Alapadatok
Év, oldalszám:2013, 19 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:26
Feltöltve:2014. július 04.
Méret:165 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Legnépszerűbb doksik ebben a kategóriában
Tartalmi kivonat
A politikai kultúra és a törésvonal-elmélet RÓNA DÁNIEL Tartalom Politikai kultúra Állampolgári kompetencia, részvétel, bizalom A törésvonal-elmélet Politikai kultúra Lipset (Political Man): gazdasági fejlettség és demokrácia Almond és Verba (Civic Culture): politikai kultúra Orientációs minta, attitűd Rendszer, mint általános objektum Input objektumok Output objektumok Az én, mint objektum Parókiális 0 0 0 0 Alattvalói 1 0 1 0 Résztvevői 1 1 1 1 Kognitív Affektív Evaluatív Az állampolgári kultúra Ezek ideáltípusok, többfélem átmenet is elképzelhető Ez az alattvalói-résztvevői Anglia: sokszínűség, tolerancia, modernizáció és hagyományelvűség együttélése - modern (whig) arisztokrácia és hagyománytisztelő kereskedők és ipari vállalkozók Később a választójog kiterjesztésében, szakszervezetek alapításában, a munkásosztály polgárosításában is élen járt
Anglia Ellenpélda: ugyancsak alattvalói-résztvevői Olaszország és Németország a második világháború előtt Állampolgári kompetencia és részvétel Nem tájékozottság, hanem befolyásolási képesség Kompetencia és szubjektív kompetencia Helyi és országos, formális és informális kompetencia Samuel Barnes és Max Kaase: hagyományos és nem konvencionális részvételi formák Újságolvasás, politikai viták, politikusokkal való kapcsolattartás Petíciók, bojkottok támogatása, sztrájkok, tüntetések (legális!) Állampolgári bizalom Putnam (making democracy work): Társadalmi tőke – egymás iránti bizalom (kooperáció) és civil szervezeti tagság É- és D-Olaszország eltérő történelmi fejlődése Állampolgári bizalom hagyománya(bizalom a jelenben)gazdasági-társadalmi fejlettség a jelenbenintézményi fejlettség Inglehart (modernization and postmodernization): a demokrácia feltétele a polgárok
egymás iránt érzett bizalma, legalábbis korreláció van. Az intézmények iránti bizalom a rendszertámogatás dimenzióban jelenik meg. Kognitív mobilizáció fogalma, posztmaterializmus Törésvonalak Szociológiai modell: Másik kettőhöz képest nem is önálló A szociológia feltételezéseinek megfelelően a társadalmi csoport hatását vizsgálja az egyéni döntés helyett Paul Lazarsfeld et al 1948: The People’s Choicepanelvizsgálatok és szocio-demográfiai változók vizsgálata Seymour Martin Lipset és Stein Rokkan 1967: Cleavage Structures, Party Systems and Voter Alignments Mi a törésvonal? Törésvonal elmélet:„néhány szabatos állítássá nem érlelt metafóra tekintélyérvekkel szentesített, szájhagyomány útján terjedő gyűjteménye” (Tóka Gábor) Lipset-Rokkan Nemzeti forradalmak idején bontakozott ki: 1. Többségi és kisebbségi kultúra (ma etnikai konfliktus): állami nyelv vagy latin nyelv és
államvallás 2. Állam-egyház (ma vallási): oktatás ellenőrzése Ipari forradalom idején bontakozott ki: 3. Mezőgazdasági termelők és ipari vállalkozók (ma városvidék): vám és vállalkozás szabadsága 4. Munkások és munkaadók (tőke munka) Lipset-Rokkan Nemzeti eliten belüli konfliktus Érdek alapú Konfliktus Funkcionális 4.ipari-agrártőke Területi- kultúrális 3.munkaadómunkavállaló 2.állam-egyház Ideológiai konfliktus 1.többségi-kisebbségi kultúra Területi konfliktus Lipset-Rokkan Egymást erősítő (reenforcing) és keresztbe metsző (cross-cutting) törésvonalak- Belgium és Svájc példája Hatásuk a pártrendszerre: polarizált és fragmentált Oszloposodás (Verzuilung)- Hollandia Konszocionális demokrácia- Lijphart Befagyási hipotézis: „az 1960-as évek pártrendszerei – kevés, de jelentős kivételtől eltekintve – az 1920-as évek törésvonal-szerkezetét tükrözik” Lipset-Rokkan
