Kereskedelem | Turizmus » Bibó Erika - Hargita megye idegenforgalmi látványosságai

Hargita megye idegenforgalmi látványosságai „Érkezz mint turista, távozz mint barát” Készítette: Bibó Erika Kodolányi János Főiskola NETA 3/2. 2002-11-09 Tartalomjegyzék: 1. Általános jellemzők 1.1 Természetföldrajzi adottságok 1.2 Gazdaság és ipar 1.3 Népességi adatok, nemzetiségi összetétel 2. Helységek rövid áttekintése, turistaútvonalak 2.1 Természeti ritkaságok 2.2 Borvízforrások 3. Idegenforgalmi látványosságok, hasznos tanácsok 3.1 Kulturális emlékhelyek, műemlékek 3.2 Fürdőhelyek, gyógyvizek, források 3.3 Népművészet, hagyományok, mondák Forrás: Hargita megye útikönyve Kiadja Hargita megye néptanácsa, művelődési és nevelési bizottsága, turisztikai hivatala Csíkszereda, 1973 Képtár: Borító: Hargita megye címere 1. ábra: Hargita megye térképe 2. ábra: A csíkszeredai Mikó vár 3. ábra: A Csukás-tó Tusnádfürdőn 4. ábra: Szent Anna-tó 5. ábra: Oltárkő 6. ábra: Egyeskő 7. ábra: A

csíksomlyói kegytemplom 8. ábra: A csodatevő Mária szobor 1. Általános jellemzők 1. ábra Megközelítése: A megyét több kelet-nyugati és észak-keleti közlekedési útvonal szeli át. Az országúthálózat hossza 440 km, a megyei és községi utak hossza 1033 km, amelyből viszont csak 331 kilométer aszfaltozott, sajnos azonban ezek állapota is borzasztó. A hegyközi medencéket szeli át a észak-déli irányú 12-es országút, ez Csíkszeredában ágazik el nyugat felé, a Tolvajos-tetőn a 13A országút, amely a megyét Parajdnál elhagyva Balavásárnál kapcsolódik bele a Marosvásárhelyről Segesvárra tartó 13-as (E60) országútba. A megye vasúti hálózatának hossza 213 km, ebből 165 km villamosított. Több ízben fölmerült a Székelyudvarhely és Csíkszereda, illetve Madéfalva közötti összekötő szakasz megépítése, de soha nem jutott tovább a tervezgetésnél. A megye önkormányzata - a megye 2005-ig terjedő fejlesztési

koncepciójának részeként - most újra kidolgozta az új vasút megépítésének befektetési tervét. 1.1 Táj és térség Hargita megye Belső-Erdély keleti peremén, a Keleti-Kárpátok ölelésében fekszik. Határa kelet felé a Keleti-Kárpátok vonulata, amelyet a Gyergyói és a Csíki havasok vonulata alkot. Ezeket párhuzamosan követi a Görgényi havasok és a Hargita vulkáni vonulata A két vonulat között a Gyergyói, Felcsíki, Alcsíki medence sorakoznak egymás után, az egykori Csíkszék. A Hargita nyugati oldalán a Vargyastól a Nagy- és Kis-Küküllő felső folyásáig a korábbi Udvarhelyszék. Északon a Mezőségben a mai Maros megye déli-délnyugati területével megegyező egykori Marosszék a határa, délen a mai Kovászna megye, a korábbi Háromszék. Területe 6639 négyzetkilométer, az ország területének 2,8 százaléka A terület közel 60%-át hegyvidék alkotja. Északi része a kristályos (csillámpala, gneisz és márvány

kőzetből álló) Gyergyói-havasok. Belső oldalán van az eleolith-szienitből (ditroit) álló Ditrói hegység, mellette Szárhegy és Vasláb gyönyörû, fehér márványai, sajnos, zúzott, repedezett állapotban. A kristályos vonulat külső oldalára támaszkodik a gyűrődéstől kiemelt szirtes mészkővonulat, melyben a Székelyföld leggyönyörûbb tájképei: az 1507 méter magas Nagy Cohárd alatt, a Likas-patak völgyében 1838-ban hegyomlással keletkezett Gyilkos-tó, utána a Békási-szoros, tovább a Nagyhagymás vonzzák a turistákat. A Nagyhagymás alatt a kristályos vonulatból Balánbányán rézércet bányásznak. A terület patakjai az Aranyos-Beszterce és a Kis-Beszterce, amely a Tölgyesi-szoroson, illetve a Békás-patak, amely a páratlan szépségû Békási-szoroson vágja át a Kárpátokat. Dél felé a mészkővonulattól keletre húzódó homokkőzóna (Csíki havasok, Bodokihegység, Baróti-hegység és a Homoródi-hegység) veszi át az

uralkodó szerepet. A hegységet a Gyimesi-szoroson szeli át a Tatros patak. A fővonulatból ágazik ki a Bodoki-hegység, mely a Kászon-patak magasan fekvő Kászoni-medencéjét határolja nyugatról. A homokkő a Hargita vulkanikus kőzetével egybefonódva a Homoród patakkal párhuzamosan haladva a Homoródi-hegység nevet kapta. Turisták által gyakran felkeresett hely a Vargyas gyönyörű szorosában a Homoródalmási barlang. A Kárpátok láncán belül a vulkáni vonulat ide eső része a Görgényi havasok, melynek déli részén a Kis-Küküllő a határ. Az ettől délre lévő Somlyó vulkáni kúpja már a Hargitához tartozik. A vulkáni törmelékből gyönyörű formákat dolgoztak ki a mélyen bevágódó völgyek, így keletkezett a Firtos és a regényes Rapsonné vára is. A vulkánok által kiszórt hamu a medence tengeri lerakodásai közé települt s andezittufa réteget alkot. A hajdan izzó andezitlávát öntő vulkánok elcsendesedtek, de közülük

még ma is eléggé épen megvannak a Görgényi-havasokban a Fancsaltető, a Mezőhavas, a Madarasi Hargita, a Nagykőbükk, a Kakukkhegy, a Nagy Piliske, melyeknek kráterét egy-egy patak átvágva kalderává alakította. A Nagykőbükk kalderájában a hajdani krátertó helyén az eltőzegesedett Lucstó található, az 1294 méter magas Csomád ép, 300 méter mély kráterében még csillog viszont a Szent-Annató kristálytiszta vize. A tó annyira feltöltődött a kráter oldalairól belejutott törmelékből, hogy legnagyobb mélysége csak 8 méter. Ikertava a Mohostó már teljesen eliszaposodott, eltőzegesedett, felületét ritka növényzetű ingovány alkotja. A Szent-Anna-tóhoz Tusnádfürdőről gyönyörű fenyőerdőben vezet föl az út. Nem messze innen az Olt folyó terasz-lerakodásában ép vulkáni bombákat lehet találni, ami azt bizonyítja, hogy a pleisztocén korban működött még a Csomád vulkánja. A vulkánizmus relatív fiatalsága magyarázza a

mai igen erős posztvulkáni működést. Ennek köszönhetjük a forró vizek opálos lerakodásait, a ma is fel-feltörő meleg vizeket (Tusnád, Csíkszereda, Szentegyháza). Sok érclerakodást is: a Kakukkhegy híres hematit kristályait, a csíkmadarasi higanyt és cinóber, pirit és okker előfordulásait. A Hargita vulkánizmusa ma mofetta-stádiumban van, melyet nagy mennyiségű széndioxid-gáz feltörése jellemez, ami a földkéregben cirkuláló vízben feloldódva annak oldóképességét növeli és így ásványvizek, borvizek keletkeznek. A Nagyhagymás nyugati oldalán a Gyergyói-havasokban eredő Olt, a Felcsíki- és Alcsíki-medencén átfolyva Tusnádnál átvágta a Hargitát. Az Olt forrásával szemben a Gyergyói-medence délkeleti sarkában ered a Maros. E két nagy folyó völgyét követi az országút mellett az 1897-1907 között épült székely körvasút. Az Udvarhelyi dombvidék az erdélyi harmadkori medence területén fekszik, tengeri

