Biológia | Állatvilág » Nagy Csaba - Odulakó madarak védeleme az MME börzsönyi helyi csoport területé

ODÚLAKÓ MADARAK VÉDELME AZ MME BÖRZSÖNYI HELYI CSOPORT TERÜLETÉN Dr. Havasi András egyetemi tanár emlékének Szakmailag lektorálta: Schmidt András Szerkesztette: Nagy Csaba, 2010 MME 22. Börzsönyi helyi csoport odúprogram vezető oducsaba@invitel.hu Borító fotók: Nagy Csaba Társszerkesztő: Mátéfy Szabolcs Grafikus: Laskóy Andrea A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 22. számú Börzsönyi Helyi Csoportját 1975-ben alapította meg 12 lelkes, a hazai természetvédelemért elkötelezett madarász. Célterületünk a Börzsöny, valamint a Cserhát délnyugati vidéke. A 2004-ben létrehozott Börzsöny Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvánnyal karöltve dolgozunk több kiemelt fontosságú programunkban. Ezek egyike az odúlakó madarak védelmét szolgálja Programunkat 2003-ban indítottuk útjára 52 db „B” és „C” típusú odúval, amelyeket a Börzsönyben a Bajdázói-tó mellett helyeztünk ki. Ettől az

évtől kezdve évente átlagban 120 db új odú került a Börzsöny és Naszály erdeibe, gyümölcsösökbe, kiskertekbe, iskola- és óvodaudvarokba, parkokba. Így 2009 évre már 750 db mesterséges odú segíti az odúlakó madarakat a könnyebb fészkelőhely találásban. A jövőben is célunk a lehetőségeinkhez mérten minél több új odú elhelyezése és a meglévők rendben tartása. Az odútelepek egy része bemutató jelleggel működik óvodák, iskolák udvarában, tanösvények mentén, színesíti az erdei iskolák programjait és előmozdítja a gyerekek környezettudatos nevelését. Kiadta: Börzsöny Alapítvány www.borzsonyorg MME Börzsönyi Helyi Csoport Előszó Kiadást támogatta: Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület www.bthehu Pályázat kódszáma: KEOP-6.10/A/09-2009-0026 Kedvezményezett adatai: Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület 1031 Budapest, Vitorla utca 13. Megvalósítási időszak: 2009.0901 - 2010

08 31 Az elmúlt években több mint 10 madárfaj fészkelt odúinkban, gyakori vendég a széncinege, kék cinege, örvös légykapó, ritkább fészkelő a csuszka, barátcinege, fenyvescinege, seregély, igen ritka, de előfordult a közép fakopáncs és a vörösbegy is. A kiskertekben, gyümölcsösökben a mezei és házi veréb a gyakoribb faj. Lakóházak között a házi rozsdafarkú is megtelepedett Ez a kis füzet közel egy évtizedes munka eredményeit próbálja meg néhány oldal terjedelemben összegezni. Célunk az volt, hogy egy – a terepen is könnyen használható – határozót adhassunk azoknak a lelkes madarászoknak a kezébe, akik a mesterséges odúk kihelyezésével szeretnének segíteni a természet fajgazdagságának megőrzésében. Sok sikert és a temészetben/természetért végzett eredményes, hasznos munkát kívánunk! Köszönettel tartozunk a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesületnek, hogy az „Új Magyarország Fejlesztési

Terv” keretén belüli együttműködés kapcsán anyagi segítséget nyújtott a kiadvány megvalósulásában. Az odútelepítés fontossága Az odútelepítés céljai A fa belsejében költeni biztonságos, mivel az időjárás viszontagságai ellen (eső, szél) éppen úgy védelmet nyújt, mint a ragadozók egy része ellen. Ezt a hazánk területén költő madarak közül mintegy harminc faj ismerte fel. • Fészkelőhelyek biztosítása az odúlakó madarak számára elsősorban olyan területeken, ahol nincs, vagy csak csekély mennyiségben áll rendelkezésre megfelelő számú természetes odú, A természetes odúk, üregek többféleképpen jöhetnek létre: Az evolúciós fejlődés során a harkályféléknél alakult ki az a fészeképítési szokás, hogy erős, hegyes csőrük segítségével mélyedéseket vájjanak a fa belsejébe. Erre a produkcióra rajtuk kívül semmilyen más madárfaj nem képes. A harkályok által készített, majd elhagyott

üregek ideálisak több más madárfaj fészkelésére is, de előszeretettel használják a többnyire éjszakai életmódot folytató pelefajok is nappali búvóhelynek, vagy téli menedéknek. A rovarok közül nem egy darázsfaj szintén szívesen költözik a különféle odúkba. A fák törzsében a harkályok segítsége nélkül is létrejöhetnek kisebb-nagyobb üregek, például kikorhadással. Ezek némelyikének mérete már alkalmas a nagytestű madarak számára is, mint amilyen többek között a macskabagoly. • Az új ismeretek birtokában a madárvédelem további lehetőségeinek kidolgozása a természet sokszínűségének megőrzése érdekében. A mesterséges odútípusok jellemzése A következőkben bemutatjuk, hogy milyen főbb odútípusokat használunk a mesterséges telepek létrehozásánál. Mesterséges odútelepről abban az esetben beszélünk, ha az adott fás élőhelyen több odút helyezünk ki egymástól meghatározott távolságra.

„A” típusú mesterséges odú: Jellemzés: A kistermetű cinegefajok (kék, barát-, fenyvescinege) jellemző Fotó: Nemes László András Erdeinkben a leggyakoribb az úgynevezett „B” odúnak megfelelő méretű harkályodú, melynek bejárónyílása 32-35 mm. A Magyarországon honos kilenc harkályfajból a közép, nagy, balkáni, és fehérhátú fakopáncs kb. ekkorát készít, így az odút nem készítő, de azokban fészkelő madarak közül ezt a típust használják a legtöbben: többek között a cinegefajok, légykapók, verebek, csuszkák, nyaktekercsek. Egy fakitermelés során hirtelen szűnik meg sok állat élőhelye, fészkelési lehetősége! Mivel ilyenkor az említett 32-35 mm-es röpnyílású odútípusból tűnik el a legtöbb, így értelemszerűen ezeket kell a legnagyobb arányban pótolnunk. Fotó: Nagy Csaba 4 • Rendszeres ellenőrzés, amely további ismereteket nyújt az ott fészkelő madarakról és emlősökről (ennek érdekében

nyitható tetejű odúkra van szükség), A természetvédelem gyakorlatában évtizedek óta alkalmazott módszer különféle mesterséges odúk kihelyezésével segíteni az odúlakó madarak szaporodását, mindezt elsősorban olyan élőhelyeken, ahol az emberi tevékenység nem, vagy csak korlátozott mértékben teszi lehetővé az odúk természetes képződését. A jó fészekodú sajátosságait könynyen le tudjuk utánozni: elég, ha megpróbáljuk „másolni” a természetet, így a „B” típusú odú esetében a nagy fakopáncs „munkáját”. Madaraink ezeket ugyanolyan szívesen veszik majd birtokukba, mint egy eredetit. Börzsöny Alapítvány odútípusa. Ebből kizárhatók a nagyobb termetű madárfajok, mint a széncinege, csuszka, mezei, házi veréb stb Berepülő nyílása kör alakú, átmérője 26-27 mm. Belső alapterülete legalább 10x10 cm Elhelyezés: 1,5 - 3 m magasan, függesztve. „B” típusú mesterséges odú: Jellemzés: A

leggyakrabban használatos típus a mesterséges odútelepeken. Alkalmas többek között széncinege, csuszka, mezei veréb, örvös légykapó és nyaktekercs számára Berepülő nyílása kör alakú, átmérője 32 mm Belső alapterülete legalább 12,5x12,5 cm. Elhelyezés: 1,5 - 8 m magasan, függesztve vagy akár fatörzshöz rögzítve „C” típusú mesterséges odú: Jellemzés: Alapterületre és külső méretre a „B” típusú odúhoz hasonlít, de nem kerek a berepülő nyílása. Azoknak a fajoknak kedvez, amelyek szeretnek kilátni kotlás közben, mivel hasonló üregekben, repedésekben költenek Ezt kedveli a szürke légykapó, a vörösbegy, a barázdabillegető, a kerti és a házi rozsdafarkú Bejárati nyílása legalább 10x10 cm Belső alapterülete legalább 12,5x12,5 cm legyen Elhelyezés: Fajtól függően 0,5 – 8,0 m magasan. MME Börzsönyi Helyi Csoport 5 A következő táblázatok összefoglalják néhány ismertebb madárfaj mesterséges

