítéseket. Külön jegyzékben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 11 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 12 ► szerepeltek azok a

szakképesítések, amelyeket szakközépiskolában, és külön, amelyeket szakmunkásképző iskolákban lehetett megszerezni. Külön ágazati jegyzéke volt továbbá minden minisztériumnak. A rendszer tehát áttekinthetetlen volt, nem kapcsolódott a foglalkoztatási rendszerhez, ezáltal megnehezítette a változó gazdasági, munkaerő-piaci körülményekhez alkalmazkodni képes szaktudás oktatásának és megszerzésének lehetőségét. Ennek bizonyítéka, hogy eddig a szakképesítések száma mintegy kétszerese volt a foglalkozásoknak Az OKJ ráadásul az évek során egyre csak bővült: a benne lévő szakképesítések száma növekedett, de nem alakult ki a jegyzékből való kivétel megbízható mechanizmusa. A fejlesztés előkészítése A fejlesztési program tervezése egy éven keresztül folyt, sokrétű és körültekintő szakmai egyeztetéssel. Ennek során kialakultak a program mérföldkövei, indikátorai Indikátorként jelenik meg az új OKJ-ben

szereplő szakképesítések (400 db), rész-szakképesítések (440 db) száma. A program ráépülő szakképesítéseket is tartalmaz. A fejlesztés módszere A fejlesztés során a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI) felhasználta az Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program, a Szakiskolai Fejlesztési Program, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara innovációinak anyagait és eredményeit. A fő cél a gazdaságban meglévő munkakörökhöz szükséges szakképesítések biztosítása volt, valamint • az egész életen át tartó tanulás lehetőségének elősegítése a szakképzésben, • az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők szakképzésbe való belépésének lehetővé tétele, • a korábban megszerzett szakképesítések esetében ráépülő szakképesítés megszerzésének lehetővé tétele. A fejlesztési folyamat első lépéseként az OKJ-vel kapcsolatba hozható 480 foglalkozás/munkakör elemzésére került sor.

Az elemzéshez az adott foglalkozást, munkakört magas színvonalon, gyakorlottan, sikeresen végző munkaszakértőket kért fel az NSZI. Az ő feladatuk az volt, hogy meghatározzák a foglalkozás gyakorlásához, a munkakör ellátásához szükséges feladatokat, tevékenységeket, személyiségjegyeket. A foglalkozás/munkakörelemzések eredményeit több, a foglalkozást gyakorló szakemberrel véleményeztették (értékeltették), az eredmények elektronikusan kerültek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 12 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 13 ► feldolgozásra. Az elemzett – 42 foglalkozáscsoportba sorolt – foglalkozásokat átfogó tartalmi jellemzőik alapján összehasonlították Elemezték továbbá a hatályos OKJ szakképesítéseinek követelményeiben meghatározott kompetenciák

munkaerő-piaci igényének megalapozottságát is. Az NSZI több mint száz intézménnyel, szervezettel, kamarával, gazdálkodó szervezettel működött együtt az elvégzett munka során. A fejlesztési folyamat kezdő lépései közé tartozott az intézményesített érdekegyeztetés rendszerének kialakítása. 2004 novemberében harminctagú Tanácsadó Testület alakult a szakképesítésekért felelős minisztériumok, a gazdasági kamarák, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek, a szakképző intézmények fenntartói, és a szakképző intézmények képviselőinek részvételével.” 1 „A fejlesztés várható hatása A fejlesztés keretében kialakuló moduláris rendszer előnye, hogy • elősegíthető a szakképesítések közötti átjárhatóság, • lehetővé válik a gazdaságban bekövetkező változások gyors és rugalmas követése, • megvalósítható a képzés és továbbképzés hatékonyabb egymásra épülése, • az előzetes

tudás mérése és a beszámíthatóság egységesebbé válik, • kialakulhat egy egységesebb taneszköz-rendszer, • a szakképesítések tartalma gyorsabban és gazdaságosabban korszerűsíthető, • tervezhetőbbé válik az egyéni életpálya, • a gazdaság igényével összhangban az egyén hatékonyabban fejlesztheti tudását, könnyebbé válik számára meglévő kompetenciáinak továbbfejlesztése, az egész életen át tartó tanulás. Az a fiatal, aki az adott szakképesítés követelményeinek teljesítésére nem képes, vagy váratlan helyzete miatt ezt nem akarja, saját döntése alapján rész-szakképesítést szerezhet. Nem szakképesítés nélkül hullik ki tehát a képzésből. A rész-szakképesítés birtokában a későbbiekben erről a szintről folytathatja tanulmányait.” Az Országos Képzési Jegyzék egy részletét az 1. táblázat tartalmazza Forrás: http://www.szmmgovhu/mainphp?folderID=16202&articleID=29944&

ctag=articlelist&iid=1 1 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 13 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 14 ► Vissza ◄ 14 ► 1. táblázat Az OKJ részlete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 15 ► Az új szakképzési rendszer lehetővé teszi az előzetes tudás elismerését, és a szakmák közötti átjárhatóságot. Az új OKJ 421 szakképesítést különböztet meg (a korábbi 823-mal szemben). Látható a törekvés a szakmák számának lényeges csökkentésére. Az OKJ táblázatos szerkezetű Az egyes szakmai képzések megszervezése szempontjából fontos ismerni, hogy a táblázat egyes adatait hogyan kell

értelmezni. Az alábbiakban ezt mutatjuk be 2. táblázat OKJ részlet Az 1. oszlop a szakképesítés azonosító száma Az oszlop három jól elkülönített részre osztható Az 1–2 számjegy a szakképesítés szintje A szakképesítés szintjét megadó szintkódok összhangban vannak az oktatás ma használatos egységes nemzetközi osztályozási rendszere (International Standard Classification of Education, ISCED–97) által definiált képzési szintekkel. A szakképesítés szintjét megadó szintkódok jelentését a következő táblázat mutatja: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 15 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 16 ► 3. táblázat Szintkód Szint 21 31 33 51 alap közép közép közép 52 közép 54 emelt 55 61 emelt felső Bemenet – Bemeneti kompetencia vagy 8. évfolyam Bemeneti

kompetencia vagy 10. évfolyam Bemeneti kompetencia, szakmai előképzettség vagy 12. évfolyam Bemeneti kompetencia, szakmai előképzettség vagy érettségi Bemeneti kompetencia, szakmai előképzettség vagy érettségi érettségi Felsőfokú végzettség ISCED szint 2CV 3CV 3CV 4CV 4CV 5CV 5BCV 5ACV Itt bemeneti kompetencia alatt a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti (azaz a tanulmányok megkezdésekor feltételezett) elméleti és gyakorlati tudáselemeket kell érteni. A 3. táblázat „Bemenet” oszlopában látható, hogy az iskolai végzettség is megjelenik bemeneti követelményként, a 8. évfolyam, vagy a 10 évfolyam elvégzését írja elő az OKJ Megjegyzendő, hogy a törvény szerint a szakképzést csak a 16. életévét betöltött tanuló kezdheti meg A 8 évfolyamot elvégzett tanulók többsége viszont csak 14 éves, így még két évig kell iskolába járnia ahhoz, hogy a szakképzést megkezdhesse. Ez komoly motivációs

problémákat okoz a szakképző intézményekben, ahol a 8. évfolyam utáni két évet töltik a tanulók Mivel a szakképzést akkor is megkezdhetik, ha a 9 és 10 évfolyamot nem végzik el, legtöbbjük nem érez késztetést a tanulásra. A 3–5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe A tanulmányi terület azonosítója háromjegyű, az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének (ISCED–97) megfelelő besorolással. Az alábbi táblázat a háromjegyű szám jelentésére mutat példát a Műszaki, ipari és építőipari képzések köréből. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 16 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 17 ► 4. táblázat Szám 520 521 522 523 524 525 541 542 543 544 581 582 A képzés jellege Általános műszaki képzés Gépgyártás, műszer- és fémipar

Energetika, elektromosság Elektronika és automatizálás Vegyipar Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása Élelmiszergyártás Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás Bányászat és kitermelőipar Építészet és várostervezés Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés A 6–7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma. A 2. oszlop a szakképesítés megnevezése A szakképesítés megnevezése mellett felső indexben találhatók a megjegyzések azonosító számai, ha vannak ilyenek. Az 1 táblázatban például a Gépi forgácsoló esetén a 4-es szám látható a felső indexben. Az azonosító számok jelentése: 1: A szakképzés megkezdésének feltétele hatósági képzés és vizsga során megszerzett vezetői engedély (közúti jármű kategóriára), illetőleg gépkezelői jogosítvány (meghatározott géptípusra). 2: Művészeti szak: párhuzamos

oktatás, a szakmai évfolyamok számozása megegyezik az általános műveltséget megalapozó, illetve az érettségire felkészítő ismereteket nyújtó évfolyamok számozásával; a 7. oszlopban az évfolyamok száma a nem párhuzamos oktatás szakképzési évfolyamainak számát jelenti; az adott szakképesítésnél az iskolarendszeren kívüli képzésre vonatkozó, a szakképesítés sajátosságait figyelembe vevő további feltételeket, illetve az egyéni felkészülés lehetőségét a szakmai és vizsgakövetelmény határozza meg. 3: Az adott szakképzés megkezdésének feltétele: középfokú (közép szintű) szakmai képzettség vagy felsőfokú iskolai végzettség. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 17 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 18 ► 4: Azon szakképesítéseket jelöli, amelyekre

ráépülnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felelősségi körébe tartozó mester szakmák. 5: Azon szakképesítéseket jelöli, amelyekre ráépülnek a Magyar Agrárkamara felelősségi körébe tartozó mester szakmák. A 3. oszlop a szakképesítés körét határozza meg A táblázat ugyanis a moduláris (modulrendszerű, cserélhető oktatási alapegységekből álló) felépítésű képzési struktúra miatt feltünteti a szakképesítéshez tartozó részszakképesítéseket, elágazásokat és ráépüléseket is Az oktatási modul fogalmára később visszatérünk Az OKJ négyféle szakképesítést határoz meg: 1. Alap-szakképesítés, mely alap- és kiegészítő modulokból épül fel Az alap-szakképesítés általában több munkakör ellátására képesít. Példa: a gépi forgácsoló szakképesítéssel be lehet tölteni esztergályos, köszörűs, marós stb. munkaköröket 2. Rész-szakképesítés, mely nem fedi le a szakképesítés összes modulját

A rész-szakképesítés legalább egy – többnyire egyszerű, kevésbé összetett – munkakör ellátására képesít. Példa: a gépi forgácsoló szakképesítés rész-szakképesítése a köszörűs. Ha megvizsgáljuk e két szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit, akkor azt találjuk, hogy a köszörűs szakma követelményrendszerében minden olyan elem megtalálható, amely a gépi forgácsolóéban is fellehető. Egy rész-szakképesítés megléte esetén a szakmai vizsgán egyes vizsgarészek alól a vizsgázók automatikusan felmentést kaphatnak Adott szakképesítéssel rendelkező tanuló számára az egy csoportba tartozó másik szakképesítés megszerzése a tanulmányi időt tekintve rövidebb, a vizsgaszituációt tekintve egyszerűbb, mint hogyha előzetes tudása, szakmai végzettsége nem lenne. 3. Elágazásos szakképesítés, mely – valamennyi elágazásra nézve – általában 80–85%-ban azonos modulokból és kötelezően választandó

szakmodulból áll. Az elágazásos szakképesítés több munkakör ellátására képesít Példa: a mérnökasszisztens szakképesítésnek tíz elágazása van, ezek egyike a gépipari mérnökasszisztens. (Lásd 5 táblázat!) 4. Ráépüléses szakképesítés, mely meghatározott szakképesítéshez hozzáadott kiegészítő modullal együtt alkot egy speciális/magasabb szintű szakképesítést. A ráépüléses szakképesítés többnyire önálló, speciális munkakör ellátására készít fel. Példa: a fegyverműszerész szakképesítésre épül a vadászpuska-műves szakképesítés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 18 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 19 ► Vissza ◄ 19 ► 5. táblázat A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás módszertana A

gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 20 ► A szakképesítések köre azonosító számának felépítése: • a 8. számjegy arra utal, hogy az adott szakképesítés alap-szakképesítés-e: ha a szám 1, akkor igen, ha 0, akkor nem • a 9. számjegy azt jelzi, hogy az adott szakképesítés rész-szakképesítést-e: 1=igen, 0=nem • a 10. számjegy az elágazást jelzi: 1=igen, 0=nem • a 11. számjegy a ráépülést jelzi: 1=igen, 0=nem • a 12–13. számjegy a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje (ez a számjegy 21, , 61 lehet a 3. táblázat szintkódjának megfelelően) Amennyiben a 9–11 számjegyek értéke 0, úgy ez a két számjegy is 0) • a 14–15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma (ez 0 és 1 lehet, amennyiben a 9–11. számjegyek 0, úgy ez a két számjegy is 0.) A szakképesítés teljes

azonosító száma tehát 15 számjegyből áll, amely az 1. és 3 oszlop számjegyeiből áll össze 6. táblázat A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 20 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 21 ► A 4. oszlop a szakmacsoport kódja A szakmacsoportok kódját és elnevezését a mutatja 7. táblázat 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelemvízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar Az 5. oszlop a jegyzékbe kerülés éve

(1993-tól napjainkig) A 6. oszlop a kizárólag iskolai rendszerben megszerezhető szakképesítések azonosítására szolgál (jele: i) A „–” jel arra utal, hogy a szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzésben is megszerezhető. A 7. oszlop a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát adja meg évben vagy órában. Az év és az óraszám együttes feltüntetése azt jelzi, hogy az adott szakképesítés iskolai rendszerben és iskolarendszeren kívül is oktatható. Ahol csak az óraszám adott, ott iskolarendszeren kívül oktatható a szakképesítés, ha központi program nem került kiadásra. A kizárólag iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a maximális képzési idő évben van megadva. A táblázat nem adja meg az elmélet és a gyakorlat arányát. Ezeket az adatokat a szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. A 8. oszlop a FEOR szám a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréből.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 21 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 22 ► A 9. oszlop a szakmai és vizsgakövetelmény meghatározására feljogosított miniszter (valójában a minisztérium) betűjelét adja meg a kormány mindenkori szerkezetének megfelelően. Az következőkben az OKJ alapelveit, azaz • a modularitást; • és a kompetencia-alapúságot vizsgáljuk. 2.11 A modularitás elve az OKJ-ben A modularitás a modulrendszer érvényesítését jelenti. Az OKJ szerint a modul olyan önálló tananyagegység, amelynek az elsajátítása akkor kezdődhet meg, ha a tanuló előzetesen meghatározott feltételeknek eleget tesz, és befejezésekor mérhető a tanulói teljesítmény. Ennek megfelelően a modul a tanulási-tanítási folyamat cserélhető alapegysége. A modul leírása a tananyagegység

feldolgozásához szükséges összes elemet (tananyag, tevékenységek, feladatok, alkalmazott módszerek és munkaformák, követelmények stb.) tartalmazza A képzési rendszer átláthatóságát úgynevezett modultérkép biztosítja (1. ábra) Ez tartalmazza az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott szakmai moduljait, és megadja azok egymáshoz történő kapcsolódásait is 1. ábra Modultérkép három szakképesítésre Az 1. ábra 3 szakképesítés moduljait tünteti fel Látható, hogy a 0110-06 számú modul része mindhárom szakképesítés képzési programjának. (A 0110-06 számú modul neve egyébként „Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok”.) A 0225-06 modul a hegesztő szakmában nem jelenik meg, és találunk több olyan modult (például a 0280-06), amely a felsoroltak közül csak egy szakmában fordul elő. A komplex modulrendszerben megjeleníthetőek az előzetesen

megszerzett tudás beszámításának egységes szabályai is. A modultérkép támogatja az egész életen át tartó tanulás (angolul: lifelong learning) tervezhető- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 22 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 23 ► ségét, a szakmák közötti átjárhatóságot, a képzési tartalmak igények szerinti korszerűsítését, a képzési rendszer stabilitását és rugalmasságát. OKJ-ban lévő valamennyi szakképesítésre jellemző, hogy minden szakképesítés véges számú, egymástól jól megkülönböztethető követelménymodulból áll. Vannak olyan követelménymodulok, amelyek a szakképesítések széles körében megtalálhatóak, hidat képezve nemcsak szakmacsoporton belül, hanem akár átívelve több szakmacsoportot is Ezek az ún. alapmodulok (lásd 2 ábra, 1–8

számmal jelölt modulok!) Vannak olyanok, amelyek bár több szakképesítésben megtalálhatóak, de nem anynyira általános a megjelenésük, mint az előző kategóriának; ezek az ún. kiegészítő modulok. (lásd 2 ábra, 9–16 számú modulok!) Végül minden szakképesítésnél található legalább egy ún. saját modul, amely az adott szakképesítést megkülönbözteti az összes többitől (lásd 2. ábra 17–28 számú modulok!). 2. ábra Szakképesítések moduljai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 23 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 24 ► Nézzünk példát a fenti elvek érvényesülésére a gyakorlatban 2! Tekintsük a géplakatos és a gépi forgácsoló szakma moduljait. 3. ábra Közös modulok két szakképesítésben Ahogy az a 3. ábra alapján látható, a felkiáltójellel jelölt

modulok mindkét szakképesítés programjában szerepelnek. Ezek alapmodulnak tekinthetők Például a 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok modul nem csak ennek a két szakképesítésnek, hanem további 34 fémipari szakmának a programjában is megtalálható. Kiegészítő modulnak tekinthető a 0220-06 Gépészeti kötési feladatok modul, amely a Finommechanikai gépkarbantartó, gépbeállító, a Felvonószerelő, a Késes, köszörűs, kulcsmásoló, a Szerkezetlakatos, az Építő- és szállítógép-szerelő és az Épületlakatos szakma programjában szerepel. Ahogy említettük, minden szakképesítésnél található legalább egy ún. saját modul, amely az adott szakképesítést megkülönbözteti az összes többitől. Erre jó példa a Géplakatos szakma egyik rész-szakképesítése, a Gépbeállító. Az alábbi ábrán megfigyelhető, hogy a gépbeállító szakma moduljai között csak egy olyan modul van (a

0347-06 számú), amely nem szerepel a géplakatos moduljai között, és egyetlen más szakmában sem fordul elő. 2 Az adatok forrása: www.nivehu oldal „Modultérkép” menü A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 24 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 25 ► 4. ábra Példa saját modulra a Gépbeállító szakmában 2.12 A kompetencia-alapúság elve az OKJ-ben Az új OKJ a kompetenciát a munkafeladat elvégzésére való alkalmasságként határozza meg. Ennek két vetülete van: • a feladatprofil; • a tulajdonságkompetencia-profil; Ezek a profilok további részekre oszthatók: 5. ábra Kompetenciák az OKJ-ben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 25 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 26 ► A feladatprofil A feladatprofil a szakmai követelményeket adja meg. A feladatprofil – a FEOR-ból kiindulva – azt határozza meg, hogy az adott foglalkozásban/munkakörben melyek a munkavállaló feladatai. A feladatprofil a konkrét munkakör elemzéséből kiindulva felsorolja mindazokat a munkafeladatokat (feladatcsoportokat, tevékenységeket, műveleteket), amelyeket a munkavállalónak a szakképesítés birtokában el kell tudnia végezni. A munkakörelemzés elvégzésére általában a DACUM (Developing A CurriculUM) módszert alkalmazzák. Ezt a módszert a világ számos országában több mint 30 éve a kompetencia alapú képzési programok fejlesztésére alkalmazzák. A DACUM a tananyagfejlesztés céljából végzett, csoportmunkán alapuló szisztematikus, előírt forgatókönyvet követő munkakörelemzés elnevezése A DACUM módszer lényege, hogy az adott szakma 8-10 gyakorlott képviselője (őket

nevezik munka-szakértőnek) egy speciálisan e feladatra kiképzett szakember vezetésével, és további közreműködők támogatásával, egy általában kétnapos vizsgálat keretében végzi el egy adott szakma/foglalkozás/munkakör elemzését, és elkészíti a kompetencia követelmények leírását. Az eljárás eredménye az ún DACUM-táblázat, amely az alapvető ismeretek és készségek mellett leírja a dolgozóktól elvárt magatartásformákat, a szakma fejlődésében várható tendenciákat és problémákat, valamint azokat a berendezéseket, szerszámokat, eszközöket és anyagokat, amelyeket a feladatok elvégzéséhez használni szükséges. A táblázatokhoz kapcsolódó kiegészítő dokumentumok kitérnek a munkaszervezeten belüli és a kívüli (kliens, beszállító stb.) lehetséges munkaköri kapcsolatokra is Példa a Géplakatos szakma feladatprofiljára: „A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: Általános gépészeti

technológiai feladatok I. (szerelő) A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 26 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 27 ► Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, ill. szerelési tervet készít Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és

emelőberendezéseket, védőfelszereléseket, személyi védőfelszereléseket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Kiválasztja az általános, gépészeti célú anyagok és alkatrészek közül a feladatnak megfelelőt Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Darabol kézi és gépi

műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.) Közreműködik a minőségbiztosítási feladatok megvalósításában” A tulajdonságkompetencia-profil A tulajdonságkompetencia-profil a munkavállalótól elvárható kompetenciakészletet adja meg, amelynek birtokában képessé válik a foglalkozás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 27 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 28 ► gyakorlására, a munkakör betöltésére, a tevékenység ellátására. A tulajdonságprofil tartalmát általában szakértői csoportmunkával állapítják meg A tulajdonságkompetencia-profil szerkezete: • • • • szakmai kompetenciák; személyes kompetenciák; társas kompetenciák;

módszerkompetenciák. A szakmai kompetenciák két részre bonthatók: • szakmai ismeretekre; • szakmai készségekre. 6. ábra Szakmai kompetenciák A szakmai ismereteken a foglalkozás/munkakör alapvető feladatainak ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, valamint azok alkalmazását értjük. Az új OKJ szerint a szakmai ismeretek alkalmazási típusai a következők: „A” típus Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás (a legmagasabb szint). Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 28 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 29 ► feltételek;

valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. „B” típus A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. „C” típus A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ez a középső szint „D” típus Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. „E” típus A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség

lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás. Ez a legalacsonyabb szint Részlet a Géplakatos szakma központi programjából (az Általános gépészeti technológiai feladatok I. [szerelő] tulajdonságprofilja): „Tulajdonságprofil: C Géprajzi alapfogalmak C Síkmértani szerkesztések D Ábrázolási módok B Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése C Diagramok olvasása, értelmezése, készítése A Szabványok használata A Gyártási utasítások értelmezése A Gépkönyv, kezelési, szerelési, karbantartási útmutatók használata C Mérési utasítás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 29 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék B C C C C C C D C C C C C C C B B B B B C C B B B B B B A A A A A B Vissza ◄ 30 ► Mértékegységek Ipari anyagok mechanikai tulajdonságai Ipari anyagok hőtechnikai tulajdonságai Ipari anyagok villamos tulajdonságai Ipari anyagok korróziós tulajdonságai Ipari anyagok technológiai tulajdonságai Ipari anyagok egyéb jellemzői Mikroszerkezet és tulajdonságok kapcsolata Ipari vasötvözetek és tulajdonságaik Könnyűfémötvözetek és tulajdonságaik Színesfémötvözetek és tulajdonságaik Ötvöző-anyagok hatása az anyag tulajdonságaira Szabványos ipari vasötvözetek Szabványos könnyűfémötvözetek Szabványos színesfémötvözetek Műszaki mérés eszközeinek ismerete Hosszméretek mérése és ellenőrzése Szögek mérése és ellenőrzése Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenőrzése Előrajzolás Reszelés, fűrészelés, köszörülés Élkiképzés Képlékenyalakítás Hajlítás Nyújtás

Egyengetés Kézi és kisgépes forgácsolás Minőségbiztosítási alapismeretek Érintésvédelmi alapismeretek Szerszámok, kézi gépek biztonsági ismeretei Gépüzemeltetés munkabiztonsági szabályai Anyagmozgatás munkabiztonsági szabályai Emelő- és szállítógépek üzembiztonsági szabályai Szabványhasználati ismeretek” A szakmai készségeken a foglalkozás/munkakör szokásos feladatainak ellátásához szükséges, begyakorolt tevékenységeket értjük. A készség lineáris (tehát elágazásokat, döntési pontokat nem tartalmazó) algoritmus szerint A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 30 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 31 ► végrehajtott, begyakorolt tevékenység, végrehajtása automatikusan, tudati ellenőrzés nélkül megy végbe. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység elemei

rutinszerűen egymást követik. Az OKJ szerint a szakmai készségek szintjei a következők: 5. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. 4. szint A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. 3. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint A szakember a szokásos munkahelyi

körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására. 1. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására. A szakmai és vizsgakövetelmények az ismeretek alkalmazását és a készségeket az ismertetett rendszer szerint határozzák meg. Feltüntetik az ismeretek alkalmazásának típusát, és az egyes szakmai készségek szintjét is Részlet a Géplakatos szakma központi programjából (az Általános gépészeti technológiai feladatok I. [szerelő]): A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 31 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 32 ► „A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 3 3 3 4 2 3 2 3 4 5 5 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Köznyelvi beszédkészség Információforrások kezelése Gépészeti rajz olvasása, értelmezése Gépészeti alkatrészrajz készítése Szabadkézi vázlatkészítés Diagram, nomogram olvasása, értelmezése Műszaki táblázatok kezelése Gépipari mérőeszközök használata Fémmegmunkáló kéziszerszámok és kisgépek használata Munkabiztonsági eszközök, felszerelések használata Egyéb mérőeszközök használata” A személyes kompetenciák két részre bonthatók: • képességekre; • jellemvonásokra. 7. ábra Személyes kompetenciák A képességek kompetenciacsoportban a szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges fizikai (pl. erős fizikum), fiziológiai (pl látás, hallás, térlátás) és pszichológiai (pl.