üledékből rakódott itt le a tufa és az agyagrétegek. A tenger elpusztult állatvilágának holtteste bomlásából keletkezett a földgáz, mely a szomszédmegyei Mezősámsondon fordul elő nagyobb mennyiségben. Ebből a tengerből ülepedett le a kősó, mely azután a felette lerakódott rétegek nagy nyomása alatt erősen préselődve kibuggyant Szovátánál, Parajdnál, közvetlen a Hargita lábánál s a messze földön híres sóhegyeket alkotta. A Marostól délre a morfológiai viszonyok kialakulásában nagy szerepük van az agyagos rétegben keletkezett suvadásoknak, amelyek legszebb példáját e területen Lövéte-Székelykeresztúr községek mellett lehet látni. Ott látjuk a folyók elhagyott régi szintjét jelző pleisztocén teraszokat: a 6080 méter magas fellegvári teraszt és az alacsonyabb 15-20 méter magas városi teraszt, amelyen pl. részben Székelyudvarhelyen is épült A terület tájképi szépségei a legnagyobb változatossággal tárják a

turista elé a természet csudás szépségeit. Vadvirágos mezői, a Kárpátok bércei, a Hargita kimeríthetetlen tárháza gyönyörű, részben ősidők óta itt élő növényeknek. Talán itt nőnek a Kárpátok legsudárabb fenyői, itt a legszebbek a rétek, a nárciszmezők, a tőzeglápok és itt érzi magát igazán jól a barnamedve, szarvas, farkas, a patakokban a sebes pisztráng. A hegyközi medencékben (Csíki, Gyergyói) jellemzően nagyon hideg a tél és viszonylag meleg, de igen rövid a nyár. A legmagasabb hőmérsékletet, 36,5 C-ot 1952-ben Székelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat, fagypont alatt 35 fokot pedig 1929-ben Gyergyószentmiklóson mérték. A fagyos napok száma olykor a 160 napot is meghaladja egy évben, és nem ritka a májusi hó, vagy a júniusi talaj menti fagy. 1.2 Gazdaság és ipar Mint a bevezetőben leírtam, a megye viszonylag gazdag nyersanyagforrásokkal rendelkezik, amelyek részben vagy egészben a kitermelő ipar, a fafeldolgozó

háttéripar és a háziiparból kinőtt könnyűipar alapjait teremtette meg. Az erdő adta azt a cserejószágot, amellyel az itt megtelepedett lakosság az életvitelhez szükséges más portékát - gabonát, egyebet - főleg a Keleti-Kárpátokon kívüli szomszédságból (Csík és Gyergyó) illetve Belső-Erdélyből beszerezhette. A 20 század első évtizedeiben már üzemszerű, sajnos megfontolatlan gondatlansággal. Ma is a megye vezető ipari ágazatának tekinthető a fakitermelés, fafeldolgozás és a bútoripar, amelynek központjai Székelyudvarhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós. Vezető helyen áll a bányászat, a balánbányai rezet tartalmazó érc, a lövétei vasbánya, a parajdi só, a Székelykeresztúr-környéki metángáz, a borszéki szén, a tölgyesi urántartalmú érc és a vulkáni lánc lejtőin kibontott andezitbányák azonban 10-15 év múltán kimerülhetnek a megfontolatlan, következetlen és korszerűtlen kitermelés miatt. A

konfekció-, textília és cipőipar is nehezen talál magára. Az ország valamikor jelentős cérnagyára Székelyudvarhelyen jó ideje befektető partnert keres a továbbhaladáshoz. Az élelmiszeripar (tejfeldolgozás, ásványvíztöltődék, húsipari egységek) viszonylagos szinten maradása továbbtervezhető. 1994-1996-ban a termelő vállalkozások száma 28%-kal, az építőiparban tevékenykedő cégek száma 40%-kal, a szolgáltatásokat nyújtó cégeké pedig 30%-kal nőtt. Mezőgazdaság Hargita megyében kevés a szántóföld, és a szigorú éghajlati viszonyok között a megye nagy részében csak a jellemző helyi klímát jól bíró növényeket lehet termeszteni. A legjelentősebb növényi kultúra a burgonya. A nagykiterjedésű legelők és kaszálók viszont egyik lehetőségét jelentik a megyében mindig jelentős állattenyésztés felfejlesztésnek. Bár a termelőszövetkezetek felbomlása után még nehézkes a gazdálkodás beindulása,

kialakulóban van egy új szemlélet, amely a megélhetés legfőbb forrását látja ebben (modern gazdálkodás, faluturizmus, stb.,) Az erőltetett szövetkezetesítés miatt a falusiak nagy része, főleg a fiatalok beköltöztek a városokba, a falvak lakossága elöregedett. 1991-ben a szántóföldek és a kaszálók nagy része visszakerült magánkézbe. A megye mezõgazdasági összterülete 406443 hektár (61,22 %), ebbõl 282105 hektár magántulajdon. 1.3 Népességi adatok, nemzetiségi összetétel A ma székelyek néven ismert, katonáskodó, saját jogállású magyar népcsoport megtelepedése a 12.-13 sz-ra tehető, és a koraközépkorban a határait megszilárdító magyar királyság belső szerveződésének meghatározó része volt. Ebben a zaklatott időszakban éppen a vállalt katonai szervezeti forma juttatta szerződésben megfogalmazott jogokhoz és kiváltságokhoz az itt (és bárhol másutt a határok mentén) megtelepedő népcsoportokat. Ez a feladat

meghatározta a településrendszer kialakulását (a Kárpát-közi medencék keleti és délkeleti kijáratainak közelében, a patakok völgyének felső szakaszán alakultak meg az első telepek), a településen belüli kapcsolatrendszert és a megrendszabályozott örökösödési folyamatokat. Ma már állítható, hogy Maros-szék az Árpádkori Torda megye, Udvarhely-szék Küküllő megye, Háromszék és a külső medencék székei pedig Fehér megye területén szerveződtek, ahol a beköltöző székelyek megyei keretek között élő magyar alaplakosságot találtak. Ugyanakkor a fenti három megye keleti részén megtelepült székelyek a három fő székely nyelvjárást jelentő más-más dialektusban beszélnek, ami arra vall, hogy mindenik érintett megyének megvolt a maga külön székely története, a székek kialakulása pedig nem egységes. Csíkszék területén a Bethlen Gábor-féle 1614-es, a minden rendű és rangú családfőt számba vevő

