Pszichológia | Felsőoktatás » Varga Gábor - Bevezetés a pszichológiába

SZAKDOLGOZAT VARGA GÁBOR MISKOLCI EGYETEM DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLAI KAR TANÁRKÉPZŐ INTÉZET SZAKDOLGOZAT BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA MODUL FEJLESZTÉSE Varga Gábor TI-41 Mérnöktanár jelölt 1999 1. Tartalomjegyzék 1. TARTALOMJEGYZÉK 1. Tartalomjegyzék 3 2. Bevezetés 5 3. A moduláris oktatás és a kreditrendszer 7 3.1 A modulrendszerről általában 7 3.2 A kreditrendszer fontos elemei 7 4. Bevezetés a pszichológiába 9 4.1 Általános bevezetés [1 hét] 9 4.11 A pszichológia tárgya 9 4.12 A pszichológiai tudományok feladata 10 4.13 A pszichológia nézőpontjai 11 4.14 A pszichológia területei 12 4.2 A pszichológia módszertan [2 hét] 16 4.21 Kutatási módszerek 16 4.22 Vizsgálati módszerek 17 4.3 A magatartás meghatározói [3 hét] 19 4.31 Biológiai meghatározók 20 4.32 Szociális meghatározók [4 hét] 23 4.4 A pszichés jelenségek osztályozása [5 hét] 26 4.41 Kognitív folyamatok 26 4.42 Emocionális folyamatok

[6 hét] 29 4.5 Az egyéni különbségek értelmezése [7 hét] 31 4.51 Környezeti hatások 32 4.52 Magatartási zavarok 33 5. Általános lélektan 35 5.1 Általános bevezetés [8 hét] 35 5.2 Az információ feldolgozása az emberben 36 5.21 Perceptuális szerveződés [9 hét] 36 5.22 Az emlékezet [10 hét] 42 5.23 Gondolkodás, kommunikáció és intelligencia [11 hét] 48 3 1. Tartalomjegyzék 5.24 Kommunikáció [12 hét] 50 5.241 Verbális kommunikáció 52 5.242 Nem-verbális kommunikáció 54 5.25 Tanulás [13 hét] 57 5.251 Klasszikus kondicionálás 58 5.252 Operáns kondicionálás 59 5.253 Utánzás 59 5.26 Szükségletek és motívumok [14 hét] 61 5.261 Az alapvető motívumok rendszere 61 5.262 Maslow-féle elemzés 62 5.27 Emociok [15 hét] 65 6. A tanulást segítő szoftverek 70 6.1 Látás-oktatóprogram 70 6.2 Reakció-idő oktatóprogram 73 7. Célok, tapasztalatok, következtetések 78 Ábrajegyzék . 79 Mellékletek . 80 1. sz

melléklet: Bevezetés a pszichológiába TA-001-Tanulási útmutató 81 Irodalomjegyzék . 93 4 2. Bevezetés 2. BEVEZETÉS Ezen dolgozat elkészítésének fő motiváló tényezője az volt, hogy a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kar mérnök-tanár szakos hallgatói számára egy modultankönyv készüljön, mely jelentősen megkönnyítené a tanulás folyamatát. A tananyag azzal a céllal íródott, hogy az első évfolyamos, nappali és levelező tagozaton első félévben oktatott "Bevezetés a pszichológiába" című TA-001-es kódszámú tantárgymodult dolgozza fel, minden részletével együtt. A nappali tagozatosok számára elegendő e dokumentum, és néhány a későbbiekben részletezett - gyakorlatot segítő szoftver használata. A levelező tagozatos hallgatók számára pedig a tananyag távoktatás formájában áll rendelkezésre, mely interneten HTML formátumban érhető el. A tananyag két fő része a Bevezetés a

pszichológiába és az Általános lélektan fejezeteket taglalja. A félév során tizenöt, egyenként másfél órás előadás keretében kerül sor a tananyag oktatására. Az előadások anyagában való elmélyülést segítő gyakorlati feladatot is kapnak a hallgatók, melyek egyedi vagy csoportos projekt formájában kerülnek értékelésre. Mindemellett megtalálhatók a fejezetek végén a felkészülést segítő ellenőrző kérdések és a teljes részletességet igénylő hallgatók számára az ajánlott irodalomra vonatkozó részek is. A követelményt és az egyéb tudnivalókra vonatkozó információkat a tantárgy modultájékoztatójából ismerhetjük meg részletesen 5 2. Bevezetés Mivel a tananyag nem feltételez semmiféle pszichológiai ismeretet, ezért az egyes részeken belül teljes magyarázatra törekszik. A modul célját szintén a modultájékoztatóban olvashatjuk. A TA-001-es tananyag folytatásaként tekinthetők a TA-002-es és a

TA-003-as kódszámú modulok, melyek szintén egy félévet igényelnek és minden tanár szakos hallgató számára szigorlati anyagként szerepelnek. A tankönyv úgy használható a leghatékonyabban, ha a kontaktelőadások mellett áttanulmányozzuk az adott óra anyagát és az esetleges gyakorlati és házi feladatokat sorra elkészítjük. A dolgozat végén megtalálhatók a gyakorlatban használatos programok használatának leírása, melyek segítséget nyújtanak a gyakorlatok elvégzésében. A mellékletben megtalálható még a tantárgy modultájékoztatója is, mely a tananyagra, számonkérésre jellemző részleteket, tartalmazza A dolgozathoz tartozó lemezmellékleteken pedig a távoktatás teljes anyaga, valamint e dokumentum olvasható. Akinek pedig e tárgyból mindez kevés lenne, annak ajánlom figyelmébe az irodalomjegyzékben szereplő kiadványokat. a szerző Dunaújváros, 1999. május 05 6 3. A moduláris oktatás és a kreditrendszer 3. A

MODULÁRIS OKTATÁS ÉS A KREDITRENDSZER 3.1 A modulrendszerről általában A rendszerváltás után bekövetkező szemléletváltozások a felsőoktatási intézmények számára is új helyzetet teremtettek. Szükségessé vált az egyetemek, főiskolák szervezeti, infrastrukturális, finanszírozási rendszereinek átalakítása, hogy megfeleljenek a fejlődő piacgazdaság igényeinek. Ez az oktatási rendszer átalakítását is indokolttá tette. A változások Főiskolánkat sem kerülték el, ennek eredményeként az 1995/96-os tanévtől kezdődően - holland minta alapján - bevezetésre került egy újfajta oktatási program a moduláris szerkezetű kredit rendszerű képzés. A képzés teljes formai, strukturális felépítését szintén szakdolgozatok taglalják, erre itt nem térek ki. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy a fenti rendszer, szinte minden tanévben teljesen átalakult, noha neve mitsem változott. Mostanra, négy év eltelte után már láthatóak

egy modern oktatási rendszer jellemzői jegyei. E képzési forma szerves része lett, egy teljes számítógépes hallgatói rendszer is (Neptun®), mely flexibilis lehetőségeket nyújt a vizsga- és tantárgynyilvántartásban. 3.2 A kreditrendszer fontos elemei A kreditrendszer jelentősen épít a hallgató önálló tanulására, mivel a kontaktórák száma kevesebb, mint a "régi", hagyományos rendszerű képzésben. A minőség viszont a hallgatók felelősségtudatán, szorgalmán és tehetségén, valamint a hallgatói munka oktatói irányításán és értékelésének színvonalán múlik. Nagyon fontos lett, hogy minden tantárgynak pontosan, részletesen kidolgozott modultankönyve és tájékoztatója legyen, melyből a 7 3. A moduláris oktatás és a kreditrendszer hallgató minden információt megtudhat a kívánt modullal kapcsolatban. E jegyek arra engednek következtetni, hogy a legtöbb felsőoktatási intézményben, többek között a

dunaújvárosi főiskolán is kialakulóban van a fejlett országokban már működő, a távoktatáshoz hasonló oktatási forma. Persze szerintem a fenti folyamatnak nem csak pozitív vonatkozása van, hiszen a korszerű oktatási szemléletmód a "tanórákon való esetleg passzív részvétel helyett, nagy hangsúlyt fektet az egyéni hallgatói munkára”. A jól motivált hallgatók a tudásért tanulnak, a közepesen, illetve a gyengén motivált hallgatók pedig "nem úgy tanulnak, ahogy tanítják őket, hanem ahogy értékelik". Mindemellett a számonkérések módja is gyökeresen megváltozott. A szóbeli vizsgák helyett legtöbbször az írásbeli számonkéréseket részesítik előnyben még olyan tantárgyaknál, szakokon is, ahol a szóbeli megnyilvánulásra égető szükség lenne. Bízom benne, hogy a kreditrendszer eléri célját és a hozzá fűzött reményeket, mert ellenkező esetben vissza nem fordítható folyamatok indulhatnak el magyar

felsőoktatásban, és ez az évtizedek alatt megszerzett minőségnek és egzisztenciának csorbulását vonhatják maga után. 8 4. Bevezetés a pszichológiába 4. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 1. hét 4.1 Általános bevezetés 4.11 A pszichológia tárgya A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredetű (a psziché=lélek és a logosz=tan szavakból). A pszichológia, mint tudomány a XIX. század végén jelent meg, mégpedig a "pszichológia atyjának" nevezett Wilhelm Wundt nevéhez fűződik. Ő 1879ben, Lipcsében hozta létre az első laboratóriumot Sokféle kérdéskörben a pszichológiától várjuk a választ, pl.: • Mi az ember? • Miféle lény az ember? • Miért és miben különbözik az egyik ember a másiktól? • Miért cselekszik úgy, ahogyan tapasztaljuk? • Mitől és hogyan gondolkodik, tanul, emlékezik, érez, örül vagy szenved? A sort még oldalakon keresztül

folytathatnánk a régi és ma aktuális kérdésekkel. A pszichológia felhasználja mindazt a tapasztalatot, ismeretet, elképzelést, amelyet az emberi gondolkodás az évszázadok során felhalmozódott. A korszerű tudomány ezekhez a megfigyelésekhez vagy spekulatív elképzelésekhez modern vizsgálóeljárásokat (kísérleteket, műszereket, teszteket) dolgozott ki, és segítségükkel mélyebbre hatolt a lelki jelenségek megértésében, magyarázatában.[2] 9 4. Bevezetés a pszichológiába A pszichológia felfogható a természet-, társadalom és műszaki tudományok találkozópontjaként (1. ábra) Természettudomány Társadalomtudomány Műszaki tudomány Pszichológia 1. ábra A pszichológia elhelyezkedése a tudományokban A pszichológia erősen összefügg az élet minden területével, és egységben kezeli az embert, mind biológiai, mind társadalmi szempontból.[7] 4.12 A pszichológiai tudományok feladata A pszichológiai tudományok

feladata, hogy feltárják a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre. Vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátszerűségeit, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait. Kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait 10 4. Bevezetés a pszichológiába 4.13 A pszichológia nézőpontjai Különböző nézőpontokból lehet tekinteni a pszichológiai jelenségekre. Mindegyik egy kicsit eltérő magyarázatot kínál arra, miért úgy tesznek az emberek, ahogy tesznek, és mindegyik hozzájárul valamivel a teljes emberről alkotott fogalmunkhoz. A görög (pszi) betűt szokták néha a pszichológia rövidítésére használni A különböző nézőpontokat a 2 ábra szemlélteti Behaviorista Kognitív Ψ Biológiai Pszichoanalitikus Fenomenológai 2. ábra A

pszichológia nézőpontjai Biológiai nézőpontból az emberi agy több mint 100 milliárd idegsejtet és szinte végtelen számú idegi kapcsolatot tartalmaz, így talán a világegyetem legbonyolultabb szerkezete. A biológiai megközelítés a viselkedést a testen belül, elsősorban az agyban és az idegrendszerben zajló elektromos és vegyi eseményekhez kísérli meg hozzákapcsolni. neurobiológiai folyamatokat igyekszik azonosítani. 11 Ez a megközelítés a 4. Bevezetés a pszichológiába A behaviorista nézőpont (viselkedés lélektan) a viselkedési formákat, a szervezet olyan aktivitásait igyekszik azonosítani, melyek megfigyelhetők. Az egyén viselkedését és nem a belső működést vizsgálja. A modern kognitív nézőpont, részben a behaviorizmusra adott válasz. A megismerés tanulmányozásával, a mentális folyamatokkal, tehát az észleléssel, emlékezéssel, gondolkodással foglalkozik. A pszichoanalitikus nézőpont jelentős

eredményei Sigmund Freud nevéhez fűződnek. Elméletének alapfeltevése, hogy viselkedésünk nagy része tudattalan folyamatokból ered. Tudattalan folyamatok alatt értjük az olyan gondolatokat, félelmeket és vágyakat, amelyekről a személy nem tud, de azok mégis befolyásolják viselkedését. Szemben a fenti nézőpontokkal a fenomenológiai nézőpont a szubjektív tapasztalatra alapoz. Azzal foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, s hogyan elemzi az eseményeket. A fenomenológiai vagy humanisztikus pszichológia inkább az irodalommal és bölcsészettel rokon, mint a tudománnyal. 4.14 A pszichológia területei A pszichológiának alig több mint százéves története során különféle ágai, területei különültek el. E területek abban különböznek egymástól, hogy a lelki jelenségek köréből mit vizsgálnak. Az egyes területeken belül is különböző irányzatok alakultak ki A pszichológia alapvetően 3 fő területre

bontható, melyet az alábbi felosztás szemléltet. 12 4. Bevezetés a pszichológiába 1. Tárgyuk szerint: • Emberlélektan • Egyénlélektan • Normális jelenségek lélektana • Kóros jelenségek lélektana • Társas lélektan (szociálpszichológia) • Állatlélektan 2. Céljuk szerint: • Általános lélektan • Összehasonlító lélektan • Összehasonlító állatlélektan • Differenciálpszichológia és pszichodiagnosztika • Fejlődéslélektan • Nemek lélektana (szexuálpszichológia) • Etnopszichológia 3. A tevékenységek jellege szerint: • Pedagógiai pszichológia • Orvosi lélektan • Klinikai pszichológia • Pszichoterápia • Munkalélektan • Ipari lélektan • Közlekedési lélektan • Mezőgazdasági lélektan • Reklámpszichológia • Művészetpszichológia • Sportpszichológia • Katonai pszichológia • Kriminálpszichológia • Az ember- és állatlélektannál biológiai szempontból közelítjük meg a

pszi13 4. Bevezetés a pszichológiába chológiát. • A szociálpszichológia lényegében hasonlít a személyiséglélektanra. Egy vagy több csoport vizsgálatával foglalkozik. Kiscsoportos vizsgálatnál a személyes kapcsolatok, nagycsoportos vizsgálatnál nagyobb közösség, lakosság stb. áll a középpontban • Az általános lélektan a viselkedés típusainak vizsgálatával, az invariáns folyamatok tanulmányozásával foglalkozik. • Az összehasonlító állatlélektan a fajfejlődés során az emberi pszichikum kialakulásának előzményeit vizsgálja. • A differenciálpszichológia az egyéni eltérések megismertetésére törekszik. • A mai értelemben vett fejlődéslélektan már nemcsak a gyermekek fejlődését, hanem az ember egész életútját a fogantatástól a halálig vizsgálja. • A szexuálpszichológia a nemek közötti eltéréseket, valamint a nő és a férfi pszichés működésének sajátosságait vizsgálja. • Az

etnopszichológiai kutatások a különböző népcsoportok közötti pszichikus eltérésekre próbálnak fényt deríteni. • A pedagógia területén alkalmazott pszichológia az oktató-nevelő munka pszichológiai törvényszerűségeit kutatja. • Az orvosi lélektan a gyógyítómunkában szerepet játszó pszichés tényezőket vizsgálja. • A klinikai pszichológia a lelki eredetű megbetegedések illetve elmezavarok, feltárására szolgál. • A pszichoterápia a lelki eredetű betegségek gyógyításával foglalkozik. 14 4. Bevezetés a pszichológiába • A munkalélektan három csoportja határolható el: 1. A második világháború előtti időszak, mely szakmunkásképzéssel foglalkozott Minden szakmának a megfelelő munkarend, illetve optimális munkamódszer kidolgozása volt a feladata, melynek során a munkások teljesítményét akár háromszorosára is lehetett növelni 2. A második világháború alatti időszak a 70-es évekig itt 1945-től

