Oktatás | Pedagógia » Zoopedagógiai módszerek

59 III. fejezet Zoopedagógiai módszerek Tervezz rugalmasan! Állatkertbe készülünk a gyermekcsoportunkkal. – Gyerekek! Megnézzük az oroszlánt, a jegesmedvét, a zsiráfot, a gorillát és a tigrist. – mondhatjuk a gyerekeknek, akik ettől kezdve izgatottan várják a találkozást a felsorolt állatfajokkal. Hogyan tudjuk számukra biztosítani a várt élményt? Hiszen előfordulhat, hogy a jegesmedve vagy a tigris a kifutónak azon a pontján pihen délidőben, ahol nem igazán látható. Lehet, hogy a gorillákhoz akkor érkezünk, amikor a belső kezelőhelyiségben kapják meg tízóraijukat, és így nem láthatók sem a benti, sem a kinti kifutón. Vagy miért ne fordulhatna elő, hogy a zsiráftehén éppen a látogatás napján ad életet borjának, és e miatt az állatház zárva van. Az is elképzelhető, hogy az oroszlánra az állatorvos „vadászik”, hogy egészségügyi beavatkozást hajtson végre rajta. Persze ritka nagy balszerencse kell ahhoz, hogy

mindez egyszerre történjen, mégis alaposan fel kell készülni minden eshetőségre. Éppen ezért jó, ha mindent előre eltervezünk részletesen, akár több változatot is kigondolunk egy témára, a gyerekeknek viszont csak a legszükségesebbeket ígérjük meg mindebből. Persze ahhoz, hogy ne csak élményszerű, hanem hasznos is legyen az állatkerti foglalkozás, ahhoz jól elő kell készíteni a témát, de sosem érdemes előre „beharangozni” a látnivalókat. Az állatkerti foglalkozás tervezete legyen minden részletre kiterjedő, alapos munka, ami arra jó, hogy bármikor, rugalmasan elvonatkoztathassunk tőle. Felkészülés ❀ E  gy állatkerti foglalkozáson való részvétel több időráfordítást és szervezési teendőt igényel, mint egy hagyományos tantermi foglalkozás. Akkor éri meg a plusz energia befektetés, és nyújtható igazi élmény a gyerekeknek, ha nem csak egy röpke órácskát, hanem minél több időt szánunk az egyes állatkerti

látogatásokra, s így megvalósulhat a kellő motiváció, a gyerekek önálló felfedező tevékenysége, jut idő az evésre, ivásra és a játékos pihenésre is. ❀ Nagyon fontos, hogy ne csak maga a látogatás, hanem az előkészítési szakasz is megvalósuljon! Célirányosan készítsük fel a gyerekeket a látogatás témájával kapcsolatban! ❀ Érdemes utánanézni az állatkert pontos megközelíthetőségének, a jegyáraknak és a programlehetőségeknek! ❀ L ényeges dolog tisztában lenni az állatkert látogatás viselkedési normáival, ha úgy tetszik szabályaival is, hogy hatékonyabb legyen az ismeretátadás. Tervezés ❀ A  foglalkozás megtervezésekor először is végig kell gondolni, hogy mi a választott téma fő mondanivalója, milyen vezérfonalra fűzhető fel a foglalkozás, mi az elérendő cél, és mely állatfajok, növényfajok illetve kulturális tartalmak segítségével szeretnénk azt megmutatni a gyerekeknek. 59 T E R V E Z Z

R U G A L M A S A N ! 60 ❀ E  hhez a pedagógusnak először egyedül kell végigjárnia az állatkertet, kijelölni a tárgyalni kívánt állatfajokat, feljegyezni az útvonalat, és lemérni a foglalkozás várható időtartamát. ❀ Ezután következik az állat- és növényfajokról szóló ismeretgyűjtés, amely történhet szakkönyvek vagy állatkerti szakemberek közvetlen segítségnyújtásával. ❀ Majd eltervezzük, hogy, mely kérdéseket szeretnénk feltenni az egyes állatokról vagy a kiválasztott helyszínekről úgy, hogy a vezérfonal szerint a mondanivalónk, az állatok és a helyszínek egy meghatározott logikai lánc szerint kapcsolódjanak egymáshoz. ❀ A tervezés talán legnehezebb része, hogy minden egyes alkalommal új és új játékot kell kitalálnunk az adott mondanivaló átadására, és az állatok viselkedésének modellezésére. Eltervezzük azt is, hogy hol és milyen keretek között zajlik majd a játék. Figyelembe vesszük

az állatkert életét, fontos, hogy ne zavarjuk a látogatókat és a dolgozók munkáját, de minket se zavarhasson meg senki játék közben! ❀ Soroljuk fel, mely módszerekkel szeretnénk feldolgozni a témát az egyes helyszíneken! Figyeljünk arra, hogy legyen változatos a foglalkozás, és minden a megfigyelésből induljon ki! ❀ Nem kevésbé hasznos az állatkerti foglalkozást követő megerősítés, az élmények rendszerezése és a további óvodai vagy iskolai tanulási folyamatba való beillesztése. ❀ A pedagógusnak látnia kell, hogy az állatkertben szerzett ismeretek bármely ismeretterülethez, tantárgyhoz, művészeti tevékenységhez kapcsolhatóak, illetve bármely ez irányú komplex fejlesztés megvalósítható egy-egy kihelyezett állatkerti nevelési vagy tanítási napon. ❀ A z óvodai és iskolai pedagógusok felkészülését az állatkerti szakemberek akkreditált pedagógus továbbképzéssel, módszertani tréningekkel,

konferenciákkal és módszertani kiadványokkal segítik. A foglalkozás felépítésének szempontjai összegezve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Témaválasztás, célmeghatározás. Helyszínválasztás. Tér, határoló elemek, egyéb terepi adottságok figyelembe vétele. Élőhely ismerete és az állatkerti kifutó élőhely szemléletű feltérképezése. A bemutatni kívánt fajok ismerete. Egyéb kulturális, építészeti jellemzők, lehetőségek figyelembe vétele. Más ismeretterületek kapcsolása (komplexitás). Időkeret meghatározása. Foglalkozás logikai menetének vázolása (fejlesztési területek kijelölésével). Játék, ének, zene, rajz, mintázás, kézimunka, mozgásos feladat beépítése. FONTOS! Tevékenység központúság. Tanácsok az állatkerti foglalkozás lebonyolításához A foglalkozás bevezetésekor ismertetett viselkedési szabályokat ne tiltásként mondjuk el, a mit szabad és mit nem szabad helyett magyarázzuk, vagy meséljük

el, hogy mik a következmények, miért fontos, hogy betartsuk a szabályokat! Mindenképpen hozzunk példát a gyerekek mindennapi életéből! Amikor az egyik állatkifutótól a másikig sétálunk, sose folytassuk a magyarázatot, mert így a csoport egy része hallja csak. Várjuk meg, amíg mindenki odaér a következő helyszínre, hagyjunk időt a gyerekeknek arra, hogy jól megnézzék az állatot, majd ezután kezdjünk csak bele a mondandónkba! Ha a csoportvezető maga köré állítja a gyerekeket, sokkal jobban tudja irányítani a figyelmüket, mintha sorban állnának. Az állandó fegyelmezés egy idő után érdektelenné teszi a foglakozást azok számára is, akik addig érdeklődtek. Érdemes kiemelni a rendetlenkedőt, és külön megfigyelési feladattal megbízni Ha az egész csoport fegyelmezését szeretnénk megoldani, játsszunk! 61 61 Figyeljünk oda az állatok helyes megnevezésére még akkor is, ha kisgyerekeknek tartunk foglalkozást! A medve az

medve, nem pedig maci! Amennyiben csapatmunkát tervezünk, a foglalkozás elején érdemes tisztázni és rögzíteni a csapatok felépítését, nevét vagy számát, valamint feladatait, mert ha közben tesszük ezt, biztos lesznek olyanok, akik éppen nem figyelnek, ezért kavarodás lehet belőle. Az íróeszközöket, papírokat, feladatlapokat is érdemes ez esetben a foglalkozás elején kiosztani A feladatokat még csapatmunka esetén is úgy ismertessük, hogy mindenki hallja az összes feladatot, kivéve, ha éppen az a cél, hogy a csapatok ne tudjanak egymás munkájáról. Mindig határozzuk meg a csapatmunkára rendelkezésre álló időt! Figyeljünk a környezet hangjaira, lehet olyan zaj, ami miatt a gyerekek nem hallanak valami fontosat, vagy a csoportvezető nem hallja meg a helyes válaszokat. A legnehezebb feladat meghallani a gyerekek válaszait, éppen ezért különösen figyelni kell rá még akkor is, ha a sor végén áll és halkan beszél a helyes

válasszal rendelkező gyerek. A helytelen válaszokat még fontosabb meghallani, hiszen ezeket tisztázni kell Séta közben mindig figyelni kell a lemaradókra, össze kell tartani a csoportot. Azért, hogy ne menjen el túl sok idő a sétálgatással, határozott, gyors léptekkel haladjunk, ne engedjük a gyerekeket mindenhol megállni. Már a foglalkozás elején tisztázni kell velük, hogy mely állatok képezik a foglalkozás részét, és melyeket lehet azután megnézni szabad programként, esetleg a következő állatkert látogatáskor. A babonákat, hiedelmeket, téves elképzeléseket igyekezzünk helyretenni a gyerekekben! Figyeljünk a helyszínre! Amikor a csoportnak magyarázunk, sose álljunk olyan helyre, ahol átmenő forgalom van, és folyton arrébb kell állítanunk a gyerekeket. Ne állítsuk a gyerekeket tűző napra, vagy olyan helyre, ahonnét nem látják az állatot, amiről beszélünk! A csoportvezető lehetőleg ne folytasson személyes beszélgetést

egy gyerekkel sem a foglalkozás alatt (kivéve fegyelmezési kérdések), mindig az egész csoporthoz beszéljen! Mindig beszéljünk jól hallhatóan és érthetően, és várjuk el ezt a gyerekektől is! Amit csak lehet, próbáltassunk ki a gyerekekkel gyakorlatban! Ne beszéljünk hosszasan arról az állatról, amit éppen nem látunk! Válasszunk helyette másik, a témához illeszkedő példafajt (persze előzőleg erről is fel kell készülni) vagy térjünk vissza a foglalkozás későbbi szakaszában, hátha addig előbújik. A csoportvezető mindig vegye észre, ha valami olyan érdekesség történik a séta során, amely kapcsolható a tárgyalt témához, és azt illessze be a foglalkozásba! Mielőtt játszani kezdünk a gyerekekkel, mindig mondjuk el a játékszabályokat, mert az elején még mindenki figyel, később a játék hevében már nem módosíthatunk a szabályokon úgy, hogy mindenki hallja. Kínosan ügyeljünk arra, hogy csoportvezetőként több

ismerettel rendelkezzünk az adott állatról, mint a gyerekek! Ha valamire mégsem tudjuk a választ, ne essünk kétségbe, ismerjük el, hogy nem tudjuk, és kérdezzük meg a többi gyereket, hátha valaki már hallott a dologról. ARANYSZABÁLY: Sose egy asztalnál ülve kezdjünk el gondolkozni, hanem, menjünk el a helyszínre! A következőkben egy kisiskolásoknak szóló állatkerti foglalkozás tervezet olvasható, amely bemutatja a tervezés folyamatát. A feldolgozás csak a megfigyeltekből következtet, nem épít plusz tartalmakat a témára, mintegy alapsejtje a tematikus foglalkozásnak T E R V E Z Z R U G A L M A S A N ! 62 További ismeretterületek ráépítése erre a tartalomra a negyedik fejezet „Témaötletek mindenkinek” című részében található. Tótúra – Állatkerti foglalkozás tervezet A foglalkozás célja: ❀ Á ltalános képalkotás a hazai vizes élőhelyek, azon belül pedig a tó állatvilágáról. ❀ Néhány Magyarországon

élő vízi, vízparti élőlény bemutatása, megfigyelése. ❀ Ismeretek, élmények rögzítése a bemutatott állatok életével kapcsolatos játékok segítségével. Fejlesztési területek: ❀ Képzelet fejlesztése (Tóteremtő és A bajba jutott tó című játékokkal). ❀ Gyorsaság és ügyesség fejlesztése (Fogd meg a halat! c. játékkal) ❀ Mozgáskoordináció fejlesztése (Hogyan halásznak a pelikánok c. játékkal) ❀ Csapatépítés (Hogyan halásznak a pelikánok c. játékkal) ❀ Megismerő, megfigyelő, azonosító és megkülönböztető képesség fejlesztése. A foglalkozás típusa: ❀ Új ismereteket feldolgozó és már megszerzett ismeretekre építő. Eszközök: ❀ Vízimadarak tojásai, tollai. ❀ Madzagra kötött halak és békák papírból vagy fából. ❀ Á llatkártyák a megismert fajok képével és főbb jellemzőivel. Ismeretek: ❀ Élőhely, rejtőzködés, csőrtípusok, lábtípusok, pikkelyes bőr, szarupáncél,

csőr alatti bőrzacskó, úszók, tollászkodás, vízlepergető tollazat, költöző madár. Időtartam: ❀ 90 perc. Korosztály: ❀ 8-10 évesek. 63 63 A FOGLALKOZÁS MENETE MEGJEGYZÉSEK 1. GYÜLEKEZŐHELY A téma bevezetése, hangulatteremtés: TÓTEREMTŐ Csukjátok be a szemeteket! Képzeljétek el, hogy ezen a szép napos délelőttön kirándulni indultok. Mentek mendegéltek, és egyszer csak egy nagy tóhoz érkeztek. Képzeljétek el magatokban ezt a tavat! Arra vagyok kíváncsi: Mit láttok? Mit hallotok, milyen illatot éreztek? Akinek megérintem a vállát, az mondja el nekünk milyen az ő nagy tava! Nagyon szép tavakat látogattunk meg képzeletben, most én is elviszlek benneteket a kedvenc tavamhoz. Állatkerti viselkedési szabályok megbeszélése: A csoportvezető megbeszéli a gyerekekkel, hogyan érdemes sétálni és körülnézni a tónál, hogyan kell viselkedni ahhoz, hogy ne zavarjuk meg az állatokat, így a lehető legtöbbet lássuk: ❀ Ne

csapjunk zajt! ❀ Ne tegyünk hirtelen mozdulatokat! ❀ Ne etessük az állatokat! Csoportvezetői narráció kíséri a játékot. Ha van elég idő, érdemes mindenki válaszát meghallgatni, ha túl sok a gyerek, csak néhányat kiemelni. Hagyjunk elég időt arra, hogy a gyerekek belemerüljenek a feladatba! Olyan helyszínt válasszunk, ahol nem zavarnak minket! Hétköznapi példák: Mit éreznél te, ha amikor alszol, vagy elmélyülten játszol, valakik elkezdenek körülötted kiabálni, rohangálni vagy megzavarnak téged abban, amit csinálsz? Mit éreznél akkor, ha már teleetted volna magad a kedvenc ennivalóddal, és valaki még mindig adna belőle, és te csak ennéd, ennéd? (A szituációkat el is játszhatjuk.) 2. ÉLET A TAVON Nézelődés és hallgatózás: A gyerekek figyeljék meg, hogy milyen sokféle állat él az állatkerti tavon! Sorolják fel azokat, amelyeket felismernek közülük! Figyeljék meg a színeket és hallgassák meg a vízpart hangjait

most már a valóságban! Mi történik e pillanatban a tavon? A csoportvezető beszélgessen el a gyerekekkel a látottakról! Oknyomozás: A csoportvezető irányítsa a figyelmet az alábbi jelenségekre, majd a gyerekekkel közösen próbálják meg kigondolni a helyes válaszokat! ❀ Miért csupaszak a faágak a kárókatonák pihenőhelyén? ❀ Miért napoznak a teknősök? ❀ Hogyan tud észrevétlenné válni a szürke gém a faágak között? ❀ Miért színesebbek a hím (gácsér) récék, mint a nőstények (tojók)? A tóban halak, a vízen récék, ludak, hattyúk és pelikánok úsznak, a parton teknősök napoznak, a vízparti fákon szürke gém és kárókatona pihen. Segítsünk a gyerekeknek, hogy mindezt észrevegyék! Különös pillanat látni, ha felszáll a szürke gém, ha a kárókatona a tollát szárogatja, vagy ha a récék a víz alá buknak táplálékot keresni. Hagyjunk elég időt a nézelődésre! Az oknyomozás célja, hogy a gyerekek

megtanulják megfigyelni a részleteket és elgondolkozzanak azon, hogy mi áll az egyes jelenségek hátterében. A munkaforma frontális, hiszen sok az új ismeret, amit főként a csoportvezető kell, hogy ismertessen. T E R V E Z Z R U G A L M A S A N ! 64  ely récék buknak teljesen a víz alá, ❀ M és melyek csak félig táplálékszerzés közben? ❀ Mivel és hogyan tudnak a víz felszínén maradni vagy éppen haladni a vízimadarak? ❀ Hogyan lehetséges az, hogy a halevő madarak nem fogyasztják el a tó halállományát? ❀ Megragadta-e a figyelmüket még valami érdekesség? Pelikánetetés és réceetetés megfigyelése: A csoportvezető adjon szempontokat a megfigyeléshez: ❀ Mit kap enni az állat? ❀ Hogyan próbálja megszerezni a táplálékát? ❀ Mivel eszi meg a kapott táplálékot? ❀ Mi segíti a táplálék lenyelését? ❀ Hogyan viselkedik a madárcsapat az etetéskor? A hal vizsgálata (pl. keszeg): ❀ A gyerekek figyeljék

meg, hogyan alkalmazkodtak a halak a vízi életmódhoz! ❀ Sorolják fel a hal testrészeit! ❀ Tapintsák meg a bőrét! Mit vesznek észre rajta? A csoportvezető megbeszéli a gyerekekkel a látottakat. HOGYAN HALÁSZNAK A PELIKÁNOK? A játék kezdetén a csoportot két részre osztjuk, az egyik részük pelikánná változik, a többiek pedig keszeggé. Kijelöljük a játékteret, és elnevezzük tónak A pelikánok a tavon fognak úszkálni, és megpróbálják becserkészni a mit sem sejtő halakat. A pelikánok halászati technikáját először a csoportvezető ismerteti, mégpedig úgy, hogy ő is a pelikán szerepébe lép, és beáll a játékba. A technika lényege, hogy a pelikánok szép lassan körbeveszik, és a sekély víz felé terelik a halakat, majd hosszú csőrükkel kiemelik őket a vízből. A csőrt előrenyújtott karjainkkal modellezhetjük. Minden gyerek (pelikán) kifoghat egy-egy halat (gyereket). A játék akkor ér véget, ha már minden halat

kifogtak. Idősebb gyerekekből álló csoport esetén az oknyomozás önálló feladatként is feladható, ehhez azonban szakkönyvek szükségesek az állatkerti látogatás idején vagy azt követően. A legtöbb állatkertben van lehetőség részt venni ilyen programon, vagy megfigyelni, hogyan táplálkoznak a vízimadarak. A látogatás megtervezésekor mindig érdeklődjünk a felkeresni kívánt állatkert ez irányú lehetőségeiről! Számos állatkertben az etetés során az állat gondozója halat dobál a pelikánoknak így a gyerekeknek módjukban áll közelről megnézni a táplálékhalat is. Amennyiben a pelikánok a tóból halásznak, akkor megfigyelhetik a tóban úszó halakat, vagy ellátogathatnak az édesvízi akváriumokhoz. Figyeljünk oda a helyszín kiválasztására, legyen jól körülhatárolt, vagy felnőtt kísérők segítségével lezárt a játéktér. Ha elég sokan játszanak, választhatunk a gyerekek közül is határolókat, ebben az

esetben ők lesznek a tó 65 65 3. TÓPART Ismerkedés a fehér gólyával és a nyári lúddal A csoportot négy részre osztjuk, ebből kettőnek az lesz a feladata, hogy a fehér gólyáról gyűjtsön információkat, a másik két csapat pedig a nyári ludat fogja megfigyelni. A megfigyelés szempontjai: ❀ A z adott madárfaj hány egyedét tudják összeszámolni a gyerekek? Vannak-e fiókák, madár párok? ❀ Milyen viselkedést láthatnak a megfigyelés pillanatában? (Esznek, tollászkodnak, kommunikálnak egymással, fészket raknak, stb.) ❀ Hol tud jól fészkelni a megfigyelt madár? Keressenek a gyerekek ilyen helyet! ❀ Mi jellemzi a madár testfelépítését? (Színe, mintázata, testalkata, csőr formája, láb formája – ezeket le is rajzolhatják a gyerekek.) ❀ Melyik az a tulajdonsága, amiről a leginkább felismerhető, megkülönböztethető a többi madártól? ❀ Mit tudnak meg a gyerekek még az állatról a fajtábla segítségével?

