Filozófia | Felsőoktatás » Dr. Héjjás István - Ókori távolkeleti filozófiai irányzatok

ÓKORI TÁVOLKELETI FILOZÓFIAI IRÁNYZATOK http://www.gdf-rihu Előadó: Dr. Héjjas István E-mail: hejjas@gdf-ri.hu 1 Konfuciánus bölcselet Taoista bölcselet Buddhista bölcselet Védikus bölcselet 2 Ókori keleti filozófiák jellemzői ♦ Bölcselet, tudomány és vallás egységet alkot ♦ Racionális úton nem lehet a valóságot tökéletesen megismerni, s a bölcsességet csupán szóban vagy írásban továbbadni nem lehet, ehhez jelentős saját szellemi erőfeszítés, személyes tanítómester és intuíció szükséges ♦ Tolerancia: elfogadja, hogy a jelenségek más aspektusból másnak látszanak ♦ Kulcskérdés a megismerés helyes módszere 3 Ha valamit spekulatív okoskodással be lehet bizonyítani, azt általában ugyanilyen módon meg is lehet cáfolni 4 A tapasztalható jelenségek kölcsönösen okozzák egymást és nincs mögöttük végső ok 5 A dolgok két lehetséges állapota ♦ LÉT = megnyilvánult, manifeszt állapot

♦ NEMLÉT = lappangó potencialitás Példa: fenyőfa, amely potenciálisan benne rejtőzik a fenyőmagban 6 Kínai eredetű filozófiák Konfucianizmus: Hogyan éljünk harmóniában a társadalommal Taoizmus: Hogyan éljünk harmóniában az Univerzummal 7 Konfucianizmus 8 Konfuciánus filozófia Konfuciusz = a Kung-fu-ce név latinosított változata Konfuciusz kb. az ie VI században élt, s feladatának tekintette, hogy az ősi kínai bölcsesség hagyományit továbbítsa az utókornak 9 Konfuciánus filozófia wu king = az öt kanonikus könyv • Ji King = Változások Könyve • Si King = Dalok Könyve • Su King = Írások könyve • Csun Ciu = a Tavasz és Ősz könyve • Li Ki = Szertartások könyve 10 Konfuciánus filozófia A konfuciánus filozófia morálfilozófiai rendszer, amely a társadalmi együttélés etikai és viselkedési normáit fogalmazza meg Alapelv: az ember természeténél fogva jó, s a rosszasága abból fakad,

hogy nem tudja belátni a cselekvéseinek következményeit Indokolás: mivel az univerzum működése harmonikus, az univerzum részét képező ember is ilyen A nevelés célja: megtanítani az embert a helyes ismeretekre 11 Konfuciánus filozófia Konfuciusz szerint törekedni kell az elmúlt idők történelmi nagyjainak és szentjeinek követésére és meg kell tanulni a történelmet, hogy abból okulni lehessen. Az ember öt legfontosabb erénye • a méltóság • a nagylelkűség • az őszinteség • a szorgalom • a jóindulat. 12 Konfuciánus filozófia Az illem fontossága A tiszteletadás illem nélkül talpnyalás Az óvatosság illem nélkül félénkség A bátorság jó modor nélkül gorombaság Csak harmonikusan működő államban lehetnek az emberek boldogok A nemes jellem egyesíti az önfegyelmet és az embertársai iránti helyes magatartást 13 Konfuciánus filozófia A világrend harmóniája nem az istenektől jön Az magának az

univerzumnak természetes tulajdonsága A konfucianizmus vallásként terjedt el KeletÁzsiában és Japánban és ezért ma is sok helyen találhatók konfuciánus templomok és szentélyek 14 Taoista bölcselet 15 Taoista filozófia TAOIZMUS Csak kevés hiteles szöveg maradt fenn A legfontosabb forrásművek: ♦ Lao-Ce (ie. VI szd): Tao Te King ♦ Csuang-Ce (kb. ie IV szd) művei ♦ Lieh-Ce (kb. ie III szd) művei 16 Taoista filozófia „Az ostoba fecseg, az okos beszél, a bölcs hallgat” 17 Taoista filozófia TAO = örök törvény, amely anélkül hat, hogy aktívan működne, út, amelyről nem lehet letérni Te = hatóerő, amely által a Tao működik Jang és Jin = „hegy napos és árnyékos oldala” Jang = férfias, aktív, energikus, racionális Jin = passzív, nőies, befogadó, intuitív, bölcs Thai-Csi = Nagy Alap, Őskezdet 18 Taoista filozófia Thai-Csi: 19 Taoista filozófia Wu-Wei = cselekvés nemcselekvés által szimbóluma a