érzelmi stabilitás, tűrőképesség) képességek találhatók A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 32 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 33 ► A jellemvonások kompetenciacsoport olyan tulajdonságokból áll, amelyek ösztönzik, szervezik és szabályozzák az értékes és eredményes munkavégzést. A kompetenciacsoport összetevői: elhivatottság, elkötelezettség, fejlődőképesség, önfejlesztés, felelősségtudat, kitartás, kockázatvállalás, megbízhatóság, monotónia-tűrés, önállóság, döntésképesség, önfegyelem, pontosság, precizitás, rugalmasság, stressztűrő-képesség, szervezőkészség, szorgalom, igyekezet, és terhelhetőség, valamint türelmesség Részlet a Géplakatos szakma központi programjából (az Általános gépészeti technológiai feladatok I. [szerelő]):

„Személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Döntésképesség Felelősségtudat Térlátás Szabálykövetés Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erő” A társas kompetencia kategória elemei három részre bonthatók: • együttműködés; • kommunikáció; • konfliktuskezelés. Az együttműködés kompetenciacsoportját azok a kompetenciakomponensek alkotják, melyek a munkafeladat ellátásához kötődő rövid és/vagy hoszszabb távú együttműködési helyzetek kezeléséhez szükségesek. A kompetenciacsoport összetevői: kapcsolatteremtő és fenntartó készség, interperszonális rugalmasság, udvariasság, kezdeményezőkészség, határozottság, meggyőzőkészség, konszenzus készség, empatikus készség, segítőkészség, motiválhatóság, motiváló készség, visszacsatolási készség, irányíthatóság és irányítási készség, valamint tolerancia. A kommunikáció kompetenciacsoportba olyan kompetenciaelemek

tartoznak, melyek nélkülözhetetlenek a partnerek kezeléséhez, vagy a szakmai munka feltételeinek pontosításához. A kompetenciacsoport összetevői: fogalmazó készség, nyelvhelyesség, a tömör fogalmazás készsége, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 33 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 34 ► 8. ábra Társas kompetenciák kommunikációs rugalmasság, közérthetőség, prezentációs készség, a hatékony kérdezés készsége, meghallgatási készség és a megfelelő metakommunikációs készség. A konfliktuskezelés kompetenciacsoportba tartozó kompetenciaelemek alkalmassá teszik az egyént a személyek, illetve csoportok között kialakuló, az eltérő vagy ellentétes érdekekből eredő konfliktusok sikeres kezelésére. A kompetenciacsoport összetevői: kompromisszumkészség,

konfliktuskerülő készség, rivalizáló készség, konfliktusmegoldó készség és engedékenység. Részlet a Géplakatos szakma központi programjából (az Általános gépészeti technológiai feladatok I. [szerelő]): „Társas kompetenciák: Irányíthatóság Határozottság Irányítási készség” A módszer kompetenciák kategóriáját három kompetenciacsoport alkotja: • a gondolkodás; • a problémamegoldás; • a munkamódszer, munkastílus A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 34 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 35 ► 9. ábra Módszer kompetenciák A gondolkodás kompetenciacsoportban a gyakran változó – újszerű, egyedi – feladatok elvégzéséhez szükséges kognitív kompetenciaelemek (elvont gondolkodás, összefüggések és ellentmondások felismerése, ötletesség, új ismeretek

elsajátítása és alkalmazása stb.) sorolhatóak A kompetenciacsoport összetevői: absztrakt (elméleti) gondolkodás, áttekintő képesség, logikus gondolkodás, kritikus gondolkodás, rendszerező képesség, kreativitás, ötletgazdagság ismeretek helyükön való alkalmazása, új ötletek, megoldások kipróbálása, általános tanulóképesség, emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), felfogóképesség, numerikus gondolkodás/matematikai készség, információgyűjtés és következtetési képesség. A problémamegoldás kompetenciacsoport olyan összetevőkből áll, amely a lényeges problémák azonosítását, okainak feltárását, sikeres és tervszerű megoldását, a kivitelezés ellenőrzését segítik elő. A kompetenciacsoport összetevői: hibakeresés (diagnosztizálás), problémaelemzés és feltárás, problémamegoldás, hibaelhárítás tervezés, értékelés, kontroll (ellenőrzés), lényegfelismerés (lényeglátás), okok feltárása és

helyzetfelismerés. A munkamódszer, munkastílus kompetenciacsoport az adott szakképesítéshez jellemzően kötődő, célorientált, praktikus, normakövető és környezettudatos munkavállalói magatartást előmozdító rendszertani illetve metodikai elemeket öleli fel: rendszerben való gondolkodás (rendszerszemlélet), módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, intenzív munkavégzés, körültekintés, elővigyázatosság, figyelem összpontosítás, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 35 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 36 ► figyelemmegosztás, nyitott hozzáállás, eredményorientáltság, és a környezet tisztán tartása. Részlet a Géplakatos szakma központi programjából (az Általános gépészeti technológiai feladatok I. [szerelő]): „Módszerkompetenciák: Figyelem

megosztás Következtetési képesség Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintő képesség Figyelem összpontosítás Rendszerező képesség Lényegfelismerés (lényeglátás) Körültekintés, elővigyázatosság Tervezési képesség Absztrakt gondolkodás” 2.13 A szakképesítések kapcsolódása a kompetenciákon keresztül A 10. ábra négy, a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák tekintetében egymáshoz közelálló szakképesítés viszonyát mutatja be Egy-egy háromszög egy adott szakma kompetencia-halmazát jelöli. Látható, hogy az egyes szakképesítésekhez rendelt kompetenciák között átfedések vannak. Miért van arra szükség, hogy a kompetenciák ilyen jellegűek legyenek? Miért nem lehet olyan rendszert alkotni, amelyben a szakképesítések semmiféle átfedéssel nem rendelkeznek? Egyrészt azért nem, mert az egyes szakképesítésekkel betölthető munkakörök, az ezen munkakörökben elvárt tevékenységek között is jelentős

átfedések vannak. Másrészt mindennapi gyakorlat, és a munkaadók elvárása is az, hogy bizonyos esetekben a különböző munkakörökben dolgozó emberek képesek legyenek más munkatársak feladatát rövidebb vagy hoszszabb ideig átvenni, így gondoskodva a folyamatos munkavégzésről. Az egymástól tartalmilag mereven elválasztott szakmaszerkezetnek tehát nincs értelme, nem életszerű. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 36 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 37 ► 10. ábra Átfedések a szakképesítések kompetencia-tartalmában Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mi az OKJ szerepe a szakképzésben! 2. Fogalmazza meg, mire utal a szakképesítés azonosító számának első két számjegye (a szintkód)! 3. Fogalmazza meg, mit értünk alap- és rész-szakképesítésen! 4. Mit értünk azon,

hogy egy adott szakképesítés elágazásos, illetve ráépüléses szakképesítés? 5. Fogalmazza meg, mit jelent az OKJ-ben a modularitás és a kompetencia-alapúság elve! 6. Jegyezze meg, milyen profilokra osztja az OKJ kompetenciákat! 7. Sorolja fel a tulajdonságkompetencia-profil 4 összetevőjét! 8. Az OKJ a szakmai ismeretek alkalmazási típusait öt csoportra osztja Párosítsa a csoportok leírását azok betűjeléhez! Az „A” típus a legmagasabb szint. • A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége melletti legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás. A típus betűjele: • A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. A típus betűjele: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 37 ► A

gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 38 ► • Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. A típus betűjele: • A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége melletti ismeretalkalmazás. A típus betűjele: • Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. A típus betűjele: 2.2 A szakmák központi programja Az egyes szakmák központi programjai részletesen tartalmazzák azokat az információkat, amelyek alapján a képzést meg kell (és meg lehet) szervezni. Egy adott szakma képzésének megtervezésekor a képző intézmény pedagógiai programjából és a központi programból kell kiindulni. A központi programok

az alábbi részekből állnak: 2.21 A központi program I része Az első rész 10 további egységre tagolható. 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A program felsorolja azokat a törvényeket, amelyek előírásokat tartalmaznak a képzés megszervezésével kapcsolatban. A központi programban külön nem említett szervezési kérdésékben a törvények előírásai az irányadók 2. A szakképesítés OKJ-ben szerelő adatai Az OKJ-ből származó adatok mellett itt ír elő a program néhány fontos, a képzés szervezését meghatározó adatot. Például a géplakatos szakma esetén: „Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhető, mikor: 3 30% 70% van 1.5 év szervezhető a második tanév első féléve végén” A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 38 ► A

gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 39 ► Az elmélet-gyakorlat arányának feltüntetése fontos eleme a központi programnak, ugyanis ez alapvetően meghatározza a szakképzés időbeli tervezését. A szakképző iskolákban kéthetes, azaz 10 napos időciklusra készül az órarend. A 30%–70% elmélet-gyakorlat arány azt jelenti, hogy a 10 napból 3 napot az elméleti, 7 napot a gyakorlati képzésre fordítanak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlati oktatás szempontjából a legkedvezőbb megoldás az, ha az egyik héten minden nap gyakorlati képzés folyik, a másik héten pedig vagy hétfő-kedd-szerda, vagy szerdacsütörtök-péntek napokra kerül az elméleti oktatás. 11. ábra Az elmélet-gyakorlat beosztása Így a tanulók 7 napot töltenek (a hétvége kivételével) folyamatosan szakmai gyakorlaton. Ez főleg azoknál a szakmáknál

hasznos, ahol egy-egy gyakorlati tevékenység hosszabb ideig, több napig tart. A tanulók így az esetek többségében az elejétől a végéig tudják követni a folyamatot. A megoldás hátránya, hogy két elméleti tanítási ciklus között sok idő, (a hétvégékkel együtt 11 nap) telik el, emiatt a tanulók „elfelejtik”, mivel foglalkoztak az elméleti órákon. További probléma, hogy a szerdai napon minden osztály elméleti képzésen van, ez pedig tanteremhiányt okozhat A másik lehetséges megoldást a 12. ábra mutatja 12. ábra Elmélet-gyakorlat Ez a megoldás megtartja a gyakorlati rész egységét, ugyanakkor közelebb hozza egymáshoz az elméleti részeket. Megoldja a fent említett szerdai tanteremhiány-problémát is. 3. A képzés személyi és tárgyi feltételei A központi program itt nem bocsátkozik részletekbe, általában csak a vonatkozó törvények adatait írja le. A témáról részletesen a ” című fejezetben lesz szó A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 39 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 40 ► 4. A tanulók felvételének feltételei 5. A szakképesítéssel betölthető munkakörök 6. A képzés célja Általános megfogalmazás, 2-3 mondatban írja le a képzés a célját. A konkrétabb célokat a szakmai követelménymodulok alapján lehet meghatározni 7. Szakmai követelménymodulok felsorolása Tartalmazza az OKJ-ben említett kompetenciákat modulonként A géplakatos szakképesítés moduljai például – amelyeket a program bővebben kifejt – az alábbiak: 8. táblázat A géplakatos szakma moduljai A 31 521 10 1000 00 00 azonosító számú, Géplakatos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 0110-06 Általános

gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0345-06 Gépbeállítási feladatok 0220-06 Gépészeti kötési feladatok 0221-06 Gépelemek szerelése 0225-06 Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések 0346-06 Géplakatos feladatok 8. A képzés szerkezete A képzés szerkezetét szakképzési évfolyamonként mutatja be a program, az alábbi ábrának megfelelően: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 40 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 41 ► 13. ábra A képzés szerkezete Az ábráról látható, hogy a képzés egy tanévben 36 hétig tart, és hetente 35 órát ír elő. A 35 órából 25 órának a tartalmát köti meg a program, de a fennmaradó 10 óra kötelező megtartására is utal. Megadja, hogy ebben az időkeretben mely konkrét tananyaggal lehet foglalkozni, illetve

lehetővé teszi azt, hogy az iskola a helyi igényeknek megfelelő tananyagot is oktasson. Ez utóbbi lehetőséggel főleg akkor élnek az iskolák, ha egy adott vállalat számára képeznek tanulókat, és a „szabad sávban” vállalat-specifikus ismereteket oktatnak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 41 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 42 ► Ugyanebben a részben közöl a központi program egy táblázatot, amely az egyes modulok óraszámát pontosítja, illetve felosztja azokat elméleti, elméletigényes gyakorlati és gyakorlati részekre (lásd 9. táblázat!) 9. táblázat A géplakatos szakma moduljainak óraszámai Az elméletigényes gyakorlati órák legtöbbször laboratóriumban, mérőszobában, tanműhelyi tanteremben folynak, és a tanári magyarázat kiegészül a tanulók gyakorlataival. Az

oktatás általában csoportbontásban folyik Amint látható, a korábban említett 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) modult itt már több kisebb részre bontja a program (lásd a 9. táblázat 1–3 sora) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 42 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 43 ► 9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei Itt szerepelnek a vizsgára bocsátás feltételei, és a szakmai vizsga részei. A vizsgán minden modulból külön kell vizsgát tenni. A géplakatos szakma 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) modul esetén például az alábbiakat írja elő a program: „A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: Időtartama: A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A hozzárendelt jellemző

vizsgatevékenység: Időtartama: A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 2. feladat: összetett lemezalkatrész készítése gyakorlati 240 perc technológiai dokumentáció készítése írásbeli 120 perc 70% 30%” A 30%-70% arány az értékelésre utal: az 1. feladat pontszáma a vizsgán megszerezhető pontszámból 70%-ot tesz ki, a 2. feladaté 30%-ot) Azt, hogy az egyes modulok súlya a vizsga egészében mennyi, külön megadja a központi program. 10. Egyéb feltételek, beszámítható előzetes tanulmányok 2.22 A központi program II része A II. részben a központi program tananyagegységeket ismerteti Például a géplakatos szakma 9. táblázatban bemutatott moduljai közül a 2 sorban szereplőt az alábbiak szerint részletezi a központi program: Megjegyzés: „sza” = szakmai alapképzés; „szk” = szakmai képzés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 43 ► A gyakorlati oktatás módszertana

A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 44 ► Geometriai mérés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Műszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése B típus Mértékegységek B típus Műszaki mérés eszközeinek ismerete B típus Hosszméretek mérése és ellenőrzése B típus Szögek mérése és ellenőrzése B típus Alak- és

helyzetpontosság mérése és ellenőrzése C típus Mérési utasítás Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Gépipari mérőeszközök használata 3. szint Egyéb mérőeszközök használata 4. szint Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintő képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Döntésképesség A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 44 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 45 ► Hozzárendelt társas kompetenciák: Határozottság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Alkatrész rajz értelmezése 40% Csoportos versenyjáték 30% Csoportos megbeszélés 20% A képzési

helyszín jellege: Mérőszoba Képzési idő: 36 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: • Külső felületek mérése, ellenőrzése tolómérővel, talpas tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával. • Belső felületek mérése, ellenőrzése mélységmérő tolómérővel, mikrométerrel, mérőórával • Szögmérés mechanikai szögmérővel, és optikai szögmérővel • Szögmérések szinuszvonalzóval • Külső kúpok mérése, ellenőrzése • Belső kúpok mérése, ellenőrzése • Mérés mérőhasábokkal • Külső és belső felületek ellenőrzése idomszerekkel • Külső és belső menetek jellemző méreteinek mérése, ellenőrzése. Munkadarabok mérése • digitális mérőeszközökkel. Munkadarabok mérése mikroszkóppal Felületi érdesség • ellenőrzése, mérése. Körfutás ellenőrzése, tengely ütésellenőrzése, mérése mérőórával • Munkadarabok alak- és

helyzetpontosságának mérése. Egyenesség, síklapúság, • derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyűség, körkörösség ellenőrzése, mérése • Mérési dokumentumokat készítése • Felvételi vázlat készítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 45 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 46 ► Az iskolákban ezen leírások alapján kell az egyes tantárgyak konkrét tartalmát összeállítani. A központi program tehát nem közöl pontos témákat, és nem rendel azokhoz konkrét óraszámokat. Ezeket az iskola határozhatja meg a helyi képzési igényeknek és szokásoknak megfelelően, illetve figyelembe veheti a tanulók előképzettségét is A központilag kiadott dokumentumok közül az OKJ-t és a szakma központi programját néztük át eddig, ezeken kívül a – szintén ebbe a

kategóriába sorolható – tankönyveket kell még megemlíteni. A tankönyvek a szakmai gyakorlat oktatásának fontos eszközei. Az iskola tantervének megfelelően megismertetik a tanulókat az adott szakmában alkalmazott technológiával, a munkaműveletekkel, a szerszámokkal, a mérőeszközökkel és a balesetvédelmi előírásokkal. A tankönyvek fontos részét képezik a gondosan megszerkesztett ábrák és a fejezetenkénti önellenőrző kérdések A helyben (a szakképző intézményben) készített dokumentumok a következők: Az oktatási-termelési terv a gyakorlati oktatást végző iskolák fontos dokumentuma. Alapvető feladata az oktatási és a termelési igények összehangolása A gyakorlati oktatás megvalósításához szükséges valamennyi gyártmányt és munkát tartalmazza. Egy tanévre készül, két féléves bontásban Az oktatási-termelési terv elkészítése a gyakorlati oktatásvezető feladata Megjegyezzük, hogy a gazdálkodó szervezetek egy

részénél a szakmai gyakorlati képzés számára nem lehet oktatási-termelési tervet készíteni Ennek az az oka, hogy a vállalat, kisiparos megrendelések alapján dolgozik, és nem lehet azt biztosítani, hogy minden, a központi programban előírt munkának megfelelő rendelés érkezzen be. Ugyanez a helyzet a szolgáltató szakmáknál: a márkaképviselet szakszervize, vagy az autószerelő kisiparos nem tudja megtanítani pl. az automata váltók szerelését, ha a gyakorlati idő alatt nem érkezik ilyen jármű a szervizbe. A tanmenet az egyetlen olyan pedagógiai terv, amelyet hagyományosan elkészítenek a pedagógusok, így a szakoktatók is. Szerepe az, hogy az egész éves tananyagot tanítási hetekre és tanítási órákra bontsa. Mivel ma már nincsenek formai követelmények a tanmenettel szemben, így gyakran csak egyszerű tematika formáját ölti, azaz feltünteti az oktatott témák nevét, tartalmát és időszükségletét. A tanmenet eredeti

formájában témakörönként tartalmazta az új fogalmakat, az oktatási tapasztalatokat, a tervezett szemléltető eszközöket és a kapcsolódó tananyagrészeket is. Emellett módot adott egyéni megjegyzések feltüntetésére is, a későbbi hasznosítás érdekében. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 46 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás dokumentumai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► A tanmenet elkészítésekor fontos szempont az elméleti és a gyakorlati tanmenetek összehangolása. Erről bővebben a 92 részben lesz szó A foglalkozási vázlat a gyakorlati oktatási munkanap pedagógiai dokumentuma. A szakoktató készítheti el Alapvető részei a bevezető foglalkozás, a szakmai gyakorlat és a befejező foglalkozás terve Elkészítése már nem kötelező, bár a tudatos pedagógiai munkavégzést jelentős mértékben segíti. A

nevelőmunkát ugyanis a tervszerűség biztosítása érdekében meg kell tervezni, és az elkészített terv alapján kell végezni. A csoportnapló vezetésére akkor van szükség, ha a gyakorlati képzés nem a szakiskolában, hanem kihelyezett formában, üzemben vagy egyéni mesternél, tanuló szerződés alapján folyik. Ilyenkor az oktató nem tudja vezetni az iskolai osztálynaplót, az osztálynapló helyett a csoportnaplóba teszi meg a szükséges bejegyzéseket. A csoportnapló tartalmazza a tanulók személyes adatait, a hiányzásokat és a késéseket, az osztályzatokat, a selejtet, a szerszámtörést és az oktató megjegyzéseit. Az oktató rendszeresen vezeti a csoportnaplót. A csoportnapló a tanulók tanulmányi előmenetelének fontos dokumentuma A munkanapló a gyakorolt műveletek és az elvégzett munkák nyilvántartására szolgál. A munkanapló vezetése a tanuló feladata A munkanapló általában táblázatos formában készül. A munkanapló bal

oldalán az elvégzett gyakorlati munka adatai szerepelnek, jobb oldala a szakma jellegétől függően az elkészítendő munkadarab vázlatát tartalmazza. Az oktató ellenőrzi a munkanapló vezetését, kitölti a napi és a heti értékelés rovatait, és aláírja azt. A munkanapló így szoros kapcsolatot létesít a munkahely és a szülői ház, valamint az iskola között. A munkanapló a szakmai gyakorlati oktatás ellenőrzésének alapvető dokumentuma. A pontosan vezetett munkanapló bejegyzései alapján nyomon követhető a képzésért felelős szervezet szakmai tevékenysége Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a központi kiadású és az iskolában helyben készített dokumentumokat! 2. Mi a szerepe a központi programnak a szakképzésben? 3. Fogalmazza meg, mi az oktatási-termelési terv szerepe a szakképzésben! Indokolja meg, miért nem mindig tartható be ez a terv a gazdálkodó szervezeteknél folyatatott szakképzés esetén! 4. Mit értünk csoportnapló

alatt? 5. Milyen célt szolgál a munkanapló? A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés célja Vissza ◄ 48 ► 3. A gyakorlati képzés célja A szakmai gyakorlati oktatás célja az, hogy a tanulókat az adott szakmában felkészítse az önálló, megfelelő minőségű munkavégzésre. A cél értelmezésekor általában problémát jelent a munkavégzés „megfelelő” minőségének meghatározása Azt természetesen nem várhatjuk el egyetlen képző intézménytől sem, hogy a szakmai vizsgát tett tanuló a leendő munkahelyén mind a minőség, mind a mennyiség terén ugyanolyan teljesítményt nyújtson, mint a gyakorlattal rendelkező szakmunkás. Az azonban elvárható, hogy a frissen végzett szakmunkás a szakma általános elvárásainak megfelelő minőségben és gyorsasággal végezze

munkáját. Felmerül a kérdés, hogy mikor tekintjük eredményesnek a gyakorlati képzést Mi az a szint, aminek elérésekor a szakmai bizonyítványt kiadhatja az iskola? Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a képzési szint és a szakmai szint fogalmát. A képzési szint A képzési szint a szakképzési idő végére reálisan elérhető tudásszint. A szakképzés központi programjai a képzési szintet tartalmazzák. A szakmai vizsgán azt mérik, hogy a jelölt elérte-e a képzési szintet. A gyakorlati képzés céljával kapcsolatban azonban mindig figyelembe kell venni azt, hogy az a szakképzési cél alá van rendelve. A szakmai szint A szakmai szint a gyakorlott, tapasztalatokkal rendelkező szakember tudásszintje. A szakmai szint természetesen nem érhető el a képzési idő végére. Felmerül a kérdés, hogy a gyakorlott, tapasztalatokkal szakember tudása milyen paramétereiben tér el a frissen végzett szakemberétől. Az eltérés egyik jellemzője a

munkavégzés gyorsasága. A gyakorlott szakember ugyanazt a munkát gyorsabban el tudja végezni. A gyorsabb munkavégzés köszönhető egyrészt annak, hogy a szükséges mozdulatokat kevesebb idő alatt el tudja végezni, másrészt annak, hogy tapasztalatai alapján bizonyos problémák megoldásán nem kell gondolkoznia. Például egy autószerelő, aki egy adott típust már hosszabb ideje javít, a hibajelenségből sokszor teljes biztonsággal meg tudja állapítani a hiba okát. Erre egy kezdő autószerelő nem mindig képes. A munkavégzés másik jellemzője a minőség. A kezdő szakember el tudja végezni a munkát az elvárt (szabványnak megfelelő) minőségben. A A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 48 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés célja Vissza ◄ 49 ► gyakorlott szakember viszont sok esetben hozzá tud tenni valami

pluszt (pontosság, esztétikusabb megjelenés, frappánsabb műszaki megoldás), ami munkájának eredményét jobb minőségűvé teszi, mint a kezdő szakemberé. Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk képzési szinten és szakmai szinten! 2. Melyik szint elérése várható el a képzési idő végére? 3. Keressen példát arra, hogy a gyakorlott szakember munkájának eredménye milyen konkrét jellemzőiben térhet el a frissen végzett szakember munkájától! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 49 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 50 ► 4. A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései 4.1 A tanulók gyakorlati tevékenységének tartalmi struktúrája A tananyag-tartalom meghatározásának alapja a szakképző intézmény tanterve. A tanulók gyakorlati tevékenységének struktúrája a

tananyag elemzése során tárható fel A munkafolyamatok, munkatevékenységek típusai: • a termelési folyamat; • az üzemeltetési folyamat. 4.11 A termelési folyamat A termelési folyamatban a tanuló munkája valamilyen hasznos termék létrehozására irányul. Ennek érdekében a tanuló a munka tárgyát technikai eszközök segítségével alakítja 14. ábra Példa termelési folyamatra A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 50 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 51 ► A munka tárgya és a technikai eszköz kölcsönhatásaként létrejövő technológiai folyamat változást okozhat az anyag összetételében és tulajdonságaiban (kohászat), az anyag fizikai-kémiai tulajdonságaiban (hőkezelés), a munkatárgy méreteiben és formájában (forgácsolás, kovácsolás), a munkatárgy felületén

(festés, krómozás) és az alkatrész kapcsolatában és helyzetében (szerelés). A technológiai folyamatokat kisegítő folyamatok (előkészítés, állványra szerelés, szállítás stb.) teszik lehetővé A termelési folyamat eredménye a munka terméke, ezt a tanuló tevékenysége hozza létre. A tanuló a munkaműveletei során valósítja meg a kisegítő és a technológiai folyamatokat. A munka célja a termék létrehozása 4.12 Az üzemeltetési folyamat Az üzemeltetési folyamat lényege a gépek, járművek kezelése, működtetése. A termelés az üzemekben, gyárakban és tanműhelyekben részfolyamatokból áll, ezeket általában külön műhelyekben (forgácsoló, öntő, hegesztő, szerelő stb.) végzik Az egyes műhelyekben elhelyezett gépeket üzemeltetni kell A műhelyek közötti szállítás során járműveket kell üzemeltetni 15. ábra Példa üzemeltetési folyamatra A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄

