Középiskola > Műelemzések > Generációs konfliktusok a Rómeó és Júlia című drámában

A kritikusok, és az egész világ egyetért abban, hogy Shakespeare műve a Rómeó és Júlia mindenidők legmegkapóbb és legszebb szerelni története. E színmű bemutatja, hogy a szerelmes párnak milyen nehézségekkel és konfliktusokkal kell elérnie célját.

Az író, Shakespeare ezekkel a szavakkal kezdi halhatatlan tragédiát:

„A szép Verona tárul itt elénk
Hol két jeles család vetélkedett.
Õs gyûlölség új csatákon ég
És polgár-vér szennyez polgár kezet
Vad vérükbõl egy baljós pár fakadt:
Gonosz csillagzatok szülöttei..."

Már a mű elején megtudjuk a fő problémákat, melyek a történet fő alkotóelemei. Itt is olvashatjuk, hogy Verona városában él két család, a Montague és Capulet, melyek harcban élnek egymással. A történet témája a szerelem, azaz a gyűlölet és a szeretet tragikus szembenállása. A darab első jelenetében Rómeó, az ifjú Montague a dölyfös Rozália után epekedik, akibe - úgy képzeli - szerelmes. Meghallván, hogy a lány az ellenséges Capulet házban tartandó bálba készül, Rómeó és barátja, Mercutio álarcot öltenek, hogy hívatlanul jelenjenek meg a mulatságon. Ott Rómeó megpillantja Júliát, Capuleték tökéletes szépségû leányát, aki még nincs tizennégy éves. A két fiatal szívében egyszerre lobban fel a szerelem lángja, Rómeó egy szempillantás alatt beleszeret Júliába, bár érzi, hogy ez a szerelem nem lesz felhőtlen, és már tudja, hogy konfliktusok, tragédiák sokasága vár rá és párjára. De ekkor még a csodálatos Júlia nem tudja és nem is sejti, hogy újdonsült szerelme az ellenséges ház tagja. Amint megtudja, hogy Rómeó a Montague család sarja, siratni kezdi sorsát. A bál után Rómeó belopózik a Capuletek gyümölcsöskertjébe, és az ablakon át kihallgatja, amint Júlia megvallja szerelmét az éjszakának.

„Ó, Rómeó, mért vagy te Rómeó?
Tagadd meg atyád és dobd el neved!
S ha nem teszed: csak esküdj kedvesemmé
S majd én nem leszek Capulet tovább.”

Ez a híres erkélyjelenet, mely az egyik leglírikusabb és legismertebb része az egész történetnek. Gondolván, hogy e frigy majd véget vet a Montague-ok és a Capuletek gyûlölködésének, a jóhiszemû, naiv Lõrinc barát beleegyezik, hogy másnap összeadja õket. Lőrinc barát bár teljesen más generáció, mégis megérti a szerelmeseket és segíti őket, hogy elérjék közös céljukat, de a szerelmes pár még az esküvő után sem tud együtt maradni, de megbeszélik és megígérik egymásnak, hogy éjszaka találkoznak, annál az ablaknál, ahol elösször fogadtak örök szerelmet egymásnak. De ekkor elkezdődik a tragédiák szüntelen sorozata. Kezdődik azzal, mikor Rómeó az esküvője után hazamenet egy Mercutio és Júlia harcias unokatestvére, Thybalt között zajló szópárbajba csöppen. Thybalt provokálja, de Rómeó nem akar harcolni újdonsült sógorával. Mercutiót megdöbbenti Rómeó látszólagos gyávasága, és kardot ránt, de Thybalt halálosan megsebesíti. Rómeó bosszút áll barátja haláláért, és leszúrja Thybaltot - a herceg ezért száműzi Veronából. Ekkor hősünk kétségbeesik, nem tudja, hogy mi lesz vele és szerelmével. Száműzetése előtti utolsó éjszakáját Júliával tölti, ez az úgynevezett nászéjszaka. Júliának nagy segítséget nyújt a dajkája, aki fedezi őket a nászéjszakán. A lánynak pont erre van szüksége, mert senki más nincs mellette ebben a nehéz időszakban, mivel szüleihez nem fordulhat, mert az ő és Rómeó családja ősi harcot vívnak. A Dajka úgy szereti Júliát, mintha a saját gyermeke lenne, csecsemőkorában ő foglalkozott vele, ő éltette tejével, s adta neki teljes szeretetét. Júlia tudja, hogy mindig számíthat az ő folyton jókedvű dadájára akármilyen helyzetbe is kerül. Bár a korkülönbség itt is nagy, mint Lőrinc barát és a fiatalok közt, de ez elfeledhető, mert e két jólelkű ember, ki már megette kenyere javát, mindent megtesz, hogy e két szerelmes ifjú egymáséi lehessenek. Rómeó Lõrinc barát tanácsára elmegy Mantovába, hogy ott várja be, amíg közzéteszik a titkos esküvőt. A barát még mindig meg van győződve arról, hogy ez majd végre békét szerez a két ádáz ellenség között. Mindeközben Júliát sürgetik a szülei, hogy adja kezét Párisnak, akinek szívében nagy szerelem lángol Júlia iránt és aki a veronai herceg sógora. Ámde Júlia, nem szeretné ”megcsalni” kedvesét, ezért Lőrinc baráttól segítséget kér. Lőrinc barát ad Júliának egy altatóitalt, mely negyvenkettő órára tetszhalottá teszi. Itt is láthatjuk, hogy Júlia milyen bátor és szerelmes. Nem sok ember tudna ekkora áldozatot hozni amekkorát Júlia, mert ő semmiféle biztosítékot nem kapott arra, hogy a szer nem halálos-e és tényleg felébred-e azután a bizonyos negyvenkettő óra után. Júliát elfogják temetni, Lőrinc barát pedig üzenetet küld Rómeónak, és majd ő elviszi Júliát is a száműzetésbe. Ha azt gondolnánk itt már minden rendben van, tévedünk, mert a tervbe azonban hiba csúszik, mivel Rómeó nem kapja meg a barát levelét. Az ifjú Montague hírét veszi felesége halálának és temetésének.

