Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Horváth Klára - Rajzelemzés lépésről lépésre

Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Esettanulmány Készítette: Horváth Klára 2012. május Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 1/12 I. Bevezetı Intézményünkben 2001 óta Hárdi István dinamikus rajzvizsgálati módszerét használjuk. „A diagnosztikus pszichiátriára épülı dinamikus rajzvizsgálat a rajzok grafikus változásaival foglalkozik, amelyek klinikai állapotváltozáshoz kapcsolódnak. A rajzsorozatok idıi szempontokat (keresztmetszeti és longitudinális vizsgálat) adnak az akut és krónikus állapotok értékeléséhez.”1 Lakóinkkal minden félévben felvesszük a rajzvizsgálatot, de kiértékelésükre nem kerül sor. Látjuk a rajzokban bekövetkezı változásokat, de értékelni ezeket már nem tudjuk, mivel kompetenciánk erre nem terjed ki. Egymás között viszont gyakori téma, hogy mit jelent a sérült ember rajza? Milyen információkat szerezhetünk belılük, pedagógiai szempontból miként lehetne

használni? Miért rajzolt másként, mint korábban? Mi változott meg az elızı félévhez képest? A rajzok megértéséhez, elemzéséhez és a rajzvizsgálat elvégzéséhez jelenleg létezik segítség, amelyet elsısorban továbbképzések formájában sajátíthatunk el. Vass Zoltán neve garancia arra, hogy az ı tanfolyamain, valami nagyszerő tárul elénk. A rajzokon keresztül megérthetjük önmagunkat és természetesen a rajzot és a rajzolót is. Igen, ez egy kétirányú dolog, hiszen az alapja az önismeret. Visszatérve lakóink rajzaihoz. Az emberrajzoltatás közben gyakran tapasztaltam, hogy magához a feladathoz unottan állnak, sietnek, túl akarnak esni rajta. Mondhatnám azt is, hogy lakóink elvesztették a rajzolás iránti érdeklıdésüket, de ez nem így van. Azért nem, mert „csak” az emberrajzolás nem jelent számukra izgalmat, örömöt. Mihelyt lehet mást is rajzolni a lapra (házat, fát, virágot, élményt), vagy színeket használni

megjelenik az izgatottság, nem akar túl lenni rajta 1 percen belül, dolgozni akar a rajzán, büszke lesz rá, örömét leli a tevékenységben. A fent említett tanfolyamon megtanultam, hogy a rajzok beszédesek, benne van a rajzoló egész személyisége. Rajzot elemezni nem könnyő, olyan, mintha egy idegen nyelvet tanulna az ember. Hiszen nincsenek általános dolgok, mindent kontextusba kell helyezni Egy-egy rajzi tulajdonságot összefüggésében kell nézni, mert ennek ellenkezıje súlyos tévedésekhez vezet. A továbbiakban egyik lakónk rajzait elemzem a tanfolyamon elsajátított hétlépéses képelemzési módszerrel. A végén pedig a kép „esszenciája”, pszichológiai 2 jelentéstartalmának megfogalmazása történik. 1 Vass Zoltán (2011) A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer-, L’Harmattan kiadó Budapest (121. old) 2 Vass Zoltán (2011)A hétlépéses képelemzési módszer (SSCA), Flaccus kiadó,

Budapest Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 2/12 II. vizsgált személy alapvetı adatai Kód: R.T neme: nı életkor:42 kezesség: jobb Diagnózisok: F 2500 Skizoafektív zavar mánia F 3210 Közepes depressziós epizód F 7190 Közepes mentális retardáció Gyógyszerek: Risponse 4 ml 3X1 Fluoxetin 20 mg 3X1 Iskolázottság: foglalkoztató iskola 8 csoport III. Részletes anamnézis: A vizsgált személlyel történı kapcsolatfelvétel: Pár nap eltéréssel, mindketten egy idıben kerültük az intézményhez (1995. november) Ennek ellenére csupán az elmúlt fél évben lett személyesebb a kapcsolatunk. Gyógypedagógusként egyéni fejlesztı foglalkozást tartok neki heti 1x 30 percben. Az anamnézis elkészítésében iratanyagát használtam fel, illetve ıt meséltettem. Pszichiáter szakorvossal nem konzultáltam, hiszen nem részesül állandó kontrollkezelésben. Jelen állapot: R.T a község központjában lévı családi

