Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Bedécs László - A magyar média szerkezete, önállósága, államhoz való viszonya

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 12 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:614
Feltöltve:2006. augusztus 15
Méret:238 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Nyíregyházi Főiskola 2003/2004-es tanév Gazdasági és Társadalomtudományi I. félév Főiskolai tanszék A magyar média szerkezete, önállósága, államhoz való viszonya, nemzetközi összehasonlítása Készítette: Bedécs László gazdálkodási szak, levelező tagozat II. évfolyam C. csoport Nyíregyháza, 2004. január 12 Tartalomjegyzék A média 3 A média kialakulása, fejlődése és szerkezete 3 1. A Magyar Rádió születése 3 2. A magyar televíziózás születése 5 3. Hírdetés, reklám 7 4. Hír 7 Médiamodellek 7 1. Autoriter médiamodell 7 2. Liberális médiamodell 7 3. Totalitárius médiamodell 8 4. Társadalmi felelősség médiamodellje 8 A média államhoz való viszonya 8 A magyar média nemzetközi összehasonlítása 9 Médiafogyasztás adatok 11 Felhasznált irodalom 12 2 A média A médium latin eredetű szó, jelentése - közép, közvetítő. Tehát azt az eszközt, csatornát, melyen keresztül

kibocsátásra kerülnek az üzenetek médiumnak nevezzük. Többes száma a média A média a szocializáció fontos eszköze, a társadalmi normák közvetítésével segít fenntartani a demokratikus rendet. Figyelemmel követi a választott tisztségviselők és befolyásos üzletemberek tevékenységét, hogy vissza ne éljenek a hatalmukkal. „Rákényszerít” az emberekre egy nyilvános napirendet és köz figyelmét a fontos ügyekre irányítva nyomást gyakorol a döntéshozókra. Segít a gazdaságilag vagy társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokon is, hangot ad nézeteiknek. „ A társadalmi párbeszéd katalizátoraként működik: beszámolva más emberek véleményéről elősegíti a társadalmi konszenzusok létrejöttét.” 1 A média szinte az egész világon, így hazánkban létszükségleti cikké vált, mivel a közpolitika világa annyira bonyolult lett, hogy az átlagos állampolgár a legegyszerűbb ügyeket is csak közvetítőn keresztül érti

meg. És ez a média A médiavilág mint egy öntörvényű rendszer rárétegződik a valódi világra, ezért az emberek és a valós folyamatok közé áll, és közvetít, ezért a való világ is csak rajta keresztül létezik. 2 A média kialakulása fejlődése és szerkezete 1. A Magyar Rádió születése 1 Bajomi Lázár Péter: A magyarországi médiaháború, Új mandátum. 1998 3 A világ rádióinak adása az 1920 évek elején kezdődött meg. Hazánk gyakorlatilag gyorsan, már 1925-ben a csepeli adón már rendszeres műsorszórást lehetett hallani. Magyarországon már a századforduló előtt is történtetek próbálkozások a hírközlés kialakítására. Az ötlet Puskás Tivadar nevéhez köthető, aki tervét 1893ban meg is valósította és Telefonhírmondónak nevezte el Ez egy vezetékes rádió volt, vezetékeit póznákhoz erősítették. A Hírmondó a két háború közötti időszakik maradt fent, amikor is az MTI felvásárolta. A később

kialakuló rádiónak sokáig versenytársa maradt, ez köszönhető volt annak, hogy adásaik tisztábbak voltak és ismerték a jó stúdiófelvétel módját is. Az első világháború alatt Magyarországon volt érdeklődés a katonaság részéről a rádió, mint új találmány iránt, de a Magyar Rádió születése a Magyar Távirati Irodához köthető. A Magyar Távirati Iroda 1918-ban kerül állami felügyelet alá, de sikerült megmaradnia vállalkozásnak is, vezetője – 1920-ban – Kozma Miklós lett, személye alapjaiban határozta meg a magyar rádió sorsát. Európai mintára Horthy Miklós kormányzó és Kozma Miklós részvénytársasággá alapította. Így az MTI leányvállalatként igazgatta a rádiót. A környező országokban ( Ausztria, Csehszlovákia, Románia ) a rádió részvénytársasággá alakult, ahol a részvénytöbbséget az állam birtokolta, hazánkban kereskedelmi társaság lett, állami felügyelet alatt. Erre