(Élőhely, táplálkozás, szaporodás stb.) A megfigyelést követően a csaptok számoljanak be arról, amit sikerült összegyűjteniük. A csoportvezető magyarázza meg a gyerekeknek, hogy mi a szerepe az úszóhártyás vagy gázlólábnak; a vízlepergető tollazatnak; a hosszú és egyenes csőrnek; a rövid, tompa végű csőrnek. A csoportok kialakítása történhet valamilyen csoportalkotó játékkal. Azt is véletlenszerűen döntsük el, hogy melyik csapat, melyik madarat kapja feladatként A megfigyelési szempontokat érdemes gyűjtőfüzet formájában leírni, és odaadni a csapatoknak. Ebben lesz hely arra is, hogy jegyzeteljenek, ha szeretnének. Az anyaggyűjtésre hagyjunk elég időt, legalább 10-15 percet a feladat ismertetésétől számítva. A gyerekek munkáját mindenképpen jutalmazzuk, kialakítható csapatverseny is. A beszámolók során a csoportvezető feladata, hogy összegezze és rendszerezze a gyerekek által összegyűjtött ismereteket,

kijavítsa a hibás állításokat, kiemelje a gólya és a lúd közötti lényeges különbségeket. A pedagógus mindenképpen mutassa is meg a gyerekeknek azt, amiről beszél! Beszéljék meg a költöző madár fogalmát! Miért kell „elköltöznie” a madaraknak? Mindent a kéznek is! A csapatok beszámolói után a csoportvezető vízimadarak tojásait és tollait veszi elő, körbeadja a gyerekeknek, akikkel elbeszélget a különböző rejtőszínekről, és azok szerepéről a vízimadarak életében. A foglalkozásnak ebben a szakaszában lehetőség van beszélni az élőhely- és madárvédelemről is, összefüggésben azzal, hogy milyen veszélyek leselkednek a vízimadarakra. T E R V E Z Z R U G A L M A S A N ! 66 FOGD MEG A HALAT! Annyi csoportra osztjuk a gyerekeket, ahány felnőtt kísérő tartozik a csoporthoz. Amennyiben kevés a felnőtt, akkor minden csapatból kiválasztunk egy gyereket, és az ő kezébe adjuk a zsinóron függő halat vagy

békát, azaz a gólya legfőbb táplálék állatait. A játék során a többi gyerek az éhes gólyák szerepébe lép, feladatuk az lesz, hogy minél hamarabb elkapják a zsinóron ficánkoló halat vagy ugrándozó békát, miközben a zsinór tartója ezt megpróbálja megakadályozni úgy, hogy elrántja előlük. A játékot az a csapat nyeri, amelyiknél a leggyorsabbak a gólyák Eszköz: zsinóron függő halak és békák papírból vagy műanyagól elkészítve. A zsinórt tartó gyerekeket érdemes nem a saját, hanem a vetélytárs csapathoz beosztani, így elkerülhető az, hogy direkt hagyja, hogy a csapattagok megfogják a halakat és békákat. A játék megtanítja a gyerekeknek, hogy mit eszik a gólya, egyben nagyon hasznos mozgásos feladat is. (A játék szerzője: Klacsán Andrea és Szabó Ibolya.) 4. TEKNŐSMOCSÁR Most átsétálunk egy kis mocsárhoz. Szépen, lassan komótosan sétáljunk, mert az az állat is így közlekedik, amelyiket majd

megnézzük! Ki lehet ő? Segítségként annyit elárulok, hogy négy lábon bandukol. Ismerkedés a mocsári teknőssel ❀ A mocsári teknős testfelépítésének megfigyelése és megbeszélése. ❀ A mocsári teknős és az ékszerteknős összehasonlítása rajzos, színezős feladattal. ❀ Beszélgetés arról, miért kell védeni egyetlen hazai teknősfajunkat. ❀ Hogyan él, mivel táplálkozik, hová bújik télen a hideg elől, hogyan védekezik a veszélyek ellen a mocsári teknős? ❀ Teknőspáncél és tojás megtekintése. ❀ Beszélgetés a teknősök szaporodásáról. A gyerekek megpróbálják kitalálni, hogy melyik állatról van szó. A gyerekek két teknősrajzot kapnak, a csoport egyik fele kiszínezi a teknős páncélját a tónál látott ékszerteknősök mintázata alapján, a csoport másik fele pedig a mocsári teknősök páncéljának rajzolatát készíti el. 67 67 5. ÖSSZEFOGLALÁS KI VAGYOK ÉN? A csoportvezető kiválaszt 3

gyereket, vagy önként jelentkezhetnek a feladatra. A három játékos a csoporttal szemben állva helyezkedik el. Feladatuk az lesz, hogy a csoport irányításával változzanak át egy, a foglalkozás során megismert állattá. Az irányítás úgy történik, hogy a csoportvezető a csoportnak megmutatja a kiválasztott állat képét, vagy elmondja a nevét úgy, hogy a három játékos ne tudjon róla. A csoport tagjai az állat jellemzőit sorolják, lehetőleg úgy, hogy a három játékos ne tudja egyből kitalálni, melyik állatról van szó. Aki rájön a megoldásra, az elkezdi utánozni az állat valamely mozgásformáját vagy viselkedési mintáját Amikor már mindhárom játékos mozgásban van, a csoportvezető megállítja a játékot, és megkérdezi, melyik állatra gondoltak. Az a játékos nyer, aki legelőször jön rá a helyes megoldásra. A BAJBA JUTOTT TÓ Csukjátok be a szemeteket ugyan úgy, ahogy a foglalkozás elején tettétek, és képzeljétek

magatok elé újra a saját tavatokat! Most képzeljétek el, hogy a tavatok közelében nyaralóövezetet létesítenek. Minden nyáron horgászok és nyaralók tömege lepi el a partot, kifogják a halakat a tóból, nagy zajjal fürdenek, szemetelnek, testükről napolaj kerül a vízbe. Képzeljétek el, mi történik az állatokkal? A játék végén a pedagógus megkérdezi a gyerekektől, hogy ki mit képzelt el, majd megbeszélik a következményeket és a megoldási lehetőségeket. A játék bonyolult, ezért többször, és többféleképpen is érdemes elmagyarázni a gyerekeknek. Ne csüggedjünk, ha eleinte nem lesz eredményes Csináljunk több próbakört, hogy a gyerekek ráérezzenek a játék menetére! Ha sikerül megvalósítani, nagyon hasznos a játék, mert a csoport minden tagja részt vesz az új ismeretek összegzésében. Eleinte adhatunk segítséget a csoportnak, az állat képe vagy neve mellé leírhatunk néhány fontos tulajdonságot. (A játék

szerzője: Klacsán Andrea és Szabó Ibolya.) Csoportvezetői narráció kíséri a játékot. Amennyiben van rá lehetőség ez a játék bővíthető, és oktatótermi környezetben eljátszható úgy is, hogy a gyerekek lesznek a szereplők, és dramatikus játék formájában próbálják megoldani a problémát. T E R V E Z Z R U G A L M A S A N ! 68 Játék, játék, játék! A gyermekeknek az állatkertbe lépés egy olyan környezetbe lépést jelent, amely eltér a számukra megszokottól. Itt új viselkedési minták érvényesek, tehát a gyermekeknek be kell illeszkedniük egy új szociális szerepbe, az állatkert látogató szerepébe. Mit jelent ez? Egy részről szabályok megtanulását, más részről pedig egy képzeletbeli utazás, ismeretlen világokkal való találkozás lehetőségét. Az életkori sajátosságoknak leginkább megfelelő módszer tehát a játék A 4-8 éveseknek szóló állatkerti foglalkozásokat mindig úgy érdemes felépíteni, hogy

biztosítsuk a gyerekek számára a fokozatos átlépést saját szociális szerepükből (pl. óvodások) az új szociális szerepbe (állatkert látogató), majd a játékbeli szerepbe (pl. állatok megszemélyesítése, kutatócsoport tagjai, utazók stb) A kisebbeknek szerkesztett állatkerti játékok többnyire szerepjátékok, gyakorlatok, irányított drámajátékok. Minden esetben figyelni kell arra, hogy a játékok ismerettartalmát kössük a gyerekek mindennapi életéhez A nagyobb gyerekeknél a játék célja már nem csak az élményszerzés és a fejlesztés, hanem a játék fontos szereppel bír az ismeretek átadásában, új ismeretek bevezetésében, valamint a már meglévők elmélyítésében is. A mozgásos elemek száma csökken a játék során, és nagyobb teret kapnak az összefüggéseket megláttató, logikus gondolkozást fejlesztő játékok. A szerepjátékok ebben a korcsoportban is fontosak, a gyakorlatok azonban összetettebbek, egyszerre akár

több fejlesztési elemet is tartalmazhatnak. Nagyobb mértékben alkalmazhatók drámajátékok Ne felejtkezzünk meg a felnőttekről sem, mint az állatkerti oktatás célcsoportjáról. A velük való foglalkozás során is elengedhetetlen a játék. Esetükben is alkalmazhatók egyes gyakorlatok (Pl. az érzékelés játékai), összeszokott csoportnál szintén lényeges elem a dramatikus játék és dramatikus improvizáció. A felnőtt résztvevőknek gyakran tartanak módszertani képzéseket, ahol a játékok eljátszásán túl azok felépítését, lebonyolítását és értelmét is meg kell ismertetni a résztvevőkkel. A felnőttekkel és gyermekekkel való játéktevékenység során egyaránt fontosak a csapatépítés játékai. Módszertani kiadvány lévén, a következő játékok leírása felnőtteknek szól, így ki-ki saját elképzelése szerint alakíthatja azokat különböző életkorú gyermekcsoportok igényeihez igazodva. A fejezet a teljesség igénye

nélkül kíván néhány játékötletet felsorolni, amely elindíthatja a módszer alkalmazóinak fantáziáját. Igazán jó az a játék, amelyet saját magunk találunk ki, és illesztünk az eltervezett állatkerti foglalkozás tartalmához, mondanivalójához a kívánt motiváció, fejlesztés, ismeretátadás elérése érdekében. A szokásos, állatutánzó játékok (hangutánzó, mozgást utánzó) mellett érdemes a különböző állatfajok, illetve állatcsoportok viselkedését, életmódját bemutató játékokat kitalálni. CSOPORTALKOTÓ JÁTÉKOK Csoportos játékok során többféle lehetőség is van a résztvevők csoportokba rendezésére. Történhet ez önkéntes párválasztás, csoportosulás alapján, de amennyiben az a célunk, hogy a résztvevők minél jobban megismerkedjenek egymással, szerencsésebb, ha a játékvezető irányítja a csoportok kialakulását. Gyakran gyorsabb is ez a megoldás Íme néhány példa: Összhang: Minden játékos

kitalál egy olyan valóságos állatot magának, amelynek mozgása, viselkedése jól jellemzi az adott játékost. Lassan elkezdi utánozni az állat mozgását, miközben az összes többi játékos is ezt teszi. A rendelkezésre álló térben a játékosok folyamatosan, egyre gyorsulva végzik a mozgást, majd a hasonló mozgást végzők egy csoportba rendeződnek. Puzzle: A résztvevők kis kártyákon állatképek darabjait kapják kézbe. A csoportok úgy jönnek létre, hogy az azonos képhez tartozó darabokkal rendelkező résztvevők egymásra találnak, majd összerakják a képet. Szógyűjtő: Az előző csoportalkotás mintájára képdarabok helyett olyan szavakat gyűjtünk, amelyeknek valamilyen szempontból közük van egymáshoz, majd szócsoportokat (tehát csapatokat) alkotunk. Például: 69 69 Állatcsalád tagjai: bika, tehén, borjú – szarvasmarha kos, jerke, bárány – juh bak, gödölye, gida – kecske mén, kanca, csikó – ló kakas, tyúk,

csibe – házi tyúk stb. Mondatalkotó: Az előzőek mintájára kérhetjük azt is a résztvevőktől, hogy az egyes szavakból csapattársaik megtalálásával alkossanak értelmes mondatot. Például: Szavak: LÓ, ISTÁLLÓ, ZAB. A mondat: A ló istállóban él és zabot eszik. Ki vagyok én?: A résztvevőknek kiosztunk egy-egy állat jellemző tulajdonságait tartalmazó cédulákat, ezeket kell csoportosítaniuk, és kitalálni, hogy mely állatra vonatkoznak. Az azonos állatra jellemző tulajdonságok gazdái tartoznak majd egy csoportba. Például: Tulajdonságok: csontcsap, foltos mintázat, hosszú láb, kékeslila nyelv. A fogalmakhoz tartozó állat: ZSIRÁF. Tulajdonságok: szarv, vastag bőr, páratlanujjú pata, tölcsér alakú fül. A fogalmakhoz tartozó állat: ORRSZARVÚ. RÁHANGOLÓ JÁTÉKOK Az állatkerti játékokat sosem szabad öncélúan játszani. A ráhangoló játékok azonban kis kivételt képeznek ez alól a szabály alól. Nem rendelkeznek

mélyebb tartalommal, mindössze a csoport összerázása és a játékhangulat megteremtése a céljuk. Bármely ismert közösségi játék vagy annak kissé módosított változata megfelel erre a célra Például: Mozdulatlan zsákmány: A játékhoz egy nagyobb üres térre van szükség, melynek két végén alapvonalat kell kijelölni. A játékosok mindegyike kiválaszt egy számára fontos, személyes tárgyat, majd elhelyezi az egyik alapvonal mögött A játékosok ezután a másik oldalon található alapvonalon állnak fel, sorban. A feladatuk eljutni az egyik alapvonaltól a másikig, magukhoz venni személyes tárgyukat, majd visszamenni a kiindulási pontra. Igen ám, de a két alapvonal közötti terület a sűrű esőerdő, a jaguár (a játékvezetö) vadászterülete. A játékosok személyes tárgya pedig az élelem, amihez el kell jutni. A jaguár lesben áll, csak a mozgásra figyel Akit a jaguár észrevesz, annak mozdulatlanná kell dermednie egészen addig,

ameddig két csapattársa oda nem ér hozzá, és ki nem szabadítja. A játék célja, hogy minden egyes játékos visszajusson a kiindulási pontra, személyes tárgyával együtt. ÉRZÉKELŐS GYAKORLATOK Látás – Gyűjtögető mókus: Sok zöldség- vagy gyümölcsevő állat a látását használja a táplálék megszerzése érdekében. Próbáljuk ezt modellezni! Feladat: A csoportot két részre osztjuk Az egyik felének az lesz a feladata, hogy fél perc alatt a lehető legtöbb mogyorót rejtse el egy kijelölt, füves/avaros területen. A csoport másik fele (akiknek eddig csukva volt a szemük) a következőkben újabb fél perc alatt megpróbálják megkeresni az elrejtett mogyorókat A játék végén összeszámoljuk, mennyi az eltérés Vegyük észre, hogy egyáltalán nem egyszerű feladat a táplálékszerzés a természetben. Hallás – Zajok a térben: A csoport körben ülve helyezkedik el, becsukott szemmel. Négy embernek az a feladata, hogy a teremben

található bármely tárgyat felhasználva keltsen ütemes zajt Először az egyik kezdi, majd bekapcsolódik a második, harmadik, negyedik. Egyszerre abbahagyják, majd a tárgyakat nem feltűnően, de jól láthatóan elhelyezve, visszaülnek a többiek közé A csoport feladata megtalálni a zajkeltő eszközöket és a hangkeltés pontos helyét. A feladatot követően állathangokat figyeltetünk meg szabadtéren. J Á T É K J Á T É K J Á T É K ! 70 Hallgatózó-dobozok: Néhány nagyméretű joghurtos dobozba különböző méretű magvakat (zab, árpa, kukorica, de lehet pisztácia héj is) teszünk, majd lezárjuk úgy, hogy ne legyen látható a dobozok tartalma. Megrázva a dobozokat, a csoportnak ki kell találnia, mit tettünk beléjük Kisgyerekeknél a kérdést egyszerűsíthetjük – melyik dobozban vannak nehezebb, illetve könnyebb tárgyak? Vegyük észre a természetes anyagok felépítése és zörgése közötti összefüggést. Kiegészítő

feladatként megkereshetjük azokat az állatfajokat, amelyek a dobozba tett táplálékokat eszik. Szaglás – Illat-dobozok: Az előzőekhez hasonlóan, lezárt dobozokat használunk, melyekbe tehetünk különböző élelmiszereket, gyümölcsöket, de akár illóolajjal átitatott vattát is. Feladat: A csoport találja ki, milyen ennivaló vagy illat van a dobozokban úgy, hogy csak kis réseken keresztül szimatolhatnak. Kisgyerekeknek egyszerűsíthetünk úgy, hogy egy ehető (pl banán) és egy nem ehető (pl. szappan) darabot teszünk a dobozba, feladatuk pedig kitalálni, melyiket ennék meg szívesebben. Cél: az állatok szaglás útján történő táplálékszerzésének modellezése FANTÁZIAJÁTÉKOK „Tapintó képzelet”: A csoport körben ülve helyezkedik el. Mindenki maga elé képzeli saját, nem mesebeli, hanem valóságos kedvenc állatát. Például: Elképzeli, hogy milyen a külseje (toll, szőr, bőr, csont, váz tapintása), hőmérséklete (melegebb

vagy hidegebb a kezünknél), miről lehet felismerni, milyen egyedi jellemzői vannak. Feladat: Elmesélni a többieknek, milyen érzés megsimogatni a kedvenc állatot, és hogyan néz ki, miközben nem áruljuk el a nevét! Úgy kell mesélni, mintha éppen most simogatnánk! A többieknek ki kell találnia, hogy ki melyik kedvenc állatra gondolt. A játék célja: Képzelőerő fejlesztése. Egy adott állat felismertetése külső jellemzői alapján A tamarinok egy napja (körmese): A gyerekekből álló képzeletbeli kutatócsoport rátalál a tóparti házban és a hozzá tartozó kis szigeten a tamarinokra (karmosmajom faj). Feladatuk, hogy kiderítsék, hogyan élnek a majmok. Jól körül kell nézni a területen és a tereptárgyakból, valamint a majmok viselkedéséből következtetni az életmódjukra. Az állatok megfigyelése, és az információk összegyűjtése után a csoport körben ülve helyezkedik el. Feladat: Elmesélni az állatkerti tamarinok egy napját A

