Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » KF Vállalkozási ismeretek, I. rész

Üdvözöljük a Kecskeméti Főiskola Vállalkozási ismeretek című továbbképző tananyagában! A tananyag célja, hogy átfogó ismereteket adjon a vállalkozások világáról, annak elindításától a sikeres működtetéséig. Ebben segítségére vannak a gyakorlati, jogi, pszichológiai háttéranyagok és a "felugró" fogalommagyarázat. Sok sikert kívánunk a tanuláshoz! A BEST-programot létrehozó konzorcium I. Bevezetés a vállalkozások világába I.1 A vállalkozások történelmi háttere A parancs: megélni; a kihívás: meggazdagodni, évszázadok óta mozgatja az emberek gondolkodását és fantáziáját. A kérdés mindig az volt: hogyan? A válasz kereséséhez érdemes végignézni a történelmen. A vállalkozástörténet napjainkra már nemcsak vállalati monográfiákat vagy évfordulókra írt jubileumi köteteket jelent, hanem a történetírás önálló ágává lett, amely saját tematikát és módszertant alakított ki. A

gyűjtögetésből élő embernek is kellettek tárolóedények ezért agyagból cserépedényt készített, melyet később a kiégetés technikájának elsajátításával nem csak tárolásra, hanem főzésre is használt. Ezért az egyik legrégebbi mesterség a fazekasság Hat-hétezer évvel ezelőtt terjedt el a fémolvasztás. A bronz felfedezése az új, komoly mesterségbeli tudást igényelő kovácsmesterség kialakulását eredményezte, amit kevesen tanultak meg. Ezt követően a földművelésre és állattenyésztésre történő fokozatos áttérés megváltoztatta az emberek egész életmódját. Létrejöttek az első földművelő közösségek, amelyek kialakították az első falvakat, majd az őskor végén az első városokat. Az öntözéses földművelés elterjedésével már több élelmet tudtak termeszteni, mint amire a földművesek családjának szüksége volt. Fölösleg keletkezett. Ez egy fontos lépés volt a termelőmunka kialakulásához, mert ez

tette lehetővé, hogy a kis falvakból szervezett közösségek szülessenek. A fölösleg egy részét a vezetők ellátására fordították. ők voltak azok a „kiemelt” tudással rendelkező emberek, akik az öntöző berendezéseket megépítettek, „karbantartották”. A fölösleg másik részét a katonák élelmezésére fordították. Az ókor és a középkor gazdasága Már a termelőmunka megjelenése előtt is folytattak cserekereskedelmet. Kezdetben még csak a szűkebb közösségeken belül, majd a területi korlátokat letörve (elsősorban hajón szállítással), kialakult a kezdeti távolsági kereskedelem. Ennek köszönhetjük a kerék fölfedezését is Kiemelkedő jelentőségű volt ezen a területen Mezopotámia és Egyiptom fejlettsége. Az ókori Egyiptomban már kézműves iparról is beszélhetünk. A Távol-Keleten India és Kína fejlettsége érdemel említést. A kínaiak portékáikat az úgynevezett „Selyemút” kereskedelmi útvonalon

szállították Mezopotámia és Európa felé. Az Első Császár néven a történelembe vonuló uralkodó kezdte el építtetni a kínai Nagy Falat, ami már komoly szervezési és vezetési feladatokat jelentett. A „nemzetközi kereskedelemben” fontos szerepet kaptak a görögök, akiknek nevéhez a pénz használatának elterjedése fűződik. Ez a kereskedelem nagy mértékű fellendülését eredményezte, mely visszahatott a termékelőállítás növekedésére, fejlődésére. Kialakultak azok a közösségek, amelyekben több ember dolgozott együtt, más-más hierarchikus viszonyban. Ebben az időszakban a nehéz fizikai munkát elsősorban a rabszolgák végezték, illetve bizonyos államokban a szegény köznép. Az ókori római birodalomban a földművelést, az ipart és a kereskedést a plebejusok is űzték. A Római Birodalom terjeszkedése hatalmas építkezések kezdetét (kő utak, építkezések, stb.), a katonaság szervezett ellátását, és egy sor olyan

dolog kezdetét jelentette, ami már kisebbnagyobb termelő és szolgáltató közösségek szervezését, együttműködését jelentette. Nem véletlen, hogy a rómaiak fejlesztették ki a jogtudományt. A kockázat már a kezdetektől szoros velejárója volt a vállalkozásoknak. Jó példát adtak erre a középkori háborúk, ahol az egyszerű áruszállítókat – a jó minőségű áruik mellett – a kapcsolatépítés emelte udvari szállítókká, tette gazdaggá. De előfordult az ellenkezője is: egyszer a háború kimenetele, máskor az aszály vagy éppen az áradás jelentettek kockázatot. Az idők során emellé felsorakoztak azok a speciális kockázatok, amelyek a vállalkozás profiljához, jogi szervezeti formájához és a vállalkozó személyiségéhez kapcsolódtak. Az újkor gazdasága A gazdasági élet szereplőit elemezve viszonylag korán – a XVIII. század elején – megjelenik a tőketulajdonos és a tőkét működtető személy kockázatának

elválasztása. A kor híres közgazdásza, Jean-Baptiste Say megfogalmazta: a vállalkozó funkciója a tőke és a munka kombinálása; a tőke működtetése különbséget tett a vállalkozó nyeresége és a tőketulajdonos nyeresége között. Nagy-Britanniában 1720-tól 1870-ig tartott az első vállalkozói korszak, a perszonális kapitalizmus klasszikus időszaka, melyet rendkívül individualista vállalkozói kultúra jellemzett. A vállalkozó egy személyben volt tőkés, bankár, munkafelügyelő és kereskedő, a felelősséget nem hárította át hivatásos menedzserekre. A cégek hosszú életűsége kivételes ebben az időszakban, mert rendkívül erős a verseny a nagyszámú és nagyon erősen specializálódott kisméretű cég között. Bár az angol közvéleményben máig mélyen gyökerezik az önerőre támaszkodás és az individualizmus mítosza, vagyis az a hit, hogy csakis kemény munkával és szorgalommal lehet valaki sikeres és vagyonos, valójában

nagyon kevés példa támasztja ezt alá. Erre az időszakra nem jellemző a nagyfokú társadalmi mobilitás, a vállalkozók igazi forrása az alsó középosztály és nem a munkásság volt. Az individualizmus helyett pedig a nagyfokú bizalmon alapuló kultúra képezte a valódi hátterét a korai vállalkozásoknak. A helyi vállalkozói csoportok fontos szerepet töltöttek be a pénz, a tehetség, és az információ mobilizációjában, szoros együttműködésük hozzájárult a tranzakciós költségek csökkentéséhez. A különféle vallási csoportok (például a kvékerek Észak-Angliában) különösen sikeresek voltak a lokális vállalkozói hálózatok kiépítésében, az egymást kölcsönösen támogató infrastruktúra (pl. banki és kereskedelmi szolgáltatások) létrehozásában A nagyfokú bizalmon alapuló kultúrára tehát jellemző, hogy az üzleti kapcsolatok lokális és személyes természetűek. A brit vállalkozások 1870 után is ragaszkodtak a

perszonális kapitalizmushoz, melynek alapintézménye a tulajdonos által irányított családi vállalkozás volt. A termelés koncentrálódása, a vállalati méretek megnövekedése ugyanakkor új szervezési feladatokat jelentett, a tulajdonos egyre kevésbé volt képes egyedül vezetni az esetleg több teleppel is rendelkező céget. A brit vállalkozásokra azonban a XIX század egészében, sőt még a XX század első felében is jellemző volt, hogy idegenkedtek a hivatásos menedzserek alkalmazásától. Az alkalmazottakat nem egyéni képességeik alapján, hanem a vallási vagy rokonsági hálózatból, esetleg a helyi vállalkozói közösségből választották. A cégnél alkalmazott menedzsereket a házon belül képezték ki, és nem tartották fontosnak a menedzserek formális iskolai szakképzését. Ennek hátterében az húzódott meg, hogy a cégek többsége kis és közepes méretű volt, így az irányítás a tulajdonos-vezető kezében maradt, és csak

a kivételesen nagy vállalkozások esetében lett a funkcionális és az operatív irányítás hivatásosokra bízva. Ez a bizalmatlanság a szakképzett, professzionális menedzserekkel szemben nagyon komolyan korlátozta a későbbiekben a brit vállalkozások növekedési és diverzifikációs lehetőségeit, gátolta az új, nagyvállalati szervezeti formák átvételét. A XX. század gazdasága Az Egyesült Államokban, ezzel szemben, 1914-re a világ legfejlettebb üzleti szervezetét hozták létre, a nagyméretű, vertikálisan integrált és funkcionális részlegekre tagolt társaságok oligopolista piaci szerkezetet ellenőriztek. Ezek az új szervezeti formák és üzleti stratégiák (a tömegtermelésre való áttérés, az integrált kereskedelmi és marketing tevékenység kiépítése a vállalkozáson belül, valamint a szakképzett, fizetett menedzseri hierarchia kiépítése) lett az alapja az amerikai gazdaság sikerének az elkövetkező évtizedekben. Az

amerikai üzleti élet fontos sajátossága, hogy nagy számban igényelte és alkalmazta a hivatásos menedzsereket. Az üzleti karrier társadalmilag elfogadottá vált, szemben a brit vállalkozásokkal, ahol éles választóvonal húzódott a rutinfeladatokra korlátozott alkalmazottak és a vezetői funkciókat betöltő tulajdonos család tagjai között. Az Egyesült Államok nagy társaságai a századfordulótól egyre nagyobb számban alkalmazták a gazdasági szakképzettséggel rendelkező menedzsereket. A kereslet kielégítésére alakultak meg az „üzleti iskolák”, az első a Wharton School of Commerce and Finance volt, amely 1881-ben jött létre a pennsylvaniai egyetemen. 1914-ben már harminc felsőfokú menedzserképző iskola évi tízezer végzős hallgatót képzett az amerikai nagyvállalatok által igényelt racionalitás szellemében. Nagy-Britanniában a szakképzett, hivatásos menedzserekkel szembeni tartózkodás a XX. században is továbbélő

hagyomány maradt, annak ellenére, hogy a korszerű ipari és kereskedelmi technológiák integrált és diverzifikált vállalati szervezeteket, ezek működtetéséhez és ellenőrzéséhez pedig professzionális menedzsereket igényeltek volna. Az amatőr kultuszának nevezik azt a jelenséget, hogy a brit vállalkozások elutasították a szakmai képzettséget adó iskolák által nyújtott szaktudást, és továbbra is a gyakorlati, munkahelyi képzést részesítették előnyben. Az általánosan elterjedt vélekedés, miszerint vállalati vezetőnek születni kell, komolyan hátráltatta a családi cégek hosszú távú fejlődését. Az 1870 és 1914 közötti időszak az “úriemberek kapitalizmusa” volt, amelyet az amatőrizmus és a hatékonyság egyszerre jellemzett. A legjelentősebb gazdasági tényezők a londoni Cityben működő kereskedő bankárok voltak. A City egyfajta “úriemberek klubjaként” működött, az itt uralkodó légkör biztosította a nagy

befolyással bíró arisztokráciához való asszimilációt. Az úriemberek kapitalizmusát az amatőrizmus szellemisége hatotta át, a munkaidő a Cityben délelőtt tíztől délután négyig tartott, és komoly bajt jelzett, ha valaki sokat dolgozott. A munkaidő jelentős részét a kapcsolatok ápolására fordították, a szabadidőt sokszor nehéz volt megkülönböztetni a munkaidőtől. Ez a légkör nem sokat változott a két világháború között sem A menedzserek toborzása azt a gyakorlatot jelentette, hogy a cégek nem annyira szakképzett vezetőket kerestek, mint inkább olyan embereket, akik jól be tudtak illeszkedni a brit cégek klubszerű életébe. A cégtulajdonos-vezetők a két világháború között is döntő szerepet játszottak a vállalatok irányításában. A nagy társaságok személyzeti politikájára is a hagyományos szemlélet maradt a jellemző, vagyis a hivatásos menedzserképzés elutasítása, a számviteli vagy más üzleti ismeretekkel

felvértezett jelentkezőkkel szemben a költséges magániskolák, Oxford és Cambridge végzőseit részesítették előnyben. Napjaink gazdasága Az elmúlt években Magyarországon tanúi lehettünk annak, mi történik egy gazdasággal, ha fölszabadul a közvetlen, részletekbe menő politikai ellenőrzés alól. A nyolcvanas évek végétől a törvényhozás fokozatosan lebontotta a magángazdaságot gúzsba kötő szabályozást. A vállalkozásalapítás szabaddá vált, bárki létrehozhat céget, rá van bízva, milyet és mekkorát. Az eredmény közismert: a magánvállalkozás szinte berobbant a magyar gazdaságba. Csak az egyéni vállalkozók száma évente százezerrel gyarapodott a kilencvenes évek első felében. Vajon a kapitalizmus szelleme ezekben az emberekben egészen a rendszerváltozásig Csipkerózsika-álmát aludta, a piacgazdaság megjelenésére pedig mintegy varázsütésre fölébredt? Vagy pedig egyszerűen a körülmények jobbra, illetve

rosszabbra fordulásának hatására lesz valakiből vállalkozó? A megnyíló piaci lehetőségeket meggazdagodásuk érdekében kihasználni képes emberek terepe a vállalkozás, vagy ellenkezőleg, a sarokba szorított, munkahelyüket, korábbi megélhetési lehetőségeiket elvesztett embereké? Nyilvánvaló: a valóság soha nem ilyen egyértelmű. Azonos társadalmi körülmények között az egyéni sorsok igencsak eltérő módon alakulhatnak. Schumpeter lényegében pszichológiai sajátosságokkal ragadta meg a vállalkozót (Schumpeter 1982), akit a hatalomvágy, az uralkodni akarás visz mindig előre. Szerinte a gazdasági fejlődésnek az a hajtóereje, hogy vannak olyan emberek, akik hatalomvágyból, a nagyra törés energiáitól hajtva nagyobb haszon reményében mindig új piacokat keresnek, új termékeken, technológiai vagy szervezeti változtatásokon törik a fejüket. Schumpeter vállalkozója elsősorban innovatív, akinek megújító igényessége a

gazdaság bármely területén felmerülhet. Lételeme a kezdeményezés, számolva a sikerrel és a kudarccal, tehát a kockázat lehetőségével. Veszteségének már nemcsak anyagi következménye lehet: korábbi eredményeivel szerzett társadalmi presztízsét, embertársai megbecsülését is elvesztheti. Robert Hisrich szerint: ”A vállalkozás valami új és értékes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést.” (1985) William J. Baumol nagyon találóan jellemzi a vállalkozások és a történelem kapcsolatát: „A vállalkozás olykor improduktív, sőt, akár destruktív is lehet, másfelől az, hogy a két alternatíva melyikét választják a vállalkozók, erősen függ a gazdaságban uralkodó játékszabályoktól. A

világtörténelemből ismert meglehetősen drámai példák, úgy tűnik, igen nyomatékosan igazolják a következő tételeket: • • A különböző vállalkozói tevékenységek viszonylagos anyagi elismerését meghatározó játékszabályok korszakonként és helyenként drámai mértékben eltérnek. A vállalkozói készségek felhasználásának módja minden gazdaságban oly módon változik, ahogy a játékszabályok változnak.” (1990) A vállalkozások története azt mutatja, hogy a vállalkozói szellem és a vállalkozó típusú személyiség elterjedésének főleg olyan társadalmi-politikai feltételek kedveznek, amelyben a gazdasági környezet kihívásai nem kényszerhelyzetként, hanem lehetőségként, cselekvési alternatívaként jutnak érvényre. I.2 A vállalkozási tevékenység jellemzői A társadalmi, gazdasági fejlődés biztosítékai a különböző vállalkozások. Ezek sikeres működésének eredménye a gazdasági növekedés, a

jövedelmek gyarapodása, a foglalkoztatottság javulása, azaz az életszínvonal emelkedése. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy jövőnk alakulásának zálogai a vállalkozások. A vállalkozás, vállalat fogalma A mindennapi életben a két fogalmat gyakran azonos (szinonim) fogalomként emlegetik. Nyilván a két dolog sok hasonlatosságot tartalmaz, de mégis különbözik. A vállalkozás: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. A definícióból következik, hogy vállalkozást indítani minden olyan tevékenységre lehet, amelyre van igény, azaz eladható. Az üzletszerűség feltétele a rendszeresség, azaz csak az ilyen jelleggel végzett tevékenység üzletszerű. A másik feltétele az, hogy a tevékenységet haszonszerzés céljából folytassák. A vállalat: A jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás

szervezeti kerete. A definícióból látható, hogy a vállalkozás tágabb fogalom, ugyanis minden vállalat, egyben üzleti vállalkozás is, de nem minden vállalkozás tekinthető egyben vállalatnak is. (Azt, hogy mit jelent az önálló jogi személyiségű vállalkozás a későbbiekben még részletezzük.) A vállalkozások jellemzői Minden vállalkozás közös jellemzője: a. az önállóság. Ez kifejezésre jut abban, hogy a vállalkozás saját maga határozza meg céljait, illetve azt, hogy milyen jellegű tevékenységet végezzen, termékeket állítson elő, vagy szolgáltatásokat nyújtson. Az önállóság abban is kifejezésre jut, hogy e célok eléréséhez maga teremti a feltételeket (biztosítja az erőforrásokat, anyagokat, termelőberendezéseket, munkaerőt stb.) A tevékenység eredményeként képződött nyereség felhasználásáról is önállóan döntenek. Ez az önállóság azonban mindig viszonylagos. A döntéseket számos olyan

tényező befolyásolja, amelyek alakulása a vállalkozás döntéshozóinak hatáskörén kívül esik. Ezért a döntéshozatalnál mindig figyelembe kell venni azokat a külső és belső adottságokat, amelyek hatással vannak azok tevékenységére (pl. a különböző rendeletek, jogszabályok, a versenytársak) b. nyereségérdekeltség, profitorientáltság. A vállalkozás hosszú távú működésének, azaz túlélési stratégiájának alapvető feltétele, hogy a vállalkozás bevételei hosszú távon haladják meg a kiadásait, azaz a vállalkozások nyereséget realizáljanak. Átmeneti visszaesések, veszteségek természetesen előfordulhatnak, de a hosszú távon veszteséget produkáló vállalkozás képtelen fejlődni, feléli vagyonát, és előbb vagy utóbb elsorvad, vagy elveszíti önállóságát. c. kockázatvállalás. Az előző két jellemzőből egyértelműen következik, hogy minden üzleti vállalkozás a vállalkozásba befektetett tőket

kockáztatja; ugyanis mindig utólag a befektetést követően realizálódik a nyereség, és a piacon dől el az, hogy az előállított terméket vagy szolgáltatást a vevők hajlandók-e megvásárolni annyiért, hogy a befektetett erőforrások megtérüljenek, és a vállalkozó még profitot is realizáljon. Ebből következik, hogy az üzleti vállalkozásnak mindig saját tőkéjét kell kockáztatnia Természetesen a kockázat csökkentésének vannak lehetőségei: • • • • • d. piackutatással a vevők igényeinek felmérése, rugalmas alkalmazkodás a vevők igényeihez, a versenytársak állandó figyelése, több lábon állás; azaz az erőforrások megosztása több cél között, annak érdekében, hogy ha az egyik cél megvalósulása sikertelen, a másik célra összpontosítsunk, működőképes maradhasson a vállalkozás, a vállalkozás környezetében lévő információk változásának figyelemmel kísérése. Ha gyorsan jut új információkhoz,

és azokhoz gyorsan alkalmazkodik, akkor versenyelőnyre tesz szert. felelősségvállalás. Minden vállalkozás felelős tevékenységéért. A felelősségvállalás formái: • • • anyagi, jogi, erkölcsi felelősségvállalás. A vállalkozások anyagi felelősségvállalása azt jelenti, hogy a tevékenységük közben vállalniuk kell anyagi következményeit, azaz ha partnereinek, munkavállalóinak működésük közben kárt okoznak, azt saját vagyonuk terhére meg kell téríteni. A jogi felelősségvállalás összefügg az anyagi felelősségvállalással. Ha a tevékenységükkel kapcsolatban kötelezettséget vállalnak, és eközben anyagi veszteséget okoznak, akkor az anyagi kártérítés jogi úton is kikövetelhető, azaz a vállalkozások perelhetők. Az erkölcsi felelősségvállalás azt jelenti, hogy a vállalkozások a társadalom részeként, annak értékítélete mellett végzik tevékenységüket, és azt úgy kell szervezni, ne vívják ki az

emberek rosszallását, ugyanis egy negatív szájreklám többet árthat a vállalkozásnak, mint egy elítélő bírósági döntés. Az anyagi és jogi felelősség mértékét és módját döntően az határozza meg, hogy a vállalkozások önálló vagy nem önálló jogi személyiségűek-e. Önálló és nem önálló jogi személy Önálló jogi személy • • • Állandó szervezettel rendelkezik, amely a tulajdonosok (tagok) változása esetén is változatlan marad. A tulajdonosok vagyonától elkülönített, önálló vagyonnal rendelkezik. Ezért az induló vagyon minimális nagyságát általában jogszabály írja elő az üzleti partnerek védelmében. Tevékenységükért önálló vagyoni felelősséggel tartoznak, de csak kizárólag a vállalkozás saját vagyonának mértékéig. Ezt a felelősségvállalást korlátozott felelősségvállalásnak nevezzük. Nem önálló jogi személy • • • Nem rendelkezik a tulajdonosok személyétől

független, állandó szervezettel. A döntéshozatal a tulajdonosok személyéhez kötött. A tulajdonosok személyes vagyona nem különül el élesen a vállalkozás vagyonától, azzal összeolvad. Ezért jogszabály nem írja elő az induló vagyon minimális nagyságát Ha a vállalkozás saját vagyona nem elegendő a tartozások kiegyenlítésére, akkor a tulajdonosok saját, személyes vagyonukkal is felelősséget vállalnak. Ezt nevezzük az alapító tagok korlátlan felelősségvállalásának. Nem tekinthető vállalkozásnak az a szervezet, amely nem profitorientált, és nem a saját vagyonát kockáztatja, tehát a: • • • • Társasház Lakóközösség, Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Kecskeméti Repülőkórház, Környezetünk Állataiért Alapítvány. A vállalatok csak az önálló jogi személyiségű vállalkozások, tehát: • • • • • • • • Globál Ingatlan Centrum Kft., Alföld Mezőgazdasági Szakszövetkezet,

Royal Hús Kft., Kunság Volán Rt., VGM MAGÉP Gépgyártó Kft., Plasztik-Tranzit Műanyagfeldolgozó Kft., Kunplast Karsai Rt., Polydrom Belga Magyar Építőipari Rt. A vállalkozások csoportosítása Tevékenységük szerint: • • • A termelő vállalkozások termékek előállításával foglalkoznak. Ezek elsősorban az ipar, mezőgazdaság vagy építőipar területén tevékenykednek. Pl Royal Hús Kft, Alföld Mezőgazdasági Szakszövetkezet. A szolgáltatást végzők közvetlenül elégítenek ki tevékenységükkel szükségleteket. Sokrétű tevékenységet végeznek. Pl Kunság Volán Rt A kereskedelmi vállalkozások is szolgáltatást nyújtanak, de nagy jelentőségük és számuk miatt célszerű külön csoportba besorolni az ilyeneket. Pl Harkály Üzletház Bt Tulajdonos szerint: • Napjainkban magántulajdonban van a vállalkozások több mint fele. Ilyen tulajdonban vannak az egyéni vállalkozások, de a gazdasági társaságok jelentős része

is. A felsoroltak közül ide tartozik Boszik Zoltán hentes és mészáros vállalkozása, de a Kunplast Karsai Rt. is többek között • • • • A szövetkezeti tulajdon az alapítók csoporttulajdonát jelenti. Ilyen pl az Alföld Mezőgazdasági Szakszövetkezet. Jelentőségük a rendszerváltást kövezően csökkent, de bizonyos területeken, megújult formában színesítik a vállalkozások palettáját (mezőgazdaság, kereskedelem). Állami tulajdonban lévő vállalkozások száma a privatizációval lényegesen csökkent, de bizonyos területeken, ahol a magántőke nem szívesen vállalkozik, az alacsony profitkilátások miatt, hosszú távon is létjogosultak. Pl MÁV Rt Önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások tulajdonosai a városi (községi) illetve megyei önkormányzatok. Általában helyi jellegű feladatokat látnak el, de az önkormányzatok számára profitot is biztosítnak. Pl Kunság Volán Rt A vegyes tulajdonban lévő

vállalkozások ötvözik a különböző tulajdonformákat (pl. részben állami, részben magántulajdonban vannak, másrészt magyar és külföldi befektetők vegyes tulajdonát képezik). Pl Polydrom Belga Magyar Építőipari Rt A vállalkozásokat csoportosíthatjuk vállalkozási formák szerint is. Arról, hogy mi jellemzi az egyéni és társas vállalkozásokat, és azoknak milyen típusai vannak, a második modulban lesz szó. Kattintson ide és csoportosítsa a felsorolt vállalkozásokat 4 perc alatt! II. A sikeres üzlet alapjai - ötlet és stratégia II.1 Az ötlettől az alapításig Üzleti ötlet Akár kezdő vállalkozásról, akár már működő vállalkozás továbbfejlődéséről beszélünk, a távolabbi jövőben gondolkodók részére életképes ötlet kell. A megfelelő ötlet megtalálására több lehetőség kínálkozik. Az alábbiakban néhány módszer segítségével közelebb juthatunk a kívánt célhoz. • Ötletbörze (módszertani

útmutató) o Válassza ki azt a témasort, amihez az új ötleteket kívánja megtalálni! Egy ilyen témakör lehet például az „informatika alkalmazásának lehetőségei a kamaszkorú fiatalok körében”. o Határozzon meg időbeni korlátokat, általában 20 perc elegendő szokott lenni! o Jelöljön ki egy „írnokot”, aki minden ötletet feljegyez! o Kérjen meg mindenkit, mondjon ötleteket, ami az eszébe jut! o A börzén minden ötletet ki kell mondani, bármilyen extrémnek tűnik is! o Minden elhangzó ötletre reagáljon pozitívan! (Könnyű bárkit letörni egy rossz szóval, pillantással.) o Próbálja meg összekapcsolni az ötleteket, nézze meg a legelső ötleteket, és vizsgálja meg, nem lehetne-e a későbbi ötletekkel összekapcsolva új ötleteket meríteni belőlük! o Ebben a szakaszban a mennyiség a fontos, ezért próbáljon meg minél több ötletet összeszedni. Ha megakadnának, tegyen fel kérdéseket, például: „Mi lenne, ha ?” vagy

„Nem lenne jobb, ha ?” Az ötletbörze lényegét csak gyakorlással lehet megtanulni. • Mátrix vagy háló Az ötletbörze egyik változata a mátrix, vagy háló, amely pl. a felhasználási területeket és a termékeket csoportosítja. Felhasználási terület Zsebszámoló Zsebnotesz . Munkahely Pénzügy Regisztráció . Otthon Kosztpénz . . Bevásárlás Árjegyzés Vásárlandó . Nyaralás Úttervezés kiszám. . . Kirándulás Kilométer számlálás . . Sportesemény Sportoló futó teljesítmény . . Az ötletbörze változatai • Ötletek feltérképezése Az ötletbörze másik variánsa az ötletek feltérképezése. Ennek bemutatására egy ötlettérképet mutatunk be, amely egy kamasz szükségleteinek feltérképezését mutatja. Készítse el az ötlettérképet! Problémamegoldás A problémamegoldás folyamata Számos terméket vagy szolgáltatást terveznek bizonyos problémák megoldására. Léteznek magától

értetődő megoldások, más problémák megoldása azonban távolról sem ilyen egyszerű. A probléma megoldásakor a következő lépésekre lehet szükség: A tények ellenőrzése Pontosan fel kell mérni a legjobb tudásunk szerint, magát a problémát Mi okozza a problémát A probléma forrása lehet egy vagy több ok kombinációja Lehetséges megoldások: Megoldások keresése A lehetséges megoldások kiszűrése A legjobb megoldás kiválasztása a. b. másokkal való megbeszélés, kísérletezés A megoldások megvalósíthatóságának ellenőrzése Döntés A megoldás megvalósítása Kipróbálás, a működőképesség ellenőrzése A siker vagy sikertelenség értékelése Megoldódott-e a probléma vagy sem? Probléma Munkalap (megoldások) Bontott iratanyag újra felhasználása Olcsóbb papír A) Túlzott mértékű papírfelhasználás Elektronikus archiválás Elektronikus levelezés B) . C) . Az igények kielégítése Nagyon hasonló

az emberek igényeinek vagy szükségleteinek kielégítése a problémamegoldáshoz. • • • • • • • • Az emberek alapvető igényei: Élelmiszer és ital Ruházkodás Lakhely Közlekedés Szórakozás Tudás Szociális igény Vegyünk egy példát: a ruházkodás területén milyen területeket kell kielégíteni? Ruházkodás Munkahely Szórakozás Öltöny Farmer Ing Ing Nyakkendő Pulóver . . . Mellény Dzseki . . . Kosztüm Póló . . . . . . Blúz Pszichés folyamatok . Sport Reprezentáció Éjszakai pihenés Melegítő Öltöny Pizsama Póló Szmoking . Laterális gondolkodás Ez a technika arra ösztönzi Önt, hogy a dolgokat más szögből nézze. Példa Huszonöt évvel ezelőtt az autószervizekben benzint, olajat árultak, mást nem nagyon. Manapság a szervizekben az akkumulátoroktól a dobozos üdítőig mindent lehet kapni. Minek köszönhető ez a változás? A korai időszakban a szerviztulajdonos csak az

autók szükségleteit célozta meg. Manapság viszont a szervizek az autósok igényeit is kielégítik. Soroljon fel más példákat is. Régi termék / szolgáltatás Újfajta termék / szolgáltatás Összpontosítás Az általános igényeket szorosan egy meghatározott csoportra is ki lehet vetíteni. Például kor szerinti csoportosításra: • • • • • • • • Újszülöttek Csecsemők Kisgyermekek Alsó tagozatos iskolások Kamaszok Fiatalok Felnőttek Nyugdíjasok és idősek (Tovább is oszthatók, pl. férfi és női csoportokra) Nézzünk egy példát! Jelen esetben az érdekelt csoportot a felnőttek köréből választottuk Csoport Felnőttek Szükség / igény / problémák Ötletek Informatika Számítógépes képzések háziasszonyoknak Divat Konzervatív üzletház Mozi Nosztalgia videotéka Üzleti stratégia Stratégiai tervezés fogalma, tartalmi jegyei, készítése A stratégia szó eredeti görög értelmében hadászatot,

hadművészetet jelent, amit a sztratégoszok műveltek és ami abból állt, hogy a háborúzás nyelvén meghatározták a hadban álló országok jelenlegi és jövendő helyzetét, céljait, a célok eléréshez szükséges hadi eszközök és katonák összességét, a szükséges fegyvernemeket, működésük összehangolását, valamint e célok elérésnek szükséges eszközeit. E gondolatmenetet alkalmazva a vállalkozás stratégiája nem más, mint a hosszú távra kitűzött célok, és az e célok eléréshez szükséges eszközök és módszerek meghatározása. A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, amelynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci lehetőségek között. A stratégiai tervezés tehát egy folyamatos, összhangteremtő tevékenység, speciális menedzsmentfeladat. A stratégiai tervezés a 60-as évek közepén indult meg Amerikában, míg az európai megjelenés a 70-es

évek elejére tehető. A stratégiai tervezés elterjedése két fő okkal magyarázható: • • A környezeti tényezők kiszámíthatatlansága, a válságok előrejelzésének nehézségei, (politikai, embargós faktorok) a konjunktúramozgások előrelátási problémái a piaci prognózisok használhatóságát megkérdőjelezték, s így olyan tervezési rendszerre lett szükség, amelynek révén akkor is egészségesen működik a vállalat, ha valamely üzletágában zavarok lépnek fel. A technikai, technológiai prognózisok a felgyorsult technikai fejlődés következtében használhatatlanokká váltak, s így egyre inkább megfogalmazódott olyan eljárás iránti igény, amely a vállalkozást és környezetét újszerű módon kezeli. A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ehhez viszont szükséges, hogy a vállalkozás (a vállalkozó) rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik azt, hogy

tartósan és rugalmasan alkalmazkodjék gazdasági, technológiai, társadalmi (emberi) és ökológiai környezetéhez. Ez az eszköz a vállalkozó kezében a stratégia A vállalkozási stratégia kidolgozása során a vállalkozó szisztematikusan keresi a választ a stratégia három alapkérdéskörére: • • • Mi a vállalkozás alapgondolata (filozófiája)? Milyen területen kíván tevékenykedni? Milyen vevőkör, milyen igényeit szándékozik kielégíteni? Milyen lényeges képességekkel kell rendelkeznie, vagy milyen képességekre kell szert tennie ahhoz, hogy a versenytársakkal szemben tartós fölénybe kerüljön? Mivel biztosíthat vevői számára tartós hasznot? Milyen termékeket, szolgáltatásokat, továbbá milyen piacot (vevőkört) kíván megcélozni és milyen feladatok adódnak ebből a vállalkozás egyes funkcióira, teendőire vonatkozóan? Mivel a stratégia lényege a jövőbeli változásokra való tudatos felkészülés a jelenben,

ezért a stratégia kialakítása és megfogalmazása a vállalkozó egyik legfontosabb feladata, funkciója (kialakítását nem lehet „albérletbe kiadni”). Csak az olyan vállalkozási stratégia lehet életképes, amelyet maga a vállalkozó alakít ki, formál, de az is csak akkor, ha a munkatársak magukévá teszik. A vállalkozásnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez. Ez csak akkor valósítható meg, ha a vállalkozás minden tagja tisztában van az alapvető kihívásokkal és “együtt gondolkodik”, s ha – szinte totálisan – minden egységével képes időben, gyorsan és helyesen reagálni. Ezt segíti elő a stratégiai menedzsment (a stratégiai vezetés), amelynek célja olyan vállalati értékek, vezetői képességek, szervezeti felelősség és adminisztratív rendszerek kifejlesztése, amelyek valamennyi vezetési szinten összekapcsolják a stratégiai és operatív döntéshozatalt (a vállalkozási és

funkcionális hatásköröket is beleértve). Az erőforrások és az emberek mozgósítása, a stratégiai gondolkodás megvalósulása csak úgy érhető el, ha a stratégiai tervet integráljuk olyan fontos adminisztratív rendszerekkel, mint a vezetői irányítási rendszer, a kommunikációs és információs rendszer, az érdekeltségi és ösztönző rendszer. Ezeket a rendszereket szervezeti oldalról is támogatni kell, ki kell jelölni a szükséges hatásköröket és a felelősséget abból a célból, hogy a kívánt irányba terelje és szabályozza a cég alkalmazottait, a dolgozói közötti viszonyokat, különösen a vezetés különböző szintjein. Végezetül az adminisztratív rendszereket és a szervezetet összhangba kell hozni a vállalati kultúrával, a szervezetben érvényesülő elvekkel, hitekkel, ideológiákkal, szokásokkal, értékrendekkel, amelyek a nemzeti kultúrába beágyazottan jelennek meg. Stratégiai tervezés tartalmi jegyei, készítése

A stratégiai tervezés a hagyományos közép és hosszú távú tervezésből alakult át az alábbi lényeges eltéréseket tartalmazva: Stratégiai tervezés • • • • • a jövőt és nem egy behatárolható időtávot öleli fel folyamatos tevékenység a megvalósítás módjára és eszközeire helyezi a hangsúlyt a felső vezetés feladata folyamatosan ellenőriz Közép és hosszú távú tervezés • • • • • konkrét időtávot ölel fel nem folyamatos, egy-egy időpontra korlátozódó tevékenység nem vizsgálja a módot és eszközöket a közép és felső vezetés feladata utólag ellenőriz A stratégiai tervezés megjelenése azonban nem helyezte hatályon kívül, nem csökkentette az operatív tervezés jelentőségét. Az operatív tervek - lehetőleg minél részletesebben - a megvalósítandó elképzeléseket, eredményeket foglalják össze egy időszakra egy-egy funkcionális területre vonatkoztatva, a teljesség, a pontosság, a

rugalmasság, a világosság, a realitás, a konzisztencia elvét szem előtt tartva. Érdemes ezért egy pillantást vetnünk a stratégiai, és az operatív tervezés különbségeire is: Stratégiai tervezés • • • • • • a felső vezetés feladata a bizonytalansági fok relatíve nagy a problémakor komplex az időhorizont hosszú távú az információszükséglet döntően környezeti a legfontosabb problémákra koncentrál Operatív tervezés • • • • • • minden vezetési szint feladathoz jut a bizonytalansági fok relatíve kicsi a problémakör jól strukturált az időhorizont rövidtávú döntően belső információigény minden funkcionális területet felölel Az operatív terv tehát a vállalkozás iránytűjeként a rövidtávon elérendő eredményeket foglalja össze, a vállalkozás valamennyi funkcióját (értékesítés, tervezés, termelés, pénzügy stb.) szem előtt tartja, miközben koordinálja és integrálja azokat. A

stratégiai tervezés tartalmi jegyei, alapelvei az alábbiakban foglalhatók össze: • • • • A vállalat üzleti vállalkozásait mint fejlesztési portfoliót, lehetőségek kombinációját kezeli, feladata tehát az erőforrások optimális (kedvező) elosztása. A stratégia kialakítása során a vállalat a hangsúlyt a jövőbeni profittermelő tevékenységre helyezi, a lehetőségek és veszélyek mérlegelésével fogalmazza meg profitreményeit. A stratégia mindig valamilyen tartós versenyelőnyre épít, ezért a tervkészítés folyamatában megkülönböztetett jelentősége van a konkurenciavizsgálatnak az erős és gyenge pontok összehasonlító elemzésének. A stratégia készítés során úgy kell a cél-erőforrás-környezet hármasában az összehangolást végrehajtani, hogy érvényesüljön a szinergia, azaz az együttes hatás minőségi másság, nem egyszerűen matematikai összegződése. Mindebből következik, hogy az üzleti tervet a

stratégiai menedzsment három alappillérének átgondolásával egyidejűleg kell kialakítani, figyelembe véve: • • • az adminisztratív rendszer gyűjtőfogalma alatt feltüntetett elemeket (tervezés, irányítás, érdekeltség és ösztönzés, személyzeti tevékenység, információs és kommunikációs rendszer), gondoskodva arról, hogy ezen részrendszerek integrálódjanak a stratégiai tervezéssel, a szervezeti struktúra kínálta lehetőségeket (azt a szervezeti formát alkalmazva, amely a leggyorsabb, leghatékonyabb reagálást teszi lehetővé), a vállalati kultúrát, amely elősegíti az egyéni és szervezeti célok teljesülését, támogatja és segíti a környezeti kihívásokra és lehetőségekre választ adó sikeres stratégia kidolgozását és megvalósítását. Stratégiatípusok Stratégiatípusok a működési kör alakításának jellemzői szerint Ez a stratégia a vállalkozás fejlődési pályájának alakulásából indul ki, és

a lehetőségek alapján az alábbi stratégiákat fogalmazza meg: • • • koncentrációs (egy termékre vagy tevékenységre), vertikális integrációs (vagy előre vagy hátrafelé mozdulva a vertikum tevékenységének átvétele), visszavonuló (egyes területekről kivonuló, bizonyos tevékenységekkel fölhagyó). egy-egy Tipizálás a működési kör változtatásának dinamikája szerint Csökkenő stratégia - ami három változatban fordul elő: • • • a megnyirbáló stratégia a létszámcsökkentéssel, költségcsökkentéssel, a fejlesztések elhalasztásával növeli hatékonyságát; a bedolgozó stratégia, amikor a vállalat a funkcionális döntéseket átengedi vevőjének, fokozatosan leépíti központi apparátusát, miközben a vevő garantálja termékei átvételét; a felszámolási stratégia, amikor az üzlet eladásával a vállalkozás más befektetési lehetőségeket céloz meg, Stabilizációs stratégiáról akkor beszélünk,

amikor a korábbi gyakorlatot viszi tovább a cég, s csak kisebb módosításokat hajt végre. Növekedési stratégia alatt valamilyen mérhető jelzőszám szerinti bővülés értendő. A növekedés egyik formája belülről fakad (termék - gyártó cég - piacfejlesztés), a másik pedig kívülről (fúzió, felvásárlás). Kombinációs stratégiák a fentiek különböző elemeinek variációit foglalják magukba. Stratégiatípusok orientáció szerint: • a fogyasztó-orientált stratégiák a fogyasztók minél tökéletesebb kiszolgálására épülnek, az ezt célzó eszköztárat preferálják (szegmentáció, eladásösztönzés stb.) • • a vállalat-orientált stratégiák a vállalat erősségeire alapoznak, s a tartós versenyelőnyt lovagolják meg (fejlesztés, értékesítő hálózat, stb.) a versenytárs-orientált stratégiák a versenytárssal szembeni előnyökre, különbözőségekre helyezik a hangsúlyt (ár, szerviz, garancia stb.) A

stratégiák értékelése A stratégia hasznosíthatóságának kritériuma az üzleti siker. Ahhoz azonban, hogy ez bekövetkezzen a stratégiának bizonyos feltételeknek eleget kell tennie. Ezek a következők: • • • harmónia, vagyis a belső harmónia megléte, a célok - környezet és erőforrások közötti szerves összhang létrejötte; konzisztencia, más szóval az adott stratégia képes-e a versenyelőnyt tartósan kihasználni. versenyelőny jobb erőforrásokkal, hatékonyabb működéssel vagy a helyzeti (időbeli) előny kihasználással érhető el, realitás (megvalósíthatóság), vagyis reális-e a célkitűzés, az erőforrás számbavétel és a környezet adaptáció. A stratégiai tervezés szintjei A stratégiai tervezés a vállalkozás három szintjén folyik: a. b. c. a felső szinten a vállalkozás egészére, üzletági szinten egy-egy stratégiai tervezési egységre, funkciókra. A vállalkozás egészére komplex stratégiai terv

készül, ami funkcionális stratégiákat is jelent. A funkcionális stratégiák között megkülönböztetett szerepe van a marketingstratégiának, mert a környezet legfontosabb eleméhez, a piachoz való hosszú távú viszonyt fogalmazza meg. A következőkben a komplex tervezés folyamatát vizsgáljuk vállalati és üzletági szinten. (A különböző lépéseket a táblázat mutatja.) Vállalati tervezés • • • • A küldetés megfogalmazása A stratégiai üzletágak kijelölése A pillanatnyi üzletági portfolió elkészítése A stratégiai koncepció megfogalmazása Üzletági tervezés • • • • A küldetés megfogalmazása A külső környezet elemzése (Lehetőségek és veszélyek) A belső környezet elemzése (Gyengeségek és erősségek) Célmeghatározás o Stratégia-meghatározás o Program kidolgozás o Program megvalósítás A vállalkozás egészére készülő stratégiai terv A vállalatvezetés első feladata a küldetés

megfogalmazása. A küldetés megfogalmazásához, újrafogalmazásához az alábbi kérdésekre kell választ adni: • • • mi az üzleti vállalkozás tartalma? ki a fogyasztó? mi az érték a fogyasztó számára? • milyenné válik üzleti vállalkozásunk? A küldetésnek valamilyen kiemelt értékre, tartós versenyelőnyre kell épülnie, jövőképet kell adnia és motiválnia kell az alkalmazottakat. A vállalat küldetése öt hatás alatt formálódik: • • • • • A vállalkozás története az első, a céloknak, elért eredményeknek múltbeli alakulása mindenképp hatással van a jövőre. A második hatás a vezetés és a tulajdonosok pillanatnyi preferenciája. A stratégiaalakítók egyéni céljai nem kerülhetnek szembe a szervezet egészének célkitűzéseivel. A szervezet küldetését a környezet is befolyásolja, hiszen a köznapi értékrend a környezeti hatások alatt is formálódik. A vállalkozás erőforrásai jelentik a

negyedik hatást, egy kisvállalkozás nem célozhatja meg, hogy ő lesz a világ legnagyobb gyártója. Végül a speciális kompetencia, a szakértelem, a szakmai hírnév determinálja a küldetés egyértelmű megfogalmazását. A tervezés folyamatának második lépése a stratégiai üzletágak, egységek meghatározása. Stratégiai egységen olyan termék-piac kombinációkat értünk, amelyek egymástól egyértelműen elhatárolhatók. Az elhatárolás történhet technológia, piac, fogyasztói csoport stb szerint A stratégiai üzletágak jellemzői: • • • önállóan tervezhetők; vagyis statisztikai adatokkal jellemezhetők; versenytársai egyértelműen körülhatárolhatók; vezetője a menedzser, aki felelős a stratégiai tervezésért és a nyereséges működésért. A pillanatnyi üzletági portfolió elkészítése jelenti a stratégiakészítés harmadik lépését. A vezetés feladata, hogy üzletágait azok nyereségtermelő képessége szerint

rangsorolja, és eldöntse, hogy melyeket kell fejleszteni, szinten tartani, felélni vagy felszámolni. Az elmúlt időszakban több modell is elterjedt, a két legismertebbet a Boston Consulting Group és Mc-Kinsey fejlesztette ki. A BCG néven ismert növekedés-részesedési mátrix a legegyszerűbb portfolió eljárás. E négymezős mátrix lényege, hogy • • a vízszintes tengelyre kerül a relatív piaci részesedés, azaz a vállalkozás piaci részesedése, viszonyítva a legerősebb versenytárs piaci részesedéséhez, a függőleges tengelyre pedig a vizsgált üzletág piaci növekedése. A Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. E soktényezős mátrix vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, a függőleges pedig a piaci vonzerőt ábrázolja. A versenyelőny összetevői Relatív piaci pozíció • • • • • • • a piaci részesedés alakulása a vállalat nagysága és pénzügyi alakulása a vállalat

növekedési rátája Rentabilitás Kockázat a marketingpotenciál (image, árelőny, termékminőség, stb.) az eladási szervezet Relatív termelési potenciál • • • • • • • Költségelőnyök, a termelési folyamatok modernizációja, a kapacitáskihasználás, a termelési feltételek alapján a vállalkozás innovációs képessége és know-howja Licenckapcsolatok, szabadalmak, jogi védettség a berendezések konvertálási lehetőségei a kapacitások műszaki állapota Telephelyelőnyök a termelékenység növekedési potenciálja • • a differenciálás vagy költségirányítás mértéke a vállalkozás konkurenciától való elzárkózási képessége, stb. Relatív kutatási és fejlesztési potenciál • • az alap és alkalmazott kutatások színvonala, innovációs potenciál, az innováció folyamatossága. • • • • a termelési folyamat környezetbarátsága Szállítási feltételek az energia és alapanyag ellátás

költséghelyzete az energia és alapanyag jelenlegi piacrészesedésének megőrzése A vezetők és beosztottak relatív kvalifikációja • szakképzettség és ítélőképesség, a munkaerő beállítása és kulturális színvonala, az innovációs klíma, a vezetési rendszer minősége, a vállalkozás nyereséghatárai, szinergia stb. • • • A piaci attraktivitás (vonzerő) összetevői Piaci növekedés és piacméret A piac minősége • • • • • • • • • • • • • • az árucsoportok rentabilitása (fedezeti hozzájárulás, tőkeforgás) a piaci életciklusban elfoglalt hely az árpolitika mozgástere technológiai színvonal és innovációs potenciál a technikai know-how megvédési képessége beruházási intenzitás az üzleti vállalkozások versenymagatartása a potenciális vevők száma és struktúrája a vevők tárgyalási erőssége és vásárlási magatartása az új konkurensek fenyegetése az elosztáshoz és

vevőszolgálathoz kapcsolódó követelmények a versenyfeltételek változatossága a helyettesítő termékek fenyegetése versenyklíma, stb. II.2 Marketing Alapanyag és energiaellátás • • • • zavaresély az energia alapanyag ellátásban az alapanyag és energia ár növekedéssel együtt járó gazdaságosság csökkenés a termelési folyamatban alternatív anyag és energiahordozók léte a szállítók tárgyalási erőssége és magatartása, stb. A környezeti helyzet • • • • • • • • a konjunktúra függőség a munkavállalók és szervezeteik pozíciója az infláció hatásai függőség a törvényhozástól függőség a piaci játékszabályoktól az állami beavatkozások kockázata környezetvédelmi intézkedések kereskedelmi fékek, stb. tárgyalási A piac megismerése A piac és a fogyasztó kerül az első helyre, és csak azután jön a termék maga. Ez kicsit furcsán hangzik, de napjainkban a fogyasztó

szükségleteinek a kielégítése számít, és a termék csak ennek része lehet. A piac, a verseny és a vállalkozás Mi a piac? A piac fogalmát sokféle összefüggésben használhatjuk. Például: • • • értékpapírpiac, exportpiac, pénzpiac,árutőzsde. Ezekben a példákban a „piac” azt a helyet jelöli, ahol az árukat adják-veszik. Mi ezeknek a különböző piaci helyszíneknek a közös vonása? Amikor a „piacról” általános értelemben beszélünk, akkor az egész világon hasonlóan működő rendszerre gondolunk. A piac az az egyszerű mód, amelyik által az áruk és szolgáltatások kínálata szervezetté válik, mind hazai, mind nemzetközi szinten. A piac kegyetlen őszinteséggel megmondja az eladónak, hogy terméke sikeres-e vagy sem. Ez az úgynevezett kereslet és kínálat törvénye Ebben a vonatkozásban a piac nagyon hatékony mechanizmus, ami segít eldönteni, hogy melyik terméket és szolgáltatást kínáljuk, és mennyiért.

Mindannyian a piac szereplői vagyunk. Gazdasági társaságoknak a piaci siker a túlélés záloga A „piaci szemlélet” egyre fontosabbá válik a nem gazdasági jellegű szervezetek számára is, kezdve a kórházaktól, az iskolán és az állami hivatalokon keresztül, egészen az önkéntes szervezetekig, a helyi hatóságok szociális szolgáltatásait és még a börtönöket is beleértve. Minden szervezetnek el kell fogadtatnia magát. A termék A kiskereskedők is termékek egész sorozatát mutathatják be, de sokan olyan szervezetnél dolgozunk, ahol a tevékenység nem ölt anyagi formát, például bankban vagy egy lakossági befektetési társaságnál. A „marketinget” és a „terméket” a profittermelő szervezetekkel asszociáljuk. Azonban a nem profitorientált szervezeteknek is egyre növekvő mértékben úgy kell gondolkodniuk, mint az üzleti vállalkozásoknak. A kórház terméke a gyógyítás, az iskoláé az oktatás Verseny Senki nem engedheti

meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a piacot, és mindenki arra kényszerül, hogy felvegye a versenyt. A verseny kemény munkát, világos elképzeléseket, szakértelmet és forrásokat követel. A bukás ára a hanyatlás, a munkahelyek megszüntetése, a csőd, majd a vállalat felszámolása. A siker jutalma a növekedés, a terjeszkedés és a lehetőségek. Így a piaci teljesítmény döntő kérdés minden foglalkoztatott számára az Ön vállalatánál is. A termék életgörbéje A piac a termékek, szolgáltatások vagy bármi más tevékenység értékesítéséből és vásárlásából áll. A piac azonban könyörtelen a termékekkel, és még a legsikeresebb áruk sem maradhatnak örökké a piacon. A piac világa állandóan változik Az alábbi grafikonon bemutatjuk a termékéletgörbét: A grafikonból kitűnik, hogy új termékkel kell annak érdekében megjelenni, hogy piacunk stabil maradjon a harmadik szakaszban, mielőtt a görbe csökkenni kezd.