51 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 52 ► 4.2 A munkatevékenység szerkezete Minden munkatevékenységnek szerkezete van, vagyis összetevőkre bontható. A munkatevékenység összetevői a következők: • • • • • munkafolyamat; összetett munkafeladat; munkaművelet; műveletelem; mozdulat. A munkafolyamat összetett munkákból épül fel. Az összetett munkák munkaműveletekből állnak. A munkaműveletek műveletelemekből épülnek fel A műveletelemek alkotórészei a mozdulatok, más néven fogások A munka bonyolultsága miatt előfordulhat az is, hogy a műveletelemek is több szintre bonthatók. A munkafolyamat A munkafolyamatok során az ember valamilyen munkaeszközzel munkát végez, és ez a munkavégzés a munka tárgyára irányul. A munka tárgya lehet nyersanyag, félkész termék, alkatrész, szerkezeti elem, szerkezet

stb. A munkaművelet A munkaművelet a munkafolyamat önálló, jól elhatárolható, technológiai szempontból egynemű része, amelyet ugyanazzal az eszközzel és ugyanazon a munkahelyen végeznek. A műveletelem A műveletelem a munkaművelet legkisebb, jól elhatárolható, azonos módon végzett része, amelynek időtartama mérhető. A munkamozdulat A munkamozdulat a munkavégzés legkisebb része. A munkát végző személy szempontjából közelítve munkamozdulatnak minősíthető például egy testrész (ujj, kéz, láb, törzs), illetve az egész test munka közbeni, irányváltoztatás nélküli áthelyezése. Ilyen lehet a nyúlás egy szerszám után, a szerszám megfogása, a munkavégzés helyének jobb megközelítése céljából a járás, vagy a jobb hozzáférhetőség érdekében a részleges helyváltoztatás (pl. súlypontáthelyezés) A munkamozdulat megfigyelhető, de közvetlenül nem mérhető A munkamozdulat vizsgálata igen fontos a munka

termelékenysége szempontjából. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 52 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 53 ► Az egyes munkamozdulatok elvégzése, annak minősége, sebessége öszszefüggésben van a munkát végző személy tulajdonságaival, ügyességével, gyakorlottságával. A mozdulatok céltudatos, tervszerű egymásutánisága időmegtakarítást jelent. A felesleges mozdulatok energiát emésztenek fel, terhelik és fárasztják a munkát végző személyt, ennek következtében csökken a munkavégzés teljesítménye. Éppen az említettek miatt fontos a munkamozdulatok rendszerének kialakítása, a fölösleges mozdulatok kiiktatása Sokszor háttérbe szorul a fémipari képzés során a szerszámok szakszerű fogásának megtanítása (lásd 16. ábra!) A gyakorlati oktatók evidensnek

tekintik azt, hogy ezt mindenki tudja. Az ezen a téren meglevő hiányosságok azonban szükségtelen erőkifejtéshez vezethetnek, vagy azt eredményezik, hogy a tanulók nem tudják a munkamozdulat szakszerű és hatékony elvégzését megtanulni 16. ábra A szakmai gyakorlat során megtanítandó szerszámfogástípusok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 53 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 54 ► A tanulók gyakorlati foglalkozásainak megtervezése során tehát a munkafolyamatok részekre bontjuk, felvázoljuk az elvégzendő munkafolyamatokat, munkaműveleteket, műveletelemeket és azokat a mozdulatokat, amelyeket a képességek fejlesztése céljából gyakoroltatnunk kell. Ez a tevékenység segít a foglalkozás konkrét tartalmának, a tanulókkal végeztetendő munkatevékenységnek a

meghatározásánál, a foglalkozás időtervének elkészítésénél. A munkafolyamat szerkezetét a 17. ábra mutatja 17. ábra A munkafolyamat szerkezete Az ábra egyes szintjein (az első szint, a munkafolyamat kivételével) az egyszerűség kedvéért csak két-két elemet tüntettünk fel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes szintek pontosan két elemet tartalmaznak. Az elemek száma változó lehet. A szakmák egy részében munkafolyamatokat is el lehet különíteni, más szakmák esetében a munkatevékenység szerkezetének legmagasabb szintjét az összetett munkák jelentik. Az építőipari szakmáknál a munkafolyamatok több szakma együttműködéséhez kötődnek (például egy épület felépítése a kőműves, az ács-állványozó, a tetőfedő, a bádogos és a burkoló szakmák együttműködését igényli). Néhány, a munkafolyamatra vonatkozó szakmai példa: • autószerelő szakma: az autó műszaki vizsgára való felkészítése; •

villanyszerelő szakma: családi ház villanyszerelése; • gázvezeték- és készülékszerelő szakma: családi ház gázszerelése; A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 54 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 55 ► A tevékenységelemzést az autószerelő szakmára fogjuk bemutatni. Az áttekinthetőség érdekében az összetevők közül mindig csak egyet emelünk ki, és azt bontjuk alkotó részeire. Az autószerelő szakma esetében a munkafolyamat az autó műszaki vizsgára való felkészítése. Ez a következő összetett munkákból áll: motorjavítás, futómű javítás, fékjavítás, sebességváltó javítás, tengelykapcsoló javítás és kormánymű javítás stb. Természetesen két műszaki vizsga között, egyedi problémák esetén nincs munkafolyamat, csak az egyes meghibásodásoknak

megfelelő összetett munkák merülnek fel Emeljük ki a további elemzés kedvéért az összetett munkák közül a futómű javítást. A futómű javítás összetett munka hibás csapágy esetén a következő munkaműveletekből áll: a kerék leszerelése, a hibafeltárás, a kerékcsapágy kiszerelése, a kerékcsapágy beszerelése és a kerék visszaszerelése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért a munkaműveletek közül a kerékcsapágy kiszerelését. A kerékcsapágy kiszerelése munkaművelet a következő műveletelemekből áll: a kerékagy kiszerelése, a csapágy lehúzása a féltengelyről és a kerékagyból a csapágy kiszerelése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért a műveletelemek közül a kerékagyból a csapágy kiszerelését. A kerékagyból a csapágy kiszerelése műveletelem további rész-műveletelemekből épül fel: a Seeger-gyűrű kivétele, a szimmering kivétele és a csapágy kiütése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért

a rész-műveletelemek közül a Seeger-gyűrű kivételét. A Seeger-gyűrű kivétele a következő mozdulatokból, fogásokból áll: a fogóért nyúl, a fogót megfogja, a fogót a Seeger-gyűrűhöz viszi, a fogóval a Seeger-gyűrűt megfogja, a fogóval a Seeger-gyűrűt kiemeli, a fogót és a Seeger-gyűrűt leteszi. Láthatóan a mozdulatok, fogások szintje már tovább nem bontható elemekből áll. A tevékenységelemzés elvégzése két okból is fontos A szakmák munkatevékenységeinek oktatása során különböző szintű műveletek különíthetők el, és mindegyik szinten előfordulhatnak új és ismert műveletek. Az új műveletek oktatása során a már ismert műveleteket lehet alapként felhasználni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 55 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 56 ► Vissza

◄ 56 ► 18. ábra Példa a munkafolyamat szerkezetére A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 57 ► 4.3 A tanulók munkafunkciói A tanulók szakértelmét a gyakorlati foglalkozások folyamatában fejlesztjük. A szakértelem az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett általános és speciális rendeltetésű (munkafunkciójú) termelési jártasságokból és készségekből, más szóhasználattal általános és speciális munkafunkciókból tevődik össze. Az általános munkafunkciók azért fontosak, mert minden típusú munkánál megtalálhatók, és könnyen átvihetők az egyik típusú munkáról a másikra. Az általános munkafunkciók fejlesztésével a speciális munkafunkciók kialakítását is segítjük, hozzájárulunk a tanulók munkatevékenységének

tökéletesítéséhez 4.31 Az általános munkafunkciók Az általános munkafunkciók teszik lehetővé, hogy a termelési és a tanulási feladatokat a tanuló meg tudja oldani. Az általános munkafunkciókat többféleképen lehet csoportosítani. A munkavégzés jellegzetes fázisai szerinti megközelítésben általános munkafunkciónak tekinthető a tervezés, az előkészítés, a végrehajtás, az ellenőrzés és a karbantartás. Az általános munkafunkciók tartalma ebben a megközelítésben: Tervezés A tervezés feladatai: a munkaművelet megszervezésének és kiszolgálásának tervezése, a termelési dokumentációk felhasználása, a szükséges számítások elvégzése, az anyagok, szerszámok, készülékek kiválasztása, a munka- és a technológiai folyamatok sorrendjének tervezése. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 57 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 58 ► Előkészítés Az előkészítés feladatai: az alapanyagok, félkész termékek, szerszámok és eszközök előkészítése (helyszínre szállítása és elrendezése), a gépek és berendezések előkészítése (munkavégzésre alkalmas állapotba hozatala). Végrehajtás A végrehajtás feladatai: a gépek, berendezések működésének irányítása, műveletek végrehajtása kézi szerszámokkal, a technológiai folyamatok szabályozása. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 58 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 59 ► Ellenőrzés Az ellenőrzés feladatai: a technológiai folyamat levezetésének ellenőrzése, a gépek, berendezések működésének ellenőrzése, a munkavégzés helyességének ellenőrzése, a

termék ellenőrzése és értékelése. Karbantartás A karbantartás feladatai: a gépek, berendezések, szerszámok, műszerek üzemképes állapotának biztosítása, a munkahely takarítása, rendjének, használhatóságának biztosítása. Más, az oktatás szempontjait hangsúlyozó megközelítésben háromféle általános munkafunkciót különíthetünk el: • a tervezést, • a végrehajtás ellenőrzését és • a végrehajtás szabályozását. A tanulónak ugyanis irányítottan vagy önállóan összhangba kell hoznia a tanulási és termelési feladat célját a feltételekkel és eszközökkel, és ennek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 59 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 60 ► alapján kell megválasztania a cselekvéseit. Meg kell terveznie a munkavégzés lépéseit és sorrendjét,

és ellenőriznie kell a végrehajtást A végrehajtás során adódó eltéréseket korrigálnia kell. Az általános munkafunkciók értelmi tevékenységet igényelnek, irányító jellegűek A tanulási és a munkatevékenység megtervezésénél figyelembe kell venni a tanulók tapasztalatait és képességeit. A tanulóknak olyan mértékű segítséget adjunk, amely biztosítja a tervezési képességeik és önállóságuk fejlődését A tervezés tanításakor az elméletben tanult ismeretekre és tevékenységekre építünk Gyakoroltatjuk a rajzolvasást, a műszaki dokumentáció elemzését, a szerszámok, készülékek kiválasztását, a munkához szükséges feltételek összeállítását, az ellenőrzés eszközeinek kiválasztását, és a technológiai sorrend meghatározását. A tervezés tanításában általában nagyon hasznos az oktató példaként bemutatott tervező munkája. A tervezési képességek szorosan kapcsolódnak a végrehajtás ellenőrzésének

munkafunkciójához. A tanulás eredményessége attól függ, hogy mennyire tudja a tanuló a munkáját ellenőrizni. A tanuló önellenőrzése kiterjed a saját tevékenységre, a munka eredményére, a munkaeszközök állapotára. Az önellenőrzés az önértékeléssel kapcsolódik össze. Az önértékelés az ellenőrzés eredményeinek a követelményrendszerrel való összehasonlítása A végrehajtás ellenőrzését a tanuló az érzékszerveivel, valamint ellenőrző- és mérőeszközök felhasználásával oldja meg. Az eszközhasználat során fejlődik a tanuló érzékelésének és észlelésének pontossága. Ennek következtében később érzékszerveivel is képes lesz olyan eltéréseket észlelni, amelyeket korábban csak eszközök felhasználásával vett észre. A végrehajtás ellenőrzése során a tanuló feladata a hibák észlelése, felismerése, az eltérés mértékének és okainak megállapítása. A munkatevékenység lassú tanulásának oka

gyakran a végrehajtás ellenőrzésének a lebecsülése. Ennek sokszor nem a hiányos szakmai elméleti ismeretek az okozói, hanem a tanuló igénytelensége, kritikai érzékének fejletlensége. A tanuló a hibáit nem észleli, nem ismeri fel Helyes tanulásirányítással fejlesztenünk kell a tanulók ellenőrzési képességeit A tanulók helytelen munkavégzése gyakran az önellenőrzés hiányára vagy alacsony színvonalára vezethető vissza. Az oktatói ellenőrzés során hívjuk fel a tanulók figyelmét az önellenőrzés fontosságára, mutassunk rá a hibák okaira és elhárításuk lehetőségeire. Az oktatói ellenőrzést mindig a tanuló eszközeivel végezzük. A tanuló ne hivatkozhasson arra, hogy az oktató ellenőrző eszközei pontosabb mérést tesznek lehetővé A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 60 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata

| Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 61 ► A tanulók önellenőrzésének fejlődését a következő munkaszokások kialakításával segíthetjük: • A tanulók a munka megkezdése előtt ellenőrzik a munkavégzés feltételeit. Gyakran előfordul például, hogy csak gyakorlat közben jelenti a tanuló, hogy nem elég az anyag a munka elvégzéséhez. • A tanulók megállapítják, hogy milyen eltérések (pl. méret, felületi érdesség, alakhibák) tapasztalhatók a megmunkálandó nyers munkadarabon vagy félkész terméken • A tanulók a munkájukat minden műveletelem végrehajtása során (közben és a végén is) ellenőrzik, nem csak a munka befejezésekor. A sűrű ellenőrzés segíti a hibák kiküszöbölését. A végrehajtás ellenőrzésének célja a tervezett munkatevékenység kifogástalan elvégzése. Az ellenőrzés során észlelt hibák alapján a végrehajtást módosítani kell. A módosítás szabályozással, korrekcióval

lehetséges A végrehajtás szabályozását a folyamatos korrigálás módszerének tanításával és a szakaszos oktatói beavatkozással végezzük. A munkavégzés tanulása a tanuló szempontjából folyamatos korrigálás, szabályozás. Ennek során a tanuló teljesítménye és a munka minősége is javul. A tanulók módosító, szabályozó tevékenységét az oktatónak irányítania kell Ezt az irányítást megfigyelései alapján, szakaszos beavatkozással végzi Az oktató szükség esetén a beavatkozással korrigál A beavatkozás során feltárja a tanuló által elkövetett hibákat, útmutatást ad a hibák elhárítására, szükség esetén megmutatja a vonatkozó műveletelem helyes elvégzését, rámutat a követelményekre, emlékeztet a technológiai sorrendre, és figyelmeztet a baleseti veszélyekre. Az oktatói beavatkozás természetesen a tanuló munkájának megszakításával jár, ezért csak indokolt esetekben kerülhet rá sor. Az oktatónak

feltétlenül be kell avatkoznia a tanulói munkavégzésbe helytelen, szakszerűtlen és balesetveszélyes munkavégzés esetén. A végrehajtás szabályozása – különösen a munkatanulás kezdeti szakaszában – jelentős oktatói energiákat köt le, hiszen gyakori oktatói ellenőrzésre, a tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kísérésére van szükség. Az általános munkafunkciók fejlesztésével a speciális munkafunkciók kialakítását, tanulását segítjük. A speciális munkafunkciók elsajátítása viszont hozzájárul az általános munkafunkciók fejlődéséhez, hiszen konkrét munkafeladatok megoldása során működtetjük azokat. Az általános és a speciális munkafunkciók nyilvánvaló kölcsönhatásban vannak egymással. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 61 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék Vissza ◄ 62 ► 4.32 A speciális munkafunkciók Az ismeretek és az általános munkafunkciók egyedül nem biztosítják a magas minőségű és magas termelékenységű munkát. Ehhez a konkrét végrehajtás elemeit is be kell gyakorolni. A gyakorlás folyamatában a tudatos részcselekvések szabványosodnak, kialakulnak a speciális készségek Ezek tökéletesítik a munkavégzés mennyiségi és minőségi mutatóit. A speciális munkafunkciók teszik lehetővé, hogy a tanuló a konkrét termelési és a tanulási feladatokat meg tudja oldani. A speciális munkafunkciók tanítása során különös gondot kell fordítanunk a megfelelő tájékoztatásra Ne csak a megoldandó feladatot ismertessük a tanulókkal, térjünk ki a fejlettségi szintjüknek megfelelő részletességgel a megoldás módjára is. A speciális munkafunkciók egyik lehetséges csoportosítása a következő: • • • • a kézi műveletek szerszámok alkalmazása

nélkül; a kézi szerszámok alkalmazásával végzett munka; a különböző gépek kiszolgálásakor végzett műveletek; a kézi műveletek automata gépek kiszolgálásakor. A speciális munkafunkciók egy másik lehetséges csoportosítása a következő: • • • • • • a kézi műveletek (lakatos, kőműves, ács stb.) munkafajtái; a gépkezelői (esztergályos, marós, köszörűs stb.) munkafajták; a járművezetői (gépjármű, mozdony, traktor stb.) tevékenység; a berendezés-kezelői (kohászat, vegyipar stb.) tevékenység; a távirányítás, vezérlés munkafajtái; a javító, szabályozó, beállító munkafajták. Bármelyik megközelítést választjuk is, a speciális munkafunkciók oktatása során biztosítani kell: • az elméleti megalapozottságot; • a tudatos gyakorlást; • a megfelelő oktatói irányítást. Az elméleti megalapozottság a munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek felidézésével, az

összefüggések megvilágításával biztosítható. A munkavégzés tanításában a tudatos végrehajtás alapvető fontosságú A tanulóknak tudniuk kell, hogy mit és miért tesznek A gyakorlás eredményessége a megfelelő oktatói irányításon múlik. Az oktatónak a szakmai tevékenység elemzése alapján kell feltárnia az okta- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 62 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 63 ► tandó munkafunkciókat. A munkavégzés logikai összefüggései alapján kell meghatároznia a munkafunkciók tanításának sorrendjét, a gyakorlás folyamatát. A tanulók műszaki ügyességének fejlesztésében nagy jelentősége van a gyakorlás előtti, részletes magyarázattal kísért bemutatásnak. A szakma oktatása szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az oktató

átgondolja a saját szakterületének általános és speciális munkafunkcióit. Ez azért is fontos, mert a szakmunkások egy része a szükségesnél kisebb jelentőséget tulajdonít a szakmai tevékenység megtervezésének, megszervezésének, emiatt tevékenységükben sok az ösztönszerű, nem tudatos elem. Az eredményes oktatás pedig szakmai tudatosság nélkül nem képzelhető el. Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk termelési folyamaton és üzemeltetési folyamaton! Keressen példákat mindegyik folyamatra! 2. Állítsa sorrendbe a munkatevékenység alábbi elemeit összetettség alapján! Írjon 15 számokat a megnevezések mellé! Az 1-es számot írja a legösszetettebbhez! Munkafolyamat: Műveletelem: Mozdulat: Összetett munkafeladat: Munkaművelet: 3. Keressen példát saját szakterületéről a munkatevékenység összetevőire! 4. Sorolja fel az általános munkafunkciókat! 5. Milyen feladatokat adhatunk a

tanulóknak a munkatevékenység megtervezésével kapcsolatban? 6. Milyen három elemből állhat a tanulók önellenőrzése a gyakorlati tevékenység során? 7. Fogalmazza meg, mit értünk speciális munkafunkción! Keressen példát erre saját szakterületéről! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 63 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakképzés megszervezése Vissza ◄ 64 ► 5. A szakképzés megszervezése 5.1 A gyakorlati oktatás helye A tanulók gyakorlati oktatása több helyen folyhat. Sok iskola rendelkezik saját tanműhellyel, ahol a teljes képzési idő alatt megoldott a tanulók szakmai gyakorlati oktatása. Az iskolai tanműhelyen kívül a tanuló teljesítheti a szakmai gyakorlatát más, úgynevezett külső képzőhelyeken A külső képzőhelyeket összefoglalóan gazdálkodó szervezeteknek nevezi a törvény. A gazdálkodó szervezet

lehet vállalat, kisiparos, illetve olyan cég, amely kifejezetten a gyakorlati oktatási feladatok ellátására jött létre (és emellett, főleg a tanulók munkájára alapozva üzletszerű termelő tevékenységet is folytat). Amennyiben a tanuló elméleti képzése az iskolában, gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél folyik, duális képzésről beszélünk A gyakorlati képzésre olyan konstrukcióban is sor kerülhet, hogy a tanuló képzését az iskola saját tanműhelyében vállalja, de bizonyos gyakorlati tevékenységek oktatására külső gazdasági szervezethez küldi a tanulót, a gazdálkodó szervezettel kötött külön megállapodás alapján. Az is járható út, hogy a szakmai gyakorlat első részét, amely során tulajdonképpen a szakma gyakorlati alapismereteinek megtanítása folyik, az iskolai tanműhelyben tölti a tanuló, ezután pedig gazdálkodó szervezetnél teljesíti gyakorlatát. Például egy olyan szakképző intézményben, ahol

kizárólag fémipari szakmákat oktatnak, a fémipari alapképzést az iskolai tanműhely végzi, mert ehhez minden feltétele adott: megfelelő felszereltség, jól képzett, tapasztalt oktatók. Ezután a konkrét szakmai képzés (autószerelő, géplakatos, fémforgácsoló, vízvezeték-szerelő, bádogos stb) már gazdálkodó szervezetnél folyik. Ez a megoldás a gazdálkodó szervezet számára is előnyös, mivel a legtöbb vállalat, kisiparos nincs felkészülve arra (és ideje sincs rá), hogy az alapképzést a tanulók számára megfelelő színvonalon biztosítsa. Ugyanakkor a szakképző intézmény is jól jár, mert oktatói számára biztosítani tudja a foglalkoztatást, nem kell tapasztalt szakembereket elküldenie. 5.2 Gyakorlati oktatás tanulószerződés alapján A tanulók gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél tanulószerződés alapján folyik. A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi

gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni A A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 64 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakképzés megszervezése Vissza ◄ 65 ► tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud. Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, továbbá a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel Az iskolai tanműhelyben oktatott tanulónak nem kell tanulószerződést kötniük Az iskolával

megkötött együttműködési megállapodás mellett tanulószerződés is köthető akár tanév közben is 5.3 A tanulószerződés 3 A szerződéskötést a tanuló (illetve a gondviselő) kezdeményezi. Tanulószerződést csak a gyakorlati képzést megszervező gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó) köthet a szakmunkás tanulóval, az iskola nem. A tanulószerződést kötött tanulók rendszeres havi díjazást kapnak a gazdálkodó szervezettől, és a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottá válnak. (A tanulóévek szolgálati időnek számítanak) A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében a minimálbér legalább 15%-a. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben – a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve – az előző félévben

nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. Az utolsó szakképző évfolyam utolsó félévében a juttatás elérheti a mindenkori minimálbér 50%-át is. A tanulószerződés a szakképesítés megszerzését követően a tanulónak nem jelent munkavállalási kötelezettséget a gazdálkodó szervezetnél, de ugyanakkor a gazdálkodó szervezetet sem kötelezi a munkaviszony létesítésére. A tanulószerződés alapján oktatott tanulók részére a gyakorlati képzési napokon – többek között – az alábbiakat köteles biztosítani a gazdálkodó szervezet: • kedvezményes étkezést, vagy az étkezéshez természetbeni hozzájárulást • tisztálkodási eszközöket, 3 Forrás: http://www.faktortanhu/tanuloszhtm A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 65 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakképzés

megszervezése Vissza ◄ 66 ► • ugyanolyan munkaruhát, egyéni védőeszközt, védőitalt, mint amely a tanulóval azonos munkahelyen és munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalókat megilleti, • stb. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzési és más kötelezettségei alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetve a tanuló más gazdálkodó szervezettel köt szerződést. A tanulószerződést a tanuló az illetékes gazdasági kamarával történt egyeztetés után indoklás nélkül felmondhatja. A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles, ami ellen a tanuló bírósághoz fordulhat. Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel, hogy a gyakorlati képzés helyét tekintve milyen lehetőségek vannak a képzés megszervezésére! 2. Fogalmazza meg, mit értünk duális képzésen! 3. Miért előnyös a gazdálkodó szervezetek számára, ha

a tanuló a szakmai alapképzést az iskolai tanműhelyben kapja meg? 4. A tanulószerződéssel kapcsolatban válaszoljon az alábbi kérdésekre: a) Hány éves kortól köthet a tanuló tanulószerződést? b) Az iskolai tanműhelyben oktatott tanulónak kell-e tanulószerződést kötnie? c) Hogyan, és hol valósulhat meg a tanuló gyakorlati képzése, ha az iskolai tanműhelyben nem biztosított a gyakorlati oktatás? d) Milyen juttatások illetik meg a tanulószerződést kötött tanulók a gazdálkodó szervezet részéről? A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 66 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás feltételei Vissza ◄ 67 ► 6. A gyakorlati oktatás feltételei A gyakorlati képzés feltételeivel kapcsolatban a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezései az irányadóak A törvényi szabályozás mellett egyes

szakmák gyakorlati oktatásának feltételeit a szakmák központi programjai tartalmazzák. 6.1 Személyi feltételek A személyi feltételeknek két oldala van, az oktató és a tanuló. Az eredményes szakképzés érdekében mind a két oldallal szemben követelményeket kell megfogalmaznunk. 6.11 Az oktató A szakképzésről szóló törvény szerint a szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a közoktatási törvényben előírt képesítésű pedagógusok, illetőleg szakemberek láthatják el. A vállalatnál, gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként a törvény szerint olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik A gyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkező személyeket. Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló

gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. 19. ábra Az oktató szerepei a képzésben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 67 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás feltételei Vissza ◄ 68 ► Az eredményes gyakorlati képzés egyik feltétele az alaposan képzett oktató. Az oktatónak (a mesternek) szakemberként és pedagógusként is meg kell felelnie. A gyakorlati oktatás alapos szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséget valamint módszertani kulturáltságot kíván. Ebből következik, hogy az oktatónak szakmai és pedagógiai képzettséggel is rendelkeznie kell Az oktató személyiségére legyen jellemző: • a szakma és annak oktatása iránti lelkesedés, érdeklődés; • a tanulók

szeretete, a helyes oktató-tanuló viszony; • a nevelői (oktatói) tekintély, amely az állandó, következetes, példamutató munkáján alapul; • a szakmai képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló törekvés; • a szakmai és a módszertani érdeklődés, felkészültség; • a saját módszertani tapasztalatok hasznosítására való törekvés. Mindezek azért fontosak, mert a szakoktató – akaratán kívül is – követendő magatartási modellként jelenik meg a tanulók számára. A magatartásformák elsajátításában az utánzásos tanulás a legdöntőbb Ez a tanulás nagyon erősen érvényesül a korai életszakaszokban, valamint akkor, amikor a mintaadó és az utánzó személy pozitív kapcsolatban van egymással. A gyakorlati oktatás során a szakoktató az a személy, aki az ismeretlen, új helyzet által okozott szorongásokat, félelmeket, bizonytalanságokat csökkentheti a tanulókban. 20. ábra A szakoktató domináns modell a

tanulók számára A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 68 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás feltételei Vissza ◄ 69 ► A gyakorlati oktatás során a szakoktató a domináns modell. Az oktató a helyzetéből eredő hatalmi pozíció, a jutalmazó-büntető hatáskör révén is hat a tanulókra, ez azonban már a tudatos pedagógiai tevékenység alapján lesz a tanulókra gyakorolt hatás forrása. Az oktató-tanuló viszonyt alapvetően meghatározza a tanulócsoport alaphangulata, amely lehet oldott, feszült, meleg, hideg, közönyös. Az oktató személyisége gazdag forrása a nevelői hatásoknak, és közvetlen meghatározója a tanulói teljesítményeknek A serdülőkorban levő tanulók általában kritikusan szemlélik az oktatót, aki elsősorban alapos szaktudásával és erkölcsileg értékes emberi vonásaival vívhat ki

