Alapadatok
Év, oldalszám:2014, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:37
Feltöltve:2014. február 15.
Méret:652 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
141 AZ ÉLÕVILÁG TÖRZSFEJLÕDÉSE AZ EVOLÚCIÓ TÉNYE ÉS BIZONYÍTÉKAI Milyen õslényeket ismersz? Tudod-e, hogy Magyarországon milyen õsmaradványokat találtak? Az evolúció latin eredetû szó, jelentése: kibontakozás, az idõben egymás után következõ változások sorozata. A biológiában evolúciónak nevezzük az élõvilág történeti fejlõdését. Az evolúciós elmélet szerint a fajok nem állandóak, hanem idõvel átalakulnak, egy fajból egy vagy több faj keletkezik, de az is elõfordul, hogy a faj kihal. Az evolúciós elmélet az élõvilág sokféleségét úgy értelmezi, hogy a földtörténeti múlt évmilliói során azonos õsi élõlényekbõl alakult ki valamennyi régebben élt és ma élõ faj. Az élõvilágban megnyilvánuló egységben a közös eredet tükrözõdik vissza ( Darwin) Darwin (4.) szerint az evolúciós változások lényegi feltétele az egyedek sokfélesége. Az egyedek közül az adott környezetben elõnyös
tulajdonságokkal rendelkezõk nagyobb eséllyel szaporodnak és hoznak létre utó- 1. Õsmaradványok feltárása dokat, így ezek elszaporodnak. A kevésbé sikeresek kipusztulnak Ez a természetes kiválasztódás A véletlen változatok sokaságából tehát a létért való küzdelemben válogatódnak ki a „legalkalmasabbak”. Az evolúció tényét számos bizonyíték támasztja alá. Bizonyítéknak tekinthetõk a kövületek (fosszíliák), melyek fõleg a szilárd vázzal rendelkezõ állatok (csigák, kagylók, gerincesek) (1., 2) vagy fás szárú növények (pl fenyõfélék) megkövesedett maradványai. ( Cuvier) 2. Õsló csontváza Kivételes esetekben az õslények az õsfenyõk kicsurgó gyantájába ragadtak és itt konzerválódtak. Ezért a megkövült õsfenyõgyantában, a borostyánkõben gyakran növény- vagy állatzárványokat találnak. Ritkán jégbe fagyott tetemeket is lelnek. Például századunk elején Szibériában egy, a jégkorszakból
származó, jégbe fagyott mamuttetemre bukkantak. A lenyomatokk elsõsorban ellsõsorban a szilárd szilárrd vázzal vá l nem nem rendelkezõ élõlények vagy az élõlények lágyabb bb része részeinek zein nek emlékét õrzik, mint például régen élt medúzák és mo- 3. Bojtosúszós hal 4bio09szki-4.indd 141 2010.0913 14:16:02 Forrás: 142 http://www.doksihu Az élõvilág törzsfejlõdése Jellegzetes élõ kövület a bojtosúszós hal (3.), amely Dél-Afrika keleti partvidékén a Comori-szigetek környékén 150–400 méter mélyen él, közel az aljzathoz. 1938-ban fogták ki az Indiaióceánból (75 méteres mélységbõl) az elsõ élõ, és tudományos módszerekkel megvizsgált példányt. A bojtosúszósok azonban õslénytani anyagból még a XIX. században váltak ismertté, tehát elõbb írták le tulajdonságaikat kövületbõl, mint hogy élõ példányát felfedezték volna. A bojtosúszós halak a gerinceseknek azt az ágát képviselik, amelyik
