Építészet | Felsőoktatás » Koppány Attila - Épületszerkezettan V.

Koppány Attila ÉPÜLETSZERKEZETTAN V. Készült a HEFOP 3.31-P-2004-09-0102/10 pályázat támogatásával Szerző: dr. Koppány Attila egyetemi tanár Lektor: dr. Karácson Sándor műszaki tudományok doktora okleveles építészmérnök Koppány Attila, 2006 Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék A dokumentum használata Vissza ◄ 3 ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző

ablakban tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja. A tartalomjegyzék és a tárgymutató használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. Keresés a szövegben A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 3 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék 1. Tetőfedések 5 1.1 Általános áttekintés 5 1.2 Anyag- és szerkezetváltozatok 7 1.3 Tetők kiegészítő fémlemez szerkezetei 48 2. Lapostetők és

tetőszigetelések 54 2.1 Általános ismertetés, alapfogalmak 54 2.2 Egyhéjú melegtetők 56 2.3 Kéthéjú hidegtetők 67 2.4 Tetőszigetelések anyagai és a szigetelések készítésmódja 70 2.5 Zöld tetők 99 Irodalomjegyzék.128 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 5 ► 1. Tetőfedések 1.1 Általános áttekintés A tetőfedések célja, hogy az épületre hulló csapadékot (eső, hó, jég) az épület belsejétől távol tartsa. Egyúttal a tetőfedésnek (más néven tetőhéjalásnak) az is feladata, hogy a csapadékot megfelelő gyorsan elvezesse. Mivel a héjalás egyúttal külső térelhatárolás is lehet, a felületét, szerkezetét érő hatások nagyon hasonlóak a könnyű külső térelhatároló falaknál tanultakhoz Egy meredekfalú manzárd tető pikkelyes fedése egyébként szerkezeti

jellegét tekintve azonos lehet egy könnyű homlokzati héjjal, például egy favázas mezőgazdasági épület esetén Egyébként a szeles, csapadékos északi országokban gyakori a homlokzati falak pikkelyes fedése természetes anyagú pala lemezekből. 1.1 ábra Tetőtérbeépítés esetén alkalmazott jellemző rétegfelépítés A tetőfedést érő külső és belső hatások tekintetében a régebbi korokhoz képest abban is változott a helyzet, hogy egyre gyakoribb hazánkban is a tetőterek lakás célú felhasználása - de itt nem fűtetlen, páramentes padlás- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 5 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 6 ► szobákra gondolunk - hanem teljes komforttal, fürdőszobával, főzőkonyhával rendelkező tetőtérbeépítésre is. Tehát megjelenik a hőszigetelés igénye, a párával kapcsolatos problémák

megoldásának igénye és a fedéssel szemben sem elegendő a pikkelyes fedésekkel szemben támasztott vízzárósági igény követelménye, hanem szükséges lehet a teljes vízhatlanság. A héjalás alá kerülő hőszigetelés felett biztosítani kell az átszellőzés lehetőségét és meg kell oldani a porhó elleni védelmet. A hőszigetelési igény a falakkal szemben támasztott hőszigetelési igényhez hasonló és ugyanúgy követelmény a megfelelő mértékű hangszigetelés is. Tehát az un egyszerű fedélhéjazat alatti hidegtetőből egy összetett követelményrendszert kielégítő, de szerkezeti kialakítását tekintve is egyre bonyolultabb hasznosított tetőtér lehet. Az 11 ábrán szemléltetjük a hasznosított tetőtér rétegrendszerével kapcsolatos különböző igénybevételeket, hatásokat és követelményeket (a tartószerkezeti és tűzrendészeti követelmények nélkül). A tetőfedésekhez alkalmazható építőelemek anyaga, alakja és

mérete nagymértékben függ a választott hajlásszögtől, hiszen egy porózus anyagú cserépfedésről gyorsan el kell vezetni a vizet, mert az anyag átnedvesedik. Ugyanígy egy egyszerű illesztésű tetőfedő elem esetén a víz hamar megtalálja a legrövidebb utat a beázáshoz, tehát ez határozza meg a hajlás mértékét. Alapelvként rögzíthető, hogy minél vízzáróbb anyagú, minél biztonságosabb csatlakozású és minél nagyobb összefüggő felületű a héjaláshoz használt elem, annál kisebb lejtéssel alakítható ki. A lejtés, ill. hajlásszög alapján megkülönböztetünk: • • • • lapostetőket α < 8 % ( 5°) kishajlású tetőket 8 % ( 5°) < α ≤ 16° ( 28 %) közepes hajlású tetőket 16° < α ≤ 45° meredek hajlású tetőket α > 45° A lapostetők lejtését általában %-ban szokás megadni (ez leggyakrabban 1,5-4 % közötti érték), a kis hajlású tetőktől (8 %) kezdve viszont általában fokban jellemzik a

tetőhajlást. Magastetők tetőfedése a fedési forma szerint többféle lehet: • pikkelyes fedés: kisebb elemekből készül, meredekebb és sok illesztési hézag jellemzi (pl.cserépfedések, palafedés, zsindelyfedés stb) • táblás fedés: megnövelt méretű sík, bordázott vagy hullámos elemekből általában szelemenekre készítik. Kevés hézag, viszont durvább felület jellemzi (pl eternit hullámlemez fedés, acél trapézlemez fedés, bi- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 6 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 7 ► tumenes hullámlemez fedés, alumínium bordás vagy hullámos lemeztáblákkal való fedés. Kisebb hajlásúak általában, mint a pikkelyes fedések • összefüggő kemény vagy lágy lemezfedések: Ezek tulajdonképpen átmenetet képeznek a lapos és magastető fedések között, hiszen rendszerint 8-10-15 %

lejtésűek, de egyes változataik egészen meredek tetőkhöz is alkalmazhatók. Ide tartoznak a hézagmentes ragasztott fedéllemez fedések, a léces lemezfedés, a korcolt fémlemezfedések és a ritkábban alkalmazott speciális bevonat jellegű különleges fedések • kévefedések: a népi építészet jellegzetes tetőfedési megoldásait nyújtják a nád- és kévefedések. A szálas anyagú nádból, ill szalmából készített, tömörített fedés a legkevésbé vízzáró a felsoroltak közül, ezért 40°-nál meredekebb hajlású tetőkön alkalmazzák. 1.2 Anyag- és szerkezetváltozatok 1.21 Pikkelyes fedések Európában nagy hagyománnyal rendelkező esztétikus fedési módok. Az ókori görög márványlemez (összecsiszolt kőlemez darabokat illesztettek egymáshoz) fedéstől a régi római cserépfedésen át a napjainkban elterjedt számtalan változatot nyújtó bonyolult peremtagozatos sajtolt égetett agyagcserépig, ill. betoncserépig valóban rengeteg

pikkelyes fedés változat alakult ki. Ezek közül a legfontosabbak: • • • • • • égetett agyagcserép fedések, betoncserép fedések, természetes anyagú palafedések, műpala fedések, fazsindely fedések, bitumenes zsindely fedések. Égetett agyagcserép fedések A pikkelyes fedés egyik legelterjedtebb változatát jelentik. A cserepek felső szélein egy vagy két akasztó orr (más néven fül) van kiképezve, amelynél fogva a tetőlécre akasztjuk. A cserép fajtájától és kötésmódjától függően sok változat alakult ki. Fontos feladat a cserepek viharállóságának biztosítása, ami esetenként kiegészítő rögzítést tesz szükségessé (pl "T" szeg, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 7 ► Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 8 ► viharkapocs vagy huzalkötés segítségével való biztosítás a szél

szívó hatásával szemben). Gyakoribb hazai cseréptípusok és fedések: • hódfarkú cserépfedés (különböző kötésváltozatokban), • hornyolt cserépfedés, • sajtolt cserépfedés (különböző szegélytagozatokkal). 1.2 ábra Hódfarkú cserépfedés A hódfarkú cserép a kerülete mentén nem rendelkezik illesztő hornyokkal, ill. tagozatokkal Az alsó szegélyén íves kialakítású (innen kapta nevét) sík cserépből készített egyszeres (azaz egyrétegű) fedés változatai csak mérsékelten vízzárók. Az alárendelt jelentőségű épületeken kötésben vagy hálósan rakott hódfarkú cserépfedések közül a hálós valamivel vízzáróbb, mivel a cserép aljáról lefolyó víz nem illesztési hézagra érkezik Az egyszerűbb anyagtakarékos hódfarkú cserépfedések között még megemlíthető a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 8 ► Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata

| Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 9 ► széthúzott kettős hódfarkú cserépfedés, amit úgy raknak kötésben, hogy az egy sorban lévő cserepek között 6-6 cm illesztési hézag van. 1.3 ábra Hódfarkú cserépfedés képe Az általánosan alkalmazott hódfarkú cserépfedések közül gyakori a hódfarkú kettős fedés (1.2 ábra) A fedés taréjgerinc és élgerinc szakaszát kúpgerinc cseréppel (kúpcserép) takarják, míg a vápák kialakíthatók bádogozással, vagy többrétegben faragással illesztett hódfarkú cseréppel A hódfarkú cserépfedés másik kedvelt változata a lovag- vagy koronafedés (14 ábra). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 9 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 10 ► 1.4 ábra Hódfarkú lovag- vagy koronafedés A koronafedés megjelenése, hézagrajza szebb, mint a kettős fedésé, viszont

kevésbé viharálló. A kétrétegű hódfarkú cserépfedések előnye a viszonylag alacsony ár és egyszerű kivitelezés. Hátrányuk viszont a nagy súly és a cserép esetleges alakváltozásából (kajszulás) eredő vízzárási hiba lehetősége. Karbantartási igénye magas az előforduló kifagyási és törési hibák miatt, de egyszerűen cserélhetők a sérült cserepek. A hódfarkú cserépfedések néhány jellemző részletét mutatjuk be az 1.5 ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 10 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 11 ► 1.5 ábra Hódfarkú cserépfedés részletei A hornyolt cserépfedés (1.6 ábra) elterjedésének fő okai a hézagok pontosabb záródása miatti biztonságosabb vízzárás és a fedés kisebb súlya, hiszen a kötésben rakott hornyolt cserepekből egyrétegű fedés készül A kettős hódfarkú

cserépfedéshez képest ritkább tetőlécezés, kisebb faanyag felhasználás jellemzi a hornyolt cserépfedésű tetőket. Egyes tetőrészletek kialakítása viszont körülményesebb, mint a hódfarkú cserépnél A cserepek átfedése függőleges irányban a hajlásszögtől függ 35°-ig 10 cm, 35° felett 8 cm . A hornyolt cserépfedés ismert változata az un. ikerfüles hornyolt cserépfedés A kettős fülnek elsősorban biztonsági szerepe van, főleg ott jelent előnyt, ahol faragni kell a cserepeket (pl kontyolt tető) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 11 ► Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 12 ► 1.6 ábra Hornyolt cserépfedés A sajtolt cserepek bonyolult szegélyezésüknek köszönhetően különösen jól illeszkednek egymáshoz és vízzárás szempontjából megbízhatóbbak az előzőekben bemutatott cserepeknél. Mivel a cserép

szegélytagozatok nem csak oldalirányban, hanem felül és alul is jól egymáshoz kapcsolódnak, a fedés por és porhó ellen is jól véd. A cserepek pontos illesztése lehetővé teszi, hogy a sajtolt cserepekből 35°-nál kisebb hajlású tetőhéjalások is készülhessenek (1.7 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 12 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 13 ► 1.7 ábra Sajtolt cserepekből készített fedés Betoncserép fedés A nyolcvanas évek közepétől Magyarországon is meghonosodott - a hazai gyártás megszervezését követően - a betoncserép fedés. Először az un alpesi tetőcserép gyártását vezették be, majd ezt sorra követte a NyugatEurópában már korábban elterjedt cseréptípusok gyártása. Az égetett A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 13 ► Épületszerkezettan V.

Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 14 ► agyagcserépnél kisebb hajlásszögtől (min. 17°) alkalmazható, előnyt jelent viszonylag gazdag szín és formaválasztéka és a rendszerelvben kialakított tetőkiegészítők választéka. Szerkesztési elvét tekintve a legtöbb betoncserép hasonlít a sajtolt cserepekhez, de azoknál nehezebbek Mellettük szól viszont a vízzárósági, fagyállósági és mérettartási megbízhatóság. Betoncserép fedés nézete és metszete látható az 18 ábrán 1.8 ábra Betoncserép fedés További részletek (például hófogó cserép, fém hófogó és járócserép) tanulmányozhatók az 1.9 ábrán Betoncserép és polisztirolhab anyagú hőszigetelő héjazattartó elem kombinációját mutatjuk be az 110 ábrán Az itt látható hőszigetelő elem régebbi tetők utólagos hőszigetelésére is alkalmas a betoncserépfedés sávos átrakásával. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 14 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 15 ► 1.9 ábra Betoncserép fedés részletei Kiegészítő elemek alkalmazása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 15 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 16 ► 1.10 ábra Betoncserép fedéskombinációja héjazattartó profilozott hőszigetelő elemekkel. Palafedések Természetes palakőzetből hasított tetőfedő lemezt már a római birodalom idejében alkalmaztak Európában. A palatermelés csökkenése miatt az Eternit cég szabadalma alapján kezdték gyártani a természetes pala helyettesítésére az azbesztrost és cement kedvező tulajdonságainak egyesítése céljából az azbesztcement (másnéven műpala) tetőfedő elemeket. Az épületbiológiai kutatások

eredményeképpen kiderítették, hogy az azbesztrost belélegezve egészségre súlyosan ártalmas, ezért egyre több országban betiltják az azbesztrost adalékként való alkalmazását. Az újabb műpala (eternit) építőlemezek már sokhelyütt egészségre ártalmatlan műanyagrost erősítő adalékkal készülnek Jegyzetünkben a jelenlegi helyzetnek megfelelően még használjuk az azbesztcement megnevezést, de itt kell megjegyezni, hogy az új anyagra átálló gyártók általában megtartják a már bevált lemezformákat, tehát a bemutatott szerkesztési elvek értelemszerűen már az azbesztmentes új műpala tetőfedő elemekre is vonatkozhatnak. A hazánkban alkalmazott gyakoribb műpala fedések a következők: • szabvány fedés (másnéven francia fedés), • szabályos kettős fedés (angol fedés), • vízszintes rombusz (magyar fedés), A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 16 ► Épületszerkezettan V. A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 17 ► • szabályos kettős téglány fedés, • egyszeres téglány fedés (svájci fedés). A műpala fedések fedéstípustól függően lécezésre vagy deszkázatra kerülhetnek. A lemezek rögzítésére a következő kiegészítők szükségesek: • horganyzott palaszeg, • viharkapocs, • taréjkúp kapocs. A különböző szabásmintájú műpala tetőfedő lemezekből is látható összeállítás az 1.12 ábrán 1.11 ábra Természetes palafedés részlete A szabvány fedés (francia fedés) alapelemei olyan négyzetes lemezek, amelyeknek a két egymással szemben fekvő sarkát levágják. A normál fedőlemezen három lyuk van kialakítva Kettő a szegezéshez, egy pedig a viharkapocs részére A normál fedőlemezen kívül használnak még a fedéshez kiszögelő lemezeket, talplemezeket és taréjkúp elemeket (1.12 és 113 ábra). A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 17 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 18 ► ◄ 18 ► 1.12 ábra Műpala fedések elemei és a szabályos kettős fedés metszete és nézete. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 19 ► 1.13 ábra Szabvány műpala fedés A szabványfedés előnye, hogy viszonylag ritka lécezésre készítve kis felülettömegű fedés lehet. Vízzárósága jó, deszkaaljzatra is lehet készíteni, amikor bitumenes lemez alátétfedéssel a csapadékvíz elleni védelem még fokozható. Eresz szegélyezése megoldható saját anyagból 2 réteg kötésben rakott talplemez és kiszögelő lemez segítségével (1.14 ábra) vagy pedig az első A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék

Vissza ◄ 19 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 20 ► normál fedéllemezsor alá benyúló bádogozással. A szabvány fedés taréjkialakítására és vápamegoldására is láthatók még példák az 114 ábrán 1.14 ábra Szabvány palafedés részlet megoldásai A szabályos kettős fedés 40x40 cm-es négyzetlemezekből készül (1.15 ábra). A lemezeket a tetőlécezésen fél szélességű átfedéssel helyezik el úgy, hogy minden lemez egyszerre három lécre fekszik fel és a fedés mindenütt legalább kétrétegű. A lécek feletti átfedéseknél három lemezréteg találkozik Minden lemezt két szeggel erősítenek fel (takart helyen) a középső alátámasztó lécre. Ha deszkaaljzatra készítik, akkor a műpala lemezek alá A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 20 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 21 ► un. pépszeggel erősítik fel a bitumenes fedéllemez réteget A kettős fedés vízzárás szempontjából biztonságos, viszont a rétegszám miatt viszonylag költséges. 1.15 ábra Szabályos kettős fedés részletei A vízszintes rombuszfedés (alapelemei az 1.12 ábrán találhatók meg) esetén a lemezeket úgy kell elhelyezni, hogy az uralkodó szél irányából fedjék egymást. A fedési rendszert 40 x 44,5 cm (esetleg 30 x 33,4 cm) méretű alapelemek, rombusz alátétlemez, rombusz szegélylemez és taréjkúp alkotják. A lemezeket két szeggel és egy viharkapoccsal rögzítik Minden lemez két tetőlécre támaszkodik, tehát szélirányból takart és lefelé átfedett egyrétegű fedést alkotva. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 21 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza

