Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Államháztartás szigorlat, 2001

SZIGORLATI TÉTEL 1 Államháztartás szigorlat – 2001 1. ISMERTESSE AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSÁNAK ALAKULÁSÁT AZ ELMÚLT 100 ÉVBEN, ILLETVE, HOGY EZ IDŐBEN A JÓLÉTI RENDSZEREK MILYEN MODELLJEI ALAKULTAK KI. MILYEN AZ ÁLLAM SZEREPE AZ EU ÁLLAMOKBAN? ELEMZEZZE, HOGYAN VÁLTOZOTT AZ ÚJRAELOSZTÁS ÉS A JÓLÉTI JUTTATÁSOK MÉRTÉKE AZ EU-BAN! MI MAGYARORSZÁGON A HELYZET? 1. Az állami feladat: − az állami feladat kijelölése során az állam dönt arról, hogy melyek konkrétan azok a termékek, javak, szolgáltatások, amelyek biztosításáról aga kíván gondoskodni – ezek a közjavak − a feladatokat, melyeket az államnak kell biztosítania, az Alkotmány rögzíti; illetve azon alapulva más törvények tartalmazzák 2. Az állami beavatkozás kezdetei: − két fő oka volt: • társadalmi feszültségek tompítására, a nyomor enyhítése érdekében kellett beavatkozni • termelés folyamosságának biztosítása, az infrastruktúra kiépítése

céljából, amely a haditermelés fejlesztését is nagyban szolgálta − Németországban a bismarcki szociális törvényekre, a munkaidő és a munkafeltételek szabályozására ilyen okokból került sor − Angliában a szakszerzetek növekvő ereje vezetett e téren fejlődésre − az 1929-33-as világgazdasági válság tanulságai nyomán felmerült: képes-e az állam aktív szerepvállalás révén jólétet, válságmentes növekedést, társadalmi fejlődést és közmegelégedettséget biztosítani, ilyen irányba befolyásolni a gazdaságot − J. M Keynes az állam gazdasági szerepvállalásának kiterjesztéséért szállt síkra 3. Szociális piacgazdaság: − Németországban Ludwig Erhardt német közgazdász − lényege, hogy a nép további és szélesebb rétegeit jóléthez juttassa, s az így széles rétegekre kiterjedő tömeges vásárlóerő segítségével végleg túlhaladjuk a régi konzervatív társadalmi struktúrát 4. Az állam az EU-ban: −

az állam közvetlen gazdasági termelési, beruházási tevékenysége fog csökkenni, illetve a nem hatékony állami tulajdon privatizálása tovább folytatódik − az állami közületi feladatok ellátásához, közszolgáltatások nyújtásához nincs feltétlenül szükség állami tulajdonra − a nyugdíjkasszák Nyugat-Európában mindenütt önálló alapként működnek, az állam a befizetéseket nem vonja el, ellenkezőleg, garanciát biztosít, szükség esetén kiegészítő támogatást nyújt működésükhöz − az állam termelési szerepvállalását, közvetlen gazdasági beavatkozását a minimálisra kell korlátozni, erre utalnak a történelmi tapasztalatok − a jóléti állam elsősorban nem is juttatásokat nyújt, hanem gazdasági és szociálpolitikája révén a jövedelem, a táplálkozás, a lakáshoz jutás, az egészség, az oktatás lehetőségét, keretfeltételeit biztosítja a polgárai számára − a szociális piacgazdaságnak része a

jóléti állam, amelynek fennmaradása a gondok ellenére biztosra vehető a fejlett országokban, s kiépítése elengedhetetlen a felzárkózni akaró visegrádi térségben − a jóléti gondoskodásban nagyobb szerep jut a piaci módszerek kombinációjának ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 2 − a modern gazdaság jövője éppúgy múlik a piacgazdaság eredményességének javításán, mint az állami újraelosztás hatékonyságának javításán − a szociális piacgazdaság jogi, intézményi, politikai rendszerének működése kerül előtérbe, de ebben egyre nagyobb szerepet kívánnak maguknak a polgárok helyi, regionális szerződési − a jogrend és a szociális közbiztonság garantálása is közfeladat, pl. a piacgazdasági verseny biztosítása, tisztasága stb. − az állam feladat marad továbbra is a nemzetek feletti összefogást, illetve regionális erőfeszítést is igénylő feladatok koordinálása • természeti környezet védelme •

egészségügy • oktatás • kutatás • infrastruktúra − az állam szerepvállalása az EU-ban nem leépül, hanem átépül 5. Növekedés, újraelosztás, jóléti juttatások: − a magánfogyasztás a nemzeti jövedelem felhasználásának fő tényezője − az egy főre jutó GDP 1996-ban meghaladta a 17 ezer ECU-t, amelyből a magánfogyasztás részaránya 61%, közfogyasztásé 20%, a fennmaradó hányadot tőkeképzésre, beruházásokra fordítják − a szociális juttatások átfogó rendszere az elmúlt évtizedekben kiépült és látványosan fejlődött az ipari országokban − nőtt a várható élethossz, az oktatás és a nyugdíjasok helyzete; magas a K+ F aránya 6. Költségvetések, kiadások, deficitek: − az állami-közületi költségvetések az OECD-országok rendre deficitesek (kivéve Luxemburg) − reálértékben a költségvetési bevételek a növekedés lelassulása miatt egyre lassúbb ütemben nőttek, sőt a recesszió hatására

visszaestek az EU-országokban; a költségvetési kiadások viszont reálértékben is egyre nőttek, részint az állam törvényben rögzített kifizetési kötelezettségvállalásai miatt (pl. egészségügy és jóléti juttatások) − a rendszeres deficit nagy arányú állami adósságállomány felhalmozódásához vezetett, emiatt megnőttek a költségvetés adósságszolgálati terhei, így kevesebb maradt a költségvetés jóléti és egyéb kiadásaira (szinte mindenütt a 60%-os határ fölött van) − a hiány elvben két úton csökkenthető: a bevételek növelésével és/vagy a kiadások csökkentésével − nagyon magas az adók, járulékok aránya így is − kiszorító hatás: az állami megrendeléseknek és kiadásoknak jelentős konjunktúraösztönző, termelésés piacserkentő hatása is van, amely időnként nagyobb, mint a kiszorító hatás − az adók, járulékok csökkentése a cél − az euro értékvédelme miatt fontos a költségvetési