házban él huszad magával Az intézményben állandó, egészségügyi végzettséggel rendelkezı személyzet gondoskodik a lakók életérıl. A vizsgált személy mozgása összerendezett. Alacsony, túlsúlyos Vizsgálati szituációba könnyen beilleszkedik. Személyi adataival tisztában van Térben és idıben orientált Beszéde alakilag sérült, tartalmilag összetett mondatokból áll. A hallott szöveget visszaadja A betőket felismeri, de azokat összeolvasni, leírni már nem tudja, másolásnál is sok hibát vét. Kézügyessége megfelelı, igényszint vizsgálatban a várható teljesítményét elıre, reálisan megítéli (8,6). Figyelme leköthetı, kooperábilis Önkiszolgálási feladatokat jól elvégzi. Cselekvıképességet korlátozó gondnokság alatt áll Szociális foglalkoztatáson belül fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásban vesz részt, napi 4 órás munkát végez az intézmény területén lévı foglalkozató helyiségben. Horváth Klára:

Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 3/12 A pedagógiai véleményében szereplı adatai szerint 17 hónapos korban került csecsemıotthonba életveszély miatt /alultápláltság, elhanyagoltság/. 4 éves korában lett szobatiszta, beszédfejlıdése is megkésett. Familiáris terheltséget feltételeznek A vizsgált személy elmondása szerint nagykorúvá válásáig 3 alkalommal élt nevelıszülıknél, de mindig visszakerült az intézetbe. A nevelıszülıknek vele hasonló korú gyerekeik voltak, visszaemlékezni nem tud rájuk. „Szemtelen és pimasz voltam. Elvittem dolgokat, amiket nem kellett volna Jó tanuló voltam, az olvasás és az írás nehezen ment, matekból jó voltam”. Édes szülei T. nagykorúvá válása elıtt kérelmezték a családba történı visszahelyezését Az akkori iratanyag szerint az alábbi indokkal utasították el a kérelmet: „ család 2 kiskorú gyermekkel él az egy szoba, konyhás lakásban. A lakás rendkívül

elhanyagolt, rendetlen. A két kiskorú gyermek Kisegítı Iskola tanulója A gyermekek gondozatlanok, a tisztasággal a családban mindig is gond volt. A szülık leszázalékolt nyugdíjasok, de az apa gyakran vállal munkát így anyagi gondjaik nincsenek. A szülık rendkívül primitív emberek, így nem alkalmasak arra, hogy gyermekeik iskolai munkáját segítsék. ” A szülık T.-n kívül másik leánygyermekük állami gondoskodását is szerették volna megszüntetni, elsısorban az életkoruk miatt. Az elıadó ezt a lakáskörülmények és a szülık életvitele miatt nem látta lehetségesnek. Ez alapján T foglalkoztató otthoni elhelyezését indították el. T-vel folytatott beszélgetésbıl megtudom, hogy kilencen voltak testvérek. A testvéreinek a neveit nem tudja. Nem tudja azt sem, hogy ı hányadik gyermek Ez az iratanyagában sem szerepel. Szerinte a „húgom középsı nıvére vagyok” Lepsényben volt intézetben Velencére és Martonvásárra járt

iskolába, valamint hétvégenként hazajárt. Szerinte csak ı egyedül volt intézetben, mégpedig „betegségem miatt, epilepsziás voltam”. Ez a diagnózis a kortörténetében nem szerepel. Iskolázottság: 3 év kisegítı iskolai tanulmány után került át a foglalkoztató iskolába. Fejét többször mőtötték, nagyothalló, de nem szorul hallókészülékre. 18 évesen kerül a dunakeszi Foglalkoztató Intézetbe. 24 éves korától él a Fıvárosi Önkormányzat Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthonában. Saját kérésére került át, mert „szerelmes voltam egy itteni fiúba.” Családjával jelenleg nincs kapcsolata. Szüleit 18 éves korában látta utoljára Két leánytestvérével van rendszertelen levelezı kapcsolatban. Amilyennek most látja magát: „Kedves vagyok és adakozó. Jó szívem van, mindenkinek adnék mindent. Ha valami nem tetszik, akkor morgok Megmondom, hogy hagyjon békén most. Néha kiabálok Zavar, ha nem hagynak békén, mert nem

