Szociológia | Devianciaszociológia » Zsigmond András - Futballhuliganizmus

Kutatási terv Futballhuliganizmus Készítette: Zsigmond András II. éves szociológushallgató Futballhuliganizmus Az információgyűjtést minden tudományban módszernek nevezzük. A módszertan eszközöket kínál, ahhoz, hogy a kutató ötletei cselekedetekké váljanak. A kutató gondolatai általában egy jelenséggel kapcsolatos egy vagy több kérdés körül forognak. Módszerek azok az eljárások, amelyeket a kutató az információ összegyűjtésekor alkalmaz. Nagyrészt a megválaszolandó kérdés típusától függ, hogy a kutató milyen sajátos módszert alkalmaz a konkrét vizsgálat során. Ezen módszerek közé tartozik a kérdőíves vizsgálat is A kérdőíves vizsgálat a leggyakoribb primer kutatási, információszerzési technika. Célja információgyűjtés, az emberek, illetve a népesség meghatározott csoportjától, csoportjaitól. Koncepció felvetése Napjainkban az emberiség folyamatosan megújuló és dinamikusan változó korát

éli, az emberiség összességét tekintve társadalmat alkot. E társadalom folyamatos változást, átalakulást mutat, mely folyamatára külső és belső tényezők egyaránt hatnak. Bármelyik figyelmes szemlélő, mint egyén, mint individuum könnyűszerrel találhat a társadalomban legyen - az mikro vagy makro környezetét tekintve releváns társadalmi problémákat. Ezen társadalmi problémák alapesetben megnehezítik a társadalom egészének vagy részének működését. Éppen ezért ezen társadalmi problémák orvoslásra szorulnak A társadalmi problémáknak se szeri, se száma. Ezen társadalmi problémák közül én egyet szeretnék kiemelni oly módon, hogy lehetséges megoldást kínálok rá. Azért teszem ezt így, mert ha rámutatnánk a társadalmi problémára anélkül, hogy lehetséges megoldást kínálnánk fel, akkor a kritikával csak konzerválnánk 2 a negatív viszonyt. Ezen társadalmi probléma a sporthuliganizmus ezen belül is a

futballhuliganuzmust. A világon számos sportág létezik, mely az egészséges életvitelen, a versenyszellemű kikapcsolódáson túl sok esetben gazdasági - pénzügyi lehetőségeket is nyújt a szponzorok számára. A sporthuliganizmus az imént említett tényezőre negatív hatást fejt ki. Éppen ezért termetes károkat okozhat az adott sportágnak. Legelterjedtebb formája a sporthuliganizmusnak a futballhuliganizmus. Ezen problémára kínálok egy lehetséges megoldást Lássunk néhány példát arra, hogy milyen károkat okozhat a futballhuliganizmus. Demoralizáló hatást fejt ki, anyagi károkat okoz, a játékban szereplő csoportoknak erkölcsi veszteségeket okoz, rontja a sportág eredeti célját, e szerint a szórakozási és kikapcsolódási szintet tekintve törvénybe ütköző cselekedetek valósulnak meg. Ezen problémák kiküszöbölésére számos megoldást kínáló szankciókat vezettek be, kisebb - nagyobb sikereket elérve. E

problémakörben végzett előzetes kutatásaim is azt igazolják, hogy egy releváns társadalmi problémával állunk szemben. Hipotézis A futballhuliganizmus visszaszorításának vagy teljes megszüntetésének egyik hatékony módszere az lenne, ha a rendbontó cselekedeteket az eddigi gyakorlathoz hasonlóan szankcionálnánk úgy, hogy annak legelemibb kiváltó okát korlátozzuk. Mit értek ezen? A futballhuliganizmus továbbiakban huliganizmus elsődleges kiváltó oka az indulatok elszabadulása. Az indulatok kiváltásának indítéka pedig maga a mérkőzés. Nyilvánvalóan nem lehetséges megoldás magának a sportágnak a 3 megszüntetése. Ám már nyugaton a mérkőzés szankció jellegű időhatárolt felfüggesztése vagy a mérkőzés más időpontra történő átütemezése alkalmazott módszer. Ha a rendbontás elér egy bizonyos, rendfenntartók által meghatározott küszöböt, akkor a mérkőzést felfüggesztik 10 percre. Ezen intézkedés hatásköre

nyugaton a mérkőzésvezető, a bíró hatáskörébe tartozik. De ez csak a pálya területére vonatkozik. Amennyiben a rendbontás nem szűnik meg, a mérkőzést teljesen átütemezik egy másik időpontra. Nyilvánvaló, hogy ezen szankciók bevezetése további indulatokat gerjesztene, de miután a köztudatban elterjedt szokássá válna, beváltaná a hozzáfűzött reményeket. Ezt ugyan egyfajta kollektív büntetésnek is lehet minősíteni, de elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy itt tulajdonképpen nagy tömegek diszciplinálásáról van szó. Erre pedig a hadseregben is a pszichológia által kidolgozott tudományos módszerek vannak. Tény, hogy a politikai erők, hasznot vagy erkölcsi bázisképzésre akarják felhasználni ezen tömegrendezvények indulati és erkölcsi hátterét. Nyilvánvaló, hogy az általam említett módszer tényleges bevezetését több kisebb - nagyobb változatásnak kell megelőznie. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy melyik

fontosabb, a politikai, gazdasági befolyás, érdekek, a szurkolók kulturált és biztonságos szórakozása, pedig nem az én tisztem. Célom, hogy ezen módszer bevezetése előtt megismerjem azon csoportok nézőpontját a hipotézisemről, akiket a leginkább érint, a szurkolókat. Ezen nézőpontok, információk megszerzésére a kutatásmódszertan által meghatározott módszerek segítségével fogok hozzájutni, majd konzekvenciát vagy konzekvenciákat levonni, melyek megerősítik vagy elvetik a hipotézisemet. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a szurkolói táborok összetétele már nem olyan könnyen meghatározható, mint korábban. Azért azt el kell ismernünk, hogy van egy réteg, amelynek a mérkőzéseken nem a foci a legfontosabb, hanem az indulatkelés az agressziók kiváltása érdekében. Így az esetlegesen ezen személyek által adott vélemények a témával kapcsolatban elfogultságukkal kapcsolatban nem fogja a valóságot 4 fedezni. Ezen