összeíráskor a fejedelem küldöttei, a komisszáriusok egyetlen olyan települést sem találtak, amelynek számottevő, a népesség többségét, vagy jelentős hányadát alkotó román etnikumú lakossága lett volna. Mégis többször is elhangzott, és elhangzik ma is az a „megállapítás", vagy inkább „kinyilatkoztatás", hogy az itteni román népesség elődei alkották Csíkszék őslakosságát, és valamikor nagy számban éltek volna itt. A megye népessége 1996 július 1.-én 344323 fő volt, megközelítően fele arányban nő és fele arányban férfi Az utolsó népszámlálás óta (1992 január 7) a lakosság 1,05 százalékos veszteségét jelzi a statisztika. Ez részben belső és külső migráció, de leginkább a természetes szaporulat csökkenésének eredménye. A korfa a lakosság folyamatos elöregedését jelzi 1997 június 5-én a munkaügyi hivatal 12.224 munkanélkülit tartott nyilván (az alkalmazottak 7,2 százaléka), ezek

közül 5.442 fő volt a munkanélküli segélyre jogosult, 3149 fő társadalmi segélyt kapott és 3633 fő volt a munkahelyet keresők (többségük szakképzetlen) száma. A lakosság nemzetiségi megoszlása az 1992 január 7-i népszámlálás adatai szerint: 84,6 százaléka magyar, 14 százaléka román, 1,2 százaléka cigány, 1,0 százaléka német, 0,1 százaléka más nemzetiségû. Vallása szerint: 65,3 százalék római katolikus, 13,3 százalék román ortodox, 12,9 százalék református, 7,3 százalék unitárius, 0,19 százalék görög katolikus és 1,2 százalék más vallású. (Recensãmântul, 1992) 2. Helységek rövid áttekintése, túristaútvonalak Csíkszereda (Miercurea Ciuc) (Megyeszékhely) Erdély keleti felében helyezkedik el, az Olt mentén haladó É-D irányú valamint a Tolvajos és Gyímesi hágókon áthaladó Ny-K irányú közlekedési útvonalon. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik. Talaját üledékes kőzetek

és a vulkáni működés maradványai építik fel, melyek ásványvizek és mofetták formájában vannak jelen (Somlyó, Szereda és Zsögöd). A városhoz tartozó klimatikus üdülőhely az 1350 m magasan fekvő Hargitafürdő a télisportok kedvelőinek, de a gyógytúrizmus számára is egyaránt jelentős. A város a medence zártsága miatt a Kárpát medence egyik hidegpólusa Évi középhőmérséklete 5,9°C. A város körüli erdők faunája is igen gazdag Különös jelentőségű a nagyvadállomány. Védett fajok a hiúz, a barnamedve, és a siketfajd A környező települések vásáros helyén alakult János Zsigmond fejedelem idejében, mezőváros stílusú, majd Izabella királynőtől kap adómentességi jogot. Bethlen Gábor idejében kezdte építtetni Gróf Hídvégi Mikó Ferenc a róla elnevezett barokk stílusú várat, mely mai formáját Steinville császári tábornok által szervezett újjáépítés során nyerte el. Az itt elhelyezett múzeum a

környék régészeti, néprajzi, népművészeti anyagát tárja elénk. A város a katolikus vallás egyik fellegvára, Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, majd a Kájoni nyomda működött. 1661-től többször esett a török-tatár hadak áldozatául 1964-ben börtönné alakított várában kínozták és tartották fogva a madéfalvi veszedelem néven ismertté vált felkelés elfogott résztvevőit. Az 1848-as magyar szabadságharc idején Bem tábornok egyik főhadiszállását a Mikó várban helyezte el, majd 849-ben Petőfi is a város vendége volt. 1930-ban a városnak 4708 lakója volt, amelyből 3796 magyar, 598 román, 253 zsidó és 160 más nemzetiségű volt. A XIX század közepén Martonfalva, a század végén Csütörtökfalva beolvadt Csíkszeredába. Neves iskolái, gyógyfürdői és állandóan fejlődő közigazgatása ismertté emeli a korszerű városok közé, négyezer férőhelyes fedett műkorcsolyapályáján rangos versenyeket rendeznek.

Zsögöd városnegyedben Nagy Imre festőművész kiállítását és szülőházát látogathatjuk meg, Csíksomlyón pedig Gál Ferenc magángyűjteménye látható. A művelődési ház falainak külső és belső kerámia díszítése is figyelmet érdemel. A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer Székely Leány találkozót. Csíkszentkirály (Sincraieni) A község nép szőnyegszövéséről, Hargita-címletű palackozott borvizéről, több mint 120 ásványi forrásáról, ásványos szabadtéri fürdőjéről, jégkorszaki maradványnövényekben gazdag rezervátumáról híres. A község egykori papírmalmának épületei az Olt mellett a falu északi részén még állnak. Csíkszentmárton (Sínmartin) Nagyközség, melyben már 1619-ben latin nyelvű iskola működött, érdekessége a lőréses kerítéssel övezett barokk műemlék, a népi építkezés sajátos maradványai, az ácsolt gabonások és tölgyfából készült kerekeskutak is. 2.

ábra Csíkszentgyörgy (Ciucsingeorgiu) Csíkszentmártonból az Úz völgyén át juthatunk el azokra a szórványtelepekre, amelyek Szentgyörgyöt alkotják. Megható csendességben várják az itt élő falvak a vad vizeket, hegyi tisztásokat és pisztrángban gazdag patakokat kedvelő turistákat. Magas, zsindelytetős házak, ősi jelképekkel faragott kapuk szegélyezik az utat, élő népviselete van, hagyomány a farsangtemetés és a kaláka. Érdemes ellátogatni a freskókkal díszített menasági vártemplomba valamint Szervátiusz Jenő trahitba faragott alkotásához. Kászonaltiz (Plaiesii de Jos) A község cifra tornácos házai, sajátos szerkezetű ácsolt kiskapui gazdag változatok bőségével kápráztatnak el. Az ősi népviseletek szalagos fejdísze, a „kászoni csepesz” az idősebbek öltözékében még fellelhető. A környék nagyon gazdag borvizekben és kirándulóhelyekben. A turistákat várja a Balásiak kúriája valamint a temetők verses

feliratú fejfái, kőoszlopai. Tusnádfürdő (Baile Tusnad) Az érrendszeri zavarok, gyomorbántalmak és rheumatikus betegségek kezelésével a város egy évszázad alatt nemzetközi hírnévre tett szert. Villáiban, szállodáiban a külföldi turisták is megtalálják a kívánt luxust. Festői környezete kisebb és nagyobb gyalogtúrák egész sorát kínálja az év bármely szakában. A fürdő középpontjában elterülő Csukás tó nyáron fürdésre és csónakázásra, télen korcsolyázásra alkalmas. A helyet télen a téli sportok kedvelői veszik birtokukba. Innen alig két órás gyalogtúra után vagy rövid autózással a Csomád hegycsoport krátertavához, a Szent Anna tóhoz (Lacul Sf. Anna) juthatunk ahol korszerű menedékház várja az utazókat. A fürdőtől ÉK-re 1083 m magasan találjuk a környék legnagyobb vaskori erődjét, melynek belterülete közel 2 hektáros. Gyönyörű kilátás nyílik innen az egész Alcsíki medencére. Csíkszépvíz

(Frumoasa) A népi csergeszövésről ismeretes. A község őrzi a Moldva és Csík közötti évszázados kulturális és kereskedelmi kapcsolatok hagyományait. Népi ünnepséggel párosult hagyomány itt az őszi káposzatvágás. A cibrei borvízforrás kedvelt kirándulóhely Gyímesközéplok (Lunca de Jos) A Gyímesek csángó települései a XVIII. sz-ban épültek ki Sajátos néprajzi övezet ez, a lakosság a magyar nyelv román szavakkal vegyített változatát beszéli, viselete a moldvaihoz hasonló. Fő foglalkozásuk a havasi pásztorkodás és fakitermelés A pásztormesék, balladák, népdalok, halottsiratók itt is igen népszerűek. Hangszeres zenéjük (zöngehúros hegedű és gordon), népi táncaik, változatos népszokásaik messziről ide vonzzák a látogatókat. Díszítőművészetüknek is híre ment, hímzett bundáik, vállfőhímes női ingeik, élénk színű gyapjúszőtteseik, pásztorfaragásaik rendkívül keresettek. A pásztorkodó csángók