tudok gondolkodni Nagyon nem szeretem, ha szidnak valakimet” Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 4/12 Elégedett: „hát semmivela munkával elégedett vagyok.” Változtatna: végleg hazamennék a testvéremhez. Három kívánság: 1. Végleg hazamenni („De ehhez papír kell a gondnoktól Meg nem engednének”) 2. Anya tartsa velem a kapcsolatot („Anya nem tud írni, csak a testvérem ír, de ritkán) 3. Jó akarok lenni ( „Szeretném, hogy az igazgató néni megbocsájtson, mert sok hibát követtem el.”) IV. Aktuálgenezis A rajzvizsgálatok egyéni fejlesztı foglalkozások keretében történtek. RT három alkalommal rajzolt, és egy alkalommal az életérıl beszélgettünk. A vizsgálat elején beszéltem neki arról, hogy miért kellenek nekem a rajzai. Minden találkozásunkkor megkérdezte, hogy mikor fogom használni a rajzait. Az elsı alkalommal lelkesen rajzolt (ház, fa, állat), másnap visszajött és rajzolta az embert, majd

jóval késıbb a szabadrajzát készítette el. Az elsı alkalommal kiegyensúlyozott volt és nyugodt. A rajzairól mosolyogva beszélt, és történetet is mondott, érdekelte, hogy miért is kérdezek tıle annyit. Elmondható, hogy készséges volt. Rajzolás közben (házat, fát és állatot) meg-meg állt és az ıt aktuálisan foglalkoztató témával kapcsolatban próbált beszélgetést kezdeményezni. Érdekelte, hogy az intézményvezetı megdicséri-e ıt, ha rajzol, de fıként a zsebpénzfizetés és az ehhez szorosan kapcsolódó intézményi kilépés (vásárlás) foglalkoztatja. Másnap ismét jött, pedig nem kértem. Nem tudtam teljes mértékben ráfigyelni, de ı rajzolni szeretett volna, ezért adtam neki lapot, és instrukciót (emberrajzot készít). A rajzolás végét szintén megzavarták, bejöttek a terembe, elmaradt a rajzról történı beszélgetés. RT annyit mondott távozásnál, hogy királynıt rajzolt, 30 éves. „Elveszett, nincs férje,

elvált” A következı héten nem találkoztunk. Utolsó rajzát (szabadrajzát) az emberrajzához képest 3 héttel készítette el. Rossz lelkiállapotban volt, bizonytalanság, habozás, szorongás érzıdik viselkedésén. Konfliktusba került egyik lakótársával és ezzel egy idıben láncreakcióként gondozóival. Szerettem volna többet tudni a konfliktusról, de elbagatellizálta. Nem osztotta meg velem, amit gondolt A rajzát minden kommentár nélkül készítette el, az instrukciót követıen sietve, kapkodva rajzolt. A rajz végén elszaladt, nem engedte, hogy kikérdezzem Ezt követı héten sikerült vele beszélgetnem, az élettörténetét mondta el nekem. Sietett, nézte az órát, „már csak 5 perc van vissza”. Ekkor a szabadrajzáról ennyit mond: „Van rajta, állat, fa, virág. Szomorkodik, mert társtalan nyuszika Ez lány, cicijei vannak A fa árva és a virág szomorkodik, mert nem kapott vizet.” Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre

Oldal: 5/12 V. Rajzok fenomenológiai leírása: Házrajz: • • • • • • • A lapot állítva helyezi el 3 citromsárga kitárt ablak, rácsokkal 2 db kék ajtó 1 db. fehér szellızılyuk a tetın 1 db. zöld kémény, pár szálló füsttel narancssárga tetı kontúrvonal ceruza 1. ábra: RT Házrajza Farajz: • • • barna törzs és ágak zöld lomb kontúrvonal ceruza 1. ábra: RT farajz Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 6/12 Állatrajz: • • • • • • • a lapot állítva helyezi el A fejen 2 db fül, 2 db szem A száj és a szemek egy vonallal elválasztva A száj nyitott A testen foltok A test hátsó része lemarad a lapról A 4 lábat, a végtagokat lehagyja a lap szélénél 3. ábra: RT állatrajza Emberrajz: • • • • • • • • • állított lap hosszú haj, fejtetın korona arcon: a pontként ábrázolt szemek fölött egy – egy vonallal rajzolt szemöldök, hegyes orr, az arc mindkét