fegyelem − munkavállalók részvétele a döntésekbe (bértárgyalások) ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 3 2. HATÁROZZA MEG AZ ÁLLAM FOGALMÁT! AZ ÁLLAMNAK MILYEN FUNKCIÓI VANNAK, ILLETVE EZEK MILYEN VÁLTOZÁSON MEGNTEK ÁT? FOGLALJA ÖSSZE A MODERN ÁLLAMOK FUNKCIÓIRA VONATKOZÓ ELMÉLETI ISMERETEKE, AZ EGYES FUNKCIÓKAT RÉSZLETESEN IS ELEMZVE! MI AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS, ILLETVE ANNAK MILYEN FUNKCIÓI VANNAK? 1. Az államháztartás: − az állam gazdálkodása − az a folyamatos tevékenység, amelynek során az állam anyagi javakkal rendelkezik − az állam saját feladatainak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszerét nevezzük államháztartásnak − az IMF szerint az államháztartás funkciója: a nem-piaci jellegű javak és szolgáltatások tervelése révén megvalósítja a köz javát szolgáló politikákat, elsősorban a kollektív fogyasztás és a jövedelemtranszfer révén, amit elsősorban az egyéb ágazatokra kirótt kötelező

befizetésekből finanszíroznak 2. Az állam: − az állam belső működésének szabályai írják körül az államot − az ide vonatkozó ismereteket az államelméletekben írják le, részletes kifejtésükkel az államjog tudománya foglalkozik − a legfőbb államhatalmi szerv az Országgyűlés, amely a törvényeket alkotja, illetve elfogadja − emellett további hatalmi tényező az államfő, valamint a kormány (Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett; ő képviseli az államot) − az államot polgári jogviszonyban a pénzügyminiszter képviseli, illetve e jogkörét átruházta a Kincstári Jogügyi Igazgatóságra − a magyar állam tulajdona a nemzeti Vagyoni értékű jogok az állam biztosítja mindenki számára a tulajdonhoz való jogot 3. Az állam funkciói: − Adam Smith szerint: • az ország külső védelmének biztosítása • a belső

rend és nyugalom védelme • olyan további közintézmények működtetése, amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani − a modern államok funkciói: • az állam önfenntartása • a társadalom és a gazdaság jogi kereteinek biztosítása • allokáció • redisztribúció • stabilizáció 1. az állam önfenntartása: ∗ fent kell tartania azt a szervezeti keretet, amelyben működhet ∗ jellemzője, hogy saját szervezetét gyakran ésszerűtlenül is igyekszik bővíteni ∗ ugyanakkor az államnak ez a funkciója önmagban haszonnal nem jár, csak a működés kereteit képezi, csak fix költséget jelent 2. a társadalom és a gazdaság jogi kereteinek biztosítása: ∗ a szabályrendszerek önkéntes betartása gyakorlatilag elképzelhetetlen, mert a rendkívül szegmentált társadalomban a szabályok valaki részére biztos, hogy korlátozást tartalmaznak ∗ a szabályok betartásáról gondoskodik a maga sajátos eszközeivel ∗ a szabályrendszer

lehet formalizált, illetve a hagyomány által élő ∗ fontos terület a gazdasági szabályozás, ami nem mindig hatékony ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 4 3. allokáció: ∗ az állam azokat a javakat biztosítja, amelyeket a magánszféra egyáltalán nem, illetve csak nagy hatékonysági veszteséggel lenne képes előállítani ∗ az államnak célja, hogy elősegítse az erőforrások társadalom számára kívánatos allokációját ∗ a hatékony piaci működés ugyanis feltételezi valamely szereplő kizárását a fogyasztás lehetőségéből ∗ ha a javak egy korlátozott mennyiségét kell, illetve lehet felosztani, akkor ez piaci feltételek között a fogyasztók rivalizálását eredményezi ∗ tiszta magánjavak (a kizárás lehetősége egyértelműen megvalósítható, ár megfizetése) ∗ tiszta közjavak (nem lehetséges a piacosítás, nem érvényesül a rivalizálás, a kizárás lehetetlen, egyes szereplők fogyasztása nem csökkenti

mások fogyasztási lehetőségeit – pl. védelem) ∗ gyakorlati közjavak (olyan szolgáltatások, amelyeknél a fogyasztásbeli rivalizálás nem egyértelmű, a kizárás megvalósítható, mégis általában az állam nyújtja és többnyire ingyen igénybe vehető – pl. közoktatás) ∗ gyakorlati magánjavak (fogyasztás többnyire nem rivalizáló, de kizárás megvalósítható, általában nem az állam nyújtja, és többnyire nem lehet ingyen igénybe venni – pl. ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 5 4. redisztribúció: ∗ társadalmi igény van arra, hogy az állam az igazságosság és a méltányosság érdekében a piaci körülmények között létrejött eredeti jövedelemelosztás módosítsa ∗ az állam beavatkozása nélkül a piac csak rendkívül egyenlőtlenül alakítaná ki a jövedelmek eloszlását tekintettel a termelési tényezők eltérő tulajdoni megoszlására ∗ ezt a társadalom ma már elfogadhatatlannak tartja, ezért

egyesektől elvonja a megszerzett jövedelem egy részét, míg másoknak rászorultságuk miatt bizonyos jövedelmeket juttat ∗ az elvonás főként adó és illeték formájában történik, míg a juttatások a szociális ellátások valamelyikén keresztül jutnak el a rászorulókhoz ∗ hatékonysági veszteségek keletkeznek, de ugyanakkor csökkennek azok a társadalmi feszültségek, amelyek kezelése szintén komoly erőforrásokat emésztenek fel 5. stabilizáció: ∗ 1929-33-as gazdasági világválság után került előtérbe Keynes nyomán, akinek az volt az elgondolása, hogy a piaci mechanizmust jellemző spontán folyamatok mellett szükséges az állam beavatkozása is ∗ a gazdasági ciklusok nagy kilengései mindenképpen károsak, és nehezen korrigálható torzulásokat okozhatnak ∗ a piac önmagában nem képes biztosítani a kiegyensúlyozott fejlődést, ehhez szükség van az állam beavatkozására; erre szolgál az ún. stabilizációs politika ∗