Marketingszemlélet A marketing fogalma A marketing fogalmát nagyon sokszor az értékesítés, eladásösztönzés vagy reklámozás megjelölésére használják. A marketingszemléletű gondolkodásnak azonban sokkal tágabb a területe. Valójában nagyon sok, elfogadott marketingfogalom van, amelyek csak kismértékben különböznek egymástól. Ezen az alapon a következő megállapításokat tehetjük: ,,A marketingnek bármilyen szükséglet kielégítése érdekében biztosítania kell a piaci sikert.” Ha „kibontjuk” ezt a meghatározást, akkor a marketingtevékenység az alábbi lényeges folyamatokból tevődik össze. • • • Piackutatás o a fogyasztók körének meghatározása, o a fogyasztók szükségleteinek megismerése, o az eladók körének meghatározása. Termékfejlesztés o a szükségleteknek megfelelő termékek fejlesztése, o a megfelelő helyen, a megfelelő időben és a megfelelő módon rendelkezésre álló készletek kialakítása.

Eladásösztönzés és értékesítés o a vevők tájékoztatása a termékről, o a vevők vásárlásának ösztönzése. Még egyszerűbben is meghatározhatjuk a marketing fogalmát. A marketing nem más, mint ami biztosítja, hogy • • • • • a a a a a megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő megfelelő termék, áron, helyen, időben, módona vásárló rendelkezésére álljon. Bármilyen szempontból is közelítjük a fogalmat, a marketingszemlélet a „megfelelő cselekvés” elérésére törekszik. Ezt a megközelítést teljes körű marketingszemléletnek is nevezhetjük, mivel a vállalkozás minden egyes része kapcsolatban van a piaci elismeréssel vagy bukással. Azok a szervezetek, amelyek ennek szellemében gondolkoznak, megértik azt, hogy minden cselekedetüknek a sikert kell szolgálnia. A fogyasztó szükséglete mindenekfelett áll, megelőzi a legkiválóbb termelési szakértelmet vagy az időkihasználás precíz rendszerét és

módszereit is. A piac szükségletei kerülnek az első helyre Piackutatás A piackutatás a piacról szerzett tudásunk gyarapításának állandó folyamatát jelenti, ami döntő jelentőségű a „megfelelő cselekvés” szempontjából. Az a kérdés vetődik fel, hogy milyen tudásra van szükségünk. A legfontosabb tényezők között említhetjük a jelenlegi piac nagyságát és részarányát, valamint a verseny jellegét és erősségét: • • • • • hány ember érdeklődik termékeik iránt körzetükben, várhatóan mennyit költenek ezekre a termékekre, kik a versenytársak, mivel foglalkoznak és hol helyezkednek el, milyenek azok az emberek, akik vásárlók lesznek, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a potenciális vásárlókká váljanak? vásárlók tényleges A fogyasztói piackutatás egyre növekvő mértékben az alábbi területeket vizsgálja: • • az életstílus és a magatartás vizsgálata kerül előtérbe, szemben a

jövedelemmel és a kiadásokkal, a gazdaság egész helyzetének változása, ami nagymértékben meghatározza a hosszabb távú kiadásokat. Ennek következtében a piackutatás lényegét az alábbi módon fogalmazhatnánk meg: a piackutatás azért szükséges, hogy megismerjük a piac jelenlegi helyzetét és változásának várható tendenciáit. A piackutatás jelentőségét minden piaci szervezetnek szem előtt kell tartania, függetlenül annak méreteitől, valamint attól is, hogy termékkel vagy szolgáltatással jelenik-e meg a piacon. A piackutatás nem hoz döntéseket. A döntést a vezetőknek kell meghozniuk, amihez természetesen felhasználhatják a kutatás eredményeit és alkalmazhatnak piaci szakértőket is. A marketing-mix A „marketing-mix” nem tudományos kifejezés, de nagyon lényeges a tartalma, amely kapcsolódik a termék jellemző vonásához. A marketing-mix elemei A marketing-mix azon elemek összessége, amit egy szervezet alkalmaz annak

érdekében, hogy termékét a piacon eladhatóvá tegye. Ezek az elemek megegyeznek azokkal, amelyeket már röviden áttekintettünk a marketingszemléletű gondolkodás tanulmányozásakor: • • • • • • • • megfelelő termék, megfelelő ár, megfelelő hely, megfelelő idő, megfelelő mód. Minden olyan tényezőt, amely hatással van a fogyasztóra - akár tudatában van ennek, akár tudat alatt hat - a marketing-mix részének tekintünk, bizonyos tényezők nagyobb súllyal esnek latba, a fogyasztók néhány tényezőt tudatosan ítélnek meg, míg mások tudat alatt hatnak. A marketing-mix legfontosabb elemei: • • • • • a termék maga, az ár, az eladásösztönzési és értékesítési tevékenység, a termék elérhetősége, a szolgáltatások. A fogyasztók megelégedettségének fenntartása A marketing-mix elemei közvetlenül hatnak a fogyasztók döntésére. A marketing-mix körében találhatók olyan elemek is, amelyek hosszabb

távon fejtik ki hatásukat és hozzájárulnak a fogyasztók lojalitásának a kialakításához. A piaci túlélés szempontjából ezek létfontosságúak még akkor is, ha nem ösztönzik a vásárlót azonnali döntésre. Az emberi tényező szerepe a marketing-mixen belül A marketing-mix bármelyik elemének nagyon kicsi a hatása, de minden kicsi mínusz pont elegendő lehet ahhoz, hogy átadjuk a terepet annak a versenytársnak, amelyik vonzóbb hatást gyakorol a fogyasztóra. Ebben a globális megközelítésben nyilvánvalóvá válik, hogy milyen nagy jelentősége van annak, ahogy egy szervezet és annak munkatársai viszonyulnak a fogyasztókhoz. Minden egyes munkatárstól, akinek köze van a termékhez vagy a fogyasztóhoz, nagymértékben függ a piaci siker vagy bukás. Marketing az egységes európai piacon Mottó: „Az üzleti életnek (a businessnek) egyetlen értelmes megfogalmazása létezik: a vevőteremtés. Ugyanis a vevő az, aki meghatározza, hogy milyen

legyen az üzleti vállalkozás.” (Peter Drucker, 1984) 1 Mielőtt a marketing fogalmi meghatározását részletezzük érdemes néhány előzetes közgazdasági, legfőképpen a mai modern piac kialakulását determináló terminussal megismerkednünk. Korunk minden szakmai közegének képviselői hajlamosak arra, hogy a munkájuk által fémjelzett szakterület működési folyamatainak elméletét tudományosítsák. Az ilyen jellegű „áltudományok” megalkotása azt a kényszerképzetet kelti a külső szemlélőben, hogy az érintett diszciplínával foglalkozók igen képzettek, tevékenységük az egyéb szakterületekétől teljesen eltérő, kimagasló, különös nyomatékkal, jelentőséggel bír. Ez alól a jelenség alól sajnos a „marketingesek” sem vonhatók ki, és nem elhanyagolható az az ártalom sem, amelyet azzal a megnyilvánulással keltenek, hogy egyes piaci profilok marketingje teljesen különböző. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, fontos tudnunk,

hogy a marketing kialakulásához, fejlődéséhez a gazdasági (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) ágazatok átalakulásának intenzitása, valamint az átstrukturálódás vezetett. A XIX és XX század ipari vívmányai, valamint a kereskedelem rohamos fejlődése vezetett oda, hogy a modern kor embere napjainkban zömmel szolgáltatásokból él. Annak ellenére, hogy a marketing egyes elemei a kereskedelmi gyakorlatnak köszönhetően akár több ezer éves múlttal is rendelkeznek, a jelenség maga kifejezetten a XX. század szülötte Magának a fogalomnak megszámlálhatatlan meghatározása, kifejtése, értelmezése van, de napjainkra két megközelítés szerzett a szakirodalomban vezető szerepet: az egyik szerint a marketing nem más, mint egy szemlélet, amelynek megfelelően a piaci tevékenységünket bonyolítani igyekszünk, a másik szerint pedig egy adott termék értékesítésekor alkalmazott tevékenységek összességét jelenti, így ezt marketingmix

elnevezéssel illetik. Két definíciót érdemes áttanulmányozni. A világon a legelsőt az Amerikai Marketing Társaság fogalmazta meg 1948-ban: „A marketing a vállalati tevékenység olyan jellegű kialakítása, amely biztosítja, hogy a termékek és szolgáltatások a termelőtől a fogyasztóhoz vagy felhasználóhoz eljussanak.” 2 A második meghatározás 1992-ben született: „Szűkebb értelemben a marketing olyan vállalati tevékenység, amely a vevők/felhasználók igényeinek kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megszervezi az értékesítést, és befolyásolja a vásárlókat.” 3 () „Tágabb értelemben a marketing a vállalat egészére kiterjedő – a vevőkkel való azonosulást hangsúlyozó – filozófia, szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati felső vezetés feladata, oly módon, hogy a

vállalati résztevékenységek integrációjában a marketingszempontok domináljanak.” () „Kiterjesztett értelemben a marketing minden értékkel rendelkező jószág (termék, szolgáltatás, eszme, ötlet, érzés stb.) cseréje Az üzleti vállalati szférán túl kiterjed az olyan, nem nyereségorientált területekre is, mint pl. oktatás, kultúra, vallás, politika stb” 4 Az idézett kifejtésekből megállapítható, hogy egy igen tágan értelmezhető fogalomkörről – nem csupán fogalomról – van szó, amely a legújabb irányzatok szerint egy olyan összetett, sokoldalú vállalati-vállalkozói szemléletet jelent, amely a piac alapvető kategóriáinak – a keresletnek, a kínálatnak és az árnak – és a folyamatosan változó trendeknek állandó vizsgálaton alapuló harmonizációjára törekszik. Azért sem érdemes külön szakmai marketing-elméleteket „kreálni”, mivel a világban érzékelhető erőteljes globalizációs folyamatok mind a

profitorientált, mind a nonprofit gazdasági ágazatokat nagymértékben egységesítették. A marketingben pedig a közvetlen helyszín, a piac játszik legfőbb szerepet, ahol - bármilyen termékről (szolgáltatásról) is legyen szó - a legoptimálisabb feltételek mellett (minőség, mennyiség, ár, idő) történő értékesítés, illetve profitszerzés (nyereség) a cél. A szó etimológiai értelmezése is alátámasztja az előző okfejtést, mivel a legdurvább magyar fordítás szerint a marketing (angol kifejezés) „piacolást” jelent. Amennyiben hozzárendeljük az évszázados tapasztalatokat és a tudományoskodó elméleteket, akkor eljutunk azoknak az eszközöknek a csoportjához, amelyek kombinatív, váltakozó alkalmazásával tervezett piaci céljaink megvalósíthatók. Ezt nevezi a szakirodalom marketing-mixnek Az értékesítés során minden esetben a fogyasztóra gyakorolt hatás a legfontosabb, így hasonló karakterű termékek esetében nagyon

meghatározó a vásárlók köre. A marketing eszközeinek csoportosítási lehetőségei szinte korlátlanok, ezért egyes fogyasztói csoportok befolyásolása alkalmával más és más szerep tulajdonítható a marketingtevékenységeknek. A klasszikus, McCarthy (1984) által meghatározott, eszközcsoportosítás a 4P elnevezésű, amely a piaci szegmensek, valamint a reklám angol nyelvű kifejezéseinek kezdőbetűit jelenti. Ez a csoportosítás a legelterjedtebb és a legelfogadottabb a szakemberek körében, ami azt is jelenti, hogy egyben a leghatékonyabb. Bauer-Berács nyomán: 1. 2. 3. 4. Termék-termékpolitika (Produkt): magában foglalja a tervezést, fejlesztést, pozicionálást, piaci bevezetést és kivonást, formatervezést, csomagolást, minőség és hasznosságkutatást. Ár-árpolitika (Price): tartalmazza a költségvizsgálatokat, a fogyasztói árelfogadást, az ármeghatározást, az árérzékenység vizsgálatát. Értékesítési politika

(Place-distribution): az értékesítési út megtervezését, a logisztikai és fizikai elosztást, a kereskedelmi formákat, a partnerek kiválasztását és értékelését jelenti. Reklám (Promotion): a kommunikációs elvek és követelmények összességét, az eladásösztönzéshez szükséges PR(kapcsolattartást a nyilvánossággal) és reklámtevékenységet, a reklám intézményi hátterét, a hatásvizsgálatokat és elemzéseket tartalmazza. Az eddig leírtak egyértelműsítik, hogy bármely vállalkozás csak akkor tud eredményesen értékesíteni, ha marketingtevékenysége a piac részterületeinek állandó kutatására is kiterjed. Fogyasztók befolyásolása és marketingelméletek Az előzőekben már említést tettünk arról, hogy a fogyasztók befolyásolása az egyik legfőbb marketingfeladat, ez a tény pedig azt is maga után vonja, hogy a fogyasztói magatartásokat is vizsgálni kell. A jelenlegi modernizációs folyamatok, újszerű technikai

megoldások, termékfejlesztések, a hozzájuk kapcsolt reklám, illetve a konkrét értékesítési folyamat nagyon sokszor teremtenek irracionális, váratlan, visszás helyzeteket. Illusztrációként érdekes lehet ez a történet. A XX. század gazdasági fejlődése, a tőkefelhalmozódás, a politikai átstrukturálódás, valamint a globalizáció világjelenségei egyre több vállalatot serkentettek arra, hogy részt vegyen a nemzetközi piaci versenyben. Mivel saját országán belül nagyon sok vállalkozás eléri a legnagyobb piaci részesedést és a legoptimálisabb fejlettségi és működési szintet, a további növekedés érdekében kénytelen nemzetközi piaci szintérre lépni. A külföldi piac lényegesen különbözhet a saját országon belülitől, ezért hajlamosak a szakemberek nemzetközi marketingről, az Európai Unió létrejötte óta pedig euromarketingről beszélni. Mielőtt az euromarketing fogalomkört értelmeznénk fontos megemlíteni

azokat a motiváló tényezőket, amelyek nemzetközi piaci részvételre késztetik a vállalkozásokat. Bauer-Berács nyomán a fent említett motivációs tényezők öt csoportba sorolhatók: 1. 2. 3. 4. 5. növekedési lehetőség, magasabb profit reménye, költségelőnyök kihasználása, fogyasztókhoz való közelség, versenytársak harca. A motivációs tényezők keletkezése mellett a nemzetközi piacok sajátosságait kell megismerni a vállalkozásoknak ahhoz, hogy kellő módon alkalmazkodni tudjanak azokhoz. A sajátosságok is csoportosíthatók, ide tartoznak: 1. a gazdasági tényezők: jövedelemi szintek, eltérő értékesítési rendszerek, média hozzáférhetősége; 2. a kulturális tényezők: fogyasztói szokások és ízlés, ártárgyalási mentalitás, vásárlói szokások, nyelv, attitűdök; 3. a versenytényezők: meglévő termékek, versenytársak árpolitikája, versenytársak értékesítési monopóliuma, versenytársak megjelenése; 4. a

jogi tényezők: termékszabályozás, szabványok, árellenőrzés, értékesítési korlátozások, hirdetési korlátozások. A felsorolt sajátosságok alapján alakultak ki a nemzetközi gazdaság elméletei, amelyek befolyásolták a marketingelméleteket is, amelyek különböző modellek és stratégiák megjelenéséhez vezettek: „Az etnocentrikus stratégia a belföldi piac felsőbbrendűségét feltételezi, s az ott folytatott marketingtevékenységet változások nélkül kívánja érvényesíteni a külpiacokon is.”() A policentrikus stratégia minden piacot önálló egységként kezel, és a helyi adottságokhoz igazodó egyedi marketingtevékenységet folytat.”() A regionális stratégia egy-egy ország-csoport hasonló piacain követett azonos marketinggyakorlatot jelent.” 6 „A geocentrikus stratégia során a vállalat azonos marketingtevékenységet kíván megvalósítani az egész világon, valamennyi piacon. A globális marketing a differenciálatlan

marketingstratégia olyan speciális esete, amikor a vállalat a különböző nemzeti piacokon azonos marketingeszközöket használ.”7 A nemzetközi marketing Az említett stratégiák alkalmazása határozza meg a nemzetközi marketinget: „A nemzetközi marketingen a külföldi piacokon végzett marketingtevékenységet értjük, ahol a vállalt a differenciálatlan vagy differenciált marketing alkalmazásával alkalmazkodik az egyes piacok sajátosságaihoz.”8 A különbözőség elvén alapuló gondolatsor továbbvitele vezet el bennünket az euromarketinghez, amelyet a nemzetközi marketing sajátos területeként értelmezhetünk. Az Európai Unió országai számára az euromarketing nem más, mint belföldi marketing. A nemzetközi marketingben fontos a kontrollálhatóság fogalma. A vállalatok döntései által meghatározott, azoktól függő elemeket nevezzük kontrollálhatónak, de szólni kell arról, hogy a nemzetközi marketing számos eleme, illetve

folyamata nem, vagy igen nehezen ellenőrizhető. Egyegy külföldi vállalkozásnak kezdetben nincsen befolyása a belföldi politikai, gazdasági, jogi, kulturális, földrajzi és egyéb környezetekre, ezért marketingjében kulcskérdést jelent ezen környezetekhez való alkalmazkodása. Az EU-n kívüli országok vonatkozásában az euromarketing nemzetközinek számít, de néhány szempontból egyszerűsíthető: • • • az EU a legtöbb termék vonatkozásában egységes és egyetlen piacnak tekinthető, a létező piaci különbségek sokkal kisebbek, mint a világpiac több részén, ugyanakkor folyamatosan csökkennek is, sokkal könnyebb feltárni ezeket a minimális eltéréseket egy meglehetősen homogén piacon, mint alapvetően eltérő helyszínek változásait követni. Egy piac marketingszempontú homogenitásának vizsgálatakor kulcskérdésként kell tárgyalni a kulturális környezetet, jelen esetben az életmódot, ennek meghatározó elemeit. Mindenki

tudja, hogy az EU „nemzeti” homogenitást soha nem fog elérni, mivel a történelemre épülő nemzetállami törekvések számos tagországban erőteljesen élnek, az egyes országok lakossága pedig igen eltérő színvonalon él. A nemzetközi marketing azonban meghatározza azokat az elemeket, amelyek alapján a kulturális különbözőség mérhető: értékek, ismeretek, nyelv, képességek, készségek, intézmények, hitek, anyagi kultúra, művészetek, etika, morál, jog, szokások, berögződések, játékok, humor. A kultúra és a marketing A kultúra elemeinek csoportosítása a marketing szempontjából is lényeges, ezt a szakirodalom által megfogalmazott struktúra szerint idézzük: 1. 2. 3. „a kulturális imperatívuszok a kultúra azon elemei, illetve azok a szokások, amiket az idegennek nemcsak el kell fogadnia, de nagyon célszerű követnie is. Ide tartozik az adott kultúra tilalmainak betartása. Ezek gyakorlatilag százszázalékos

imperatívuszok, de vannak olyan imperatívuszok is, ahol a másféle kultúra elfogadása nem kötelező ugyan, de nagyon-nagyon célszerű. Ilyen például az illető ország nyelvén történő reklámozás a kulturális exkluzívok olyan dolgok vagy tevékenységek, amelyek kizárólag az adott kultúra tagjainak vannak fenntartva, idegeneknek ezekben részt venni tilos vagy legalábbis nem tanácsos. A százszázalékos exkluzív nem túl gyakori, a félig exkluzív annál inkább Végeredményben egyes imperatívuszok a másik oldalról nézve exkluzívot jelentenek. a kulturális adiaphora () azt jelenti, hogy más kultúrával kapcsolatba kerülő személy eldöntheti, hogy milyen viselkedési szokások azok, amelyekhez az adott kultúrából idomul és melyekhez nem.”9 A kulturális környezet eltéréseinek szemléletesésére személyes tapasztalatomat kívánom megosztani az olvasóval. A különböző hitek, értékrendek és normák eltérését mi sem bizonyítja

jobban, mint az az eset, amely az előbbi példa kapcsán az egyik világvallás intézményében, egy templomban zajlott. A történet hitelességét személyes jelenlétemmel igazolom. ( szerző) Az eset remekül rávilágít a jogi és etikai kulturális környezet jelentőségére, amely a napi üzleti gyakorlatot is befolyásolja: • • • • • • a versenyjog szabályai országonként jelentősen eltérhetnek, az EU-ban folyamatos egyeztetés és jogharmonizáció zajlik, eltérőek az országok termékgarancia és környezetvédelmi szabályozásai, különböznek a reklámmal és eladásösztönzéssel foglalkozó jogszabályok, legtöbb helyen él a fair trade törvény, amely az árak vertikális és horizontális ármegegyezésnek tilalmát tartalmazza, több országban szabályozzák a kiskereskedelmi egységek nyitva tartását (pl. Ausztria), országonként eltérőek az árukapcsolásra vonatkozó szabályok (egy adott áruhoz ajándékként is csak ugyanabba

az árucsoportba tartozó terméket szabad adni Franciaországban). A nemzetközi üzleti életben öt olyan terület van, ahol etikai kérdések merülhetnek föl: 1. 2. 3. 4. 5. alkalmazottakkal kapcsolatos politika, személyzeti gyakorlat, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, jogtalan üzleti előnyök szerzése, korrupció, emberi- és szabadságjogok. A nemzetközi gyakorlat egységesítése érdekében 1971-ben megjelent a Marketing Kutatási Kódex, amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi és Iparkamara gondozott, illetve létrehozott egy testületet Marketinggyakorlati Nemzetközi Tanács névvel. Piackutatás és globalizáció Minden marketingtervezést, koncepciót meg kell előzzön egy kutatási folyamat, amely két módszer szerint végezhető: primer (elsődleges) vagy helyszíni piackutatási módszerrel, illetve szekunder (másodlagos) vagy íróasztal-piackutatási (desk-research) módszerrel. A helyszíni piackutatás, amelynek során a leghitelesebb információk

szerezhetők be első kézből, igen költséges minden országban, ezért a kisebb vállalkozások a másodkézből kapott adatokat dolgozzák fel íróasztal mellett, helyszíni vizsgálódásokat csak nagyon korlátozott számban, alapos szelekciós tevékenység után végeznek. A piackutatás tevékenysége önálló, komoly üzletággá nőtte ki magát az egész világon, így Európában is. A piackutatásra fordított összeg a világviszonylatban meghaladja a 10 Mrd dollárt Európában a német, francia és angol cégek költenek legtöbbet ilyen célokra. A legnagyobb európai piackutatók sorába az A.CNielsen, az IMS International, a GfK és a Sofres/Cecodis tartozik Mivel a globalizáció a legjelentősebb tendencia a világon, ezért a piaci folyamatok is egységesülnek. Hasonlóak lesznek a termékek, a fogyasztói elvárások, a magatartás, a vásárlási szokások, az eladási technikák, ezért a nagy, legfőképpen multinacionális cégeknek bizonyos mértékig

könnyebb a dolguk, hiszen egyre több vevőt lehet ugyanazzal és ugyanúgy kiszolgálni. A kisebb vállalkozások kizárólag a piac felosztásával, a szegmentációval, a fogyasztói kör leszűkítésével tudnak versenyben maradni. Ezeknek a szegmenseknek meg kell felelnie bizonyos elvárásoknak ahhoz, hogy használhatók legyenek: • • • • a nagyságuk, vásárlóerejük mérhető kell legyen, nagyságuk profitot kell garantáljon, a vevőkörüknek elérhető kell legyen, akcióképességgel kell rendelkezniük. A termékek nemzetközi piacra juttatása nehézségeket okozhat, ezért minden esetben meg kell vizsgálni azt, hogy eredeti formájában a megcélzott országban el lehet-e fogadtatni, vagy a helyi jellegzetességeknek megfelelően változtatni szükséges rajta. Ennek az elvnek megfelelően a nemzetközi marketingben három terméket különböztetünk meg: • az eredeti terméket (core product) • • az aktuális terméket (actual product) a

gazdagított terméket (augmented product). Az utóbbi hordozza az országeredetet, amely a volt szocialista országok termékei esetében a pozicionálás, piaci elhelyezés alkalmával mai napig hátrányokat jelent. Árpolitika, értékestés-ösztönzés és kapcsolat marketing Az árpolitika az egyetlen olyan terület, amelynél a nemzetközi és a belföldi gyakorlat nem mutat jelentős eltéréseket. Itt csupán egy fontos eltérés észlelhető markánsan a cégek versenyében: nem mindegy, hogy áralakító vagy árkövető szerep jut a piacon valakinek. A marketing vonatkozásában fő feladat a konkurencia árainak pontos, naprakész ismerete és várható árváltozásainak előrejelzése, ehhez kiváló dokumentációs rendszer szükséges. Az áruk, termékek, szolgáltatások elosztási rendszerének (disztribúciójának) területén az egész világon átalakulások figyelhetők meg, amely annak köszönhető, hogy a kereskedelmi hálózatok, láncok piaci

pozíciója megerősödött a termelőkével szemben. Ez az átalakulás már Magyarországon is előrehaladott, így az EU piacon már nem érheti meglepetés vállalkozóinkat. Az értékesítés-ösztönzésben a nemzetközi marketing az országos reklámra, propagandára épít, arra a sokat hangoztatott imázsra, amelynek megváltoztatása – negatív berögződések esetén – igen hosszadalmas, a sztereotípiák leküzdése jelentős ráfordításokat igényel. Az alacsony szintű környezettudatosság, a rossz lakossági egészségi állapot, az elhalálozási listákon betöltött vezető szerep, a korrupció, a bürokratikus intézményrendszer és nem utolsó sorban a közepesen fejlett infrastruktúra Magyarországról tartósan negatív képet rögzít. Végül meg kell említeni, hogy az utóbbi, közel másfél évtizedes változássorozat, amely egész Európát érintette, a nemzetközi marketing területére is számottevően kihatott. Az addigi nemzetközi

marketing az üzleti tranzakciókra koncentrálódott, a minőségi tervezést, a minőségi termelést, és a kvalitatív-kvantitatív értékesítést központosította. A változások és a globalizáció viszont áthelyezték a hangsúlyt, létrehozták a kapcsolat marketinget, amely nem a tranzakcióra, hanem a partnerre koncentrál. „A kapcsolatmarketing új szemléletet igényel, ápolásához másfajta szakemberekre van szükség és döntően hosszú távú gondolkodásra. Ez utóbbi az Európában folytatott sikeres marketingnek is a kulcsa.” 10 II. 3 Önismeret Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy mit is jelent az önismeret. Személyiségünk, lelki egészségünk, élettörténetünk olyan sokrétű, hogy nincs – és nem is lehet – egy egységes és objektív mércéje annak, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott személy mennyire ismeri önmagát. A klinikai és egészségpszichológia, az orvostudomány, a természetgyógyászat, továbbá a filozófia,

a vallástudomány, és spirituális világértelmezések azonban egyaránt hangsúlyozzák, hogy az önismeret a kiegyensúlyozott életvitel nagyon lényeges feltétele, hozzájárul a jól működő emberi kapcsolatok megteremtéséhez, és a viselkedés hatékony irányításához. Az önismerettel való foglalkozás az ember tudatos működésének első pillanataitól (az iskoláskortól) jelen van, sőt a saját magunkkal kapcsolatos tudásunk a társas környezetünkben való eligazodást is erősíti. Aktuális működésünk és jövőbeli sorsunk önismeretünk függvényében válhat érthetővé és alakíthatóvá. Az ókori görög jósda falán, Delfiben, a jövendőmondás alaptéziseként jelent meg a szöveg: „Ismerd meg önmagad!” Én-azonosságunk, identitásunk megismerése alapvető szükséglete, velejárója emberi létezésünknek. A legtöbb szakember azt vallja, hogy az önismerettel rendelkező ember a lehető legnagyobb mértékig tisztában van

érzéseivel, motívumaival – ezzel együtt azonban a teljes önismeret lehetetlen vállalkozás. Minél kevesebb azonban a tudat elől rejtett késztetés, annál hatékonyabban tudunk környezetünkhöz alkalmazkodni; értenünk kell ugyanis a legfontosabb motívumok, lelki energiák működtetéséhez. Az önismeret által hatékony valóságészlelőkké válhatunk; nem értjük félre a környezetünk jelzéseit, saját képességeinket nem értékeljük tévesen, nem vállalunk többet a kelleténél, de feladatvállalási helyzetben nem is becsüljük alá magunkat. A jó önismeret lehetőséget ad a megfelelő önértékelésre és mások elfogadására, az önfejlesztésre, és társas helyzetekben hatékony kapcsolatteremtést tesz lehetővé. (A szoros és kielégítő kapcsolatok pedig érzelmi kiegyensúlyozottságot hoznak, ami nélkül alkotóképességünk stagnál vagy csak gyengén működik.) A vállalkozói életstratégia kialakításához

nélkülözhetetlen a kellő mértékű és mélységű önismeret. Önmagunk ismeretére alapozunk a konfliktushelyzetek megoldásánál, az üzleti kapcsolatfelvételnél és a tárgyalásoknál, és általában véve minden szakmai és emberi kihívásnál. A megfelelő belső kvalitásokkal rendelkező és azokat tudatosan használó vállalkozó napjaink megélhetési harca során ezáltal serkentheti vállalata biztonságos működését, munkatársai alkotókedvét és kreativitását. Egyéni hatékonyság Az önismeret szorosan összefügg az egyéni hatékonysággal, azzal a belső forrású „erővel”, befolyással, amelyet társainkra gyakorolunk, miközben számos interperszonális rendszer (pl. család, munkatársak, baráti közösség) tagjaként élünk. A közösségen belüli egymásra hatások vizsgálata lehetővé teszi az egyéni hatékonyság kérdésének mérlegelését. Az egyéni hatékonyság három dimenzióra bontható le: nyíltság, érzékelés,

kommunikáció., jelen esetben a három fogalom a mások felé való félelem nélküli, de biztonságos mederben tartott nyitottságot, mások valósághű észlelését és a kiváló kommunikációs eszköztárat jelenti. Az egyéni hatékonyság kérdéskörét jobban megvilágítja az önismeret egyik széleskörűen használt, egyszerű modellje, a Johari-ablak, amelyet Luft és Ingham (Luft, 1973) dolgozott ki. Johari - ablak Az ábra első negyede a „nyitott én”, a személyiség azon részét jelenti, amely az egyén számára tudatos, és amelyet hajlandó másokkal is megosztani. Ide tartozik a név, a kor, a fizikai megjelenés, egyes nyíltan vállalt családi és munkahelyi kapcsolatok stb. A második negyed, a rejtett én a személyiség azon területeit reprezentálja, amelyek az egyén előtt ugyan ismertek, de amelyeket nem óhajt megosztani másokkal: mindezt tudatosan és szándékosan elrejti a többi személy elől. A beosztottat például zavarhatja, ha

főnöke egy beszélgetés alatt nem kínálja hellyel, mégis, elhallgathatja a véleményét. A főnök viszont azt gondolhatja, hogy a beosztott nem bánja, hogy nem jutott ülőhelyhez, elfogadja ezt a magatartást, mint a hierarchia velejáróját. Mindnyájunknak sok hasonló érzésünk van a zárt területen, amelyeket nem akarunk elmondani a jó viszony érdekében. Sok személyes momentumot titkolunk, mivel azok rossz fényt vetnének ránk: elrendezetlen konfliktusokat, rossz gyermekkori emlékeket, elvarratlan szálakat a múltbeli kapcsolatokban. Minél őszintébb légkör övez bennünket családunkban és a munkahelyünkön, annál kisebb a rejtett zóna a személyiségünkben. A gyermekkori élményeken és tapasztalatokon, továbbá a nevelésen sokban múlik, hogy mit zárunk el a külvilág elől, mi az, amit szégyellünk önmagunkkal kapcsolatban. Az ábrán a harmadik negyed, az én "vak" területe. A vak terület a személy viselkedésének és

stílusának azon aspektusait tartalmazza, amelyeket mások ismernek, ő azonban nem. Lehetnek olyan modorosságaink, amelyeknek nem vagyunk tudatában és amelyeket a többiek furcsának, zavarónak vagy esetleg kellemesnek találnak. Ilyen az is például, ha egy személy például úgy érzi, őszintén érdeklődik, mások véleménye szerint pedig agresszíven lép fel. További példák A negyedik negyed a személyiségnek azt a részét jelöli, amelynek sem az adott személy, sem mások nincsenek tudatában. Ez a negyedik terület az ismeretlen vagy sötét terület, amely megközelíthetetlen mind a személy, mind mások számára. Egyes pszichológusok úgy vélik, igen nagy zónáról van szó, de az csak bizonyos körülmények (például krónikus betegség, halálközeli élmény) hatására vagy speciális eljárások alkalmazása következtében (pl. pszichoanalízis, hipnózis, meditáció) kerül tudatközelbe. A sötét területet sem tudatosan szabályozni, sem

pedig megváltoztatni nem lehet, de ettől az még meghatározza az egyéni hatékonyságot. Valamennyiünk számára komoly kérdés, hogy milyen helyzetben mennyit mutassunk meg magunkból. A nyílt terület kitágítása több lehetőséget nyújt az önmegvalósításra és a másokkal való kapcsolatteremtésre, másrészt, ha valakit túlságosan is beengedünk a személyes terünkbe, azzal csak magunknak ártunk, mivel visszaélhet a bizalmunkkal. A vállalkozó üzleti pozícióját erősen veszélyezteti, ha túl sok mindent tár fel, ha viszont túlságosan zárkózott, a másokkal való kapcsolatteremtése szenved zavart, ami megint csak az üzlet kárára válik. A rejtett zóna megismerése vagy feltárása általában nagyobb intimitásszintet, fokozottabb bizalmat eredményez – és erre az üzleti életben nagy szükség is lehet. A vállalkozókban gyakran fogalmazódik meg az a kérdés is: hogyan vegyünk rá hozzánk közel álló (esetenként pedig hozzánk

nem olyan közel álló, hanem manipulálni szándékozott) embertársakat, hogy új információkat áruljanak el a rejtett zónájukról? Kétségtelen, hogy a tárgyalásnál és egyéb, versengést feltételező kommunikációs helyzetekben a vállalkozók nagyon sokszor a rejtett, titkolt információkat hasznosítják előnyszerzés céljából. Saját munkaközösségünkben viszont ezzel együtt a megtudott „titkokkal” nem célszerű visszaélnünk: elveszítjük munkatársaink bizalmát. A nyitott, rejtett illetve zárt terület aránya eltérő személyiségtípusokra utalhat. Bizonyos személyiségtípusok (magabiztos, könnyen érzékelő, hallgató, őszinte, feladatorientált és nyílt) hatékonysága erős, míg másoké (nehezen érzékelő, túlságosan óvatos, zárkózott, egocentrikus, zárt, felszínes) gyenge. Nyitott terület . . Kicsi Kicsi Nagy Nagy Vak terület Rejtett, zárt terület Nagy Nagy Kicsi Kicsi . . Nagy Nagy Kicsi Kicsi . .

Hatékonyság Típus Magas Alacsony Magas Alacsony Magabiztos Nehezen érzékel Könnyen érzékel Túl óvatos Magas Alacsony Magas Alacsony Inkább hallgat Zárkózott Őszinte Egocentrikus Magas Alacsony Alacsony Magas Feladatorientált Zárt Felszínes Nyílt A személyiségzónák aránya szerint meghatározható személyiségtípusok és hatékonyságuk Énkép A legfontosabb pedagógiai és pszichológiai elméletek is nyilvánvalóvá tették, hogy az önismeret fejlesztéséhez mások visszajelzésére van szükségünk. Énképünk négy fontos forrásból táplálkozik, s mint azt az alábbi ábra mutatja, a társas környezet különböző szempontjai alakítják: a társadalom, a velünk közvetlen interakcióban álló fontos emberek és csoportok (referenciacsoportok), továbbá saját tudatos törekvéseink. Az énkép forrásai Valamennyi jelzett közösségtől nap mint nap sok (bár nagyon sokszor nem kielégítő minőségű) információt kapunk arról,

hogy megfelelünk-e a normának, az elvárásoknak, az „átlagnak”, visszajelzések érkeznek hozzánk, hogy jól helytállunk-e életünkben, vagy változtatnunk kellene. Az effajta visszacsatolás akár tervezhető is, személyiségépítő foglalkozásokon fejlesztő jelleggel adják. A visszacsatolás lényege egy adott viselkedés leírása és a másokra tett hatás visszajelzése. Az egyén ezáltal fokozottan tudatosíthatja, mi az, amivel másokban rokonszenvet, és mi, amivel ellenszenvet kelt, innentől pedig és a viselkedésének hatását tudatosabban tervezheti. Minél érettebb a személyiség, annál közelebb kerül saját belső világa megértéséhez, annál pontosabban észlel másokat és a mások róla alkotott képét, továbbá annál nagyobb esélye van a lelki egyensúlyra is. A személyiség érettségének pszichológiai kritériumai: • • • • • • • • • • • Problémafókuszú gondolkodás – Az érett személyiség nem

menekül a gondok elől, hanem gondos mérlegelésük után megtalálja a legmegfelelőbb utat azok alapos kezelésére, mégpedig az adott helyzet függvényében legeredményesebb megoldást választja, anélkül, hogy saját személyisége sérülést szenvedne. Eredményes alkalmazkodás fizikai és társadalmi téren – Az érett személyiség tudja, mikor, milyen helyzetben milyen viselkedésrepertoárra van szükség, és mindig azt a cselekvést választja, amelyik sikerre vihet. Egyensúly az ösztönélet és az erkölcsi szabályrendszer (ösztön-én és felettes-én) közt – Az érett személyiség játékosan, örömteli elmélyüléssel tud részt venni adott helyzetekben, de használja a morális fékrendszerét is, és akkor örül, akkor viselkedik felszabadultan, amikor annak helye és ideje van. Viselkedését rugalmas, de állandó, bevált belső szabályok irányítják, rendelkezik önkontrollal és frusztrációs toleranciával, a kellemetlen feszültségek

elviselésére való képességgel. Sokoldalú érdeklődés – Az igazán alkotó személyiségek mindig sokoldalúak, életükben sok mindenféle tevékenységet folytatnak. A beszűkültség, rugalmatlanság egyértelműen akadálya a személy jó közérzetének és alkalmazkodásának. Tág idődimenzió – az érett személyiség élete nem „feldarabolt”, hanem egységes, összefüggő „útként”, akár „óceáni élményként” ragadható meg. A múlt, a jelen és a jövő egymásba fűződésével a személy átlátja mindazt, ami jelentős volt az életében, és tapasztalataival felvértezve láthat neki az esetleges frusztrációk felszámolásának. Interdependencia – Az érett személyiség önálló, nem függ másoktól, és mégis mások társaságában érzi jól magát, egymásra utaltságot tart fenn. Míg a kóros függés „megbetegítő”, kreativitást csökkentő hatással bírhat, a biztonságos, harmonikus kapcsolatok (pl. család, rokonok,

barátok) egy életre elég, vagy legalábbis a hétköznapi munkához teljesen elegendő feltöltődést adnak. A jól megválasztott kapcsolatok belsőségesek, megfelelő „hőfokúak” az egyén számára, intim közelséget tesznek lehetővé. Torzításmentesség – az érett személyiség nem kényszerül elferdíteni a maga számára a valóságot, úgy látja a dolgokat, ahogyan azok történnek, és el tudja viselni az ezzel járó megterhelést. Az érett személyiség pozitívan viszonyul a környezete iránt, egész életére jellemző az „életigenlés”, amelyhez kapcsolódik a spontán, szabad önkifejezés és gondolkodásmód. Szociális érzékenység – Az érett személyiség társas készségeit (például beszédkészségek, humor) latba vetve a legtöbb társas-kommunikációs helyzetben a számára lehető legkedvezőbb megnyilvánulási módot választja. Fejlett erkölcsi érzék – amely túllép a társas konvenciók merev elfogadásán, a jutalmak

és büntetések kiváltotta álerkölcsösségeken. Ezzel együtt természetesen az érett személyiség elfogadja az adott közösség normáit. Humorérzék – Az érett személyiség humora nem destruktív jellegű, inkább intellektuális, átgondolt, „poénos”. Reális önismeret A reális önismeretet gátló tényezők közül kiemelhetjük – mint már utaltunk is rá – a személyiség éretlenségét, a túlságosan negatív (önbecsmérlő) vagy túlságosan pozitív önértékelést („beképzeltség”), a rugalmatlan személyiséget. A túlságosan negatív önértékelés a depressziósokra jellemző szűk, torzításoktól terhes látószöggel terheli meg életünket, míg túl pozitív önértékelés esetén nem vagyunk nyitottak mások felé, nem fogadjuk el a visszajelzéseiket, és ily módon elzárjuk magunk elől a fejlődés lehetőségét. A személyiség rugalmassága, fejlődőképessége jelzi, hogy mennyire áll szándékunkban változni,

alkalmazkodni, és elfogadni a minket alakító környezeti hatásokat – amennyiben mereven ragaszkodunk saját előzetes elképzeléseinkhez, csak nagyon nehezen mélyedhetünk el rejtett világunkban. Annak a személynek, aki helyes, reális képet törekszik alkotni magáról, legalábbis a következő kérdéseket kell valósághűen, hitelesen és magabiztosan megválaszolnia önmaga számára: • • • • • • Kinek érzem magam? Milyen vagyok én? Hol a helyem a világban? Kik fontosak nekem? Miben vagyok a legjobb? Milyen a jelenlegi munkám? Szívesen dolgozom-e együtt a munkatársaimmal? Milyen helyzeteket kedvelek és melyektől húzódozom a munkahelyemen? Milyen vagyok az emberekkel? Társaságkedvelőnek érzem-e magam? Mivel tudok kitűnni embertársaim között, például társaságban? Inkább beszélni szeretek vagy hallgatni? Mások valóban érzik-e, hogy jó velem együtt társaságban lenni? Mivel és hogyan „fogok meg” másokat? Kikkel

jövök ki jól, és milyen típusú embereket nem kedvelek? Mihez van tehetségem? Melyik belső tulajdonság a fő erényem munkahelyemen és általában az életemben? Mindez hogy befolyásolja azt, ahogyan élem az életem? Melyek a fő személyiségbeli gyengeségeim, mit teszek ezek ellen, és ezek hozzájárulnak-e, hogy bizonyos akadályokat nehezen veszek az életemben? Tudok-e önállóan dolgozni és ténykedni, vagy mindig más támogatását igénylem? Függőnek érzem-e magam valakitől? Szeretek-e másokat követni vagy inkább a magam útját járom? Kreatívnak érzem-e magam, vagy inkább a szabályokat követem, a rutinfeladatokat kedvelem? Hogyan bírom a kötöttséget, a kötött munkarendet? Szeretem-e én magam megalkotni a magam szabályait? A vállalkozó számára azért is különösen fontosak ezek a kérdések, mert gondos mérlegelésük által tisztába jöhet azzal, hogy munkahelyén milyen feladatköröket lásson el önmaga, és mit bízzon inkább

másra. Mindez abban is segíthet, hogy a vállalkozások kényes, nehéz időszakaikban is megőrizzék életképességüket, a vezető pedig szakértői tekintélyt tartson fenn, ahelyett, hogy túlságosan apró ügyekre pazarolná tehetségét. Ha a vállalatvezető indulásból tudja, mihez van igazi tehetsége és affinitása, jövőképét, élettervét ehhez igazítva komoly üzleti sikereket érhet el (természetesen akkor, ha ehhez más feltételek is adottak). A tervezés hozzásegíti, hogy lépéseit ne a vak véletlen vezérelje, hanem sorsát kézben tartsa, és – ahogyan ezt más írásainkban már részletesen kifejtettük – „belső” kontrollt gyakoroljon élete felett. A szakirodalmi összegzések szerint az önismeret többé-kevésbé reális és kielégítő, ha pontos, a valóságnak megfelelő képet tudunk kialakítani életünk három fontos területéről: a. b. c. személyes irányultság – magabiztosság, határozottság, konfliktus- és

stresszkezelés, önbizalom és önértékelés erkölcsi érzék – becsületesség, megbízhatóság, önfegyelem, lelkiismeretesség, segítőkészség helyzetfelismerési képesség – döntésképesség, kockázatvállalás, problémamegoldás, gyakorlatiasság, megfigyelőképesség Végezetül, az önismeret és a lelki egészség kölcsönhatására is markánsan utaló Harris modellt mutatjuk be. A modell láttán világossá válik, hogy a nagyobb önismeret nemcsak a személyiség fokozott integritását eredményezi, hanem egészen egyszerűen feltétele mások elfogadásának és minden emberi viszony jó minőségének. Ez talán a laikus számára kissé meglepőnek tűnik, a pszichológusok szerint azonban a másokkal való jó viszony alapja nem más, mint a saját magunkkal kialakított harmonikus „kapcsolat”. Nem másoktól, mások hatására kerülünk magunkkal jó viszonyba, hanem az önmagunkkal kialakított jó kapcsolatunk eredménye a személyközi

viszonyok harmóniája. Az önmagunkhoz és másokhoz való viszony négy lehetséges változata Harris mátrixa szerint: a. Én OK vagyok, Te is OK vagy velem. b. Én OK vagyok, de Te nem vagy OK velem. c. Én d. Sem nem én, sem vagyok OK, de Te OK vagy velem. Te nem vagyunk OK-k egymással. 4. ábra: Harris mátrixa Az a.) kockában láthatjuk az optimális helyzetet, amikor az egyén magában és másokban is bízik, és alapjában véve jól helytáll az életében. Akinél ez az életérzés dominál, nagy valószínűséggel önismereti téren is jeleskedik vagy jeleskedhet. A b) esetben a csalódott ember hozzáállását látjuk, aki valamilyen hátrányos élethelyzet okán nem mer megnyílni mások előtt, nem mer hitelesen kitárulkozni, fél az újabb lelki sebektől – az ő számára fontos önismereti út lehet a csalódások feldolgozása és a belőlük való okulás. A c) ábrán az önbizalomhiány esetéről van szó, amikor az egyén nem bízik a

képességeiben, és ezáltal nem is mer teljesíteni, még akkor sem, ha egyébként képes lenne rá. Az ilyen személy számára a szorongások felszámolása, a képességek reális értékelése visz közelebb a személyes hatékonysághoz. Végezetül, a mások iránt és önmaga iránt is bizalmatlan d.) személynek komolyabb lelki segítségre van szüksége, mivel nagy valószínűséggel családi szocializációjában keresendő az oka annak, hogy sem önmagával, sem pedig a környezettel nem tud egyensúlyba kerülni. A hétköznapokban sok olyan viszonnyal találkozunk egyébként, amelyben – látszólag – az egyik fél „beteg”, a másik pedig a szenvedő alany. A rendszerszemlélet lélektani modellje keretében viszont másról van szó: a hiányos önismeretű, lelkileg sérült társak kapcsolatáról, amelyben annak ellenére, hogy a legfeltűnőbb viselkedésű egyén kapja a „beteg” címkét, valójában az egész közösséggel (munkahellyel,

családdal) van gond, és csak szervezett változtatással érhető el javulás. Mindegyik félnek egyaránt alakítania kell a viselkedésén, hogy maga a rendszer is változzon. Rendszerszemléleti nézőpontból egyébként értelmét veszíti sok olyan előítélet is, amely a pszichológusokat és szakmájukat negatív előítéletekkel minősíti: az önismeret fokozását semmi esetre sem csak a ritka „betegeknek” ajánljuk, hanem mindazoknak, akik környezetében probléma fordul elő, és jól (de nem tökéletesen) beilleszkedő embertársainknak is. Csalódik az az ember, aki az önismeret megszerzésének kész „receptjét”, sémáját kutatja. Nincs hozzá egységes út, ezért csak néhány dolgot sugallhatunk biztosan: belső valóságunkhoz segítő szakemberek sokaságának vezetésével egyaránt közelebb juthatunk, továbbá a tapasztalás, a másokkal való kapcsolattartás, és a magunkban való elmélyedés is segíthet. Feltétel azonban, hogy tudjunk

és akarjunk változni. Az önismeret megszerzése nem egyszerű dolog; sokszor negatív érzések, fájó emlékek sokasága vezet el bennünket odáig, hogy egyre többet tanuljunk önmagunkról – sokszor ez az ára annak is, hogy életünket hatékonyan élhessük – nemhiába idézik sokan a filozófiából, Nietzsche művéből közismertté vált mondást: „Ami nem öl meg, az megerősít” III. A vállalkozás indítása III. 1 A vállalkozások működési formái Az üzleti szervezetek jellemzése A gazdasági szervezetek az emberek és egyének körülhatárolt csoportjai, a társadalom sajátos gazdálkodást folytató, az emberi szükségletek kielégítésére irányuló, javakat és szolgáltatásokat kibocsátó intézményei. Alapvető céljaik eltérőek, de valamennyire jellemző az üzletszerűség, a munkamegosztásban elfoglalt sajátos hely és küldetés megléte. Az üzleti szervezeteket csoportosíthatjuk • Tulajdonforma szerint Alapvető cél

szerint • • • • magántulajdonban lévő szervezetek: o egyéni vállalkozások o gazdasági társaságok o szövetkezetek állami tulajdonban lévő szervezetek vegyes (állami és magán) tulajdonban lévő szervezetek primer szektorhoz tartozó pl. kitermelő iparban, mezőgazdaságban működő szervezetek szekunder szektorhoz tartozó pl. feldolgozóiparban, építőiparban • Működési cél szerint Struktúra alapján Piactípusaik szerint Szervezeti formájuk szerint működő szervezetek tercier szektorhoz tartozó pl. szállító, hírközlési szervezetek • • nyereségorientált (forprofit) szervezetek nem nyereségorientált (nonprofit) szervezetek pl. alapítványok, egyesületek • • vállalkozási jellegű pl. ipari, szolgáltató, kereskedelmi vállalkozások költségvetési jellegű pl. iskolák, bíróságok, önkormányzatok • • • árupiacon működő szervezetek pl. vállalatok pénz- és tőkepiacon működő szervezetek

pl. bankok munkapiacon működő szervezetek pl. állásközvetítő cégek • • egyéni vállalkozás társas vállalkozás, gazdasági társaságok A vállalkozás Az üzleti vállalkozás vagy röviden vállalkozás olyan tevékenység, amelynek célja valamilyen, általában fogyasztói igény kielégítése. Ilyen megközelítéssel vállalkozásról akkor beszélhetünk, ha az üzleti szervezet megfelel a vállalkozási kritériumoknak: • • • • a vállalkozás alapítói saját tőkéjüket kockáztatják, amikor a nyereségszerzés reményében valamilyen kibocsátó tevékenység szervezését és működtetését kezdeményezik, illetve fogyasztói igény kielégítését megcélzó tevékenységet alapítanak, önálló szervezet jogilag és eszközei feletti rendelkezési jogosultsága tekintetében, gazdasági döntéseit önállóan hozza, költségeit saját bevételeiből fedezi, illetve képes nyereséget termelni, a vállalkozás valós piacon működik

olyan gazdasági-társadalmi rendszerben, ahol a szervezet az állandó megmérettetés kényszere alatt áll. Vállalkozási formák A vállalkozási tevékenység megkezdése, a vállalkozás alapítása előtt számba kell venni a lehetséges vállalkozási formákat. Sokféle lehetőség közül választhatunk, a legfontosabb, hogy olyan vállalkozási formát válasszunk, amely a legjobban szolgálja kitűzött céljainkat, számunkra több előnnyel mint hátránnyal jár, melyik társasági forma felel meg leginkább a pénzügyi, vagyoni és személyi viszonyoknak. A vállalkozási formák csoportosítása: • • • • Egyéni vállalkozás Gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat, egyesülés) Szövetkezet Egyéb speciális formák (pl.: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet, koncessziós társaság, szerencsejáték, leányvállalat stb.) Az

egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V törvény biztosítja a vállalkozói szabadságot minden magánszemély részére, akiknek megfelelő szaktudásuk, kockáztatható üzleti tőkéjük is van, és nem félnek annak kockáztatásától. Egyéni vállalkozóról akkor beszélhetünk, ha az üzletszerű gazdasági tevékenységet devizabelföldi, természetes személy végzi. Devizabelföldi minden magyar állampolgár és a külföldiek közül az, aki Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. Előnyök • • • • • • • • • • Hátrányok egyszerű szervezet alacsony alapítási költség (kb. 10000 Ft) nincs kötött tőkeigény a vállalkozó egymaga tartja kézben az egész vállalkozást változatos érvényesülési lehetőség a könyvelést nem kell könyvvizsgálóval auditáltatni könnyen megszüntethető örökölhető, örökös által folytatható egyszerű adózási eljárást (EVA,