napjainkig ergonómiai munkalélektan. Ennek egy része a munkaeszközök tervezésével, a desing-nal foglalkozott 3. A 70-es évek közepétől napjainkig, mely időszak már szervezés és vezetés pszichológiáról beszél. • Az ipari-, közlekedési-, mezőgazdasági és reklám lélektan a munkatevékenység területén alkalmazott pszichológiai tudományágak. • A művészetpszichológia a műalkotás és a műbefogadás lélektani tényezőit vizsgálja. • A katonai- és sportpszichológia az ember tárgyi és személyi környezetének pszichológiai problémáival foglalkozik. • A kriminálpszichológia a bűncselekmények előzményeivel, elkövetésével és azok okaival foglalkozik, valamint vizsgálja a büntetés-végrehajtás pszichikus hatásait.[1] 15 4. Bevezetés a pszichológiába 2. hét 4.2 A pszichológia módszertan Valójában a pszichológiát úgy határozhatjuk meg, mint a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos

tanulmányozását. Mivel a pszichológia jelenségeket vizsgál, tapasztalatra épít, ezért az empirikus tudományok körébe sorolható. A pszichológiai ismeretek jelentős része statisztikai adatokra támaszkodik A pszichológusoknak kiemelkedő szerep jutott a matematikai statisztika megalapozásában Lényegében a módszereinek jellegét is ez határozza meg A pszichológia módszerei az alábbiak szerint tagolhatók: 4.21 Kutatási módszerek (új tudományos eredmények feltárása) • megfigyelés • önmegfigyelés (introspekcio) • mások megfigyelése (extrospekcio) • objektív megfigyelés • kikérdezés (beszélgetés) • szóban • irányított beszélgetés • szabadasszociációs módszer • klinikai beszélgetés • írásban • kérdőívek • skálák • szociometria • kísérlet • laboratóriumi kísérlet • természetes kísérlet 16 4. Bevezetés a pszichológiába 4.22 Vizsgálati módszerek (már rendszerezett kutatási

eredmények alkalmazása) • tesztek • intelligencia • képesség-alkalmasság vizsgáló (speciális) • projekciós • A kutatási módszerek vagy tudományos megfigyelések abban különböznek a hétköznapi megfigyelésektől, hogy céltudatosan, tervszerűen és rendszerességgel végezzük őket. • Az önmegfigyelés (introspekcio), olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye. Ha pedig saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük, retrospekcioról beszélünk. A kísérleti pszichológia kialakulása előtt ezt a módszert tekintették a legfőbbnek, mondván, hogy a lelki jelenségek belső (szubjektív) volta miatt az adatok elsősorban az átélő személynek voltak hozzáférhetőek. • A mások megfigyelése (objektív megfigyelés) már objektívabb, kontrollálhatóbb megismerést tesz lehetővé. Segítségével megfigyelhető a másik személy cselekvése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi

reakciói, tevékenysége, teljesítménye. A megfigyelés pontossága növelhető különböző műszerek, eszközök segítségével. A megfigyelt adatok azonban a külső észlelés tényei, így a jelenségek okainak, összefüggéseinek feltárása további elemzést igényel. Mindemellett alkalmazható a megfigyelt személyek meghallgatása, kikérdezése (explorácio). • Mások megfigyelésének másik módja a kikérdezés. A kikérdezés mindig valamilyen beszélgetés keretében zajlik, míg az irányított beszélgetés előre megtervezett kérdések alapján. A szabadasszociációs módszer - mely Jung nevéhez fűződik - lényege, hogy nem irányított, hanem a beszélgetés során az asszociációk szabadon áramlanak. A harmadik módszer a klinikai beszélgetés, melyet Piaget svájci pszichológus dolgozott ki, főként a gyermekek gondolkodásmódjának megismerésére. Lényege abban áll, hogy az 17 4. Bevezetés a pszichológiába hogy az első, megtervezett

kérdés után a további kérdések mindig a kapott válaszhoz igazodnak. • Az írásos módon történő információgyűjtés kérdőíves formájánál megkülönböztetünk "nyitott végű" kérdéseket, melynél a válaszalkotó szabadon fogalmazhatja meg válaszát, valamint "zárt végű" kérdéseket, ahol előre megadott válaszlehetőségek közül lehet választani. • A skálák nem kérdéseket, hanem állításokat tartalmaznak, melyekből a személynek a leginkább rá jellemzőt kell kiválasztania. • A szociometria a kis csoportok speciális vizsgálata. Arra jó, hogy igen pontosan meg tudjunk vizsgálni egy kis csoport belső szerkezetét Meg lehet állapítani ki a népszerű, népszerűtlen, illetve kik a húzó egyéniségek. A szociometriai felmérés a közösségi kapcsolatok feltárásának legelterjedtebb módszere. • A kísérleti módszer lényege abban rejlik, hogy a megfigyelni, elemezni kívánt jelenség létrejöttének

feltételeit a kísérletező teremti meg (előnye, hogy a jelenség megismételhető, kontrollálható). A kísérleti feltételeket variálják, melyben van függő és független változó A legmegbízhatóbb adatokat a tudományos elemzés számára a kísérlet szolgáltatja • Helytől függően megkülönböztetünk laboratóriumi és természetes kísérletet. Az előbbinél a kísérletben részt vevő személyek számára a természetes reakciókat gátolhatják az elidegenítő körülmények, míg a második módszer, mint a neve is mutatja a feltételek természetessége jellemzi • A vizsgálati célra alkalmazott módszerek leggyakrabban használt eszközei a tesztek. (jelentése=próba) Az első teszteket a század elején Alfred Binet és Herbert Simon megalkotta az első gyermek-intelligencia tesztet. A módszer lényege a feladathelyzet, amelyben személyek tudása, képessége, vagy aktuális érzelmi állapota szerint teljesítenie kell, a feladatot szóban vagy

cselekvésben kell megoldania. A megoldásaik minőségét az értékelési útmutatók, a nagyon nagyszámú vizsgálati személy megoldásaiból nyert standardok (átlagok) alapján minősítik. Ily módon megállapítható a vizsgált személy átlaghoz való elhelyezkedése. • A tesztek első típusa az intelligencia teszt. A tesztek különböző részpró18 4. Bevezetés a pszichológiába bákból állnak, melyek egyre nehezedő feladatsort tartalmaznak, s az értékelést meghatározza, hogy a vizsgált személy meddig jut el a megoldás menetében. Ezek alapján megállapítható az IQ (intelligencia quotiens), valamint a belső részeredmények arányaiból az illető intelligenciastruktúrája A tesztek efféle csoportjába tartozik még a HAWI, HAWIK, WECHLESER, GOODENOUGH, RAVEN és BENDER próba. • A speciális képességvizsgáló tesztek egy-egy meghatározott képességet mérnek, legtöbbször a valamilyen feladatra való alkalmasság szempontjából. Ilyen

képességmérők például a BOURDON, PIERON és HARTRIDGE féle kidolgozások. • Az úgynevezett projekciós tesztek a személyiség mélyebb rétegeinek, az érzelmi-indulati élet, a külvilághoz, más emberekhez és önmagunkhoz való viszony, feltárására szolgálnak. A projekciós tesztek közül az ismertebbek a SZONDY, MURRAY, PFISTER, LÜSCHER és WARTEGG.[2] 3. hét 4.3 A magatartás meghatározói Az ember magatartását igen nagy számú, többé-kevésbé azonosítható tényező határozza meg. Ezeket a befolyásoló tényezőket két nagy csoportba sorolhatjuk: • biológiai meghatározók (testműködési) • szociális meghatározók (környezeti) 19 4. Bevezetés a pszichológiába 4.31 Biológiai meghatározók A viselkedés és a mentális funkciók számos vonatkozása nem érthető meg teljesen az alapjukul szolgáló biológiai folyamatok ismerete nélkül. Idegrendszerünk, érzékszerveink, izmaink és mirigyeink képessé tesznek minket arra,

hogy tudatában legyünk környezetünknek, és alkalmazkodhassunk hozzá. Az események észlelése attól függ, hogy érzékszerveink hogyan érzékelik az ingereket, és hogy agyunk hogyan értelmezi az érzékszervekből származó információkat. Viselkedésünket gyakran olyan szükségletek motiválják, mint éhség, szomjúság, kimerültség vagy éppen fájdalom.[1] A biológiai meghatározóknál a legfontosabb szerepet a központi idegrendszer kapta. Az idegrendszer alapegysége egy speciális sejt, melyet idegsejtnek vagy neuronnak nevezünk A neuronok magukban rejtik a tanulás és más mentális funkciók titkait. A központi idegrendszer két fő feladata: • koordinálás • irányítás (másodlagos jelek alapján) Az idegrendszer szerveződését az alábbi ábra szemlélteti. Agy Központi Idegrendszer Gerincvelő Idegrendszer Szomatikus rendszer Periféria Idegrendszer Vegetatív idegrendszer 3. ábra Az idegrendszer szerveződése 20 4. Bevezetés a

pszichológiába A gerincvelőnek létfontosságú szerepe van a mozgások jelentős részének szerveződésében. A koordináló szerep a járásnál, például a munkafolyamatokban, futásban megnyilvánul meg Ha például a gerincvelő valamilyen ok folytán megsérül, az bénuláshoz vezethet, valamint megszünhet a szervezet autonóm tevékenysége. Az agyvelő szerepe jelentősen különbözik a gerincvelőétől. Feladatai: • mozgásszerveződés • kifinomultabb mozgások • artikulációs izmok irányítása • beszédkészség • szemműködés Az agyvelő két részből áll, a kisagyból, ami a játszásban, testhőmérséklet fenntartásában segít, valamint a nagyagyból, mely a prenatarius szakaszban. A prenatarius szakasz három fő részre osztható Az első az öröklött meghatározók, azok a genetikai tényezők, amelyek már a fogamzás pillanatában jelen vannak. Ezek teljesen autonóm módon működnek. Ilyenek pl: • intelligencia •

tanulási készség • magatartási stílus Régebben ezeket vérmérsékletnek (temperamentumnak) hívták. A második prenataris szakasz, a szülés előtti, a fogamzás és a szülés között eltelt időszak. A magzatot ebben az időben éri a legtöbb káros hatás, ami persze visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el benne. Ilyen negatív dolog például a dohányzás, ami ötszáz mérgező agyagot rejt magában, és a magzat elől elvonja a létfontosságú oxigént, ami károsodáshoz vezethet. Természetesen ezt a dohányosok rendre figyelmen kívül hagyják Az alkohol hatása szintén nagyon veszélyes A terhesség alatt elfogyasztott alkohol perceken belül a magzat vérébe kerül, ahol az alkohol koncentráció ugyanakkora mértékű, mint az anya szervezetében. Sajnos sok értelmi fogyatékos születik 21 4. Bevezetés a pszichológiába a fent felsorolt okok miatt. A másik a sugárzás, ami 8-1O hetes kor között a legveszélyesebb. Aztán megemlítendő

még a nehézfémek (ólom, higany, kadmium) okozta károsodások, amik a tüdőben lerakódnak, nagymértékben károsítva a magzatot. A harmadik szakaszban a születés utáni hatások szerepelnek. Ilyenek például: • a vírusok • a károkozók • a hormonok • az adrenalin • a noradrenalin A két legfontosabb hormon: az adrenalin és a noradrenalin, melyek között kémiailag minimális, de biológiailag óriási különbség van. Kísérletekkel bebizonyították, hogy az adrenalin túltermelése során az egyén fokozott depressziót és félelmet mutat ki. A noradrenalin túltengés esetén pedig fokozott agresszivitás figyelhető meg. A szexuális hormonok is megtalálhatók mindkét nemben egyaránt, csak más mértékben. Ezek a hormonok: • az ösztrogén (női hormonok) • az androgén (férfi hormonok) Ezek a hormonok mindkét nemben megtalálhatók, csak különböző arányban. Nem csak a szexualitás szempontjából fontosak, hanem kihatással vannak

például a tanulásra, valamint irányításuk alatt megy végbe a férfi és női idegrendszer kialakulása.[7] 22 4. Bevezetés a pszichológiába 4. hét 4.32 Szociális meghatározók A magatartás másik fő irányítói a szociális vagy környezeti meghatározók. Az ember alapvetően attól ember, hogy társas lény és különböző környezetek veszik körül Az egyik ilyen a szociális környezet A szociális környezet lehet: • élettelen • élővilág Minden embernek rendelkeznie kell valamilyen kultúrával. A kultúra két jelentéstartalommal rendelkezik. Az egyik jelentés magában foglalja azt, hogy az embernek rendelkeznie kell alapvető ismeretekkel, tehát alkalmazkodni kell az adott civilizációhoz. A másik jelentés az úgynevezett etnikum, amelynek a következő elemei vannak: • nyelv • életmód • értékek A szociális tényezők nagyon fontos részei • a kapcsolatok (szimbolikus, pl. Robinson, aki feljegyezte a tevékenységeit) • a

csatornák (telefon, levél stb.) Az alapvető tényező, ami döntően meghatározza az egyén kezdeti szociális beállítottságát az a család. A család valójában a legkisebb és a legnagyobb egység is egyszerre. Az egység fajtái: • szociális • közösség (regionális, pl. lakó) • tömegkommunikáció (rádió, tv) 23 4. Bevezetés a pszichológiába Van olyan szociális elvárás, amikor formális emberi csoportok alakulnak ki (legtöbbször kötelező) jelleggel. Ilyenek például: • a bölcsőde • az óvoda • az iskola • a vállalat • a baráti kör A szocializáció, mint alapfogalom a társadalmi környezetbe való beilleszkedést jelenti, ami valójában egy társadalom által kikényszerített állapot. Az ember születésétől kezdve folyamatosan válik "emberré" és sajátítja el a viselkedési normákat. A kisgyermekeknél különböző kényszerítési szankciókat alkalmaznak. Ez persze kultúránként változik, és nem

biztos, hogy két különböző országnak ugyanazok a társadalmi normái Ezek a normák a társadalmi fejlődés során alakultak ki. A társadalmi normának egy lehetséges felépítését az alábbi tagolás mutatja • szociális • proszociális • köszönés • udvariasság • segítőkészség • antiszociális • kirívó viselkedési forma • kirívó életmód • aszociális A szociális, azon belül is a proszociális elvárások nemcsak elfogadhatók, hanem kívánatosak is. Ezt szokták régebben humanitásnak nevezni, ilyenek a köszönés, udvariasság, segítőkészség. Ezzel szemben az antiszociális követelmények ellentmondanak a szociális és társadalmi előírásoknak Ide tartoznak a kirívó viselkedési forma és életmód. 24 4. Bevezetés a pszichológiába És végül az aszociális viselkedési "norma", amely szintén nem veszi figyelembe a normákat, és olyan tünetek észlelhetők az egyénnél, mintha teljesen egyedül lenne

ezen a "bolygón". Tudósok bebizonyították, hogy az óvoda is fejleszti az intelligenciát, az úgynevezett nullhipotézis programmal. A nullhipotézis lényege abban áll, hogy a gyermek tudását speciális módon fejleszti. Érdekes eredmények születtek, ugyanis kiderült, hogy az értelmiségi családból származó gyermek értelmi képessége nem fejlődött olyan mértékben, mint a munkás családból származóké, tehát a nebulók többsége pozitívan reagált. Megemlítendő még a Herztag-program, amit Amerikában folytattak, és az egypetéjű, valamint a kétpetéjű ikrek vizsgálatával foglalkozott. Kiderült az, hogy az érés folyamata sokkal gyorsabban megy végbe annál az ikernél, ahol a testvér már érett. Az érés folyamata az életkorral párhuzamosan csökken, így egy fiatalnál sokkal gyorsabb és könnyebb a nevelés, mint egy idősebb korban lévőnél.[8] Összegezve a szociális tényezők hatását, az embernek mindenképpen