személyek nem csak a mérkőzés tartama alatt, hanem azt megelőzően és azt követően is végrehajtják sokszor közrendellenes cselekedeteiket, melyek már a rendőrség hatáskörébe tartozó feladatok. Szerencsére ezen személyek száma az össz-szurkolói sokaságot tekintve elenyésző. Balszerencsére ez a kis szám is elegendő a probléma előidézésére Konceptualizáció A vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének konkrét meghatározása Futballhuliganizmus Többféle válasz is adható arra, hogy mit kell érteni futballhuliganizmus alatt. A nemzetközi szakirodalom általában azt a választ fogadja el, amely magába foglalja a futballmérkőzésekkel kapcsolatos, tehát a találkozó előtt és után történt bármely erőszakos cselekményt. Ezek alapján a futballhuliganizmus: - a mérkőzés előtt, alatt és után bekövetkezett rendellenes cselekmények összessége. Ezt értem én is futballhuliganizmuson A mérkőzés szankcionált

időkorlátozása: azt jelenti, hogy a mérkőzés játékmenetét megszakítják, és meghatározott ideig szüneteltetik, a meghatározott idő elteltével a mérkőzést tovább folytatják. A mérkőzés felfüggesztése: azt jelenti, hogy a játék menetét megszakítják úgy, hogy annak folytatását egy másik naptári napra jelölik ki. 5 Az agresszív viselkedés olyan emberi viselkedés, amelyet nem a racionalitás, hanem az érzelmek és indulatok vezérelnek. A provokatív viselkedési forma, amelynek célja a szándékos indulatkeltés. Mindezek a fogalmak saját értelmezések és megfogalmazások alapján történtek. Ezek alapján kell értelmezni őket. Operaionizálás A kutatásban mérni kívánt változókat diszkrét változóként vizsgálom, melyeket ordinális skálán fogok mérni. Azért így, mert a vizsgálandó, mint a szempontjából célravezetőbb és így relevánsabb adatokhoz juthatunk a mintavétel során. A vizsgált változókat

tehát diszkrét-ordinális változó formájában fogjuk vizsgálni, az úgynevezett Lickert - skála alkalmazásával. A Lickert - skála lényege, hogy egy állítást vagy egy kérdést tartalmaz. Példa: - teljesen egyetért - nagyon is helyesli - egyetért - helyesli - nem ért egyet - nem helyesli - egyáltalán nem ért egyet - egyáltalán nem helyesli - nem tudja - .stb Kutatási módszer A kutatás felderítő jellegű. Az ilyen típusú kutatásoknál leggyakrabban alkalmazott módszert, a kérdőív alkalmazását fogjuk használni. A kutatás azért lesz felderítő jellegű, mert ez idáig hosszútávon felhasználható releváns adatokat semmilyen kutatatás nem eredményezett. Azért nem eredményez, mert 6 a vizsgát csoport időközönként, nemzetiségenként, helyenként túlzottan eltérő ahhoz, hogy megismételhetően felhasználható legyen. Egy példa: Angliában végzett kutatás, melynek célja az volt, hogy felderítse a futball huliganizmus

okait, ugyan adhat nekünk választ arra, hogy az adott mérkőzésen miért törtek fel az indulatok, de ezt az információt, mér nem fogjuk tudni felhasználni egy magyarországi mérkőzés indulatainak megértéséhet. A futballmérkőzések hangulata, indulatok előtörésének több oka is lehet. Ilyen okok lehetnek pl.: - tényleges szurkolói ellentét, mely sokszor két tradicionális múltra visszatekintő csapat szurkolói között tör fel. Ezen esetekben az eredeti konfliktust kiváltó okok már régen feledésbe merültek. - spontán feltörő indulatok, mely a futballmérkőzés során a játék folyamatából adódó helyzetek indukálnak - társadalmi elégedetlenség, melyet, a szurkolótábor védelmében egyes személyek úgymond a tömeg védelme alatt hangoztatnak - agresszív indulatok, melyek egyes egyének egyéb saját egyéni jellegű indulataik levezetése miatt tesznek. Láthatjuk, hogy nagyon nehéz konkrét okokat meghatározni, sok esetben több

ok is felmerülhet, de két egyforma jellegüknél fogva nem létezhet. Ebből következően egymásra vonatkoztatható konzekvenciák sem szűrhetők le. Leegyszerűsítve, ha például a tényleges szurkolói ellentétek lennének a kiváltó okai egy futballmérkőzés alkalmával spontán vagy tervezetten létrejövő huliganizmusnak. Ezt a tényt nem tudnánk rávetíteni egy másik mérkőzés szurkolói ellentéteinek megértésére, mert különböző csapatok szurkolói között különbözőek ellentétek okai. Ugyan így más társadalmakban is mások a szurkolói ellentétek és a konfliktusok kiváltó okai. 7 A módszertől azt várom, hogy átfogó képet kapjak arról, hogy az össz szurkolói tábor hogyan vélekedik a futball huliganizmusról, az általam felvetett hipotézisről, mely egy lehetséges megoldást kínál a problémára. Felderítő jellegű, azért, mert lehetséges, hogy a szurkolói táborok úgy is vélekedhetnek, zömmel, hogy az ilyen jellegű

ellentétek hozz tartoznak a mérkőzés menetéhez, mert ez egyfajta inspirációt nyújthat a csapatoknak, arra vonatkozóan, hogy jobb teljesítményre sarkallják őket. Vagy azért, mert úgy vélekedhetnek, hogy ezen fajta indulatok elfogadhatóak, tradicionálisan beépültek a játék menetébe és a körülölelő szokásvilágába. Mintavétel és populáció Jelenség lokalizálása térben és időben. A kutatás eredményeitől függően változhat az, hogy egyszeri vagy panel vizsgálatot fogunk végrehajtani. A mintavétel helye és ideje: - Idő: a futballmérkőzések őszi és tavaszi idénye. Egy futballidény alatt Őszi idény: augusztustól decemberig Tavaszi idény: februártól júniusig - Helye: labdarúgó stadionok. - Populáció: szurkolói tábor 8 Mintavételi keret Csak az NBI-es csapatok mérkőzését vesszük figyelembe (rangadók, kupamérkőzések). Azért csak ezeket, mert az eddigi jegyeladási adatokat figyelembe véve ezeknek a legnagyobb