tavaszi fűhajtástól az őszi berekedésig nagyrészt havasi kajibákban élnek. 3. ábra Gyergyószentmiklós (Gheorgheni) A hely eredetéről bronzkori leletek tanúskodnak. Örmények telepedtek le itt, turisztikai szempontból főleg múzeuma, templomai, a Csíky-féle dendrológiai kert (13 védett hektáron több mint 2500 növény, 185 féle fa), Both vára (kilátó pont) valamint a békényloki turisztikai központ érdemel figyelmet. Innen lehet eljutni a Békás-szorosba illetve a Gyilkostóhoz. Ditró (Ditrau) A községről nevezték el a közeli hegyekben található kékes színű, szodalit-tartalmú nefelinszielitet, ezt az Európa-szerte híres kőzetet. Toplica (Toplita) Fontos közúti csomópont, műemlék fatemplomainak mesteri vonalaiban a népi építkezés eredeti jegyeit csodálhatjuk meg. Környéke a vadászok és halászok valóságos paradcsoma. Borszék (Borsec) A település gyógyforrásait már a XVI. sz-ban is ismerték és elismerték, az itt

palackozott borvizet már az 1700-as évek elején bécsbe szállították. Ebben az időben a borszéki fürdőházakat betegek százai keresték fel. Vlahica (Vlahita) Nyílvános, ma is működő vasércbánya. A város határában többszáz hektáros nárciszmező öltözik fehérbe a turisták gyönyörködtetésére. Homoródfürdő (Baile Homorod) Borvízforrásai és különleges klímája vonzza a látogatókat, gyógyfürdő. A fürdőtelep közelében két római kori őrtorony maradványaira bukkantak. Zeteváralja Nagyon meredek kapaszkodón juthatunk fel a valamikori dák vár romjaihoz, de a panoráma mindenképp megérdemli a fáradtságot. Székelyudvarhely Már a csiszolt kőkorszakban lakott település. Valamikor római vár állott itt, Mátyás korában már mezővárosként szerepel a krónikában. 1562-ben innen indul el a nagy székely felkelés. Fontosabb műemlékei: a román-kori kápolna, a református és a ferences templom Fürdőhelye Szejke, ahol

Orbán Balázsnak, a legátfogóbb monográfia szerzőjének sírja áll. Farkaslaka Tamási Áron szülőfaluja, az író szülőházában emlékkiállítást rendeztek be. Szervátiusz Jenő és Tibor is sziklatömbbe véste a nagy író emlékművét. Korond A pápai tizedjegyzékbőI ismerjük a nevét: 1333- ban Péter korondi plébános fizetett két banálist. A tizedjegyzékben a település neve levesen Kurnud alakban fordul elő, a következő évi összeírásban már Kurund néven említik. Nyelvészek és régészek véleménye a név eredetéről megoszlik. Természetesen azok tévednek leginkább, akik a falu nevét a legfontosabb mesterségre, a fazekasságra utaló korongból származtatják. A név minden kétséget kizáróan ó-török eredetű, a qurun, qurum szóból származik. A magyar nyelv történeti- etimológiai szótara, valamint a Magyar Értelmező kéziszótár szerint a tökéletes égéskor keletkező porszerű anyaggal, a szénnel hozható

összefüggésbe. Kiezsa István és Murándi László is ezt az értelmezést tartja elfogadhatónak: a név a korom szó -d képzős származéka. Rázsonyi László szerint viszont az ó-török szónak van egy hegyomlás, görgeteg értelme is. Parajd A sósziklák, a sós források szemet-lelket gyönyörködtető természeti ritkaságként kísérik a Korond vize sószorosát és a sógödröket. Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos. Így érdemes sorra megtekinteni a sóbányát, a benne kialakított asztmakezelő központot, a sómalmot, a sósfürdőt, a Sóhátát és a Korond vize áttörését a pőre sósziklák között. A Parajdtól délre kialakult sószoros Erdély egyik legszebb és legérdekesebb természeti ritkasága. A sótömzs fedőrétegén kisebb-nagyobb tölcsérek, töbrök keletkeznek, melyek a földalatti vizek hatására idővel tekintélyes méretűvé bővülnek. A szoros környékén a só közeli jelenlétét jelzi a vörös sóvirág

(Salicornea herbacea). A Sóháta természetvédelmi terület, amely egy 8 ha-os kiterjedésű országos és megyei földtani védterület, Parajd belterületétől délnyugatra. Szováta (Sovata) A Medve- tó 1875-ben keletkezett. Kiss Sándor szerint 1875 nyarán égiháború következtében a Cseresnyéshegy felől jövő két patak felduzzadt, s a víz a Zoltán hegy alatt tóvá gyűlt össze. A víz és a só örökös küzdelme következtében leomlott dolina elzárta a folyók útját, s egy lefolyástalan terület keletkezett, melyet a két patak vízzel töltött meg. A víz a legalacsonyabb ponton lefolyt, ott kapott egy dolinát, ez is megtelt vízzel, így keletkezett a Mogyorósi- tó, mely aztán a sósziklákon át lefolyást talált a Szováta patak felé. Ezek azt bizonyítják, hogy a Medve- tó nemcsak karsztos tó, hanem torlaszos is. A tavak ezután feledésbe mentek. A fürdő a mai Géránál alakult ki, ahol felfogták több patakocska vizét s Fehér Jordán

tónak nevezték, mert fehér sóval borította földben volt, a tulajdonos Veress József fürdőkabinokat (fülkéket) építtetett ide, majd a Fekete tó mellé is villákat építtetett, és így az 1882-es fürdőkönyv szerint már 214 személy látogatta a fürdőt. 2.1 Természeti ritkaságok A Szent Anna-tó: Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterben elhelyezkedő tava. Védett terület Tusnádfürdő fölött fekszik 950 m magasan. Mivel a tavat csupán a csapadék táplálja, vize az egyszer desztillált víznél is tisztább. A legutóbbi mérés szerint felülete 95280 m2 Alakja csaknem szabályos kör. Átlagos mélysége 4,2 m, legmélyebb pontja 7 m Megközelíthető jól jelzett turistautakon az újtusnádi, tusnádfürdői vagy sepsibükszádi vasútállomásról, illetve a 113-as megyei műúton. Okleveles említése először 1349-ből való, nevét a bányászok védőszentjéről kapta. A tó partján búcsújáró hely, kis kápolna (1764)

található, melyet többször is újraépítettek, utoljára 1977-ben. A Szent Anna-tavától nem messze található a Mohos-tó, valamint védett területen a tőzegláp, amelyet egy széles nyereg válasz el a tótól. Ezen a nyergen épült a menedékház és kemping valamint az 1070 m magasságban épült Sepsibükszádról érkező műút. A Vártetőn (1040 m) Erdély legnagyobb koravaskori erődjének a maradványai. 4. ábra Gyilkostó: A Nagyhagymás masszívumában terül el, kezdetben Veres-tónak is nevezték. A természetes torlasztavak csoportjába tartozik, 1837-ben keletkezett. A Gyilkoskő ÉNY-i lejtőjén felhalmozott törmelékanyag lesuvadása torlaszolta el a völgyet ott ahol több bő vizű patak egyesült. A tó jellegzetessége hogy vizéből még mindig kiállnak a völgyet eredetileg borító fenyőerdő maradványai. Szépségét emelik a fölébe magasodó sziklák, tengerszint feletti magassága 983 m. A vízben levő ásványi anyagok tartósították

a fák maradványait, ezért a tavon nem lehet csónakázni, valamint a fürdés is rendkívül veszélyes és tilos. Élővilágában a leghíresebb a tavi pisztráng, melynek 7-8 kgs, 85 cm hosszú példányát is fogták már ki. Békás-szoros A Gyilkostó közvetlen folytatásaként a Békás patak felső völgyében található. A KeletiKárpátok legismertebb, legszebb, legmonumentálisabb szurdoka DNY-ÉK irányban szeli át a földtörténeti középkor triász és júra időszak tengereiben lerakódott, tekintélyes vastagságú mészkőréteget. A környező hegycsúcsok átlag 1300 m magasak és 200-300 méteres meredek sziklafalakkal szakadnak a szurdokba. A mellékpatakok szurdokvölgyeinek betorkollásánál különálló sziklafalak is képződtek. Ezek közül leghíresebb az Oltárkő, 1154 m magas A szoros legzordabb része a Kisbékás patakának torkolata, a „Pokol torka”. A szoros teljes hossza 5 km. Ritka növényei közül leghíresebb a Havasi gyopár