"kötelessége" beilleszkedni és az adott normáknak eleget tenni. Önálló feladat: A magatartást befolyásoló szociális tényezők vázlatának elkészítése nyomtatott formában. 25 4. Bevezetés a pszichológiába 5. hét 4.4 A pszichés jelenségek osztályozása 4.41 Kognitív folyamatok A pszichés jelenségek osztályozása szempontjából a kognitív (megismerő) folyamatok fontos szerepet játszanak, melyet megkülönböztetünk az érzelmi és szociális folyamatoktól. A pszichológusok már a kezdet-kezdetén felfigyeltek arra, hogy jelentősek a pszichés tényezők közötti különbségek. Egy embernek egyszerre sokféle szerepben kell helytállnia, lehet például egyszerre nevelő, diák, szülő, járókelő stb. De nem egyértelmű az összefüggés az értelmi képesség és tanulmányi eredmény között sem. A teljesítményt meghatározó tényezők közé sorolható a szülők foglalkozása és anyagi lehetőségei is. A kognitív

folyamatok azok, amelyeket valamilyen formában rögzíteni lehet, ilyenek például a számítástechnikában használható dolgok. A kognitív folyamatok felépítését az alábbi tagolás mutatja: • kognitív folyamatok • érzékelés (elemi ingerek esetén) • észlelés • figyelem • emlékezet (információ tárolás) • hosszútávú • rövidtávú • gondolkodás (információ feldolgozás) • beszéd • mozgás (információ kiadás) 26 4. Bevezetés a pszichológiába Az érzékelés az érzékszervek működésének eredményei, és általában egyszerű ingerek váltják ki őket. Érzékleteink a látás, hallás, szaglás, ízlés, bőrérzékletek és a testérzékletek. Az összes érzéklet egyik közös jellemzője a változásra való érzékenység. Az intenzitásra való érzékenységet az abszolút küszöbbel, vagyis a legkisebb megbízhatóan észlelhető mértékű ingerenergiával mérjük. Az észlelés kutatása a perceptuális rendszer

két fő funkciójával foglalkozik: • a lokalizációval (a tárgyak helyét határozza meg) • a felismeréssel (a tárgyakat azonosítja) A lokalizációt és az észlelést az agykéreg különböző területei hajtják végre. Az idő nagy részében annyi inger bombáz minket, hogy képtelenek vagyunk mindent felismerni, ezért figyelemre van szükség. Az ingerek egy bizonyos része mindenképpen benyomul a tudatunkba, de bizonyos korlátok között megválaszthatjuk, mit észleljünk. Az emlékezet három szakaszra bontható, a kódolásra, tárolásra és az előhívásra. A tárolás szempontjából megkülönböztetünk hosszú- és rövidtávú memóriát (amelyeket egy későbbi fejezet taglalja). A gondolkodásnak, és beszédnek különböző módozataival szintén külön, egy későbbi fejezetben foglalkozom. A távolság és a mozgás szervesen összefüggő fogalmak. Amikor az észlelőrendszer meghatározza a tárgy helyét a háromdimenziós térben, akkor annak

meghatározza tőlünk való távolságát és mozgását. A mozgás mindig viszonylagos. 27 4. Bevezetés a pszichológiába Az érzelmi folyamatok általában a kognitív folyamatok kísérő jelenségei, így azokkal együtt jelennek meg. Az érzelmi folyamatok alapjai a szükségletek és az abból konkretizálódó motiváció A szükségletek lehetnek: • biológiaiak (szomjúság, éhség, meleg stb.) • társadalmiak (munka, tanulás, szórakozás stb.) A szükséglet létrehozza a motívációt, mely nem más, mint a konkretizált szükségletek. A motíváció hatására beindulnak a kognitív folyamatok A szükségletek alapján, már a folyamat elején megfogalmazódnak különféle elvárások. Ha ezeknek az elvárásoknak megfelel az eredmény, akkor az pozitív érzéseket okoz, ha nem, akkor negatívakat. Az érzelmek erőssége az adott dolog fontosságától függ. Az emocio elősegíti a különböző célok elérését, és hatást gyakorolnak a

magatartásra is. Az emocioknak szerepük van a szociális, társas kapcsolatokban is A magatartás valójában a szükséglet (tanulás, munka, szórakozás) kielégítésére irányul. A szociális, társadalmi folyamatokhoz tartoznak a más emberekkel fennálló kapcsolatokkal foglalkozó folyamatok. Sajátos jellemzőjük, hogy több résztvevőjük van (párkapcsolatok vagy csoportos kapcsolatok). Ha a kapcsolat fontos, akkor tartalmas, ha nem, akkor felszínes (ez fordítva is igaz) A kapcsolat nem más, mint a szociális interakció (kölcsönös cselekedet). A szociális kompetencia a kapcsolatkialakítás mértéke, a kapcsolatteremtési képesség. Ezek általában velünk született képességek A szociális kapcsolatok alaptípusai a dialógikus kapcsolatok, melynek két résztvevője van. Ez lehet alturizmus, kooperáció, agresszió vagy ezek közötti forma is A szociális kapcsolatok informális és formális részekre bonthatók. Önálló feladat: A kognitív

jelenségek vázlatának elkészítése nyomtatott formában. 28 4. Bevezetés a pszichológiába 6. hét 4.42 Emocionális folyamatok Azok a legalapvetőbb érzések, amelyeket mindannyian átélünk, nemcsak olyan motívumokat tartalmaznak, mint az éhség vagy a nemi vágy, hanem olyan érzelmeket is, mint az öröm vagy harag. Az érzelmek és a motívumok szorosan összetartoznak Az érzelmek ugyanúgy aktiválhatják és irányíthatják a viselkedést, mint az alapvető motívumok Az érzelmek kísérhetik is a motivált viselkedést, például a szexualitás nemcsak erőteljes motívum, hanem az öröm egy lehetséges forrása is. Hasonlóságuk ellenére a motívumokat és az érzelmeket meg kell különböztetni A különbségtevés leggyakoribb alapja szerint az érzelmek kívülről irányítottak, míg a motívumok belülről aktiválódnak. Azaz az érzelmeket rendszerint külső események váltják ki, és az emocionális reakciók ezen események felé

irányulnak. Ezzel szemben a motívumok gyakran belső eseményeknek a következményei, és természetüknél fogva a környezet bizonyos tárgyai felé irányulnak. Az érzelmek mindig aktiválják a vegetatív idegrendszert. Az érzelmek és a motívumok eléggé különböznek egymástól aktivációjuk forrásában, a szubjektív élményben és a viselkedésre gyakorolt hatásukban ahhoz, hogy külön kezeljük őket. A pszichés jelenségek osztályozásánál az emocionális vagy érzelmi folyamatok meglehetősen nagy témakört ölelnek fel, de e dolgozat keretein belül csak néhány dolgot emelnék ki. Mégpedig: • a testi reakciót • a gondolatok összességet • az arckifejezést • az élményre adott reakciót 29 4. Bevezetés a pszichológiába Tehát az érzelmeknek több általános összetevője közül az egyik a testi reakció. Ezek valójában belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói Amikor például dühösek vagyunk,

hangunk megemelkedik és remegni kezd, még ha nem is akarjuk. A másik összetevő az érzelmekkel együtt járó gondolatok összessége. Ez a kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés, amelynek tartalma, hogy egy negatív vagy egy pozitív esemény megy végbe. Az öröm élményekor például gyakran gondolunk az öröm okára (pl. "nem kell többet tanulnom - sikerült a vizsgám!") Az emocionális élmény harmadik összetevője az arckifejezés. Például amikor csodálkozunk, szájunk kinyílik, szemünk kikerekedik és valószínűleg szemöldökünket is felhúzzuk, stb. És végül a negyedik összetevő az élményre adott reakció[1] Az érzelmek tehát sokrétűek lehetnek. Eszerint beszélünk szorongásról, félelemről vagy éppen haragról. A szorongás nem más, mint a nyugtalanság, aggódás és feszültség állapota. Néhány szakember szerint a félelem szinonimája Létezik objektív szorongás, melynél a veszéllyel arányos méretű

félelem jár, és neurotikus szorongás, mely a tényleges veszélyhez nem arányos félelmet társít.[3] Önálló feladat: Az emocionális és a szociális jelenségek vázlatának elkészítése nyomtatott formában. 30 4. Bevezetés a pszichológiába 7. hét 4.5 Az egyéni különbségek értelmezése Az egyéni különbségek nagyon fontos szerepet játszanak az ember életében, melynek első felfedezője Fransis Galton volt. Az, hogy nem vagyunk egyformák teljesen természetes jelenség. A legalapvetőbb különbségek például: • a jóság / rosszaság • a jó / rossz emlékező tehetség • a fáradékonyság • a terhelhetőség • a szorgalom Az egyéni különbségeket a biológiai és a szociális tényezők is jelentősen befolyásolják. Vannak olyan kutatási eredmények, amelyben bizonyítják, hogy 4-5 éves korban a gyermekek 30%-a balkezes és többnyire egyformán tudják mindkét kezüket használni. Ennek ellenére a lakosságnak csak a 10%a

használja felnőtt korában is, mivel alapvetően jobbkezes világban élünk és ez egy bizonyos "kényszert" jelent. A különbségek között szerepelnek a különböző vérmérsékleti típusok is Hippokratész elképzelése szerint a vérmérsékleti rendszer négy részből áll: • Szangvinikus típus (gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás) • Kolerikus típus (erős fogékonyság és nagyfokú impulzivitás) • Melankolikus típus (erős fogékonyság, kisfokú impulzivitás) • Flegmatikus típus (gyenge fogékonyság és kisfokú impulzivitás) 31 4. Bevezetés a pszichológiába 4.51 Környezeti hatások Az egyéni különbségek vonatkozásában a környezeti hatások is differenciáltak. Egy kulturális, gazdag környezetben élő gyermek helyzete előnyösebb, mint egy szegényebb körülmények között élőnek, gondolva itt az anyagi javakra is. Az érzelmekben szintén megnyilvánulnak az emberek közti különbségek. A különbségek

közül egyik az agresszió Az agresszió nem más, mint más valakinek, valaminek kárt okozni. Az agresszív magatartást nem csak közvetlenül, hanem közvetve is mérni lehet. A különbségek mérésére két gyakran használatos viszonyítási pontot használunk: • norma • átlag A norma arra szolgál, hogy ki lehessen emelni egy olyan tartományt, amely még mentes mindennemű "kóroktól", azonban a határt nem mindig könnyű meghúzni. A másik ilyen jellegű mérce az átlag fogalma. Az átlag a norma helyett jobban használatos és a statisztikában is jelentős szerepet játszik. A dolog úgy működik, hogy "sok", körülbelül 1500 fős populációt kell alapként venni, majd azon emberek összességéből lesz az átlag, mely feltételezi, hogy jóval nagyobb populáció esetén is megközelítő eredmény születik. Az átlagtól sokféleképpen is el lehet térni Ilyenek például az értelmi fogyatékosok, akik az értelmi feladatok

megoldására képtelenek, de a sor még folytathatnánk. A norma egyik legelterjedtebb mérésére szolgálnak az intelligencia tesztek, az úgynevezett IQ-tesztek. Az IQ-tesztnél az átlagos érték 100 körül mozog (90-110). Az átlagos alatti, 70-nél alacsonyabb intelligenciával rendelkezőket az értelmi fogyatékosok kategóriájába soroljuk Az átlagtól való eltérés asszimetrikus A 70 alatti IQ szinttel a lakosság mintegy 3%-a, a jóval az átlag felett pedig csak elenyésző 1%-a kerül. 32 4. Bevezetés a pszichológiába 4.52 Magatartási zavarok Szintén valamilyen kognitív tulajdonságokon alapuló eltérést jelent a magatartási zavar. Az elmebetegség is egy effajta magatartási zavar, amely veszélyes is lehet. Maga az elme a mai fő jelentésében ész, értelem A régebbi nyelvhasználatban a lelki jelenségek szervezett egészét jelentette, s bizonyos szóösszetételekben (pl. elmeműködés, elmezavar) jelenti ma is Az az egyén, aki elmebeteg,

nem képes önálló életvitelre. Vannak olyan elmebetegek is, akik nagyon minimális jelét mutatják annak, hogy valami rendellenesség van náluk Ezek a szerencsésebbek közé sorolhatók Ezeknél az embereknél különböző tünetek léphetnek fel, mint például hallucinációk, illúziók, stb. A pszichózis a valóságtól való tényleges elszakadást jelenti. A cirkuláris pszichózis vagy más néven skizofrénia, melynek jellemzője, hogy a beteg elveszíti a kapcsolatot a külvilággal. A neurózis egy átmeneti állapotot jelent, amely a súlyos kóros állapot és az értelmi fogyatékosság között helyezkedik el. A pszichopata egy olyan érzelmi- és lelkivilággal rendelkező egyén, aki nem rendelkezik szinte semmilyen empátiás készséggel (azaz nem érez együtt senkivel), ilyen például a hidegvérű bérgyilkos. A történelmi személyek között is voltak ilyen személyek, például Hitler vagy Sztálin. Az antiszociális személy nem tartja fontosnak,

hogy betartsa a társadalmi előírásokat. Önálló feladat: Esszé készítése az elmebetegségekről. 33 Ellenőrző kérdések Ellenőrző kérdések 1. Definiálja a pszichológia fogalmát! 2. Mi a pszichológiai tudományok feladata? 3. Határozza meg milyen a Behaviorista szemléletmód! 4. Csoportosítsa a pszichológiát tevékenységének jellege szerint! 5. Mivel foglalkozik a szexuálpszichológia? 6. Mi az introspekció? 7. Fejtse ki a szociometria lényegét! 8. Mik a projekciós tesztek? 9. Melyek a magatartás biológiai tényezői? 10. Melyek a magatartás szociális tényezői? 11. Rajzolja fel az idegrendszer szerveződését! 12. Milyen feladatot lát el az agyvelő az emberi szervezetben? 13. Nevezze meg a szexualitásért felelős hormonokat! 14. Soroljon fel néhány formális emberi csoportot! 15. Mi a szocializáció? 16. Soroljon fel legalább három proszociális elvárást! 17. Fejtse ki, miért "kell" beilleszkedni a

társadalomba! 18. Definiálja a kognitív folyamatokat! 19. Mi különbség van az érzékelés és az észlelés között? 20. Melyek az emocionális folyamatok jellemzői? 21. Mi a szorongás? 22. Mik a legalapvetőbb emberi különbségek? 23. Vázolja a Hippokratészi vérmérsékleti rendszert! 24. Definiálja a norma fogalmát! 25. Definiálja az átlag fogalmát! 26. Milyen magatartási zavarokat ismer? 27. Milyen jegyei vannak az antiszociális magatartásnak? 34 5. Általános lélektan 5. ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN 8. hét 5.1 Általános bevezetés A pszichológia speciális területeitől eltérően az általános lélektan elsősorban a magatartás invariáns elemeit tanulmányozza (pl. a kőművesek számára a tégla egy invariáns elem, mert minden egyes ember más-más építményt hozhat létre belőle). Az általános lélektan a pszichológia legrégebbi és sok vonatkozásban igen tudatosan kutatott területe Központi kérdése a kognitív folyamatok

elemzése. Ebben nagyon fontos a központi idegrendszer, az érzékszervek és a mozgást biztosító szervek működésének ismerete. Ennek megfelelően kifejlődött a pszichofiziológia, a lélektan és az élettan határterülete, gyakran ezt a tudományágat az általános lélektan részének tekintik Az általános lélektan vizsgálja az ember által végzett kognitív tevékenységeket, az információ megszerzése, tárolási és feldolgozási módjait, egybevetve az ember és a korszerű számítógép által végzett műveletekkel. Foglalkozik a tanulás különböző típusainak elemzésével, valamint az ember magatartása mögött álló energetikai mechanizmusokkal 35 5. Általános lélektan 5.2 Az információ feldolgozása az emberben 9. hét 5.21 Perceptuális szerveződés Az információ feldolgozása az ember által végzett tevékenységnek szerves része. Már kisgyermekkorban nagyon fontos a különböző dolgokról és a külvilágról valamilyen