oldalán a többször átrajzolt száj fölött satírozott körök. Fejbıl kiinduló ruha 4 gombbal A bal oldali kar a hajból indul, a ruha mögött eltőnik, majd a ruha alján ismét megjelenik. A kézfej és a kar között egy vonal van. A jobb oldali kar a törzsbıl indul és sziromszerő kézfejjel végzıdik. A szoknya belsejében fentrıl lefelé haladó 2 vonal látható balra nézı lábak, a jobb oldali lábon egy vonallal több van A lábfejek lekerekített 2. ábra:RT emberrajza Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 7/12 5. ábra: RT szabadrajza Szabadrajz: • • • • • • fektetett papírlap bal szélén virág: közepén ovális forma körberajzolva hullámos vonallal, a száron két levél. A virág nem érintkezik a lap aljával, viszont a bal oldalával igen jobb szélén bokor vagy fa: a törzs 3 vonallal van rajzolva, ebbıl két vonal a lap aljáról indul. A lomb széle kinyúlik a lap jobb oldalára középen egy állat:

2 db fül, a bal oldali fülön belül vonalak. A bal szem körül még egy ovális látható, a jobb szem jobb oldalán egy vonal. A szemek között hegyes orr, az orr alatt vonalak. A fej hegyes vonallal elválasztva a nyaktól a testen vonalak és „foltok”. A test végén „az az állat farka” A lábak testbıl indulnak 6 vonal, melyek a lap alján végzıdnek. VI. A rajzok intuitív elemzése • Az öt legfontosabb jellemzı. Farajz: élı, színes, szimmetrikus, szabálykövetı Házrajz: színes, gyerekes, lakott, otthonos, vidám, bizakodó Állatrajz: gyerekes, kidolgozatlan, tervezetlen, bizonytalan, barátságos Emberrajz: kíváncsi, elfogadó, várakozó, bizonytalan Szabadrajz: gyerekes, kapkodó, nyugtalan, féktelen, indulatos • spontán figyelmi fókusz Farajz: a faágak a központban Házrajz: az egész ház Állatrajz: az „ızike” bal szeme Emberrajz: arc Szabadrajz: az állat bal oldali szeme Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre

Oldal: 8/12 • motoros empátia: Farajz: Lendület, gyorsaság, a lombnál bizonytalanság. A radírozás igénye Kiradírozza a spirált és jobbra dılı faágakat rajzol a helyére. Elvárásoknak való megfelelés. Kapkodást érzek Házrajz: Egyszerő, gyors, hosszú megszakítatlan mozdulatok. A ház alapzatánál és a tetınél húzza meg ismét a vonalat. Színezés igénye Egyenetlen színezés Állatrajz: Óvatosan megrajzolt vonalú az „ızike” feje és nyaka, ezt erıteljesebb vonallal átrajzolja, a nyakrészét szintén. Az állat teste gyengébb nyomatékú A bal szeme erısebb nyomatékkal készült. Emberrajz: Szépet akar rajzolni. A fejet könnyedén rajzolta, a testnél már bizonytalanabb, figyelme felületesebb. Szabadrajz: Koncentráció gyengesége, szétesettség érzése és magas feszültségi szintet lehet érezni. • kinesztetikus empátia Erıs fa, melynek enyhén jobbra dılnek az ágai. Az állatrajzban az „ızike” barátságos,

szeretetéhes, védtelen. Az emberrajz „királynıje” kíváncsian néz rám, széttárja a karját, kicsit púposan áll. A nyakát behúzza, a hasát kinyomja. A testsúly a jobb oldali lábon van A szabadrajz állatának a szemei összeakadva, szétesett, zavarodott állat. • a rajz vizualizálása A fa távol van és egyedül áll egy kert közepén. Szép kis ház, melynek ablakai nagyok, az ajtók kicsik. Jó meleg és világos van odabent, de távol van. Egészen közel érzem az „ızikét” magamhoz, mosolyog és megbízik bennem. Beszél hozzám. A „királynı” bizonytalan kíváncsi és érdeklıdı, gyenge énerı. A szabadrajzban fájának és virágának mérete közel azonos az állat méretével. Mindegyik egyszerre van jelen. • empátiás kérdezés A képek színvonala folyamatosan romlik, befolyásolják a személy pillanatnyi érzelmei, hangulata. A rajzok empátiás minısége tehetetlenséget, önbizalomhiányt, a teljesítıképesség