körmese szabályai szerint a következőképpen járunk el: Mindenki csak egy mondattal viheti előre a történetet, minden mondatnak kapcsolódnia kell az előtte lévőhöz, az utolsó embernek pedig be kell fejeznie a történetet. Szabály: Ami egyszer elhangzik, az mindig igaz A játék célja: fantázia fejlesztés és az állat életmódjának megismerése. Öltözz fel, mert indulunk!: Egy trópusi kiránduláshoz tanácsos megfelelően öltözködni. Főként akkor, ha egy kutatócsoport tagjai vagyunk, és a selyemmajmok keresésére indulunk Képzeletben készüljünk fel egy trópusi erdei túrára. Az öltözködést és hátizsákba pakolást testmozgásokkal is eljátsszuk A képzeletbeli bepakolást játékvezetői narráció kíséri Szempontok: Vajon milyen ruhába öltözzünk? Fontos, hogy ne legyen melegünk és megvédjük magunkat az élősködőktől. Képzeletbeli bőröndjéből kis csapatunk minden tagja elővarázsolhatja a túrabakancsot, a hosszú

szárú vászonnadrágot, a vászoninget, szalmakalapot vagy más fejfedőt Ne feledkezzünk meg a felszerelésről sem! Mindenkinél legyen többnapi élelem és víz, bozótvágó, iránytű és természetesen távcsövet is akasszunk a nyakunkba. A játék célja elsősorban a motiváció, de kiválóan alkalmas a megbeszélni kívánt témakör bevezetésére. Alkalmat nyújt arra, hogy játékos formában bővítsük a gyerekek fogalmi rendszerét Ők maguk mondják el, hogyan képzelik a trópusi környezetet, annak időjárását, növény- illetve állatvilágát. A hátizsák bepakolása során kiderül, mi szükséges illetve nem szükséges egy trópusi utazáshoz Fantáziajátékként jól funkcionál, hiszen elképzelhetünk egy egész esőerdőt A képzeletbeli utazás folytatásaként felkeressük a Pálmaház „lakóit”, és szembesülhetünk azzal, mennyire fedi az elképzelt világ a valóságot. 71 71 ÁLLATOS JÁTÉKOK KISSEBBEKNEK Hóbagoly-fészek: A

csoport tagjai hím illetve tojó hóbaglyok, megegyezés szerint. Tudjuk, hogy a hóbaglyok a hóba vájt fészekbe tojják 4-9 tojásukat. Játsszuk el mímes játékkal és játékvezetői narrációval kísérve a hóbaglyok fészekrakó viselkedését A csoportvezető kijelöli a fészek helyeket a földön (pl. aszfaltkrétával felrajzolja), majd a hóbagoly párok elkészítik fészküket, a tojók lerakják tojásaikat, kiköltik, a hímek pedig vadászni indulnak. A játék célja a hóbaglyok fészkelési szokásainak megbeszélése és rögzítése, egyben mozgásos gyakorlat is. Rokonok: Az emberszabású majmok (csimpánzok, gorillák, orangutánok) különböző érzelmi állapotaik kifejezésére az emberhez hasonlóan arcmimikát is használnak. A gyerekek körbeállnak és a játékvezető irányításával különböző érzelmeket fejeznek ki arcmimikájuk használatával. A játékvezető az öröm, a harag, a félelem, a megelégedettség stb. érzését tükrözi

az arcán, a gyerekek pedig utánozzák. Gyakorlott csoport esetén feladat lehet az is, hogy a gyerekek találják ki egymás arcmimikájából a jelzett lelkiállapotot. A játék célja: az ember és a majmok közötti hasonlóságok megismerése, finommozgások, mimikai kifejező készség fejlesztése. Mit eszik a fehér farkas?: Alapinformáció: a fehér vagy sarki farkasokra régen vadásztak, mert azt gondolták, ők felelősek a nagymértékű rénszarvas pusztulásért. A túlvadászat miatt, a farkasok száma jelentősen lecsökkent, létük veszélybe került A játékvezető a következő szerepeket osztja ki a gyerekek között: 1 farkas, 2 rénszarvas, a többiek egerek, lemmingek, nyulak és halak lesznek. Eszközként használhatunk az állatok képével ellátott, nyakba akasztható játékkártyákat, hogy könnyebb legyen megjegyezni ki-kicsoda. A játék formája egyszerű fogócska, amelyben a farkas a fogó, feladata elfogni a különböző táplálék

állatokat. Érdemes kijelölni a területhatárokat, amin senki nem szaladhat túl A játékvezető pedig mutassa be a gyerekeknek a farkast, hogy mindenki megjegyezhesse, ki a fogó. Ezután kezdődhet is a fogócska. A farkas megfog néhány táplálék állatot, akiket elvisz egy kijelölt „farkas odúba” A játékvezető egy idő elteltével leállítja a fogócskát, összehívja a gyerekeket, majd közösen megbeszélik, mely állatok váltak zsákmánnyá. Nagy valószínűség szerint a farkas jóval több egeret, lemminget, nyulat és halat fog el, mint rénszarvast, így megmagyarázhatjuk, hogy a farkasok ritkán esznek rénszarvast, akkor is általában a legyengült, beteg egyedeket. A játék célja elsősorban az állatvédelmi mondanivaló közvetítése, valamint a bemutatott állatok nevének gyakorlása és a táplálkozási láncolat felelevenítése. Nappal vagy éjszaka: A játékteret két részre kell osztani, az egyik oldal lesz az afrikai, bővizű

folyó, a másik pedig a folyópart füves, bozótos területe. A gyerekek mindannyian vízilovak lesznek A játék során a vízilovak táplálkozási viselkedésére derül fény, amelyet a játékvezető a játék kezdete előtt röviden ismertet a csoporttal. A feladat ennek a táplálkozási módnak a modellezése A gyerekek (vízilovak) nappal a folyóban pihennek, úszkálnak szinte egész testükkel a víz alá merülve. Ha jön az éjszaka, amit a játékvezető tapssal jelez, a vízilovak (gyerekek) átballagnak a másik térfélre (vagyis kimennek a partra), és jelképesen eszegetni kezdenek a vízparti növényekből. Újabb tapsra nappal lesz, és visszamennek a vízbe Kicsi gyerekekkel ez egészen addig játszható, amíg önállóan képesek lesznek végrehajtani a feladatot tapsszóra, nagyobbaknál pedig gyorsasági versennyé is alakítható a játék. Kitalálhatjuk azt, hogy a vízilovaknak együtt kell maradnia, aki lemarad vagy elkóborol, az kieseik a

játékból. Így a mozgásfejlesztés és az együttműködésre való késztetés is megvalósulhat A játék további célja, hogy eloszlassa a félreértést, hogy a vízilovak hallal táplálkoznak, és bemutassa a természetes viselkedési mintát. A különleges „kéz”: A játék az elefántok ormányának működését mutatja be, miközben finommozgás fejlesztést is megvalósít. Szükséges eszköz: egy zacskó rizs, gyűjtőtálak, stopperóra A gyerekek ebben a játékban mindannyian elefántok lesznek, feladatuk pedig, hogy felcsipegessék a földön elszórt rizsszemeket a képzeletbeli ormányukkal. A feladat elvégzésére 1 perc áll rendelkezésre A gyerekek csak a mutató és a hüvelykujjuk felcsippentő mozdulatával végezhetik J Á T É K J Á T É K J Á T É K ! 72 a feladatot, hiszen az elefántoknak is csak az ormányuk végén található ujjszerű nyúlvány áll rendelkezésükre, ha rizsszemeket szeretnének felcsippenteni. A játék egyéni

vagy csapatversenyként is játszható, ilyenkor az nyer, aki több rizsszemet gyűjt össze ugyanannyi idő alatt Végezetül megbeszélhetjük, hogy mekkora mennyiségű rizsre lenne szükség, hogy egy elefánt jóllakhasson belőle. ÖSSZETETT JÁTÉKOK NAGYOBBAKNAK Állati alkotások 1. – Melyik állat vagy? A csoport tag jai között a csoportvezető különböző állatneveket, és az adott állat jellemzőit tartalmazó játékkártyákat oszt szét (pl. oroszlán, víziló, krokodil, gólya, strucc, flamingó, botsáska, stb.) Mindenki megnézi a sajátját úgy, hogy a többiek ne lássák, ezután bemutatja az általa húzott állat jellegzetes mozgását, testtartását. Beszélni és hangot utánozni első körben nem megengedett. A többieknek ki kell találni, melyik állatot látják. Ha nem sikerül kitalálni a helyes megoldást, akkor a csoporttagok kérdéseket tehetnek fel a látott állatra vonatkozóan például: Mit eszel? Hol élsz? Tudsze repülni? Mi

borítja a testedet? Stb. A játékos első szám egyes személyben válaszol, ezután már könnyen kideríthető, melyik állatról van szó. A játék célja: az egyes állatfajok legjellemzőbb tulajdonságainak megismerése, valamint a mozgásos kifejezőképesség fejlesztése. KÉTPÚPÚ TEVE Szárazföldi emlősállat vagyok. Az ázsiai sivatagok lakója. Szervezetem jól alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez: patám szétterül a homokban, orrnyílásom zárható, szememet hosszú szempilla védi, fülem szőrös, térdemet bőrpárna borítja, hasamon és főként a hátamon megvastagodott zsírréteg található. Vízvisszatartó képességem rendkívüli. Növényi táplálékot eszem. Mozgásom imbolygó. Emiatt úgy is neveznek, hogy a „sivatag hajója”. MUTASS BE A TÖBBIEKNEK! Állati alkotások 2. – Ki mit eszik? Az előző játék folytatása. Feladat: Az előző játék „állatai” alkossanak csoportokat táplálkozásuk szerint, majd beszéljék

meg, esetleg be is mutathatják, ki hogyan szerzi „zsákmányát” (ami persze növény is lehet). A játék célja: az egyes állatfajok táplálkozási szokásainak megismerése és csoportalkotás. Állati alkotások 3. – Közös állat Az előzőekben megalakult csoportok dolgoznak együtt. Feladat: A csoporttagok együtt, mintha egy test lennének, mutassanak be egy tetszőlegesen választott állatot, természetesen hang nélkül. A játék célja: együttműködés és a mozgásos kifejezés fejlesztése, valamint egyes állatfajok legjellemzőbb tulajdonságainak megismerése. Állati alkotások 4. – Állat három részből A csoport körbe rakott asztaloknál ül (kört formálva). Mindenki kap egy papírlapot, amelyet három egyforma részre hajt össze. Feladat: Mindenki rajzol a papírja felső egyharmadára, egy tetszőlegesen választott „állatfejet” (nem biztos, hogy fej lesz, mert ha pl. egysejtűt választunk, annak legfeljebb nyúlványai vannak, vagy pl a

pókoknak fejtora stb) Ha kész az állatfej, behajtjuk a lapot, hogy ne látszódjon a rajz, de jelöljük a vonal folytatását a lapon. Majd mindenki tovább csúsztatja a lapját a mellette ülőnek, akinek most az a feladata, hogy a középső egyharmadba 73 73 egy tetszőlegesen választott állat testét, törzsét rajzolja le folytatásként. Újabb behajtás, majd a lap csúszik tovább, akihez kerül, az megrajzolja az állat farkát vagy végét. Az így készült, nem létező állatfigurával kapcsolatban mindenki találja ki a következőket (ez a feladat lényege): Mi az állat neve? Hol él (mi az élőhelye)? Hogyan mozog? Mit eszik? Őt ki eszi meg? A játék célja: a képzelőerő és koncentráció fejlesztése. Annak megfigyelése, hogyan épül fel a részekből az egész Az egyes állatfajok legjellemzőbb tulajdonságainak megismerése (Az „Állati alkotások” című játékok forrása a 2000. évi zoopedagógiai módszertani képzés A játékokat

betanította: Berényiné Parti Krisztina, Pintér Tibor, Urbán Ágnes Kiegészítette: a szerző) A mi falkánk A játék eljátszásához három csoportra kell osztani a résztvevőket önkéntes alapon. Az egyik csoport lesz a szabadon, az eredeti élőhelyükön élő farkasok, a másik az állatkerti farkasok csapata (bármely másik állatfajjal játszható a játék). A csapatok feladata, eljátszani a farkasok életét egy némajelenetben úgy, hogy kitalálják magukat, pl. a farkas falka egyik tagja lehet öreg, a másik fiatal, lassabb vagy gyorsabb mozgású, vezér vagy alárendelt helyzetű stb. A harmadik gyermekcsoport feladata pedig zenét, ritmust, hangokat adni a jelenetek alá. Segítségként a játékhoz a játékvezető adhat kulcsszavakat az állatokra vonatkozóan: pl. éhes/ jóllakott, fázik/melege van, szomjas, fáradt stb. Lényeges kérdés, a résztvevők hogyan látják az állatkerti állatok sorsát. A játékvezető feladata, hogy kérdéseket

tegyen fel a falka tagjainak (azaz a résztvevőknek). Például: Honnan kerültél ide? Mióta vagy itt? Mióta fázol? Miért üvöltesz? Mennyi idős vagy? Hogy érzed most magad? Stb. A szereplők farkasként válaszolnak A játék végkifejlete, ha megnézzük egymás mellett a két képet (vadonban – állatkertben), majd elbeszélgetünk arról, mi a különbség a két kép között, kinek lennének inkább a helyébe a gyerekek, a vadon vagy az állatkertben élő farkasok, helyében? Elszakadva az állatvilág témakörtől ebből a játékból levezethető a rabság és szabadság kérdése is. A játék célja: felhívni a figyelmet az állatok vadonbeli és állatkerti élete közti különbségekre. (A játék forrása: Rudolf Ottóné Galamb Éva, drámapedagógus állatkerti módszertani képzése, 2006. február) Fogalmak állóképben A résztvevők kiscsoportokban dolgoznak. A csoportok választanak egy-egy fogalmat az adott tananyag témájával kapcsolatban majd

ezeket megbeszélik, és állókép formájában bemutatják. A többieknek rá kell jönniük arra, melyik fogalmat ábrázolja az állókép. A játék előzményeként fontos, hogy előzőleg minden gyerek lássa és értse az összes választható fogalmat. Pl Tananyag: az állatkertek jellemzői, feladatai, célkitűzései. Fogalmak: büdös, koszos, szűk ketrecek, minden érzékszerv működik, az állatok viselkedésének megfigyelése, oktatás-nevelés, fajmegőrzés stb. A játék célja: a tananyag fogalmainak elmélyítése és megértetése, egyes fogalmakra, témákra való figyelemfelkeltés, a kifejező és a lényeglátó képesség fejlesztése. Szituációs gyakorlatok A résztvevők kiscsoportokban dolgoznak. A csoportok választanak egy-egy játékkártyát, melyeken az adott foglalkozás témájával kapcsolatos szituációk olvashatók Feladat: A csoportok játsszák el a szituációkat egy kisjelenetben. Felhasználható eszközök: némajáték, bla-blás

párbeszéd, beszélgetés számokkal Példa szituáció: Egy állatkert látogató a tiltó kiírás ellenére otthonról hozott ennivalót dobál be az állatoknak. Az állatkerti dolgozó feladata, hogy udvariasan, de határozottan kérje meg a látogatót, hogy szűntesse be ezt a tevékenységet, és magyarázza is el a látogatónak, miért káros, amit tesz. A jelenetet nézők feladata eldönteni, hogy pontosan miről szólt a jelenet. A játék célja: a szituációk átélése, helyzetfelismerés, a kifejezőkészség fejlesztése, az együttműködési képesség fejlesztése, empatikus viselkedés kialakítása. J Á T É K J Á T É K J Á T É K ! 74 EGY ÁLLATKERTI SZEREPJÁTÉK RÉSZLETES LEÍRÁSA A játék címe: Oroszlánvadászat A játék célja: Bemutatni az oroszlánok vadászati technikáját. Értelme (másodlagos cél): Megláttatni, hogy hatásosabb a csoportos vadászati technika, az együttműködés gyakran célravezetőbb, mint az egyéni

próbálkozás. Célcsoport: 5 – 8 évesek (a kisebbek még nem értik a játék mondanivalóját, a nagyobb gyerekeknek pedig túl kevés lenne ez a mondanivaló önmagában). Eszközök: Nem szükségesek, esetleg készíthetünk oroszlános és zebrás fejdíszeket a könnyebb megkülönböztetés érdekében. Módszer: Csoportos játék, fogócska. Helyszín, körülmények: Az oroszlánok kifutója előtti szabadtéri, de zárt terület, egy legalább három oldalról épületekkel vagy egyéb határolóval körülvett tér. Pontosan ki kell jelölni, és a gyerekeknek bemutatni a játékteret, mert életkori sajátosságuk, hogy szétszaladnak. Képzeletbeli játéktér: Afrikai szavanna (azaz füves puszta), ahol zebrák legelnek, a környező bokrok mögül pedig oroszlánok lesnek áldozatukra. Gyerekek előképzettsége, ismeretei: A gyerekeknek, a játékvezető segítségével tudniuk kell két csoportra osztódniuk. Kell, hogy legyen elképzelésük arról, mi a legelés

és a vadászat (ragadozás) Fejlesztési területek: Mozgáskoordináció. Összefüggések meglátása Koncentráció fejlesztése Együttműködésre nevelés. A játékvezető fellépése: Ez a játék határozott irányítást igényel, különben nem teljesíthető a kitűzött cél, tehát mindig a megfelelő időpontban kell közbelépni. A gyerekekkel szembeni elvárások a játék során: ❀ F igyelem, mert a játék lebonyolítása komplikált, mindenkinek tudnia kell, hogy melyik csoportba tartozik. ❀ A ktív részvétel. ❀ Tolerancia a másik gyerekkel szemben. ❀ A gresszió visszafogása (játékvezetői segítséget igényel). A játékvezető kiemelt feladatai és a játék veszélyei: ❀ A játék során háromszor, három különböző szemszögből (zebrák, oroszlánok, gyerekek) kell elmagyarázni, hogy mi történt. ❀ A gyerekeknek nehéz elsőre átlátniuk, hogy miért üldözi minden oroszlán ugyanazt az egy zebrát. ❀ A gyerekeket

elragadhatja az indulat, és az oroszlánok szerepét átélve, durván bánhatnak társukkal (zsákmány marcangolása) – ezt meg kell előzni. ❀ Megelőzni, hogy a gyerekek elhagyják a játékteret, ehhez esetleg segítőket kérni – pl. a kísérő pedagógusok láncba állva alkothatják az erdőt, ezzel elzárva a zebrák menekülési útját. A játék leírása: Az afrikai szavannán állatok keresik napi táplálékukat. A kijelölt játéktér lesz a legelőhely, melyet a játék során nem hagyhatnak el az állatok Kisorsoljuk, hogy a gyerekek közül ki tartozik majd a zebrák és ki az oroszlánok csapatához. A zebrák egy csoportban maradva legelésznek és figyelnek, hogy nem leselkedik-e rájuk valamilyen veszély. Az oroszlánokat a játékvezető félrehívja, és megkéri őket, válasszanak ki közösen egy zebrát, akit majd mindannyian üldözőbe fognak venni. A döntés után az oroszlánok lassan, lopakodva megközelítik és körbekerítik a zebrákat,

majd tapsra megpróbálják megfogni a kiválasztottat. A vadászat akkor sikeres, ha 75 75 az összes oroszlán ugyanazt a zebrát ejtette zsákmányul. A játék végén minden gyereket egy csoportba kell hívni, és zebrákkal is meg kell beszélni, hogyan zajlott a vadászat és miért ezt a taktikát választották az oroszlánok. Zöld rendezvények Az állatkerti oktató-nevelő munka egyik fontos célkitűzése az ökológiai szemléletmód kialakítása a gyermekekben és felnőttekben egyaránt. Olyan fontos témák tárgyalása, mint az állatvédelem, természetvédelem és környezetvédelem történhet bármely tematikus foglalkozáshoz kapcsolódóan, de ha szeretnénk elmélyülni a témában, erre remek lehetőséget nyújtanak a zöld rendezvények (jeles napok). Ezeken a napokon az oktatás-nevelés kötetlenebb, játékos formája alkalmazható, a résztvevők szórakoztató programokat kereshetnek fel, az aktív részvételt pedig ajándékokkal jutalmazzák.