látogatottsága, s mint ilyen, itt a legalkalmasabb a minta az alapsokaságot tekintve. Általában 10000 főnél több Másrészről a futballhuliganizmus itt a leggyakrabban előforduló jelenség. Mintavételi eljárás Mivel előre nem lehet tudni, mekkora lesz szám szerint a minta, így a legcélravezetőbb az úgynevezett egyszerű véletlen kiválasztás. A mi esetünkben minden 10.szurkoló A teljes mintavételt előzze meg egy próbafelvétel, módja az itt leírtak. Ideje az első rangadó, a hazai csapat stadionjában Célja „ex post fact hip”. Adatgyűjtés Az adatgyűjtéshez a mintavétel szolgál alapul. Gyakorlati megvalósítás: a mérkőzésre szolgáló belépőjegyek sorszámozottak, így a sorszámban minden 10. belépőhöz adunk egy kérdőívet és egy borítékot A kérdőívek sorszámozva lesznek „00001” -tól egészen „10000”-ig. A kérdőív tetején lesz egy megjelölt rész, ami letéphető. A kérdőív mindkét részén szerepelni fog a

kérdőív sorozatszáma, a letéphető részen csak sorozatszám, míg a másikon a sorozatszám és a kérdések fognak szerepelni. Igény szerint 9 reklámtollat is biztosít a kérdezőbiztos. A kitöltésre szánt kérdőív anonim A kérdőíveknek kitöltési ideje a mérkőzések szünetében, a félidőben történhet meg. Ez az idő általában 15 perc körül szokott lenni, mely bőven elegendő a kérdőív kitöltésére. A kitöltés után a kérdőívet borítékba teszi a kitöltő, és távozáskor a kijelölt helyen le kell adni. Azért, hogy a szurkolók motiválva legyenek a kérdőív kitöltésében, a kérdőívek közük kisorsolnak 4-et. A kisorsolt sorszámok tulajdonosai saját csapatuktól relikviát nyernek, például kedvenc csapatuk vagy játékosuk által dedikált labda, fénykép vagy póló. A sorsolásban csak a teljesen kitöltött kérdőívek vesznek részt. A sorsolási játékszabályokról és a kitöltési útmutatóról a kérdőív

hátoldalán találnak tájékoztatást. Adatok feldolgozása A kérdőív 17 kérdést fog tartalmazni. Mindegyik kérdést a Lickert - skála alapján lesz megszerkesztve az egyszerű feldolgozás érdekében. Ezek alapján a kérdőívben szereplő kérdések is diszkrét-ordinális fajtájú változókká lesznek alakítva. Mindegyik kérdés egyben egy állítás lesz, melyekre a következő válaszok adhatók. Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem ért egyet 10 Nem tudja Kódutasítás A kódok a teljesen egyetérttől a nem tudja válaszig változhatnak. A válaszadó a válaszát „X”-szel jelöli. A kérdőíven szereplő kérdéssor 1-17-ig lesz beszámozva. Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem ért egyet Ezek alapján: Válasz Kódérték Teljesen egyetért 1 Egyetért 2 Nem ért egyet 3 Egyáltalán nem ért egyet 4 Nem tudja 5 11 Nem tudja Adathiány vagy kódhiba Adathiány az, ha az

adott kérdésre semmilyen válasz nincs vagy egynél több válasz érkezik. Ezek alapján az adathiány kódja „0” Nem tekinthető adathiánynak az, ha egy kérdésre két válasz érkezik, de az egyik egyértelműen javított. El kell vetni el kell fogadni Adatok elemzés A kutatás teljes időtartamának befejezésével és az adatok begyűjtése után. Az adatokat, kérdőíveket átnézzük, és kiszűrjük a hibákat. Megkapjuk a teljes sokaság adatait (az eladott jegyek) és a minta adatait (a kitöltött kérdőívek). Ezekből az adatokból tudjuk meg az alapsokaság számát és a minta számát. Ezt követően a meglévő adatokat feldolgozzuk Gyakorisági táblába rendezzük őket, majd statisztikai eljárásokkal értékeljük azokat. Figyelembe vesszük a minta eloszlását az alaphipotézis függvényében. Megállapítjuk a kapott adatokból, a hipotézisről alkotott véleményeket. Megnézzük a minta eloszlását, szórását, mediánját, móduszát. Egy,

illetve két mintás t’ – próbás szignifikancia vizsgálatot hajtunk végre. Tesszük ezt annak érdekében, hogy következtetéseket tudjunk levonni a hipotézisünkre. A kétmintás t” – próbát csak akkor végezhetjük el, ha erre előzetesen az F-próba lehetőséget biztosít. 12 Kérdőív vázlat 1. Mindig időt szakítok arra, hogy szinte minden futballmérkőzésre eljárjak. Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 2. Csak egy kedvenc csapatom van Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 3. Csak egy konkrét szurkolói táborba tartozom Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 4. Csak a saját csapatom mérkőzéseire járok Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 5. Helyesnek és fontosnak tartom a csapatok buzdítását Nagyon is Helyesli Nem helyesli helyesli

Egyáltalán nem helyesli 13 Nem tudja 6. Családtagjaim is elkísérnek a mérkőzésekre (pl: a gyereke(i)m) Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 7. Általában elégedett vagyok a mérkőzések hangulatával Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 8. Elfogadom a szurkolótársaim akár túlzott indulatait is Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 9. Elfogadom az ellen szurkolótábor túlzott indulatait is Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 10.Elítélem a túlzott indulatokat, melyek akár provokatívak is lehetnek Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 11.Viszonzom a csapatom vagy szurkolótáborom ellen irányuló agresszív viselkedést. Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem ért egyet 14

