Történelem | Középiskola » Történelem érettségi tételek, vázlatosan

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 45 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:3398

Feltöltve:2004. június 09.

Méret:235 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

1. A poliszrendszer válsága és a makedón birodalom Kr. e V század közepe: demokrácia virágkora Athénban; alapja: jól működő gazdaság, kereskedelem belső piacok telítettek=>új piacok kellenek=>verseny a városállamok között=>háború (Kr.e 431-404, 3 szakasz) utána Thébai hegemóniája : Pelopidasz, Epameinondasz uralkodók (Kr.e kb 390-360) két győztes csata a spártaiakkal, másodikban Ep. is meghal (Kre 362 Mantineia) thébai hegemónia vége háború hatásai: 1. mezőgazdaság a háború alatt nem tudták művelni a földeket => gyümölcstermelés megszűnik => birtokkoncentráció=kisebb birtokok megszűnnek, a nagybirtokosok felvásárolják őket nagybirtok: rabszolgával dolgoztatnak (olcsó), nagy tömegben termelés 2. ipar haditermelés fellendül kézműipar sem hanyatlik (kell az áru a gyarmatvárosokba) rétegződés: =>nagyobb műhelyek (ergasztérion) (rabszolga munkaerő) =>tönkremenők 3. kereskedelem rétegződés

(meggazdagodók-tönkremenők) 4. hadsereg egyre kevesebben tudják magukat felfegyverezni => hadsereg gyengébb 5. politika az elszegényedők (antik proletárok) politikailag korrumpálódnak, arra szavaznak, aki többet fizet Összegezve: gazdaság: egyszerűsödik, olcsóbb: fejlődés társadalom: szociálisan gyenge réteg jön létre: hanyatlás politika: nem a legtehetségesebbet választják, hanem azt, aki fizet; demagógok korszaka: hanyatlás a városállamok gazdasági értelemben egységesek, politikailag nem politikai egység esetén könnyebb kereskedelem; a hegemóniaküzdelem nem bénítaná a gazdaságot egység megteremtője: a görög városállamok közül egyik sem valamiféleképpen görögnek kell lennie, erősebb, mint egy polisz => Makedónia Makedónia: kialakulása: Kr.e V század helye: a Sztümón folyótól Epiroszig hegyvidék: pásztorkodás tengerparti síkság: földművelés I. Alexandrosz új főváros: Pella II. Philipposz (=lókedvelő)

(Kre 359-336) hadseregreform: makedón phalanx (thébai mintára) parasztokat is bevonja a hadseregbe fegyver: szarissza (3-4 m hosszú dárda) elfoglalja Athén thrákiai arany- és ezüstbányáit => Európa első aranypénzét vereti Nagy Sándor (Kr.e 336-323) Arisztotelész volt a nevelője (peripatikus iskola - sétálva tanítás) Athén: makedónbarát párt (Iszokratész) makedónellenes párt (Demoszthenész; Philipposz elleni beszédei: philippikák) Kr.e 338 Khairóneia - Philipposz legyőzi a görög poliszok seregét Kr.e 337 Korinthosz - pánhellén kongresszus szövetséget ajánl a legyőzött államoknak cél: makedón-görög hadjárat a perzsák ellen => egységes görög állam megteremtése Kr.e 336 Parmenión átkel Kis-Ázsiába előkészíteni a hadjáratot Philipposz meghal Nagy Sándor (III. Alexandrosz) trónra kerül Kr.e 334 a Granikosz folyó mellett megveri a perzsa szatrapák seregét Kr.e 333 Isszosz - III. Dareiosz Kodomanosz perzsa nagykirály

seregét veri meg Kr.e 332 Türoszt (Fönícia) elfoglalja 9 hónapos ostrom után => utánpótlás Egyiptomban istenné nyilvánítják Kr.e 331 Gaugamela - ismét legyőzi III. Dareiosz Kodomanoszt Bésszosz baktriai szatrapa megöleti III. D K-t Kr.e 326 Porosz indiai királyt győzi le hadsereg nincs hozzászokva az éghajlathoz=>vissza kell fordulnia birodalomépítés: az addig ismert világ legnagyobb birodalma városok alapítása (több Alexandria; Bukephala) perzsa szokásokat megtartja, csak a vezető réteget cseréli le a görög kultúra hat egész birodalmára görög és perzsa elemek összeolvadása: hellenizmus csak a hadsereg tartotta össze birodalmát szúzai menyegző: a görög és a perzsa uralkodó rétegek egybeolvasztása Kr.e 323 meghal; helyét hadvezérei veszik át (diadokhoszok): Szeleukosz (Ázsia) Antigonosz (Hellasz, Makedónia) Ptolemaiosz (Egyiptom) hellenizmus: ekkor született az ókori világ csodái közül néhány: a fároszi

világítótorony az alexandriai könyvtár a rodoszi kolosszus 2. A plebejusok és patríciusok küzdelme a köztársaság korában római polgárjog: vagyonszerzés joga házasodás joga peres ügyekben a néphez való fellebbezés joga állami tisztségekre való választhatóság szavazati jog a népgyűlésen patríciusok: őseik részt vettek a város alapításában; van polgárjoguk plebejusok: a később beköltözött nemzetségek tagjai; nincs polgárjoguk, de vannak terheik; törekvés: polgárjog kliensek: elszegényedett patríciusok; gazdag patr. kísérője A patrícius-plebejus megosztás nem vagyoni rétegzettséget jelent! Kr. e 510 elűzik Tarquinius Superbust, az utolsó etruszk királyt; a köztársaság korának kezdete Köztársaságkori intézmények: 1. comitium (népgyűlés) - tagja az lehet, aki rendelkezik római polgárjoggal köztársaság korában <= a) comitia curiata - vérségi alapon, nemzetségbe való tartozás alapján nem olyan jelentős

a kir. korában fontos, a közt korában jogköre szűkül b) comitia centuriata - katonai egységenként (centuria); -vagyoni helyzet alapján 5 classis (osztály) - ez alapján osztják be a hadseregbe -a hagyomány szerint Servius Tullius (kir.) hozta létre, de akkor még nem volt konzul, aki besorolta volna az embereket classisokba c) comitia tributa; tribus: kerület (sem a vagyon, sem a származás nem számít) 2. szenátus: öregek tanácsa; tagjai csak patríciusok lehetnek (senex: vén) feladatok: legfőbb állami ügyek külpolitikai ügyek törvényeket javasol köztársaság korában 300 fő (kir.: 100, Sulla: 600, Julius Caesar: 900, Augustus: 600) Köztársaságkori tisztségviselők (magistratusok): elvek: collegialitas (egy pozíciót többen töltenek be - ellenőrző funkció) annualitas (meghatározott ideig töltik be a hivatalt) 1. 2 consul: 1 évre, utána 10 évig nem szabad hadvezér legfőbb polgári vezető 2. censor szenátus névjegyzékének

összeállítása hadizsákmány elosztása az állam morális ügyeinek intézése 3. praetor bírói funkció 4. quaestor gazdasági ügyek 5. aedilis curilis a város rendjét őrzi 6. dictator csak vészhelyzetben, 6 hónapra, teljhatalom sine collega (társtisztviselő nélkül) A polgárjogért folytatott küzdelem állomásai: 1. szeparatisztikus szakasz: a pleb inkább elköltöznek, elkülönülnek Kr.e 494 szecesszió (kivonulás) a Mons Sacerre (Szent-hegy) -küldöttség utánuk, vezetője Menenius Agrippa néptribunus intézménye -plebejusok érdekeinek védelme -vétójog a szenátusban -népgyűlésen részt vesz 2. integrációs szakasz Kr.e 451-450 XII táblás törvények -a törvények írásba foglalása -mindenkire érvényesek (~Drákón Kr.e 621) -magántulajdon védelme Kr.e 445 házasodási jog -patr. és jómódú pleb összeolvadásából nobilitas (nemesség) később ebből: -optimaták (politikai hatalom) -lovagrend (gazdasági hatalom) Kr.e 367 Licinius

Stolo és Sextius Lateranus törvényei -az állami földekből (ager publicus) bérelhető max. terület 500 iugerum (római hold); ha 1 gyerek :500+250; 2 v. több gy:+500 Kr.e 366 -plebejusok is lehetnek consulok Kr.e 326 adósrabszolgaság eltörlése Kr.e 300 papi tisztségekre is választhatók a plebejusok Kr.e 287 a comitia tributa határozatai (plebiscitum) szenátusi jóváhagyás nélkül is törvények (lex) lesznek az arisztokratikus köztársaság vége <Innentől nem része a tételnek!> A politikai küzdelem új keretek között tovább folyik: vagyonos, politikailag befolyásos nobilitas <=> szegény pleb.-ok háborúk (Itáliáért, Földközi-tengerért) => gazdasági, társadalmi változások klasszikus rabszolgaság kialakulása mg., ipar: kisüzemek tönkremennek =>nagybirtokok (latifundium); parasztság gyengül =>proletariátus optimaták: a szenátori rend, a politikai hatalom birtokosai lovagrend: ipari, keresk. vállalkozások,

pénzügyek; gazd hatalom; elnevezés: korábban a lovas katonák fizették a legtöbb adót problémák: föld- ill. parasztkérdés Kr.e 133 Tiberius Gracchus javaslata a Licinius-féle földtörvény felújítására a szenátus érdekeit sérti => megöletik Kr.e 123-122 Gaius Gracchus céljai: kolóniákat a provinciákban is római polgárjogot a szövetségeseknek is Gracchusok eredményei: lovagok hatalma nő 60.000 proletár földhöz jutott Kr.e 91 Livius Drusus néptribunus földosztás felújítása javaslat a szövetségesek egyenjogúsítására szenátus ellenáll, meggyilkolják => szövetségesek háborúja => engedmény: római polgárjog Itália minden szabad polgárának 3. Az arab birodalom kialakulása; az arab kultúra és az iszlám származás: hely: életmód: társadalom: vallás: VI. szd: Ábrahám (Biblia) szolgálója Hágár, H. fia Iszmáel; I utódai: arabok Arab-fsz., mai Szaúd-Arábia beduin életmód: pásztorkodás, kereskedelem; ker.