információt szerezni. Maga az információ fogalom valójában több jelentéssel bír Jelent tájékoztatást, felvilágosodást, hírközlést, valamint elektronikus úton továbbítandó hírt is. A pszichológiában legfőképpen valamilyen hírnek a feldolgozását jelenti. Ez folyamatos dolog és lényeges az életben maradáshoz minden élőlény számára. Ilyen külső információk lehetnek olyan dolgok is, amelyeket már megszoktunk, de más (egy kisgyermek) számára szokatlan lehet, ilyenek például: • a világítás • az időjárás • a tisztálkodás • a különböző környezeti hatások Ezek a befolyásoló tényezők az emberi tevékenységek magasabb szintjein is így vannak, azaz a társadalmi folyamatokról értesülni kell. Ilyen például a kognitív (megismerő) tényezők. Három fő része van az információ feldolgozásának: • elemi képesség • észlelés • érzékelés Mielőtt feldolgoznánk az információkat, előtte ki kell szűrni a

zajokat a környezetből. Az elemi képesség az azt jelenti, hogy képesek vagyunk felmérni a körülöttünk történő jelenségeket, azaz az elemi dolgokat. 36 5. Általános lélektan Az észlelés (percepció) már ennél bonyolultabb. Itt már nemcsak felmérni kell az eseményeket, hanem fel is kell fogni azokat, melyek összetettebb dolgokra is kiterjedhetnek Az érzékelés nélkül szintén nem tudna élni az ember. Az ember rendkívül fejlett perceptuális érzékkel rendelkezik A fentiekben már említett információ szerves része a perceptuális szerveződés A négy alapvető érzéki ingerközpont • a látás • a hallás • a szaglás • az ízlés A látás a prizmális ingereket fogja fel, a másik három pedig speciális "izmok" működését igényli. Fejlettségben az ember után következő perceptuális képességgel rendelkező élőlények: • a majmok (csimpánzok) • a kutyák Nekik csak egy-egy érzékszervük fejlődött

ki az egyedfejlődés során. Mindegyikük szürke világban él Az érzékeléshez tartozik még két szélsőséges fogalom • az abszolút küszöb • a relatív küszöb Abszolút küszöbnek nevezzük azt a határt, amelynél az ember még képes felismerni az ingereket. A relatív küszöb (viszonylagos) több ingernek az összehasonlításán alapszik például: • a hang (Db) • a taktilis inger (bőrön keresztül) A fájás egy érdekes dolog, amit az ember érzékelni képes. Ha például érzünk valamilyen kis fájdalmat, és eközben egy nagyobb (külső-belső) beha37 5. Általános lélektan tás éri a szervezetet, akkor a szervezet a nagyobb károsodást részesíti előnyben, és így egyszerre "csak" egy fájdalmat érzünk a kettő helyett. Az ember különleges dolgokkal is rendelkezik, például a konstanciával. A konstanciáról (konstans = állandó) beszélünk akkor, ha valamilyen már ismert dolgot tekintünk meg, majd az megjelenik a

szemnek a retináján. Akkor az ismert dolgot a konstansnak nevezzük. Minden embernek van olyan valaki ismerőse, akit már látott közelről. Ekkor az ismerős ember képe a konstans Ha az ismerőst öt méterről szemléljük, akkor kivehetők a vonások, ha viszont 300 méter távolságból fókuszálunk rá, akkor majdnem csak egy pontot látunk, és mégis tudjuk, hogy néz ki, milyenek a vonásai. Perceptuális konstanciáról beszélünk akkor, amikor a tárgyakat viszonylag változatlannak látjuk, a megvilágítás, a távolság és a helyzet eléggé módosult körülményei között is. Megkülönböztetünk alak-, hely-, nagyság- és színkonstanciát. A látás érzékszerve a szem. Belsejében nagyszámú fényérzékeny receptor található, de a felépítésében nem csupán ezek vesznek részt A szem az egyik legfontosabb érzékszervünk az egymással való érintkezésben, a legtöbb információt rajta keresztül kapjuk. Szinte minden állat érzékeli valamilyen

formában a fényt. Csak a legkisebb élőlényeknek nincs szemük, nekik viszont egész testük érzékeny a fényre. Egy amőba például visszahúzódik a fény elől Néhány más kisebb élőlény testén pigmentfoltok találhatók, melyek különösen érzékenyek a fényre. Ezek nem szemek, de azonosítják a fény jelenlétét, irányát, erősségét A rákoknak, és a rovaroknak összetett szemük van, amely sok kicsiny szemből áll. Az agyuk egy mozaikképet állít össze, feltehetően minden kis darabja a képnek egy-egy szemből érkezik. Számos állat, például az aranyhalak és a méhek a színeket is látják. Színlátásuk azonban szegényesebb a főemlősökénél Az emlősök voltak az első olyan állatok, amelyek térlátással rendelkeztek. Ez úgy alakulhatott ki, hogy a két szem látómezeje fedte egymást, így ugyanazt a tárgyat mindkét szem érzékelte. A szín a látás legfontosabb minőségi összetevője. A színekkel kapcsolatban három

jellemzőjét szokták említeni: • tónusát • telítettségét 38 5. Általános lélektan • világosságát Ezen kívül megkülönböztethetünk: • kromatikus színeket (színtartalma > 0) • akromatikus színeket (színtartalma = 0 - fehér, fekete, szürke) • komplementer színeket (megfelelő arányú keverése akromatikus színt eredményez) Egy szín hatása függ a vizsgált színt körülvevő környezet színjellegétől és a megvilágítás módjától is. Például egy szín természetes megvilágításban más tónussal jelenhet meg, mint mesterséges megvilágításban, valamint egy sötét szín világos környezetben sötétebbnek hat, mint hasonló színű környezetben. A színek ezen kívül olyan kapcsolatban is állnak egymással, hogyha a retina fényérzékenysége a hosszabb idejű exponálás alatt csökken, akkor azzal párhuzamosan nő a komplementer szín iránti érzékenysége. Ezt nevezik utóképeknek. Akkor jelentkeznek, ha az

érzékelés véget ér A színek ezen kívül hatással vannak a hő- és hidegérzetre, a térérzékelésre valamint az idegrendszerre is. A természetben az úgynevezett hideg színek dominálnak (kék és a zöld árnyalatai), melyek pihentető, nyugtató hatásúak, míg a meleg színek (vörös és sárga) a veszélyekre figyelmeztetnek. Ezt a jelenséget használják ki a közlekedési lámpa színösszeállításai is Az emberi szem működése hihetetlenül kifinomult, specializált. Néhány fontos szövetének nincs vérellátása (szaruhártya, szemlencse) A test többi részétől elszigeteltek, a működésükhöz szükséges tápanyagot az őket körülvevő folyadékból nyerik. A retina fényérzékelő receptorai, melyek a szem hátsó részén találhatók, a szemlencse által összegyűjtött sugarakat észlelik. Ez az érzékelés annyira kifinomult, hogy már egyetlen kvantum is ingerületbe hozhatja őket. A szem szerkezeti felépítésének központi része a

szemgolyó, amely falát három burok alkotja. A külső burokvédő szerepet tölt be A szemgolyó hátsó részét körülvevő fehér színű része az ínhártya, amely a szem elülső részén az átlátszó szaruhártyában folytatódik. Az ínhártya felszínéhez tapadnak a szemmozgató izmok Az elülső részen található szaruhártya teljesen átlátszó, rajta lép be a fény a szem belsejébe. Külső felszínét állandóan ned39 5. Általános lélektan vesen tartja a felső szemhéj rendszeres pislogása. A középső burok erekkel dúsan átszőtt réteg, a benne áramló vér biztosítja a szem anyagforgalmának zavartalan ellátását. Nagyobb részét maga az érhártya alkotja a bevezető verőerekkel, és a kilépő gyűjtőerekkel Elülső részén a sugártest veszi körül gyűrűalakban a szemlencsét, amelyhez lencsefüggesztő rostokkal kapcsolódik Végül a sugártest folytatása a lencse előtt látható szivárványhártya, amelynek középső kerek

nyílása a pupilla. [9] 4. ábra A szem felépítése (metszeti nézet) Minden ember találkozott már vizuális illúziókkal, gondoljunk csak arra, amikor egy vonatra várva a távolba nézünk, és a távolban a sínek összeérnek. Ilyenkor az ember nem kezd el azon gondolkozni, hogy akkor hogyan is tud ilyen síneken a vonat közlekedni. Tudományos szempontból az illúzió esetleg csak tévedés, melyet könnyű elkerülni, vagy műszerrel helyesbíteni. Az illúziók nem véletlen variációi az idegrendszernek. Sok közülük olyan tévedés, amely bizonyos rendszerességet mutat, megmérhet, és hatásosan demonstrálható 40 5. Általános lélektan A vizuális illúziókat létrehozó okok nagy része a szem működési mechanizmusában keresendő. Sok megszokott illúzió már fel sem tűnik, mert tudatunkban van egy olyan beépített skála, mely a téves észlelést korrigálja. Az optikai csalódások gyakori kísérőjelensége egyfajta zavartság, ami abból

ered, hogy az inger különböző, egymástól független agyi receptorrendszerek között diszharmónia lép fel. Sok észlelési illúzió nem több mint puszta tévedés Szemünk és agyunk együttesen szolgáltat részletes információkat a kézzel el nem érhető tárgyakról[8] Önálló feladat: A reakcióidő mérése. A vizsgálatot az oktatási program felhasználásával, három vizsgált személlyel kell végezni. A vizsgálat jegyzőkönyvében rögzíteni kell a vizsgálat körülményeit, a vizsgálandó személyek jellemzőit és hozzáállását A vizsgálat eredményeit egy táblázatba rendezve, nyomtatott formában kell leadni. 41 5. Általános lélektan 10. hét 5.22 Az emlékezet A jelenre korlátozott lét életképtelenné tenné az embert. A magasabb rendű pszichikus alkalmazkodáshoz szükségünk van arra, hogy a közvetlen megismerés útján szerzett tapasztalatainkat - a visszatükröződés eredményeként keletkezett tudati képmásokat -

rögzítsük és megőrizzük, s mindezeket részint az alaposabb, részint a további ismeretszerzés során - felhasználjuk. Az ember az emlékezés révén teremt kapcsolatot a múlt és a jelen tapasztalatai között. Az emlékezeti tevékenység biztosítja tehát megismerésünk és pszichikumunk működésének folyamatosságát. Egyaránt fontos szerepe van a közvetlen és a közvetett tapasztalatszerzésben, nélküle ugyanis nem valósulhatna meg az érzékelés-észlelés, de a gondolkodás sem. Ismereteink ugyanis nemcsak eredményei, hanem eszközei - előfeltételei - is az újabb megismerésnek; ahhoz, hogy ezt a szerepüket betölthessék, be kell vésnünk, meg kell őriznünk, és szükség esetén fel kell idéznünk őket. Mint láthattuk az emlékezés folyamata az embert körülvevő világra, az embert érő hatásokra épül. Ezek a hatások, érzékleti képek alakulnak át emlékképekké, amelyek aztán a későbbiekben vagy élénken, vagy halványan jelen

vannak tudatunkban, és amelyekre vissza tudunk emlékezni. A visszaemlékezés, mint ahogy az emlékezés is, több folyamatból áll Ez a felismerés és a felidézés, ugyanakkor nem lehetne visszaemlékezés anélkül, hogy valamit ne rögzítenénk tudatunkba. Ennek alapján az emlékezést felépítő három fő folyamata: • a bevésés (rögzítés) • a felismerés • a felidézés Az emlékezés fajtáit aszerint különböztetjük meg, hogy mi vésődik be, vagy idéződik fel. A felidézés vonatkozhat mozgásokra vagy cselekvésekre, s akkor szokások és készségek képződésében fejeződik ki. Ennek megfelelően az emlékezés következő fajtáit különböztetjük meg: 42 5. Általános lélektan • motorikus emlékezés (szokások és mozgási készségek képződésében fejeződik ki) • képszerű emlékezés (érzéki benyomásokon alapuló, pl. valamely ember arcvonásainak a megjegyzése, felidézése) • értelmi-logikai emlékezés (szóbeli

jellegű, logikai összefüggéseket megragadó) • emocionális emlékezés (érzelmek felidéződésében megnyilvánuló) Az emlékezés fajtái között aszerint is különbséget teszünk, hogy milyen módon megy végbe a bevésés. A tevékenység jellegétől függően megkülönböztetünk önkéntelen és tudatos emlékezést, és a bevésés módjától függően pedig mechanikus és értelmes bevésést. Az emlékezés szintjeiként a következőket jelölhetjük meg, megkülönböztetve azokat annak fajtáitól: • elemi folyamatok, amikor a múltbeli felidézett adatai nem tudatosulnak a múlthoz való viszonyunkban, mint annak felidézése • a múltbeli tapasztalat olyan felidézése, amely tudatosul a múlthoz való viszonyban, mint annak felidézése (Radnai) Az emberi emlékezet egy sor többé-kevésbé kifejezett tipológiai sajátosságot mutat. Az emlékezési típusok első megkülönböztetése azzal függ össze, hogy melyik szenzoros terület szolgáltat

legjobb alapot a felidézés számára. Egyes emberek jobban rögzítik a látási mások a hallási, ismét mások a mozgási adatokat Tiszta típusok ritkán fordulnak elő, leggyakoribb: • a vizuális motorikus • a motorikus auditív • az auditív vizuális vegyes emlékezési típusok Az emlékezés megkülönböztethető a legjobban bevésődő anyag jellege szerint is. Például jó színemlékezés párosulhat rossz számemlékezettel és fordítva. Az emlékezést továbbá megkülönböztetjük az embereknél: 43 5. Általános lélektan • bevésés gyorsasága • tartóssága vagy szilárdsága • a bevésendő anyag mennyisége vagy terjedelme • pontossága Az emlékezés típusairól szólva fontos figyelembe venni, hogy a bevésés folyamatainak sajátosságai attól függnek, ki és mit vés be, az adott személyiségnek ahhoz való konkrét viszonyától, amit be kell vésni. Az emberek többségénél tehát az emlékezetfajták keverednek, sokuknál

azonban egy típus uralkodik. Egyeseknek például nagyszerű motoros emlékezetük van, ami a mozgási készségek alapja. Remekül illik a kezükbe bármilyen hangszer, könnyedén megtanulják a sportgyakorlatokat. A szavakat úgy jegyzik meg, hogy néhányszor elismétlik magukban. A tapintási emlékezet valamennyiünkben gyöngén fejlett. Természetesen "elemi" tárgyakat, például tollat, ceruzát vagy egy könyvet a legtöbb ember felismer becsukott szemmel is, de nehezebb feladatokra már csak kevesen képesek Ezt a fajta emlékezetet is lehet - sok gyakorlással - magas fokra fejleszteni. Ilyen lehet például a vakok tapintási emlékezete Sok embernél a hallási emlékezet található meg magas fokon. Erről Szergej Ivanov így vélekedik: „Azok az emberek, akiknél a hallási típusú emlékezet van túlsúlyban, jobb szeretnek egyszer hallani, mint akár százszor látni valamit.” Függetlenül attól, hogy látási vagy hallási emlékezet jellemzőbb-e

inkább valakire, hogy a tárgyak alakját vagy színét idézi fel könnyebben, a történetekre részletesen emlékszik vagy vonásaiban, minden benyomás két fázison megy keresztül: rövid idejű és tartós emlékezet fázisán. Rövid idejű, közvetlen emlékezetünkben mindig az éppen lezajlott beszélgetés, elkészített feladat, megtekintett előadás részletei élnek. Néhány óra elteltével azonban ezek a részletek halványodni kezdenek, általános benyomássá állnak össze. Ha pedig az esemény teljesen hétköznapi volt, semmi sem tette nevezetessé, akkor nem hagy semmi nyomot. 44 5. Általános lélektan E kettős folyamat-elmélet legkézenfekvőbb bizonyítéka az agyi sérülések által okozott emlékezetvesztés, az amnézia jelenség. Az emlékezés esetén nemcsak amnéziáról, hanem emlékezési zavarokról is beszélhetünk Az emlékezés zavarait három részre szokták felosztani: • hypermnéziára • hypomnéziára • paraimnéziára