◄ 22 ► A szabályos kettős téglány fedés esetén 1:2 oldalarányú téglalap alakú lemezekből álló formátumban kötésben rakott, három lécen megtámaszkodó fedéssor alakul ki a szabályos kettős fedéshez hasonlóan csak a keskenyebb elemek miatt sűrűbb hézagosztással. Az egyszeres téglányfedés esetén a téglalap alakú téglány lemezeket közel vízszintesen helyezik el szélirányból takartan és lefelé egymásra takarva (a rombuszfedés elvéhez hasonlóan). Különböző műpala tetőhéjalások jellemző fedési képeire láthatók még példák az 1.16 ábrán 1.16 ábra Fedés kép változatok műpala héjazati elemekből. Fazsindely fedések A régen elterjedtebben alkalmazott fazsindely fedésekkel hazánkban ma már legfeljebb műemlék épületek zsindelyfedésének javításakor, felújításakor találkozunk. A hornyos zsindelyfedés a szélesebb hosszanti oldalukon kihornyolt ékszelvényű deszkácskákból készült, lécaljzatra

merőlegesen rakva. A tetőhajlás mértékének legalább 45°-nak kell lennie a fazsindely fedés esetén. Az egyszeres (egyrétegű) fedés olcsóbb, a kettős pedig A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 22 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 23 ► csapadékbiztosabb. Nyugat-Európában (például Svájcban) ma is elterjedt az állandó vastagságúra megmunkált vékony fazsindely lapokból - a kettős hódfarkú cserépfedéshez hasonló elven - lécezésre szegezett fazsindely fedés, ill. fazsindely homlokzati falburkolat 1.17 ábra Hagyományos fazsindely fedés képe Bitumenes zsindely fedések Az Észak-Amerikában már évszázados múlttal rendelkező bitumenes zsindelyfedések csak nevükben hasonlítanak a fazsindely fedésre. Ez a tetőfedési módszer Kanadából és Olaszországból került hazánkba az elmúlt évtizedben. A bitumenes

zsindely tulajdonképpen egy három fő öszszetevőből álló bitumenes lemez, amit deszka aljzatra a következő elem által takart helyen szegezéssel vagy tűzőkapcsokkal rögzítenek. A lemezek alul kilátszó szegélyét különböző alakú íves mintázattal, vagy beszegésekkel tagolják a kisebb elemméretű pikkelyes tetőhéjalások fedésképét utánozva. A felülről átfedő lemezek alsó széle alá kerül mindig a lemezekre gyárilag felvitt öntapadó sávsor, ami a lemezek síkban maradását hivatott elősegíteni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 23 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 24 ► 1.18 ábra Bitumenes zsindelyfedés részletei A bitumenes zsindely hordozó rétege általában üvegszövet (felülettömege 120-140 g/m2). A bitumen APP (ataktikus polipropilén) modifikációval készül. A bitumenes zsindely felső

felületére keramizált (hőkezelt) színes ásványi zúzalék kerül, ami esztétikus, tartós védőbevonatnak tekinthető. A sokféle szabásminta, a gazdag színválaszték, a fedés kis súlya, vízzárása, továbbá az egyszerű hajlatképzés lehetősége hamarosan kedvelt fedési móddá tette Magyarországon is a bitumenes zsindelyfedést . A bitumenes zsindelyfedés (1.18 ábra) általában kéthéjú deszkatetőre készül, ahol az alsó héjra helyezett (hőtechnikailag méretezett) hőszigetelés és a felső héj alsó síkja között legalább 6 cm vastagságú légréteg kialakítása szükséges. Gondoskodni kell az alsó szegélynél a friss levegő bevezetésé- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 24 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 25 ► ről a gerinc közelében pedig a kiszellőztetés megoldásáról. Az egyes bitumenes zsindely

gyártmányokhoz rendelhető gyári szellőzőelem Az eresz szegélyezéstől egymáshoz képest kötésben rakott kettős lemezburkolattal kell indulni a szegélybádogozástól úgy, hogy az alsó réteg bemetszéssel, ill. szegélymintával felfelé (azaz fordítva) kerüljön elhelyezésre Az alsó sor induló szegélyét bitumenes hidegragasztóval rögzítik Az egymást követő elemsorokat feles vagy harmados eltolással kell elhelyezni (a mintázathoz képest). Az 119 ábrán bitumenes zsindely fedés készítését mutatjuk be. 1.19 ábra Bitumenes zsindely fedés készítése Ha a bitumenes zsindelyfedés aljzata gázbeton vagy vasbeton zárófödém, akkor az aljzatra helyezett egyrétegű poliészterháló hordozó rétegű bitumenes alátétlemezre lángszórós vagy hőlégfúvós megolvasztással rögzíthető a bitumenes zsindely. A bitumenes zsindelylemezek a helyszínen olyan mértékben alakíthatók, hogy a tetőidom szinte valamennyi részlete, íves és tört

szakasza bádogozás nélkül a zsindelylemezzel elkészíthető. Az 120 ábrán jellegzetes bitumenes zsindely szabásmintákat mutatunk be. Az 121 ábrán pedig egy elkészült bitumenes zsindely fedésű tető részlete látható. További fedési részleteket mutatunk be az 1.22 és 123 ábrán A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 25 ► Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 26 ► ◄ 26 ► 1.20 ábra Bitumenes zsindely szabásminta típusok 1.21 ábra Bitumenes zsindelyfedés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 27 ► 1.22 ábra Bitumenes zsindely fedés részlete 1.23 ábra Szellőző elem beépítése a tetőgerinc közelében 1.22 Táblás fedések A megnövelt méretű tetőfedő elemek közös

jellemzője, hogy a nagyobb felület kellő merevsége érdekében bordázással, hullámkialakítással vannak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 27 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 28 ► merevítve. A fedésen belül az elemnagyság és az illesztési hézagok viszonya lényegesen megváltozik a pikkelyes fedésekhez képest A nagy elemméret, a kevés és hullám- vagy bordaátfedéssel jól takart hézag, valamint a többnyire vízzáró alapanyag miatt a táblás fedések lényegesen alacsonyabb tetőhajlást engednek meg, mint a pikkelyes fedések. Éppen ezért leggyakrabban kis- és közepes hajlású tetőknél használják a táblás fedéseket A tetőfedő táblák többféle anyagból készülhetnek, ez természetesen befolyásolja az egyes táblás tetőfedések szerkesztési elveit. Gyakoribb fedésváltozatok anyag szerint: • • •

• • azbesztcement ill. azbesztmentes műpala hullámlemez, műanyag hullámlemez (pl. üvegszál erősítésű poliészter hullámlemez), bitumenes hullámlemez, alumínium hullámlemez ill. bordás lemez, acél hullámlemez fedés. A táblás fedések elsősorban nyereg, félnyereg és fűrészfogas (sheed) tetőformák lefedésére alkalmasak. Használatuk egybefüggő nagy sík felületek fedésére célszerű, mivel bonyolultabb héjazati formák kialakítására nem alkalmasak. Eresz, tűzfal és oromfal csatlakozásukat ezért általában e célra gyártott idomdarabokkal oldják meg. Áttörésük bonyolult, jó minőségben csak drága idomdarabokkal oldható meg. Azbesztcement hullámlemez fedés A nagyméretű tetőfedő elemeket általában acél vagy faanyagú szelemenekre erősítik. A rögzítéshez kialakultak rögzítőelem készletek (pl hullámkapocs készlet, szemeshorog, facsavarok) amelyek elemeit korrózió ellen védeni kell (pl. tűzihorganyzással) A

rögzítőelem választék az 127 ábrán tanulmányozható. Az azbesztcement hullámlemezfedéshez a tetőfedő elem tulajdonságai miatt különböző gyári idomdarabok szükségesek (1.24 és 1.25 ábra) Ezek helyettesítése csak nehezen elkészíthető, bonyolult bádogos szerkezetekkel lehetséges. Az 126 ábrán néhány fedési részlet kialakítására mutatunk be példát. Az azbesztcement hullámlemez fedés felrakása az ereszvonalnál kezdődik a gerincvonal felé haladva. A lemezeket hálós rendben fektetik mérettől függően 2 vagy 3 szelemenre Az átfedés minimálisan fél hullámnyi, de igényesebb esetben másfél hullámnyi is lehet. A négy lemezsarok találkozásánál az összeadódó négy lemezvastagság nehezíti az illesztést és A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 28 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 29 ► csökkenti a

vízzáróságot, ezt az egyik átlósan szemben fekvő lemezpár lesarkításával lehet elkerülni. 1.24 ábra Azbesztcement hullámlemez fedés alapelemei és alátámasztásuk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 29 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 30 ► ◄ 30 ► 1.25 ábra Hullámlemez fedés részletei és illesztése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 31 ► ◄ 31 ► 1.26 ábra Hullámlemez fedés részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 32 ► A hullámlemezek alapvetően kétféle megoldással rögzíthetők a

szelemenekre: hullámkapoccsal vagy facsavarral. A lemezt áttörő rögzítő elemnek mindig hullámhegyre kell kerülnie a jobb vízzáróság érdekében. A hullámkapocs rögzítés úgy készül, hogy a két elem (felülről takart) átfedésénél a szelemen felett mindkét lemezt átfúrják. A szelemenhez erősítik a hullámkapocs alsó részét (más a megoldás fa ill fém szelemen esetén ld 127 ábra), a felső részét viszont úgy vezetik át az azbesztcement lemezekbe fúrt lyukon, hogy az alsó vízzáró tárcsa a két lemez közé kerüljön. Ezután a felső vízzáró tárcsát is ráhúzzák a csavarmenetes kapocsrészre, majd menetes takaróanyával véglegesen rögzítik a kapcsolatot. 1.27 ábra Hullámlemez fedés kötőelemei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 32 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 33 ► A felső alátét

rugalmassága megengedi a héjazat hőmozgását és meggátolja az anya túlzott meghúzásából eredő lemeztörést. Facsavaros leerősítést faanyagú szelemeneknél alkalmaznak. Itt is kettős alátétet kell használni és a csavar meghúzásánál ügyelni kell arra, hogy túlfeszítés miatt a hullámlemez ne pattanjon el. Műanyag hullámlemez fedés A műanyag hullámlemezek önsúlya kisebb mint az azbesztcement hullámlemezeké, ezért kisebb keresztmetszetű tartószerkezet is megfelelhet. A műanyagok hőmozgása jelentős, erre a rögzítések kialakításánál tekintettel kell lenni. Gyakoriak az áttetsző, anyagukban színezett üvegszál erősítésű poliészter termékek, amiket főleg könnyű ideiglenes fedéseknél használnak. A műanyaglemezek többsége érzékeny a napsugárzás UV (ultraviola) tartományára, aminek hatására gyorsan öregednek és ridegebbé válnak. A műanyaglemezek készülhetnek az azbesztcement hullámlemezhez hasonló

táblákban, ill. a vékonyabb műanyaglemezek tekercsben is kaphatók Bitumenes hullámlemez fedés Külföldön régóta alkalmazzák a hullámosítással merevített papír vagy üvegszövet hordozó rétegű táblásított bitumenes lemezeket. Hazánkban néhány éve jelent meg (Onduline) ez a könnyű héjalási mód. Fa vagy fém szelemenkre horganyzott acélszeggel és műanyag alátéttel illetve horganyzott fém kapoccsal és alátéttel rögzítik. A fedési mód néhány jellegzetessége az 128 ábrán, az átfedési, alátámasztási és rögzítési részletek pedig az 1.29 ábrán láthatók Bitumenes hullámlemezből enyhén íves héjalás is készülhet. Az 130 ábrán az Onduline típusú bitumenes hullámlemez termék alkalmazását mutatjuk be 1.28 ábra Bitumenes hullámlemez fedés nézete A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 33 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék

Tetőfedések Vissza ◄ 34 ► 34 ► 1.29 ábra Bitumenes hullámlemez fedés jellemző részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 35 ► 35 ► 1.30 ábra Onduline típusú bitumenes keménylemez fedés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 36 ► Alumínium hullámlemez fedés Az alumínium anyagú táblás fedéseket leggyakrabban a trapéz- vagy szinusz hullámosítású változatban használják, de léteznek finomabb tagolású un. mikrobordás lemezek is (131 ábra) Készülhetnek fa vagy fémszelemenekre, amelyekhez a beépítés elve hasonló az azbesztcement hullámlemez fedésekhez Az alumínium hullámlemezeket egyébként lehet hálósan és

kötésben is elhelyezni (1.32 ábra) A rögzítésnek itt is hullámhegyen kell áttörnie a lemezt. 1.31 ábra Bordás alumínium lemez változatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 36 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 37 ► 37 ► 1.32 ábra Alumínium hullámlemez fedés kötési változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 38 ► A kontakt korrózió veszélye miatt a rögzítés csak alumínium szerelvényekkel végezhető műanyag alátétek, ill. védősapkák alkalmazásával Acél szelemen esetén a szelemenen korrózióvédő bevonat szükséges és az alumínium lemez és a szelemen közé pedig elválasztó réteget kell beépíteni (1.33 ábra) Az alumínium hullámlemez

fedés minimális hajlása 6-8 % 1.33 ábra Alumínium lemezfedés részletei Acél hullámlemez fedés A különböző hullámos, ill. trapézszelvényű táblás acéllemez fedések szerkesztési elvei hasonlóak a már bemutatott táblás alumínium lemezfedéséhez A fedés általában acél szelemenekre kerül Itt nincs kontakt korróziós A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 38 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 39 ► veszély, viszont a teljes szerkezet korrózióvédelmét meg kell oldani. Egyre inkább elterjedőben vannak a különböző színes tartós korrózióvédő bevonatok, amelyek végleges védelmet jelenthetnek (például beégetett lakkok, zománcok stb.) A táblákat hálós kötésben az uralkodó szélirány által takartan egy hullámnyira szokás átlapolni. A szélerők felvételére és egyúttal és egyúttal a hő okozta

mozgások biztosítására karmokkal, kengyelekkel és horgokkal rögzítik az acéllemez anyagú táblás fedést. A fedés legkisebb hajlása 10° 1.23 Összefüggő kemény és lágy fedések Ide tartoznak a különböző anyagú sík fémlemez fedések (a hullámosított táblás fémlemez fedések kivételével) és a bitumenes fedéllemez fedések. A korcolt fémlemez fedések a bádogos munkák körébe tartoznak az építőiparban szokásos munkanem besorolás szerint, míg a fedéllemez fedések határterületet képeznek a tetőfedő és tetőszigetelő munkák között. Sík fémlemez fedések A táblás pontszerű rögzítésű és átlapolásos csatlakozású fém anyagú fedéseken kívül elterjedtek a többnyire deszkaaljzatra készített síklemez fedések is, amelyek különböző fémanyagokból készülhetnek, például: • • • • horganyzott acéllemez (0,53 és 0,55 mm vtg.), horganylemez (cinklemez), (0,75 mm vtg.), vörösrézlemez (0,70 mm vtg.),

ólomlemez (1,50 mm vtg.) Az itt tárgyalt fedések általában 24 mm vtg. deszkázatra készülnek, rendszerint a vízzárás biztonságát növelő egy réteg bitumenes fedéllemez aljzatra A sík fedést adó fémlemezek kapcsolata készülhet: • korcolt, • lécezett és • forrasztott kötéssel. A korcolt lemezfedés készíthető horganyzott acéllemezből, horganylemezből, alumíniumlemezből és ritkán (főleg műemlék épületeken) vörösrézből. A korcolt lemezfedésnél az ereszre merőlegesen helyezkednek el az állókorcok, míg a lemezek lejtésirányú toldását a vízfolyás iránya felől takart fekvő korccal alakítják ki (1.34 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 39 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 40 ► 1.34 ábra Korcolt fémlemezfedés részletei Korcolt fémlemez fedés részlete látható az 1.36 ábrán A

fémlemez megmunkálás , toldás, kötés és korcolás néhány alapfogalmát mutatjuk be az 1.35 ábrán Az ereszvonal környezetében az álló korcokat lehajlítják a fedés síkjába. Alumínium anyagú lemezfedésnél a deszkaaljzat acélszegei- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 40 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 41 ► nél kialakuló kontakt korrózió veszélye miatt bitumenes papírlemez alátét szükséges. 1.35 ábra Fémlemezek megmunkálása ill rögzítésmódjai Horgany- és alumínium lemezfedésnél a nagyobb hőtágulási mozgások biztosítására alul szétnyíló (un. létrás) állókorcokat kell kialakítani, továbbá a korcok síkjában elmozdulni képes fércelő szalagokat kell alkalmazni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 41 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 42 ► 1.36 ábra Korcolt fémlemez fedés részlete A lécezett lemezfedés esetében a sík fémlemez szakaszok felhajtott peremmel csatlakoznak a deszkázatra csavarozott és ereszre merőleges elrendezésű trapéz szelvényű fa lécekhez, nagyobb tágulási mozgást biztosítva a fedésnek. A lécezett lemezfedés néhány jellemző részlete látható az 1.34 ábrán Bitumenes fedéllemez fedések A bitumenes fedéllemez fedés az un. lágy fedések csoportjába tartozik Általában összefüggő deszkaaljzatra készítik egy vagy két rétegben. Az eresszel párhuzamos lemezfektetésű egyrétegű fedéllemez fedés esetén a lemezeket a felső (később takart) szélükön pépszeggel (5-8 cm-ként) az aljzathoz szegezik, majd a következő sávot a takarás szélességében bitumennel az előzőre ragasztva folytatják a lefedés készítését. Az eresszel párhuzamos kétrétegű fedéllemez

fedésnél az ereszvonalnál fél szélességű tekerccsel kezdik a munkát az átfedéses kötés kialakítása érdekében (1.37 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 42 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 43 ► ábra). A kétrétegű fedés alsó rétegét csak szegezéssel rögzítik, a második réteget viszont teljes felületen az elsőre ragasztják. 1.37 ábra Bitumenes fedéllemez tetőfedések változatai Az ereszre merőleges lécezett fedéllemez fedés ugyancsak készülhet egy ill. két rétegben. A kétrétegű fedés esetén az alsó réteg eresszel párhuzamosan fektetett egyrétegű szigetelés. Erre szegezik rá az ereszre merőlegesen elhelyezkedő háromszög keresztmetszetű léceket A felső fedéllemez réteget a lécre való szegezésen túlmenően az alsó lemezhez ragasztják teljes felületén. A fedéllemez fedések a lemezek

rögzítése után a teljes felületükön bitumenes bevonatot kapnak. Az ismertetett bitumenes fedéllemez fedések általában alacsonyabb igényszintű ideiglenes épületek fedésére használatosak. Aljzatuk rendszerint deszka, de készülhetnek betonfelületre is Általában kishajlású egyhéjú A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 43 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 44 ► hidegtetők fedéseként alkalmazzák a bitumenes fedéllemez fedéseket (1.38 ábra) 1.38 ábra Bitumenes fedéllemez fedések jellemző részletei 1.24 Kévefedések A kévefedések a tűzrendészeti előírások miatt az utóbbi évtizedekben háttérbe szorultak. Jelenleg inkább mint a táj jellegű építés sajátos, népi építészetben gyökerező megoldásai kerülnek alkalmazásra A nádfedés a Fertő tó, a Velencei tó és a Balaton környékén ma is

alkalmazható. Az olcsó helyi anyagként felhasználható nádból készített legalább 40° hajlású tető kis önsúlyú, jól hőszigetel, tűzveszélyessége természetesen hátrányos (1.39 ábra). A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 44 ► Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 45 ► 1.39 ábra Nádfedeles műemlék épület A nádfedés készítéséhez 6-8 mm átmérőjű 1,5-3,0 m hosszú töretlen nádból kötnek lágyvas huzallal 20-30 cm átmérőjű kévéket. Ezeket a kévéket ideiglenesen a tetőlécezéshez erősítik, majd hajlékony fűzfavesszővel és horganyzott huzallal véglegesen lekötik. A laza nádkévéket fakalapáccsal un. hátraveréssel tömörítik A tömörített felületet további tömörítés mellett újabb kévesorral egészítik ki, amíg a szokásos kb. 40 cm vastagságot el nem érik (1.40 ábra) A nádfedést

áttörő szerkezeteket a gerincnél kell átvezetni, mert például a tetősíkot alacsonyabban áttörő kémény mögött megállna a hó, ami a fedés átázását és rothadását eredményezheti. A tetőgerinc kialakítására többféle lehetőség van Lehet fonott, cseréppel takart vagy un csaptatóval (leszorító keret) kialakított gerincmegoldást alkalmazni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 45 ► Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 46 ► Vissza ◄ 46 ► 1.40 ábra Nádfedés részletei A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► 1.41 ábra Szalmatetős épület gerinc részlete 1.42 ábra Szalmafedés részlete A szalmafedés töretlen szálú rozsszalmából készül, szerkezeti

kialakítása hasonló a nádfedéséhez, azzal a különbséggel, hogy a szalma visszaverés- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 47 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 48 ► sel nem tömöríthető, ezért a fedés síkja lépcsős marad. A szalmafedés részletei láthatók az 1.41 és 142 ábrán 1.3 Tetők kiegészítő fémlemez szerkezetei Általában a fedések és egyéb épületszerkezetek vízmentes kapcsolatát és a vízelvezetést szolgálják. Önálló fémlemez tetőfedésként már ismertettük a hullámos (bordás) fémlemez táblás illetve sík fémlemez fedéseket. Kiegészítő szerkezetként viszont számos más anyagú fedéshez csatlakozó fémszerkezettel találkozunk Ilyenek például az eresz-, fal-, kémény- és gerincszegélyek A fedéstől független, de ahhoz részben csatlakozó fémlemez szerkezetek például a

párkány-, könyöklő- és fallefedések, szellőzőfejek, az ereszcsatornák és lefolyócsövek. A tető vízelvezetését szolgáló vízgyűjtő és elvezető szerkezetek a tetőcsatornák és lefolyócsövek. A tetőcsatornák leggyakoribb változatai az ereszcsatornák, amelyek szinte minden kifelé lejtő külső vízelvezetésű tetőn megtalálhatók. A bádogos szerkezetek közé tartoznak, bár megjegyezzük, hogy elterjedőben van a kemény PVC-ből készült anyagában színezett függő ereszcsatorna és lefolyócső. A tetőcsatornákat szelvényük alakja és elhelyezésük szerint nevezték el, a gyakoribb tetőcsatorna változatok a következők: • függő ereszcsatorna (félkörszelvényű, négyszögszelvényű és béléses (másnéven kettős) ereszcsatorna), • fekvő csatorna, • párkányonülő csatorna, • párkányba süllyesztett csatorna, • attika csatorna, • Sheed csatorna • völgycsatorna stb. Néhány csatornatípus jellemző rajza