célja a foglalkoztatás lehető legmagasabb szintjének biztosítása, a gazdasági növekedés elősegítése, az árstabilitás elérése, a külgazdasági egyensúly elérése és megfelelő valutaárfolyam kialakítása ∗ két fő eszköze a monetáris politika, illetve a költségvetési (fiskális) politika ∗ a költségvetés politika stabilizáló hatását a központi költségvetésbe épített automatikus stabilizátorok szolgálják, illetve alkalmazni lehet még a diszkrecionális költségvetési politika eszközeit is 4. Az államháztartás alrendszerei: − központi kormányzat − elkülönített állami pénzalapok − helyi önkormányzatok − TB − mindegyike önálló költségvetés alapján gazdálkodik 5. Az állami feladatok ellátásának két módja: − az állam maga látja el feladatait szervezetén, intézményein keresztül (állami szolgáltatás) − támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom és a gazdaság különböző tagjainak a

preferált célok teljesülése érdekében (transzferek) ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 6 3. MELYEK A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI? FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGET ELŐÍRNI MILYEN FORMÁBAN LEHET? FOGLALJA ÖSSZE AZ ADÓ DEFINÍCIÓJÁRA, FUNKCIÓJÁRA ÉS AZ ADÓZTATÁS MÓDJAIRA VONATKOZÓ ISMERETEKET! MI AZ EGYES ADÓNEMEK ARÁNYA, KIK VISELIK A KÖTELEZŐ ÚJRAELOSZTÁS TERHEIT? MILYEN VÁLTOZÁS TÖRTÉNT A JÖVEDÉKI ADÓK KEZELÉSÉBEN A KÖZELMÚLTBAN? MI A VÁMOK SZEREPE AZ ÁLLAM BEVÉTELEI KÖZÖTT, HOGYAN VÁLTOZIK EZ MEG, HA MAGYARORSZÁG IS AZ EU TAGJA LESZ? 1. A költségvetés fogalma: − olyan pénzügyi terv, amely egy adott időszakra előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit − végrehajtása során ezen keretek alapján gazdálkodik az államháztartás valamennyi szereplője − az állami feladatok ellátáshoz szükséges forrásokat, és a források felhasználásának céljait, illetve módját határozza meg 2. A

költségvetés bevételei: − adó, adójellegű • adó • vám, vámbiztosíték • állami monopóliumok • járulékok • hozzájárulások − nem adó jellegű • illették (vagyonátruházási, okirati, eljárási) • díjak • bírságok − állami tőkebevételek • tulajdon utáni részesedés • értékpapír-értékesítés • állóeszköz-, föld- és készletértékesítés − adományok, juttatások • természetes és jogi személyektől • államháztartás más szintjéről • külföldről 3. A fizetési kötelezettségek előírása: − fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá előlegfizetési kötelezettséget megállapítani csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet − a törvény kihirdetése és hatálybalépése között legalább 45 napnak kell

eltelnie 4. Az adó definíciója, funkciója, az adóztatás módjai: − adó: • törvényi előírások alapuló, egyszeri vagy folyamatos befizetési kötelezettség, amelyet az állam felhatalmazása alapján különböző szervezetek szednek be, ha az adófizetésre vonatkozó tényállás megegyezik a jogszabályban előírt teljesítése kötelezettséggel • behajtása állami kényszerrel támogatott, alanyai természetes és jogi személyek egyaránt lehetnek • megállapítási módjai: ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 7 kivetéses adózás – kényszerjellegű, ahol az adóhatóság minden egyes adózóval összegszerűen közli a befizetési kötelezettségét ∗ önadózás – amikor minden adózó saját maga határozza meg a befizetési kötelezettségét, és a hatóság csak ellenőrzi − funkciója: • fedezeti funkció – az államháztartás kiadásainak fedezése • kiegyenlítő funkció – jövedelemarányosítás • gazdasági

befolyásolás – szándékos vagy nem szándékos − csoportosítása: • közvetlen – direkt vagy egyenes adó, amelynél az adóterhet közvetlenül az adóalany viseli, nincs lehetőség az adó terhét tovább hárítani, kedvezmények vehetők igénybe, pl. jövedelemadók • közvetett – indirekt adó, általában a forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódnak; az adóalany és az adó terhét ténylegesen viselő személye különválik; a fogyasztás tényével bárki adóalannyá válik, pl. áfa ∗ • jövedelem – forgalom (fogyasztás) – vagyon – létszám alapú ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL • • 8 központi – ezek beszedéséről valamely országos hatáskörű államigazgatási szervezet gondoskodik helyi – melyekről törvény mint keretjogszabály rendelkezik, de bevezetésükről, illetve mértékük megállapításáról a helyi önkormányzatok képviselőtestülete jogosult dönteni, beszedésükről és ellenőrzésükről pedig

az önkormányzatok által létrehozott helyi adóhatóság gondoskodik 5. Az adóalanyok aránya: − korábban nagyrészt a szocialista nagyüzemektől történő elvonások képezték a jóléti kiadások alapját, mára a magánszemélyek is igen jelentős befizetői lettek a költségvetésnek − bevallást adó magánszemélyek: több mint 2 millió − egyéni vállalkozók: közel 500 ezer − önálló tevékenységet folytató magánszemély: közel 200 ezer − jogi személyek: közel 150 ezer − nem jogi személyek: közel 170 ezer − költségvetés, társadalmi szervezet: közel 70 ezer 6. Az egyes adónemek aránya: − ÁFA: 43% − SZJA: 27% − Fogyasztási adó:17% − TA: 10,5% − Egyéb: 2% 7. Vámok szerepe: − vám: az állam által meghatározott gazdaságpolitikai célok megvalósításának speciális eszköze, a közvetett adók különleges formája, amelyet a vámhatáron átszállított vámérték után az állam vámjogi jogviszony keretében,

meghatározott módon szed be − vámok szerepe: • a központi költségvetés bevételi forrása • belső (államhatáron belüli) közgazdasági szerepe • külső (államhatáron átnyúló) kereskedelempolitikai szerep − forgalom iránya szerint: • behozatali vám (nemzetközi kereskedelemben általánosan elterjedt) • kiviteli vám (belső piacvédelem eszköze, a GATT és a WTO tiltja) • átviteli (tranzit) vám (tranzitforgalom bizonyos korlátozását szolgálja, fiskális célú) − az elérni kívánt hatás szerint: • pénzügyi (fiskális) vám (célja az állami bevételek növelése) • közgazdasági vám (kereskedelempolitikai célokat szolgál) − időbeli hatály alapján: • állandó vám (időbeni korlátozás nélkül alkalmazott) • időszaki vám (idényjellegű) − a vámkiszabás alapja szerint: • értékvám (ad valorem) (a behozott termék pénzben kifejezett értéke a vámkiszabás alapja) • mértékvám (a behozott termék