Hypermnézián az egyes emlékképek palalogikus élessé válását értik. A hypermnézia esetei bizonyítják, hogy a felejteni tudás néha ugyanolyan fontos, mint az emlékezetben tartás. Hypomnézián általában az emlékezet gyengülését értik. Amikor élesen kifejezett jelleget ölt és többé-kevésbé határozott tartalmakra, meghatározott időszakaszokra vagy tárgyak meghatározott kategóriáira vonatkozik - amnéziáról beszélünk. Paramnézián a sajátosan emlékezési csalódásokat értik. Ide tartozik, a már látott illúziója. Soha nem látott tárgyak kissé furcsáknak, homályosaknak, de már látottnak tűnnek. Bergson - idézi Rubinstein 1967-ben - megkísérelte e jelenséget úgy magyarázni, mint a jelen emlékét. Fáradtság állapotában, amikor meggyengült a cselekvési beállítódás, a tárgy felidézett képe csaknem egyidejűleg jelenik meg annak észlelésével: a tárgy ezért már ismerősnek tűnik. A cselekvési beállítódás

ilyen meggyengülésével magyarázható magának az észlelésnek ezen csalódásokban megfigyelhető látomásszerű ködös jellege. Bergson azt a következtetést vonja le, hogy ha nem lennének olyan lények, akik koncentrálódnak a cselekvésben, minden úgy tűnne, mint a már látott illúziójakor: régtől ismerősnek. A felismerés összetettsége visszatükröződik a zavarainak összetett formáiban A gnózia a felismerés olyan zavara, mely az észlelés és az emlékezés igen szoros kapcsolatából kifolyólag egyidejűleg az észlelésnek és az emlékezésnek is zavara. A felismerés legfontosabb zavarai az optikoagnosztikus zavarok. Ezeket a következőképpen osztjuk fel: 45 5. Általános lélektan • konkrét tárggyal vagy események és ezek ábrázolásai iránti zavar • szóvakságra vagy optikai afázia • mértani-optikai agnóziára (a térben való tájékozódás zavara) Az első csoportba a lelki vakság tartozik, az egyes tárgyak

felismerésének zavara, a beteg nem ismeri fel ezeket a tárgyakat, holott a látási érzékletei teljesen rendben vannak. A második csoportba tartozik a szóvakság - alexia - a betűk, szavak és mondatok felismerésének zavara. A tárgyi agnóziától eltérően itt a jelképek, jelek agnóziájáról van szó. Azonban a két forma közelít egymáshoz, mert a lelki vakság esetén megfigyelhető zavarhoz hasonlóan, amikor a beteg helyesen különbözteti meg a tárgyak nagyságát, formáját, színét és mégsem ismeri fel a tárgyat, ugyanúgy ebben az esetben is a nyilvánvalóan a tárgy jelentése felismerésének sérüléséről van szó. A harmadik csoportba a látható tárgyak vagy térbeli szituációk körvonalainak felismerésével kapcsolatos zavarok tartoznak. Például a beteg felismeri a tárgyakat, de azok egyes részeit képtelen nem. Képtelen felismeri például egy állat képét, de nem tudja megmutatni annak a fejét. Az emlékezet alapjait biológiai

tényezők határozzák meg, ez az RNS. Az RNS rendkívül összetett szerves anyag, ami nagy mennyiségben található meg az ideg- és az izomsejtekben. Az RNS működése az információtárolásakor a következőképpen megy végbe: az idegsejtekbe érkező ingereket befogadja, ennek hatására változik az RNS tartalma (gyenge az elektromos inger a változás azonban nagyon nagy). A tárolt információt képes valahova továbbítani Az információ tárolása a központi idegrendszerben történik. Körülbelül 8-10 millió sejt, mely a vizuális euformáció túlnyomó részét az acciptetális régiókban tárolja. Ha pl a tarkón egy jelentősebb sebet kapunk, akkor a vizuális információ jelentős része megszűnik. A kis- és finom mozgásokat a prenatarius zónában a fej közepén, kb. a csont alatt 2-3 cm-rel tároljuk Van egy ún. beépített elektróda, amellyel az agyállományt közvetlenül tudjuk ingerekkel befolyásolni Az idegsejt mérete 1/100 mm, de van

ennél sokkal kisebb is. 46 5. Általános lélektan 47 5. Általános lélektan A központi idegrendszerben más-más helyen történik az információ tárolása. Eszerint az emlékezetnek több típusát különböztetjük meg Lehet rövidtávú és hosszútávú memória A rövidtávú memória terjedelme igen korlátozott, rövid időn belül igen kevés adat befogadására vagyunk képesek, pl. 10-20 mp eltelte alatt kb 7 tárgyat tudunk visszaidézni nézés után. Ugyanannyi idő alatt több tárgyra is emlékezhetünk, ha csoportosítjuk azokat. Persze a csoportok csak kicsik lehetnek (2-3 tárgy) A hosszútávú memória vagy emlékezet, melynek nincs korlátja, ott kezdődik, ahol a rövidtávúnak vége van. A hosszútávú emlékezetnek is az alapja az RNS. Emellett még különböző dolgok játszanak szerepet, mint például az interferencia és a felejtés. Az interferencia a külső tényezők valamiféle kölcsönhatása, a korábban elraktározott

jelenségeket viszonyítja. Sajnos rendszeresen elfelejtünk különböző információkat. Ennek oka lehet, hogy túl sok az információ, azaz rövidtávú az emlékezet és az információ feldolgozatlan marad. A másik oka a potenciális memóriaterjedelemben rejlik. Önálló feladat: Az Ebbinghaus féle kísérlet. A vizsgálatot három vizsgált személlyel kell végezni. A vizsgálat jegyzőkönyvében rögzíteni kell a vizsgálat körülményeit, a vizsgálandó személyek jellemzőit és hozzáállását A vizsgálat eredményeit egy táblázatba rendezve, nyomtatott formában kell leadni 48 5. Általános lélektan 11. hét 5.23 Gondolkodás, kommunikáció és intelligencia Az információ feldolgozásának legmagasabb formája a gondolkodás. Valójában a problémamegoldó magatartás a gondolkodás. A gondolkodás fő részei: • perceptuális • emlékezeti • gondolkodás A valóságban minden szakasz megtörténik, célja úgy átalakítani,

előkészíteni, hogy azt a gondolkodási szakaszon belül fel lehessen dolgozni. Van egyfajta probléma és megoldás. A probléma az adott esetben az ember életvitele szempontjából fontos kérdést, bizonyos feltételeket tartalmaz A megoldás a feltételeknek a teljesítését tartalmazza A fogalom a gondolkodás alapelve. Rendelkezünk fogalmakkal, de nem tudjuk, hogy jöttek létre, mik azok. A fogalom lépései: • megvizsgálás • osztályozás (materiális, nagyság, technológia stb.) Atkinson könyve szerint az osztályozás a gondolkodás alapja. Egy másik fontos dolog az általánosítás (generalizáció), melynek két része van: • az indukció (következtetéseket vezetjük le) • a redukció (általános ismeretek konkretizálása) A problémák megoldásához vezet el két folyamat. Az egyik az analízis (elemzés), a legkisebb - tovább már nem bontható - elem az udvariasság. A második a szintézis, melynél az invariáns elemekből összerakhatjuk a

megoldást. A megoldást megkapjuk vizuális és verbális úton Jelentős különbség van e két fajta tulajdonságokkal rendelkező emberek között. Az agynak az elektromos potenciáját EEG-vel lehet mérni. Idegen nyelv tanulása is könynyebb például vizuális módon 49 5. Általános lélektan A beszédnél nagyon fontos az artikuláció, ami a gondolkodástól különbözteti meg. A nyelv a kommunikációs rendszer Szókészlet terén az európai nyelvek a fejlettebbek (pl. magyar, olasz) Persze van kicsi szókészletű nyelv is (1200-1400 szó). Nagyjaink közül néhánynak a szókészlete (megközelítő értékek): • Arany János 12000 szó • Shakespeare 12-14000 szó Az indiánok szókészlete 150-170 szó. A nyelvben még különböző dolgok játszanak szerepet, mint pl az itonáció Az itonáció megváltoztatja a szónak a jelentését Ilyen például a mondatközi vessző, valamint az irónia is erre épül. A döntési mechanizmus alapja a

próba-szerencse szindróma. Stratégia az, hogy a rendelkezésünkre álló eseményeket fel kell mérni, ok-oksági összefüggéseket kell keresni. GONDOLKODÁS ≠ BESZÉD Van egyfajta belső beszéd, ami nem hallható, nem hangos, nem mozgat izmokat. Az izomzat elektromos potenciájának mérésére szolgál az EMG Ezzel regisztrálhatunk akár egy V potenciált is. Az intelligencia tesztek megalkotói (Stern, Binet, Simon) azt állították, hogy az az ember intelligens, aki jól oldja meg a feladatokat. Itt persze többnyire öröklött tulajdonságokról van szó Később többféle változatot dolgozott ki Army Alfa és Army Béta, melyekben csak vizuális dolgok (képek) szerepeltek. A harmadik változata a Welcher-tesztek Az IQ teszt tartalmaz feladatokat, verbális, vizuális, cselekvési feladatokat. Önálló feladat: A gondolkodás elemzése. 9 pont, vagy 6 gyufaszál, vagy 4 háromszög feladat 50 5. Általános lélektan 12. hét 5.24 Kommunikáció A

kommunikáció fejlettsége talán az egyik legszembetűnőbb ismertetőjel bármely fajt tekintve. Ennek fejlettségi szintje határozza meg a faj "rangsorát" a természetben A kommunikáció, mint folyamat azonban nem függ a kommunikációban résztvevők "személyétől", csupán annak módszerei változnak. A kommunikáció sok helyen, sokféle jelentésben előforduló szó. Általános megközelítésben az emberek közötti viszonyok, kölcsönhatások szerveződésének eszköze, melynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik. A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el Eredeti jelentése (közöl, megad, részesít, megoszt, megbeszél, tanácskozik, közzététel, teljesítés, megadás, a gondolatok közlése a hallgatósággal) kifejezésekre vezethető vissza. Az 5 ábra a kommunikáció általános modelljét szemlélteti V2 V1 J1 J2 Visszatükröződés B

Felidézés Csatorna Kód Hír H Dekód Zaj 5. ábra A kommunikáció általános modellje (G Linder) 51 5. Általános lélektan A folytamat elemei: • adó (az üzenetátadás kezdeményezője) • enkódolás (gondolatok átformálása) • átvitel (a csatornákon történő üzenettovábbítás) • üzenet (az átadandó jelentés) • csatorna (közeg, út amin az átvitel történik) • kommunikációs klíma (személyiségre jellemző tényezők) • vétel (az üzenet "fogadása") • dekódolás (gondolatok átformálása a vevő oldaláról) • vevő (az üzenet címzettje) • visszajelzés (az üzenetre adott reakció) Az emberi kommunikáció több csatornás. A nyelvi (verbális) kommunikáció mellett igen jelentősek a nem-verbális közlési csatornák is A totális kommunikáció lényege, hogy nemcsak a szóban megfogalmazott információk, hanem az érzékszerveinkkel felfogható minden jelenség tájékoztat. A verbális csatorna

közleményei tagolt, megformált alakban, a nem-verbális csatornán áramló közlések globálisan, tagolatlan formában jutnak el a befogadó egyénhez. A közlési csatornák egymástól nem elszigetelten működnek A közvetlen emberi kommunikáció fontosabb vállfajai a beszéd, a gesztus, a mimika, a tekintet, a testmozdulatok, a testtartás, a hang, a távolságtartás az interakcióban. Az emberi érintkezésben a verbális kommunikációnak meghatározó szerepe van A nem-verbális kommunikáció csak, mint többé-kevésbé rejtett kommunikációs csatorna működik, de ugyanolyan jelcsere megy használata során végbe, mint a beszéd esetén. A nem-verbális megnyilvánulások a kommunikációs folyamat egészébe ágyazottan, azokkal együtt, s többnyire csak a beszéd kísérőjelenségeként működnek. A vokális eszközök (hangszín, tempó, hangerő stb), a vizuálisak (gesztus, mimika stb.) magát a beszédtevékenységet kísérik A magas szintű verbális

kommunikációt eredményez.[2] 52 5. Általános lélektan 5.241 Verbális kommunikáció A nyelv és a beszéd a verbális kommunikáció alapja. A nyelvi kommunikáció az érintkezés és az ismeretek megszerzésének, közvetítésének, valamint a gondolkodásnak a leghatékonyabb eszköze A verbális csatorna az ember legspecifikusabb kommunikációs módja, mindenféle információ továbbítására alkalmas. A nyelv közös jelrendszerként teszi lehetővé a kölcsönös megértést, hangolja össze viselkedésünket, cselekvéseinket. Az emberi kultúra alapja A nyelv teszi képessé az embert arra, hogy az emberiség tapasztalatait elraktározhassa, s azokhoz hozzájárulhasson. A nyelv segítségével ismerjük meg a világot, s ennek kapcsán alakul a személyiség szerkezete. A nyelv - eszköz és szabályrendszer - jellemzője, hogy az egyén számára objektív, állandó és stabil. A beszéd, miután az egyén hozza létre adott célból és helyzetben, ezért

szubjektív, egyéni, egyszeri. Eszköze a nyelv Romanson Jakobson 6 beszédfunkciót különböztet meg: • referenciális (RE) • emotív (EM) • konatív (KO) • fatikus (FA) • poétikai (PO) • metanyelvi (ME) A beszéd referenciális, megismertető funkciójáról, a világ tényeiről való tájékoztatás, az ismerettovábbítás során beszélünk. Elsősorban kijelentő mondatokban nyilvánul meg. Az emotív funkció esetén közlésünkből az érzelmi jelleg emelkedik ki, a beszéd tárgyához való érzelmi viszonyt fejezi ki. Az érzelmi telítettségű felkiáltó és óhajtó mondatokra jellemző A konatív funkcióban az akarati befolyásolás kerül előtérbe. Legtisztább megnyilvánulása a parancs, felszólítás 53 5. Általános lélektan A fatikus funkcióban a kapcsolatteremtés dominál. Elsősorban a bizonytalan gondolati tartalmat hordozó kérdő mondatok sajátossága A poétikai funkció érvényesülésekor az esztétikai hatás a cél. A

metanyelvi funkció során a nyelvi megformálásra vonatkozik a közlés. A funkciók a nyelvi közlés más-más oldalát határozzák meg, de szinte minden nyelvi üzenetben több funkció is megjelenik. A pontos artikuláció a hatékony, jól érthető beszéd fontos feltétele. A mondatban a hangsúly helyét az alábbi tényezők határozzák meg: • az értelem • az érzelem • a ritmus A hangsúly rövidebb, hosszabb szakaszokra bontja a mondatot. A beszéd ritmusát a hangsúly teremtette szakaszok kiegyenlítődése biztosítja A pontatlan, helytelen hangsúlyozás akár félreérthetővé, érthetetlenné teheti a mondanivalónkat, akárcsak a hangok elharapása. A hangerő a beszélőben lévő feszültség levezetését, valamint a befolyásolás hatékonyságának az emelését segíti. A beszédszervek izomműködésétől függ Az érzelmek és a fontos dolgok kiemelésére jól használható A hangerő mértéktelen fokozása a beszéd differenciáltságát

rontja. A hanglejtés a beszéd hangmagasságának változtatásán alapul. Az élő beszéd dallama. Szorosan kapcsolódik a hangsúlyozáshoz A beszédet kísérő minden érzelmi velejáró a hanglejtés változásában nyilvánul meg. Változásait a beszélő egyénisége, a beszédszituáció határozza meg. A beszéd gyorsaságát az egységnyi időtartam alatt kifejtett szótagok számával mérjük. Minél kevesebb idő jut a hangok képzésére, annál gyorsabb a beszéd. A magyar nyelv sajátossága, hogy viszonylag lassú A megfelelő tempó is befolyásolja a beszédet, hiszen ha túl gyors, nehezen követhető a mondanivaló, ha túl lassú, szinte elaltat. A beszéd gyorsaságát befolyásolják a beszélő pszichés sajátosságai, temperamentuma Az érzelmek nagyszerűen tükröződnek a tempóban. 54 5. Általános lélektan A szünet a beszédfolyamat fontos része. Szerepe van az érzelmi telítettség érzékeltetésében Kapcsolatban van a hangsúllyal, a