látható az 1.43 ábrán A leggyakrabban alkalmazott függő ereszcsatornát általában 1,0 m-ként elhelyezett csatornatartó vasakra erősítik fércelő szalaggal. A tartóvasakat egymáshoz képest 2-3 %-os lejtésben helyezik el, hogy az ereszcsatornába jutó csapadék a lefolyócsövekhez jusson. Közelítő un ökölszabály a csatornaszelvény méretére, hogy a vízgyűjtő tetőfelület 1 m2-ére kb 1 cm2 csatornaszelvénynek kell jutni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 48 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 49 ► 1.43 ábra Fémlemez esőcsatorna változatok A csatornaszelvények toldását az alkalmazott fémanyagtól függően 20-30 m-ként kell kialakítani az ellenirányú lejtéseknél. A függő ereszcsatornák készítéséhez leggyakrabban használt fémanyagok: horganylemez, horganyzott acéllemez, alumíniumlemez, vörösréz A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 49 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 50 ► lemez. Függő ereszcsatornák kialakítására mutatunk be néhány részletet az 1.44 ábrán 1.44 ábra Függő ereszcsatornák néhány változata és részleteik A tetőcsatornákból a csapadék a lefolyócsövön keresztül jut a csapadékcsatorna rendszerbe, vagy a szabadba megfelelően szabályozott vízelvezetéssel. A lefolyócső anyaga illeszkedik a tetőcsatorna anyagához, toldási szabályai anyagtól függően eltérőek. A lefolyócső vonalvezetése illeszkedik az épület párkányához ill. homlokzati tagozataihoz A megfelelő magassági vonalvezetést szolgálja a hattyúnyak (szegletes és íves), a kettős könyök és a kifolyó könyök. A lefolyócsövet a csatornázási hálózatba a terepszintből 1,0-1,5 m kiálló un. állványcsövön keresztül

csatlakoztatjuk A lefolyócsö- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 50 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 51 ► veket a homlokzati falhoz csuklós vagy csavaros csőbilinccsel rögzítjük kb. 2,0 m-ként. A lefolyócső belső oldala a faltól kb 25 mm-re helyezkedik el Lefolyócső bilincs változatok láthatók az 1.45 ábrán 1.45 ábra Csatorna tartó és lefolyócső rögzítő szerelvények A vízelvezetéshez, ill. a tetősíkok vízzáró csatlakozásának biztosításához szükség lehet a hajlat vagy más néven vápacsatornára. Lécaljzat esetén a hajlatbádog kellő mértékű alátámasztására a léceket be kell sűríteni. A fém vápacsatorna lemezek toldását a vízfolyás irányában takart fekvő korccal készítik. Újabban készítenek lágy PVC anyagú vápacsatornákat a hajlatban kialakított deszkázatra. Fedés

kiegészítő fémlemez szerkezetek a pikkelyes fedések és oromfal találkozásánál elhelyezett falszegélyek és a fémlemez kéményszegélyek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 51 ► Épületszerkezettan V. Tetőfedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 52 ► Kémény szegély újabban készülhet öntapadó műanyagbázisú szegélyező lemezzel is (pl. Wakaflex) Nem közvetlenül tetőfedéshez tartozó fémlemez szerkezetek a fallefedések és ablakpárkány ill. könyöklő lefedések (146 ábra) 1.46 ábra Fémlemez lefedések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 52 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Tetőfedések Vissza ◄ 53 ► 1.47 ábra Ablakpárkány fémlemez lefedése Fémlemez fallefedések A fallefedések feladata a falat érő csapadék felfogása és

lecsepegtetése a megfelelő kialakítású vízorral (1.47 ábra) A falat lefedő fémlemez szerkezetet a vízorrnál beakasztott rögzítő szegéllyel vagy esetleg huzalrögzítéssel építik be A fémlemez fallefedés alá egy réteg vízszigetelő lemez (pl bitumenes vékonylemez) elhelyezése célszerű. A bádoglemezek toldása fekvő vagy állókorccal illetve forrasztással lehetséges. Hosszú falszakaszokon a horganyzott acéllemezeken 30 m-ként, a horgany és alumíniumlemezeken pedig 20 m-ként kell mozgóhézagot kialakítani. A horgany és alumíniumlemezek álló korcát nem szabad alul összeszorítani, hanem az un. "létradőlésű" állókorc típust kell kialakítani A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 53 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 54 ► 2. Lapostetők és tetőszigetelések 2.1 Általános

ismertetés, alapfogalmak A lapostetők fogalmának a tető héjalásából származtatott definicója meglehetősen bizonytalan, hiszen a vonatkozó szakirodalomban különböző hajlásértékeket tekintenek mértékadónak. Egyértelműbb a megközelítés, ha a vízhatlan szigetelés szükségességét tekintjük kiindulási alapnak. A lapostetők túlnyomó többségének a lejtése általában nem haladja meg a 4°-ot (7 %-ot). A hazai irodalom leggyakrabban egyébként 8°-ban határozza meg a lapostető fogalom alkalmazásának felső határát. Egyhéjú lapostetők esetén a fűtött helyiségeket a külső tértől csak egy héj választja el, míg a kéthéjú lapostetők esetében a fűtött belső teret határoló szerkezet és a felső héj között még egy hideg, átszellőztetett légtér helyezkedik el. Kéthéjú hidegtetők alkalmazása különösen a magas relatív légnedvességű ( >85%) meleg terek felett célszerű, ha kellő mértékű átszellőztetés

biztosítható. Az egyhéjú tetők hőszigetelési igény esetén melegtetőként kerülnek kialakításra. A lapostetők túnyomó többségét egyhéjú melegtetőként alakították ki, s ez az arány várhatóan a jövőben sem alakul másként A szokásos rétegsorrenddel készült egyhéjú melegtetőket egyenes rétegsorrendű (rétegfelépítésű) tetőknek nevezzük. Tulajdonképpen ez a rétegsorrend jellemzi a csapadékvíz elleni szigetelés és a hőszigetelés egymáshoz viszonyított helyzete tekintetében a kéthéjú hidegtetőket is. Fordított rétegsorrendű tetőkről (egyszerűbben: fordított tetőkről) beszélünk, ha a csapadékvíz elleni szigetelés és a hőszigetelés sorrendje felcserélődik. Ez esetben a vízszigetelés kerül védettebb helyzetbe és a hőszigetelés leterhelése szükséges szélszívás és felúszás ellen Az egyhéjú egyenes rétegsorrendű melegtetők konvencionális megoldásai mellett megjelentek a különleges melegtető

típusok is. Ezek közül ritkán alkalmazzák a vízzel elárasztott tetőket, napjainkban terjedőben van a növényzettel telepített un. zöldtetők építése A lapostetők a használatuk szerint lehetnek járható un. terasz tetők és nem járható, felülről sérülékeny lágy fedéssel, ill. leterhelő kavicsterítéssel lezárt lapostetők. A járható tetők különleges változatát képezik a járművel járható tetők, amelyek a tetőszigetelés felett még útpályaszerkezettel is A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 54 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 55 ► rendelkeznek. Ilyenek lehetnek például azok az un parkolólemezek, amelyek alatt beépített, hasznosított tér van Az egyenes és fordított rétegsorrendű tetők mellett megjelentek olyan un. összevont funkciójú tetők is, amelyeknél az előzőekben

ismertetett rétegsorrend nem értelmezhető. A szórt poliuretán hab tetőszigetelések több rétegben felhordott kétkomponensű habrétege nem csak hőszigetelési, hanem vízszigetelési funkciót is ellát. Az összevont funkciójú rétegfelépítés másik változata az un Woermann tető. A külföldi szakirodalomban Tillmann néven is említik Ennél a lapostető szerkezetnél a hőszigetelést a bennmaradó zsaluzatként alkalmazott extrudált polisztirolhab hőszigetelő lemezek alkotják. A monolit vasbeton szerkezetű zárófödémet speciális adalékanyaggal vízzáróvá tezik, így önálló vízszigetelő réteg nem készül, hanem a vízszigetelést un. tömegbeton módszerrel oldják meg. A lapostető szerkezetek főbb rétegfelépítési változatai láthatók a 2.1 ábrán rendszerezett táblázatos formában. 2.1 ábra Lapostető rétegfelépítési változatok A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 55 ►

Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 56 ► 2.2 Egyhéjú melegtetők A tetőszigetelések túlnyomó része egyhéjú melegtetőként épül. Az egyhéjú melegtetők rétegfelépítési változatainak meghatározásakor az anyagszerkezet-technológia szempontjainak szerves egységét figyelembe véve helyes dönteni. A rétegsorrend alapvető megválasztása, azaz az egyenes, ill fordított rétegfelépítés melletti döntés a továbbiakban már jelentősen szűkíti az anyagmegválasztás és a rögzítéstechnika választható megoldásait, különösen a fordított tető tekintetében. 2.2 ábra Lapostető szigetelés távlati képe 2.21 Egyhéjú melegtetők jellemző rétegsorrendje • csapadékvíz elleni szigetelés (fényvédő réteggel vagy leterhelő réteggel esetleg járóréteggel), • gőznyomás kiegyenlítő réteg, • hőszigetelés, • párazáró,

páranyomást kiegyenlítő ill. páraszellőző réteg (szükség szerint), • teherhordó szerkezet lejtéstadó réteggel, kellősítéssel. Az egyhéjú melegtetőknek számos rétegfelépítési-technológiai változata alakult ki az elmúlt évtizedekben. A 23 ábrán bemutatásra kerülő példák az ezredfordulóra kialakult szerkezetválasztékot reprezentálják. Természetesen A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 56 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 57 ► nem azonos mértékben terjedt el valamennyi megoldás, hiszen a tetők többsége egyenes rétegfelépítésű nem járható melegtető, de kisebb nagyobb mértékben valamennyi változatból ismerünk megvalósult hazai példákat. Az ábrán az egyes rétegfelépítési változatok az igénybevételtől függően nem járható és járható kialakítással is

együttesen tanulmányozhatók. A legfontosabb jellemző tulajdonságokat az egyes ábraeészletek mellett tüntettük fel, hogy ezek tanulás közben is könnyen összehasonlíthatók legyenek. Az egyenes rétegfelépítésű nem járható konvencionális melegtetők rétegfelépítése a 2.3 ábra 1A részletén látható Ez esetben az uralkodó rögzítéstechnika a ragasztás volt, azaz a hőszigetelés leragasztása az aljzatra, majd a vízszigetelés felragasztása a hőszigetelésre jellemezte ezt a rögzítésmódot. A rétegfelépítést új elemekkel gazdagíthatta szükség esetén, ha a hőszigetelést alulról a párazáró, ill. páranyomást kiegyenlítő, felülről pedig a gőznyomást kiegyenlítő réteg határolta. A hőszigetelés beépítése szempontjából rokon megoldást mutat a 2.3 ábra 1B és a 2.3 ábra 2 részlete, hiszen mindkét esetben leterhelés rögzíti a hőszigetelést. A 23 ábra 1B részletén azonban az aljzatbeton réteg másodlagos

funkciója a leterhelés, hiszen ez a réteg elsősorban a nem járható csapadékvíz elleni szigetelés szilárd aljzatául szolgál. A 2.3 ábra 2 részletén szereplő rétegfelépítésnél már a csapadékvíz elleni szigetelés rögzítése is leterheléssel történt A leterhelő réteg viszont lehetett járható és nem járható is. A 23 ábra 3 részletén látható rétegfelépítésen további bontásban szerepelnek a fordított tető leterhelő rétegei A szokásos kavicsleterhelés, ill. kavicságyazatra helyezett járólap mellett szerepel még a DOW cég szendvics leterhelő-hőszigetelő lapja is, amelynek felső szilárd kérge elegendő a szélszívás ellensúlyozására. Kavicsleterhelés esetén ha alacsony attikával szegélyezett a tető, gondoskodni kell a kavicsréteg biztonságos rögzítéséről is (pl. műanyag háló), mert vihar esetén a szél lehordhatja a szegély mentén a kavicsot a tetőről Ismerünk olyan káresetet, amikor az épület körül

parkoló gépkocsikban kavicsleszóródás miatt jelentős kár keletkezett. A fordított tetők rétegfelépítésénél meg kell jegyezni, hogy e változatot helyesen csak a téli időszakban folyamatos fűtésű terek felett és legalább 15 cm vastag vasbeton szerkezetű zárófödém felett alkalmazták. Más, ettől eltérő körülmények között működő fordított tetőknél páratechnikai hibákra lehet számítani. A 2.3 ábra 4 részletén látható kettős hőszigetelésű tető (Duo-Dach) a fordított rétegrendből eredő hátrányokat hivatott ellensúlyozni. A nedves A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 57 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 58 ► zónában fekvő hőszigetelésnél mutatkozó hőveszteség itt kisebb a hőszigetelés egy részének nedvesség elleni védelme miatt. A 2.3 ábra 2-3-4 részletein

valamennyi rétegfelépítésnél feltüntettük a járható változatot is. A járható tetőkkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a 80-as években már egyre ritkábban alkalmaztak tradicionális szűrőbetonos és habarcsba ágyazott lapburkolattal ellátott járható tetőt, mert ennél a megoldásnál az eltakart vízszigetelés és hőszigetelés állapota csak roncsolásos bontással ellenőrizhető és a helyi (szakaszos) szigetelésjavítás is nagy nehézségekbe ütközik. Helyette az ábrákon is feltüntetett kőzúzalékra szabadon, nyitott illeszkedési hézagokkal fektetett járólapokat vagy pedig a vízszigetelés felső síkjára helyezett műanyag vagy állítható magasságú fém (pl. Alwitra-Stelzlager) zsámolyokkal alátámasztott járólapokat alkalmaznak. A zsámolyok a járólapok alatti szabad vízelfolyáshoz szükséges rést biztosítják ill bizonyos típusaik a burkolat finom szintbeállítását is lehetővé teszik. Az egyhéjú melegtetők

különleges változatai - általában ritkábban használatosak, de egyes típusaik szélesebbkörű elterjedése valószínűsíthető a jövőben - egymás mellett a 2.4 ábrán tanulmányozhatók Az egyhéjú melegtetők különleges változatai között az összevont funkciójú lapostetőket is szerepeltetjük, hiszen az egyhéjú meghatározásnak megfelelnek amellett, hogy kizárólag vízszigetelési funkcióval rendelkező önállóan beépített rétegük nincsen. A 3-5 poliuretánhab rétegből álló hő- és vízszigetelő funkciójú szórt hab alkalmazásának széleskörű elterjedéséről még nem beszélhetünk. Elsősorban csarnok tetőszerkezetek szigetelésénél használják ezt az eljárást A habréteg időállóságáról ma még megoszlanak a vélemények. A vízzáró betonból készített Woermann tető bennmaradó hőszigetelő lemezekkel zsaluzott szerkezete kivitelezés szempontból meglehetősen kényes szerkezet, hiszen a teljes födémtárcsán

biztosítani kell a repedésmentességet. A vízhatlan szigetelőlemez elhagyásával a Woermann tető részletei leegyszerűsödnek. Ha a repedésmentesség biztosított, a szerkezet élettartama a szokásos tetőszigetelési rétegrendszerekéhez képest jelentősen nő, karbantartási igény alig jelentkezik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 58 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 59 ► ◄ 59 ► 2.3 ábra Egyhéjú melegtetők rétegfelépítési változatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 60 ► ◄ 60 ► 2.4 ábra Különleges egyhéjú melegtetők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 61 ► A beton felmelegedéséből származó mozgások csökkentésére fényvédő máz, vagy laza kavicsterítés kerülhet a zárófödém felső síkjára. A födém az alátámasztó szerkezetekhez a hőmozgások akadálytalan biztosítása érdekében különleges teflon saruk közbeiktatásával csatlakozik. Ez a szerkezeti megoldás alig vethető össze a tárgyalt tetőszigetelésekkel, hiszen ezektől rendkívül eltérő sajátosságokkal rendelkezik. A járművel járható lapostetők esetében a hőszigetelés teherbírásával kapcsolatos követelmény, a csapadékvíz elleni szigetelést védő szövetréteg, a szűrőbeton dilatációja felett megszakított általában hálós vasalású pályalemezek, és azok illesztésénél elhelyezett fém betétsáv (általában recés rézszalag) jelentenek különlegességet a konvencionális járható tetőkkel

szemben. Tetőként is funkcionáló térszint feletti parkolólemezek formájában terjed alkalmazásuk A vízzel elárasztott tető rétegfelépítést részben esztétikai megfontolásból, részben a zárófödém nyári hőterhelésének csökkentése érdekében dolgozták ki. Megépítésük a szokásosnál is megbízhatóbb, víznyomásálló vízszigetelő anyagot kíván meg. Az összefüggő víztükör a nap ibolyántúli sugárzásának jelentős részét visszaveri, ezáltal lassítja a csapadékvíz elleni szigetelés anyagának öregedését. Az elárasztás csak ott jöhet számításba, ahol a nyári időszakban elegendő víz áll rendelkezésre, mert a tetőről elpárolgó víz folyamatos pótlásáról gondoskodni kell. E tetőtípus rendszeres felügyelete és tisztítása szükséges. Tehát a feladatokhoz tartozik az időnkénti vízcsere, a rovar (szúnyog) irtás, az algaképződés megakadályozása Hideg időszakban a tetőt vízteleníteni kell. A

növényzettel telepített un. zöld tetők jelentősége különösen olyan épületegyütteseknél nagy, ahol más épületekből rá lehet látni a zöldesített tetőre, ami üdítő színfolt lehet a nagyvárosokban és az épületek által elfoglalt, megszüntetett zöldterület visszapótlásaként jelentősen hozzájárulhat a nagyon leromlott városlakói közérzet javításához. A tetőhasznosításnak ez a formája hazánkban is egyre több helyen figyelhető meg. 2.22 Egyhéjú melegtetők páratechnikai kérdései A lapostető szigetelések rétegfelépítését jelentős mértékben meghatározza a tetőszerkezet alatti belső tér jellemző légállapota, az alkalmazott teherhordó födém anyaga ill. a hőszigetelés jellege (pl kemény hab, szálas anyag, porózus réteg stb.) A belső tér jellemzői és az alkalmazható (vagy alkalmazandó) páratechnikai rétegek összefüggését - különös tekintettel az un. páratechnikai rétegek helyére és szerepére - a

25 ábrán mutatjuk be A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 61 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 62 ► 2.5 ábra Páratechnikai rétegek alkalmazása Alacsony relatív légnedvesség és hőmérsékleti tartomány esetén, főleg szálas anyagú hőszigetelés alkalmazásakor elhagyható a párazáró réteg és a páraszellőző elem beépítése. A gőznyomást kiegyenlítő rétegre (a csapadékvíz elleni szigetelés és a hőszigetelés között) elsősorban az építés során bezárt nedvesség által nyáron kifejtett gőznyomás levezetésére van szükség. A tetőszigetelés rétegeit érintő pára- és gőzterhelés megelőzésének, megszüntetésének ill. enyhítésének gyakorlati megoldásait mutatjuk be a 2.6 ábrán A hagyományos salakszellőzős megoldás látható a 26 ábra 1 részletén. Ilyen lapostetős

megoldás már régóta nem épül, felújításifenntartási feladatoknál találkozunk ezzel a hagyományos és megfelelő kivitelezés esetén jól működő tetőfajtával. A 26 ábra 2 részletén látható párazáró és gőznyomást kiegyenlítő réteges tetőszigetelés kiszellőztetés nélküli megoldása kis páraterhelés, szálas anyagú (lehetőleg fekvőszálas) szárazon beépített hőszigetelés és páraáteresztő tulajdonságú vízszigetelés esetén indokolt. Az általánosan alkalmazott kétcsöves páraszellőző beépítésének elvi megoldását mutatjuk be a 26 ábra 3 részletén Nagy kiterjedésű, széles tetőknél, ahol a szegély menti kiszellőztetés nem elegendő alkalmazták és alkalmazzák napjainkban is a műanyag páraszellőző csonkokat. A 15 képen páraszellőző csonkok kiosztási rendje látható Általában 6 x 6 m-es raszterben építik be a páraszellőzőket A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza

◄ 62 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 63 ► ◄ 63 ► 2.6 ábra Páratechnikai megoldások szemléltetése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 64 ► A régebben alkalmazott fémanyagú szellőző csonkok nem váltak be, mert oldalfalukon állandósult a páralecsapódás és hamarosan korróziós károk miatt tönkrementek. A 26 ábra 4 részletén látható vonal menti kiszellőztetés alkalmazása keskeny épületeknél elterjedt Széles épületeknél kombinálható a pontszerű kiszellőztetéssel Egyes szerzők ellenőrző mérésekre hivatkozva azt állítják, hogy az általánosan elfogadott, oldalanként mintegy 5 m szélességig terjedő szellőzési hatékonyság helyett csupán kb.