(Leontopodium alpium) Oltárkő A Békás szoros legszembetűnőbb sziklaalakulata. Jóllehet a környező hegyeknél alacsonyabb, jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. A sziklát nyugatról a vízesésekkel tarkított vad Laposvölgy határolja, déli sziklafala a Békás szorosra néz. Csúcsára először brassói alpinisták jutottak fel 1935-ben, azóta három nagy sziklamászó tapasztalatokat igénylő útvonal vezet fel rá. 5. ábra 6. ábra Egyeskő 1608 m magas. A Nagyhagymás központi vonulatában található Jól látható a Csíki medencéből is. Ugyanaz a júra időszaki mészkő alkotja mint a Nagyhagymást és a Gyilkostó vidékét. Jellegzetes sziklatornyait az eső és a fagyrepesztés formálta A Korondi forrásüledék A községtől nem messze található a Rakodó hegy vagy más néven Csiga hegy. Az itt feltörő sósvizek, meszes lerakódások eredménye a korondi aragonit, amely 75-85 fokos dűlésű

teléreket alkot a Sós-patak völgyében. A mikroszkopikus vizsgálatok szerint nem az egész kőzettömeg aragonit, hanem sok kálcium-kristályt is tartalmaz. Színeződését főleg a különböző alakban előforduló vasvegyületekből nyeri, a vilásossárga színt a berétegződő kéntől. Alapszíne halvány zöldes vagy szürkés savószín, amelyben párhuzamosan fehér és világosabb- sötétebb szürkészöldes sávok húzódnak. Díszkőnek használják Firtos lova (1062 m) A Görgény-Hargita vonulattól lenyúló Hargita-fennsík egyik nyugati peremsziklája, az Erdélyi-medence keleti peremének egyik legszebb kilátópontja. A tetején Firtos várának maradványai. Felépítésében vulkáni törmelékanyagok vettek részt A nyugati, erdős oldalán ez a fehér vulkáni tufa lesuvadt és így alakja távolról egy felfordult lóra emlékeztet. Főleg Etéd felől látható jól, az erdővel benőtt hegyoldalon. A monda szerint Firtos vára tündéréhez titokban

udvarolni járt egy nyikómenti lovaslegény, aki itt zuhant le szerelmesével együtt lova pedig fennakadt a sziklán. A néphagyomány szerint ha a ló fegéren virít, szép idő lesz, ha elszürkül, akkor eső várható. Ennek a hiedelemnek reális alapja van, hiszen az andezittufák nagyon érzékenyek a levegő páratartalmának változására. A homoródalmási barlangrendszer A Vargyas-szurdok, az Alsó- és Felső-Máltető 930 m magas mészkőszirtjei között alakult ki 4 km hosszan. Ezen aránylag kis területen klasszikus karsztvidék keletkezett A Hargitáról jövő Vargyas-patak nagy esőzések idején rohanó víztömeggé bővül és rendkívül sok törmeléket szállít. A patak a szurdok kezdeti szakaszán körülbelül egy kilométeres utat tesz meg, majd a meder jobb oldalán levő víznyelőbe ömlik, miközben a patakmeder kisvízkor jó darabon szárazra kerül. Ezt a helyet népiesen Víznyugatnak nevezik A patak egy része később bő vizű forrás

alakjában ismét a felszínre tör, másik fele a föld alatt halad tovább, búvópatakként. A felszínen futó víz aztán ismét eltűnik egy újabb víznyelőben és csak a szurdok legvégén úgynevezett Vízkeletnél lép napvilágra. A barlang nem elszigetelt természeti jelenség, a szurdok két oldalán ugyanis több más kisebb barlang is nyílik. A bejárat É-i irányba néz, népies elnevezése Kőlik. Lépcsőkön közelíthető meg, a barlangba belépve egy tágas előterembe, a Pitvarba érünk, ebből jobbra egy mellékág tér ki, balra pedig a nagyterembe érünk. A Díszterem, Térdelőfolyósó, Körterem, Kutyalik, Csontterem érintésével a Jordán kutat közelíthetjük meg. A barlangban állandó vízfolyás nincs, ami a barlang öregségére vall Feltűnő cseppkövekben való szegénysége is. A járatokban gazdag foszforban gazdag anyagot és guanótelepeket találunk. A Súgó-barlang Turisztikai, természeti ritkaság, védett terület

Gyergyótekerőpatak határában, a Sipos kő déli lábánál. 1930 körül fedezték fel, eddig három ismert –egymás felett elhelyezkedő- bejárata van. A folyósók és a központi repedések találkozásánál alakultak ki a barlang nagyobb termei, mint a Buzogányterem, Nagyterem, Ödönterem, Létrásterem, Gyökérterem stb. a barlang valamennyi járatában a sztalagmitok és sztalagtitok páratlan példányait találjuk. Megkapó, impozáns cseppkőformák találhatók a Buzogányteremben, ezek kialakulása egy ősbarlangi tó létezését feltételezik. Likas-Zsomboly A ritka, függőleges irányú aknabarlangok csoportjába tartozik, a Nagyhagymás masszívum Éi részén található. A Keleti- Kárpátokban ez az egyedüli ilyen barlang A Likas hegy csúcsától 200 méterre északi irányban fekszik bokros és gyér fenyves között 1650 m magasságban. A felszíni nyílás majdnem tökéletes kör alakú, átmérője 6-8 méter. A kürtő lefelé szélesedik, 3640

méteren a behullott hóból képződött jég elzárta az utat Megkerülve a jégdugót, amely az alsó barlangba lehullott és keresztül-kasul fennakadt fenyőfatörzseken nyugszik, a sziklafal oldalrepedésén juthatunk le az alsó barlangba. Ennek mélysége 25-30 m, de egy adott ponton sziklatörmelék zárja el. A barlang eddig feltárt teljes mélysége 72-80 m a levegő hőmérséklete itt nyáron is 3 fok, ezért nem olvad el a jégtömeg. Csak alpinista felszereléssel lehet megközelíteni, a hozzá nem értők számára életveszélyes. Iszapvulkánok, mofetták Fehérszéki iszapvulkán Mofetták: Hargitafürdő, Büdösfürdő, Bánya patak feje, Vermet patak feje, Aladári gázömlés, Tusnádfürdői gázömlés, Csíkszentgyörgyi gázömlés. Borvizes lápok, havasi tőzeglápok: • Mohos tőzegláp • Lúcs • • • Borsáros A tusnádi középpatak forrás-lápja Hargita-liget • • A vaslábi láp A bélbori láp Nárciszmezők A Vlahicai

nárciszmező: Vlahica, Homoródalmás és Kápolnásfalu határában található közel 300 hektáros területen. A vadon termő nárcisz mediterrán származású, fehér virágú, erős illatú, egyszikű tavaszi növény, májusban nyílik. A nárciszmezők a Hargita platóinak kisebb medenceszerű mélyedéseit valamint az andezit aglomerátum helyenként elmocsarasodó, nedves területeit foglalják el. Ezen a mezőn egy nm-nyi területen 180-200 egyedet is megszámláltak. Oroszhegyi nárciszrét, hagymási nárciszrét. Védett növények: • Havasi gyopár • Gyopárnefelejcs • Harmatfű • Kockás kaukkliliom • Henye boroszlán • • • • • Zergeboglár Sárga tárnics Tiszafa, tiszafenyő Törpenyír Apró nyír Védett állatok: • Barna medve • Hiúz • • Siketfajd Nyírfajd 2.3 Borvízforrások Szénsavas ásványvizek: • Bélbor • Kápolnásfalu • Zsögödfürdő • • • Csíkszentmárton Gyergyóújfalu Gyergyótölgyes