víz Lí = a Tao működési rendje, amely ismétlődő mintázatokban nyilvánul meg Ji-King = orákulum, amely az emberi sorsok alakulását a Jang és Jin elemek egymásba átalakuló kombinációival jellemzi 20 Taoista filozófia 21 Taoista filozófia 22 Taoista filozófia 23 Taoista filozófia Wen-Ta = kérdés-felelet módszer az intuitív belátás kifejlesztéséhez Wu és Yu = meg nem nyilvánult és megnyilvánult, a dolgok két lehetséges, egymással szüntelenül váltakozó állapota A bölcsesség-tudás tárgya: a végső abszolútum, amelyre a Wu és Yu fogalma már nem értelmezhető, mert kívül esik léten és nemléten 24 Taoista filozófia Hsziang-Seng = kölcsönös eredeztetés Szimbóluma: Wu-Hszing = az egymást kölcsönösen teremtő öt elemi tényező, nevezetesen: FA – TŰZ – FÖLD – ÉRC – VÍZ 25 Indiai eredetű filozófiák A Buddhista és a Védikus bölcseletek alapkérdése: Hogyan lehet kiküszöbölni a

szenvedést? 26 Válasz: Ki kell szabadulni az újraszületések körforgásából Gyakori szimbólum: 27 A Karma törvénye: Minden cselekvésünknek következménye van, s ez visszahat mireánk 28 Buddhista bölcselet 29 Buddhista filozófia Buddhizmus Buddhi = józan, tiszta értelem Buddha = akinek tökéletesen a birtokában van a józan, tiszta értelem, vagyis megvilágosodott és felébredett a mindennapi ember szétszórt, ködös, félálomszerű tudatállapotából 30 Buddhista filozófia Legfontosabb forrásmű: TIPITAKA = Páli Kánon Ez tartalmazza a történelmi Buddha beszédeit és ezek kommentárjait 31 Buddhista filozófia Benáreszi Beszéd: Buddha megforgatta a TAN kerekét 32 Buddhista filozófia „Minden tanítás helyességéről személyesen győződjetek meg, s ne higgyetek el semmit pusztán a tekintély kedvéért, akkor sem, ha az egy Szent Könyvből, vagy egy tökéletesen megvilágosodott Buddhától származik”

(Buddha) 33 Buddhista filozófia A Buddhizmus legfontosabb tanításai ♦ ♦ ♦ ♦ Négy Nemes Igazság Nemes Nyolcas Út Függő keletkezés Én-nélküliség 34 Buddhista filozófia NÉGY NEMES IGAZSÁG 1.) A materiális létben a szenvedés mindig szükségszerűen jelen van 2.) A szenvedés oka önmagunkban van, s ez nem más, mint a sóvárgó mohó vágyakozás, amit a hamis tudat táplál, s karmikus következményekkel jár 3.) A szenvedés megszüntethető, ha az okot felszámoljuk 4.) A felszámolás módja a Nemes Nyolcas Út követése 35 Buddhista filozófia Erkölcsi alapelv AHIMSZÁ = nem ártás ez azt jelenti, hogy ne okozzunk más lényeknek szándékosan szenvedést 36 Buddhista filozófia NEMES NYOLCAS ÚT Cél: a tudat tökéletes uralása 1.) Helyes felismerés 2.) Helyes elhatározás 3.) Helyes beszéd 4.) Helyes cselekvés 5.) Helyes életmód 6.) Helyes gyakorlás 7.) Helyes éberség 8.) Helyes meditáció 37 Buddhista

filozófia FÜGGŐ KELETKEZÉS A tényezők, amelyek a lényeket a szenvedés természetű létforgatagban tartják 12 tagú oksági láncot alkotnak. Minden tag függ a többitől s nincs mögöttük végső ok. A láncot két helyen lehet eltépni, ezek: Trsná = létszomj, sóvárgó vágyakozás Avidjá = hamis tudat 38 Buddhista filozófia ANATTÁ / ANÁTMAN TANÍTÁS Nem létezik valódi Én-ünk, amit „önmegvalósíthatunk” Az Én-személyiség csupán tudattartalmak szüntelenül változó és múlandó halmazata 39 Buddhista filozófia A jelenségek összetevői a dharmák = lételemek, amelyek ismételten felbukkannak az ürességből majd oda vissza süllyedve újabb lételemek felbukkanását idézik elő Hasonlat: mint víz felszínén a hullám Következtetés: Van újraszületés, de nincs lélekvándorlás 40 Buddhista filozófia Kiküszöbölendő negatív tudati tényezők, pl: • • • • • • • Hamis tudat, a valóság félreismerése