szórenddel Típusai: • belégzési szünet • hezitációs szünet • felhívási szünet • kifejező szünet Elhelyezkedése alapján: • előszünet • utószünet • szünetpár A hangszín a hang azon sajátossága, mely alapján az azonos erősségű és másságú hangok megkülönböztethetők egymástól. Az alaphang és a felhangok számának és intenzitásának aránya adja. A beszélő beszédszervei határozzák meg, de a beszélő érzelmei is befolyásolják. Az egyénre leginkább jellemző sajátosság. Árnyalati gazdagsága befolyásolja a hangsor tartalmát, jelentését. A nyelvi kommunikáció másik formája az írás. Az írás a beszélt nyelv szimbóluma. A gondolatok rögzítését, közvetítését teszi lehetővé Írásban nem támaszkodhatunk a nem-verbális jelekre. Előnye, hogy rögzített, bármikor elővehető, reprodukálható, javítható, kiegészíthető 5.242 Nem-verbális kommunikáció A nem-verbális kommunikáció fogalmát csak

az utóbbi 50-60 évben használják. Korábban ezekkel a jelenségekkel, csak mint az érzelmi kifejezés eszközeivel foglalkoztak. Az ötvenes évek óta a rendszerelmélet kialakulásával ugyanúgy a jeladás, jelcsere megnyilvánulási formájának tekintik, mint a beszédet. Owens a nem-verbális kommunikáció három szintjét különíti el: 55 5. Általános lélektan • paranyelvi (az ember érzelmi állapotára utaló beszéd közben felmerülő jelek) • nem-nyelvi (gesztusok, testtartás, mimika.) • metanyelvi (üzenetközvetítés módjára, eredményességre utaló jelek) A nem-verbális kommunikációnak nagyon nagy szerepe van a gyermek fejlődése, az interakció szabályozása, az emberek közötti viszony alakulása, a szocializáció szempontjából. A gyerek ezen keresztül tanul attitűdöket, értékeket, azonosul a felnőttek viselkedésmintáival, alakul empátiás képessége A gyerek és a felnőtt állandó kölcsönhatásban áll egymással,

akár tudatos ez, akár spontán. A gesztikulálás a test kifejezést szolgáló mozgása, a gesztus maga a taglejtés. A gesztikulálás a beszédet kísérő fej-, váll-, kar és kézmozgás Legfontosabb szerepe a beszédbeli közlés árnyalásában van Általában elmondható, hogy a hatásos gesztikuláció a csípőtől a vállig érvényesül, s csak nagyon ritkán, - erős érzelmi feszültség esetén - terjed a váll fölötti részekre Mozdulataink három csoportba oszthatók: • akaratlagos mozdulatok • akaratlan mozdulatok • reflexmozgások Csak akaratlagos mozdulatainkat irányíthatjuk tudatosan, azonban valamenynyire az akaratlan mozgásunk is ellenőrizhető. A mozgóideg-központok és a kéz között igen szoros a kapcsolat. A kéz kifinomult eszközként nagyon finom, árnyalt jelentéseket hordoz gesztusai lévén. A kézzel történő gesztusok hatásuk szempontjából lehetnek: • pozitív hatású kéztartás (felfelé fordított tenyér) • semleges

hatású kéztartás (párhuzamosan elhelyezkedő tenyér) • negatív hatású kéztartás (lefelé, vagy a partner felé fordított tenyér) 56 5. Általános lélektan A természetes gesztusok mindig megelőzik egy kicsit azt a szót, amit kísérnek. A kéz mozgásaival együtt jár az egész kar, a váll mozgása A mimika az arcizmok mozgása révén közöl információkat. Ezek részben a beszéd árnyalását szolgálják, részben önálló jelentéshordozók Jellemzik magát a beszélőt, sőt a beszédpartnerek közötti viszonyt is Az arckifejezésnek mindig alkalmazkodnia kell az elmondottakhoz Az élénk beszédet, gyors gondolatokat általában élénkebb mimika, a jellegtelen beszédet kifejezéstelenebb mimika kíséri. Az arc elsősorban az érzelmek kifejezésének színtere A szem, a szemöldök, a száj segítségével vagyunk képesek különböző érzelmek kifejezésére. Az arckifejezések nemcsak pillanatnyi hangulatunkról, hanem tartós lelki

tulajdonságainkról is árulkodnak. A tekintet az egyik legősibb kommunikációs eszköz. A személyes viszony alakításában fontos csatorna Partnerünk tekintetéből nagyon sok információ szerezhető A ránézések, a pillantás időtartamának, a szem behunyásának, a tekintet elfordításának egyaránt jelentése van Ha valakivel kapcsolatba akarunk kerülni, hosszabban rátekintünk Miután a tekintet a bensőséges emberi kapcsolatok kialakításának eszköze, helytelen használatával könnyen kerülhetünk kényelmetlen helyzetekbe. A testtartás kommunikációs lehetőségei nagyon hasonlatosak a kéz mozgásaihoz. Az emberek beszéd közbeni távolságtartásának kommunikációs jelentősége van. A kommunikáció során felvett távolságot a kulturális szabályok, az együttes cselekvés sajátosságai és a partnerhez való viszony befolyásolja. Egymástól jól elhatárolhatóan megkülönböztethetünk intim, személyes, társadalmi, nyilvános zónát,

melyek az előbb említett tényezőktől függetlenek. A megjelenés elemei - az öltözködés, a hajviselet, a kiegészítő díszek, egyenruha, jelvények - részei a nem-verbális kommunikációnak. Ezek a jelzések valami egyértelműt fejeznek ki Egy részüket tudatosan választjuk, jellemző ránk Egyéniségünkre, stílusunkra vonatkozó jelzésekként foghatjuk fel mindezt.[13] Önálló feladat: Az előző heti feladat folytatása. 57 5. Általános lélektan 13. hét 5.25 Tanulás Az embert az egész élete folyamán különböző folyamatok kísérik végig. Az egyik nagyon fontos folyamat a tanulás. A tanulás nem más, mint az új ismereteknek az elsajátítása és azok alkalmazása. A tanulás valójában egy passzív folyamat, de ezzel egyidejűleg az aktivitás legjellemzőbb formája. Minden egyszerű tanulási szituációban három tényező játszik fontos szerepet. Ezek a következők: • asszociáció • megerősítés • motiváció Az tanulás

legalapvetőbb formája, amikor asszociáció vagy kapcsolat jön létre időben és térben két esemény között. Asszociáció létrejöhet két tárgyinger között (pl. cigaretta és öngyújtó) vagy egy akció és az eredménye között (pl. egy gyógyszer bevétele és hatása között) Ezek az asszociációk állandó ismétlések következtében alakulnak ki, és szokássá válnak, melyek hasonló szituációkban többé-kevésbé automatikus választáshoz vezetnek. A megerősítés az asszociációképzés nagyon fontos tényezője. Ha az egyén valamilyen tevékenység eredményeként elégedett lesz, valószínű, hogy meg fogja ismételni a tevékenységet. A megerősítés illetve a jutalom erőssége határozza meg az asszociációerősségét a tanulás során. A motiváció a megerősítésben játszott szerepe miatt fontos tényező. A jutalom koncepciója azért merült fel, mert az egyén azért tanul meg válaszolni, hogy szükségleteit kielégítse. Ha nincs

motiváció, akkor kevés szükség van az asszociáció megtanulására. A tanulásnak általában két "főszereplője" van: • tanár • tanuló 58 5. Általános lélektan A tanulás három fő csoportját különböztetjük meg: • Klasszikus kondicionálás • Operáns kondicionálás • Utánzás 5.251 Klasszikus kondicionálás Az első a klasszikus kondicionálás, ami egyben a leggyakrabban használt forma. Ennek egyik fő eleme, a már jól ismert Pavlov kísérlete Pavlov sebész volt, aki kutyája segítségével kísérletezte ki a reflex egyik formáját. Kísérlete a kutya táplálkozásával volt kapcsolatban, mégpedig úgy, hogy valahányszor a kutyájának enni adott, a háttérben megszólalt egy kis csengettyű. Ezt a folyamatot napokon keresztül ismételte Közben sebész végzettsége révén az eb belső nyálnedveit úgy elvezette, hogy az teljesen egészséges és aktív maradt. Miközben a kutya a csengő hangját mindig az étkezés

előtt hallotta, ezért azt meg is szokta, "megtanulta". Ennek következménye az lett, hogy amikor a kutya még nem is kapott enni csak a kis csengettyűt hallotta, már akkor is megindultak az emésztőnedvei Tehát ebben az esetben a feltételes inger a csengettyű hangja, a megerősítés pedig a táplálék volt. 1905-ben Pavlov ezzel a felfedezésével korszakalkotót nyújtott. A kondicionált reflex elsajátításához legalább 25-30 alkalom kell. Ha ezután habituáció (elmaradás) következik be, akkor ezek a kialakult reflexek lassan eltűnnek. A megerősítésnek két fajtája létezik: • Negatív megerősítés (büntetés) • Pozitív megerősítés (jutalmazás) Ezek az alapelvek nem csak az állatnál, hanem az embernél is igaznak bizonyultak. 59 5. Általános lélektan 5.252 Operáns kondicionálás A tanulás másik fajtája az operáns kondicionálás. Felfedezője Skinner Abban különbözik a klasszikus kondicionálástól, hogy ez a fajta

módszer sokkal nagyobb tanulási aktivitást követel meg. Azért nevezték operáns kondicionálásnak, mert a tanulónak aktívan kell operálnia, vagyis működtetnie kell a környezet valamely részét ahhoz, hogy a tanulás létrejöjjön. Szokták még instrumentális kondicionálásnak is nevezni A kísérlet lényege abból áll, hogy egy ketrecbe (Skinner-box) - készülhet műanyagból vagy fából -, egy intelligens állatot, patkányt zárt. A boksz oldalán elhelyezett egy gombot, melynek hatására a boksz tetején egy kis táplálék hullott a ketrecbe. A patkány "kíváncsi természete” lévén a ketrecben körbe-körbe járkál és fürkészik. Miközben ágaskodik véletlenül megnyomja a gombot, és elfogyasztja a táplálékot, de ok-oksági viszony nem alakul ki. Ahhoz, hogy a patkány tudatosan is kezelni tudja a ketrecben elhelyezett gombot sok időre van szükség. Ekkor kialakul az ok-oksági viszony A mindennapi életben a reakcióink a telefon

csengése, vagy a mosópor reklámokra is az operáns kondicionálás egyik példája. Az ember nincs késztetve, hogy reagáljon, reakciója önkéntelen Az egyén tapasztalatai során megtanulta, hogy a telefon csengetésre adott válasz, a telefon felvétele, lehetőséget teremt számára olyan szükségleteket kielégíteni, mint például az információ. Az operáns kondicionálás felhasználható a magatartás alakítására is megfelelő megerősítéssel. A pozitívan megerősített magatartás célorientált, a negatív megerősítés pedig arra irányul, hogy valamilyen szituációt vagy eseményt elkerüljünk. 5.253 Utánzás A harmadik fajta tanulási módszer az utánzás. A legtöbb emberi viselkedés utánzó jellegű Különösen szembetűnő ez a gyermekkorban A kisgyermek utánzással sajátítja el a beszédet, az eszközök használatát, a különböző viselkedésformákat A gyermek utánozza szüleit, testvéreit, később kortársait, tanítóit, film- vagy

regényhősöket, sportoló vagy zenész eszményké60 5. Általános lélektan peket. De a felnőttek életében is gyakorta fellelhető az utánzás - például a modor, az öltözködés vagy más szokások terén. Egész életüket (többnyire spontán módon) átszövi az utánzás. Az utánzás annyira általános, hogy egyes régebbi viselkedéskutatók egyenesen ösztönnek, veleszületett képességnek tekintették. Ma már tudjuk, hogy az utánzás is a tanulás egyik fajtája, amelyben a megerősítés (a jutalmazás és a büntetés) rendkívül fontos szerepet játszik, és amely szándékos és spontán módon egyaránt történhet. Az azonosulás (identifikáció) fogalma szorosan kapcsolódik az utánzáshoz, de a modellkövetésnek egy magasabb szintjéről van szó. Az azonosulásnál az egyén kiválaszt egy neki megfelelő modellt, s megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy. Míg az egyszerű utánzásnál csak bizonyos helyzetekben előforduló

sikeres viselkedésmintákat vesz át az egyén, az identifikációnál "bensőleg" is idomul a modellhez. Itt nem a sikeres viselkedés a cél, hanem a modellül választott személyhez fűződő viszony fenntartása. Az utánzás történhet: • primitív (közönséges) úton • mechanikus úton Mindháromfajta tanulási módszerre jellemző, hogy büntetés és jutalmazás nélkül a tanulás nem lesz túl eredményes. Azaz meg kell adni a tanulás örömét, élményét és akkor lesz igazán hatásos. Önálló feladat: Egy kérdőív összeállítása. 61 5. Általános lélektan 14. hét 5.26 Szükségletek és motívumok 5.261 Az alapvető motívumok rendszere A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom. Beletartozik minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényező A motiváció erősségétől függően változik az általa kiváltott aktivitás mértéke, a tevékenység szervezettsége és hatékonysága is A motiváció, mint

gyűjtőfogalom egyben a motívumok összességét is jelenti A motívum maga cselekvésre késztető belső tényező (indíték, vágy, igény, késztetés, szükséglet, stb.) A motiváció ezen motívumoknak az egymásra épülésével, szerveződésével jön létre Motívumok szintjei: • elsődleges (biológiai) motívum • magasabb rendű (társadalmi) motívum A biológiai eredetű motívumok, amelyek szorosan hozzákapcsolódnak a szervezet élettani folyamataihoz. Ilyenek például az éhség-, szomjúságérzet Mindezek mellet az egyéni élet során, tanulás útján sajátítunk el magasabb rendű, társadalmi eredetű motívumokat, melyekben a külső ösztönző hatás a belső, biológiai késztetésekkel együtt szabja meg a viselkedés irányát, formáját. Az alapvető motívumok a következőképpen osztályozhatóak: • szükségletek • homeosztatikus késztetések • drive • érzelmek • vágy 62 5. Általános lélektan A szükséglet

elsősorban fiziológiai folyamatokra utaló kifejezés. Olyan hiányállapotot jelöl a szervezetben, amely tartósabb fennállása esetén károsodást okoz, vagy az életet veszélyezteti (pl. táplálékhiány) Ez az állapot, melynek vetülete a szükségérzet (pl. éhség), olyan cselekvésre késztet, amely a hiány megszűntetéséhez vezet (pl. táplálékkeresés) Homeosztatikus késztetésnek nevezzük a belső állandóságot, egyensúlyt biztosító folyamatot. Ezalatt azt értjük, hogy a szervezet belső nedvei, kémiai összetételének (pl.: vércukorszint) viszonylag állandó szinten kell maradniuk, mert az ettől való eltérés veszélyezteti az életet A drive (ejtsd: drájv) a viselkedés motorja, ösztönző ereje. A drive akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot jelentkezik, s azt belső, automatikus szabályzással már nem lehet kielégíteni. A drive tehát olyan speciális viselkedésre késztet, amely ezt a szükséglelet csökkenti Az