50 cm szélességig működik megbízhatóan a kiszellőztetés. A 26 ábra 5 részletén a párazáró réteg pontszerű kiszellőztetésének elvét mutatjuk be olyan esetben, amikor a gőznyomást levezető réteg kiszellőztetése nem szükséges. A 2.6 ábra 6 részletén a csapadékvíz elleni szigetelés alatt összegyűlt pára és gőz elvezetésére alkalmas egycsöves szellőzőcső beépítése látható. Ezt a megoldást elsősorban régi tetőszigetelések átnedvesedett hőszigetelő rétegének utólagos kiszellőztetésére alkalmas. A páraszellőzés nélküli rétegrend felett ilyenkor a régi - még részben megtartható – csapadékvíz elleni szigetelést perforálják, majd porózus lemezréteg elhelyezése után új vízszigeteléssel látják el, amelybe felső beépítésű egycsöves páraszellőzőket helyeznek el. Szálas anyagú hőszigetelő réteg kiszárításához a tapasztalatok szerint legalább egy-két meleg nyári ciklus szükséges. A 2.6 ábra

7 részletén az alul páracsatornás kialakítású hőszigetelések példája látható. A Tekurat hőszigetelő elem esetében például a páracsatornák derékszögű hálózata biztosítja a páranyomás kiegyenlítődését, ill szegély mentén a nyílt légtérrel összekötve a páranyomás kiszellőztetését is 2.7 ábra Páraszellőzők távlati képe egy lapostetőn A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 64 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 65 ► 2.23 Egyhéjú melegtetők szerkezeti-alaki kérdése A tetőszigetelések szegélyezése és különböző csatlakozási és áttörési részletei számos hibaforrást rejtenek - amelyekre a tervezés során gondolni kell, továbbá a kivitelezés és fenntartás során is általában ezek okoznak gondot. A 28 ábrán összegyűjtve láthatók azok a szerkezeti részletek,

amelyekre az egyes tetőszigetelési változatok ismertetésénél hivatkozunk és kialakításuk megkülönböztetett figyelmet érdemel. A lapostetők szegélyezési változatait a 2.8 ábra 1-17 részletein szemléltetjük A vonalkázással is kiemelt 28 ábra 4 és 28 ábra 15 részlet arra utal, hogy számos hőmozgásból eredő tönkremenetel (pl. csapadékvíz elleni szigetelés elszakadása) megelőzhető az attikafal és környezetének megszakítás nélküli (azaz folytonos) hőszigetelésével. A 2.8 ábra 18-21 számú részletei a szerkezeti dilatációk elvi kialakítási lehetőségeit mutatják. Az itt megjegyezendő legfontosabb alapelv az, hogy a szerkezeti dilatáció vonalában a teljes tetőszigetelési rétegsort dilatálni kell. A 2.8 ábra 22-26 számú részletein a tetőszigetelések falcsatlakozási elvi lehetőségei láthatók A 25 részlet itt a vízzel elárasztott különleges tetőre utal A 28 ábra 27-31 számsorral megjelölt részletei a

különböző vízelvezetési (víznyelő beépítési) részletek problematikájára utalnak A vízzel elárasztott tető víznyelő részlete itt 29-es szám alatt szerepel. A növényzettel telepített (zöld) tető egyik jellegzetes megoldása - az ellenőrző aknába telepített, védett elhelyezésű víznyelője pedig a 27-es szám alatt található. A 2.8 ábra 32-42 számok alatti ábráin a további gyakori részletkialakítási megoldásokat mutatunk be páraszellőzők, strang-szellőzők, antennarúd átvezetések és kihorgonyzások, villámvédelmi vezetéktartók, tipegők, járólapok, felülvilágítók beépítését vázlatosan ábrázolva. Tehát új tetők tervezésénél és kivitelezésénél ezeket a részleteket fokozott gondossággal kell kialakítani. A tananyag elsajátítása során pedig - az egyes tetőtípusokkal való ismerkedés közben - érdemes ehhez az ábrasorozathoz időnként visszatérni, ellenőrizve azt, hogy a tanultak alapján, konkrét

változatra alkalmazva sikerült-e minden részletkérdést tisztázni, vagy esetleg szükséges-e még néhány dolognak a szakirodalomban utánanézni. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 65 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 66 ► ◄ 66 ► 2.8 ábra Lapostetők jellemző részlet megoldásai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 67 ► 2.3 Kéthéjú hidegtetők Az egyhéjú melegtetők és a kéthéjú hidegtetők eltérő szerkesztési elveik miatt egymástól eléggé elkülönült fejlődési utat jártak be. Kéthéjú hidegtetők jellemző rétegsorrendje: • • • • • vízszigetelés (és esetleges kiegészítő rétegei) vízszigetelést

hordozó felső héj, átszellőztetett légtér, hőszigetelés, teherhordó alsó héj. Leggyakrabban alkalmazott változatuk esetében a szilárd zárófödém fölött néhány dm vastagságú átszellőztetett légtér után egy második teherbíró födémszerkezet következik. A kéthéjú hidegtetők legnagyobb előnye az egyhéjú melegtetőkkel szemben, hogy a hőszigetelő és a vízszigetelő réteg egymástól elválasztható, hiszen a hőszigetelés az alsó födémszerkezeten (olcsóbb szálas jellegű anyagból kialakítható, míg a vízszigetelés a felső szilárd alaktartó szerkezetre biztonságosan beépíthető. A vízszigetelés állagát veszélyeztető aljzatmozgásra és alulról jövő intenzív páraterhelésre nem kell számítani. A kéthéjú hidegtetők alkalmazásának legfőbb korlátja a légtér hatékony átszellőztetési nehézsége, általában 14 m épületszélesség felett az átszellőztetés hatékonysága jelentősen csökken, ezért

ennél szélesebb épületeknél ritkán alkalmazzák a kéthéjú tető megoldását. A kéthéjú hidegtetők napjainkig kialakult legfontosabb változatait (rétegfelépítési metszetekkel) a 2.9 ábrán mutatjuk be Az egyes változatok főbb jellemzőit tömören összefoglalva a rétegfelépítések mellett közöljük a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében A 29 ábra 1 részletén látható ábrarészletek a magastetős héjazati rétegfelépítésekhez hasonló elven kialakult kéthéjú hidegtetős rétegtelepítéseket mutatják különböző fedési módok és alsó héj esetén. Ezek közül a lapostetőknél is elterjedt a deszkázatból kialakított felső héj. A 29 ábra 2 részletén lévő könnyű kéthéjú hidegtetők felső héja táblás profilozott lemezfedéssel alakul ki, míg a hőszigetelt alsó héj álmennyezet jellegű. Álmennyezetként kialakított alsó héj esetén különösen fontos a hatékony átszellőzés biztosítása, hiszen magasabb

páratartalmú terek felett a pára megrekedhet a két héj között és a kondenzvíz lecsapódás a fém tartószerkezetekben kárt okozhat, nem beszélve az esetleges visszacsorgás kellemetlenségéről. A 29 ábra 3 részletén további könnyűszerkezetes megoldások láthatók, míg a 29 ábra 4 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 67 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 68 ► részletén már vékony vasbeton anyagú felső héj és könnyű alsó héj kombinációit mutatja. 2.9 ábra Kéthéjú hidegtetők szerkezetváltozatai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 68 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 69 ► A 2.9 ábra 5 részletén szilárd vasbeton zárófödém és nagyelemes

előregyártott felső héj együttesét mutatjuk be, amelynél új elem a felső héj vízzáró kialakítása. A 29 ábra 6 részletén előregyártott, vagy bennmaradó acélzsaluzattal kialakított monolit vasbeton felső héj jellemzi a szerkezeti megoldást. Ebben az esetben a csapadékvíz elleni szigetelés rendszerint a felső kéregre ragasztott összefüggő vízhatlan lemezszigetelés. A 29 ábra 7. részletén kis, vagy közepes méretű, esetleg vízzáró anyagú előregyártott vasbeton tetőelemek alkotják a felső héjat vonalra lejtő kivitelben, a víz elvezetése előregyártott vasbeton vályú elemekben történik a víznyelőkig. A 2.9 ábra 8 részletén lévő monolit felső héjak bennmaradó zsaluzattal készülnek. A zsaluzóelemek a teherhordó zárófödémre vagy könnyűbeton hőszigetelő rétegre támaszkodnak. A bennmaradó zsaluzóidomok között alakulnak ki az átszellőzés légcsatornái. Kéthéjú tetők létrejöhettek egyhéjú tető

rehabilitációjaként is előregyártott vasbeton felső héj utólagos ráhelyezésével, illetve könnyű profilozott acél, vagy alumíniumlemez fedésű szerelt felső héj utólagos kialakításával. Jellegzetes kéthéjú hidegtető változatok szerkezetpéldái még a 2.10 ábrán is tanulmányozhatók. 2.10 ábra Kéthéjú hidegtető szerkezetpélda A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 69 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 70 ► 2.4 Tetőszigetelések anyagai és a szigetelések készítésmódja 2.41 Csapadékvíz elleni szigetelés A lapostetők csapadékvíz elleni szigetelésére elsősorban három fő anyagcsoport használatos, ezek a következők: • hagyományos vízszigetelési anyagok (bitumen, kátrány), • korszerűsített hagyományos anyagok (általában műanyag adalékokkal többé-kevésbé módosított

bitumenes szigetelő anyagok), • műanyagok (plasztomerek és elasztomerek). A vízszigetelő anyagok, lemezek, szalagok, folyékony anyagok, ill. amorf (megömlesztendő) anyagok formájában kerülnek beépítésre. A lapostetők csapadékvíz elleni szigetelésére Európában mintegy 80 % részarányt képviselnek a bitumenes lemez termékek. Ezek döntő többsége modifikált hegeszthető vastaglemez. Hagyományos papírbetétes vékonylemezt már sok országban nem gyártanak, ezzel magyarázható például ezen hazai lemeztermékek exportálhatósága. A lemezszigetelések fennmaradó további 20 %-a műanyag lemezek felhasználásával készül Ezek közül a legnagyobb részarányt a lágy PVC termékek képviselik. A hagyományos lemezszigetelések anyagai közül a legrégibb megoldás a papír hordozó rétegű bitumenes vékonylemez, amely teljes felületén forró bitumenes ragasztással került beépítésre. A korhadó tulajdonságú hordozó réteg miatt ennek a

lemeznek az alkalmazása visszaszorult, helyette a nem korhadó hordozórétegű bitumenes lemezek, ill. modifikált bitumenes lemezek jelentek meg Az új hordozóréteg műanyag, vagy üvegszövet anyagú és jelentősen javítja a bitumenes lemezek tulajdonságait. A műanyag modifikáció az anyagösszetételben ugyancsak a kedvezőbb tulajdonságok dominanciáját erősíti. A nem korhadó betéttel gyártott modifikált hegeszthető vastaglemezek a helyszíni munka jelentős korszerűsítését eredményezték, hiszen elhagyhatóvá vált a forró bitumenes ragasztás, amelynek balesetveszélyes, egészségre is ártalmas volta, valamint a bitumen megfelelő hőmérsékleten tartásának problémája is kiküszöbölhetővé vált. A hegeszthető vastaglemezek lángszórós megolvasztása kedvezőbb munkafolyamatokat eredményezett, bár néha előfordul a lemez túlhevítése, ami jelentős minőségcsökkenéshez és a vízszigetelés biztonságának csökkenéséhez vezethet.

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 70 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 71 ► A tulajdonságok és a beépítési jellegzetességek alapján célszerű csoportosítás a plasztomerekre (thermoplasztikus anyagok) és az elasztomerekre felosztott besorolás a műanyaglemezek tekintetében a legfontosabb anyagokra vonatkozóan. A plasztomer csoportba tartoznak: • • • • • etilénvinilacetát (EVA), poliizobutilén (PIB), lágy polivinilklorid (PVC), klórozott polietilén (CPE/PEC), ataktikus polipropilén (aPP). Az elasztomer csoportba tartoznak: • • • • • polikloroprén (CR), szulfoklórozott polietilén (CSM), etilén-propilén-dián-terpolimer (EPDM), butilkaucsuk (IIR), nitrilkaucsuk (NBR). A fentieken kívül még találkozhatunk a PETp (polietilén terephtalát) és az SBS (sztirol-butadién-sztirol

kopolimer) műanyagokkal is. Az ismertetésben felsorolt műanyagok egy része önálló lemeztermékként, ill modifikáló anyagként is megjelenhet. A thermoplasztikus tulajdonságú plasztomerek fő jellemzője, hogy a helyszínen jól alakíthatók, az egyes szerkezeti részletek - például hegesztéssel - végleges formájukat a helyszínen nyerik el. Az elasztomerek részletképzéseit viszont általában üzemben előregyártott profilozott idomdarabokkal alakítják ki, mivel tartós rugalmasságuk következtében igyekeznek eredeti lemezalakjukat visszanyerni, és nem hegeszthetők. A lágy PVC és a butilkaucsuk lemezek gyártásának és alkalmazásának már hagyományai vannak hazánkban, ezért az ilyen anyagú lemezek beépítésénél már kiforrottabb megoldásokkal találkozunk a kivitelező iparban. A máz és bevonat jellegű csapadékvíz elleni szigetelések általában vízhatlanság szempontjából kisebb biztonságot jelentenek, mint a lemezszigetelések.

Érzékenyek az aljzatmozgásra, ezért általában erősítő szövetbetéttel készülnek A mázszigetelések legtöbb változata alá - ha új csapadékvíz elleni szigetelésként készülnek - egy réteg szigetelőlemez aljzat szükséges. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 71 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 72 ► A mázszigetelések előnye az egyszerű, könnyen gépesíthető kivitelezés és a bonyolult részletképzések többségének elmaradása. A szórt ill. kent mázszigetelések többsége bitumenbázisú, de néha találkozunk jó minőségű (de költséges) műanyag mázakkal is (pl Hypalon) A műanyagok megjelenése a lemez és mázszigetelések körében arra ösztönözte a bitumenes lemez gyártókat, hogy termékeik tulajdonságait műanyag adalékokkal javítva keljenek versenyre az új vízszigetelő

anyagokkal. A műanyaglemezek kezdeti túlértékelése után, megismerve az időjárási hatásoknak kitett szerkezetek változását, (pl. ultraviola sugárzás hatása, zsugorodás, degradáció, lágyító vándorlás stb.) a kutatás új lendületet vett és a korábbiaknál biztonságosabb műanyag csapadékvíz elleni szigetelések alakultak ki a 90-es évekre. Ekkor már néhány gyártó (pl a svájci Sarna cég) a szokásos 5-10 éves anyagminőség megőrzésre vonatkozó garanciáját 15-20 évre terjesztette ki. Új elemként jelent meg az egyre gyarapodó műanyaglemez választékban is a különböző szövet- és hálóerősítések bevezetése, amelyek az eddigieknél nagyobb mechanikai igénybevételek felvételére is alkalmassá teszik a csapadékszigeteléseket, különösen a toldások, szegélyezések és egyes szerkezeti részletek kialakításánál. 2.42 Hőszigetelés A hőszigetelő réteg anyagainak fejlesztése a vízszigetelés fejlesztésével együtt,

vele szinkronban haladt. A könnyűbeton és más monolit rétegként beépíthető - egyúttal lejtéskialakításra is alkalmas - de hátrányosan nagy vastagságú és nedvességet tartósan lekötő, tároló hőszigetelő rétegek alkalmazása visszaszorult, helyettük a kis szerkezeti vastagságú, többnyire üzemben előregyártott, esetleg lemezkasírozással előkészített kemény műanyaghabok, illetve préselt, többnyire műanyagkötésű szálas anyagú termékek jelentek meg a korábbi anyagoknál intenzívebb hőszigetelő képességgel. A műanyag hőszigetelő táblák kezdetben nem ismert méretváltozási tulajdonságai, a szálas anyagok lépésállósággal kapcsolatos nem teljesen kielégítő tulajdonságai nem kevés gondot okoztak. A "gyermekbetegségek" felismerése után azonban hamarosan megjelentek az újabb fejlesztés eredményei és a hőszigetelő anyagok, termékek tulajdonságainak ismeretében a technológiai fejlesztés új beépítési,

rögzítéstechnikai leleményeket kínált a tervezőknek, kivitelezőknek. Az építőipar általános fejlődésével, az építésiparosítás szempontjainak megfogalmazódás után a tetőszigetelések területén is megjelentek a magasabb üzemi készültségi fokú, általában több különböző funkciójú réteget is magukba foglaló építőelemek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 72 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 73 ► A lapostető szigetelések készítésénél alkalmazott hőszigetelő anyagok rendszerezését elvégezhetjük az anyagok származása szerint: azaz természetes és mesterséges anyagokról; összetételük szerint például szerves vagy szervetlen anyagokról; beépítési mód szerint: monolit (helyszínen bedolgozott) és ipari termékként előregyártott elemes (táblás vagy tekercs jellegű)

anyagokról beszélhetünk. A 80-as évek hőszigetelő anyagválasztékát tömören összefoglalva az alábbi jellemző anyagokat (és termékeket) emelhetjük ki. Hab jellegű hőszigetelő termékek: • poliuretán hab (PUR) helyszínen szórt, táblás esetleg lamellázott (tekercselt) kivitelben, • kemény polisztirolhab (PS) táblás vagy lemeztermékek, szükség esetén (pl. fordított tetőnél) zártcellás extrudált kivitelben, • nagy nyomószilárdságú habüveg táblák (járművel járható tetők hőszigeteléséhez). Szálas anyagú hőszigetelő termékek: • kőzetgyapot lemezek, táblák, paplanok. A lemezek és táblák között elterjedtek a műanyag kötésű lamellázott ill. kasírozott termékek, amelyek különböző testsűrűségű (lépésszilárdságú) változatokban készültek, • üveggyapot lemezek, paplanok, • fagyapot lemezek (pl. Heraklith) Porózus előregyártott termék: • bitumoperlit (bitumenből és perlitből gyártott hazai

táblásított hőszigetelő termék – nem járható tetőkhöz). Monolit jellegű hőszigetelő rétegek: • perlitbeton, • gyöngybeton (polisztirolgyöngy adalékanyaggal készített könnyűbeton), • habcement. 2.43 Páratechnikai rétegek Az előző fejezetrészekben már megemlítettük a gyakrabban alkalmazott páratechnikai elveket, megoldásokat. A tetőszigetelés rétegfelépítésében A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 73 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 74 ► felhasználásra kerülő páratechnikai rétegek részletesebb bemutatására az alábbiakban térünk ki. A páratechnikai védelem alatt a tetőszigetelésbe a zárófödém irányából átdiffundáló pára és a tetőszigetelési rétegek között bezáródott nedvességből (nyáron) kialakuló gőznyomás elleni védelmet értjük. A zárófödém

felöl érkező pára a párazáró vagy páranyomást kiegyenlítő réteg közbeiktatása nélkül átnedvesedéssel fenyegeti a hőszigetelést, ami a hőszigetelő képesség jelentős csökkenésével járhat. A zárófödém és a hőszigetelő réteg közé beépített párazáró réteg hivatott ezt megakadályozni. Ha a harmatpont a hőszigetelés alsó síkja környezetébe kerül, akkor a helyi kondenzáció a födém átnedvesedéséhez, víz visszacsepegéshez is vezethet. Kisebb mértékű páraterhelés esetén elegendő lehet csupán párafékező réteg közbeiktatása, míg jelentős páraterhelésnél már hatékony párazárás és a párazáró réteg alatt összegyűlt pára kiszellőztetése szükséges pontszerű vagy vonal menti (ez utóbbi a tető szélén oldható meg) páraszellőzéssel. A leterheléssel rögzített tetőszigetelések esetében a páratechnikai rétegek alatti nyomáskiegyenlítődést illetve a páraátvezetést elsősorban a felületi

légellenállás gátolja, míg a leragasztással rögzített rétegrendek esetében a páratechnikai réteg rögzítése nem lehet számottevően gyengébb, mint a víz- vagy a hőszigetelésé, hiszen ellenkező esetben a rétegrendszer rögzítése szélszívásra nem megfelelő. A páratechnikai rétegek leragasztása általában hálós rendszerben kiosztott pontszerű (foltokban történő) leragasztás, ami kétirányú páranyomás kiegyenlítődést ill. páraszellőzést tesz lehetővé Néha alkalmaztak sávos leragasztást is, amely esetben viszont csak a sávok irányába lehetséges a páraáramlás. A tetők kiszellőztetés nélküli szegélyeinél ill különböző részletkialakításoknál és tetősík áttöréseknél viszont a páraátjutást meg kellett akadályozni, ezért általában 10-15 cm széles tömör leragasztással ezeken a helyeken páragátakat képeztek. Ezen sávok pontatlan vagy nem kellő tömörségű ragasztása a kellemetlen rejtett hibák