Vágyak, szenvedélyek, indulatok Irigység, rosszindulat, gyűlölködés Előítéletek, prekoncepciók Önhittség, Én-hit Szellemi tunyaság, lustaság Ragaszkodás szertartásokhoz 41 Buddhista filozófia Szamszára = újraszületések körforgása, amely szenvedésekkel jár, mivel minden újraszületés struktúrák felépítését jelenti, amelyek széthullását szenvedésként tapasztaljuk Nirvána = „kioltódás” vagyis a létforgatagban benne tartó negatív tudati tényezők megszűntetése és szabadulás egy szenvedés mentes létállapotba 42 Buddhizmus 43 Tibeti Buddhizmus 44 Védikus bölcseletek 45 A védák a hindu vallás szent iratai Keletkezésük ideje ismeretlen • • • • A 4 VÉDA Rig véda Száma véda Jadzsur véda Atharva véda UPANISADOK: A védákhoz tartozó filozófiai írások 46 Védikus filozófiák 6 DARSANA = ortodox védikus irányzat 1.) NYÁJA 2.) VAISÉSIKA 3.) SZÁMKHJA 4.) JÓGA 5.) MIMÁMSZÁ 6.)

VÉDÁNTA logika ismeretelmélet idealista dualizmus a tudat fegyelmezése rítusok értelmezése a végső egység filozófiája 47 Védikus filozófiák Általános alapelvek: 1.) Átman, Purusa = halhatatlan önvaló 2.) Bhava = teremtett (materiális) létforma 3.) Duhkha = a léttel járó szenvedés 4.) Szamszára = újraszületések körforgása 5.) Kárma = a tettek visszahatása 6.) Szat = szenvedésmentes szellemi létforma 7.) Avidjá = hamis tudat, a szenvedés oka 8.) Dzsnyána = megszabadító bölcsesség 48 Védikus filozófiák Pramána vagyis a bölcsesség-tudás három forrása: Pratjaksa = személyes tapasztalás Anumána = logikai következtetés a józan tiszta értelem (Buddhi) segítségével Sabda = védikus kinyilatkoztatás 49 Védikus filozófiák Erkölcsi alapelv AHIMSZÁ = nem ártás ez azt jelenti, hogy ne okozzunk más lényeknek szándékosan szenvedést 50 Védikus filozófiák A dolgok két lehetséges állapota ♦ LÉT =

megnyilvánult, manifeszt állapot ♦ NEMLÉT = lappangó potencialitás Példa: fenyőfa, amely potenciálisan benne rejtőzik a fenyőmagban 51 Védikus filozófiák: Nyája bölcselet NYÁJA Pramána = a helyes megismerés eszközei • logikai következtetések kategóriái • érvelő vitatkozás kategóriái Ha valamit spekulatív okoskodással be lehet bizonyítani, azt általában ugyanilyen módon meg is lehet cáfolni 52 Védikus filozófiák: Nyája bölcselet Praméja I. = a helyes megismerés tárgyai (mint okok) • átman = lélek, szellem • buddhi = értelem, ész, intellektus • manas = elme, ész • artha = tárgyak és alkotórészeik • indrija = cselekvő és érzékelő képességek • sarira = test, amellyel tévesen azonosítjuk önmagunkkal 53 Védikus filozófiák: Nyája bölcselet Praméja II. = a helyes megismerés tárgyai (mint következmények) • dósa = tévedés • pravrtti = cselekvés • pretjabháva = újraszületés •

phala = gyümölcs • duhkha = szenvedés • apavarga = megszabadulás 54 Védikus filozófiák: Vaisésika bölcselet VAISÉSIKA Anu = a tapasztalható jelenségek tovább nem osztható legkisebb alkotóeleme (atom) • • • • • • • A megismerhető dolgok kategóriái dravija = szubsztanciák (5 őselem, tér, idő, elme, lélek) gúna = minőségek, tulajdonságok karma = mozgás, működés, aktivitás szamanja = általános tulajdonságok visesa = specifikus, egyedi tulajdonságok samavaja = egymást kölcsönösen feltételező dolgok abháva = nemlét, a dolgok nem manifeszt állapota 55 Védikus filozófiák: Számkhja bölcselet Számkhja fogalmak Purusa = passzív szellemiség az egyes lények személyes szellemi lényegisége Prákrti = aktív szellemiség aki/ami a Purusa helyett cselekedve létrehozza mindazt, amit a Purusa tapasztalni szeretne 56 Védikus filozófiák: Számkhja bölcselet A Prákrti megnyilvánulásai a tattva =