350 millió évvel ezelõtt utat nyitott a szárazföld meghódításának. A bojtosúszósok tehát valamennyi szárazföldi gerinces elõdeinek tekinthetõk, jellegzetes átmenetet mutatnak a halak és a kétéltûek között: kopoltyújuk és tüdejük is, valamint a levegõ felvételére alkalmas orrnyílásuk van. Ezenkívül nyélen ülõ páros úszóiknak belsõ váza a szárazföldi gerincesek ötujjú végtagtípusára hasonlít. Élõ kövület például az Új-Zélandon élõ hidasgyík, és a fejlábúakhoz tartozó Nautilusok (hajóspolipok, magyarul csigaházas polipok) öt faja, a növények közül például a páfrányfenyõ és a mamutfenyõ. szatok sz zatto okk lenyomata, vagy levéllenyomatok az üledékes kõzetekben. kõ õze zete t k te A különbözõ korú kõzetrétegekbõl elõkerült kövületek kövü kö vüle vü leet idõrendbe állíthatók, ezáltal egy faj fejlõdése (evolúciója) ((e evo olúúc nyomon követhetõ. Leolvashatók a származzási
zás ási si kapcsolatok, kap ap valamint a változások irányai. Az „élõ „é kövületek” olyan ma is élõ fajok, amelyek eegy-egy gy-eegy õsi élõlénycsoport túlélõinek tekinthetõk, az élõlénycsoport élõl él õ én ényy fejlõdésének bizonyos korábbi állapotát õrzik. Csaknem C teljesen elszigetelõdött élõhelyeken ((szigetek, (s zige zige g te mélytengerek, magashegységekkel övezett területek) terü te rüllete élnek. rü A kö kkövületek öv mellett a modern biológiában egyre inkább elõtérbe el lõt õtérrb kerülnek a biokémiai-sejttani és szervezettani-fejlõdéstani bizonyítékok. tani-fej Már M Má ár korábban szó volt róla, hogy minden élõlény sejtes sejt se ejjttes e szervezõdésû, s és a sejtek anyagai és anyagcserefolyamatai foly fo lyam ly am ma lényegében megegyeznek. Bizonyos makromolekulák m oleeku (pl. az energiatároló molekula minden élõlényben, lény lé nybe ny ben vagy a vérben az oxigént
szállító hemoglobin minden m mi ind n en e gerincesben) azonos felépítésûek. Mindez az éélõvilág él õ ililág közös eredetét támasztja alá. õv gerincesek embrionális fejlõdésének összehasonlíA ge ttásakor tá ása sakorr az evolúció menetérõl alkothatunk képet. Az sako egyes eg g ye y s ggerinces osztályok képviselõi egyedfejlõdésük kkezdetén ke z eté feltûnõ hasonlóságokat mutatnak, a késõbbizd ekben egyre e kifejezettebben jelentkeznek a különbségek. A külö különbözõ ön gerincesek végtagjainak felépítése is a közös kö özöös õst õs bizonyítja. A felépítésben ugyanazok a csontok vesznek ves ve sznek részt, csak az egyes csontok szerepe, alakja és mérete mé te változott meg az evolúció folyamán. Azz élõlények A é tudományos rendszere is fejlõdéstörténeti rendszer, amely tükrözi az evolúciót. ( Soó, történe Dudich) Dudic Valamennyi mai, illetve a múltban élt élõlényt kközös özö
zöss eeredetre vezeti vissza. A régebben kialakult élõlénycsoportokat lénycs lé so õsibbnek, koraibbnak, a késõbb keletkezett fiatalabbnak – néha pontatkeze zett ttt élõlénycsoportokat é lanul lan null fogalmazva f fo fejlettebbnek – mondjuk. ( Linné, Lamarck, Haeckell, Huxley, Teilhard de Chardin, Lamarc Wall Wallace) KÉRDÉSEK, FELADATOK KÉR Nézz z utána könyvtárban, interneten, hogy Darwin • Né elképzelései elk el kép mellett még milyen evolúciós elméletek 4. Charles Darwin (1809–1882) 4bio09szki-4.indd 142 • születtek! sz zület Gondolkozz Go ond el azon, hogy befejezõdött-e az evolúció! 2010.0913 14:16:04 Az élõvilág törzsfejlõdése 143 A TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁS (TERMÉSZETES SZELEKCIÓ) (OLVASMÁNY) Charles Darwin A fajok eredete címû mûvében chester környéki nyírfaerdõkben az ipari forszámos példával bizonyította, hogy egy vélet- radalom elõtt a nyírfaaraszoló lepkefaj szapolenül a