útvonal: Tömjénút család-nagycsalád-nemzetség-törzs; választott vezető: sejk (öreg) heterogén, különböző istenek; a murúát (becsületkódex) mindegyik arab törzs elfogadja a Kába-kő az egyik fétis beduin válság: állandó legeltetés => sivatagosodás túlnépesedés a bizánci és az újperzsa birodalom közbezárja => nem tud terjeszkedni Mohamed élete *570, Mekka, hasimita nemzetség (Qurais törzs) Hasim | Abdul Muttalib | | | Abdallah Abbász Abu Talib | | Mohamed (csak az aláhúzottakat kell tudni!) Ali | | Hasszán Huszein 570.: az elefánt éve; szerencsés év, mert a mekkaiak megmenekültek déli arab törzsek támadásától Abu Talib (nagybátyja) neveli gazdag kereskedő özvegyénél (Kadisa) segéd, sokat utazik =>kereszténység és zsidó vallás hatása 610.: az első kinyilatkoztatás (Gábriel arkangyal látogatása hatására) követői: Ali, Oszmán (a rivális Omajjád nemzetségből), Korbácsos Omár 620.: Jaszreb

városából követek Mekkába, M-t hívják városi bírónak 622.: a mekkai kereskedők elűzik, menekülés Jaszrebbe (hidzsra) Jaszreb új neve: Medinat-en-Nabi (a próféta városa) = Medina törvényeket hoz (házasságról: max. 4 feleség, addig nem korlátozták), bíráskodik mekkai karavánokat fosztogatnak => hadjárat ellenük; 624. Badri: győztes csata => tekintély összeveszik a medinai zsidókkal => nem Jeruzsálem, hanem Mekka felé fordulnak az ima alatt 629.: a Kába-kő ünnepén visszatér Mekkába (nem támadhatják meg), megegyezik a helyi kereskedőkkel 629-632.: az iszlám közösség (umma) irányítója 632.: Mohamed halála iszlám vallás iszlám=odaadás istene Allah hatások: kereszténység, zsidó vallás, fétisizmus 5 oszlop: iszlám hitvallás (saháda): "La iláha il Allah, Mohamed raszul Allah." ("Egy az isten, Allah, és Mohamed az ő prófétája") napi ötszöri ima Mekka felé fordulva (szalát) böjt (szaum);

ramadán: 40 napig napkeltétől napnyugtáig nem esznek; holdhónapokban számolnak =>minden éveben máskor van adó a közösségnek (zakat) háddzs (zarándoklat): egyszer mindenkinek kötelező (kiv. betegség v anyagi helyzet) Hágár és Iszmáel emlékére (Ábrahám elzavarta őket) 3 alap: Korán (Mohamed kinyilatkoztatásai); 114 szúra (vers) szúnna (hagyomány): Mohamed kortársainak visszaemlékezései idsma: a hívek egyetértése sajátosságok: dzsihád - szent kötelesség: általában szent háború (más: mecsetépítés) mohamedán testvériség: a vallási kötelék erősebb, mint a családi állam és egyház egysége (cezaropapizmus); a kalifa az egyh. és az állam feje életmód: tilos: alkohol, sertéshús, kábítószer stb. követők, irányzatok muhadzsirok: mekkai követők anszárok: medinai követők az umma (iszlám közösség) növekedésével irányzatok alakulnak ki síita: kevesebben vannak, csak a Koránt fogadják el szunnita: többen

vannak, a szunna (hagyomány) egyenértékű a Koránnal kalifák (halifa raszul Allah: Allah küldöttjének követője): 632-634 Abu Bekr (M. apósa; Aisza nevű felesége apja) 634-644 Korbácsos Omár 644-656 Oszmán - államszervezés; Moaviját (rokon) kinevezi kormányzónak 656-661 Ali; fitna (zavaros időszak) kezdete 661-680 Moavija; Alit megöleti, Hasszánt lemondatja, Huszein ellene támad, mert a síiták (Ali pártja) szerint csak a próféta (M.) utódai (imámok) uralkodhatnak 680. okt 10 kerbelai csata; Huszein veszít, meghal, Moavija győz a síiták azt mondják, hogy a kis Ali (Huszein fia) eltűnt a csatában, őt várják 3 irányzat a síitán belül (az alapján, hogy a Huszeint követő hányadik generációra teszik a kis Ali visszatértét): négyimámos, hétimámos, tizenkét imámos a rejtőzködő imám neve: mahdi egyéb irányzatok: kharidzsita: kivonulnak a hivatalos iszlám vallásból, csak a Koránt fogadják el assassin: iszlám terrorszervezet -

politikai gyilkosságok földbirtoklás: túlnyomó többség állami kezelésben (ikta) kevés magánbirtok (mülk) bujtatott magántulajdon (egyházon keresztül) (vakuf) az iszlám terjedése: Észak-Afrika, Ázsia: több iszlám állam alakul ki; néha háborúznak is egymással, de erős összetartó erő a vallás 717 Bizánc első ostroma 732 Poitiers: Martell Károly frank uralkodó megállítja az arab terjeszkedést művészet: kalligráfia: írásművészet; jobbról balra írnak kerámia: épületeken csempék szőnyegkészítés építészet (Alhambra) 4. Géza és Szent István uralkodása: Magyarország csatlakozása Európához a 970-es évekre Magyarország két nagy keresztény hatalom, a Német-római Császárság és a Bizánci Császárság közé kerül 972: Theophanu biz. hercegnő hozzámegy Ottó német-római herceghez Bizánc és a N-r Cs. összefogása esetén Magyarország felmorzsolódna Géza fejedelem (972-997) követeket küld a quedlinburgi

birodalmi gyűlésre (973) Miért nyugat felé nyitott? -közelebb van -a bizánci értékrendben az erdélyi gyula megbecsültebb, mert ő vette fel először a keleti kereszténységet -Bizánc: cezaropapizmus; B. politikai befolyása alá került volna Miért követeket küld? -ha személyesen menne, elismerné, hogy Mo. a császár hűbérese térítő papokat kap István bajor hercegnőt (Gizella) vesz el István (997-1000, 1000-1038) (pogány neve Vajk volt) öröklési elvek: senioratus: a család legidősebb férfitagja örökli a trónt (ősi eredetű) leviratus: az legidősebb férfitag elveszi az elhunyt uralkodó feleségét primogenitas/primogenitura: a család elsőszülött fia örökli a trónt (Ny-i minta) államszervező harcok: 997 Koppány (bizánci keresztény, I. nagybátyja) a senioratusra hivatkozik - harc a hegemóniáért az Árpád-dinasztián belül K. támogatói: a régi rend hívei I. támogatói: a változás szükségességének felismerői Ny-i

lovagok (Hont, Pázmány, Vecellin) csata Veszprém mellett; Koppány veszít, testét felnégyelik 1003 az erdélyi Gyula ellen 1028 Ajtony (D-Alf., a későbbi Csanád megye); István Csanád vezér segítségével győz a többi harc az ország birtoklásáért folyt békés megoldás: házasságok (Aba Sámuelhez adja húgát) koronázás: 1000. dec 26 és 1001 jan 1 között II. Szilveszter pápa küldi a koronát a császár jóváhagyásával (nem a cs-tól, nincs pol függés) Móric-lándzsa: császártól koronázási jelvények: korona, országalma, kard, palást, jogar (utóbbi 2 valószínűleg eredeti) vármegyerendszer: lehetséges : minták frank comitatus szláv (media-medja-mezsgye-megye ill. zsupán-ispán) lombard felbomló törzsi szálláshelyekből - belső keletkezés vármegye: közigazgatási egység, kezdetben vár és környéke funkció: közig., katonai, gazdasági, bírói (ispán bíráskodik) lakosság: ispán (a vm. jövedelmének 1/3-a az övé,

2/3 a királyé) várjobbágyok (katonatisztek) várkatonák várnépek szolgálónépek udvarházak: gazdasági funkció; lehetséges, hogy nem volt állandó királyi udvar, hanem udvarházait járta (Győrffy György elmélete) vm.-k száma: több mint 30 (Kristó Gyula) 24 belső és 24 határvm. (Győrffy Gy) egyházszervezés: 1026 előtt érkezik Gellért püspök 2 érsekség: Esztergom, Kalocsa (utóbbi a megszűnt illíriai helyett) - nem a legközelebbi német érsekségnek vagyunk alárendelve 10 püspökség, pl. Eger, Győr egyh. törv: minden 10 falu épít egy templomot bünteti a pogánykodást kötelező templomba járás 1083: a magyar keresztény egyház létrehozásáért szentté avatják (Imre herceget és Gellért püspököt is) törvénykezés: 2 törvénykönyv egyházi: lásd egyházszervezés tized: termés 1/10 része az egyháznak magántulajdon: a föld is magánt.; nehéz bevezetni, eddig mindenki ott legeltetett, ahol akart emberi élet:

gyilkosságért 110 arany büntetés (1 arany=1 ökör) különbség szabad és szolga között: szabad vagyonával, szolga életével felel írásbeliség: "Intelmek" Imre herceghez (uralk. elvek, egyház védelme, megbocsátás elve) oklevéladás (birtokhatárok kijelölése kapcsán) pénzverés: bajor mintára veret kis méretű pénzeket; feliratok: külpolitika: békességre törekszik, kevés harc -1018 a bolgár állam ellen bizánci szövetséggel -a besenyő támadást visszaveri (állítólag Imre álmot látott, azért sikerült) a jeruzsálemi zarándokút kijelölése - bizonyítani akarta, hogy Mo. is keresztény 1038. aug 15 István halála utódlás: Imre meghalt (1031), nincs természetes utód Vazulnak kellett volna követnie, de nem bízott benne=> Vazul-felkelés (1032 után), V. fiai (András, Béla, Levente) külföldre menekülnek Orseolo Pétert (unokaöccsét) jelöli ki (Orseolo Ottó velencei dózse és I. egyik húgának fia) Peter