érzelmek és a motiváció közös tőből származik, de ezt egy következő fejezet taglalja. Ha kapcsolat jön létre valamely késztetés és annak kielégítésére szolgáló tárgy vagy helyzet között, az ilyen tárgy vagy helyzet iránt különös fogékonyságot mutat. A motiváció fejlődése során szélesedik azoknak a tárgyaknak illetve helyzeteknek a köre, amelyekre vágyunk, amelyek célként szerepelhetnek letünkben[2] A faj fenntartása érdekében nélkülözhetetlen még a szexualitás is. 5.262 A Maslow-féle elemzés Abraham Maslow-t először a behaviorizmus vonzotta, és a főemlősök szexualitásával végzett vizsgálatokat. Később kidolgozott egy saját pszichoanalízis tanulmányt, melyben a motivációt helyezte központi kérdéssé Elmélete szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, mely az alapvető biológiai szükségletektől azon komplexebb pszichológiai motívumokig terjed, melyek csak akkor vállnak fontossá, ha az

alapvető szükségletek már kielégülést nyertek. A Maslow szükséglethierarchiát a 6 ábra szemlélteti[2] 63 5. Általános lélektan 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 6. ábra A Maslow-féle szükséglethierarchia A hierarchia hét szintje: 1. Önmegvalósítási szükségletek: az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása 2. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség 3. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni 4. A megbecsülés szükséglete: teljesíteni, kompetensnek és elnyerni mások tiszteletét és elismerését 5. A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni 6. Biztonsági szükségletek: biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni 7. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, stb Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak. Amikor nehéz élelemhez jutni és

biztonságot teremteni, ezen szükségletek kielégítése határozza meg a személy cselekedeteit, és a magasabb szintű motívumoknak kevés a jelentősége Az egyén csak akkor lesz képes esztétikai és intellektuális érdeklődésére időt és energiát szentelni, amikor alapvető szükségletei könnyen kielégíthetők. A legmagasabb szintű motívum az ön64 5. Általános lélektan megvalósítás, mely csak azt követően elégíthető ki, hogy minden más szükséglet kielégülést nyert. Maslow az önmegvalósító emberek vizsgálatát tűzte ki célként maga elé. Az önmegvalósító emberek azok, akik saját lehetőségeiket rendkívüli módon ki tudták használni. Sok ember megéli az önmegvalósítás élményét, melyeket Maslow csúcsélménynek nevezett. A csúcsélmény egy olyan élmény, melyet boldogság és kielégültség jellemez. Valójában a tökély és a cél elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem éncentrikus

állapota. A csúcsélmények változó intenzitással és különböző formában jelennek meg Lehet például kreatív tevékenység, a természetben való gyönyörködés, másokkal való intim kapcsolat, szülői élmény vagy éppen a sportolás öröme. Az önmegvalósítók jellemző tulajdonságaik: • A valóságot gyakorlatiasan észlelik, és jól tűrik a bizonytalanságot. • Olyannak fogadják el magukat és másokat, amilyenek. • Spontán módon gondolkodnak és viselkednek. • Inkábba a problémákra, mint önmagukra összpontosítanak. • Jó humorérzékük van. • Kreatívak. • Törődnek az emberiség jóllétével. • Mélyen átélik az élet alapélményeit. • Erős és kielégítő kapcsolatokat alakítanak ki inkább kevés, mint sok emberrel. Önálló feladat: Egy kérdőív összeállítása. 65 5. Általános lélektan 15. hét 5.27 Emociok Az emocio (érzelem) és a motiváció közös tőből származnak, ugyanis mindkettő

valamilyen irányba "kimozdítanak" minket. Az érzelmek közül az egyik összetevő a testi reakció. Az érzelmek, hasonlóan a drive-okhoz, belső késtetésként, cselekvések kiváltóiként működnek. Érzelmeink azonban komplexebbek, differenciáltabbak, mint a drive-ok, és egészen magasrendű, tanult változataik is előfordulhatnak, például esztétikai vagy erkölcsi érzelmek. Az érzelmeink keletkezésében a környezeti tényezők játszanak fontos szerepet. Az érzelmek értékelő, minősítő lelki jelenségek. Jelzik a szervezetünket érő ingerek pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros hatását. A legalapvetőbb érzelemfajták, a testi öröm és a fájdalom érzése. Ezek az úgynevezett primer érzelmek, melyek arra indítanak, hogy kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél tovább fenntartsuk, illetve a kellemetlen, káros hatásokat megszűntessük. A testi öröm és fájdalom érzése az ember vele született tulajdonsága. A

magasabb rendű érzelmek viszont a tapasztalás, tanulás során alakulnak ki. Tapasztaljuk, hogy a tárgyak, jelenségek, személyek hogyan szerepelnek életünkben, s ennek megfelelően negatív vagy pozitív érzelmek alakulnak ki velünk szemben. A félelem is egy tapasztaláson alapuló érzelem. Félelem esetén előrevetítjük a fájdalmat vagy más negatív érzést, amelyet a veszélyhelyzet jelez számunkra. A félelem, bár átélése mindig kellemetlen az egyén számára, nagy jelentőséggel bír, mert a veszély elkerülésére késztet (mozgósítja a szervezet energiatartalékait, meggyorsítja a védekezést, fokozhatja a koncentrációt). A félelemérzésnek két fajtája létezik: • konkrét félelem • szimbolikus félelem 66 5. Általános lélektan A félelemmel rokon érzelem a szorongás. A szorongás tartóssá vált félelemérzés, mely legtöbbször a veszélyhelyzet elmúltával sem szűnik meg. A kiváltó ok nem olyan közvetlen, mint a

félelemnél, hanem közvetett és távoli, olykor már a szorongó személy sem tudja miért szorong. A szorongás, ha ilyen tartós, sajnos személyiséggé vállhat. A szorongás jellegzetesen megváltoztatja a viselkedést: • visszahúzódás • félénkség • a kezdeményezés hiánya Tünetei lehetnek: • körömrágás • pirulás • dadogás • izzadás • gyomorfekély Bizonyos enyhe mértékű szorongás bizonytalansági helyzetekben (pl. vizsga, verseny) indokolt és motiváló hatásánál fogva hasznos is. Ilyenkor beszélünk facilitáló szorongásról, amely növeli a teljesítményszintet A túlzottan felerősödött vagy hosszan tartó szorongás mindenképpen káros és teljesítményromboló hatású Ez az ún debilizáló szorongás Érzelmeink asszociálódhatnak is egymáshoz. Így egy-egy sajátosan fellépő érzelem esetében utóbb már igen nehéz megmondanunk, mi is kelltette fel azt. A gondolataink is lehetnek érzelmeink kiváltói Az

érzelmek átszövik egész életünket, és sajátos motivációként alakítják viselkedésünket. Az érzelmek motiváló hatását valamennyien jól ismerjük közvetlen tapasztalatunkból. A gyenge érzelmek nem, vagy alig befolyásolják a viselkedésünket, míg az intenzív érzelmek befolyásoló hatása igen erős Szerelem vagy gyűlölet, szenvedély vagy utálat - meghatározója lehet egész tevékenységünknek, akár egy életen át. A túl heves érzelmek gátlói, fékezői lehetnek a viselkedésnek. 67 5. Általános lélektan Az erős vizsgafeszültség "leblokkolhatja" a diákot úgy, hogy meg sem tud szólalni. A félelem, a pánik dermesztő hatású lehet - a veszélyhelyzetben lévő ember képtelen elmenekülni, vagy teljesen ésszerűtlenül cselekszik. Az agresszió általában a haragra adott tipikus reakció, habár más okok is előidézhetik (pl. önértékelés elvesztése, másik személy becstelen viselkedése) A korai pszichoanalitikus

elmélet szerint az agresszió frusztráció által kiváltott drive. A szociális tanuláselmélet szerint tanult válasz A megfigyeléses tanulás jelentőségét hangsúlyozza Az alapvető motívumok tulajdonságaival rendelkezik: energizálja a viselkedést, és mindaddig fennmarad, amíg a célját el nem éri, a veleszületett reakcióhoz hasonlóan. Az agresszión olyan viselkedést értünk, amely szándékosan sért egy másik embert, vagy rombol tárgyakat. A szándék a kulcsfogalom A szociális tanuláselmélet azt állítja, hogy az agresszió megfigyeléssel és utánzással tanulható, és minél gyakrabban megerősítik, annál nagyobb valószínűséggel jelenik meg. A személy, akit célja elérésében akadályoznak, kellemetlen emocionális arousalt él át. Ez az arousal különböző válaszokat válthat ki, amelyek attól függnek, hogy a személy milyen válaszokat tanult meg használni a stresszhelyzetek leküzdésében. A frusztráció a

szükségletkielégítés akadályozása, a kudarc, a sikertelenség érzelmi vetülete. Hatására jellegzetes módon változik meg a viselkedés: agresszió (támadó viselkedés) és/vagy regresszió (viselkedésbeli visszaesés) következik be. A frusztráció leginkább azokban az emberekben vált ki agressziót, akik az ellenséges helyzetekre agresszív viselkedéssel tanultak meg válaszolni. Az agressziót alapvető drive-nak tekintő hipotézist az agresszió biológiai alapjait kimutató kutatások támasztják alá. Az embernél és más magasabb rendű emlősöknél az agresszív viselkedés kérgi ellenőrzés alatt áll, így inkább befolyásolják a múltbéli tapasztalatok és a társas hatások. A férfiaknál a tesztoszterinszint tehető felelőssé az agresszív viselkedésért. 68 5. Általános lélektan Ösztönzésében számos társadalmi tényező is szerepet játszik, mint például: • a szegénység • a túlnépesedés • a rendőri

intézkedések • egyes kulturális csoportok sajátos értékei • stb. Az adatok szerint az agresszió vagy növeli az elkövetkező agresszív viselkedéseket, vagy azonos szinten tartja őket. Önálló feladat: Egy kérdőív összeállítása. 69 Ellenőrző kérdések Ellenőrző kérdések 1. Mivel foglalkozik az általános lélektan? 2. Mit jelent a pszichológiában a perceptuális szó? 3. Sorolja fel az érzékelés alapvető ingerközpontjait! 4. Mit nevezünk abszolút küszöbnek? 5. Melyek a perceptuális konstanciák? 6. Sorolja fel az emlékezetet felépítő fő folyamatokat! 7. Nevezze meg az emlékezés fajtáit! 8. Sorolja fel az emlékezés típusait! 9. Melyek az emlékezési zavarok fő csoportjai? 10. Mire szolgál az RNS? 11. Mik a rövidtávú memória jellemzői? 12. Melyek a gondolkodás fő részei? 13. Mi a döntési mechanizmus alapja? 14. Magyarázza meg a kommunikáció fogalmát! 15. Rajzolja fel a kommunikáció

általános modelljét! 16. Milyen csatornái vannak az emberi kommunikációnak? 17. Mi a verbális kommunikáció alapja? 18. Mit tud a beszédről? 19. Milyen a metanyelvi közlés? 20. Melyek a nem-verbális kommunikáció szintjei? 21. Magyarázza meg mi az a mimika! 22. Definiálja a tanulás fogalmát! 23. Fejtse ki a klasszikus kondicionálás lényegét! 24. Hasonlítsa össze az utánzást az azonosulással! 25. Melyek az alapvető motívum? 26. Mit jelent az önmegvalósítás Maslow szerint? 27. Milyen jelei vannak a szorongásnak? 70 6. A tanulást segítő szoftverek 6. A TANULÁST SEGÍTŐ SZOFTVEREK A tanulást segítő szoftverek az ME-DFK saját tulajdonát képezik, melyet az évek során szorgalmas informatikus hallgatók készítettek. Jelenleg két ilyen program áll rendelkezésre, mely segít elmélyülni a tanulásban, de ezen dolgozattal egyidőben készül egy harmadik - hallással kapcsolatos oktatóprogram is. A programok megtalálhatók az iskolai

hálózaton és szabadon és minden hallgató számára hozzáférhetőek Az alábbi fejezetek a programok kezelésének, felépítésének rövid leírását tartalmazzák. 6.1 Látás-oktatóprogram A program hardware igénye minimum intel 486 DX típusú számítógép, melyhez 70 Mbyte szabad hely, 8 Mbyte memória, egér, és egy Svga monitor szükséges. A program Windows 31 vagy magasabb verzió Windows környzetben fut. Indítása a Windows elindítása után történik. Válasszuk a File/Run menüpontot, ahová írjuk be a program nevét, az elérési útvonallal együtt, majd nyomjuk meg az ENTER-t, vagy kattintsunk az OK gombra (pl. C:LatasLatas.exe) Ha a program indítása után kiválasztottuk a megfelelő menüpontot és rákattintottunk, akkor megjelenik az adott anyagrész. A felső sorban az éppen aktuális oldalszám, a bal oldalon egy keretben az elérhető oldalak, az oldalon található tananyaghoz tartozó képek, a szótár, valamint a kilépés nyomógombja

látható. Ezeket úgy aktivizálhatjuk, hogy az egérrel a gombra állunk, és a bal gombbal rákattintunk. Ha megnéztük az egyes ábrákat, a "Vissza a hívóhoz" nyomógombra kattintunk a bal egérgombbal. A szótár 71 6. A tanulást segítő szoftverek indításakor mindig az első oldal, az "A-E" rész jelenik meg. Ha másik idegen kifejezést kívánunk megkeresni, akkor a megfelelő részt jelölő nyomógombra kattintva elolvashatjuk a kifejezés magyarázatát. Az illúzióknál, a demonstrációknál, az ábra előtt kék színnel kiemelten jelenik meg az ábra vagy a demonstráció címe. A képet vagy demonstrációt úgy tekinthetjük meg, hogy a címre kattintunk a bal egérgombbal. A látás-oktatóprogram teljes menürendszerét (blokkséma alapján) a 7. ábra szemlélteti. Látás 1. 1.1 1.11 3. 2. 1.2 1.12 1.21 1.221 2.1 2.2 2.3 3.1 4. 5. 3.2 3.3 1.22 1.222 1.223 1.224 7. ábra A látás-oktatóprogram blokksémája

72 6. A tanulást segítő szoftverek Az egyes pontok jelentése a következő: 1. A szem 1.1 A szem morfológiája 1.11 Makroszinten 1.12 Mikroszinten 2. A szem működése 2.1 Normális működés 2.2 Kóros működés 2.3 Rövidlátás 2.4 Távollátás 2.5 Színvakság 2.6 Egyéb 3. Percepció 3.1 A percepció elmélete 3.2 Térpercepció 3.3 Színlátás 4. Vizuális illúziók 4.1 Vizuális illúziók elmélete 4.2 Vonalas illúziók 4.3 Illúzió a művészetben 5. Demonstrációk 6. Érdekességek 73 6. A tanulást segítő szoftverek 6.2 Reakció-idő oktatóprogram A reakció-idő oktatóprogram egy rendkívül egyszerű, szinte bármilyen számítógépen indítható. Futtatható a DOS operációs rendszer promptjánál (pl. C:ReakcioReakcioexe), vagy Windows parancssorból A program kezelése is rendkívül egyszerű, de egy egér szükséges hozzá. A program kezelését és kinézetét az alábbi képernyők szemléltetnek, melyek a programról

készültek. 8. ábra A reakció-idő program 1 képernyője 74 6. A tanulást segítő szoftverek 9. ábra A reakció-idő program 2 képernyője 10. ábra A reakció-idő program 3 képernyője 75 6. A tanulást segítő szoftverek 11. ábra A reakció-idő program 4 képernyője 12. ábra A reakció-idő program 5 képernyője 76 6. A tanulást segítő szoftverek 13. ábra A reakció-idő program 6 képernyője 14. ábra A reakció-idő program 7 képernyője 77 6. A tanulást segítő szoftverek 15. ábra A reakció-idő program 8 képernyője 78 7. Célok, tapasztalatok, következtetések 7. CÉLOK, TAPASZTALATOK, KÖVETKEZTETÉSEK A dolgozatom célja az volt, hogy aki elolvassa ezt a dokumentumot, az átfogó képet kapjon a Bevezetés a pszichológiába című témakörből. Nem referencia jellegre törekedtem, hiszen szinte minden témakörben vaskos kiadványok olvashatók. Legfőbb célkitűzésem az volt, hogy a főiskolánkon oktatott