Az üzenet pedig eljut óvodáshoz, iskoláshoz, felnőtthöz egyaránt, hiszen a zöld napok rendezvényeinek célcsoportjai nem csak a közoktatási intézmények gyermekcsoportjai, hanem a családok is. Melyek az állatkerti zöld napok? Minden év elején (lehet ez naptári vagy tanév, állatkertenként változó) az állatkertek eltervezik mely jeles napokat jelölik ki oktatási-nevelési, esetleg családi rendezvény céljára. Fontos szempont az adott jeles nap mondanivalója, témája, melynek mindenképpen illeszkednie kell az állatkerti oktató-nevelő munka célkitűzéseihez. Tehát az év minden olyan napjáról érdemes megemlékezni, amely valamilyen formában kapcsolódik a természethez, a növény vagy állatvilághoz, illetve ezek védelméhez. Egy másik lényeges szempont lehet, hogy az amúgy is magas látogatottságú időszakokra ne szervezzenek zöld rendezvényt, mert így a mondanivaló nehezebben átadható, illetve a túlzsúfoltság leterheli az

intézményt és a látogatókat egyaránt. A zöld napokhoz kapcsolódó állatkerti rendezvények lehetnek egy vagy több naposak, akár tarthatnak egy hétig is, illetve vannak olyan állatvédelmi kampányok, amelyek köré egész évben szerveződnek programok. A legáltalánosabban megrendezésre kerülő állatkerti zöld napok: ❀ A Víz Világnapja és Meteorológiai Világnap – március ❀ Föld Napja – április ❀ Madarak- és Fák Napja – május ❀ Biodiverzitás Napja – május ❀ Óceánok Világnapja – június ❀ Növények Napja – június ❀ Környezetvédelmi Világnap – június ❀ Á llatok Világnapja – október ❀ Madárbarát Karácsony vagy Állatok Karácsonya – december Mi történik ezeken a napokon? Többféle módszer áll rendelkezésre az állatvédelmi, természetvédelmi és környezetvédelmi mondanivaló átadására. Néhány példa: ❀ Vetélkedő: feladatlapok, feladatsorok, játékos feladványok megoldása vár

a résztvevőkre, amelyek az adott témához szorosan kapcsolódnak. ❀ A kadályverseny: az állatkert különböző pontjain kihelyezett állomások várják a versenyzőket játékos feladatokkal. Menetlevél illetve pontgyűjtő lap szolgál az értékelésre Az egyes állomáspontokon szakemberekkel találkozhatnak a résztvevők. ❀ Témaasztalok biztosítják, hogy a résztvevők egészen kézzelfogható módon ismerkedjenek meg a témához kapcsolódó preparátumokkal, élő állatokkal vagy tárgyakkal. ❀ Szakvezetések, előadások, filmvetítések, bemutatók. ❀ Etológiai állatbemutatók (pl. madaras bemutató a Madarak- és Fák Napján) Z Ö L D R E N D E Z V É N Y E K 76 ❀ A  civil szervezetek kitelepült standjai (pl. WWF stábja beszél a biodiverzitás kérdéséről a látogatókkal). ❀ A kciók (pl. faültetés, szemétszedés) ❀ K ísérletek, vizsgálatok. ❀ Oktatóprogramok (pl. Erdei Iskola Alapítvány tart foglalkozást az

erdőről szóló ismeretekről) ❀ Népszerűsítő programok (színi előadás, zenekari fellépés, kézműves foglalkozás, rajzolás, stb.) ❀ K iadványok bemutatása. Miért több ez a nap? A jeles napokon az állatkert munkatársai felveszik a kapcsolatot különböző zöld, környezeti neveléssel is foglalkozó szervezetekkel, az adott témától függően felkérik őket, hogy mutassák be tevékenységüket az állatkert területén, illetve dolgozzanak ki ismeretátadó programot a zoopedagógusokkal közösen. A civil szervezetek munkatársai kitelepülnek egy-egy állatkerti helyszínre, ott fogadják a látogatókat, beszélgetnek velük különböző természet- környezet- és állatvédelmi kérdésekről, emellett népszerűsítik saját programjukat. Az alábbiakban civil szervezetekkel közösen kialakított állatkerti programok olvashatók: ❀ Ökológiai labirintus tematikai kidolgozása és játék működtetése az energiagazdálkodás témakörben.

Gazdaságosabb energia felhasználás, alternatív és újrahasznosítható energiaforrások, fogyatkozó készletek Mit tehet az egyén a globális problémák megelőzésében? A programot lebonyolító szervezet: Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület. ❀ Ökológiai játszóház: kézműves foglalkozás természetes illetve újrafelhasznált anyagokkal, kavicsfestés, szitakötészet, színpaletta a természetből, zajtérkép, ökofogócska, ökológiai lábnyomunk elkészítése. A programot lebonyolító szervezetek: Független Ökológiai Központ, Ökoszolgálat Alapítvány ❀ Élőhely- és fajvédelmi programok bemutatása játékos fejtörőkkel, aszfaltrajz-versennyel, élő állatok, kobzott tárgyak kézbeadásával. Kiadványok, a szervezet munkájának megismertetése, önkéntesek szervezése A programot lebonyolító szervezet: WWF (World Wide Found for Nature) Magyarország. ❀ K iállítás és ökológiai játszóház a hulladékgazdálkodásról,

hulladékfajtákról, szelektív hulladékgyűjtésről. Akciók, kampányok, gyermek környezetvédelmi tanácsadás, újrahasznosítás börze, kiadványok A programot lebonyolító szervezet: Hulladék Munkaszövetség ❀ Madarász programok, fajismeret, madárhang felismerés, élőhely-védelem, Madárbarát kert kialakítása. A programot lebonyolító szervezet: Magyar Madártani Egyesület ❀ Erdei iskola program bemutatása, erdőgazdálkodás, élőhely-védelem, kiadványok, tablók az erdők világáról, játékos fejtörők, feladatlapok, preparátumok vizsgálata. A programot lebonyolító szervezetek: Erdei Iskola Alapítvány, Erdészetek. A zöld napok szervezése A rendezvényszervezés csapatmunka, tehát rendelkezni kell egy csapattal, amelynek tagjai között munkamegosztás van. Van a rendezvénynek fő szervezője, aki átlátja az egész munkafolyamatot, és irányítja a többieket Van külön felelőse a tartalmi kidolgozásnak, a médiában való

megjelenésnek, a költségek elszámolásának, a segéderők betanításának és a technikai lebonyolításnak. Ha összeállt a csapat, az első lépés a feladatok kiosztása A rendezvény előkészítésének fontos döntése az időpont és a helyszín kijelölése. Például, Földünkről hivatalosan minden évben április 22-én emlékezünk meg Ám érdemes végig gondolni, hogy a rendezvény mely célcsoportnak szól. Amennyiben a családoknak szerveznek játékos, szórakoztató programot, a rendezvényt érdemes a hivatalos dátumhoz legközelebb eső hétvégi napra tenni. Ha elsősorban az óvódás és iskolás gyerekek csoportjainak részvételére számítanak, akkor tarthatjuk magunkat az eredeti dátumhoz vagy az ahhoz legközelebb eső hétköznapi naphoz. A helyszín meghatározásnál lényeges tényező az adott évszak, illetve a várható időjárás Várhatóan esős időben például, gondoskodni kell a rendezvény programjainak fedett helyre való

költöztetéséről. A dátum kitűzését követő lépés a rendezvény időtartamának meghatározása. Fontos szempont, hogy a rendezvény kezdete előtt legyen elég idő előkészülni, felállítani a helyszíneket és eligazíta- 77 77 ni a szervezőket. A rendezvény zárását pedig érdemes a résztvevő csoportok igényeihez igazítani úgy, hogy maradjon idő az összepakolásra is. Ezután következik a célcsoport meghatározása. Amennyiben több célcsoportot is várnak, ezt figyelembe kell venni a tematika összeállításánál, vagyis differenciáltan kell megalkotni a programokat, feladatokat. A következő lépés a rendezvény tartalmi kidolgozása. Ez igen összetett feladat Ebben a szakaszban kell megtalálni az együttműködő partnereket, akik segítenek a rendezvény lebonyolításában, illetve önálló programmal kapcsolódnak az eseményhez Ha már megvannak a helyszínek, a tartalom és a programok, elkészülhet a részletes terv, valamint a

rendezvény forgatókönyve is, amelyet a rendezvény kezdete előtt legalább tíz nappal érdemes eljuttatni az érintett szervezőknek. Már ezt megelőzően, a rendezvény előtt 2-3 héttel kell meghirdetni a programokat a célcsoportok számára, akiktől kérhető előzetes visszajelzés, regisztráció is, amely segít felmérni, körülbelül hány résztvevő lesz a rendezvényen. A programokról a résztvevők elsősorban a médián keresztül vagy célzott hírlevélben értesülhetnek. Fontos, hogy a felhívás egyértelmű, pontos legyen, minden lényeges információt tartalmazzon Nem hátrány, ha mindez színes, figyelemfelkeltő formában jelenik meg Meg kell határozni a regisztráció időtartamát, és a rendezvényen való részvétel feltételeit is. Amennyiben a rendezvényen sajtóesemény is történik, gondoskodni kell a média munkatársainak megfelelő fogadásáról és sajtóanyag összeállításáról. Ha mindezzel végeztünk, még hátra van a munka

nagyobbik része, a rendezvényhez szükséges technikai eszközök összeállítása, a szóróanyagok elkészítése, az ajándékok beszerzése és az információs felületek kidolgozása. Mire levegőt vennénk, azon kapjuk magunkat, hogy elérkezett a rendezvény napja. Kiegészítő programok A jeles napok rendezvényei a vetélkedők és a zöld szervezetek bemutatkozására épülnek, azonban mindig kiegészülnek más zoopedagógiai vagy szórakoztató programokkal, hiszen az állatkertek a látogatóközönség kikapcsolódásáért is felelős szolgáltató intézmények. Melyek ezek a programok? ❀ Etológiai állatbemutatók, állat etetések. ❀ Csoportvezetések különböző témákban. ❀ Családi vetélkedő nyereményekkel. ❀ Beszélgetés az állatgondozókkal. ❀ Találkozó híres emberekkel. ❀ Á llatsimogatás, állatsétáltatás. ❀ Póni kocsikázás, sétavonatozás. ❀ Színpadi fellépések: bábelőadás, színjáték, zenés játék,

koncert, tánc. ❀ F ilmvetítések. ❀ K iállítások, vásárok. ❀ Kézműves foglalkozás, játszóház, arcfestés, lufi hajtogatás. Stb A fejezet következő részében egy zöld napi rendezvényről szóló technikai lebonyolítás, felhívás és sajtóközlemény olvasható, amely remélhetőleg jó mintaként szolgál további rendezvények önálló megtervezéséhez. Föld napi programok az Állatkertben – Sajtóközlemény Budapest, 2007. április 17 (kedd) – E héten, pénteken, április 20-án emlékezik meg a Föld Napjáról a Fővárosi Állat- és Növénykert A különféle programok mellett ezen a napon kerül sor a Zuglói Polgármesteri Hivatal hagyományos föld napi vetélkedőjének állatkerti fordulójára is. Bár a Föld Napja tulajdonképpen április 22-ére esik, a Fővárosi Állat- és Növénykertben április 20-án, pénteken kerül sor a föld napi rendezvényekre. A Föld Napja alkalmából a Kert zoopedagógusai az „ötödik elem”

címmel szerveznek vetélkedőt budapesti és vidéki iskolák 6-12 fős csapatai részére. Jelentkezni előzetesen telefonon vagy e-mailben, az Állatkert zoopedagógiai Z Ö L D R E N D E Z V É N Y E K 78 csoportjánál lehet, de a rendezvény napján személyesen is elfogadják a jelentkezéseket. A vetélkedőn, amelynek témája az ember és a természet együttélése lesz, délelőtt 10 és délután 4 óra között lehet részt venni. A Föld Napja A Föld Napját először 1970. április 22-én rendezték meg Dennis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére. Az egyete-mistából, azóta az alternatív erőforrások világhírű szakértője lett, a Föld Napja pedig világméretű rendezvénnyé nőtte ki magát. A Földünk sorsáért aggódó szervezetek ezen a napon világszerte igyekeznek felhívni a társadalom figyelmét a Földünket fenyegető veszélyekre. Magyarországon 1990 óta ünneplejük meg a Föld Napját. Ugyanezen a napon kerül sor az

Állatkertben a Zuglói Polgármesteri Hivatal hagyományos föld napi vetélkedőjének egyik fordulójára is. Ezen a vetélkedőn zuglói alsó és felső tagozatos iskolások vesznek részt 3-5 fős csoportokban, természetesen felkészítő tanáraikkal együtt. Előzetesen 112 ilyen csoport jelentkezett a vetélkedőre. A zuglói iskolások vetélkedőjéhez kapcsolódó sajtó- és protokollesemény 15 órakor lesz a pálmaházi kávézóterasznál, Zugló alpolgármestere, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója részvételével. A két vetélkedőn kívül két zöld szervezet is bemutatkozik az Állatkertben, a föld napi rendezvények keretében. A Jane Goodall Rügyek és Gyökerek Környezet- és Természetvédelmi Egyesület tevékenységével a Japánkertnél, az Örs Vezér Téri Fák civil szervezettel pedig a Majomház mellett ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Emellett kézműves foglalkozás, valamint – az időjárástól függően –

állatbemutató várja a nagyközönséget, mi több, szép időben fél 12 és fél 1 között Layla, a kis orrszarvú is a külső kifutóján lesz látható. A Fővárosi AÁllatés Növénykert 2007. évi rendezvénye a Föld Napja FĞvárosi Állat- és Növénykert 2007. évi rendezvénye a Föld Napja alkalmából – alkalmából – Felhívás a rendezvényen Felhívás a rendezvényen való részvételre való részvételre Április 20. péntek, 10 – 17 óráig FELHÍVÁS! Szeretettel várjuk a budapesti és vidéki iskolák 6 – 12 fĞs csapatait állomáspontos vetélkedĞnkön és érdekes Föld napi programjainkon! A vetélkedĞ címe: „AZ ÖTÖDIK ELEM”. U U A vetélkedĞ témája: Ember és természet együttélése régen és most. A négy Ğselem (tĬz, víz, föld, levegĞ) és azok védelme. Mitikus állatok. U U Jelentkezés: 2007. április 16-19-ig az alábbi elérhetĞségeken vagy április 20-án a helyszínen. U U Telefonon: A rendezvény

szervezĞinek telefonszáma. E-mailben: A rendezvény szervezĞjének e-mail címe. U U U U Belépés: Formanyomtatvány kitöltésével igényelhetĞ kedvezményes tanulmányi jeggyel. (BĞvebb információ – Az intézmény honlapjának címe). U U HT TH Érkezés: 10 órától folyamatosan. U U Csapatok indulása: Belépést követĞen a FĞkapu Startpontjától. U U Egyéb programok: Etológiai állatbemutató (idĞjárástól függĞen), kézmĬves foglalkozás, zöld szervezetek bemutatkozása. U U Zárás: 17 órakor. U U A SzervezĞk 79 79 FÖLD NAPJA RENDEZVÉNY Forgatókönyv Kapja: a rendezvény helyszínének tulajdonosa vagy felelős vezetője, a rendezvény helyszínekben érintett középvezetők, munkatársak, technikai személyzet, sajtóreferens, rendezvényszervezők, programot biztosító külső munkatársak, őrszolgálat, információs stand. Rendezvény időpontja: 2007. április 20 péntek Előkészületek: 7-10h Vetélkedő: 10-17h

Összepakolás: 17-18h Résztvevők: Általános iskolák regisztrált és a helyszínen jelentkező, 6-12 fős csapatai Leírása: Technikai háttér, eszközök: 8 állomásponton zajló környezetvédelmi vetélkedő. A vetélkedő címe: „Az ötödik elem” Témája: Ember és természet együttélése régen és most. A négy őselem (tűz, víz, föld, levegő) és azok védelme Mitikus állatok A rendezvény napján reggel 8-9 óra között a kézművesek, a civil szervezetek és a társszervezet munkatársai gépjárművel behajtanak a Kert területére és elhelyezik szükséges felszerelésüket a helyszíneken. Helyszínek: Főkapu: Startpont 5 db sörasztal, 3 db sörpad, 2db szétnyitható megállító tábla a plakátoknak 1. számú civil szervezet sátra: Japánkert (Eső esetén: jegesmedve-fóka aluljáró) 3 db nem rácsos asztal, 3db szék, 1db sörpad 2. számú civil szervezet sátra: Majomházak közötti tér (Eső esetén: Kismajomház) 3 db nem

rácsos asztal, 3db szék, 1db sörpad Kézműves sátor: Elefántkapu mellett (Eső esetén: Elefántház) 4 db nem rácsos asztal, 4 db szék, 4 db sörpad, totem-képek, állatképek 1. állomás: Elefántház belső tér a Ganesha szobor előtt 3 db asztal, 3db szék fényképsorozat 2. állomás: Ny-Afrika Ház mellett a hópárduc kifutónál (Eső esetén: Ny-Afrika Ház) 3 db asztal, 3 db szék, repítőkészülékek papírból 3. állomás: A Kismajomház Vízparti Élet Háza felé eső sarka (Eső esetén: VÉH szalamandrás terem) 3 db asztal, 3 db szék, szókártyák a játékhoz 4. állomás: Tevekifutó mellett hátul a pergolánál (Eső esetén: Kós Madárház) 3 db asztal, 3 db szék, 5 db talajminta 5. állomás: Barlangterem bejárata előtti tóparti sétány (Eső esetén: Barlang előtér) 3 db asztal, 3 db szék, 10 db vízminta, 2 db ékszerteknős Z Ö L D R E N D E Z V É N Y E K 80 Feladatok Felelősők Április 2-20. Rendezvény

tematikai kidolgozása, feladatlapok elkészítése, sokszorosítása, eszközök összekészítése, tárgyalás a külső szervezőkkel, egyéb szervezési feladatok. A rendezvény főszervezője és belső szervezői. Április 10-ig A résztvevők kiértesítése. Hírlevél az iskoláknak. Rendezvényszervező. Április 17-ig Sajtó, média értesítése, együttműködve a külső társszervezettel. Sajtóreferens. Április 18. Ajándékok leszállítása a raktárból. Technikai személyzet. Április 19. A rendezvény segítőinek eligazítása és végső munkamegbeszélés. A rendezvény szervezői. Április 20. 8.00-1800 h Lebonyolítás. Április 20. 8.00-1000 h Padok, asztalok biztosítása a megjelölt helyszínekre. Technikai vezető és személyzet. Április 20. 8.00-1000 h Helyszínek berendezése, sátrak felállítása. Helyszínbejárás Technikai vezető és személyzet. A rendezvény fő szervezője Április 20. 10 órától A résztvevők