magának tekintélyt. A nevelői stílus kapcsán négyféle irányzatot említ a szakirodalom: • Meleg-engedékeny stílus: az oktató érdeklődő, segítőkész, megbocsátó magatartásával oldott légkört teremt a csoportban. Csökkenti a tanulók szorongását, kudarctól való félelmét. Ennek hatása igen kedvező: kreativitást fejleszt, azt az érzést kelti a tanulókban, hogy lehet kísérletezni a megszégyenítés veszélye nélkül. A fő, cselekvésre késztető motívum a sikerre való törekvés lesz a kudarc elkerülése helyett. • Hideg-engedékeny stílus: az oktató közömbös, nincs meghatározó érzelmi kapcsolata a tanulókkal. A tanulók munkavégzés kötelességszerű, pontos, de ennek ellenére nem lesz kellő hatékonyságú • Hideg-korlátozó stílus: a tanulókhoz fűződő kapcsolatot a bizalmatlanság, a negatív érzések jellemzik. Az oktató főként a teljesítményre irányítja figyelmét, szakmai hozzáértését elsősorban

környezetének (szakoktató kollégáinak, vezetőinek) akarja bizonyítani. Az eredménytelenség okát a tanulókban és külső tényezőkben keresi A tanulók teljesítményükben bizonytalanná, magatartásukban szorongóvá válnak, elsősorban a kudarc elkerülésére törekszenek. • Meleg-korlátozó stílus: az oktató a feladatra koncentrál, szorgalmas csoportokat hoz létre, amelyekre a tanári utasítások, hivatalos előírások teljes elfogadása a jellemző. Ez ellentétes az alkotókészség, a kreativitás kibontakozásának lehetőségével A négy stílus közül a meleg-engedékeny alkalmazása tűnik a legcélravezetőbbnek. 6.12 A tanulók Azt, hogy a tanulók mely szakmákban milyen feltételekkel kezdhetik meg tanulmányaikat, törvény szabályozza. A törvény előírásokat tartalmaz az A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 69 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás feltételei Vissza ◄ 70 ► iskolai előképzettséggel, a szakmai előképzettséggel, az előzetes szakmai gyakorlattal, illetve a pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági feltételekkel kapcsolatban. A szakmai gyakorlati képzésben az a tanuló vehet részt, aki 16. életévét betöltötte. Mivel a magyar iskolarendszerre a 8 osztályos általános iskolai képzés jellemző, a 9-10. évfolyamot általában a szakképző iskolában teljesítik a tanulók Ekkor a szakképző iskolának lehetősége van arra, hogy a nála oktatott szalmákat a tanulóknak bemutassa, megkönnyítve ezzel szakmaválasztásukat. A szakmák egy része esetén nem kötelező a 10. évfolyam elvégzése, a képzés alapfokú végzettséggel megkezdhető; jelenleg az általános iskola befejezése alapfokú végzettségnek minősül. A tanulókkal szemben az iskola a szellemi (értelmi) és a fizikai (fiziológiai) alkalmasság terén támaszthat

követelményeket. A szakképző intézménybe való felvételkor a tanuló szellemi alkalmasságát az általános iskolai bizonyítványa (esetleg felvételi elbeszélgetés) alapján állapítják meg. A szakképző intézményekbe azonban egyre kevesebb tanuló jelentkezik, így a szellemi alkalmasság vizsgálata egyre inkább háttérbe szorul (csak egyes, úgynevezett „sikerszakmák” esetén maradt meg, ahol túljelentkezés tapasztalható). A jelentkezők fizikai alkalmasságát orvosi vizsgálat dönti el A kézműves szakmákban fontos kézügyesség meglétét és szintjét csak munkapszichológiai laboratóriumi vizsgálattal lehetne megállapítani. Ilyen vizsgálatokat a munkaerő felvételekor legfeljebb a munkalélektani állomásokkal rendelkező nagyvállalatok végeznek. Így az iskolai gyakorlatban előfordulhat, hogy jó képességű, de alacsony kézügyességű fiatalt is felvesznek szakmunkástanulónak. A felzárkóztatás, a jó képességű, de alacsony

kézügyességi szintű tanulók fejlesztése külön foglalkoztatással az oktató feladata. 6.2 A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei A tanulók csak olyan munkatanulási feladatokat tudnak megoldani, amilyeneket a tárgyi feltételek lehetővé tesznek. Éppen ezért kell a tanműhelyekkel és az elméleti képzés tantermeivel szemben a követelményeket pontosan megfogalmazni. Az egyes szakmák központi programjai általánosan és konkrétan is leírják ezeket az igényeket A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 70 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás feltételei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 71 ► Részlet a géplakatos szalmai központi programjából: „A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbi termek szükségesek: • szaktantermek: az anyagismeret, a műszaki ábrázolás, a szakrajz,

a szakmai alapismeretek, a szakmai ismeretek, a számítástechnika, a szakmai idegen nyelv tantárgyak oktatásához, • osztálytermek: a fel nem sorolt óratervi elméleti tantárgyak oktatásához. Szakmai gyakorlat oktatásához szükséges tanműhelyek, laboratóriumok, egyéb gyakorlóhelyek: • tanműhely: a gyakorlati oktatás előírt felszerelésű iskolai tanműhely esetén történhet a szakképző intézményben; ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről, • laboratórium: a műszaki mérések tantárgy oktatásához. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak oktatása a tantárgy jellegének megfelelő helyszínen történhet.” 6.21 A tanműhelyekkel szembeni követelmények • biztosítsák a termelés feltételeit; • meg kell felelniük a módszertani, egészségügyi és a

biztonságos munkavégzés követelményeinek. A termelés feltételei • A tanműhelyeknek biztosítaniuk kell a munkatevékenység feltételeit: • a tantervi feladatok megoldását; • a 14–18 éves tanulók fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelő munkafeltételeket; • az üzemi (termelési) munkatevékenység minőségi követelményeit (a termelési teljesítmény mennyiségi követelményei nélkül). A módszertani követelmények A tanműhelyeknek biztosítaniuk kell a korszerű oktató-nevelő munka feltételeit: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 71 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás feltételei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék • • • • Vissza ◄ 72 ► a tanulók egyéni munkahelyét, egyéni foglalkoztatásának lehetőségét; az üzemszerű termelés lehetőségét; a zavartalan anyag- és energiaellátást; az oktató

pedagógusok bemutatási, szemléltetési lehetőségét és eszközeit (falikép, tábla, oktatói munkahely, eredeti munkadarabok stb.) 21. ábra Tanműhely Az egészségügyi követelmények A tanműhelyeknek biztosítaniuk kell az egészségügyi követelmények teljesítését: • a tanulónként legalább 2 négyzetméter helyszükségletet, illetve 15 köbméter légtérfogatot a gépek és a berendezések nélkül; • a természetes és mesterséges világítást; • a természetes és mesterséges szellőztetést; • a megfelelő fűtést; • a vízellátást (hideg és meleg víz); • a szennyvíz és a hulladék eltávolítását; • az öltözőt, az illemhelyet, a fürdőt; • a segélyhelyeket. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 72 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás feltételei Vissza ◄ 73 ► A biztonságos munkavégzés

követelményei A tanműhelyekben a munka ártalmai és a baleseti veszélyek veszélyeztetik a tanulók egészségét. A baleseti veszélyek egy része a tanulók magatartásán múlik, ezért fontos, hogy oktatással, szoktatással, a rend és a fegyelem következetes betartatásával előzzük meg ezeket a baleseteket. A baleseti veszélyek másik része a balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtésével küszöbölhető ki. A balesetek elhárítása a gépekre szerelt védőberendezésekkel, az oktató utasításaival, megfelelő munkaszervezéssel, a biztonsági szabályok betartatásával, valamint az egyéni védőfelszerelések kötelező alkalmazásával oldható meg. 6.22 A munkavégzés helyének kialakítása Alapvető szempont a munkahelyi komfort és a biztonságos, egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtése, tehát a munkahely ergonómiai szempontok szerint történő kialakítása. • A tanulók számára lehetővé kell tenni, hogy a munka

jellegének megfelelően optimális testhelyzetben dolgozhassanak. A munkavégzés során fontos például a karok, kezek, lábak elhelyezése mellett a megfelelő látási viszonyok kialakítása. A nem megfelelő testhelyzet, a rossza látási viszonyok rontják a tanulók közérzetét és idő előtti elfáradáshoz vezetnek. Az ilyen helyzet hamar elveszi a kedvét a munkától, az adott szakmától. • A munkavégzést azzal is biztonságosabbá, hatékonyabbá tehetjük, ha az eszközöket, anyagokat a munkavégzés személyi adottságait figyelembe véve helyezzük el. A munkatárgyakat a munkahelyen úgy kell elhelyezni, hogy a munkavégzés során a tanulónak a mozgások irányát a lehetőleg csak minimális mennyiségben kelljen változtatnia. Ennek érdekében a gyakran használt szerszámok, eszközök a felhasználás helyéhez a legközelebb legyenek elhelyezve. A munkavégzés során használt anyagok, alkatrészek, szerszámok könnyen és biztonságosan elérhetők

legyenek, és lehetőleg a felhasználás sorrendjében legyenek elhelyezve Az egyes szakmák központi programjai (illetve szakmai- és vizsgakövetelményei) tételesen is előírják azt, hogy a szaktantermek, mérőlaborok, tanműhelyi gyakorlati helyek milyen felszereléssel rendelkezzenek. A géplakatos szakmában például az alábbi előírások érvényesek: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 73 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás feltételei Vissza ◄ 74 ► „A szaktanterem feltételrendszere A szaktanterem kialakításának szempontjai: Az elméletigényes ismeretek feldolgozásához szaktanterem szükséges, ami célszerűen egészüljön ki előkészítő szertárhelyiséggel is. A szaktanterem és az előkészítő szertár berendezésénél, használatánál be kell tartani a munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint

tűzvédelmi szabályokat A természetes és mesterséges világítás feleljen meg az előírásoknak, biztosítsa a jó munkavégzés feltételeit. Az ablakokat sötétítővel is célszerű ellátni A szemléltetőeszközök elhelyezése célszerűen a szertárban történjen, az audiovizuális eszközök könnyen mozgathatók, elérhetőek legyenek. Biztosítani kell a hagyományos szemléltetési módokon túl a szimulációs lehetőségeket is. AV eszközök: • • • • • • számítógép írásvetítő projektor vagy LCD kivetítő vetítővászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV nagyméretű falitábla Szabványok, katalógusok, segédletek: • • • • • anyagszabványok gépelemszabványok rajzszabványok szerszám, eszköz adatlapok alkatrész katalógusok” Feladat: Az alábbi »Falitáblák« lista alapján gondolja át, hogy a központi program mely ismereteket tart olyannyira fontosnak, hogy azoknak mindig »kéznél« kell lenniük! Kapcsolja

az egyes ismereteket konkrét tantárgyakhoz! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 74 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás feltételei Vissza ◄ 75 ► „Falitáblák • • • • • • • • • • műszerek, mérési elvek, készülékek görög kis- és nagybetűk a gépiparban használatos mennyiségek képletei és mértékegységük használatos prefixumok és jeleik szakítódiagram a jellegzetes pontokkal keménységmérési értékek szabványos rajzjelek szabványrészletek ábrázolási módok bemutató rajzok, faliképek Demonstrációs eszközök: • modellek, mechanizmusok • demonstrációs tábla kötőelemekkel • demonstrációs műszerek Modellek, minták: • • • • • • • • különböző mértani testek áthatások metszetek gépelemek gépalkatrészek, egységek tolómérők mikrométerek szögmérők

A mérőlaboratórium felszereltsége A helyiség kialakításának szempontjai A laborokat javasolt 12-16 tanuló befogadására tervezni. Ideális esetben minden tanuló önállóan dolgozik Ha erre nincs mód, tanulópárok dolgozhatnak egy-egy munkahelyen. A munkaasztal nagyméretű, a terem talpazatához rögzített, felületükön biztonságosan el kell férni az állandóan szükséges eszközöknek úgy, hogy az adatrögzítés és feldolgozás is lehetséges legyen. A labor A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 75 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás feltételei Vissza ◄ 76 ► berendezésénél és használatánál be kell tartani az ide vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint tűzvédelmi szabályokat. Audiovizuális eszközök, információhordozók: • • • • • • • • • írásvetítő projektor vagy

LCD kivetítő vetítővászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV nagyméretű falitábla fóliák, videofilmek, diaképek számítógép méréseket szimuláló programok bemutató CAD szoftver Falitáblák: • a tervezett mérési összeállításokhoz kapcsolódó adatok táblázatai • szabványtáblák Mérőeszközök, műszerek: • • • • • mechanikai szögmérő mechanikai hosszmérő eszközkészlet tanári mérőműszer készlet mérlegek és súlykészlet időmérő eszközkészlet Modellek, minták: • műszer- és mérőeszköz metszetek • jegyzőkönyv minták A tanműhely felszereltsége A helyiség kialakításának szempontjai: A tanműhelyt javasolt 12-16 tanuló befogadására tervezni. Ideális esetben minden tanuló önállóan dolgozik A munkahelyek nagyméretű, a terem talpazatához rögzített asztalok, felületükön biztonságosan el kell férni az állandóan szükséges eszközöknek és szerszámoknak. Minden munkahelyen legyen satu és

szerszámos fiók. A műhely berendezésé- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 76 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás feltételei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 77 ► nél és használatánál be kell tartani az ide vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint tűzvédelmi szabályokat. A választott oktatási forma függvényében az elméletigényes munkafeladatok oktatásánál szükség lehet a terem többcélú használatára. AV eszközök: • • • • írásvetítő projektor vagy LCD kivetítő vetítővászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV Modellek, minták: • szerszámok, eszközök, munkafogások elemeinek bemutató táblái és mintái Szerszámok, készülékek, gépek: • • • • • • • • • • • • • • satupad satuval asztali és oszlopos fúrógép fúrógép satu asztali köszörűgép

lemezhajlító gépkaros lemezolló mérőeszközök: – mérőszalag – tolómérő – mikrométer kézi lemezolló szegecshúzó készlet lyukasztókészlet csigafúró készlet fogókészlet menetfúró készlet menesztőkarral menetmetsző készlet reszelő készlet • • • • • • • • • • • • • • • • • A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék csavarhúzó készlet villáskulcs-készlet csőkulcskészlet védőszemüveg mentőláda szorítók kalapácsok beütőkészlet vágóolló egyengetőlap szegecsfejező elsősegély doboz védőszemüveg védőkesztyű kézi sarok-csiszológép tárcsás darabológép táblaolló Vissza ◄ 77 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás feltételei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 78 ► Tanulói szerszámkészlet: • • • • • • • • • • párhuzamsatu 100 mm kalapács 0, 5 kg kalapács 0, 25 kg

laposvágó keresztvágó pontozó rajztű fémkörző fémvonalzó fém mérőszalag • • • • • • • • • • csuklós famérőléc tolómérő talpas derékszög reszelők (alak, vágásszám) tűreszelő készlet fémfűrészkeret lappal fa- vagy gumikalapács egyengetőlap csavarhúzó készlet fogókészlet Munkadarabok, anyagok: A helyi adaptált program szerint a bemutatandó és megtanítandó munkafogásokhoz munkafeladatokat (munkadarabokat) szükséges tervezni, amelyeket létszámarányosan kell biztosítani. Ezek lehetnek egyedi produktumok, vagy ha a feladat úgy kívánja, félkész-termékek is” Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a szakoktató személyiségével szemben támasztott követelményeket! 2. Mit értünk azon, hogy a szakoktató domináns modell a tanulók számára? 3. Sorolja fel a négyféle nevelői stílust, és azok hatását a gyakorlati képzés eredményére! 4. Milyen dokumentum írja elő a szakképzés tárgyi feltételeit?

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 78 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés szakaszai Vissza ◄ 79 ► 7. A gyakorlati képzés szakaszai Az egyes szakmák képzési idejét az OKJ írja elő. A szakmák többsége esetén az úgynevezett „szakképző évfolyamok” száma kettő. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az iskola tizedik évfolyamának elvégzése, vagy az érettségi vizsga után, két tanéven keresztül részesülnek olyan képzésben, amely gyakorlati oktatást is tartalmaz. A gyakorlati oktatás aránya a képzésen belül szakmafüggő, a leggyakoribb a 60%–40%, illetve a 70%–30% gyakorlat–elmélet arány, a gyakorlat javára. A gyakorlati képzésre rendelkezésre álló idő három, jól elkülöníthető részre osztható a képzés tartalma szerint. Ezt a három részt a gyakorlati képzés szakaszainak nevezzük. Ezek a

szakaszok a következők: • bevezető szakasz; • az alapkészségek kialakításának szakasza; • a termelőmunkára való átmenet szakasza. 22. ábra A gyakorlati oktatás szakaszai és időtartamuk 7.1 A bevezető szakasz A tanulók egy része úgy választ szakmát, hogy nem rendelkezik arról pontos ismeretekkel. Nem ismeri jól a szakmai munkatevékenységet, annak szépségeit, nehézségeit, problémáit. A szakképzést végző iskolák sokat tehetnek ez ellen az úgynevezett nyílt napok megszervezésével. Több iskola követi azt a gyakorlatot, hogy a nyílt napok alkalmával a leendő tanulóknak az elméleti képzés mellett a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 79 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés szakaszai Vissza ◄ 80 ► gyakorlati oktatást is bemutatja. Az iskola tanulói a tanműhelyben végzik a gyakorlati

feladatokat, és ezt láthatják a leendő diákok is. További lehetősége a szakképző iskoláknak az, hogy a tanulók általában már a 8. évfolyam elvégzése után bekerülnek a szakképző intézménybe, de a konkrét szakmai képzés csak a 10 évfolyamot követően kezdődik meg. A közben eltelt időben az iskolának lehetősége van arra, hogy úgynevezett pályaorientációs órákon mutassa be a 10 évfolyam elvégzése után az adott intézményben tanulható szakmákat. 7.11 A bevezető szakasz szerepe A bevezető szakasz szerepe elsősorban az, hogy felkeltse az érdeklődést a szakma, és annak elsajátítása iránt. 7.12 A bevezető szakasz időtartama A bevezető szakasz a gyakorlati képzés egy rövid, az első 1-3 gyakorlati napot magába foglaló része. 7.13 Az oktató feladatai a bevezető szakaszban A tanulók szakma iránti érdeklődésének felkeltése elsősorban a szakma jellegzetes termékeinek, munkaműveleteinek bemutatása révén érhető el.

Azoknál a szakmáknál, ahol a munka eredménye valamilyen munkadarab (esztergályos, asztalos, kovács, pék stb.) lehetőleg olyan termékeket kell bemutatni, amelyekkel a tanuló a mindennapi életben találkozik. Ezzel erősíthetjük azt az érzést, hogy munkájának értelme és eredménye lesz. (A műhelyekben érdemes felkészülni erre, és eltenni a raktárba bemutatásra szánt munkadarabokat.) 23. ábra Forgácsoló szakma jellegzetes munkadarabjainak bemutatása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 80 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati képzés szakaszai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 81 ► Bizonyos szakmáknál (karosszérialakatos, autószerelő) a műhelyben nincs mindig lehetőség a konkrét termék bemutatására. A probléma fényképek, filmfelvételek segítségével oldható meg: a karosszérialakatos fényképet készít az összetört, majd

megjavított autóról, és azt mutatja be a tanulónak. 24. ábra Karosszérialakatos műhely Az autószerelő végigvezetheti a tanulót a műhelyen, elmondhatja, hogy az adott járművön éppen milyen javítást végeznek. Az autókon elvégzett munkával kapcsolatban meg kell említeni, hogy az miért fontos a jármű biztonságos közlekedése, a kényelem, vagy az alacsony fogyasztás stb. szempontjából. Egyes szakmáknál lehetőség van üzemlátogatás szervezésére. Például a forgácsoló, vagy lakatos jellegű szakmát választó tanulókat érdemes elvinni olyan üzembe, ahol az adott szakma képviselője a végtermék egy összetevőjét készíti. Ekkor be kell mutatni azt, hogy az adott munkadarab milyen szerepet tölt be a végtermékben, és annak jó minősége miért fontos a késztermék szempontjából. Fontos, hogy ne csak az adott szakmára koncentráljunk, hanem adjunk áttekintést az egész üzem munkájáról. Itt lehet kiemelni azt, hogy az adott

szakma, szaktudás miért nélkülözhetetlen az üzemen belüli tevékenység tekintetében. További lehetősége az oktatónak a szakma iránti érdeklődés felkeltésére az, hogy a gyakorlati munka során használt gépeket, szerszámokat meg- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 81 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés szakaszai Vissza ◄ 82 ► mutatja a tanulóknak. A forgácsoló szakma esetén például nagyon látványos lehet egy CNC-gép bemutatása működés közben Hatásos lehet a korábbi és az új technológia bemutatása, és (például forgácsoló szakma esetén, lásd 25. ábra!) annak érzékeltetése, hogy napjainkban menyivel jobb körülmények között dolgozhatnak a szakmunkások, mint korábban. 25. ábra Régi és új technika bemutatása A gépek bemutatása során elegendő, ha egy egyszerű alkatrészt

készítünk el a géppel, a gépi művelet közben az oktató beszélhet a gépről, a munkadarabról, a programozásról stb. Már itt fel lehet hívni a tanulók figyelmét arra, hogy a munkadarab elkészítéséhez mely tantárgyak (szakmai ismeret, anyagismeret, műszaki ábrázolás stb.) tananyagának ismerete fontos Az autószerelő tanulóknak meg lehet mutatni például egy környezetvédelmi vizsgálat (zöld kártya) folyamatát. Itt fel lehet hívni a figyelmet a számítógép és a mérőműszerek szerepére. Be lehet mutatni a fényszóró beállításának folyamatát, vagy a kódkiolvasó használatát. A bevezető szakaszban kell megismertetni a tanulókkal gyakorlati munkahelyüket és annak rendjét (öltözködés, tisztálkodás, házirend, egyéni szerszámok stb.), a baleset és a tűzveszély elhárítására vonatkozó szabályokat 7.2 Az alapkészségek kialakításának szakasza 7.21 Az alapkészségek kialakítása szakasz szerepe Az alapkészségek

kialakításának szakaszát a termelő tevékenység megalapozása szakaszának, alapképzésnek is szokás nevezni. A fő feladat a szakma gyakorlásához szükséges alapvető jártasságok és készségek kialakítása Ebben a szakaszban tulajdonképpen a szakma tantervében meghatározott alapműveleteket kell megtanítani. Az alapképzés szakaszában a termelési feladatokat az oktatási feladatoknak alá kell rendelni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 82 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés szakaszai Vissza ◄ 83 ► A tanulás történhet produktív és improduktív munkavégzéssel. A produktív munka eredménye valamilyen hasznosítható munkatermék Ilyen például a fémipari alapképzésben a kalapácsfej vagy a fűrészkeret készítése. Az improduktív munka nem eredményez valamilyen hasznosítható munkaterméket, hiszen a

munkadarab csak gyakorlásra szolgál (ilyen például a fémipari alapképzésben a fúrás gyakorlása, a kilyuggatott munkadarab a gyakorlás végén eldobható). A tanulás során törekedni kell arra, hogy a tanulók produktív munkadarabokat készítsenek. 7.22 Az alapkészségek kialakítása szakasz időtartama Ez a szakasz a gyakorlati képzés leghosszabb, a képzési időnek 65-75%-át kitevő része (a kétéves képzési idejű szakmák esetén általában másfél évig tart). A szakasz időtartama nem határozható meg pontosan, nagyban függ a szakma jellegétől és a tanulók előrehaladásától. 7.23 Az oktató feladatai az alapkészségek kialakítása szakaszban Az alapkészségek kialakításának szakaszában az oktató feladatai a következők: • Az elméletben tanult szakmai-műszaki fogalmakat össze kell kapcsolnia a konkrét munkadarabbal vagy munkafolyamattal. Az összekapcsolás célja többes: segíti az elméleti és a gyakorlati ismeretek

egységének megteremtését, ugyanakkor biztosítja azt, hogy a tanulók tisztában legyenek a munkavégzés elméleti alapjaival. E nélkül nem képzelhető el tudatos munkavégzés. Ha a tanuló nincs tisztában azzal, mit miért tesz, akkor tevékenysége a betanított munkáséhoz lesz hasonló. Ha a tanuló ismeri az elméleti alapokat, akkor a tevékenységet más feltételek mellett, különleges helyzetekben is végre tudja hajtani. Példák az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására: a) A fémiparban a reszelés során a munkadarab anyagától függően kell a reszelő vágatosztását megválasztani. Adott anyagú munkarab reszelésekor az oktatónak fel kell hívnia a tanulók figyelmét erre, és érdemes átismételni a vágatosztás fogalmát. b) Az autószerelő szakmában át kell ismételni a nyomaték fogalmát a hengerfejcsavarok meghúzásának tanításakor. c) A burkolónak ismernie kell a területszámítás összefüggéseit a szükséges burkolóanyag

kiszámításához. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 83 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés szakaszai Vissza ◄ 84 ► • A hiányos elméleti tudást pótolnia kell megfelelő magyarázatokkal. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az oktatónak kell megtanítani a teljes anyagot: pusztán arról van szó, hogy az aznapi munkavégzéshez szükséges elméleti ismeretek meglétét megfelelő kérdésekkel ellenőriznie, és szükség esetén pótolnia kell. • Biztosítania kell a jártasságok, készségek tanulásának célravezető sorrendjét. Ügyelnie kell arra, hogy az egyszerűbbtől haladjon a nehezebb, összetettebb felé. • A gyakorlati ismereteket, a jártasságokat és a készségeket olyan alaposan kell elsajátíttatnia, hogy azokat a tanulók konkrét termelési feladatok megoldásában biztosan és helyesen alkalmazni

tudják. 7.24 Példa az alapkészségek kialakításának szakaszában végzett munkára Nézzünk példákat arra, hogy az alapkészségek kialakítása szakaszban a fémipari alapképzés keretében milyen munkadarabokat készítenek a tanulók. Az alábbiakban három olyan munkadarabot mutatunk be, amely egy gépipari szakközépiskola gyakorlati tanmenetében szerepel. Az alkatréseket az itt jelzett sorrendben készítik el a tanulók 26. ábra Az első munkadarab térhatású képe 27. ábra Az első munkadarab műszaki rajza A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 84 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati képzés szakaszai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 85 ► Az alkatrész produktív (azaz valamilyen célra felhasználható) munkadarab. A darab elkészítése előtt a tanulók már megtanulták az elkészítéshez szükséges műveleteket. A tanulók munkájukat

műszaki rajz alapján (lásd 27 ábra!) alapján végzik. Lényeges eleme a feladatnak a rajz elemzése Az oktatónak fel kell hívnia a figyelmet az egyes rajzi jelek jelentésére, értelmezésükre Kiindulási alapként a tanulók egy 100 mm-nél 1-2 mm-rel hosszabb nyers darabot kapnak. A nyers darabon ellenőrizni kell annak síklapúságát Az előírt 100 mm-es hossz kialakítása reszeléssel történik. Közben nemcsak a hossz megfelelő értékére kell ügyelni, hanem a hosszabb és a rövidebb oldal merőlegességére is A további munkák számára a reszelt felület szolgál bázisként. A darabon gyakorolják a tanulók az előrajzolást, a fúrást, a süllyesztést és a lekerekítést. A tűrés a hosszméretek esetén ±0,2 mm A síklapúság ellenőrzésekor a reszelésnél korábban tanultakat is fel lehet használni (lásd 28. ábra!) A keresztirányú reszelésnél a reszelő által érintett, és emiatt fényesebb, illetve a reszelő által nem érintett,

emiatt sötétebb felületrészekből lehet a felületi egyenetlenségekre következtetni. 28. ábra Keresztirányú reszelés A darab megfelelő színvonalú elkészítése után újabb műveletek tanulnak, majd a következő darabot készítik el. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 85 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati képzés szakaszai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 86 ► 29. ábra A második munkadarab Munkadarab elkészítéséhez további alapműveleteket kellett megtanulni: új elemként jelenik meg a horony és a négyzet alakú rész kimunkálása. Munkájukat ebben az estbe is műszaki rajz alapján végzik (lásd 30 ábra!) A munkadarab rajza lehetőséget ad arra is, hogy az ábra elemzése alapján újabb rajzi jeleket tanuljanak meg. 30. ábra A második munkadarab műszaki rajza A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄

86 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati képzés szakaszai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 87 ► A harmadik munkadarab (lásd 31. ábra!) az addig tanultak összefoglalására és értékelésére szolgál. Az addig tanult műveletek mindegyikét kell tudni az alkatrész elkészítéséhez. 31. ábra A harmadik munkadarab A munkát ebben az esetben is műszaki rajz (32. ábra) alapján végzik a tanulók, a műveleti sorrendet is ez alapján kell meghatározniuk. 32. ábra A harmadik munkadarab műszaki rajza A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 87 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés szakaszai Vissza ◄ 88 ► Ahogy azt a bemutatott három munkadarab példája mutatja, az alapkészségek kialakításnak szakaszában az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladás elvét kell

követni, és ügyelni kell arra, hogy mindegyik alapművelet (pl. reszelés, fűrészelés, fúrás, süllyesztés stb) begyakorlására elegendő idő és alkalom legyen. 7.3 A termelőmunkára való átmenet szakasza 7.31 A termelőmunkára való átmenet szakaszának szerepe A termelőmunkára való átmenet szakaszában a pedagógiai instrukciók (az oktatói közbeavatkozások) száma lecsökken, szerepüket a termelési irányítás veszi át. A tanuló megkapja a megoldandó feladatot, és az oktató egyre többször csak a végrehajtás eredményét ellenőrzi. Az önállóság fejlesztése csak akkor kerülhet előtérbe, amikor a tanulók munkájának minősége már magas fokú, és a diákok teljesítményének fejlesztésére van szükség. 7.32 A termelőmunkára való átmenet szakaszának időtartama Ez a szakasz a gyakorlati képzés befejező része, a képzési idő 25-35%-a. A szakasz tényleges időtartama függ a szakma jellegétől, és attól, hogy a tanulók

az előző szakaszban milyen eredményességgel dolgoztak. 7.33 Az oktató feladatai a termelőmunkára való átmenet szakaszában • Biztosítja, hogy a tanult jártasságok és készségek színvonala ne essen vissza. A visszaesés azért fordulhat elő, mert az aktuális termelési feladatok miatt egy részükre esetleg nincs szükség Ez a szakmai vizsga közelsége miatt is fontos oktatói feladat. Egyes, tanműhellyel rendelkező oktatási intézmények ebben az időszakban be szokták rendelni a gyakorlati képzésüket külső gyakorlóhelyen teljesítő tanulókat a tanműhelybe: a vizsga előtt átismétlik a tanulókkal az alapvető gyakorlati ismereteket. • Biztosítja, hogy a tanuló tervszerű munkaprogram szerint dolgozzék (a termelési gyakorlatok egy részén éppen a tervszerű munkaprogram hiányzik). • A szakmai irányítás mellett pedagógiai ellenőrzést és szakaszos irányítást is végez, mivel bizonyos mérvű oktatói ellenőrzésre és

irányításra még szükség van. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 88 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati képzés szakaszai Vissza ◄ 89 ► Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a gyakorlati képzés szakaszait! 2. Mennyi ideig tartanak a gyakorlati képzés egyes szakaszai? 3. Mi a bevezető szakasz szerepe? 4. Mik az oktató feladatai a bevezető szakaszban? 5. Milyen módszerekkel lehet felkelteni a tanulók érdeklődését a szakma tanulása iránt? 6. Mire kell törekedni üzemlátogatás szervezésekor? 7. Hogyan oldható meg a szakmai iránti érdeklődés felkeltése azon szakmák esetén, ahol a munkatevékenység eredménye nem egy konkrét munkadarab? 8. Válasszon ki egy tetszőleges szakmát, és tervezze meg a gyakorlati képzés bevezető szakaszát! – Milyen munkadarabokat mutatna be a tanulóknak? – Milyen üzemben tenne

látogatást, mit mutatna meg ott a tanulóknak? – A szakma mely jellemző gépeit, szerszámait mutatná be? 9. Mi az alapkészségek kialakításának szerepe? 10. Mik az oktató feladatai az alapkészségek kialakításának szakaszában? 11. Mit értünk produktív és improduktív munkadarabon? 12. Mit értünk azon, hogy az oktatónak össze kell kapcsolnia a szakmai elméletet a szakmai gyakorlattal? 13. Miért fontos az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása? 14. Keressen példákat saját szakterületéről az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására! 15. Mi a szerepe a termelőmunkára való átmenet szakaszának? 16. Mik az oktató feladatai ebben a szakaszban? A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 89 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 90 ► 8. A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A

gyakorlati képzés során alapvetően két tananyag-feldolgozási eljárást alkalmazunk, a tárgyi eljárást és a műveleti eljárást. Az alábbiakban ezeket az eljárásokat, illetve ezek együttes alkalmazásának lehetőségeit elemezzük. 8.1 A tárgyi eljárás A tárgyi eljárás lényege az, hogy a jártasságok, készségek kialakítása a termelőmunkában előforduló produktív alkatrészek, illetve termékek sorozatának elkészítése során történik. Az oktatás alapja a termék, amelynek elkészítése során a szakma több alapműveletét kell alkalmazni Nézzük meg ezt egy fémipari példán. A 33 ábra egy olyan munkadarabot ábrázol, amelynek elkészítéséhez több fémipari alapművelet szükséges Az ábrán jelzetteken kívül meg kell határozni (ki kell számítani) a hajlítás előtti hosszt, és egy anyagból (laposvasból) le kell darabolni a kiindulási hossznak megfelelő anyagot 33. ábra Több művelettel elkészíthető munkadarab Itt

utalunk vissza a gyakorlati oktatás szakaszainál tanultakra. Ott azt mondtuk, hogy az alapkészségek kialakítása szakaszában az oktatónak össze kell kapcsolnia a szakmai-műszaki fogalmakat a gyakorlattal. Jó példa erre a kiindulási hossz számítása Fontos, hogy az oktató alkalmazza az A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 90 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 91 ► elméleti órán tanult képletet, esetleg magyarázza el a képlet és a munkadarab közötti kapcsolatot. Ezzel tudja biztosítani azt, hogy a tanuló más alakú munkadarab esetén is tudja alkalmazni ezt a számítási módot A munkadarab produktív (például két másik alkatrész összekapcsolására lehet felhasználni), és több alapművelet elsajátítását teszi lehetővé. A tárgyi eljárás alkalmazása során ebből a

darabból sokat készítenek a tanulók, lehetőleg annyit, hogy mindegyik alapműveletet megfelelően begyakorolják. Tárgyi eljárás alkalmazása esetén ezt a munkadarabot az első művelettől az utolsóig egyszerre készíti a tanuló A tárgyi eljárás alkalmazása az alábbi előnyökkel jár: 1. Az oktatás termelésszerűen folyik (hiszen a munkadarab produktív), az alapműveleteket egymáshoz kapcsolódóan, összefüggéseiben látja a tanuló. 2. A produktív munkadarabok ösztönző, aktivitásra serkentő hatásúak 3. A változatos munkadarabok segítik a szakma megszerettetését; a gyakorlás Az alkotás öröme gyorsítja a munkatevékenység megtanulását A tanulók a munkadarab produktív volta miatt hasznosnak érzik az elvégzett tevékenységet. A tárgyi eljárás hátrányai: 1. Egyes esetekben elvész az oktatási cél és helyette a termelés lép előtérbe Mivel a munkadarab produktív – azaz valahol ezt fel fogják használni – a megrendelt

mennyiségnek megfelelő számú darab készül belőle: a) Ha túl sok darabot rendelnek belőle, akkor a tanulók egyrészt megunják a gyártást, másrészt esetleg hosszabb ideig gyakorolják az elkészítéshez szükséges alapműveleteket a szükségesnél (más műveletek elsajátítására kevesebb idő marad). b) Ha kevés darabot rendelnek, akkor nincs idő az alapműveletek megfelelő begyakorlására. 2. A szakmai gyakorlatok oktatásának első időszakában -amikor a termelést kihangsúlyozottan az oktató-nevelő munkának kellene alárendelnimegnehezíti a jártasságok és készségek helyes kialakítását: a) Nem biztosított az, hogy a tanuló az egyszerűtől az összetett felé halad. b) A tanulók csak annyi időt töltenek az egyes alapműveletek gyakorlásával, amennyit a termék lehetővé tesz. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 91 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző

eljárásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 92 ► 3. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata nehezen valósítható meg Sok iskolai (és üzemi) tanműhelyben megrendelésre gyártanak munkadarabokat. Ha például egy olyan darabot rendel a megrendelő, amelyen fúrási művelet is van, de a tanulók elméletből még nem tanulták az ehhez szükséges ismereteket, akkor az elmélet nem köthető a gyakorlathoz, és ez a gyakorlati oktató munkáját is jelentősen megnehezíti. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ugyanannak a darabnak a gyártásával sok időt töltenek a tanulók a gyakorlaton, közben az elméleti oktatás a tanterv szerint halad tovább. Az elméleti képzés így jóval előbbre fog tartani a gyakorlati képzésénél Ha az elméletben tanultakat rövid időn belül nem alkalmazzák a tanulók a gyakorlatban, akkor az elméleti képzés hatékonysága csökken. Hátrányai miatt a tárgyi eljárás kizárólagos

alkalmazása nem célravezető. 8.2 A műveleti eljárás A műveleti eljárás alkalmazása során abból indulunk ki, hogy a szakmai munkatevékenység visszavezethető alapműveletekre. Ezek az alapműveletek szükségesek ahhoz, hogy a leendő szakmunkás szakmájának valamenynyi termékét el tudja készíteni Az egyes szakmák alapműveletei meghatározhatók és nehézségi fokozataik alapján megtaníthatók 8.21 A műveleti eljárás alkalmazása improduktív munkával Improduktív munkában gyakoroltatunk egy-egy munkaműveletet a magas begyakorlottsági fokig. Ide sorolható például az, amikor a hegesztők a pálca vezetését tanulják: hulladék vasdarabokon próbálgatják a mozdulatokat, majd amikor már nem fér több varrat a vasdarabra, eldobják azt. Szintén improduktív módon gyakorolnak a kőműves-tanulók, amikor például a téglák kötésbe rakását tanulják: habarcs nélkül (homokkal) felraknak néhány sort, majd szétszedik és kezdik elölről.

8.22 A műveleti eljárás alkalmazása produktív munkával A műveleti eljárásnak van olyan formája is, amelynek alkalmazása során ki lehet használni a produktív munkadarab elkészítéséből származó előnyöket: produktív termékeken egy-egy alapműveletet begyakorolnak a tanulók, majd a következő műveletet a korábban félretett, és újra elővett félkész terméken folytatják. Nézzünk erre egy fémipari példát A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 92 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 93 ► 34. ábra Az ábrán látható produktív munkadarab elkészítése műveleti eljárással a következő. A tanulók a kiindulási átmérőnek megfelelő méretű nyers munkadarabokat kapnak Az első művelet – a gyártás sorrendjéből adódóan – a kisebb átmérő kialakítása

hosszesztergálással. A tanulók több munkadarabon elvégzik a hosszesztergálást, és a félkész darabokat (a készítő tanuló azonosítására alkalmas jellel ellátva) elhelyezik a raktárban. Annyi munkadarabon végzik el ezt a műveletet, amennyi a művelet megtanulásához kell A következő művelet a beszúrás elkészítése. A félkész munkadarabokat előveszik a raktárból, és minden tanuló a saját, korábban készített darabjain elvégzi a beszúrás kialakítását A termékek ezután is visszakerülnek 35. ábra Futómű beállítása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 93 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 94 ► a raktárba. A harmadik művelet a letörés kialakítása Ezt is minden tanuló a raktárból elővett saját darabjain gyakorolja be. Egyszerre tehát mindig csak egy adott

műveletet gyakorolnak. Egyes szakmák esetén a „munkadarabot” nem lehet raktárba tenni. Például autószerelő szakma esetén a fényszóró, vagy a futómű beállításának tanítása nem oldható meg az említett módon. Ekkor azt a módszert lehet alkalmazni, hogy az adott tevékenységnek csak egyes elemeit gyakorolja a tanuló (például futómű beállításnál a műszerek felhelyezését, vagy a mérőműszer leolvasását), majd amikor ezt már megfelelően megtanulta, akkor tér át egy másik, a futómű-beállításhoz tartozó művelet tanulására. 8.23 A műveleti eljárás alkalmazása szalagszerű termelésben Szalagszerű termelésben a tanuló az egyik alapműveletet begyakorolja, majd a termék technológiája szerint a következő alapművelettel folytatja a tanulást (a tanulók előre elkészített forgatókönyv szerint cserélnek helyet a technológiai folyamatban). A szalagszerű termelésben a legegyszerűbb a műveleti eljárás megvalósítása.

A szalag egy-egy munkahelyén annyi időt tölt a tanuló, amennyi az adott művelet megtanulásához szükséges. 36. ábra Szalagszerű termelés a Toyota gyárban A „szalagszerű” termelésben történő tanulás egyes olyan szakmák esetén is megvalósítható, ahol valójában nem szalag mellett folyik a munkavégzés, a tanulás elve viszont ugyanaz. Tekintsünk példaként egy süllyesztett furat kialakítását. A furat kialakítása két lépcsőben történik, először maga A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 94 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 95 ► furat, utána a süllyesztés készül el, a munkát két szakmunkás végzi egymás után. A tanuló először a furat kialakítását végző szakember mellett dolgozik, majd amikor ezt a műveletet már a kellő színvonalon el tudja végezni,

átmegy a másik szakmunkás mellé, ahol a süllyesztést gyakorolhatja a szükséges ideig. A műveleti eljárás előnyei: 1. Az oktatási cél (a művelet megtanulása) van előtérben, az könnyen elérhető. 2. Az alapműveletek végrehajtásához szükséges jártasságok és készségek jól elsajátíthatók, az alapműveleteket megfelelően el lehet magyarázni, az elmélettel össze lehet kapcsolni. 3. A munkadarab elrontása általában (improduktív munka vagy félkész termék megmunkálása esetén) a tárgyi eljárásénál kevesebb kárt okoz, és mivel egy alapművelet végrehajtásáról van szó, kisebb a hibalehetőség is. A műveleti eljárás hátrányai: 1. Az alapműveleteket elszigetelten sajátítják el a tanulók, a műveletek összekapcsolása háttérbe szorul. Nehezebb megtanítani így például azt, hogy mi a műveletek célszerű sorrendje egy adott munkadarab elkészítésekor. 2. A hosszú gyakorlás unalmas és érdektelen, a tanulók

aktivitására nem lehet építeni. 3. A befejezetlen vagy improduktív munka nem adja a munkasiker érzését Mivel a munka „termékét” nem használják fel semmire, a tanulókat nehezebb rávenni a precíz, pontos munkavégzésre 4. Az összetett munkafeladat készítését csak viszonylag hosszú idő elteltével, az alapműveletek elsajátítása után teszi lehetővé, addigra viszont az először tanult alapműveleteknél fennáll a felejtés veszélye. 5. Az improduktív munkavégzés miatt sok anyag megy veszendőbe Hátrányai miatt a műveleti eljárás kizárólagos alkalmazása szintén nem célravezető. Amint láthattuk, mindkét eljárásnak (a tárgyi és a műveleti eljárásnak is) vannak hátrányai, emiatt egyiket sem lehet a képzés során kizárólagosan alkalmazni. A két eljárást azonban lehet úgy kombinálni, hogy mindkettőnek az előnyei legyenek túlsúlyban, a hátrányokat pedig lehetőség szerint kiküszöböljük. Ez a tárgyi és a műveleti

eljárás együttes alkalmazásával oldható meg A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 95 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 96 ► 8.3 A műveleti komplex eljárás Ahogy azt korábban bemutattuk, a műveleti eljárás egy–egy alapművelet megtanulását célozza, a tárgyi eljárás viszont több műveletet tanít egyszerre egy munkadarab elkészítésén keresztül. A két eljárás kombinációja, azaz a műveleti komplex eljárás azt jelenti, hogy műveleti eljárással (legtöbbször improduktív munkával) megtanítunk 2-3 alapműveletet, majd elkészíttetünk a tanulókkal egy olyan produktív munkadarabot, amely a tanult 2-3 művelettel előállítható. A fémipari képzésben gyakran alkalmazzák ezt a módszert. Például a tanulók megtanulják a reszelés, a fűrészelés és a fúrás

műveletét, majd ezeket felhasználva kalapácsfejet készítenek. Néhány művelet megtanulását és egy produktív munkadarab elkészítését követőn természetesen nem ér véget a műveleti komplex eljárás alkalmazása. Arra kell törekedni, hogy az eljárás alkalmazása folyamatos legyen Jelöljük az egyes megtanítandó alapműveleteket M1, M2, M3, -mal, az elkészítendő komplex munkadarabokat (tárgyakat) pedig T1, T2, -vel. Ezek alapján a gyakorlati képzés folyamata az alábbiak szerint alakulhat: M1, M2, M3 T1; M4, M5 T2; M6, Azaz az M1, M2, M3 alapműveletek megtanítása után ezek felhasználásával elkészítünk egy produktív munkadarabot (T1), újabb műveleteket (M4, M5) tanítunk, majd egy újabb tárgy (T2) elkészítése következik, és így tovább. Lényeges eleme a folyamatnak a T2, T3, tárgy kiválasztása. Arra kell törekedni, hogy pl. a T2 tárgy elkészítéséhez ne csak az M4, M5 műveleteket kelljen felhasználni, hanem az M1, M2,

M3–at is, vagy legalább ezek közül valamelyiket. Érdemes újra visszatérni a műveleti és a tárgyi eljárás tárgyalásánál felsorolt hátrányokra. Ha jól átgondoljuk a műveleti komplex eljárás alkalmazását, azt láthatjuk, hogy mind a műveleti, mind a tárgyi eljárás hátrányait sikerül kiküszöbölni ezzel a módszerrel: az oktatási cél lehet a döntő a képzésben, biztosítható az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé történő haladás, az alapműveletek összekapcsolása is tanítható, az egyes műveletek gyakorlása közé beiktatott produktív munkadarab oldja az unalmas gyakorlást, a korábban tanult műveleteket sem felejtik el a tanulók. Az alábbiakban konkrét példákon keresztül bemutatjuk a műveleti komplex eljárás alkalmazási lehetőségét. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 96 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 97 ► A fémipari szakmát tanuló diákok először megtanulják a fémek darabolását fűrészeléssel (M1), valamint a hajlítást (M2), improduktív munkadarabokon. Ezután elkészítik az alábbi tárgyat (T1): 37. ábra A képzés a fúrás (M3), a süllyesztés (M4) és a lekerekítés (M5) tanulásával folytatódik, improduktív darabokon. Az addig tanult műveletek alapján elkészítenek egy másik tárgyat (T2), amelyhez valamennyi említett műveletet fel kell használni. 38. ábra A produktív munkadarabok elkészítésnek különösen a gyakorlati képzés első néhány hónapjában van nagy jelentősége. A tanulók jól sikerült, szép munkadaraboknak különösen örülnek, és legtöbbször büszkén mutatják barátaiknak, szüleiknek munkájuk első kézzelfogható eredményeit. Ez nagyban segíti a szakma iránti elkötelezettség kialakulását. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék Vissza ◄ 97 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati oktatás jellemző eljárásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 98 ► Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a gyakorlati oktatás jellemző eljárásait! 2. Fogalmazza meg, mit értünk tárgyi eljáráson! 3. Sorolja fel a tárgyi eljárás előnyeit és hátrányait! 4. Válasszon ki 2-3 fémipari alapműveletet (fúrás, reszelés, fűrészelés stb.), és tervezzen olyan munkadarabot, amelyen keresztül ezek a műveletek tárgyi eljárással taníthatók! 5. Fogalmazza meg, mit értünk műveleti eljáráson! 6. Fogalmazza meg, hogy alkalmazható a műveleti eljárás produktív és improduktív munkadarabok felhasználásával, valamint szalagszerű termelés esetén! 7. Sorolja fel a műveleti eljárás előnyeit és hátrányait! 8. Fogalmazza meg, mit értünk műveleti komplex eljáráson! 9. Sorolja fel, hogyan küszöböli ki a műveleti

komplex eljárás a tárgyi és a műveleti eljárás hátrányait! 10. Saját szakterületével kapcsolatban tervezzen műveleti komplex eljárást! Válasszon ki 4-6 (M1-M6) alapműveletet, tervezzen tárgyat (T1), amely 2-3 művelettel elkészíthető, majd tervezzen egy másik tárgyat (T2), amely az előző 2-3 művelet, illetve a további 2-3 művelet felhasználásával készíthető el. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 98 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozások tartalmának tervezése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 99 ► 9. A gyakorlati foglalkozások tartalmának tervezése A gyakorlati foglalkozások konkrét tartalmának meghatározása a gyakorlati oktató feladata a központi program alapján. A tartalmi leírás a képzési célokhoz igazodik, és a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák megszerzését segíti. A legfontosabb szempont,

hogy a tanulók a tárgyakat, jelenségeket, munkafolyamatokat, eseményeket közvetlenül tapasztalják meg, és ez alapján sajátítsanak el ismereteket, illetve fejlesszék képességeiket. A központi programban megjelölt tartalom csak kiindulási alap, támpont a gyakorlatok megtervezéséhez és megszervezéséhez 9.1 A gyakorlati foglalkozások tartalma Az egyes foglalkozások tényleges tartalmát a következő két részből kell összeállítani: • Olyan új, gyakorlatias ismeretekből, amelyek hozzájárulnak a szakmai tevékenységek tudatos és biztonságos elvégzéséhez; • Olyan megoldandó gyakorlati feladatokból, amelyek segítségével a szakmai képességek közvetlenül fejleszthetők. A foglalkozás során feldolgozott új ismeretek lehetővé teszik, hogy a tanuló egy konkrét munkafolyamat legfontosabb jellemzőit megismerje, a munkavégzés egyes fázisai közötti összefüggéseket megértse, azokra magyarázatot találjon. A gyakorlat során

végrehajtásra kerülő munkafeladatok kiválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy milyen domináns didaktikai feladatot kívánunk megvalósítani. A gyakorlati foglalkozások többségén több didaktikai feladat megvalósítása történik, ebből a szempontból kettőt említünk meg. Új ismeretek feldolgozása Ha a fő didaktikai feladat az új ismeretek feldolgozása, akkor olyan munkafeladatokat kell meghatározni, amelyek elvégzésével a tanuló megfigyeli és megismeri a szükséges munkamozdulatokat, munkaműveleteket. Munkáltató (gyakorló) foglalkozás Ha munkáltató gyakorlati foglalkozást szervezünk, a gyakorlati feladat tárgya valamilyen összetett tevékenység – egy munkafolyamat, vagy egy A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 99 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozások tartalmának tervezése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 100 ►

bonyolultabb munkaművelet – legyen. Adjunk lehetőséget a tanulóknak arra, hogy a gyakorlás módszerével azokat a képességeiket fejleszthessék, amelyek az adott folyamat vagy művelet elvégzéséhez szükségesek. A feladatok megválasztásánál legyünk figyelemmel a tanulók életkori sajátosságaira, ezen belül szellemi és fizikai teherbíró képességükre, illetve felelősségérzetükre Ha a gyakorlatok tartalmát nem jól választjuk meg, a tanulókkal folyamatosan olyan monoton, változatosság nélküli munkát végeztetünk, amelynek a szakma tanulásához kevés köze van, a munkához való pozitív hozzáállás nem alakul ki, a tanulót eltávolítja a szakmától, a munkavégzés a továbbiakban kényszer lesz számára. 9.2 Az elméleti és gyakorlati tanmenetek összehangolása Az elméleti és gyakorlati képzés összehangolásának fontos szempontja, hogy a szakmai elméleti képzés tartalmát tekintve előbbre járjon, mint a szakmai gyakorlati

képzés. Ez azért fontos, mert a gyakorlati képzés során az elméletben már megtanultakat kell alkalmazni. Ha a gyakorlati foglalkozáson olyan tevékenységet kell elvégezni, amelynek az elméleti alapjait nem ismerik a tanulók, akkor a tudatos munkavégzés háttérbe szorul. Az oktató ekkor kénytelen saját maga elmagyarázni az elméleti ismereteket, ez viszont nem jó megoldás: feleslegesen vesz el időt a gyakorlat idejéből (elméleti órán átveszik újra a tananyagot), és az éppen elmagyarázott tananyag nem rögzül elég jól a tanulókban az alkalmazásig. Nézzük meg ebből a szempontból a géplakatos szakma óratervét Idézzük fel a korábban már (13. ábra) bemutatott óraterv egy részletét: 39. ábra Az óraterv egy részlete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 100 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozások tartalmának tervezése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék Vissza ◄ 101 ► Az ábra a képzés egyes moduljainak időbeosztását írj elő, hetenként csoportosítva, konkrét heti óraszámokkal. Az egyes modulok tartalma a következő (a 39 ábra színeinek megfelelő jelöléssel): 40. ábra Az egyes modulok tartalma A heti óraszámok ez alapján Munkavédelem: 4 óra (elmélet 2 óra, elméletigényes gyakorlat 2 óra) Műszaki dokumentációk: 6 óra (elmélet) Fémek alakítása: 13 óra (ebből elmélet 4 óra, elméletigényes gyakorlat+gyakorlat 9 óra) Anyagok: 2 óra (elmélet) Az elméleti és a gyakorlati tárgyak tanmeneteinek összeállításakor meg kell vizsgálni azt, hogy a gyakorlati feladatok megoldásához milyen elméleti ismeretekre van szükség, és a tanegységek anyagát úgy kell elrendezni, hogy a sorrendjük megegyezzen a gyakorlatban történő felhasználás sorrendjével. Nem elég azonban kizárólag a sorrendre figyelni: azt is figyelemmel kell kísérni, hogy az elméleti