átalányadózás) is vállalhat alakulhat egyéni céggé • • • • • nehéz a tőke növelése a vállalkozás eladása nem lehetséges (személyesen kell folytatni) a vállalkozó teljes és korlátlan felelőssége egyedüli döntéshozatal a hitelhez jutás nehézkes Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése A tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az egyéni vállalkozó rendelkezzen egyéni vállalkozói igazolvánnyal, amelynek kiadására a területileg illetékes jegyző jogosult. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítása a területileg illetékes (a vállalkozás székhelye szerinti) okmányirodán történik, a helyben benyújtott kérelem alapján, a jogszabályban meghatározott adattartalommal. A kérelemhez mellékelni kell az érvényes, 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt - külföldi kérelmező esetében a büntetlenségét igazoló okirat hiteles magyar fordítását is. A kérelemhez mellékelt

okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hivatalos másolatban, külföldön kiállított okiratot hiteles magyar fordításban kell csatolni. Az egyéni vállalkozói igazolvány kibocsátásának államigazgatási eljárásban 30 napos eljárási határideje van, eljárási illetéke megegyezik az elsőfokú államigazgatási eljárás illetékével. A vállalkozói igazolvány kiváltása A vállalkozói igazolvány kiváltásának feltételei: • • • a cselekvőképesség (18. életév betöltése, illetve legyen tudatában cselekvésének következményeivel) magyarországi állandó lakóhely ne legyen eltiltva az egyéni vállalkozás gyakorlásától. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: • • • • • akit gazdasági vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek vagy egyéb szándékos bűncselekmény miatt 1 évnél hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek illetőleg

foglalkozásától eltiltották, aki jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkozási tilalom alá esik, aki más gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, • akinek korábbi vállalkozói igazolványát a tartozás nyugdíjjárulék vagy adótartozás miatt – visszavonták. kiegyenlítéséig – TB-járulék, Az egyéni vállalkozók csak néhány jogszabály által felsorolt tevékenységet nem folytathatnak (pl. egészségügyi vagy szociális szolgáltatótevékenységet, illetve az állam monopóliumaként fenntartott, csak koncesszió keretében folytatható tevékenységet). A vállalkozói igazolvány igényléséhez a fentebb felsorolt feltételek meglétén kívül • • ha jogszabály előírja, szakmai képesítést igazoló bizonyítvány, és bizonyos tevékenységek gyakorlásához különböző szakhatósági szükségesek. engedélyek Ha a vállalkozó olyan tevékenységet végez, amelynek eredményeként

egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatások léphetnek fel, telepengedélyt kell kiváltani (a telep székhelye szerint illetékes önkormányzatnál). Szakhatósági engedélyek akkor szükségesek, ha a vállalkozás olyan jellegű tevékenységet végez, amelyhez jogszabály előírja ezek beszerzését. Ilyenek: • • • • tűzoltóság engedélye ÁNTSZ engedélye (élelmiszer gyártása vagy forgalmazása esetén) rendőrség engedélye (a közbiztonságot veszélyeztető tevékenység; pl. vendéglátóhelyiség) Szerencsejáték Felügyelet (játékautomaták üzemeletetése). Az igazolvány pótlását kell kérni, ha az elveszett, ellopták vagy megrongálódott. Ebben az esetben a kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani azzal az eltéréssel, hogy a kérelemhez az előírt mellékleteket nem kell csatolni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a megrongálódott igazolványt le kell

adni. A gazdasági társaságok Gazdasági társaság két vagy több tulajdonos által alapított üzleti vállalkozás, amelyben a tulajdonosok megosztják egymás között a vállalkozás eredményét és a vezetés felelősségét is. Közös jellemzői: • • • • • • • üzletszerű gazdasági tevékenység végzése vagyoni hozzájárulás a működéshez (kivétel az egyesülés, ennél nem kötelező), vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy apport alapítója bárki lehet; természetes személy (magyar, külföldi, kiskorú), és/vagy önálló jogi személy tagok közös kockázatvállalása saját cégnév alatti jogalanyiság (magának a cégnek lehetnek a tulajdonosoktól független jogai és kötelezettségei) a gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el a gazdasági társaságra vonatkozó tények és adatok nyilvánosak. A gazdasági társaságok jellemzői Közkereseti társaság (Kkt.) Közkereseti

társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségvállalásuk mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, alapítása társasági szerződéshez kötött, a tagok személyes közreműködésre kötelezettek. A társaság alapításához nem szükséges alaptőke vagy pénzbeli hozzájárulás. Minden tag 1 szavazattal bír. A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amely az ellenőrzést is ellátja Az ügyvezetést egy vagy több tag láthatja el. Könyvvizsgáló alkalmazása nem kötelező Betéti társaság (Bt.) Betéti társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért, s legalább egy másik tag

(kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátolt. A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a társaság cégnevében. A társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, alapítása társasági szerződés megkötésével lehetséges. Az alapításban kültag jogi személy is lehet Az alapítás alaptőkét nem igényel, pénzbeli hozzájárulást nem igényel. A tagokat vagyoni hozzájárulás arányos szavazati jog illeti meg. A kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, az ügyvezetést a beltag látja el. A társaság működése feletti ellenőrzést a taggyűlés látja el, könyvvizsgáló alkalmazása nem kötelező (kivételesen jogszabály előírhatja). Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Korlátolt felelősségű társaság olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével

(jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét, és a társasági szerződésben esetleg rögzített egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Alapítása társasági szerződéshez kötött, a tagok nem toborozhatók, egyéni elhatározásuk és saját belátásuk alapján vesznek részt a társaság alapításában. Kft alapítása estén az alapító tőke 3 millió Ft, amelyből minimum 30%-nak, de legalább 1 millió forintnak készpénzben kell rendelkezésre állni, a fennmaradó rész lehet vagyoni apport. A tagok vagyoni hozzájárulásuk mértékének megfelelő üzletrésszel rendelkeznek, amely felett önállóan rendelkezhetnek. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés A kft. ügyvezetését ügyvezető látja el, akit a tagok választanak (nem feltétlenül a tulajdonosok közül). A társaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a

felügyelő bizottság látja el, amelynek tagjait a tulajdonosok delegálják. Könyvvizsgáló alkalmazása 50 millió Ft törzstőke felett kötelező (kivételesen jogszabály előírhatja egyéb esetben is). Egyszemélyes kft. alapításakor alapító okirat készül, könyvvizsgáló alkalmazása kötelező. Részvénytársaság (Rt.) Részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelynél a tagok nyíltan toborozhatók vagy zártan megállapodnak, felelősségük a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel, azaz felelőssége korlátolt. A részvénytársaság alapító dokumentuma az alapszabály A társaság alapító tőkéje minimum 20 millió Ft, amelyből minimum 30 %-nak készpénzben kell

rendelkezésre állnia az alapításkor. A tagok jogait részvényeik testesítik meg A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. Az ügyvezetést az igazgatóság (vezérigazgatóság) látja el. A gazdasági tevékenység feletti ellenőrzést a felügyelő bizottság látja el. A számviteli-pénzügyi ellenőrzés végrehajtására könyvvizsgáló alkalmazása kötelező. Az egyszemélyes részvénytársaság jellemzői megegyeznek a fentiekkel. Közös vállalat (Kv.) Közös vállalat a tagok által alapított olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amely a tagjai (csak jogi személyek lehetnek) által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonnal felel kötelezettségeiért. A közös vállalat a tagok tevékenységét kiegészítő tevékenységet végez, vagy közös beszerzést, értékesítést vagy fejlesztést lát el; a tőkét a nagyobb nyereség érdekében egyesítik. A közös vállalat társasági szerződéssel

alapítható, alapító tőke és pénzbeli hozzájárulás nem feltétele az alapításnak. A tagok vagyoni hozzájárulásukkal arányos szavazati jog illeti meg A tagok felelősség vállalása kezesi felelősségvállalás, amely a vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelő vagyoni érték erejéig tart. A társaság legfőbb szerve az igazgatótanács, ügyvezetője az igazgató. Ellenőrzésére választható lehetőség a felügyelő bizottság alkalmazása, könyvvizsgáló alkalmazása nem kötelező (kivételesen jogszabály előírhatja). Egyesülés A tagok gazdálkodása eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenysége összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított kooperációs társaság. Saját nyereségre nem törekszik, a vagyonát meghaladó tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyesülés alapítását társasági szerződésbe foglalják, ahol az alapítók csak jogi személyek

lehetnek, maga a társaság is jogi személyiséggel rendelkezik. Alapítótőke szolgáltatása, valamint az alapításkor pénzbeli hozzájárulás nem előírás A tagok jogait a társasági szerződés rögzíti. A társaság legfőbb szerve az igazgatótanács, ügyvezetését az igazgató látja el. Az ellenőrzést elláthatja a felügyelő bizottság, alkalmazása nem kötelező, csak úgy mint a könyvvizsgálóé sem. A gazdasági társaságok alapításának előnyei és hátrányai Előnyei • • • több személy könnyebben teremti elő a szükséges tőkét, így fejlettebb, drágább eszközökkel rendelkező, nagyobb beruházásokra alkalmas céget lehet alapítani, megoszlik a kockázat több személy között, bizonyos esetekben a felelősség korlátolt, a tulajdoni részesedés szabadon (bizonyos esetekben jogi korlátozásokkal) értékesíthető. Hátrányai • • • • • a tulajdonostársak nem körültekintő kiválasztása esetén konfliktus

keletkezhet a működés során, ami akár csődeljárás, illetve felszámolás előzménye is lehet, általában bonyolultabb könyvvezetést, adminisztrációt igényel, költséges az alapítása, megszüntetése nehézkes, a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, amely e hatáskörében eljárva hatósági jogkört is gyakorol a társaság felett. Milyen esetben célszerű választani az egyes társasági formákat? Közkereseti társaság • • • a személyes közreműködési kötelezettség miatt, munkanélkülivé vált családoknak, barátoknak, jó ismerősöknek. csak olyan közeli kapcsolatban lévő személyeknek, akik maximálisan megbíznak egymásban az egyetemleges és korlátlan felelősség miatt. olyan személyeknek, akik előnyben részesítik az egyszerű adózást, mivel bizonyos feltételek esetén az egyszerűsített vállalkozási adó szabályai szerinti adózást is választhatják. Betéti társaság • • • olyan

személyeknek, akik ötletekkel, kreativitással, vezetőkészséggel, némi tőkével rendelkeznek (beltag), és olyan tőkével rendelkező személyeknek, akik ezt akarják befektetni, de nem akarnak a tevékenységben részt venni (kültag). nem rendelkeznek az alapításkor tőkeerős társaság alapításához szükséges alaptőkével. egyszerűsített vállalkozási adózási módot is választhat. Korlátolt felelősségű társaság • • • • • • olyan személyeknek, akik egy nagyobb, tőkeerős vállalkozást szeretnének alapítani. nem kötelező a személyes közreműködés. korlátozott a felelősségvállalás. a korlátolt felelősségű társaság a kis vagy közepes méretű és tőkeerejű 10-20 tagnál rendszerint nem nagyobb létszámú vállalkozások legelterjedtebb formája. alapítása viszonylag egyszerű, a szervezeti felépítése sem különül el a tagoktól, akik ezáltal közvetlenül is részt vehetnek a társaság ügyeinek

intézésében. hátrány, hogy nehézkes az üzletrészek értékesítése, a többi alapító tagnak elővásárlási joga van, de az újabb alapító tag kiválasztásába is beleszólhatnak. Részvénytársaság • • a kis megtakarítások is bevonhatók, könnyen emelhető a tőke újabb részvények kibocsátásával. a részvényesek felelőssége a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. Közös vállalat • azoknak a jogi személyiségű vállalkozásoknak, amelyek a tőke egyesítésével nagyobb profitot szeretnének elérni. Egyesülés • azoknak a jogi személyiségű vállalkozásoknak, amelyek a benne résztvevő tagok szakmai érdekképviseletének ellátását várják el a vállalkozástól. A szövetkezetek A szövetkezet a csoportos vállalkozások egyik hosszú múltra visszatekintő formája. Sokféle típusa alakult ki, attól függően, hogy termelői, szolgáltatói vagy fogyasztói célú

szövetkezetről van-e szó. Általános jellemzőjük a belépés nyitottsága és önkéntessége, a demokratikus önkormányzat, a tagok kölcsönös segítése és támogatása. Magyarországon a szövetkezetek alapítását az 1992. évi I törvény szabályozza A szövetkezet jellemzői: • • • • • • • • önálló jogi személy, azaz a vállalat kötelezettségeiért a saját vagyonával felel a tag nem felel a szövetkezet tartozásáért minimum 5 tag alapíthatja, kivéve az iskolai- és hitelszövetkezetet, mert ezeknél 15 tag szükséges a tag a belépéskor részjegyeket jegyez, és így a működéskor üzletrészt szerezhet az induló vagyon minimális nagysága nincs meghatározva a vagyonuk meghatározott hányadát, úgynevezett fel nem osztható vagyonként el kell különíteniük a tagok általában személyesen közreműködnek a szövetkezet munkájában, de ez nem kötelező „egy tag, egy szavazat” elve érvényesül (demokratikusság)

• • • vezető szervei: taggyűlés vagy közgyűlés, igazgatóság, igazgató ellenőrző szerve: felügyelő bizottság törvényes működését a könyvvizsgáló biztosítja. Napjainkban, várhatóan, a szövetkezeti elveket betartó, újonnan létesülő vállalkozások száma gyarapodni fog, mind a mezőgazdaságban, de az értékesítés területén is. Kis és középvállalkozások általános jellemzése az Európai Unióban Az EU-tagállamok a 80-as évek közepén - alapvetően a belső piac kiteljesedésének a kisvállalkozásokra gyakorolt hatásait elemezve felismerték, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben, ezért széles körben elismerték a kkv-k megkülönböztetett szabályozásának szükségességét. Az uniós szabályozás fő célja a kkv-k fejlődését elősegítő adminisztratív szabályozási és pénzügyi környezet megteremtése, hogy ezáltal javuljon

versenyképességük, és erősödjön európaiságuk és nemzetköziségük. Közösségi politika Az EU alapvető céljainak elérésében óriási szerepe van a vállalkozásoknak és a vállalkozói rétegnek, a kis- és középvállalkozásoknak (mivel mindennapi tevékenységükkel hozzájárulnak a jóléti társadalom építéséhez új munkahelyek létrehozásával, innovációval és szolgáltatások nyújtásával). A lisszaboni EU-csúcson megfogalmazott fő gazdasági cél szerint 2010-re az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb térségévé kell válnia. Az EU állam- és kormányfői 2000 júniusában elfogadták, és közzétették a Kisvállalkozások Európai Chartáját. Ezt 2002 áprilisában minden tagjelölt ország, így Magyarország is aláírta. A dokumentum a közösségi kisvállalkozási stratégia főbb irányait tartalmazza: • • • a kis- és középvállalkozó-politika középpontjába az életképes, illetve a potenciálisan

fejlődőképes vállalkozásokat kell állítani, elsődleges cél a vállalkozói szellem erősítése, mivel a kockázat- és felelősségvállalásra épülő önmegvalósítás alapja a vállalkozói kultúra, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az induló vállalkozások támogatására. támogatni kell a nők, a fiatal vállalkozók, a kisebbségek társadalmi integrációját. A kis- és középvállalkozó-politika tartalma: • • • • • a vállalkozások üzleti környezetének fejlesztésére és egyszerűsítésére vonatkozó uniós szabályok, a kis- és középvállalkozások beruházási támogatását, gazdálkodásuk pénzügyi és adminisztrációs terheit érintő szabályok, a kis- és középvállalkozások fennmaradása érdekében, a vállalkozások átruházására és átalakulására vonatkozó ajánlások, a kis- és középvállalkozások határokon átnyúló együttműködését érintő uniós szabályok a turizmus területére vonatkozó

egyeztetési és együttműködési eljárások. Magyarország a tárgyalásokon vállalta, hogy a csatlakozástól maradéktalanul alkalmazza a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó uniós elveket és szabályokat, átmeneti mentesség iránti igényt nem jelentett be. Az EU, hogy segítse a magyar vállalkozások mielőbbi alkalmazkodását a belső piacon, már a tagság előtti időszakban lehetővé teszi, hogy hazánk részt vehessen a többéves kis- és középvállalkozói programban. A magyar kis- és középvállalkozásfejlesztési politika összhangban van az uniós elvekkel és célokkal Uniós támogatási programok Az alábbi forrásokon alapul a kkv-k közösségi szintű pénzügyi támogatása: • • • • • kifejezetten a kisvállalkozások speciális igényeit szolgáló Többéves Vállalatés Vállalkozásfejlesztési Program; strukturális alapok; az Európai Fejlesztési Bank (EIB) és az Európai Beruházási Alap (EIF) hitelkonstrukciói;

Kutatás-fejlesztési Keretprogram; az Európai Szociális Alapnak a szakképzést és továbbképzést szolgáló támogatásai. Phare A csatlakozás előtti Phare-támogatásból is megvalósulnak kis- és középvállalatokat érintő programok (pl. szakmai segítségnyújtás kkv-knak, az inkubátorház-program, a központi programfejlesztés és a magyar részvétel támogatása az uniós kkv-programban). A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai A Nemzeti Fejlesztési Terv (amely az EU strukturális és kohéziós alapjainak felhasználására készült) tartalmazza a gazdasági versenyképesség javítását szolgáló operatív programot. Ez segíti a korszerű technológiai színvonalat képviselő, piacképes, minőségi terméket előállító termelőkapacitások kiépítését, valamint a kis- és középvállalati szektor megerősítését. A modern, tudásalapú gazdaságban a versenyképesség legfontosabb eszközei az innovatív magatartás, a fejlett tudás

és a technológiai bázis. Ezért a vállalkozások kutatásifejlesztési tevékenységét erősíteni kell, és a kutatói és vállalkozói szféra hatékonyabb együttműködését segíteni kell. Többéves Vállalati- és Vállalkozásfejlesztési Program 2001-2005 A Miniszterek Tanácsa 2000 decemberében határozatot hozott 2001-2005-re szóló Többéves Vállalati- és Vállalkozásfejlesztési Program elindításáról, és a megvalósításra 450 millió eurót irányoztak elő. Az évente rendelkezésre álló kb 100-120 millió euró nagyobb része különböző pénzügyi konstrukciók szerint használható fel. A program elődjében Magyarország részlegesen már részt vett 1998. decemberétől 2000 végéig A Többéves Vállalati- és Vállalkozásfejlesztési Program öt célt fogalmazott meg: 1. 2. 3. 4. 5. a a a a a vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása, vállalkozások adminisztratív és szabályozó környezetének

egyszerűsítése, vállalkozói kultúra célcsoportos fejlesztése (kisebbség, nők, fiatal vállalkozók), kkv-k pénzügyi helyzetének javítása, szolgáltatások és programok igénybevételének megkönnyítése. Magyarország a 2001-2005. évi közösségi programhoz 2002 október 15-étől kapcsolódott A korábbiaktól eltérően a programban a magyar vállalkozók a jelenlegi tagállamokéval azonos feltételek szerint vehetnek részt. Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások, szervezetek és magánszemélyek pályázatainak benyújtásakor és azok értékelésekor nem lesz semmilyen különbség az unióbeli jelentkezőkhöz képest. A programban való részvétel feltétele, hogy Magyarország az EU közös költségvetéséhez minden évben hozzájárul. Ennek fejében - többek között az Euro-Info Központok hálózata által nyújtott szolgáltatások színvonala nő és bővül. Cél továbbá, hogy a program évi kb 30-35 projektje közül hazánk minél

többen vegyen részt. Különösen fontos, hogy a program ötéves költségvetésében kulcsfontosságúnak számító finanszírozási eszközöket a magyar kkv-k is igénybe tudják venni. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a magyarországi kereskedelmi bankok, kockázatitőke-társaságok és a Hitelgarancia Rt. megállapodjanak a források elosztásáért felelős Európai Befektetési Alappal. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjának (www.gkmhu) vállalkozói fejezete azért készült, hogy gyakorlati ismereteket, eljárásokat, javaslatokat és ötleteket tárjon a vállalkozók elé. Fontos célja a fejezetnek, hogy mindazok számára, akik további jogi, szervezeti és egyéb ismeretek, rendezvények iránt érdeklődnek, megadja ezek hozzáférhetőségét. A honlap bemutatja a témához kapcsolódó uniós szabályozást, a csatlakozás előtti és a belépés pillanatában várható jogszabályi környezetet. Ismerteti a témával foglalkozó hazai

intézményeket és azok elérhetőségét, valamint a vállalkozók számára hasznos internetes oldalakat. EU vállalkozások jogi szabályozása A vállalatokra vonatkozó szabályok az EU-ban rendkívül szerteágazóak. Az egységes belső piac zavartalan működésének biztosítására született szinte minden szabály a vállalati magatartásokat szabályozza. Az áruk, a szolgáltatások, a tőke szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának elősegítése mind-mind az EU-n belüli, a tagállamok területén végzett gazdasági tevékenységet teszi szabaddá. Ennek a kiadványnak különböző fejezetei foglalkoznak a vállalatokat érintő egyes speciális szabályozással, így ez a fejezet a vállalkozásokat megillető letelepedési szabadságot és a gazdasági társaságokra vonatkozó közösségi szabályozást ismerteti. Jogszabályi környezet, mozgástér A letelepedési jog magában foglalja az állampolgárok és a vállalkozások letelepedését. A

munkavállalók és az egyéni vállalkozók szabad letelepedésével a személyek szabad áramlása fejezet foglalkozik. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. Ez vonatkozik valamely tagállam területén bejegyzett társaságok fióktelepeire, ügynökségeire és leányvállalataira, sőt, egyszerű irodáira is, azzal a feltétellel, hogy azt a társaság saját személyzete vagy olyan független személy irányítja, aki a társaság nevében történő eljárásra állandó felhatalmazással rendelkezik. A letelepedés szabadság nemzeti elbánást biztosít a tagállamok azon vállalkozás számára, amelyek valamely másik tagállamban kívánnak

önálló haszonszerző tevékenységet folytatni, vállalkozást alapítani és irányítani. A letelepedési jog szabadságával ellentétes minden olyan jogszabály vagy szakmai gyakorlat által támasztott követelmény, amelyet ugyan állampolgárságtól függetlenül alkalmaznak, azonban kizárólagos vagy fő következménye, hogy akadályozza valamely tagállam polgárainak (vállalkozásainak) valamely tevékenység folytatását. Nem liberalizáltak viszont a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek, és a szabad letelepedést korlátozhatja az adott tagállam olyan indokból, hogy az az ország közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségügyét veszélyezteti. Az Európai Gazdasági Közösséget alapító Római Szerződés a letelepedés szabadságát biztosító cikke közvetlen hatállyal bír, ami a közösségi jogban azt jelenti, hogy jogsértés esetén erre a cikkelyre közvetlenül lehet hivatkozni a bíróságok előtt, nem szükséges,

hogy bármely tagállam külön intézkedéseket hozzon a letelepedés szabadságának biztosítására. A letelepedés jogának biztosítása érdekében születtek meg az EK-ban a társaságokra vonatkozó jogszabályok. Ez nem egységes társasági jogot jelent, a társaságok működését könnyíti meg azáltal, hogy a társaságok szervezetének és működésének legfontosabb jellemzőit, a részvényesek, a hitelezők, a nyilvánosság védelmének fontosabb eszközeit közösségi szinten összehangolják. A nemzeti elbánáson alapuló szabad letelepedés útjában álló technikai akadályok eltörlése, a társaság székhelyének szabad megválasztása, a másodlagos letelepedés és a kulcsszemélyzet alkalmazásának biztosítása, a társaság tagjai és a társasággal jogviszonyba kerülők védelme többek között azok a már megvalósult célkitűzések, amelyeket jogharmonizáció útján már elért az Európai Közösség. Ezáltal érvényesülhetnek minden

tagállamban a transzparencia-szabályok, kiegyenlítődnek bizonyos működési költségek, a hitelezővédelem közel azonos megoldáson alapul, a tőkevédelemre összehangolt szabályozásvonatkozik, illetve a cégnyilvántartás nyilvánossága alapján azonos szabályozás rendezi a társaságokról való információszerzést. A magyar gazdasági társaságoknak az Európai Közösség (ma Európai Unió) területén történő letelepedését a tagállamok a társulási megállapodás alapján annak hatályba lépésétől,1994. február elsejétől kötelesek biztosítani. Magyarország is nemzeti elbánást nyújt a Magyarország területén már letelepedett közösségi társaságoknak (néhány érzékeny terület kivételével, melynek liberalizációja csak az Európai Unióhoz való csatlakozáskor történik majd meg), illetve a még le nem telepedettek számára fokozatosan biztosítja a letelepedés szabadságát. A magyar vállalatok letelepedési joga tehát

az Európai Unió területén ma már biztosított, a magyar vállalkozásokra nemzeti elbánás vonatkozik: ügynökségeik, kereskedelmi képviseleteik, leányvállalataik és irodáik számára minden tagállam olyan szabályokat köteles biztosítani, mint saját, illetve más tagállamok vállalkozásai számára. Ebben a tekintetben a csatlakozással nem várható változás. „A magyar gazdasági társaságoknak az Európai Unió területén történő letelepedését a tagállamok kötelesek biztosítani." A társaságokat érintő magyar jogszabályok nagyrészt már megfelelnek a közösségieknek, hiszen a társasági és cégtörvényünk, valamint egyéb, a társaságok tevékenységét érintő szabályaink már a közösségi szabályozás alapulvételével készültek. A lényeges eltérések az alábbiakban foglalhatók össze, tehát a társasági és cég jogszabályok módosulása a következő pontokon várható. A közzétételi, nyilvánosságra hozatali

követelmények Az ún. első társasági jogi irányelv szabályai szerint a cégnyilvántartásban közzé kell tenni: • • • • • • a létesítő dokumentumot és annak minden módosítását (a módosítás után az egységes szöveget), a társaság képviseletére jogosultakat, a képviselet módját, az irányítási és felügyeleti funkciókat ellátókat, az éves mérleget, a társaság székhelyének megváltozását, a társaság megszüntetéséről szóló döntést, a felszámoló kijelöléséről, a felszámolás befejezéséről szóló és a társaságot a cégnyilvántartásból törlő határozatot. Közzé kell tenni azt is, ha a bíróság a társaságot megszűntté nyilvánította. A közösségi szabályozás alapján a társaságoknak a levélpapírjaikon és megrendelőlapjaikon fel kell tüntetniük, hogy melyik cégbíróságon tartják nyilván a társaságot, a nyilvántartásban hány bejegyzés szerepel, hogy mi a társaság formája és

hol van a székhelye, valamint, ha felszámolás alatt áll, akkor ezt a tényt. Ha a papírokon szerepel a társaság tőkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tőkét. Ezeknek a szabályoknak a magyar társasági törvény nem felel meg, de a csatlakozás után a magyar vállalkozások sem kapnak felmentést alkalmazásuk alól. A fióktelepekre vonatkozó szabályozás A közzétételi követelmények ugyanazok, mint az egyéb társaságok esetében, némi kiegészítéssel. A fiókvállalat nevét, címét, tevékenységi körét, a képviseletére jogosultakat közzé kell tenni. Szintén publikálni kell az anyavállalatot érintő információkat, valamint azt, ha az anyavállalat megszünteti fióktelepét. A fióktelep üzleti levelein fel kell tüntetni, hogy mely cégbíróság jegyezte be és a bejegyzési számát, illetve, ha az anyavállalat is szerepel a cégnyilvántartásban, annak a számát is. Az információk üzleti iratokon való

feltüntetése még nem követelmény a hatályos magyar szabályozás szerint, de a csatlakozástól a törvény ezt is előírja a fióktelepeknek. A társaság által vállalt kötelezettségek érvénye Ha a társaság a megalakulása és a bejegyzése közötti időben (a magyar jog szerinti előtársaságként működve) kötelezettséget vállal, de a bejegyzett társaság valamilyen oknál fogva nem veszi át ezeket a kötelezettségeket, akkor a társaság nevében eljárók korlátlan és egyetemleges felelősséggel tartoznak teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. A társaságok szerveinek jognyilatkozatai kötelezik a társaságot, kivéve, ha az üzleti partner tudott arról, hogy az adott szerv eljárását a létesítő okirat korlátozza. A magyar társasági törvény szerint is hatálytalan harmadik személyek felé a képviseleti jog korlátozása, még ha az az alapszabályban, alapító okiratban meg is történik. A társaságok érvénytelensége A

közösségi szabályozás meghatározza azokat az okokat, amelyekre hivatkozva a cégbíróságok megszűntnek nyilváníthatják a társaságokat. A tagállamok joga más semmisségi okokra alapozottan, mint amit az irányelv tartalmaz, nem nyilváníthat egy társaságot érvénytelennek, létrejöttétől fogva nem létezőnek, ami a hitelezők, részvényesek, a munkavállalók számára fontos garanciális szabály. A társaságok semmisségét csak a cégbíróság mondhatja ki A magyar cégtörvény a cégek fölött ellátott törvényességi felügyeleti joga körében is kimondhatja a társaságok megszűnését, de csak akkor, ha a törvényes működésre való felszólítás, a pénzbírság, a vezető testület összehívása, illetve a cég működésének felfüggesztése nem segítette elő a cég törvényes működését. A létesítő okiratok kötelező tartalmi elemei A magyar társasági törvény által megkövetelt tartalmi elemek szinte tökéletesen

megfelelnek a közösségi szabályozásnak. Így a létesítő okiratnak tartalmaznia kell: • • • • • • • a társaság jogi formáját és cégszövegét, a vállalkozás tárgyát, a jegyzett alaptőke nagyságát, határozott időtartamra létesült társaságok esetén a társaság időtartamát, a társaság székhelyét, a jegyzett részvények névértékét, a részvényfajták megnevezését, a bemutatóra és névre szóló részvények átváltásának mechanizmusát. Az alaptőke minimális nagysága A társaságok alaptőkéjének legalább 25 000 eurónak kell lennie (az Európai Unióban). A magyar szabályoknak teljesen megfelel az, hogy az alaptőke része csak gazdaságilag értékelhető forgalomképes vagyon lehet, személyes közreműködést nem lehet az alaptőke részévé tenni. Az alapításkor kibocsátott részvények pénzben fizetendő ellenértékének 25 százalékát kell bejegyzésig a társaság rendelkezésére bocsátani, a nem

pénzbeni betétet (apportot) a működés megkezdésétől számított öt éven belül. Ha a társaság vagy annak valamely tagja a társaság alapításától számított két éven belül a társaság alaptőkéjének egytizedét meghaladó értékben szerzi meg a társaságtól annak valamely értéktárgyát, akkor ezt a szerzést könyvvizsgálóval meg kell vizsgáltatni és a cégközlönyben közzé kell tenni. A magyar törvény nem tartalmaz ilyen kitételt A társaság saját részvényeinek megszerzése Főszabály szerint a társaság nem szerezheti meg saját részvényét. Abban az esetben, ha a tagállami szabályozás ezt mégis megengedi, a következő garanciális szabályok betartásával teheti. Alapvető követelmény az, hogy a saját részvény vásárlására csak közgyűlési felhatalmazás alapján kerülhet sor, amelynek tartalmaznia kell a tervezett megszerzés részletes feltételeit, különösen a megszerzendő részvények számának felső

határát, az engedély érvényessé-gének időtartamát, és visszterhes szerzés esetén a részvények legalacsonyabb és legmagasabb ellenértékét. Kivételt képez ez alól, ha a társaságot fenyegető veszély elhárítása miatt van szükség erre a tranzakcióra (pl. idegen felvásárlás veszélye), ekkor utólag kell tájékoztatni a közgyűlést. A másik kivétel, ha a saját részvény vásárlása azzal a céllal történik, hogy azokat a társaság dolgozóinak szétosszák. Ez esetben a szétosztásnak a saját részvények megszerzésétől számított egy éven belül meg kell történnie. A megszerzett részvények névértéke nem lehet magasabb, mint a társaság jegyzett tőkéjének tíz százaléka. A társaság a megszerzett saját részvényei tekintetében a részvényesi jogokat nem gyakorolhatja. A magyar társasági törvény szabályai a közösségieknek teljes mértékben megfelelnek. Meghatározó befolyás Az a részvényes rendelkezik

meghatározó befolyással, akinek hatalmában áll a társaság igazgatósága vagy felügyelő bizottsága tagjainak többségét kinevezni, illetve felmenteni. Ezekre az esetekre a magyar társasági törvény szerint a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt kell alkalmazni, mely egyrészt meghatározza, hogy mi számít meghatározó befolyásnak, másrészt kimondja a meghatározó befolyással való visszaélés tilalmát. Az alaptőke megváltoztatásának szabályai Az alaptőke felemelésének garanciái a részvényesek érdekeit védik az újonnan kibocsátott részvények tulajdonosaival szemben. Ha a társaságban több részvényosztály van elkülönítve, melyek eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat biztosítanak, és az alaptőke felemelése csak az egyik osztálybeli részvényfajta kibocsátásával történik, ennek az osztálynak a részvényesei az újonnan kibocsátott részvényekre nézve a

többi részvényest megelőzően elővásárlási joggal rendelkeznek. Az elővásárlási jogot a társaság létesítő okirata nem korlátozhatja, erre egyedül az igazgatóság beterjesztése alapján a közgyűlés jogosult, illetve, ha az igazgatótanács felhatalmazása erre kiterjed, akkor maga az igazgatóság. Az alaptőke leszállításának minden ország jogrendszerében szigorú szabályai vannak. Ez érthető, hiszen a társaság üzleti partnereit, hitelezőit a társaság elértéktelenedésével szemben garanciális szabályoknak kell védeniük. Az alaptőke leszállítása csak közgyűlési döntés alapján történhet; a közgyűlés összehívására kiállított meghívónak tartalmaznia kell azt a tényt is, hogy az alaptőke leszállítására fog sor kerülni. Azoknak a hitelezőknek, akiknek a társasággal fennálló követelése az alaptőke leszállítására vonatkozó döntés közzététele előtt keletkezett és még nem járt le, biztosítékot

kell kapniuk követelésükre. Az uniós szabályozás itt annyiban tér el a magyartól, hogy a közösségi szerint a tőkeleszállítás érvénytelen és a részvényeseknek nem teljesíthető semmilyen kifizetés addig, amíg a hitelezők megfelelő biztosítékot nem kaptak, a magyar pedig azt mondja ki, hogy az alaptőke leszállítást csak akkor lehet a cégjegyzékbe bejegyezni, ha a részvénytársaság igazgatósága igazolja, hogy a hitelezők biztosítékkal való ellátását elvégezte. Ez a szövegszerű eltérés szellemében ugyanazt a célt kívánja és tudja is szolgálni, mint a közösségi szabályozás. A társaságok egyesülése Mind a közösségi szabályozás, mind a magyar társasági törvény az egyesülés két formáját ismeri: az összeolvadást és a beolvadást. • • Összeolvadásról van szó, ha az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új társaságra mint jogutódra száll át,

míg a beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad. A társaságok fúziója során első lépcsőben az igazgatóság elkészíti az egyesülési tervet, melynek tartalmaznia kell az érintett társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét, az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének napját. A fúziós tervet a közgyűlésnek el kell fogadnia, csakúgy, mint a fúzió miatti alapszabálymódosítást. Ezt követően az érintett társaságok igazgatóságainak részletes írásbeli jelentésben meg kell indokolniuk a fúziót, ismertetve annak gazdasági és jogi következményeit, megindokolva a részvénycserearányt. A részvényesek érdekeit szolgáló másik rendelkezés a számukra

betekintési, megvizsgálási jogot biztosító szabály, amely kimondja, hogy a fúzió dokumentumai az arról döntő közgyűlés előtt legalább egy hónappal megismerhetők legyenek. Ezen a területen van néhány olyan szabály, amely nem került átvételre a társasági törvényünkbe. Ezek a következők: • • • Az egyesülés során a beolvadó társaság részvényesei számára teljesített pénzbeni kifizetések nem haladhatják meg a megszerző társaság jegyzett tőkéjének tíz százalékát. A fúziós tervben nemcsak a részvények cserearányát kell feltüntetni, hanem az esetleges kiegészítő készpénzfizetést is, valamint minden olyan előnyt, amelyet a társaság az egyesülési tervet véleményező szakértőknek, az összeolvadó társaságok igazgató, vezető, felügyelő vagy ellenőrző testületei tagjainak nyújt. A részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos munkavállalói jogok védelméről a munkajogi szabályok rendelkeznek.

A részvénytársaságok szétválása A szétválás nem mindegyik tagállamban ismert, de amelyekben a jog megengedi, ott kétféle alakzatát ismeri. • • A különválást, amikor a különváló gazdasági társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra, mint jogutódokra száll át, valamint a kiválást, amikor az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre. A szétválást - csakúgy, mint az egyesülést - a gazdasági társaság legfőbb szerve határozza el, amiről tervet készít, amelyet a közgyűléssel jóvá kell hagyatnia. A szétválási szerződésben meg kell határozni a szétváló gazdasági társaság formáját, nevét, székhelyét és

cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaságok nevét és cégjegyzékszámát, a szétválás módját és a szétválással létrejövő gazdasági társaságok társasági szerződése megkötésének napját, a vagyonmegosztási javaslatot, valamint ehhez kapcsolódóan a szétváló gazdasági társaságot megillető jogok és kötelezettségek megosztására irányuló javaslatot. A szétváló gazdasági társaság jogutódai a gazdasági társaságnak a szétválás előtt kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés Ezt a kooperációs társasági formát a közösségi jog hozta létre. Az unió minden tagországára kiterjed a szabályozás, melynek közvetlen hatálya van, tehát a vállalkozások (és magánszemélyek) közvetlenül a rendelet szabályaira hivatkozva hozhatnak létre érdekegyesüléseket. Mindemellett a működésük technikai feltételeit (cégbejegyzés, publicitás, a könyvvitel

módja) tagállami szabályok rendezik. Ez az a társasági együttműködési forma, amely a kis- és közepes méretű vállalkozások közösségi szintű megjelenéséhez biztosít kereteket, azok határokon túlmenő együttműködését segíti elő. Ez az a társasági forma, amely az unióhoz történő csatlakozásunk után a magyar természetes személyek és vállalatok számára is biztosítani fogja a közösségen belüli együttműködést abból a célból, hogy megkönnyítse vagy fejlessze tagjai gazdasági tevékenységét azért, hogy lehetővé tegye számukra saját eredményeik növelését. Az egyesülés céljának kapcsolódnia kell tagjai tevékenységéhez, nem léphet annak helyébe. Az Európai Gazdasági Érdekegyesülés létrejötte Alapító szerződéssel történik, melynek tartalmában a kötelező tartalmi elemeken túl a szerződő felek szabadon állapodhatnak meg. A társaság bejegyzését abban az országban kell kezdeményezni, amelyben az

alapító szerződés szerinti hivatalos címe van (ez lehet valamely tag központi ügyvezetésének helye vagy természetes személy főtevékenységének helye). A társaság jogilag a nyilvántartásba vétellel jön létre, a cégnyilvántartásban kötelezően szereplő dokumentumok is meg vannak határozva a rendeletben. Ezek nagyrészt megegyeznek a tagállami társasági bejegyzéssel. Ezekhez képest többletszabály, hogy az érdekegyesülések létrehozását és felszámolásának befejezését az EU hivatalos közlönyében közzé kell tenni. Hogy jogi személyiség-e, arról az egyes tagállamok joga rendelkezik A működés szempontjából végül is a jogalanyiság lényeges, az, hogy saját nevében válhasson jogok és kötelezettségek címzettjévé. Az érdekcsoportosulások tagjai - mint már arról érintőlegesen szó esett – nemcsak gazdasági társaságok lehetnek, hanem ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi vagy szabadfoglalkozást űző,

szolgáltatást nyújtó természetes személyek is. Az alapító társaságoknak valamely tagállamban bejegyzettnek kell lenniük és már az érdekegyesülés létrehozatala előtt is végezniük kell tevékenységüket. Az érdekegyesülések szervezete A rendelet csak a közgyűlést és az igazgatót említi, mint kötelező szerveket, a tagok szabadon állapodhatnak meg a társaság tevékenységétől és működésétől, esetleg a társaságok székhelyországa jogától, tradícióitól függő egyéb szervezeti elemekről. Változás a tagok személyében Új tagok felvételéről a közgyűlés egyhangú szavazattal határoz. Az új tag felelőssége kiterjed a belépése előtt vállalt kötelezettségekre is, kivéve, ha tagfelvételi döntés kimondja azt, hogy az új tag a korábbi kötelezettségekért nem felel, és ezt közzé is tették. Az érdekegyesülés megszüntetése Az alapító szerződés vagy a tagok egyhangú döntése szerint a tagok bármikor

megszüntethetik a társaságot. Kötelező megszüntetni, ha az a cél, amire létrehozták beteljesedett, illetve elmúlt. E körülmények bekövetkezése esetén az érdekcsoportosulás megszüntetése érdekében bármely tag bírósághoz fordulhat. Felelősség az érdekegyesülés tartozásaiért A tartozásokért elsősorban az érdekegyesülés felelős, a hitelezőknek az egyesüléstől kell követeléseiket behajtaniuk. Ha ez sikertelen lenne, akkor belép az érdekegyesülés tagjainak korlátlan és egyetemleges felelőssége, tehát a követelést bármely tagtól teljes egészében követelni lehet. Ezután a tagok közötti megállapodások döntik el, hogy az adott jogügylet során vállalt kockázatokat ki, milyen arányban viseli. Az Európai Társaság (ET) Az Európában már létező és működő transznacionális vállalatok példája alapján régóta gondolkodtak azon az Európai Unió szervei, hogyan lehetne jogi keretekbe foglalni egy európai

társaságot, ami tipikusan európai részvénytársaság lehetne. Ennek a társasági formának a létrehozataláról sok-sok éve folytak már a viták, de az Európai Társaság Statútumát és a társaságban való dolgozói részvételről szóló irányelvet csak 2001. végén sikerült elfogadni Ez a határokon átnyúló társasági forma (mely keretei között a végső szabályozás szerint nemcsak részvénytársaságok, hanem közepes méretű társaságok is működhetnek) olyan újfajta tőkeegyesítő mechanizmust hoz létre, amelynek alapjául nem az egyes tagállamok nemzeti joga szolgál, hanem egy, a közösség minden pontján egyformán érvényesülő feltételrendszer, mely magában foglalja a megalakulás, a működés, az ügyvezetés és a pénzügyi beszámolók szabályait. Ez a társasági forma és a rá vonatkozó egységes szabályok elősegítik a társaságok rugalmasabb és költségkímélőbb működését, hiszen a társaság székhelyét és

telephelyeit felszámolási eljárás nélkül szabadon áthelyezheti egyik tagállamból a másikba. Mindez hogyan működik a gyakorlatban? Egyéni vállalkozót érintő kérdésben, de a letelepedésijog közvetlen hatálya ügyében hozott ítéletet az Európai Közösség Bírósága az alábbi ügyben. Történt, hogy egy angol építész az illetékes francia hatóságokhoz folyamodott, hogy a Római Szerződés által biztosított jogával élve Franciaországban gyakorolhassa hivatását. A francia hatóságok megtagadták tőle az engedélyt arra hivatkozva, hogy Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott ugyan az építészdiplomák kölcsönös elismeréséről, de a hivatás gyakorlásának feltételeiről nem. Ítéletében a bíróság kimondta, hogy a Római Szerződésnek a letelepedés szabadságáról rendelkező cikke közvetlen hatállyal bír, így végrehajtásához nincs szükség egyéb tagállami aktusokra. Az illető szabadon gyakorolhatta tehát

Franciaországban hivatását. A vállalkozások szabad letelepedésére és a társasági jogi harmonizáció korlátaira szolgálhat például a Daily Mail nevű napilap ügyében hozott ítélet. A Daily Mail az angol jog szerint Nagy-Britanniában bejegyzett társaság, mely központi igazgatási helyét Londonból Hollandiába kívánta áthelyezni, hogy a szigorú angol társaságiadó-szabályok helyett az enyhébb holland előírások vonatkozzanak rá. Emiatt az angol adóhatóság jóváhagyására lett volna szükség a társaság brit honosságának megtartása mellett székhelyének, és így adófizetési helyének megváltoztatásához. A napilap képviselője azért fordult a bírósághoz, hogy a letelepedési jog közvetlen hatályosulását megállapítva mondja ki az adóhatósági jóváhagyás szükségtelenségét. A bíróság kimondta azt, hogy jóllehet a letelepedési jog valóban közvetlenül hatályosul az Európai Unió területén, a társaságok

adóhatósági szabályai nem összehangoltak közösségi szinten, tehát itt az angol szabályozást kell figyelembe venni. III. 2 A vállalkozás alapításának jogi ismeretei A vállalkozási forma kiválasztása A természetes és jogi személyek többféle vállalkozási forma közül választhatnak. Egyéni vállalkozást csak természetes személy alapíthat. Gazdasági társaságot belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapíthatnak, működő ilyen társaságba beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek. Szövetkezetet természetes és jogi személyek alapíthatnak Az egyéni vállalkozásra vonatkozó szabályokat az 1990. évi V törvény tartalmazza, melyek a jelen fejezet következő részében részletesen ismertetésre kerülnek. A gazdasági társaságokról az 1997. évi CXLIV törvény rendelkezik A szövetkezetekről

szóló előírásokat a 2000 évi CXLI törvény tartalmazza, melyek jelen fejezet ötödik részében kerülnek részletesen ismertetésre. Azt, hogy egy leendő vállalkozó számára melyik a legelőnyösebb vállalkozási forma, elsődlegesen a végezni kívánt vállalkozási tevékenység dönti el. A tevékenységre vonatkozó előírások már önmagukban is meghatározhatják, hogy az milyen vállalkozási formában végezhető. A tevékenységtől függ annak tőke, eszköz stb. igénye Ha a vállalkozó mindezeket számba veszi, döntheti el, hogy egyéni vagy társas vállalkozásba kezd. Ha nincs szüksége társakra, úgy választhat az egyéni vállalkozás vagy az egyszemélyes gazdasági társasági formák között. Ha társakat is be kell vonni, a gazdasági társaságok számos formája, illetőleg a szövetkezeti forma áll rendelkezésre. Az egyes formák kiválasztásához meg kell ismerkedni azok alapvető jellemzőivel. Így az alapításuk feltételeivel,

működési mechanizmusukkal, a tagok felelősségi szabályaival, az adózásukra vonatkozó rendelkezésekkel. A vállalkozási forma kiválasztása történhet az alábbi kritériumok mérlegelése alapján: a. b. c. d. e. f. g. az induláshoz szükséges tőke nagysága a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke a vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere a tőkekivonás lehetősége finanszírozási lehetőségek (saját tőkéből, idegen forrásokból) adózási szabályok a külső ellenőrzés mértéke h. i. befektetési cél alapítási költségek. A fenti kritériumok mérlegelésénél számolni kell azzal, hogy ezek egy része nem számszerűsíthető, illetőleg az egyes kritériumok között kölcsönös összefüggések állhatnak fenn. Így például a felelősségvállalás mértéke befolyásolja a kockázatvállalás mértékét és minél nagyobb a tőke elvesztésének rizikója,

annál nagyobb az igény az üzletvezetésben való részvételre. Az indulási tőke és az anyagi felelősség mértéke Az induláshoz szükséges tőke nagysága A vállalkozók pénzügyi lehetsőgei általában behatárolják a választást. A kisösszegű tőkebefektetést igénylő vállalkozási formák azok, amelyek egy átlagember számára átlagos megtakarítási szint mellett is lehetővé teszi a vállalkozás megindítását. Ilyennek tekinthetők az egyéni vállalkozás, a közkereseti társaság és a betéti társaság, ahol az induló vagyon nagysága nincs jogszabály által meghatározva. A többi vállalkozási forma, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, a szövetkezet jelentősebb tőkeerőt igényelnek. A szolgáltató tevékenységek jó részénél (pl. javítás, karbantartás) és az elsősorban szellemi munkát feltételező vállalkozásoknál (pl. adótanácsadás) általában az induláshoz nincs is szükség jelentősebb

összegű tőkebefektetésre. Ezért jórészt egyéni vállalkozóként vagy kis összegű induló tőkével létrehozható gazdasági társaságként kezdik meg működésüket. Az ilyen tevékenységeknél a korlátlan felelősséghez kapcsolódó kockázat mértéke sem nagy, mivel nem valószínű, hogy a magánvagyont is érintő anyagi felelősségvállalásra kerülne sor. A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke Az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja teljes vagyonával felel a tartozásokért. Ebből a szempontból e formák választása hátrányos következményeket vonhat maga után. A felelősség vállalásánál azt kell mérlegelni, hogy a felelősségvállalás milyen feltételek mellett érhet el olyan mértéket, amely már komoly veszélybe hozhatja a vállalkozó egzisztenciáját. Mérlegelni kell, hogy mi történik akkor, ha a vállalkozás szempontjából kedvezőtlen, nem

várt feltétel következik be, mekkora lehet az anyagi felelősségvállalás valószínűsége. Egyes tevékenységek esetében a következmények hosszú távon jutnak érvényre (pl. tervezőiroda tevékenysége), illetve amelyeknél sok előre nem látható esemény következhet be (pl. mezőgazdasági export). Ezeknél nehezebb a kockázatot körültekintő, gondos munkával minimalizálni. Ezen körülmények arra ösztönözhetik a vállalkozót, hogy olyan jogi formát keressen, amelyben a kockázat mértéke elviselhető, egyéni egzisztenciájának tönkremenetelét nem eredményezi, legfeljebb a vállalkozásba fektetett pénzét veszítheti el. Ilyen formák a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, a szövetkezet. A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere A vállalkozás irányítása két területet érint, az üzletvezetést és a képviseletet. • • • Az egyéni vállalkozó, mint cégének egyedüli

tulajdonosa vállalja az egész üzleti tevékenység kockázatát és felel a cég tartozásaiért. Emiatt minden döntési jog egyedül őt illeti meg, azt másra nem ruházhatja át. A közkereseti társaságnál az üzletvezetésre és a képviseletre elvben minden tag jogosult, a betéti társaságnál viszont csak a beltagok. A korlátolt felelősségű társaságoknál előfordul, hogy valamelyik tag vállalja az ügyvezetést. Az ügyvezető és a tulajdonosok személye azonban elkülönülhet • A részvénytársaságoknál a tulajdonosok és a társaság vezetése elkülönül. Az igazgatóság tagjai tekinthetők gyakorlatilag vállalkozóknak, mivel az üzletvezetéssel és a képviselettel kapcsolatos jogok jó részét ők gyakorolják. A részvényesek adják ugyan a tőkét, de nem kell felvállalniuk az irányítással járó felelősséget. Ha a vállalkozó részt akar venni a vállalkozás irányításában, akkor olyan társasági formát kell választania,

amely a befektetésre szánt tőke nagysága mellett lehetővé teszi, hogy meghatározó szerepet játsszon a vállalkozás irányításában. Finanszírozás és adó Finanszírozási lehetőségek Mind az induló vállalkozások, mind pedig a már működő vállalkozások finanszírozásához általában szükség van idegen forrásból történő finanszírozásra. Ennek lehetőségét a saját tőke nagysága és a tagok felelősségi viszonyai befolyásolják. Az egyéni vállalkozás esetében a vállalkozó hitelképességét hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalkozás sorsa szinte azonos a vállalkozó sorsával. A közkereseti társaság és a betéti társaság hitelképessége már jobb, hiszen több tag vállal korlátlan felelősséget a tartozásokért. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság a legalkalmasabbak arra, hogy a saját tőkeerőt megnöveljék. További előnye ezen formáknak, hogy egy-egy tag kiválása

nem érinti a társaság tőkeellátottságát. A hitelek megszerzésére is jobb esélyük van a nagyobb tőkeerejű korlátolt felelősségű társaságoknak vagy a részvénytársaságoknak. Különösen igaz ez a részvénytársaságra a nagy tőkeerő miatt, továbbá abból a körülményből adódóan, hogy a társaság sorsa teljes mértékben független a tagok sorsától. Adózási szabályok Az adózásban lévő különbségek is jelentősen befolyásolhatják valamely vállalkozási forma mellett szóló döntést. A kisebb társaságok tagjai például mérlegelhetik, hogy jövedelmüket munkabérként vagy az adózott nyereségből fizetett osztalékként vegyék-e ki. Külső ellenőrzés, befektetés, költségek és tőkekivonás A külső ellenőrzés mértéke Azon tény, hogy az adott vállalkozási formánál kötelező-e felügyelő bizottság létrehozása, könyvvizsgáló alkalmazása, nyilvánosságra kell-e hozni a gazdálkodásra vonatkozó adatokat,

szintén befolyásolhatja a döntést. Kötelező a felügyelő bizottság létrehozása részvénytársaság esetében; korlátolt felelősségű társaságnál, ha a társaság törzstőkéje ötvenmillió forintnál nagyobb összegű; bármely gazdasági társaság esetében, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja. Kötelező könyvvizsgáló választása a részvénytársaságnál; olyan korlátolt felelősségű társaságnál, ahol a törzstőke mértéke az ötvenmillió forintot meghaladja; az egszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál; valamint, ha azt törvény előírja. A befektetési cél Ha a befektető csupán a tőke hozadékában érdekelt, azt a formát kell előnyben részesítenie, amelyik számára a legtöbb hozadékot biztosítja. Ebből a szempontból a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság jöhet számításba.