többiekétõl némiképp eltérõ öröklõdõ rodási közösségének 99%-át világos színû tulajdonsággal születõ egyed (mai szóval mu- egyedek tették ki, mivel ezek a lepkék a nyírfák táns) számára a környezet kedvezõ, közömbös fehér kérgén nem látszottak, ezért a rovarokat vagy hátrányos lehet. Minden egyed küzdelmet fogyasztó énekesmadarak elõl rejtve maradtak folytat a létért. Ha a létért folyó küzdelemben Ugyanekkor a sötét színû példányok a szaporodási közösségnek csak a környezet kedvezõ, ez az mindössze mindös ös 1%-át tették ki, egyed szelekciós elõnnyel mivel eezeket az egyedeket rendelkezik, fajtársainál ráa ny nyír nyírfák írfá fá kérgén a madarak termettebbnek bizonyul, észrevették. észreve Az ipari forraeléri a szaporodóképességét dalom dalo da lom m következtében a és örökítõanyagát (mai szógyárak gy yárak ak füstjével sok por és val a génjeit) továbbadja a korom koro ko rom m
került a légkörbe és következõ nemzedéknek. Ha ezek e ez ek lerakódtak lee a fák töraz új öröklõdõ tulajdonság az zsére. A nyírfák eredetileg adott vagy a változó környe1. Nyírfaaraszoló lepke vvilágos ilágo goss törzse sötét lett. go zetben az egyed számára A fehé fehér hér egyedek fokozatosan f oko o zato za tosa feltûnõkké váltak, hátrányos, még az ivarérettségének séggén ének e elérése a madarak d k most t már á õk õket t pusztították, miközelõtt elpusztul, ezért az örökítõanyagát nem tudja továbbadni a következõ nemzedéknek. ben a sötét egyedek védõszínre tettek szert, A legrátermettebbek fennmaradása és a nem elérték az ivarérettségüket és továbbszaporodmegfelelõk kiküszöbölõdése (kiszelektálódása) tak. Darwin idejére Manchester környékén a miatt a populáció összesített örökítõanyaga nyírfaaraszolók populációiban a recesszív ho(összesített génállománya) átalakul,
ezzel a mozigóták alig 1%-os arányban voltak jelen. Minderrõl több példáról is tanulunk a II. oszszaporodási közösség alkalmazkodik a környetályban, a Mutációk címû tananyagban. zeti változáshoz. Darwin példája szerint a Man- 4bio09szki-4.indd 143 2010.0913 14:16:06
tulajdonságokkal rendelkezõk nagyobb eséllyel szaporodnak és hoznak létre utó- 1. Õsmaradványok feltárása dokat, így ezek elszaporodnak. A kevésbé sikeresek kipusztulnak Ez a természetes kiválasztódás A véletlen változatok sokaságából tehát a létért való küzdelemben válogatódnak ki a „legalkalmasabbak”. Az evolúció tényét számos bizonyíték támasztja alá. Bizonyítéknak tekinthetõk a kövületek (fosszíliák), melyek fõleg a szilárd vázzal rendelkezõ állatok (csigák, kagylók, gerincesek) (1., 2) vagy fás szárú növények (pl fenyõfélék) megkövesedett maradványai. ( Cuvier) 2. Õsló csontváza Kivételes esetekben az õslények az õsfenyõk kicsurgó gyantájába ragadtak és itt konzerválódtak. Ezért a megkövült õsfenyõgyantában, a borostyánkõben gyakran növény- vagy állatzárványokat találnak. Ritkán jégbe fagyott tetemeket is lelnek. Például századunk elején Szibériában egy, a jégkorszakból
