Agrártudomány | Borászat » Dr. Zanathy Gábor - Harlekinkatica a szőlőben

S Z ŐL É S Z E T É S B ORÁ S Z AT FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK ROVATVEZETŐ: Dr. Zanathy Gábor egyetemi docens Harlekinkatica a szőlőben Dr. Zanathy Gábor BCE Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék A harlekin (harlequin) szó bohócot, nevettetőt jelent. A bortermelőknek mégsem támad nevethetnékük, ha harlekinkaticára bukkannak a szőlőben. E pöttyös kis állat láttán ábrázatuk egészen másféle érzelmet tükröz. Arckifejezésük leginkább a szakácsnőére emlékeztet, aki – a rovarvilág példáin belül maradva – svábbogarat talált a konyhájában. De vajon miért ennyire népszerűtlen ez a szorgos kis levéltetű pusztító a szőlészek-borászok körében? Északkelet-Ázsiából származó inváziós faj A harlekinkatica – sokszínű vagy ázsiai katicabogár – tudományos nevén Harmonia axyridis (Pallas, 1773) a katicabogarak (Coccinellidae) családjába tartozó ragadozó bogár. Nálunk inváziós faj; eredeti

hazája Északkelet-Ázsia, Japán, Korea, Kína és Szibéria (Sasaji, 1971). A harlekinkaticát a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából először Észak-Amerikába (Kaliforniába) telepítették be 1916-ban. A későbbiekben behurcolták Európa számos országba (elsőként 1982-ben Franciaországba), majd Dél-Amerikába és Afrikába is (Chapin & Brou, 1991; Ongagna et al., 1993; Coderre et al, 1995; Ferran et al., 1996; Lamana & Miller, 1996; Weissenberger et al., 1997; Brown & Miller, 1998). A harlekinkatica ma már Európa szinte 134 minden országában megtalálható; sokhelyütt az egyik leggyakoribb katicafaj (Merkl, 2011). Első hazai példányát Merkl Ottó találta meg 2008-ban Szigetszentmiklóson (Merkl, 2008). A harlekinkatica jellemzően cserjéken és a fák lombkoronájában él. Az újonnan meghódított területeken, réteken, nádasokban és szántóföldeken is fellelhető (Merkl, 2008), bár a hazai megfigyelések szerint a

lágyszárú növényeken ritkábban fordult elő (Markó & Pozsgai, 2009). Változatos megjelenésű A kifejlett harlekinkatica 5-8 mm hosszú, 4-7 mm széles. A bogár színezete és mintázata igen változatos (Koch, 2003; Kögel, 2010). Hazánkban három színváltozata ismert, azonban 91 %-uk a vörös színű succinea formához tartozik (Markó & Pozsgai, 2009), melyek szárnyfedője sárgás vagy vöröses alapszínű, 0-21 fekete folttal (1. kép). Az előtor fehér vagy krémszínű, rajta többnyire sötét M-, illetve W-alakú mintázat (2. kép) ismerhető fel (Chapin & Brou, 1991); egyes példányok előtorán a foltok „összeolvadásával” kialakult trapézalakzat figyelhető meg. Ritka a fekete alapszínű változat, a forma spectabilis, melyen négy nagy vörös folt látható. Még ritkább a 1. kép Harlekinkatica – Harmonia axyridis forma succinea 2013. szeptember FI GYELM ÉB E A JÁN L JUK 2. kép Vigyázat: harap, megrágja a termést és

kellemetlen ízű lesz tőle a bor! csak két nagy vörös foltot viselő conspicua színváltozat (Merkl, 2008). A harlekinkaticáknak egy év alatt akár 3-4 nemzedékük is lehet (Wang, 1986; Osawa, 1991). Hazánkban 2-4, de jellemzően 3 nemzedéke fejlődik (Markó & Pozsgai, 2009). A kifejlett bogarak telelnek át (Linder és Höhn, 2007). Általában csapatosan összebújva vészelik át a téli időszakot sötét, védett helyeken: fák üregeiben, kövek repedéseiben, épületekben – a padláson, a tetőszerkezet réseiben, vagy az ablakkeretek között (Sakurai et al., 1993,; Majerus, 1994; Markó & Pozsgai, 2009; Merkl, 2011). Állományuk nagyobb mértékű pusztulása csak –20 °C alatti hőmérsékleten következik be (Watanabe, 2002). Telhetetlen étvágyú Telhetetlen étvágyú polifág faj. A lárvák és az imágók szinte minden lassú mozgású, lágy testű ízeltlábút – tojást, lárvát és bábot – elfogyasztanak. Elsősorban levéltetvekkel