Azoknak viszont, akiknek a személyes közreműködés is fontos, a tőkebefektetéssel együtt saját maguknak, esetleg családtagjaiknak is munkát szeretnének biztosítani, olyan formát célszerű választani, ahol ennek a lehetősége adott (egyéni vállalkozás, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság). Alapítási költségek A vállalkozási formák mindegyikénél számolni kell bizonyos alapítási költségekkel és a jogi formához kötődő működési költségekkel. Általánosságban elmondható, hogy minél több a törvényi előírás az alapítással, illetve a vállalkozás irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban, annál nagyobb kiadásokkal kell számolni. A tőkekivonás lehetősége A vállalkozási formák közötti választásnál az is megfontolandó, hogy milyen hosszú időre kívánatos a befektetett tőke lekötése. A tőkekivonás legegyszerűbben az egyéni vállalkozásnál és a

részvénytársaságnál lehetséges, mivel ezekben az esetekben a befektető egyedül dönthet. A többi formánál a jogi szabályozás miatt hosszabb időt igényel a tőke kivonása. A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) A továbbiakban a gazdasági társaságok alapításának közös szabályait ismerjük. Ha sikerült kiválasztani a legelőnyösebb vállalkozási formát, úgy gazdasági társaság létrehozása esetén a tagoknak dönteniük kell, hogy • • • • • • • • • a társaságnak mi legyen a neve, hol legyen a székhelye, esetleg telephelye, fióktelepe, mi legyen a társaság tevékenységi köre, mennyi legyen a társaság vagyona, a tagok pénzbeli és hozzájárulása, kik legyenek a társaság vezető tisztségviselői, hogyan történjen a társaság cégjegyzése, mennyi időre hozzák létre a társaságot, alkalmaznak-e könyvvizsgálót, ha azt jogszabály nem teszi kötelezővé és az adott társasági formától

függően még számos más kérdésben. nem pénzbeli Amennyiben mindezen kérdésekben az alapítók megegyezésre jutottak, közjegyző, ügyvéd vagy jogtanácsos elkészíti a gazdasági társaság társasági szerződését (alapító okiratát). A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést (alapító okiratot) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyűlése fogadja el. A társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) közjegyző

által készített közokiratba kell foglalni, amit vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellenjegyez. A gazdasági társaság határozott időre vagy határozatlan időre alapítható. A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni: • • a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét, a gazdasági társaság tagjait és a következő adataikat: név (cégnév), lakóhely (székhely) ( kivéve az alapszabályban megnevezett részvényeseket), a gazdasági társaság tevékenységi körét, a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, a cégjegyzés módját, a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét, a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják, mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. o o • • •

• • • A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működhet. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Az előtársasági jelleget a cégbejegyzési eljárás alatt a társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni. A tag vagyoni hozzájárulása A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetétből), illetve a tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem

pénzbeli hozzájárulásból (nem pénzbeli betétből) áll. A nem pénzbeli hozzájárulás (más néven apport) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Törvény a gazdasági társaságok egyes formáinál a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja, és a tag (részvényes) korlátozott felelősségével működő társaságoknál megállapíthatja a jegyzett tőke legkisebb mértékét. A társaság induló vagyonát a társaság alapító tagjai bocsátják rendelkezésre. Erre valamennyi tag köteles. Vagyoni hozzájárulás nélkül alapítóként gazdasági társaság tagjává válni, illetve társaságot alapítani nem lehet. A gazdasági társaság legfőbb szerve A gazdasági társaság legfőbb szerve a • • • • közkereseti és a betéti társaságnál a tagok gyűlése, közös vállalat esetében az igazgatótanács, korlátolt felelősségű

társaság esetében a taggyűlés, részvénytársaság esetében pedig a közgyűlés. A gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket a gazdasági társaság formájára vonatkozó rendelkezések állapítják meg. A gazdasági társaság minden tagja (részvényese) jogosult a társaság legfőbb szervének tevékenységében részt venni. Egyszemélyes gazdasági társaság esetében taggyűlés (közgyűlés) nem működik. A gazdasági társaság legfőbb szerve hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag, illetve részvényes dönt. A gazdasági társaság legfőbb szerve a határozatait – ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Azok a tagok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen

felelnek az ebből eredő kárért. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani. A gazdasági társaság ügyvezetése A gazdasági társaság ügyvezetését - a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó rendelkezések szerint - a vezető tisztségviselők látják el. Vezető tisztségviselő • • • a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető (ügyvezetők). A részvénytársaság ügyvezetését - a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratának eltérő rendelkezése hiányában - az igazgatóság látja el, és az igazgatóság tagjai minősülnek vezető

tisztségviselőnek. Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható. Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, feladatát csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. Határozott időre, de legfeljebb öt évre lehet megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. Újraválaszthatók, és a társaság legfőbb szerve által bármikor visszahívhatók. Megbízás ellátásáért díjazást lehet megállapítani A gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől (alapító okirat, alapszabály elfogadásától) számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) cégbíróságnak. Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély (működési engedély) szükséges, a

cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégbejegyzéshez, illetve a cégjegyzék adatainak igazolásához szükséges mellékletek felsorolását a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény tartalmazza Eszerint valamennyi cég bejegyzéséhez szükségesek az alábbi okiratok: a. b. c. d. e. f. g. h. létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat), hiteles cégaláírási nyilatkozat, ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozata, ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapját, amelyből az ingatlannal való

rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható, jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, cégbejegyzési kérelem, az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozat, jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása. A törvény az egyes cégformáknál a bejegyzéshez a fentieken túlmenően szükséges további okiratokat is részletesen tartalmazza. A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróság tanúsítványt állít ki, melyben igazolja, hogy a társaság a cégbejegyzési kérelmét benyújtotta, egyben a társaság megkapja a cégjegyzékszámát, a statisztikai számjelét és az adószámát. Ezt követően a társaság, mint előtársaság már üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathat (kivéve a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek). Az előtársaságnak az APEH és a

Polgármesteri Hivatal felé is be kell jelentenie a megalakulását! A cégbejegyzés megtörténtét követően az előtársasági időszakról a társaságnak az APEH felé bevallásokat kell benyújtania. A cégbejegyzést követően a társaság hatósági engedélyhez kötött tevékenységet is folytathat, amennyiben az ehhez szükséges engedélyeket megszerzi. A gazdasági társaság megszűnése A gazdasági társaság megszűnik, ha a. b. c. d. e. f. g. h. a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult, elhatározza jogutód nélküli megszűnését, elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását), tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek, a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését, a bíróság

felszámolási eljárás során megszünteti, a gazdasági társaságokról szóló törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. Az egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás általános szabályai Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V törvény szabályozza az egyéni vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit. (A szociális szolgáltató tevékenységre, a magán állatorvosi tevékenységre és az egyéni egészségügyi vállalkozásra külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.) Az egyéni vállalkozás gazdasági tevékenységet végez Egyéni vállalkozás alapítására az a természetes személy jogosult, aki: • • • cselekvőképes, o nagykorú vagy o kiskorú, de házasságot kötött és o cselekvőképességét törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. lakóhelye van, nincs

kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: • • • • • • • akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (amíg nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól). akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (amíg nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól), akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre, aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát (adó, vám, társadalombiztosítási járulék meg nem fizetése miatt) visszavonták, a tartozás kiegyenlítéséig,

akinek adó- vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Egyéni vállalkozói igazolvány Az egyéni vállalkozás csak a vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A nem rendszeresen folytatott tevékenységekhez nem kell vállalkozói igazolványt kiváltani. Így például a megbízási szerződéssel végzett tevékenységhez nem szükséges vállalkozói igazolvány. Mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás vállalkozói igazolvány nélkül is folytatható. Az egyéni vállalkozói igazolványra vonatkozó részletes szabályokat a 129/2000.(VII11) Kormány rendelet tartalmazza. A vállalkozói igazolványt kérelemre a vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó jegyző ( a továbbiakban: jegyző ) adja ki. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell az okmányirodában benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell: • • • • • • erkölcsi

bizonyítványt 5.000-Ft értékű illetékbélyeget nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezővel szemben kizáró okok nem állnak fenn, a kérelemben szereplő székhely és minden egyes telephely tulajdonjogát, illetve bérleti jogát igazoló okiratot (tulajdoni lap vagy szerződés) képesítéshez kötött tevékenység folytatása esetén a képesítés meglétét igazoló okiratot hatósági engedélyhez kötött tevékenység folytatása esetén a hatóság engedélyét. A jegyző a vállalkozói igazolvány kiadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközne. A vállalkozói igazolvány kiadásáról a jegyző értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, a társadalombiztosítási igazgatási szervet, az adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó Hivatalát, a területi gazdasági kamarát és a

tevékenységtől függően más hatóságokat. Az egyéni vállalkozói igazolvány közokirat, amely érvényességének fennállásáig közhitelesen igazolja a benne feltüntetett adatokat. Az egyéni vállalkozó a vállalkozási jogának igazolására az igazolványt a személyazonosító igazolványával vagy személyazonosságát igazoló más hatósági okmánnyal együtt használhatja fel. Az igazolványt a vállalkozó köteles sértetlenül megőrizni Az érvényesség megszűnését követően le kell adni a jegyzőnek. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül a jegyzőnek be kell jelenteni. Ha az igazolványt ellopták, megsemmisült vagy elveszett, haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül be kell jelenteni a jegyzőnek. Az igazolvány törzslapból és pótlapokból áll. Az igazolvány törzslapja tartalmazza az egyéni vállalkozó legfontosabb adatait, a vállalkozó

nyilvántartási számát, az igazolvány sorszámát. A nyilvántartási számot a vállalkozással összefüggő iratokon fel kell tüntetni. Egy egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján azonban többféle tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelepet tarthat fenn. Az egyéni vállalkozás működési szabályai Az egyéni vállalkozó a tevékenységét csak a vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg. Tevékenységét az igazolványban meghatározott tevékenységek keretei között és az ezen tevékenységekre irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően folytathatja. A vállalkozói igazolvány kézhezvételét követően az egyéni vállalkozó köteles bankszámlát nyitni. A bankszámlaszámot és a számlavezető bank nevét 15 napon belül be kell jelentenie a területileg illetékes adóhivatalnak az erre rendszeresített nyomtatványon. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől

számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhivatalhoz a könyvvezetés módját (pénztárkönyv, naplófőkönyv), az iratok őrzési helyét, ha az nem azonos az egyéni vállalkozás székhelyével vagy telephelyével, valamint a levelezési címet, ha az nem azonos a székhellyel vagy a telephellyel. Ugyancsak 15 napon belül a helyi önkormányzatnál be kell jelentkeznie az egyéni vállalkozónak a helyi iparűzési adó fizetésének kötelezettsége miatt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság felé bejelentkezési nyomtatványokat kell kitölteni és elküldeni. Egyes tevékenységek folytatása esetén az egyéni vállalkozást a Gazdasági Minisztériumnál is nyilvántartásba kell vetetni (pl. vetőmagvak, szaporítóanyagok, takarmánykeverékek nagykereskedelme; tenyészállat-nagykereskedés; fűszerpaprika őrlemény, élelmiszer-nagykereskedés; melléktermék- és hulladékkereskedés;

személygépkocsi-kereskedés stb.) Hatósági engedélyhez kötött tevékenység Az egyéni vállalkozó, ha a tevékenysége folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, csak ennek birtokában kezdheti meg és folytathatja. Ilyen hatósági engedély lehet pl Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a rendőrség, a tűzoltóság vagy az önkormányzat valamely szakigazgatási szervének engedélye. A kereskedelemmel foglalkozóknak be kell szerezniük az illetékes minisztérium engedélyét, illetve dohánygyártmány, szesz és szeszes ital termékek forgalmazása esetén a jövedéki törvényben előírt külön engedélyeket. Képesítéshez kötött tevékenység Az egyéni vállalkozó képesítéshez szükséges tevékenységet csak akkor folytathat, ha ő maga a képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha

az egyéni vállalkozónak több telephelye, fióktelepe is van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen, fióktelepen be kell tartani. Telepengedély Ha az egyéni vállalkozó olyan ipari, szolgáltató vagy raktározási tevékenységet végez, ahol a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg az üzemeltetett berendezések miatt a munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel, ezen tevékenységet csak telepengedély alapján lehet megkezdeni vagy folytatni. A telepengedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől kell kérni. Telepengedélyhez kötött tevékenység pl gyapjúfonás, -szövés, tárolás, raktározás, csomagolás, gépjárműjavítás, fémmegmunkálás, betongyártás, fűrészáru gyártás, alsó-, felsőruházat

gyártása, bőrkikészítés. A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről a 80/1999.(VI11) Korm rendelet rendelkezik. Munkavégzés az egyéni vállalkozásban Az egyéni vállalkozó köteles személyesen is közreműködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat • • • • alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, középfokú szakoktatási intézményi tanulót. Segítő családtagnak minősül a vállalkozó közeli hozzátartozója (házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér), továbbá a vállalkozó élettársa, egyeneságbeli rokonának házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona, valamint testvérének házastársa. Felelősség az egyéni vállalkozásból eredő tartozásokért Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből

eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Egy természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. Így pl nem lehet betéti társaság beltagja. Az egyéni vállalkozás feltüntetése Az egyéni vállalkozó a székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltatóegységtől eltérő helyen lévő székhelyét. Az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megnevezést, vagy annak „e.v” rövidítését aláírása mellett köteles feltüntetni. Az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenységét személyesen gyakorolja, használhatja a „kisiparos”, illetve a „magánkereskedő” megnevezést. A

mestervizsgával rendelkező vállalkozó a „mester” megnevezést is használhatja. A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha • • • az egyéni vállalkozó visszaadja az igazolványát, az igazolványt a jegyző visszavonta, az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve, ha a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig a törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse – ha megfelel az előírt feltételeknek – három hónapon belül a jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást. A jegyző visszavonja az igazolványt, ha: • olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná, • • • ha működéshez szükséges követelményeknek nem

felel meg és felszólítás ellenére sem tesz eleget a követelményeknek, adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit 12 hónapig nem teljesítette, illetve bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségének az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget, 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, illetőleg a bejelentési, járulékbevallási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek a társadalombiztosítási igazgatási szerveke felhívása ellenére sem tett eleget. Az egyéni cég Az egyéni vállalkozó, kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Az egyéni cég sem jogi személy. Nem változtat továbbá a egyéni vállalkozó tartozásokért fennálló korlátlan felelősségén. A cégjegyzékbe való bejegyzésnek számos üzleti előnye lehet. Pl az ismertség, illetőleg az üzletfelek

általi könnyebb leellenőrizhetőség, így a megbízhatóság növelése. Az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulás előtt az egyéni cég köteles a számviteli törvény előírásainak megfelelően egyszerűsített mérleget készíteni. A betéti társaság A betéti társaság fogalma A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel. A közkereseti társaság mellett a másik jogi személyiség

nélküli társasági forma a betéti társaság, rövidítve: bt. A betéti társaságot a közkereseti társaság egyik változatának is szokták nevezni, mivel alig különbözik attól. A betéti társaság esetében a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV törvény (Gt.) betéti társaságokra vonatkozó fejezete másként nem rendelkezik A betéti társaságnak jogi személyisége nincs. Ennek azonban a gyakorlati jelentősége elhanyagolható, mivel saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A gazdasági életben egyenrangú versenytársa lehet a legtöbb jogi személyiségű társaságnak, sőt a beltagok tartozásokért való korlátlan felelőssége révén a hitelezők számára még nagyobb biztosítékot is jelenthet. A betéti társaság alapításához legalább két tag

szükséges, egy beltag és egy kültag. A társaságnak korlátlan számú beltagja és kültagja lehet. A Gt. a betéti társaság esetében nem határozza sem a vagyoni hozzájárulás minimális mértékét, sem a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányát. A tagoknak az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatásához szükséges vagyoni hozzájárulást kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ennek mértéke függ a végezni kívánt tevékenységtől, a kitűzött gazdasági céltól, a társaság határozott vagy határozatlan időre történő létesítésétől és számos más, az alapítók által mérlegelendő szemponttól. Jogszabályi megkötöttség hiányában elvileg akár néhány forint jelképes induló vagyonnal is lehet betéti társaságot alapítani. A cégbíróság az induló vagyon megfelelőségét ezen társasági formánál nem is vonhatja vizsgálata körébe. A beltag felelőssége korlátlan a társaság

tartozásaiért, azaz ha a társaság vagyona elegendő fedezetet nem ad, akkor a saját teljes vagyonával is felel. A beltag felelőssége mögöttes, ami azt jelenti, hogy felelőssége csak akkor áll fenn, ha a betéti társaságtól a hitelező a követelését megkísérelte behajtani, de az a kellő társasági vagyon miatt a követelését nem fedezte. Több beltag esetén a felelősségük egyetemleges, azaz a hitelező – amennyiben a társasági vagyon a követelését nem fedezte – bármelyik beltaggal szemben a teljes követelését érvényesítheti. Amennyiben valamely beltag a követelést kiegyenlítette, megtérítési igénnyel léphet fel a többi beltaggal szemben a tartozás rájuk eső része megfizetése iránt. A kültagok vagyoni felelőssége korlátozott, csak a vagyoni betétjük erejéig áll fenn. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a társaság vagyona a társaság tartozását nem fedezi és a kültag a vagyoni betétjét már befizette vagy

szolgáltatta, akkor a kültag a saját vagyonával nem felel a társaság tartozásaiért. Ezen szabály alól az alábbi két eset jelent kivételt A beltaggal azonos módon felel a kültag is, ha a neve szerepel a társaság cégnevében. Ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, ez azt a látszatot kelti, mintha a kültag is beltag lenne, vagy nem betéti társaságról, hanem közkereseti társaságról lenne szól. A kültag felelősségét megalapozza, ha családi neve utóneve nélkül szerepel a társaság cégnevében. Még akkor is, ha a beltag családi neve azonos a kültag családi nevével. Ha a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem, vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel. Társasági szerződés A betéti társaság alapításához a tagok részéről társasági szerződés elfogadása szükséges. Formális alapítói ülést kell tartani, erről

jegyzőkönyvet felvenni nem kell A társasági szerződésben meg kell határozni: a. b. c. d. e. f. g. h. i. a betéti társaság cégnevét és székhelyét, a betéti társaság tagjait, nevük és lakóhelyük feltüntetésével, a betéti társaság tevékenységi körét, a betéti társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját is idejét, a cégjegyzés módját, a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét, a betéti társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják, a tagok által vállalt személyes közreműködés módját és a taggyűlés működésének szabályait. A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia, melyet közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéddel ellenjegyeztetni. A személyes közreműködés módját a társasági szerződésben abban az esetben kell szabályozni, ha természetes személy tagról

van szó és ha a természetes személy tag a személyes közreműködést vállalta. A taggyűlés működési szabályait a társasági szerződésnek akkor kell tartalmaznia, ha a tagok a társasági szerződésben akként döntöttek, hogy a betéti társaságnál taggyűlés működik. A betéti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. A betéti társaságnál fő szabályként nincs legfőbb döntéshozó szervként egy önálló, elkülönült és a Gt. által szabályozott eljárási rend mellett működő szervezet. A tagok gyűlése egy kötetlen formája a tagok összejövetelének, amely gyakorlatilag eljárási szabályok nélkül jogosult összejönni, megtartani üléseit és dönteni a társaságot érintő bármely kérdésben. A társasági szerződés azonban úgy is rendelkezhet, hogy a társaságnál, annak legfőbb szerveként taggyűlés működik. Ha a lazább és tulajdonképpen formai kötöttségek nélküli tagok gyűlése helyett a tagok

taggyűlést kívánnak legfőbb döntéshozó szervként rendszeresíteni, ebben az esetben a társasági szerződésnek tartalmaznia kell a taggyűlés összehívásának, a határozathozatal eljárási rendjének szabályait. A betéti társaság működése A betéti társaság tagjai nem kötelezhetők arra, hogy vagyoni hozzájárulásukat a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növeljék, vagy veszteség esetén azt kiegészítsék. A tagok a vagyoni hozzájárulásukat vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszony fennállása alatt nem követelhetik vissza. Erre csak a tagsági viszony megszűnésekor vagy a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén van mód. A társaság tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság tevékenységében, amelyért díjazás illetheti meg őket. A tagok nem kötelesek a társaság működésében személyes (fizikai) tevékenységgel is részt venni, de lehetőségük van rá,

amennyiben az erre vonatkozó megállapodásukat a társasági szerződésben rögzítik. Az erre vonatkozó megegyezés írásba foglalása érvényességi kellék. A személyes közreműködés a jellegéből adódóan sokféle lehet, így például a társaság üzletvezetését vagy képviseletének ellátását is jelentheti. A személyes közreműködésért díjazás automatikusan nem jár, de a tagok megállapodása alapján ellenérték kiköthető, amelynek mértékére és formájára a Gt. semmilyen megkötést nem tartalmaz A társaság az év végén a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A beszámoló elfogadásáról, valamint az adózott eredmény felhasználásáról a tagok gyűlése határoz. Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg. A tagok gyűlése (vagy ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a társaságnál taggyűlés

működik, a taggyűlés) határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet a Gt. vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal, illetve amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve, ha a Gt. vagy a társasági szerződés minősített szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Főszabályként tehát nem a jelenlévő tagok, hanem a társaságban leadható összes szavazathoz képest van szükség az egyszerű szótöbbséghez. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat szükséges a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társaság üzletvezetése, képviselete A

társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a beltagok közül választott egy vagy több üzletvezetésre jogosult tag látja el. Kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult. A kültag korlátozott felelősségének megfelelően a társaság ügyeinek intézését önálló döntési jogkörrel nem láthatja el. Ezért sem a társaság belső ügyintézési, sem kifelé, harmadik személyek irányába történő képviseleti tevékenységet nem végezhet, erre érvényes felhatalmazást nem kaphat. A törvényi rendelkezés indoka, hogy az a tag, aki csak a vagyoni betétje mértékéig tartozik felelősséggel a társaság tartozásaiért, ne kaphasson olyan önálló döntési jogosultságot, aminek kockázatát a beltagok viselik. Ezen szabály alól kivételt képez, ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, hiszen ilyenkor a beltagokkal azonos módon felel a társaság tartozásaiért. Az üzletvezetés a

társaság belső, a tagok egymásközti viszonyára vonatkozó fogalom és tevékenység. Amennyiben kívülálló, illetve kifelé, harmadik személy irányába történő megnyilvánulásról van szó, akkor nem az üzletvezetés, hanem a képviselet fogalmáról és tevékenységéről beszélhetünk. Az üzletvezetés fogalmát és feladatait a Gt nem határozza meg. Ide tartoznak azonban a társaság belső vezetésével kapcsolatos utasítások, intézkedések, döntések, ideértve pl. az alkalmazottak irányítását, üzletpolitikai döntéseket stb. Az üzletvezetéssel a tagok a beltagok közül megbízhatnak bárkit, egy vagy több beltagot is egyszerre, akik nem esnek a vezető tisztségviselőkre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezések alá. Az üzletvezetői megbízás csak a társasági szerződésbe foglalva érvényes. Ha ilyen rendelkezés a társasági szerződésben nincs, akkor mindegyik beltagot jogosultnak kell tekinteni az üzletvezetésre.

Üzletvezetésre csak a társaság tagjai jogosultak, kívülállót még a tagok egyetértése esetén sem lehet ezzel a feladattal megbízni. Ez a tilalom minden kívülállóra érvényes, még a társaság alkalmazottaira is. Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el akkor is, ha ezzel a feladattal több tagot bíztak meg. A társasági szerződés azonban úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi üzletvezetésre jogosult tagot haladéktalanul tájékoztatni kell. A társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat. A képviseleti jog a társaságot

kifelé, harmadik személyekkel szemben jogosító vagy kötelező megnyilvánulások, illetve a társaság külső ügyvitele, képviselet hatóságok, bíróságok előtt. A betéti társaság alapításának cégbírósági bejegyzése A betéti társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak, a cégbíróságnak. A betéti társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégbejegyzéshez a betéti társaságnak mellékelnie kell: a. b. c. d. e. f. g. h. i. a cégbejegyzési kérelmet, 3 példány társasági szerződést, hiteles cégaláírási nyilatkozatot aláírónként 3 példányban, ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz, a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát, ingatlan nem pénzbeli

hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható, 10.000-Ft közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását, illetékbélyeget (2004. január 1 napjától a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke betéti társaság esetén egységesen 50.000-Ft), a jogi képviselő meghatalmazását, az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatot. A korlátolt felelősségű társaság A korlátolt felelősségű társaság fogalma A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben

esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel A korlátolt felelősségű társaság a kis vagy közepes méretű és tőkeerejű, 10-20 tagnál rendszerint nem nagyobb létszámú vállalkozások legelterjedtebb formája. Erősen kötődik a tagok személyéhez A korlátolt felelősségű társaság jogi személy. Sajátossága a tagok korlátolt felelőssége, ami azt jelenti, hogy a tagok a társaságnak és nem a társaság hitelezőinek felelnek, de a társaság felé is csak a társasági szerződésben meghatározott vagyoni szolgáltatás – törzsbetét – nyújtására kötelesek. Ezen felül legfeljebb – a társasági szerződésben írtak szerint – pótbefizetésre és mellékszolgáltatásra kötelesek. A korlátolt felelősség nem a társaság vagyoni felelősségének korlátozottságát jelenti, hiszen az a társaság teljes vagyona erejéig korlátlan, hanem kizárólag a

tagoknak a társasággal szembeni korlátozott felelősségét. Korlátolt felelősségű társaságot egy vagy több, külföldi vagy belföldi, természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat. Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. Társasági szerződés A korlátolt felelősségű társaság alapításához a tagok részéről társasági szerződés elfogadása szükséges. Formális alapítói ülést tartani, erről jegyzőkönyvet felvenni nem kell. A társasági szerződésben meg kell határozni: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k. l. a korlátolt felelősségű társaság cégnevét és székhelyét, a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével, a korlátolt felelősségű társaság tevékenységi körét, a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, a társaság törzstőkéjét, az egyes tagok

törzsbetéteinek mértékét, a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét, a szavazati jog mértékét, az első ügyvezető nevét, lakóhelyét, több ügyvezető esetén a képviselet módját, a cégjegyzés módját, a társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják, felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait, a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét. Szükség szerint rendelkezik a társasági szerződés: a. b. c. d. a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről, a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásoktól (mellékszolgáltatás), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről, a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározásáról, az eltérő tagsági jogokat biztosító

üzletrészekről, e. az üzletrész átruházhatóságának kizárásáról vagy annak korlátozásáról, illetve az átruházásnak a társaság beleegyezéséhez kötéséről, f. jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának és az üzletrész felosztásának kizárásáról, g. az üzletrész bevonásának megengedéséről, h. a dolgozói üzletrészről és az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról, i. a határozatképesség szabályozásáról és a határozathozatal módjáról, j. a taggyűlésnek a székhelyén kívüli helyre történő összehívásának szabályozásáról, valamint az ülésen kívül történő határozathozatal határidejéről, k. azon értékhatár megjelöléséről, amely ügylet tekintetében a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, l. az adózott eredmény felosztásáról és a társaság megszűnése esetén a tagoknak járó részesedés mértékéről, ha ezek számítási módja eltér a törzsbetétek

arányától, m. valamennyi tag feljogosításáról az ügyvezetésre és a képviseletre, n. az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról, o. a felügyelő bizottság létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjainak kijelöléséről, p. könyvvizsgáló választása esetén az első könyvvizsgáló kijelöléséről, q. a törzstőke emelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjáról A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia, melyet közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéddel ellenjegyeztetni. A társaság törzstőkéje A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességét jelenti. A törzstőke összege nem lehet kevesebb 3000000-Ft-nál A törzsbetétek az egyes tagok vagyoni hozzájárulásai, amely lehet pénzbeli betét, nem pénzbeli betét vagy mindkettő. Minden tagnak egy törzsbetéte van A tagok törzsbetétei különböző

mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb 100.000-Ft-nál A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke 30 %-nál és 1.000000-Ft-nál A korlátolt felelősségű társaság valamennyi tagjának tehát minimum 100.000-Ft pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyont kell szolgáltatnia a társaság alapításakor azzal, hogy a törzstőke nem lehet kevesebb 3 millió Ft-nál, a törzstőke pénzbeli része pedig 1 millió Ft-nál. A nem pénzbeli hozzájárulás – más néven: apport – bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Az apportot az azt szolgáltató tagnak a társaság tulajdonába kell adnia Az apportnak vagyoni értékkel rendelkezőnek, forgalomképesnek és végrehajtás alá vonhatónak kell lennie, amelyet a korlátolt

felelősségű társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül ruházhat át. Apport lehet pl ingatlan, gépek, berendezések, eszközök, szerzői jogok, know-how, stb A cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot abban az esetben jegyzi be, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig az apportot teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották, a pénzbeli betéteknek pedig legalább a felét, de összesen minimum 1.000000-Ft-ot a társaság számlájára befizették Az ügyvezető köteles igazolni, hogy ezen feltételek teljesültek. Ha a pénzbetétek teljes összegét az alapításkor a tagok nem fizették be, a társaság cégbejegyzésétől számított 1 éven belül kötelesek ezt megtenni. A fennmaradó pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben meg kell határozni. A tagok a törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére is kötelezettséget

vállalhatnak. Ezt nevezik mellékszolgáltatásnak A tagok által végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha az nem munkaviszonyon alapul. A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg, teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni. A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát és ütemezését. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. Az üzletrész A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A társasági szerződés

azonban egyes üzletrészeket eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel Minden tagnak csak egy üzletrésze van. Ha a tag egy másik üzletrészt megvásárol, eredeti üzletrésze a megvásárolt üzletrésszel megnövekedik. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak. Az üzletrészt kívülálló személyre is át lehet ruházni. Ebben az esetben a társaság tagjait, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt elővásárlási jog illeti meg. A tag 15 napon belül élhet elővásárlási jogával. A társaság vagy a taggyűlés által kijelölt személy 30 napon belül. A társasági szerződésben a tagok úgy is rendelkezhetnek, hogy az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a társaság beleegyezése szükséges. A tag halála vagy megszűnése esetén üzletrésze átszáll a jogutódra. A társasági szerződés az átszállást

kizárhatja. A társaság fennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást a társaságtól nem követelheti vissza, csak osztalékra tarthat igényt. Az osztalék a társaság számviteli jogszabályok szerint számított adózott eredményének a taggyűlés által felosztani rendelt része. Az osztalék kifizetéséről a taggyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. A beszámoló elfogadását megelőzően akkor fizethető osztalékelőleg, ha a társaság közbenső mérlege alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya. Nem fizethető osztalék, ha a társaság saját tőkéje az osztalék fizetése miatt nem érné el a társaság törzstőkéjét. Az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. A taggyűlés A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A társaság minden tagja jogosult a tevékenységében részt venni. A taggyűlés

kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. b. c. d. e. f. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, osztalékelőleg fizetésének elhatározása, üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése, a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat, a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása, g. az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, valamint ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása, h. a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, i. a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, j. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok

közeli hozzátartozójával köt, k. az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, l. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, m. a társasági szerződés módosítása, n. mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A taggyűlés a határozatait – ha törvény vagy társasági szerződés másként nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az a tag, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani. Az érintett tagot az ilyen kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon

kívül kell hagyni. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat. A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie. Ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a taggyűlés megtartása ellen a tagok egyike sem tiltakozik. A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatokat kivéve a tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak. Ilyen esetben a határozat tervezetét 8 napos határidő tűzésével írásban kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az

utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. Az ügyvezető a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet. Ez a határozatok könyve. Az ügyvezető A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és a képviseletre. Ilyenkor a tagokat kell ügyvezetőknek tekinteni. Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezet. A tagjegyzéken fel kell tüntetni: a. b. c. valamennyi tag nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és törzsbetétét, a törzstőke mértékét, a társasági szerződésnek az esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezéseit. A tagok

személyében vagy az üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását, felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken. Az ügyvezetőnek a tagjegyzéket, illetőleg az abban foglalt adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket be kell nyújtania a cégbírósághoz. Az ügyvezető(ket) a társaság alapításakor a tagok a társasági szerződésben jelölik ki, a társaság működése során a taggyűlés választja meg. Az ügyvezető visszahívásához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A korlátolt felelősségű társaság alapításának cégbírósági bejegyzése A korlátolt felelősségű társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak, a

cégbíróságnak. A korlátolt felelősségű társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégbejegyzéshez a korlátolt felelősségű társaságnak mellékelnie kell: a. b. c. d. a cégbejegyzési kérelmet, 3 példány társasági szerződést, hiteles cégaláírási nyilatkozatot aláírónként 3 példányban, ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz, a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát, e. tagjegyzéket, f. a hitelintézet igazolását a pénzbetétek befizetéséről, g. ügyvezetői nyilatkozatot a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról, h. ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgáló véleményt, i. ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapját, melyből az

ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható, j. 20000-Ft közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását, k. illetékbélyeget (2004 január 1 napjától a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke korlátolt felelősségű társaság esetén egységesen 80.000-Ft), l. a jogi képviselő meghatalmazását, m. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatot. A szövetkezet A szövetkezet fogalma Az új szövetkezetekről a 2001. január 1 napján hatályba lépett, 2000 évi CXLI törvény rendelkezik. Rendelkezéseit a 2001 január 1 napját követően alapított szövetkezetekre kell alkalmazni, illetőleg a hatálybalépésekor már működő azon szövetkezetekre, amelyek alapszabályukat e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják. Ezen törvény a szövetkezetekről szóló 1992. évi I törvényt csak 2005 december 31 napjával helyezte

hatályon kívül. A már működő, az 1992 évi I törvény alapján létrejött szövetkezetek 2005 december 31-ig módosíthatják alapszabályukat az új rendelkezéseknek megfelelően. Ha ezt ezen időpontig nem teszik meg, vagy nem alakulnak át gazdasági társasággá, jogutód nélkül megszűnnek. Magyarországon összesen 6.872 szövetkezet van Bács-Kiskun megyében 352, melyből 134 a mezőgazdasági szövetkezetek száma. A törvény a szövetkezet fogalmát a következőképpen határozza meg: a szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a tagok saját gazdálkodás eredményességének előmozdítását, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgálja. A szövetkezet alapítása Szövetkezetet

természetes személyek és jogi személyek alapíthatnak. A jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám 50 %-át. Szövetkezetet legalább 5 tag (iskolaszövetkezetet legalább 15 tag) alapíthat. A tagokat nem lehet nyilvános felhívás útján gyűjteni. Az alapítást az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés • • • • • dönt a szövetkezet megalakulásáról, elfogadja a szövetkezet alapszabályát, megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak, megválasztja a szövetkezet igazgatóságát és a felügyelő bizottságot, dönt az alakuló közgyűlésig kötött szerződések jóváhagyásáról. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően azonban a szövetkezet már végezhet gazdasági tevékenységet. Az alapszabály Az

alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell: • • • • • • • • • • • a szövetkezet cégnevét és székhelyét, a szövetkezet alapításának célját, a tag és a szövetkezet közötti együttműködés tárgyát, feltételrendszerét, a tag személyes közreműködésének egyéb formáit, a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenysége körét, a szövetkezet által nyújtott, illetve támogatott kulturális, oktatási, szociális szolgáltatások tárgyát, feltételrendszerét, a részjegytőkének a szövetkezet alapításkori összegét, valamint a tagok vagyoni hozzájárulásának kötelező mértékét, szolgáltatásának feltételeit, a szövetkezet fel nem osztható vagyona képzésének módját és a felhasználás során irányadó szempontokat, a tagfelvételi és kizárási ügyekben eljáró testületet, az eljárás szabályait, valamint a tag

kizárásának lehetséges okait, a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével (jogutódjával) való elszámolás módját és határidejének meghosszabbítását, a szövetkezet testületi szerveinek létszámát, a szövetkezet vezető tisztségviselői megbízatásának időtartamát. Az alapszabály elfogadásához az alakuló közgyűlés kétharmados szavazati többsége kell. Az alapszabályt közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A szövetkezet vagyona és gazdálkodása A részjegytőke A szövetkezet részjegytőkéje a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelynek teljesítését, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagoknak kiállított részjegyek igazolják. A részjegytőke nem lehet kevesebb 3 millió forintnál A szövetkezet vagyona A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatba adott vagyoni eszközökkel gazdálkodik. A

szövetkezet köteles tőketartalékának az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonná minősíteni és ezt lekötött tartalékba helyezni. A fel nem osztható vagyon a szövetkezet céljai teljesítésének fedezetét szolgálja. A tagok felelőssége A tag felelőssége a szövetkezettel szemben a vagyoni hozzájárulás szolgáltatására és ha ezt az alapszabály előírja, pótbefizetés teljesítésére terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem felel. A szövetkezet gazdasági tevékenysége A szövetkezet gazdasági tevékenységet az alábbi körben végezhet: • • • tagjai gazdasági tevékenységével összefüggésben, tagjai gazdasági tevékenysége eredményessége érdekében, tagjai kulturális, oktatási és szociális igényei kielégítése céljából. A szövetkezet csak olyan gazdasági társaság tagja lehet, amelyben felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét.

A szövetkezet szervezete A közgyűlés A szövetkezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: • • • • • • • • • • • • az alapszabály megállapítása, módosítása, az igazgatóság tagjainak és az igazgatóság elnökének megválasztása, visszahívása díjazásuk megállapítása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, döntés a szövetkezet vagyonának, illetőleg meghatározott részének fel nem osztható vagyonná történő minősítéséről, az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, a tag kizárásáról, illetőleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálatáról való döntés, pótbefizetés elrendelése, a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per

megindításáról illetőleg büntető feljelentés megtételéről való döntés, a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről való döntés, a szövetkezet más szövetkezettel történő összeolvadásának, illetőleg beolvadásának, valamint a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásának, szétválásának, a kiválásnak, a jogutód nélküli megszűnésnek az elhatározása, csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról való döntés, • a szövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyására vonatozó döntés. A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést, annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően a tárgysorozati javaslat közlésével írásban kell összehívni. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A

közgyűlés – ha a törvény vagy az alapszabály másként nem rendelkezik – a határozatait a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza meg. A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetve az ügyvezető elnök, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. A vezető tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással döntenek. Igazgatóság A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét legalább 3 tagú igazgatóság végzi. Az alapszabály határozza meg az igazgatóság létszámát. (50 főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztség is meghatározható.) Az igazgatóság tagjait a közgyűlés legfeljebb 5 évre választhatja meg. Igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható. A felügyelő bizottság A felügyelő bizottság a szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezető tisztségviselői

működését ellenőrzi. A felügyelő bizottság ellátja a tagok érdekeinek védelmét, továbbá a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. A felügyelő bizottság az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább 3 tagú testület, akinek tagjait legfeljebb 5 évre választja meg a közgyűlés. A felügyelő bizottság tagjának olyan személy is választható, aki nem tagja a szövetkezetnek. A felügyelő bizottság tagjainak egyharmadát a szövetkezettel munkaviszonyban álló munkavállalók közül kell megválasztani. A tag és a szövetkezet közötti jogviszony A tagsági jogviszony létrejötte A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításkor vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvétellel keletkezik. A tagfelvételi kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el a szövetkezet döntésre jogosult szerve, ha a tag nem felel meg az új szövetkezetekről szóló törvény előírásainak.

A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen, ha azt nem a közgyűlés hozta, a közgyűléshez lehet fordulni. A tagsági jogviszony akkor jön létre, amikor a tag a vagyoni hozzájárulását teljesítette, a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal. Részjegy Az alapszabály rendelkezik a tagok vagyoni hozzájárulásának legkisebb, kötelező mértékéről és meghatározhatja annak legnagyobb összegét is. A tag vagyoni hozzájárulása pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás lehet. (Nem pénzbeli hozzájárulásként vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog és vagyoni értékű jog vehető figyelembe.) A tag tagsági jogviszonyát, valamint a tagnak a tagsági jogviszonyából eredő jogait, illetve kötelezettségeit a részjegy tanúsítja. A részjegy tartalmazza • • • • a szövetkezet nevét, székhelyét, a tag nevét, lakóhelyét (székhelyét), a tag által vállalt és teljesített

vagyoni hozzájárulás összegét, a részjegy kiállításának időpontját, a részjegy kiállítására jogosult személy aláírását. Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet veszteségeinek rendezése érdekében a tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezhetők. A pótbefizetés a tag vagyoni hozzájárulásaként nem vehető figyelembe. A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése Az alapszabály rendelkezik arról, hogy a tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés mit foglal magában. Az együttműködés kiterjedhet a tagok beszerzéseinek, termékei feldolgozásának, értékesítésének a szövetkezet által történő lebonyolítására, a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítésére, valamint hitellel való ellátására, vagy a tagok gazdasági tevékenységével összefüggő más közös feladatok megvalósítására. A szövetkezet a tagjaival folytatott gazdasági

együttműködés során nem törekszik saját nyereségre. A szövetkezet eredményéből való részesedésről a közgyűlés dönt. Az eredményt a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztják ki. Az alapszabály a személyes közreműködés egyéb módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést köt. A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik • • • • • ha a tag a szövetkezetből kilépésével, ha a tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, a tag halálával (jogi személy tag megszűnésével), ha a szövetkezet a tagot kizárja, a szövetkezet általános jogutódlással való vagy jogutód nélküli megszűnésével. A szövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki felróható módon: • • a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági jogviszonyból

eredő kötelezettségeinek felszólítás ellenére nem tesz eleget. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tag, illetve örököse igényt tarthat a szövetkezet saját tőkéjének a tag által teljesített vagyoni hozzájárulással arányos részére. A szövetkezetek megszűnése A szövetkezet megszűnik, ha: • • • • • az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt. a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnést. szervezeti változást hajt végre a kiválás kivételével. tagjainak száma nem éri el az előírt számot, és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál újabb tagot. a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja. • • • a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését. a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. ha a részjegytőke az előírt legkisebb összeg alá csökken és azt a tagok határidőben nem pótolják. A szövetkezet szervezeti változásai lehetnek:

összeolvadás, beolvadás, szétválás, kiválás, valamint gazdasági társasággá történő átalakulás. A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá átalakulhat. A szövetkezet alapításának cégbírósági bejegyzése A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadását követő 30 napon belül bejegyzés és közzététel céljából be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak, a cégbíróságnak. A szövetkezetet a cégbíróság csak azt követően jegyzi be, ha a tagok a részjegytőke 30 %-át pénzbeli hozzájárulásként már befizették. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A cégbejegyzéshez a szövetkezetnek mellékelnie kell: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. a cégbejegyzési kérelmet, 3 példány alapszabályt, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, hiteles cégaláírási nyilatkozatot aláírónként 3 példányban, ha a

bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz, a tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát, ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható, 20.000-Ft közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását, illetékbélyeget (2004. január 1 napjától a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke szövetkezet esetén egységesen 100.000-Ft), a jogi képviselő meghatalmazását, az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatot. Néhány mintaformula a vállalkozás alapításához szükséges iratokból (kattints ide)! III.3 Mire kell figyelni, ha már működő vállalkozáshoz csatlakozunk vagy ilyen vállalkozást veszünk át? A vállalkozás belső

viszonyai Tájékozódni kell a vállalkozás strukturális jellemzőiről, tagoltságáról, bürokratizáltságáról, illetve a struktúra tervezettségéről, megszervezettségéről és átláthatóságáról. A munkamegosztási rendszer (a szervezeti feladatok részfeladatokra való bontása és ezeknek az egyes szervezeti egységekhez való telepítésének jellemzői) • • • • Funkcionális munkamegosztás (a termelési, az értékesítési, az igazgatási, az adminisztrációs funkciók, illetve a beszállítási, az értékesítési, a reklámfeladatok elkülönültségének mértéke). Tárgyi elvű munkamegosztás (a termék vagy a szolgáltatáskör szerkezete). Szervezet dimenzionáltsága. Az adminisztrációs tevékenységek szervezése. A hatáskör megosztási döntési, felelősségi viszonyok (a szervezeti hierarchiában elhelyezkedő szervezeti egységek, illetve személyek kompetenciájának terjedelme, döntési, utasítási jogköre) • • A

vállalkozásvezetés struktúrájának kiépítettsége. A szervezeti hierarchia jellemzői. Érdek, akaratérvényesítést biztosító vezetési rendszer sajátossága. • • • • • • • A vezetési szintek tagoltsága. Vezetési koncepció, módszerek és vezetési stílus. A vállalkozási szervezetben meglévő munkakörök motivációjának kérdései (a szakismereti igények, a feladat komplexitása és jelentősége, a munkaerő autonómiájának kérdése, a munkaértékelések stb.) A motivációs rendszer áttekinthetőségel. A munkatársi gárda identitása. A munkahelyi légkör, a vállalkozás menedzsmentjének és alkalmazotti gárdájának viszonya. A vezetés legitimitása. A vállalkozási folyamatok koordinációjának jellemzői (a szervezeti működés összehangoltságának kérdése) • A felhasznált eszközök alapján létező legfontosabb koordinációs típusok (tehát a technokratikus, a strukturális, illetve a személyorientált

koordinációs típusok) érvényesülése. Szervezeti konfiguráció kérdései (vagyis a szervezeti struktúra származtatott, függő jellegű jellemző) • • • A hierarchikus szintek alapján meghatározható mélységi, hierarchikus, vertikális tagoltsága. A szélességi, horizontális tagoltság. Az egyes vezetők alá közvetlenül tartozó alárendeltek száma alapján az egyes szervezeti egységeknél foglalkoztatottak száma. A vállalkozás kommunikációs rendszerének jellemzői • A felülről lefelé és az alulról felfelé irányuló kommunikációs csatornák működési jellemzői. Családi vállalkozás esetén e forma szervezeti rendszerének speciális jellemzői Az ellenőrzési, controlling, minőségbiztosítási, illetve munkabiztonsági rendszerek jellemzői, kiépítettsége, fejlettsége, működőképessége A vállalkozási kultúra jellemzői • • Milyen kultúratípus dominál a vállalkozási szervezetben [a hatalmon (erőn)

alapuló (vezetőre „fűzött”), a szerepeken alapuló (racionális-bürokratikus) a teljesítményorientált (feladat típusú) vagy a támogató kultúratípus]? A minőség, mint érték és az innovatív szervezeti-vezetési modell érvényesülése a vállalkozási tevékenységben. Az általános tulajdonosi (a tulajdonforma, tulajdonostársak, jogmegosztás) és felelősségi viszonyok (vagyis a tulajdonlás jogi kérdései) • • • • • • • A vállalkozás tulajdoni struktúrájából, vagyis a termelési tényezők birtoklásából és a velük való rendelkezési jogából következő pozíciók. A tagoknak a gazdasági társasággal szemben anyagi (a törzsbetét és esetleg a társasági szerződésben foglalt egyéb meghatározott vagyoni hozzájárulás mértékéig terjedő) felelőssége. A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi, illetve vagyoni felelősség kérdése. A céget alkotó természetes személyek függetlenségének mértéke,

igénye, hajlandósága. A társas vállalkozás esetén a társasági szerződésben megjelölt és a cég nevében járó tisztségviselők személye és hatáskörük. A nyereség (vagy veszteség) felosztásának kérdései. A vállalkozás működése során meglévő menedzsment ismeretek. A vállalkozás állapota Tisztában kell lenni a vállalkozás állapotával, konkrét működési jellemzőivel és a vállalkozást aktuálisan terhelő kötelezettségekkel. Az emberi (az alkalmazotti gárda állapota, képességei, tudása, a vezetési színvonala) erőforrások helyzete • • • • • • • • • • A szükséges képességek, szakértelem és szakmastukturális jellemzőinek megléte. A szükséges és a (szakmailag és mennyiségileg) rendelkezésre álló munkaerő jellemzői. A vállalkozási tevékenység munkaerőszükségletei. A munkaerőpiac állapota. A munkahely, a munkakörnyezet állapota. A munkaerő alkalmazásának jogviszonya. Az

alkalmazott munkaerő típusai (a főfoglalkozású, a megbízásos, a részmunkaidős, a bedolgozó stb. munkaviszonyban alkalmazott munkaerőarányok) Munkabérek, közterhek a vállalkozási költségstruktúrán belüli mértéke, arányai. Bérek különbségei. A vezetés munkaerővel kapcsolatos feladatai: o a munkaerő kiválasztás, o munkakör- és feladatkör-meghatározás (munkaköri leírással), o az esetleges rotációs folyamatok tervezése és irányítása, o a karriertervezés, o az optimális foglalkoztatás biztosítása, o munkaidőkihasználtság hatékonyságának biztosítása, o megfelelő vezetési stílus kialakítása, o a motivációk kialakítása, o a participációs rendszer kiépítése, o a munkaerővel kapcsolatos szociális ellátási rendszer kiépítése, o munkavédelmi és munkaegészségügyi kérdések kialakítása. A fizikai (a gépek, a berendezések, az ingatlanok) erőforrások mértéke. Az alkalmazott technikák és technológiák

jellemzői. A pénzügyi erőforrások állapota • • • • • • • • • • • • A társaság törzsbetétekből álló törzstőkéjének nagysága. A cégbe apportált tőke mértéke, összetétele [a reáltőke (a gép, a berendezés, az anyag), a pénz és az immateriális (illetve a szellemi) tőke (mint apport) arányai]. A tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, már elindított beruházások, amelyek amortizálódnak). A pénzügyi befektetések. Az immateriális javak [a nem tárgyiasult, tehát nem anyagi eszközök, mint például vagyon értékű jogok: o kiadói jogok, o bérleti vagy kezelői jogok, o szellemi termékek (a technológiák, a know-how, a szoftverek, a találmányok, a tanulmányok stb.)] A rendelkezésre álló és a működéshez szükséges tőke nagysága. A termelés működtetéséhez szükséges dokumentációk, engedélyek illetékek, eljárási díjak stb. költségei A folyó tranzakciós költségek.