származó, jégbe fagyott mamuttetemre bukkantak. A lenyomatokk elsõsorban ellsõsorban a szilárd szilárrd vázzal vá l nem nem rendelkezõ élõlények vagy az élõlények lágyabb bb része részeinek zein nek emlékét õrzik, mint például régen élt medúzák és mo- 3. Bojtosúszós hal 4bio09szki-4.indd 141 2010.0913 14:16:02 Forrás: 142 http://www.doksihu Az élõvilág törzsfejlõdése Jellegzetes élõ kövület a bojtosúszós hal (3.), amely Dél-Afrika keleti partvidékén a Comori-szigetek környékén 150–400 méter mélyen él, közel az aljzathoz. 1938-ban fogták ki az Indiaióceánból (75 méteres mélységbõl) az elsõ élõ, és tudományos módszerekkel megvizsgált példányt. A bojtosúszósok azonban õslénytani anyagból még a XIX. században váltak ismertté, tehát elõbb írták le tulajdonságaikat kövületbõl, mint hogy élõ példányát felfedezték volna. A bojtosúszós halak a gerinceseknek azt az ágát képviselik, amelyik
350 millió évvel ezelõtt utat nyitott a szárazföld meghódításának. A bojtosúszósok tehát valamennyi szárazföldi gerinces elõdeinek tekinthetõk, jellegzetes átmenetet mutatnak a halak és a kétéltûek között: kopoltyújuk és tüdejük is, valamint a levegõ felvételére alkalmas orrnyílásuk van. Ezenkívül nyélen ülõ páros úszóiknak belsõ váza a szárazföldi gerincesek ötujjú végtagtípusára hasonlít. Élõ kövület például az Új-Zélandon élõ hidasgyík, és a fejlábúakhoz tartozó Nautilusok (hajóspolipok, magyarul csigaházas polipok) öt faja, a növények közül például a páfrányfenyõ és a mamutfenyõ. szatok sz zatto okk lenyomata, vagy levéllenyomatok az üledékes kõzetekben. kõ õze zete t k te A különbözõ korú kõzetrétegekbõl elõkerült kövületek kövü kö vüle vü leet idõrendbe állíthatók, ezáltal egy faj fejlõdése (evolúciója) ((e evo olúúc nyomon követhetõ. Leolvashatók a származzási
zás ási si kapcsolatok, kap ap valamint a változások irányai. Az „élõ „é kövületek” olyan ma is élõ fajok, amelyek eegy-egy gy-eegy õsi élõlénycsoport túlélõinek tekinthetõk, az élõlénycsoport élõl él õ én ényy fejlõdésének bizonyos korábbi állapotát õrzik. Csaknem C teljesen elszigetelõdött élõhelyeken ((szigetek, (s zige zige g te mélytengerek, magashegységekkel övezett területek) terü te rüllete élnek. rü A kö kkövületek öv mellett a modern biológiában egyre inkább elõtérbe el lõt õtérrb kerülnek a biokémiai-sejttani és szervezettani-fejlõdéstani bizonyítékok. tani-fej Már M Má ár korábban szó volt róla, hogy minden élõlény sejtes sejt se ejjttes e szervezõdésû, s és a sejtek anyagai és anyagcserefolyamatai foly fo lyam ly am ma lényegében megegyeznek. Bizonyos makromolekulák m oleeku (pl. az energiatároló molekula minden élõlényben, lény lé nybe ny ben vagy a vérben az oxigént
szállító hemoglobin minden m mi ind n en e gerincesben) azonos felépítésûek. Mindez az éélõvilág él õ ililág közös eredetét támasztja alá. õv gerincesek embrionális fejlõdésének összehasonlíA ge ttásakor tá ása sakorr az evolúció menetérõl alkothatunk képet. Az sako egyes eg g ye y s ggerinces osztályok képviselõi egyedfejlõdésük kkezdetén ke z eté feltûnõ hasonlóságokat mutatnak, a késõbbizd ekben egyre e kifejezettebben jelentkeznek a különbségek. A külö különbözõ ön gerincesek végtagjainak felépítése is a közös kö özöös õst õs bizonyítja. A felépítésben ugyanazok a csontok vesznek ves ve sznek részt, csak az egyes csontok szerepe, alakja és mérete mé te változott meg az evolúció folyamán. Azz élõlények A é tudományos rendszere is fejlõdéstörténeti rendszer, amely tükrözi az evolúciót. ( Soó, történe Dudich) Dudic Valamennyi mai, illetve a múltban élt élõlényt kközös özö
