Oktatás | Pedagógia » Wetzer Ilona - Pedagógia dolgozat

Nyugat- Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Művelődésszervező szak Levelező tagozat I. évfolyam / I félév Pedagógia dolgozat Választott témakör: első konzultációs blokk: 1.: A pedagógia fogalma, tárgya, feladatai, felosztása, tudományközi kapcsolatai, segéd-és határtudományai 2.: A nevelés szükségessége és lehetősége ( Történeti áttekintés, öröklődés, környezet, nevelés és ezek viszonya a nevelésben. A nevelés korlátai Elméletek) 3.: A nevelés fogalma, tartalmi jegyei Alapfogalmak: szocializáció, nevelés, oktatás, képzés. A nevelés folyamata, jellemzői, belső szerkezet. Készítette: Wetzer Ilona I. évfolyam / 2 csoport 1 1.¸ Témaválasztás indoklása Sokáig gondolkodtam, hogy melyik témakört válasszam. Végül azért döntöttem e témakör mellett, mert szeretnék jobban megismerkedni a helyes neveléssel és annak folyamatával. Elsősorban a mindennapos negatívumok,

melyeket látok, tapasztalok, vezettek rá arra, hogy mélyebben beleássam magam a témába, keressem a válaszokat és ne essem olyan nevelési hibákba, mint sok felnőtt. Néhány példa a szinte mindennapos negatívumokból: - Csúnyánbeszélő, hanyag gyermekek, akiknek a szüleik nem tanították meg mit szabad és mit nem, mi helyes és mi helytelen - 16-17 éves fiatal lányoknak már gyermekük van. Ők még igazából nem felnőttek, nem tudják hogyan kell helyesen nevelni gyermeküket. Ezért is van, hogy sok gyermek intézetbe kerül. - A gyerekeket főleg a lakótelepeken elengedik a szülők késő estig játszás céljából. De ebből nem játszás, hanem „bandázás” lesz Itt kezdenek el dohányozni, eseleg alkoholt fogyasztani. Ezekből a példákból már kitűnnek a szülői felügyelet és a nevelés bizonyos hiányosságai. Ami azonban leginkább rávezetett e témakör választásához egy könyv volt, melyet Dr. Szretykó György írt A címe:

Változások a magyar társadalomban Ebben néhány fiatallal készített interjút, akik nevelőintézetben nőttek fel. Leginkább egy most 22 éves lány, Kati története szomorított el. Édesanyja elhagyta, édesapja és nagymamája nevelte, míg ki nem derült, hogy az édesapa zaklatja. Ekkor került intézetbe 10 évesen már dohányzott és 15 évesen volt az első abortusza. Csak általános iskolát végzett Felnőttként sem tud rendes életet élni. A pénzt nem tanulta meg beosztani, tehát szinte kifolyik a kezei közül Többször próbált már véget vetni életének, de ma már tudja, hogy ez csak menekülés lenne. Többek közt ezért is szeretnék mélyebben megismerkedni a neveléssel, hogy majd a leendő gyermekeimet jó úton vezessem és tanulmányaim után szeretnék egy olyan területen elhelyezkedni, ahol az ilyen sérült vagy nevelőintézetben nevelkedő fiataloknak segíthetek. 2 1.¸ A pedagógia fogalma, tárgya, feladatai, felosztása,

tudományközi kapcsolatai, segéd-és határtudományai. A pedagógia a nevelés tudománya, a mindenkori gyakorlat. A nevelés elméletének és gyakorlatának jelölésére használt komplex fogalom. A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának, a személyiség tervszerű fejlesztésének tevékenységét tanulmányozó, összefüggéseit, törvényszerűségeit feltáró, a nevelési eljárások számára normákat megállapító tudomány. Az ember céltudatos alakíthatóságát vizsgálja. A pedagógia tárgya a gyermek fejlesztésének folyamata. Megtanítja a gyermeket a valóság megismerésére, annak átalakítására, a kapcsolatteremtés eszközeire, formáira, elősegíti az értékrendszer kialakulását. A pedagógia főbb ágai, szaktudományai a következők: - Az általános pedagógia azzal foglalkozik, hogy a társadalomnak milyen szerepe van a személyiség megformálásában. - A neveléselmélet a nevelés folyamatát, a nevelés tervezhetőségét