Nem tudja 12.Elítélem még a legkisebb mértékű rendbontást is Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 13.A rendbontások (huliganizmus) zavarja a mérkőzés színvonalát Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem Nem tudja ért egyet 14.A mérkőzés szankcionált időkorlátozását helyesnek tartom Nagyon is Helyesli Nem helyesli helyesli Egyáltalán nem Nem tudja helyesli 15.Helyesnek tartom a mérkőzés felfüggesztését, amennyiben az indokolttá válna. Nagyon is Helyesli Nem helyesli helyesli Egyáltalán nem Nem tudja helyesli 16.A felvázolt módszerekkel egyetértek, megoldást jelentene a futballhuliganizmus visszaszorítására? Teljesen Egyetért Nem ért egyet egyetért Egyáltalán nem ért egyet 15 Nem tudja 17.A teszt kitöltésében csak a lehetséges nyeremény inspirált Teljesen Egyetért Nem ért egyet Egyáltalán nem egyetért Nem tudja ért

egyet A kérdőív tényleges formája egy lapra kicsinyített formában jelenne meg. Melynek a hátulján szerepel egy tájékoztató a kérdőív kitöltéséhez. A kérdőív hátulján szereplő tájékoztató szöveg. Tisztelt Szurkolótársunk! A kezében tartott kérdőívet (ANONIM), mely egyben egy tombola is a Magyar Labdarúgó Szövetség megbízásból készítettük. Reméljük, hogy válaszaival megoldást találunk az általunk keresett kérdésekre. A kérdőív célja, hogy felmérje a magyar labdarúgás szurkoló táborának szokásait, a rendezvények színvonaláról történő tájékozódás annak érdekében, hogy minél teljesebb szórakozást és kikapcsolódást nyújtson az Önök részére. Nyílván valóan Ön is rendelkezik kialakult véleménnyel a mérkőzésekről. Megítélésünk alapján a mérkőzések színvonalát befolyásolhatja a futball-huliganizmus. A mi értelmezésünk szerint a futball-huliganizmus a következőt jelenti: a

nemzetközi szakirodalom általában azt a választ fogadja el, amely magába foglalja a futballmérkőzésekkel kapcsolatos, tehát a találkozó előtt és után történt bármely erőszakos cselekményt. Bízunk abban, hogy válaszaival segítséget fog nyújtani abban, hogy az előzőekben felvázolt kérdéseinkre megkapjuk a választ, melyek segítségével tisztábban láthatunk és ezáltal emelhetjük a mérkőzések színvonalát. 16 A nyertes tombolák sorszámait a mérkőzés követő héten csütörtökön a Nemzeti Sportban megtalálja. A nyeremények átvehetőek a MLSZ budapesti székházában. A tombolán megnyerhető ajándékok: a sorszámozott kérdőívek közül kisorsolásra kerül 4 db. Nyeremények: A jelen mérkőzésen résztvevő futballcsapat által dedikált - mez - vagy labda - vagy a csapat bármely játékosával, esetleg a teljes csapattal készült fotó, természetesen dedikálva (csapatfotó esetén az egész csapat aláírásával).

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A kérdőív 17 kérdést tartalmaz, minden egyes kérdés 5 db konkrét válaszadási lehetőséggel láttuk el. Az Ön dolga mindösszesen annyi, hogy lehetőleg minden kérdésre válaszolva, hiszen ez a sorsoláson való részvétel egyik feltétele a vélekedésének megfelelő választ jelölje meg. A kitöltéshez reklámtollat a kérdőív osztásakor biztosítjuk. A toll ajándék, tehát ingyen van és haza lehet vinni. A kérdőív tetején található sorszámozott és perforált részt kérjük letépni és megtartani. A kitöltött kérdőíveket pedig távozáskor a kijelölt urnákban kérjük leadni. FONTOS!!! FONTOS!!! A kérdőívben előforduló fogalmak magyarázata: 17 FONTOS!!! A mérkőzés szankcionált időkorlátozása: azt jelenti, hogy a mérkőzés játékmenetét megszakítják, és meghatározott ideig szüneteltetik, a meghatározott idő elteltével a mérkőzést tovább folytatják. A mérkőzés

felfüggesztése: azt jelenti, hogy a játék menetét megszakítják úgy, hogy annak folytatását egy másik naptári napra jelölik ki. Az agresszív viselkedés olyan emberi viselkedés, amelyet nem a racionalitás, hanem az érzelmek és indulatok vezérelnek. A provokatív viselkedési forma, amelynek célja a szándékos indulatkeltés. Mindezek a fogalmak saját értelmezések és megfogalmazások alapján történtek. Ezek alapján kell értelmezni őket. Segítségét előre is köszönjük! Kellemes szórakozást és jó szurkolást kívánunk! A rendezőbizottság 18 Alkalmazás Az eredmények ismertetése, következmények felbecsülése - Az alaphipotézis elfogadása - Az alaphipotézis elvetése - Új hipotézis alkotása - A hipotézisben szereplő módszer gyakorlati, kísérleti jellegű bevezetése. Érdekeltségek és ajánlás A kutatási tervet az MLSZ, az ORFK, az MSSZ valamint a KRBO szervezetek figyelmébe ajánlom. Pénzügy költségek -