gyengeségét és a feszültség kezelésének elégtelenségét mutatják. • egymondatos leírás Farajz: Nagy, szerethetı fa. Házrajz: Színes, távoli ház, ahová egyszer jó lesz megérkezni. Állatrajz: Védtelen állat Emberrajz: Kedves királynı, aki nem ura testének, és önmagának. Szabadrajz: A rajzban szereplı állat zavarodott, bizonytalan abban ki ı, és hol van. Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 9/12 VII. A rajzok globális elemzése • A négy képi alaptulajdonság (forma, mozgáshangsúlyos, térhasználat, színhasználat) Farajz: A rajzolás izgalommal töltötte el, ettıl mozgásképe is izgatottá, bizonytalanná (radírozás) és kapkodóvá vált. Formaképe egyértelmő és jól sikerült A térkihasználás szempontjából a lap felsı régiójában terjengıs. Házrajz: Gyors, könnyed és vidám a rajz mozgásképe, melyhez bizonytalan formaérzék és infantilizmus kapcsolódik. A teret nem használja ki,

beszőkíti azzal, hogy a lapot állítva teszi maga elé. Állat: Mozgásképére tervezettség mégis irányítatlanság és a befejezésnél átgondolatlanság jellemzı. Formaképe szegényes és differenciálatlan A teret nem tudja kihasználni, diszharmonikus, a helyhez képest nem megfelelı. A lap jobb oldalán és alul is átlépi a lap határait. Emberrajz: A „királynı”-je mozgásszegény, erıtlen, lanyha. Formaképe infantilis, ügyetlen. Térkihasználása magasba rajzol, nem egyenletes Szabadrajz: Mozgásképére hebehurgyaság, kapkodás, kidolgozatlanság jellemzı. A formák kidolgozatlanok, széthullóak, személytelenek és szegényesek. A tér kaotikus, szétesı, teret terjengısen használja. • érzelmi hangulati tónus: Farajz, ember és ház meleg érzelmi hangulati tónusban készült. Az állat játékos és vidám érzelmi hangulati tónusban. Szabadrajza esetében nehezen érthetı, zavaros egészleges összkép jellemzi. • egyéni

ábrázolási stílus: A fa realisztikus stílusban készült. A többi rajz infantilis stílusú • Integráció, harmónia, spontaneitás: A rajzok sablonosak, sztereotipek. Gyorsan odavetettek Egyszerőség, gyerekes kifejezésmód jellemzi a rajzokat. • személyiségszintek: Kettıs vonalú séma, c rajzi személyiségszint jellemzı az emberrajzra. VIII. Feltőnı, szokatlan jegyek mintázatainak elemzése • enaktív elemzés: A vonalak kapkodóak, rövid rajzolási idıvel készült rajzok, differenciálatlanok a formák. A szokásos, a felismeréshez szükséges vonalakat tartalmazzák Egyforma nyomáserısségő vonalak, hangsúlyozásokat nem tartalmaznak. Infantilis arányok. A fa-, ház-, emberrajzok a lapon magasan fekszenek A lap határait átlépi a jobb illetve az alsó régiójában az állat- és szabadrajzokon. • ikonikus elemzés: Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 10/12 Az állat- és szabadrajzban megjelenı figura