odújának ajánlott méreteit. ãDÓÊt’pusœÊmestersŽgesÊodœ:Ê Jellemzés:Ê Ê AzÊ odœÊ aÊ ãBÓÊ t’pusœÊ odœraÊ hasonl’t,Ê csakÊ aÊ mŽreteiÊ nagyobbak.Ê EbbeÊ azÊ odœbaÊ aÊ szalaktaÊ ŽsÊ aÊ bœbosbankaÊ isÊ jlÊ megtelepíthető, de használható seregély számára is. Megfelelő méretű berepülő nyílással füleskuvik és kék galamb részére is alkalmas. A bejárat átmérője a megtelepítendő fajtól függően 46-140 mm között változik. Belső alapterülete legalább 20x20 cm Elhelyezés: A megtelepítendő fajtól függően változatos módok ismertek. Például: épületekre, öreg, nagy fákra (főleg felhagyott gyümölcsösökben), oszlopokra, legalább 2 - 8 m magasan. Fakuszodœ:Ê Jellemzés:ÊH‡romszšgÊalaprajzœÊfaršnk-ÊvagyÊdeszkaodœ,Ê amelynek nem az előlapján, hanem az oldalán van berepülő nyílása, méghozzá mindkettőn. Ez lehet szögletes vagy

hasadŽkÊalakœ.ÊEzÊazÊodœÊkifejezettenÊaÊfakuszfajokÊsz‡m‡raÊ kŽszŸl.ÊAÊbej‡ratiÊrŽsÊ2-3ÊcmÊszŽlesÊŽsÊ5-6ÊcmÊmagasÊFontos,Ê hogy a törzsre erősített odúk nyílásai közvetlenül a fa kŽrgeÊ mellettÊ legyenek,Ê erreÊ aÊ mad‡rÊ saj‡tosÊ ŽletmdjaÊ miattÊvanÊszŸksŽg! Elhelyezés:Ê AzÊ odœtÊ aÊ hegyvidŽkiÊ tšlgyesekben,Ê ‡rtŽriÊ fűz-nyár ligeterdőben helyezik el, a fa törzséhez rögzítve kötöződróttal. Magassága 0,5 - 1,5 m között változik FigyeleM! AÊdrtonÊmindenÊŽvbenÊlaz’tsunkÊegyÊkeveset,Ê követve a fa növekedését! Ezzel megelőzhetjük annak sŽrŸlŽsŽt,ÊesetlegÊpusztul‡s‡t. Mad‡rfaj OdœÊt’pusa AlapterŸletÊ (belül) cm MŽlysŽgeÊaÊ berepülőnyílás alj‡tlÊcm Berepülőnyílás mŽreteÊ mm KihelyezŽsÊ magass‡gaÊÊ m Bar‡tcinege A 10x10 18 27 1,5Ê-Ê2 KŽkÊcinege A 10x10 18 27 1,5Ê-Ê2 Fenyvescinege A 10x10 18 27 1,5ÊÐÊ2

SzŽncinege B 12,5x12,5 20 32 1,5 - 8 Csuszka B 12,5x12,5 20 32 2-8 H‡ziÊverŽb B 12,5x12,5 20 32 Ê2Ê-Ê4 MezeiÊverŽb B 12,5x12,5 20 34 1,5Ê-Ê4 Nyaktekercs B 12,5x12,5 20 32 1,5Ê-Ê6 rvšsÊlŽgykap B 12,5x12,5 20 32 1,5Ê-Ê10 SzŸrkeÊlŽgyk B 12,5x12,5 20 32 1,5Ê-Ê10 FŸleskuvik D 20x20 35 35ÊÐÊ60 2-8 Szalakta D 20x20 35 55ÊÐÊ60 Ê2Ê-Ê6 Bœbosbanka D 20x20 35 55ÊÐÊ60 Ê2Ê-Ê6 SeregŽly D 15x15 20-25 46ÊÐÊ60 2-8 KŽkÊgalamb D 25x25 40 140 3–8 2. Félig nyitott előlappal készült odúk adatai: Macskabagolyodœ:Ê Mad‡rfaj Jellemzés: Hat-nyolcszögletű odú. Az átmérője 30-35 cm OldalainakÊ magass‡gaÊ 30Ê -Ê 40Ê cmÊ kšzšttÊ v‡ltozik.Ê Ê Bej‡ratiÊ nyiladŽkÊ azÊ odœÊ tetejŽnÊ tal‡lhat,Ê ’gyÊ ut‡nozzaÊ azÊ šregÊ fák hasadékát. A ferdén elhelyezett tetőre alulról tükröt rögzíthetünk, így megfelelő szögből távcső

segítségével könnyen megfigyelhetjük a későbbi költéseket. Elhelyezés: Nagyobb bükkösökben, tölgyesekben, tűlevelű erdőkben, nyiladékok mentén, esetleg idősebb gyümölcsösben helyezzük ki. A kihelyezés minimális magassága legalább 8 m Főként macskabagoly foglalja el ezt az odút. OdœÊt’pusa AlapterŸletÊ (belül) cm MŽlysŽgeÊaÊ berepülőnyílás alj‡tlÊcm Berepülőnyílás mŽreteÊmm KihelyezŽsÊ magass‡gaÊÊ m MacskabagolyÊ odœ 30x30 40 180x180 5–8 H‡ziÊrozsdafarkœ C 12,5x12,5 12 60x125 Ê2Ê-Ê5 KertiÊrozsdafarkœ C 12,5x12,5 8 60x100 1,5ÊÐÊ5 Barázdabillegető C 12,5x12,5 8 60x100 1ÊÐÊ4 kšrszem C 11x11 7 60x110 Ê0,5ÊÐÊ1 Všršsbegy C 12,5x12,5 10 60x80 Ê0,5ÊÐÊ1,5 Macskabagoly OdœÊfotk:ÊNagyÊCsaba 6 1.ÊKšrÊalakœÊršpny’l‡ssalÊkŽszŸltÊodœkÊadatai:

BšrzsšnyÊAlap’tv‡nyÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊMMEÊBšrzsšnyiÊHelyiÊCsoport 7 Odútelep létrehozásának szempontjai Mesterséges odútelepet gyakorlatilag bárhol létrehozhatunk, ahol fák, facsoportok találhatók: kertek, parkok, erdővédő sávok, intenzív gyümölcsösök, természetes és művelt erdők. Amennyiben új odútelepet létesítünk, a következő szempontokat tartsuk szem előtt: A legfontosabb, hogy az új odúk kihelyezését ősszel kell végezni, mivel a madarak a tél folyamán megismerkednek az odúkkal, ezáltal segítünk nekik a telelésben. Ősszel, a lombhullatás után könynyebben át tudjuk látni az erdőt, ezért az odúk sorrendjét is egyszerűbb tervezni A kora tavaszi telepítés ellen szól, hogy a madaraknál ekkor már elkezdődik a revírek foglalása, de ettől függetlenül, sohasem késő

odúkat elhelyezni! A nyár alkalmatlan új odúk kihelyezésére, ekkor inkább új odúk gyártásával legyünk elfoglalva, így felkészülhetünk az őszi telepítésekre, vagy az esetleges cserékre. Odútelep létesítésénél olyan helyet keressünk, ahol tapasztalhatóan kevés a természetes odú: ezek fiatal, művelt szálerdők, erdővédő sávok, gyümölcsösök. De valójában minden fás terület alkalmas odúk elhelyezésére. Továbbá figyeljünk arra, hogy a kiválasztott területen lehetőleg kevés legyen a bokros aljnövényzet, mivel a bokrok kilombozódása után nehezen fogjuk az odúkat megtalálni az ellenőrzések alkalmával. A későbbi ellenőrzésekre gondolva előnyös törekednünk arra, hogy a tervezett telep a lakóhelyünkhöz közel essen és a kihelyezett odúk könnyedén lejárhatók legyenek. Mindenképpen készítsünk kihelyezési tervet, majd a végleges útvonalról térképet az odúk számozott helyének megjelölésével Ez azért

fontos, mert ha valami okból kifolyólag nem áll módunkban az ellenőrzéseket elvégezni, akkor ezt más is meg tudja tenni helyettünk a térkép segítségével! Ha kiválasztottuk a területet, célszerű a tulajdonviszonyoknak utánanézni, az esetlegesen szükséges engedélyeket beszerezni vagy legalább a tulajdonost tájékoztatni – megbeszélni vele a terveinket. Az odútelepek zömét a „B” típusú odú alkotja, hiszen az ezeket elfoglaló fajok a leggyakoribbak. Majd ezt követi az „A” típus, amiből csak minden 5-6 „B” után tegyünk egyet és csak minden 20-25 odú legyen „C”, esetleg „D” típusú Az odúkat mindenképpen a kihelyezés és a lejárás sorrendje szerint sorszámozzuk, lehetőleg a hátoldalán, olyan festékkel, amelyet az évek múlásával is le tudunk olvasni. Egy-egy telep nagyságát, az odúk számát befolyásolja az adott erdő kora és típusa - egy fiatal, zárt erdőbe több (30 méterenként elhelyezve), míg egy