ismeretek időben megelőzzék a gyakorlati alkalmazást A gyakorlati oktatás bevezető szakaszát (ahol még gyakorlati tevékenység nem folyik) lehet arra felhasználni, hogy „előnyt” adjunk az elméleti oktatásnak a tananyag feldolgozásában. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 101 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozások tartalmának tervezése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 102 ► Kérdések, feladatok 1. Milyen jellegű részekből kell összeállítani a gyakorlati foglalkozás tartalmát? 2. Fogalmazza meg, mit értünk gyakorlatias ismereteken és munkáltató feladatokon! 3. Mit értünk az elméleti és a gyakorlati tanmenetek összehangolásán? A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 102 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 103 ► 10. A gyakorlati foglalkozás felépítése Gyakorlati foglalkozáson egy adott gyakorlati napot értünk. Ez a legtöbb esetben 7 gyakorlati órából áll, amelyek 60 percesek. A gyakorlati foglalkozás három, egymástól jól elkülöníthető részből áll: • Bevezető foglalkozás. • A tanulók gyakorlatai. • Befejező foglalkozás. A bevezető foglalkozásra a munkanap elején kerül sor. Az oktató a bevezető foglalkozáson készíti elő az aznap elvégzendő gyakorlati munkafeladatokat, a tényleges gyakorlati munkavégzést A bevezető foglalkozást követő szakmai gyakorlatokon történik meg a gyakorlás. Az oktató a szakmai gyakorlatokat követő befejező foglalkozáson elemzi és értékeli a munkanap folyamán tapasztaltakat. Ahhoz, hogy a gyakorlati foglalkozás eredményes legyen, az oktatónak foglalkozási vázlatot kell készítenie. Ez a vázlat szolgál arra, hogy az oktató megtervezze a

gyakorlati nap egyes részeit A vázlat a tudatos oktatói tevékenység alapja. Alaposan megtervezett foglalkozási vázlat esetén a szakmai gyakorlat eredményesebb lesz, így az elkészítésébe fektetett energia megtérül. 10.1 A bevezető foglalkozás (Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szakmai gyakorlati nap bevezető foglalkozása nem tévesztendő össze a gyakorlati képzés bevezető szakaszával!) A bevezető foglalkozás hossza általában 30–60 perc között van, de erősen függ az adott napra tervezett munkafeladat elmélet-igényességétől, illetve attól, hogy az adott tevékenység hányadik gyakorlati napjánál tart éppen a képzés. Amennyiben az adott tevékenységet már például a 2 vagy 3. gyakorlati napon gyakorolják a tanulók, akkor a bevezető foglalkozáson nem kell feltétlenül az összes, adott tevékenységhez kapcsolódó ismeretet felidézni. Ha az oktató az előző napokon meggyőződött arról, hogy a tanulók ismerik a

munkafeladat végrehajtásához szükséges elméleti tananyagot, akkor elegendő, ha az adott napi feladat specialitásaira koncentrál a beve- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 103 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 104 ► zető foglalkozáson: a motiváció után például elemzik az új munkadarab rajzát, megtervezik az elkészítés módját stb. A bevezető foglalkozás az alábbi részekre bontható: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Motiváció Az elméleti és a gyakorlati ismeretek közlése A gyakorlati tevékenység bemutatása. Baleseti lehetőségek ismertetése. A selejt okainak és a műszaki követelményeknek a bemutatása. A bemutatott tevékenység visszakérdezése a tanulóktól. 10.11 A motiváció A motivációnak a gyakorlati oktatásban is nagyon fontos szerepe van az eredményesség szempontjából,

ezért a bevezető foglalkozás elején az oktató egyik legfontosabb feladata az, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az elvégzendő munka, illetve a megtanulandó gyakorlati tevékenység iránt. A tanulás hatékonysága akkor a legjobb, ha sikerül belső késztetést kiváltani a tanulóban a tanulás megvalósulása érdekében. A jól sikerült motiváció az alábbi tényezőkre hat pozitívan: • • • • a tanulói magatartására, a tanulás intenzitására, a tanult ismeretek tartósságára, a személyiség alakulására. A gyakorlati foglalkozáson megvalósítható mozzanatok közül az alábbiak önmagukban is alkalmasak arra, hogy a tanulókat motiválják: • közvetlen tanulói megtapasztalás, • az egyéni vagy csoportos megfigyelésre és elemző munkára épülő gyakorlati munkavégzés, • a kézzelfogható produktum minőségi előállításának lehetősége, • a produktum, mint a munkavégzés valóságos gyakorlati visszaigazolódása. A

tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a tanulók a gyakorlati foglalkozáson a számukra érdekes tevékenységeket végezhetnek, mindezt szakszerű tanulásszervezés mellett, akkor jobb eredményt érhetünk el, mint unalmas tevékenységrendszer és szakszerűtlen tanulásszervezés révén. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 104 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 105 ► A motiváció a napi munkavégzés megkezdése előtt, a bevezető foglalkozáson a célkitűzéssel kezdődik. Fontos, hogy ismertetessük a tanulókkal a napi munkavégzés célját, ezen belül az elvégzendő munkafolyamatot. A legfontosabb motiváló tényezők egyike a célok egyértelmű meghatározása. A munkakezdés hangulata, a napi teendőkhöz való kezdeti érzelmi viszonyulás alapvetően meghatározza az adott nap hangulatát,

ezen keresztül az eredményességét. A motiváló hatású célkitűzés legfontosabb módjai az alábbiak: • Egyszerű bejelentés: „Szinte minden fémipari szakma, így a géplakatos gyakorlásához is elengedhetetlen a kéziszerszámok szakszerű és hatékony használata. A mai napon az egyik leggyakrabban használt szerszám, a reszelő használatának módjával ismerkedünk meg Megtanuljuk, hogyan kell a reszelőt megfogni ahhoz, hogy a lehető legkisebb erőkifejtéssel a legjobb eredményt tudjuk elérni.” • A tanuló hiányos ismereteire, azok kiegészítésének fontosságára való utalás (pl. a lánghegesztés tanulásakor): „A hegesztésnél nagyon fontos a láng alakjának helyes beállítása. Vajon mi történik, ha nem a megfelelő alakú lánggal dolgozunk?” Ugyanez a példa említhető a villamos hegesztésre is: „Mit kell tenni ahhoz, hogy a villamos ívhegesztés során a pálca ne »ragadjon« oda a hegesztendő munkadarabhoz?” •

Probléma-felvetés: „A jó fémipari szakember ki tudja választani azt a technológiát, amellyel a legegyszerűbben elkészíthető egy adott munkadarab. Vajon hogyan lehetne a legegyszerűbben kialakítani ezen az alkatrészen az itt látható hornyot?” • Érdeklődés-felkeltő kérdések megfogalmazása: „A lemezek hajlításakor táblázat alapján lehet meghatározni a legkisebb hajlítási sugarat. Vajon mi történne akkor, ha a táblázatban megadott értéknél kisebb hajlítási sugárral dolgoznák? ” • Az elvégzendő tevékenység céljának tudatosítása: „A fúrást csak akkor lehet hatékonyan elvégezni, ha a fúró éle nem kopott, és helyesen van kialakítva. Most azt fogjuk megtanulni, hogyan kell a fúró élét helyesen és szakszerűen kialakítani.” Vagy: „Az itt látható munkarabon el kell végezni az élek letörését. A letörés azért fontos, mert megkönnyíti a csatlakozó alkatrészek összeszerelését és az éles sarkok így

nem okoznak balesetet.” A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 105 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 106 ► • A munkavégzés legfontosabb fázisainak kiemelése „Ahhoz, hogy a mérést az elvárt pontossággal el tudjátok végezni, nem elég a tolómérő működési módjának ismerete. Azt is tudnotok kell, hogy a mérendő felületre hogyan kell illeszteni a mérőpofákat, mekkora erőt kell kifejteni az illesztéskor, és hogyan lehet rögzíteni a mérőpofákat a mérés végén, a mért érték helyes leolvasása érdekében.” • Az ismeretek társadalmi hasznosságának felismertetése: „A környezetkímélő munkavégzés, a környezettudatos magatartás nemcsak azért fontos, mert azt jogszabályok írják elő. Létkérdés az emberiség számára, hogy környezetét megkímélje A gépek

karbantartásának és tisztításának is megvannak azok a környezetvédelmi előírásai, amiket felétlenül be kell tartani” A tanulás-tanítás hatékonyságát legjobban az növeli, ha az ösztönzés a tanuló belső lelki szükségletéből, érdeklődéséből, tudásvágyából fakad. Az oktatónak olyan helyzeteket kell teremtenie, hogy a tanulókban kérdések merüljenek fel gyakorlati tananyaggal kapcsolatban, amelyekre keresik a választ. A tanulókat folyamatosan olyan szakmai problémahelyzetek elé kell állítani, amelyek a szakmai munkájuk során várhatóan gyakran előfordulnak, és amelyek megoldásában emiatt szívesen vesznek részt. A valóságos problémahelyzetek, illetve konfliktushelyzetek felvetése, azok gyakorlatias megközelítése, továbbá a megoldás megkeresésére irányuló törekvés és a konkrét megoldásban testet öltő tevékenység a korszerű oktatás alapja, és egyben a legjobb motivációs lehetőség. Amennyiben az adott napon

egy konkrét munkadarab elkészítése a feladat, akkor az oktatónak be kell mutatnia egy korábban készített munkadarabot, lehetőleg olyat, amelyet egy előző csoport tanulói készítettek. (Ezzel rögtön utal arra, hogy a feladat megoldható.) A munkadarab bemutatása során elemezni kell annak alakját, az egész munkadarabnak és egyes részeinek a funkcióját, az elkészítés menetét. Javítási, beüzemelési, összeszerelési folyamat tanításakor az adott folyamat fontosságát lehet elemezni, illetve arra utalni, hogy az adott folyamat hibás elvégzéséből milyen problémák adódhatnak. A munkadarab kiválasztásakor elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy az adott darab mely, a központi programban előírt műveletek megtanítására alkalmas. További szempontként kell figyelembe venni, hogy a tanulók munkája várhatóan eredményes legyen. Olyan feladatokat kell adni, amelyek nem túl könnyűek és nem is túl nehezek, a tanulók érezzék A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 106 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 107 ► az eredményességet. A „lépésről lépésre” vagy az „apró sikerek” taktikája alkalmazható. Pozitív visszajelzésekkel kell elismernünk a tanulók eredményes munkáját Az elismerés hiánya egy idő után demotiváló hatású Előfordulhat, hogy a foglalkozás célját helytelenül tűzzük ki, mert mondandónkkal a termelésre és nem a tanulási feladatra koncentrálunk. Ekkor romlik a tanulás minősége, a helytelen cél-megfogalmazás eredményeképpen a tanuló is helytelen célokat tűz maga elé. Lehetséges, hogy fokozott pontosságra törekszik, de ennek érdekében csökkenti munkateljesítményét, máskor viszont gyors munkára törekszik, ugyanakkor csökkenti önellenőrzését és munkájának

korrigálását, sőt az is megtörténhet, hogy elveti a tanulmányi célokat és csupán arra törekszik, hogy az idő teljen. 10.12 Elméleti ismeretek közlése Az elméleti és a gyakorlati ismeretek közlése fontos szerepet játszik a szakmai gyakorlatok előkészítésében. A munkatevékenység ugyanis elméleti és gyakorlati ismeretekre (előzetes tudásra) épül Az elméleti ismereteket általában korábban, az iskolai elméleti képzés óráin (szakmai ismeretek, fizika, kémia stb) tanulják a diákok Az elméleti ismeretek közlése során először azt kell ellenőrizni, hogy a tanulók mit tudnak az adott munkatevékenység elméleti hátteréről. A tanulók az elméleti részeket elvileg már tanulták az iskolában Az oktatónak rendelkeznie kell olyan szakelmélet tankönyvvel, amelyet a tanulók az iskolában használnak. Ez alapján kell ellenőriznie a tanulók elméleti felkészültségét Ez az ellenőrzés általában kérdések formájában történik A

kérdések alapján kiderül, hogy a tanulók tisztában vannak-e az adott gyakorlati nap teljesítéséhez szükséges elméleti ismeretekkel. Fontos, hogy az oktató által feltett kérdések az elméleti tananyagnak csak arra a részére vonatkozzanak, amely az adott napi tevékenységhez kell. A szükségtelen elmélet tárgyalása – amellett, hogy sok időt elvesz – megosztja, eltereli a tanulók figyelmét. Fontos megemlíteni, hogy a bevezető foglalkozás célja nem az elméleti ismeretek megtanítása. Ha az oktató mégis erre kényszerül, akkor az azt mutatja, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés nem szinkronban halad. Ilyen esetekben célszerű egyeztetni az iskolával, és össze kell hangolni az elméleti és a gyakorlati képzés tanmeneteit. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 107 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék Vissza ◄ 108 ► 10.13 A gyakorlati tevékenység bemutatása Az elméleti ismeretek közlése után az oktató bemutatja azt a gyakorlati tevékenységet, amelyet az adott napon meg szeretne tanítani. A bemutatás lépései a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. A megoldandó munkafeladat ismertetése. A szükséges gépek, szerszámok, készülékek, anyagok bemutatása. A műszaki előírások ismertetése, dokumentáció tanulmányozása. A munkatevékenység teljes (oktatói) bemutatása. Fontos, hogy az oktató először olyan sebességgel, intenzitással mutassa be a tevékenységet, ahogy azt egy gyakorlott szakmunkás végezni szokta Részleges, esetleg lassított bemutatás, egyes fontos részeknél szóbeli magyarázattal. Az ellenőrzési módok bemutatása. Fontos megemlíteni azokat az ellenőrzési pontokat, amelyek segítenek a selejt elkerülésében Hibalehetőségek ismertetése. A bemutatott tevékenység visszakérdezése a tanulóktól.

A tevékenység jellegétől függően meg lehet kérni egy, vagy több tanulót, hogy a bemutatott tevékenységet próbálják meg elvégezni. A tanulók által végzett bemutatást értékelni kell: kiemelni a pozitívumokat, és megemlíteni a hibákat, azok kiküszöbölésének módját. Több lépésből álló, bonyolultabb tevékenységek esetén mindezt több lépcsőben is el lehet végezni 10.14 A baleseti lehetőségek ismertetése A tanulók megismertetése a baleseti lehetőségekkel, veszélyforrásokkal szintén fontos szerepet játszik a szakmai gyakorlatok előkészítésében. Ennek indoka az, hogy baleseti veszély mindig fennáll, és ez különösen igaz a tanulókra. A baleseti veszély okai a következők: • Az életkori sajátosságok (vigyázatlanság, hirtelenség, játékosság, meggondolatlan viselkedés). • A konkrét munkatevékenység ismeretének hiánya (a tanulók nem ismerik a veszélyforrásokat). • A kevés élettapasztalat (a tanulók nem

ismerik a balesetek várható következményeit). Az oktatónak ismertetnie kell, hogy a technológia betartása esetén milyen balesetek fordulhatnak elő, ezek bekövetkezésének valószínűsége hogyan csökkenthető (megelőző, tudatos óvintézkedések). El kell magyaráznia, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 108 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 109 ► hogy a baleset bekövetkezése esetén a baleset súlyossága hogyan csökkenthető (mit kell tenni balesetkor). Rá kell mutatni arra, hogy a technológia be nem tartása esetén milyen szabálytalanság milyen balesetet okozhat (ok-okozati összefüggések feltárása). A tényszerű ismertetés, a pontos magyarázat azonban nem elegendő. A tanulók figyelmének felkeltése és fenntartása érdekében érzelmi hatásokra is szükség van. Nagyon

hatásos lehet egy jó oktatófilm-részlet bemutatása, vagy egy baleset színes elbeszélése és alapos elemzése 10.15 A selejt okainak és a műszaki követelményeknek a bemutatása A munkatevékenység célja, hogy a kívánt eredményt elérjük, vagyis a munkát elvégezzük, a munkadarabot előállítsuk. Ez nem mindig sikerül, selejt keletkezik. A selejtnek két fajtája ismeretes, az egyik a javítható selejt, a másik a nem javítható selejt. A selejt elkerülése érdekében munkaműveletenként meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy milyen selejt okok lehetnek, és a selejt mikor javítható, illetve mikor nem javítható. Azt is ismertetni kell a tanulókkal, hogy a selejt hogyan előzhető meg, a javítható selejt hogyan javítható ki 10.16 A bemutatott tevékenység visszakérdezése a tanulóktól Az oktatói bemutatás végén ellenőrizni kell, hogy a tanulók megértették-e az elhangzottakat. Itt nem a bevezető foglalkozás elején elhangzott

kérdéseket kell megismételni, hanem az oktatói bemutatás során mondottakat, illetve a munkamenettel kapcsolatos ismeretekre kell rákérdezni. 10.17 Példa a bevezető foglalkozásra A fémipari képzés egyik fontos alapművelete a reszelés. A témakör első gyakorlati napjának felépítése a következő lehet. Az oktató mindenekelőtt bemutat olyan munkadarabokat, amelyeken reszelési művelet is előfordul. Ezzel hangsúlyozza a megtanulandó technológia ismeretének fontosságát, illetve felveti a problémát, amelyet az adott technológiával lehet megoldani. Lehetőleg olyan munkadarabokat kell keresni, amelyeket később a tanulók a szakmai gyakorlatuk során el fognak készíteni és/vagy a mindennapi gyakorlatban felhasználható Utalni kell arra, hogy mely felületek készíthetők reszeléssel Ilyen darabok lehetnek az alábbiak: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 109 ► A gyakorlati oktatás módszertana A

gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 110 ► 41. ábra A nyers és az elkészítendő munkadarab a reszelés tanításához Az érdeklődés felkeltése után következik az aznap elkészítendő munkadarab bemutatása. A reszelés tanulásának első napján ez lehet improduktív feladat egy adott darab felületének síkba reszelése, adott vastagságú anyagrész eltávolítása. Az elméleti és a gyakorlati ismeretek közlése során az oktató ellenőrzi a tanulók tudását, kérdéseket tesz fel a reszelés elméleti ismereteivel kapcsolatban. A tanulók ezeket az ismereteket elméleti órán már tanulták Az első gyakorlati napon a reszelő használatát gyakorolják a tanulók: egy improduktív munkadarabon síkfelület reszelése a cél. Vizsgáljuk meg, hogy a tankönyvben szereplő elméleti tananyagból mit kell feldolgozni az adott napon! A tananyag első része a tankönyvben: 42. ábra

A reszeléssel kapcsolatos tananyag első része a tankönyvben 4 4 Képforrás: Frischherz-Skop: Fémtechnológia 1. B+V Lap- és Könyvkiadó Budapest, 1997 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 110 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 111 ► A 42. ábra tananyagrészeiből a fogak alakjára, kialakításuk módjára, a különböző eljárással készült fogak egyes szögeinek értékére vonatkozó ismeretekre a gyakorlati munka végrehajtásához nincs szükség, ezeket nem kell tárgyalni. (Az elméleti órákon ezeket természetesen fel kell dolgozni!) A tananyag további részleteit a 43. ábra mutatja A vágatfajták közül elegendő a keresztvágat tárgyalása, mert az adott gyakorlati napon csak azt fogják használni a tanulók. Az egyszeres vágat és a ráspolyvágat fogalma megemlíthető, azt is meg

lehet kérdezni a tanulóktól, hogy mely anyagok megmunkálásához használhatók, de keresztvágat és a ráspolyvágat egyéb jellemzőit szükségtelen tárgyalni. 43. ábra A reszeléssel kapcsolatos további tananyag A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 111 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 112 ► Fontos viszont a vágatosztás fogalma, hiszen a megmunkálandó anyagtól függ, hogy milyen vágatosztású reszelőt használunk. A tanulóknak saját szavaikkal el kell tudniuk mondani a vágatosztás fogalmát, és azt is tudniuk kell, hogy adott anyaghoz, illetve technológiához milyen vágatosztású reszelőt használunk. A reszelő konkrét feladathoz történő kiválasztása szintén lényeges. A tankönyv ezzel kapcsolatban az alábbi elméleti ismereteket adja: 44. ábra A reszelő kiválasztásának

elvei 45. ábra A munkadarab befogásával kapcsolatos tananyag A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 112 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 113 ► Az oktató az összes kiválasztási szabály átismétlése helyett választhatja azt a megoldást, hogy többféle reszelőt bemutatva a tanulóknak megkérdezi, hogy az adott feladathoz melyiket kell használni. A tanulóknak természetesen meg kell tudniuk indokolni választásukat A munkadarab befogása a satuba többféleképpen lehetséges, a tankönyv valamennyi módszert tárgyalja, a segédeszközök (sikattyú, védőpofák stb.) felsorolásával és használatuk módjával együtt (lásd 45 ábra!) Mivel az adott munkadarab esetén segédeszközre nincs szükség, az ábrán látható tananyagrészekből csak a nagyméretű reszelő vezetésére van szükség.

Az elméleti ismeretek felidézése ezek alapján a következők szerint történhet. (K-val az oktató által feltett kérdést, V-vel a várt választ jelöljük) Az oktató közli a tanulókkal, hogy a munkadarab anyaga acél. K: V: K: V: K: V: K: V: Milyen vágatú reszelőt alkalmazunk acél megmunkálásához? Keresztvágatú reszelőt. Keresztvágatú reszelőnél miért nem azonos a vágathornyok dőlésszöge? A fogak így nem egymás mögé kerülnek, ezzel elkerülhető a vájatképződés. Mit jelent a vágatosztás fogalma? A reszelő egy centiméternyi hosszára eső vágatok száma. Mi alapján döntjük el, hogy milyen vágatosztású reszelőt használunk? Lágy anyagokhoz nagy, keményekhez kis vágatosztásút használunk. A nagyolást durva, a készre reszelést finom vágatosztású reszelővel végezzük. Az oktató ezt követően különböző reszelőfajtákat mutat meg a tanulóknak. (lásd 46 ábra!) 46. ábra Reszelőfajták A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 113 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 114 ► A tanulók feladata az, hogy kiválasszák a munka elvégzéséhez használható szerszámot. A választást az előzőekben átismételt elméleti ismeretek alapján indokolniuk kell a tanulóknak K: V: K: V: K: V: Mit használunk a munkadarab megfogásához? Satut. Mivel ellenőrizzük azt, hogy a reszelt felület sík-e? Élvonalzóval. Hogyan ellenőrizzük a felületet élvonalzóval? Légrés módszerrel. Az oktató egy munkadarabon bemutatja az ellenőrzés módját. (A módszer bemutatásához lehet például írásvetítőt használni: az oktató a vetítő felületére helyezi a munkadarabot és az élvonalzót.) Az ellenőrzéshez olyan munkadarabot kell felhasználni, amelyen a helyesen kialakított és a hibás felület egyaránt megfigyelhető. Az

elméleti ismeretek felidézése után célszerű megbeszélni a tanulókkal, hogy milyen feladatokat kell elvégezni a munkadarab elkészítése során. Tanulmányozni kell a műszaki előírásokat, ehhez szükség van az elkészítendő darabot ábrázoló műszaki rajzra. A rajz értelmezése, tanulmányozása fontos a tanulók rajzolvasási készségének fejlesztése érdekében Ezt követően kerül sor a gyakorlati tevékenység bemutatására. Az oktató ezután bemutatja a munkadarab befogásának módját, majd a reszelés műveletét. 47. ábra A reszelés műveletének bemutatása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 114 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 115 ► Először normál sebességgel, majd lassítva. Felhívja a figyelmet a reszelő megfogásának, mozgatásának és az erőkifejtésnek a

módjára. 48. ábra A reszelő vezetésének bemutatása A munkafolyamat egy adott pontján bemutatja az ellenőrzés módját, az esetleges hiba javításának lehetőségeit. A baleseti lehetőségek ismertetése során fel kell hívni a tanulók figyelmét a hibás reszelőnyélből adódó problémákra, a reszelő helytelen megfogásának veszélyeire, illetve arra, hogy reszelés során nem lehet a szerszám teljes hosszát kihasználni. Selejt ebben az esetben a reszelő hibás vezetéséből és a rossz erőkifejtésből adódhat. A bemutatott tevékenység visszakérdezése. Fontos, hogy itt nem az elméleti ismeretek újbóli tárgyalása történik, hanem a szakoktató által bemutatott gyakorlati munkával kapcsolatban kell kérdéseket feltenni. Ennek keretében az oktató rákérdezhet arra, hogy miért az adott reszelővel dolgoztak, hogyan kell a reszelőt megfogni, hogyan kell azt vezetni, milyen erőkifejtésre van szükség, hogyan lehet ellenőrizni az elvégzett

munkát. 10.2 A tanulók gyakorlatai A bevezető foglalkozás után következik a gyakorlati foglalkozásnak az a része, amikor a tanulók a konkrét gyakorlati tevékenységet végzik. Az oktatónak a tanulók gyakorlatait is meg kell terveznie Ez természetesen nem tervezhető meg olyan részletességgel, mint a bevezető foglalkozás, hiszen az oktató tevékenységét erősen befolyásolja a tanulók aznapi teljesítménye. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 115 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 116 ► A tanulók gyakorlatainak módszertani kérdéseit a tárgyi, a műveleti és a műveleti komplex eljárással kapcsolatban már tárgyaltuk: az oktatónak el kell döntenie, hogy az adott anyagrészt melyik módszerrel tanítja. A műveleti komplex eljárással kapcsolatban leírtak alapján a

legcélravezetőbb módszer a következő: a) Adott tevékenység esetén először annak alkotóelemeit oktatjuk. (Műveleti eljárás) Ha a tanuló a munkamozdulat elvégzésekor hibázik, azt azonnal javítani kell, ellenkező esetben tanulás címén a hibás művelet gyakorlása folyik. A reszeléssel kapcsolatban alkotóelemek lehetnek a reszelő megfogása és vezetése, a munkadarab befogása a satuba, a reszelt felület ellenőrzése. b) Ezt követően az alkotóelemek összekapcsolását egy konkrét munkadarabon keresztül tanítjuk. (Tárgyi eljárás A két eljárás együttes alkalmazása a műveleti komplex eljárás) c) Ezután következhet a munkatevékenység különféle változatainak gyakoroltatása (végrehajtás különböző feltételek között). A tanulók tevékenységét az oktatónak ellenőriznie kell. Az ellenőrzés kiterjedhet a tevékenység végrehajtásának módjára, illetve a tevékenység eredményére. Egy adott tevékenység tanulásának

kezdetén az ellenőrzésnek a tevékenység minden elemére ki kell terjednie. A tanulók fejlődésével az ellenőrzés egyre inkább valamelyik időszerű, kiemelt paraméterre korlátozódik, az oktató a tevékenység többi paraméterrel csak szembetűnő eltérés esetén foglalkozik. Az alapkészségek kialakításának szakaszában nagyon fontos a gyakori, az egyes műveletek utáni ellenőrzés. Ez a selejt megelőzésének alapvető eszköze. Az önálló munkára való átmenet szakaszában az oktatói ellenőrzés fokozatosan ritkul, és egyre inkább a munka átvételére irányul Az ellenőrzés és az önellenőrzés kölcsönhatásban vannak egymással. A munkatanulás kezdeti szakaszában a tanulók önellenőrzése még fejletlen, ilyenkor még gyakori oktatói ellenőrzésre van szükség. Minél fejlettebb a tanulói önellenőrzés, annál ritkább a gyakorlás közbeni oktatói ellenőrzés. A tanulók a kapott munkafeladatot önállóan, de a gyakorlati oktató

közvetett irányításával hajtják végre. A gyakorlati oktatói irányító tevékenységnek ki kell terjednie az alábbiakra: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 116 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 117 ► 10.21 A tanulók munkájának folyamatos megfigyelése A tanulókat a munkavégzés során folyamatosan meg kell figyelni. A megfigyelés részben a munkavégzés eredményére, részben az ahhoz szorosan kapcsolódó szervezési, technológiai, munkavédelmi stb. szempontokra terjedjen ki. A gyakorlati oktatónak az alábbi szempontok szerint kell a folyamatos megfigyelést elvégeznie: • a megbeszélteknek megfelelően kezdik-e el a tanulók a kijelölt feladatot; • aktívan bekapcsolódnak-e tanulók a munkába; • szakszerűen használják-e a gépeket, berendezéseket, szerszámokat,

eszközöket; • betartják-e a munkavédelmi előírásokat; • ergonómiai szempontból (testtartás, mozdulatok) helyes-e a munkavégzésük; • milyen típushibákat követnek el a tanulók a munkavégzés során; • milyen az együttműködés a csoport tagjai között; • mennyire jellemzi önállóság a tanulók munkáját; • képesek-e követni a változó munkafeltételeket; • hogyan alakul a tanulók munkateljesítménye a munkavégzés során; • milyen a tanulók munkaminőség iránti igénye; • milyen a tanulók igénye a munkahelyi környezettel kapcsolatban. 10.22 A tanulók munkájának támogatása A megfigyelés eredményeként feltárt hibákat, hiányosságokat korrigálni kell. A korrekció többféle módon történhet A legfontosabb, hogy a hibát ne egyszerűen közöljük a tanulóval, hanem próbáljuk meg őt rávezetni a hiba felismerésére, annak következményeire, a hiba kiküszöbölésének lehetőségeire és a korrekció hogyanjára.