Deljan (Gabriel Radomir (I. másik húgának férje) bolgár trónörökös fia) trónkövetelő 1038-41 Orseolo Péter 1041-44 Aba Sámuel (palotaforradalommal került trónra) 1044-46 Orseolo Péter III. Henrik német-római cs segítségével ismét trónra kerül Regia civitas (kir. város) Lancia regis (Móric-lándzsa) 5. Az Árpád-házi királyok külkapcsolatai; a magyarság helye Európában I. (Szent) István (997-1000, 1000-1038) békességre törekszik, kevés harc 1018 a bolgár állam ellen Bizánc szövetségeseként a besenyő támadást visszaveri (állítólag Imre álmot látott, azért sikerült) a jeruzsálemi zarándokút kijelölése - bizonyítani akarta, hogy Mo. is keresztény házasságok: egyik húga Orseolo Ottó velencei dózséhoz másik h. Gabriel Radomir bolgár trónörököshöz megy férjhez Orseolo Péter (1038-41, 1044-46) O. Ottó velencei dózse fia idegenekkel veszi magát körül elűzik (Aba Sámuel 1041-44), O. Péter III Henrik

német-római császárhoz menekül 1044 Ménfő - magyar vereség, O. P újra trónra kerül I. András (1046-60) III. Henrik támad 1050-51 - a Zala-völgy felől nyomulnak előre; "felperzselt föld"-taktika; döntő csata: Vértes 1052 Pozsony ostroma; Búvár Kund elsüllyeszti a hajókat Salamon nevű fiának német feleséget (Judit) szerez I. Béla (1060-63) Salamon nem alkuszik, teljes királyságot akar => külpol. bonyodalmak fiai: Géza és László Salamon (1063-74) 1074 Nándorfehérvár (bizánci, de bolgár helyőrség) ostroma; S. féltékeny Béla fiának, Gézának a sikereire (G. tárgyal a békefeltételekről) => 2 csata (Mogyoród, Vác) => S Pozsonyba menekül, viszi a koronát I. Géza (1074-77) Dukász Mihály bizánci császár küldi neki a koronát I. (Szent) László (1077-1095) 1077 Canossa-járás => a külpolitikai nyomás enyhül, belpolitikai konszolidáció lehetővé válik eddig: Salamon a német császárra támaszkodott

keresztes hadjáratokkal, házasságokkal próbálták stabilizálni az ország helyzetét 1083 a pápa szentté avatja Istvánt, Imrét és Gellért püspököt a kun betöréseket visszaveri, hódító hadjáratokat kezd (Szlavónia, ill. Horvátország nagy része) Könyves Kálmán (1095-1116) második felesége orosz (Euphemia); elzavarja, mert megcsalta =>otthon szüli meg Boriszt (K. nem ismeri el örökösének) a Balkán felé nyit; Bizánc számára a török nagyobb veszély, nem zavarja a magyar terjeszkedés Tengermellék: Szlavónia, Dalmácia, Horvátország 1105 Zára elfoglalása 1106 a pápa is elismeri a hódításokat magyar-horvát perszonálunió (később bán áll Ho. élén) beavatkozik az orosz fejedelmek viszályába, vereség Przemyslnél (1099) II. István (1116-1131) II. (Vak) Béla (1131-41) 1131 Borisz (K. fia) támad, Béla megöleti Borisz magyarországi híveit, utána csatában megveri II. Géza (1141-62) Bizánc megerősödik, mert a kis-ázsiai

államok védik a szeldzsukoktól; Manuel császár jelentős területeket hódít vissza a Balkánon 1162-72 zűrzavaros időszak (III. István, IV István, II László, megint III István) III. Béla (1172-96) Manuel bizánci császár udvarában nevelkedik, Manuel őt teszi meg örökösévé, azután mégis születik fia; Béla címe: despotes (örökös); bíbor tógát visel Imre (1196-1204) csecsemő fiára, III. Lászlóra (1204-05) hagyja a trónt; felesége (Babenberg-család) kimenekíti a gyereket Bécsbe II. András (1205-1235) 1217 keresztes hadjárat (III. Ince pápa ösztönzésére) Tihany-Zágráb-Spalato útvonalon indulnak genovai gályákkal mennének, azok túl drágák, a sereg fele visszafordul Famagusta (Ciprus): Hugo ciprusi király csatlakozik arab tábor ostroma, ereklyegyűjtés (bor, korsó) utána A. látogatásokat tesz uralkodóknál; a nikeai császár feleségül adja lányát, Laszkarisz Máriát András fiához, Bélához assizák (jeruzsálemi

törvények) ellenállási záradékát belefoglalják az Aranybullába is kiveri a német lovagrendet Erdélyből (1211-ben telepítette be őket) felesége (Gertrúd) meráni rokonai magas hivatalokba kerülnek =>összeesküvés, megölik a királynét Halicsba (Galícia) is vezet hadjáratot IV. Béla (1235-70) 1240 a tatárok elfoglalják Kijevet, Julianus barát hoz róluk hírt 1241-42 tatárjárás hágók eltorlaszolása, véres kard körbehordozása B. visszavette az apja által adományozott birtokokat => nincs, aki a kunokat elűzték, mert tatár kémeknek hitték őket => védekezzen IX. Gergely pápa és II Frigyes német-római császár egymás ellen küzdenek, II (Harcias) Frigyes osztrák herceg sem segít, hanem a király és a nagyurak közötti feszültséget fokozza tatár támadás három irányból: Lengyelország (északról) Erdély (délről) északkeleti hágók előrenyomulnak Pestig, majd a muhi pusztán gyülekeznek 1241. április 12-13 muhi

csata szekérvár mozgásképtelen, súlyos vereség Béla elmenekül Babenberg Frigyes osztrák herceghez, elzálogosít 3 vármegyét, Frigyes kirabolja Spalatóba, majd Trauba megy 1241 telén a tatárok átkelnek a Dunán 1242 kivonulnak, mert Ögödej nagykán meghalt,és Batu kán akarta átvenni helyét utána városok fejlesztése, kővárak építése betelepítések: kunok (Alföld) csehek, morvák (a Felvidék középső részére) németek (nyugati határvidék) románok (Erdély) (maguktól jönnek, őket nem telepítették) szövetség a halicsi fejedelemmel V. István (1270-72) felesége (Erzsébet) kun származású IV. (Kun) László (1272-90) felesége (Erzsébet) kun származású támogatja a Habsburgokat Ottokár cseh királlyal szemben III. András (1290-1301) az utolsó Árpád-házi király Összegzés: a három évszázad alatt stabilizálódik az ország helyzete Európában, egyenrangú európai hatalommá válik, képes megvédeni magát. Magyarország

az európai események sodrában 1. Az Árpád-ház dinasztikus kapcsolatai a nyugatiakkal egyenrangú európai uralkodóház I. István felesége bajor (Gizella) Salamon felesége német (Judit) Kálmán második felesége (Euphemia) orosz, el nem ismert fia (Borisz) később trónkövetelő Mo-n III. Béla felesége Capet Margit (francia) 2. Magyarország mint keresztény állam Géza, István: térítőpapok jönnek nyugatról István: jeruzsálemi zarándokút kijelölése 1083 István, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása Árpád-házi Margit boldoggá avatása (1930-as években szentté) 3. Keresztes hadjáratok A) 1095 clermonti zsinat - II. Orbán pápa meghirdeti az első keresztes hadjáratot 1096-99 az első keresztes hadjárat (népi és lovagi hadjárat); a népi csapatok fosztogatnak magyarországi átvonulásuk közben => Kálmán kiveri őket az országból B) 1217 II. András (1205-1235) keresztes hadjárata (III Ince pápa ösztönzésére)

Tihany-Zágráb-Spalato útvonalon indulnak genovai gályákkal mennének, azok túl drágák, a sereg fele visszafordul Famagusta (Ciprus): Hugo ciprusi király csatlakozik arab tábor ostroma, ereklyegyűjtés (bor, korsó) utána A. látogatásokat tesz uralkodóknál; a nikeai császár feleségül adja lányát, Laszkarisz Máriát András fiához, Bélához az assizák (jeruzsálemi törvények) ellenállási záradékát belefoglalják az Aranybullába 4. Német expanziós törekvések A) Orseolo Péter (1038-41, 1044-46) elűzik (Aba Sámuel 1041-44), O. Péter III Henrik német-római császárhoz menekül 1044 Ménfő - magyar vereség, O. P újra trónra kerül B) I. András (1046-60) III. Henrik támad 1050-51 - a Zala-völgy felől nyomulnak előre; "felperzselt föld"-taktika; döntő csata: Vértes 1052 Pozsony ostroma; Búvár Kund elsüllyeszti a hajókat Salamon nevű fiának német feleséget (Judit) szerez 5. Népvándorlási hullám - tatárjárás IV.