beengedése, regisztrációja és útbaigazítása folyamatosan. Információs stand munkatársai. Április 20. 10.00-1700 h A folyamatosan érkező gyermek-csoportok fogadása, Startponthoz irányítása. Információs és technikai munkatársak. Április 20. 11.30 és 1430 h Etológiai állatbemutató működtetése. Érintett állattartó munkatársak és vezetőjük. Április 20. 14.00 h A külső társszervezet VIP vendégeinek fogadása a Főkapunál, a protokoll események kezdete. A média képviselőinek fogadása Főigazgató. A rendezvény főszervezője. A külső társszervezet főszervezője Április 20. 14.00 h Vendégek fogadása a Főkapunál bagoly részvételével. Érintett állattartó munkatársak és vezetőjük. Április 20. 13.00-1600 h Hangosítás, halk zene, technikai készenlét és műszaki ügyelet biztosítása a sajtóesemény helyszínén. Technikai vezető. Április 20. 15.00 h Állófogadás és büfé a sajtóesemény helyszínén

a média és VIP vendégek számára. Nyilatkozatok Étterem vezetője. Főigazgató A rendezvény főszervezője A külső társszervezet főszervezője Április 21. Eszközök elpakolása, helyszínek visszarendezése. Technikai vezető. Április 21. után Résztvevők statisztikája és az eredmények összegzése. A rendezvény fő szervezője. A rendezvény főszervezője és belső szervezői + 30 fő önkéntes + 6 fő – külső társszervezet munkatársai (kapcsolattartó nevének feltűntetése). ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 1. ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ Foglalkozás, előadás Szakkör, nyári tábor Vetélkedő Továbbképzés Konferencia Témanap, témahét Projekt ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 2. ❀ ❀ ❀ ❀ Etológiai állatbemutató Rendezvény, színi előadás Közönségprogram Kézműves program, játszóház ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 3. ❀ ❀ ❀ ❀ Fajmentési programok bemutatása Zöld akciók, jeles napok Állatvédelmi kampányok Erdei

iskola program ZOOPEDAGÓGIAI MUNKAFORMÁK ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ Önálló vagy irányított megfigyelés Frontális megbeszélés Egyéni vagy csoportos kutatás Beszélgetés, vita, interjú Rajz, írás Gyakorlat, játék, szerepjáték, drámajáték 85 85 IV. fejezet Témakörök Témaötletek mindenkinek Egy óvópedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés szerint a pedagógusoknak elsősorban a természetismerettel foglalkozó témakörök tárgyalásakor jut eszébe az állatkert, mint oktatásinevelési helyszín. Azok közül is kiemelt helyet kap az állatvilág témakör Ez rendjén is van így, mégis fontos, hogy a pedagógusok lássák, az állatkerti foglalkozások bármely ismeretterülethez vagy nevelési tartalomhoz kiválóan kapcsolhatók. Legyen az humán vagy reál tantárgy, elméleti vagy gyakorlati fejlesztés vagy akár művészeti tevékenység Az állatkerti környezeti nevelés rengetegféle témát kínál az óvodás és

iskolás korosztálynak egyaránt. Az alábbiakban néhány ötletet szeretnék adni alkalmi vagy rendszeres állatkerti látogatásokhoz. PROGRAMSOROZAT KICSIKNEK Ha évente csak egyszer van idő állatkertbe menni A látogatás időtartama: egy délelőtt vagy délután. Téma: Etológiai állatbemutató megtekintése és ismerkedés a gyerekek kedvenc állataival. Tevékenységek: állatetetés, simogatás, rajzolás, játék. Javasolt időpontok: június hétköznap-hétvége, április-május-szeptember-október hétvége. Ha egy évben kétszer jut el a csoport az állatkertbe 1. alkalom A látogatás időtartama: egy délelőtt vagy délután. Téma: Etológiai állatbemutató megtekintése és ismerkedés a gyerekek kedvenc állataival. Tevékenységek: állatok megfigyelése, állatetetés, simogatás, rajzolás, játék. Javasolt időpontok: június hétköznap-hétvége, április-május-szeptember-október hétvége. 2. alkalom A látogatás időtartama: egész délelőtt

vagy délután. Téma: Zoolimpiai állomások végigjárása és ismerkedés a hozzá kapcsolódó állatfajokkal. Tevékenység: mozgásos tevékenységek, játék, állatok megfigyelése. Javasolt időpontok: szeptember-október-március-április hétköznap. Ötletek évszakonkénti látogatáshoz Ősz: Hogyan készülnek az állatok a télre? A látogatás időtartama: 2-3 óra. Téma: Hazánk erdeiben élő állatok őszi élelemgyűjtése és búvóhely keresése. Sarkvidéken élő állatok. Beszélgetés arról, hogy mit esznek, hol alszanak, hogyan védekeznek a hideg ellen az állatok. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Hogyan öltözködünk? Befőzés télire. Téli közlekedési eszközök használata Növények az erdőben Madáretető készítése T é m a ö t l e t e k m i n d e n k i n e k 86 Tél: Állatok a lakásban A látogatás időtartama: 2-3 óra. Téma: A hobbiállat-tartás feltételei. Élő állatok és preparátumok (kígyó, rovar,

tengerimalac, teknős) kézbeadása Beszélgetés arról, hogyan tartsunk felelősen állatot Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Akvárium, terrárium, inszektárium berendezése. Táplálékfajták csoportosítása Higiénia Tavasz: Állatok és kicsinyeik (Kölykök, fiókák, porontyok) A látogatás időtartam: 2-3 óra. Téma: Költés, fészekrakás megfigyelése. Újszülött állatok felkeresése Háziállatok tartása Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Madárfészek készítése. Tojásfelismerés Anyák napi ajándék készítése Nyár: Afrikai utazás A látogatás időtartama: 2-3 óra. Téma: Ismerkedés a nagyemlősökkel és távoli élőhelyekkel. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Afrikai népszokások. Népek ételei, öltözködése, lakóhelye Népek meséi. Ismerkedés a földgömbbel Diafilm-vetítés Programsorozat havonkénti látogatáshoz (A látogatás időtartama: 1-2 óra) 1. Szeptember: Kedvenc állatok Állatok: macskafélék, majmok,

fókák. Téma: Kötetlen séta, játékos bevezető A gyerekek fedezzék fel az Állatkertet, nézelődjenek kedvükre! Alapvető állatkerti viselkedési szabályok megismertetése játékos formában. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Hogyan várunk vendégeket, és hogyan illik vendégségbe menni? Játékos vetélkedő Cél: Csináljunk kedvet a további állatkerti látogatásokhoz! 2. Október: Hogyan készülnek az állatok a télre? Állatok: sün, mókus, gólya, medve, hiúz, ürge, pele. Téma: Hazai élőhelyek állatainak őszi élelemgyűjtése és búvóhelykeresése Beszélgetés arról, hogy mit esznek, hol alszanak, hogyan védekeznek a hideg ellen télen az állatok Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Hogyan öltözködünk? Befőzés télire. Madáretető készítése 3. November: Mi az az esőerdő? Állatok: Trópusi ház állatfajai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak. Téma: Trópusi esőerdő bemutatása, általános jellemzői és állatai

Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Filmvetítés az eredeti trópusi élőhelyekről. Trópusi gyümölcsök és fűszernövények vizsgálata Rajz készítése a trópusi esőerdők védelméről. Ismerkedés a földgömbbel 4. December: Élet a sötétben Állatok: denevérek, kuszkusz, ugrónyúl, éji majom, patkánykenguru. Téma: Hogyan érzékelnek az állatok a sötétben, a sötétben való érzékelés megtapasztalása érzékelős játékokkal. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Tájékozódás az utcán 5. Január: Lábak és csápok Állatok: Ízeltlábúak. Téma: Az ízeltlábúak életmódjának megfigyelése és eljátszása Néhány ízeltlábú faj kézbevétele Kapcsolódó ismeretek és tevékenységek: inszektárium készítése, berendezése, és beszélgetés arról, hogyan gondozzuk az otthon tartott állatokat 6. Február: A természet ékszerei Állatok: kígyók, gyíkok, teknősök, varánuszok, békák. Téma: Az állatok változatos

színeinek, alakjának megfigyelése, rejtőzködés. Az információk közlése főként érzékelés útján történjen Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Színes farsangi maszkok és jelmezek készítése. 7. Március: Ahol mindig hideg van Állatok: jegesmedve, fóka, hóbagoly, fehér farkas, rénszarvas. Téma: Az északi-sarki életközösség bemutatása Beszélgetés és játékok a sarkvidéken élő állatok táplálkozásával, életmódjával 87 87 kapcsolatban. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Hogyan öltözködünk? Téli közlekedési eszközök Ismerkedés a földgömbbel 8. Április: Ébredező vízvilág Állatok: békák, vidra, pelikán, kárókatona, récék, ludak. Téma: Mérsékeltövi vízparti életközösség bemutatása, A gyerekek figyeljék meg, hogy miért boldogulnak jól ezek az állatok a vizes élőhelyeken (testalkat, táplálkozás). Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: halgazdaságok működése, vízvédelem,

kétéltűmentés, hazai vizes élőhelyeink védelme. 9. Május: A Parasztudvar lakói Állatok: háziállatok. Téma: A háziállatok nevei, testrészei, lakóhelyük, táplálkozásuk és hasznuk, állatsimogatás, etetés Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: állattartás régen és ma, fejés és tejtermékek előállítása házilag, állatgondozási gyakorlat, paraszti eszközök megismerése, haszonállat-tartás állatvédelmi kérdései. 10. Június: Nagyemlősök Állatok: zsiráf, elefánt, víziló, orrszarvú. Téma: Az élőhely és a táplálkozás összefüggései, a trópusok nagy növényevőinek megfigyelése és beszélgetés az életmódjukról. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Távoli népek szokásai, ételei, öltözködése, lakóhelye Népek meséi Ismerkedés a földgömbbel 11. Július: Rácsok nélkül Állatok: uhu, kormorán, ormányos medve, fecskeszalakóta, vándorpatkány, vadászgörény. Téma: Etológiai állatbemutató megtekintése.

Kapcsolódó tevékenység: Állatkerti élmények lerajzolása 12. Augusztus: JátszadoZOO Téma: Az állatkerti játszótér felfedezése, mozgásos tevékenységek, a Zoolmpiai állomások felkeresése. Egy kiválasztott kedvenc állat képének kiszínezése megfigyelés alapján VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA A harmadik fejezetben leírtak szerint, amikor egy állatkerti foglalkozást tervezünk, érdemes minél több szempontból végiggondolni, a tárgyalni kívánt témát. A leglényegesebb kérdés, hogyan tudunk többféle műveltségi, illetve fejlesztési területet bevonni a foglalkozásba. Hogyan tudjuk a tevékeny megismerés és tapasztalatszerzés szellemében végigvezetni a foglalkozást? Az alábbiakban az életkori csoportosítást mellőzve szeretnék néhány ötletet adni a tervezéshez. Különböző nevelési és tantárgyi területek szerint vázlatosan tárgyalom a „Vízimadarak” témájú foglalkozást. Kiemelt nevelési/fejlesztési terület: Értelmi

fejlesztés. Kiemelt ismeret/tantárgyi terület: Számok, arányok. Ötletek: ❀ A gyerekek állítsanak össze egy szempontsort, ami alapján madármegfigyelést lehet végezni. A legjobban sikerült szempontsor szerint végzi majd mindenki a feladatot Szempontok: testméret, testfelépítés, szín, mozgás, társas viselkedés, Csőr- és lábtípusok stb. ❀ A gyerekek gyűjtsenek információkat a vízimadarak fajtáblái alapján megadott szempontok szerint. Szempontok: előfordulási hely, élőhely, táplálkozás, rendszertani besorolás stb ❀ Összefüggések keresése: lábtípusok-élőhely, csőrtípusok-táplálkozás, színezet-élőhely, színezet-szaporodás, testfelépítés-életmód stb. ❀ Egy kiválasztott madárfaj bemutatása a többieknek szóbeli információk alapján. ❀ Számolásos feladatok: egyedek, fajok, színkombinációk összeszámolása. Életterület és egyedszám összeszámolása, majd arányítása. ❀ Méretarányok: a

különböző madárfajok testméreteinek, pl. testhosszának, szárnyfesztávolságának, lábhosszának, csőrhosszának összehasonlítása A különböző madárfajok nagyság szerinti sorba állítása ❀ Saccolás: szemmértékkel megsaccolni a különböző madárfajok méretét. Hány tőkés réce tesz ki egy borzas gödényt? Stb. T é m a ö t l e t e k m i n d e n k i n e k 88 Kiemelt nevelési/fejlesztési terület: Érzelmi nevelés, szocializáció. Kiemelt ismeret/tantárgyi terület: Ének, zene, mese, vers, dráma. Ötletek: ❀ Madárfajok megfigyelése csoportdinamika szerint: Hányféle madár, hogyan él együtt? Milyenek a társas viszonyok az állatkerti tó madarai között? Madárfajok illetve egyedek közötti csoportosulás, összetartozás, versengés, anya-fióka kapcsolat, rangsor, nászidőszak stb. ❀ Drámajáték: A gyerekek a különböző madárfajok szerepébe lépnek, egyes szám első személyben adnak információkat a többieknek, és

hangokat utánoznak – a többieknek ki kell találniuk, hogy melyik fajra gondoltak. ❀ Madaras énekek eléneklése (helyszínen). Például: Háp-háp, jönnek a kacsák; Csip-csip csóka; Kacsatánc; Gólya, gólya, gilice; Kiskacsa fürdik ❀ Á llatok farsangja hanganyag hallgatása (teremben). ❀ Mely hangszerek hangjára hasonlítanak az egyes madárhangok? ❀ Hangutánzás játékai. ❀ Fantáziajáték: Mit jelentenek a különböző madárhangok a gyerekek szerint? ❀ Foglalkozás után tantermi feladat: Állatmaszkok készítése, majd egy olyan mese eljátszása, amely vízimadarakról szól (pl. Niels Holgerson és a vadludak, Kispipi és kisréce, A rút kiskacsa stb ❀ Verstanulás: Réce, ruca, vadliba. ❀ Gólya, gólya, gilice – A gyógyítás kérdése. ❀ A vízimadarak násztáncának eljátszása. Kiemelt nevelési/fejlesztési terület: Egészséges életmódra nevelés. Kiemelt ismeret/tantárgyi terület: Testnevelés. Ötletek: ❀

Foglalkozás előzménye: kartonpapír halacskák készítése, magvak, csigaházak összegyűjtése, amit magunkkal viszünk az állatkertbe, majd a helyszínen a gyerekek szétválogatják a hozott tárgyakat aszerint, hogy melyik madár mit eszik. ❀ Beszélgetés: Miért egészséges táplálék a hal? Mivel etessük a madarakat? Mit egyenek a gyerekek? ❀ Csőrtípusok és táplálékfajták összepárosítása ❀ Madáretető készítése. ❀ Tojásos ételek elkészítése. ❀ Mozgásutánzások a madarak megfigyelése alapján: járás, repülés, víz alá merülés, táplálékszerzés stb. ❀ Mozgásformák eljátszása: költöző madarak vonulása, násztánc stb. ❀ Mozgásos barkóba: a gyerekek egyesével bemutatják egy kiválasztott vízimadár mozgását, a többieknek pedig ki kell találni, hogy melyikre gondoltak. ❀ Táplálék csipegetés eljátszása valódi magokkal. ❀ Gólya-béka c. mozgásos játék (stratégia, energia levezetés): A

játék leírása: A gyerekeket két csoportra osztjuk (gólya, béka). A gólyák körben állnak, és egy lepedő, vagy pokróc széleit fogják, s ütemre lengetik, közben szintén ütemre egyik lábról a másikra állnak. A lepedő alá bújnak be a békák, s békaugrálással ugrálnak, miközben az alábbi mondókát mondják a gyerekek. Bújj be béka a bokorba! Erre lépdel most a gólya. Ha megtalál hosszú csőre, Nem mész többé esküvőre. ❀ Egészségvédelem és természetvédelem: Beszélgetés a madárinfluenza járványról, a vízszennyezésről, a helyes táplálkozásról és tisztálkodásról a madarak kapcsán. A mozgás szerepe az egészség megőrzésében. Kiemelt nevelési/fejlesztési terület: Vizuális fejlesztés. Kiemelt ismeret/tantárgyi terület: Rajz, mintázás. Ötletek: ❀ Madárfajok megfigyelése megadott szempontok szerint. Szempontok: testforma, színezet, csőr és láb formája, szárnyalak. ❀ Madármegfigyelés távcsővel.

❀ A hímek és tojók meghatározása a színek alapján. ❀ Vízimadarak tollazatának színe és a rejtőzködés, valamint az életmód összefüggései. 89 89  adárszínező a rendszertani bélyegek megkülönböztetésére. ❀ M ❀ Dominójáték elkészítése, melyen a madarak teste és lábai szerepelnek, ezeket kell összepárosítani. ❀ Madaras memóriajáték elkészítése. ❀ Röpképek összehasonlítása, kivágása papírból. ❀ Madaras és vízparti képek elkészítése: rajzolással, festéssel, montázs technikával, magvakból kirakva. ❀ Vízparti élmények lerajzolása, illetve a foglalkozást követő élményrajzok összegyűjtése, kiállítása, rajzverseny. ❀ Kézművesség (tantermi): madárfigurák készítése papírból, terményekből, természetes anyagokból. Tojásfestés, tojáspatkolás TÉMAHÉT TERVEZÉSÉHEZ Szinte bármelyik ajánlott állatkerti foglalkozás köré felépíthetünk témanapot, illetve témahetet.