idősebb, nyitottabb erdőbe kevesebb odú kell (50 méterenként elhelyezve), mivel itt több lehet a terFotó: Kazi Róbert - Odútelep létesítése a Börzsönyben 8 Börzsöny Alapítvány mészetes. A 25-30 db odúból álló telep kialakítása a legideálisabb A kihelyezett fészekodúk röpnyílásukkal mindig az uralkodó széliránynak ellentétesen álljanak, így általában délre vagy keletre nézzenek. Ezt a terület kitettsége, az uralkodó helyi szél iránya módosíthatja Az odúk elhelyezési magasságát az adott típus és a várható madárfaj határozza meg! Az odúk lehetőleg egyenesen álljanak, esetleg kissé előre dőlve. A hátra, vagy oldalra dőlő odú nem jó, mivel a berepülő nyíláson beverhet az eső. A kihelyezést a kisebb odúk esetében legegyszerűbb egy megfelelő méretű villás bot segítségével végezni, amellyel könnyedén le- és fölakasztjuk az odút a fára. Ezzel a módszerrel lehetőségünk nyílik az odút a törzstől

távolabb is elhelyezni, így azt akár a korona egyik alkalmas ágvillájára is tehetjük. Ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy a túl erős szél le ne sodorja. A himbálódzás nem zavarja a madarakat Ha megfigyelünk egy terméFotó: Nagy Csaba - Odú kihelyezése villás bot segítségével szetes odút, láthatjuk, hogy annak röpnyílását még vegetációs időszakban sem takarják ágak, gallyak, levelek - tehát onnan és oda szabad kilátás nyílik a madár számára. Fontos, hogy erre figyeljünk, a berepülőnyílás mindig maradjon szabadon! Az odútelep kezelése, adatok rögzítése A mesterséges odúk elhelyezésének elsődleges célja a fészkelési lehetőségek kibővítése az odúlakó madarak számára. Az ellenőrzéseket úgy végezzük, hogy az a lehető legkevesebb zavarással járjon. A költési szezonban évente legalább két alkalommal vizsgáljuk meg a telepeket, de pontosabb eredményeket értelemszerűen akkor kapunk, ha ennél többször

látogatunk ki a terepre: ilyenkor gyűjtjük egyúttal a fajokra, a tojások és a fiókák számára vonatkozó adatokat is, amiket a terepnaplóba kell feljegyeznünk. A takarítási és karbantartási munkákra kora tavasszal és/vagy késő ősszel kerítsünk sort. Az évenkénti, rendszeres ellenőrzések során a következő séma szerint célszerű eljárnunk: Először is egy jó tanács: mielőtt leakasztanánk az odút, mindig kopogtassuk meg alulról. Nem ritkán lódarazsakat, vadméheket találunk benne! Ebben az esetben célszerű azt békén hagyni, nem bolygatni és a későbbiekben is elkerülni! Ezeket az odúkat csak a novemberi takarításkor tegyük rendbe. Ha mégis darázs- vagy méhcsípést szenvedünk, célszerű nagy adag kalcium bevitelével (pl. pezsgőtabletta formájában) enyhíteni a tüneteket Túlérzékenység esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz! MME Börzsönyi Helyi Csoport 9 A gyakoribb odúlakó fajok bemutatása Széncinege

(Parus major) Közismert állandó madarunk, a cinegék közül a legnagyobb termetű faj. Kora tavasszal gyakran hallhatjuk a széncinege „nyitni-kék” hangját A hímek énekrepertoárja rendkívül változatos A hím sárga alsótestének közepén végigfutó hosszanti fekete csík szélesebb, mint a tojónál Számára a legmegfelelőbb élőhely a lomberdő, azok közül is inkább az idősebb tölgyesek Ennek hiányában rendszeresen költ fenyvesekFotó: Potyó Imre ben, égererdőkben, gyümölcsösökben, parkokban, kiskertekben, lakóparkokban, akár lakótelepeken is. Egyetlen madárfajunk, amelynek nevében a szén szó szerepel Fészek: Gyökér és durva fűszál alapon mohával, főleg állati szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A fészket csak a tojó építi Tojásainak száma: (6-) 8-10 (- előfordul 15) db. Ezek fehér alapon vörhenyesen mintázottak A mintázat színe és sűrűsége a tápláléktól és a költés számától függhet. Méretük a

legnagyobb a cinegék között: 18 x 13 mm. Fotók: Nagy Csaba - A széncinege tojásainak mintázata változatos 12 Fotók: Nagy Csaba - Csupasz és tokos széncinege fiókák Költési periódus/ kotlás hossza: Az első tojásokat az időjárástól és a tengerszint feletti magas- ságtól függően április elejétől közepéig rakja le. Ez az első költés kezdete A populáció egy része másodszor, május végén - június elején újra kezdi a költést Minél sikeresebb az első költés, annál kevesebb pár kezd másodikba. A kotlás az utolsó tojások lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik A kotlás hossza: 13-14 nap Az első fióka kikelését követően 2-3 napon belül kikel a többi is. Csak a tojó kotlik Ha elhagyja a fészket, betakarja a tojásokat. Fiókanevelés hossza: 15-22 nap között változhat. A fiókákat mindkét szülő felváltva eteti Egy-egy fészekalj felnevelése során a szülők akár 10 000 alkalommal is hoznak eleséget a

fiókáknak. A költési időszakban tápláléka hernyókból, lepkékből, egyéb rovarokból áll Télen az olajos magvakat is elfogyasztja Védelem: Nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönhetően minden odútelepen megtalálható, mint az egyik domináns költőfaj. Számára a „B” típusú, 32 mm berepülőnyílású odú a megfelelő Fotó Nagy Csaba - Kirepülés előtti széncinege fiókák Börzsöny Alapítvány MME Börzsönyi Helyi Csoport 13 Kék cinege (Parus caeruleus) A kék cinege a széncinegénél kisebb termetű, fejtetője kék, alsóteste sárga. A hím és a tojó nagyon hasonló. A fiataloknál halványabbak a színek Állandó madarunk Ősztől tavaszig más cinegefajokkal csapatokba verődve kóborol Legmegfelelőbb élőhelyei az idősebb lomberdők. Mindenhol megtalálható és költ, ahol a széncinege is, de a kiskertekben ritkább és állománya Fotó: Potyó Imre kisebb, mint a széncinegéé. Egyik érdekes, régies neve a

„bóha cinege”, mely a madár kicsiny termetére és mozgékony természetére utal Fészek: Csak a tojó építi gyökér és fűszál alapra. Sok mohát használ Állati szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. Tojásainak száma: Általában (7-) 10-13 (- előfordul 16, ha több tojó összetojik egy fészekbe). Tojásai kisebbek, mint a széncinegéé. Mintázatuk szintén fehér alapon vörhenyes Méretük: 12x16 mm. Fotó: Nagy Csaba - A kék cinege tojásai fehér alapon ritkábban mintázottak 14 Fotók: Nagy Csaba - Csupasz és tollas kék cinege fiókák Költési periódus/ kotlás hossza: Az első tojásokat április elejétől közepéig rakja le, de mindig néhány nappal előbb, mint a széncinege. A párok közül néhány május végén - július elején újra költ. A kotlás az utolsó tojások lerakása előtt kb két nappal kezdődik Csak a tojó kotlik 13-16 napig, ami esős időben elhúzódhat 21 napig is. Az első fióka kikelését követő 2-3

napon belül a többi is kikel. Fiókanevelés hossza: 17-18 napig (csapadékos időjárás esetén akár 23 napig) tart. Mindkét szülő etet. Egy-egy fészekalj felnevelése során 6-7 000 alkalommal is hoznak eleséget a fiókáknak Tápláléka ebben az időszakban hernyókból, lepkékből és egyéb rovarokból áll Védelem: A szén- és kék cinege közös élőhelyük miatt a fészkelési helyekért és bizonyos esetekben a táplálékért is versenyezhetnek. Ezért célszerű, hogy az odútelepen minden 5-6 fészekodúnak „A” típusú, 26-27 mm berepülő nyílása legyen Fotó: Nagy Csaba - Kirepült kék cinege fióka szüleit keresi Börzsöny Alapítvány MME Börzsönyi Helyi Csoport 15 Barátcinege (Parus palustris) HasonlÊ nagys‡gœ,Ê mintÊ aÊ kŽkÊ cinege,Ê deÊ aÊ sz’nezŽseÊ eltŽr.Ê FelŸlÊ szŸrkŽsbarna,Ê alul piszkosfehér, fekete a fejtetője ŽsÊ aÊ torokfoltja.Ê çllandÊ madarunkÊ Kedveli a bükk- és tölgyerdőket. Elegyes