transzformált, a valóságtól eltérıen jelenik meg. A farajzban lévı fa a javítást követıen realisztikussá vált Az emberrajz királynıje, és a házrajz felismerhetı, de valóságkövetése az infantilis stílusa miatt ellentmondásos. • formai elemzés: A rajzokban az infantilis, gyermekded motívumok vannak túlsúlyban. Kevés részletet tartalmazó rajzok, melyek differenciálatlanok. Csak a legegyszerőbb elemeket tartalmazzák. • tartalmi elemzés Házrajz: A ház kéményének füstje a gondoskodás utáni vágyat mutatja, kifejezi a családi otthon iránti vágyat, amelyet valójában soha sem tapasztalt meg, csak elképzelései vannak róla. A ház hátsó ajtaja a ház körülbelül negyedét eléri Farajz: Fontos megjegyezni, hogy ennél az egy rajznál használt radírt, amellyel az eredeti rajzát szokványossá tette. A rajzoló attól látta élınek a fát, hogy gyökere van, de ezt valójában nem rajzolta rá a rajzára. Emberrajz: A hiányzó

nyak, valamint a karok eltérı hossza bizonytalanná teszi a testtartást és tehetetlenné a figurát. Állatrajz: az állat szája el van választva a szemektıl, hiányzik az orr, utalhat az önérvényesítés akadályára. Szabadrajz: Az állat differenciálatlansága a belsı feszültségre, érzelmi labilitásra utal. • kommunikációs elemzés Rajzolás közben beszélgetni próbál, szeretne megfelelni a vizsgálatvezetınek. Rajzairól az alábbiakat jegyzi meg: Farajz: „Diófa, 4 ½ éves. Élı fa, mert van gyökere Bokor mellett áll Természetes Férfias fa, balra nézne. Egyedül van a világban Senkije nincs, egyedüli fa Állatrajz: „Erdıben van. Magányos, szeretne szabad lenni, mert rabságban van Vadász tarja fogva. Férfi a vadász, szeretné megölni Hagyja magát megölni Szomorú sorsa van az ızikének. Nem mosolyog Fél a vadásztól Szelíd és szerethetı.” Házrajz: „Reggel van és tavasz. Saját házam, én lakok benne, egy kis tanyán

Családommal élek benne, 9 tagú a család: nagyszülık, anya, apa, testvérek. A házon azért van 2 ajtó, hogy be tudjanak menni. Kétszintes és egy belsı ajtón lehet felmenni. ha tehetném, akkor én takarítanék, fıznék benne Messzi távoli ház Szénnel főtik a házat. Barátságos, jó hangulatú, jó hazatérni” IX. összegzés A vizsgált személy gyermekkora óta intézményben él, cselekvıképességet korlátozó gondnokság alatt áll. Jelenleg is értelmi fogyatékosokat ellátó bentlakásos intézményben él. A rajzokból az alábbiak állapíthatóak meg alacsony önértékelés, megfelelni vágyással. Konfliktusait nem tudja hatékonyan kezelni, azok bizonytalanná teszik. Agresszióját kiszámíthatatlan módon kezeli, érzelemvezérelt viselkedés, szorongás és felületesség Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 11/12 jelenik meg belsı nyugtalanságkor. A kliens arousalszintje a vizsgálati idıszakban megemelkedett,

érzelmi feszültség jeleit mutatta. Ez hatással volt motivációjára, figyelmére, teljesítményére. Nem kötıdik sehova. A fa- és a házrajz ideális, ami és ahol szeretne lenni A diófa, amit az unokáinknak ültetünk, stabilitás utáni igényt jelez. A házhoz tartozik, ahová vágyik Az ızike pillanatnyi lelki állapotát mutatja, így érzi magát most. Magányosan, korlátozva Olyan személy, aki nem ura önmagának, mások irányítják. Szeretne megfelelni a környezetének. Ha ez nem sikerül szorongóvá, befelé fordulóvá válik Érzelmeit nehezen tudja uralni, olykor verbálisan agresszívé válik. Bizonytalan, szeretetéhes és függı személyiség. Esszencia: „Az intézmény szabta korlátok, szabályok megfojtanak, bizonytalanná tesznek. Szeretném, ha gondoskodnának rólam Tehetetlen vagyok, ettıl vagyok ingerült, agresszív.” X. Felhasznált irodalom 1. Vass Z (2006) A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai – Projekció, kifejezés,

mintázatok, Flaccus Kiadó, Budapest 2. Vass Z (2011) A hétlépéses képelemzési módszer, Flaccus Kiadó, Budapest 3. Vass Zoltán (2011) A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer-, L’Harmattan kiadó Budapest Horváth Klára: Rajzelemzés lépésrıl-lépésre Oldal: 12/12