Béla (1235-70) 1240 a tatárok elfoglalják Kijevet, Julianus barát hoz róluk hírt 1241-42 tatárjárás hágók eltorlaszolása, véres kard körbehordozása B. visszavette az apja által adományozott birtokokat => nincs, aki a kunokat elűzték, mert tatár kémeknek hitték őket => védekezzen IX. Gergely pápa és II Frigyes német-római császár egymás ellen küzdenek, II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg sem segít, hanem a király és a nagyurak közötti feszültséget fokozza tatár támadás három irányból: Lengyelország (északról) Erdély (délről) északkeleti hágók előrenyomulnak Pestig, majd a muhi pusztán gyülekeznek 1241. április 12-13 muhi csata: a szekérvár mozgásképtelen, súlyos vereség Béla elmenekül Babenberg Frigyes osztrák herceghez, elzálogosít 3 nyugati vármegyét, Frigyes kirabolja Spalatóba, majd Trauba megy 1241 telén a tatárok átkelnek a Dunán 1242 kivonulnak, mert Ögödej nagykán meghalt,és Batu kán akarta

átvenni helyét utána városok fejlesztése, kővárak építése (B.: "második honalapító") betelepítések: kunok (Alföld) csehek, morvák (a Felvidék középső részére) németek (nyugati határvidék) románok (Erdély) (maguktól jönnek, őket nem telepítették) 6. A pápaság és a császárság küzdelme 1054 schizma (egyházszakadás) - a pápa hatalma megnő 1075 Dictatus papae - VII. Gergely magának követeli az invesztitúrajogot (egyházi méltóságok kinevezése) a császár ebbe nem egyezik bele 1076 wormsi zsinat - IV. Henrik megfosztja hatalmától a pápát 1076 a pápa kiátkozza IV. H császárt, feloldja a német hercegek hűségesküjét; a cs büntetlenül megölhető 1077 Canossa-járás - IV. Henrik bocsánatot kér a pápától (Canossa: város Toscanában, Itáliában) Magyaro.: a külpolitikai nyomás enyhül, belpol konszolidáció lehetővé válik (I László 1077-1095) eddig: német hadjáratok; Salamon a német császárra

támaszkodott keresztes hadjáratokkal, házasságokkal próbálták stabilizálni az ország helyzetét 7. Magyarország és Bizánc kapcsolata I. (Szent) István (997-1000, 1000-1038) 1018 a bolgár állam ellen harcol Bizánc szövetségeseként I. Géza (1074-77) Dukász Mihály bizánci császár küldi neki a koronát III. Béla (1172-96) Manuel bizánci császár udvarában nevelkedik, Manuel őt teszi meg örökösévé, azután mégis születik fia; Béla címe: despotes (örökös); bíbor tógát visel 6. Az Anjouk gazdasági és társadalmi reformjai 1301 kihal az Árpád-ház 1301-1308 interregnum (király nélküli időszak) trónkövetelők: Károly Róbertet (V. István dédunokája), a nápolyi Anjou-dinasztia tagját 1301-ben megkoronázza az esztergomi érsek Vencelt (cseh) szintén 1301-ben a kalocsai érsek koronázza meg; apja halála után V. elfoglalja a cseh trónt, a bajor Ottónak adja a koronát (1303); Ottót a veszprémi és a csanádi püspök

koronázza meg kiskirályok: Horvátország: Frangepánok, Baboničok, Šubičok (tartományDunántúl: Kőszegiek urak, oliFelvidék (Ny): Csák Máté garchák) Felvidék (K): Aba Amádé és fiai, Ákosok Kárpátalja: Petenye fia Péter Tiszántúl: Borsa Kopasz Erdély: Kán László Délvidék: Vejtehi Tódor 1308 királyválasztó gyűlés, az ország előkelői beleegyeznek abba, hogy Károly Róbert legyen a király 1309 újra megkoronázzák Károly Róbert (Caroberto) (1308-1342) a tartományurakat legyőzi (legnagyobb csata: 1312 Rozgony, Aba Amádé; 1317 Borsa K.-t győzi le; 1321 Csák Máté meghal) => nő a királyi birtok aránya adományozás =>új történelmi családok jönnek létre: Szécsényi, Druget, Garai, Debreceni, Nekcsei stb. új intézmény: honor (szolgálati birtok arra az időre, amíg a hivatalt betölti) a stabil gazdaság megteremtése feltétele az erős királyi hatalomnak gazdaságpolitika: állami adó: kapuadó (portális adó): 1

aranyforint telkenként; telek az, aminek a kapuján befér egy megrakott szénásszekér; több család is lakhat egy telken (a jobbágyok első állami adója) regáléjövedelmek (királyi jogon (ius regale) szerzett jöv.): bányabér (urbura, 1327): eddig a király kapta a bányászott arany tizedét ill. az ezüst nyolcadát, mostantól a földesúr kapja ennek harmadát, tehát 1/24 ill. 1/30 részt => földesúr érdekelt abban, hogy bányát nyissanak a földjén pénzverés és pénzbeváltás haszna (lucrum camarae) nemesfém- és sómonopólium harmincadvám (tricesima): külkereskedelmi vám huszadvám: külker. vám a Balkán felé domaniális jövedelem (birtokból származó jöv.) (az Árpád-korban erre épült a kir hatalom; az ilyen rendszer neve: patrimoniális királyság): földbér (cenzus): aki királyi birtokon jobbágy, az a királynak fizeti, aki földesúrin, az a f.úrnak nemesfémbányászat európai szinten is jelentős (1500-2000 kg arany/év, Eu.

1hely) értékálló aranyforintot (firenzei minta) és ezüstpénzt veret (utóbbi: dénár) Nekcsei Dömötör tárnokmester; a neki alárendelt gazd. szervek: kamarák (ezek élén: kamaraispánok); pénzbegyűjtők német bányászokat hív be céhek alakulnak fejlődik a kertgazdaság, szőlő- és gyümölcstermelés a földesúri szolgáltatásokat egyre inkább pénzben fizetik (az áruterm. és pénzgazd terjedése miatt) jobbágytelekrendszer egységesedése; szabad kir. városok és mezővárosok fejlődése banderiális hadsereg (földesurak seregei; bandiera: zászló) 1335 visegrádi királytalálkozó résztvevők: III. Kázmér lengyel király (1333-70) Luxemburgi János cseh király Károly Róbert magyar király eredmények: Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalak kijelölése (Buda-EsztergomBrünn-Nürnberg-Köln és Kassa-Krakkó); Bécsnek árumegállító joga volt (a rajta áthaladó árukat megveheti a helyi árviszonyoknak megfelelően), ami

útvonalkényszerrel párosult (nem lehetett elkerülni a várost) záradék: Lajos örökli a lengyel trónt, ha Kázmérnak nem születik fia hadjáratok: alapvetően békés; 1330-as években sikertelen hadjárat a havasalföldi Basarab vajda ellen Zách Felicián: merénylet a kir. és a kirnő ellen => családját kiirtják (Arany J dolgozta fel) I. (Nagy) Lajos (1342-82, 1370-től lengyel király) bevételeinek nagy részét a regáléjövedelmek teszik ki 1351-es törvények: az Aranybulla megújítása (ha nincs törvényes fiúörökös, akkor a birtok negyedét a lányörökös kapja, a maradék szabadon örökíthető) változás az Aranybullához képest: ősiség törvénye (nemesi birtok elidegeníthetetlensége) nem adható el a nemesi birtok; magfogyás (nincs utód) esetén a tágabb családból, oldalágról örököl valaki, magszakadás (nincs rokon) esetén a koronára száll a birtok kilenced: a termény kilencedik tizedét a földesúrnak kell

beszolgáltatni (ha a király vagy az egyház a földesúr, akkor annak); ha valaki nem szedi be, akkor beszedik helyette, hogy ne legyen előnye a nagyobb birtokosoknak (a parasztok hozzájuk költöznének, mert szabad költözködési joguk van) "egy és ugyanazon nemesi szabadság elve": jogi különbség nincs a nemesek között, csak vagyoni hadjáratok: Nápoly; ok: testvérének, Andrásnak igérték a n.-i trónt, de megölték Aversában 1347 az első nápolyi hadjárat; Aversánál megsebesül 1348 hazajön, mert Nápolyben pestisjárvány tör ki; helytartója: Laczfi a csapatok dalmáciai átvonulása miatt háborúba keveredik Velencével Bogdán moldvai fejedelmet függésbe akarja hozni sikerrel beavatkozik a lengyel-litván háborúba; a lengyel-litván viszony rendeződik Balkán: a bogumil eretnekek ellen a magyar történelemben először ő ütközik meg török csapatokkal 7. Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai Hunyadi János I.

(Jagelló) Ulászló (1440-44) hadvezére apja a havasalföldi Serba fia Vajk a család Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) alatt emelkedik fel H. J többféle harcmodort megismer: huszita: gyors felvonulás, meglepetésszerű támadás, szekérvár, parasztok alkalmazása, cseh eredetű condottieri (zsoldosvezér): zárt alakzat, itáliai eredetű 1441 bátaszéki csata a Hunyadi és Újlaki vezette Ulászló-csapatok megverik Erzsébet (Habsburg Albert (1437-39) özvegye) csapatait; Erzsébet saját fiát akarta a trónra ültetni H. jutalmul megkapja a déli szörényi bánságot, melynek határvédelmi funkciója van Hunyadi János törökellenes harcai: 1441 Nándorfehérvár környékén megveri Iszhák béget 1442 márciusa: Mezid bég 15 ezer katonával Erdélyt támadja 1442. március 18 Marosszentimre, H vereséget szenved H. familiárisokat és parasztokat gyűjt 1442. március 22 Gyulafehérvár, H győz 1442 ősze: Mezid bég vereségét megbosszulni akarva jön Sehabeddin

ruméliai beglerbég H. elébe megy, megveri a Jalomiţa partján (mai Románia) a 30 ezres sereget 1443 III. Frigyes német-r császárt ráveszi Jenő pápa, hogy ne támadja Mo-t, amíg az a törökkel küzd 1443-44 "hosszú hadjárat" 35 ezres sereg (magyar, szerb, lengyel, bosnyák, német) indul 1443 telén törökök el vannak foglalva Anatóliában (ázsiai rész), jó alkalom az ellentámadásra Nis felé indulnak, a Morava-völgyben több győztes csata, végső cél Drinápoly (Edirne, a törökök európai fővárosa) nem sikerül, mert a hágók a fagy miatt járhatatlanok a törökök üldözik a visszavonuló csapatokat, 3 csata, mindet a magyarok nyerik 1444-re két különböző koncepció alakul ki a hadjárattal kapcsolatban: 1. az európai uralkodóké: tovább kell folytatni az előrenyomulást 2. magyar: nem kell tovább folytatni, mert nehéz összeszedni a sereget és megérkezhetnek az anatóliai csapatok is 1444 nyara: drinápolyi béke 1. 100 ezer