Titokban visszatér Veronába, és belopódzik a Capuletek családi sírboltjába. A menyasszonyát sirató Párist találja Júlia ravatalánál, és megvív vele. Páris meghal. Rómeó megcsókolja a holtnak vélt Júlia hideg ajkát, és beveszi a mérget, amit magával hozott. Júlia magához tér, és megtalálja férje holttestét. Megértve, hogy miféle játékot játszott velük a végzet, Rómeó tõrével szíven szúrja magát. A tragédia helyszínére sietõ Montague és Capulet családnak a herceg elmarasztaló szavait kell meghallgatni: gyûlöletük eredménye ez a kettõs halál. Végül a riválisok békét kötnek, és megfogadják, aranyból emelnek szobrot a két fiatal emlékének. A szerelmes pár mindent elkövetett, hogy jogosan is egymáséi legyenek bár ezt nem tudták elérni. De a két család végre kibékült és most viszály nélkül élik életüket Verona lakói, bár elveszítettek két nagyszerű szerelmes embert.

Számomra 1 kicsit abszurd a történet, mivel szegény szerelmesek mindent megtesznek, hogy egymáséi lehessenek és a végén az összes próbálkozás, az összes konfliktus hiába volt. Igaz, lehet, hogy ha Rómeó és a barátja nem szökik be a bálba, nem történik meg mindez, de a szerelem úgyis megtalálta volna őket. Ők egymásnak lettek teremtve.

A választókerület-manipuláció, vagy nemzetközileg ismert angol eredetű nevén gerrymandering politikai fogalom, a választókerületek határainak olyan átrajzolása, mely valamelyik félnek a választásokon előnyt biztosít. Tipikusan a már hivatalban lévők tudnak élni ezzel a manipulációs eszközzel. Nevét Elbridge Gerry (1744–1814) massachusettsi kormányzóról kapta, akinek nevéhez az angol salamander („szalamandra”) szó végét illesztették.

Grúzia köztársaság a Fekete-tenger keleti partján, a Kaukázus hegységben, Európa és Ázsia határán. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tartják. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény. Északi szomszédja Oroszország, délről Törökország és Örményország, keletről Azerbajdzsán határolja. Az ország földrajzi-éghajlati szempontból változatos, egyaránt vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei.

Két éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.

• Albert-Dávid - Férfiak és nők a családban egy kétgenerációs vizsgálat tükrében / 2007, 12 oldal
  
  
• Szemán-Nagy Anita - Intergenerációs spirálok szerepe az antenatális depresszió létrejöttében / 2009, 139 oldal
  
  
• Kogenerációs napenergia hasznosító berendezés kifejlesztése villamos- és hőenergia előállítására / 2014, 7 oldal
  
  
• Új generációs védelem, lövedékálló, tömegoszlató, és gyakorló felszerelések / 2007, 20 oldal
  
  
• Zoltán Ferenc - Új generációs csarnok épületek aktív-passzív tűzvédelmi rendszereinek kutatása / 2006, 114 oldal
  
  

A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830); a dráma jelentős átdolgozás után, négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg, ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja...

Arany 1848-ban kezdett el a Toldi szerelmével foglalkozni, 1879-ben fejezte be. Rossz. Az epikus Arany régi álma volt egy hun eposz, hun trilógia megírása. 1863-ban megírta az első részt, a Buda halálát. A modern lélektani regények eszközeivel fokozatosan bontja ki a költő azt a folyamatot, ami a végzetes testvérgyilkosságig vezet. A belső egyenetlenségek, a széthúzás tükre. A műballada...

A Kisfaludy Társaság 1846. február 4-i ülésen olyan műre hirdetett pályázatot, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, mint Mátyás király, vagy Toldi Miklós. Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendő múlva elkészült a művel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a...