zöss eeredetre vezeti vissza. A régebben kialakult élõlénycsoportokat lénycs lé so õsibbnek, koraibbnak, a késõbb keletkezett fiatalabbnak – néha pontatkeze zett ttt élõlénycsoportokat é lanul lan null fogalmazva f fo fejlettebbnek – mondjuk. ( Linné, Lamarck, Haeckell, Huxley, Teilhard de Chardin, Lamarc Wall Wallace) KÉRDÉSEK, FELADATOK KÉR Nézz z utána könyvtárban, interneten, hogy Darwin • Né elképzelései elk el kép mellett még milyen evolúciós elméletek 4. Charles Darwin (1809–1882) 4bio09szki-4.indd 142 • születtek! sz zület Gondolkozz Go ond el azon, hogy befejezõdött-e az evolúció! 2010.0913 14:16:04 Az élõvilág törzsfejlõdése 143 A TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁS (TERMÉSZETES SZELEKCIÓ) (OLVASMÁNY) Charles Darwin A fajok eredete címû mûvében chester környéki nyírfaerdõkben az ipari forszámos példával bizonyította, hogy egy vélet- radalom elõtt a nyírfaaraszoló lepkefaj szapolenül a
többiekétõl némiképp eltérõ öröklõdõ rodási közösségének 99%-át világos színû tulajdonsággal születõ egyed (mai szóval mu- egyedek tették ki, mivel ezek a lepkék a nyírfák táns) számára a környezet kedvezõ, közömbös fehér kérgén nem látszottak, ezért a rovarokat vagy hátrányos lehet. Minden egyed küzdelmet fogyasztó énekesmadarak elõl rejtve maradtak folytat a létért. Ha a létért folyó küzdelemben Ugyanekkor a sötét színû példányok a szaporodási közösségnek csak a környezet kedvezõ, ez az mindössze mindös ös 1%-át tették ki, egyed szelekciós elõnnyel mivel eezeket az egyedeket rendelkezik, fajtársainál ráa ny nyír nyírfák írfá fá kérgén a madarak termettebbnek bizonyul, észrevették. észreve Az ipari forraeléri a szaporodóképességét dalom dalo da lom m következtében a és örökítõanyagát (mai szógyárak gy yárak ak füstjével sok por és val a génjeit) továbbadja a korom koro ko rom m
került a légkörbe és következõ nemzedéknek. Ha ezek e ez ek lerakódtak lee a fák töraz új öröklõdõ tulajdonság az zsére. A nyírfák eredetileg adott vagy a változó környe1. Nyírfaaraszoló lepke vvilágos ilágo goss törzse sötét lett. go zetben az egyed számára A fehé fehér hér egyedek fokozatosan f oko o zato za tosa feltûnõkké váltak, hátrányos, még az ivarérettségének séggén ének e elérése a madarak d k most t már á õk õket t pusztították, miközelõtt elpusztul, ezért az örökítõanyagát nem tudja továbbadni a következõ nemzedéknek. ben a sötét egyedek védõszínre tettek szert, A legrátermettebbek fennmaradása és a nem elérték az ivarérettségüket és továbbszaporodmegfelelõk kiküszöbölõdése (kiszelektálódása) tak. Darwin idejére Manchester környékén a miatt a populáció összesített örökítõanyaga nyírfaaraszolók populációiban a recesszív ho(összesített génállománya) átalakul,
ezzel a mozigóták alig 1%-os arányban voltak jelen. Minderrõl több példáról is tanulunk a II. oszszaporodási közösség alkalmazkodik a környetályban, a Mutációk címû tananyagban. zeti változáshoz. Darwin példája szerint a Man- 4bio09szki-4.indd 143 2010.0913 14:16:06