közé tartozik A gőznyomást kiegyenlítő réteg feladata a hőszigetelésbe bejutott nedvességből nyáron kialakuló gőznyomás kiegyenlítése ill. levezetése E réteg nélkül az egyenes rétegfelépítésű egyhéjú melegtetők vízszigetelése az egyenlőtlen helyi eloszlású gőzterhelés, továbbá az esetleg nem egyenletes A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 74 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 75 ► tapadó szilárdságú leragasztás következményeként felhólyagosodhat, ami a későbbiekben a vízhatlanság megszűnéséhez vezethet. A gőznyomást kiegyenlítő rétegek rögzítésére vonatkozó tudnivalók megegyeznek a párazáró rétegeknél szereplőkkel Párazáró, páranyomást kiegyenlítő rétegek A tetőszigetelések rétegfelépítésének tervezésénél az egymás fölé kerülő rétegek

páratechnikai tulajdonságait össze kell hangolni. A párazárásra alkalmazott lemezrétegek párazáró képessége – fizikai tulajdonságaiktól függően – természetesen eltérő. Teljes párazárásra általában alumínium fóliákat vagy alumínium fóliabetétes bitumenes lemezeket alkalmaztak a 80-as években. Hogy a párazáró réteg alatt a párakiegyenlítődés folyamata vagy a párának a szellőzőcsövekhez való eljutása akadálytalan legyen a párazáró lemezek alatt biztosítani kell a légáramlás lehetőségét. Ezt un golyónyomott vagy bordázott alumínium fóliával vagy alsó felületén kavicsolt bitumenes lemezzel érték el. Később már műanyag fátyol vagy filc rétegeket is alkalmaztak oldalirányú páravezetésre. Egyéb megoldásként találkozhatunk alsó felületükön egy- vagy kétirányú páracsatornával ellátott – alulról általában alumínium fóliával bevont keményhab hőszigetelő táblákkal is, mint hőszigetelésbe

integrált páratechnikával. Párafékező rétegként bitumenes lemezek és műanyaglemezek is felhasználásra kerültek, a választott szigetelési technológia és az alkalmazott anyagok kémiai összeférhetőségének figyelembevételével. Bitumenes lemezként például az üvegfátyol betétes alul kavicsolt bitumenes lemezt (durva építési hibaként sajnos helyenként előfordult, hogy a kavicsolással felfelé elhelyezve építették be) elterjedten alkalmazták párafékezésre, de a műanyag csapadékvíz elleni szigetelő lemezeket gyártó cégek is készítettek a saját rendszerükhöz illeszkedő PVC, butilkaucsuk, polietilén vagy más egyéb anyagú párafékező lemezeket. Nagyon fontos a páravédelem szempontjából, hogy a lemezek toldása, átfedése az előírt mértékű és minőségű legyen, hiszen a tető működése során legfeljebb rejtett hibaként gyanakodhatunk a szakszerűtlen toldásra, ami csak a teljes rétegrend felbontásával

lokalizálható. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 75 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 76 ► Gőznyomást kiegyenlítő rétegek A csapadékvíz elleni szigetelés alá beépített gőznyomást kiegyenlítő (levezető) réteg biztosítja a nyári napsugárzás hatására gőzzé alakuló bezárt nedvesség elvezetését a szellőzőcsonkokhoz, esetleg a szegély menti szellőzőnyílásomhoz vagy pedig kiszellőzés nélküli esetben a gőznyomás nagy felületen való eloszlását, kiegyenlítődését segíti. Ezen túlmenően lehetővé teszi a csapadékvíz elleni szigetelés és az aljzat egymástól eltérő mértékű mozgását. A gőznyomást kiegyenlítő réteg anyagai a párazáró rétegekéhez hasonló termékkörből kerültek ki. Itt is meg kell jegyezni, hogy a tetőszigetelési rétegrendszer csak akkor működik

harmonikusan, ha a rétegsorrendben szereplő rétegek páradiffúziós ellenállását összehangolták. Az 1970-es évek előtt készített műanyaglemez csapadékvíz elleni szigetelések készítésénél még gyakran nem vették figyelembe a vízszigetelés és a hőszigetelés anyagainak kémiai összeférhetőségét. Többek között a PVC csapadékvíz elleni szigetelések un. lágyító vándorlása is erre hívta fel a figyelmet, ugyanis a kemény műanyag hab anyagú hőszigetelő rétegre helyezett lágyító tartalmú lemezek lágyító anyaga átvándorolt a hőszigetelésbe, a PVC lemezek pedig ridegebbé válva elszakadtak (azaz elvesztették kedvező szakadási-nyúlási tulajdonságukat) sőt „eltörtek”. Nos a gőznyomást kiegyenlítő rétegek elterjedése után ezen jelenség hatása mérséklődött, hiszen ez a réteg a vízszigetelés és a hőszigetelés között egyúttal elválasztó rétegként is működhetett 2.44 A tetőszigetelések védőrétegei

A tetőszigetelés védelme az egyenes rétegfelépítésű egyhéjú, nem járható melegtetők esetében különösen fontos, hiszen a lapostető szigetelések túlnyomó többségében sérülékeny, vékony lemez jellegű un. lágy fedést alkalmaznak. A külső időjárási hatások, ezek közül kiemelten fontos a napsugárzás ultraviola (UV) tartománya, kiemelt szerepet játszanak a csapadékvíz elleni szigetelés élettartam csökkenésében. Ezért a felső réteg UV sugárzás elleni védelmét biztosítani kell. A felületvédelemnek nagyon fontos szerepe van a tetőfelület hőmérsékleti ingadozásának csökkentésében, amit gyakran világos színű mázakkal, bevonatokkal oldanak meg. A fehér ill ezüst színű – ez utóbbi alumínium pigmenteket tartalmaz – mázak a legelterjedtebbek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 76 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék

Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 77 ► A felületvédelem célja a kivitelezés utáni mechanikai károsodások elleni védelem is lehet, miközben leterhelő rétegként is szerepet játszhat lazán fektetett ragasztás ill. mechanikai rögzítés nélküli rétegek esetében Megkülönböztethetünk: • könnyű felületvédelmet, amely kent vagy szórt mázréteg ill. egyéb vékony kiegészítő réteg lehet, vagy • nehéz felületvédelmet, ami kavicsterités (legalább 5 cm vastag) vagy járólap (beton vagy műkő anyagú) lehet. A járólapok természetesen a hasznosított terasztetők jellemző elemeiként ismertek A nehéz felületvédelem megnöveli a viharálló képességet, kiegyenlíti a hőmérsékleti ingadozásokat és fokozott védelmet nyújt tűz, sugárzó hő, UV sugárzás, mechanikai igénybevétel és lerakódásokból adódó lemezkérgesedés ellen. 2.45 Tetőszigetelések készítése A lapostetők építésének első évtizedeiben a

salakfeltöltéses födémre helyezett lejtésben kialakított aljzatbeton réteg és az arra felragasztott háromrétegű kavicsolt bitumenes lemezfedés volt a jellemző megoldás. Az építésiparosításhoz kapcsolódó fejlődési tendenciák először az alul-felül sík, viszonylag kis vastagságú vb. zárófödémre, vagy a könnyűszerkezetes megoldású bordás fémlemez tetőszerkezetre helyezett un. funkcionális rétegfelépítésű tetőszigetelést alakították ki. Az új lapostető szigetelések bemutatása során értelemszerűen vissza kell térni a rendszerezésben már röviden tárgyalt szerkezetekre. Az utóbbi évtizedek építésiparosítási törekvéseinek eredményeként a lapostető szigetelések területén is számos technikai- technológiai újítás valósult meg. Ezek egy része már a feledés homályába merült, de számos új megoldás tartósan sikeressé vált és alkalmazásuk általánosan elterjedt. Közülük a 211 ábrán bemutatunk

néhány olyan jellemző változatot, amelyek a korszerű szigetelési technikák megismeréséhez fontosak. A hőszigetelés és a vízszigetelés alsó rétegeinek "összevonása" tekintetében két fő irányzat alakult ki. Az egyik a társított táblás tetőszigetelések csoportját eredményezte, amelynek elterjedtebb változata a két szélén túlnyúló szigetelőlemezzel a felső oldalán kasírozott keményhab hőszigetelő tábla (2.11 ábra 6 részlet) A kasírozott táblák esetén lehetővé vált az előregyártott hőszigetelő táblák vastagsági változtatásával, egy- ill, kétirányban lejtős elemek készíté- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 77 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 78 ► sével felül sík zárófödémen a végleges lejtésviszonyokat ezen elemek alkalmazásával kialakítani.

Természetesen ez a gondos gyártás-előkészítést, elemkiosztást és beépítést igénylő eljárás (terv szerint sorszámozott elemekkel, pontos fektetési utasítással) az általánosan megszokottnál szervezettebb, fegyelmezettebb helyszíni munkát igényel. A társított táblás tetőszigetelések másik hazánkban is kipróbált változata a Phoenix cég fekvőszálas száraz kőzetgyapot hőszigetelő táblájára üzemben felkasírozott kétrétegű bitumenes lemez szigetelés, amelynél a felső réteg körben a szegélyeknél elmarad, hogy a kivitelezés során felhegesztett bitumenes takarólemez sávokkal zárják le a hálós rendszerben feltett táblás tetőszigetelés hézagait (2.11 ábra 5 részlet) A fekvő-szálas kőzetgyapot lemez alkalmazása a páranyomás kiegyenlítés szempontjából nagyon kedvező, kár, hogy e termék hazai gyártására tett előkészületek megszakadtak. A másik jellegzetes változata a társított hőszigetelésnek a Roll-Bahn

jellegű tekercs, amelynek a vízszigetelő rétegre erősített "felszeletelt" hőszigetelő rétege lehetővé teszi a tekercs alakban való szállítást és előkészítést. A lemez oldalirányú átfedő túlnyúlása biztosítja az összefüggő fektetés lehetőségét Ennek a változatnak a hazai változata ISO-ROLL néven került bevezetésre (2.11 ábra 4 részlet) A hőszigetelő funkciójú keményhab elemek alsó felületének bordázásával páracsatornák kialakítására is alkalmassá tehetők. Az alsó felületén alumínium fóliával kasírozott páracsatornás hőszigetelő elemek közé tartozik például a Tekurat lemez, amelynek hazai alkalmazására is sor került (2.11 ábra 7 részlet) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 78 ► Épületszerkezettan V. Lapostetők és tetőszigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 79 ► 2.11 ábra Technológiai

változatok A lapostető szigetelések építési technológiájának fejlesztése talán leginkább a rögzítéstechnika változásával jellemezhető. A korábban túlnyomórészt ragasztással való réteg összeépítést és rögzítést egyre gyakrabban helyettesítik mechanikai rögzítéssel. A rögzítéstechnika különböző megoldásainak bemutatása előtt célszerű kétfelé választani e témát. Először az egyes rétegek egymáshoz rögzítésének megoldásait mutatjuk be például az egyenes rétegfelépítésű egyhéjú melegtetőknél a csapadékvíz elleni szigetelés és a hőszigetelés egymáshoz erősítését. A korábbi időszakban leggyakrabban alkalmazott megoldás a hőszigetelés felületére folytonosan felragasztott vízszigetelés volt. Korábban helyszínen felhordott forró bitumennel ragasztottak, az újabb hegeszthető bitumenes vastaglemezek már lehetővé tették a kevésbé balesetveszélyes megolvasztásos leragasztást (2.12 ábra) A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 79 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 80 ► 2.12 ábra Hegeszthető bitumenes lemez leragasztása lángszórós megolvasztással. A lényegesen eltérő fizikai és kémiai tulajdonságú rétegek folytonos összekapcsolásából számos tetőhiba keletkezett, hiszen elég csak például a keményhab hőszigetelések méretváltozására utalni (hőmérséklet változás hatására bekövetkezett méretváltozás, ill. zsugorodás, vagy duzzadás) mint a csapadékszigetelés felgyűrődését, megnyúlását, illetve szakadását előidéző okra. Az eltérő mozgásokból eredő hibák megelőzésére először megkíséreltek a foltszerű vagy sávos leragasztásra áttérni Ennek mennyiségi, kiosztási bizonytalansága és a szélszívással szembeni csökkent ellenállása újabb megoldásokat

igényelt. A sávos rögzítés un hideg ragasztási technológiával is készíthető, amely célszerű eszközök alkalmazásával is könnyebbé tehető (213 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 80 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 81 ► 2.13 ábra A lemezszigetelés hideg ragasztóval végzett sávos leragasztása. Bitumenes hegeszthető vastaglemez pontszerű rögzítésére mutat megoldást a 2.11 ábra 3 részleten látható kombináció, amikor a csapadékszigetelés felső rétege alatti alátétlemez pontszerűen, tárcsás mechanikai rögzítésnél a hőszigetelésen keresztül a szilárd aljzathoz kapcsolódik és az alátétlemezre teljes felületen ráolvasztott zárólemez tulajdonképpen az alátétlemezzel együtt kétrétegű rendszert alkotva pontszerűen kapcsolódik a szilárd aljzathoz. Természetesen ez a

megoldás az ilyen módon leszorított hőszigetelő réteg kedvezőtlen mozgását is korlátozza. A 214 ábrán mechanikai rögzítés készítését szemléltetjük A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 81 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 82 ► 2.14 ábra Mechanikai rögzítés készítése fém trapézlemez tetőszerkezetre. A vízszigetelő réteg és a hőszigetelő réteg szétválasztását szolgálta az a hazánkban is elterjedt rétegfelépítési változat, amelynél a hőszigetelő rétegre aljzatbeton került, mert ekkor a vízszigetelés kemény, szilárd aljzatra volt ragasztható. Ennek a megoldásnak viszont nyilvánvaló hátránya volt a nedves építési technológia, a jelentős többletsúly és a már beépített hőszigetelés épségének veszélyeztetése a betonozás során. A rögzítéstechnika másik nagy

problémaköre a hőszigetelő réteg rögzítése. Régebben a már tradicionálisnak tekinthető lapostető rétegfelépítéseknél túlnyomórészt ez ragasztással történt, főként forró bitumenes (pl K3-as) leragasztással. A hőszigetelő táblák gyakori "vándorlása", kúszása ráirányította a figyelmet e rögzítési mód megbízhatatlanságára. A tetődiagnosztikát végző szakértők sokáig tanácstalanul álltak a kúszás - azaz a hőszigetelő keményhab táblák vándorlása - jelensége előtt Később felismerték, hogy a forró bitumennel a szilárd zárófödémre, ill aljzatra leragasztott habtáblák ragasztása a téli fűtési időszakban gyengébb, mint például a felülről a hőszigetelésre ragasztott műanyaglemez csapadékvíz elleni szigetelésre zsugorodásából származó húzóerő, ezért a hőszigetelő táblák elmozdulnak és a feszültség halmozódási szakaszokon elszakítják a vízszigetelést. Ez a jelenség nem

fordulhat elő mechanikus rögzítésű hőszigetelő táblák esetén. Ez is egyik oka annak, hogy a 80-as évektől kezdve egyre A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 82 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 83 ► inkább terjed a hőszigetelő táblák mechanikai rögzítése. Az automata tárcsaelhelyező szettek, célgépek elterjedésével ez az eljárás valószínűleg még jobban uralkodóvá válik. Ha mechanikai rögzítés esetén a hőszigetelés alatt intenzív párazáró réteg kerül beépítésre, akkor annak átlyukasztása nyilván csökkenti a párazáró képességet, bár egyes szakértők szerint a rögzítő dübel előtti csavarmenetek az alkalmazott párazáró fóliát az átlyukasztás kerületén leszorítják a szilárd aljzathoz. Műanyag, elsősorban lágy PVC lemez csapadékvíz elleni szigeteléseknél a

leragasztás hólyagosodáshoz vezethet, a leterhelés pedig a többletsúly miatt hátrányos, ezért egyre inkább elterjedt a sávos leszorító léccel, vagy pontszerű tárcsás leszorítással alkalmazott mechanikai rögzítés, amely a teljes rétegrendszer szélszívás elleni biztonságát is szolgálhatja és erőtani szempontból is megbízhatóbban értékelhető a leragasztásos megoldásnál. A műanyag - elsősorban a lágy PVC-csapadékvíz elleni szigetelések többségének alkalmazása esetén egyébként is kerülendő a hőszigetelés forró bitumennel való leragasztása - anyagtani és technológiai összeférhetetlenség okán is, tehát ilyen esetekben a mechanikai rögzítés vagy a leterheléssel való rögzítés megoldása javasolható. Műanyaglemez csapadékvíz elleni szigetelések rögzítésénél lehetőség van a mechanikai rögzítés és a ragasztás kombinációjára is, pl. olyan formában, hogy a szegélyezéseknél vonal menti mechanikai

rögzítésre kerül sor szorítóléccel, a szigetelési mezőben a lemezsávok hosszirányú átfedésének vonalában átlapolással takart pontszerű mechanikai rögzítést lehet alkalmazni, a lemezsávok középvonalában pedig egy-két deciméter szélességben sávos ragasztás szolgál arra, hogy a szélszívás ne tudja megemelni a lemezt az átlapolási szakaszok között. A csapadékvíz elleni szigetelő lemezek aljzathoz rögzítése mellett célszerű ebben a fejezetrészben megemlíteni a lemezek egymáshoz csatlakoztatásának (toldásának) problémakörét is, hiszen az alkalmazott anyagoktól függően meglehetősen eltérő toldási-átlapolási szisztémák alakultak ki. Régi tetőszigetelések ellenőrző vizsgálatánál célszerű a toldások szakszerűségének és az átlapolások tömörségének ellenőrzése, ehhez nyújthat hasznos ismereteket a korabeli toldási technikák és szabályok ismerete. Általános szabályok: a bitumenes lemezek átlapolási

szélessége min. 8 cm (a gyakorlatban általában a 10 cm szélességet alkalmazták), műanyag lemezek esetében viszont elegendő 5 cm szélességű átlapolás (ha a konkrét szigetelő anyagra vonatkozó alkalmazástechnikai utasítás másként nem rendelkezett) elegendő. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 83 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 84 ► Többrétegű csapadékvíz elleni szigeteléseknél az egyes rétegek azonos irányú átlapolásai nem kerülhettek egymás fölé. 2.15 ábra Oldószeres (hideg) hegesztés az elkészült varrat homokzsákos leterhelésével. Az átlapolások készítésmódja: • bitumenes lemezek esetében forró bitumenes ragasztással (ritkán adhézív ragasztóval), hegeszthető bitumenes lemezek esetében lángolvasztásos hegesztéssel, • thermoplasztikus (hőre lágyuló)

műanyaglemezek esetében: oldószeres (un. hideg) hegesztéssel, forrólevegős hegesztéssel, nagyfrekvenciás hegesztéssel lehet az átlapolt lemezszéleket egyesíteni, • kaucsuk-elasztomer (gumiszerű tulajdonságokkal rendelkező) műanyaglemezek esetében: kontakt ragasztóval, tömítőszalaggal (tömítő-ragasztó funkciójú), meleg vulkanizálással (üzemben) alakítható ki az átlapolásos vízhatlan kapcsolat. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 84 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 85 ► 2.16 ábra Lágy PVC csapadékvíz elleni szigetelés forró levegős hegesztése. A friss varratszéleket szilikon hengerrel simitják össze Az egyes átlapolási eljárások rövid ismertetése műanyaglemezek toldásánál: Oldószeres hideg hegesztés: a lemezek felületét arra alkalmas oldószer (pl. lágy PVC lemeznél

tetrahidrofurán /THF/) felhasználásával fellágyítják, majd a két anyag erőteljes összenyomásával (pl. homokzsákkal) vagy hengerlésével (pl szilikon hengerrel) homogén kapcsolatot hoznak létre (215 ábra). Forrólevegős hegesztés: az anyag felületét forró levegővel megolvasztják, majd a két lemez erőteljes összenyomásával és hengerlésével homogén kapcsolatot hoznak létre (2.16 ábra) Kontakt ragasztásos eljárás: alkalmazása esetén az érintett lemezfelületeket az adott anyaghoz előírt vegyszerrel megtisztítják, majd a ragasztóanyag felhordása után a lemezeket a léghőmérséklettől függő előírt un. „nyitvatartási idő” után nyomással egymásra simítják. A ragasztás szélessége legalább 5 cm Tömítőszalagos összekapcsolás: a legalább 4 cm széles, mindkét oldalán tapadó szalagot az előzőleg megtisztított felületek közé helyezik, majd a két lemezt összenyomják és lesimítják. Meleg vulkanizálás: üzemben