táplálkoznak (Hodek, 1996; Klausnitzer & Klausnitzer, 1997; Hoffmann, 2007). A levéltetvek meggyérülése esetén más zsákmányállatokat is elfogyasztanak, így többek közt takácsatkákat, viaszospajzstetveket, bíborpajzstetveket, kagylóspajzstetveket, 2013. szeptember levélbolhákat, gubacsszúnyogféléket, lepketojásokat, sőt még a rokon katicafajok petéit és lárváit is (Snyder et al., 2004; Koch et al., 2006; Pell et al, 2008; Ware & Majerus, 2008; Markó & Pozsgai, 2009). A harlekinkaticák ezért kockázatot jelentenek az őshonos katicabogarak, továbbá más, levéltetűvel táplálkozó ízeltlábú számára is (Bozsik, 2010). A faj nagymértékű elszaporodását többek közt annak köszönheti, hogy sokféle táplálékot fogyaszt (Koch, 2003). Térhódítása e mellett jó alkalmazkodóképességével, nemzedékeinek számával, hosszú élettartamával (Savoiskaya, 1970; Klausnitzer & Klausnitzer, 1997) és a kórokozókkal,

ragadozó fajokkal szembeni nagyfokú ellenálló képességével magyarázható (Koyama & Majerus, 2008; Roy et al., 2008; Gross et al, 2010; Merkl, 2011; Tőgyi, 2012). Rossz íze miatt eleve kevés természetes ellensége van (Lillig, 2008). időszakban sem éheznek! Ilyenkor nektárt, pollent, illetve cukortartalmú növényi részeket, jelesül gyümölcsöt és szőlőt is esznek (Lamana & Miller, 1996; Berkvens et al., 2008; Galvan et al, 2008) Amerikai tapasztalatok szerint a harlekinkaticák rendszerint két-három héttel a szüret előtt repülnek be a szőlőültetvényekbe, amikor a szomszédos mezőgazdasági táblákon visszaesik a zsákmányállatok száma (Galvan et al., 2006) Ezért főként azokban a szőlőültetvényekben várható a harlekinkaticák nagyarányú fellépése, amelyek szomszédságában korábban nagy felületen szaporodtak el a levéltetvek és az állományukat tizedelő harlekinkaticák (Hoffmann et al., 2007) A bogarakat elsősorban a

sérült fürtök vonzzák, ezeket szállják meg. Az ép bogyóhéjat általában nem rágják ki, inkább a sérült, napperzseléstől károsodott bogyókat keresik fel (Koch et al., 2004; Galvan et al, 2006; Hoffmann, 2007; Linder & Höhn, 2007). A szőlő búvóhelyet, egyúttal folyadék- és tápanyagforrást jelent az ültetvényekbe repülő katicabogarak számára (Linder et al., 2009; Riesen, 2008). A harlekinkaticák nemcsak a folyadék pótlása, hanem a téli tartalékok képzése miatt is kedvelik az édes gyümölcsöket (Koch et al., 2004) Az elfogyasztott cukrok ugyanis jobb áttelelő képességet biztosítanak számukra (Galvan et al., 2008) A megfigyelések szerint olyan ültetvényekben is megjelennek az ázsiai katicabogarak, ahol megtelepedett a filoxéra levéllakó alakja. A harlekinkaticák itt – a filoxéraállomány gyérítése miatt – hasznos szervezetnek tekinthetők (Kögel, 2012). Berágja magát a bogyóba Kellemetlen ízű védekező