valamilyen természetes mértékegységére megállapított állandó öszszeg) • alternatív vám (értékvám és mértékvám vagylagos alkalmazása, az állami bevétel szempontjából a kedvezőbb kerül kiszabásra) • compound (vegyes) vám (értékvám és mértékvám egyidejű alkalmazása) − a vámmegállapítás módja szerint: • autonóm vám (az adott állam szuverenitásából adódóan önállóan állapítja meg) • szerződéses vám (két vagy több állam nemzetközi tárgyalás útján, egyezményben állapítja meg) − kereskedelempolitikai célok szerint: ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 9 • preferenciális vám (legnagyobb kedvezményes vámnál alacsonyabb szinten megállapított vám) • legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazó vám • diszkriminatív vám (az átlagos vámszintnél magasabb, esetleg tiltó vám) − a vám szerepe a költségvetés bevételei között: • igen jelentős szerepet játszanak a költségvetés bevételei

között • ezzel együtt a VPOP szerepe is átalakulóban van, tevékenysége kibővült (nemcsak az országhatáron jár el, a vámbeszedés mellett az import áfát, fogyasztási adót, statisztikai illetéket, jövedéki adót, útalapot, környezetvédelmi termékdíjat is beszedi) • Magyarország az EU-val kötött megállapodásában vállalta, hogy egymás irányában fokozatosan leépítik a vámokat, melyeket a kereskedelmi forgalmat részben akadályozó tényezők • ezen felül hazánk több állammal kedvezményes, illetve 0 kulcsos vámtételeket alkalmaz • ezen folyamatok a vámból származó bevételek folyamatos csökkenését eredményezik ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 10 4. MI AZ ÁLLAMADÓSSÁG FOGALMA, MILYEN ADÓSSÁGTÍPUSOK VANNAK? AZ ÁLLAMADÓSSÁG STABILIZÁLÁSA, ILLETVE A HAZAI ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK. MI A SEIGNIORAGE? MUTASSA BE RÉSZLETESEN, HOGY MILYEN MÓDOKON KELETKEZHET A SEIGNIORAGE! AZ 1991.

ÉVI LX Tv SZERINT AZ MNB AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL FINANSZÍROZÁSI KAPCSOLATOT CSAK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSEN KERESZTÜL TARTHAT. MI ENNEK AZ ELŐNYE? MI A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL VALÓ HITELNYÚJTÁS KORLÁTJA? 1. Az államadósság: − egyrészt a mindenkori kormányzatok bevételeket meghaladó kiadásainak finanszírozására felvett hitelekből, illetve az ilyen célból kibocsátott értékpapírokból, − másrészt az állam egyéb (elsősorban gazdaságirányítási) feladatának ellátásával kapcsolatban keletkező tartozásaiból halmozódik fel − bruttó adósság: a gazdaság jegybankon kívüli szereplőivel szemben fennálló tartozásokat magában foglaló belföldi adósságból, és a külfölddel szembeni tartozásokat is tartalmazó külföldi tartozásból áll − nettó adósság: a bruttó adósságból kivonásra kerülnek az állam mind belföldön, mint külföldön keletkező követelései − központi kormányzat adóssága: • az OECD

államokban a központi költségvetésen kívül csak az elkülönített állami pénzalapok tartozásai tartoznak ide • az IMF számbavételezési rendszerében ezek mellett a TB-alapok eredményét is ide kell számítani − államháztartás adóssága: valamennyi alrendszer tartozásait is magában foglalja − az állam konszolidált adósságállománya: a központi költségvetés és a jegybank követeléseinek és tartozásainak számbavételéből határozható meg oly módon, hogy kiszűrésre kerülnek az egymás közötti kapcsolatok − államadósság tehát minden olyan hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik alrendszerét terheli 2. Adósságtípusok: − belső államadósság: az államnak a gazdaság szereplőivel szemben fennálló kamatozó, lejárattal rendelkező tartozása, ami különböző értékpapírok formájában ölt testet − jegybank seigniorage tevékenységének igénybevétele általi

eladósodás: tényleges fizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a jegybank a forgalomban lévő pénz mennyiségének csökkentése érdekében az állampapírokat eladva ténylegessé teszi az addigi formális adós-hitelezői viszonyt − eladósodás a külföld irányába: ennek gyakorlati formája a külföldi hitelfelvétel (külföldi kormányoktól vagy magánbankoktól); ezeknél az ügyleteknél rendszerint a jegybank megbízottként képviseli az államot 3. Az államadósság stabilizálása: − egy olyan adósságstruktúra kialakítását jelenti, amelynek elsődleges eredménye az, hogy megáll az adósságszolgálati terhek növekedése − ennek mérőszáma az adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségek (kamatok + aktuális törlesztések) GDP-hez viszonyított aránya − az adósságterhek csökkentése irányába képes hatni két automatikus stabilizátor: • a csökkenő reálkamatláb • a gazdaság növekedése − a reálkamatláb

csökkenése csak az adósságterhek további növekedését képes fékezni ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 11 − a gazdaság növekedése bővíti az adóalapot, így a kamatkifizetések súlya mérséklődik a költségvetési kiadások között 4. A hazai államadósság kezelése: − a pénzügyminiszter a Kincstár útján: • gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról • gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozásáról, az államadósság kezeléséről és az azzal való gazdálkodásról • nyilvántartja a központi költségvetést terhelő államadósságot, a központi költségvetés terhére vállalt kezességeket, a többéves kihatással járó pénzügy kötelezettségvállalásokat, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásait, az állam követeléseit. − az Államadósság Kezelő Központ: • elkészíti és naprakészen tartja a központi költségvetés napi