Kérdőív elkészítés, nyomtatás ára 15 Ft/db - Boríték 20 Ft/db - Anyaggyűjtő csoport 100.000 Ft - Adatfeldolgozás 150.000 Ft - Statisztikai csoport 250.000 Ft - Kisegítő rendelkezési csoport 100.000 Ft - Saját díj 850.000 Ft 19 A kutatási tervet az MLSZ-nek ajánlom, mivel a tényleges alkalmazás bevezetése végső soron az Ő hatáskörükbe tartozik. A továbbiakban szemléltetés gyanánt ízelítőt kaphatunk az MLSZ és a futball huliganizmus kapcsolatára. Látni fogjuk az okozott problémák hatását, történeti áttekintést nyerhetünk arra vonatkozóan, hogy az MLSZ, ORFK, stb. továbbiakban illetékes szervek milyen megfigyeléseket valamint intézkedéseket tettek a futball huliganizmus visszaszorítására. Továbbá látni fogjuk ezek eredményességét Néhány atléta és egy-két tornatanár érdeklődött a „rúgólabda” iránt, amelyben egy új „tornaszer”-t láttak és talán arra gondoltak, hogy bevezetik diákjaik

szórakoztatására ezt az új játékot. Az 1886-ban megjelent Képes sportnaptár-ban Szokolay Kornél írt a labdarúgásról a „Három angol labdajáték” című cikkében. A labdarúgás magvait hazánkban először az iskolai testnevelés talajában hintették el. A pesti református főgimnázium tanulói számára Baráth Ferenc, magyar nyelv- és irodalom tanár kezdeményezésére, 1882-ben Szabadtéri Játszó Társaság alakult. Később, a budai diákok után, 1893 szeptemberében a Ferenc József Nevelőintézet V. osztályos növendékei már Football Club néven kis társaságot is alapítottak. Egy hónap múlva Budapesten, a tornatanárok számára országos játéktanfolyamot szerveztek. A mintegy ötven résztvevőnek, Ottó József dr. fővárosi reáliskolai tanár ismertette, majd a gyakorlatban is bemutatta a „rugdaló”-játékot. A BBTE történetéből tudjuk, hogy tagjainak egy része 1893-tól rendszeresen hódolt ennek az új játéknak. 1894 május

8-án egy torna- és játékünnepély keretében – amelyen a BBTE, a BTC, a MAC, az MTK, az NTE és az OTE tagjai vettek részt – szerepelt a labdarúgás is. 1895 tájáról vannak az első biztos adataink arról, hogy nálunk is felébredt az érdeklődés az Angliában már régóta űzött labdajáték iránt. A Sport Világ novemberi száma hosszabban foglalkozik a futballjátékkal. Ettől kezdve csaknem minden számban találunk egy-két labdarúgó hírt. Arról is tudósítanak, 20 hogy a MAC tagjai egy vasárnapon gyalogló kirándulás helyett labdarúgókirándulást rendeztek Cinkotára. A következő év, a millennium éve, az ezredévi kiállítással kapcsolatos nagy sportünnepségek és az athéni olimpiász jegyében telik el. Az akkori népszerű sportágak – az atlétika, kerékpározás, úszás, evezés – mellett még szóhoz sem juthat a csirában lévő magyar labdarúgás. Az első futball-labdát az egyik forrás szerint Perry, a magyar atléták

angol edzője hozta volna, de hitelesebb adat, hogy 1896 késő őszén Löwenrosen (Lányi) Károly – aki előbb bejárta Angliát és Amerikát – futball-labdát hozott magával, két csapatot szervezett, s azokkal a Pék erdőben mérkőzést is játszatott. Bármilyen kevés adatunk van az 1897. évet megelőző időkről, két dolog mégis bizonyos. Az egyik, hogy a futball-labdát már ismerték nálunk 1897 előtt is, játszottak vele, de rendszer és valódi szabály nélkül. A másik, hogy a játék megszületése nálunk is akkor történt meg, amikor az első magyar labdarúgó csapatok kiléptek a nyilvánosság elé. Ez pedig 1897 elején történt meg, innen kell tehát számítanunk a magyar labdarúgás történetét. E rövidke történeti áttekintő után lássuk napjaink helyzetét. A magyar labdarúgás vezetői karöltve rendvédelemi szervekkel és a minisztériummal közösen kidolgozott tervezetének a legfontosabb pontja, hogy fokozzák a rendőri

jelenlétet a pályákon: a karhatalom a lelátón lesz jelen, nem pedig a szektorok előtt. A liga a hátralévő NB I-es találkozókra egyszeri díjat fizet az ORFK-nak. A biztosítás ára – a veszélyességi foktól függően – meccsenként 250, 500 vagy 750 ezer forint lesz. A szerződést várhatóan a jövő héten írják alá. További biztonsági megoldás az lehet, hogy a stadionokban át kell építeni a vendég és a hazai „kemény mag” által használt szektorokat: a kerítéseket magasítják, a székeket leszerelik, s ahol nincs, ott árkokat, biztonsági sávokat létesítenek. Ezen felül a pályához legközelebb eső első öt sort lezárják és 21 videorendszert telepítenek. Erre a rekonstrukciós programot irányító GYISM már átutalt 100 millió forintot. 2003 február elsejétől a „kemény magok” által használt szektorokba csak névvel és fényképpel ellátott igazolvánnyal lehet belépni, s az azonosítást a rendőrök végzik majd.

A 2003/04-es idényben csak olyan cég láthat el rendezői feladatokat, melynek alkalmazottjai megszerezték a szükséges szakvizsgákat és az MLL speciális tanfolyamát is elvégezték. Kiemelt mérkőzéseken a vendégszurkolók létszámát korlátozzák, s a kezdés előtt két órával már csak hazai nézők válthatnak belépőt – adta hírül az MTI. A mai magyar „futballban” minden megtörténhet. (Mármint minden, ami rossz) Az is, hogy egy hajdani nagy csapat hozzá még távolról sem hasonlító „utódát” a liga az ötödosztályba minősíti vissza; és az is, hogy egy másik legendás alakulat jelenlegi változata önmagát fokozza le BLASZ I-essé. Miként azt – még az itthoni viszonyok közt is kirívóan ügyetlen, nemtörődöm, sportági katasztrófafilm felvételére alkalmas „játékával” – a Kispest tette szombaton. S rögtön bocsánatot is kérek a BLASZ I-től. Mert nyilvánvaló: ahol ilyen színvonalú az első osztály, ott egészen