arany hadisarcot fizetnek a törökök 2. 25 ezer katonát adnak szükség esetén 3. a szerbiai és boszniai várakat visszaadja a szultán ill garantálja ezen államok szuverenitását 4. Hunyadi személyes érdeke: Djordje Brankovič (Brankovics György) szerb és bosnyák despota visszakapja szerbiai és boszniai birtokait, H. pedig megkapja D B Magyarországon kapott bárói birtokát 1444, a drinápolyi béke után: a pápai követek támadásra biztatnak jó alkalomnak tűnik, mert III. Frigyes nem támad ill a velenceiek vállalják, hogy blokád alá veszik a Boszporuszt és Dardanellákat, így anatóliai csapatok nem juthatnak át csak 20-25 ezer katona gyűlik össze délkelet felé indulnak (Rodope-hg., Szófia), végső cél Drinápoly lett volna 1444. nov 10 Várna, II Murád szultán 80 ezer katonával megveri I Ulászló csapatait a ruméliai hadsereg maradványaihoz csatlakoznak anatóliai katonák, mert a velencei hajózár nem működött jól, a genovaiak

fejenként 1 aranyért átszállították a törököket a szárnyakon a magyar lovasság győzött, de Ulászló meggondolatlanul nekirohan a janicsárok (elit katonák) falának; U. meghal zavar támad, menekülés, de a török csapatok nagy veszteségeik miatt nem üldözik őket 1444-46 Magyarországon a "korona uralma": 7 főkapitány veszi kezébe a hatalmat, főleg H. és Újlaki 1446-1453 Hunyadi János kormányzósága (k.=gubernátor) 1448 Kasztrióta György (Szkander bég) albán szabadságharcos felkelése; jó alkalom a támadásra 1448 októbere: a 2. rigómezei csata, Hunyadi veszít, elveszik a remény a török Balkánról történő kiűzésére 1453 a török elfoglalja Konstantinápolyt 1456 Nándorfehérvár török ostroma Szilágyi Mihály (H. sógora) a várkapitány török hajózár, nincs utánpótlás felmentő seregek: Kapisztrán János itáliai szerzetes Titelnél gyülekezik, Zimony felé vonul Hunyadi kis csónakokkal átjut a

hajózáron, felgyújtja a gályákat, visz utánpótlást 1456. július 21 nagy roham a törökök elfoglalják a várost, magyarok visszahúzódnak a várba a Zimonynál táborozó keresztesek megrohanják a török tábort, H. elfoglalja a t ágyúkat II. Mehmed szultán megsebesül, török visszavonulás, nem üldözik őket, mert 80 ezren vannak, magyarok 10 ezren, a keresztesek pedig nem támadnak, csak védekeznek III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangszót (a győzelem emlékére, vagy az ostrom közben vagy már előtte (jún. 29) - bizonytalan) pestisjárvány, Hunyadi, Kapisztrán meghal utána 70 évig nem támad a szultáni fősereg ( Hunyadi Mátyás trónra kerülése 1456-58 hatalmi viszály: H. László és Mátyás <=> V László (1453-58), Cillei Ulrik 1457 a Hunyadi-hívek megölik V. László patrónusát, Cilleit 1457 tavasza: V. László kivégezteti H Lászlót, Mátyást fogolyként Prágába viteti V. László váratlanul meghal 1458 januárja:

szegedi egyezmény: Garai nádor büntetlenséget kap, Mátyás király lesz, 5 évig Szilágyi M. kormányzó 1458. január 20 a köznemesség a Duna jegén királlyá választja Hunyadi Mátyást (1458-1490) ) Hunyadi Mátyás törökellenes harcai: apja támadott, ő védekezik, mert 1. nincs elég ereje a török kiűzésére 2. a török hads erős (reguláris és irreg együtt 80-100 ezer fő) 3. nem kap segítséget más európai államoktól végvárrendszer kiépítése: két védővonal, köztük bánságok (határvédelmi funkció) 1458 a török elfoglalja Galambócot, Mátyás figyelme a déli végek felé fordul 1463 Mátyás elfoglalja Jajcát 1464 M. elfoglalja Szreberniket; 1463-64-ben 30 kisebb boszniai várat is 1476 a Száva-parti Szabács török földvárát foglalja el Mátyás 1479 török válasz: portyázás; cél: Erdély megsarcolása Kenyérmező: Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthori vajda: magyar győzelem 1481 magyar betörés a török területekre

összegezve: sikeres, mert meg tudta védeni az országot, sőt, több boszniai várat vissza is foglalt segítséget kapott II. Pál pápától a "fekete sereg": Hunyadi Mátyás zsoldoshadserege létszáma 8 ezer fő, szükség esetén 25 ezer fő is lehet vezérei cseh exhusziták, pl. Jan Haugwitz, ill. Magyar Balázs, Kinizsi Pál nevét a fekete hollóról (Hunyadi-címer), vagy a fekete páncélról vagy a fekete karszalagról (M. halála után viselték) kapta 8. A reformáció okai és irányzatai Németország a XVI. század elején gazdasági és politikai széttagoltság: 300 kisebb-nagyobb fejedelemség, grófság stb. társadalmi feszültségek: elszegényedő parasztság polgárosodó köznemesség, mely féltékeny az egyház hatalmára egyház: felső- (érsekek, püspökök stb.) és alsópapság hatalmas birtokok, feudális kiváltságok, fényűzés, egyházi jövedelmek Itáliába vándorolnak => egyházzal szembeni elégedetlenség nem tudja

enyhíteni a társadalmi feszültséget, mert saját problémái vannak: belső válság: eltérnek a bibliai szellemiségtől => XI-XVI. szd: eretnekmozgalmak => huszitizmus => reformáció 1054 schizma (egyházszakadás) 1309-1378 a pápák avignoni fogsága 1378-1414/15 nyugati egyházszakadás (3 pápa) 1414/15 konstanzi zsinat rendezi A reformáció közvetlen kiváltó oka: X. Leó (Giovanni Medici) búcsúcédula-rendelete (bűnbocsánat pénzért) először nem akartak új vallást, csak a visszás állapotok megszüntetését A) 1517. okt 31 Wittenberg - Luther Márton kiszögezi a vártemplom kapujára 95 tézisét tanai: a bűnöket csak Isten bocsáthatja meg => nincs szükség költséges szertartásokra, csak a hit által üdvözülhet az ember (sola fide) => hatalmas egyházi vagyonra csak a Bibliát fogadja el (sola scripta) a pápai hatalom elvetése istentisztelet nemzeti nyelven a szentségek nagy részét nem ismeri el követői: evangélikusok (a

ref. nemesi irányzata, mert kiegyezik a világi hatalommal) események: a pápa kiközösíti Luthert 1519 lipcsei hitvita 1521 V. Károly császár kimondja rá a birodalmi átkot (wormsi bir gyűlés) látszatfogság Bölcs Frigyes szász választófejedelem wartburgi várában a Biblia német nyelvre fordítása 1529 speyeri birodalmi gyűlés: Luther hívei megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetik azt 1530 augsburgi birodalmi gyűlés - Melanchthon beterjeszti a protestáns tanokat => a tanok neve: "ágostai hitvallás" (Ágosta: Augsburg magyar neve) célja a különböző irányzatok összefogása 1531 schmalkaldeni szövetség: a protestáns fejedelmek szövetsége elfoglalják az egyházi birtokokat schmalkaldeni háború (1547 a császár katonai győzelme) 1555 augsburgi vallásbéke (Ferdinánd császár köti) "Cuius regio, eius religio" - "Akié a föld, azé a vallás." a fejedelmek szabadon eldönthetik, hogy melyik vallást

gyakorolják akinek nem tetszik, az elvándorolhat az adott fej. földjéről kompromisszumot köt a világi hatalommal, ezért nem lesz olyan népszerű, mint a kálvinizmus B) svájci reformáció: szellemi atyja Ulrich Zwingli zürichi lelkész halála után Kálvin János irányítja tanai: predesztináció (eleve elrendeltség): Isten már az ember születése előtt döntött annak sorsáról szabad akarat: végigjárja ezt az utat v. nem a földi vállalkozásokban (pl. kereskedelemben) elért siker a kiválasztottság jele lehet egyszerű istentisztelet, puritán templomdíszítés, olcsó egyház egyházszervezete köztársasági alapelvekre épül: konzisztórium (tanács): prédikátorokból és választott elöljárókból (presbiterek) áll Genfben a k.-nak despotikus hatalma volt követői: kálvinisták (egyházként reformátusok) összegezve: ez a polgárságnak leginkább megfelelő irányzat gyorsan terjed Európa-szerte (Erdélyben is) C)

antitrinitáriusok/unitáriusok/szentháromság-tagadók: Servet Mihály spanyol orvos követői az ariánusok tanait elevenítették fel (szentháromság-tagadás) a reformáció legszélsőségesebb irányzata S. M-t Kálvin megégette D) anabaptisták (újrakeresztelők) - a reformáció népi irányzata vezetője Münzer Tamás zwickaui prédikátor tanai: nem ismeri el a csecsemőkeresztséget, a gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték a megkeresztelkedés tudatos döntés eredménye kell, hogy legyen => csak felnőttkorban a mennyországot a földön kell megteremteni => ellenzik a magántulajdont és az önálló államhatalmat követői: főleg parasztok, szegények, mert a gazdagokat támadja események: 1524 felkelés Svábországban követelések: feudális terhek megszüntetése  programpapi és úri birtokok felosztása  levélben Franciaországban, Thüringiában is felkelés D- és K-Németországban háborúvá fejlődik a fejedelmek