erdőkben is költ, de a zárt fenyveseket kerŸli.Ê AlkalmankŽntÊ megtelepszikÊ gyümölcsösökben és erdőszéli kertekben is.Ê Egyedsz‡maÊ jvalÊ kisebb,Ê mintÊ aÊ hasonló helyen élő szén- és kék cinegéé, Fot:ÊNagyÊCsaba nagyobb területet (1,5-2,0 ha) tartanak a párok. Nevét jellegzetes fekete fejéről kapta - erre utal a barát elnevezés Fészek: Ellentétben a szén- és kék cinegével moha alapra építi és főleg állati szőrrel béleli.ÊAÊfŽsz- ketÊcsakÊaÊtojÊŽp’ti. Tojásainak száma: (5-) 7-9 (-11) db.ÊToj‡saiÊkbÊakkor‡k,ÊmintÊaÊkŽkÊcinegŽŽ,ÊszintŽnÊfehŽrÊala- ponÊvšrhenyesenÊmint‡zottak,ÊcsakÊritk‡bbÊaÊmint‡zat,ÊmŽretŸk: 16 x 13 mm. Fot:ÊNagyÊCsabaÊ-ÊAÊbar‡tcinegeÊtoj‡sainakÊÊmint‡zataÊhasonl’tÊaÊszŽncinegeÊtoj‡sokÊÊmint‡zat‡hoz 16 Fotók: Nagy Csaba - Csupasz és tollasodó barátcinege fiókák Költési periódus/ kotlás hossza: Az első tojásokat néhány

nappal előbb rakja, mint a szén- és kék cinegék. Ritkán van másodköltése A kotlás hossza:Ê13-17ÊnapÊCsakÊaÊtojÊkotlik Fiókanevelés hossza:Ê16-21ÊnapÊközött változhat. A fiókákat mindkét szülő felváltva eteti Egy-egy fészekalj felnevelése alatt akár 15 - 20 ezer alkalommal is hozhatnak eleséget a fiókák számára. Tápláléka hasonló a szén- és kék cinegéhez, hernyókból, lepkékből és egyéb rovarokból áll a költési időben Védelem: Ritkán költ mesterséges odúban. Az „A” típusú odúval kell számolni, de elfoglalja a ãBÓÊt’pusœtÊisÊennekÊhi‡ny‡ban. Fotó: Nagy Csaba - Tollas barátcinege fiókák BšrzsšnyÊAlap’tv‡nyÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊMMEÊBšrzsšnyiÊHelyiÊCsoport 17 Fenyvescinege (Parus ater) AÊ szŽncinegeÊ fekete-fehŽrÊ hasonm‡sa,Ê deÊ

ann‡lÊ kisebb termetű faj. Hasonlóan fekete a feje és nagy fehŽrÊpofafoltjaÊvan,ÊvalamintÊfehŽrÊsz‡rnycs’kja.ÊHaÊ h‡tulrlÊl‡tjuk,ÊnagyÊfehŽrÊtarkfoltj‡rlÊkšnnyedŽnÊ megismerhető. Idősebb fenyőállományokban, főleg lucosban, erdei fenyvesben, de szárazabb helyeken fekete fenyvesben is költ. Fenyővel Fotó: Nehézy László elegyes erdőkben és parkokban is előfordul, és œjabbanÊegyreÊgyakrabbanÊtapasztalj‡kÊfŽszkelŽsŽtÊ bükkösben és gyertyánosban is. Nevét is arról kapta, hogy elsődleges tartózkodási helye a fenyves, vagy a fenyővel kevert erdők. Fészek: Vastag, erősen tömörített moha alapra építi, amelyet állati szőrrel és finom növényi rostokkal bélel. A csésze 4-5 cm átmérőjű és 3-4 cm mély A fészket csak a tojó építi Tojásainak száma:Ê7-9 (- ritkán 12) db.ÊToj‡saiÊkisebbekÊaÊbar‡tcinegeÊtoj‡sain‡lÊMŽret:Ê15 x12 mm. A nem teljes fészekaljat a tojó távozás előtt

betakarja AÊ kotl‡sÊ hossza: 14-18 nap. CsakÊaÊtojÊkotlik. Fiókanevelés hossza: 16-21Ê napÊ kšzšttÊ v‡ltozhat.Ê A fiókákat mindkét szülő felválva eteti. Táplálék‡tÊ akn‡zmoly-l‡rva,Ê lucfenyőlevél-darázs, szőlődar‡zs,Ê araszolhernyk,Ê vagy egyéb fenyőkárosítók kŽpezik.Ê Védelem:Ê Ritkán költ mestersŽgesÊodœban.ÊAÊfenyvesekben, vagy fenyővel elegyes erdőkben, főleg „A” típusú odúval telepíthető Fotó: Nagy Csaba - Tokosodó fenyvescinege fiókák Költési periódus/ kotlás hossza: Évente általában kétszer költ. Az első tojásokat április első harmadában rakja, így az első költés május közepéig – végéig tart. Ekkor kezdődik a másodköltés Fot:ÊNagyÊCsabaÊ-ÊAÊfenyvescinegeÊtoj‡sai 18 Fotó: Nagy Csaba - Tollasodó fenyvescinege fiókák

BšrzsšnyÊAlap’tv‡nyÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊMMEÊBšrzsšnyiÊHelyiÊCsoport 19 Csuszka (Sitta europaea) A verébhez hasonló termetű, erős csőrű, rövid farkú madár. Felsőteste kékesszürke, alul rozsdás-barna, a csőrétől indulva a szemŽnʇtÊfeketeÊcs’kÊhœzdik.ÊAÊh’mÊsz’neiÊŽlŽnkebbek,ÊmintÊaÊtojŽÊçllandÊmadarunk Főként az öreg lomberdőkben, elegyes erdőkben, ritkábban tűlevelű erdőkben fészkel. A párok egész évben öszszetartanak és rendkívül területhűek A Fot:ÊPotyÊImre csuszka neve a régies csuszkál névből származik, ami a madár mesteri mozgására és harkályszerű kúszására utal. Hosszú, erős ujjaival megkapaszkodva,ÊfejjelÊlefelŽÊisÊbiztons‡gosanÊtudÊkšzlekedniÊaÊf‡kÊtšrzsŽn Költési periódus/ kotlás hossza:Ê

ƒventeÊcsakÊegyszerÊkšlt.ÊAÊhazaiÊodœlakÊŽnekesekÊkšzŸlÊaÊlegkor‡bbanÊrakjaÊtoj‡saitÊM‡rciusÊvŽgŽnÊ-ʇprilisÊelejŽnÊm‡rÊteljesÊaÊfŽszekaljaÊ AÊtojÊazÊutolsÊtoj‡sÊlerak‡sakorÊkezdiÊaÊkotl‡st.ÊAÊkotl‡sÊhossza: 14-18 nap Fotó: Nagy Csaba - Tokosodó csuszka fiókák Fiókanevelés hossza: 23-25ÊnapÊkšzšttÊv‡leteti főleg tozhat. A fiókákat mindkét szülő eteti, mezei poloska lárvákkal, különböző hernyókkal,ÊpkokkalÊŽsÊkisebbÊbogarakkal.Ê Védelem:Ê ãBÓÊ t’pusœÊ mestersŽgesÊ odœbanÊ megtelepíthető, amelynek nyílását sárral a tojó saját méretére szűkíti. Gyakran az odú m‡sÊ ny’l‡saitÊ isÊ betapasztja,Ê ezŽrtÊ aÊ csuszkaÊ által elfoglalt odú messziről is jól felismerhető. A sártapasztás következtében az odú tetejeÊ ršgzŸlhetÊ azÊ oldalakhoz,Ê ezŽrtÊ vatosanÊnyissukÊfel,ÊmertÊaÊbelehullÊs‡rÊšsszeÊisÊ törheti a tojásokat! Várhatóan

a következő ŽvekbenÊisÊugyanaztÊazÊodœtÊfoglaljaÊelÊaÊp‡r. Fészek: Jellegzetes, rendetlennek tűnő. Fakérget, háncsot és leveleket hord össze, amelyeket aprÊpikkelyek,Êsz‡lakÊform‡j‡banÊrakÊaÊfŽszekbe.ÊKŸlšnÊfŽszekcsŽszŽtÊnemÊŽp’tÊ Tojásainak száma:Ê(4-) 6-8 (- ritkán 13) db,ÊnagyÊbarn‡sÊfoltokkal,ÊnagyobbakÊaÊszŽncinegeÊtoj‡sain‡l.ÊElŽgÊjellegzetesek,ÊŽsÊmivelÊnemÊŽp’tÊfŽszekcsŽszŽt,Ê’gyÊazÊaprÊfŽszekanyag-pikkelyekÊ között figyelhetők meg. Méretük: 20x14 mm Fotó: Nagy Csaba - Tollas csuszka fiókák Fot:ÊNagyÊCsabaÊ-ÊAÊcsuszkaÊtoj‡saiÊaÊlevelekÊŽsÊfakŽrgekÊkšzštt,ÊfŽszekÊcsŽszeÊnŽlkŸlÊvannak 20 Fot:ÊPotyÊImre BšrzsšnyÊAlap’tv‡nyÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊMMEÊBšrzsšnyiÊHelyiÊCsoport 21 Örvös légykapó