Nátriumkarbonátos, széndioxidos ásványvizek: • Kászon Magnézium-Kálciumkarbonátos ásványvizek: • Borszék • • Bélbor • • Gyergyóholló • Magnézium-kálcium-nátriumkarbonátos ásványvizek: • Bélbor • • Kászon • • Gyergyócsomafalva • • Hosszúaszó • Vasas és széndioxidos ásványvizek: • Gyergyócsomafalva • Korond • Hargitafürdő • Lázárfalva • • • • Korond Gyimesközéplok Szejke Csíkszentkirály Toplica Gyergyótölgyes Tusnádfürdő Csíkszereda Csíkszentmihály Csíkszentimre Gyergyótölgyes Nátriumos, bikarbonátos és sós ásványvizek: • Karácsonyfalva Vasas, nátrium- kálcium-magnéziumkarbonátos- széndioxidos ásványvizek: • Kászonfürdő • Csíkrákos • Gyergyóholló • Gyergyóremete • Fitód • Gyergyótölgyes • Homoródfürdő • Vlahica • Kirujfürdő • Verebes • Csíksomlyó Vasas, nátriumkarbonátos, sós és széndioxidos ásványvizek: • Korond •

Székelyszeltersz • Lövéte • Tusnád 3. Idegenforgalmi látványosságok A természeti adottságoknak köszönhetően kifejlődött turisztikai ipar a megye egyik nagy, kellőképpen ki nem használt lehetősége. Tulajdonképpen szinte az egyedüli versenyesélye. A több mint 1000 nevesített ásványvíz-forrás (amelyek között a világon található minden főbb ásványvízfajta képviselve van), a parajdi sóbánya és sósfürdô, a tiszta hegyi levegő, a mofetták kihasználására számos országos és helyi fürdő, kezelő létesítmény épült fel korábban megfelelő elszállásolási lehetőségekkel. A Szent-Anna-tó, amely az egyetlen vulkáni eredetű tó a mai Románia egész területén, a Gyilkos-tó pedig a legnagyobb olyan tó az országban, amely egy természetes úton létrejött gátnak köszönheti a létét, és amely világviszonylatban is ritkaságnak számít. A 70-es évek végén, a 80-as évek elején fölépült szállodák

(Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn) elfogadható feltételeket biztosítanak (többségük kétcsillagos) az átutazó idegenforgalomnak, az olcsó és a gyógyászati turizmusban legtöbb szálláshelyet jelentő üdülők, villák viszont időhasználta állaguk miatt az igényes idegenforgalomban csak sok engedménnyel hasznosíthatók. Ez is lehet a föl nem ismert lehetőségek mellett egyik oka annak, hogy a korábban túlzsúfolt megyei üdülőtelepek és hagyományos gyógyászati telepek - Borszék, Tusnád, Gyilkostó - az utóbbi években az átutazó nyári forgalmat kivéve néptelenek. Hargita megye lehetőségei elsősorban a gyógyturizmus felé mutatnak, bár ez az idegenforgalmi ágazat jellemzően hanyatlóban van a világban, helyét inkább a testápolókarbantartó és a természetgyógyászati lehetőségek vették át alternatív esélyként. Kevés áttervezéssel és kellő marketinggel viszont nagyon rövid idő

alatt és jó eséllyel valósítható meg bármilyen elképzelés. Ilyen lehet pl a vadászturizmus, vagy a vándorturizmus Itt van az ország és Európa egyik legjelentősebb barnamedve állománya, farkasok, vaddisznók, hiúzok, siketfajdok élnek erdeinkben. Többségük védett faj, de a megfelelő egyedsűrűség elérésére szervezett formában évente szervezhetők tényleges vagy a szafarik mintájára teljes programot kínáló, csoportos fotóvadászatok. Hargita megye erdeiben lőttek aranyérmes, ezüstérmes medvét, szarvasbikákat, vaddisznót, és ez a lehetőség ma már minden szenvedélyes vadásznak adott. Az 1986-os Nürnbergi vadász-világkiállításon a mi erdőinkből származó 4 szarvas és 13 medvetrófea volt aranyérmes, és erdeinkben lőtték a világrekorder medvét is. A turistának, aki élményszép tájat és az időben messze nyúló kultúrtörténeti emlékeket keres, annak is érdemes hozzánk jönni. Az Útirajz részben olvasott

képi-térképi anyag alapján bizonyára talál majd magának programtervezéshez fontos tájékoztatást. Tanácsok Erdélybe utazóknak: • Bárhol vásárol kávét, mindig belekeverik a cukrot, ha nem szól előre. A tejeskávé nem nagyon ismert, bár az utóbbi időben a legtöbb helyen választani lehet a nescafe és a gépi kávé között. • Utcai, alkalmi árustól ne vegyen élelmiszert (lángost, szotyolát, stb) mert fertőzést kaphat. Na nem súlyosat, csak amolyan kellemetlent • Saját érdekében: lehetőleg ne tűnjön fel se ruházatán, se viselkedésén , hogy nem romániai (még ha ez kiválthatná a csodálkozó tekinteteket), mert arrafele aki külföldi, az csak gazdag lehet, vagyis pénzes, vagyis kifosztható. • Ne tegyen nyilvános megjegyzéseket az esetleges hiányosságokra (pl. nincs kézszárító a vécében), mert ezt könnyen zokon is veszik, és esetleg kényeskedőnek, urizálónak bélyegzik, ami nem vált ki vendégszerető magatartást.

• Az autóstoppért fizetni illik. Mivel a rossz közlekedés miatt sok sofőr benzinkiegészítésként utaztat stopposokat, díjazni kell jóságát Ez az összeg kb az egyéb utazási eszközök 25-40 %-a. HA VONATTAL UTAZIK: • Számítson arra, hogy a belföldi járatok elég büdösek és szennyezettek. Ez hangsúlyosabb a személyvonatokon. Ezért - ha anyagilag megengedhetjük magunknak, utazzunk I. osztályon Ez kb 20%-al drágább Ugyanakkor előfordulhat, hogy másodosztályon annyi hely sincs, hogy leüljünk. • Helyjegyes vonatra (úgynevezett RAPIDra) helyjegyet illetve sebességi különbözetet kell venni (SUPLIMENT DE VITEZA), ezért három jegyet kap. Az árát érzékeltetve: ha a jegy 10.000, a SUPLIMENT 8000 és a helyjegy 1000 lej • A helyjegyes vonatra az indulás előtt 1 órával lehet csak jegyet venni • Ne fizessünk látványosan sok pénzből (vagyis ha a jegy pl. 50000, akkor ne egy köteg 100.000 lejesbõl csípjünk 50-et, mert megleshetik