tanagyagból, és óravázlatokból egy olyan modultankönyvet állítsak össze, mely minden igénynek megfelel. A pszichológia tárgyról szerzett tapasztalataimat sajnos csak hallgatóként tudom értékelni. Az oktatás folyamata szerintem rendkívül jól ki van dolgozva, értem ezalatt a házi feladatok és a gyakorlati programok adta lehetőségeket is. A hallgatónak - akarva, akaratlanul - el kell készítenie minden órajegyzet nyomtatott formátumát, mely tulajdonképpen óráról-órára való felkészülésre készteti. A gyakorlatok és a csoportos projektek formájában végzett kísérletek pedig, még a pszichológia tárgya iránt immunis hallgató számára is érdekes időtöltést jelenthetnek 79 Ábrajegyzék ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A pszichológia elhelyezkedése a tudományokban. 10 2. ábra: A pszichológia nézőpontjai. 11 3. ábra: Az idegrendszer szerveződése . 20 4. ábra: A szem felépítése (metszeti nézet) . 40 5. ábra: A

kommunikáció általános modellje (G. Linder) 50 6. ábra: A Maslow-féle szükséglethierarchia . 63 7. ábra: A látás-oktatóprogram blokksémája . 71 8. ábra: A reakció-idő program 1. képernyője 73 9. ábra: A reakció-idő program 2. képernyője 74 10. ábra: A reakció-idő program 3. képernyője 74 11. ábra: A reakció-idő program 4. képernyője 75 12. ábra: A reakció-idő program 5. képernyője 75 13. ábra: A reakció-idő program 6. képernyője 76 14. ábra: A reakció-idő program 7. képernyője 76 15. ábra: A reakció-idő program 8. képernyője 77 80 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA TA-001 TANULÁSI ÚTMUTATÓ Modulfelelős: Dr. Szegál Borisz Intézetigazgató: Dr. Kadocsa László Csoportvezető: Kelemen Gyula 1. A modul kódszáma és megnevezése 1.1 Modul címe: Bevezetés a pszichológiába 1.2 Modulkód: TA-001 2. A modul típusa 2.1 Modul típusa: 90/30 elméleti 2.2 A teljes

tanulmányi terhelés: 90 óra 2.3 A kontaktórák száma: 30 2.4 A tanulmányi (kredit) pontok száma: 3 3. A moduláris képzésben való helye Nappali tagozatos alapképzés. 1 1. számú melléklet 4. A modul célja és követelményei A tananyag két részre bontható, mégpedig a "Bevezetés a pszichológiába" és az "Általános lélektan" fejezetekre. Az első fejezetben a hallgatónak el kell sajátítani az alapvető pszichológiai fogalmakat, az emberi viselkedésre jellemző főbb törvényszerűségeket. Kellő biztonsággal kell eligazodni a pszichológiai szakirodalomban, megtalálni a felmerülő problémák megoldásához szükséges forrásokat és felismerni a pszichológiai tudás legitim korlátait, alkalmazásának főbb területeit A második fejezetben a fő célkitűzés a hallgató megismertetése a viselkedés általános, invariáns elemeivel, amelyekből felépül az ember bonyolult, összetett magatartása. Tudnia kell mit

jelent az, hogy általános lélektan El kell sajátítania az információ feldolgozásának főbb mechanizmusait, a kognitív és emocionális folyamatok főbb jellemzőit. Elvárásként fogalmazható meg az is, hogy a hallgatónak meg kell ismerni az alapvető általános pszichológiai fogalmakat és az emberi viselkedésre jellemző törvényszerűségeket. 5. Előfeltétel Pszichológiai előfeltételre nincsen szükség, viszont legalább alapfokú számítástechnikai tudásra igen. A magasabb szintű számítástechnikai ismeretek elősegítik az önállóan elvégezendő gyakorlatok és kísérletek megtervezését és kivitelezését 2 1. számú melléklet 6. Tartalmi strukturális áttekintés 6.1 Bevezetés a pszichológiába 6.11 Általános bevezetés [1 hét] A pszichológiai modulok általános áttekintése, a TA-001 rövid ismertetése. A kontaktórákkal és az önálló foglalkozásokkal kapcsolatos tudnivalók ismertetése. A követelményrendszer

bemutatása A pszichológia tárgya és területei. Pszichológiai kutatás, elmélet és gyakorlat A pszichológiai kutatás és a pszichológiai elméletalkotás összefüggése, összefonódása a pszichológiai gyakorlattal. Alkalmazott lélektan A pszichológia története A tudományos pszichológia egyik legnagyobb egyénisége, Hermann Ebbinghaus megjegyezte, hogy a pszichológiának nagyon hosszú múltja van, de nagyon rövid története Mióta tudomány a pszichológia és milyen körülmények közt jött létre? Mi magyarázza a különböző felfogások és iskolák keletkezését? 6.12 A pszichológia módszertan [2 hét] Minden tudomány többé-kevésbé meghatározott, eredeti módszerekkel rendelkezik. A pszichológia más tudományokhoz hasonlóan, akkor vált tudománnyá, amikor kifejlesztette a pszichológiai módszertant. Pszichológia, statisztika és számítástechnika. A pszichológiai ismeretek jelentős része statisztikai adatokra támaszkodik A

pszichológusok kiemelkedő szerepet játszottak a matematikai statisztika megalapozásában Pszichológiai alapfogalmak, azaz az ún fogalmi apparátus, vagyis azon fogalmak és kifejezések összessége, amelyek a tudományág eddigi eredményeit, elméleteit és felfogásait tükrözik leginkább. Magatartás és tevékenység 3 1. számú melléklet 6.13 A magatartás meghatározói [3 hét] Biológiai meghatározók. A biológiai meghatározók hatása a szervezet különböző szervein és rendszerein keresztül érvényesül. A központi idegrendszer Minden olyan tényező, amely befolyásolja a központi idegrendszer fejlődését, vagy működését módosíthatja az ember magatartását is. Hormonális működés Közvetlenül befolyásolják a magatartást a központi idegrendszerrel szorosan összefüggő endokrin rendszerek A belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok lényegében meghatározzák a magatartás több típusát, pl. a szexualitást A

magatartás genetikai alapjai Az öröklött vagy örökölhető tulajdonságok kérdése a tudomány legrégibb kérdései közé sorolható. Vajon öröklődik-e a tehetség, vagy éppen a bűnözői hajlam? 6.14 A magatartás meghatározói [4 hét] Szociális (környezeti) meghatározók. A szociális környezet Az ember magatartására gyakorolt szociális hatások súlya annyira nagy és annyira egyértelmű, hogy számos pszichológiai elmélet kizárólag a környezeti hatásokban keresi a magatartás valódi meghatározóit. Mit nevezünk környezetnek és szociális környezetnek? Része-e a szociális környezetnek a család, az óvoda, egy baráti kör vagy a vállalat? Milyen formában érvényesíti a környezet befolyását? Mi a szocializáció? Miért kell beilleszkedni az embernek a társadalomba, és mennyire sikeres ez a folyamat? Önálló feladat: A magatartást befolyásoló szociális tényezők vázlatának elkészítése nyomtatott formában. 4 1.

számú melléklet 6.15 A pszichés jelenségek osztályozása [5 hét] Kognitív (megismerő), érzelmi és szociális folyamatok. Az információ feldolgozása az emberben. A kognitív folyamatok elemzéséhez felhasználhatjuk az ember által végzett információ feldolgozásának modelljét Megkülönböztethetőek az információ észlelését, tárolását, feldolgozását és továbbítását biztosító funkciók Önálló feladat: A kognitív jelenségek vázlatának elkészítése nyomtatott formában. 6.16 A pszichés jelenségek osztályozása [6 hét] Az érzelmek ill. emocionális reakciók szerepét és jelentőségét számos elmélet és felfogás alapján érzékeltethetjük. A szorongás, a félelem, a harag Az egyén részvétele a társadalmi életben, a szociális interakció jellemzői Szociális, proszociális és antiszociális magatartás Önálló feladat: Az emocionális és a szociális jelenségek vázlatának elkészítése nyomtatott formában. 5

1. számú melléklet 6.17 Az egyéni különbségek értelmezése [7 hét] Az átlag, a norma, a normától való eltérés, a magatartási zavar fogalma. Az egyéni különbségek értelmezése Az egyéni különbségekért felelős biológiai és szociális tényezők. Az egyéni különbségek megnyilvánulása a kognitív és emocionális jelenségekben. Az átlag és a norma, a normális és az átlagos teljesítmény. A normától való eltérés A teljesítmény elemzése és értelmezése a kognitív folyamtokban, az érzelmi életben és a szociális interakciókban. A magatartási zavar fogalma A zavarok osztályozása A beteg elme, a pszichodiagnosztika és pszichoterápia. Az antiszociális életmód, bűn és büntetés. Önálló feladat: Esszé készítése az elmebetegségekről. 6 1. számú melléklet 6.2 Általános lélektan 6.21 Általános bevezetés [8 hét] A pszichológia speciális területeitől eltérően az általános lélektan elsősorban a

magatartás invariáns elemeit tanulmányozza. Az általános lélektan a pszichológia legrégebbi és sok vonatkozásban igen tudatosan kutatott területe. Központi kérdése a kognitív folyamatok elemzése Ebben nagyon fontos a központi idegrendszer, az érzékszervek és a mozgást biztosító szervek működésének ismerete. Ennek megfelelően kifejlődött a pszichofiziológia, a lélektan és az élettan határterülete, gyakran ezt a tudományágat az általános lélektan részének tekintik. A fejezet négy részből áll Az első a bevezetés, amely megismerteti a hallgatót az általános lélektan alapfogalmaival. Ezután áttérünk az ember által végzett kognitív tevékenység bemutatására, az információ megszerzése, tárolása és feldolgozása módjainak ismertetésére és elemzésére, egybevetve az ember és a korszerű számítógép által végzett műveleteket. E rész az egész fejezet központi eleme A harmadik rész a tanulás különböző

típusainak elemzésével foglalkozik A fejezet záró részében pedig áttekintjük az ember magatartása mögött álló energetikai mechanizmusokat - biológiai és szociális szükségleteket, motívumokat és érzelmeket. A témakör áttekintése, hogyan végezzük az előirt gyakorlatokat. Az általános lélektan által tanulmányozott jelenségek. A kísérleti pszichológiai módszertan. Általános lélektani alapfogalmak Az általános lélektan rövid története. 7 1. számú melléklet 6.22 Az információ feldolgozása az emberben: Perceptuális szerveződés [9 hét] Érzékelés és érzékenység, a környezeti változások érzékelésének fontossága. Abszolút és relatív küszöb A tárgyak felismerése, távolságészlelés Perceptuális mechanizmusok Konstanciák Fényérzékelés Látás Szín, forma és mozgás észlelése. A szemrendszer működése Vizuális illúziók Megjegyzés: Ezt a témát önállóan kell feldolgozni a Látás oktató RI

program segítségével. Hangok. Hallás A hangok különböző tulajdonságainak felismerése és lokalizációja A reakcióidő A reakcióidő mérése A reakcióidő függése az ingertől, az észlelő és végrehajtó rendszerektől. Önálló feladat: A reakcióidő mérése. A vizsgálatot az RI oktatási program felhasználásával, három vizsgált személlyel kell végezni. A vizsgálat jegyzőkönyvében rögzíteni kell egy táblázatba rendezve a vizsgálat körülményeit, a vizsgálandó személyek jellemzőit és hozzáállását. 6.23 Az információ feldolgozása az emberben: Az emlékezet [10 hét] Emlékezet. Az emlékezet jelentősége Az emlékezet élettani mechanizmusai Az RNS mint a memória hordozója Az emlékezet típusai: rövid és hosszú távú memória. Felejtés: interferencia és inaktivitás A felejtés érzelmi tényezői. Az emlékezet zavarai és fejlesztése Önálló feladat: Az Ebbinghaus-féle kísérlet. 8 1. számú melléklet 6.24

Az információ feldolgozása az emberben: Gondolkodás, kommunikáció és intelligencia [11 hét] Gondolkodás. Gondolkodási műveletek Gondolkodás típusai Fogalmak - a gondolkodás alapjai Hogyan döntünk A döntési mechanizmusok elmélete. Intelligencia IQ mérés Tesztelés Önálló feladat: A gondolkodás elemzése. 9 pont, vagy 6 gyufaszál - 4 háromszög feladat 6.25 Az információ feldolgozása az emberben: Kommunikáció [12. hét] A kommunikáció fő típusai: verbális és nem-verbális. Nyelv és beszéd A beszéd funkciói. A kommunikáció tanulmányozásának módszertana Önálló feladat: Az előző heti feladat folytatása. 6.26 Az információ feldolgozása az emberben: Tanulás [13 hét] A tanulás általános elemzése. A tanulás típusai Klasszikus kondicionálás Operáns kondicionálás Utánzás A teljesítmény - motiváció Késztetés és ösztönzés 9 1. számú melléklet 6.27 Az információ feldolgozása az emberben:

Szükségletek és motívumok [14 hét] Szükségletek és motívumok. Maslow-féle elemzés Alapvető szükségletek Önfenntartás és homeosztázis Biológiai és szociális szükségletek Általános és egyedi motívumok. Kulturális hatások Az egyéni lét fenntartása: a táplálkozási magatartás A faj fenntartása: a szexualitás Önálló feladat: Egy kérdőív összeállítása. 6.28 Az információ feldolgozása az emberben: Emociok [15 hét] Emociok (érzelmek). Az emociok értelmezése Biológiai és szociális meghatározók. A félelem és szorongás A harag és agresszió A frusztráció A proszociális magatartás. Önálló feladat: Egy kérdőív összeállítása. 7. A közreadás módja • Előadás (30 óra) • Laboratóriumi munka a saját fejlesztésű oktató programok alapján 8. A tanulási tevékenység bemutatása Önálló feldolgozás. 10 1. számú melléklet 9. Az értékelés módja • 1. zárthelyi dolgozat az első 8 hét

anyagából • 2. zárthelyi dolgozat a második 8 hét anyagából • önálló projektek értékelése A fentiek súlyozott átlaga. 10. Az értékelés ütemezése Az önálló projektek leadási határideje - a bonyolultságától függően - általában a kiadástól számított két hét. Lásd még a 9 pontot! 11. Tanulási források 11.1 Bevezetés a pszichológiába TA-001 tanulási útmutató (Modulmunkafüzet) 11.2 Ajánlott irodalom: • D. O Hebb, 1975 A pszichológia alapkérdései, Bp Gondolat • R. Atkinson és mások, 1994 Pszichológia, Bp Osiris-Századvég • Bereczkei T., 1992 A génektől a kultúráig, Bp • Cserépfalvi Bánki M. Cs, 1981 Beteg elme, Bp Medicina • A. F Witting and G S Belkin, 1990 Introduction to Psychology McGraw • RS. Woodworth - H Schlosberg, 1984 Kísérleti pszichológia, Bp Ak • Pléh Csaba, 1992. Pszichológia történet, Bp Akadémiai Kiadó • Bánki M. Csaba, 1981 A beteg elme, Bp Medicina 11 1. számú

melléklet 11.3 Segédeszközök: • látás-oktatóprogram • reakció-idő oktatóprogram • (a dolgozattal egyidejűleg készül a) hallás oktatóprogram 12. A tanulás támogatásának módja Egyéni konzultáció. 12 Irodalomjegyzék IRODALOMJEGYZÉK [1] Rita L. Atkinson-Richard C Atkinson-Edward E Smith-Daryl J Bem: Pszichológia 1993. ISBN 963 379 117 0 [2] Keményné dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába 1988 ISBN 963 185 937 1 [3] Dr. Lénárd Ferenc: Pszichológia 1969 SN 10318 [4] Kovács Ilma: Új út az oktatásban? - A távoktatás 1996. ISBN 963 503 159 9 [5] Derek Rowntree: Távoktatás tervezés - Tananyagfejlesztés és írás 1993. [6] RS. Woodworth - H Schlosberg: Kísérleti pszichológia, Bp Akadémiai kiadó 1984. [7] Dr. Szegál Borisz: modultervek, óravázlatok, jegyzetek1999 [8] Boromisza Magdolna: A látás. ME-DFK szakdolgozat, 1997 [9] Dr. Szabó István: Pszichológia Budapest 1990 [10] Kardos Lajos:

Általános pszichológia. Budapest 1970 [11] Ádám György: Érzékelés, tudat, emlékezés. Budapest 1979 [12] M. Jarosevszkij: A pszichológia története Budapest 1968 [13] Gombocz Jánosné: Kommunikáció. Budapest, 1999