(Ficedula albicollis) Kisebb termetű, mint a veréb. A kifejlett hím háta fekete és hófehér nyakörve jellegzetes, amelyről azonnal felismerhető. Alsóteste szintén hófehér, sz‡rnyainÊ kisÊ fehŽrÊ foltotÊ l‡thatunk.Ê AÊ tojÊ ezzelÊ ellentŽtbenÊ barn‡sszŸrke,Ê sz‡rny‡nÊ szintŽnÊ fehŽrÊ foltÊl‡that,ÊamelyÊnagyobbÊmintÊaÊh’mÊsz‡rnyfoltja.Ê Tölgyesek és bükkösök gyakori költőfaja. Ritkán elegyes erdőkben és öreg parkokban is költ. Költöző mad‡r.Ê T‡pl‡lŽk‡tÊ jellegzetesÊ mdonÊ szerzi:Ê aÊ faÊ repedései, hasadékai előtt, ahol megbújnak a legyek Fotó: Nehézy László ŽsÊ m‡sÊ rovarok,Ê nagyonÊ gyorsÊ sz‡rnycsap‡sokkalÊ lŽgšrvŽnytÊkelt,Ê’gyÊaÊlegyek,ÊrovarokÊfelsz‡llnak,ÊmajdÊkšnnyedŽnÊprŽd‡j‡v‡Êv‡lnak.ÊNevŽtÊaÊh’mÊ jellegzetes fehér örvéről kapta. Régies nevei voltak még örvös légyvadász, örvös légyész Fészek: A hímek április

közepén-végén foglalják el a költőodúkat. A hímek egy része több költőhelyet is véd. A tojók általában az odú minősége alapján választanak maguknak párt Egy hímnek több párja is lehet. A tojó május első napjaiban építi fűszálakból, kevés levélből, növényi rostblʇllÊfŽszkŽt,Ê2-3ÊnaponÊbelŸlÊbefejeziÊaÊfŽszekÊŽp’tŽsŽt. Fotók: Nagy Csaba - Kotló örvös légykapó tojó - Csupasz fiókák Tojásainak száma: (4-) 6-7 db. A hímek lehetnek többnejűek is, ilyen esetekben az elsődleges tojknakÊvanÊnagyobbÊfŽszekalja,ÊaÊm‡sodlagosÊtojkÊcsakÊ2-3Êtoj‡stÊraknak.ÊAÊtoj‡sokÊmŽrete:Ê 16,6 x 13 mm,Êrik’tanÊvil‡goskŽkes-zšldesek. Költési periódus/ kotlás hossza:ʃventeÊcsakÊegyszerÊkšlt.ÊAÊkotl‡sÊhossza:Ê12-15ÊnapÊAÊtojÊ egyedül kotlik. A kotlást a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi Fiókanevelés hossza: RendszerintÊ 13-16Ê nap között változik. Mindkét szülő

etet, az etetés sűrűsége függ a fészekalj nagyságától és a fiókák korától. Rossz időjárási viszonyok esetén a fiókanevelés 18 napig is elhúzódhat. Hosszabban tartó esős időszakban kritikussá is válhat a helyzet, romlik a fiókák kirepülés előtti kondíciója, esetleg az egész fészekalj elpusztulhat. Ebben az időszakban a speciális táplálékszerzés háttérbe szorulhat, mert a cinegékhez hasonlóan keresnekÊelesŽgetÊazʇgakon,ÊlevelekenÊŽsÊesetlegÊaÊtalajonÊis. Védelem: Mesterséges odútelepen könnyen megtelepedő faj. Egyes telepeken a széncinegék után a leggyakoribb fészkelő, sőt évről-évre nagyobb számban költ, és előfordul, hogy domináns lakv‡Êv‡lik.ÊAÊãBÓÊt’pusœÊodœtÊkedveli,ÊdeÊnemÊvetiÊmegÊaÊãCÓÊt’pusœtÊsemÊAÊh’mekÊigenÊkisÊrev’rtÊ tartanak, ezért ahol megtelepedésére számíthatunk, ott sűrűbben lehet az odúkat kihelyezni. Fotó Nagy Csaba - Az örvös

légykapó tojásai jellegzetes türkizkék színűek 22 Fotó: Nagy Csaba - Tokosodó és tollas fiókák BšrzsšnyÊAlap’tv‡nyÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊMMEÊBšrzsšnyiÊHelyiÊCsoport 23 Vörösbegy (Erithacus rubecula) Kistermetű, barnás színű madár, jellegzetes narancsvörös mell- és arcfolttal. Feje viszonylag nagy Gyakran felfújja tollait, amitől gömbölydednek látszik, egyébként karcsú a termete. A fiatalok tollazata finoman pettyezett, mellükön és arcukon nincs vörös folt, jól látható rajtuk a vékony sárga szárnycsík. Hazánkban a középhegységi patakvölgyek erdeiben, parkokban, arborétumokban, nagyobb kertekben mindenütt gyakori madár Vannak egyedek, melyek télire elvonulnak Az itt maradók rendszeresen megjelennek a téli etetőkön Nagyon sok régi nevét ismerjük, amelyeket a mai

elnevezéséhez hasonlóan begyének színe ihletett. Ezek voltak például: csipkemadár, vörösbögy, vörösbegyű dallár, veres begyű billegető és paprikamadár. Fészek: Elsősorban a talajon vagy annak közelében rakja, azaz földi üregekbe, gyökerek közé, erdei híd gerendája Fotó: Nehézy László alá, farakás közé, harkályodúba. A fészek alapja növényi szálakból, száraz levelekből és mohából áll. A csészét finom gyökerekkel, moha- és szőrszálakkal, ritkán pihetollakkal béleli. A fészket csak a tojó építi 4-5 nap alatt, néha a párját is elzavarja ebben az időben. Fotó Kazi Róbert - Csupasz vörösbegy fiókák Tojásainak száma: 5-6 db. Kerekded alakúak Jellegzetesen vörhenyes színűek Nagyobbak, mint a széncinegéé, méretük: 19x15 mm. Költési periódus/ kotlás hossza: A tojó az utolsó tojás lerakása után kezd kotlani, melynek időtartama 13-14 nap. Egyedül kotlik Évente általában kétszer költ,