siralmas nívójú az ötödik, ám afféle nihil, amely ezt a kispesti tizenegyet (tizennégyet) jellemezte, a Budapest-bajnokságban – egyáltalán: sehol – sem képzelhető el. A Bozsik-stadionban az ambíció olyan mértékű hiányának lehetett tanúja a néző, hogy azon kellett elgondolkodni: ezek a XIX. kerületi „labdarúgók” vajon akarnak-e valamit a futballtól? Sőt már a kérdés felvetése is önbecsapás, mert a látottak alapján kizárólag az a válasz adható: nem akarnak semmit. Képzeljék, mit kell ahhoz „produkálni”, hogy tehetetlen dühében a saját együttesét csürhézze a valamikori kispesti tábor még megmaradt részének, a mindössze másfél ezer szurkolónak némelyike! Mármint azután, hogy előbb ütemesen 22 felhangzott a „Hol a Kispest?”, majd maró gúnnyal – nem a meccs végén: a második félidő közepén – a „Szép volt, fiúk!” kiáltás. S közben egy néző „szólóban” ordította: „Menjetek a

francba!” Magam már az első negyedóra elteltével kedves kollégámhoz fordultam, hogy mi folyik itt, mire ő elgyötörten felelte: „A labda nem, az biztos.” Rémes volt. (Nem az ő poénja – a paródia) Ebből a kispesti különítményből nehéz bárkit is „kiemelni” – elvégre mindannyian vérlázítóan ténferegtek, és olyanokat rúgtak a labdába, hogy annak és a szemlélőnek már-már elviselhetetlen fájdalmas okoztak –, ám Bárányos indolenciája talán még a többiekét is überelte. Ez a „futballista”, akinek erőállapotát látva attól kellett tartani, hogy egyszer csak összeesik a pályán, botladozásai nyomán nem igyekezett elbujdosni, hanem időnként a játékvezetővel, időnként meg társaival perelt. Nem sokszor, mert ahhoz több szuflára lett volna szükség, de mindig, amikor a fizikai mélypontról – a duma erejéig – el tudott mozdulni. A futballpályákon tapasztalható huliganizmus megelőzése érdekében.

Együttműködési megállapodást írt alá a holland és a magyar kormány. Az integrált közbiztonsági program a holland rendőrség nemzetközi központja és az Országos Rendőr-főkapitányság koordinálásával zajlik a budapesti és a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság részvételével. A futball huliganizmus és tömegkontroll elnevezésű rotterdami program célja, hogy elősegítse az európai uniós jogharmonizációt, kialakítsa a belső szabály- és normarendszert. –Az együttműködés a passzív biztonságon – tehát a stadionok, a parkolók, a szociális helyiségek biztonságán – és az élő biztosításon, vagyis a civil biztonsági szférával való meggyőző együttműködésen alapul – tudtuk meg dr. Kiss János rendőr alezredestől, a megyei főkapitányság közbiztonsági igazgatójától. A megyei főkapitányság 1992 óta áll kapcsolatban a rotterdami rendőrséggel. A debreceniek 23 a városi labdarúgócsapat kapcsán

közvetlenül is érintettek a megelőzésben és Debrecen régiós oktatási-kulturális centruma nagy tömegeket vonzó rendezvényeinek biztosításában. A magyarok a holland példán tanulmányozzák, hogyan kezelik az ellenséges szándékú szurkolókat, hogyan előzik meg a tömeghisztéria kialakulását egy 50-70 ezer főt befogadni képes stadionban, miként előzik meg a futball huliganizmust már a sportberuházások tervezése során, és hogyan hoznak tíz perc alatt a konfliktus feloldását szolgáló intézkedéseket. A Hollandiából kapott 15 millió forintból és a hazai 6 millió forintból valósítják meg a hároméves programot. A kezdetben 15-20 főt képzenek ki, és ezen a tréningen a rendőrök pszichológia felkészítésére helyezik a hangsúlyt. Később pedig szóba került egy hollandiai tanulmányút lehetősége is. Már eddig is alkalmazták a németalföldi szakembereknek azt a tanácsát, hogy teremtsenek kapcsolatot a

csoportok vezető szurkolóival. A holland minta mindenesetre azt bizonyítja, hogy nem a pajzsokra kell költeni, hanem a párbeszéd lehetőségét kell megteremteni a rendőrség és a szurkolók között – tájékoztatta lapunkat Baksa László őrnagy, projektirányító. Lassacskán hozzászokunk, hogy a futballmérkőzéseken – a labda helyett – alkalmanként a könnygáz és a gumibot a főszereplő. Bár a középkorú szurkolók emlékezhetnek egy-két „kényesebb szituációra”, sokszor úgy érezzük, hogy merőben új jelenség szemtanúi vagyunk. Noha a futballhuliganizmus valóban szerves részévé vált erőszakkal átitatott korunknak, nem árt emlékeztetni: nyolc évtizede a pályákat elborító agresszió miatt a rendőrség másfél hónapra gyakorlatilag betiltotta a futballt Budapesten. A századfordulón még nem a nézők, hanem a játékosok érdemelték ki az erőszakos jelzőt: az első évek technikailag képzetlen futballistái gyakran mértek

„halálos rúgásokat a labda mellé”, amivel, közvetetten, a futball rossz hírét keltették. Nem 24 is csoda, hogy 1900-ban a székesfővárosi közgyűlésen Del Medico Ágoston – sikertelenül – azt indítványozta, hogy az összes iskolában tiltsák be az „életveszélyes játékot”. A városatya rossz érzései nem voltak alaptalanok: 1902ben egy bajnoki mérkőzésen a kapus összefutott ellenfelével, a csatár másnap belehalt sérülésébe. Miközben a játékosok hol a labdát, hol egymást rugdosták, a nézőterek világa egyre nagyobb tömegeket vonzott, a páholyok drága belépőt váltó, előkelő nézői mellett az olcsó állóhelyeken megjelentek a mai drukkerek elődei. Nem énekeltek ugyan gyalázkodó dalokat, de a „Rúgd szét!” „Lökd föl!” „Tipord le!” bekiabálásaikkal a temperamentumosabb labdarúgókat agresszív cselekedetekre sarkallták. A Sport–Világ egyik 1902-es (!) cikke szerint a futball közönsége komoly