Ezek közül ragadtam ki néhány példát, melyen keresztül szeretném bemutatni, mi-minden juthat eszünkbe egy adott témáról. TÉMA: A MOZGÁS Állatkerti foglalkozás: Mozgás és állati rekordok Témahét: 1. nap: A mozgás fogalma Mit nevezünk mozgásnak a fizikában, a kémiában, a biológiában? Beszélgetés és filmek megtekintése. Mozgások a technikai fejlődés során: a kerék feltalálásától a modern, precíziós eszközökig. 2. nap: Állati mozgásformák – állatkerti foglalkozás 3. nap: A mozgás művészete: a tánc, a színpadi mozgás, a harcművészetek, a sport stb Játékos mozgásgyakorlatok. 4. nap: Sportvetélkedők és/vagy túra a hegyekben 5. nap: Színházi előadás (balett, jazzbalett) megtekintése A témahéthez kapcsolható jeles nap: Chalange Day (A Kihívás Napja), Sport Napja, Mozgás Hete, Táncművészet Világnapja. TÉMA: MINDENT A VÍZRŐL Állatkerti foglalkozás: Az Akvárium állatai Témahét: 1. nap: A víz, mint kémiai,

fizikai, biológiai anyag Vízvizsgálati kísérletek, vízszennyezés, vízvédelem Vízkészletek a Földön Csapadékok Vizes játékok 2. nap: Fél napos látogatás az Esztergomi Vízmúzeumba A nap második felében: Vízgazdálkodás az ókortól napjainkig. 3. nap: Kirándulás egy hazai vizes élőhelyre 4. nap: A tengerek és óceánok élővilága – Állatkerti foglalkozás 5. nap: Környezetvédelmi akció: békamentés, pataktisztítás A témahéthez kapcsolható jeles nap: Víz Világnapja, Óceánok Világnapja. TÉMA: SZÍNEK Állatkerti foglalkozás: SZIVÁRVÁNY-ÁLLATKERT Témahét: 1. nap: Színcsoportosítás, színkeverés, természetes anyagokból nyert festékek előállítása, festés Színes kísérletek az iskolában/óvodában: fizika – fénytörés, szivárvány, kémia – színes vegyületek. 2. nap: Színek gyűjtése a természetből (csak élettelent!) – kirándulás 3. nap: Színgyűjtés az állatkertben, színek, formák sokfélesége, az

állatok színei: riasztás, rejtőzködés, nászruha 4. nap: Versgyűjtemény készítése a színekről A színek szerepe a mesevilágban A színek, mint jelképek a különböző népek kultúráiban. Iskolásoknak: könyvtári gyűjtés Óvodásoknak: óvodai foglalkozás vagy otthoni feladat, gyűjtés a szülőkkel együtt. 5. nap: Látogatás a Szépművészeti Múzeumban A témahéthez kapcsolható jeles nap: A Festészet Napja. T é m a ö t l e t e k m i n d e n k i n e k 90 TÉMA: ÉRZÉKEINK Állatkerti foglalkozás: ÉRZÉKSZERVEK ÉS ÉRZÉKELÉS Témahét: Amennyiben az 5 napos témahéttel számolunk, választhatjuk azt a módszert, hogy minden napra jut egy-egy érzékelési forma, de tervezhetünk helyszínek szerint is: 1. nap: Az érzékelés biológiai, fizikai, kémiai alapjai – beszélgetés az óvodában/iskolában Látogatás a Csodák Palotájában – az érzékelés játékai és magyarázatok. 2. nap: Fél napos kirándulás közeli helyre – Az

érzékelés játékai a természetben A másik fél napon pedig a következő tantárgyi területek tárgyalása az óvodában vagy az iskolában: Ének – hangok felismerése, zaj, zörej, zene – közös éneklés, zenehallgatás. Rajz – színek, formák, optikai csalódásos képek. Testnevelés – szembekötősdi 3. nap: Az állati érzékelés, vagyis az érzékszervek szerepe a zsákmányszerzésben, a párválasztásban, a védekezésben Különleges érzékelési formák az állatvilágban 4. nap: Érzékszerveink egészsége (egészségnap) – íz érzékelés, egészséges ételek, italok kóstolója, szemvizsgálat, fogak vizsgálata, hallásvizsgálat, beszélgetés az allergiáról. 5. nap: Látogatás az Ability Parkban Ezen az interaktív kiállításon a gyerekek eljátszhatják, átélhetik, hogyan tudnának fogyatékkal élni A kiállítás animátorai fogyatékkal élő emberek, így a gyerekek első kézből kapják az információt. A témahéthez

kapcsolható jeles nap: Sérült Gyermekek Napja. Szeretem vagy „nemszeretem”? – egy komplex foglalkozás tervezet bemutatása Az állatkertek gyakran mutatnak be olyan állatfajokat, amelyek az emberek kisebb hányada számára izgalmasak és különlegesek, a többség azonban az első találkozáskor felkiált: Fúj, de undorító! Miről is beszélünk? Az úgynevezett „nemszeretem állatok” például a kígyók, békák, denevérek, ízeltlábúak és a patkány e csoport tagjai. Az állatkerti oktató-nevelő munka célja, hogy kialakítsa az emberekben az állatok iránti védelmező, gondoskodó magatartást. Még akkor is, ha a bemutatni kívánt állat nem túl közkedvelt Ilyenkor jelentős attitűdváltozásra van szükség, a cél, eljuttatni a hallgatóságot arra a szintre, hogy ahelyett, hogy sikoltva elrohanna egy kígyó láttán vagy rosszabb esetben, azonnal megdobálná, eltaposná, inkább engedje útjára, esetleg lássa meg benne az értéket és a

szépséget. Mit tehet a zoopedagógus? Beszélgethet az állatkert látogatókkal, megoszthatja saját élményeit, tapasztalatait például a kígyóval való első találkozásáról, illetve korrekt zoológiai ismereteket közölhet az állatról. Megkérdezheti a hallgatóságot, hogy ki miért találja ellenszenvesnek, undorítónak vagy félelmetesnek ezeket az állatokat, majd megpróbálhatja eloszlatni a téves elképzeléseket. És ha van rá mód, meg is lehet simogatni néhány „nemszeretem állatot”. Ez a zoopedagógiai program nagy sikerrel zajlik az állatkertekben, sokakat juttat meglepő felismeréshez például a kígyók valódi viselkedésével, kinézetével kapcsolatban szemben a hiedelmekkel és babonákkal. A program lebonyolítása során az tapasztalható, hogy a beszélgetés után az emberek jóval nagyobb hányada simogatja meg az állatot, még akkor is, ha a simogatás teljesen önkéntes. A program során sokan rájönnek, hogy addig egyáltalán

nem ismerték vagy félreismerték a kígyókat Erre az élményre, még évek múltán is emlékszik az, aki átélte. Azt gondolom, ez a terület a zoopedagógiai munka veleje, amellyel a legnagyobb hatás és eredmény érhető el a tudatformálásban. Érdemes tehát alaposan körüljárni a témát. A továbbiakban a „nemszeretem állatok” témakör feldolgozása egy komplex foglalkozás tervezet formájában olvasható. Korosztály: 14 éves kortól. Időtartam: 1,5 óra. A foglalkozás célja: ❀ A z úgynevezett „nemszeretem állatokkal” kapcsolatos téves elképzelések, babonák, hiedelmek eloszlatása, illetve azok összehasonlítása az állatok valódi tulajdonságaival és életmódjával. ❀ Attitűdváltozás elérése a „nemszeretem állatok” negatív megítélésével kapcsolatban. 91 91 ❀ ❀ ❀ ❀ „ Nemszeretem állatfajok” megismertetése. A z érzékelés fejlesztése tapintás útján. K reativitás fejlesztése meseírással.

A z elmélyülés és a belső nyugalom kialakításának fejlesztése meditációval. Hát lehet engem nem szeretni? BEVEZETŐ JÁTÉKOK Mit vársz? Álljunk körbe! Egy labdát dobálva egymásnak váltakozva tegyünk fel egy-egy kérdést az alábbiak közül: ❀ Mi a kedvenc állatod? ❀ Melyik az az állat, amelyet nem szeretsz? ❀ Mit vársz ettől a foglalkozástól? (A résztvevők ismerik a témafelvetést.) A játék célja, hogy a játékvezető kipuhatolja, mely állatoktól viszolyognak a résztvevők, és milyen a hozzáállásuk a témához. A résztvevőket pedig bevezeti a foglalkozásba (összpontosítás) „Tapintó képzelet” A csoport körben ülve helyezkedik el. Mindenki maga elé képzeli saját, nem mesebeli, hanem valóságos kedvenc állatát Például: Elképzeli, hogy milyen a külseje (toll, szőr, bőr, csont, váz tapintása), hőmérséklete (melegebb vagy hidegebb a kezünknél), miről lehet felismerni, milyen egyedi jellemzői vannak.

Feladat: Meséld el a többieknek, milyen érzés megsimogatni a te kedvenc állatodat, és hogyan néz ki, de ne áruld el a nevét! Úgy meséld, mintha éppen most simogatnád! A játék célja: Képzelőerő fejlesztése. Egy adott állat felismertetése külső jellemzői alapján Vakséta Egy kijelölt játék területen, a játékvezető jelzésére, minden résztvevő, némán, becsukott szemmel elkezd sétálni. Amikor valaki hozzáér egy társához, mindketten megállnak, és megtapogatják egymás kezét. A gyakorlatot néhány találkozásig játsszuk, a játék végét a játékvezető tapssal jelzi A feladat akkor sikeres, ha néma csendben tudják végigjátszani a játékosok, különben hang alapján is ráismernek társaikra. A játék célja, hogy felkészítsen a tapintós feladatra, gyakoroltassa félelmünk leküzdését az ismeretlen dolgokkal kapcsolatban (bizalom). Tapintódobozok A játékvezető előzőleg elkészít 2-3 lefedett nyílással ellátott

dobozt, amelyekbe a különböző élőhelyekre jellemző „berendezési tárgyak” kerülnek. Például: ❀ L ombhullató erdő – tölgylevél, avar, fakéreg, makk, ágdarabok. ❀ T űlevelű erdő – fenyőlevél, toboz, fakéreg. ❀ Rét – szárított mezei növények, fű. ❀ Vízpart – folyami kavicsok, kagylók, homok. ❀ De szólhat a doboz a környezetszennyezésről is, ekkor szemetet, durva felületű tárgyakat helyezünk el a dobozban. S z e r e t e m v a g y n e m s z e r e t e m ? 92 A játszók feladata a dobozok tartalmának kitapintása, anélkül hogy megnéznék, amit tapintanak. Majd elképzelik és megnevezik azt az élőhelyet, amelyre jellemzőek a tárgyak A játék célja, hogy felkészítsen az állatsimogatásra, hogy gyakoroltassa félelmünk leküzdését az ismeretlen dolgokkal kapcsolatban (bizalom). Másodlagos szerepe az élőhelyek jellemzőinek megismertetése. ISMERKEDÉS A „NEMSZERETEM ÁLLATOKKAL” Ha én lennék az

óriáskígyó a) A csoport résztvevőivel elbeszélgetünk arról, ki miért fél vagy undorodik a kígyóktól. Mely tulajdonságaik miatt találják őket ellenszenvesnek? A csoportvezető helyreigazítja a téves elképzeléseket. b) Ezután a csoporttagok megfigyelik, esetleg ha lehetőség van rá, megérintik valamelyik óriáskígyó fajt, majd elbeszélgetnek a tapasztaltakról. c) A résztvevők feladata, hogy a kígyó „szerepébe lépve” egyes szám első személyben mondják el milyen a kinézetük, mit éreznek, ha megsimogatják őket, mit éreznek, ha félnek, ha vadásznak, stb. Ugyanezzel a módszerrel ismerkedjünk meg ízeltlábú fajokkal is (bütykös csótány, botsáska)! TÉMAKIFEJTŐ JÁTÉKOK Babonák és hiedelmek a) A résztvevőket csoportokra osztjuk. A csoportok feladata, először az, hogy az előzőekben megismert kígyóval kapcsolatos ellenérzéseiket, hiedelmeiket, elképzeléseiket próbálják meg személyes élményeik alapján

összegyűjteni, és megbeszélni. b) Majd a rendelkezésre álló könyvek, dokumentumok segítségével gyűjtsenek valós információkat a kígyóról, és hasonlítsák össze saját élményeikkel. c) A csapatok gyűjtsenek közmondásokat, szólásokat, amelyben szerepel a kígyó, majd némajátékkal mutassák be azok átvitt értelmű és szó szerinti jelentését. A többiek feladata kitalálni a szólást vagy közmondást. d) A csapatok végezhetnek gyűjtőmunkát arról is, hogyan jelenik meg a kígyó az irodalomban, a történelemben, a mitológiában, a vallásban, a képzőművészetekben, a néphagyományban. Először gyűjtsék össze saját ismereteinket a témával kapcsolatban, majd használják a rendelkezésre álló lexikonokat, internetes adatbázisokat. „Nemszeretem állat” quiz A résztvevőket csoportokra osztjuk, mindegyik csoport kap egy-egy állatnevet az alábbiak közül: patkány, denevér, pók. Feladat: rövid idő alatt találjanak minél

több jelzőt az állatokra, majd az összegyűjtött jelzők segítségével készítsenek el egy rövid mesét, amelyben meséljék el az állat egy napját úgy, hogy az állat nevét kihagyják, vagy egy keresztnévvel helyettesítik. A többieknek ki kell találni, melyik állatra gondoltak. Pl. patkány – okos, élelmes, harapós, hosszúfarkú denevér – rovarevő, éles hallású, cikázó röptű pók – fürge, precíz, szerencsét hozó Pl. Egy szép tavaszi napon az okos, hosszúfarkú rágcsáló elindult, hogy magokat keresgéljen vacsorára. A játék célja a kreativitás fejlesztése, az adott állatfajok életmódjának megismerése, és pozitív tulajdonságainak kiemelése. Táplálékszerzés zenére A játékhoz szükséges a játékvezető által kiválasztott 3db afrikai zeneszám (Musical World: Africa), valamint 3db rövid leírás 3 állat táplálékszerzési szokásairól. Ezek az alábbiak: ❀ A pókhálóban egy légy vergődik, egyre jobban

belegabalyodik. A pók a finom pókháló szálakon egyre csak közelít Végül odaér 93 93 ❀ A  z óriáskígyó lassan, fenyegetően kúszik fel az esőerdő fáján, hogy elkapja az ágon üldögélő majmot. A majom néha ugrál egy kicsit, de nem megy el, mert nem látja a közeledő veszélyt A kígyó támadásba lendül. ❀ A patkány előbújik a földalatti üregéből, a mezőn ide-oda szaladgálva elindul szokásos élelemszerző körútjára, majd talál egy szép, nagy magot. Feladat: párosítsuk a zeneszámokat a leírásokhoz, és adjunk magyarázatot, miért azt a zenét választottuk. Hogyan fejezik ki az egyes zenerészletek a mozgalmasságot, a játékosságot, a lappangó veszélyt, a feszültség növekedését? Beszélgessünk a különböző táplálékszerzési módokról! A játék célja: A három állat táplálékszerző viselkedésének megismertetése játékos formában, zenei kifejező eszköz felhasználásával. LEVEZETŐ MEDITÁCIÓ

„Az a belsőleg kiürült állapot, amelyet meditációnak neveznek, pszichológiai szempontból kettős hatású. Egyrészt rendkívül sokat ad a nyugalom, a kiegyensúlyozottság megteremtéséhez Mentálhigiénés jelentősége éppen abban van, hogy szünetet teremt az állandóan torlódó ingerek, gondolatok, érzelmek és indulatok áramlásában, redukálja ezeknek feszültségszintjét, s ezáltal módot és időt biztosít az élmények feldolgozására, a psziché spontán regenerációs lehetőségeinek érvényesülésére. Ez már önmagában sem lebecsülendő eredmény Másrészt a meditáció során megjelenhetnek határozott pszichés tartalmak - képek villanhatnak fel, kikristályosodhat egy gondolat, felbukkanhat egy érzés -, vagyis olyan információkhoz juthatunk önmagunkról, kapcsolatainkról, helyzetünkről, amelyek csak e belső csendben tudatosodhatnak, különben elnyomnák őket a külső ingerek, a szétszórt figyelem. Ezek a finom sokszor

elfojtott pszichés tartalmak nemegyszer igen jelentősek lehetnek számunkra Éppen a meditáció teszi ezeket hozzáférhetővé, majd feldolgozhatóvá. A meditációnak ez a hatása azt jelenti, hogy növekszik önismeretünk, tudatosságunk, erősödik pszichés folyamataink kontrollja. Spontán reakcióink kevesebb „meglepetést” szereznek számunkra, jobban megtanulunk bánni önmagunkkal, néha átértékelődnek életünk eseményei, vagy legalábbis új aspektusok világosodnak meg. Egyszóval egyre inkább önmagunk tudunk lenni, és talán valamit csiszolhatunk, változtathatunk is magunkon s életvezetésünkön.” (http://tau.hu/kellekek/pp-medhtm - Popper Péter: A belső utak könyve c művéből) Technikailag a meditáció úgy zajlik, hogy a résztvevők egy elsötétített, külső zajoktól elzárt teremben székekre vagy a földre ülnek, nyugalmi helyzetet vesznek fel, szemüket becsukják. Fokozatosan ellazítják tagjaikat, majd igyekeznek „kikapcsolni”

gondolataik áramlását, és csak a belső nyugalomra figyelni. Amikor a csoport elérte az ellazult állapotot a meditáció levezetője halk meditációs zene mellett, lassan, tagoltan, mesélő hangnemben elmondja a meditáció szövegét. A meditáció végén nagyon fontos, hogy hagyjunk elég időt arra, hogy szervezetünk a lelassult állapotból fokozatosan térjen vissza a normál működéshez. Utazás a békával (szöveggel és zenével kísért meditáció) A foglalkozás tervezetben a meditációval az alábbi célokat szeretném elérni: ❀ A foglalkozás lezárása, ellazulás, kellemes élmény nyújtása. ❀ Esetlegesen új felismerések bekövetkezése a résztvevőkben a témával illetve saját érzéseikkel kapcsolatban. Természetesen nagyon fontosnak tartom tisztázni a résztvevőkkel, hogy ha valaki fóbiás, az csak külső szemlélő lehet a gyakorlat során, illetve úgy is dönthet, hogy nem vesz részt a foglalkozás befejező részén. KÖVI

SZABOLCS: A TITKOS KERT című CD-jéről az Esőerdő zenei rész kísér bennünket az átváltozás során, amikor elképzeljük, hogy békává válunk, és belépünk az esőerdő birodalmába, azonosulunk a béka léttel. S z e r e t e m v a g y n e m s z e r e t e m ? 94 BÉKA „Aki már gyűjtött békakocsonyát, a tavaszi pangó tavacskákban található kocsonyás anyagba ágyazott kis fekete petéket, az tudja, hogy vízbe téve ez a zselé ebihallá válik. Csodával határos módon lábakat kezd növeszteni, és hamarosan kétéltű békává változik át. E miatt a folyamat miatt a Béka az átalakítás és az átalakulás legfőbb szimbóluma.” A meditáció szövege: „Thoth egy buja zöld erdőbe irányít minket. Annyira gazdag és zöldellő, hogy időbe telik, míg rájövünk, hogy a talajt békák lepik el – ott vannak mindenhol Ahogy brekegni kezdenek, kialakul egy ritmus. Egyre több és több béka csatlakozik a kórushoz, egyedi ritmusukat adva a

létrejött dalhoz. Szívből jön az erőteljes ének, és szeretettel hívja az esőt Ahogy a békák hangjára kezdünk rezonálni, úgy érezzük, békává válunk, észrevesszük a saját bensőnkből feltörő rezgést, ahogy saját hangunk hozzáadódik az esőt könyörgő kórushoz. Egy hallható „r-i-b-i-t” hangot adunk, melyet testünk alsó részének egészén át érzünk, és beteljesíti békává alakulásunkat. Nézzünk le és figyeljük meg úszóhártyás lábfejünket és foltos kétéltű lábainkat. Szemeink kidüllednek, ahogy folytatjuk: „r-i-b-i-t”. Gyerünk és kapjunk el egy legyet, mely átmegy a területen Nyeljük le” „Érezzük meg, ahogy esik az eső, és folytassuk a hangképzést. Tisztulást hoz az esővíz Hallhatjuk, ahogy csöpög a fákról, tekereg a tócsákban körülöttünk A Béka hangja testünk vagy életünk azon területére hívja fel a figyelmet, melynek a legnagyobb szüksége van az eső gyógyítására. Fogjuk fel az

eső hozta tisztulást, ahogy az tulajdon testünkre, elménkre és lelkünkre kiterjed” (Nicki Scully: Állatmeditációk – Belső utazások, 187-189. o) Építsünk állatkertet! – projekt Az állatkert-építés projekt olyan minimum egy, de lehetőség szerint többnapos közös munka, amely során a foglalkozás vezetője a résztvevők aktív cselekvésére, saját, illetve csoportos felfedezésére építve, élményszerűen tárgyalja egy állatkert létrehozásának, működtetésének folyamatát. A projekt résztvevői kiscsoportokban dolgoznak. Feladatuk kitalálni és bemutatni, hogyan működne az ő állatkertjük Fontos hangsúlyozni, hogy minden ötletet le lehet írni, olyat is, amelyik ma elképzelhetetlen, nagy költségvetésű vagy helyigényes. Az elképzeléseiket megindokolják, megvitatják, majd az egész csoport megegyezése alapján jön létre saját állatkertjük. Mindehhez szükséges, hogy a foglalkozás vezetője folyamatosan szempontokat adjon

a kutatómunkához, segítse a vélemények ütköztetését, és a kompromisszumos megoldást. Az információk összegyűjtéséhez (megkérdezik az állatkert dolgozóit, megfigyelik az információs táblákat, esetleg kézbe kapják az állatkert működési tervét) a résztvevőknek kommunikációs és megfigyelési képességüket mozgósítaniuk kell, valamint észre kell venniük az összefüggéseket. A kutatómunka második részében a projekt résztvevői állatkifutókat modelleznek, oktatási és információs anyagot készítenek, megrajzolják saját állatkertjük alaprajzát és infrastruktúráját, tehát a feladatmegoldás kreativitást, képzelőerőt és együttműködési képességet igényel. A továbbiakban, egy gyakorlatban is megvalósítható projekt vázlata olvasható. BEVEZETŐ BESZÉLGETÉS  ártatok-e már állatkertben ezelőtt? Melyikben? J Hány állatkert van Magyarországon? Melyek ezek? Mióta vannak állatkertek? Hogyan változott az