anyagot bocsát ki A fás szárú növényeken júniustól csökken a levéltetvek állománya, ezért a katicabogarak második és harmadik nemzedékének lárvái Magyarországon valószínűleg táplálékhiánnyal szembesülnek (Markó & Pozsgai, 2009). Az imágók azonban a zsákmányszegény A termést megdézsmáló imágók kétségtelenül károsak. Kártételüket tovább tetézhetik azzal, hogy megharapják a szüretelőket. Erős rágójukkal felsértik a bőrt, s a befecskendezett emésztőenzim következtében az erre érzékeny személyek bőrfelületén pirosság, 135 FI GYELM ÉB E A JÁNL JUK s enyhe duzzanat keletkezik, amit viszketés kísér (Koch, 2003; Linder & Höhn, 2007; Markó és Pozsgai, 2009; Gyulainé Garai, 2012). Mindezen problémák azonban apróságnak számítanak ahhoz a károkozáshoz képest, amit a katicabogarak a termés beszennyezésével idéznek elő. (Lehetséges persze, hogy a károk rangsorolását illetően a megharapott,

allergiára hajlamos egyéneknek ettől eltérő a véleménye.) A termesztők – elsőként Amerikában – arra lettek figyelmesek, hogy a katicabogarak nagyszámú őszi megjelenését követően sajátos mellékíz jelentkezik a borban (Martinson, 2002; Pickering et al., 2004) Mint kiderült, a zavaró mellékíz oka az állatok testét kitöltő vérnyirok, a hemolimfa. Közismert, hogy ha a katicabogarat támadás éri, az állat lábai ízületein jelentkező reflexes vérzéssel védekezik támadójával szemben (Abassi et al., 1998; Laurent et al, 2001; Koch, 2003). Szüretkor, illetve a szőlőfeldolgozás során a fürtökön maradt, a szőlőfeldolgozás folyamatába bekerült bogarak szintén alkil-metoxipirazinokat tartalmazó testfolyadékot bocsátanak ki magukból. A harlekinkatica által kibocsátott hemolimfa számos vegyülete közül alapvetően a 2-izopropil-3-metoxipirazin (IPMP) felelős a zavaró ízhiba kialakulásáért (Pickering et al., 2004; Galvan et

al., 2007) E mellett szerepet játszik még a 2-szecbutil-3-metoxipirazin (SBMP) és a 2-izobutil-3-methoxypyrazin (IBMP) is (Cudjoe et al., 2005; Cai et al., 2007) A kutatók megállapították, hogy e sokszínű katicabogár egyes színváltozatainak IPMP tartalma eltérően alakulhat. A jól felismerhető pontokkal rendelkező succinea forma szignifikánsabb magasabb IPMP tartalmú, mint a spectabilis (Kögel, 2012). Összefüggés figyelhető meg továbbá a lárva táplálkozása és a katicabogár IPMP tartalma között is. Túlzottan vegetális jellegű borok A katicabogár szennyeződés hatására a fehérborok aromái 136 földimogyoróra, zöldpaprikára, spárgára emlékeztetőek; a vörösborokban gyakran föld-, illetve fűíz is érzékelhető (Pickering et al., 2007; Gross et al., 2011) A szenynyezett bor sajátos illatához rendszerint fanyar csípősség is társul (Németh, 2012). A mellékíznek nincsen egészségkárosító hatása! Sőt, a metoxipirazinok kis

mennyiségben még javíthatják is a borok aromaösszetételét, fokozhatják az összbenyomás komplexitását. Ezek a vegyületek egyébként több szőlőfajtában a katicabogarak közreműködése nélkül is jelen vannak (Allen et al., 1996; Sala et al, 2002) Az éretlen fürtökben általában magasabb metoxipirazin-tartalom mutatható ki, mint a jól beérett termésben (Allen & Lacey, 1993; Allen, 1995). A Sauvignon blanc esetében például kétségtelenül kívánatos lehet ez az aromakomponens, nagy töménységben azonban már kellemetlen ízű, túlzottan vegetális jelleget kölcsönöz a bornak, s elnyomja annak virág-, illetve gyümölcs aromáit. Igen alacsony érzékelési küszöbérték A borok katicaromlottságának mértéke a termésbe került katicabogarak számától, továbbá a szőlőfajtától és a feldolgozás módjától is függ (Kögel, 2012). Akár már 1,5, illetve 1,9 katica/kg szőlő hatása is érzékelhető. Ezt igazolták amerikai