veszélyt jelent majd a mérkőzések tisztaságára: „Midőn megjósolom, hogy a budapesti footballpályák nemsokára véres csaták színhelyei lesznek, azt hiszem, nem tévedek. De ne gondolják, hogy a játékosok között, ments Isten! Az igen tisztelt publikum fog csatázni, igen, ő az »ezerszemű«, »ezernyelvű« Caesar!”. 1903-ban az FTC néhány „izgága”, „mosdatlan szájú”, „züllött”, „toprongyos” drukkerét rendőrök igazoltatták a Millenárison, de ez még csak a kezdet volt. 1908-ban, amikor Soroksáron egy bírót fegyverrel fenyegettek meg, a Nemzeti Sport az egyesületeken és a labdarúgó-szövetségen kérte számon, hogy miért nem rendelik el a mérkőzések rendőri biztosítását. „Brigantiskodnak a jó vidéken is” – írta 1914-ben a Sporthírlap, jelezve, hogy a vidéki Magyarország e téren gyorsan le fogja küzdeni elmaradottságát. Szombathelyen egy ízben detektívnek kellett a bírót megvédenie; Szolnokon járt

csapatok arról számoltak be, hogy fa- és kődarabokkal dobálták meg játékosaikat. Kedvenceiket Miskolcra elkísérő debreceni drukkereknek revolvereiket kellett elővenniük, hogy az őket fenyegető hazaiak megértsék, szurkolni, és nem háborúzni jöttek. A háború múltával, egy norma- és értékhiányos társadalomban a futball hívei a pályákon élték ki a fronton felkorbácsolt agresszív hajlamaikat. Egy olyan 25 országban, ahol az egymással élesen szemben álló politikai rendszerek néhány havonta követték egymást, és azok az előző politikai elit fizikai megsemmisítését, vagy legalábbis elűzését szorgalmazták, egyáltalán nem volt meglepő, hogy a mérkőzést rosszul vezető bíróra, vagy az ellenfél játékosaira támadtak. A futballt övező erőszakkal több országban is szembe kellett nézni. Az első, 1930-as labdarúgó-világbajnokság montevideói döntőjén ezer katona vigyázott a rendre, okkal: a nézőktől

kilencszáz (!) revolvert foglaltak le. Olaszországban több bíró is belehalt a drukkerek bosszújába, ezért a nézőket drótkerítéssel választották el a játéktértől. A bécsi rendőrségnek is nagy feladatot jelentett a szurkolók féken tartása. 1919 elején, amikor az osztrák válogatott kikapott DélNémetországtól, „az elkeseredett tömeg a pályára rohant, inzultálta a bírót, a német játékosokat, s utána mindent összetört, ami a pálya fölszereléséből összetörhető volt.” Az év végén a Sporthírlap megállapította: „Olyan hozzátartozója a bécsi footballnak a verekedés, a randalírozás, a bíró inzultálása, hogy a közönség nagy része már olyan szeretettel ragaszkodik hozzá, mintha kötelező programpont volna.” Az 1920-as évek elején a magyar szurkolók már Európa-szerte ismertek voltak, Rotterdamtól Párizsig több lap is foglalkozott a pályáinkon napirenden lévő rendbontásokkal (becslésem szerint a két

háború között a félezret is meghaladta az erőszakos eseményekkel verekedésekkel, kődobálásokkal tarkított mérkőzések száma). A legelterjedtebb támadó eszköz a fokos és a bot volt, de a botránykrónikákban találkozhatunk esernyővel, késsel, bajonettel, bokszerrel és revolverrel is (ráadásul többször nem is a „csőcselék”, hanem dokumentálhatóan magasabb státusú „urak” akcióiról volt szó). A botrányok sokáig elkerülték a nagy pályákat, néhány külvárosi játéktér azonban kétes hírnévre tett szert. Botrányokozás miatt első ízben 1920 végén, a Wekerle-telepi WSC sporttelepét tiltotta be az MLSZ, a leghírhedtebb játéktér mégis a rákospalotai URAK-pálya volt. 1917-ben a vendég Terézvárosi TC egyik kísérője számolt be élményeiről: 26 „Amint kiértünk a kapun, mintegy 5–600 ember várt botokkal és kövekkel felfegyverkezve. Kövek és pfúj! kiáltásokkal vegyített, reprodukálhatatlan

kifejezések röpködtek a levegőben. Még utóvédjeik is harcoltak, akik a hídról köveket és bűzbombákat dobtak a kupénkba.” 1919 őszén a VAC–URAK mérkőzés bírája elmondta, hogy „Wesselák, az URAK többszörösen kitiltott, izgága játékosa a nézőtéren tüzelte az embereket. »Előre, ébredő csatársor! Ma pogrom lesz!« kiáltással vadította a kedélyeket.” A VAC intézője hozzátette: „A mérkőzés után, amidőn a pályát a VAC közönsége el akarta hagyni, a kijáratoknál botokkal felfegyverkezett URAK-tagok várták őket és a keresztlevelüket követelték. Dr Jakobovics fejét több helyen beverték, Rónát ott ütötték, ahol hozzá fértek. Futót, a III ker TVE volt középfedezetét, akinek műlába van, a megvadult csőcselék szintén VAC tagnak nézte, megtámadta és bántalmazta.” Kezdetben a labdarúgó-szövetség saját hatáskörében próbált gátat vetni az erőszaknak. 1919 elején bevezették a büntetőkódexet,

ami alapján szigorúan ítélkeztek a durva játékosok fölött, a nézők közötti fegyelem fenntartására figyelmeztető táblákat helyeztek el a pályákon, illetve a hazai csapatoknak rendezőket kellett kiállítaniuk. Amint az várható volt, a garázda drukkerek nem igazán szívlelték meg az MLSZ kéréseit, többször még a rendőröket is megtámadták. Stílszerűen szólva: a labda a hatalom oldalán pattogott. Már 1919 tavaszán, miután az MTK-pályán az UTE szurkolói randalíroztak és székeket törtek össze, Budapest rendőrfőkapitánya (a későbbi világbajnoki ezüstérmes csapat szövetségi kapitánya), Dietz Károly kilátásba helyezte, hogy a rendőrség véget fog vetni a kilengéseknek. 1921 szeptemberében egy belügyminiszteri rendelet a játékvezetőnek előírta, hogy a mérkőzésre kirendelt rendőrtisztviselő utasításait „minden ellenkezés nélkül pontosan teljesítenie” kell. Ezzel párhuzamosan a rendőrfőkapitány átiratot