szintre lebontott finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári egységes számla napi likviditásáról • gondoskodik az államadósság törlesztéséről 5. A seigniorage: − az állam sajátos, a jegybankpénz teremtésén alapuló monopoljövedelme 1. Monetáris seigniorage: (cash flow seigniorage) Az állam jövedelmének növekedését a monetáris bázis növekedése idézte elő. S 1 = d H - RR i , azaz a seigniorage-t csökkenti az R i kamat, amit a jegybank fizet a tartalékok után a kereskedelmi bankoknak deficites államháztartás: a többletpénz, amit elkölt, az állam számára jövedelem (nem adóból jutott hozzá), mert ténylegesen elköltötte ⇒ hitelt vesz a jegybanktól, ez ingyenes hitel, az államnak semmibe sem kerül, mivel a jegybank nonprofit intézmény, esetleges profitját be kell fizetnie az államnak ⇒ realizálja az állam ebben a rendszerben, mert a jegybank pénzt is

teremtett ⇒ infláció esetén ugyanakkora forgalom lebonyolításához több pénzre van szükség. Ha inflációt gerjeszt, akkor az állam jövedelmének reálértéke is csökken 2. Fiskális seigniorage: (opportunity cost seigniorage) ⇒ abból kell kiindulni, hogy mi az, ami jövedelem az állam számára ⇒ klasszikus pénzteremtés: a jegybank nyújt hiteleket a kereskedelmi bankoknak a kamat a tartalékszámlákon nagyon alacsony, de hitelt piaci kamat mellett ad ⇒ teljes monetáris bázis kamata reálértéken - kifizetett kamatok S f = i H - RR i ⇒ infláció szerepe itt is megvan a jövedelem keletkezésében 3. Pénzteremtés devizavásárlással: ⇒ a megvásárolt devizát a jegybank be fogja fektetni külföldön ⇒ az a kamat, amit ezen befektetés után szed, az a pénzteremtés jövedelme ⇒ csakhogy ez a jövedelem devizában keletkezik ⇒ a tényleges jövedelem függ: • a kamattól, amit elér • a hazai valuta árfolyamától ezzel a külföldi

valutával szemben ⇒ át kell váltania hazai devizára ⇒ az inflációs ráták az országok között is különböznek (nálunk, ha nagyobb, akkor több Ft-ot realizálunk; de ha odakinn kisebb az infláció, akkor kisebb a kamatláb is) ⇒ az ebből származó seigniorage jövedelem jóval kisebb lesz, mint a fiskális seigniorage, inflációs adó van ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 12 6. Az MNB és az államháztartás kapcsolata: − az MNB vezeti az állam, valamint a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotó központi szervek pénzforgalmi számláit − az MNB az államháztartással finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetésen keresztül tarthat (megteremtették az Országgyűlés számára a tényleges ellenőrzés lehetőségét és a felelősség megállapítását) − egy évnél rövidebb és hosszabb lejáratú hiteleket egyaránt nyújthatott, ma már nem csupán hitelt nem nyújthat a költségvetés részére,

de állampapírokat sem vásárolhat az elsődleges kibocsátás keretében (azaz semmilyen formában sem finanszírozhatja közvetlenül a költségvetést) − a 3%-os korlát (lásd alább) védte az MNB likviditását, illetve akadályt gördített a belső adósságállomány további mértéktelen növekedésének útjába − a hitelek kamatozásában a jegybanki alapkamat az irányadó, illetve az MNB által devizatartozásai után fizetett átlagos kamatlábat kell figyelembe venni és ehhez 1%-pontot hozzá kell adni − az MNB pénzügyi műveletei során keletkezett árfolyamkülönbözetből adódó veszteséget, illetőleg nyereséget az államadósság növelésére, illetve csökkentésére kellett fordítani − a jegybank emissziós tevékenységéből származó nyereséget azonban továbbra is államadósságcsökkentésre fordítják − az MNB az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévő értékpapírok tekintetében az állam

megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat − korlát: • adott évben a központi költségvetésnek nyújtott hitelek állományának növekedése az év egyetlen napján sem haladhatja meg a központi költségvetés tervezett bevételeinek 3%-át (ez volt a szabályozás) • a központi költségvetés likviditási hiteltartozása egy naptári hónapban több alkalommal vagy egybefüggően legfeljebb 15 napig állhat fenn • az állam évente piaci kamatozású értékpapírrá alakította át az MNB árfolyamveszteségeiből keletkező, s az államadósságot növelő veszteség finanszírozására, a jegybank által a központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hitelből keletkezett államadósság előző évi állományának 5%-át − cél a költségvetés által ellátandó fiskális, és az MNB által végzendő monetáris funkciók szétválasztása, a jegybank eredménypozíciójának javítása, ami egyúttal a monetáris politika hatékonyságát is

erősíti és közeledést jelent az EU-ban érvényes szabályozáshoz ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 13 5. MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS REFORMJÁRA? MILYEN CÉLOK ÉS ELVEK MŰKÖDTEK AZ ÁHT-REFORM SORÁN? HOGYAN LEHET A PROGRAMFINANSZÍROZÁST AZ ÁHT-BA IS BEVEZETNI? MI A PPBS? MI A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELSŐDLEGES EGYENLEGE, HOGYAN VÁLTOZOTT EZ AZ ELMÚLT ÉVEKBEN? MENNYI AZ ADÓSSÁG- (KAMAT-) SZOLGÁLATRA FODÍTOTT RÉSZE A KÖLTSÉGVETÉSNEK? HOGYAN FINANSZÍROZTUK A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYÁT A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT? MILYEN ELŐÍRÁST TARTALMAZ A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS A KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYÁNAK MÉRTÉKÉRE? 1. Az államháztartási reform szükségessége: − előzményei: • már a nyolcvanas években felmerült • 1987 januárjától megjelentek a kereskedelmi bankok, 1988 januárjától bevezették az új adórendszert, 1988 júniusától a gazdasági társaságokról szóló törvény lépett életbe • 1992-ben az