kutatók a Rajnai rizling, ill a Frontenac fajták boraival végzett kísérletek során (Pickering et al., 2007; Galvan et al., 2007) A Julius Kühn Intézet vizsgálatai ezzel szemben azt az eredményt adták, hogy – a Rajnai rizling példájánál maradva – csak 4-5 bogár/kg szőlő esetén lehet felismerni a zavaró mellékízt (Kögel, 2012). (A különböző eredmények többek közt a szőlőfeldolgozás eltérő módjával magyarázhatók.) A szenzorikai érzékelhetőség küszöbértéket a borban kimutatható IPMP ng/l mennyiségével is kifejezhetjük. A Rajnai rizling esetében az érzékelési küszöbérték 2 ng/ l, a Pinot noir fajtánál pedig 1 ng/l (Kögel, 2012). A Chardonnay és Trami- ni esetében a biztos felismerés határértéke 0,32, illetve 1,56 ng/l (Pickering et al., 2007) Szüret előtt érdemes felbecsülni a katicák számát Szüret előtt érdemes felmérni az ázsiai katicabogarak számát az ültetvényben (Gross et al., 2011) Célszerű

megvizsgálni, a fürtök hány százalékát lepték el a bogarak, továbbá azt is, hogy fürtönként hány darab katicabogár található. Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a szőlőültetvények harlekinkatica állománya igen nehezen becsülhető fel, mert a bogarak száma naponta változhat. Az USA-ban növényvédő szeres kezelésekkel (például imidakloprid hatóanyagú szer alkalmazásával) is felveszik a harcot a katicákkal szemben (Riesen, 2008). A vegyszeres beavatkozás azonban nem feltétlenül célravezető megoldás – a várakozási idő alatt ugyanis ismét betelepülhetnek katicabogarak a területre. Akár az elpusztult katicák is hátrányosan befolyásolhatják a minőséget. Bebizonyosodott azonban, hogy a borok IPMP tartalma az élő katicabogarak terméssel együtt való feldolgozásával a legnagyobb; a permetszertől kimúlt bogarak kevésbé veszélyesek, ugyanis IPMP tartalmuk néhány nap elteltével jelentősen csökken (Pickering et al.,

2008) Az inszekticidek használata helyett inkább a riasztó hatású készítmények alkalmazása javasolható. Kísérletben – szüret előtti kijuttatással – hatékonynak bizonyult repellens jelleggel felhasznált kálium-metabiszulfit (5g/ liter) (Glemser et al., 2012) Kézi szüretkor érdemes törekedni arra, hogy ne maradjanak katicabogarak a leszedett fürtökön (2. kép). Gépi szüret esetén azonban kétségtelenül komoly problémát jelent az ázsiai katicabogarak jelenléte. Osztályozó szalagokon azonban el lehet távolítani e nem kívánatos bogarakat a termésből. Borászati lehetőségek Azt gondolhatnánk, hogy a 2013. szeptember FI GYELMÉB E A JÁN L JUK szennyezett boron már az imádság sem segíthet. A szőlő feldolgozásával és a borászati kezelésekkel kapcsolatos kutatások azonban számos megoldást kínálnak a katicabogarak által szennyezett tételek feljavítására. Igazolást nyert, hogy a reflexes vérzés önmagában még nem

feltétlenül váltja ki a mellékíz kialakulását (Pickering et al., 2004; Galvan et al., 2007) A kellemetlen borjelleg a bogarak szétpréselése után lép fel (Gross et al., 2011) A vizsgálatok szerint 1-2 bar közötti présnyomással a bogaraknak csupán a fele préselődik szét. A nyomás fokozása növeli a bogarak halálozási arányát; 5 bar esetén az állatok 95 %-a nyomódik szét (Kögel, 2012). 90 perces préselés mellett a katicák kb. 90 %-a pusztul el, míg 45 perces préseléssel – 2 bar nyomás mellett – a harlekinkaticák kevesebb, mint a fele kenődik csak szét (Kögel, 2012). Német vizsgálati eredmények szerint a katicaromlottság érzékelési küszöbértéke melegítéses vörösborkészítéssel (Pinot noir) 5-6 bogár/kg szőlő, héjon erjesztés esetén viszont 3 bogár/kg szőlő (Kögel, 2012). Az ázsiai katicák fellépése esetén ezért érdemes megfontolni a héjon erjesztés helyett a melegítéses eljárás alkalmazását.