intézett az MLSZ-hez, miszerint a rendőrség beavatkozik, amikor „úgy egyes személyek, mint a nagyközönség testi épsége 27 veszélyeztetve van”, sőt a rendőrség „köteles be is tiltani a mérkőzést, ha a folytatás súlyosabb következményekkel járna”. Két hét múlva az ismétlődő zavargások miatt a rendőrség újabb átiratot küldött a labdarúgó-szövetségbe, amelyben a mérkőzések rendezését a rendőrség előzetes engedélyétől tette függővé. 1921. december 11-én az MTK–Kispest mérkőzés után kispesti drukkerek boxerrel ájulásig verték a bírót, a rendőrök csak kardlappal és letartóztatásokkal tudták megfékezni a vendégeket. Válaszul a rendőrség december 18-ára egyetlen első osztályú nyilvános futballmérkőzés megtartását sem engedélyezte, másodés harmadosztályú mérkőzéseket pedig csak zárt kapuk mögött rendezhettek. A tiltás azonban nem csupán egyetlen hétvégére szólt. 1922 elején a

szóbeszéd szerint a rendőrség hat hónapra gyakorlatilag betiltotta a fővárosi futballt. Az MTK közbenjárására végül február elején oldották fel a tilalmat, aminek következtében a fővárosban jelentősen viszszaesett a botránnyal végződő mérkőzések száma. 1922 elején a budapesti főkapitány a rendőrszemélyzethez intézett parancsában pontosan leírta a rendfenntartók feladatait, 1925-ös rendelete nyomán pedig szabályozott térré váltak a futballpályák. Gyalogos rendőrök álltak a pénztár, a bejárat, az öltözők és a tribün mellett, míg a pálya környékére lovas rendőröket vezényeltek. Meghatározták azt is, hogy milyen esetekben kell nézőket eltávolítani, esetleg a nézőteret kiüríteni. Megtiltották, hogy a mérkőzés után a nézők a pályán kívül gyülekezzenek, később civil ruhás rendőröket állítottak a lelátóra. Egy-egy élvonalbeli futballmérkőzésen legalább 15-20 rendőr ügyelt a rendre, a nagyobb

rangadókat fokozottan biztosítottak. Az 1925-ös magyar–spanyol mérkőzés 40 000 nézőjére 245 rendőr vigyázott, 1935-ben a Ferencváros debreceni vendégjátékán a távozó bírót 36 rendőr kordonja védte a feldühödött hazai drukkerektől. Ilyen körülmények között a szurkolóknak alig volt lehetőségük arra, hogy botrányokat robbantsanak ki, hisz a karhatalom kemény 28 eszközökkel tartott rendet. Gyakran kardlapokkal verték szét a renitenseket, sőt 1923-ban Erzsébetfalván csak figyelmeztető lövésekkel tudták szétoszlatni a bíróra lincshangulatban váró drukkereket. Az 1920-as évek közepétől már nem fordult elő, hogy a nézők berohanjanak a pályára. Az erőszak kiszorult a stadionból az utcára, ahol verekedések is egyre ritkábban fordultak elő, a legvérmesebb drukkereknek meg kellett elégedniük azzal, hogy a távozó ellenfelet vagy bírót megdobálják. Azonban minden esetben számolniuk kellett a rendőrség

fellépésével, aminek komoly következménye is lehetett; 1934 tavaszán például az Újpest debreceni vendégszereplésén egy hazai drukker a rendőr kardlapjának „köszönhette”, hogy elvesztette egyik szemét. Az 1930-as években már komoly rangadónak számítottak az Újpest– Ferencváros összecsapások, 1935-ös kora tavaszi mérkőzésük sem volt botrányoktól mentes. A „lila-közép vezére” a mérkőzés után elmondta, hogy zászlójukat a ferencvárosiak leköpdösték, egyébként is „az ügyvédnyomort meg lehetne oldani annyi becsületsértésből, amennyit mi kaptunk.” „Nem riadtak vissza az újpesti közép-tagok?” – kérdezte a Sporthírlap újságírója. „Kérem, kezdetben sok hölgytagunk is volt. Sokan elhozták feleségüket is Ez most már lehetetlen. De mi, férfiak kitartunk” – válaszolt a drukker Így szurkoltak eleink hetven éve. 29 Jegyzet Felhasznált irodalom: - Replika c. társadalomtudományi folyóirat 1995/6

sz Futball és társadalmi identitás Hadas Miklós és Karádi Viktor Vörös és fekete c. Christian Bromberger – Marc Mariottini - www.nepszabadsaghu, a Népszabadság internetes oldala - www.nemzetisporthu, a Nemzeti Sport internetes oldala - www.unohu, wwworigohu, wwwjorinformhu internetes weblapok - MTE internetes oldala, Pintér Orsolya: Előtanulmány a labdarúgó huliganizmus vizsgálatához - Népszabadság, 2001.október 07, Fradi-Újpest meccs előtti pillanat - Nemzeti Sport, 2002.szeptember 17, Megfékezhető a futball-huliganizmus 30 Dokumentumjegyzék - MTE internetes oldala, Pintér Orsolya: Előtanulmány a labdarúgó huliganizmus vizsgálatához - Népszabadság, 2002. szeptember 17, Összefoglalás a futball-huliganizmus ellen - Replika c. társadalomtudományi folyóirat 1995/6 sz Futball és társadalmi identitás Hadas Miklós és Karádi Viktor Vörös és fekete c. Christian Bromberger – Marc Mariottini - Népszabadság, 2001.szeptember 26, Nagy N

Péter: Vandalizmus a futballpályán és a pályán kívül - Népszabadság, 2002.május 20, Anglia a huliganizmus ellen - Népszabadság, 2001.október 07, Fradi-Újpest meccs előtti pillanat - Nemzeti Sport, 2002.szeptember 2, Szurkolói vélemények - Nemzeti Sport, 2002.szeptember 17, Megfékezhető a futball-huliganizmus 31