április-májusban illetve június-júliusban. Hazai erdeinkben a vörösbegy a leggyakoribb kakukkgazda Fiókanevelés hossza: 12-15 nap. A kirepülés után egyenként rejtőznek el a közelben, ahol a szüleik tovább etetik őket. A költési időben kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztanak, főként különböző rovarokat és pókokat. Ősszel és télen sok bogyó és más növényi eredetű táplálék kerül az étlapjukra. Védelem: Az itt telelő madarakat apróra vágott almával, főtt hússal, sajttal és lisztkukaccal etethetjük. A fészkelőállomány megtartása érdekében a mélyutak mentén földi üregeket készíthetünk számára. Mesterséges odútelepeken a „C” típusú odú alkalmas 0,5-1,0 méter magasan elhelyezve, de ezeket az odúkat is ritkán foglalja el. Védett Fotó Nagy Csaba - A vörösbegy tojásai jellegzetes vörhenyes mintázatúak 24 Börzsöny Alapítvány MME Börzsönyi Helyi Csoport 25 NyaktekercsÊ (Jynx

torquilla) Költési periódus/ kotlás hossza: ãAÊ mozdulataiÊ isÊ furcs‡k,Ê bolondosak,Ê mertÊ holÊ fejŽtÊ forgatja,Ê nyak‡tÊ majdÊ kicsavarja,Ê holÊ megÊ ellapul az ágon s kígyószerűen nézeget” (Chernel István). Szinte mindegyikÊ nevŽtÊ ennekÊ kšszšnheti,Ê nŽh‡nyÊ pŽldaÊ erreÊ aÊ mœltbl:Ê nyaktekerő, nyaktekergető, tekerincs, Fot:ÊNagyÊCsaba nyakforgat,Ê nyaktekerincs.Ê AÊ hark‡lyokÊrendjŽbeÊtartozikÊAÊtšbbiÊhark‡llyalÊellentŽtbenÊsaj‡tÊmagaÊnemÊv‡jÊodœt,ÊdeÊelfoglalja a kész üregeket Veréb nagyságú madár Tollazata felül fakéreg mintázatú, alul finoman sávozott A hím és a tojó hasonló Rejtett életet él Jelenlétét jellegzetes hangja árulja el, mely magas, orrhangú „vi-vi-vi-vi”. Vonuló Március végétől április közepéig érkezik viszsza telelőhelyéről, Afrika trópusi tájairól Nem kedveli a zárt erdőségeket, inkább gyümölcsösökben, városi parkokban és a

ritkás előhegységi erdőkben él Fészek:ÊNemÊŽp’t,ÊazÊodœÊcsupaszÊfenekŽreÊrakjaÊtoj‡sait. Tojásainak száma:Ê7-10Êdb. A tojások egyszínű fehérek, méretük 20x15 mm Fotó: Nagy Csaba - A tojásai egyszínű fehérek 26 ƒventeÊcsakÊegyszer,Êm‡jusbanÊkšlt,Ê ezért előfordul, hogy a már kotló mezeiÊverebeketÊvagyÊszŽncinegŽketÊ kilakoltatjaÊazÊodœbl.Ê AÊkotl‡stÊaÊtojÊÊazÊ5-7.Êtoj‡sÊlerak‡saÊ ut‡nÊ kezdi,Ê aÊ h’mÊ csakÊ alkalmankŽntÊv‡ltjaÊaÊp‡rj‡tÊHaÊaÊkotlÊmadarat megzavarjuk, jellegzetes sziszegő hangotÊad.Ê AÊkotl‡sÊhossza: AÊkotl‡sÊhossza:Ê12-14Ênap.ÊÊ Fotó: Nagy Csaba - Csupasz nyaktekercs fiókák Fiókanevelés: A fiókákat mindkét szülő eteti, kizárólag hangyabábokkal, tojásokkal és kifejlett hangyákkal. A felnőtt madarak is főként hangyákkal táplálkoznak A fiókák megzavarásuk esetén sziszegő hangot adnak.

AÊfŽszketÊaÊkikelŽsÊut‡niÊ19-21.ÊnaponÊhagyj‡kÊelÊKirepŸlŽsÊut‡nÊmŽgÊazÊodœÊkšrnyŽkŽnÊmaradnakÊ Augusztus-szeptemberbenÊindulnakÊtŽliÊsz‡ll‡sukra.Ê Védelem:ÊMivel a parkok, öreg erdők, és idősebb gyümölcsösök területe hazánkban egyre csökken, a „B” típusú mesterséges odú kihelyezésével megtelepíthető, de csak egy - egy pár alkalmi fŽszkelŽsŽreÊsz‡m’thatunk.ÊAzÊodœÊkiv‡laszt‡s‡banÊnemÊtœlÊv‡logats,ÊazÊalacsonyanÊvagyÊmagasanÊelhelyezettÊodœkatÊisÊelfoglaljaÊVŽdett Fotó: Nagy Csaba - Tollas nyaktekercs fióka BšrzsšnyÊAlap’tv‡nyÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊMMEÊBšrzsšnyiÊHelyiÊCsoport 27 Házi veréb (Passer domesticus) Költési periódus/ kotlás hossza: Április és augusztus között évente kétszer, de akár háromszor is költ. A

kotlás hossza: (13) 15-17 nap A tojó és a hím felváltva kotlik Fiókanevelés hossza: 17 nap. A fiókákat mindkét szülő eteti, kb 40 % növényi, 60 % állati eredetű táplálékkal. Védelem: Állománya fokozatosan csökken, a megbecsülhetetlen létszámú nagy csapatok emléke már a múlté. A lakott területeken létét két fontos tényező határozza meg Az egyik a fészkelésre alkalmas üregek, nyílások száma a házakon, épületeken, mely a modern építkezések következményeképp egyre kisebb. A másik a háztáji állattartás - ami az utóbbi években szintén erőteljesen fogyatkozik - így nincs elegendő mageleség számukra a költési időn kívül Ezért fontos a téli etetés és a mesterséges odúk elhelyezése. A „B” és „C” típusú mesterséges odúkban, főleg lakott területeken, kiskertekben, parkokban időnként megtelepszik Közösségi jelentőségű madárfaj Fotó: Nehézy László - Házi veréb hím A legismertebb

madarak egyike, melynek léte az emberhez kötődik. A nemek eltérőek A hímnek fekete a torokfoltja, amely lehúzódik a begyéig, a szemkörnyéke is fekete Torka oldalt kissé fehéres, de az arca szürkés színű Fő bélyege a feketén sávozott barnás hát Szárnyának széles csíkja egyszínű fehér Költési időben a csőre fekete, egyébként barnásszürke A tojó csaknem egyszínű szürke, alulról piszkosfehér, a háta halványan, feketén sávozott. A fiatalok az első vedlésig a tojóra hasonlítanak A házi veréb télen is a fészkelőhely közelében marad Az összefüggő erdőket nem kedveli, itt nem is költ. Fészkelése hazánk minden táján, elsősorban lakott területeken figyelhető meg, neve is erre utal Fészek: Szívesen költ telepesen. A fákra épített fészkek gömb alakúak, kis bejárati nyílással Fészkét elszáradt fűből, szalmából építi, ami kusza tákolmányra hasonlít, a csészét tollal és mindenféle anyaggal (akár

nylonnal, különböző rongydarabokkal, madzagokkal ) béleli. Tojásainak száma: (3-) 5-6 (- ritkán 8) db. Méretük: 22,2 x 15,6 mm A tojások világosbarna, ritkábban sötétebb barna alapon, de néha igen sűrűn mintázottak. 28 Börzsöny Alapítvány Fotó: Haraszthy László MME Börzsönyi Helyi Csoport 29 Mezei veréb (Passer montanus) Kisebb termetű és elegánsabb a házi verébnél. A háta hozzá hasonlóan feketesávos. Fejtetője barnásvörös, torokfoltja fekete és kisebb, mint a házi verébnek. Tiszta fehér a fejoldala, a fülfoltja fekete. Egész alsóteste, hasa és begye is piszkosfehér A hím és a tojó hasonlóak egymáshoz. A fiatalok az első vedlésig halványabb színűek Gyakori állandó madarunk Lakott területek peremén, szántóföldek szegéFotó: Nagy Csaba lyében, nagyobb gyümölcsösökben, erdőszéleken fészkel. Gyakran fészkel folyóárterek fűz- és nyárligeteiben A nevét is előfordulási területének, a mezőnek

köszönheti Fészek: Száraz fűszálat, eperfalevelet, más madarak tollait is felhasználja az építéshez. Csak a mezei veréb fészkében találhatunk más madaraktól származó tollakat is. A mesterséges fészekodúban sokszor a bejárat fölötti térben épít boltívet a fészekcsésze fölé – erről a fészke könnyen felismerhető. Tojásainak száma: (2-) 5-6 (- ritkán 9) db. Méretük: 19 x 14 mm A tojások világosbarna alapon, sötétvöröses-barnán ritkán, de néha igen sűrűn mintázottak. Hasonlóak a házi verébéhez Költési periódus/ kotlás hossza: Évente kétszer, de előfordul, hogy háromszor költ. Jó időjárás esetén már március közepén - végén elkezdi a költést Amennyiben a tavasz hűvös napok- Fotó: Nagy Csaba - Fészke boltíves, amelyhez más madarak tollait is felhasználja kal kezdődik, április közepéig is elhúzódhat a költés kezdete. A kotlás hossza: (12) 13-14 nap A tojó és a hím felváltva kotlik.