Antall-kormány döntött az államháztartás konszolidációjáról és felállította az Államháztartási Racionalizálási Bizottságot, melynek feladat volt, hogy átvilágítsa a költségvetési intézményeket és tegyen javaslatokat azok átszervezésére • 1994-ben a Horn-kormány határozatot hozott az államháztartási reform előkészítéséről, az intézkedési terv elkészítésének határidejét 1995-ig jelölték ki, és létrehozták az Államháztartási Reform Bizottságot, melynek feladatai: ∗ javaslataival segítse a hároméves gazdaságpolitika program végrehajtását az államháztartás területén ∗ tegyen javaslatokat a Kormánynak a reform programjára és egyes lépéseire ∗ gondoskodjék az egyes területeken folyó munkák tartalmi és szervezeti összehangolásáról ∗ vegyen részt az 1996. évi költségvetés összeállításában és az Áht módosításában ∗ félévente tájékoztassa a Kormányt az államháztartási reform

alakulásáról − intézkedések: • 1995-ben elfogadták a Magyar Államkincstár újbóli felállítására vonatkozó javaslatot is • stabilizációs intézkedések között szerepelt a költségvetési kiadások ésszerűbb folyósítása az államkincstár és a közbeszerzési rendszer létrehozása révén • költségvetési kifizetések költségtakarékos megvalósítása (készpénzkímélő módszerek, nettó bérfinanszírozás lépcsőzetes bevezetése) • Bokros-csomag – gazdaságélénkítő intézkedések helyett az állami pénzkiáramlás alacsonyabb szinten történő stabilizálása volt a cél, pl. szociális juttatások egy részének leépítése • egyes – az állam monopolhelyzetéből adódó – bevételek mértékét megemelték, illetve a vámpótlék bevezetését rendelték el, amely csak fokozatosan került leépítésre • TB-kiadások csökkentése (ágyleépítés) • 1996-tól új cél: az államháztartási reform segítse elő,

serkentse a gazdasági növekedést, amelynek feltétele az állam működési költségeinek, és ezzel összhangban a közterheknek a mérséklése, a társadalmi közteherviselés igazságosabb átrendezése • megszüntették a Reform Bizottságot 2. Célok és elvek az államháztartás reformja során: − pénzforgalom minimalizálása − áttekinthető és ellenőrizhető rendszerben a rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználás elérése − a döntéshozókat minden szinten megfelelő, pontos és naprakész információkkal ellátni 3. A programfinanszírozás: − az államháztartási reform megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy: • a költségvetés tervezése, illetve végrehajtása megfelelő módon elhatárolódjon • az előfinanszírozási rendszer teljesítményarányos utólagos finanszírozás váltsa fel ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 14 − a feladatok lebonyolítására megfelelő eszköz az Államkincstár − a

programfinanszírozás beillesztése az államháztartás rendszerébe rendkívül bonyolult: • technikai, szervezeti, jogi feltételei vannak • szemléletmód-váltásra lenne szükség • több évre előre tervező, a napi érdekütközéseken felülemelkedő, távlati gondolkodásra van szükség − az államháztartási reform két nagy feladatcsoportja: • az állami feladatok felülvizsgálata és csökkentése, az ún. nagy elosztási rendszerek reformja • a pénzügyi rendszer reformja, amelybe a költségvetés tervezési, végrehajtási, ellenőrzési, finanszírozási, könyvelési és információs rendszere tartozik − a költségvetési rendszerek súlya arra irányul, hogy a forrásokat olyan programok finanszírozására fordítsák, amelyek hatékony megvalósítást biztosítanak − az új rendszerű finanszírozás legfontosabb eleme a tervezés, amely dinamikus és rugalmas: • a terv végcéljának megfogalmazása • a terv végrehajtásával

összefüggő kérdések tervezése, megvalósításának menete • igen fontos része a hiteles, döntésképes vezetési-irányítási struktúra kialakítása, valamint a pénzügyi források rendelkezésre állásának tervezése − az EU-ban elsősorban a regionális politikában jelentős a szerepe (regionális stratégiák) 4. A PPBS: − a programköltségvetés készítésének módszertana − fázisai: • mit? – elemzési szakasz, amelyben a lehetséges célok és alternatívák feltárása a lényeges (célok konkrétan, számszerűen, részletesen) • hogyan? – a szóba jöhető alternatívákat közgazdasági elemzési technikák segítségével kell értékelni, és a leghatékonyabbat kell kiválasztani (ehhez fejlett információs rendszerre van szükség); ezután lehet az egyes célokhoz programokat rendelni • a programok előirányzatait az egyes szervezeti egységek előirányzataira kell lebontani a programokhoz tartozó felelősséggel együtt − a

feladatokra koncentrál, és szinte állandóan felteszi a kérdést, hogy egy-egy feladatra, illetve a hozzá kapcsolódó programért felelős szervezeti egységre szükség van-e − korlátja, hogy kevés mozgásteret enged a következő évi költségvetésben, mivel a kiadások nagy részét az előző évek programjai determinálják − egy program törlése veszteséget okoz, mivel esetleg több éve az adott programot a költségvetés már finanszírozta 5. A költségvetés elsődleges egyenlege és annak alakulása: − Az infláció csökkenő trendjét figyelembe véve az elsődleges egyenlegre az adódik, hogy évente 2 % körüli GDP-arányos elsődleges többletre van szükség. − Az államadósság arányának alakulását a következő táblázat mutatja meg. 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Államadósság (a GDP %-ában) 63 60 58-60 55-58 55-58 50-56 Reálkamatláb (%) 5-7 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 Bruttó hazai termék (GDP nö4.6 5.1 4-5 4-5 4.5-55 5.5-6 vekedési

ütem, %) Elsődleges többlet (a GDP %3.1 1.5 2.2 2-2.5 2 1.5-2 ában) − Az előzőek alapján a középtávú gazdaságpolitika azt a követelményt állítja, hogy az államháztartás elsődleges többlete az egész időszakban a GDP arányában 2 % körüli legyen, az államháztartási deficit 2-3 %-ra csökkenjen, az államadósság aránya pedig 55 % közelébe kerüljön az időszak végére. ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 15 − A gyors gazdasági növekedés egyik leglényegesebb mozgatórugója az öngondoskodás serkentése, a teljesítményorientáció erősítése, ami az egyének, vállalkozások gazdasági mozgásterének bővítését igényli, miközben a társadalmi kohézió erősítése, a vállalkozások infrastrukturális hátterének javítása is szükséges. Ezeknek az ellentmondó feladatoknak a fiskális politika akkor tud megfelelni, ha arra törekszik, hogy lehetővé tegye a bevételek olyan aránycsökkenését, amellyel azonos mértékben