összeállított szigetelő leplek készítésénél alkalmazzák. a vulkanizálás az érintett anyagok tulajdonságait nem változtatja meg A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 85 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 86 ► A lapostetőkre kerülő vízszigetelések anyagainak, rögzítés-technikájának és elterjedt rétegfelépítési változatainak ismertetése után az elméleti megfontolások összefoglalásaként tekintsük át a tetőszigetelés kialakításának legfontosabb alapelveit, amelyek a következők: - A tetőszigetelés rétegfelépítésének és a szigetelő lemezek (rétegek) minőségének alkalmazkodnia kell az aljzatszerkezethez, a különböző terhelésekhez, igénybevételekhez és az épület használatához. - A rétegfelépítésben alkalmazott anyagoknak és elemeknek meg kell felelni a használati

célnak és mind egymással, mind az aljzatszerkezettel összeférhetőnek kell lennie. - A tetőszigetelés rétegeinek a terheléseket károsodás nélkül kell továbbítaniuk a tartószerkezetekig. - A tetőszigeteléseket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az időjárás okozta hőmérsékletváltozások mellett -20°C és +80°C hőmérsékleti tartományban a rendeltetésüknek megfelelően működjenek. 2.46 Lapostető szigetelések szerkezeti részleteinek kialakítása A lapostető szigetelések elvi rétegfelépítési változatainak ismertetése után a tanultak illusztrálására néhány szerkezeti-csomóponti megoldási példát mutatunk be a következőkben a tetőszigetelések témaköréből. A 217 ábra felső részén a leggyakoribb szerkezeti részletek helye látható sematikus rajzon. A 2.17 ábra 1 és 2 részlete az attikafal lefedés , falcsatlakozás, tetőszegélyezés problémakörére utal Ebből a körből válogatva a 218-225 és a 2.31-232

ábrák nyújtanak tájékozódási lehetőséget a részletkialakítások alternatívái közül. A 2.17 ábra 3 részletének megoldására különböző lehetőségeket mutatunk be a későbbiekben a 226 és 227 ábrán A 2. 17 ábra 4 részlete a dilatáció kialakítására utal, ehhez részletmegoldások kinálkoznak az 229 ábrán, a 233 ábrán ill a már a falcsatlakozásnál is megemlített 220 ábrán Itt nagyfesztávolságú előregyártott tető- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 86 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 87 ► elemre elkészített tetőszigetelés dilatációs kapcsolata tanulmányozható előregyártott vasbetonszerkezetű falpanelként megvalósított attikafalhoz. 2.17 ábra Lapostető szigetelések főbb szerkezeti részletei 2.18 ábra A tetőszigetelés kialakítása attikafal környezetében három

rétegű kavicsolt bitumenes lemezszigetelés esetében A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 87 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 88 ► A 2.17 ábra 5 részlete páraszellőzők és strangszellőzők beépítésére utal A részletek megoldására a 2.28 és 230 ábrán található megoldás Egyéb rúdés csőáttörés megoldására látható még példa a 230 ábralap alsó ábráján A 2.17 ábra 6 és 7 részlete a tetőfelülvilágítók szakszerű beépítésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Részletmegoldások a 221 és 222 ábrán tanulmányozhatók. Tetőkiegészítő termékek egy csoportja látható a 2.34 ábrán 2.19 ábra Attikafal környezetének szigetelése műanyaglemez (PIB) csapadékvíz elleni szigetelés esetében. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 88 ►

Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 89 ► ◄ 89 ► 2.20 ábra Mozgási hézag kialakítása az attikafal környezetében. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 90 ► ◄ 90 ► 2.21 ábra Tetőszigetelés kialakítása előregyártott vasbeton felülvilágító lábazat esetében. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 91 ► ◄ 91 ► 2.22 ábra Könnyű lábazatos műanyag felülvilágítók beépítése és csatlakozása a tetőszigeteléshez. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza

Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 92 ► 2.23 ábra Tetőszigetelés szegélyezési példák 2.24 ábra Fémprofilokkal kialakított szerelt tetőszegélyek példái A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 92 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 93 ► 93 ► 2.25 ábra Különleges tetőszigetelések szegélykialakítása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 94 ► 94 ► 2.26 ábra Lapostető szigetelésekbe illesztett víznyelők példái A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ Épületszerkezettan V. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 95 ► ◄ 95 ► 2.27 ábra Víznyelő beépítési példák terasztető ill vízzel elárasztott tető esetére. 2.28 ábra Páraszellőző csonkok beépítése A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 96 ► ◄ 96 ► 2.29 ábra Mozgási hézag kialakítási példák A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. Lapostetők és tetőszigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 97 ► ◄ 97 ► 2.30 ábra Cső- ill rúdátvezetési példák 2.31 ábra Falszegélyezési példák A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. Lapostetők és

tetőszigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 98 ► ◄ 98 ► 2.32 ábra Falcsatlakozási példák 2.33 ábra Lapostető szigetelés dilatációjának kialakítása A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 99 ► 2.34 ábra Lapostető szigetelés tartozékai 2.5 Zöld tetők 2.51 Általános áttekintés Az egészséges környezet egyik fontos feltétele a megfelelő növényzet jelenléte. Amit globálisan a trópusi esőerdők jelentenek, az a modern nagyvárosi környezetben a zöldterület. A növényzet visszahozása az épített környezetbe nem teljesen új keletű törekvés Az ókori és középkori uralkodók fényűzésének számító megoldások után az európai polgárság is megpróbált tetőkertek formájában némi természetet

visszacsempészni a mesterséges környezetbe. A történelem korábbi korszakaiban ritka különlegességnek számító tetőkert számos problémát vetett fel, amit annakidején még nem tudtak teljes egészében megoldani. Mivel a hazai tankönyv irodalomban jelenleg még kevés hozzáférhető ismeret található építészmérnök hallgatók számára ahhoz, hogy ezt az ökológiai szempontból is fontos építészetiépületszerkezeti eszközt jól megismerjék indokoltnak látjuk a tradicionális szerkezetekhez képest bővebb terjedelemben ismertetni a zöldtetők tervezésével, megvalósításával kapcsolatos fontosabb ismereteket. A XX. század utolsó harmadában teremtődtek meg az un zöld építészet feltételei Ezalatt ma már nemcsak tetőkertet, hanem a nagyméretű felületek extenzív és intenzív zöldesítését is értjük továbbá ide tartoznak az un. zöld homlokzatok is A homlokzatok növényzettel való spontán befuttatása helyett léteznek olyan

gondosan megtervezett "zöld" homlokzati rendszerek is amelyeknél a növényzetet fogadó szerkezet kialakítása a növényzet ápolása és gondozása sokkal hatékonyabban megoldott, mint a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 99 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 100 ► történelmi elődöknél. Ezek után térjünk vissza a zöldtetőkhöz, mint az ökológiai helyzet javításának ma már hatékonyan alkalmazható eszközéhez. 2.35 ábra Szemiramisz függőkertje (fantáziakép) A tetőkert fogalma szinte egyidős az emberiség építő tevékenységével. Az ókor hét csodája között emlegetett Szemiramisz függőkertje (2.35 ábra) után a történelem során többször felmerült a tetők növényzettel való telepítésének igénye, a római birodalom korában és a középkorban többnyire az uralkodók

fényűzéseként valósult meg, de az újkor és különösen a XX. század modern építészete már programszerűen számolt vele. Külön utat járt be az Észak-Európában kialakult népi építészet, amelynek egyik jellegzetes vonása a lejtős füvesített tetők alkalmazása (2.36 ábra) 2.36 ábra Skandináviai népi építészeti példa Norvégiából Napjainkban elsősorban a sűrűn beépített városi területeken okoz gondot a zöldterületek hiánya, ezért az ökologikus építés hívei Európában néhány évtizede már intenzíven foglalkoznak a növényzettel fedett városi felületek visszapótlásának műszaki és kertépítési kérdéseivel. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 100 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 101 ► A történelem korábbi korszakaiban a ritka különlegességnek tekintett tetőkert

kialakításának műszaki-technológiai feltételei még nem alakultak ki - tehát a tömeges elterjedésre nem volt lehetőség. A füvesített tetők és tetőkertek kialakításának Nyugat-Európai tapasztalatai az elmúlt 15 évben olyan gazdag ismeretanyaghoz vezettek, amelynek alkalmazása a korszerű tetőszigetelési anyagválasztékból már lehetővé teszi kifogástalan rétegfelépítésű, jól működő zöldtetők kialakítását. Például a Németországban, Ausztriában, Svájcban bevezetett zöldtetős megoldások a rétegfelépítés és segédanyagok tekintetében jól adaptálhatók Az ökologikus építés által alkalmazott „köznapi” zöldtetők mellett a közelmúlt építészete extravagáns megoldások eszközeként is alkalmazta az un. zöld építészet eredményeit Hundertwasser képzőművészeti ihletésű egyedi épületein például gyakran megjelentek a zöldtető alkalmazások (2.37 ábra) 2.37 ábra Hundertwasser ismert bécsi épülete

(Lőwengasse) tetőkert alkalmazásával. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 101 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 102 ► A növényválaszték meghatározása és az ápolás technikájának és mértékének megállapítása viszont a földrajzi, időjárási tényezőktől függ, tehát nem vehető át közvetlenül. Hazai zöld tetőknél elsősorban a Magyarországon honos fajok, illetve már régóta akklimatizálódott külföldi fajok alkalmazása jöhet szóba. Jó esély van a meleg és szárazságtűrő hazai parlagi fűfélék füvesített tetőn való hasznosítására. A hetvenes évek végéig Európában zöld tető alatt az un. intenzív tetőkert jellegű zöldesítést értették Az utóbbi tíz évben bekövetkezett szemléletváltozás eredménye az extenzív tetők elterjedése. Ezeknél a tetőknél az

ökológiai és városépítési szempontok nagyobb szerepet kaptak, különösen a nagyfelületű ipari csarnoktetőknél. Az intenzív tetők körében folytatott vizsgálatok azt mutatták, hogy a tetőkertek közvetlen igénybevétele csekély. A költségek csökkentésének törekvése, valamint a kevésbé terhelhető tetőszerkezetek egyaránt a kisebb rétegvastagságú, olcsóbban megvalósítható extenzív zöldtető alkalmazásának irányába hatottak. Az egyszerűbb kivitelezés és fenntartás lehetősége is az extenzív megoldást helyezi előtérbe. Az intenzív tetőkertek bő-, vízés tápanyagellátás mellett szépen fejlődtek, de ápolás nélkül magukra hagyva általában nem bizonyultak tartósnak. Extenzív tetőknél előtérbe kerültek az un. szárazgyepek, sztyeppe vegetációk és a spontán kialakuló és fennmaradó növényzet lehetővé tétele. Megfigyelték, hogy a spontán növényzet gondozás nélkül is képes évente újjászületni. Az

Észak-Európában elterjedt zöldesítési megoldásoknál általában vastagabb vegetációs réteget alkalmaztak. Ezeken a területeken a hazainál jóval több csapadék és magasabb értékű átlagos légnedvesség jellemző. Közép-Európában az időjárási feltételek a zöldtetők számára kissé kedvezőtlenebbek. Szárazabb az éghajlat és nagyobb a hőmérsékleti ingadozás Ezért extenzív zöldtetők esetén gondosan kell megtervezni a tető nedvességháztartását. Ilyenkor jelentős szerephez juthatnak a különböző drenázs rétegek és a lejtés mértéke, valamint a vízelvezetés módja. Jó fennmaradási esélye van az un. egyszerűbb intenzív zöldesítésnek, ami némi ápolással már Közép-Európában is életképes lehet. Ebben a kategóriában ápolásnak a szükség szerinti vízutánpótlás, időszakos tápanyagellátás, illetve kaszálás vagy nyírás tekinthető. A nemzetközi tetőzöldesítési gyakorlat, valamint a már ismert hazai

zöldtetős kísérletek alapján megállapítható, hogy ma már reális lehetőség van az épületek által elfoglalt zöldterületek visszapótlására. A városokban nagy számban meglévő és épülő lapostetők ökológiailag aktív felületekké alakíthatók. A budapesti Westend City Center hatalmas A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 102 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 103 ► épülettömbje felett üdítő pihenési lehetőséget nyújt a szépen gondozott tetőkert (2.38 ábra) 2.38 ábra Zöldtető Budapesten a Westend City Center tetején A füvesített tetők, ill. tetőkertek számos előnyt nyújtanak a hagyományos tetőszigetelésekkel és terasztetőkkel szemben. Közismert előny a kellemes, megnyugtató látvány. A zöldfelület különösen alkalmas az épületek merev dobozszerű hatásának oldására.

Az aktív élettér bővítés lehetőségére tetőkerttel századunk húszas éveiben már Le Corbusier is rámutatott a modern építészetről meghirdetett tézisei között (239 ábra) 2.39 ábra Le Corbusier vázlata a tetőkert alkalmazásáról A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 103 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 104 ► Az egészségesebb városi környezet kialakításának igénye napjainkban egyre sürgetőbbé válik, hiszen a levegő gáz- és porszennyezése az elviselhetőség határértéke körül van. Az épületek felületeire visszahozott növényzet vízpárologtató hatása és oxigéntermelése hozzájárulhat a helyi mikroklíma javításához. A párolgás szabályozza a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, az oxigéntermeléssel tisztul a levegő A növényzet porlekötő hatása ugyancsak

jelentős és az eddigiektől kedvezőbb, tisztább életkörülményeket biztosít. A csapadékvíz visszatartásával, ill a lefolyás késleltetésével a zöldtető csökkenti a csapadékcsatorna hálózat igénybevételét A növényzettel kialakított tetők többlet hőszigetelő képessége javítja az épületek energiamérlegét, energiahordozó megtakarításhoz vezethet. Kétségtelen tény, hogy a zöldesítés többletköltséggel jár, és az átlagosnál nagyobb felületegységre eső tetőtömeg erősebbre méretezett zárófödém szerkezetet kíván. Megjegyezendő, hogy a kavicsterheléssel rögzített tetőszigetelések, ill a járható terasztetők leterhelő, ill. járórétegének felületegységre jutó tömegéből a zárófödémre jutó terhelés mértéke általában nem haladja meg az extenzív zöldtető rétegfelépítéséből adódó igénybevételt. Tehát leterheléssel rögzített csapadékvíz elleni szigetelésnél feltehető a kérdés, kavics,

vagy fű? Az ökológiai szempontok ismeretében a helyes válasz nem kétséges. A zöldtetőket a felhasználás jellegétől, a növényzet fajtájától és a vegetációs réteg vastagságától függően szokás csoportosítani. Az extenzív zöldtető esetén a tetőszigetelés felett igénytelen szárazságtűrő növényzetből és kis rétegvastagságú talajkeverékből és vízmegtartó rétegből kialakított tetőről beszélünk, amely nem szolgál állandó emberi tartózkodásra. Az extenzív zöldtetők tetőfelépítmény vastagsága általában kisebb 20 cm-nél, a jellemző felületi tömegük pedig kisebb 150 kg/m2nél. Extenzív zöldtetős példa látható a 240 ábrán egy németországi tetőfelújítás keretében készített tetőnél Az extenzív növénytelepítés esetén a vegetációs réteg szárazságtűrő gyepek, alacsony növésű sziklakerti növények és sztyeppnövényzet számára kerül kialakításra. Általában nem igényel rendszeres

gondozást, kivéve a telepítési időszakot. Egyszerűbb extenzív tető esetén bizonyos gyakorlat után a tetőszigetelők is elvégezhetik a vegetációs réteg beépítését és a zöldesítést. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 104 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 105 ► 2.40 ábra Német példa tetőfelújítás keretében készített extenzív zöldtetőre. Az intenzív zöldtető jellemzője, hogy a tetőszigetelés felett az extenzív tetőnél vastagabb vegetációs réteget tartalmaz és mint tetőkert teljes értékű hasznosítást tesz lehetővé. Különböző jellegű és térigényű növényzet befogadására alkalmas a vegyes növényzettől, a lombos vagy örökzöld fákig, bokrokig, cserjékig. Rendszeres gondozást, tápanyagellátást igényel Mint hasznosított tető valóban használati terület lehet,

tehát a kertépítészet egyes elemeinek alkalmazása is lehetséges, azaz megjelenhetnek pergolák, burkolt közlekedők, árnyékolók, pihenőpadok stb. Intenzív zöldtető esetén a felépítmény vastagsága általában több mint 20-25 cm Gyakran 20 és 40 cm között változik. Nagyobb gyökérzetű növények esetén a gyökerek fejlődésének térigényét is biztosítani kell a vegetációs réteggel A felépítmény felületi tömege nagyobb 150 kg/m2-nél. Intenzív tetőkert kialakítása szinte minden esetben team munkát igényel, azaz az építész, konstruktőr, statikus és a kerttervező (kertészmérnök) együttműködése szükséges. Intenzív zöldtető képe látható a 241 ábrán A gyakorlatban zöldtető felépítményt rendszerint csak egyhéjú melegtetőkre készítenek, mert a kéthéjú hidegtetők esetén épített könnyű felső héj általában nem alkalmas további terhek viselésére. Kivételt képeznek a néhány cm termőrétegű extenzív

zöldtetők, amik a könnyű felső héjra is ráépíthetők. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 105 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 106 ► 2.41 ábra Intenzív zöldtető távlati képe Zöldtető készítésére egyaránt alkalmas az egyenes rétegfelépítésű egyhéjú melegtető, a fordított rétegfelépítésű egyhéjú melegtető és a kettős hőszigetelésű (un. duo) rétegfelépítésű egyhéjú melegtető Tetőfelújításnál a régi tetőszigetelési rétegek megtartásával új csapadékvíz elleni szigetelés alkalmazásával, ill. kiegészítő hőszigetelés készítésével (duo rétegrend kialakítással) készíthető el a zöldtető felépítmény aljzata A többletteher ráépítése a régi tetőre csak a tartószerkezet kellő mértékű (ellenőrzött) teherbírása esetén lehetséges. Zöldtető

felépítmény elvileg bármilyen lapostető szigetelésre elkészíthető, ha a szigetelés vízhatlan minőségű és a zárófödém elbírja a többletterhelést. A gyökér elleni védelem természetesen megoldandó Alapvetően kétféle gyökérvédelem létezik. Az elválasztott rendszerű gyökérvédelem A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 106 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 107 ► esetén a csapadékvíz elleni szigetelő lemez nem gyökérálló, vagy valószínűleg gyökérálló, de az ellenállást igazoló FLL - teszt 4 éves időtartama még nem telt le, ezért ideiglenesen külön gyökérvédő réteggel együtt alkalmazzák. Tehát az elválasztott rendszerű gyökérvédelem esetén a vízszigetelésre különálló rétegként helyezik el a gyökérvédő réteget Integrált gyökérvédelem esetén maga a

vízszigetelés bizonyítottan gyökérálló, tehát külön védelem nem szükséges. A gyakorlatban zöldtető felépítményt többnyire csak egyhéjú melegtetőkre készítenek, mert a kéthéjú hidegtetők esetén a könnyű felső héj rendszerint nem alkalmas további terhek viselésére. E tekintetben kivételt képeznek a könnyű, csupán néhány cm vastag termőréteget tartalmazó extenzív zöldtetők. Könnyű kéthéjú tető viszonylag ritka zöldesítésére mutatunk be példát a 2.42 ábrán 2.42 ábra Vékony vegetációs rétegű, könnyű zöldtető Svájcból Tetőfelújításnál a régi tetőszigetelési rétegek megtartásával, új csapadékvíz elleni szigetelés alkalmazásával, ill. kiegészítő hőszigetelés készítésével alakítható ki a zöldtető felépítmény aljzata. Természetesen a többletteher ráépítése a régi tetőre csak a tartószerkezet kellő mértékű (ellenőrzött) teherbírása esetén lehetséges. Az egyenes

rétegfelépítésű lapostető szigetelések esetén zöldtető kialakításához az alulról jövő páraterhelést ki kell zárni, mert a szokásos pontszerű párakiszellőzés alig lehetséges, ill. a párakiszellőztető csövek látványa esztétikai szempontból is kerülendő. Fordított rétegfelépítésű lapostető szigetelésnél a vízszigetelés a hőszigetelés alatt helyezkedik el és a párazáró réteg elmarad. Ezáltal csökken a rétegszám és egyszerűsödik az építési technológia. Fordított rétegfelépí- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 107 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 108 ► tésnél - mint az köztudott - csak zártcellás extrudált kemény polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható (pl. Roofmate) falcolva és egy rétegben kötésben rakva Az egyenes rétegfelépítéshez képest kb 20