Alapvető logika: társadalmi megosztottság határozza meg a pártokat, pártrendszert Törésvonal=társadalmi megosztottság Szociológiai és pártidentifikációs modell Klasszikus, old politics Stabilitás Törésvonal-elmélet revíziója Polgárosodás, középosztályosodás, enbourgeoisement Stabilitás megszűnése- Evans és Norris: kritikus és megerősítő (maintaning) választások Fordított a törésvonal logikája (Sartori „Nem az objektív osztály teremti a pártot, hanem a párt teremti meg a szubjektív osztályt (osztálytudat)A párt nem az osztály következménye, inkább az osztály kapja önazonosságát a párttól”, Enyedi: voluntarizmus tere) Sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétel a társadalmi megosztottság Szavazói magatartás: racionális modell (issue, value-voting) Új törésvonalak: rendszert támogató-ellenző, külpolitikai New politics, Dealignment Az elmélet „szintézise” Stabilitás
mégis létezik Törésvonal hasonló, mint Lipsetéknél, csak kiterjesztik a definíciót Szükséges, de nem elégséges feltétel Szavazók és pártok közötti kölcsönhatások Minden eddig törésvonal, és még újak is(gender) Szavazói magatartás: Szociológiai és racionális modell (érték-alapú szavazás) Realignment A 3 elemes definíció Bartolini-Mair (1990): stablilitás, zártság, 3 szint: Emprikus: a társadalmi csoportok homogén politikai viselkedése 2. Normatív: értékek, ideológiák összesége, amelyek az identitást formálják 3. Szervezeti: párt, szakszervezet, egyház, szatelitszervezet behálózza a tagságot Elavult koncepció a néppártok és a jóléti állam korában 1. Egy empirikus modell Knutsen-Scarbrough 95: egy módosított vizsgálati keret Értékek, attitűdök 1. 2. 4. Társadalmi Struktúrák Pártpreferencia 3. Deegan-Krause (2007): 1 pillér- különbség, 2 pillér- megosztottság, 3- törésvonal
1: Strukturális szavazás, csoportszavazás; 2: Érték alapú szavazás 3: pozíciós megosztottság; 4: törésvonalszavazás Értékelés Empirikus szint Normatív szint Szervezeti szint Átlag Nómenklatúra 4 (gyengeközepes) 4 (gyengeközepes) 7 (erıs) 5: törésvonal Vallás 4 (gyengeközepes) 5 (közepes) 7 (erıs) 5.33: törésvonal Város-vidék 4 (gyengeközepes) 1 (semmi) 2 (nagyon gyenge) 2.33: gyenge megosztottság Generáció 5 (közepes) 4 (gyengeközepes) 6 (erıs) 5: törésvonal A törésvonal-elmélet összefoglalása Irányzat „neve” Klasszikus, Old Politics Revízió, New Politics Dealignment Klasszikus felújítása, Realignment Törésvonaldefiníciók A társadalmi megosztottság szükséges és elégséges feltétel Sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétel Szükséges, de nem elégséges feltétel Jellemzı oksági viszony Törésvonalak határozzák meg a pártok politikáját Pártok politikája
határozza meg a törésvonalakat Szavazók és pártok közötti kölcsönhatások Törésvonalak Osztály, vallás, városvidék, etnikai Materiális-posztmateriális, érték-alapú generációs, külpolitikai, rendszert támogató- ellenzı Klasszikus és újak (értékalapú) is Szavazói magatartás Szociológiai és pártidentifikációs modell Racionális modell Érték-alapú szavazás Szociológiai és racionális modell (érték-alapú szavazás) Szerzık Lipset-Rokkan, RaeTaylor(e), Brooks et al(e), Neto- Gary(e) (issue-voting, value-voting) Sartori, Dahl, Inglehart, Lijphart, Dalton, Colomer- Puglisi Eckstein(e), Allardt et al(e), Bartolini-Mair(e), KnutsenScarbrough(e), Whitefield(e), Enyedi (e) Oszlopszavazat Hollandiában 1954 Katolikus Refomrátus Gereformee rde Nem vallásos PvdA (munkáspárt) 7 42 4 71 KVP (kat néppárt) 87 - - 1 ARP (forr ellenes párt) - 12 82 2 CHU (ker tört- i únió) 27 2 1 VVD (lib) 1 15 2 13
egyéb 5 4 10 12 Köszönöm a figyelmet!