Fiókanevelés hossza: 12-14 nap között változhat. A fiókákat mindkét szülő eteti óránként 5–6 alkalommal, kizárólag állati eredetű táplálékot, különböző rovarokat, bogarakat hordanak nekik. Májustól augusztusig a szülők is rovarokkal táplálkoznak. Védelem: A mezőgazdasági termelési struk- túra változásai miatt − főként a vegyszerezésnek és műtrágyázásnak köszönhetően − a költési idényben nem talál elegendő rovartáplálékot. Így a táplálékforrások szűkülésének következtében állománya csökken A „B” típusú mesterséges odúval megtelepíthető nagyobb gyümölcsösökben, művelt területek facsoportjaiban. A gyümölcsösben kialakított odútelepen domináns fészkelő faj lehet, ami fontos, hiszen a költésidényben természetes rovarpusztító szerepe jelentős! Védett madár Fotó: Nagy Csaba - A házi és a mezei veréb tojásai igen hasonlóak 30 Börzsöny Alapítvány MME Börzsönyi Helyi

Csoport Fotó: Nagy Csaba - Tokosodó fiókák Fotó: Nagy Csaba - Tollas fiókák 31 Seregély (Sturnus vulgaris) Sárga csőrének és méretének köszönhetően hasonlít a fekete rigó hímjéhez, de rövidebb a farka és hegyesebb a csőre. Tollazata fémes zölden csillogó fekete, sárgásfehér petytyekkel A nemek hasonlóak A fiatalok első tollruhája tompa, piszkosbarna A ligetes, rétekkel váltakozó tájat kedveli A zárt erdők belsejét kerüli, viszont az erdőszéleken költ Kedvelt fészkelőhelyei az erdősávok, fasorok, facsoportok és kisebb - nagyobb épületek. Előnyben részesíti a tölgyeseket és nyárfásokat, ezeknek természetes harkályodúiban fészkel. A nagyvárosokban is megtelepszik A faj nevét a madár jellegzetes, társas életmódjának köszönheti: nyár közepétől és ősszel ugyanis sűrű csapatokban, nagy fekete „seregekben” repül. Fészek: Április elején kezdi a fészekrakást, a hím keresi Fotók: Nagy Csaba

-Csupasz és tokosodó seregély fiókák Tojásainak száma: (4-) 5-6 (- ritkán 9) db. Méretük: 29,6 x 21,1 mm A tojó már az első tojás lerakása után kotlik. A tojások világos kékesszürke színűek Fotó: Ódri Attila meg a fészkelőhelyet. A fészek anyaga száraz fű, növényi szálak, falevelek, kevés szőr, vagy toll Előfordul, hogy csak néhány szál füvet hord össze és a tojó csaknem az odú csupasz aljára rakja le a tojásait. A másik véglet, hogy a madár alaposan megépített fészekben költ Költési periódus/ kotlás hossza: Évente kétszer költ. A kotlás hossza: (12) 14-15 nap A tojó és a hím felváltva kotlik, de éjszaka csak a tojó van az odúban. Fiókanevelés hossza: 20-22 nap között változhat. Naponta kb 240 alkalommal etetnek A fiókák már a 13. napon elérik végleges, kirepülés előtti méretüket A fiókáknak eleinte apró rovarokat hordanak szüleik, de növekedésükkel arányosan lószúnyogokkal, más

kétszárnyúakkal és rengeteg gilisztával növelik a táplálékot. Majd később nagyobb bogarakat, mezei tücsköt és bogyókat hordanak számukra. Jól alkalmazkodnak a költőhelyük táplálékforrásához Védelem: „D” típusú mesterséges odúban megtelepedik, berepülő nyílása 40-46 mm legyen. Fészek szempontjából vetélytársa lehet a mezei veréb, mivel egy időben költenek, és mindkét faj egyformán igénytelen az odú tekintetében. Közösségi jelentőségű madárfaj Fotó: Nagy Csaba - Tollas seregély fiókák Fotó: Nagy Csaba - A seregély tojásai világos kékesszürke színűek 32 Börzsöny Alapítvány MME Börzsönyi Helyi Csoport 33 „Idegenek” az odúban Erdei pele (Dryomys nitedula) A madárodúkban nem várt vendégek is megjelenhetnek, például kisemlősök, főként pelék, erdei egerek, továbbá darazsak, méhek és a táplálékkereső erdei sikló is előfordulhat. Nagy pele (Glis glis) Helyenként gyakori

rágcsáló hazánkban. Kedveli a cseres- és gyertyános tölgyeseket, az elegyes bükkösöket és a felhagyott gyümölcsösöket. Hétvégi házak padlásain gyakran megtelepszik A nagy pele elsősorban éjszakai állat, így sötétedéskor bújik elő fészkéből, és többnyire éjfélig keresgél táplálék után, majd reggelig saját területének határait járja. A hímek gyakran Fotó: Nagy Csaba - Nagy pele kölykök odúban hangosan „veszekednek”. Tápláléka tavasszal friss hajtásokból, rügyekből és virágokból áll Az év további szakaszában bogyót, mogyorót, makkot és különböző gyümölcsöket eszik Hosszú, 6-7 hónapig tartó téli álmot alszik A nőstények 4-6 kölyköt szülnek, a hímek is segítenek a kicsinyek gondozásában. A családok a téli álom idején is gyakran együtt maradnak. Mivel egy széncinege méretű „B” típusú odú nyílásán befér, ezért azt előszeretettel választja pihenő-, és szaporodóhelyéül Gyakran

megrágja az odú nyílását is. Természetes környezetben viszonylag hosszú ideig, 6-8 évet is élhet Védett! Mogyorós pele Erdei sikló (Elaphe longissima) Olykor az odúban találkozhatunk ezzel a kígyófajjal. Az erdei sikló, mint minden rokona, ragadozó: táplálékát főleg rágcsálók, cickányok, illetve madarak (tojások és fiókák) adják. Mérge nincs, így áldozatait vagy élve nyeli el, vagy afféle kis óriáskígyó módjára megfojtja őket. A mesterséges fészekodúkra is gyakran rájár A sikló nem veszélyes az ember számára Minden hüllő és kétéltű védelem alatt áll, ha találkozunk vele, ne bántsuk! Fotó: Nagy Csaba - Erdei sikló odúban Lódarázs (Vespa crabro) (Muscardinus avellanarius) Szintén gyakori pelefajunk, hegyesdombos vidékek jellemző rágcsálója. Az alföldi területeken ritka Jellegzetes gömb alakú fészket épít, általában bozótosba, 1,0-1,5 m magasan Többször beköltözik a madárodúba is, itt is

hasonló fészket épít A mogyorós pele is éjszakai rágcsáló. Elsődleges tápláléka a mogyoró, de hazánkban kedveli a somot, makkot, csipkebogyót, kökényt, fogyaszt Fotó: Nagy Csaba - Mogyorós pele az odú tetején virágnektárt és ízeltlábúakat is. Közép-Európában általában évente két szaporodási periódus jellemzi, június vége és augusztus eleje között. Az ellés után a fiatalok 35-40 nappal önállósodnakTéli álmot alszik, ehhez speciális alvófészket épít Természetes környezetben 4-6 évet él Védett! 34 Ritkábban találkozhatunk ezzel a fajjal, főként a Naszályon és a Szóri-erdőben gyakori, a Dél-Börzsönyben csak elvétve fordul elő a helyi csoport területén. Az Északi-középhegység más területein is csak szórványosan előforduló rágcsáló elsősorban a szárazabb erdőket kedveli. Szintén éjszaka aktív, téli álmot alvó faj Elsősorban természetes odvakba építi Fotó: Nagy Csaba - Erdei pele kölykök

odúban fészkét, ennek hiányában elhagyott madárfészkekbe, mesterséges odúkba is beköltözik. Tápláléka tavasszal elsődlegesen magvakból, rügyekből, fiatal hajtásokból, virágokból áll. A kölyöknevelés idején főként állati eredetű táplálékot fogyaszt (bogarakat, lepkéket, rovarokat és madárfiókákat) Ősszel kedveli a gyümölcsöket Május végén, június elején, általában egyszer ellik, 3-5 utóda van Védett! Börzsöny Alapítvány A nyár derekán gyakran találkozhatunk olyan odúkkal, ahol a nyíláson ki-be járkálnak a vadméhek vagy a lódarazsak. A lódarázs a darazsak (Vespidae) családjának legnagyobb méretű európai képviselője Nagy méretei, zajos röpte és fájdalmas, komoly duzzanatot okozó csípése miatt fészkét érdemes békén hagyni és azokat az odúkat is, amelyeket elfoglalja! A lódarázs más ízeltlábúakkal táplálkozik. Társas éleFotó: Nagy Csaba - A darazsak veszélyes vendégek lehetnek! tű