%-kal vastagabb hőszigetelést célszerű alkalmazni a hőszigetelés felületének nedvesítése azaz az ebből származó lehűlés - miatt. A teherhordó zárófödém szerkezettel szemben pedig követelmény a megfelelő hőtároló képesség, ami min. 250 kg/m2 tömegű vasbeton szerkezetű födémet tételez fel A hőszigetelés fölötti további rétegekbe csak átszellőzésre alkalmas, a páradiffúzió akadálytalan lefolyását biztosító anyagokat szabad beépíteni. Fordított tetőnél a zöldtető felépítmény megválasztásánál tekintettel kell lenni a hőszigetelés felúszás elleni leterhelésére is, tehát itt a sekély extenzív tetőfelépítés akadályba ütközhet. Kettős hőszigetelésű (duo) lapostető szigetelésnél az alsó gyengébb minőségű, olcsóbb hőszigetelő rétegre kerül a vízszigetelés, majd az esetlegesen szükséges gyökérvédő réteg után következik a felső hőszigetelés, amelynek azonos minőségűnek kell lennie a

fordított tető hőszigetelésével. Itt a felúszási veszély kisebb mértékű, mint a fordított tetőnél, de ennél a megoldásnál is számolni kell vele. Ha új tetőszigetelésként készül a duo tető, akkor a párazáró réteget általában elhagyják (épületfizikai ellenőrzés mellett). Ha régi egyenes rétegfelépítésű tetőszigetelés felújításaként készül a duo tető (kiegészítő hőszigeteléssel), akkor az eredeti rétegfelépítés természetesen tartalmazhat párazáró, ill. páranyomást kiegyenlítő réteget is Régi tetőszigetelések felújításánál elsősorban a könnyű extenzív zöldesítések jöhetnek szóba, hiszen rendszerint födém teherbírási korlátokkal kell számolni. Ilyen esetekben a vékony gyeptéglás, vagy az előkultivált vegetációs paplan jellegű felépítmény alkalmazása lehet célszerű - a Közép-Európai klímára tekintettel - időszakos ápolással. 2.52 Zöldtetők jellemző rétegei A legtöbb

zöldtető változatnál megjelennek azok a sajátos rétegek, amelyek részben a csapadékvíz elleni szigetelés védelmét - például a gyökér átfúródás ellen - részben pedig a növényzet táplálását, gyökérzetének megkapaszkodását, nedvesség utánpótlását szolgálják. Eltérő anyagú rétegek között, ha kémiai összeférhetőségük kétséges, semleges tulajdonságú elválasztó rétegek szükségesek. A talaj finom szemcséinek kiszóródását, kimosását és a csapadékcsatornába távozását szűrő (filter) réteg alkalmazásával lehet megakadályozni. A mindenkori tetőszigetelésre kerülő zöldtető A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 108 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 109 ► rétegrendszer legfontosabb funkcionális rétegeit a 2.43 ábra szemlélteti A következőkben az egyes

rétegekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók kerülnek ismertetésre. 2.43 ábra Zöldtetők jellemző rétegfelépítési változatai Gyökér elleni védelem Amennyiben a vízszigetelés nem bizonyítottan gyökérálló, kiegészítő gyökér elleni védelemre van szükség. Gyökérgátként polietilén széles fóliát vagy PVC lemezt illetve fóliát alkalmaznak. Például az általánosan használt un. magasnyomású 040 mm vastagságú polietilén fólia esetén a gyökérvédő fólia 8 x 25 m-es darabokban készül és 15 m széles átfedéssel szokásos fektetni. Hazai termékként az FWL-400 jelű gyökérálló fólia ajánlható erre A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 109 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 110 ► a célra. Ennek anyaga olyan magasnyomású polietilén, amely bitumen- és olajálló és

közvetlenül érintkezhet polisztirollal is. A gyökér elleni védőréteget a tetőszigetelés kerületén, például az attikánál vagy falcsatlakozásnál a vízszigeteléssel azonos magasságig kell felvezetni. Általános alapelv, hogy a vízszigetelő és gyökér ellen védő réteget legalább 15 cm-el a vegetációs réteg felső szintje fölé kell felvezetni. A szegélyeknél felhajtott gyökér elleni védőréteg védelméről, takarásáról gondoskodni kell Erre a célra alkalmas lehet például fémlemez burkolat vagy műkő szegély. Néhány bitumenes lemeztípusnál a gyökér elleni védelmet úgy oldották meg, hogy a bitumenmasszába a gyártás során un. gyökérmérget kevertek A várható kedvezőtlen környezeti hatások miatt ez a megoldás visszaszorulóban van, ugyanis a tapasztalatok szerint a csapadékvíz idővel kioldja a lemezből a gyökérmérget, ami így a csapadékcsatornán keresztül a felszíni vizekbe, illetve a talajvízbe kerülhet.

Páratechnikai szempontból kívánatos, hogy a gyökér ellen védő lemez páradiffúziós ellenállása kisebb legyen az alatta lévő vízszigetelő lemezénél, ezért erre az alkalmazott anyagok kiválasztásánál tekintettel kell lenni. Elválasztó réteg Kémiai szempontból össze nem illő rétegek esetén semleges anyagú vlies vagy filc réteg közbeiktatására kerül sor. Erre alkalmasak lehetnek például a nemszőtt polipropilén vlies rétegek, amelyeket szárazon fektetnek legalább 10 cm széles átlapolással. Mechanikai védőréteg Általában filcszerű szőnyegként leterített védőréteget alkalmaznak 10 cm átfedéssel fektetve a vízszigetelés mechanikai hatásoktól való megóvására. Ez a réteg elsősorban az anyagmozgatásból és a kertészeti tevékenységből eredő hatásoktól védi meg a vízszigetelést. Erre a feladatra alkalmasak a VLU jelű, többféle vastagságban (3, 4,5 és 5,5 mm) gyártott PP anyagú mechanikai védőrétegek (ZMS),

amelyek 2,5 méter széles tekercsekben kaphatók. A mechanikai védőréteg részt vesz a zöldtetős felépítmény nedvességtárolásában is, valamint egyes arra alkalmas rétegfelépítések esetén átgyökeresedése révén fokozza a magasabb növényzet stabilitását, elősegíti a megkapaszkodást a szél és eróziós hatások ellen. Az alkalmazott anyagok kiválasztásánál kerülni kell a mésztartalmú anyagokból készített védőréteget, mert az a vízelvezető rendszerben mészhidrát lerakódást okozhat és keresztmetszet csökkenéshez vezethet. Ritkán találkozunk tömör, szilárd A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 110 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 111 ► védőréteggel is, ami megfelelő vastagságú beton vagy vasbeton lemez is lehet. Ez a megoldás a tető tömegét jelentősen növeli, ezért nem

terjedt el széles körben. Drenázs réteg Feladata a fölösleges vízmennyiség gyors elvezetése és a növényzet számára szükséges vízmennyiség visszatartása. A szűrő réteggel együtt egyes drenázs rétegek részt vesznek a szűrés feladatában is, azaz korlátozzák a tápanyagok kimosódását a finom szemcsék víz által való elhordását, ezáltal elősegíti az eldugulás elkerülését. Egyes drenázs típusok a zöldtetős felépítmény páradiffúziós szellőztetését is biztosítják A szivárgó - vízmegtartó drenázs rétegek anyag és elemválasztéka meglehetősen széleskörű (2.44 ábra) Készülnek szemcsés anyagú, duzzasztott agyagkavics (244 ábra, a részlet), vagy egyszerűbb kavicsdrenázsok is. A duzzasztott agyagkavics vízfelvevő képessége miatt különösen alkalmas a vízmegtartó funkcióra A gömbölyű szemcséjű folyami kavics inkább a szűrő funkciót és járulékosan a leterhelő funkciót látja el Elterjedtek a

porózus vegetációs tálcák (244 ábra, b részlet), amelyek átgyökeresedésük révén részt vesznek a növényzet rögzítésében és pórustartalmuknál fogva víztározó feladatuk is ellátható. Különösen kis rétegvastagságú extenzív tetők zöldesítésére alkalmasak az un előkultivált vegetációs paplanok, amelyek rothadásmentes anyagból készült szövete kertészeti előkészítés után termőtalajjal kitöltve közvetlenül vegetációs rétegként is szolgálhatnak (244 ábra, c részlet) Gyakoriak drenázs rétegként a kemény műanyagból (általában PVC-ből) formára sajtolt tálcák (felületszivárgók), amelyek leginkább tojástartóra hasonlítanak és különösen alkalmasak a felső oldalukon perforálva páradiffúziós átszellőztetésre (2.44 ábra, d részlet) A mélyedéseikben pedig sokáig visszatarthatják a lefolyó csapadékvizet, ami száraz meleg időszakban visszapárologhat a vegetációs rétegben A tálca felfekvési

felületei között alkalmas a drenázs réteg átszellőztetésére is, egyúttal megakadályozva, hogy a mélyebbre hatoló gyökerek befülledjenek. A szendvics jellegű drenázs elemek (244 ábra, e részlet) általában többféle anyagból társított szerkezetek. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 111 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 112 ► 2.44 ábra Szivárgó (drenázs) rétegek gyakoribb változatai Szövet jellegű szűrő-víztározó anyag és perforált kemény műanyaglemez társított rétege ugyanúgy előfordul, mint formára sajtolt műanyaghab és filcréteg társítása. A hőszigetelő anyagú drenázs tálcák (244 ábra, f részlet) alapelvükben hasonlítanak a sajtolt kemény műanyaglemez tálcákhoz, viszont nagyobb vastagságukkal és kiegészítő hőszigetelő képességükkel például jól

szolgálhatnak duo rétegrendű kialakításához. Alapvetően két fő változatuk van. Az egyik csekély hőszigetelő képességű viszont újrahasz- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 112 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 113 ► nosított (recycling) anyagösszetevőket tartalmaz, ennek a változatnak a tényleges hőszigetelő képessége a hőtechnikai számításoknál nem vehető figyelembe. A kemény polisztirolhab változat jó minőségű - a fordított tetőkhöz alkalmazható - anyagból készül. Ennek a 14 cm magasságú változata például megközelítőleg 4 cm vastag PS keményhab lemeznek megfelelő hőszigetelő képességű A kemény műanyag felületszivárgó (drenázs) tálca alkalmazását szemlélteti a 2.45 ábra Felületszivárgó esetében már jelentős anyag és méretválaszték áll rendelkezésre. A

hazai DE jelű felületszivárgók például 25, 40 és 60 mm profilmagassággal is készülnek, táblaméretük 1960/900 mm 2.45 ábra Kemény műanyag felületszivárgó (drenázs) tálca alkalmazása Szűrő réteg Ez a réteg meggátolja, hogy a finom talaj és tápanyagrészecskék a vegetációs rétegből a vízmegtartó rétegbe mosódjanak és annak vízáteresztő képességét csökkentsék. Erre a célra általában finom szövésű, nem rothadó műanyagszövetet, filcet, vagy fátylat használnak Vastagabb, erősebb szűrőréteg egyúttal mechanikai védő rétegként is szolgálhat. A szűrőrétegnek jelentős húzó és átnyomó szilárdsága szükséges Nem tartalmazhat növényzetre káros oldódó anyagot. Átgyökeresedése révén ugyancsak részt vehet a növényzet stabil rögzítésében. Működőképessége a használat során nem csökkenhet, nem akadályozhatja meg a felesleges víz elfolyását A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék Vissza ◄ 113 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 114 ► és nem szakíthatja meg a víz kapilláris feljutását a drenázs rétegből. Szűrő réteg funkcióra ajánlható olyan 150 g/m2-es felülettömegű polipropilén anyagú szűrőréteg, amely rothadásmentes, vágott polipropilén szálakból készül nemezeléses eljárással. A drenázs rétegre fektetve legalább 10 cm-es átfedéssel kell elhelyezni. Fontos, hogy a szűrőréteg a zöldtető teljes felületén folytonos legyen Vegetációs réteg A vegetációs réteg feladata a legyökeresedés biztosítása, a víz- és tápanyagellátás és tárolás megoldása és általában a növényzet ökológiai szükségleteinek biztosítása. A vegetációs réteg vastagsága a telepítésre szánt növényzet fajtájától, szükségleteitől és a födém teherbírásától függ. A vegetációs

réteg anyagát tekintve lehet helyi feljavított humuszréteg, különleges tetőkerti termőréteg és a drenázsoknál már ismertetett vegetációs paplan Az extenzív és intenzív zöldtetők csoportosításánál már szerepelt, hogy a termőréteg vastagsága szerint a két típus között körülbelül 20 cm vastagság a határ. A szakirodalomban található még 15 cm-es határérték is, azonban a hazai viszonyokat tekintve talán a 20 cm-es felső határ a kedvezőbb az extenzív tetőknél. Ez az érték tulajdonképpen határos az egyszerű intenzív zöldtető alsó rétegvastagsággal Itt a különbség az ápolás jellegében és mértékében jelenik meg Más csoportosításban extenzív tetőnek tekinthető a növényzet vonatkozásában, ha a telepített növények magassága nem haladja meg a 15 cm-t. A vegetáció fejlődésének szeszélyessége miatt ez azonban nem tekinthető merev határnak. Más szerzők kisebb bokrokat, cserjéket is megengednek extenzív

tetőn alkalmazni. A termőfölddel szemben támasztandó követelmények közül a legfontosabbak a következők: • legyen tartósan vízáteresztő tulajdonságú,- Stabil és formatartó maradjon. Álljon ellen az eróziónak, • vízzel telített térfogattömege kisebb legyen mint 1000 kg/m3, • kémhatása enyhén savas, azaz 5,5-6,5 PH érték közötti legyen,- A tápanyagfelvétele és leadása hatékony legyen, • vízzel telítetten is legalább 15 % légpórustartalma legyen, • a talajréteg torlódó nedvességgel ne érintkezzen, • a talajt átszövő gyökérzet ne lógjon be az esetleg visszatartott vízbe (pl. a drenázsnál) mert akkor elrothadhat. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 114 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 115 ► Az alkalmazott termőföld összetétele többféle lehet. A többnyire kevert

anyagú termőföldekhez különféle adalékokat használnak. A leggyakoribb szerves alkotóelemek: komposzt, tőzeg, rizshéj, őrölt fakéreg. A szervetlen alkotóelemek közül a következők gyakoriak: tufa, láva, duzzasztott pala, tégla és cserépzúzalék (semleges kémhatású). A felhasznált adalékanyag nem fülledhet be és tulajdonságai később sem változhatnak. A vegetációs réteg erózió elleni ideiglenes védelmét - addig amíg a megerősödő növények gyökérzete nem szövi át - szolgálhatja a föld felső síkjára erősített jutaháló. Ezt leggyakrabban lejtős zöldtetőknél alkalmazzák, de lapostetőknél is célszerű lehet A természetes anyagú kenderjuta néhány év alatt elbomlik, de addigra már az átgyökeresedés szükségtelenné teszi, hiszen átveszi funkcióját. Ahogy az az egyes rétegek ismertetéséből kitűnik, egyes rétegek több funkciót is elláthatnak, átvehetik egymás szerepkörét, ill. a rétegtelepítésben

különböző kombinációkban szerepelhetnek A zöldtető felépítményekhez különböző anyagokat, termékeket gyártó cégek általában ajánlanak rétegfelépítési megoldásokat is. A szakirodalomban gyakran szereplő ismert szerkezetpéldák mellett természetesen sokféle egyedi megoldás is létezik. Ha az általánosan elfogadott rétegfelépítési megoldásoktól eltér a tervező, akkor különösen fontos a kerttervezővel való szoros együttműködés, hiszen számos követelmény kielégítését kell biztosítani a helyi optimális megoldás megtalálásához. 2.53 A zöldtetők növényzete Elhanyagolt régi lapostetők ill. lejtős tetők felületén gyakran jelenik meg növényzet számottevő termőréteg hiányában is. Gyakran tapasztaljuk, hogy a természet erőteljesen igyekszik visszaszerezni elvesztett területét. Erre utalnak a romvárosok közismert példái is. A növényzet szívósságának és élni akarásának ezek a példái azzal biztatják

a zöldtetők alkalmazóit, hogy megfelelő feltételeket biztosítva a növényzetnek valóban reális lehetőség van az urbanizált területeken a növényzet kívánatos mértékű visszapótlására. A zöldtetőkön alkalmazott növényzet feladatköre a víztárolás, vízpárologtatás, porlekötés, árnyékolás és élettér képzés alapfeladatait jelenti az extenzív tetőknél, amely feladatkör a pihenőkertként való funkcionális használhatóság igényével egészül ki az intenzív zöldtetőknél. Az extenzív zöldtetők növényzetét általában sziklakerti növények, száraz fűfélék, gyepek, vadvirágok és gaz alkotják, míg az intenzív zöldtetők növényválasztéka kiegészül különböző évelők, díszcserjék, bokrok és fák alkalma- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 115 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések

Vissza ◄ 116 ► zásával. Természetesen a tetőre kerülő növényzet kiválasztásánál fontos szempont az adott növény igénytelensége és szárazságtűrő képessége. A termőföld vastagsága és a növényzet jellege közötti összefüggésben a zöldesítés a következőképpen csoportosítható: a.) 6-12 cm vastagság esetén szukkulens (pozsgás) növények, b.)12-25 cm vastagság esetén szárazságtűrő fűfélék, évelők, félcserjék, c.) 25 cm-től cserjék, kisebb fák A növényzettel kapcsolatos követelmények, kiválasztási szempontok: A vékony termőrétegű extenzív zöldtetők esetén (5-10 cm vastagság) a kialakuló mikroklíma miatt az eredményesen alkalmazható növények köre korlátozott. A külföldi tapasztalatok a már bőséges szakirodalomban hozzáférhetők, de ezek eredményei a hazai gyakorlatba nem ültethetők át mechanikusan az eltérő éghajlati körülmények miatt Az extenzív hazai zöldtetők növényzetét a

szárazságtűrő (xerofiton) növények közül főleg a pozsgások (szukkulensek) alkothatják. A növénykiválasztásnál azokat az évelőket és cserjéket célszerű alkalmazni, amelyek télen is nagyrészt megmaradó lombbal rendelkeznek. A nyári hőterhelés elviselésére a nagyfokú szárazságtűréssel rendelkező növények (pl. alföldi parlagi füvek) alkalmasak A nyári erős napsugárzást csak kiváló hőtűrésű növények viselik el károsodás nélkül. A növényzet kiválasztásánál figyelembe kell venni az építési helyszínre jellemző napjárást, illetve a tartósan benapozott, vagy tartósan árnyékban lévő felületek eltérő viszonyait. Szempont lehet a növényzet un teljes télállósága, azaz hótakaró nélkül a tartós hideg elviselése A növényeknek el kell tudni viselni károsodás nélkül az átlagos városi levegőszennyezettséget. Extenzív tetőknél kiválasztási szempont a sekély gyökeresedés és az alacsony termet.