mérséklődő kiadási arány mellett a megvalósítandó célok finanszírozhatók A bevételek tekintetében mérsékelni szükséges az elvonások fajlagos mértékét, ugyanakkor növelni az adó- és járulékbeszedés hatékonyságát (Természetesen a belföldi jövedelem-centralizálás szintjét kívánjuk csökkenteni, tehát az államháztartással kapcsolatos meggondolásaink a 2000 után már jelentős mértékű EU-transzferek nélkül értendők.) Az államháztartás bevételeinek és kiadásainak aránya a GDP-hez képest a következőképpen változik: (%) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Elsődleges bevétel 42.6 41 41 40 39-40 38-39 Elsődleges kiadás 39.6 39-40 38-39 37-38 37-38 36-37 6. Az adósság- (kamat-) szolgálatra fordított rész: − Az államadósság finanszírozásának piaci alapokra helyezésével természetesen jelentős hányadot képvisel a kiadások között az adósságszolgálati kamatteher. A nemzetközi tapasztalatok szerint szoros kapcsolat

mutatható ki a gazdaság fejlettsége és ezen belül a pénzügyi intézményrendszer modernizációja, a megtakarítások szintje, a makrogazdasági egyensúlyzavarok mértéke és az államadósság kiegyensúlyozott - lehetőség szerint - inflációmentes finanszírozása között. Az államadósság finanszírozásának korszerűsödése hozzájárult ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabbá vált az adósságszolgálati kamatteher évek közötti megoszlása A pénzforgalmi hiány érzékeny az államadósság kamatfizetési és lejárati jellemzőire. Az adósságszolgálati kamatkiadások ugyan évek óta a legnagyobb kiadási tételt jelentik, arányuk azonban egyenletes dinamikával, számottevően, a GDP arányában több mint 3%-kal csökkent. 7. A költségvetés hiányának finanszírozása régebben: − 1967-től: az MNB-t kizárólagos joggal ruházza fel az állam és állami szervek pénzforgalmi számláinak vezetésével és egymás közti elszámolásaik

lebonyolításával − a jegybank az állam vagy állami gazdálkodó szervek tartozásaiért csak annyiban felel, amennyiben ezt bankszerű működése során kifejezetten elvállalta − az MNB a költségvetésnek csak az Országgyűlés által meghatározott mértékig nyújt hitelt, illetve az MNB az állami költségvetéssel való hitelkapcsolatokat illetően az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik − az Országgyűlés felhatalmazta a Minisztertanácsot a jegybanktól hosszú lejáratú hitel felvételére (a futamidőt, kamatozását jogszabály nem szabályozta) − a ’60-as évek végén elkezdődött a nemzetközi pénzpiaci hitelfelvétel, 1971-től szindikált kötvénykibocsátások követték; a hitelek felvevője és a kötvények kibocsátója az MNB volt 8. A maastrichti kritérium: a költségvetés hiánya maximálisan a GDP 3%-a lehet ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 16 6. A TB RÖVID FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON. ÖNKORMÁNYZATOK

LÉTREJÖTTE ÉS GAZDÁLKODÁSA, A TB EGYENSÚLYÁNAK HATÁSA AZ ÁHT EGYENSÚLYÁRA. A TB ALAPOK 1. A TB rövid fejlődéstörténete Magyarországon: − 1891 – a Magyar Országgyűlés elfogadja a társadalombiztosításról szóló törvényt (ez a betegbiztosítási törvény volt) − 1892 – létrejön a társadalombiztosítás szervezete − 1906-tól: Országos Társadalombiztosítási Intézet (alias OTI) − Magánalkalmazottak Intézete (alias MABI) − 1927-28. törvénymódosítások • a betegbiztosításban • megszületik a magyar nyugdíjbiztosítás − 1948. megszűnt az OTI, és a többi kis biztosító államosítás; SZTK kialakulása − 1984. • kormányzati felügyelet alá vonják a társadalombiztosítási központokat • mindenkire kiterjed a biztosítás, teljes a foglalkoztatás − 1988. • a társadalombiztosítást leválasztják az állami költségvetésről, önállóvá válik • erős értelmiségi ellenzéki viselkedés bontakozik ki,

amely önkormányzatot akar a társadalombiztosításnak • a Pénzügyminisztérium is rájött, hogy a helyzet nem tartható nagyon nőtt a nyugdíjasok száma, a nyugdíjteher volt az oka • a TB-alapok az államháztartás 2. legnagyobb alrendszere (a központi költségvetés után) − 1989. • a társadalombiztosítási alap még szufficites a végrehajtott járulékteher-növelés miatt (43+10% volt) • be kellett fektetniük: állampapírt kellett venni (lakásalap-fedezeti kötvényt), bár ez ellen tiltakozott az akkori TB-főigazgató • családi pótlék ↔ az egészségügy finanszírozása a társadalombiztosítás feladata lett forráscsere (Békesy-Csehák) • ezután lett állandóan deficites a társadalombiztosítás − 1991. • mindkét alapnak önkormányzatot hoznak létre • egészségbiztosítási, illetve nyugdíjalap • előtte egymás között előlegezhettek, ha likviditási problémák voltak (folyó működési hitel) nem szorultak a

központi költségvetésre • utána nem lehetett ez a kapcsolat az alapok között teher a központi költségvetés számára • a Kincstáron keresztül történik ma (a járulékbeszedés az APEH-en keresztül) − 1993. • választás az önkormányzatokban (120 tag) • a TB-önkormányzati törvény használhatatlan volt, mivel sem a feladat, sem a jogkör, sem a felelősség nem volt rögzítve − 1998. az önkormányzatok megszüntetése (Fidesz) ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 17 2. A 2000 évi TB költségvetés: − tervezett bevétel kb. 1719 Mrd 41 Ft Mrd a hiánya − tervezett kiadás kb. 1760 Mrd Ft − az ÁHT kb. 1/3-át teszi ki − a bevételek 95-98%-át a járulékok adják − megoszlások: • NYB ágazat: kb. 1000 Mrd Ft bevétel-kiadás • EB ágazat: kb. 700 Mrd Ft bevétel-kiadás (és itt jelentkezik az egész 41 Mrd hiány) − a bevételek között voltak a vagyonértékesítésből származó bevételek, de 2000-ben már nincs ilyen