Ha indokolt, kisegítő magyarázattal vagy bemutatással segítsük a tanuló munkáját. Ahol lehetőség van rá, használjunk analógiát a probléma, vagy a megoldás érzékeltetésére, ezzel is segítve a megoldás felé történő elmozdulást. Gyakori, hogy a gyakorlati oktatónak be kell avatkoznia a tanuló munkájába. Ez általában akkor történik, ha a helytelen munkavégzés következtében közvetlen balesetveszély jelenik meg, vagy ha annak a veszélye áll fenn, hogy a munkavégzés bizonyos elemei nem megfelelő módon rögződnek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 117 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 118 ► A beavatkozás lehetőségei • A gyakorlati oktató probléma észlelésekor azonnal megállítja a munkavégzést, és ő maga mutatja meg a munka folytatásának helyes irányát;

• A probléma észlelésekor, a munkavégzés megállítása után az oktató felhívja a figyelmet a helyes megoldástól való eltérésekre, azok okaira és az eltérések magyarázatára. A tanuló ilyenkor döntési lehetőséget kap; • Az oktató a problémák feltárása után megmutatja a helyes utat, eljárást; • A gyakorlati oktató csak olyan mértékben avatkozik bele a tanuló munkájába, hogy felhívja a figyelmet a pontosságra, a figyelem és a felelősségérzet fontosságára. A beavatkozás mértékét befolyásoló tényezők: • a tanuló személye; • a feladat jellege, nehézségi foka. A beavatkozás mértéke: • Ha a tanuló a helyes megoldás irányába mozdul el, akkor célszerű hagyni őt dolgozni, folytatni a munkát; • Ha a rossz megoldás felé mozdul a tanuló, akkor be kell avatkozni, mivel a rossz irány követése tanulási zavart, esetleg anyagi kárt, vagy a legrosszabb esetben balesetveszélyt jelenthet. A beavatkozás – a

beavatkozás lehetőségeinél leírtakkal összhangban – egyszerű korrekció, vagy végső esetben a munkavégzés leállítása is lehet. A tanulót mindenképpen le kell állítani, ha: • Nem tud eligazodni a munkájában, és tevékenységével biztosan selejtet fog okozni. • Baleseti veszély fenyegeti. • Várhatóan tönkreteszi a szerszámot, a gépet, a berendezést. A megfigyelés alapján az oktató beavatkozása többféle lehet: • Aktív, amikor azonnal megállítja a munkát, beavatkozik, és saját maga megmutatja a helyes munkamódszert. • Közvetlen, amikor csak az eltéréseknek és az okoknak a magyarázatára szorítkozik, és esetleg bemutatja a helyes eljárást. • Nevelői, amikor pontosságra, önellenőrzésre, figyelemre, felelősségérzetre hívja fel a figyelmet. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 118 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 119 ► A beavatkozás módszertani megfontolásai: Az oktató úgy nyújtson segítséget a tanulónak, hogy vegye figyelembe a tanuló munkavégzésének önállósodási folyamatát. Ez azt jelenti, hogy kezdetben, amikor a tanuló még nem önálló, erőteljesebb gyakorlati oktatói támogatásra tart igényt, és ezt meg is kell kapnia. Később, a begyakorlottság magasabb fokán a tanuló már képes önálló munkavégzésre, az igény az oktatói segítség iránt csökken. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy magára hagyjuk a tanulót, tevékenységét folyamatosan követni kell ekkor is. A nagyobb munkavégzési tapasztalattal rendelkező tanulókat hatékony munkaszervezésre, döntések meghozatalára kell késztetnünk 10.23 Tipikus, egyénileg végrehajtható munkafeladat megtervezése A tanulókat a szakma önálló művelésére kívánjuk felkészíteni. Éppen ezért fontos nevelési cél a

tanulók önállóságának fokozása. Az tanulói önállóság fejlesztésének fontos eszközei az egyénileg végrehajtható munkafeladatok. A kézműves szakmákban a legtöbb munkafeladat egyénileg is elvégezhető. Ez kedvez a tanulói önállóság fejlesztésére irányuló oktatói erőfeszítéseknek Minden szakterületen van olyan tipikus munkafeladat, amely egyénileg is végrehajtható. A feladat elvégzéséhez oktatói segítséget kell adni a tanulónak A munka előtt például célszerű megbeszélni vele, hogy: • • • • mit kell elkészítenie; milyen anyagból; milyen eszközökkel; milyen technológiai sorrendben. Ehhez az oktatónak át kell gondolnia, hogy: • a munka közben hol van szükség oktatói ellenőrzésre. • milyen instrukciókat kell adni a tanulói önellenőrzés módjára (mikor, hogyan, hányszor) vonatkozóan. • baleseti veszélyre célszerű felhívni a tanuló figyelmét. A tanulók a szakma önálló művelése során másokkal

együttműködve fognak dolgozni. Erre fel kell őket készíteni Éppen ezért fontos nevelési cél a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 119 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 120 ► tanulók együttműködési képességének fejlesztése. A tanulói önállóság fejlesztésének fontos eszközei a párban végrehajtható munkafeladatok A kézműves szakmákban bizonyos munkafeladatok egyénileg nem, vagy csak párban hajthatók végre. Ez kedvez a tanulók együttműködési képessége fejlesztésére irányuló oktatói erőfeszítéseknek. Sok szakterületen van olyan tipikus munkafeladat, amely csak párban hajtható végre A páros munkavégzésnek sajátosságai vannak. 10.24 Tipikus, párban végrehajtható munkafeladat megtervezése A tanulók a szakma önálló művelése során másokkal

együttműködve fognak dolgozni. Erre fel kell őket készíteni Éppen ezért fontos nevelési cél a tanulók együttműködési képességének fejlesztése. A tanulói önállóság fejlesztésének fontos eszközei a párban végrehajtható munkafeladatok A kézműves szakmákban bizonyos munkafeladatok egyénileg nem, vagy csak párban hajthatók végre. Ez kedvez a tanulók együttműködési képessége fejlesztésére irányuló oktatói erőfeszítéseknek. A legtöbb szakterületen van olyan tipikus munkafeladat, amely csak párban hajtható végre. A feladat elvégzéséhez oktatói segítséget kell adni a tanulónak. A páros munkavégzésnek sajátosságai vannak. Ezek a következők: • A munka kiadásakor meg kell határozni, hogy melyik tanulónak mi a feladata. • A munka összehangolása miatt ki kell jelölni az irányítót. • A munkafeladatot lehetőleg fordított felállásban is el kell végezni. Az oktatónak át kell gondolnia, hogy milyen oktatói

segítséget kell ehhez adnia a tanulóknak. A munka előtt célszerű megbeszélni velük, hogy: • • • • • kinek mi lesz a feladata; ki lesz az irányító; mikor fognak szerepet cserélni; milyen eszközökre lesz szükségük; milyen technológiai sorrendben fognak dolgozni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 120 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 121 ► Ehhez az oktatónak át kell gondolnia, hogy: • a munka közben hol van szükség oktatói ellenőrzésre. • hogy milyen instrukciókat ad a tanulói önellenőrzés módjára (mikor, hogyan, hányszor) vonatkozóan. • milyen baleseti veszélyre kell felhívni a tanulók figyelmét. A páros munkavégzés bizonyos esetekben (pl. a villanyszerelő szakma bizonyos munkaműveleteinél) biztonságtechnikai előírás. Az oktatónak az előírások

mögött meghúzódó ok-okozati összefüggésekre fel kell hívnia a tanulók figyelmét. Az előírások figyelmen kívül hagyása ugyanis súlyos balesetekhez vezethet. 10.25 Példa a tanulók gyakorlataira A bevezető foglalkozással kapcsolatos példát folytatva, a reszelés oktatásán keresztül mutatjuk be a tanulók gyakorlatainak egy lehetséges megvalósítását. A bevezető foglalkozást követően az oktató kiosztja a tanulóknak az elkészítendő munkadarab rajzát és a nyers munkadarabokat. A tanulók előkészítik a szükséges szerszámokat, mérő- és ellenőrző eszközöket. Az oktató közli, hogy mikorra kell a feladatot elkészíteni. Jelzi, hogy ellenőrizni fogja a végeredményt, közli az ellenőrzés szempontjait: • A felületek síklapúsága. • A méretek pontossága. A tanulók a bevezető foglalkozáson kapott információk alapján megkezdik a munkát. Az oktató folyamatosan ellenőrzi a tanulókat az alábbi szempontok szerint: • •

• • • A munkadarab helyes befogása. A reszelő helyes vezetése, az erőkifejtés módja. A méretek és felületek ellenőrzésének gyakorisága. A biztonsági előírások betartása. A munkatempó (a túl gyorsan, vagy túl lassan haladó tanulókat figyelmeztetni kell). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 121 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 122 ► 10.26 Példa műveleti komplex eljárásra a reszelés témakörében A 8. fejezetben említettük a gyakorlati oktatás jellemző eljárásait Az alábbiakban egy lehetséges módját mutatjuk be a műveleti komplex eljárásnak a reszeléssel kapcsolatban. Sík felület reszelését improduktív munkadarabon gyakorolják a tanulók. Erre az improduktív munkadarabra jó példa a korábban már bemutatott, hengeres felületből kialakított darab: 49.

ábra A műveleti eljárás első munkadarabja A lényeg ebben az esetben az, hogy a sík felület megfelelő legyen. A darabot egészen addig fel lehet használni a gyakorlásra, amíg „el nem fogy”, azaz mérete miatt már nem lesz megmunkálható. (Műveleti eljárás, M1 művelet) A reszelés egyik további művelete a letörés kialakítása. Ezt az alábbihoz hasonló munkadarabon gyakorolhatják a tanulók (Műveleti eljárás, M2 művelet) 50. ábra A műveleti eljárás második munkadarabja Amikor a két korábbi műveletet már megfelelően végre tudják hajtani a tanulók, akkor következhet egy produktív munkadarab, amelynek elkészítéséhez mindkét művelet ismerete szükséges (Tárgyi eljárás, T1 tárgy). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 122 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 123 ►

51. ábra A tárgyi eljárás munkadarabja A három munkadarab elkészítése során megvalósul az M1 Ö M2 Ö T1 gyakorlati sorrend, ami a műveleti komplex eljárásnak megfelel. 10.3 A befejező foglalkozás Az oktató feladatai a befejező foglalkozáson: 10.31 A munkafeladatra vonatkozó kérdések megbeszélése Az oktató ellenőrző kérdéseket tesz fel a munkatevékenységre vonatkozóan. Ezek segítségével állapítja meg, hogy a tanulók megértették-e a gyakorlatok elméleti részét, illetve milyen tudatossággal végezték munkájukat 10.32 A tanulók munkájának értékelése Az oktató a gyakorlást követő befejező foglalkozáson megbeszéli és értékeli a tanulókkal a nap során tapasztaltakat. Megerősíti az elért eredményeket, korrigálja a hibákat és meghatározza a további tennivalókat Az oktató megfigyelései, feljegyzései alapján összefoglalja a nap során elkövetett hibákat. Ennek során elemzi a hibák okait, feltárja a további

tennivalókat (a kijavítás lehetőségei a következő gyakorlatra) A hibáknak azonban csak egy részét jelzi a munkatermék, az elemzés során a gyakorlat alatt tapasztalt egyéb hibákra is ki kell térni (az aktivitás hiányára, a magatartásra, a munkatempóra stb.) Az oktató összességében és egyénileg is értékeli a tanulók munkáját. • A visszajelzésnek leírónak kell lennie, nem pedig kritikusnak. Amenynyiben az oktató saját megfigyeléseit, reakcióit írja le, a diákokra hagyja, hogy megfogadják vagy nem fogadják meg az észrevételt Ha a viszszajelzés során elhagyja a negatívumok hangsúlyozását, csökkenti a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 123 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék • • • • • • • Vissza ◄ 124 ► szükségességét annak, hogy a tanuló védekezzen.

Tehát, kerüljük az éles megfogalmazásokat. Az értékelés konkrét jellegű legyen. A visszajelzéseknek egy meghatározott magatartásra, teljesítményre kell vonatkozniuk, nem pedig általában az egész személyre Minél részletesebb a konkrétumokra történő hivatkozás az értékelés során, annál könnyebben elfogadható az a tanuló számára. Az értékelés nem lehet szélsőséges, annak mérsékeltnek kell lennie. Romboló hatású lehet, ha saját igényeinket fogalmazzuk meg és nem tartjuk szem előtt a tanuló fejlettségi szintjét, akivel az adott információt közöljük. Az értékelésnek használhatónak kell lennie. A visszajelzésnek olyan tevékenységre, viselkedésformára kell vonatkoznia, amelyet a tanuló képes megváltoztatni. Ha olyan hibákra hívjuk fel a figyelmet, amelyeket a tanuló nem tud megváltoztatni, a visszajelzés használhatatlan lesz a tanuló számára. Az értékelés az egyéni sajátosságok figyelembevételére

épüljön. A viszszajelzés akkor a leghatásosabb, ha a tanuló maga fogalmaz meg kérdéseket, amelyre az oktató aztán válaszolhat Fontos volna, hogy a tanulóban is meglegyen az igény arra, hogy munkáját, teljesítményét, hozzáállását az oktató minősítse. Az értékelés megfelelő időben történjék. Minél kevesebb idő telik el az adott tevékenység és a visszajelzés között, annál nagyobb a hatása. A visszautaló, tegnapelőtt, múlt héten stb., megjegyzések nem sokat segítenek, mert az emlék másképpen él a tanulóban és az oktatóban Egyegy magas színvonalon (vagy a tanuló szintjéhez képest magas színvonalon) elkészített munkadarab pozitív értékelése kedvezően hat a tanuló hozzáállására, és motivációs hatással is bír Az értékelés világos és pontos legyen, minél pontosabb fogalmakkal történjen. Ellenőrizni kell, hogy érthető volt-e a tanuló számára Az erkölcsi értékelést és értelmezést kerüljük, ha a

visszajelzésünk tevékenységre vonatkozik. Az eredmények elismerése, dicsérete fontos motiváló tényező. A teljesítményről a visszajelzés orientál és erősít Soha nem kritizálhatunk megalázóan. Ha kritizálunk, akkor lehetővé kell tennünk, hogy a tanulók maguk ismerjék fel a hibákat, s elfogadják a kritikát A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 124 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 125 ► 10.33 A következő gyakorlati munkára történő utalás Az oktató megbeszéli a tanulókkal, hogy a következő gyakorlati napon milyen munkát fognak végezni. Utal arra, hogy az aznapi tevékenység során elsajátított ismeretek, munkafogások hogyan alkalmazhatók az új munkafeladatnál. 10.34 Házi feladat kiadása Az oktató olyan házi feladatot ad, ami a másnapi munkára való

felkészüléshez szükséges (Ezzel általában a tankönyv bizonyos részeinek átismétlésére ösztönzi a tanulókat.) Elmondja, hol található a tananyag a tankönyvben, mit és hogyan kell megtanulni, milyen tevékenységet kell tudni elvégezni a tanulás után A befejező elemzésbe a tanulókat is célszerű bevonni. Észrevételeiket különösen az aktivitással, a magatartással és a munkatempóval kapcsolatos hibák okainak feltárásában lehet hasznosítani. A befejező foglalkozásnak csak a menetét lehet előre megtervezni, a pontos tartalmát nem, hiszen az oktató nem láthatja előre a gyakorlás során felmerülő tanulói hibákat. A befejező foglalkozás eredményessége a gyakorlatok megtervezése során kiválasztott megfigyelési szempontoktól függ 10.35 Példa a befejező foglalkozásra A reszeléssel kapcsolatos gyakorlat befejező foglalkozása például az alábbiak szerint alakulhat. A gyakorlás befejezését követően az oktató a

munkafeladatra vonatkozó kérdéseket tesz fel: • • • • • Miért a keresztvágatú laposreszelőt használtuk? Hogyan kellett a munkadarabot rögzíteni a satuban? Hogyan kellett vezetni a reszelőt a sík kialakításakor? Hogyan ellenőriztük a munkát? Stb. A tanulók munkájának értékelése természetesen nem tervezhető meg minden részletében, hiszen a gyakorlaton történtek nem láthatók előre. Az oktató gyakorlás közbeni megfigyelései alapján alábbiak szerint lehet készülni az értékelésre: • Az elkészült munkadarabok értékelése. • A tipikus hibák feltárása, elemzése. • A mindenki által jól megoldott részek kiemelése. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 125 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 126 ► • A tanulók véleményének megkérdezése a faladatról:

Mi volt a legnehezebb a feladatban? Miért? Melyik volt a legkönnyebb feladatrész? Miért? • A tanulók viselkedésének, munkához való hozzáállásának elemzése. A következő gyakorlati munkára utalás lényeges, hiszen az oktatónak lehetősége van arra, hogy a tanulók érdeklődését felkeltse a következő munka iránt. Arra kell felhívnia a figyelmet, hogy az adott napon tanult tevékenység hogyan lesz felhasználható a következő gyakorlati feladat megoldásában Nagyon hatásos lehet a következő napon elkészítendő munkadarab bemutatása. A házi feladat kiadása is ehhez kapcsolódik: a következő gyakorlathoz szükséges elméleti ismeretek átismétlésére kell felhívni a tanulók figyelmét. Fontos, hogy a tankönyv vonatkozó részét oldalszám szerint jelöljük meg a tanulóknak. Az oktatási nap három része láthatóan összefügg egymással. A bevezető foglalkozás megtervezése hatással van a gyakorlatok sikeres elvégzésére A

gyakorlatok alapos megtervezése pedig a befejező foglalkozás tartalmára van kihatással. Átgondolt megfigyelési és ellenőrzési szempontok nélkül nehéz tudatos tapasztalatgyűjtést végezni. Felszínes megfigyelések alapján pedig a tanulói hibák okainak feltárása sem lehet eredményes. Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a gyakorlati foglalkozás három részét! 2. Mi a bevezető foglalkozás szerepe a gyakorlati foglalkozás eredményessége szempontjából? 3. Sorolja fel a bevezető foglalkozás részeit! 4. Milyen motivációs lehetőségei vannak a gyakorlati oktatónak a bevezető foglalkozáson? Keressen példákat saját szakterületéről az alábbi motivációs lehetőségekre: a) Egyszerű bejelentés. b) A tanuló hiányos ismereteire, azok kiegészítésének fontosságára való utalás. c) Probléma-felvetés. d) Érdeklődés-felkeltő kérdések megfogalmazása. e) Az elvégzendő tevékenység céljának tudatosítása. f) A munkavégzés

legfontosabb fázisainak kiemelése. g) Az ismeretek társadalmi hasznosságának felismertetése. 5. Miért csak az adott tevékenységhez kapcsolódó elméleti ismereteket kell felidézni a bevezető foglalkozáson? A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 126 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati foglalkozás felépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 127 ► 6. Ismertesse a gyakorlati tevékenység oktató általi bemutatásának módját! 7. Mit kell elmondania az oktatónak a baleseti lehetőségek ismertetésekor? 8. Mit értünk az oktató által bemutatott gyakorlati tevékenység visszakérdezésén? 9. Válasszon ki a géplakatos központi programból valamilyen szakmai ismeretet (Pl. reszelés, fűrészelés stb)! Nézze meg, hogy ahhoz milyen alkalmazási típust (AE) és szakmai készség-szintet (15) rendel a központi program. Ezek alapján tervezzen olyan

munkadarabot, amelyen keresztül egy adott munkaműveletet műveleti eljárással meg lehet tanítani! Tervezzen bevezető foglalkozást az adott művelet tanításának első gyakorlati napjához! 10. Sorolja fel a tanulói tevékenység megfigyelésének néhány szempontját! 11. Milyen esetekben kell mindenképpen leállítani a tanuló gyakorlati tevékenységét? 12. Mit értünk az oktató aktív, közvetlen és nevelői beavatkozásán? 13. Sorolja fel, mit kell megbeszélni a tanulókkal az egyénileg és a párban végrehajtható feladatok kiadása során! 14. A korábban megtervezett bevezető foglalkozáshoz tervezze meg a tanulók gyakorlatait! 15. Sorolja fel a befejező foglalkozás részeit! 16. Milyen elvek alapján kell értékelni a tanulók munkáját? 17. Milyen szempontok szerint kell kiadni a házi feladatot? 18. A bevezető foglalkozás és a tanulók gyakorlatai alapján tervezze meg a befejező foglalkozást! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék Vissza ◄ 127 ► A gyakorlati oktatás módszertana A laboratóriumi gyakorlatok módszerei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 128 ► 11. A laboratóriumi gyakorlatok módszerei Ahogy azt a szakmák központi programjának tárgyalásakor már láttuk, a gyakorlati oktatás egy része úgynevezett elméletigényes gyakorlat. Ezek a gyakorlatok legtöbbször külön erre a célra kialakított teremben (laboratóriumban) folynak. A laboratóriumi gyakorlatokon a tanulók általában ugyanúgy tevékenyen részt vesznek a munkában, mint a műhelygyakorlatokon, viszont több elméleti tananyagrésszel ismerkednek meg, mint a műhelygyakorlat során. A laboratóriumi gyakorlatokon a tanulók legtöbbször valós élethelyzetekkel (méréssel, különböző kísérletekkel, vizsgálatokkal) találkoznak, és az itt tapasztaltakat a tanultak rögzítésére, a fizikai-technikai törvényszerűségek megállapítására

használjuk fel. Ezeken a gyakorlatokon a legjellemzőbb tevékenységek a mérési gyakorlatok, szerelési, beállítási, szabályozási, anyagvizsgálati, ellenőrzési munkák. A következőkben a mechanikai mérési gyakorlatokra térünk ki bővebben. A mechanikai mérési gyakorlatok feladata az, hogy felkészítse a tanulókat a termékek, gyártmányok méretének és minőségének ellenőrzésére, saját munkájuk ellenőrzésére, és biztosítsa az ellenőrzéshez szükséges tulajdonságok (felelősségérzet, igényesség, pontosság) fejlődését. A fémipari szakmák központi programjaiban a mérés tananyaga az első témák között szerepel, hiszen az itt megtanult ismeretekre szinten minden tantervi téma feldolgozásakor szükség van. Lényeges eleme ennek a gyakorlatnak, hogy a tanulók saját maguk végezzék el a méréseket A mindennapi gyakorlatban előfordul, hogy egyes méréseket, amelyeknél drága mérőműszert kell használni, vagy az adott

műszerből csak egy áll rendelkezésre, az oktató mutatja be a tanulóknak, önálló tanulói mérésre nincs lehetőség. Ebben az esetben nem beszélhetünk mérési gyakorlatról, csupán bemutatásról A mérési gyakorlatok a korábban tárgyalt gyakorlati foglalkozáshoz hasonlóan feloszthatók bevezető részre, a tanulók gyakorlataira és befejező részre. Az egyes részekre ugyanazok a módszertani megfontolások érvényesek, mint amit a gyakorlati foglalkozás esetén említettünk: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 128 ► A gyakorlati oktatás módszertana A laboratóriumi gyakorlatok módszerei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 129 ► A bevezetés során: • motiváljuk a tanulókat a mérés elvégzésére, • kérdések és szükség esetén magyarázat segítségével tisztázzuk a méréshez szükséges elméleti ismereteket (utalni kell az egyes mérőműszerek