A bérleti költségek és a jogdíjak. A beszerzési és értékesítési csatornákhoz (a szállítókhoz és a végső fogyasztókhoz) való folyamatos hozzáférés költségei. A szállítási technikák működtetésének költségei. A vállalkozás a jövedelemtermelő képességének (nyereségességének vagy veszteségességének) mértéke. • • • • • Az esetleges finanszírozási gondok, illetve a tőkehiányos állapot. A vállalkozás hitelképessége, illetve ennek mértéke. A jövedelmezőségi, nyereségszerzési lehetőségek. A vállalkozási tevékenység kockázatának mértéke. Az üzletmenetre vonatkozó nyilvános adatszolgáltatási kötelezettségek, adminisztrációsügyviteli kötelezettségek, terhek stb. teljesítése A vállalkozás leghetőségei Meg kell ismerni a vállalkozás működését közvetlenül meghatározó környezeti feltételrendszert. • • • A vállalkozásra érvényes jogszabályi előírásokat. A

hitelforrásokat o A hitelfelvételi folyamat elemeit. o A kis és közepes vállalkozás hitelfelvételi lehetőségeit. Az adózási feltételeket és körülményeket. Tájékozódni kell a vállalkozás dinamikai, fejlődési viszonyairól. • • • A vállalkozási szervezetnek, illetve a vállalkozási tevékenység eredményének, produktumának (a termékeknek, szolgáltatásoknak) a fejlődési folyamatairól. Az életgörbe modell adott szakaszában még meglévő fejlődési tartalékokról. A termékek, szolgáltatás életciklusáról és az életgörbét befolyásoló tényezőkről. Át kell gondolni a vállalkozás stratégiai lehetőségeit. • • • • • • • A vállalkozásnak a stratégiai tervezés szempontjából meghatározó versenyelőnyeit és versenyhátrányait. A vállalkozásnak a sikerhez szükséges (az erőforrások sikeres kombinálásához és hasznosításához elengedhetetlen) képességeit A megalapozott, világos, sikerorientált

stratégia és a szervezeti tagok által elfogadott, reális jövőkép, illetve az eredményes piaci működéshez szükséges „kulcsfontosságú sikertényezők” meglétét. A szervezetfejlesztés, építés feladatait. Az új termékek, szolgáltatások esetleges indításának tervezését. A humánerőforrás fejlesztés kérdéseit. o A munkaerő képzésének és továbbképzésének lehetőségeit. o Az emberi erőforráshozzájutás technikáit. A fejlesztési lehetőségeket és a fejlesztési tevékenység tőkeigényét. o A fejlesztési erőforrásokhoz való jutás lehetőségeit. o A fejlesztési tevékenység során felvetődő tőkeszükségletet tőkeemeléssel való finanszírozásának kérdéseit. o Az idegen, illetve külföldi tőke esetleges bevonásának lehetőségeit. Át kell tekinteni a vállalkozás fejlesztése során érvényesíthető innovációs stratégiai lehetőségeket. • • • • A kezdeményező (saját és az élenjáró

technológiák megvásárlásához kielégítő K+F potenciállal rendelkező), a követő (nem élenjáró technológiai szintű, innovációs tartalmú, máshol már alkalmazott megoldásokat felhasználó, alacsonyabb árfekvésű, de még piacképes termékeket, szolgáltatásokat nyújtó), az adaptációs (követő, de komplex, esetleg még élenjáró technológiát adaptáló megoldás, amely a teljes konstrukció és dokumentáció megvásárlása után a hazai szabványok, anyagok, eljárások beépítésével „honosítja” is az eljárást), és a kombinált (az élenjáró fejlesztéseket az alapvető technológiai elemek, vagy azok egy részénél alkalmazzák, míg az egyes részfeladatokat adaptálják) stratégiát. Definiálni kell a saját helyzetünket, pozíciónkat a vállalkozás rendszerében. • • • • A saját tulajdonosi helyzetünkről, lehetőségeinkről és a vállalkozási folyamatban viselt felelősségünkről. A személyes

közreműködésünk mértékéről a vállalkozási folyamatban és a vállalkozás irányításában. A cég tevékenységében munkavállalóként való részvételünk körülményeiről és feltételeiről. A munkatervezés, a szervezés, az irányítás és az ellenőrzés során felmerülő feladatainkról. IV. A sikeres üzlet alapjai IV.1 Az üzleti terv A tervezés előtt: STEP (környezeti elemzés) Stratégia és misszió Az üzleti terv elkészítése előtt át kell gondolni a vállalkozás hosszú távú céljait. Mekkora lesz a vállalkozás, kikkel fog együtt dolgozni, mennyi lesz a részesedése a piac forgalmából? Stratégia A fenti kérdések megválaszolásával és a rájuk adott válasszal tulajdonképpen a vállakozás stratégiáján gondolkodunk. A stratégia a vállalkozásnak az állandóan változó külső környezethez, a belső adottságokhoz és a résztvevők képességeihez igazodó, a jövőbeli eredményes működés érdekében szükséges

közép- és hosszú távú teendőket írja le oly módon, hogy célokat, szabályokat és tevékenységeket határoz meg. Misszió A vállalkozás jövőképét a misszió (küldetés) írja le. A misszió fontos, mert a vállalkozó csak a hosszú távú célok ismeretében tudja meghatározni a rövid távú célokat. A néhány mondatos misszióban meg kell fogalmazni: • • • • melyik iparágban, hol, milyen piacon működik a vállalkozás, a vevők mely csoportját kívánja szolgálni, mivel kívánja e vevőkör igényeit kielégíteni, hogyan, milyen üzleti módszerekkel kívánja a vevők elégedettségét és saját vállalkozói céljait elérni? A misszió tehát a vállalkozás olyan átfogó meghatározása, amely érzékelteti, hogy a vállalkozás merre fog haladni a jövőben, és milyen szerepet tölt be a piacon. A misszió elkészítésében segít, ha végiggondolja a következőket (példa): Küldetés (a termelő-vállalkozás missziója) A „

Kézimunka Kft” több évtizedes piaci tapasztalattal kitűnő referenciákkal áll megrendelői rendelkezésére. Országos hálózatunkon keresztül mindennemű, kézimunkai alap- és segédanyagot azonnal szállítunk. Feladat Mit gondol az előbbi misszióról? Érzi belőle a vállalkozás tevékenységi körét, hatósugarát, lehetséges üzleti partnereit, jövőképét és értékrendjét? Próbálja meg Ön is megfogalmazni mindezeket a saját missziójában! Környezeti elemzés Ahhoz, hogy hosszabb távon elképzeljük és elhelyezzük a vállalkozásunkat, ismernünk kell annak környezetét. A vállalkozás környezetének elemzésére szolgál a STEP-analízis (más forrás szerint PEST-analízis). A betűszó a társadalom (Society), technológia, gazdaság (Economy) és politika kifejezéseket jelöli, és azt jelenti, hogy az elemzés a vállalkozás környezetét az alábbi szempontok szerint vizsgálja: • • • • Társadalmi környezet: előre jelezhető

közízlés, demográfiai trendek (öregedés, városok, falvak népességének alakulása stb.) hatása termékünkre és fogyasztóira Technológiai környezet: termékünk elévülésének ideje; nyersanyagok, eljárások, új minőségi követelmények, ISO standardek megjelenése; lehetséges, olcsóbb versenyző termékek piacra dobása; új eljárások bevezetése. Gazdasági környezet: versenypiac, monopolpiac, fizetőképes kereslet alakulása, a pénz és tőkepiac hatása és a munkaerőpiaci folyamatok. Politikai és jogszabályi környezet: kormányzati és jogszabályi változások hatása, ideértve az egységes európai piacot és az iparági normarendszereket is. Az üzleti terv funkciója (saját célra és külső megméretésre) Miben segíti a vállalkozót az üzleti terv? Az üzleti terv megmutatja, mennyi pénzre van szükség, milyen célra, mikor és milyen hosszú időre. Ha a terv készen van, biztosabbak lehetünk abban, hogy elindíthatjuk, és

működtetni tudjuk a vállalkozást. A tervezés folyamatos tevékenység, időről időre át kell dolgozni, kiegészíteni. Mire kíváncsiak a finanszírozók az üzleti tervben? Az üzleti terv az esetek nagy részében finanszírozók kezébe kerül. A befektetők, a hitelezők az iránt érdeklődnek, hogy mennyire életképes az ötlet és a vállalkozás, mennyire van előkészítve a termék/szolgáltatás bevezetése (bővítése), illetve mikor és milyen haszonnal kapják vissza a pénzüket? A tervben bizonyítékot keresnek arra, hogy a vállalkozás ismeri a piacát, vevőit, tudja, mit tud jobban mint a többiek. A finanszírozók megvizsgálják, hogy a terv kellően indokolja-e, hogy a terméket/szolgáltatást a vevők elfogadják, az eladható, és erre pénzügyileg életképes lehetőségek kínálkoznak. A hitelezők az eszközökben biztosítékot szeretnének látni arra, hogy mindenképpen visszakapják a pénzüket. Azt is vizsgálják, hogy a hihető

adatokat milyen tényekkel támasztották alá. Az üzleti terv szerkezete és tartalma Az üzleti terv tartalma és felépítése sokféle lehet, minősége azonban néhány kulcstényezőtől függ, ezek mindenek előtt: a meggyőző tartalom, a megfelelő terjedelem és a vonzó megjelenés. Az üzleti terv tartalma: Fedőlap (cím, vállalkozás neve) Tartalomjegyzék 3. Összefoglalás 4. Bevezetés: a vállalkozás és az iparág bemutatása 5. A termék/szolgáltatás és az iparág bemutatása 6. Marketingterv 7. Működési terv 8. Menedzsment és szervezeti terv 9. Pénzügyi és finanszírozási terv 10. A megvalósítás ütemezése 11. Mellékletek ƒ ƒ Összefoglalás Az összefoglalás a terv elején található. Benne röviden összefoglalja az üzleti terv által megfogalmazott lehetőségeket és az azok kiaknázására szolgáló elképzeléseket. Az összefoglalás tehát formailag első a tervben, de megírásához már csak a terv elkészülte után kezdhet

hozzá. Az összefoglalás különösen fontos a külső pénzforrás bevonásakor. A legtöbb befektető, bankár, üzletember nem ér rá, hogy az összes elé kerülő tervet átolvassa. Rendszerint az összefoglalót átfutja, és ha ez nem győzi meg, a vállalkozás ígéretességéről, előfordulhat, hogy nem is olvassa tovább a tervet. Az összefoglalás tehát rövid állítások formájában összegezi azt, amit az üzleti terv részletesen kifejt. Ezek az egy-két mondatos állítások tartalmazzák: • • • • • • • a vállalkozás bemutatását, az üzleti koncepció ismertetését, a termék vagy szolgáltatás meghatározását, az üzleti lehetőséget: azt, hogy mi benne a vonzó és milyen stratégiával fogjuk kiaknázni, a célpiacot, ahol elsődleges fogyasztóink találhatók, a fogyasztók kiszolgálásának módjait, a versenyelőnyöket, meglétük forrását (innovatív termék, szolgáltatás, stratégia), versenytársak támadási felületeit,

az elérendő üzleti eredményt, a finanszírozási igényt, a megtérülés idejét és azt az időpontot -vagy termékvolument-, amikor az árbevételünk fedezi a költségeinket. Bevezetés – a vállalkozás és az iparág bemutatása Az üzleti terv e fejezetében kell részletesebben bemutatni a vállalkozást és üzleti koncepcióját. Meg kell határozni, mely iparágban működik (jelenleg vagy a tervek szerint) a vállalkozás, milyen termékeket/szolgáltatásokat kínál, kik az elsődleges vevők. Be kell mutatni a megalakulás időpontját, a termékfejlesztés állomásait, már működő vállalkozás esetén a vállalkozás történetét, eredményeit, a korábbi eladási és nyereségmutatókat, főbb sikereket és kudarcokat, induló vállalkozás esetén a megelőző lépéseket. Példa: Ön ágyneműket gyárt? Mondja ezt: „Gondoskodom az emberek nyugodt álmáról és a könnyű kezelhetőségről.” Esetleg csoki gyára van? Mondja ezt: „A

jutalmazás és az édes álmok kielégítése az üzletem.” Az iparág bemutatásához meg kell tudnia: • • • • • • • mekkora forgalma volt az iparágnak (összesen) az elmúlt években, kik a legnagyobb forgalmazók, milyen az iparági szerkezet, milyenek a kilátások, mekkora növekedés várható a következő években, hány és milyen méretű vállalkozás alakult, illetve szűnt meg az iparágban az utóbbi években, kik a domináns versenytársak, milyen új termékek és fejlesztések, új piacok és vevők, jelentős új belépők és kilépők voltak, milyen nemzetgazdasági fejlemények lehetnek hatással az iparágra. A termék/szolgáltatás ismertetése Ebben a fejezetben be kell mutatnia kulcsfontosságú termékének/szolgáltatásának részleteit (lehetőleg fényképpel, úgy, hogy az is megértse, aki nem szakember az adott területen), elsődleges felhasználásának és lehetséges további használatának módjait, egyedi voltának,

hozzáadott értékének tartalmát. Fel kell sorolnia a lehetséges hátrányokat, ismertetnie kell a termékfejlesztés jelenlegi stádiumát, a befejezéshez, teszteléshez és bevezetéshez szükséges időt, a meglévő szabadalmakat, jogvédelmet, a termékcsalád szélesítésének lehetőségeit, kapcsolódó termékeket/szolgáltatásokat. • • • • • • • • • Mutassa be a terméket vagy szolgáltatást, mintha egy hozzá nem értőnek tenné. Forgalomban van a termék vagy szolgáltatás? Ha nem, mit kell érte tenni, az mennyibe kerül és mennyi ideig tart? Alkalmaz vagy tervez-e jogi védelmet, mint pl. védjegy vagy szabadalmi oltalom? Mennyiben különbözik terméke vagy szolgáltatása a piacon lévőktől? Társít-e hozzá jótállást, vagy egyéb eladás utáni szolgáltatást? Lehetséges-e a már bemutatotthoz kiegészítő termék vagy szolgáltatás kifejlesztése? Hangsúlyozza, ha a termék exportképes vagy a fejlesztés exportnövekedéssel

jár. Írja le az import kiváltásának hatását, ha erről is szó van. Mindenképpen írjon arról, ha ötlete környezetbarát megoldást eredményez, eljárása minőségbiztosítási elemeket tartalmaz. A marketingterv A marketingterv a pénzügyi terv mellett az üzleti terv legfontosabb része. Leírja, hogyan valósítsuk meg eredménytervünket. Bemutatja a piackutatás és a piacelemzés eredményeit és az arra alapozott stratégiát. A marketing a vállalkozások egyik legsebezhetőbb pontja. A vállalkozók vagy elhanyagolják, vagy összetévesztik az eladással (kereskedéssel), vagy pontatlanul alkalmazzák. A marketing logikus formába önti a helyzetelemzést, a marketingcélokat, és –stratégiát, valamint a marketingmix elemeit. Piackutatás és -elemzés A marketingterv elkészítése a helyzetelemzéssel kezdődik: hol vagyunk, mire vállalkozhatunk? A vállalkozónak elemeznie kell a környezetet, amelyben vállalkozása működik vagy működni fog. A

helyzetelemzés megmutatja, milyen lehetőségei vannak a jövőben, és ez alapján meghatározható, mire fordítson pénzt, időt és energiát. Piaci információk A piaci információk olyan adatok, amelyeket speciális piaci helyzetekben használunk a döntések meghozatalához. A piaci információkhoz piackutatással juthat hozzá A piackutatás a piaci információk összegyűjtésének, feljegyzésének és elemzésének rendszeres folyamata, amely előkészíti a marketingdöntések meghozatalát. A piaci információkat elsődleges és másodlagos forrásokból szerezhetjük be. Másodlagos források, amelyek mások által közvetített információkat tartalmaznak (statisztikai kiadványok, szaklapok, vállalati jelentések). A másodlagos információk összegyűjtése kevésbé költséges és időigényes, ezért érdemes ezekkel kezdeni. Hátránya, hogy az adatok nem frissek, nem mindig pontosak. Saját benyomásokat csak az elsődleges informálódással

szerezhet a helyszínen. Ez viszont idő és költségigényes vállalkozás, ezért át kell gondolni, milyen információkra van szükség. Megfigyelés a piacon Viszonylag kézenfekvő megoldás a megfigyelés, azaz a fogyasztói viselkedés és a piaci történések helyszíni feljegyzése. A megfigyelés egyik módja a próbavásárlás, amikor versenytársa üzletében a saját bőrén tapasztalhatja, hogyan bánnak ők a vevőikkel. Kérdőívezés Bonyolultabb dolog a kérdőívezés, azaz a vásárlók közvetlen megkérdezése személyesen, levélben vagy telefonon. A személyes megkérdezés történhet üzletben, a megkérdezett otthonában vagy meghívott csoportokkal. Levélben is történhet, de itt a válaszadók százaléka mindig kisebb és a válasz is késve érkezik. Telefonon viszonylag kevesebbet kérdeznek, hiszen ez viszonylag költséges és telefonon gyakran nem szívesen válaszolnak az emberek. Kérdések fajtái a kérdőívezés során Létezik nyílt és

zárt, ezen belül eldöntendő és feleletválasztós kérdés. Alapszabály: • • • • • csak arra kérdezzünk rá, amit meg akarunk tudni, érthető és rövid kérdéseket tegyünk fel, ne használjunk idegen kifejezéseket, ne hozzuk zavarba a válaszadót, hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a válaszadás önkéntes! Példa Marketingstratégia A marketingstratégia a vállalkozás összehangolt és összetett cselekvési programja a marketingcélok elérése érdekében. Megmutatja, hogy a vállalkozás melyik piacon, milyen módszerekkel kívánja a vevőkhöz eljuttatni termékét/szolgáltatását, hogyan győzi meg őket arról, hogy az ő termékét vásárolják. A marketingstratégia két alapeleme a célpiac meghatározása és a marketingmix tökéletesítése. 80/20-as szabály Alapelv, hogy nincs a világon egy olyan termék sem, amely a lehetséges vásárlók teljes körének igényeit kielégítené. Annál inkább igaz a klasszikus 80/20-as szabály,

mely szerint egy termék értékesítésekor az összes eladott termék kb. 80%-a a vásárlók kb 20%-ánál kel el A célpiac megtalálásának szükségességét a következőkben lehet összefoglalni: • • Az erőforrásokat hatékonyabban használhatja fel. Jobban megértheti a vásárlói igényeket. • • Jobban átláthatja a versenyhelyzetet. Pontosan tudja mérni céljait és teljesítményét. Szegmentálás A piac meghatározása, a szegmentálás egy nagyobb piac felosztását jelenti kisebb fogyasztói vagy intézményi vásárlói szeletekre. Minden vásárlói csoport számára más-más előnyöket kell kínálni és hangsúlyozni. Példa Derítsük ki, hogy termékünket melyiknek tudjuk eladni legbiztosabban és a legnagyobb haszonnal. A szegmens akkor ér valamit, ha: • • • • meghatározása pontos, az egyes szegmensek jól elkülöníthetők és homogének, relatíve jövedelmező, elérhető, válaszképes. Földrajzi szegmens: a

vásárlók lakóhelye szerint Demográfiai szegmens: a népesség mérete, összetétele, elosztása. Pszichografikus szegmens: a piac felosztása a vásárlók társadalmi osztályának, életstílusának különbözősége alapján történik. Magatartási szegmens: a vásárlók indítékai, felhasználói státusza szerint. Ha megtalálta a vállalkozásához, termékéhez illő szegmentálási módot és megvannak az egynemű fogyasztói csoportjai, itt az ideje, hogy leszűkítse a kört a leginkább vonzókra. Némely terméknél elég egy változó. Máskor nehezebb a dolga, de nem valószínű, hogy mindenhol és minden háztartásban. Ekkor segít a mátrixrács, amelynek egy-egy oldalán egy-egy szegmentálási jellemző szerinti értékeket szerepeltethet. Példa A szegmentálás lényege A szegmentálás során nem az a lényeg, hogy Ön mit gondol a termékről és a vásárlónak nyújtott előnyeiről, hanem hogy a Vásárló mit gondol róla! Önnek el kell találnia,

hol állhat a vásárló megítélésének tükrében, illetve, hogy ott áll-e, ahol szeretné látni magát. Ebben segít a pozícionálás. A pozícionálás során saját termékének előnyeit kell hangsúlyoznia a versenytársakéhoz képest. A marketingmix A marketingmixet hosszú időn át 4 P-ként is emlegették, a mix egyes elemeinek rövidítéseként (Product: termék, Price: ár, Placement: terjesztés, Promotion: ösztönzés). Újabban a 4 P-t már 5 vagy 6 P-ként is emlegetik, ezzel hangsúlyozva a környezeti hatásokat, azaz azt, hogy a mix menedzselésekor a környezeti befolyásokat mindig figyelembe kell venni. • • • A környezeti elemek a verseny, nemzetgazdasági helyzet, természeti környezet, politika, jogszabályok, technológia és társadalom formájában jelennek meg. Az újabb marketingmix értelmezések szerint a társadalom és benne az egyes emberek, illetve ezek csoportjai annyira erős befolyást játszanak a marketingre, hogy nem lehet

eltekinteni tőlük a mix esetében. Még a politika (Politics) egyre erősödő befolyását is figyelembe vehetjük, akkor 6 P-vé válik a 4 P. Célfogyasztó jelentése Ismét a marketingmix alapelvéhez tértünk vissza: ha hasznos is a termék, meg kell találnia azt az árat, amelyet az a célfogyasztó, akit Ön választott magának, megad érte és e célfogyasztóhoz optimálisan kell eljuttatnia termékét és az arról szóló üzenetet. A termék Piacok fajtái Ön – attól függően, hogy milyen termékkel rendelkezik – a fogyasztói vagy a termelői (szervezeti) piacon fog versenyezni. Az előbbin olyan termékek cseréje zajlik, amelyek végfogyasztókhoz jutnak el és nem kerülnek további felhasználásra. A szervezeti piacon ellenben olyan termékeket értékesítenek, amelyeket beépítenek vagy újabbak előállítására használnak. A fogyasztói piacon a termékek kategorizálását célszerű a marketingstratégia szempontjából vizsgálni, és ekkor

az a lényeges, hogy a vásárlói döntés mennyi pénzt, időt és kockázatot hordoz. Fogyasztói termékek • • • Napi tömegcikkek: viszonylag olcsó termékek, amelyeket minimális fontolgatással és erőfeszítéssel vásárolnak meg. Szakcikkek: drágábbak és kockázatosabbak, ezért megvásárlásukra több időt fordítanak. Speciális- vagy luxustermékek: nagyon drágák és annyira egyediek vagy speciálisak, hogy a fogyasztó nem sajnálja az időt és az erőfeszítést a beszerzésükre. A fenti csoportosítás előnye, hogy a termékeket újra tudjuk pozícionálni, ha azt látjuk, hogy nem tudtuk eléggé megkülönböztetni a versenytársakétól. A termék pozícionálásához fontos ismernünk a termék összetevőit. A termék összetevői: • • • • Technikai jellemzők: technológia, fizikai megjelenés, minőség, használhatóság. Márka: név, kifejezés, jel. Csomagolás: feladata a termék tárolása és megjelenítése. Címke:

ösztönöz, információkat tartalmaz. Termékek életciklusa A termék életciklusa azokat a fázisokat mutatja be, amelyeken a termék vagy termékcsoport átesik a piacra való bevezetéstől az onnan való kivonásig. A bevezetési fázisban az eladások mértéke alacsony, nyereséget nem realizál a termék. A növekedési fázisban az eladások gyorsan nőnek, a nyereség a csúcsra fut és a fázis végén csökkenni kezd. Az érettség fázisában az eladások nem növekednek, a nyereség pedig csökken. Végül a kifutás fázisában a bevételek és a nyereség is csökken. Az ár szerepe a marketingmixben és az árképzés Az ár: pénzben kifejezett érték, amelyet a vállalkozások a termékért kérnek. A piac által elfogadott ár megmutatja, mennyit lehet a termékre költeni. A termék életciklus során az ár gyakran változik. Az ár sokszor a promóció központi eleme. Sok esetben a versenystratégia éppen az alacsony árehhez viszont tudnunk kell,

árversenyre többnyire csak hatékony tömegtermeléssel vállalkozhatunk. Más esetekben az alacsony ár éppen a nem megfelelő minőség érzetét kelti a vásárlóban. Nyereségpotenciál megállapítása A nyereségpotenciál megállapításához vegye figyelembe a vásárlók által a termék beszerzésére kötött árat, az előállításhoz és piacra juttatáshoz Ön által megfizetett költséget és a kettő különbségeként kapja meg a nyereséget. Az előállítással és a piacra jutással kapcsolatban vannak állandó és változó költségek. A költségek láncolatára példa egy Budmil szabadidőruha eladása, amelyet a sportboltban mondjuk 13.000 forintért kínálnak eladásra. Példa Az árképzés fajtái Kereslet vezette árképzés: • • • • • • Érték-ár: az árak csökkentése ellenére fenntartja a termékről kialakult vélt értékszintet. Lefölözés: újonnan bevezetett, innovatív termék esetén a lehető legmagasabb ár

megállapítása. Térnyerő ár: a piaci részesedés minél nagyobb növelése érdekében csökkentjük az árat. Presztízs-ár: célja, hogy a terméket a magas minőség, exkluzivitás szintjén pozícionálja. Páratlan ár: speciális számok használata, a vásárlókra gyakorolt vélt pszichológiai hatás miatt (pl. a szendvicssütő ára nem 4000 Ft, hanem 3999 Ft) Árcsoport: minden termékünkre hasonló vagy ugyanolyan árat szabunk (pl. „ebben a boltban minden 100 Ft”). Költség-nyereség központú árképzés: a többi tényező figyelembe vétele nélkül csak arra koncentrálunk, hogy minél nagyobb nyereséget érjünk el, költségplusz vagy állandó haszonkulcs árral (azaz eladási árunk egyenlő a költségekkel plusz a költségek egy kívánt haszonkulccsal való szorzatával). Versenyközpontú árképzés: • • Vezető ár: olyan vonzó ár, amely a többi terméktől elszipkázza a fogyasztónkat a miénkhez. Pozíciós ár: egy bizonyos

árkategóriában a mi termékünket láttatja az egyetlen megoldásként. A terjesztés A fogyasztói piacon a közvetítők száma 0-3 lehet és az alábbi csatornák fordulnak elő: • • • • Gyártótól a fogyasztóig: nincs közvetítő. Gyártótól a kiskereskedőn át a fogyasztóig: a kiskereskedelmi egység (pl. szupermarket) az egyetlen közvetítő. Gyártótól a nagykereskedőig, onnan a kiskereskedőig, onnan a fogyasztóig: e leggyakoribb változatban a nagykereskedő vállalja át a gyártótól a szállítást. Gyártótól az ügynökig, onnan a nagykereskedőig, onnan a kiskereskedőig, onnan a fogyasztóig: abban az esetben, ha a termék eladása olyan speciális ismeretet kíván, amelynek a gyártó nincs birtokában. Promóció Ösztönzés (promóció): egy sor módszer, amelyet az eladó a vásárlóval vagy a lehetséges vásárlóval történő kommunikációhoz használ. Feladata a termékkel kapcsolatos ismertek közlése, kereslet növelése,

termék megkülönböztetése, versenytársak legyőzése, keresleti ingadozások kiegyenlítése. Promóció eszközei: • • • • • Reklám: fizetett, nem személyes kommunikáció a célpiaccal. Eladásösztönzés: a termék iránti keresletet serkentő eljárások. Közönségkapcsolatok (PR - public relations): kommunikáció a vállalkozásról és termékeiről alkotott közvélemény befolyásolására. Személyes eladás: szemtől szembeni kommunikáció egy eladó és egy vagy több vásárló között. Direkt marketing: levél általi, telefonos vagy egyéb, nem személyes kommunkikációs eszközök felhasználása. Láthatósági vonal A boltban a vásárlóra oda kell figyelni, készen kell állni rá, hogy bármikor betoppanhat - aki az Ön bevételét gyarapíthatja! Jó promóció, ha a pulton lévő árui tiszták, rendezettek, ha a pultok tömve vannak. Az is eladásösztönző, ha az elárusítók köszönnek a vevőnek, esetleg rámosolyognak,

segítőkészek, nem elutasítóak. Az is promóció, ha a vevők elférnek és tudnak közlekedni az üzletében. Ha kapcsolatba lép üzleti partnereivel, az első promóciós eszköz az Ön névkártyája, amely akkor üzletszerű, azaz profi, ha nem hivalkodó és jól olvasható, ha nincs rajta túl sok információ, de a neve, címe, profilja és telefonszáma pontosan megérthető belőle. Ha cég- vagy termékismertetőt készíttet, már többe fog kerülni, de ne sajnálja rá a pénzt. Gondoljon csak arra, üzletfelei hány száz hasonló bemutatkozással találkoznak naponta. Az ismertetővel el kell adnia Önmagát, tehát ügyeljen a szép kiállításra, de a tartalomra is. A promóció ideális összeállításának kritériumai: • • • • • A megcélzott közönség megismerése: hol vannak, milyen demográfiai eloszlásban, milyen típusú fogyasztók, mik az igényeik és elvárásaik, hogyan vásárolnak. A vásárlók termékünkről alkotott

véleményének megismerése: mi a véleménye a fogyasztóknak a termékükről és hogyan reagálhatnak a mi üzenetünkre. A promóció céljának kitűzése: az eladások növelése vagy a vállalkozás megismertetése a fő célunk. Erőforrásaink felmérése: azaz a promóció költségeinek megtervezése, százalékos vagy feladattól függő eljárással. Promóciós eszközök vegyítése: húzó vagy toló stratégia ( a húzásnál a gyártó a fogyasztóra közvetlenül hat, aki a remény szerint végighúzza fogyasztói akaratával a terméket a terjesztési láncon, a nyomásnál a gyártó a csatorna hozzá közel eső elemét „dolgozza meg” először, és így tovább), illetve az alkalmazott módszerek. A leginkább ismert promóciós technika a reklám A reklám lehet nyomtatott vagy valamilyen médián keresztül továbbított üzenet. A reklám különösen költséges promóciós eszköz, ezért csak akkor használja, ha feltétlenül szükségét érzi és

ha költségvetése megengedi. A különféle információs újságok a magyar kisvállalkozók kedvelt hirdetési helyei – sok háztartásba eljuttatják velük az üzeneteiket. A sikeres reklám újszerű, figyelemfelkeltő, nem bántó, rövid, világosan érthető és megjegyezhető. Összefoglalásul: Az üzleti terv marketingtervének választ kell adnia, illetve ki kell mutatnia az alábbiakat: • A célpiac várható nagyságát és az Ön részesedését, forintban és százalékban, ha lehet, évekre előre • Terméke/szolgáltatása célfogyasztóinak, vásárlóinak szokásai, vásárlási döntései. • Versenytermékek piaci részesedése, minősége, ára, teljesítménye, terjesztése, szolgáltatásai, garanciái, stb. • Terméke/szolgáltatása előnyei, már működő vállalkozás és piacon lévő termék esetén elért eredményei, előrejelzések. • Árpolitika: a termékére/szolgáltatására megállapított ár, összehasonlítva a

versenytársakéval, röviden megmutatva a vevőnek biztosított előnyöket. • Terjesztési csatornák, terjesztők kiválasztása, általuk lefedett területek és eladott mennyiségek időegységenként (pl. havonta) • Vásárlók figyelmének felkeltése, megtartása (promóció). • Pozícionálás költségei. Működési terv Az üzleti terv e fejezetében kell elmagyarázni, hogyan működik a vállalkozás. Be kell mutatni a vállalkozás alaptevékenységét, annak ciklusait. Be kell mutatni a vállalat elhelyezkedését, elemezni az elhelyezkedésből adódó előnyöket vagy hátrányokat (munkaerő hozzáférhetősége, vevők közelsége, közlekedés, helyi adók stb.) Le kell írni a létesítményeket: gyártóüzem, irodák, raktárak, földterületek, felhasznált berendezések és gépek. Mondja el, hogy a berendezéseket vásárolja vagy lízingeli-e, a helyiségeket birtokolja vagy bérli-e, illetve, hogy a következő három évben milyen bővítéseket

tervez és milyen költségkihatással. Külön szóljon a termékfejlesztési és –gyártási tevékenységekről. Ismertesse a termékek/szolgáltatások kifejlesztések jelenlegi stádiumát és a még elvégzendő feladatokat. Elemezze a termékfejlesztés költségvetését (munkaerő, anyagok stb.) Mutassa be terméke előállításának folyamatát, az alvállalkozók bevonását, a készletek finanszírozásának módjait. Szóljon arról, hogy • • • • • • kik lesznek a szállítói, honnan szerzi be az alapanyagokat? Ki és hogyan menedzseli és követi nyomon az eladásokat? Milyen üzemre és berendezésekre lesz szüksége, mikre lesznek képesek, mennyibe kerülnek és honnan szerzi be őket? Milyen vásárolt alapanyagokra és/vagy szolgáltatásokra lesz szüksége, honnan szerzi be őket és mennyibe kerülnek? Milyen alkalmazottakra lesz szüksége? Milyen munkaszerződéseket, munkaköri leírásokat, bér- és fizetési megállapodásokat kötött?

Menedzsment és szervezeti terv Ha Ön egyéni vállalkozó, természetesen a vállalkozás tulajdonosa és vezetője (menedzsere) is Ön lesz. Ugyanakkor a tulajdonos és a menedzser nem csak feladataiban és felelősségi köreiben, de sok esetben érdekeiben is különbözik. A tulajdonos abban érdekelt, hogy a vállalkozás minél többet hozzon a konyhára, ám a menedzser nemcsak abban érdekelt, hogy a vállalkozás minél eredményesebb legyen, hanem abban is, hogy a vállalkozásban minden munkatárs megtalálja a számítását. Célszerű elgondolkodni, milyen feladatokra kell szakembereket, irányító-vezető kollégákat találnia. A szervezet kiépítése akkor kezdődik meg igazán, amikor az első menedzseri feladatokat delegálja, azaz egyes kollégák csoportjait mások irányítják. A személyzeti politika viszont már akkor megkezdődik, amikor az első kollégát felveszi. Ha már alkalmazottak veszik körül, már nem kerülheti meg a vállalkozás mint

szervezet ésszerű megszervezésének kérdéseit. A szervezet lehet • • • lineáris (azaz az alaptevékenység irányítási hierarchiája alá rendel minden tevékenységet), funkcionális (ahol az egyes, stratégiailag fontos tevékenységekre önálló egységeket hoznak létre) vagy vegyes. A szervezeti struktúra kialakításánál • • • a formalitás (azaz mennyire meghatározottak és írásban kinyilvánítottak az egyes alkalmazottak feladatai), a centralitás (azaz a felelősségi, hatás- és döntési jogkörök mennyire vannak egy kézben) és a komplexitás (a hierarchia mennyire bonyolult) a főbb ismérvek. Fontos, hogy minden munkatárs • • • • • tudja, mi a feladata. megkapja a munkavégzéshez szükséges összes rá vonatkozó információt. rendelkezzék a munkája optimális elvégzéséhez szükséges döntési joggal. felelős legyen azért, amit csinál. kellően érdekelt legyen abban, hogy a maximumot teljesítse. Feladat

Kapcsolati háló A kapcsolatok ápolása, azaz a networking, nemcsak a múlt idők sajátossága volt. Az üzleti életre is igaz, hogy kapcsolatrendszer nélkül senki nem megy semmire. Kapcsolati hálója segíthet egy jó üzleti szerződés megkötésében, egy jó munkatárs megtalálásában, egy lehetséges finanszírozóval történő találkozásban és számtalan egyéb módon. Kapcsolati hálója segítségével alakíthatja ki azt a csapatot, amely a vállalkozását irányítja és működteti. Kapcsolati hálója egyéb pontjain pedig olyan fontos barátok, ismerősök helyezkednek el, akikkel szakmai kérdéseket vitathat meg, akiktől kérdezhet, tanácsot kérhet. Feladat Kontroll A kontroll szó nem csak ellenőrzést, hanem irányítást is jelent, azaz a kontroll a menedzsment egyik nagyon fontos eszköze. A kontroll akkor megfelelő, ha megfogalmazza a munkatársak által elért eredményeket, ellenőrzi, hogy a teljesítmény mennyiben valósítja meg az

előírásokat, feltárja az eltéréseket és korrigál. A kontrollal kapcsolatban legfontosabb bemutatnia, hogy: • • • • • • • • • Milyen könyvelési és számviteli rendszert választott és miért? Milyen információkat biztosít a kontrollhoz és milyen gyakran? Ki könyvel és végzi az elszámolásokat? Kik az auditorai? Mutassa be az eladási nyilvántartásait! Tervezzen vásárló-nyilvántartó kártyát vagy mutassa be a meglévőt! Milyen piaci nyilvántartásai vannak, pl. a hirdetések költségéről és eredményéről? Milyen további kontrolleljárásokat készül bevezetni? Miért tartja őket fontosnak? SWOT – analízis Ez a módszer alkalmas arra, hogy megállapítsa vállalkozása helyzetét a piacon. A SWOT - elemzés egyrészt belső tényfeltárás, ha a vállalkozás erősségeit (Strengths), illetve gyengeségeit (Weaknesses) rögzíti. Másfelől külső helyzetfelmérés, amennyiben a piacon vagy egyéb környezeti helyeken támadt

lehetőségeket (Opportunities), illetve fenyegetéseket, veszélyeket (Threats) fogalmazza meg. Példa Feladat Készítse el vállalkozása SWOT analízisét! A SWOT – elemzés sajátossága, hogy adott időpontra szóló, azaz nem dinamikus elemzés. Egy idén készült SWOT analízis lehet, hogy fél év múlva már idejétmúlt lesz. Ha kellően kis időközönként újra elvégzi, valószínűleg csak kis finomításokat kell eszközölnie. Pénzügyi és finanszírozási terv A pénzügyi tervben kell számokba foglalnia mindazt a szépet és jót, amit vállalkozása kilátásairól korábban elmondott. Meg kell győznie a terv olvasóit, hogy vállalkozása nyereséges lesz és meg kell nyugtatnia hitelezőit, hogy visszakapják pénzüket. A csodálatos hármas A pénzügyi tervezés során csodálatos órákat élhet át, ha mérlegével, eredménytervével vagy cash-flow-jával bíbelődik. Cash-flow Azt szokták mondani, a készpénzforgalmi terv (cash-flow) a

vállalkozás lelke. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a cash-flow fontosságát. Mégis a legtöbb vállalkozó nem veszi komolyan A tipikus hibák a cash-flow terén, hogy a vállalkozók: • • • • • • nem készítenek cash-flow-t, ha készítenek, nem havi, hanem negyedéves bontásban, ezért a cash-flow nem mutatja elég érzékenyen a készpénzproblémákat, túl optimista bevételi adatokkal dolgoznak, a költségeknél nem érvényesítik kellő differenciáltságban az inflációs hatásokat, optimálisabb kapacitáskihasználást terveznek a reálisnál, bevétel- és nem nyereségorientáltak. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem az eladások növelése a lényeg, hanem az, hogy az eladások növekedése hatékonyságnövekedést, azaz több nyereséget eredményezzen! Nem elég azt nézni, mennyi pénzünk folyt be, hanem azt is figyelembe kell venni, mekkora költségeink voltak. Ha elkészült a cash-flow terve, 20%-ot nyugodtan vonjon le a

kapott eredményből és ha még akkor is jól mutat, talán van esélye a realitásra. Fedezeti pont A fedezeti pont azt mutatja meg, hogy mikor fordul át nyereségesbe a vállalkozásunk. A fedezeti pont elérése után minden egyes további termelt mennyiség (vagy százaléknyi kihasznált kapacitás) arányos eredménynövekményt hoz. Fedezeti pontot akkor érünk el tehát, ha az összes bevétel megegyezik az összes költséggel. Az összes bevétel egyenlő az eladási ár és az eladott mennyiség szorzatával. Míg az összes költség egyenlő az összes állandó költség és az összes változó költség összegével. Pénzügyi tervezés A pénzügyi tervnek három legfontosabb alkotóeleme: a cash-flow, a mérleg és az eredményterv. Finanszírozási szükségletek A pénzügyi előrejelzések alapján állapítsa meg, mennyi készpénz kell a vállalkozás felállításához, hogyan és mikor tervezi visszafizetni. Ha a vállalkozás indításához kölcsönt

kell igénybe vennie, akkor a későbbiekben figyelembe kell vennie a tőkeösszetétel mutatót. A vállalkozáshoz szükséges összes pénzmennyiség Tőkeösszetétel= ------------------------------------------------------------------------Befizetett tőke Vállalkozás külső finanszírozásának módjai A piaci hitelkamat igen magas és nehéz kitermelni, ezért érdemes inkább kedvezményes hitelekben gondolkodni. • Mikrohitel program: a mikrohitel gépek, berendezések és egyéb tárgyi eszközök vásárlására vehető fel. • Reorg-Starthitel: azon természetes személyek, akiknek vállalkozásuk van vagy társaság tagjai, vehetik fel csőd vagy felszámolás alatt álló vállalatok vagyontárgyainak kivásárlására. Kockázati tőketársaságok A kockázati tőkések olyan elsősorban kis- vagy közepes vállalkozásokba fektetnek be pénzt, amelyek kockázatosak ugyan, de az átlagosnál nagyobb üzleti sikerrel és haszonnal kecsegtetnek. A kockázati

tőkések pénze segít a vállalkozás megerősödésében, ami után a tőkések kellő hasznot elérvén vonják ki tőkéjüket a vállalkozásból. Kockázati tényezők, kockázatbecslés Kockázati források • • • • • • • • menedzserek személyes tulajdonságai, menedzserek szakértelme és tapasztalata, tulajdonosok, menedzserek és munkatársak közötti érdekellentétek, piaci recesszió, vásárlói szokások és preferenciák megváltozása, üzleti partnerek kudarca, új versenytárs felbukkanása, a régiek megerősödése, jogszabályi, politikai változások stb. Sok kockázatra felkészülhet, azaz bemutathatja, hogy mi történik, ha valami nem úgy sikerül, mint tervezte. A lényeg, amit a szakemberek is látni akarnak a tervében, hogy van cselekvési alternatívája. A megvalósítás ütemezése Készítsen főbb ütemezést a főbb feladatokról és tüntesse fel, ezek mennyi időt vesznek igénybe! Alkalmazzon hálós táblatervet,

amelyből kiderül, vannak-e torlódások vagy éppen szabad kapacitások! Emelje ki a mérföldköveket: • • • • • • • • • • • • a vállalat alapítása, illetve első tőkeemelése, a tervezés és fejlesztés befejezése, a prototípusok elkészülte, a kereskedők alkalmazása, a termék bemutatása kiállításon, szállítókkal és terjesztőkkel kötött megegyezések, főbb alapanyagok beszerzése, gyártás vagy működés kezdete, első megrendelések megszerzése, első eladások megtörténte, első kintlévőség kiegyenlítésének időpontja, feladat-felelős bontás, katasztrófaterv. Vázolja fel, mely események vezethetnek a menetrend borulásához, és hogyan tervezi megelőzni vagy korrigálni ezeket! Mellékletek Az üzleti tervhez csatolni kell az alábbiakat: • • kulcsfontosságú vezetők/tulajdonosok szakmai önéletrajza, a vállalkozás korábbi üzleti teljesítményét igazoló főbb dokumentumok, • • • • •

piackutatást alátámasztó dokumentumok, előszerződések, szándéknyilatkozatok, alaprajzok, telephely fényképe, termékszabványok, fényképek, pénzügyi kimutatások. IV.2 Számvitel, adózás az Európai Unióban Számvitel, adózás Vállalkozások beszámolási és nyilvántartási kötelezettsége A piacgazdasági viszonyok között szükséges, hogy a piac szereplői számára döntéseik megalapozásához szükséges információk rendelkezésre álljanak. Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosításához, kötelezettségek megállapításához, adatok álljanak rendelkezésre. A fenti feltételeket a vállalkozók törvény(ek)ben szabályozott módon beszámolási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítésével biztosítják. A nyilvántartás formáját, körét meghatározó tényezők: • • • • vállalkozási forma, adózási forma – választási lehetőség fennállása esetén, a

tevékenységi kör, foglalkoztatás mértéke, formája. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség Könyvvezetési kötelezettség: az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére ható gazdasági eseményekről a kettős, vagy az egyszeres könyvvitel szabályai szerint, folyamatos nyilvántartást vezet. A könyveket és az alátámasztó nyilvántartásokat a számviteli bizonylati rendre és más jogszabályokban előírt bizonylatokra kell alapozni. Beszámolási kötelezettség: a vállalkozó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év zárását követően, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni magyar nyelven. A kötelezettség társas vállalkozásokra terjed ki (kivétel: az egyszerűsített vállalkozói adózást választó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság). Célja: a gazdaság

szereplőinek, döntéseik megalapozásához szükséges valós, megbízható információval való ellátása. A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a beszámolót a cégbíróságon letétbe helyezni, közzétenni biztosítva ezzel a nyilvánosságot. Gazdaság szereplői: tulajdonosok (tényleges és potenciális befektetők), partner vállalkozások (vevők, szállítók), hitelezők, kincstár, munkavállalók, érdekképviseleti szervek stb. Információs igények: realizált (felosztható) nyereség, saját tőke alakulása, a vagyon összetétele és változása, adósságállomány nagysága és összetétele, pénzügyi helyzet stb. A társas vállalkozások az eltérő vállalkozási formákon túl, a gazdálkodásukat meghatározó tényezők alapján is jelentős különbségekkel rendelkeznek, az információs tartalom is változó. Ennek megfelelően, a törvény a beszámoló formájára, meghatározó tényezők (adatok) alapján, négy lehetőséget

biztosít. A beszámoló formáját meghatározó tényezők: 1. 2. 3. 4. az éves árbevétel nagysága, a mérleg főösszege, a foglalkoztattak száma, A könyvvezetés módja. Formai lehetőségek: 1. éves beszámoló, 2. egyszerűsített éves beszámoló, 3. egyszerűsített beszámoló, 4. összevont (konszolidált) beszámoló. éves Sajátos beszámolási kötelezettségek keletkeznek a társaságok alapításánál (előtársasági időszak), átalakulásnál, megszűnésnél, könyvvezetési forma változtatásánál. Az éves beszámoló Az éves beszámoló részei: • • • Mérleg, Eredménykimutatás, Kiegészítő melléklet. Az éves beszámolónak nem része az ÜZLETI JELENTÉS, de elkészítése kötelező! Mérleg: A vállalkozások vagyonának számbavétele, a vállalkozás tevékenységben betöltött szerepük szerint – eszközök –, valamint eredetük szerint – források – formában. A mérleg adatait leltározással kell alátámasztani

és a könyvviteli adatok alapján elkészíteni. A leltár egy jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait • • • mennyiségben és értékben, tételesen, ellenőrizhető módon, egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja. A könyvvitel (könyvvezetés) az a tevékenység, amelyben a vállalkozás működése során a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről – meghatározott szabályok szerint – folyamatos nyilvántartás-vezetés történik, és naptári (üzleti) év végével az lezárásra kerül. A könyvvitel és beszámoló összeállításához, ellenőrzéséhez, olyan személyt köteles megbízni vagy alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik (számviteli szolgáltatás). Formái: a beszámoló mérlegei tartalmukban megegyeznek, mivel az eszközök és források csoportjait részletezve, mérleg formánként előírt

jelöléssel és tagolással mutatja. A különbség a tagolás és mérlegtételek számának mennyiségéből adódik, információ tartalma is eltérő. További két választási lehetőséget biztosít a törvény a mérleg formájára, itt az alaki különbségek a meghatározóak. Eredménykimutatás: a vállalkozás tárgyévi tevékenységből származó, a vállalkozásban maradó nyereség, vagy a veszteség – vagyonvesztés – levezetése. A bevételek, hozamok és a költségek (kiadások), ráfordítások különbözete, tevékenységi csoportonkénti bontásban. A mérleg és eredménykimutatás szerkezete EREDMÉNYKIMUTATÁS (gazdálkodási tevékenység eredménye) MÉRLEG (vagyon összetétele) ESZKÖZÖK (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök (Forgalmi költség eljárással) FORRÁSOK (passzívák) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Eredménytartalék

IV. Egyéb tartalékok V. Mérleg szerinti eredmény C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív elhatárolások + - Összes hozam Összes költség + - A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (±) E. Céltartalék B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök Összes bevétel Értékesítés közvetlen és közvetett költségei Egyéb ráfordítások (Összköltség eljárással) időbeli Pénzügyi műveletek bevételei + Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (±) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A + B tétel összege) (±) Rendkívüli bevételek + Rendkívüli ráfordítások - D. Rendkívüli eredmény (±) E. Adózás előtti eredmény (±) Adófizetési kötelezettség F. Adózott (±) eredmény Eredménytartalék

igénybevétele osztalékra, részesedésre + Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (±) Formái: • • összköltség eljárással (A változat) forgalmi költség eljárással (B változat) készült eredmény kimutatás. A változatban – az üzleti év összes hozamának (bevétel és hozamváltozás) és összes költségének, B változatban – az összes bevételnek, az értékesítés költségének és egyéb ráfordításoknak a különbözeteként részletezi a mérleg szerinti eredményt. Az eredménykimutatás formájának megválasztása kihat a döntések megalapozásához szükséges adatok, információk körére, valamint a könyvviteli munka szervezésére. A forgalmi költség eljárással készülő eredmény kimutatás azon vállalkozásoknak javasolható, amelyek széleskörű (több ágazat, üzem) tevékenységet folytatnak, a gazdálkodás elemzésénél fontos a tevékenységenkénti eredmény kimutatása. Továbbá, ha

részletes (ágazati, termék) költségkimutatás szükséges: • • • az üzleti év végén jelentős mennyiségű a saját termelésű készlet (értékelés önköltségen), árképzés esetén (árkalkuláció készítése), jövedelem, fedezet és költség elemzés céljából. Kiegészítő melléklet: a mérleg és az eredmény kimutatásban szereplő adatokat részletezi számszerű és szöveges magyarázat formában. A kötelező előírásokon túl, tartalmaznia kell minden olyan adatot, információt, amelyek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, működési eredményének megbízható, valós bemutatásához szükségesek. Szerkezete: 1. 2. 3. 4. Általános rész. Mérleghez és eredmény kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Tájékoztató rész CASH-FLOW-kimutatás - pénzeszközök változásainak (pénzmozgások) bemutatása. Üzleti jelentés: elkészítése kötelező, de nem nyilvános. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges

események, várható fejlődés, kutatási és fejlesztési területek, üzletpolitika stb. bemutatása és értékelése. Nyilvántartás vezetési kötelezettség Beszámoló készítési kötelezettség nincs a következő vállalkozások körében: • • • • • egyéni vállalkozó, egyéni cég, adószámhoz kötött tevékenységet végző magánszemélyek, önálló tevékenységet végző magánszemélyek, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó jogi személyiség társaság. nélküli gazdasági Az alap- és kiegészítő nyilvántartásokra vonatkozó szabályokat elsődlegesen az adótörvények határozzák meg. A könyvek és nyilvántartások vezetésének legfontosabb követelményei: • • • • a jogszabályban előírt bizonylatok alapján készüljön, időrendi sorrendben folyamatosan, az adót és a költségvetési támogatásokat meghatározó adatokat (adókötelezettség, adó megfizetése, támogatás igénybevétele ) és

bizonylati hivatkozást tartalmazza, az ellenőrzés lehetőségének biztosítása. Alapnyilvántartások 1. Naplófőkönyv, pénztárkönyv: a legrészletesebb adattartalmú nyomtatványok. o Köteles vezetni: ƒ ÁFA levonási jogot érvényesítő, ƒ tevékenységét egyéni vállalkozóként végző, ƒ alkalmazottat, vagy segítő családtagot foglalkoztató. Vezetése az egyszeres könyvvitel szabályai szerint történik, pénzforgalmi szemléletű, csak a pénzmozgást rögzíti. Kötelező tartalmú bevételi és kiadási adatok az alábbiak szerint: • • 2. Bevételi adatok: adó alapjába beszámító, adó alapjába nem számító, fizetendő ÁFA összege, Kiadási adatok: költségnek minősülő kiadások (anyag, bér és közteher, vállalkozói kivét, egyéb), a felszámított ÁFA összege, egyéb kiadások. Bevételi és költségnyilvántartás: o Vezetheti: az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki a fenti feltételek szerint nem

köteles, vagy nem választotta a pénztárkönyv vezetését. Az adózási mód függvényében, az adóalap megállapításhoz szükséges adatokat tartalmaz. 3. Bevételi nyilvántartás: az alapnyilvántartások legegyszerűbb fajtája, nincs kötelező nyomtatvány forma. A bevételek összegét kell feltüntetni folyamatos sorszámmal, dátummal ellátva, kifizető megnevezésével. A bizonylatok megléte (bevételi, kiadási) itt is kötelező! Az átalányadózást választó vállalkozók nyilvántartási formája, akik a jövedelmüket a bevételből költséghányad (vélelmezett jövedelem) alapján számolják el. Részletező, kiegészítő nyilvántartások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések o Kötelező adattartalom: ƒ számla száma és kelte, a vevő neve, ƒ a számla végösszege, felszámított ÁFA összege, ƒ a kiegyenlítés módja, kelte és összege. Szállítókkal szembeni tartozások

o Kötelező adattartalom: ƒ számla száma és kelte, a szállító neve, ƒ a számla végösszege, ebből levonható ÁFA összege, ƒ a kiegyenlítés módja, kelte és összege. Tárgyi eszközök és immateriális javak egyedi nyilvántartása Költségként elszámolható értékcsökkenés összegét, a bruttó és nettó érték megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Tőkejövedelmek nyilvántartása A gazdálkodó tulajdonában lévő értékpapírok, gazdasági társaságokban lévő vagyoni részesedés adatait tartalmazza. Támogatások nyilvántartása Az önálló tevékenységet végző magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, a felhasználásával kapcsolatos költségekről külön nyilvántartást kell vezetni. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét A gazdálkodónak az alkalmazott és más személy részére kifizetett

összegek. Gépjármű-használati (útnyilvántartás) Jogszabályban meghatározott igazolás nélkül elszámolható mértéken felüli használat esetén, vezetése kötelező, függetlenül a saját gépjármű vagy hivatali illetve a választható költségtérítési formáktól. Hitelbe vagy bizományba történő értékesítés A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásáról - átvételéről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni. Jövedéki termék forgalmazója által vezetendő nyilvántartás Vezetését a jövedéki termékek forgalmazásáról különös szabályairól szóló törvény írja elő. Árnyilvántartás - kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások beszerzési és fogyasztói árakról tételesen. Nyilvántartás közvetített szolgáltatásokról (alvállalkozói nyilvántartás) Aki tevékenysége során alvállalkozót foglalkoztat, a részükre minden kézpénzzel, vagy más módon kiegyenlített számla adatait tartalmazza.