összefognak, leverik, kegyetlen megtorlás Az ellenreformáció Spanyolo., Franciao, Itália + Németország egy része: katolicizmus még erős, ezért újjá tudja szervezni önmagát a hatalom visszaszerzéséért folytatott küzdelem: ellenreformáció 1545-1563 tridenti zsinat megpróbálják utoljára összefogni a különböző irányzatokat búcsúcédula-árusítás megtiltása egy személy nem tölthet be több egyházi tisztséget érsekek és püspökök kötelessége vigyázni a papság erkölcseire rögzíti a vallásszakadást eszközei: Index: tiltott könyvek listája  erőszakos Szent Officium: pápai inkvizíció  eszközök 1540 Loyola Ignác megalapítja a Jézus Társaságát (jezsuita rend) az ellenref. stílusirányzata a barokk ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A reformáció Magyarországon az ország három részre szakadása (1541) után a

katolikus egyház nem tudja ellenőrizni a hitközségeket a társadalom minden rétegében terjednek a protestáns tanítások hitvitázók: Dávid Ferenc (unit.) Mélius Juhász Péter (ref.) 1574 nagyharsányi hitvita az unitáriusok és reformátusok között, ref. győzelem egyéb képv.: Kálmáncsehi Sánta Márton Szegedi Kis István Sztáray Mihály Dévai Bíró Mátyás Szkhárosi András Heltai Gáspár Pesti Gábor a ref. hatásai: bibliafordítások: Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia Pesti Gábor: a négy evangéliumot fordította (nyomtatás: Bécs, 1532) Sylvester János: Újszövetség-fordítás könyvnyomtatás anyanyelvi ének és prédikáció prot. iskolák (Debrecen, Sárospatak stb) és főiskola (Gyulafehérvár, Bethlen G) alapítása peregrinus diákok: ösztöndíjjal nyugaton tanulnak (pl. Wittenberg) irodalmi hatás: Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmében is Bornemissza Péter (Balassi nevelője) Rimay János Kecskeméti Vígh Mihály: Psalmus Hungaricus

(zsoltár-parafrázis (átköltés)) Kodály Zoltán megzenésítette 1568 tordai országgyűlés -négy bevett vallás: katolikus, református, evangélikus, unitárius az ortodoxok és mások is békében élhetnek Európában elsőként vallásszabadság Ellenreformáció Magyarországon Pázmány Péter: röpiratok, viták; a nemzeti nyelv használatát ő is szükségesnek tartja 1635 a nagyszombati egyetem alapítása (az ELTE jogelődje) 9. A török berendezkedés Magyarországon 1526. aug 29 mohácsi csata 1526. nov 10 Szapolyai János királlyá koronázása (székesfehérvári országgyűlés) 1526. dec 17 Habsburg Ferdinánd királlyá koronázása (Pozsony) 1538. váradi béke: Szapolyai Ferdinándra hagyja az országot, ha meghal - nem tartották be 1540. János Zsigmond (Sz fia) megkoronázása 1541. aug 29 Budát elfoglalja a török, az ország három részre szakad (t hódoltság, Erdély, királyi Mo) 1541. dec vége: gyalui egyezmény: Fráter György (János

Zsigmond gyámja) Ferdinánd kezébe adja az egész országot, ha az kiűzi a törököt 1542. Ferdinánd sikertelen hadjárata a török ellen, az ország továbbra is három részre osztva A török hódoltsági terület A törökök beillesztik birodalmukba a meghódított területeket. Eszközeik: 1. Közigazgatási egységek (a nagyobbtól a kisebb felé haladva) vilajet/elajet/pasalik - élén: pasa pl. budai, egri, temesvári vilajet szandzsák - élén: bég nahije - élén: aga kaza (igazságszolgáltatási egység) - élén: kádi (bíró) 2. Hivatalnokok kádi: bíró, közjegyző mufti: egyházjogász, a kádi egyik szakértője defterdár: a defterháne (gazdasági hivatal) vezetője emin: a defterdárt ellenőrzi, a szultáni kincstár megbízottja szubasi: rendfenntartó alajbég: a mozgósításért felelős 3. Hadsereg janicsár: elit gyalogos katona aszab: gyalogos katona szpáhi: lovas (hűbérbirtoka van) beslia, urufedzsi: lovas topcsi: tüzér 4. Adórendszer 50

akcse=1 magyar aranyforint kapuadó (50 akcse) dzsizje/haradzs (fejadó) (50 akcse) robot (szultánnak), ajándék kettős adóztatás: a török hódítók és a távollevő magyar urak is adóztatnak => a török hódoltsági terület falvai elnéptelenednek, a lakosok helyére szerb és román bevándorlók jönnek az elköltözők a kir. Mo-ra és Erdélybe mennek => az ottani mezővárosok fejlődnek devsirme: emberadó (janicsárok lesznek belőlük) - Magyarországon nem vezették be 5. Építkezések medresze: templom (kicsi) dzsámi: templom (közepes) mecset: templom (nagy) (Magyarországon nem építettek ilyet) minaret: torony; benne: müezzin (imára hívja a híveket) türbe: temetkezési hely fürdők nincs sok építkezés, mert a megszállás anyagilag veszteséges mo-i török építészeti emlékek: Pécs: Jakováli Hasszán dzsámi, Gázi Kászim, Idrisz Baba türbéje Szigetvár: egy kőház Buda: Gül Baba türbéje Gellért-fürdő Eger: minaret 6.

Földbirtokrendszer szpáhibirtok: lovas katonák hűbérbirtoka; két típusa van: timár, ziámet hász-birtok: szultáni kezelésben maradó birtok minden föld a szultáné 10. Erdély aranykora 1437 kápolnai unió: magyar előkelők, szász patríciusok és a székely vezetők együttműködése 1541 a szultán János Zsigmondnak adja Erdélyt 1541 dec. gyalui egyezmény I Ferdinánddal: Fráter György halála után Ferdinándra száll Erdély 1555 az erdélyi országgyűlés arra kéri Ferdinándot, hogy mentesítse a hűségeskü alól (=független Erdély) 1556 a török elismeri a szuverén Erdélyt (külpolitikájában függ a töröktől) belpolitika: erős fejedelmi, gyenge rendi hatalom három nemzet (magyar, székely, szász) laza együttműködése vallásszabadság (1568, tordai országgyűlés) 1571 János Zsigmond meghal 1571-86 Báthory István; lengyel király is, Erdélyt kormányzó irányítja 1588-1602 Báthory Zsigmond - egyesítési törekvések

-----------------------------------------------------------Innentől kell-----------------------------------------------------------1604-06 Bocskai-szabadságharc 1605-06 Bocskai István erdélyi fejedelem politikai végrendelete: Mo. egyesítése Erdélyből kiindulva 1607-08 Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem 1608-13 Báthory Gábor megpróbálja megszüntetni a szász autonómiát nem hív össze rendi országgyűlést sikertelen hadjárat Havasalföld ellen a hajdúk meggyilkolják 1613-29 Bethlen Gábor - Erdély aranykora - konszolidáció a tizenöt éves háború után 1. Belpolitika a fejedelmi hatalom alapja: gazdasági konszolidáció: birtokvisszavételek monopóliumok adórendszer érvényesítése (15-20 aranyforint/jobbágyporta) mesterembereket fogad és telepít be megkapja 7 é-magyarországi vármegye jövedelmét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Borsod, Abaúj, Zemplén) összesen kb. 500 ezer arany jövedelem megbízható hivatalnokréteg fizetett hadsereg (a

hajdúkat sorozza be) központosít, de bevonja a rendeket is a kormányzásba => jó viszony a rendekkel fejedelmi tanács kincstartó rendi országgyűlés székely és szász székek városok önkormányzata 2. Külpolitika függ a töröktől a harmincéves háborút (1618-48) megpróbálja kihasználni Magyarország egyesítésére beavatkozás okai: protestánsok védelme (a háború vallási jellegű) a királyi magyarországi magyar rendek védelme egyeztet a kir. mo-i rendekkel, közben a csehek vereséget szenvednek, magára marad 1620 besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választják a szultán megengedi, hogyha lemond erdélyi fejedelmi címéről ill. átad bizonyos várakat a rendek szembefordulnának vele 1621-ig egész Mo. ura, de több adót szed, mint a császár és nem engedelmeskedik a rendi országgyűlésnek, ezért népszerűsége csökken 1621 jó katonai döntések miatt Nikolsburgban békét köt a császárral a bécsi béke (1606)

megerősítése a királyi Mo.-n a protestáns felekeztek jogainak garantálása, vallásszabadság 7 é-magyarországi vármegyét megkap élete végéig (ld. fent) 2 birodalmi hercegséget is kap (Oppeln, Ratibor), mellé birodalmi hercegi címet 1623, 1626 ismét beavatkozik 1626 Drégelypalánk: Wallensteinnel kerül szembe, nem csatáznak bécsi, pozsonyi béke: a nikolsburgi béke megerősítése összegezve: sikerül megvédenie a kir. Magyarországon élők jogait, de az országot nem tudja egyesíteni 3. Kultúra református főiskolát alapít Gyulafehérvárott ösztöndíjrendszer: peregrinus diákok (nyugaton tanulók, pl. Wittenberg) támogatása pl. Szenczi Molnár Albert gazdag könyvtár művészetek pártolása, építészet, zene reneszánsz udvar 1630-48 I. Rákóczi György átveszi Bethlen uralkodási módszereit kevésbé fényűző "a bibliás őrálló fejedelem" (protestáns ill. Erdély védelme) Debreceni Tamás: a kor legjelentősebb

mezőgazdasági szakembere 1643 török engedéllyel a svédek szövetségeseként bekapcsolódik a harmincéves háborúba 1645 linzi béke (~nikolsburgi béke) 1648-60 II. Rákóczi György - Erdély aranykorának vége lengyelek ellen hadjárat török engedély nélkül a törökök Erdély ellen küldik a krími tatárokat 1660 szászfenesi csata, vereség hatalmas pusztítás, utána szorosabb függés a töröktől a királyi Mo. rendjei magukra maradnak 12. A felvilágosult abszolutizmus - Mária Terézia és II József felvilágosult abszolutizmus:cél: modernizáció, felzárkózás Eu. fejlett államaihoz; nincs elég erős polgárság => az uralkodó hajtja végre a reformokat - abszolút uralkodói hatalom 1722-23 Pragmatica sanctio Mária Terézia (1740-80) 1740-48 osztrák örökösödési háború: II. Frigyes (1740-1786) porosz király támad, célja Szilézia megszerzése -1741 a pozsonyi országgyűlés segítségét kéri => "Vitam et saguinem!"