Kedvező a dús, gyors vegetatív szaporodás, ami összefüggő tömött növényzetfelületet biztosít Esztétikai szempontból előnyös a tömeges és hosszantartó virágzás Az elhalt, leszáradt virágos hajtás viszont ne maradjon sokáig a növényen, mert tűzveszélyhez vezethet és esztétikai hatása is kedvezőtlen. A növényzettelepítés többféle módon végezhető. Ezek közül mutatunk be néhányat a 246 ábrán Lehetőség van gyeptégla, vagy gyephenger elhelyezésére, egyenkénti ültetésre (2.46 ábra, a részlet), növényzettel beültetett tálcák alkalmazására, előkultivált vegetációs paplanok elhelyezésére Elterjedt az un sarjról való ültetés is, ami kis növénydarabkák elvetését jelenti (2.46 ábra, b részlet) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 116 ► Épületszerkezettan V. Lapostetők és tetőszigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄

117 ► 2.46 ábra Növénytelepítési változatok Ez utóbbi eljárásnak a gépesített változatánál légnyomásos tömlőn keresztül juttatják a talajkeverék az apró sarjdarabok és víz keverékét a vegetációs réteg felületére (2.46 ábra, c részlet) Természetesen a magról való vetés is a zöldesítési eljárások közé tartozik. A növényzet telepítését a jellegtől függő mértékű ápolás (főleg öntözés) követi, ami a zöldtető típusától függően később esetleg elhagyható. A hazai viszonyok miatt ajánlatos az extenzív tetőknél a kerticsap hozzáférést biztosítani, mert előfordulhat, hogy a nyári aszályos időszakban az egyébként ápolást nem igénylő zöldfelület csak időszakos locsolással menthető meg. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 117 ► Épületszerkezettan V. Lapostetők és tetőszigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék

Vissza ◄ 118 ► 2.54 Zöldtetők tervezési alapelvei, szempontjai Éghetetlen anyagú falszerkezet esetén, ha annak nyílása (pl. ablakparapet) magasabban van mint 80 cm, vagy egyáltalán nincs nyílás a kavics, vagy járólap sáv elhagyható. Ha növényzettel telepített tetőre vízmedence kerül (pl. tetőkertnél), annak önálló vízhatlan szigetelést kell kialakítani A hagyományos tetőszigetelésekhez képest többlet igénybevételt jelentenek: • felületi terhelésként: a zöldtető felépítmény rétegeinek anyagai, • a termőföld (ami változó vastagságú is lehet, pl. hasznosított tetőkertnél, • pontterhelésként: a takaró növényzet, a nagyobb fák, cserjék, a kertépítészeti elemek. Fák esetén a szélterhelésből adódó forgatónyomatékot is figyelembe kell venni. Nagyobb fáknál kihorgonyzásra lehet szükség Nagyobb fák esetén a termőréteg vastagításával, illetve a födémszerkezet magassági vonalvezetésének

alakításával lehet a fejlődő gyökérzet térigényét biztosítani. Intenzív zöldtető esetén ha tetőkert jellegű a hasznosítás, akkor célszerű a födém és a felépítmény maximális igénybevételre tervezése, mert így a kertészeti változtatásokra is fennmarad további variációs lehetőség. A jelentősebb pontszerű terheléseket célszerű falak, oszlopok vagy gerendák fölött elhelyezni. Külön figyelmet kell fordítani a zöldtető felépítmény szélszívásra történő méretezésére. Ez esetben ugyanis a zöldtetőt alkotó rétegek száraz összsúlyára kell méretezni Természetesen a teherhordó födémre jutó mértékadó terhelést a felépítményi rétegek nedves összsúlyából kell megállapítani Ahogy már az előző fejezetekből kitűnt , a zöldtetős megoldás kialakításához az építész tervező, a konstruktőr, a statikus tervező és a kerttervező (kertészmérnök) aktív együttműködése szükséges. A növényzettel

telepített tetők tervezésénél (és kivitelezésénél is) az illetékességet, a felelősség kérdését - építészeti vonatkozásban (szerkezet, szigetelés) és kertészeti vonatkozásban (a növényzettel kapcsolatos kérdések) - élesen el kell határolni. 2.55 Szerkezeti részletek, csomópontok tervezése Növényzettel telepített tetők esetén a szigetelési mezőben és a tetőfelület jelentős részén az un. rétegtervek elegendő információt adnak a kivitelezéshez A szerkezeti csatlakozások, szerkezetváltások, áttörések helyén A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 118 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 119 ► azonban a megszokottól eltérő kialakítások lehetségesek, amelyek számos alternatív megoldás kérdését vetik fel például különböző rendszerű drenázsok esetén. A kényesebb

csomópontok környezetében a zöldesítés 30-50 cm szélességben elmarad, helyette védő-elválasztó sávként kavics vagy beton illetve műkő járólap réteget alkalmaznak. Ezek a távolságtartó felületek biztosítják a szerkezeti kapcsolatok védelmét, ellenőrizhetőségét valamint hozzáférhetőségét a szükséges karbantartás és javítás esetére. Az elválasztó sávok tűzvédelmi szempontból is fontos szerepet játszanak a tűz továbbterjedésének megakadályozásával. a./ Tetőszegélyezés kialakítása A tetőszegélyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az attikafal minimális magassága a járófelület felett legalább 10 cm legyen. 10 és 20 cm közötti attikafal magasság esetén a csapadékvíz elleni szigetelést (és ha van, annak gyökér elleni védelmét szolgáló védőrétegét az attikafal tetejére fel kell vezetni. 2.47 ábra Zöldesitett tetőfelület szegélyezési példája járható teraszhoz csatlakozásnál.

Gyalogos vagy gépjárműforgalomra alkalmas zöldtetőkön a balesetvédelmi előírásoknak megfelelő magasságú mellvédfalat, korlátot illetve kerékvetőt kell kialakítani. A korlát rögzítése nem törheti át a csapadékvíz elleni szigetelést (Ld ÉMSZ irányelvek zöldtető tervezésére és kivitelezésére) Járható terasztetővel kombinált tetőzöldesítés esetén az RDA szegélyelemmel jól elhatárolható a vegetációs felépítmény a közlekedési zónától (2.47 ábra) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 119 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 120 ► b./ Falcsatlakozások kialakítása Az attikafalhoz, vagy a tető síkjából kiemelkedő tetőfelépítményhez, vagy szomszédos épületrészhez való csatlakozás nemcsak vízhatlansági, hanem tűzvédelmi problémát is felvet. A vízszigetelést a

földfelszín fölé 15 cm-rel kell felvezetni (a gyökérvédelemmel együtt) és a járható tetőknél alkalmazott megoldásokhoz hasonlóan meg kell védeni. Megoldás lehet a könnyű lemezburkolat, vagy beton, ill. műkő szegélyelemek alkalmazása Könnyű szerelt homlokzati falburkolatok lábazat feletti szakaszához lehetséges például könnyű szerelt vendégfal közbeiktatásával csatlakozni. Gyakoriak a kavics vagy zúzottkő szegélysávok is a falcsatlakozások kialakításánál. Alkalmazásuk a száraz növényzet meggyulladása esetén a tűz terjedését megakadályozza. Folyókával kombinált kavicságyas falszegély megoldási javaslatot mutatunk be a 2.48 ábrán 2.48 ábra Falcsatlakozás kialakítása folyóka közbeiktatásával c./ A víznyelők és környezetük kialakítása Alapvetően kétféle megoldás kínálkozik növényzettel telepített tetők esetén. Az egyik esetben a víznyelőrács, vagy lombkosár láthatóan megjelenik a zöldtető

felépítmény felszínén. Ez esetben kb 50 cm-es sugár mentén kavicsréteggel választják el a vegetációs rétegtől. Ilyenkor a szűrőréteget fel kell hajlítani a talajréteg és a kavicsréteg közé, a talajszemcsék oldalirányú A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 120 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 121 ► kimosásának megakadályozására. A másik esetben a víznyelő, illetve annak védőkosara a csapadékvíz elleni szigetelés magasságában rejtve marad, mivel felette ellenőrző (kirekesztő) aknát helyeznek el (Kontrollschacht), amelynek felső zárólapja gyakran hőszigetelt. Ebben az esetben a víznyelő környezete téli időszakban a fagykártól védett, további, a lefolyó környezete sötétben tartható, tehát a vegetáció benyomulásának az aknába így elejét lehet venni. A 249 ábrán

extenzív tetőhöz javasolt víznyelővel kombinált kirekesztő aknát mutatunk be. Nagyobb rétegvastagsághoz illeszkedő, elárasztást is lehetővé tevő kirekesztő akna beépítése látható a 2.50 ábrán 2.49 ábra Víznyelő beépítése un kirekesztő aknával A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 121 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 122 ► 2.50 ábra Kirekesztő aknás víznyelő intenzív zöldtető esetében 2.51 ábra Talajszint alatti öntözővíz utánpótlási lehetőségek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 122 ► Épületszerkezettan V. Lapostetők és tetőszigetelések A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 123 ► Lehetséges helyszínen lágy PVC-ből készített egyedi víznyelő készítése is, amit egyszerűsített

lombkosárral védnek, de természetesen a csapadékvíz elleni szigetelések körében elterjedten alkalmazott ismert víznyelők is beépíthetők (pl. Braas-Pemü típusú víznyelő, vagy Essergully 2000 típusú víznyelő). Előfordulhat a vegetációs réteg vízvisszatorlasztásos öntözése vízellátása, amikor a víznyelőbe túlfolyó peremet helyeznek, így biztosítva egy kívánatos mértékű átlagos vízszintet. Újabban kialakítottak már olyan csapadékvíz visszaforgatásos ill. vízvezetéki öntöző rendszereket is zöldtetők számára, amelyek automatikus működtetésére is van lehetőség Két ilyen külföldi példa vázlata látható a 2.51 ábrán Itt érdemes megemlíteni az un. felszín alatti mikroöntözési technológiát, amely esetben a vízadagoló elem a gyökérzónába lefektetett perforált cső A duplafalu perforált csövek könnyen eltömődnek, ezért kifejlesztettek olyan rugalmas falu csöveket, amelyek adagoló nyílásai csak 0,35

bar nyomás felett nyílnak, kisebb nyomáson pedig bezáródnak. Ez kizárja az eliszapolódást és védelmet nyújt a gyökérbenövéssel szemben is. Zöldtetők esetén elfogadott kedvező megoldás a falak és nagyobb felépítmények mentén vonalas elrendezésű rácsos vízgyűjtő elemek beépítése. Ily módon biztonságosan megvalósul a kényes részletektől a vízelvezetés, amelynek hatékonysága ellenőrizhető is a rácsok kiemelésével. A tűzihorganyzott rácsozású folyókaelemek sokféle változatban beszerezhetők. A folyókatest polipropilén vagy nemesfém kivitelben is alkalmazhatóak d./ Felülvilágítók, dongák, kupolák, lencsék csatlakozása Általánosságban a falcsatlakozásra vonatkozó elvek betartására kell ügyelni. Ezek körül a szerkezetek körül legalább 50 cm széles kavicsterítést kell alkalmazni. e./ Tűzvédelem, tűzszakasz határok kialakítása Tűzvédelmi szempontból kritikus helyzetet az elszáradt és még a tetőn

maradó vegetáció jelenthet. Tömör nyílás nélküli éghetetlen anyagú falszerkezetnél nem szükséges elválasztó sáv, viszont 80 cm-nél alacsonyabb parapetű ablakoknál, ill. teraszajtóknál, valamint üvegfalaknál a talajréteg és a szerkezet között min. 50 cm széles kavicsolt sáv, vagy beton, ill műkő járólap szükséges. A 252 ábrán a falszerkezetekhez való csatlakozás tűzvédelmi szempontjait szemléltetjük A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 123 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 124 ► 2.52 ábra Tűzvédelmi elvek szemléltetése tömör ill nyílászáróval tagolt falak környezetében. Nagyobb tetőfelület esetén a növényzettel borított felületet legalább 40 mként meg kell szakítani min. 1,0 m széles kavicsterítéssel, vagy járólap burkolattal Az extenzív zöldtetők, ha a

vegetációs rétegük legalább 3 cm vastag és legfeljebb 20 súlyszázalék organikus alkatrészt tartalmaz, valamint a d./ pont alatti többi feltétel is teljesül, akkor az un kemény fedésekkel azonos tűzvédelmi elbírálásban részesülhetnek. A tűzszakasz határok kialakításának elvét, a szükséges méreteket és a megszakító sáv alternatíváit mutatjuk be a 2.53 ábrán A zöldfelületek között kavicsterítés vagy beton ill. műkő járólapokkal fedett nem éghető anyagú elválasztó sáv egyaránt alkalmazható. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 124 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 125 ► 2.53 ábra Tűzszakasz határok kialakítási szabálya közbenső tetőfelületen 2.56 Zöldtetők készítése A növényzettel telepített lapostetők kivitelezése több szakaszból áll. Az első szakasz a

tetőszigetelés készítése, ami alapjában véve megegyezik a konvencionális tetőszigeteléssel. A zöldtetős felépítmény munkálatainak megkezdése előtt a csapadékvíz elleni szigetelést a további kivitelezőkkel közösen kell ellenőrizni és írásban átadni. A szigetelés elkészülte után következik a zöldtetős felépítmény rétegeinek elhelyezése (védőrétegek, drenázs stb.) Ezután a talajkeverék elterítésével (vagy vegetációs paplan elhelyezéssel) folytatódik a munka. Végezetül megtörténik a növényzet telepítése. A talajterítéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kertészeti, növényültetési munkához szokott szakemberek kertészeti szerszámaikkal sok kárt okozhatnak a tetőszigetelésben Ha kertészek végzik ezt a munkát, számukra megfelelő előkészítő oktatást kell biztosítani és a helyszíni művezetés során ügyelni kell arra, hogy szakszerű, a szigetelés biz- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalomjegyzék Vissza ◄ 125 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 126 ► tonságát nem veszélyeztető tevékenység folyjon. Jól összeállított talajkeverék esetén, különösen egyszerűbb extenzív tetőknél célszerű lehet a talajterítést a szigetelő szakemberekre bízni Itt is meg kell jegyezni, hogy a szigetelés mechanikai védelméül szolgáló réteg elegendő szilárdságú legyen ahhoz, hogy a véletlen sérüléstől megvédje a vízszigetelést. Amennyiben táblásított, vagy tálcás drenázs réteg készül, ügyelni kell az elemek illesztésére, mert ahol megszakad a szivárgó felület, mesterséges vízgát keletkezhet, ami elkerülendő. A zöldtető felépítmény vékonyabb lemez, ill fólia rétegeinél gondoskodni kell a leterített felületek ideiglenes leterheléséről, mert a szél elmozdíthatja, vagy a tetőről lefújhatja ezeket

a lepleket. A talajkeverék beemelése általában gépesítve történik, az elterítés lehetséges kézi erővel is, de léteznek olyan gépesítési megoldások, amikor alsó kiömlő nyílással kialakított konténerekkel folyamatos mozgatásával egyenletesen elteríthető a termőtalaj. Nagy alapterületű és nem daruzható épület esetében korszerű megoldás a légnyomásos tömlős szállítás. A növényzet telepítése ültetéssel (gyökérlabdáról), hajtásról vagy sarjról való telepítéssel, magról (vetéssel) továbbá előtermesztett növénytálcákkal és un. vegetációs paplannal, esetleg ezen felsoroltak kombinációjával lehetséges. 2.57 Zöldtetők fenntartása, üzemeltetése Az egyszerű extenzív zöldtetők növényzete a telepítés utáni rövid megerősítő ápolás kivételével általában nem igényel karbantartást. Egyes rendkívül aszályos időszakokban azonban érdemes nedvesség utánpótlásról gondoskodni. Az alacsony

növésű extenzív növényzet esetén az őszi száradásból eredő problémák általában elhanyagolhatók. Egyes nagy felületű azonos időszakban virágzó vegetációk esetében időszakonként esztétikai okokból indokolt lehet növényzetcsere az évszakok változásának megfelelően. Intenzív tetőkertek esetében rendszeres kertészeti gondozás, ápolás szükséges Ebbe beletartozhat a növények nyírása, gyomtalanítás, öntözés, egyes felületeken kaszálás, valamint az elszáradt levelek, növénydarabok eltávolítása. Sűrű magas nem örökzöld növényzet esetén a száradt lombok, ágak eltávolítása tűzvédelmi szempontból is indokolt lehet. A zöldtető fenntartásához természetesen hozzátartozik a tető kiegészítők időszakos ellenőrzése is Különösen fontos a víznyelők ellenőrzése és az eltömődés megakadályozása Intenzív tetőknél a locsolás technikai feltételeit minden esetben biztosítani kell, de ez extenzív

tetőknél is célszerű lehet. A torlóvizes öntözési rendszernél technikailag megoldható már a fölösleges csapadékvíz mennyiség tárolása, erre kialakított tartályokban és a külső A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 126 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Lapostetők és tetőszigetelések Vissza ◄ 127 ► vízszint csökkenése, ill. extrém aszályos időszak esetén automatikusan is vezérelhető a szükség szerinti vízvisszaforgatás (ha kell vezetékes vízzel kiegészítve). A gondozáshoz tartozik még az esetleges szakaszos növényhiányok pótlása és az erózió okozta elváltozások kiegészítése, pótlása a termőtalaj felületén. A szerkezeti részletek kialakításának újabb szempontjait vetették fel a növényzettel telepített tetők sajátosságai. A tetőszigetelési fejezetet ezért a zöld tetőkre vonatkozó legfontosabb

szerkesztési alapelvek ismertetésével zárjuk. Mivel a növényzet gyökérzete meglehetősen nagy veszélyt jelent (a nem gyökérálló) vízszigetelésre, ezért ilyen esetben a gyökér elleni védőréteget folyamatosan a teljes felületen be kell építeni és a szegélyeknél fel kell vezetni a falcsatlakozás felső széléig. A víztároló (drenázs) réteg és a termőtalaj között minden esetben nem korhadó anyagú filc jellegű szűrőréteg beépítése szükséges, hogy az erózió ne hordja el a talaj finom szemcséit az alsó rétegekbe ill. a csapadékvíz elvezető hálózatba A szélső falak és különösen a víznyelők környezetében növénymentes védőterületet kell biztosítani Ha a víznyelő környezete hőszigetelt un ellenőrző aknába kerül a téli befagyás megelőzhető és a napfénytől elzárt területre a növényzet sem próbál a tőle megszokott intenzítással behatolni, így a víznyelő környezete lefolyásbiztos maradhat. A zöld

tetők tűzvédelmi előírásai közül kiemelendő, hogy a növényzettel fedett felületet 40 m-ként legalább 1 m széles éghetetlen sávval (kavics, beton járólap) meg kell szakítani. A füvesített tető nyílással tagolt falhoz való csatlakozása esetén pedig 50 cm széles éghetetlen anyagú védősávot kell alkalmazni és az ablak alatti parapetfal nem lehet 80 cm-nél alacsonyabb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 127 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Irodalomjegyzék Vissza ◄ 128 ► Irodalomjegyzék Dr. Gábor László: Épületszerkezettan I-IV Budapest, Tankönyvkiadó Lévai Jenő: Épületszerkezetek I-II. Budapest, Tankönyvkiadó Bruzsa László: Épületszerkezetek (ábraanyag). Budapest, Tankönyvkiadó Dr. Tallós Elemér – Dr Koppány Attila: Épületszerkezetek Budapest, Tankönyvkiadó Dr. Koppány Attila: Épületszerkezettan I-II Győr,

1994, Novadat Kiadó Dr. Petró Bálint: Az épületszerkezettan és az épületszerkezetek tervezése Budapest, 1991, Építésügyi Tájékoztatási Központ Dr. Fekete Iván: Épületfizika kézikönyv Budapest, 1985, Műszaki Könyvkiadó Kardos Andor – Dr. Valkó Gábor: Építőipari kézikönyv Budapest, 1977, Műszaki Könyvkiadó Péli József: Vízszigetelő munka. Bitumenes és műanyag szigetelések Budapest, 1989, Műszaki Könyvkiadó Dr. Széll László: Magas- és lapostetők Budapest, 1973, Műszaki Könyvkiadó Dr. Beleznay Géza: Biztonságos tetőszigetelések Budapest, 1986, BME Mérnöki Továbbképző Intézet Hansági Béla: Bádogos munkák. Budapest, 1983, Műszaki Könyvkiadó Ot Hoffmann: Handbuch für begrünte und benutzte Dächer Verlagsanstalt Alexander Koch, 1987, Leinfelden-Echterdingen Dieter Reiche: Dachbegrünung. Einfach und dauerhaft Berlin, 1992, Verlag für Bauwesen GmbH Hidy István – Prekuta János: Ez a flóratető. Budapest, 1992,

proNatur Kft Gründach. Richtlinien für die Planung, Ausführung und Erhaltung(Entwurf, Juli 1993)Verband für Bauwerksbegrünung, Wien, 1993. Bernd Grützmacher: Grasdach und Dachbegrünung. München, 1993, Georg D.W Callwey Verlag Dr. Koppány Attila: Grabodach zöldtető Győr, 1994, Tervezési Útmutató Dr. Koppány Attila: Zöldtetők Budapest, 1994 11-12 sz, Magyar Építőipar Dr. Koppány Attila: Új zöldtető rendszer Magyarországon Építés, felújítás Budapest, 1994. I évfolyam 5szám, MB Kiadó Kft Pataky Rita – Horváth Sándor: Ökologikus tetőfelújítás. Építés, felújítás, Budapest, 1994 1 évfolyam 1szám H.JKrolkiewicz: Lapostetők felújítása zöldnövények telepítésével Építés, felújítás Budapest, 1994. 1 évfolyam 3szám A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 128 ► Épületszerkezettan V. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Irodalomjegyzék Vissza ◄ 129 ►

Karl-Henz Härtl: Dachbegrünung. Naturbuch Verlag Augsburg, 1994 Hidy István – Prekuta János – Varga Gábor: Flóratetők tervezési és kivitelezési szempontjai. Budapest, 1995, proNatur Kft Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei. Épületszigetelők és Tetőfedők Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) Budapest, 1999 Gernot Minke: Zöldtetők. Budapest, 2002, Cser Kiadó FLL: Zöldtetők tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelve. Zöldtetők irányelve. Magyar Kiadás ZMS Kft Győr, 2002 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalomjegyzék Vissza ◄ 129 ►