Egyéb követelések és kötelezettségek Minden olyan követelés és kötelezettség adatairól, amely nem vevőtől vagy szállítótól származik. Szigorú számadású nyomtatványok A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról készül, a következő adatokat tartalmazva: o a nyomtatvány neve és számjele, a tömb sorszáma (tól-ig), o a beszerzés kelte, a használatbavétel kelte, o a felhasználás és selejtezés időpontja. Vállalkozások Államháztartással szembeni fizetési kötelezettségei Valamennyi demokráciában jelentős súlyt képvisel az adózás. Az országok adózási rendszerében vannak azonos pontok: • • • jövedelemszerzés, jövedelem képződés, kereskedelem, szolgáltatások adóztatása. Néhány országban adóztatják • • • a vagyont, a vagyon szerzést, a vagyonátadást. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a változás csak azon az adófajták meglehetősen szűk körét

érinti majd, ahol létezik egységes uniós szabályozás. Csak a közvetett adókat, az általános forgalmi adót (ÁFA) és a jövedéki adókat hangolják össze EU-szinten, a személyi jövedelem adóról(SZJA) és a vállalatokat terhelő adókról az országok maguk döntenek. Az Európai Unió fennállása óta törekszik bizonyos adóharmonizációra, de csak annyira, amelyet az egységes belső piac megkövetel. Az adózás kérdéseiről mind a mai napig egyhangúan döntenek a tagállamok, ha egyetlen tagállam érdekeit is sérti a tervezett új szabályozás, megakadályozhatja annak létrehozását. Az adó olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mérték szerint, az adó fizetésre kötelezett természetes személyektől, jogi személyektől, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoktól (bt, kkt) és

más szervezetektől, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel. Az adóztatás célja, hogy az állam és annak helyi önkormányzati szervei a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához, a társadalom, annak egyes rétegei számára nyújtott oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport jellegű szolgáltatásokhoz, a lakásépítési támogatásokhoz, az ország védelmének, belső rendjének és jogbiztonságának megtartásához, fejlesztéséhez pénzbevételre tegyen szert. Figyelembe kell venni, amikor az adók felesleges voltát emlegetjük vállalkozóként, hogy milyen nehéz lenne élni utak, vasútvonalak, egészséges ivóvíz ellátó rendszerek, szennyvíztisztító és elvezető rendszerek, villamosenergia és gázellátó rendszerek, közterületi világítási, árvízvédelmi rendszerek nélkül. Nem lehet az állam által nyújtott valamennyi szolgáltatást bemutatni, de már a felsoroltak is alátámasztják, hogy az

államnak pénzbevételre van szüksége. A pénzbevételek forrásai között meghatározó szerepe van az adóknak. Egy adott országban adóztatni csak az állam jogosult. Magyarországon adót szedni csak törvényben foglalt felhatalmazás alapján lehet. Az adóztatás folyamatában részt vesz az állam (önkormányzat) és az adózó. Adóhatóság az a szervezet, amely az adóztató állam (önkormányzat) nevében az adóztatással kapcsolatos jogokat gyakorolja, és teljesíti az adóztatónak az adózókkal szembeni kötelezettségeit. Az adózó a maga nevében teljesíti az adózással kapcsolatos kötelezettségeit, és él jogaival. Az adót az alábbiakkal lehet jellemezni: • • • adó tárgya, adó alapja, adó mértéke (link: fogalomtár). Adómentesség esetén vagy az adó alanya, vagy az adó tárgya mentesül az adózás alól. Az adózás Adózással kapcsolatos adókötelezettségek: • • • bejelentési, nyilatkozattételi, nyilvántartás

(könyvvezetési), Adóhatóságok és hatáskörük: • vezetési Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és szervei, o hatáskör: az adó és költségvetési támogatási ügyek. • • • • • Az adók csoportosítása: • • • • • adóbevallási, adó megállapítási, adó előleg és adó fizetési, adatszolgáltatási kötelezettség, bizonylatok kiállításának és megőrzésének kötelezettsége. • • Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és szervei, o hatáskör: a vám, az ÁFA és jövedéki adóügyek. Önkormányzati Adóhatóság, o hatáskör: a helyi adók és az adók módjára behajtandó köztartozások. Illetékhivatal, o hatáskör: az illetékek megfizetésével, kiszabásával, behajtásával kapcsolatos. Adózási módok: Adó viselője szerint: o közvetlen (egyenes adó) az adóalany kötelezett az adófizetésre, o közvetett adó, az adó alanya áthárítja az adófizetési

kötelezettséget. Adó tárgya szerint: o bevételt, jövedelmet terhelő adó, o vagyont terhelő. Adó felhasználása szerint: o általános adó (államháztartási feladatokra), o céladók (meghatározott célú felhasználás – alapok javára) Adó mértéke szerint: o lineáris adó o progresszív adó ƒ sávos ƒ vagy lépcsőzetes. • • • • önadózás: az adóalany maga köteles az adó alapját és összegét meghatározni, azt bevallani és megfizetni (például ÁFA, társasági- és osztalékadó és SZJA), adólevonás esetében a kifizető, a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be, adókivetés az adózó által szolgáltatott adatok alapján az illetékes adóhatóság állapítja meg és közli az adózóval, adóbeszedés esetén az arra kötelezett az adóhatóság helyett és nevében végzi az adó megállapítását, az adó beszedését és fizeti be az adóhatóságnak, (például idegenforgalmi adó) Forgalomhoz kapcsolódó adók

Általános forgalmi adó (ÁFA) (1992.évi LXXIV trv) Jellemzői: közvetett, lineáris adó, mindig a végső fogyasztót terheli, többfázisú, hozzáadott érték alapján a termelési folyamat minden résztvevőjét terheli, a bevételnek nem része. Adókötelezettség: gazdasági tevékenységet végző természetes személy vagy gazdasági társaság, belföldi termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása és termékimportja után keletkezik. Kivétel: • • alanyi adómentesség: az adózó választása szerint, ha a törvényben előírt feltételeknek (minimum bevételi összeghatár) megfelel. tárgyi adómentesség: a törvényben tételesen felsorolt termékértékesítés és szolgáltatás, termékimport kivételes esetei. Adólevonási jog, adó visszaigénylés: a vállalkozó, kizárólag a tevékenységéhez felhasznált, hiteles dokumentummal alátámasztott, részére teljesített termékértékesítésre (beszerzésre) és szolgáltatásra

felszámított összegre keletkezik, a törvényben szabályozott néhány kivétellel (pl. motorbenzin, taxi stb.) Elszámolás: a fizetendő adó és a visszaigényelhető adó összegének különbözete. Jövedéki adó (1997. évi CIII trv) Adókötelezettség: jövedéki termék belföldi előállítása, importálása, forgalmazása során. Adófizetési kötelezettség a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával keletkezik Jellemzői: közvetett, egyfázisú adó, része az árbevételnek az értékesítési ár tartalmazza. Fogyasztási adó, fogyasztói árkiegészítés: (1991. évi LXXXII trv) Adókötelezettség: luxusadó, bizonyos termékek forgalmazásánál (ékszerek, személygépkocsi) az értékesítési ár tartalmazza. Fogyasztói árkiegészítést vehet igénybe a vállalkozó, ha hatósági áras szolgáltatást végez (kedvezményes tarifájú közlekedési szolgáltatások). Jövedelem típusú adók A közvetlen adók, a gazdasági évben

keletkezett jövedelmet terhelik. Társasági és osztalékadó (TAO) (1996. évi LXXXI trv) A gazdasági év, adócsökkentő, adókedvezmények és adónövelő összegeivel módosított, társasági jövedelem összegét, valamint az adózott jövedelem terhére megállapított osztalék, részesedés összegét terheli. Jelenlegi mértéke: • • társasági adó 18 % osztalék adó 20% Személyi jövedelem adó (SZJA) (1995.évi CXVII trv) Az adókötelezettség a magánszemélyek önálló és nem önálló tevékenységéből származik, valamint egyéb jövedelmeire is kiterjed. Továbbá a kifizetőkre (foglalkoztatókra) is kiterjed, a nem önálló tevékenységből származó jövedelemből, az alkalmazó (vállalkozó) állapítja meg, vonja le és fizeti meg az adó és adóelőleg összegét, a törvényben előírt szabályok szerint. Jellemzői: • • • összevont adóalap adója sávos és progresszív, jelenleg : a sávok adómértéke 20 %, 30% és 40 %,

külön adózó jövedelmek (vagyonhoz kapcsolódó) után lineáris, többségében 20 %-os az adómérték. E törvény szabályozza: Vállalkozói személyi jövedelem és osztalékadót (VSZJA) Az adó alapjának megállapítására, illetve az adó mértékére a társasági adónál leírtak érvényesek. Bizonyos szektorsemlegesség érvényesül mivel az adó mértéke a társaságoknál és a vállalkozóknál azonos. Egyéni vállalkozó átalányadózása A jövedelem (adó alapja) megállapítása, bevétel és meghatározott, vélelmezett költség hányad alapján történik. A bevétel alapján számított költséghányad tevékenységenként eltérő A törvény választási lehetőséget biztosít a következő feltételekkel: • • • • • ÁFA alanyi adómentes, az egyéni vállalkozó bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot, kizárólag egyéni vállalkozói, illetve mezőgazdasági kistermelés egészére választhatja, nem áll munkaviszonyban,

kizárólag kiskereskedelmi tevékenység(üzleti belker.tev) bevétele nem haladja meg a 22 millió Ft-ot. Egyéni vállalkozó tételes átalányadózása: • • csak fizető vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozó választhatja, jelenleg az éves adókötelezettség 32 ezer Ft/szoba. Az átalányadózás előnye a bevételi nyilvántartás egyszerű, hátránya, hogy mindig keletkezik adófizetési kötelezettség (nincs veszteség), a feltételek miatt csak kisvállalkozások adózási módja. Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) A választási lehetőség feltételei: • • az adóév összes bevétele (ÁFA-val növelt) nem haladhatja meg a 15 millió Ft-ot, adóalanyok lehetnek egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli társaságok és Kft., szövetkezet és erdő birtokossági társulás, Az adó alapja: az adóévben megszerzett összes bevétel 15 %-a. Az EVA-t választó adóalany mentesül a társasági és osztalékadó, illetve

vállalkozói jövedelem és osztalékadó, ÁFA fizetési kötelezettség alól. Önkormányzati adók A helyi adókról szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok illetékessége, az adónemek kivetése és a meghatározott törvényi kereten belüli adómérték megállapítása. Csoportosítása: • • • • Vagyon típusú adók, építmény, telek, gépjármű Kommunális adó Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó Egyéb adók (céladók) A szakképzési hozzájárulás: adó alapja: a bérköltség, mértéke: 1,5 %-a. Munkaadói járulék: adó alapja: elszámolt bruttó munkabér és természetbeli jutatás, mértéke: 3 %. Munkavállalói járulék: munkabér és illetmény 1 %-a. Rehabilitációs hozzájárulás – adókötelezettség csak 20 főt meghaladó foglalkoztatás esetén. Tevékenységhez kapcsolódó egyéb céladók: kulturális járulék, turisztikai járulék, játékadó. Társadalombiztosítási kötelezettségek A szociális

biztonság rendszerét hazánkban a kötelező társadalombiztosítás, az önkéntes pénztárak, a kiegészítő és magánbiztosítás együtt alkotja. A társadalombiztosításnak (mint alapnak) a fő bevételét a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék adja. A munkavállalók járulékát a munkáltató vonja le, és havi rendszerességgel fizeti be a társadalombiztosítási alapba. Az egyéni vállalkozók és egyéb gazdálkodók a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallják be és fizetik be járulék kötelezettségeiket. Egészségbiztosítási ellátások: • • • • Egészségügyi szolgáltatás Pénzbeni ellátások Baleseti ellátások Egyéb juttatások Nyugdíjbiztosítási ellátások: • • • • Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátások Öregségi nyugdíj Rokkantsági nyugdíj Baleseti rokkantsági nyugdíj Járulékfizetési kötelezettség A munkáltatók, foglalkoztatók és a munkavállalók

járulékfizetési kötelezettsége egyaránt fennáll. Alapja: a társas vállalkozó részére személyes közreműködésre kifizetett jövedelem, illetve a foglalkoztatott bruttó munkabére után fizetett nyugdíj és egészségbiztosítási járulék. Az egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt vállalkozói kivét, de legalább az érvényes minimálbér összege után fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Átalányadózás esetén az átalányadózás alapját képező jövedelem a járulékfizetés alapja. Mértéke (2003. év) Munkáltatók Munkavállalók TB járulék 29% 11,5% Egészségbiztosítási járulék 11% 3% Nyugdíjbiztosítási járulék 18% 8,5% Kiegészítő tevékenységet folytatók (nyugdíjas) után 5% baleseti járulék fizetési kötelezettség áll fenn. Járulékfizetési kötelezettség tárgyhónapot követő 12 -ig, kivétel az egyéni vállalkozói kivét összege után

negyedévet követő 12-ig. Egészségügyi hozzájárulás (EHO) A szolidaritás elv alapján egészségügyi ellátásra jogosultak költségeinek (pénzügyi fedezet) biztosítására hozták létre és vezették be. A hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapba kerül Mértékét százalékos kulccsal, illetve tételesen (Ft/fő/nap, Ft/fő/hó) határozták meg. A befizetés helye Az állami adóhatósághoz történő befizetések Személyi jövedelemadó (SZJA) Társasági és osztalékadó (TAO) Általános forgalmi adó (ÁFA) Fogyasztási adó Kereskedelemi és játékadó Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék Baleseti járulék Adók módjára történő befizetések (rehabilitációs járulék, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési járulék, turisztikai hozzájárulás) Önkormányzati adóhatósághoz történő befizetések Helyi adók (építményadó, kommunális adó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó) Belföldi

gépjárművek adója Vámhatósághoz történő befizetések VÁM Importtermékek fogyasztási adója Importtermékek általános forgalmi adója Jövedéki adó Külföldi rendszámú gépjárművek adója Állami adóhatósághoz történő befizetések Illetékek Az adózónak az adókötelezettségei körébe tartozó feladatai Bejelentkezési kötelezettség Az adózó adókötelezettségét érintő változások bejelentési kötelezettsége. Adóköteles tevékenységet csak adószámmal vagy adóazonosító jellel rendelkező adózó folytathat. Ezek megállapítása érdekében az adózó köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni. Az adózó köteles tevékenységének megkezdését, személyére, vállalkozására vonatkozó adatait, könyvvezetésének módját, az adóhatóságnál bejelenteni. Az állami adóhatóságnál való bejelentkezési kötelezettségnek • • • az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató

magánszemély a területileg illetékes okmányirodánál a vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. a cégbejegyzésre kötelezett személy a cégbejegyzés iránti kérelmének a cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. az egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély vagy cégbejegyzésre nem kötelezett személy közvetlenül az adóhatóságnál tesz eleget. Általános forgalmi adókötelezettség bejelentése Az a személy, aki/amely általános forgalmi adó köteles termékértékesítést, szolgáltatást végez, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy • • • • kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ, alanyi adómentességet választ avagy a tételes adóelszámolás helyett az adó-megállapítás

valamely különleges módját választja. A közösségi adószám mint újdonság jelenik meg az EU-hoz történő csatlakozással. Azon a vállalkozásoknak, amelyek az unión belül kereskedni, szolgáltatni szeretnének, közösségi ÁFA-számot kell kérniük. Ezt megfelelő formanyomtatvány kitöltésével, díjmentesen lehet igényelni az adóhivatalnál. Amennyiben ez nem folyamatos tevékenység – az üzlet lebonyolítása után – visszaadható a közösségi ÁFA szám. Ekkor az adóhivatal törli a szám érvényességét, de ha újabb üzletkötéshez szükség lenne rá, ismét igényelni kell és lehet a számot. Ez az adózó szempontjából jelent könnyebbséget, mivel ha „élne” a közösségi ÁFA száma, de nem végezne ilyen jellegű tevékenységet, akkor is terhelné bevallási kötelezettség. A vállalkozásoknak alapvető érdeke, hogy tájékozódjanak arról, hogy uniós partnerük adószáma érvényes-e. Ha az adószám érvényes, akkor az

árut eladó, vagy szolgáltatást nyújtó adóalanynak nem kell az ÁFÁ-t a számlába beállítani, bevallani és befizetni, ha az áru elhagyta az országot. Azonban ha utólag kiderül, hogy a fogadó partner közösségi adószáma hibás vagy fiktív, vagy nem érvényes akkor a szállítónak a belföldön érvényes kulcs alapján az ÁFÁ-t utólag meg kell fizetnie. A közösségen belüli vásárlás ÁFÁ-jának elszámolása is nagy odafigyelést fog igényelni, hiszen az eladó számlájában az ÁFA nem lesz feltüntetve. A számla befogadása után kell a magyar törvényeknek megfelelő ÁFÁ-t felszámolni, majd azt bevallani. Adókötelezettség bejelentése a helyi önkormányzati adóhatóságnál A helyi adó valamelyikével érintett személy – a helyi adóval kapcsolatos – adókötelezettségét a helyi önkormányzat adóhatóságánál jelenti be. Adókötelezettség bejelentése a vámhatóságánál Az a személy, gazdasági társaság, aki/amely

vámárut a vámhatáron vámterületre beléptet a vámáru vámkezelésére irányuló kérelmének előterjesztésével együtt jelenti be adókötelezettségét. Az adók megállapításának módja történhet • • • • önadózással, hatósági adó-megállapítással, adóelvonással, adóbeszedéssel. Az adó bevallása Az adózó – jogszabályban meghatározott esetekben – adóbevallást nyújt be az adóhatósághoz. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az adó • • • tárgya: az a dolog (pl. épület, telek), az a jog, jogosultság (pl haszonélvezeti), az a tevékenység (pl. adóköteles értékesítés), jövedelemszerző tevékenység, amely után az adót fizetik. alapja: az adó tárgyának az az – általában pénzben kifejezett - mennyisége, amelynek alapján az adót számítják. mértéke: kifejezi, hogy az adóalap vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni. Az adómértéket adókulccsal vagy adómértékkel

fejezik ki. Az általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó alanya az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely saját neve alatt • jogokat szerezhet, • • • kötelezettséget vállalhat, perelhet, saját nevében gazdasági tevékenységet végez. Az általános forgalmi adóról szóló törvény területi hatálya belföldre, a Magyar Köztársaság területére terjed ki. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad – és tranzit terület is Az adózónak a belföldön teljesített értékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén keletkezik adókötelezettsége. Az adó alapja A termékértékesítésénél és szolgáltatás nyújtásnál főszabály szerint a teljesítés pénzben kifejezett ellenértéke. Az ellenérték a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, amely lehet pénz, pénzt helyettesítő eszközt, ( csekk, hitellevél, utalvány stb.) ingó dolog, vagy

ingatlan Az adó alapjába beletartoznak: • • • az adók az Áfa kivételével (fogyasztási adó, helyi adó, jövedéki adó, vám stb), termék, szolgáltatás árát közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetés (termékdíj), a termékértékesítés, szolgáltatás járulékos költségei (ügynöki, biztosítási, közlekedési stb. ktg) Az adó alapjába nem tartoznak bele • • árleszállítás, árengedmény miatt elengedett összeg (van kivétel is!), az az összeg, amelyet más nevében és javára szedtek be, és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként szerepel. Az adó alapját csökkenti • • • árengedmény, árleszállítás miatt elengedett összeg (van kivétel is!), a visszavett göngyöleg betétdíja, a teljesülés meghiúsulása miatt részben vagy egészben visszafizetett összeg. Az adó alapja termékimportnál • • • • • a vámról szóló tv. rendelkezései szerint megállapított vám érték,

növelő tényező a kivetett vám, az adók, pl. fogyasztási, jövedéki stb, termékdíj stb., az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő biztosítási, közlekedési díj. Ha a vámról szóló tv. a termékimportra értékösszegben meghatározott vámmentességet nyújt, az adó alapja csökken a vámmentes összeggel. Az adó mértéke Főszabály szerint az adóalap 25%-a, főszabálytól eltérően az adóalap 12%a, főszabálytól eltérően az adóalap 0 %-a. A forgalmi adó mértékét minden tagország maga határozza meg. Ennek során nem tesznek különbséget áruk és szolgáltatások között. A harmonizáció eredményeként azonban a forgalmi adó mértéke nem lehet 15%-nál alacsonyabb az adóalapra vetítve. Minden tagországnak jogában áll, hogy egy vagy két kedvezményes kulcsot is meghatározzon. Ez nem lehet 5%-nál alacsonyabb (pl élelmiszer, gyógyszer stb) ÁFA kulcsok az unió országaiban Általános kulcs % Kedvezményes kulcs %

Olaszország 20 10 6 Luxemburg 15 12 25 - Hollandia 19 6 22 17 Portugália 17 5 Franciaország 19,6 5 Spanyolország 16 4 Németország 16 7 Svédország 25 12 Görögország 18 8 Egyesült Királyság 17 5 Írország 20 12,5 Általános kulcs % Kedvezményes kulcs % Ausztria 20 10 Belgium 21 Dánia Finnország Ország Ország A forgalmi adózás a gyakorlatban A tagországok vállalatai közötti üzleti kapcsolatokban a „rendeltetési ország szerinti elv” érvényesül, mindaddig, amíg az átmeneti rendelkezések érvényben vannak. A meghatározó ebből a szempontból az, hogy az eladó és a vevő is rendelkezzen közösségi adószámmal. A rendeltetési ország szerinti elv azt jelenti, hogy • • a szállító vállalat közösségi eladásai forgalmi adómentes eladások, a vevő köteles a közösségi vásárlás után forgalmi adót fizetni. A Közösség más tagországaiból érkező árukat azonban a belső

vámok megszűnését követően nem a rendeltetési ország határán, hanem a vásárlónál adóztatják az országban érvényes adó %-kal. A közösség vonatkozó szabályai szerint vannak olyan vevők, amelyek nem kötelesek más tagországbeli vásárlásaik után forgalmi adót fizetni, ha vásárlásaik sem az előző, sem a jelenlegi naptári évben nem lépi túl a meghatározott éves értékhatárt ( ez legalább 10.000 euro) Ilyen jellegű értékesítenél mindig az eladó kötelezett a forgalmi adó fizetésére A „kisvásárlói” minőség éves értékhatárát az egyes tagországok önállóan határozzák meg. Közösségen belüli fuvarozás esetében a szolgáltatás alapesetben abban az országban adóköteles, ahol azt elindították. Átmeneti mentesség A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország több esetben átmeneti mentességet kapott egyes közös ÁFA szabályok alól 2007. december 31-ig Az EU szabályrendszere támogatja a kis- és közepes

méretű vállalkozásokat, de az alkalmazott alanyi adómentesség határa alacsonyabb, mint a hazai. A tárgyalások eredményeként ezt a magasabb küszöböt továbbra is fenntarthatjuk. A jövedéki adó harmonizációja A jövedéki adó egyes termékek fogyasztására kivetett, közvetett adó. Ezt a hazai adófajtát 1998-ban vezették be, az uniós jövedéki szabályozás figyelembevételével. A hazai és az uniós jövedéki rendszer közt a legjelentősebb különbség, az hogy az EU-ban a magánszemélyek pálinkafőzését nem támogatják úgy, mint Magyarországon. Így a hazai gyakorlat már ma is megfelelő, nem kell a csatlakozáskor nagy változásokra számítani. A jövedéki adót a kőolajtermékekre, a dohánytermékekre és az alkoholra vetik ki. Az EU szabályozás az adómértékére csak az alsó értéket állapítja meg. Várható, hogy lesznek olyan termékek, amelyeknél várhatóan megszűnik a fogyasztási adó, amelyet a jövedéki adóhoz

hasonlóan vetettek ki például a személygépkocsira, fűszerpaprikára, kávéra. A jövedéki áruk előállítása, tovább-feldolgozása és raktározása a belső piacon adóraktárakban történik. Az adóraktár olyan termelőüzem vagy raktár, ahol az egyes hatóságok a jövedéki adóköteles termékek gyártását, feldolgozását, raktározását engedélyezi. Addig, amíg ezek az áruk az adóraktárban vannak, a jövedéki adót nem kell megfizetni utánuk. A közösségi adóraktári rendszerben a termékek termékkísérő okmánnyal mozognak. Az adóraktári engedéllyel nem rendelkező regisztrált kereskedők adófelfüggesztés alá eső jövedéki termékeket szerezhetnek be másik tagországból. Adóraktárba nem helyezhetnek ilyen terméket. A nem regisztrált kereskedő is megteheti ezt, ha az áru kiszállítását megelőzően jövedéki biztosítékot fizet a rendeltetési ország adóhatóságának. Az adózás elve a vállalatközi forgalomban

megegyezik a forgalmi adózáséval: az az ország jogosult a jövedéki adóra, ahol az adott termék fogyasztása történik. Átmeneti mentesség A jövedéki adó alá tartozó termékek közül leginkább a cigaretta jövedéki adója marad el a közös uniós alsó értéktől. A közös minimum szintet 2008 december 31-ig kell elérni Társasági és személyi jövedelemadó Társasági adó Az egységes belső piacon az áruk és szolgáltatások szabad mozgása mellett fontos a tagállamok között. Társasági adó kulcsok az unió országaiban (2002.) Ország Adókulcs % Ország Adókulcs % Ausztria 34 Olaszország 37 Belgium 39 Luxemburg 38 Dánia 32 Hollandia 35 Finnország 28 Portugália 30 Franciaország 33,33 Spanyolország 35 Németország 25 Svédország 28 Görögország 37,5 Egyesült Királyság 30 Írország 12,5 Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadóra nincs közös szabályozás, így változás itt nem

várható. Csupán az általános elveket kell érvényesíteni, hogy a többi EU tagország állampolgárait is a magyar állampolgárokéval egyenlő módon kell kezelni. 2004.évi (magyarországi) adótábla Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-636.000 forint minimálbér és az alatti jövedelem esetén 0% 636.001–800000 forint 18 % 800.001-150000 forint 144.000 forint és a 800.000 forinton felüli rész 26%-a 1 500 001 forinttól 326.000 forint és az1.500000 forinton felüli rész 38%-a IV. 3 Projektmenedzsment, pályázatkészítés, forrásszerzés Projektmenedzsment Egy sikeres fejlesztéshez mindenekelőtt szükség van egy jó projektötletre, koncepcióra, majd tervre, amelyet különös gonddal és speciális szakértelemmel kell előkészíteni. Ami a projekt kulcselemeit illeti, fontos kiemelni a célokat és teljesítményeket, az időt (folyamat és kapacitás), valamint az erőforrásokat. Egy projekt ötlet elemzéséhez, értékeléséhez és

további tervezésre történő kiválasztáshoz a projektben érdekelteknek és a menedzsmentnek számos kérdést kell helyesen megfogalmazni és megválaszolni. Mit, miért és hogyan, azaz milyen tevékenységek, eljárások, szervezetek, szabályok, normák érvényesítésével lehet a projektet a leghatékonyabban megvalósítani. A kérdések között szerepel az ütemezés, a határidők, a költségek, a ráfordítások, az üzleti terv és végül, kik lesznek az érdekeltek, a célcsoportok. Amikor a pályázó a projekt várható eredményét meghatározza, nem feledkezhet meg a végső kedvezményezettekről. Az EU támogatások felhasználásakor ki kell tudni mutatni, mely közösség számára, milyen hasznot jelent a pénz elköltése. A projekt akkor jó, ha kellően releváns, mérhető teljesítményeket foglal magában, reálisan megvalósítható és fenntartható. Nagyon fontos a világos célok megfogalmazása, a várható eredmények, a tevékenységek, a

szükséges inputok, erőforrások tisztázása, rögzítése. A pályázati projekt kiválasztásának szempontjai közül az első, hogy garantál-e hozzáadott értéket. Ezen túl bizonyítani kell, hogy az eredmények mérhetők, amelyhez objektíven ellenőrizhető indikátorokat kell találni. Mérni kell, tudni nemcsak az időt, de a költségeket, a teljesítményeket, az eredményeket, valamint a projekt megvalósítása után várható hatásokat. Mindehhez temérdek, valós információra is szükség van. Az indikátorok kiválasztásánál tekintetbe kell venni, hogy az objektív méréshez szükséges ellenőrzési információk rendelkezésre állnak-e, ill. reális költségek mellett biztosíthatók. Vizsgálni kell továbbá, hogy mennyire újszerűek, megvalósíthatók, ill fenntarthatók az eredmények. A pénzügyi fenntarthatóság bizonyítása nélkül egy projektterv nem fogadható el. Bizonyítani kell, hogy az a pénz, amit támogatásként felhasználnak

(és azt is, amit saját erőként hozzátesznek) a kitűzött célok érdekében hatékonyan kerülnek felhasználásra. A partnerség ténye külön elbírálási szempont lehet, amit az értékelésnél figyelembe vesznek. Fontos lehet még, hogy a projekt képese több intézkedést komplexen összekapcsolni egy pályázati programban A projektmenedzsment kulcsfeladatai tehát az ötletek generálása, a tervezés, az időütemezés, az erőforrások összehangolt felhasználásának biztosítása, a megvalósítás folyamatos nyomon követése, monitorozása, felügyelete, állapotának vizsgálata. Az uniós pályázatoknál a projektvezetőnek folyamatosan nyomon kell tudni követni, monitorozni a projekt megvalósítását, és a támogatás lehívásához előrehaladási jelentést kell készítenie, amelyben számot kell adnia arról, milyen tevékenységeket végeztek el, és mi az, ami még hátra van. A projektötlet Amennyiben támogatást szeretnénk kapni egy saját

fejlesztésünkhöz, a legelső és legalapvetőbb szabály, hogy az unió támogatását mindig valamilyen konkrét célhoz, projekthez keressük. Csak úgy általában "EU-forrást" felkutatni eléggé reménytelen vállalkozás Mindig tudnunk kell, hogy pontosan milyen fejlesztést szeretnénk megvalósítani és annak megfelelő támogatást kell keresnünk. Az EU támogatásai szigorúan "pántlikázott" források, melyeket mindig a támogatást nyújtó intézménnyel kötött szerződés szerint kell felhasználni. Projekt ötlet forrásai lehetnek • • • • • • • Fejlesztési stratégiák, célok Szakmai tapasztalatok, korábbi pályázatok Kapcsolatok, lobby Információszolgáltatás Szakmai közösség, team, kollegák Versenytársak Kudarc, sikertelen akció Az unió - illetve az unió támogatásaival gazdálkodó hazai szervezetek - csak olyan projekttervekkel tudnak komolyan foglalkoznia, melyekhez minden szükséges előtanulmány,

terv és engedély elkészült. A jó ötlet önmagában nem elég A támogatási alapok gazdái a támogatási döntés után minél gyorsabban indítható projekteket keresnek. Általános hiba ma még Magyarországon, hogy a pályázók nem készítik elő a projekteket a pályázatra, mert a szükséges tervekre nincs pénz, vagy a pályázat bizonytalan kimenetele miatt sokan túl kockázatosnak tartják ezek finanszírozását. Az EU támogatásai legtöbbször vissza nem térítendő jellegűek. Általános elvárás az is, hogy a támogatandó projekt legyen gazdaságilag ésszerű, kifizetődő. Ez nem feltétlenül jelent közvetlen pénzügyi megtérülést. Tipikus példa erre egy ingyenesen használható - tehát anyagi hasznot nem termelő - közút megépítése. A beruházás közvetlen pénzbevételt nem termel, a közösség, a nemzetgazdaság szintjén azonban - a termelési költségek vagy a környezetszennyezés csökkentése révén - nagyon is hasznos. Ha az

EU vállalkozásokat támogat, akkor a pályázókkal szemben elvárás, hogy hosszú távon is életképes üzleti terveket nyújtsanak be. A cél tehát nem pazarló, értelmetlen vállalkozások veszteségeinek finanszírozása, hanem az, hogy több pénz álljon rendelkezésre az életképes kezdeményezések megvalósítására. Az üzletileg hasznos projektek közül pedig azokat fogják támogatni, amelyek a közösség céljainak eléréséhez a leginkább hozzájárulnak. Módszerek az ötletek meglapozottságának tesztelésére: • • • • • • Helyzetelemzés - SWOT elemzés Célok meghatározása ( relevancia) Kapcsolódás fejlesztési programokhoz Nagyvonalú terv (tevékenységek, költségek, idő) Forrástérkép Megvalósíthatóság, fenntarthatóság. A támogatási programok mindegyikének van előre meghatározott közösségi célja. Adott esetben ez lehet például a környezet állapotának javulása, új munkahelyek teremtése, egy adott

lakosságcsoport, réteg életkörülményeinek javítása, a termékszerkezet korszerűsítése, exportképes árualapok kitermelése, vagy egyszerűen a gazdasági innováció is. Tömörebben fogalmazva: a vissza nem térítendő támogatási alapoknál az egyén, a magánvállalkozó és a közösség haszna szerves egységet alkot. Szinte kivétel nélkül igaz az is, hogy projektünk egy részét magunknak kell finanszírozni. Egyrészt azért, hogy a projekt melletti tartós elkötelezettségünket bizonyítsuk. Másrészt azért, mert az EU támogatási programjaiban elvárás, hogy a projekt eredményei a támogatás folyósításának végét követően is fennmaradnak. Ennek pedig első számú biztosítéka az, hogy a projekt mögött egy - az adott támogatás megnyerésétől függetlenül is - életképes, önmagát fenntartani tudó cég, intézmény áll. Fel kell készülni arra is, hogy projektünk megvalósítása, a támogatáshoz való hozzájutás időbe telik.

Egy-egy pályázat benyújtása és a támogatás megítélése között több hónap, a projekt teljes befejezéséig egy év, vagy még hosszabb idő is eltelhet. Ez magasabb inflációs ráta mellett kellemetlen meglepetéseket is okozhat, hisz a drágulás a projektköltségeket megemelheti, és azt már saját erőből kell fedezni, ha nem akarja az egész fejlesztést veszni hagyni. A projekt terv A projekt olyan jól körülírt fejlesztési terv, melynek pontosan tisztáztuk közvetlen és tágabb célkitűzéseit, konkrét eredményét, erőforrásszükségletét, végrehajtási ütemtervét és a végrehajtás szempontjából fontos külső feltételeit. A projektterv elkészítéséhez használható néhány olyan módszer, amelyet a pályázati kiírások, illetve a hitelező bankok is kérnek. Projekt ciklus menedzsment Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) az 1970-es években fejlesztette ki az u.n logikai keret módszertant. Ez képezte alapját az

EU-ban kifejlesztett un projekt ciklus menedzsment, röviden PCM módszertannak. A PCM általános, szabványos elvek, módszerek és szabályok gyűjteménye, amely lényegében egy "kényszerpályát" jelenít meg a projektkészítők, a pályázók számára a támogatási források megszerzésének és felhasználásának folyamatában. A PCM módszertant az EU-ban a kilencvenes évek elején vezették be a közösség által támogatott projektek minőségének és ezen keresztül a közösségi programok hatékonyságának javítása érdekében. A PCM elnevezése onnan származik, hogy hat kulcsfontosságú cikluselemet különböztet meg, amelyek lényeges tulajdonsága, hogy egy strukturált döntéshozatali algoritmusban kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes szakaszok progresszívek, azaz az új szakaszhoz csak az előző szakasz teljesítése után lehet sikeresen hozzákezdeni. A PCM kijelöli az egymást követő fejlesztési lépések kötelező sorrendjét és

az elvégzendő feladatokat, amelynek során a projektelképzelés egy végrehajtható és értékelhető projekttervvé fejlődik. • • • • A programozás keretében kerül sor az országos és szektorszintű elemzésekre az olyan problémák, korlátok és lehetőségek feltárása céljából, amelyek fejlesztési együttműködés tárgyát képezhetik. A programozás fontos feladata a társadalmigazdasági mutatók, valamint az országos és az adományozók, a donorok prioritásainak áttekintése. Ennek figyelembevételével történik az együttműködés általános céljainak és szektorszintű prioritásainak meghatározása és egyeztetése, amely elvezet egy releváns és megvalósítható keretprogram kialakításához, amelyen belül projekteket lehet kijelölni és előkészíteni. Minden egyes ilyen prioritás kapcsán olyan stratégiák kerülnek kidolgozásra, amelyek figyelembe veszik a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat. A

koncepcióalkotás során kerül sor a projektötletek meghatározására, beazonosítására ill. a program keretbe illesztésére, valamint a további tanulmányozás céljából történő elemzésére, átvilágítására. Nagyon fontos egy projekt relevanciája és finanszírozhatósága szempontjából, hogy illeszkedjen egy már elfogadott programkeretbe. Ide tartozik az egyes intézkedések kedvezményezett célcsoportjával történő konzultáció, az érdekeltek, kedvezményezettek problémáinak elemzése, és az adott problémák lehetséges kezelési módjainak meghatározása. Ezt követően döntést lehet hozni az egyes kidolgozandó projekttervek relevanciájáról (mind a kedvezményezett célcsoport, mind a keretprogram szempontjából), valamint arról, hogy mely projekt koncepciókat, nagyvonalú terveket érdemes továbbfejleszteni a tervezési szakasz során. A tervezési szakaszban a releváns projektkoncepciók alapján részletes megvalósíthatósági

tanulmányok, operatív projekttervek készülnek. A projektterv részletes kidolgozása a kedvezményezettek és az egyéb érdekcsoportok bevonásával történik. Ezt követően kerül sor a projektterv megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának értékelésére, amelynek során választ kell adni arra, hogy sikeres lesze várhatóan a projekt, és képes-e hosszú távon előnyöket biztosítani a kedvezményezettek számára? A fenti értékelés alapján születik döntés arról, érdemes-e a formális, a részletes pénzügyi forrásigény meghatározását tartalmazó projektjavaslatot elkészíteni, majd a finanszírozási forrásokat biztosítani a projekthez? Előfordul, hogy az ötletek nagyon jók, de a megvalósíthatóság oldaláról gyengék. Például vannak olyan projekttervek, amelyek nagyon gyengék a pénzügyi megvalósítás oldaláról, mert nincs partner a „projektgazda” környezeten belül, aki az ötletet érdemesnek tartaná támogatni. A

megvalósíthatósági tanulmánynak mindezeket ki kell derítenie. Az Unió ezeknél a terveknél egy előértékelési követelményt ír elő, meg kell fogalmazni azokat a mérőszámokat, amivel a pályázó a teljesítményét mérni tudja. A lényeg a relevancia, azaz a fontosság, a megvalósíthatóság, és a fenntarthatóság bizonyítása. A teljesítmény méréséhez használt mutatók lehetnek hozam-, eredmény-, és hatásmutatók. Körültekintő vizsgálatot igényel a pályázat előkészítése során, hogy ezek mindegyikére egy olyan indikátort lehessen találni, amelynek igazolásához a valós információ is rendelkezésre áll vagy megszerezhető. A hozammutató azt mutatja, hogy a pályázat megvalósulása révén a hozzáadott érték mi lesz az adott gazdaságban, vállalkozásban, térségben. Az eredménymutatók a projekt által generált közvetlen hatásokat mérik, például, hogy mennyivel növelhető egy adott térségben a foglalkoztatottság, az

érintett vállalkozások jövedelme. A hatásmutatók hosszabb távú hatásmérést szolgálnak, amikor már a projekt megvalósul. Azt kell bizonyítani, hogy milyen hatást fejt ki a projekt az adott térségben Ez lehet speciális és lehet átfogó. Amikor meg kell határozni, hogy a projekttel mit hoznak létre, akkor adott idő alatt mérni kell tudni annak mennyiségét, minőségét. Pontosan tudni kell a célcsoportot, akik a haszonélvezői lesznek, és hogy mindez hol valósul meg, azaz a lokációt. Mindezek a paramétereket nagyon fontos figyelembe venni az output indikátorok megválasztásánál. • A finanszírozási szakasz során a finanszírozó intézmények megvizsgálják a projekt javaslatokat, és döntést hoznak arról, hogy finanszírozzák-e a projektet, vagy sem. A finanszírozó intézmény és a partnerország jogi okmány formájában megállapodnak a végrehajtás módozataiban, amelyben rögzítik a projekt finanszírozására és

végrehajtására vonatkozó megállapodásokat. A projekt megvalósítása pályáztatás és az eredményes pályázat benyújtása és elnyerése után kezdődhet. Az elővizsgán megfelelt projektek kiválasztása és a finanszírozási döntést követően kezdődhet a projektek megvalósítása, amelyet a szerződéskötés előz meg. Ehhez meg kell választani a szerződéskötési stratégiát, mert a pályázó valószínűleg kevesebb pénzt kap, mint amennyire pályázott. A bírálat során a projekt tervben akadhatnak olyan tevékenységek, amelyek nem ismerhetők el, azaz a támogatásból nem finanszírozhatók. Egy kompromisszumos döntés eredményeként a pályázó elfogadhatja a csökkentett támogatást, ha vállalja a saját erő felemelését. Az Unió a megvalósítandó projekteknél előírja, hogy a pályázó egyrészt előrehaladási jelentések benyújtásával bizonyítsa a projekt terv szerinti haladását, amelyhez folyamatos nyomon követést,

monitorozást ír elő. Másrészt az utólagos értékelés minden uniós pályázatnál alapkövetelmény. • Az értékelési szakaszban a finanszírozó intézmény és a partner-ország értékelik, hogy a projekt milyen eredményeket ért el és levonják a tanulságokat. Az értékelés során levont tanulságokat felhasználják a jövőbeni programok és projektek tervezéséhez. Jóllehet az általános ciklusban az értékelési szakasz a megvalósítási szakaszt követi, elterjedt gyakorlat az is, hogy középtávú értékelést végeznek a megvalósítási szakasz során a projekt hátralévő futamidejében hasznosítható tapasztalatok megállapítása céljából. A PCM Programozás A fentiekből következik, hogy az EU támogatásra pályázó a közpénz elnyerésével és felhasználásával, mint kedvezményezett nem élvezhet egyoldalú előnyöket, hanem köteles a pályázati támogatás feltételeként előírt, ahhoz kötődő feladatokat elvégezni,

végül, de nem utolsósorban viselni az ezzel együtt járó kockázatokat. Az EU pályázatok világában még nem eléggé tájékozott, a szigorú követelményekhez pedig nem eléggé edzett haza pályázó egyértelmű eligazítására szolgál az a mondat, amely a SAPARD pályázat útmutatójában olvasható: „a pályázó köteles tűrni az ellenőrzéseket”. Az Európai Unió támogatási pályázatainak kiírását minden esetben alapos előkészítés, programkészítés előzi meg, a PCM szabványos követelményrendszer alkalmazásával. Az uniós pályázat nemcsak szabványosabb, hanem szigorúbb, kötöttebb is egyben, a kiírás pedig nyíltabb a hazainál. Az esélyegyenlőség garantálása érdekében a pályázó informálása a bírálat szempontjairól és procedúrájáról jóval alaposabb és részletesebb az itthon megszokottnál. Ennek magyarázata, hogy csak egy tisztább átláthatóbb rendszer segítheti a közpénz felhasználásának

ellenőrizhetőségét minden érdekelt által. A versenyszabályok, az esélyegyenlőség magasabb szintű munkát és teljesítményt követel az információhoz való hozzáférés biztosításában, a kommunikációban. Pályázatot elnyerni csak nagy szakértelemmel, megfelelő tőkeerővel, több szinten tesztelt releváns, megvalósítható és fenntartható pályázati projekttel lehet. A PCM egyes szakaszaiban foglalt részletes tevékenységek és eljárások tartalma az EU adott finanszírozó intézményének (ERFA, ESZA, EMOGA) belső szabályozásától, eljárásrendjétől függően változhat. Van azonban három olyan közös pont a ciklusban, amely lényegében minden esetben azonos: • • • A ciklus meghatározza a legfontosabb döntéseket, az információs követelményeket és a felelősségi köröket, minden egyes szakaszra vonatkozóan. A cikluson belüli szakaszok progresszívek – egy új szakaszhoz csak az előző szakasz teljesítése után lehet

sikerrel hozzákezdeni. A cikluson belüli értékelés célja az, hogy a már végrehajtott projektek tapasztalatai beépüljenek a jövőbeni programok és projektek tervezésébe. Összefoglaló A PCM módszertan alapvető jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: • • • • • • Egy rendszerszemléletű megközelítési mód, amely projektciklus szakaszainak szisztematikus követésével a menedzsmentet hivatott segíteni a projektek tervezése, megvalósítása, monitorozása, ellenőrzése, értékelése során. A „logikai keret módszertan” alkalmazásán és „logikai keretmátrix” elkészítésén keresztül a tervezőt "kényszerpályára" tereli, elősegítve a probléma alapos feltárását, meghatározását és a megfelelő megoldás kidolgozását. Szabványos projektdokumentumok körültekintő kidolgozásával képes segíteni a megalapozott döntéseket a projektciklus minden szakaszában. Elősegíti, hogy a menedzsment a

kedvezményezett társadalmi csoport (célcsoport) hosszú távú érdekeinek figyelembevételével fogalmazza meg a projekt világos célkitűzéseit és elvárt eredményeit. Biztosítja, hogy a menedzsment a lehetséges partnereket a lehető legnagyobb mértékben vonja be a projekt tervezésébe és megvalósításába. A fejlesztés kezdetétől biztosítja a fenntarthatóság kulcselemeinek integrálását a tervezésbe. Az eredményes pályázat előkészítésének sarkalatos kiinduló lépése, hogy legyen egy jó projekt ötlet. Ha nincs, akkor partnerek bevonásával generálni kell azt A következő lépés az ötletek, koncepciók tesztelése és megvalósíthatósági tanulmányok, projektterveket elkészítése. A vállalkozásoknak amellett, hogy az uniós pályázati előírásokkal összhangban kell projektjeiket előkészíteni és pályázat formájában beadni, nem kerülhetik meg azt a kérdést, hogy a projekt a vállalkozás működéséhez mennyire szervesen

illeszkedik. A pályázatoknak szerves része a hosszabb-rövidebb időre szóló üzleti terv. Logikai keretmátrix A logikai keretmátrix módszer az Egyesült Államokból származik. Közvetlen eredménye egy táblázat, mely a projekt főbb jellemzőit egyetlen táblázatban foglalja össze. Módszere a brainstorming, azaz "ötletroham" - egy olyan találkozó, szeminárium, workshop, ahol a projektben érdekelt szakemberek, intézmények képviselői közösen feltérképezhetik, hogy mit és miért kívánnak megvalósítani. A táblázatnak - legegyszerűbb formájában - három fő sora és négy oszlopa van. Az első oszlopban szerepelnek a projekt céljai, a másodikban a célok elérését mérő indikátorok. A harmadik oszlopban kell leírni, hogy az indikátorok mérését, ellenőrzését hogyan valósítjuk meg, a negyedik oszlop a külső feltételeket taglalja. A táblázat sorai három hierarchikus, egymásra épülő szintet testesítenek meg. Az alsó

sor a projekt közvetlen eredményével, fizikai teljesítményével ("outputjával") foglalkozik. Ez az eredmény a kedvezményezettre és környezetére valamilyen hatást gyakorol, amit a középső sorban írunk le. Végül, de nem utolsó sorban, a projektet az állam számára az teszi közvetlenül támogatandóvá, hogy megvalósítása, a kedvezményezett közvetlen környezetében előidézett hatása valamilyen tágabb, a közösség szempontjából fontos célkitűzés eléréséhez is hozzájárul. Ezt a célkitűzést legegyszerűbben a támogatási alap célrendszeréből, az alap működését meghatározó gazdasági tervből vezethetjük le. Az üzleti terv A logikai keretmátrix természetesen nem lehet öncélú. Értelme csak akkor van, ha megfelelő üzleti tervet is készítünk hozzá. Egyébként valóban célszerű az üzleti tervezést a logframe-mel kezdeni. Ha a célokkal és azok egymáshoz való viszonyával kezdettől fogva tisztában vagyunk,