Anglia Ellenpélda: ugyancsak alattvalói-résztvevői Olaszország és Németország a második világháború előtt Állampolgári kompetencia és részvétel Nem tájékozottság, hanem befolyásolási képesség Kompetencia és szubjektív kompetencia Helyi és országos, formális és informális kompetencia Samuel Barnes és Max Kaase: hagyományos és nem konvencionális részvételi formák Újságolvasás, politikai viták, politikusokkal való kapcsolattartás Petíciók, bojkottok támogatása, sztrájkok, tüntetések (legális!) Állampolgári bizalom Putnam (making democracy work): Társadalmi tőke – egymás iránti bizalom (kooperáció) és civil szervezeti tagság É- és D-Olaszország eltérő történelmi fejlődése Állampolgári bizalom hagyománya(bizalom a jelenben)gazdasági-társadalmi fejlettség a jelenbenintézményi fejlettség Inglehart (modernization and postmodernization): a demokrácia feltétele a polgárok
egymás iránt érzett bizalma, legalábbis korreláció van. Az intézmények iránti bizalom a rendszertámogatás dimenzióban jelenik meg. Kognitív mobilizáció fogalma, posztmaterializmus Törésvonalak Szociológiai modell: Másik kettőhöz képest nem is önálló A szociológia feltételezéseinek megfelelően a társadalmi csoport hatását vizsgálja az egyéni döntés helyett Paul Lazarsfeld et al 1948: The People’s Choicepanelvizsgálatok és szocio-demográfiai változók vizsgálata Seymour Martin Lipset és Stein Rokkan 1967: Cleavage Structures, Party Systems and Voter Alignments Mi a törésvonal? Törésvonal elmélet:„néhány szabatos állítássá nem érlelt metafóra tekintélyérvekkel szentesített, szájhagyomány útján terjedő gyűjteménye” (Tóka Gábor) Lipset-Rokkan Nemzeti forradalmak idején bontakozott ki: 1. Többségi és kisebbségi kultúra (ma etnikai konfliktus): állami nyelv vagy latin nyelv és
államvallás 2. Állam-egyház (ma vallási): oktatás ellenőrzése Ipari forradalom idején bontakozott ki: 3. Mezőgazdasági termelők és ipari vállalkozók (ma városvidék): vám és vállalkozás szabadsága 4. Munkások és munkaadók (tőke munka) Lipset-Rokkan Nemzeti eliten belüli konfliktus Érdek alapú Konfliktus Funkcionális 4.ipari-agrártőke Területi- kultúrális 3.munkaadómunkavállaló 2.állam-egyház Ideológiai konfliktus 1.többségi-kisebbségi kultúra Területi konfliktus Lipset-Rokkan Egymást erősítő (reenforcing) és keresztbe metsző (cross-cutting) törésvonalak- Belgium és Svájc példája Hatásuk a pártrendszerre: polarizált és fragmentált Oszloposodás (Verzuilung)- Hollandia Konszocionális demokrácia- Lijphart Befagyási hipotézis: „az 1960-as évek pártrendszerei – kevés, de jelentős kivételtől eltekintve – az 1920-as évek törésvonal-szerkezetét tükrözik” Lipset-Rokkan
Alapvető logika: társadalmi megosztottság határozza meg a pártokat, pártrendszert Törésvonal=társadalmi megosztottság Szociológiai és pártidentifikációs modell Klasszikus, old politics Stabilitás Törésvonal-elmélet revíziója Polgárosodás, középosztályosodás, enbourgeoisement Stabilitás megszűnése- Evans és Norris: kritikus és megerősítő (maintaning) választások Fordított a törésvonal logikája (Sartori „Nem az objektív osztály teremti a pártot, hanem a párt teremti meg a szubjektív osztályt (osztálytudat)A párt nem az osztály következménye, inkább az osztály kapja önazonosságát a párttól”, Enyedi: voluntarizmus tere) Sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétel a társadalmi megosztottság Szavazói magatartás: racionális modell (issue, value-voting) Új törésvonalak: rendszert támogató-ellenző, külpolitikai New politics, Dealignment Az elmélet „szintézise” Stabilitás