felhasználási területére, méréspontosságára, méréshatárára is), • bemutatjuk a mérést, megbeszéljük annak menetét (egyes mérések bemutatása történhet olyan munkadarabokon, amelyeken a mérendő jellemző hibája pl. a síklapúságtól való eltérés eltúlozva látható: az adott hiba így könnyebben bemutatható), • felhívjuk a figyelmet a baleseti lehetőségekre, • ismertetjük a mérési hibák lehetséges okait, • kérdések alapján ellenőrizzük, hogy a tanulók megértették-e az elhangzottakat. A mérési gyakorlatok elvégzése során is érvényesek a korábban a tanulók gyakorlatainál említett módszertani elvek. Sajátosságként emelhető ki, hogy a tanulók mérési munkájának hatékony ellenőrzése csak úgy valósítató meg, ha rendelkezünk olyan úgynevezett mesterdarabokkal, amelyek méretei előre ismertek. A tanulók a mérés eredményét a mérőlapon rögzítik A mesterdarabok ismert méretei és a mérőlapok alapján

a tanulók munkája könnyen minősíthető. A mérési gyakorlat végén a befejező foglalkozásnál megismert módon kell eljárni. Specialitása a mérési feladatok értékelésének, hogy az elvégzett mérést annak pontossága alapján értékelhetjük. A bevető foglalkozáson tapasztaltakat – azt, hogy a tanulók mennyire voltak tisztában a mérés elméleti alapjaival – össze kell hasonlítanunk a mérés eredményességével. Amennyiben a megfelelő elméleti tudáshoz gyenge mérési eredmény társul, akkor valószínűleg a tanulók figyelmével, vagy munkamódszerével volt probléma. Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mi a mechanikai mérések gyakorlat szerepe a fémipari gyakorlati képzésben! 2. Mikor beszélünk csak bemutatásról a mérési laborgyakorlat esetében? 3. Sorolja fel a mérési gyakorlat három részének módszertani sajátosságait! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 129 ► A gyakorlati

oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakmai vizsga Vissza ◄ 130 ► 12. A szakmai vizsga 12.1 A szakmai vizsga fogalma, célja A szakmai vizsga fogalmát a szakképzés jellegétől függően többféleképpen lehet meghatározni. Ezek közül egyet kiemelve a szakmai vizsga meghatározása: az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga. Célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a szakmai és vizsgakövetelményeknek (követelménymoduloknak) megfelelő kompetenciákkal. Eredményes vizsga esetén a vizsgázó szakképesítést (részszakképesítést) igazoló bizonyítványt kap. Szakmai vizsgát a szakképző intézmények, illetve a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények szervezhetnek. 12.2 A vizsga megszervezése A szakmai vizsga szervezésére általában a szakképzés befejezését, vagy a felkészülést követően

kerül sor. A szakmai vizsgára írásban kell jelentkezni A jelentkezéshez az új vizsgaszabályzat alkalmazásakor a melléklete szerinti nyomtatványt kell használni. A szakmai vizsgák vizsgarészekből állnak, melyek nem vizsgatantárgyak keretében, hanem vizsgafeladatokon keresztül értékelik az egyének kompetenciakészletét, mivel a kompetencia alapú kimeneti szabályozás esetén nincs értelme szakmai elméletről és szakmai gyakorlatról beszélni. Egy kompetencia alapú kimeneti szabályozás esetén az elmélet és a gyakorlat elválasztása nem lehetséges. A szakmai- és vizsgakövetelmények (SZVK) – többek között – tartalmazzák a vizsgafeladatok legfontosabb jellemzőit: a vizsgafeladatok rövid leírását (milyen módon történjék a kompetenciák mérése és értékelése); az adott vizsgafeladathoz rendelt jellemző vizsgatevékenységet és a feladat végrehajtásához szükséges időt. A vizsgarészek száma megegyezik az adott szakmai

kimenethez tartozó követelménymodulok számával. A vizsgarészek feladatokból állnak. Egy vizsgarészhez több vizsgatevékenység is tartozhat A szakképesítés célja szerint vizsgatevékenység funkciója egy bizonyos kompetencia mérése és értékelése. Egymástól jól megkülönböztethető tevékenységeken keresztül lehet mérni a kompetenciákat. Ilyen tevékenység lehet: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 130 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék • • • • A szakmai vizsga Vissza ◄ 131 ► az írásbeli tevékenység; szóbeli tevékenység; az interaktív számítógépes környezetben végzett tevékenység; és a gyakorlati tevékenység. Olyan vizsgahelyzetet kell generálni, olyan feladatok megoldásán keresztül kell mérni és értékelni a kompetenciakészletet, amely tevékenység az adott szakképesítéssel betölthető

munkakörben dominánsan előfordul. Egy napra több vizsgarész, vizsgatevékenység szervezhető Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során. Ha a szakmai vizsga keretében nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladatok megoldására, mert a követelménymodul olyan kompetenciákat tartalmaz, melyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységnek tekintjük a követelmények teljesítését, amelynek eredménye beszámít a szakmai vizsga eredményébe. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységet, teljesítésének és értékelésének módját a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben kell meghatározni A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet

csatolni kell a szakmai vizsga irataihoz Egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák az úgynevezett szintvizsga követelményeit is. A szintvizsga a szakmai vizsga előtt 2-3 hónappal szervezett vizsga. Ezeknél a szakképesítéseknél a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga, melynek bevezetését – többek között – az indokolja, hogy még záróvizsga előtt van mód az esetleges hiányok pótlására. A gyakorlati vizsga feladatait a szakmai és vizsgakövetelmények figyelembevételével a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és az elnök a kamarai vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy osztályzattal kell értékelni. Ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképpen nem rendelkezik, az osztályzat a részfeladatokra adott érdemjegyek átlaga alapján, vagy szakmai súlyozás, szakmai sajátosságok

figyelembevételével alakítható ki. Az OKJ alapján szervezett szakmai vizsgákkal kapcsolatban az alábbi fogalmak ismerete fontos: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 131 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakmai vizsga Vissza ◄ 132 ► Vizsgarend: a vizsgaszervező által készített és a vizsgaelnök által elfogadott dokumentum, meghatározza a szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek a vizsgafeladatok helyét és időpontját. Az elkészítésénél tehát fel kell tüntetni a szakképesítés és a vizsgarészek azonosító számát, elnevezését, a követelménymodulokként a vizsgafeladatot, a teljesítéshez meghatározott vizsgatevékenységet valamint azt, hogy az a helyi feltételek mellett melyik teremben (termekben) és mikor teljesíthető. Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat: az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum,

amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget. Meghatározza továbbá a vizsga lebonyolítása során, a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított szabályokat és minden olyan szabályt, amely a vizsgázó, a vizsgaszervező részére kötelezettséget állapít meg vagy jogosultságot teremt és egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit. Vizsgaprogram: a vizsgaszervező által elkészített és a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, tartalmazza a vizsgacsoport vizsgázójának az adott szakmai vizsgával összefüggő megjelenési kötelezettségeit és lehetőségeit, annak időpontjával és helyével együtt. Készülhet külön-külön minden vizsgázóra, vagy összevontan minden vizsgázóra, de a

lényege, hogy megállapítható legyen a vizsgázó számára, hogy hol, mikor, mi a kötelezettsége, ill. lehetősége A vizsgaprogramot a vizsga helyszínén – a vizsga teljes ideje alatt – a vizsgázók részére hozzáférhetővé kell tenni. A vizsgaprogram egy lehetséges változata az alábbi lehet: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 132 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakmai vizsga Vissza ◄ 133 ► Vizsgázó neve: . Vizsgaprogram a 31 582 09 0010 31 04 Vízvezeték- és vízkészülék szerelő szakmai vizsgán Első vizsganap 08.00–1000 1 vizsgarész (0111-06) 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése Írásbeli vizsgatevékenység: 120 perc Helye: 103. sz tanterem 10.00–1045 3 vizsgarész (0109-06) 4. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti információs feladatok, számítógép használattal Írásbeli

vizsgatevékenység: 45 perc Helye: 103. sz tanterem 10.45–1130 10 vizsgarész (0108-06) 2. vizsgafeladat: Víz- és csatornahálózati rendszerek, elemek, üzemviteli feladatai Írásbeli vizsgatevékenység: 45 perc Helye: 103. sz tanterem 11.40–1325 4 vizsgarész (0095-06) 1. vizsgafeladat: Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok I Gyakorlati vizsgatevékenység: 105 perc Helye: 105. sz terem 13.25–1410 3 vizsgarész (0109-06) 3. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti ívhegesztési feladat Gyakorlati vizsgatevékenység: 45 perc Helye: 105. sz terem Összesen: 360 perc. Megjegyzés: A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenysége nem haladhatja meg a 6 órát. A szakmai vizsga időtartama – a vizsgázóra vonatkoztatva – legfeljebb 3 (+1) nap lehet. Második vizsganap (így tovább, hasonlóan) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 133 ► A gyakorlati oktatás módszertana A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakmai vizsga Vissza ◄ 134 ► 12.3 Példák gyakorlati vizsgafeladatra Ahogy azt korábban említettük, a gyakorlati vizsga konkrét vizsgafeladatait a vizsgát szervező intézmény állítja össze. A feladatok meghatározásánál természetesen figyelembe kell venni az adott szakma központi programjában meghatározott elveket. Az alábbiakban két jellemző fémipari gyakorlati vizsga feladatait és a megoldás értékelésének módját mutatjuk be. Az első feladat a fémipari alapműveletek (reszelés, fűrészelés, menetvágás, fúrás stb.), valamint a hegesztés számonkérésére szolgál A vizsgafeladatot műszaki rajz (lásd 52 ábra!) és műveleti utasítás alapján készítik el a tanulók (lásd 53. ábra!) 52. ábra Gyakorlati feladata fémipari alapismeretekhez: motortartó bak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 134 ► A gyakorlati oktatás

módszertana A szakmai vizsga A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 135 ► Vissza ◄ 135 ► 53. ábra Műveleti utasítás és értékelőlap a motortartó bakhoz A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás módszertana A szakmai vizsga A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 136 ► Vissza ◄ 136 ► A következő feladat fémforgácsoló szakmai vizsgán szerepelt. 54. ábra Fémforgácsoló vizsgafeladat és értékelőlap A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakmai vizsga Vissza ◄ 137 ► Kérdések, feladatok 1. Melyik, központilag kiadott dokumentum képezi az alapját a szakmai vizsga megszervezésének? 2. Sorolja fel a tanulók szakmai vizsgára történő felkészítésének lépéseit! 3.

Fogalmazza meg, mit értünk vizsgarenden és vizsgaprogramon! 12.31 A tanulók felkészítése a szakmai vizsgára A gyakorlati vizsgára a minden szakmára központilag meghatározott „Szakmai és Vizsgáztatási Követelmények” dokumentum alapján kell felkészülni. Ez határozza meg a szakmai vizsga tartalmát Nem konkrét feladatokat ad meg, csak megjelöli azokat a szakiránytól független és szakiránytól függő szakmai feladatokat, amelyeket a vizsgázónak teljesítenie kell. A konkrét vizsgafeladatokat ezek alapján lehet meghatározni A tanulók vizsgára történő felkészítését célszerű átgondoltan, lépésről lépésre megvalósítani. A vizsga előtt fel kell mérni, hol tart a tanuló a felkészülésben. Az oktatónak ismernie kell a tanulót, tudnia kell, hogy melyek azok a kompetenciák, amiket már birtokol, és mit kell még fejleszteni A mérés nem más, mint konkrét munkafeladat végeztetése és megfigyelése. Olyan munkafeladatot adjunk,

amelyben tényleges szakmai tevékenységek jelennek meg A tanulók munkája által mutatott eredményeket össze kell vetni a szakmai és vizsgáztatási követelményekben foglaltakkal. Ez alapján meg tudjuk állapítani, hogy hol tart a tanuló a tantervi követelmények teljesítésében. Ezután lehet meghatározni azokat a munkatevékenységeket, amelyek gyakorlásával a nem elég fejlett képességek tovább fejleszthetők. Hozzávetőlegesen azt is meg tudjuk állapítani, hogy az egyes tanulóknak mennyi idő szükséges a képességek megfelelő szintre fejlesztéséhez. Végül konkrétan, egyénenként megjelöljük a tanulók által levégzendő munkatevékenységeket. A gyakorlati oktatónak ezután figyelemmel kell kísérnie a tanuló minden megnyilvánulását. Meg kell figyelni, hogy • • • • hogyan kezd hozzá a munkavégzéshez, sikeresen tervezi-e meg az elvégzendő munkát, elvégzi-e a szükséges számításokat, a feladathoz megfelelő szerszámokat

választ-e. Az oktatónak észre kell vennie a tanuló esetleges tanácstalanságát, és segítséget kell adnia. A segítség olyan legyen, hogy a tanulót a felmerült prob- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 137 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A szakmai vizsga Vissza ◄ 138 ► léma önálló megoldása felé mozdítsa el. Nem szabad azonban megmondanunk a tanulónak a megoldást, mert akkor az önálló munkavégzéshez szükséges képességei nem fejlődnek. A segítségnek rávezető jellegűnek kell lennie: hagyjuk, hogy a tanuló önállóan jöjjön rá a megoldásra. Ez újra önbizalmat adhat neki a további munkavégzéshez. A tapasztalatok szerint a gyakorlati képzési idő utolsó 4-6 hete elegendő arra, hogy a – korábban megfelelő munkát végző – tanulókat a sikeres gyakorlati vizsgára felkészítsük. A gyakorlati vizsgára

történő felkészítés része magára a vizsgaszituációra való felkészítés is. Erre az utolsó egy vagy két gyakorlati foglalkozás elég. Meg kell beszélni, mikor kell megjelenni a vizsgán, mit kell hozni, meddig tart a vizsga, hány feladatra kell számítani stb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 138 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati képzés eredményei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 139 ► 13. A gyakorlati képzés eredményei A tanulás eredményei vizsgálhatók a munka tárgyán (a munka minősége javul), mérhetők a munka elvégzéséhez szükséges munkaidővel (csökken), és megállapíthatók a tanulókban létrejövő élettani és pszichológiai változásokból is. A tanulókban létrejövő változások lehetnek mozgásváltozások, az érzékelés fejlődése és fiziológiai változások. 13.1 A fizikai terhelés sajátosságai Minden

új munkaművelet tanulása fokozott fizikai igénybevétellel jár. A gyakorlás kezdetén a tanulók igyekezete a munkaművelet elsajátítására először növeli az energiafelhasználást. Ez ilyenkor csaknem kétszerese a gyakorlott szakmunkás energiafelhasználásának. A gyakorlás hatására az energiafelhasználás fokozatosan csökken, és megközelíti a gyakorlott szakmunkásnál mérhető alacsonyabb értéket. Az energiafelhasználás és a gyakorlás időtartama közötti összefüggést a 55. ábra mutatja Az új munkaműveletek tanulásakor a tanulók fizikai igénybevétele fokozott. A tanulás során a begyakorlatlanság közel kétszeres fizikai terhelést jelent a gyakorlott munkához viszonyítva Ezzel minden új téma tanításakor, ha az jellegzetesen eltér a már tanult alapműveletektől, számolnunk kell 55. ábra Energiafelhasználás a gyakorlás során A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 139 ► A

gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati képzés eredményei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 140 ► Gyakori, hogy a munkagyakorlatokon nem ismerjük fel, hogy mi a tanuló problémája. Az izommunkánál ugyanis két munkatípust különböztetünk meg. A dinamikus és statikus izommunkát A dinamikus izommunka folyamatos mozgással jár A tanulók lendületesen állandó izom-összehúzódással és elernyedéssel dolgoznak Az izmok így gazdaságosan dolgoznak, hiszen az izmok táplálása az un. izompumpával (a vér szivattyúzásával) fokozottan biztosítja a munkához szükséges tápanyagot, és a tartós munkavégzést. A statikus izommunka, amelynek típusa pl a tartás, állás, szorítás, nem mozgatja a terhelés alatt levő izmokat A tápanyag utánpótlás csökken és a tanulók kimerülése gyorsan bekövetkezik. A tanítás folyamatában tehát alapvető módszertani elv, hogy ne kényszerítsük a tanulókat

statikus munkavégzésre. Különösen a munkátlanság, az igen alacsony munkatempó vezet a gyors kifáradáshoz. A tanuló szervezete a vérellátása, a légzése stb is a munka hatására tudatától függetlenül alkalmazkodik, az egész szervezet edződik. A tanulói terhelés csökkentése igen fontos. Az edzettséghez képest fokozottabb terhelés a tanulástól vonja el a figyelmet Hamar bekövetkező elfáradás igen lecsökkenti a tanulás hatékonyságát. Célszerű, ha úgy szervezzük meg a foglalkozást, hogy a bevezető részben a tanulók pihenjenek, üljenek. Az alkatrészek, szerszámok, mérőeszközök elrendezése biztosítja, hogy a tanulók ne végezzenek felesleges mozgásokat. A foglalkozás tervezésekor felvetődhet a kérdés, hogy mennyire terhelhetők a tanulók. A terhelés tervezésekor az alábbi tényezők vehető figyelembe: • A testhelyzettől függően, az ülve, térdelve, guggolva, állva, hajlottan állva, és menet közben végzett

munkának a leírt sorrendben növekszik az energiaigénye. • A munkafajtától függően a csupán kézzel, egy karral, két karral, vagy testtel végzett munka sorrendjében fokozódik az energiaigény. 13.2 A tanulók mozgásváltozásai Minden mozgástanulást, így a munkamozgások tanulását is az jellemzi, hogy kezdetben sok a felesleges mozgás (pl. a tanulók egész felsőteste mozog, amikor csak a karoknak kellene). Jellemző a fokozott erőkifejtés (például a szerszám erős szorítása és nyomása). A mozgások szabálytalanok és aránytalanok, a szükségesnél nagyobbak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 140 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati képzés eredményei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 141 ► Később a gyakorlás hatására a mozgások szabványosodnak, közelítenek a gyakorlott szakmunkás által végzett mozgásokhoz. A mozgások sorozata

összeolvad, folyamatos lesz. A tanuló már nem gondolkozik azon, hogy mi lesz a következő lépés a munkájában. Fokozatosan kialakul a megfelelő munkaritmus. 13.3 Az érzékelés fejlődése A munkavégzés gyakorlásának következtében az érzékelés terjedelme szélesedik, finomodik és differenciálódik. A tanuló a szakma sajátosságainak megfelelően például egyre több színt és színárnyalatot képes felismerni és megkülönböztetni. A tanuló felismeri szakmájának jellegzetes hanghatásait, és következtetni tud ezek forrására A tanuló tapintó érzékelése is a munkavégzésnek megfelelő mértékben finomodik. Például: • a szobafestő, az autófényező egyre több színt, színárnyalatot képes felismerni és megkülönböztetni; • a szerelő jellegű szakmákat tanulók „ránézéssel” megállapítják a csavarkulcsok, csavarok jellemző méretét; • az autószerelő a motor hangjából következtet a működési problémákra; • a

banki alkalmazott tapintással felismeri a hamis pénzt. Ismert tény, hogy a munkatanulás kezdetén a munkavégzést a látással történő ellenőrzés segíti. A tanuló a munkamozdulatokat a szemével követi A gyakorlás során a fogó és a tapintó érzékelés fejlődik, és fokozatosan, részben átveszi a látás, vagyis a szemmel való ellenőrzés szerepét. A tanuló ilyenkor az egyes mozgásokat a szemével már nem vagy csak alig követi. A mozgás és az érzékelés együtt fejlődik. A tanulóval nem csak a megtanulandó munkamozgásokat kell megfigyeltetnünk, hanem a helyes és a helytelen munkavégzés során keletkező érzékleteket is. Az érzékelések így összekapcsolódnak a gyakorolt munkaművelettel. A gyakorlás hatására javul tehát a tevékenység szabályozása és a tanuló önellenőrzése és önértékelése is. Ez a tanuló teljesítményében és munkájának minőségében is érezteti a hatását. 13.4 A fiziológiai változások A

fiziológiai változások bekövetkezhetnek a testi fejlődés (serdülés, növekedés) és a munkavégzés hatására is. A munkavégzésnek azonban az esetleges túlterhelés miatt káros hatásai is lehetnek Ezért fontos az, hogy a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 141 ► A gyakorlati oktatás módszertana A gyakorlati képzés eredményei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 142 ► tanulókat mindig csak az életkoruknak, testi fejlettségüknek megfelelő terhelésnek tegyük ki. A munka hatására változások következnek be a tanuló mozgatórendszerében (csontozat, izomrendszer), a tanuló idegrendszerében (szabályozó rendszerében) és a tanuló vegetatív rendszerében (vérkeringés, légzés stb.) A munkatanulás okozta terhelések hatására fokozatosan erősödik a tanulók csontozata és izomrendszere. Ez különösen a jelentős fizikai megterheléssel járó szakmák

esetében figyelhető meg A terhelésnek kitett ízületek erősödnek, és mozgékonyabbá válnak A gyakorlás hatására csökken a hirtelen mozdulatok során előforduló rándulás, ficam, sérülés veszélye. A munkatanulás kezdeti szakaszában a szerszámok sokszor feltörik a tanulók kezét. Ennek a kezek fokozott igénybevétele az oka A figyelmesebben elosztott terheléssel ez is elkerülhető 13.5 Az ellenőrzés, önellenőrzés változása A gyakorlás során a tudat szerepének, az ellenőrzésnek és önellenőrzésnek a szerepe módosul. Csökken az ellenőrzés tudatossága és gyakorisága, a tanulók tudata fokozatosan tehermentesül. Lehetővé válik, hogy a tanuló a tevékenység nagyobb összefüggéseire fordítsa figyelmét. Egyre jobban figyelheti a környezetében beálló változásokat, a munka céljára, tervezésére irányíthatja gondolatait. Az ellenőrzés változása és tökéletesedése, amely a mozgások és műveletek automatizálódása

során megy végbe nem csökkenti a tudatos ellenőrzés szerepét. Abban az esetben, ha váratlan akadály, vagy hiba lép fel a tanuló munkájában, vagy változtatni kell a munkacselekvések módján, akkor megfigyelhető, hogy a tanuló tevékenysége lelassul, vagy megszakad, és a tudata, a gondolkodása segítségével korrigál, munkáját a feltételekhez, lehetőségekhez igazítja. Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, hogyan változik a tanulók munkatevékenység közbeni mozgása a gyakorlás ideje során! 2. Keressen példát saját szakterületéről arra, milyen érzékelése fejlődik az adott szakmát gyakorlóknak az átlagosnál jobban! 3. Milyen változás következik be a tanulók izomzatában a gyakorlás hatására? 4. Mondjon példát olyan szakmákra, amelyek egyes izmokat erőteljesebben fejlesztenek (nevezze meg, melyik izomra gondolt)! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 142 ► A gyakorlati oktatás

módszertana A gyakorlati képzés eredményei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 143 ► 5. Indokolja meg, miért az 55 ábra szerint alakul az energiafelhasználás görbéje a gyakorlati idő függvényében! 6. Fogalmazza meg, mi a különbség a statikus és a dinamikus izommunka között! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 143 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Irodalomjegyzék Vissza ◄ 144 ► Irodalomjegyzék Benedek András (szerk): Szakképzés-pedagógia. Typotex Kiadó, Budapest, 2006. Dunaújvárosi Főiskola Pedagógia Tanszék: A szakmai gyakorlatok oktatásának módszertana (Tanulmányok) http://indy.poliodhu/modulok/egyeb/ta032-24tanulmdoc Emőkey András – Rakaczkiné Tóth Katalin – Szilágyi Klára – Völgyesy Pál: A mesterképzés pedagógiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2005 Emőkey

András – Rakaczkiné Tóth Katalin – Szilágyi Klára – Völgyesy Pál: A gyakorlati oktatás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004 Frischherz-Skop: Fémtechnológia 1. B+V Lap- és Könyvkiadó Budapest, 1997. Földes Zoltán – Nagy Tamás – Nyéki Lajos: Pedagógiai alapismeretek. MKIK Szolgáltató Kht, Budapest, 2003. Géplakatos szakmai- és vizsgakövetelmények: https://www.nivehu/nft/download/ download.php?dir=szvk/rendeletben kiadott PDF/&filename=034 SZVK116 Geplakatos.pdf Gyülingné Schindler Rózsa: Szakmai- és vizsgakövetelmények, vizsgáztatás az új OKJ alapján. Szakképzési Szemle 2007/2, 186–212 oldal Henczi Lajos: Kézikönyv a szakmai vizsga megszervezéséhez. MKIK: NSZFI Budapest, 2007. Kamocsai Gábor: A gépjárműszerelők gyakorlati oktatásának módszertana (segédlet). Győr, 1988 Kata János: Korszerű elemző módszerek a szakképzésben. Typotex Kiadó, Budapest, 2007 Keményfi Róbert: Az ipari „szakmai gyakorlatok”

tanításának módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1971. Lukács Endréné: Az új rendszerű vizsgáztatás módszertani kérdései. (NSZFI elektronikus tananyag) Lükő István: Szakképzés-pedagógia. Műszaki Kvk Budapest, 2007 Országos Képzési Jegyzék https://www.nivehu/szakkepdb2/okj/download/ download.php?filename=OKJ2007 070423xls Szakképzési ABC. Competitor-21 Kiadó, Budapest, 1999 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 144 ► A gyakorlati oktatás módszertana A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Irodalomjegyzék Vissza ◄ 145 ► Szatmáry Béla: Az ipari „szakmai gyakorlatok” tanításának általános módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1971 Szenes György: Az iskolarendszerű szakképzés jelene és jövője Szakképzési Szemle 2007/3, 293–299. oldal Udvardi-Lakos Endre: Kompetencia, modularitás – paradigmaváltás a gyakorlatban I. A modularitás Szakképzési Szemle

2005/4, 91–114 oldal Udvardi-Lakos Endre: Kompetencia, modularitás – paradigmaváltás a gyakorlatban II. (kompetencia és modularitás), Szakképzési Szemle 2006/1, 91–114. oldal Udvardi-Lakos Endre: A kompetencia-kártya, avagy paradigmaváltás a gyakorlatban. https://www.nivehu/kutatas fejlesztes/szakkepzes kutatas 2003006/downloadphp? filename=A kompetencia kartya avagy paradigmavaltas a gyakorlat ban.doc&dir=szakkep kutatas files A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 145 ►