állatkertek célkitűzése az ókortól napjainkig? Miért szeretnek az emberek állatkertekbe járni? Mennyire vannak szívesen az állatok az állatkertekben (rabság – szabadság, sztereotíp mozgások, valós igények, szaporodás, természetbeni viselkedés, állatkerti születési egyedek, állatjóléti bizottság)? ❀ Melyek az állatkertek alapfeladatai? (rekreáció, kutatás – szaktudás, természet-megőrzés, faj- és élőhely védelem, oktatás – nevelés) ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ 95 95 GYŰJTŐMUNKA ❀ G  yűjtsétek össze, milyen munkakörök vannak egy állatkertben! ❀ F igyeljétek meg, hogyan zajlik az állatkert egy napja! (Például: mikor nyit ki és zár be, hogyan lehet belépni, jegyet váltani, milyenek a jegyárak, ki irányítja a látogatókat, hogyan történik a kert gondozása, mivel szállítják a takarmányt, milyen programokat hirdetnek a látogatóknak? stb.) ❀ Derítsétek ki, kik az állatkert legfőbb támogatói, mely

szervezetekkel áll kapcsolatban, mit is jelent az állatkerti állatok örökbefogadása? ❀ Járjatok utána, honnan szerzik a takarmányt, honnan érkeznek az új állatfajok, hová kerül az összegyűjtött szemét? Stb. ❀ Hallgassátok meg a zoopedagógus előadását az állatkert feladatairól! A KÖZÖS ÁLLATKERT ALAPJAI A gyűjtőmunkát követően lefektetjük saját, közös állatkertünk alapjait. Először az alábbi kérdésekre kell választ keresni és közös nevezőre jutni az egész csoportot illetően: ❀ ❀ ❀ ❀  i a célotok az állatkert létrehozásával? M Hova telepítenétek? (Lehet elképzelt vagy konkrét helyszín.) Mi lenne az állatkert fő üzenete (mission statement)? Mely állatfajokat szeretnétek tartani? Minden résztvevő mondhat egy állatot, amit szeretne a közös állatkertben tartani, ezeket felírjuk, majd az állatkert vezetők csapatának lesz a feladata, hogy a felsorolás alapján összeállítsa az

állatgyűjteményt. AZ ÁLLATKERT MŰKÖDÉSE A résztvevőkkel közösen kiderítjük, hogyan épül fel egy állatkert a működtetés szempontjából. Játékkártyákon szerepel az összes állatkerti munkakör, szervezeti egység és munkaterület. A feladat: az alábbi kérdések segítségével létrehozni a működési egységeket. ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀  i kell ahhoz, hogy állatkertet hozhassunk létre? M Hogyan épül fel egy állatkert? K ik dolgoznak benne? Milyen épületek vannak? Mely főbb munkaterületeket lehet elkülöníteni? Hogyan történik az irányítás? K ik döntik el, mi kerülhet a gyűjteménybe? Például: Felettes: Főigazgató Marketing és Kommunikációs Osztály Osztályvezető titkárnő, rendezvényszervező, kiállítás-szervező, technikai személyzet, zoopedagógus, sajtóreferens, marketing munkatárs, grafikus, fotós, dekoratőr,szakíró, honlapszerkesztő, információs, könyvtáros É p í t s ü n k á l l a t k e r

t e t ! – p r o j e k t 96 A munkakörök csoportosításával létrejön a kommunikációs, gazdasági, műszaki, gyűjteményi, ellátási, beruházási, állategészségügyi csoport és a vezetőség is. A projekt résztvevői számára ezek közül kijelölünk 4-5 csoportot, s a továbbiakban ezek feladatait elemezzük. Cél: minél több szemszögből megvizsgálni az állatkert felépítését és működését, majd az ötletekből közösen felépíteni saját, képzeletbeli állatkertünket. El kell dönteni, hogy a résztvevők mely csoportja lesz a különféle működési területek „gazdája”. Erre a legjobb módszer, ha pályáztatjuk a csapatokat az egyes feladatkörök betöltésére. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a résztvevők már előzőleg gyűjtsenek információt e területek tényleges működéséről A pályázók feladata, hogy rövid tervezést, felkészülést követően meggyőzzék az állatkert főigazgatóját (a foglalkozás

vezetőjét), hogy miért ők a legalkalmasabbak a feladatkör betöltésére. Ha készen állnak a csapatok, a következő kérdések alapján kell összeállítaniuk saját állatkertjük működését. Állatkert vezetők Csapata Az állatkert célja, helyszíne és állatfajai adottak. Az állatkert vezetők csapatának feladata, hogy ezekből az információkból kiindulva állítsa össze az állatkert állatgyűjteményét az alábbi szempontokat is figyelembe véve. ❀ K iknek (mely látogatóknak) terveznétek az állatkertet? ❀ Tervezésnél kiknek az érdekeit figyelnétek? ❀ Hogyan mutatnátok be a különböző állatfajokat? Hogyan építenétek ki a kifutókat? Milyen szempontokat vennétek figyelembe? ❀ A látogatók és az állatok találkozásával kapcsolatban mi lenne az alapvető szempont? ❀ Gondolkozzatok el azon, hová fordulhattok anyagi támogatásért! ❀ Gondolkozzatok el azon, honnan lehet beszerezni az állatokat! ❀ Á llítsátok össze

állatkertetek állatgyűjteményét a közösen választott fajokból! Válasszatok ki egy lényeges szempontot, ami szerint felépül majd a gyűjtemény! Gazdasági Csapat ❀ Körbejárva az állatkertet, gyűjtsétek össze, milyen infrastruktúrára van szükség (utak, épületek, mellékhelyiségek, vendéglátó egységek, padok, szemetesek stb.) a látogatók fogadásához és a dolgozók munkafeltételeinek biztosításához)! ❀ Dolgozzatok ki olyan vendégcsalogató étkezőhely terveket (étterem, büfé) az állatkertben, amely illeszkedik az élőhely szemlélethez, illetve a környezetvédelmi szempontokhoz! ❀ B eszéljétek meg, hogy mekkora lehet egy állatkert rezsije, és milyen költségekből tevődik össze? Marketing és Kommunikációs Csapat ❀ Milyen lehetőségeket biztosítanátok a látogatóknak, hogy jobban megismerjék az állatkertet, annak célkitűzéseit és a benne élő állatokat? ❀ Mi mindenről tájékoztatnátok a látogatókat az

állatkert információs tábláin? ❀ Hogyan tennétek figyelemfelkeltőbbé a táblákat? ❀ Milyen állatkerti programokkal, rendezvényekkel próbálnátok még több látogatót (óvodást, iskolást, családot, nyugdíjast) „becsábítani” az állatkertbe? ❀ Készítsetek felhívást/reklámot egy általatok kiválasztott programról! ❀ Gyűjtsetek össze állatkerti rendezvényeket és médiaeseményeket! Műszaki Csapat ❀ F igyeljétek meg, milyen technikai megoldásokkal épülnek fel az állatkifutók! ❀ Hogyan, milyen eszközökkel különítik el a látogatókat az állatoktól? ❀ Nézzétek meg alaposan az Elefántházat! Milyen extra műszaki megoldásokra van szükség a nagytestű állatok tartásánál? ❀ Ha lenne egy nagyon modern állatkertetek, milyen műszaki eszközöket terveznétek bele? Állatgondozók és Kertészek Csapata ❀ Keressétek fel a megjelölt állatkifutókat, és figyeljétek meg, hogyan szolgálja a kifutók

felépítése, berendezése a benne élő állatok napi ellátását! 97 97 ❀ V  álasszatok az állatlistáról, és írjátok le néhány állatfaj (ragadozó, növényevő, stb.) napirendjét! Mikor van takarítás, etetés, hogyan és pontosan hol adják oda nekik a táplálékot, hol éjszakáznak az állatok? ❀ Mely növényeket telepítenétek be a kifutóra, miért éppen azokat, és hogyan helyeznétek el őket? ❀ Járjatok utána, mi a teendője egy állatgondozónak, ha kisállat születik, ha valamilyen okból el kell különíteni egy állatot, vagy állatorvosi beavatkozásra van szükség! ❀ Mely szabályokat kell betartani veszélyes állat tartásakor? AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT ÖTLETEK FELDOLGOZÁSA ❀ A  csapatok beszámolói. ❀ A z állatgyűjtemény összeállítása és véglegesítése. ❀ A közös állatkert alapterületének és infrastruktúrájának felrajzolása, térkép készítése. FELADATOK A LÉTREJÖTT ÁLLATKERTBEN ❀ ❀ ❀

❀  ervezzetek és modellezzetek kifutót és/vagy állatházat a megadott szempontok szerint! T Á llítsátok össze a kifutó állatfajainak takarmánylistáját! Készítsetek információs táblát, oktató anyagot! Tervezzetek az állat védelmével kapcsolatos kampányt! AZ ÁLLATGYŰJTEMÉNY ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI  llatkertünk alapterülete kicsi, így maximum 15 állatfajt válasszatok! ❀ Á ❀ Vannak állatfajok, amelyek csapatban érzik jól magukat, ha ilyet választotok, jól gondoljátok meg, mekkora területet igényelnek! ❀ Nagytestű állatokból, amelyeknek nagy a helyigénye, csak keveset válasszatok! ❀ Olyan fajokat is válasszatok, amelyek népszerűek, vonzzák a látogatókat! ❀ Gondoljátok végig, mely állatfajok tarthatóak látványosan, de viszonylag alacsony költséggel! ❀ F igyeljetek oda, hogy legyen elég változatos az állatállomány! ❀ Választhattok állatokat élőhelyük (esőerdő, sivatag, vízpart stb.)

vagy földrészek (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika stb.) szerint is KIFUTÓ TERVEZÉS SZEMPONTJAI ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀ ❀  egyétek végig a választott állatfaj helyigényét, szükségleteit! V Keressétek meg, hogy mit ír a faj tartásáról az állatvédelmi törvény! Mekkora legyen a kifutó? Hány egyed kerüljön bele? Milyen tereptárgyakra, berendezésre, épületekre van szükség a kifutóban? Milyen növényeket telepítsünk a kifutóba? Hol legyen az állat téli, illetve nyári szállása? Hogyan oldható meg a fűtés vagy a hűtés? Hová bújhat az állat eső vagy tűző napsütés esetén? Hogyan oldható meg az állat etetése, takarítása? Hol tárolnátok és készítenétek elő a takarmányt? Hol megy be az állatgondozó a kifutóba? Hogyan különíthető el az állat? Hogyan férhetnek hozzá az állatorvosok az állathoz (altatás, kezelés)? Mennyire könnyen oldható meg az állatszállítás az

adott kifutóból? Honnan és miként láthatják az állatot a látogatók (oldalról, alulról, felülről)? Milyen érdekességet írnátok ki az állatról? M ilyen játékot lehetne játszani az állattal kapcsolatban (forgatható, nyomkodható, világító táblák stb.)? É p í t s ü n k á l l a t k e r t e t ! – p r o j e k t 98 A játék célja: egy igazi állatkert működésének, alapfeladatainak, felépítésének megismerése, a logikus gondolkodás fejlesztése, nyelvi kifejező képesség fejlesztés, együttműködési képesség fejlesztése, felelősségvállalás, kreativitás, fantázia fejlesztése, összefüggések megláttatása. Állatok Világnapja – vetélkedő iskolás csapatoknak 7-14 éves korig Kerettörténet a vetélkedőhöz Egyszer egy szép októberi napon az állatvédők elgondolkoztak: – Hiszen ma van az Állatok Világnapja!, az a nap az évben, amikor különösen odafigyelünk a kipusztuló félben lévő, veszélyeztetett

állatfajokra. – Keressük csak elő a védett állatok listáját! Keresték, keresték, de sehol sem találták. Most mihez kezdjenek? Kitalálták, hogy segítségül hívnak Benneteket. A mai napra egy kalandos sétát terveztek nektek az állatkertben 5 állomást kell felkeresnetek, és közben összegyűjteni néhány földrész védett állatainak nevét, hogy újra elkészülhessen a lista. Jó nyomozást! Az 5 állomás állatainak (mandrilll, nílusi víziló, szibériai tigris, kiskarmú törpevidra, jegesmedve) lábnyomait elhelyezzük a séta útvonalán, ez segíti a csapatokat a helyszínek megtalálásában. Startpont működtetése A Startpont az a helyszín, ahol a szervezők fogadják a csapatok nevezését, ismertetik a vetélkedő részleteit, pontgyűjtő lapot és útvonal térképet osztanak, elindítják a csapatokat, majd visszaérkezéskor a pontgyűjtő lapok alapján értékelik a csapatok teljesítményét. Szintén a Startpontnál helyezzük el az

ajándékokat. Fontos, hogy a vetélkedő résztvevőit megfelelően tájékoztassuk a verseny lebonyolításának részleteiről. A Startpontnál érdemes nagyméretű hirdető táblákra kiírni az alábbi információkat: A vetélkedő kezdetének és befejezésének időpontja. A nevezés feltételei. A vetélkedő témája, mondanivalója. A vetélkedő menete, tennivalók a résztvevők számára Útvonal megjelölése. Szükséges eszközök. Értékelés és eredményhirdetés módja. Megnyerhető ajándékok. Az állomáspontok elhelyezése és feladatai Az állomáspontok elhelyezésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: ❀ Minden egyes állomáspont jól látható és megközelíthető legyen! ❀ A tematika szerint egymást követő állomások az útvonaltervben is egymás után következzenek, ellenkezőleg sok idő fordítódik a céltalan sétálgatásra4 ❀ L egyen elég asztal, szemléltető eszköz és az állomást működtető személyzet

akkor is, ha egyszerre több csapat érkezik az állomáspontra! ❀ A z állomásvezetők időszakos leváltásáról gondoskodni kell! ❀ A z állomásoknak legyen külön nevük vagy számuk, amelyet jól láthatóan érdemes feltűntetni a helyszínen! ❀ Eső esetén fedett helyre van szükség, amely lehet egy sátor az állomáspont felett, de akár beköltöztethető az állomáspont zárt térbe is, ebben az esetben vegyük figyelembe a feladatok esetleges helyigényét! ❀ Minden állomásponton legyen papír, toll, ceruza! ❀ Szükség van egy vagy több szervezőre, akik az állomáspontok között tartják a kapcsolatot, valamint folyamatosan ellenőrzik, hol tartanak a csapatok. Az állomáspontos vetélkedőkön, a különböző helyszíneken a csapatok az állomásvezetőtől kapják meg feladataikat. Így lehetőség van a személyes beszélgetésre és gyakorlatiasabb jellegű feladatokra. Egy állomáspont feladatsora tartalmazhat a vetélkedő témájához

kapcsolódó elméleti kérdést (pl természetes élőhelyről, globális katasztrófáról, állatvédelemről, stb), gyakorlati 99 99 feladatot (pl. rajzolás, színezés, kísérlet, kézművesség, stb), legfontosabb eleme pedig az élő állat megfigyelése. Mivel a vetélkedő alsó és felső tagozatos diákokat egyaránt érint, ezért fontos, hogy differenciáltan készítsük el a feladatokat, vagyis legyenek egyszerűbb és bonyolultabb kérdések a játék során. Az alábbiakban néhány minta feladat olvasható 1. ÁLLOMÁS Közös kérdés: A mandrillok és a gorillák a távoli afrikai esőerdő lakói. Sajnos már elég kevesen vannak. Mi lehet ennek az oka? Nézzetek szét a mandrillok és a gorillák kifutója körül, és megtaláljátok a választ A szervezők a következő kis táblákat helyezték el már előzőleg a kifutók körül. Ezt kell megtalálniuk és feljegyezniük a csapatoknak: „Ránk, gorillákra gyakran vadásznak, hogy kicsinyeinket

elfogják,testrészeinket eladják.” „Egyre több fát vágnak ki, ezért kevesebb a hely, ahol élhetünk.” Feladat kicsiknek: Ha már jól megfigyeltétek a mandrillokat, közösen színezzétek ki a képüket! Figyeljétek meg, mennyi szín található a mandrill hímeken! Vajon miért ilyen színesek? Találjátok ki, melyik a helyes válasz az alábbiak közül: a) Mert valaki összefestékezte az arcukat. b) Azért, hogy a csapattagok jobban észrevegyék vezetőjüket a sűrű dzsungelben. c) Mert a hímek így próbálnak megtetszeni a nőstényeknek. Feladat nagyoknak: Most látogassátok meg a nyugati síkvidéki gorillákat, figyeljétek meg a viselkedésüket, és jelöljétek meg a táblázatban, mely magatartásformákat láttátok náluk a 15 perces megfigyelés során! Amikor visszatértek, adjatok választ arra a kérdésre is, hogy miről lehet felismerni a vezérhímet a gorilla csapatban! Vezérhím Táplálékszerzés Tisztálkodás Alvás Játék