vagyonunkat, ami kellemetlen incidensekhez vezethet • Soha ne hagyjunk csomagot őrizetlenül. Ez hangsúlyozottan érvényes éjszakai utazásnál, amikor a vonat közvilágítása legtöbbször csupán emlékeinkben pislákol. • Ha nem sikerült jegyet venni (pl. nagy sor miatt), felszállhatunk jegy nélkül, és többnyire un. csubukot (borravalót) kell adni a jegyellenőrnek, ami a jegy 50 %-a kell legyen. Ez diszkréten, a folyosón kell történjen, lehetőleg négyszemközt, és az átadáskor kell mondani az utazási célállomás nevét. Ez csak azoknak ajánlott, akik bírják valamilyen szinten a román nyelvet, mert különben ráfázhatunk (se jegyünk, se pénzünk nem lesz). Másrészt az esetenként megjelenő un szubkontroll (ellenőr ellenőre) hajthatatlanul megbüntet. 3.1 Kulturális emlékhelyek, műemlékek A csíkszeredai Mikó vár Ld. Bővebben a város bemutatásánál A csíksomlyói barokk műemlék-együttes, a kegytemplom és a kolostor A mai

település két községből - Csobotfalva és Várdotfalva - és egy falurészből - a kolostor, kegytemplom és környéke - alakult ki. A ferencesek minden valószínűség szerint a XV. század első éveiben telepedtek meg véglegesen 1442 és 1448 között fölépítettek egy gótikus stílusban tervezett kolostort és annak templomát (a hagyomány szerint Hunyadi János anyagi támogatásával). A kormányzó, Isten kegyelméből avatott győzelméért (az 1442-ben Marosszentimre határában vívott győztes csata zsákmányából), hálából segítséget nyújtott az építéshez négy helyen Erdélyben: Szentimrén, a szomszédos Tövisen és a gyulafehérvári székesegyház főbejáratának átépítéséhez. A gótikus épületegyüttesnek csak kevés emléke maradt meg. (A mai kolostorban látható egy portálé és egy pinceablak.) A felépített templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel 1448-ban. Az a nap (július 2) ma is a csíksomlyói

kegytemplom nagy ünnepe, vagyis búcsús napja. A többször bővített és tatarozott régi épületegyüttes helyébe a XVIII. század közepén, 1733 és 1779 között épült a mai kolostor és barokk templom. Az ősi épületeket erős kőfalak övezték, ide menekült a környék népe a XVII. században gyakori keleti betörések elől 1661-ben a nagy erővel támadó török-tatár erőnek azonban már nem tudott ellenállni. A pogányok az épületegyüttest is felgyújtották, igen sok embert megöltek és még többet rabláncon elhurcoltak. 1694-ben az utolsó tatárbetörést P Nizet Ferenc, belga származású szerzetes, tanár vezetésével a somlyói diákok és a környék népe visszaverte. A tatárokkal vívott ütközetek emlékét őrzi a hosszúaszói Xántus-kápolna, valamint a Csíkszentlélek határában fekvő Véres-kép. A barokk kegytemplom A csúcsíves kolostortemplom 1802-ig állt fenn, amikor egy nagyobb templom építése vált esedékessé.

Lebontása után annak anyagát beépítették a mostani barokk templomba A barokk kegytemplomot 1804-ben kezdték építeni, Schmidt Konstantin építész tervei szerint és 1876-ban fejezték be. A templomot 1876augusztus 20-án szentelte fel ünnepélyesen Fogarassy Mihály erdélyi püspök. A kegyszobor A templom legértékesebb tárgya a Szűz Mária kegyszobra. A XVI század elején (1510-1515) reneszánsz stílusban készült, hársfából. Alkotója ismeretlen Magassága 2,27 méter, a világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a Hold, tetején a tizenkét csillagból álló koszorú. Egyben királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján ül Szent Fia, Jézus, a világ Megváltója. 1798-ben az egyház csodatevőnek ismeri A kegyszobor a Mária-zarándoklatok középpontjában áll. Az idők folyamán a hívőknek a Kegyszobor előtt elmondott imája, a

Boldogságos Szűz Mária közbenjárására, igen sokszor meghallgatásra talált. Ennek emlékét őrzik a Kegyszobor két oldalán kifüggesztett fémtárgyak, azaz fogadalmi tárgyak. Ezek a fogadalmi tárgyak imameghallgatás esetén készültek a XVIII században. Az 1940-es évektől napjainkig márványból készült hála-táblák tanúskodnak arról, hogy a Szűzanya most is meghallgatja tisztelőinek imáját. Az orgona Igen értékes a templom orgonája is. A legrégebbi orgonát, amelyről tudomásunk van, 1659-ben vásárolták Brassóban, ennek készítője Eperjesi János. Ez a török-tatár dúláskor 1661-ben elégett, újat 1664-ben P. Kájoni János épített A Kájoni-féle orgonát 1759-ben javították ki. A régi orgonát P Simon Jukundián cserélte ki 1858-1859-ben Az új orgona készítője Kolonics István, kézdivásárhelyi orgonaépítő. A mostani orgonát Geyer József, a budapesti zeneművészeti főiskola tanára tervezte és a temesvári Wegenstein

Lipót Fiai cég készítette 1931-ben. 1991-ben Walter Kindl, temesvári orgonajavító, a nagyszebeni Hermann Binder orgonaépítő közreműködésével elvégezte az orgona általános javítását. Negyven szólóváltozatával és 2824 sípjával az ország legkorszerűbb orgonái közé tartozik. A belső berendezés A templom berendezésének legnagyobb részét Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok nagyrészt, a XIX sz első felében készültek a templom építésével párhuzamosan. Az oltárok közül (Szent Ferenc oltár, Szent Anna oltár, Keresztelő Szent János oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Nepomuki Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltár) legkésőbb a főoltár készült el, de csak a templom felszentelésének évében, 1876ban fejezték be. A főoltár mögötti háttér a koronával 1848-ban készült el A szószéket ugyancsak Papp Miklós brassói festő készítette 1835-ben. Oldalán a

Szentlélek eljövetelét és a négy evangélistát ábrázolja. Ajtóján Mózes bemutatja a két kőtáblán Isten tíz parancsolatát, a fedélrészen pedig Szent Mihály angyal Isten ítéletét hirdeti ki. A szentélyben található a stallum, középen található Szent Ágoston két diakónussal, a felső peremen a szeplőtlenül fogantatott Szűz az angyalokkal. A kórust 1831-ben Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mesterrel építették. A bejárat ajtói 1838-ban készültek el, Názán Félix munkája által A színes üvegablakok 1905-ből valók, a grottaui (Csehország) Schlein Richard cégnél rendelték meg és Szent Imrét, Szent Erzsébetet, Szent Ferencet, Szent Margitot, Szent Józsefet, Kapisztrán Szent Jánost, Szent Klárát, Szent Cecíliát és Szent Ágnest ábrázolják. A főbejárat fölötti üvegablakon Mária és Jézus monogramja, valamint a ferencesek jelvénye látható. A Mária-szobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent

László király szobra áll Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai. Magasságuk 2,60 m. A sekrestye és a folyosó ajtóján levő domborművek az 1980-as években készültek. Alkotójuk Vincefi Sándor, csíkszeredai szobrászművész. Az elsőn Csíksomlyó történetéből, a másodikon Szent Ferenc életéből vett jelenetek láthatók. A templomhajóban, a bal oldali székeken megtekinthető domborműveket Imets László, csíkszeredai művész az 1980-as években készítette. A magyar és ferences szenteket ábrázolják. A kórus alatt jobbra található a szenvedő Jézus kápolnája, balra Mikes Kelemen háromszéki főkapitány síremléke (1686). A templom előcsarnokában, a tartóoszlopokra helyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik. Ugyancsak márványtábla utal az 1567-es János Zsigmond hadai ellen vívott győztes csatára, valamint a súlyos károkat okozó 1940-es földrengés utáni