„olyanság” szinten Aviakta = differenciálatlan ősegység, őskáosz, ősenergia minőség nélküli egylényegű abszolút teremtő erő Buddhi = tiszta értelem, intellektus, az értelem világossága fény, amely megvilágítja a tudattartalmakat Ahamkára = ÉN-csináló, egoitás hatására megkülönböztetjük az ÉN-t és a MÁS-t Tanmátra = a tapasztalhatóságok potencialitása Buddhindriya = érzékelési képességek Karmendriya = cselekvési képességek Manasz = elme, képességek irányítója, észlelések értelmezője, tudattartalmak konstruálója Mahábhúta = 5 durva elem, az „objektív” külvilág alkotóelemei 57 Védikus filozófiák: Számkhja bölcselet 3 GÚNA, amelyből a tapasztalható jelenségek világa a bhava = „teremtettség” szinten szövődik: 1.) Szattva = világosság, szellemiség, tisztaság, könnyűség 2.) Radzsasz = energia, szenvedélyesség, mozgás, nyughatatlanság 3.) Tamasz = sötétség, tehetetlenség,

súlyosság, anyagiság 58 Védikus filozófiák: Jóga bölcselet Jóga fogalmak Cél: a Számkhja elmélet alapján a megszabadulás elérése a Citta = Tudat megfegyelmezése útján A Citta összetevői: Buddhi = tiszta értelem Ahamkára = ÉN-csináló Manasz = elme 59 Védikus filozófiák: Jóga bölcselet Citta vrtti = Tudattartalom a tudatban lezajló örvénylés Cél: a tudatban lezajló örvénylések felszámolása, vagyis a Citta vrtti -k kiküszöbölése, a tudat kiüresítése, s ezzel a PURUSA elfordítása a PRAKRTI -től 60 Védikus filozófiák: Jóga bölcselet A JÓGA nyolc fokozata 1.) Jáma = erkölcsi tilalmak 2.) Nijáma = erkölcsi kötelezettségek 3.) Ászana = testhelyzetek gyakorlása 4.) Pránáyáma = a légzés uralása 5.) Pratjahára = érzékek visszavonása a külvilágtól 6.) Dharana = szellemi összpontosítás, 7.) Dhjána = meditáció = a tudati aktivitás megfékezése 8.) Szamádhi = a meditáció legmagasabb szintje 61

Védikus filozófiák: Jóga bölcselet 62 Védikus filozófiák: Jóga bölcselet Fontos JÓGA fogalom, amely a Számkhjából hiányzik: ISVARA = Isten, de nem világteremtő, hanem un. Ádi-Purusa aki maga is belemerült a létforgatagba, hogy segítse a szenvedő lényeket 63 Védikus filozófiák: Védánta bölcselet Védánta fogalmak Brahman = „Teremtő Ige” abszolút szellemiség kozmikus intelligencia Brahmá = Teremtő Isten Brahman aktív megjelenése Átman = Az ember örökkévaló szellemi lényegisége, részei: Dzsivátman és Paramátman 64 Védikus filozófiák: Védánta bölcselet Csándoghja Upanisád: Tat Tvam Aszi = Az Te Vagy SAMKÁRA: „Egyetlen Nap sugároz, de az a világóceán minden hullámán külön visszatükröződik” 65 Védikus filozófiák: Mimámszá bölcselet MIMÁMSZÁ bölcselet A rítusok értelme: A jelenségek kölcsönösen teremtik egymást ezért neveik ismételt kimondásával az Isteneket is újra meg újra

meg kell teremteni, különben az általuk teremtett világ kihullhat a teremtettségből 66 Brahmanizmus és hinduizmus Hindu szentháromság (TRIMURTI) BRAHMAN = a teremtő BRAHMÁ = ennek megszemélyesítése VISNU = a megtartó SÍVA = a pusztító és újrateremtő 67 TRIMURTI 68 69 70 71 A filozófia előadások anyaga megtalálható a főiskola honlapján a következő címen: http://www.gdf-rihu/targy/filo/indexhtm 72