érvelésünk sokkal hatásosabb lesz. A Phare-programok eddigi gyakorlata ezt a tapasztalatot egyértelműen igazolta. A pályázatok jellegétől függően az üzleti tervet az egész vállalkozásra vagy csak az adott projektre kell elkészíteni. Milyen információkat írjunk bele egy üzleti tervbe? Nos, a programokban általában erre sincs kötelező előírás, legalábbis nem a pályázati alapok kedvezményezettjei számára. Van viszont hasznos módszertan erre is. Először is, a tervet, pályázatunkat tegyük jól azonosíthatóvá. Mindjárt az első lapon tüntessük fel a címét - ehhez válasszunk egy rövid, de kifejező fél mondatot - és a pályázat legfontosabb adatait. Ki vagy mely szervezet kéri a támogatást, ki a felelős kapcsolattartó és ő hol érhető el. Fontos, hogy akit megadunk, legyen valóban elérhető, és tudjon a projektről megfelelő információval szolgálni. Írjuk le azt is, hogy a projektet hol, mely régióban, illetve

településen kívánjuk megvalósítani. Mindjárt ezután soroljuk fel céljainkat! Ehhez használjuk a logframe mátrixot, mert a célok egymáshoz való viszonya - alá- és fölérendeltsége - innen derül ki a legjobban. Egyszerűen másoljuk ide a logframe tartalmát - a tágabb és a közvetlen célokat pedig válasszuk el egymástól. Ugyanitt célszerű pontosan leírni, hogy a projekt milyen módon valósítja meg a megcélzott pályázati alap céljait. Nevezzük meg azt a prioritást, célt, melynek eléréséhez hozzá kívánunk járulni. Így az alap kezelői azonnal látják: projektünk valóban nekik szól A célok rögzítését kövesse terveink szöveges ismertetése. Erre nem kell 2-4 oldalnál többet szánni. A jó projekttervet nem kilóra mérik A cél a világos, szakszerű, mégis közérthető érvelés Ügyeljünk arra, hogy minden mondatunknak legyen kézzel fogható érdemi mondanivalója. Csak azzal foglalkozzunk, aminek terveinkhez közvetlenül

köze van. Legyünk tömörek Írjunk rövid mondatokkal, kerüljük az idegen kifejezéseket. A körmönfont érvelés, a bombasztikus fogalmazás nem segít. Az olyan divatszavak, mint a "fontos", a "komplex" és az "átfogó" nagyon gyakran arra utalnak, hogy a kedvezményezett valójában nem tudja, mit akar és soványka projektjének így kíván nagyobb súlyt adni. A tárgyszerűség ennél sokkal hasznosabb A projekt ismertetésére a legjobb az alábbi logikát követni: • • • • • • A projekt környezete: kik a pályázók és partnereik? Milyen problémára kíván választ adni a projekt? Mit kívánunk tenni? Milyen stratégiát követünk? Hogyan oldjuk meg a problémát? Ezen belül milyen szerepet szánunk a most pályázott támogatásnak? (Az EU például kifejezetten szereti, ha egy-egy projektben bemutatható, hogy az unió specifikus hozzájárulása miben állt.) Milyen elemekből áll majd a projekt? Projektelemek

egyenkénti ismertetése - logikai sorrendben, vagy időrendi sorrendben. Az általános projektleírásban elsődleges célunk legyen az, hogy a projekt szerkezetét és fő elemeit érthetően és világosan mutassuk be. A részletekben csak akkor merüljünk el, ha biztosak vagyunk benne, hogy az olvasó a projekt lényegét, logikai felépítését, az elemek egymásutániságát és kapcsolódási pontjait megértette. Az elmélyült szakmai magyarázatokat, műszaki specifikációkat, tudományos fejtegetéseket tegyük mellékletekbe. Ezeket az olvassa el, akinek ez a feladata. Ha a főszöveget túlterheljük a "halandók" számára érthetetlen adatokkal, a projekt átláthatatlan lesz. Ha egy projektterv bonyolult és túlságosan technikai jellegű, arról nem azt gondolják majd, hogy elmélyült, kidolgozott, hanem hogy érthetetlen és unalmas. A szöveges ismertetést követően rövid felsorolásban rögzítsük a projekt konkrét eredményeit. Ezután már

csak a számok, a száraz tények ismertetése következik Először is a költségvetésé, melyet részletezzünk finanszírozási források és projektelemek szerint is. Előfordulhat, hogy egy-egy finanszírozási forrást adott projektelemhez rendelünk, vagy hogy a különböző források társfinanszírozási arányai nem minden elemre vonatkozóan egyformák. (Az EU például általában nem járul hozzá az adminisztratív költségekhez.) A költségvetési táblázatból ki kell derülnie, hogy melyik támogatást, forrást mire használjuk. A pénzügyi tervezésnek - legalább magunk számára - részét kell képezze egy megalapozott cash-flow elemzés is. Számítsunk rá, hogy a támogatási forrásokat esetleg késve - vagy, ha a pályázati feltételek így rendelkeznek, akár csak a projekt befejezése után - folyósítják. Időbe telhet, amíg a kincstár egy számlánkat kiegyenlíti, vagy a befizetett ÁFÁ-t vissza tudjuk igényelni. Gondoljunk arra is, hogy ha

a támogatási szerződést devizában kötöttük, akkor intézkedjünk az árfolyammozgások hatásának kivédéséről. A forint árfolyama felfelé és lefelé is jelentősen elmozdulhat, akár rövid idő alatt is - az ebből adódó anyagi veszteség pedig igen jelentős lehet. A költségvetés mellett meg kell adni a projekt időbeli ütemezését is. Ehhez alaposan végig kell gondolni a projekt lebonyolítását befolyásoló összes tényezőt. Figyeljünk oda különösen az alábbi tényezőkre: • • • • • • A konkrét tevékenység megkezdéséhez gyakran engedélyekre, előtanulmányokra van szükség. Ezeknek a megrendeléséről időben gondoskodni kell és reálisan fel kell becsülni azt, hogy ezeknek az engedélyeknek, terveknek mikor jutunk a birtokába. Az egyes projektelemek egymásra épülhetnek. Lehet, hogy egyik komponens végrehajtása addig nem kezdődhet meg, amíg egy másik be nem fejeződött. Az ilyen szekvenciális kapcsolatot a

projektelemek között lehetőleg kerüljük el. Ha ez nem lehetséges, az időbeli tervezéskor akkor is legyünk realisták, és a végrehajtás során fokozottan figyeljünk oda a határidők betartására. Emlékezzünk arra is, hogy az EU-forrásokat közbeszerzési eljárás keretében kell elkölteni. Ez az eljárás is időigényes, ezért a vonatkozó előírásokról előre tájékozódjunk Számítani kell arra, hogy a pályázatokról szóló döntésekhez is idő kell. Az is lehet, hogy a projekt kapcsán többször is ki kell majd kérnünk a támogatást folyósító szerv döntését, engedélyét. Bizony nem ritka, hogy a felelős hatóságok csak meglehetős késéssel reagálnak. Különösen építési projekteknél fontos, hogy tekintettel legyünk a megcélzott tevékenység technológiai szükségleteire. Adott esetben figyelembe kell vegyük az időjárást is - pl. azt, hogy hidegben nem lehet betonozni Ha beszerzést készítünk elő, érdeklődjük meg a

szállítási határidőket. Szolgáltatási projekteknél számítsunk például arra, hogy szakértőinknek megfelelő időt hagyjunk a szakmai felkészülésre. A támogatást általában csak meghatározott időre kapjuk és ha a kapott összeget annak lejártáig nem használjuk fel, akkor azt vissza kell fizetnünk. Ne terheljük tehát túl projektünket. Alaposan válogassuk meg, hogy milyen célra milyen támogatást veszünk igénybe, és a végrehajtás során nagyon figyeljünk oda a határidőkre. Az üzleti tervezés során utolsó, de talán egyik legfontosabb teendőnk az, hogy alaposan ellenőrizzük az üzleti terv belső konzisztenciáját, koherenciáját. Magyarán szólva: fontos, hogy amit valahol leírtunk, az ne mondjon ellent annak, amit az üzleti terv többi része tartalmaz. Egyrészről, figyelni kell például a pénzügyi terv, a fizikai ütemezés és a cash-flow számítás közötti számszaki összefüggésekre is. De fontos az is, hogy ha egy adott

dokumentumra hivatkozunk, azt mellékeljük, vagy ha ez nem célszerű, akkor legalább valóban legyen birtokunkban és szükség esetén be tudjuk mutatni. A projektterv lényegét ezzel összefoglaltuk. Ha a pályázati kiírás azt megköveteli, hagyjunk helyet a kiíró szerv által kért egyéb információknak. Nagyon jó - sok esetben akár kötelező is lehet -, hogy az üzleti tervhez mellékeljük a projektre vonatkozó műszaki terveket, technikai specifikációkat, engedélyezési okmányokat, a terveinket megalapozó szakértői tanulmányokat, környezetvédelmi hatásvizsgálatokat, pénzügyi számításokat és így tovább. A projekt végrehajtásánál nagyon figyeljünk oda arra, hogy a magunk számára kitűzött határidőket tartsuk be. Éppen elég késés származhat az előre nem látható tényezőkből, ezért azokat a dolgokat, amikért magunk felelünk, mindig időben hajtsuk végre. Ha csúszásba kerültünk, hátrányunkat igyekezzünk minél előbb

behozni. A projektek lebonyolítására, a források felhasználására rendelkezésre álló idő a gyakorlatban legtöbbször jóval rövidebb annál, mint amire számítanánk. Másrészt mindig legyünk felkészülve arra, hogy a dolgok rosszul is alakulhatnak. Legyenek vészterveink, tartalék megoldásaink Figyeljünk oda arra, hogy céljainkat megfelelő módon elérjük-e és ha kell, avatkozzunk be. Ha szükséges, módosítsunk a projekten. Utóbbihoz viszont ne felejtsük el kikérni a támogató szerv engedélyét is Projektmenedzsment mint vezetési koncepció A projektmenedzsment egyrészt vezetési koncepció, másrészt vezetői „eszköz” mely több szakterületet átfogó feladatok megoldásánál teszi lehetővé a tervezési-, irányításiés döntési folyamatok koordinálását. A projektmenedzsment fogalmának pontosabb megértéséhez érdemes külön-külön definiálni mindkét szóösszetevőt. Projekt Ahhoz hogy egy tervet projektként definiálhassunk

az alábbi kritériumoknak kell teljesülniük: • • • • • • • kitűzött, létező projektcél(ok), függetlenül ez(ek) éles vagy kevésbé éles megfogalmazásaitól; konkrét határidő; adott költségkeret; a feladat interdiszciplináris jellege, mely szakterületeket átfogó koordinációt tesz szükségessé; nagymértékű komplexitás; a feladat viszonylagos újszerűsége, mely jól elkülönül a rutinfeladatoktól; viszonylag magas kockázat. A menedzsment szó definiálására igen bőséges szakirodalmi anyag látott már napvilágot. Egyben azonban megegyeznek a vélemények. Eszerint meg kell különböztetni a menedzsment intézményét és funkcióját. Az intézmény formailag a szervezeti felelősöket, tartalmilag az üzemi vagy vállalati hatalom tényleges birtokosait jelenti. A funkcionális tartalom szerint a menedzsment ismérve, hogy: • • • • • stratégiákat és célokat határoz meg és ezeket követi, döntéseket hoz,

információáramlást teremt meg illetve befolyásol, szociális kapcsolatokat hoz létre és alakít, ezen szociális kapcsolatokat alkotó személyekre úgy hat, hogy a meghozott döntéseit megvalósíthassa. A projektmenedzsment tehát egy olyan vezetési koncepció, amely a projekt kritériumainak megfelelő terveket a célok kitűzésétől kezdve a megvalósítás befejezéséig önállóan, a megfelelő hatáskör delegálása mellett valósítja meg. A projektek tervezése és megvalósítása azzal jár, hogy a napi feladatok végzéséhez szokott menedzsment adott esetben nagyon sok különböző problémával néz szembe, amelyekkel a rutinszerű tevékenysége folytán nem, vagy alig találkozott. Ezért célszerű, ha ezen feladatokkal erre kiválasztott személyek foglalkoznak, azaz egy projektteam kerül összeállításra. A projektmenedzser feladatai A projektmenedzser legfontosabb teendői, hogy a célok ismeretében definiálja a feladatokat, tervezze meg a

projekt megvalósítását, becsülje meg a szükséges ráfordításokat, időtartamot, költségkeretet. Le kell határolnia egymástól a különböző részterületeket, szét kell osztania a feladatokat. Meg kell határoznia az alkalmazandó módszereket, eljárásokat Koordinálja • • • • • • • • a projektteam, szakmai részlegek (osztályok), külső tanácsadók munkáját. Ellenőrzi • • • • • a projekt előrehaladását, minőséget, határidőket, költségeket, változásokat. Ismerje fel a lehetséges szűk keresztmetszeteket és kockázatokat! Dolgozzon ki alternatív megoldásokat legalább elvi szinten! Dokumentálja mind a menedzsment, mind pedig a szakmai munkát! Gondoskodjon a projekt megvalósításához szükséges eszközök beszerzéséről! Irányítsa a projektet és működjön együtt a megbízóval! A projektmenedzserrel szemben támasztott kritériumok Személyi kvalifikáció A személyes kvalifikáció keretében

egy projektmenedzsernek az alábbi képességekkel kellene rendelkezni. A sorrend nem fontossági szempont szerint készült: • • • • • • • • csapatszellem, kezdeményező készség, kreativitás, kapcsolatteremtő képesség, tárgyalókészség, megbízhatóság, döntési képesség, a megvalósítás képessége. Projektkvalifikáció A projektkvalifikáció magában foglalja a szervezési módszerekre és technikákra vonatkozó ismereteket és tapasztalatokat. Ez azt jelenti, hogy a leendő projektmenedzserrel szemben e téren igen szigorú mércét kell felállítani. A projektmenedzsernek ugyanis kell, hogy legyen tapasztalata a projektmunkában. Ettől függetlenül nagyon sokszor meg kell alkudnia, hiszen nem mindig áll rendelkezésre ilyen kvalitású munkatárs, amitől persze a projekt még lehet sikeres. Rendszerkvalifikáció Ez azt jelenti, hogy a projekt irányítója rendelkezik a projektfeladattal kapcsolatos ismeretekkel és tapasztalatokkal,

azaz tudja hogy mit kell megvalósítania. Azt mindenképp hangsúlyozni kell, hogy ez a kvalifikáció a legkevésbé szigorú mérce az összes közül, ami első látásra kissé hihetetlennek tűnik, de a magyarázata egyszerű. A feladat megoldásában a projektmenedzsernek kisebb szerepe van (hiszen erre hozzák létre a projektteamet), sokkal inkább a megoldási folyamat feltételeinek biztosításában, a projektben résztvevők kiválasztásában, a projekt ellenőrzésében. Megalapozott ismeretek megléte a megvalósítandó rendszerrel kapcsolatban természetesen támogatólag hat, de ez nem abszolút szükségesség. Vezetési stílus A projektmenedzser határozza meg a csoportban a vezetési stílust, melynek túlnyomóan kooperatívnak kell lennie. Egy pár alapszabályt azért érdemes röviden áttekinteni • • • • • • • • Az ember álljon a középpontban. A „nyitott kapuk” elve érvényesüljön, azaz a projektben dolgozó bármely kolléga

bármikor beszélhessen a projekt vezetőjével. Nincsenek előre meghatározott információs utak azaz szolgálati út, hanem minden információ közvetlenül áramlik. A vezetés fő eszköze a meggyőzés és az érvelés legyen. Az eredmény ellenőrzése az eljárás vagy módszer ellenőrzése helyett. Az egyéni kezdeményezés és felelősség támogatása. Különleges teljesítményeket különlegesen kell értékelni és honorálni. A team minden munkatársának legyen világosan elhatárolt a feladata, hatásköre és felelőssége. A sikeres projektmenedzsment három „oszlopa”: • • • A projektmenedzsment szakmai aspektusainak alkalmazásszintű ismerete (szervezés, módszertan, eszközök). A projektmenedzsment emberi aspektusainak figyelembe vétele, különösen a teammunka tekintetében valamint a kooperáció során együttműködőkkel és érintettekkel. A topmenedzsment és az érintett egység vezetőinek azonosulása a projektcélokkal és a

projektmenedzsment módszereivel; azaz a projektmenedzsment a kompetencia és felelősség egyfajta „stratégiai delegálása” a vállalatvezetés részéről a projektmenedzser(ek) felé. A projektteam összeállítása Projektteamnek az olyan munkacsoportot nevezzük, amely különböző szakterületek képviselőiből tevődik össze konkrét probléma megoldására, vagy jól meghatározott feladat elvégzésére. Munkájukra nem a hierarchikus jelleg, hanem a „demokratikus” stílus a jellemző. A team minden tagja tudatában van annak, hogy a feladat csak mindannyiuk produktív együttműködésével oldható meg sikeresen. A projektteamek mind a teamek számát mind pedig a teamekben részt vevő munkatársak számát vagy személyét illetően lehetnek fixen meghatározott, vagy változó összetételűek. Zárt projektteam esetén a team úgy kerül összeállításra, hogy sem számában sem a tagok személyében nem terveznek változást a projekt befejezéséig.

Ennek az az előnye, hogy a tagok egyre jobban összeszoknak, saját munkamódszert és információs utakat alakítanak ki, alkalmazkodnak egymáshoz. Kialakul a kettős felelősség érzése, ami azt jelenti, hogy minden teamtag a saját munkája iránti felelőssége - azaz a tudat hogy az ő munkája mennyire fontos az egész team munkájának sikeréhez – kiegészül magának a teamnek a felelősségével, ami annak tudatosulását jelenti, hogy a projekt befejezése után - akár sikeres akár sikertelen volt is az - a felelősség vagy dicsőség sosem valamely teamben részt vett személyhez kötött, hanem magához a teamhez. Ha tehát egy projekt kudarcba fullad, hiába mondaná valaki a teamtagok közül, hogy „hát kérem ez nem rajtam múlt mert én a saját területemen mindent megtettem”. Természetesen a sikert sem sajátíthatja ki egyik teamtag sem. Nyitott projektteam esetén a projekt előrehaladása során a team mind összetételben, mind pedig számban is

változhat. Ez azzal az előnnyel jár, hogy minden projektfázisban egy számában és személyében optimális összetétel team dolgozhat tovább az előző fázis(ok) eredményeit felhasználva illetve továbbfejlesztve. Ekkor az előző pontban említett alkalmazkodás kevésbé valósul meg. Itt fordul elő általában, hogy ha egy későbbi fázisban csatlakozott munkatárs nem tud megbirkózni a részére kijelölt feladat megoldásával, akkor hajlamos a már korábbi fázisok eredményét kétségbe vonni, és annak hibás voltában keresni saját kudarcának okát. Egyes esetekben főleg többéves és nagyon komplex fejlesztési projekt esetén a projektmenedzser személye is többször változhat, így pl. a fejlesztés irányának meghatározásánál lehet egy marketingszakember, későbbi fázisban az adott termék tervezésében jártas mérnök, a gyártástervezés során egy technológus, azután a piaci bevezetés idején megint egy marketingszakember stb. Ez

természetesen alaposan megkavarja a felelősség kérdését, amit úgy lehet „tisztába tenni” hogy a különböző fázisok lezárását illetve a soron következő elkezdését nagyon alapos elemzéssel és értékeléssel kell összekötni, amelyet a projektteammel együtt kell a felső vezetésnek elvégezni. Típusát tekintve a team lehet belső (azaz csak a vállalat szakembereiből összeállítva), vagy külső (a tervezés, ellenőrzés, esetleg a kivitelezés külső cég(ek) által történik), vagy pedig vegyes (a projektteam mind vállalati mind pedig külsős munkatársakból kerül összeállításra). A teamtagok számát illetően nincsenek fix előírások. Ugyanakkor a team összeállításakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a teamen belül demokrácia uralkodik, azaz bárkinek bármikor beszélnie kell tudni a team többi tagjával, ha a projekt előrehaladásához ez szükséges. Ebből következik, hogy a teamtagok számának meghatározásához

elsősorban a teambeli kommunikációs ráfordítás lesz döntő jelentőségű. A teammunkának addig van értelme, amíg mindenki mindenkivel kommunikálni tud. Mihelyt ez nem lehetséges a tagok nagy száma miatt, akkor teamen belüli időszakos információhiány lép fel, ami egyes tagok munkáját természetesen hátrányosan befolyásolja. Ennek a következménye viták kialakulása, valamint a teamen belüli alkotói légkör megromlása, később esetleg a megszűnése lesz. Ezek után a projekt nagy valószínűséggel kudarccal fog végződni. Egy tíz tagú team esetén a lehetséges kapcsolatok száma 45, ami már áttekinthetetlen és követhetetlen, vagyis a teamben dolgozó munkatársak nem képesek minden - a többi munkatárs munkája által bekövetkezett - változást időben követni és saját munkájuk során ezt figyelembe venni. Ezért nagy létszámú team létrehozása felesleges, mert a sikeres együttműködés és így a projekt sikerének

valószínűsége meglehetősen alacsony. Mindezek alapján egy hatékony team tagjainak száma célszerűen négy és hét között legyen. Pályázatírás A forráskereséshez akkor érdemes hozzálátni, ha projektünk magja - céljaink és a megcélzott tevékenységek köre - már világos számunkra. Minden projekthez igyekezzünk számba venni a hazai és a külföldi támogatások minél teljesebb skáláját. Legyünk körültekintőek: egy pályázat előkészítése sok időbe, pénzbe(!) kerülhet. Csak oda pályázzunk, ahol a támogatásra elvben jogosultak vagyunk, és projektünk a kiírt célokkal összhangban van - vagyis ahol a pályázati feltételeknek meg tudunk felelni. A pályázatírás lényegét több félreértelmezéssel ellentétben nem az írásban, a kiírói szándék tökéletes eltalálásában, az elbírálók "elvakításában", a gyenge pontok ügyes eltitkolásában, vagy másként fogalmazva a bírálati jó pontok maximális

hajszolásában kell keresni, bár a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy apró, ámde valós trükk valóban emeli a pályázat értékét. A pályázat középpontjában sosem az "iromány", hanem a projekt áll, ezért a siker mindig egy-egy projekt kimunkáltságában, részletes végiggondolásában, a megfelelő pályázat megtalálásában és természetesen annak világos, kellően részletes és pontos bemutatásában rejlik. Tételezzük fel, hogy létezik egy valós piaci igényeken nyugvó, ígéretes projektünk. Már a projekt születése során döntő kérdésként merül fel, hogyan finanszírozzuk, milyen forrásból valósítsuk meg. A választás súlyos dilemmák közepette történik meg, amelynek csak egyetlen alternatívája a pályázat. Mielőtt finanszírozási mérlegelésünkben a pályázati támogatást választjuk, illetve a pályázati támogatást beépítjük finanszírozási portfoliónkba, fontos ismernünk, vajon mi is az

a pályázat, mivel számolhatunk, ha egy pályázatnak történő megfelelés mellett döntünk, miben különbözik a pályázat, a hozzá rendkívül hasonló konstrukcióktól. A pályázatfigyelés módszertana Amennyiben már sikerült definiálni az elindításra váró projektet és meghatározni a pályázatkészítési célt, meg kell találnunk és ki kell választanunk az adott célhoz leginkább illő pályázati lehetőséget, forrást. A céljainkhoz legjobban illeszkedő pályázati lehetőség kiválasztása két fontos résztevékenységre bontható: A különböző pályázati lehetőségek, pályázati információforrások összegyűjtése A pályázati lehetőségek összegyűjtése, nem egy egyszeri pályázat kereső tevékenységet igényel tőlünk, hanem folyamatos, rendszerezett munkát, hiszen az elérhető pályázati források széles tárházára kell figyelemmel lennünk, amely időről időre kisebb nagyobb változáson megy keresztül. Saját

szervezetünk küldetése, távlati céljai és vállalt feladatai ismeretében kell megkeresnünk, kiválasztanunk azokat a pályázatot kiíró szervezeteket, amelyek épp a mi céljainkkal azonos, vagy azt - többek között - átfogó célok megvalósítását támogatják. A pályázati források keresésének három egymást jól kiegészítő információforrását különíthetjük el, az Internet nyújtotta lehetőségeket, a nyomtatott kiadványokat és nem utolsó sorban a pályáztató szervezetek személyes, postai, vagy telefonos megkeresését. Internet Legelsőként a korunk egyre népszerűbb tájékozódási lehetőségét kell megemlítenünk, az Internetet. A világhálón ma már szinte minden és mindenki elérhető A legegyszerűbb dolgunk természetesen akkor van, ha egy-egy meghatározott intézmény, vagy szervezet saját web-lapján keressük a nekünk fontos információkat, hiszen ez a leggyorsabb és legkönnyebb módja a naprakész információhoz

jutásnak. Nagy előnye ennek a formának az, hogy a pályázati kiírás mellett többnyire a teljes pályázati dokumentáció (kiírás, adatlap, mellékletminták.) is hozzáférhető, letölthető, s így maga a pályázat számítógépen könnyebben elkészíthető, mint ha postán kérnénk, s küldenék meg számunkra a dokumentációt, amit aztán írógéppel, vagy szkennelés után számítógépen írhatnánk meg. Pályázatokat közlő legfontosabb nyomtatott kiadványok Tájékozódási forrásként másodsorban a sajtóorgánumokat említhetjük. Az országos napilapok gyakran tesznek közzé olyan pályázati kiírásokat - elsősorban a tárcáktól kapott információk alapján - amelyeket más forráshelyeken csak valamivel később találnánk meg. A tematikus, kifejezetten pályázatok közlését vállaló kiadványok, sajtótermékek közül kiemelkedik a Pályázatfigyelő (Településeknek, intézményeknek, közösségeknek) - a téma szempontjából

talán a legnépszerűbb közlöny, amely havonta jelenik meg, s jut el az előfizetőkhöz. A kiadvány a legfrissebb elérhető pályázatok kiírásait közli a legfontosabb kiegészítő információkkal. Naprakészségét az internet-elérhetősége jelenti, így a két lapszám közti időben megjelenő pályázatok is hozzáférhetővé válnak. Szolgáltatásai között nemcsak a nagyobb pályázati programok nyerteseinek közzététele, de sok - a pályázatírást segítő - információ, tanácsadás is szerepel. Az ideális pályázat kiválasztása Egy pályázat kiírása és a pályázati útmutató rengeteg, a pályázati lehetőség kiválasztását nagymértékben befolyásoló információt tartalmaz. Mielőtt bármely pályázati forrást megcéloznánk, figyelmesen végig kell olvasnunk a pályázati kiírást és/vagy útmutatót és össze kell gyűjtenünk az azokban fellelhető, a pályázó személyére, a pályázat és a támogatás módjára, illetve a

pályázatot kiíró elvárásaira és megkötéseire vonatkozó kulcsinformációkat. A pályázati kiírásban található információk alapján a legtöbb esetben már képesek vagyunk eldönteni, hogy a lehetőség céljainknak és erőforrásainknak megfelelő-e, azaz, hogy szervezetünk és a kiválasztott projekt rendelkezik-e a sikeres részvételhez szükséges erőforrásokkal és adottságokkal, vagy másik lehetőséget kell keresnünk céljaink elérése érdekében. Amennyiben a pályázati kiírás alapján tudjuk, hogy céljainkhoz közel áll a pályázat, de nem tudunk végleges döntést hozni, érdemes a pályázati információs csomagot is beszerezni. Ezt megrendelhetjük postai úton, vagy személyesen elhozhatjuk a pályázat kiírójától, vagy az Internetről is letölthetjük. Az így kibővített információhalmaz birtokában már teljes biztonsággal hozhatjuk meg a pályázat benyújtásáról szóló döntést. A pályázatírás során

megválaszolandó kérdések Mi a pályázati, a pályázatkészítési cél? Mivel és miért pályázzunk, hogyan határozzuk meg pályázatkészítési munkák célját, hogyan illeszkedik mindez egyéb céljainkhoz, projektünkhöz, projektjeinkhez? Milyen pályázatot vegyünk igénybe? Amennyiben meghatároztuk a pályázatkészítési célt, a következő lépésünk a megfelelő pályázat kiválasztása. A kiírt pályázatok forgatagában azonban hogyan válasszuk ki a számunkra és legfőképpen a támogatandó projekt számára legideálisabb pályázatot? Hogyan készítsük el a pályázat adminisztratív részeit? A pályázat mindig tartalmaz tartalmi és adminisztratív részeket, az előbbiek a projektre, a támogatandó tevékenységre utalnak, az utóbbiak főképpen a pályázó azonosítására, statisztikai adatok regisztrálására, illetve formai megfelelések ellenőrzésére szolgálnak. A sikeres pályázat érdekében ezen adminisztratív részek pontos

kitöltésének ismeretével éppúgy rendelkeznünk kell, mint az egyéb részek megírásának ismeretével, hiszen a pályázatnak történő formai megfelelés az a szűrő, amely formai egyszerűsége következtében a legtöbb hibázási lehetőséget kínálja. Hogyan mutassuk be a pályázat tárgyát? Ha megtaláltuk az ideális pályázatot, definiáltuk a pályázati célt, be kell mutatnunk a lehető legrészletesebben, legszemléletesebben projektünket úgy, hogy a számunkra külső személynek minősülő, pályázatunkról eddig információval nem rendelkező bíráló egyértelműen, és világosan megértse annak lényegi elemeit és részleteit egyaránt, el tudja helyezni a pályázat prioritásai mentén éppúgy, mint más összefüggésekben. Hogyan mutassuk be a pályázat pénzügyi összefüggéseit? A projektünk bemutatásának leglényegibb elemét külön kell kezelnünk. Vajon miképpen mutassuk be pénzügyi adatainkat úgy, hogy azok a

legszemléletesebben tükrözzék terveinket, és a legrészletesebb információval szolgáljanak a döntéshozók számára? Ezen kérdés megválaszolása döntő tényező pályázatunk sikeressége szempontjából! Hogyan gyűjtsünk információkat a pályázathoz? E kérdés a pályázatkészítés minden egyes pontján felmerül. Vajon hogyan lehet a leggyorsabban, legszéleskörübb információra szert tenni, mik a hatékony információallokáció alapelvei, módszerei? A támogatás lehetséges formái Vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázatok E forma lényege, hogy a pályázat kiírója visszkereset nélküli hitelt bocsát a nyertes pályázó rendelkezésére a projekt megvalósításának támogatására, azaz olyan forrást, amellyel szemben nem áll fenn kötelezettség, azt nem terheli visszafizetési kötelezettség. Visszatérítendő támogatást nyújtó pályázatok E forma esetében a nyújtott támogatást visszafizetési

kötelezettség terheli. Mindez olyan kedvezményes kamatozású hitelt jelent, amelyet a kiírás adta keretek, illetve az elfogadott pályázat tartalmazta módon kell visszafizetni. Kamattámogatást nyújtó pályázatok E forma rendkívüli hasonlóságot mutat a visszatérítendő támogatással, hiszen ezen pályázatok végeredménye is egy kedvező kamatozású hitel lesz. Ebben az esetben azonban a kiíró nem finanszíroz tőkerészt, hanem a kedvező elbírálású projekt érdekében, pénzintézettől felvett hitel kamatának részbeli, vagy egészbeli finanszírozását vállalja a kiíró magára. A fentiek kombinációját nyújtó pályázatok A pályázatok egy markáns köre esetében a fentiek kombinációjával találkozhatunk, mindegyik lehetőségre kidolgozott feltételrendszerrel, sőt ezen pályázatok lehetővé teszik az egyes támogatási formák kombinálását is. Ezen elvszerű megjegyzések és definíciók bár hosszasnak tűnnek, mégis a

tapasztalatok alapján kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Ezek jelentik ugyanis a pályázatnak, mint forráselosztási rendszer egy formája szellemiségének alapjait, hiszen a kiíró szándékának és a pályázó szerepének megértése folyamatos kapaszkodót jelent, melyhez a pályázat írása során az újra és újra felmerülő nehezen definiálható problémák során újra és újra visszanyúlhatunk. A pályázati kiírás A pályázati kiírás tartalma nem kötött. A pályázat témakörétől és a kiírójától is függ, hogy adott pályázat esetében mit tartalmaz. Az alábbiakban a legtöbb pályázati kiírás által tartalmazott lényegi információk körét gyűjtöttük össze. A pályázat célja A pályázati kiírás és az útmutató részletesen tartalmazza a pályázat célját és a támogatható tevékenységek, projektek körét. A sikeres pályázat alapvető feltétele, hogy az általunk végrehajtandó projekt beleilleszthető legyen a

pályáztató által megfogalmazott célrendszerbe. Kik pályázhatnak, pályázók köre A pályázati kiírás és az útmutató taxatíve tartalmazza, hogy kik azok a személyek, vagy szervezetek, akik részt vehetnek a pályázaton. Pénzügyi feltételek A támogatás formájára vonatkozó információkat tartalmazza. A támogatás lehet: • vissza nem térítendő támogatás, • visszatérítendő támogatás, • kamattámogatás. A pályázati kiírás minden esetben tartalmazza a projekt finanszírozásához szükséges önrész mértékét. Emellett fontos információkat tartalmazhat az elszámolható költségekre, illetve a finanszírozás ütemezésére vonatkozóan is. Ha az elszámolható költségekre vonatkozó megkötés szerepel a pályázati kiírásban, akkor az a legtöbb esetben azt mondja ki, hogy csak befektetett eszközök finanszírozására használható fel a támogatás. A kiírás kikötheti azt is, hogy mennyi idő alatt, vagy milyen

határidőre kell a pályázónak befejeznie a projektet. Fontos figyelembe venni, hogy az Európai Uniós pályázatok esetében utólagos, a számlák benyújtását követő finanszírozás valósul meg. Beadási határidő A pályázat benyújtásának határideje lehet folyamatos, vagy adott dátumig postabélyegzővel ellátott, illetve adott dátumig beérkezett megkötésű. A határidő leteltéig rendelkezésre álló idő alapján mérlegelnünk kell, hogy elegendő idő áll-e rendelkezésünkre a pályázat tökéletes elkészítéséig, vagy sem. Szükséges feltételek A pályázó tevékenységi körére, jogosítványaira vonatkozó megállapításokat, megkötéseket (például meghatározott tevékenységi kör folytatására való jogosultságot ír elő; kizárja, azt a szervezetet, amelynek 60 napon túl meg nem fizetett köztartozása van, stb. ), illetve a támogatandó tevékenységre, projektre vonatkozó előírásokat tartalmaz, amelyek teljesítése

szükséges feltétele a pályázat elnyerésének. Pályázati eljárási díj Két formája fordul elő. Egyrészt lehet egy adott összeg formájában kialakított, másrészt pedig a pályázat összegének százalékában meghatározott. Szerződési feltételek A benyújtott pályázat a támogatás elnyerése esetén megkötendő szerződés mellékletét képezi, s ennek megfelelően annak tartalma - a vállalt feladatok és kötelezettségek -elvégzendő és vállalandó. Ezért csakis átgondolt és a leírt feltételek mellett megvalósítható projekttel pályázzunk Beadás módja A pályázati információs csomag tartalmazza a benyújtás módjára vonatkozó előírásokat is. Többek között fontos információt közöl a benyújtandó példányok számára, a pályázat címére, esetlegesen feltüntetendő hivatkozásra (jelige) vonatkozóan. Ezen formai követelmények nem teljesítése bármilyen lényegtelennek is tűnhetnek - a pályázat azonnali kizárását

vonja maga után A bírálat szempontjai A pályázati útmutató által tartalmazott legfontosabb bírálati szempontok nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a pályázat megírása során. Itt azokat a kulcstényezőket rögzítik, amelyek megvalósulását különösen fontosnak ítéli a pályázat kiírója. Kizáró okok Kizáró oknak minősül bármely, a pályázati kiírásban és útmutatóban megfogalmazott tartalmi, vagy formai követelménynek történő nem megfelelés (például a nem megfelelő példányszám, vagy a feltüntetendő hivatkozás lefelejtése a borítékról). Konzultációs lehetőség A kiíró minden pályázat vonatkozásában megjelöl legalább egy szervezetet, személyt, aki az adatlapok kitöltése, a pályázat megírása során felmerülő esetleges kérdésekre jogosult és köteles válaszolni. Ezen személytől nyugodtan kérdezhetünk bármilyen, a pályázati kiírásban nem kellően részletezett információt akár személyesen,

akár telefonon, vagy e-mailen. Érdemes a már elkészült pályázattal megkeresni olyan szakértőt, aki jelen pályázat bírálatában nem érintett, de szokott bírálatokat készíteni. Tapasztalatai alapján könnyebben rámutathat a pályázat gyenge pontjaira, esetleges hiányosságaira, amelyek kiküszöbölése jelentősen megnöveli a siker esélyét. Konklúzióként tehát azt fogalmazhatjuk meg, hogy "az adjuk be" mindenhova elv helyett érdemes előbb részletesen tájékozódni, tematikusan végiggondolni, melyek azok a pályáztató szervezetek, akiknek kiírásai várhatóan összhangban lesznek szervezeti céljainkkal, avagy éppen azonos célokat támogatnak és a pályázati kiírásból rendelkezésre álló információkat részletesen átgondolva, feldolgozva szükséges ezen potenciális pályázatok közül az igényeinknek leginkább megfelelő lehetőséget kiválasztani. A pályázatírás módszertana A pályázatírás szorosan véve a

formai és tartalmi részek kitöltését, összeállítását, "megkomponálását" jelenti. Örökké fennálló dilemma, vajon milyen sorrendben végezzük mindezt a legoptimálisabb megoldás érdekében, azonban ezen dilemmát nem lehet feloldani. A formai részek (a tartalmi részektől független) adatainak, igazolásainak kitöltése relatíve kevesebb munkaráfordítást igényel, azonban az időbeni elkezdése ajánlott, hiszen rendkívül sok nyilatkozat, igazolás létezik, melyet közintézményektől, köztestületektől kell beszerezni, ahol az átfutási idő 1,5 - 2 hetet is igényben vehet. Ugyanakkor rendkívül sok (legtöbbször pénzügyi) adat, az adatlapon történő feltűntetése igényli a tartalmi részek már átgondolt elkészültét. Mindezekből következően e két, jól elváló, de összefüggő feladatot párhuzamosan egymással karöltve kell végeznünk a beadási határidőre történő pontos és teljes elkészítés érdekében. A

pályázati anyag összeállítása, a pályázatok formai követelményei Egy pályázat különböző dokumentumokból áll össze: a kitöltendő adatlaptól kezdve, a beszerzett közokiratokon át a pályázó által szabadabban kidolgozható részekig. Emellett a pályázati anyag elemei általában különböző helyekről gyűlnek össze, és a beszerzés gyakran tőlünk független ügyintézési határidőkhöz kötődik. Beszerzendő és előállítandó dokumentumok Technikai szempontból fontos a dokumentumokat két osztályba sorolni: Az egyikbe a pályázatnak azok a részei tartoznak, amelyek csak információt hordoznak és nem kell őket szignálni, aláírni, lepecsételni (az ilyenek esetében a másolat és az eredeti teljesen egyenértékű.) A másik csoportot azok az okiratok alkotják, amelyek szignáltak, aláírtak, vagy pecséttel ellátottak. (Ezeknél a másolat nem egyenértékű az eredetivel) A megkülönböztetés azért szükséges, mert az okiratok

beszerzése, aláíratása mindig sok időt vesz igénybe és a pályázatíró általában nem képes befolyásolni (gyorsítani) előállításuk folyamatát. Ezért az anyaghoz szükséges okiratokra mindig külön figyelmet kell fordítani. A pályázati anyagot alkotó dokumentumokkal, adatokkal kapcsolatban a következőkre érdemes odafigyelni: Mennyi időbe kerül beszerezni? (igazolások kérelmének átfutási ideje (hivataltól, közokirat)) • • bármilyen aláírt, vagy hitelesített dokumentumot (nem hivataltól, magánokirat), a szükséges információkat (pl. adatlap kitöltéshez) Hol lehet beszerezni? • • • • • • • Kérvényezéssel beszerezhető információk Nyilvános információbázisok Saját adminisztráció A követelményeknek megfelelő előállítás A kért adat kiszámítása a rendelkezésre állókból Az eredeti okiratok példányszáma Egy adott adat különböző helyen ugyanúgy szerepeljen (egységesség). A pályázat

tartalmi részei A tartalmi részek felépítését alapvetően a pályázati kiírás meghatározza a kifejtendő témakört és legtöbbször a terjedelmet is. A pályázó bemutatása A pályázó bemutatása során törekedjünk a rövid, tényszerű közlésre. A cégbemutatás egyrészt a törzsadatok bemutatását jelenti, amelynek a leggyakoribb elemei a következők: • • • • • • • cég, szervezet cégbírósági bejegyzés szerinti neve, használt neve, alapítás dátuma (jól jelzi, mióta képes folyamatos piaci működésre, a tapasztalatok egy mérőszáma), székhely, telephely(ek), cégbejegyzés szerinti tevékenységi kör(ök), jegyzett tőke nagysága, saját tőke nagysága (amennyiben folyamatosan növekedett, úgy mutassuk be visszamenőleg is) éves árbevétel nagysága (visszamenőleg ha tudunk legalább 2-3 évet bemutatva - mindez jól jellemezheti a cég fejlődési tendenciáját), mérleg szerinti eredmény, illetve üzleti eredmény

bemutatása (visszamenőleg legalább 2-3 évet bemutatva mindez szintén jól jellemezheti a cég fejlődési tendenciáját),foglalkoztatottak száma. A cégbemutatás ezen első részében megjeleníthetünk egyéb, gyakorta az adatlap által is igényelt információkat (amennyiben az adatlap külön nem kérdez rá, illetve a pályázat szempontjából megjelenítésüket pozitívnak ítéljük meg), mint például: a cég jogi formája, adószám, KSH szám, könyvvezetési rendje, az ÁFA elszámolás módja. A törzsadatok bemutatásán túl, másrészt e terület kapcsán a bírálók a pályázó múltjára a pályázat tárgya kapcsán eddig meglévő tapasztalataira kíváncsiak. Mindezek alapján a törzsadatok bemutatásán túl a következő vázlatpontok szerint építsük fel a bemutatást: • • • A pályázó vállalkozás, személy célja, a gazdasági életben betöltött szerepe, missziója. A pályázó vállalkozás, személy kiemelt, a pályázat

kapcsán releváns tevékenységi területe, területei. A pályázó vállalkozás, személy eddigi tapasztalatai, eredményei, referenciái. Ez utóbbi pont esetében rendkívüli gondossággal járjunk el, hiszen egy vállalkozás referenciái mindent elárulhatnak! Mutassunk be ezért minél több, a pályázat kapcsán szóba jöhető referenciát pontos feladat, (ha van) megrendelő, illetve projektcímmel. A referenciák kapcsán gyakori probléma, hogy a pályázat kiírója a referenciamunkák pénzbeli értékének megnevezését is kéri, mely sok esetben (például üzleti partner; vevő, szállító érintettsége esetén), az üzleti titoktartás határait súrolja. Ez esetben egyeztessünk releváns üzleti partnerünkkel, s végső esetben (ennek határozott megadhatatlansága esetén) előzetes egyeztetést követően, adjuk meg a referenciánkat bizonyító partnerünk elérhetőségét (cégnév, cím, kontaktszemély neve, telefonszám, faxszám, e-mail cím). A

pályázat céljának bemutatása A pályázat céljának bemutatása nem egyezik meg a pályázatkészítési, vagy akár a pályázati cél definiálásával, bár egyes elemei felhasználhatóak. A pályázat céljának bemutatása során definiálnunk kell a projekt lényegét, mint egy 3-5 sorban, és elvek szintjén be kell mutatnunk, hogy milyen előnyök származnak számunkra és a minket körülvevő gazdasági környezet számára a projekt megvalósításából. Ez utóbbi nem jelent mást, mint a projektünk gazdasági területén érintett célcsoport, és annak jelenleg még ki nem elégített, vagy a lehetséges szinten ki nem elégített igényeinek bemutatását. A továbbiakban röviden reagálnunk kell az általunk felvetett kérdésekre, azaz hogyan fogja az általunk, illetve a pályázó által megvalósítandó projekt ezen igényeket kielégíteni, vagy ezen igények kielégítéséhez a célcsoportot hozzá segíteni. A pályázat céljának bemutatása során

figyeljünk a pályázati kiírásban megjelölt célokra, prioritásokra. Amennyiben követjük a pályázat kiválasztásának alapelveit, úgy ezzel nem lehet problémánk, de ne felejtsük el, ez az a pont, ahol elvek szintjén meg kell győznünk a bírálót arról, hogy az általunk megfogalmazott célkitűzések valóban megegyeznek a pályázati célban rögzített prioritásokkal, célokkal. Környezetelemzés A környezetelemzés kapcsán be kell mutatnunk a projektünket érintő gazdasági, gazdaságpolitikai összefüggéseket. A környezetelemzés szerepe kettős és szorosan kapcsolódik a célkitűzéshez: • • egyrészt ebben az esetben már részletesen bemutatjuk a projektet érő külső hatásokat, milyen trendekre, kihívásokra reagálva van létjogosultsága a projektnek, milyen infrastrukturális, gazdasági és társadalmi feltételek hatnak rá, milyen korlátozó tényezőkkel kell számolnunk a megvalósítás során, milyen feltételrendszerbe

kell illeszkednünk; másrészt részletesen megfogalmazzuk projektünk gazdasági társadalmi hatásait, előnyeit és esetlegesen megjelenő, kiküszöbölendő járulékos hátrányait. A környezetelemzés szerepe mindig az, hogy bemutassuk a bírálónak projektünk szűkebb-tágabb hátterét, gazdasági, társadalmi környezetét, feltételrendszerét, s részletesen levezessük mindebből annak indokoltságát. További szerepe a környezetelemzésnek, hogy megismerjük mi magunk a projekt külső-belső kereteit, feltételrendszerét, ezáltal annak teljes mértékben megfelelő megvalósítási támponthoz juttatjuk a projekt tervezőit, megvalósítóit. A környezetelemzés során ajánlott tematika a menedzsment elemzések módszertanából ismert makro-, és mikrokörnyezeti elemzés. A makrokörnyezet elemzése során a projektet érintő globális tendenciákat, hazai, nemzetgazdasági szinten megvalósuló tendenciákat, illetve legalább regionális szinten

megvalósuló, átfogó gazdasági szegmensre megfogalmazott tendenciákat mutatunk be. Be kell illesztenünk projektünket e tendenciákba, vagy mint azoknak megfelelő, vagy mint azokat megelőző, azokat túllépő eszközt. A makrokörnyezet során a következő tematikus elemzési pontokat kell áttekintenünk: • • • • • • Kitekintés a projektet érintő globális tendenciákra Hazai tendenciák, feltételek elemzése Gazdasági környezet elemzése (e fejezetben fejtjük ki az adott szektor gazdasági állapotát, fejlődési irányait) Politikai, jogi környezet elemzése (e fejezetben fejtjük ki a projekt kapcsolódási pontjait az országos, regionális, megyei, és helyi gazdaságpolitikai irányokhoz, illeszkedését a területfejlesztési, vidékfejlesztési koncepciókhoz, tervekhez) Társadalmi, kulturális, illetve demográfiai környezet (e fejezetben fejtjük ki, amennyiben releváns a népesség életszínvonalára, életvitelére, fogyasztói

magatartására vonatkozó jellemzőket, hiszen ez képezi azonosítható és potenciális végső fogyasztóink körét, ebből fogjuk tudni a későbbiekben levezetni célpiacunkat. Amennyiben fogyasztóink vállalatok, vagy intézmények, úgy nyilván ők képezik az elemzés tárgyát) Természeti, földrajzi környezet (e fejezetben fejtjük ki a projekt szempontjából releváns földrajzi összefüggéseket, adottságokat, illetve amennyiben releváns tényező, a természeti környezet jelenlegi állapotát, a természeti környezet megőrzésének és helyreállításának főbb ismérveit - melyeknek esetleg nekünk is meg kell majd felelnünk) A makrokörnyezet elemzése rengeteg háttérismeretet igényel, amelyek beszerzése, megszerzése sosem jelent hátrányt, de nem mindig kapcsolható szorosan és közvetlenül a pályázat megvalósításának feltételrendszeréhez. E területen nehéz meghúzni a határt, vajon mikor elemezzünk makrokörnyezetet, és mikor

tekinthetünk el tőle. Fő ismérvként az ajánlható, hogy 100 MFt pályázati főösszeg alatt tűnődjünk el, léteznek e projektünknek közvetlen makrogazdasági összefüggései, s ha ezek egyértelműen nem azonosíthatóak, úgy tekintsünk el bátran tőle (bár az alapvető tendenciák megjelenítése sosem válik a pályázat hátrányára). 100 MFt pályázati főösszeg felett azonban már komolyan foglalkozzunk a kérdéskörrel, hiszen ez már az az értékhatár, amely odaítélése a projekt összefüggéseinek mélyebb a gazdaság egészébe ágyazott komplex ismeretét igényli. A mikrokörnyezet elemzése során a projekt közvetlen környezetének vizsgálatát végezzük el. A mikrokörnyezet elemzése során éppúgy a környezetünk határait, és hatásait, a környezet szabta feltételrendszereket vizsgáljuk, azonban más lesz a vizsgálat tárgya. Jelen esetben ugyanis azon szereplőket vizsgáljuk, akik közvetlen hatást gyakorolnak ránk, s akikre mi

is közvetlen hatást gyakorlunk. A mikrokörnyezet elemzésének legfontosabb összetevői a következők: • Vevők elemzése (e fejezetben a konkrét vevőink, azok tulajdonságai, a vevők kapcsán felmerülő előnyök, hátrányok - pl. vevői függés - kerülnek górcső alá E fejezet • • • • kulcsfontosságú számunkra, és a bírálók számára is, hiszen ebből derül ki a projekt fenntarthatósága, életképessége.) Szállítók elemzése (e fejezetben a kérdéseink ugyanazok, mint a vevők esetében, csak fordított módon: rendelkezünk-e a megfelelő alapanyagokat biztosítani tudó szállítókkal, mennyire alakul ki szállítói függés, mennyiben befolyásolják a szállítók projektünket) Versenytársak elemzése (e fejezetben bemutatjuk jelenlegi, illetve tervezett jövőbeli piaci helyzetünket, lehetőségeinket a konkurencia tükrében. Fontos, hogy jelen fejezetben is konkrét adatokat fogalmazzunk meg, akár a konkurencia tételes

felsorolása és elemzése is elfogadott lehet) Együttműködők elemzése (a projekt megvalósítása során milyen együttműködőkkel, a korábbiakban nem említett partnerekkel kell, és lehet számolnunk, melyek segíti, vagy gátolják a megvalósítást) Közvélemény elemzése (e fejezetben, amennyire releváns a gazdasági, társadalmi, politikai közvélemény projektünkkel kapcsolatos véleményét elemezzük. Ne felejtsük el, a területileg illetékes Környezetvédelmi főfelügyelet a gazdasági közvéleményünket alkothatja, s nem mindegy a hozzáállása egy esetleges környezetvédelmi projekt megvalósításához.) A mikro-, és makrokörnyezeti elemzésekre egyaránt érvényes, hogy amennyire lehetséges induljunk ki tényadatokból; ne a valóságról alkotott véleményünket, hanem a valóság tényadatokon nyugvó elemzését szolgáltassuk. A pályázat "lelke" A projekt tartalmi bemutatása A projekt tartalmi bemutatása jelenti a pályázat

lelkét. Részletesen be kell ugyanis mutatnunk, hogy mit és hogyan szeretnénk megvalósítani. Amennyiben a pályázat korábbi fejezeteit részletesen kimunkáltuk, úgy a feladatunk lényegesen leegyszerűsödik, hiszen e fejezetnél ekkor már nem kell bemutatnunk a projekt tágabb összefüggésrendszerét, koncentrálhatunk a projekt lényegére. A projekt tartalmi bemutatása esetén a következő pontokat kell kiemelt gondossággal kezelnünk: Milyen főbb fázisokból áll a projekt megvalósítása? A projekt megvalósítását már annak részletes bemutatása legelején érdemes fázisokra osztani, olyan részfeladatokra, amelyek a megvalósítás szempontjából kerek egészet jelentenek. E felosztás több előnnyel is jár; egyrészt növeli a projekt áttekinthetőségét, hiszen rendszerbe foglalva, az önálló (bár a többivel szorosan összefüggő) elemeket külön bemutatva tudjuk megvilágítani projektünk lényegét, másrészt amennyiben csak a projekt

megvalósításának bizonyos fázisaira, a projekt egy részterületére szeretnénk pályázni, a bíráló akkor is látja e részterület illeszkedését az teljes projektbe, meg tudja ítélni annak fontosságát, támogathatóságát. A felosztás számos ismérv szerint történhet: lehet műszaki, technológiai alapon; gazdasági megvalósíthatósági alapon; piachoz, célpiachoz kötődés alapján; konzorciumi pályázat esetén az egyes tagok által elvégzett feladatok alapján, és szinte végtelenségig sorolhatnánk a lehetséges ismérveket. A fázisokra történő felosztás esetén lényeges momentum az egyes fázisok kialakítása rendezőelvének pontos és részletes bemutatása, majd az egyes fázisoknak, és azok lényegének pontos bemutatása, definiálása. Az egyes fázisok milyen részműveletekből állnak? Az egyes fázisok elkülönítését és rövid összegzését követően be kell mutatnunk minden egyes fázis esetében az abban szereplő

részműveleteket és azok egymásra épülését. Ki kell fejtenünk az egyes részműveletek eszköz, és munkaigényét, illetve a későbbi pénzügyi összefoglalások elkészítésének érdekében érdemes elkészítenünk az egyes eszköz és munkaigények tételes költségbecslését. E fejezet bemutatásához pontos műszaki dokumentáció szükséges, az egyes részműveletek lényegét műszakilag, technológiailag helytállóan a megértéshez szükséges mélységben kell bemutatnunk. A pályázatírónak ez esetben a feladata kettős: • • egyrészt (akár szakember segítségével) meg kell értenie az egyes részműveleteket és ezek folyamatát, majd mindezt le kell fordítania és le kell írnia olyan nyelven, ami egy adott területen nem szakértő számára is világossá teszi a fázis és részműveletei lényegét. A bírálóktól ugyanis nem várhatjuk el, hogy polihisztorok legyenek, úgy kell bemutatnunk tehát a projektet, hogy az bárki számára

közérthető legyen. Lényeges segítséget nyújthat, ha ezen rész elkészülte után megkérünk egy a területben járatlan ismerősünket, véleményezze, tárja fel a számára homályos pontokat, területeket. Mekkora az egyes fázisok, és az egyes részműveletek időigénye, hogyan áll össze a projekt ütemezése? A projekt ütemterve lényeges kérdés, s nem szabad elhamarkodottan elkészíteni. A költségek jelentkezése ugyanis a meghatározott fázisokban, a részfolyamatok mentén fog megtörténni. A pályázatunk által megadott ütemterv pedig nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés részét fogja képezni, méghozzá a támogatások rendelkezésre bocsátása ütemezése mellékletben. Amennyiben nem pontos és reális ütemtervet adunk meg, úgy a megvalósítás során komoly finanszírozási problémáink merülhetnek fel. Hogyan épülnek egymásra az egyes fázisok, mi biztosítja az egyes fázisok összefüggését? Külön hangsúlyt kell

fektetnünk az egyes fázisok összefüggésrendszerének tisztázására. Be kell mutatnunk, mik az egyes fázisok kapcsolódási pontjai, az egyes fázisok inputjai, amelyeket az előző fázisok biztosítanak, illetve az egyes fázisok outputjai, melyeket eredményeznek, s melyekkel a projekt végső eredményéhez hozzájárulnak. Kik valósítják meg az egyes fázisokat? A megvalósítás szereplőinek bemutatását majd minden pályázat megköveteli. A cél jelen esetben is hasonló a pályázó bemutatásához, csak más vetületben; a pályázat kiírója ugyanis arra kíváncsi, hogy a projekt megvalósításának operatív irányítói milyen ismeretekkel, milyen, és mekkora szakmai tapasztalatokkal bírnak az adott gazdasági területen, illetve milyen biztosítékokat tudnak felmutatni, az adott projekt pontos, a pályázatban leírt végrehajtása garanciájaként. Hogyan épül fel a megvalósítás menedzsment struktúrája? E fejezet az előző fejezetet egészíti

ki, amely a vezető személyek bemutatásán túl bemutatja a vezetési struktúrát, illetve a projekt vezetésének folyamatát is. A vezetési struktúra kialakításakor és bemutatásakor definiáljuk az egyes vezetői területeket, vezetői pozíciókat. Mutassuk be az alá-fölérendeltségi viszonyokat, a felelősségeket és kötelezettségeket, illetve azok irányait, továbbá az egyes vezetői szintekhez és pozíciókhoz rendeljük hozzá, az azok ellátásához igényelt kompetenciák körét. Ezen elvek alapján történő felépítés biztosítja a projekt vezetésének teljes végiggondolását és a pályázatban történő bemutatását, az elvárásoknak megfelelő szakszerű irányítási rendszer kialakítását. A projekt marketing tervének bemutatása A marketingterv nem minden esetben kötelező eleme a pályázati anyagnak, azonban a benne foglaltak jelentős részét szinte minden pályázat megköveteli valamilyen formában. A marketingterv a piaci

lehetőségeket középpontba helyezve mutatja be az adott projekt várható eredményeit, jövőbeli lehetőségeit. A projekt megvalósításának célja, hogy eredményével elősegítse a szervezet hatékonyabb működését. A marketingterv tehát azokat a programokat, eszközöket kell, hogy megfogalmazza, meghatározza, amelyek az adott körülmények között képesek a projekt céljainak eredményes megvalósulását biztosítani. A projekt pénzügyi tervének bemutatása A pénzügyi terv a pályázat leginformatívabb összefoglalója, a leginkább összesített információhordozója. Egy költségvetést látván a szakértő szemek azonnal észreveszik egy-egy projekt hiányosságait, előnyeit, ezért a pontos pénzügyi tervezésre, illetve a pénzügyi összefüggések pontos bemutatására kiemelten fontos a megfelelő időt rászánni. A megvalósíthatóság és fenntarthatóság elemzésének a különválasztását a következő logika mentén javasoljuk: •