javításokra. A templom diadalívén és homlokzatán latin nyelvű kronosztikon áll: a piros betűk, római számként összeadva a diadalív építésének dátumát (1834 - Erőss József kézdivásárhelyi mester munkája), valamint az 1836-os évet eredményezik (ekkor fejezték be a tornyok építését). A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből való ötvösmunka, mely Rothenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. 1973-ban P Écsy János házfőnök renováltatta a festést 1848-ban, XII. Pius pápa a templomot basilica minor méltóságra emelte Az iskola, nyomda, könyvtár és nem utolsó sorban a Pünkösd szombati búcsú és az Ezer Székely Leány találkozó Csíksomlyót térben is időben messzire kiható keresztény művelődési központtá tette. Virágvasárnapkor passiójátékokat rendeznek itt " ott tenyésznek a sudár fenyvesek, s annak ég felhői közé

felnyúló tetején születik a vihar, s onnan támad a mindent elsodró szélvész és árvíz is, azért a székely félelmetes tisztelettel tekint (.) ezen ős havasra, melynek tetejét hó ezüstözi gyakran még akkor is , midőn alant kalászt lengetnek a szellő fuvalmai." Orbán Balázs 7. ábra: A csíksomlyói kegytemplom 8. ábra: A csoda tevő Mária szobor A menasági templom A gótikus szentélyű templom néhány román kori eleme egy előbbi építményről tanúskodik. Freskókkal gazdagon díszített, két mérműves ablak és a szentély falába beépített szentélyfülke valamint a környék legrégibb Mária szobra fokozza értékét. A templomkerítésen kívül Szervátius Jenő munkája, az első világháború hőseinek emlékműve tekinthető meg. A csíkszentimrei Henter-kúria A Henter bárók valamikori lakhelye, építészeti szempontból nincs túl nagy jelentősége. A nyerges-tetői emlékoszlop A verses feliratokkal ékes emlékoszlop a

gyászos emlékű nyergesi csata hőseinek tiszteleg. Közadakozásból készült, 1897-ben avatták fel A kászonimpéri Balási-kúria Bécsi mesterek irányításával épült 1833-ban. Stílusa barokk Az udvarház a pincétől a padlásig szimmetrikus beosztású. Az emelet kivételével minden helyiség mennyezete boltozatos. Árkádos belső folyósója és gazdagon díszített külső falai is figyelmet érdemelnek A néphit titkos belső rejtekekről és falbaépített lépcsőkről is tudni vél, de az épületnek csupán a mászókéménye van, amelyen keresztül egy felnőtt is kényelmesen feljuthat a háztetőre. Ezek a kémények valamikor a lehallgató szerepét is betöltötték. A madéfalvi veszedelem emlékoszlopa: A hely története az osztrák önkényuralkodók és a székely felkelők véres ütközetét jelzi 1764-ből. Az emlékoszlop terveit Tamás József Csíkszeredában született építész készítette, a sas Köllő József szobrászművész

alkotása. A Siculicidium betűiből ha római számokként fogjuk fel őket, az esemény időpontját, 1764-et lehet kiolvasni. A csíkrákosi Cserei-kúria: Egykéményes nemesi kúria, az ebédlő mestergerendáján szereplő felirat szerint 1662ben készült, a szélvitorlán viszont az 1667-es évszám áll. A ház beosztása ma is megőrizte eredeti állapotát a falakat megemelték, a ház a harmincas években gyökeres átalakításon ment keresztül. Ekkor pusztult el freskója is, amelyről hiteles rajzok maradtak fent A csíkrákosi banderiális templom: Csík egyik legrégebbi látnivalója. A késő gót jegyeket örző, középkori templom sokszor leégett, s számos módosításon ment át. 1507-ban bővítették, mai formáját 1758-ban nyerte el. Egyedülálló tornyának külső festménye messze földön híres, az ősi vonásokat örző keleti asztronómiai jegyek egész sorát mutatja be. A szentély jóval nagyobb a hajónál, s tengelye a hajó tengelyéhez

képest 8 fokkal balra hajlik. Az egyik bordatartó gyámkő címerpajzsán Hunyadi-kori hollós rajz körvonalait fedezték fel. Figyelemre méltó egy csúcsíves, kőkeretes ablaka is. A templom kriptájában pihen Cserei Zsuzsanna, Zágoni Mikes Kelemen mátkája. A templomkerítés Zöld Péternek, az 1764-es székely megmozdulás egyik vezérének hamvait őrzi. A karcfalvi vártemplom: A parasztvár temploma 1444-ben épült 8 méter magas, terméskőből rakott várfala, szabályos lőrései ma is ép gyilokfolyósója, mellvéddel ellátott toronnyá magasított kapubástyája, a toronyba befalazott gótikus ablakok nyoma a műemlék korára és szerepére egyaránt fényt vet. A cinterem közepén emelkedik a kastélyszerű templomtest, melynek gótikus szentélyét szépen faragott kőbordák díszítik. A cinteremben végzett javítások során bronzkori emlékeket is találtak, de ezek valamelyik bécsi múzeumba kerültek. Egyik restauráláskor pedig falba épített,

álló helyzetben fennmaradt emberi tetem maradványaira bukkantak. A helyi szájhagyomány szerint a vár titkos alagúttal is rendelkezik, de erre tárgyi bizonyítékokat nem találtak. A gyergyószentmiklósi barokk templom: 1730-34 között épült és egy 1650-es kőtemplom maradványait is őrzi. Keresztelőkútjának domborművén női alakok jelképezik az életkorokat, a szenteltvíz tartó 4 alakja pedig az évszakokat szimbolizálja. A festett mennyezet Szirmai Lajos festőművész alkotása. A gyergyószentmiklósi Both vára: A Gyilkos tó felé vezető úton található, a domb amelyre épült már a IV. sz-ban is védelmi célokat szolgált. Az 1500-as években 33 m hosszú és 18 m széles ellipszil alakú várfallal övezett kastélyt építettek ide. 1707-ben egy csata után a várat lerombolták, ma már csak a maradványai láthatók. A szárhegyi kastély és műemlékegyüttes: A kastély a gyergyói- medence egyik legértékesebb műemléke. Első lakótornyát

a XIV. sz közepén építették, később udvarházzá bővült 1707-ben az osztrákok felégették, hamarosan újjáépítették, erős kőfallal látták el. Itt nevelkedett Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is. Helyreállítása folyamatban van, két bástyájában helytörténeti anyagot állítottak ki. Közvetlen szomszédságában, festői környezetben XVII sz-i alapokon nyugvó kolostort tekinthetünk meg. A szárhegyi tatárdomb: 1658-ban a tatárok megtámadták és fosztogatták a gyergyói- medence falvait. Ekkor a férfiak távollétében az asszonyok, gyerekek és öregek pusztították el a betolakodó hordát. Toplica: -Szent Illés kolostor: XVIII.-sz-i ikonok -fatemplom: a népi építkezés megannyi jegyét hordozza magán. A homoródkarácsonyfalvi erődített templom: A XV. sz-ból származik, kora gótikus stílusú épület de román kori jegyeket is őriz Különös figyelmet érdemel a torony egyik északi ablakába beépített, egyelőre megfejthetetlen

székely rovásírásos feliratot hordozó szemöldökkő. Székelyudvarhely: -Orbán Balázs szülőháza és sírja -Vár: középkori emlék, egykori római katonai tábor maradványaira épült. Petőfi Sándor körtefája Székelykeresztúron: A Gyárfás-kúria udvarán található a százados körtefa kiszáradt maradványa. A költő itt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című versét. Az énlaki rovásírásos felirat: Az unitárius templomban a mennyezet legértékesebb része az orgona csúcsa előtt levő képes mező. Ennek festett 2 sornyi felirata néhány gótikus kisbetűt leszámítva székely betűkkel, rovásírással íródott. A felsorolt műemlékeket és látnivalókat természetesen hely hiányában a teljesség igénye nélkül írtam, pusztán szemléltetve azt, hogy a régió, a székelyföld mennyi különböző kultúra és kor emlékét rejti magában