Speciális élesztők, illetve faforgács, továbbá aktív szén használata is javíthat a szennyezett borok minőségén (Pickering et al., 2006; Pickering et al., 2008), de szabadalmi eljárás is készült a mellékízt okozó anyagok fehérje segítségével történő megkötésére (Inglis et al., 2012) További minőségjavulással kecsegtet palackozásnál a parafa dugók szintetikus dugókra való cseréje (Blake et al., 2009; Pickering et al., 2009; Pickering et al., 2010), illetve a palackos kiszerelés helyett a tetrapack csomagolás használata (Blake et al, 2009; Pickering et al., 2009) A találékony amerikai borászok a technológia nyújtotta lehetőségek mellett felhasználják a marketing eszköztárát is (Riesen, 2008). A hibából erényt kovácsolva e sajátos ízvilágú borokat katicabogaras fehér-, illetve vörösbor („Ladybug White, Ladybug Red”) elnevezéssel reklámozzák. Fotó: A szerző felvételei ■ Szeptembertől újra Axiál – Fendt

Ösztöndíj Az Axiál Kft. és a Fendt a következő iskolai évre újra kiírja közös ösztöndíját, melyet a tavalyi évben indítottak útjára együttműködésük 10. évfordulója alkalmából. Az ösztöndíjprogram végzésük évében lévő, vagy végzés előtti gépész, agrár vagy kereskedelmi orientációjú mérnökhallgatóknak kínál szakmai fejlődési lehetőséget. Az idei évben is két diáknak van lehetősége elnyerni az ösztöndíjat, akik a program első három hónapjában az Axiál Kft.-nél töltik gyakornoki idejüket, majd pedig a német gyártónál hat hónapot. Az ösztöndíj legfőbb célja, hogy olyan szakértő és már gyakorlattal rendelkező szervizmérnököket, vagy termékspecialistákat képezzenek, akik korszerű és széles körű ismeretekkel rendelkeznek, és ismerik mind a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójának, mind pedig Magyarország egyik piacvezető gépforgalmazójának és szolgáltatójának

gondolkodását, piaci stratégiáját. Az Axiál Kft.-nél töltött 3 hónap alatt a pályázó betekintést kap az alkatrész-, illetve gépkereskedelem, a szerviz, a raktározás-technika, a logisztika és a marketing munkájába. Aktívan részt vesz a gépbemutatókon és mind több üzletág napi munkájában Közreműködik kiállításokon, annak megszervezésében és 2013. szeptember lebonyolításában. Megismeri az Axiál Kft szervezeti felépítését, tevékenységét, termékpalettáját és piaci információkat kap a konkurenciáról és a különféle értékesítési hálózatok működéséről. A Fendt gyárban töltött legalább 6 hónap alatt a nyertes pályázó érdeklődési körének és személyiségének megfelelő hangsúllyal betekintést kap a gyártási folyamatba, annak megszervezésébe, a megrendelések feldolgozásába, megismeri a gyár termékkínálatát, értékesítési filozófiáját, illetve a futó marketing akcióit, és megismerkedik

különféle eladási technikákkal. Részt vesz különféle gyűléseken és bemutatókon, képzéseken és az egyes részlegeknél eltöltött idő alatt konkrét feladatokat old meg segítséggel, illetve önállóan Kérésre, illetve témaválasztástól függően lehetőség van esetlegesen arra is, hogy a pályázó a diplomamunkáját a gyárban, német nyelven megírja. Retorikai és prezentációs képességfejlesztés, személyes meggyőzőképesség és vezetési ismeretek megszerzésére is mód nyílik a gyakorlat során. Az Axiál Kft. és a Fendt a gyakornoki program 9 hónapjára ösztöndíjat biztosít a hallgatóknak, és annak végeztével az AXIÁL Kft. 2 évre konkrét állást kínál a programban részt vett pályakezdők számára. A pályázattal kapcsolatos további információkért forduljon bizalommal Kresz Gáborhoz, az Axiál Kft. Fendt temékspecialistájához. Tel: +36-30/2278547, e-mail: kreszg@axial.hu A pályázat benyújtásának határideje:

szeptember 30. 137