(Életünket és vérünket!) => 35000 jobbágy besorozása -Szilézia egy része Poroszországhoz kerül 1756-63 hétéves háború Ausztria és Poroszország között -gr. Hadik András Berlinig nyomul előre -az osztrák örökösödési háborúban elvesztett terület egy része visszakerül jobbágyterhek: állami: hadiadó (contributio) forspont: a hadsereg szállítása porció: a hadsereg elszállásolása földes-: kilenced (1351 óta) úri robot (4-5 nap/hét) ajándék, banalitások földbér (cenzus) háziadó: hozzájárulás a nemesi vármegyei gyűlés költségeihez egyházi: tized felkelések: 1764 mádéfalvi veszedelem; ok: a közszékelyeket határőrszolgálatra akarták kötelezni 1765-66 jobbágymozgalmak a Dunántúlon intézkedések: 1754 kettős vámrendelet 1. vámhatár: az egész birodalmat veszi körül, cél:védelem az európai áruktól, ipar fejlesztése 2. vámhatár: Magyarországot veszi körül => az osztrák, cseh és morva ipar védelme

Ausztriából Magyarországra nincs vám, fordítva igen 1760 a bécsi magyar nemesi testőrség létrehozása 1765 társuralkodóként bevonja II. Józsefet a kormányzásba 1765 után rendeleti úton kormányoz, nem hív össze országgyűlést 1735 Szegedinác Péró parasztfelkelése (Békésszentandrás) => 1767 urbárium: szabályozza a jobbágyok földesúri terheit heti 1 nap igásrobot v. 2 nap gyalogrobot 1/4 jobbágytelek alatt már nincs robot 1777 Ratio Educationis - oktatási rendelet 6-12 éves korig kötelező oktatás - a gyakorlatban nem valósult meg II. József (1780-90) jozefinizmus: II. J uralkodási elvei és gyakorlata céljai: 1. modernizáció, felzárkózás Európához 2. a birodalom egységesítése: egységállam eszköze: rendeleti kormányzás jozefinisták: J. hívei; a modernizációt fontosabbnak tartották, mint a függetlenséget konzervatívok: a függetlenség fontosabb, mint a modernizáció rendeletei: a/ 1781 türelmi rendelet:

vallásszabadság; a protestánsok egyenrangúak a hivatalviselésben is b/ a nem hasznos munkát végző szerzetesrendek feloszlatása => VI. Pius pápa Bécsbe megy ("fordított Canossa-járás") c/ 1784 nyelvrendelet: államnyelv a német, minden hivatalnoknak meg kell tanulnia németül d/ jobbágyrendelet: örökös jobbágyi állapot megszüntetése; eltörli a "jobbágy" szó használatát e/ közigazgatási rendelet: egységes közigazgatási rendszer az egész birodalomban, eltörli a tartományi határokat f/ népességszámlálás és birtokösszeírás g/ 1790 adópátens: a nemesi adómentesség eltörlése h/ egységes hadsereg i/ koporsó, villámhárító használata kötelező halálos ágyán visszavonja rendeleteit, kivéve türelmi r. és jobbágyr 1784 Horia és Kloska vezette parasztfelkelés Erdélyben 1788-90 sikertelen háború a török ellen értékelése: Célja, a modern és egységes állam megteremtése pozitív, de bizonyos

rendeletei (hadsereg, nyelv, közigazgatás) sértik a birodalom nemzeteinek érdekeit. Ez elindítja a magyar nemzeti mozgalmat: terjed a magyar kultúra (irodalom, viselet, verbunkos zene), a rendek összefognak Józseffel szemben. A feudális kiváltságaihoz ragaszkodó nemesség azáltal, hogy szembehelyezkedik az uralkodóval, védi a nemzeti függetlenséget. 13. Az Amerikai Egyesült Államok születése és története a rabszolgaság felszámolásáig Észak-Amerika a XVIII. század közepéig 4 gyarmatosító ország van jelen: Anglia, Franciaország, Spanyolország, Hollandia a XVIII. századra Anglia és Franciaország szerez nagy területeket 1585 Sir Walter Raleigh megalapítja az első gyarmatállamot, Virginiát (1607-re szerveződik meg ténylegesen) 13 angol gyarmatállam alakul ki 1756-63 gyarmati háború Anglia és Franciaország között 1759 Québecet elfoglalják az angolok, ezért a franciák segíteni fogják az amerikaiakat a függetlenségi

háborúban 1763 párizsi béke gazd.: az anyaország gazdasági érdekeinek alárendelve: nyersanyagforrás és felvevőpiac észak: farmergazdálkodás háziipar => nem vásárolnak sok angol ipari terméket nyersanyaglelőhelyek (szén, vas) => iparosodásra alkalmas dél: ültetvényes gazdálkodás (gyapot=>Anglia) az angol textilipar fontos piaca Angol gyarmatok a XVIII. század közepén gyarmati terhek: adók, vámok, illetékek, gyártási monopóliumok Anglia tiltja a kereskedelmet más gyarmatállamokkal, az ipart sem engedi kibontakozni, mert elveszítené piacait a gyarmatállamoknak nincs képviselete; James Otis: "Az adózás képviselet nélkül zsarnokság." 1764 cukortörvény 1765 Stamp Act (Bélyegtörvény) - illeték újságokra, könyvekre, okiratokra az amerikai angolok tiltakoznak Thomas Paine vezetésével => Anglia a teavám kivételével eltörli az adókat 1773 bostoni teadélután - indiánoknak öltözött amerikaiak a tengerbe

dobják három hajó rakományát 1774 szeptember, Philadelphia: az első Kontinentális Kongresszus - Anglia ezt lázadásnak tekinti => a függetlenségi háború kezdete 1775 Lexington: angol katonák ütköznek meg amerikai patriótákkal 1776 július 4.: a Kontinentális Kongresszus elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot kidolgozója Thomas Jefferson tartalma: minden ember egyenlő (kiv. rabszolga) az első változat megszüntette volna a rabszolgaságot, de a déli államok tiltakoztak emberi jogok (élethez, szabadsághoz és boldogságra törekvéshez) ellenállási jog: a kormány visszahívható, ha tevékenysége nem az ország javát szolgálja (~Rousseau: társadalmi szerződés) erőviszonyok: a/ az angol reguláris katonaság kiképzett, de nem ismeri a terepviszonyokat az indiánokat sikerül megnyerniük (Tecumseh törzsfőnök vezeti őket) b/ az amerikai patrióták nem kiképzettek, de lelkesek, és ismerik a terepviszonyokat francia segítség (pénz,

kiképzőtisztek, önkéntesek) 1777 Saratoga, 1781 Yorktown: amerikai sikerek 1783 francia közvetítéssel megkötik a versailles-i békét - Anglia elismeri az USA függetlenségét 1787 megszületik az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya államforma: köztársaság (polgári tulajdon- és jogviszonyok) elnök: állam- és kormányfő egy személyben (prezidenciális rendszer) 4 évre választják, egyszer lehet újraválasztani közvetve választják (az egyes államok elektorokat választanak, ezek választanak elnököt) 1804 szétválik az elnök és az alelnök megválasztásának folyamata ma: a nép választja, az elektori testület utána névlegesen megszavazza, nincs nagy szerepe helyettese a külügyminiszter az első elnök George Washington (1789-97) választások: 2 párt (republikánus, demokrata) mindenről a győztes dönt (miniszterek, fontos állami hivatalok) hatalommegosztás (Montesquieu - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom) törvényhozás:

kétkamarás a/ alsóház (képviselőház) kétlépcsős közvetlen választás (a nép választja)együtt kongresszus b/ felsőház (szenátus) minden állam 2-2 főt küld 6 évre, 2 évenként 1/3-a / a neve cserélődik (rotációs rendszer) végrehajtó: az elnök alakít kormányt bírói: a Legfelsőbb Bíróság 9 tagú, független az elnöktől a tagállamok bizonyos fokú önállóságot élveznek élükön kormányzó áll maguk döntenek pl. az oktatásról közös: elnök, törvényhozás, Legfelsőbb Bíróság, külpolitika, kereskedelem, alkotmány 1791: az alkotmány első kiegészítése; azóta összesen 22 alkalommal 1803 az USA megveszi Louisianát Franciaországtól (Napóleonnak nincs flottája) 1819 Florida megvásárlása Spanyolországtól 1848 Kalifornia megalapítása - aranyláz 1867 Alaszka megvétele Oroszországtól - aranyláz rabszolgakérdés az új területeken legyen-e rabszolgaság? 1820 Missouri-kompromisszum: a M. egyik oldalán van

rabszolgaság, a másikon nincs => rabszolgák átszöknek, utána Libériába (Afrika) abolicionizmus: a négerek polgárjogi felszabadításáért folytatott politikai küzdelem (1820-as évek) 1850 Clay-kompromisszum: minden új állam maga dönti el, hogy lesz-e benne rabszolgaság 1854 Kansas államban nem tudnak dönteni, polgárháború; leverik, lesz rabszolgaság 1860 a republikánus párti Abraham Lincoln nyeri az elnökválasztást; a rep. párt két táborra szakad 1861 az egyik tábor a déli területeken kikiáltja a Konföderált Amerikai Államokat (főv.: Richmond) => polgárháború ürügynek egy állítólagos alkotmánysértést használtak fel valójában inkább a rabszolgaság eltörlésétől való félelem motiválhatta őket másik lehetőség: a D-i államok szoros kapcsolatban voltak Angliával, egyre inkább csak külső piacra termeltek, ezért akartak elszakadni erőviszonyok: D: jobban értenek a fegyverforgatáshoz, de nincs megfelelő ipar=>

fegyverek külföldről Lee tábornok É: nagy flotta=> blokád alá vehetik a déli államokat => hosszú háború kedvezőbb lenne Grant és Sherman tábornokok 1863 Gettysburg - fordulópont: északi győzelem, átveszik a kezdeményezést 1863 jan. 1 megszüntetik a rabszolgaságot 1863-tól teljes blokád a déli kikötőknél (búvárhajókat is alkalmaznak) => a csempészet felvirágzik 1865 Appomatox: a déliek leteszik a fegyvert Washington: a Ford színházban egy déli merénylő meggyilkolja Lincolnt A rabszolga-felszabadítás jelentősége hasonlít az európai jobbágyfelszabadításéhoz. Mindkettő következménye az iparba áramló szabad munkaerő. 14. Széchenyi István élete és reformprogramja 1. Élete apja Széchényi Ferenc múzeumalapító anyja Festetich Györgynek, a Georgicon (mg-i főiskola Keszthelyen) alapítójának nővére Nagycenken és Bécsben nevelkedik huszártiszt a napóleoni háborúkban angliai utazása rádöbbenti