vizsgálja. - A dialektika az oktatás és a tanulás elméletével foglalkozik. - A tantárgyi módszertanok a tananyag feldolgozásával vizsgálják az oktatás lehetőségeit. - A neveléstörténet az oktatáspolitikai törekvéseket kíséri végig a történelem során. - Az összehasonlító pedagógia a különböző országok oktatáspolitikai törekvéseit hasonlítja össze. - A gyógypedagógia a sérült gyermekek nevelési lehetőségeivel foglalkozik. - Az iskolaszervezettan az iskolarendszer szerkezeti problémáira keres megoldást. - A speciális pedagógiai tudományágak közé soroljuk az életkori pedagógiákat, melyek: óvodapedagógia, iskolapedagógia, a felsőoktatás pedagógiája, a felnőttoktatás pedagógiája. - A nevelési tényezők pedagógiájához tartozik: a családi nevelés, a benntlakásos intézményk, a napköziotthonok. A pedagógia a személyiséggel foglalkozó tudomány, ezért kapcsolatba kerül a természettudományok és a

társadalomtudományok bizonyos csoportjaival. A tudományok közti kapcsolatot az interdiszciplináris kapcsolat fejezi ki. Erről akkor beszélünk, amikor a különböző tudományokat több tudomány vizsgálja, de mindegyik a maga szemszögéből, az eredményeket pedig rendszeresen összevetik. 3 A pedagógia interdiszciplináris kapcsolatban áll a filozófiával, a biológiával, a pszichológiával (neveléslélektan), a matematikával, a szociológiával (nevelésszociológia), és a közgazdaságtannal. Segédtudományoknak nevezzük azokat a tudományokat, melyek egy másik tudomány munkáját segítik elő. A pedagógia segédtudományai: az etika, a logika és az esztétika. Ezek a gyermekek fejlődésével, a fejlődésükre gyakorolt környezeti hatásokkal foglalkoznak. Határtudományoknak nevezzük azokat a tudományokat, melyek több tudomány eredményeinek a felhasználásával jönnek létre. A pedagógia határtudományai: nevelésszociológia,

neveléspszichológia. 3.¸ A nevelés szükségessége és lehetősége A nevelés szükségessége a történelem folyamán minden korban foglalkoztatta a kutatókat. Platón szerint az ember csak a nevelés útján válik igazán emberré Még a középkorban is ugyanezt vallották, ám az újkorban már a neveléstől várják az emberiség felemelkedését. A XIX. században már a nevelést tanulmányozták, s ekkor megrendült a nevelésben való hit. A kor tudósai azt vallották, hogy születésünkkor már létezik az akarat és a jellem, s ezek már nem is változnak. „ A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában „éntudata” birtokában többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát.” A

személyiségfejlődést az öröklés, a környezet és a nevelés határozza meg. Az öröklés során az utódokban megjelennek a szülők génjei. A szülőktől látott és hallott mintákat is lehet örökölni, hiszen amit a kisgyermek lát és hall, azt utánozza. A nyelvi kód is örökölhető: a különböző tankönyvek más-más nyelvi kódot használnak, az otthoni környezetben lévő nyelvhasználat pedig szintén másfajta. A környezet mindazok a természeti és társadalmi tényezők összessége, mellyel az ember kapcsolatba lép és hat rá. Mindenki beleszületik egy adott társadalmi csoportba, környezetbe. A lakóhely az a környezet, ahol a gyermek él, a szoros családi kör. A helyi környezeten azt a települést értjük, ahol a gyermek nevelkedik. A területi környezet a lakóhelyi és a közvetlen környezeten kívül helyezkedik el. 4 Mivel az ember adottságokkal születik, így a megfelelő nevelés hatására bizonyos képességek fejlődhetnek

ki benne. A különböző képességek felhalmozódása pedig a tehetség kialakulásáh