• a pályázati támogatást szorosan érintő terület a projekt a megvalósíthatósága; azaz az eddigiekben leírt projektet mekkora ráfordításokból lehet megvalósítani, s mekkora mindezek alapján az igényelt támogatási összeg nagysága. Ezúton történő bemutatás során a bíráló egyértelműen tud tájékozódni az igényelt támogatás helytállóságát illetően, a beruházási, befektetési összegek reális bemutatását tekintve. a támogatás végső megítélésében azonban fontos szerepet játszik a projektbe történő befektetés megtérülése, hiszen a leginkább ezen mérőszám mutatja meg a projekt életképességét, fenntarthatóságát. A megtérülés bemutatásához azonban elemeznünk kell a projekt működtetését, fenntarthatóságát. A projekt pénzügyi megvalósíthatóságának bemutatása egy beruházási és egy forrástervet foglal magában, amelynek keretében bemutatjuk a projekt teljes megvalósításának pénzügyi

hátterét. A projekt ráfordításainak becslése A megvalósítási ráfordítások becslése során célunk egy olyan összefoglaló táblázat készítése, amely tartalmazza az összes lényegi ráfordítást, mely a projekt, illetve a pályázati cél megvalósításához szükséges. Az összes lényegi ráfordítási elem tételes felsorolása és megbecslése nem egyszerű feladat, hiszen rengeteg apró költségtényező felmerülhet, amely elkerüli a figyelmünket. A költségtételek pontos becslése érdekében célszerű visszanyúlnunk a tartalmi részek elkészítéséhez, az egyes fázisok részműveleteinek kifejtéséhez. Amennyiben jól dolgoztunk, úgy ezen fejezetben rendelkezésre áll a projektünk megvalósításához kapcsolódó összes közvetlen költségünk (anyagköltségek, munkaköltségek), amelyek valószínűleg a legnagyobb százalékát fogják kitenni a projekt összköltségvetésének. A teljes költségvetés elkészítéséhez meg kell

becsülnünk a továbbiakban a közvetett költségeket: • • • • • irányítás, vezetés költségei; fenntartási, infrastrukturális költségek (fűtés, víz, elektromos áram, irodaköltségek, bérleti díj, telefon, Internet, stb.); adminisztratív költségek (papír, nyomtatás, adminisztratív munkaerő alkalmazása, stb.); egyéb költségek (jogi költségek, könyvelési költségek, biztosítás, egyéb szakértői díjak, pályázat elkészítésének költsége, egyéb, a projekthez csak részben kötődő tervezési költségek, utazási költségek, stb.); tartalék (ne legyünk maximalisták, még a leggondosabb tervező munka sem tud mindenre felkészülni, építsünk be 5-10% tartalékot váratlan, előre nem tervezhető költségek fedezetére). Amennyiben költségeinket megterveztük fontos azok bemutatása. A projekt megvalósítási forrásainak tervezete A megvalósítási ráfordítások forrásainak tervezése során nem teszünk mást, mint

a ráfordítások becslése során allokált főösszeg fedezetére forrást tervezünk. A források tervezésénél két szempontot érdemes figyelembe venni: • • A pályázati kiírást, mint elsőrendű szempontot; mennyi a minimálisan igénybe vehető támogatás, mennyi a maximálisan igénybe vehető forrás, mennyi a minimális saját forrás, a projekt költségvetésének hány százalékát finanszírozhatja maximum a támogatás, igénybe vehetők-e más költségvetési támogatási formák, és ha igen mekkora mértékben. A projektfinanszírozási alapelveket; milyen egyéb más forrásból finanszírozhatunk, mikor érjük el a maximális hasznosságot. Ezen elvek alapján alakítható ki az ideális forráskombináció, mely bemutatása iránti általános követelmény a következő: • • • • • Saját forrás nagysága Hitel nagysága Önkormányzati támogatás nagysága Igényelt pályázati támogatás nagysága Költségvetés egyéb

alrendszereiből kapott támogatások nagysága (tételesen felsorolva) • Egyéb források nagysága (tételesen felsorolva) A bírálati szempontok figyelembe vétele Egyre több pályázati kiírásban jelenik meg az elbírálás szempontrendszere, amelyet tartsunk szem előtt, hiszen a bírálók a bírálati szempontok szemüvegén át fogják figyelni pályázatunkat. Minden egyes bírálati szempont bemutatása lényeges, amennyiben pedig olyan szempontra találunk, amely a projektünk oldaláról tekintve nem releváns, úgy mutassuk be e tényező irrelevanciáját. A fent említetteknél bővebb elvárása egyik pályázatnak sincsen, azonban gyakorta előfordul egy-egy releváns plusz tényező bekérése (Pl.: környezeti hatástanulmány) E plusz tényezőket mindig kezeljük fokozott figyelemmel! E három rendező ismérv figyelembe vétele, és szemmel tartása persze nem garantálja a sikert, de jó esélyt biztosít a megfelelő pályázati anyag

elkészítéséhez. A tartalmi részek felépítésének tervezésekor készítsünk minden esetben vázlatot, amely megkönnyíti a teljes projekt átlátását, összefüggéseinek kezelését. Egy projekt teljes átlátása a projekt atyjának sem mindig egyszerű, tehát ne várjuk el magunktól, hogy első pillanattól fogva mindent érteni tudjunk. Az egyes, a fenti elveknek megfelelő vázlatpontokhoz tegyünk fel önmagunknak kérdéseket, amelyek megválaszolása teljessé teszi az adott fejezetet, mellékletet. E kérdések rögzítése biztosítja számunkra a lényeg szem előtt tartását, a hangsúlytalan részek pályázatunkban történő hangsúlyossá válásának elkerülését. Gyakori hiba, hogy nem megfelelő pályázattervezés esetén ugyanazon tartalmi elemek jelennek meg több helyen, csak másképpen megfogalmazva. A megfelelő felépítés tervezésével e hiba elkerülhető, bár előfordul, hogy ugyanazon elemet többször jelenítjük meg, csak más

oldalról, fontos tudnunk és leírnunk ennek okát, mellyel elkerülhető, hogy pályázatunk ugyanannak a gondolatnak a szajkózásává váljon. Ne felejtsük el, a fő célunk sosem egy terjengős pályázat megírása, hanem a bíráló minél pontosabb tájékoztatása. A pályázati kiírás a tartalmi részeket legtöbbször kétféle megközelítésben várja el. Vagy rögzíti, mit vár el a pályázatban (pályázatként kell értenünk jelen esetben a pályázat tartalmi, törzs részét), s az adatlapok és mellékletek kizárólag a formai megfelelést szolgálják, vagy a mellékletekben, sokszor kevéssé logikusnak tűnő módon (aminek a feldolgozás szempontból megvan a logikus magyarázata) kéri be az egyes tartalmi részeket. Megfigyelhető természetesen, hogy e két típus kombinációját alkalmazzák. A pályázat tervezésénél ne jöjjünk zavarba, hogy a pályázat egyes logikusan egymásra épülő részeit egymástól távol eső mellékletekben kérik.

Amennyiben egymásra épülően felépítettük a pályázatot, úgy annak a végső bekötésnél és beadásnál betöltendő helyét már egyértelműen jelezhetjük. A pályázatok beadása A pályázat elkészítésével a munka nagyját már elvégeztük, de még nem fejeztük be. A pályázat beadására is érdemes gondosan ügyelni, a beadás előtt érdemes még egyszer átnézni a pályázat egészét, kiszűrve az esetleg még fennálló formai, tartalmi hibákat, hiányosságokat. Figyeljünk a formai követelmények betartására, ezzel is biztosítva az átláthatóságot. A pályázat elbírálása során a bírálóknak rövid idő alatt kell minél jobban informálódniuk a pályázatokról. Ha egy átláthatatlan anyagban lapozgatnak, és oldalakat keresgetnek, óhatatlanul elkerüli figyelmüket néhány általunk fontosnak tartott adalék. Pályázatunk legyen szép, egységes, átlátható. Egy részletes tartalomjegyzék segítse a tájékozódást, minden oldal

legyen beszámozva. Táblázatok lehetőleg ne csússzanak át másik oldalra, főcím ne legyen a lap alján, ügyeljünk a szöveg megfelelő tördelésére. Használjunk végig egységes stílust, és betűméretet. Ellenőrizzük az anyag logikai sorrendjét Lássunk el sorszámmal minden csatolt mellékletet, dokumentumot, táblázatot. Ne csak a mi számunkra legyen átlátható, inkább kérjünk meg kívülállókat, hogy olvassák el, és hívják fel figyelmünket azokra a részekre, amiket nem tartanak egyértelműnek. Sokat segíthetünk a bírálóknak pályázatunk helyes megítélésében, ha átlátható, könnyen kezelhető dokumentumot adunk a kezükbe, mely már első ránézésre is egységes, jól kidolgozott formátumot mutat. Alaposan olvassuk át a pályázati kiírást, és állítsunk össze egy ellenőrző listát a benyújtandó háttér-dokumentációkról, igazolásokról, nyilatkozatokról. Előfordul, hogy a pályázatok mellé a kiíró is csatol

ellenőrző listát, ha igen, akkor töltsük ki, és hitelesítsük aláírásunkkal, illetve pecséttel. A pályázat beküldése előtt egyeztessük az ellenőrző listát és a pályázat anyagát, s győződjünk meg róla, hogy minden szükséges részt csatoltunk. Mielőtt az egész pályázatot összetűznénk, olvassuk el a pályázati felhívást, hogy nem jelenik-e meg benne az egyes adatlapok gépi feldolgozásának és ezzel együtt járóan külön lapként való csatolásának igénye. Ez esetben a pályázat tartalmi részét fűzzük össze, a csatolt adatlapokat tegyük egy borítékba, majd az összefűzött pályázatot, és az adatlapokat helyezzük egy csomagba. Ezt az eljárást annyiszor ismételjük meg, ahány példányban kérik a pályázatot. A pályázatokon és a csomagon egyaránt tüntessük fel, hogy eredeti, vagy másolt példányt tartalmaz-e. Ellenőrizzük, hogy pályázatunk meglegyen a kért példányszámban és nyelven. Figyeljünk a határidő

betartására, a beküldést ne halasszuk az utolsó napra (órára). A "30 napnál nem régebbi" típusú igazolások esetén nem a kiírt beadási határidőnél, hanem a saját pályázatunk beadásának időpontjában ne teljen le az igazolás kiadásától számított 30 nap. A beadási határidő vonatkozhat a beérkezés időpontjára is, de általában a postai feladás időpontját szokták meghatározni. Némely pályázatot csak személyesen, másokat csak postán lehet benyújtani. A boríték megcímzése során a címen túl az esetleg megjelölt hivatkozást, hivatkozásokat is tüntessük fel. A postai leadásnál a postai bélyegző igazolja a feladás időpontját. Annak érdekében, hogy a pályázat biztosan megérkezzen az adott címre, illetve bármilyen probléma felmerülése esetén igazolni tudjuk a feladás tényét, célszerű és tanácsos a pályázatot ajánlott formában a postán feladni. Projektfinanszírozás egyéb forrásból Egy

működő vállalkozás, annak vezetői munkájuk során folyamatosan pénzügyi döntésekkel szembesülnek. Ezek a pénzügyi döntések kétfélék lehetnek időtávjukat tekintve: a. Egyrészt stratégiájának megfelelően hosszú távú pénzügyi döntéseket hoz a vállalkozás menedzsmentje. E döntések sorába tartozik például a vállalat termelési szerkezetére vonatkozó döntés, amely alapjaiban meghatározza a vállalat eszközszerkezetét (például döntés egy nagy értékű beruházásról, új eszközök beszerzése stb.) A beruházásokról való döntés elválaszthatatlan az ezek finanszírozásáról való döntéstől. A hosszú távú pénzügyi döntés tehát döntést jelent a • • • finanszírozás nagyságáról, a külső finanszírozás és a belső tőkeforrások arányáról, a külső finanszírozás formájáról. Miután a vállalkozás felmérte a finanszírozási igény nagyságát, döntenie kell annak formájáról. Az alapvető

és első döntés az, hogy belső vagy külső forrásból kívánják-e a megfelelő tőkét előteremteni. Belső forrást az elért eredmény visszaforgatása jelenti. Minden vállalkozás, amely nem fizet a tulajdonosainak osztalékot, vagy nem fizeti ki a kiosztható osztalék maximumát, valójában belső forrásból forrást teremt a beruházásai, termelése és működése számára. Külső finanszírozási forrás legcélravezetőbb és átfogóbb definíciója szerint, minden nem belső finanszírozási lehetőség. Külső finanszírozás megvalósulhat például: • • újabb tulajdonosok bevonásával, a jelenlegi tulajdonosok tőkehozzájárulásával, vagy esetleg kockázati tőke belépésével; hitelfelvétellel. Ez a forrásbevonás formáját tekintve számos lehetőséget rejt magában: o kötvénykibocsátás, további o o o b. bankhitel, kereskedelmi hitel, egyéb személy által adott hitel. Közös jellemzőjük, hogy a vállalkozásnak vissza

kell fizetnie a tőkét, illetve kamatot is kell fizetniük utána. A vállalkozásoknak nemcsak a jövőjük felé kell koncentrálniuk, hanem a jelenlegi helyzetüket is menedzselniük kell. Azaz az eldöntött stratégiát meg is kell valósítani, tehát operatív, rövid távú döntéseket is kell hozniuk. E döntések jellemző vonása, hogy alapvetően a jelenre koncentrálnak, a felmerülő problémákat kell megoldaniuk. Ezek a döntések általában a forgóeszközeit vagy a rövid lejáratú kötelezettségeit érintik a vállalkozásnak. Tipikus rövid távú pénzügyi döntés egyrészt a pénzgazdálkodás, másrészt az átmeneti forgóeszközhiány finanszíroztatása. Hitellehetőségek Hiteligény felmerülése után fel kell venni a kapcsolatot a bankkal. Célszerű először a számlavezető bankunknál, bankjainknál kezdeni, mert a hitelbírálat folyamán erősen esik latba, hogy a bank ismeri-e a hiteligénylő vállalkozást. Mivel a bankok közt egyre

erősebb a piaci verseny javasolt több banktól is ajánlatot kérni, illetve termékeikkel megismerkedni. Mivel a banki termékek meglehetősen változatos képet mutatnak, ehelyütt megpróbáljuk az általános vonásait kiemelni azon lehetőségeknek, melyet ma a bankok a kis- és középvállalkozói szektor számára nyújtanak. Alapvető elv, hogy olyan banki konstrukciót érdemes és kell választani, ami a hiteligény valós céljával összhangban van. A bankok által kínált hitelkonstrukciók: Folyószámlahitel Folyószámlahitel alkalmazásakor a bank a vállalkozás folyószámláján hitelkeretet tart rendelkezésre, ennek erejéig a vállalkozás fizetési megbízásait a bank akkor is teljesíti, ha a számlaegyenleg arra nem nyújt fedezetet. Egyszerűbben szólva a vállalkozás folyószámla egyenlege negatívvá is válhat a leszerződött hitelkeret erejéig. A hitel törlesztése a számlára érkező egyenlegből automatikusan történik. A

folyószámlahitel rendszeresen felmerülő likviditási problémák esetén rugalmas és automatikus (időkímélő) finanszírozási lehetőség. Eseti hitel A bank egyszeri, eseti kölcsönt nyújt, melynek összegét egy meghatározott ideig rendelkezésre tartja, mely idő alatt kell a kölcsönt igénybe venni. A hitel folyósítása hitelszámláról történik a törlesztést is erre a számlára kell visszafizetni. A hitel igénybevétele és törlesztése is megállapodás kérdése, történhet egyösszegben, illetve bizonyos ütemezéssel is. Rulírozó hitel A rulírozó hitel olyan konstrukció, amely esetében a szerződött hitelösszeg erejéig a ki nem használt keretösszeg a hitel lejáratáig ismételten igénybe vehető. A hitel futamideje, törlesztési feltételei a bank és a vállalkozó közti megállapodás kérdése. Beruházási hitel A bank rendszerint eseti kölcsönt nyújt valamilyen beruházás vagy fejlesztés megvalósítására. A hitel lejárata a

beruházás időtartamához, megtérüléséhez kötődik, alapvetően éven túliak. A beruházási hitelek általában rögzített lehívási és törlesztési ütemezéssel rendelkeznek. Jelzáloghitel Jelzáloghitel bármilyen célra (azaz cél meghatározása nélkül) igénybe vehető. A hitel lényege, hogy alapvetően fedezet alapú finanszírozást jelent, azaz a vállalkozás a bank által elfogadott ingatlant ajánl fel a hitel mögé fedezetként. Az ingatlan tulajdoni lapjára a bank javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni. Lombardhitel Szintén fedezet alapú finanszírozás egyik formája, a hitel mögötti fedezet lekötött bankbetét vagy a bank által elfogadott értékpapír. Előnye, hogy a vállalkozás finanszírozáshoz jut anélkül, hogy lekötött és jövedelmező pénzeszközeit, értékpapírjait likvidálná. Hogyan dönthetünk egy adott hitelkonstrukció igénybe vételéről? Miután kiválasztottuk a hitelkonstrukciót, érdemes kicsit

megállni, melyek azok a kulcsjellemzők, kondíciók, amelyek alapján el tudja a vállalkozás dönteni, hogy igénybe vegye-e a hitelt vagy sem. Hitel összege A hitel összege kiindulásképpen a vállalkozás által igényelt összeg. Ettől azonban a tárgyalási folyamat során eltérhetnek a felek. Mi lehet az eltérés oka? • • • A bank számításai szerint nem jól kalkulált a finanszírozási igény. A banki hitelkonstrukció eltérő hitelösszeget ír elő: rendszerint a bankok adott hitelkonstrukciónál megszabhatják a hitelösszeg minimális és/vagy maximális nagyságát. A felajánlott fedezet jellegétől és értékétől függően változhat a hitelösszeg (pl.: jelzáloghitel esetén az ingatlan fedezeti értéke determinálja a hitel összegét.) Hitel lejárata A hitel lejárata szerint beszélünk rövid- (éven belüli); közép- (1-3 év) és hosszú (3 év feletti) lejáratú hitelekről. Alapelvként a hitel lejáratának a finanszírozási

igény jellegéhez és hosszához kell igazodnia. Ám a hitel konstrukció, illetve a banki termékleírás további iránymutatást ad a lejáratra vonatkozóan. (például a folyószámlahitel általában rövid lejáratú, a beruházási hitelek rendszerint közép- vagy hosszú lejáratú termékek. Hitel devizaneme Hitelt felvehet a vállalkozás forintban (forinthitel) és más devizában (devizahitel) is. A bank a termékleírásaiban határozza meg, hogy egy adott konstrukciót milyen devizanemekben lehet igénybe venni. Hitel ára A vállalkozás és a bank számára az egyik legfontosabb kérdés a hitelek árazása. A hitel ára számos elemet foglalhat magában, amelyek különböző funkciókkal bírnak. Jellemzően a hitel díjának meghatározó eleme a kamatköltség, de ide tartozik még a folyósítási jutalék, a kezelési költség, a rendelkezésretartási jutalék, hitelbírálati díj, stb. A különböző elnevezésű és számítási módozatú

hiteldíj-elemek alkalmazásának alapvetően két fő oka: egy üzemgazdasági és egy marketing magyarázat. A különböző jellegű, a bank részéről felmerülő költségelemek fedezetéül a bank hasonló jellegű bevételeket kíván szerezni, például a folyósítással járó egyszeri banküzemi rezsiköltség megtérülésére egyszeri, biztos, a bank költségének felmerülésével egy időben jelentkező bevételt – folyósítási jutalékot – kér. Marketing elem a hitelnyújtás költségeinek átfogalmazása, az “átcsomagolás”, amely irányulhat egyes költségtételek elbújtatására vagy bizonyos esetekben elengedésére. A hitel – különbözőképpen “csomagolt” – teljes díját az ún. THM (Teljes Hiteldíj Mutató) adja meg, ezáltal összehasonlíthatóvá téve különböző ajánlatokat. A hitelek kamata A hiteltermékek klasszikus költsége a hitelkamat. A kamat mértékét mindig éves szinten és százalékban adják meg. A hiteleket

kamatozás szempontjából két csoportba sorolhatjuk: • • Fix kamatozású hitel esetében a hitel teljes futamidejére előre ismert a kamatláb. Változó (lebegő) kamatozású hitel esetében a kamat a hitel futamideje alatt előre meghatározott időpontokban a referenciakamat változásához igazodva változik, vagyis a kamat a referenciakamathoz kötött. Mi lehet referenciakamat? • • Banki belső kamatláb (pl.: prime rate) Piaci kamatláb (pl.: BUBOR vagy devizahiteleknél LIBOR vagy EURIBOR) • A hitelek egyéb költségei A kamaton kívüli egyéb díjak a hitelügylettel kapcsolatos fix költségek megtérülését szolgálják. Az egyéb költségek lehetnek egyszeri vagy éves szintű díjak A százalékos díjmérték mellett konkrét minimum (ritkábban maximum) összeg kikötése is előfordul. Egyéb költségek típusai: Folyósítási jutalék, kezelési költség A hitel bírálatáért és a szerződések megkötéséért felszámított

egyszeri díj. Mértéke jellemzően 02% között mozog a teljes hitelösszegre vetítve Általában a bankok minimum összeget is meghatároznak. Rendelkezésretartási jutalék A hitelkeretből aktuálisan fel nem használt hitelösszegre a rendelkezésre tartásért felszámított díj. Mértéke jellemzően éves szinten 0-2% között mozog. Hitelbírálat díja Egyes hitelintézetek a folyósítási jutalékon felül – a hitelbírálat pozitív vagy negatív végeredményétől függetlenül – hitelbírálati díjat szednek. Célja, hogy a bank minden olyan ügylet után jutalékbevételre tegyen szert, amellyel foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy a későbbiekben az ügylet eljut-e a szerződéskötés szakaszába, vagy sem. Gyakran konkrét összeg kerül meghatározásra hitelbírálati díjként. Szerződésmódosítás, előtörlesztés díja A szerződésmódosítás díja nagy jelentőséggel bír, mivel a bank minden olyan esetben, amikor a vállalkozás

aktájához kell nyúlnia, megkísérel jutalékot felszámítani. Az előtörlesztés díja a bank likviditási és kamatkockázata miatt büntetni szándékozik az ügyfél „váratlan” pénzmozgásait, visszafizetéseit. Értékbecslés díja A vállalkozás a biztosítékul felajánlott vagyontárgyait a legtöbb esetben köteles felértékeltetni. Számára az értékbecslés a hitel költségei között jelenik meg függetlenül attól, hogy különálló vállalkozással köt-e szerződést. A teljes hiteldíj mutató, mint már említettük arra szolgál, hogy minden hitelfelvevő képes legyen különböző ajánlatokat azok ára szerint objektíven összehasonlítani. A banknak biztosítania kell, hogy a vállalkozás még a szerződés aláírása előtt megismerhesse a teljes hiteldíj mutató nagyságát. A teljes hiteldíj mutató (THM) a 41/1997. kormányrendelet alapján “Az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj

egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel” (41/1997. Kormányrendelet 8 § 1 bek) Hitel fedezete Egy hitelügylet létrejöttekor a bank számára a legfontosabb fedezet a vállalkozás megfelelő gazdálkodása, vagyoni helyzete, fizetőképessége. Hitel igénybe vétele esetén a kötelezett (vállalkozás) természetesen egész vagyonával felel hitelezőivel szemben, azonban az a vagyon, amely a hitel nyújtásakor még elegendő fedezetnek látszott, később kevésnek bizonyulhat. A jogi biztosítékok éppen a jövőbe látás bizonytalanságaiból adódó veszélyeket csökkentik a bank számára. A biztosítékok alapvető célja a teljesítés kikényszerítése és a teljesítési forrás biztosítása. Amennyiben az adós részéről a teljesítés önkéntes, azaz a vállalkozás teljesíti a bank felé fizetési és egyéb (például tájékoztatási) kötelezettségeit, úgy a

biztosítékok érvényesítése nem lehetséges és nem is szükséges. Azonban, ha az adós valamely jelentős kötelezettségét (döntően a fizetési kötelezettségét) megszegi, a bank jogosult az adós hitelszerződését felmondani, és a biztosítékok érvényesítéséből keresni kielégítést. A legfőbb biztosítéktípusok jellemzői: Garancia, kezesség A vállalkozástól igényelt független, likvid biztosíték klasszikus példája a bank által vállalt (hitelfedezeti) garancia, illetve kisebb mértékben harmadik személy által vállalt kezesség. A garancia és kezesség közös jellemzője, hogy harmadik személy nyújtja (bank, illetve a kezes), így az adóstól független személy vállalja nemfizetés esetén a bank követelésének megtérítését. A garancia elválik az alapjogügylettől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a bank a javára kiállított garanciát le kívánja hívni, nem kell bizonyítania, hogy a vállalkozás nem tett

eleget a fennálló fizetési kötelezettségének, csupán ilyen értelmű nyilatkozat kiadása szükséges. A garancia a kedvezményezett hozzájárulása nélkül visszavonhatatlan, azaz lejáratáig érvényes. A kezesség sok rokon vonást mutat a garanciával (harmadik személy írásban vállalja az adós nemfizetése esetére, meghatározott lejárattal és összegben), azonban egy jelentős különbség fellelhető a két biztosítéktípus között: a garanciával ellentétben a kezesség nem válik el az alapjogügylettől. Járulékos jellege folytán az alapjogviszony (hitelkapcsolat) megszűnésével egyidejűleg a kezesség is hatályát veszti. A kezességen belül megkülönböztetünk: • • Egyszerű (sortartó) kezességet: A hitelnyújtónak első lépésként a hiteladós (vállalkozás) ellen kell fordulnia, és meg kell tennie mindent (beleértve a felszámolás végrehajtását is), amely a hitel megtérülését eredményezheti. A hiteladóstól

történő sikertelen hitelbehajtást követően a hitelnyújtó a kezesek ellen azok kezességvállalásának sorrendjében fordulhat. Készfizető kezességvállalást: A hitelnyújtó az adós nemfizetése esetén azonnal a kezes ellen fordulhat, nem szükséges először a hiteladós, illetve a sorban korábbi kezesek ellen fordulnia. Óvadék Az óvadék gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a vállalkozás, ha szabadon felhasználható pénzzel vagy értékpapírral rendelkezik, viszonylag gyorsan igénybe tud venni hitelt a rendelkezésére álló óvadék fedezete mellett, gyakorlatilag függetlenül a hitelképességétől. Amennyiben a vállalkozás nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, a bank jogosult követelését az óvadékból közvetlenül kielégíteni. Az óvadékot nyújthatja a szolgáltatást igénybevevő fél vagy harmadik személy is, azonban minden esetben kizárólag az óvadéki tárgy birtokosa. Zálogjog A zálogjog a mai magyar hitelezési

jogviszonyok leggyakoribb biztosítéka (különös tekintettel az ingatlan jelzálogra). Kiemelt jelentősége abban keresendő, hogy a hitelfelvevő vállalkozások döntő többsége rendelkezik olyan (ingatlan vagy ingó) vagyontárggyal, amely jelzálog biztosítékaként felajánlható. A zálogjog olyan jogosultság, amely alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – amennyiben az adós nem egyenlíti ki kötelezettségét esedékességkor – más követeléseket megelőzően kielégítést kereshet. A zálogjogok több szempont szerint is csoportosíthatóak: a. A biztosíték melyik fél birtokában van a zálogjog fennállta alatt: o Kézizálogjog: A biztosítékot a hitelfelvevőnek fizikailag át kell adnia a hitelezőnek, és azt az adós csak a zálogjog megszűntét követően kapja vissza. A bankok a lombard hitelezés esetében alkalmazzák. o Jelzálogjog: Lényege, hogy a hitelező nem kerül a zálogtárgy birtokába, az

a hitelfelvevő birtokában marad, tovább használhatja bizonyos megkötések (például b. c. állagfenntartás, rendeltetésszerű használat stb.) mellett A hitelező zálogjoga valamely közhitelű nyilvántartásba kerül bejegyzésre, ahol az könnyen ellenőrizhető. Előnye, hogy a zálogtárgyat nem vonja ki a gazdasági forgalomból, a rendeltetésszerű használat mellett tudja biztosítéki funkcióját teljesíteni. A zálogjog alapjogviszonyhoz való kapcsolata szerint: o Egyedi zálogjog: A zálogszerződés közvetlenül egy hitelszerződéshez kapcsolódik. Ebben az esetben a zálogjog közvetlenül kötődik az adott alapügylethez, összege megegyezik az alapjogügylet összegével, és kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire is. o Keretbiztosítéki zálogjog: E zálogjog tartós hitelezési jogviszony általános biztosítására köthető. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben egy vállalkozás nem

csupán egy hitelszerződéssel rendelkezik, úgy a bank valamennyi, a vállalkozással kötött hitel-, és egyéb szerződéseinek biztosítására egy zálogszerződést köt. o Önálló zálogjog: A Polgári Törvénykönyv módosításával belépő új zálogjogfajta, az önálló zálogjog lényege, hogy nem járulékosan egy, vagy több követelés biztosítására szolgál, hanem alapkövetelés nélkül, önálló tartozási jogcímként – tehát alapkötelezettség (például hiteljogviszony) nélkül is – alapítható. A biztosíték tárgya szerint: o Ingatlanon alapított jelzálogjog: a kis- és középvállalkozások hitelfelvételének jellemző biztosítéka. Tárgya valamely ingatlan (telek és/vagy felépítmény) lehet o Ingó vagyontárgyon alapított jelzálogjog. o Zálogjog jogokon illetve kötelezettségen. A gyakorlati életben tapasztalhatjuk, hogy a bankok többszörös fedezeti szintet követelnek meg látszólag indokolatlanul. Ennek magyarázatául

szolgálnak a különböző értékkategóriák: Piaci érték: Az értékbecslő cégek – jellemzően a piaci összehasonlítás módszerével – meghatározzák az ingatlan piacon valószínűleg elérhető értékét. Amennyiben nem ingatlan a fedezet a bank saját szakértelmére alapozva állapít meg piaci árat. Ez az alapja a bank számára lényeges hitelbiztosítéki érték meghatározásának. Likvidációs érték: A bank a fedezet nem teljesítés esetén az érvényesítés során a piaci értéknél lényegesen (30-60%-kal) alacsonyabb értékesítési árat (likvidációs érték) érhet el. Hitelfedezeti érték: A fenti likvidációs értékből további diszkontálással juthatunk a hitelfedezeti érték meghatározásához. A diszkontrátákat a bank saját hatáskörében határozza meg A bank a hitel fedezettségét, amelynek minimális, elvárt szintjét hitelkonstrukciótól és/vagy a vállalkozás hitelminősítésétől teszi függővé, a hitelfedezeti

értékéből számítja. Mit szokott tenni a bank jelzálogjogának minél előnyösebb érvényesítése érdekében? • • • • • • Közjegyzői okiratba foglalja a hitel- és zálogszerződést, ezáltal a bírósági eljárás elkerülhető, és a jelzálogjog érvényesítése felgyorsul. Ahol teheti, elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki, ez megakadályozza, hogy az ingatlant később tovább terheljék. Az ingatlanba bejelentett személyek tekintetében elvárja, hogy azok harmadik személytől befogadó nyilatkozatot szerezzenek, továbbá kötelezzék magukat arra, hogy az ingatlant – zálogérvényesítés során – kiürített állapotban átadják a bank számára. Zálogérvényesítés helyett megpróbálnak az adóssal megegyezni az ingatlan közös értékesítésében, így piaci értékesítési ár érhető el, amivel mindkét fél jobban jár. Opciós vételi jog: Alkalmazása során a hitelező egyoldalú nyilatkozatával, előre

meghatározott áron az opciós joggal terhelt vagyontárgy tulajdonát megszerzi. Követelésengedményezés: A követelések engedményezésének lényege, hogy a vállalkozás kötelezettségei biztosítékául valamely fennálló, vagy a későbbiekben keletkező követelését a bankra engedményezi, amely így jogosult a követelés beszedésére annak lejáratakor. A követelésengedményezésről a kötelezettet (akinek fizetnie kell) értesíteni kell (kivéve csendes engedményezéskor), különben nem tudna az engedményezésről. Hitelezés folyamata A hiteligénylő vállalkozásnak nem csupán az a feladata, hogy a kínált termékválasztékból kiválassza a számára megfelelőt. A bank a hiteligénylőnek a hitelt csakis szigorú hitelbírálati procedúra után ítéli oda. A vállalkozásnak írásos formában kell tudatnia a bankkal a hiteligényét, ennek az eszköze a hitelkérelem összeállítása. A hitelkérelem olyan dokumentum, amely egy vállalkozás

hitelszükségletének részletes ismertetését és indokolását tartalmazza azzal a céllal, hogy a banktól meghatározott feltételek mellett kölcsönhöz jusson. A hitelkérelmek részletessége és a szükséges mellékletek száma különböző lehet annak függvényében, hogy mekkora a kért hitel összege, milyen a hitel típusa, milyen a vállalkozás hitelképessége, vannak-e az ügyféllel kapcsolatosan már banki tapasztalataink. Általános követelmény a bankok részéről, hogy a hitelt igénylő ügyfélről a hitelkérelem kapcsán átfogó ismereteket szerezzenek. Ezért a bank számára nélkülözhetetlen a hitelkérelmet benyújtó cég alapadatainak ismertetése, valamint azok jogi és számviteli dokumentumokkal (mérlegbeszámoló, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés, évközi főkönyvi kivonat, statisztikai jelentések stb.) történő alátámasztása, továbbá a cég pénzügyi helyzetének, üzleti terveinek bemutatása.

Nincsen egységes, minden bankban érvényes hitelkérelem minta, ezért itt csak az általános formai és tartalmi követelményeket ismertetjük. A kapcsolódó esettanulmány rávilágít arra, hogy nem minden esetben olyan könnyű egy hitelkérelem kitöltése, legyen az akár egy kisösszegű folyószámlahitel-keretigény. A bankok általában megkövetelik, hogy a hitelkérelem az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kerüljön benyújtásra. A hitelkérelmet a hitel-igénybevételi szándék alátámasztására a vállalkozás ügyfél cégszerű aláírásával kell ellátni. A hitelkérelem meghatározott tartalmi követelményeknek is meg kell feleljen. Általános szabályként elmondható, hogy a hitelkérelemnek tartalmaznia kell • • • • • • • • • a a a a a a a a a hiteligénylő adatait, hitel célját, kiváltó okát és gazdasági rendeltetését, hitelhez felajánlott saját erő nagyságát és annak forrását, kért hitel

mennyiségét, pénznemét és típusát, hitel időtartamát és pénzügyi indokoltságát, hitel-visszafizetést valószínűsítő tényeket és pénzforrásokat, hitel fedezeteként felajánlott biztosítékokat, hitelszükséglet összegszerű és időbeli alakulásának kimutatását, hitelfelhasználás hatását a vállalkozás gazdálkodásának alakulására. A hitelkérelmet kiegészítő dokumentumok kísérik. Ezek egyfelől a cég jogi helyzetének hiteles alátámasztását, másfelől a vállalkozás aktuális pénzügyi helyzetének, és jövőre vonatkozó üzleti terveinek bemutatását hivatottak szolgálni. • A vállalkozás cégjogi státuszának bemutatására szolgál az egy hónapnál nem régebbi cégkivonat, egyéni vállalkozóknál a vállalkozói igazolvány, az aláírási jogosultságok dokumentumai, a hitel felvételéről szóló taggyűlési határozatok, melyeket a hitelkérelemhez csatolni kell. A vállalkozás tulajdonosi struktúrájának

(alapításkor és a hitelkérelem benyújtásakor) bemutatása ugyancsak része a hitelkérelem dokumentációs hátterének. A vállalkozás vagyoni-pénzügyi helyzetének bemutatása céljából a hitelkérelemhez általában mellékelni kell • a vállalkozás előző (két) évi mérlegét és eredménykimutatását, • • • • 30 napnál nem régebbi főkönyvi kivonatot, a fedezetként felajánlott ingatlan(ok) tulajdoni lap másolatát, igazolást a TB-től, APEH-től, VPOP-tól stb. arról, hogy a hiteligénylő vállalkozásnak nincs lejárt tartozása, esetlegesen egyéb banki táblákat, adatsorokat. A jövőre vonatkozó üzleti elképzelések bemutatása a vállalkozás által készített üzleti tervben történik, mellyel az előző modulban részletesen megismerkedett. A hitelkérelem összeállítása és a szükséges mellékletekkel, dokumentumokkal együtt a bankhoz történő beadása után a vállalkozás aktív szerepe a hitelezési gyakorlatilag

véget ért, esetleg, ha a bank úgy ítéli meg, tárgyalásokat kell folyatatnia a hitel feltételeiről, de erre a kis- és középvállalkozásoknak ritkán adódik lehetősége. A bankban a hitelkérelem beérkeztét követően kezdődik meg a bank számára legfontosabb rész, a hiteldöntést előkészítő hitelbírálat, avagy kockázatelemzés. A bank által lefolytatott hitelbírálat célja a vállalkozás hitelképességének megítélése, a hitelnyújtás várható kockázatainak felmérése, összességében a kölcsön visszafizetési biztonságának megállapítása. Hogyan történik a vállalkozás hitelképességének megállapítása? A vállalkozások kockázatosságának értékelésére a bankok standardizált pénzügyi elemzési sémát, az ún. adósminősítést alkalmaznak, amely eligazítást ad arról, hogy a számszerűsíthető kockázatokat mely pénzügyi mutatókkal és hogyan számítsák ki, milyen üzleti kockázati tényezőket vegyenek

figyelembe a kockázatok meghatározása során. A számszerű információk értékelésére, a hitelnyújtás pénzügyi kockázatainak felmérésére a hitelkérelméhez csatolt dokumentumok (mérleg, eredménykimutatás, cash flow terv stb.) adatainak elemzése alapján kerül sor. Ennek során a bank kiszámítja a legfontosabb pénzügyi mutatókat. A számított mutatók körét, nagyságát és kockázati sávjait a jogszabályok figyelembe vételével a bankok határozzák meg. Az értékeléshez kapcsolódó útmutatók általában eligazítást adnak abban, hogy a mutatók mely értékei tekinthetők jónak, vagy kedvezőtlennek, és segítenek az általuk közvetített információk tartalmi értékelésében is. A mutatók értékelését a legtöbb bank nem önmagában, hanem vagy az ágazati átlagos értékhez, vagy a vállalkozás saját múltbeli adataihoz viszonyítva végzi. Az adósminősítéshez a banki gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott mutatók – a

teljesség igénye nélkül – az alábbiak: • • • • a vállalkozás rövid távú fizetőképességének (likviditásának) mérése a likviditási mutató és gyorsráta alapján, a vállalkozás vagyoni helyzetének és az abból eredő tőkeszerkezeti (eladósodottsági) kockázatok értékelése az adósságfedezeti mutatókkal (saját tőke aránya, idegen tőke aránya, tőkeáttételi mutató), a vállalkozás jövedelmezőségének (nyereségességének) mérése a nyereségmutatók (üzleti eredményhányad, saját tőke megtérülése, eszközök megtérülése) alapján, a vállalkozás adósság-visszafizető képességének mérése pedig az adósságszolgálati fedezet mutató alapján történik. Az üzleti kockázatok értékelése többségében nem számszerűsíthető, szubjektív információkon alapul. Ennek keretében a bank értékeli: • • • a vállalkozás tulajdonosi struktúráját, a tulajdonosi magatartás milyenségét, a tulajdonosi

és menedzsment érdekviszonyok alakulását, a tulajdonos érdekeltségét a cég hosszú távú fennmaradásában, a menedzsment szakmai és vezetői tapasztalatait, az ágazati és tevékenységi kockázatokat, az adott ágazat konjunkturális helyzetét, jövőbeli konjunkturális kilátásait, monopolizáltságát, • • • a vállalkozás által előállított termékek életgörbéjét, termékösszetételét, korszerűségi színvonalát, a termelési kapacitások milyenségét, a vállalkozás piaci helyzetét és annak várható alakulását, a vevőktől, szállítóktól való függőség mértékét, a konkurenciaviszonyokat, az ügyfél banki kapcsolatait, fizetési fegyelmét, együttműködési hajlandóságát, az ügyféllel kapcsolatos saját banki tapasztalatokat. A pénzügyi és üzleti kockázatok elemzésének eredménye az adósminősítésben kerül összegezésre. Az egyes kockázati elemekre kapott pontszámok összesítése alapján sor kerül a

potenciális hiteladós minősítésére, és a vállalkozás hitelkockázatát kifejező kockázati kategóriába, osztályba történő besorolására (általában I-V. vagy A-E kockázati kategória jelzésekkel) A legmagasabb kockázattal jelzett minősítési osztályba tartozó vállalkozások (V., E) banki szempontból hitelképtelenek, számukra új hitel csak rendkívüli indokok alapján nyújtható. A vállalkozás adósminősítése kiindulási alapot jelent • • • a hiteldöntéshez, a hitel árának (kamat, díj és jutalék) megállapításához, a hitelnyújtás fedezeti követelményeinek meghatározásához. Miután elvégezte a bank a kockázatelemzés, és a hitelreferens megírta a hitelelőterjesztést, következik a hiteldöntés fázisa, amelynek során a megfelelő, belső banki szabályzatban meghatározott döntési fórum dönt az adott hiteligényről, pozitív kimenet esetén ekkor véglegeződnek a hitelnyújtás feltételei, a hitel ára és a

hitel visszafizetésének kondíciói. Amennyiben a döntés pozitív a bank hitelszerződést köt a vállalkozással. A szerződéskötés első fázisa a hiteldöntés írásos formában történő közlése az ügyféllel, amely meghatározott tartalmú szerződéses ajánlat megküldésével történik. Ebben a döntéssel egyező módon rögzítik a hitelnyújtás, vagy egyéb kötelezettségvállalás valamennyi feltételét, és azt a bank megküldi az ügyfélnek. A vállalkozásnak joga van arra, hogy a szerződéses ajánlatot ne fogadja el, és a bank állásfoglalásának módosítását kérje, vagy a hitelkérelmét visszavonja. A bank és az ügyfél közötti szerződéses jogviszony a bank szerződési ajánlatának elfogadásával és a cégszerűen aláírt ellenlevél példány ügyfél által történt visszaküldésével jön létre. A szerződésben rögzítésre kerülnek a bank által nyújtott szolgáltatás feltételei (kamatkondíciók, kamatfizetési és

törlesztési időpontok, folyósítási és rendelkezésre tartási feltételek, adatszolgáltatási kötelezettségek stb.) és mindazok a követelmények, amelyeket a felek a szerződés érvényességi ideje alatt kötelesek betartani. A szerződéskötéshez a bankok általában különböző hiteltípusokhoz, hitelkonstrukciókhoz testre szabott szerződésmintákat rendszeresítenek, alkalmazásuk megkönnyíti az ügyintéző számára a szerződéskötéssel kapcsolatos munkát. Többnyire elegendő a konkrét ügyletre vonatkozó adatokat kitölteni, és a speciális feltételeket – ha vannak ilyenek – beilleszteni. A hitelszerződés mellékletét és egyben elválaszthatatlan részét képezik a hitel biztosítékainak lekötését biztosító szerződések (jelzálogszerződés, óvadéki szerződés, készfizető kezességvállalási szerződés stb.) A hitelszerződésbe kell foglalni azokat az előírásokat is, amelyek a hitelnyújtás, hitelfolyósítás

speciális feltételeit fogalmazzák meg. Az előírt feltételek többsége rálátási lehetőséget kíván adni a bank számára a vállalkozás üzletmenetének, pénzügyi helyzetének, a nyújtott hitel terv szerinti hasznosításának folyamatos figyelemmel kísérésében. • Fenti célt szolgálja a különféle adatszolgáltatási kötelezettségek (mérleg, eredménykimutatás rendszeres megküldése banknak), beruházási hiteleknél a számla ellenében történő finanszírozás előírása, de jórészt e célból írja elő a legtöbb bank a vállalkozó felé a kizárólagos számlavezetést, más bankoknál lévő számláik megszüntetését. • • • A feltételek egy másik csoportja a banki gyakorlatban a cég jogi helyzetével kapcsolatos biztonság növelésére irányul, és a vállalkozás jogi környezetében bekövetkező változásokról (tulajdonosok, tevékenység, részesedések szerzése) szóló tájékoztatási kötelezettséget írja

elő. A vállalkozás pénzügyi stabilitásának megőrzését célozzák azok a feltételek, amelyek tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a vállalkozás részéről a hitel futamideje alatti új kötelezettségvállalásokról (más banktól történő hitelfelvétel, támogatások igénybevétele stb.), vagy a hitel felvételekor meglévő forrásszerkezet jelentősebb változása esetére (például tagi kölcsön kivonása a vállalkozásból). Esetenként a hitelfelhasználás biztonságának javítási lehetőségét látja a bank a vállalkozás alaptőkéjének, törzstőkéjének emelésében, tagi kölcsön alaptőkévé konvertálásában. A szerződéskötés után folyósításra kerül a hitel annak jellege és a megállapodás függvényében. A bank és a vállalkozás kapcsolata ezzel nem ér véget A vállalkozás egyrészt köteles teljesíteni esedékes törlesztési és kamatfizetési kötelezettségét, másrészt rendszeresen az előírt

adatszolgáltatást (pl.: éves beszámoló) teljesíteni A banki kapcsolattartó ezen adatszolgáltatási időpontoktól függetlenül rendszeresen megkeresi a vállalkozást annak érdekében, hogy gazdálkodását, mindennapi életét, helyzetét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. Ezt a folyamatos tevékenységet nevezzük hitelmonitoringnak. A hitel élete a kölcsöntartozás teljes mértékű visszafizetésével véget ér. Amennyiben nem tudná a vállalkozás a felvett hitelt visszafizetni, tárgyalások kezdődnek a bank és a vállalkozás között, milyen okok húzódnak meg a fizetési probléma mögött. Amennyiben a bank még lát lehetőséget a hitel törlesztésére, átütemezi vagy prolongálja a hitelt, vagyis a vállalkozásnak későbbi időpontban kell törlesztenie. Amennyiben a bank nem lát esélyt a hitel visszafizetésére, kezdeményezi a bevont fedezetek érvényesítését és saját veszteségeinek csökkentését