Külvárosi éj egyre táguló képeivel, a nyomasztó sötétet megtörő fel-felvillanó fényeivel egy eljövendő jobb világ reményét sugallja. József Attila a vers megírásának időpontjában került kapcsolatba a Munkáspárttal.
Az est leírása egy konyhából indul („konyhánk már homállyal teli”). „A fény hálóját lassan emeli” mondat egy metafora. A fény lassan szüremkedik be a konyhába, vagyis sötétedik, ezzel kísérteties homályba burkolva a szóban forgó konyhát. Az este megérkezése és a hálót emelő halász között a közös jegy az átszüremkedő víz, mely képe megjelenik az est szemléltetésében. A fény úgy tűnik el a világból, mint ahogy a vízből kiemelt hálóból a víz. Ezt a metaforát a 3.-4. sorban megjelenő víz fogalma kapcsolja össze.
A második strófában egy érzékszervi csalódásnak vagyunk tanúi, mégpedig a csend megszemélyesítést, a súrolókefe és a faldarab életre kelését figyelhetjük meg. Ennek hátterében megszemélyesítés áll, hiszen a József Attila féle tájversek életre kelnek. Az első 3
vsz. igéi (emeli, teli, lábra kap, mászik, tűnődik, hulljon-e, megáll, sóhajt, leül, megindul, gyújt, égjen) gyenge, a vízhez hasonló áramló mozgást sejtetnek. A költő ezekkel a tétova gyenge mozgásokkal a vers nedvességgel átitatódását hangsúlyozza. A 3. vsz.-ban megszemélyesíti az éjszakát, egy csavargóhoz hasonlítja az éjszakát. Ezzel a költő a munkásosztályt kívánja szimbolizálni, vagyis a éjszakának is keményen kell dolgoznia a köznapi munkásokhoz hasonlóan azért, hogy teljesítse elvégzendő feladatát az éjszakához hasonlóan.
Az 5.,6.,7. vsz. táguló képei a környékbeli gyárak felé tágulnak ki (szövőgyár, vasgyár, cementgyár, csavargyár). Itt is megjelenik a munkásosztály képe. A gyárakban is csend uralkodik éjszaka. A megjelenő csendet mégis megtöri a szövőgyárba besurranó hold fénye, mely a szövőszékeken tükröződve szövőnők álmait szövi. A szövőműhelyben uralkodó sötétséget a költő egy sajátos eszközzel érzékelteti Berzsenyi Dánielhez hasonlóan (Levéltöredék barátnémhoz), mégpedig az apró fényvillanásokkal, jelen esetben a beomló hold fényével. Csend és sötét uralkodik a gyárakban: „készül bennük a tömörebb sötét, a csönd talapzata”, „szövőgyárak ablakán kötegbe szállaholdsugár”.
Az egyetlen erőteljes hang az éjszaka sötétjében a vonatfütty. Ezt segíti a szöveg tagolása, hiszen ez az egyetlen szóképez egy különálló vsz.-ot. A leírás következő részében a nedvesség, a víz motívuma kerül túlsúlyba: „nedvesség motoz a homályban”, romlott fényt hány a korcsma szája, tócsát okádik ablaka, csattogó vizek.” Ezek az eddigi leírással együttesen nyomasztó hatást kölcsönöznek a versben megjelenő éjszakának.
A külváros csendjét és mozdulatlanságát itt is kis mozgások és neszezések teszik érzékletessé. Az éj szereplői természetesen a munkások, akik a jól végzett napi munka után a kocsmában találnak szórakozást, egyesek pedig röpcédulákkal hirdetnek munkás eszméket. Közös jellemzőjük a munkavégzés. A versben több alkalommal helyezi szembe a költő a külváros komor valóságát az ott élő emberek álmaival: „a gépek mogorván szövik szövőnők omló álmait”, „szundít a korcsmáros, szuszog, ő nekivicsorít a falnak…lépteti a forradalmat”, „a raktár megfeneklett bárka, az öntőműhely vasladik s piros kisdedet álmodik a vasöntő az ércformába”.
A vers befejező része emelkedett, ünnepélyes hangvételű, melyben a költő egy eljövendő jobb világ reményét sugallja:
„Az éj komoly, az éj nehéz. Alszom hát én is, testvérek.
Ne üljön lelkünkre szenvedés.
Ne csipje testünket hideg.”
Kapcsolódó olvasnivalók
Az 1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
Az aradi vértanúkra emlékezünk
Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Radnóti Miklós eclogái
Eclogák
A háborús évek költészetében összefoglaló szerepet töltenek be az eclogák. Az első eclogát 1938-ban írta a Spanyol Köztársaság veresége után. Az utolsót 1944-ben, Lager Heidenau-ban.
Ez valójában egy lírai napló, melyben a költő leírja, hogy hogyan élt a fasizmus és a háború éveiben. Összefoglaló jellegű. Műfaja és formája antik örökségre utal.
Az...
Istenes versek a magyar irodalomban
"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...
Petőfi Sándor - A helység kalapácsa c. művének elemzése
A mű keletkezése
1844-es kemény debreceni tél után eltöltött egy kis időt szüleivel Dunavecsén, majd ment Pestre és júliusban megkezdte segédszerkesztői munkáját a Pesti Divatlapnál. Közben első verses kötetét (Versek) rendezte sajtó alá. Ezután ’44 augusztusában elkezdte megírni A Helység kalapácsát, amely szeptember 10-re már el is készült, majd októberben...