állat, melynek rovarállamai tavasztól késő őszig aktívak. A közös munkával felépült kaptárak télre kiürülnek, a dolgozók és herék elpusztulnak, csak a megtermékenyített nőstények telelnek át, hogy a következő évben királynőként uralkodhassanak saját utódaik felett. Amennyiben az odúk ellenőrzése során olyan darázzsal találkozunk, amely még nem aktív (mivel a királynő először csak egyedül van), érdemes óvatosan kitessékelni, majd erősítsünk molyirtólapot az odú fedelének belső felére. Ez valószínűleg távol tarja a kellemetlen vendégeket és a madarakat nem zavarja a költésben A lódarázs által elfoglalt odú 1-2 éven belül tönkremegy a darazsak rágása és nyála miatt Ezeket ki kell cserélni! MME Börzsönyi Helyi Csoport 35 Gyakoribb odúlakó fajok fészkével és költésével kapcsolatos alapvető információk Madárfaj Barátcinege Kék cinege Fészek jellemzői Moha alapon állati szőrrel bélelve

Kevés fűszál, inkább moha alapon állati szőrrel bélelve Tojás színe Fehér alapon vörhenyesen mintázott Fehér alapon vörhenyesen mintázott Tojás mérete mm 16,5x12,6 16,2x12 Tojásszám db (5-)-7 – 9 (-11) (6-) 8 -13(-16) Kotlás hossza nap 13 -17 (12-)13 -16 7 - 9 (- 12) 14 – 18 16 – 21 Széncinege Gyökér és fűszál alapon mohával és állati szőrrel bélelve Fehér alapon vörhenyesen mintázott 18,2x13,4 (6-) 8 -10 (-15) (10-)13 -14(-22) 15 - 22 Csuszka Főleg fenyőfakéreg apró pikkelyeiből áll. Csészét nem épít. Jellegzetes nagy, 19,7x14,4 barnás foltosak (4-) 6 – 8 ( -13) 14 -18 23 – 25 Mezei veréb 36 Fűszálakból és más madarak tollából áll, az egész odút kibéleli Fűszálakból, eperfaVilágosbarna levelekből és más alapon madarak tollából áll, vörhenyesaz egész odút barnán kibéleli ritkán mintázott 22,2x15,6 19,3x14 (3-) 5 – 6 (-8) (2-) 5 – 6 (-9) (13-) 15 -17 (12-) 13 -14

Börzsöny Alapítvány Kotlás hossza nap Fiókanevelés hossza nap Nyaktekercs Nem épít fészket Teljesen fehérek 12 – 14 19 – 21 Örvös légykapó Durva fűszál és kevés levél alapon növényi rosttal bélelve. Világos kékeszöld 16,6x13 (4-) 6 – 7 12 – 15 13 – 16 Szürke légykapó Növényi szál, finom gyökér alapba a csészét szőrszálakkal, pamutszálakkal béleli. Vörhenyes alapon sötétvörös foltos vagy maszatos 18,4x13,6 (2-) 4 – 5 (-7) 12 – 14(15) 12 - 14(20) Növényi rész, fűszál alapra a csészét tollakkal, szőrökkel, gyapjúval béleli. Egyszínű, világos vöröses- barna 18,9x14,5 (4-) 5 – 6 (12-) 13(-16) 12-17(-19) Vörösbegy Növényi szálakból, száraz levelekből és mohából épít alapot, amelyet finom gyökerekkel, moha és szőrszálakkal, ritkán pihetollakkal bélel. Kerekded alakúak. Jellegzetesen vörhenyes színűek. 19x15 5–6 13 -14 12 -15 Seregély Száraz fű,

növényi szálak, falevelek, kevés szőrrel, vagy tollal bélelve Világos kékesszürke színűek 29,6x21,1 (4-) 5 – 6 (-9) (12-) 14 -15 20 – 22 Macskabagoly Fészket nem épít. Fehér 48,2x38,7 (1-) 2 – 4 (-6) 28 – 30 32 – 37 15 – 23 15 x12 Házi veréb Tojás színe Tojás mérete mm Tojásszám db 20,3x15,3 (5-) 7 – 10 (-14) 16 – 21 Fehér alapon vörhenyesen mintázott Világosbarna alapon vörhenyesbarnán ritkán, olykor sűrűn mintázott Fészek jellemzői Fiókanevelés hossza nap Vastag tömörített moha alap, állati szőrrel bélelt. Fenyvescinege Madárfaj Házi rozsdafarkú 16 – 17 12 – 14 MME Börzsönyi Helyi Csoport 37 A fiókák korát a következőKben leírt 5 kategória szerint határozzuk meg: Felhasznált irodalom Andrési Pál (2002): Cselekvő természetvédelem, MMEÊ-ÊBudapest,ÊOrchisÊTermŽszetvŽdelmiÊEgyesŸletÊÊ-Êçsotthalom 1 = csupasz:Ê Frissen kikelt fióka, teljesen csupasz

bőrrel, esetleg pár tollpihével, de a tollak még nem látszódnak a bőr alatt. A bőr a testen ilyenkor még pirosas árnyalatú (sok faj esetében), a szemek még nem nyíltak ki, a bőr alatt a szemgolyók feltűnő sötét dudorként láthatók. Barta Zoltán (1981): Odútelepeink lakói, segédanyag a „A Bakony madárvilágának szervezett védelme” című programhoz, Zirc Bihari Zoltán, Csorba Gábor, Heltai Miklós (2007): Magyarország emlőseinek atlasza, Kossuth Colin Harrison (1975): Jungvögel, Eier und Nester. Paul Parey Verl, (én) HamburgÊ-ÊBerlin 2 = tokosodó: Néhány napos fióka, amelyen a tolltokok már megjelentek,ÊdeÊmŽgÊnemÊhosszabbakÊegy-kŽtÊmmnél. A bőrfelszín a test majdnem teljes felületén l‡that.ÊAÊszemekʇltal‡banÊmŽgÊnemÊny’ltakÊki,ÊaÊ bőr alatt a szemgolyók feltűnő sötét dudorként figyelhetők meg. Drexler Szilárd (2005): Madárbarát kert, CserÊKiad,ÊBudapest Géczi István: Zempléni odútelepek

madár és emlősfajai, Abaœj-ÊZemplŽnʃrtŽkeiŽrtÊKšzhasznœÊEgyesŸletÊkiad‡s‡ban,ÊS‡toraljaœjhely Hadarics Tibor és Zalai Tamás szerk. (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke, MMEÊNomenclatorÊBizotts‡g,ÊBudapest 3 = tokos: AÊtokokÊfejlettek,ÊaÊtestÊnagyobbÊrŽszŽnÊmegtal‡lhatk,Ê deÊnagyrŽsztÊmŽgÊnemÊkezdtekÊelÊkiny’lniÊaÊtollz‡szlk.Ê Az evezőkön csak néhány mm hosszban láthatóak kinyílt tollzászlók. A csupasz bőr már sok testrészen nem l‡that,ÊmertÊaÊtokosÊrŽszekÊbefedik. 4 = tollasodó: Még nem teljesen kitollasodott fiókák, számos rŽszenÊl‡thatkÊmŽgÊkiÊnemÊbomlottÊtollz‡szlk.ÊAzÊ evezők és a faroktollak láthatóan rövidek, s azokon a tolltokok még megfigyelhetők. Haraszthy László szerk. (1998 - 2000): Magyarország madarai, Mezőgazdsági kiadó, Budapest Kállay György (2001): Természetvédelmi berendezések, TermŽszetÊSzolg‡lat‡banÊAlap’tv‡ny Killian

Mullarrney, Lars Svensson, Dan Zetterström, Peter J. Grant (1999): Madárhatározó, MagyarÊkiad‡sÊ2002,ÊParkÊKšnyvkiad,ÊBudapest Kiss Jenő (1984): Magyar madárnevek (európai madarak elnevezései), AkadŽmiaiÊkiad,ÊBudapest Schmidt Egon (1982): Gyakorlati madárvédelem, NaturaÊ-ÊBudapest Schmidt Egon (1989): Legkedvesebb madaraink, a vörösbegy, MMEÊ1.ÊfŸzet,ÊBudapest 5 = tollas:Ê Fejlett, teljesen tollas, kirepülés előtt álló fiókák, melyeken nemÊl‡thatkÊtokosÊtestrŽszek. Fotk:ÊNagyÊCsaba 38 Schmidt Egon: Legkedvesebb madaraink, a széncinege, MMEÊ4.ÊfŸzet,ÊBudapest Schmidt Egon: Legkedvesebb madaraink, a csuszka. MMEÊ7.ÊfŸzet,ÊBudapestÊ BšrzsšnyÊAlap’tv‡nyÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊMMEÊBšrzsšnyiÊHelyiÊCsoport 39 Börzsöny Alapítvány MME Börzsönyi Helyi Csoport www.borzsonyorg