tétel (nincs már ugyanis értékesíthető vagyona a TB-nek) − nyugdíjbiztosítás: • 99%-a a bevételeknek a TBJ-ből ered (a Σ 44%-ból) • az 1.000 Mrd 67%-a öregségi nyugdíj (670 Mrd) • működési kiadás: 18 Mrd • rokkantsági, baleseti nyugdíj: 160 Mrd • özvegyi nyugdíj, árvaellátás: 140 Mrd • postaköltség: 4 Mrd ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 18 − egészségbiztosítás: • 99%-a a bevételeknek járulékbevétel • az EHO kb. 6%-nyi járuléknak felel meg (a Σ 54%-ról így Σ 50% lett az összes járulékteher) • de! a táppénz jelentős részét ráterhelték a munkáltatókra, illetve a dolgozókra is történt bizonyos átterhelés, pl. a gyógyszertámogatások csökkentése miatt • az ÁHT reformja keretében egyre inkább átterhelik a költségeket a vállalkozásokra, illetve a lakosságra • nyugellátásra (korhatár alatti rokkantnyugdíjakra) kiadás: 130 Mrd • pénzbeni ellátásra (terhességi-gyermekágyi

segély, külföldi gyógykezelés, GYED): 100 Mrd • táppénzre: 150 Mrd • természetbeni ellátásokra: 523 Mrd, ebből - gyógyító-megelőző szolgáltatások 360 Mrd - háziorvosok 40 Mrd - védőnők 9 Mrd - fogászat 10 Mrd - betegszállítás, halottszállítás 4 Mrd - járóbeteg szakellátás 50 Mrd - fekvőbeteg (kb. 150 kórház, szanatórium) 220 Mrd (a kórházak magánosításában problémát okoz a tőkehiány, illetve az, hogy a tulajdonviszonyok tisztázatlanok) - gyógyszertámogatás 135 Mrd - működési kiadások 16 Mrd - művese-kezelés 10 Mrd - postaköltség 1 Mrd 3. ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 19 7. A TB RENDSZER 1997 ÉVI REFORMJA 1. pillér: a társadalombiztosítási nyugdíj: • jellemzői: - a törvények szerint kötelező, amelyben szerepet kap a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás - aki nem válik valamely magánnyugdíj-pénztár tagjává, az a nyugdíját kizárólag a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerétől

kapja majd - aki a magánnyugdíj rendszerébe is belép, annak nyugdíja két részből tevődik majd össze: ¾ rész társadalombiztosítási nyugdíjból és ¼ rész magánnyugdíjból áll • nyugdíjbiztosítási ellátások (saját jogú nyugellátások): - az öregségi nyugdíjak különböznek attól függően, hogy mikor állapítják meg őket - a jogosultság 62 év + 20 év szolgálati idő esetén áll fenn, összege a szolgálati idő növekedésével arányos - a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat változatlanul a társadalombiztosítás nyugdíjrendszere kezeli (mértéke az életkortól, szolgálati időtől és a rokkantsági csoporttól függ) • hozzátartozói nyugellátás: - özvegyi nyugdíj: házastárs, elvált házastárs és élettárs kaphatja - árvaellátás: max. 25 éves korig jár továbbtanulás esetén - szülői nyugdíj: összege azonos az özvegyi nyugdíjjal - baleseti hozzátartozói nyugellátás: üzemi balesetnél nem

feltétele a szolgálati idő megszerzése 2. pillér: magánnyugdíj-pénztárak: • alapítók, alapítási feltételek: - kizárólag a törvény által meghatározott szervezetek alapíthatják, amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a 2000 főt (kivéve: kötelező területi pénztárak) - lehet zárt vagy nyílt tagsági körrel szerveződő • tagsági viszony: - a leendő tagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük, ha kiválasztottak egy pénztárat - 15 napon belül a pénztárnak záradékolnia kell a belépési nyilatkozatot, azaz a tagot nyilvántartásba veszi - a tagnak tájékoztatnia kell munkáltatóját a választott magánnyugdíj-pénztár adatairól (hogy utalhasson) • szolgáltatások: - tőkefedezeti elven történik, ami azt jelenti, hogy a pénztártagok a belépéstől kezdve nyugdíjuk folyósításáig fizetik a tagdíjat, amelynek a folyó működésre fordított hányadán felüli részét a

pénztárak befektetik - a nyugdíjkorhatárt elért tag pénztári járadékát az egyéni számláján akkor nyilvántartott összeg alapján kell megállapítani, tehát az addig felhalmozódott összeg mint tőke lesz a járadékfedezet - ha a pénztártag meghal, az összeg örökölhető - szolgáltatások: életjáradék, elején és végén határozott időtartamos életjáradék, kettő vagy több életre szóló életjáradék • a garanciaalap: ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 20 - • a magánnyugdíj-pénztárnak a befolyt tagdíjak 0,3-0,5%-át garanciaalapba kell utalni, amely a pénztártagoknak biztosítékot nyújt - ha egy pénztár szolgáltatási tartalékai nem nyújtanak fedezetet a megkezdett szolgáltatásokra, a garanciaalap a szükséges mértékig feltölti a tartalékokat - fizetőképességét törvény garantálja - az általa teljesített kifizetést és a költségeket a pénztárnak meg kell térítenie - egyéb funkciói is vannak (pl.

pénztártag képviselete, vagyonkezelés megszűnéskor stb) a magánnyugdíj-pénztár legfontosabb működési szabályai: - nonprofit elven működik - jogi személy - rövid és hosszú távú pénzügyi tervet készít - fedezeti, működési és likviditási tartalékot köteles képezni ÁLLAMHÁZTARTÁS SZIGORLATI TÉTEL 21 3. pillér: az önkéntes nyugdíjpénztárak: • működési alapelvei: - jogi személy - a pénztártagok saját elhatározásukból alapíthatják, és önként csatlakozhatnak hozzá - nonprofit elven működik - a pénztártagok irányítják - működését szigorú törvények szabályozzák - a Pénztárfelügyelet folyamatosan ellenőrzi • fajtái: - nyílt - zárt • alapítók, alapítási feltételek: - legalább 15 természetes személy önkéntes elhatározásból alapíthatja alakuló közgyűléssel - kérelmeznie kell a bírósági nyilvántartásba vételt és a tevékenységi engedélyt • legfontosabb működési szabályai,

azaz a képzendő alapok: - fedezeti alap = szolgáltatások fedezetére - működési alap = működtetésre - likviditási alap = előre nem látható események pénzügyi kockázatának csökkentésére, az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére • szolgáltatásai: - egyösszegű kifizetés - határozott időre szóló járadékok - életjáradékok ÁLLAMHÁZTARTÁS