mégis létezik Törésvonal hasonló, mint Lipsetéknél, csak kiterjesztik a definíciót Szükséges, de nem elégséges feltétel Szavazók és pártok közötti kölcsönhatások Minden eddig törésvonal, és még újak is(gender) Szavazói magatartás: Szociológiai és racionális modell (érték-alapú szavazás) Realignment A 3 elemes definíció Bartolini-Mair (1990): stablilitás, zártság, 3 szint: Emprikus: a társadalmi csoportok homogén politikai viselkedése 2. Normatív: értékek, ideológiák összesége, amelyek az identitást formálják 3. Szervezeti: párt, szakszervezet, egyház, szatelitszervezet behálózza a tagságot Elavult koncepció a néppártok és a jóléti állam korában 1. Egy empirikus modell Knutsen-Scarbrough 95: egy módosított vizsgálati keret Értékek, attitűdök 1. 2. 4. Társadalmi Struktúrák Pártpreferencia 3. Deegan-Krause (2007): 1 pillér- különbség, 2 pillér- megosztottság, 3- törésvonal
1: Strukturális szavazás, csoportszavazás; 2: Érték alapú szavazás 3: pozíciós megosztottság; 4: törésvonalszavazás Értékelés Empirikus szint Normatív szint Szervezeti szint Átlag Nómenklatúra 4 (gyengeközepes) 4 (gyengeközepes) 7 (erıs) 5: törésvonal Vallás 4 (gyengeközepes) 5 (közepes) 7 (erıs) 5.33: törésvonal Város-vidék 4 (gyengeközepes) 1 (semmi) 2 (nagyon gyenge) 2.33: gyenge megosztottság Generáció 5 (közepes) 4 (gyengeközepes) 6 (erıs) 5: törésvonal A törésvonal-elmélet összefoglalása Irányzat „neve” Klasszikus, Old Politics Revízió, New Politics Dealignment Klasszikus felújítása, Realignment Törésvonaldefiníciók A társadalmi megosztottság szükséges és elégséges feltétel Sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétel Szükséges, de nem elégséges feltétel Jellemzı oksági viszony Törésvonalak határozzák meg a pártok politikáját Pártok politikája
határozza meg a törésvonalakat Szavazók és pártok közötti kölcsönhatások Törésvonalak Osztály, vallás, városvidék, etnikai Materiális-posztmateriális, érték-alapú generációs, külpolitikai, rendszert támogató- ellenzı Klasszikus és újak (értékalapú) is Szavazói magatartás Szociológiai és pártidentifikációs modell Racionális modell Érték-alapú szavazás Szociológiai és racionális modell (érték-alapú szavazás) Szerzık Lipset-Rokkan, RaeTaylor(e), Brooks et al(e), Neto- Gary(e) (issue-voting, value-voting) Sartori, Dahl, Inglehart, Lijphart, Dalton, Colomer- Puglisi Eckstein(e), Allardt et al(e), Bartolini-Mair(e), KnutsenScarbrough(e), Whitefield(e), Enyedi (e) Oszlopszavazat Hollandiában 1954 Katolikus Refomrátus Gereformee rde Nem vallásos PvdA (munkáspárt) 7 42 4 71 KVP (kat néppárt) 87 - - 1 ARP (forr ellenes párt) - 12 82 2 CHU (ker tört- i únió) 27 2 1 VVD (lib) 1 15 2 13
egyéb 5 4 10 12 Köszönöm a figyelmet!