Kommunikáció a családtagokkal Kommunikáció a külső környezettel Nőstény 1. Nőstény 2. Kölyök 1. Kölyök 2. Á l l a t o k V i l á g n a p j a – v e t é l k e d ő 100 2. ÁLLOMÁS Feladat kicsiknek: Az afrikai füves puszták vízilovai a forró nappalokat vízben vagy árnyékban töltik, mert bőrük érzékeny a heves napsütésre. Napnyugta után indulnak táplálékszerző körútra, lelegelik a part menti növényeket. Ma azonban vadászok dzsipjei zavarják meg a környék nyugalmát Rálőnek a vízilovakra, hogy az elejtett zsákmány bőrét eladhassák, és abból bőrszíjak készülhessenek. a) Figyeljétek meg az állatkerti vízilovakat, majd rajzoljatok lábakat a képen látható vízilónak, hogy gyorsan visszamehessen a vízbe! b) Párosítsátok a versrészleteket az állatok nevével! „Növényevő, kényelmes igen ritkán félelmes. Súlya több, mint két tonna, jó öt méter a hossza. „Az orrodon két tülök, aki bánt, azt

megdöföd. A négy patád se akármi! tudsz taposni, rúgkapálni.” Ha a partra jön pihenni, nem lovagol rajta senki.”  (A két állat: szélesszájú orrszarvú, nílusi víziló) Feladat nagyoknak: Egészítsétek ki a szöveg hiányzó részeit! a) Az . füves puszták vízilovai a forró nappalokat vagy árnyékban töltik, mert . érzékeny a heves napsütésre után indulnak táplálékszerző körútra, lelegelik a part menti . Ma azonban vadászok dzsipjei zavarják meg a környék nyugalmát. Rálőnek a vízilovakra, hogy az elejtett zsákmány bőrét eladhassák, és abból bőrszíjak készülhessenek. b) Keressétek meg az állatkerti orrszarvúakat, és válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Milyen felépítésű az orrszarvúk patája? Miért tölcsér alakú az orrszarvúak füle? Soroljátok fel a 4 orrszarvú alfajt! 3. ÁLLOMÁS Feladat kicsiknek: Jó nagy utat kell megtennetek, mert a tigris a távoli Szibériában várja segítségeteket! Amikor

vadászik, jó szolgálatot tesznek számára csíkjai, mert elrejtik a növényzetben. Most azonban neki kell menekülnie! Vadászok zaja veri fel az erdőt, tigrist akarnak lőni, szép bundájára pályáznak. a) Rejtsétek el a menekülőt! Nézzétek meg az állatkerti kifutót, és a képen rajzoljatok sűrű növényzetet a tigris köré! b) Az asztalon egy macskaféle ragadozó koponyája látható. Vajon kié lehet? Segítségként eláruljuk, hogy Bundája sárgásbarna, farka végén bojt található, a tigrishez hasonlóan védett, élőhelye az afrikai szavanna. Na kitaláltátok már? Feladat nagyoknak: Figyeljétek meg alaposan a szibériai tigriseket, valamint állatkerti kifutójukat! Olvassátok el az információs táblákat is, és válaszoljatok a kérdésekre! a) Mondjatok legalább 3 dolgot a tigrisek testfelépítésében, amely segíti őket a vadászat során. Ha többet is tudtok, plusz pontot kaphattok érte. b) Írjátok az alábbi élőhelyek mellé a

különböző tigris alfajok nevét! Jelöljétek X-szel a már kipusztult alfajokat! Thaiföld, Laosz, Kambodzsa . Szumátra, Dél-Korea . Szumátra . Kína déli része . Ázsia keleti része . Bali szigete . India középső része . Jáva szigete . 101 101 4. ÁLLOMÁS Feladat kicsiknek: Figyelmesen nézzétek meg a vízparti képet! Beszéljétek meg, hogy mire van szüksége ennek a sokféle élőlénynek, hogy jól érezze magát a vízben és a vízparton! Feladat nagyoknak: Állítsatok össze táplálékláncokat a vízparti képen szereplő állatfajokból. Beszéljétek meg, hogyan befolyásolja a táplálékláncokat egy súlyos vízszennyezés? Közös feladat: a) Keressétek meg az állatkerti vidrákat! Derítsétek ki, hogy hányan vannak, és mi a nevük! Vajon megfelelően van berendezve a kifutójuk? Nézzétek meg, hol tudnak pihenni, táplálékot szerezni, és hogy van-e elég helyük játszani! b) Hasonlítsátok össze az asztalon, terráriumban és

akváriumban elhelyezett élő békát illetve teknőst! Melyikről mit tudtok? (Testfelépítés, táplálkozás, szaporodás, mozgás). 5. ÁLLOMÁS Közös feladat: a) A színes képeken a jegesmedve táplálékállatait láthatjátok. Ha megfelelő sorrendbe rakjátok őket, a hátoldalukról kiderül, hogy miért találnak a jegesmedvék egyre kevesebb élelmet az élőhelyükön. (Megoldás: Tengerek szennyezése) b) A tengerekben élő állatok számára a legnagyobb problémát a vízszennyezés jelenti. A szókártyák közül válasszátok ki azokat, amelyeken a tengereket szennyező tárgyak szerepelnek! (Megoldás: olaj, fémdoboz, ceruzaelem, műanyag palack, festék) Feladat kicsiknek: Keressétek meg a jegesmedve egyik fő táplálékállatát, a borjúfókát! Figyeljétek meg alaposan, és találjátok ki, hogy a felsoroltak közül melyik testrésszel nem rendelkezik a borjúfóka! (Felsorolás: farok, úszóhártya, fülkagyló, szőr, bajusz). Feladat nagyoknak:

Keressétek meg az állatkertben, az alábbiakban felsorolt tengeri állatfajokat és megfigyeléseitek segítségével oldjátok meg a rejtvényt! A fajtáblák segítenek. Jegesmedve, kaliforniai oroszlánfóka, pápaszemes pingvin, borjúfóka. (A rejtvény a négy állatfaj tulajdonságait, és a róluk szóló ismereteket tartalmazza.) Á l l a t o k V i l á g n a p j a – v e t é l k e d ő 102 PONTGYŰJTŐ LAP (összehajtható, 4 oldalas – az állomáspontokon pecséteket kell gyűjteni a számozott négyzetekbe) 1. Állomások 2. ÁLLATOK VILÁGNAPJA Játék 7-11 éveseknek 3. 4. 5. A csapat neve: Kellemes szórakozást! Startpont Indulás 1 2 4 5 . Védett állatok listája Érkezés 3 Lista Állat neve Hol él? Madár ül az ágon Madár ülazaz Figyeld meg alaposan erdei ágon fülesbaglyokat! Színezd ki a képet! Rajzold kép alaposan köré a fát,azamely a baglyot! Figyeldameg erdeielrejti fülesbaglyokat! Az alábbi ki lábak közül

melyik a bagolyé? Karikázd be! Színezd a képet! Rajzold a kép köré a fát, amely elrejti a baglyot! Az alábbi lábak közül melyik a bagolyé? Karikázd be! JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! A flamingócsapatban egy szörnyĬ hír járja! Egy gonosz boszorkány nagy zĬrzavart csinált az állatkertben! Itt-ott elvarázsolt ezt meg azt. A Ti dolgotok, hogy a varázslatok nyomára bukkanjatok, és helyre hozzátok a turpisságokat! Azért, hogy el ne tévedjetek, használjátok a térképet! NEVEZZÉTEK EL CSAPATOTOKAT ÉS RAJZOLJATOK EGY CSAPAT EMBLÉMÁT! FLAMINGÓLÁBAK Kezdjétek azzal, hogy megnézitek a flamingócsapatot! Láttok-e valami furcsaságot náluk? Járt-e erre a boszorkány? Néhány flamingónak csak az egyik lába látszik. Vajon mi történt a másikkal? Miért állnak gyakran egy lábon a flamingók? RÖPKÉPTELENÜL Néhány madár az állatkertben elvesztette a röpképességét. Talán ez is a boszorkány mĬve? Keressétek meg a felsorolt

madarakat, figyeljétek meg Ğket, és beszéljétek meg, hogy melyik, miért nem tud repülni, majd válaszoljatok a kérdésekre! A kérdésekre a madarak számával válaszoljatok! 1. EMU A négy madár közül melyik tud jól úszni? Melyik él Ausztráliában? 2. PÁPASZEMES PINGVIN 3. DODÓ Melyiknek van 3 lábujja egy lábán? Melyiknek van úszóhártyás lába és evezĞtolla? MelyikrĞl mintáztak egy ivókutat az Állatkertben? És miért? 4. SISAKOS KAZUÁR KUTAKODÓ A Dél-Amerika röpdénél járva papagájok ricsajára lehettek figyelmesek. A boszorkány is járt erre, és az a gyanúm, hogy elvitt egyet közülük. Segítsetek nekem, számoljátok meg, hány darabot láttok a zöldszárnyú arákból, és mennyi van a sárga-kékekbĞl! ZÖLDSZÁRNYÚ ARA db SÁRGA-KÉK ARA db Figyeljétek meg a pápua szarvascsĞrĬ madarat és a beót a tevékkel szemközti röpdében! Milyen különbségeket és hasonlóságokat találtok közöttük? Írjátok a

táblázatba! Segít a fajtábla! PÁPUA SZARVASCSĝRī MADÁR BEÓ Milyen a csĞre? Milyen a hangja? Hol él? Mit eszik? Keressétek meg a képen látható madarakat a Pálmaház nagycsarnokában! A boszorkány összekeverte a madár nevének betĬit! Rakjátok helyes sorrendbe! A L O I V Ó K Á R U T Az alábbi növényekkel a Pálmaházban találkozhattok. A boszorkány azt mondta, hogy egyik felsorolt növény sem fa, de én nem hiszek neki! Ti rájöttök, hogy melyik a kakukktojás? Ha megtaláltátok, húzzátok ki a felsorolásból az egyetlen fát! FĝNIX PÁLMA BANÁN SZARVASAGANCS PÁFRÁNY FIKUSZ LEGYEZĝ PÁLMA TÓTÚRA ÉS SZÍNVILÁG A boszorkány a Nagy-tó madarai között is járt. Figyeljétek csak, hogyan keverte össze a színeket! Szerencsére sikerült összeállítani egy színlistát! Kérlek, adjátok vissza a vízimadarak színeit, miután megfigyeltétek Ğket! Kössétek össze a helyes párokat! SZÍNLISTA: TĝKÉS RÉCE Fekete, fémesen

csillogó tollruhája van, szárnyán pedig pikkelyszerĬ a mintázata. A nászidĞszakban a fején és a hasán fehér folt jelenik meg. NYÁRI LÚD Tollazata rózsaszínĬ. CsĞre alatt sárga bĞrzacskót visel. KORMORÁN Tollazatában fekete, fehér és barnás színeket találunk. Hosszú lába és csĞre piros színĬ. VÖRÖSNYAKÚ LÚD A tojó tollruhája barna, a gácsér feje zöldes, fémfényĬ, teste pedig barna és fekete. MindkettĞjük szárnyán kék szárnytükör található. RÓZSÁS GÖDÉNY FEHÉR GÓLYA Hátán a tollazat sötét színĬ, mellén és arcán gesztenyebarna. Hasi részén fehér tollak is találhatók. CsĞre rövid, szürkés Tollruhája barnás, csíkozott mintázatú, csĞre narancssárga, rövid, kúpos formájú. BANZÁJ! BONSAI! A Japánkertben járva is a banya nyomai láthatók. Néhány fa összement! Vajon tényleg a boszorkány okozta ezt a zĬrt, vagy más oka van annak, hogy törpék a fák? Karikázzátok be a helyes

válasz betĬjelét! a) Igen, a boszorkány varázsolta el így a fákat! b) Nem a boszorkány tehet róla. A bonsai olyan fa, amely csak egy különleges élĞhelyen található meg, ahol ilyen kicsire nĞnek a fák. Az állatkerti bonsaiok is egy Japán erdĞbĞl kerültek ide, az erdĞ neve: Bonsai, ami törpefákat jelent. c) A bonsai (bon=lapos, sai=tál) tálban nevelt, mesterségesen, mĬvészien alakított, formára vágott, hajlított fa, amelyet metszéssel, drótozással, a tápanyag, a hĞmérséklet és a páratartalom megfelelĞ kialakításával alakítanak törpe méretĬre. A Japánkert bonsaiai között az alábbi hazai fákat is megtaláljátok: Közönséges gyertyán, Kocsányos tölgy, Virágos kĞris, Mezei juhar. Figyeljétek meg a „törpe fák” levelét, és írjátok a nevüket a megfelelĞ kép alá! PONTSZÁMOK /4 CSAPATNÉV/EMBLÉMA: /4 FLAMINGÓLÁBAK: /8 RÖPKÉPTELENÜL: KUTAKODÓ: / 12 TÓTÚRA ÉS SZÍNVILÁG: / 12 BANZÁJ!

BONSAI!: / 10 ÖSSZESEN: / 50 Madárismeret és madárvédelem Állatkerti vetélkedĞ 12 – 16 éveseknek Csapat neve: Osztály/Iskola: Indulási idĞ: Érkezési idĞ: Madárhangok és tollak felismerése: Páva Sárgarigó Koronás galamb Jácintkék ara Fehér gólya Emu Írjátok a hallott madárhangok és a megtekintett tollak számát a megfelelĞ helyre! Induljon csapatotok madárkeresĞ expedícióra! Fejtsétek meg a rejtvényt és megtudjátok, hogy elĞször melyik madárhoz vezet az út. „Szárnyalok a vízben, de mégsem látsz, Mi lehet az oka? Tudd meg hát! Hasam fehéren világít, mint az ég, Ha alulról nézel, elĞled engem elrejtvén. Mélykék tengerbe olvadó sötét hátam Bújtat azok elĞl, kik felülrĞl bánthatnának!” Ki Ğ? (Pontos fajnév) Figyeljétek meg a madarat és magyarázzátok meg, hogy miért kapta ezt az elnevezést! Megtudhatjátok, hogyan nevezték el az Állatkertben közülük elsĞként felnevelt fiókát, ha az alábbi

szavak közül kiválasztjátok azokat, amelyek minden madárra jellemzĞek. TOJÁS - F DÜRGÉS - K VONULÁS - N CSĝR - I CSUPASZ CSīD - S BEGY - Á TOLL - É ÚSZÓHÁRTYA - Z SZÁRNY - L REPÜLÉS - Ó LÉGZSÁK - X A fióka neve, ami „boldogságot” jelent: VÉDETT! Miért? A tenger és a táplálék szennyezettsége okozhatja ezeknek a madaraknak a pusztulását. Mely táplálékkal juthat a szervezetükbe a méreganyag? Hol található a természetes élĞhelyük? Keressétek meg a trópusi madarakat az állatkertben, és válaszoljatok a kérdésekre! Soroljatok fel az állatkertben is megtalálható afrikai madarakat! Írjátok le a pontos nevüket! Karikázzátok be a röpképteleneket! MirĞl kapta magyar nevét a képen látható madár? Latin neve: Dacelo novaeugineae. A legtöbb trópusi esĞerdĞben élĞ madár rendkívül színes. Mi ennek az oka? Milyen madarak az amazonok? Melyik földrész lakói és mely színek szerepelnek mindegyikük

tollazatában? VÉDETT! Miért? Húzzátok alá azokat az okokat, amelyek miatt kipusztulhatnak a trópusi madárfajok! VADÁSZAT, ERDĝÍRTÁS, VADBEFOGÁS, RAGADOZÓ ÁLLATOK, ÁRVIZEK, HOBBIÁLLAT-TARTÁS, LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEK, SZÁRAZ IDĝSZAKOK, TOJÁSOK ELPUSZTÍTÁSA, FÉSZKELĝHELYEK MEGSZīNÉSE, RITKA FAJOKKAL VALÓ ILLEGÁLIS KERESKEDELEM A hóbagoly a messzi észak madara. Keressétek meg a Kisszikla oldalában, és figyeljétek meg a testfelépítését! Melyik testrésze segíti a zsákmányszerzésben? Mely napszakban vadászik? (Olvassátok el a fajtáblát!) VÉDETT! Miért? Olvassátok el a fajtáblán, melyik apró rágcsáló elszaporodásán vagy megritkulásán múlik a hóbaglyok fészekrakó kedve! Egy ritka hazai ragadozó madarunk a rétisas. Keressétek meg és figyeljétek meg alaposan! Melyik lehet a rétisas lába? Karikázzátok be! VÉDETT! Miért? Védelem alatt áll-e a rétisas? Soroljatok fel hazai védett ragadozó madarakat!

114 Szakirodalom Ablak a természetre – Évszázadok állatkertje Budapesten. Fővárosi Állat- és Növénykert, 2001. (Felelős szerk: Dr Persányi Miklós) Bolton, Gavin: A tanítási dráma elmélete. (Ford: Szauder Erik) (Eredeti: Towards a theory of drama in education, Longman, 1979, London) Marczibányi téri Művelődési Központ, Budapest, 1993 Cornell, Joseph: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. (Ford: Ortmanné Ajkai Adrienne) (Eredeti: Sharing Nature with Children, 1998) Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Dezsériné Bíró Mária – Nagyné Ács Mónika: Óvodások az állatkertben. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1999. Dezsériné Bíró Mária – Nagyné Ács Mónika: Kisiskolások az állatkertben. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1999. Disinger, J. F – Monroe, M C: A környezeti nevelés fogalma (Adaptálta: Nagyné Horváth Emília), KN Szer-Tár – Műhelyszervezési kézikönyvek, Budapest, 1998 Gabnai Katalin:

Drámajátékok – Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, Budapest, 1999, 2005 Hűvös Edit: Zoopedagógia – Környezeti nevelés az állatkertben. Szakdolgozat – ELTE TFK, Biológia Tanszék, Budapest, 2005 április Kaposi László (Szerk.): Játékkönyv, Színházi füzetek /IV, Kerekasztal Színházi Nevelési Központ – Marczibányi Téri Művelődési Központ, 2002. Keith A. Wheeler, Keith A és Bijour, Anne Perraca (Szerk): A fenntarthatóság pedagógiája – A remény paradigmája a XXI. század számára (Ford.: Ortmann-né dr Ajkai Adrienne), Körlánc Egyesület, 2001 Kemenesné Kiss Ildikó, Dr. (Ford): Az Állatkertek Természetmegőrzési Világstratégiája A világ állatkertjeinek és akváriumainak szerepe a Föld természeti értékeinek megőrzésében. Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1993. (Eredeti cím: IUDZG/CBSG – IUCN/SSC, 1993 The World Zoo Conservation Strategy – The role of the Zoos and Aquaria of the World

in Global Conservation, ChicagoZoological Society, Chicago) Lehoczky János: Iskola a természetben avagy a környezeti nevelés gyakorlata. RAABE Klett Könyvkiadó Kft., Budapest, 1999 Neelands, Jonothan: Dráma a tanulás szolgálatában. (Ford: Szauder Erik) (Eredeti: Making Sense of Drama, Heinemann Educational Books Limited, 1984, Oxford) Marczibányi téri Művelődési Központ, Budapest, 1994 Olney, Peter J. S (Szerk): Building a Future for Wildlife - The World Zoo and Aquarium Conservation Strategy. Bern, WAZA Executive Office, Bern, 2005. Angol nyelven elérhető: wwwwazaorg Orbán Zoltán: Közoktatást segítő intézmények a fenntarthatóság-pedagógiában – Elemzés a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia alapján. Magyar Állatkertek Szövetsége, 2006 115 Pintér Tibor (Szerk.): Környezeti nevelés a bemutatóhelyeken Réce-füzetek 6., Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 2004 Pintér Tibor – Ilosvay György (Szerk.):

Pedagógiai lehetőségek az állatkertben, Zoopedagógia Körlánc Szegedi Munkacsoportja, JGYTF Kiadó, Szeged, 1997 Pintér Tibor – Nagy Irén (Szerk.): Zoopedagógia és fenntarthatóságra nevelés Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2003 Sárfalvi Judit – Nagy Irén: Iskolások az állatkertben. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1999. Scully, Nicki: Állatmeditációk – belső utazások (Ford.: Bondy István) (Eredeti: Power Animal Meditations, 1991, 2001) Forever Kiadó, 2002 Vásárhelyi Tamás és Victor András (Szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapvetés. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 2003 A 2000. évi zoopedagógiai módszertani tréning és a Zoopedagógiai AlapoZoo c gyűjtés anyaga. (Készítette és szervezte: Urbán Ágnes és Parti Krisztina a Field Study Council Magyarországi Tereptanulmányi Központja, Pintér Tibor a Pécsi Állatkert munkatársa) KÖVI SZABOLCS: A TITKOS KERT (zenei anyag)

MUSICAL WORLD: AFRICA (zenei anyag) INTERNETES ADATBÁZIS: http://tau.hu/kellekek/pp-medhtm Tablójegyzék 1. Fejezet tablói: Művészet az állatkertben. Találkozás az állatvilággal. Az állatkert-pedagógia területei. Az állatkert-pedagógia elhelyezése. Az állatkertek alapfeladatai. 3. Fejezet tablói: Zoopedagógiai módszerek 1. Zoopedagógiai módszerek 2. Zoopedagógiai módszerek 3. Zoopedagógiai munkaformák. 2. Fejezet tablói: Zoopedagógiai eszközök 1. Zoopedagógiai eszközök 2. Zoopedagógiai eszközök 3. 4. Fejezet tablói/feladatlapjai: Madár ül az ágon. Madarak és Fák Napja – Játék. Madárismeret és madárvédelem