Magyarország elmaradottságára élete végén megőrül, Döblingben (Ausztria) lakik szanatóriumban 2. Elméleti munkássága A/ Művei: 1830 Hitel -szükség van hitelre, tőkére a modernizációhoz 1831 Világ (=világosság) -válasz a Hitel miatt őt ért támadásokra 1831 Stádium (1833-ban jelenik meg) 1842 Kelet népe -Kossuth tevékenysége Lovakrul (1826) B/ Témák: 1/ Magyarország elmaradottsága "Okoskodásom megállapított tényezője az, hogy Magyarország mindenben Nagy Parlag." az elmaradottság okai a, "Nagy hiúság azon fatális nyavalya, melyben mi magyarok igen nagyon szenvedünk. Századokon keresztül a magyar hízelkedéshez szokott, amibül honosink nagy részének önmaga túlbecsülése, gőgje s hiúsága támada, az igaz, egyenes szótul pedig elszokott." "Mondjuk ki egyenesen: hány van, ki nem bízza el magát az egész magyar földön." önbizalom alap nélkül => önbecsapás =>gőg b, "A magyarnak

általján azt vetik szemére, hogy egyedül szalmatűzként lobban fel, cserfaként azonban sohasem ég." - szalmaláng-lelkesedés c, "Az emberi nemben lappang, sőt, a magyarban éppen nem lappang, de vajmi ocsmányul kitűnik az irigység és a sült galambra való étvágy." - irigység, közrestség "Alig van köztünk, ember, ki a másik megaláztatásán ne örülne." - káröröm d, "Valóban szomorú az eset. S vérünket tekintve annál szomorúbb, mert gyűlölségei hajlama nem egy magyarnak koránt sincs kimerítve azon antipátia által, mellyel az arisztokrácia iránt viseltetik, de midőn gyűlöli ezt, nem kevésbé gyűlöli a kormányt, gyűlöli az egyházi rendet, gyűlöli a katonát, gyűlöli a németet, gyűlöli a horvátot.szóval gyűlöl mindent" - gyűlölet, a hibát másban keressük lehetséges megoldások "Nekem úgy látszik, hogy mindenekelőtt az értelmiséget tágítni s a nemzetiséget terjeszteni kell, s

nagyot, dicsőt, halhatatlant csak azután vihetni végbe." - művelődés, nemzeti identitástudat felébresztése következtetés "Csak magunkban a hiba, de egyszersmind magunkban a feltámadási erő." 2/ közjogi kérdés: Magyarország önmagában nem életképes "A magyar nemzetnek élénkebb, pezsgőbb része soha nem tudta, soha nem akarta, s most sem tudja, most sem akarja - és ím, itt fekszik a magyar ellenzéki hazafiak megbocsáthatatlan bűne - magát filozófiai felfogással azon eldönthetetlen ténybe belegondolni és eszerint bölcsen cselekedni is, hogy Magyarország az ausztriai tartományokkal biz egybe van házasítva és a közálladalom egyik legfőbb kiegészítő részét képezi úgy, hogy egyedül e kapcsolatban találhat szerencsét vagy sehol." eddig: 1526 Habsburg Ferdinánd megkoronázása - az első H. uralkodó Magyarországon eleinte perszonálunió, később egyre inkább a Habs. birodalom részévé válunk 1711 szatmári

béke  1722-23 Pragmatica Sanctio  elvben (ex principio) Magyarország független, 1791/X. törvénycikkely  gyakorlatban (de facto) azonban nem 3/ nemzetiségi kérdés: a nemzeti identitástudat belső, lelki dolog, nem lehet törvényekkel átalakítani; több politikai nemzet (<=> Kossuth: 1 politikai nemzet, nincsenek kollektív jogok, asszimiláció) "A magyar mélyen alutt. Közben nyelvét felejté, nemzeti színét veszté Sok azt hitte, nem eszmél fel már többé s el van olvasztva. De a magyar felébredt, mily forr-alakban, ki-ki előtt ismeretes Alig van nemzetek közt ily iszonyatos példa." "Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, miképp neki azért már magyarrá is kellett volna átalakulnia?" 1. a magyarságnak hibái és szenvedélyei vannak összegezve: 2. a szenvedélyek a haladás kerékkötői 3. a szenvedélyeknek, érzelmeknek hízelgő politika az egyetlen, mely nálunk népszerű 4. a népszerű

politika a haladás ellensége => kerülni kell a szenvedélyeket keltő problémák felvetését C/ Stádium (III. o TK 116o) 1. hitel 2. ősiség (aviticitas) eltörlése (lásd 6 tétel, Nagy Lajos, 1351) 3. fiscalitas megszüntetése (f: a család kihalása után a birtok a kincstárra száll) 4. jus proprietatis: birtokszerzés joga (nem nemeseknek is) 5. törvény előtti egyenlőség 6. jogi védelem (ügyvéd) 7. részleges közteherviselés: a törvényhozás és közigazgatás költségei a nemeseket is terhelik 8. az országgyűlés döntsön az infrastruktúrát és belső vámokat érintő ügyekben 9. monopóliumok, céhek, hatósági árszabás (limitatio) eltörlése 10. csak a magyar nyelvű okiratok érvényesek 11. a Helytartótanácson keresztül történjen a kormányzás 12. a törvényhozás és a bíróságok nyilvánossága 3. Gyakorlati tevékenysége a, 1825 birtokainak egyévi jövedelmét felajánlja a Magyar Tudós Társaság létrehozására

"Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá." b, 1830 Magyar Tudós Társaság alapítása c, a Lánchíd építését kezdeményezi, 1848-ra majdnem elkészül, de félbemarad d, dunai és balatoni gőzhajózás e, téli kikötő, hajógyár f, lótenyésztés és lóversenyzés g, kaszinó alapítása; k.: politikai, gazdasági fórum (~klub) h, hengermalom alapítása Pesten (József-malom, 1839) i, selyemhernyó-tenyésztés j, a Vaskapu hajózhatóvá tétele 4. Széchenyi és Kossuth összevetése szempont örökváltság gazdaság nemesi alkotmány Széchenyi Kossuth támogatja, de nem kötelező kötelező, állami kárpótlással mezőgazdaság fejlesztése ipar fejlesztése a kiváltságokat és az ősiség törvényét meg kell szüntetni Melyik társ.

csoport vezesse a változásokat? közjogi kérdés arisztokrácia (tapasztalat, vagyon) Ausztriával együtt nemzetiségi kérdés ld. fent köznemesség (radikálisabbak, nagyobb tábor) függetlenség, csak perszonálunió; Ausztria gazd. érdekeinek nem lehetünk alárendelve 15. Az 1848-49-es szabadságharc hadtörténete 1848. márc 3 Kossuth felirati javaslatban alkotmányt kér az egész Habsburg birodalomnak forradalmi hullám mozdítja el az eseményeket a holtpontról 1848. márc 15 forradalom Pesten 1848. ápr 11 áprilisi törvények megszünteti a feudális tulajdon- és jogviszonyokat népképviseleti rendszer alkotmányos monarchia hatalmi ágak szétválasztása liberális szabadságjogok 1848 nyara: -parasztmozgalmak, mert nem rendezték megnyugtatóan a földkérdést (a zselléreknek továbbra sincs földje, nem tisztázott, hogy ki fizeti a kárpótlást stb.) -Ausztria Mo. katonai segítségét kéri É-Itáliában (forradalom), nem segítünk => mi

sértünk alkotmányt érzelmi alapon -a nemzetiségi kérdést sem rendezték, nincsenek kollektív jogaik => a magyarok ellen fordulnak; érintik őket a paraszti gondok is (ld. fent) Ausztria támogatja a nemzetiségeket a magyarok ellen, Jellasicsot miniszteri ellenjegyzés nélkül kinevezik horvát bánná, Batthyány eredménytelenül tárgyal 1848. szept 15 a szőlődézsma eltörlése - nagyobb hangsúly az úrbéri kérdések rendezésére -----------------------------------(Az eddigit csak nagy vonalakban, innentől részletesen kell tudni!)--------------------------1848. szept 11 Jellasics átlépi a Drávát ő is, a magyarok is császári zászló alatt vonulnak; Móga János sokáig hátrál előle, mert J. nem sértette meg az alkotmányt tárgyalások a Balatonnál 1848. szept 16 Országos Honvédelmi Bizottmány; hattagú testület, a kormányt kat ügyekben segíti 1848. szept 25 gr Lamberg Ferencet nevezik ki Mo kormánybiztosának; Batthyány próbál tárgyalni

vele, de elkerülik egymást 1848. szept 28 Pesten felismerik és meglincselik Lamberget 1848. szept 29 pákozdi csata: Jellasics ütközik meg Móga Jánossal Jellasicsnak nincs utánpótlása, három nap fegyverszünetet kér, Bécs felé menekül 1848. szept 30 Görgey a Csepel-szigeten kivégezteti Zichy Ödön volt adminisztrátort => tábornoki kinevezés 1848. okt 7 Ozora - Csapó Vilmos, Görgey Artúr és Perczel Mór megveri Rothot és Philippovichot (Jell utóvédje) 1848. okt 30 átlépjük az osztrák határt, Schwechatnál (Bécs mellett) csatavesztés 1848. okt 6 második bécsi forradalom a magyar győzelem hírére => az udvar Olmützbe menekül a magyar hadsereg a határnál vesztegel, mire elindulnak, már késő, mert leverték a forradalmat => Schwechat 1848 december 13. nagy császári támadás Windischgrätz 45-50 ezer fővel Bécs felől; Morvaországból, Galíciából és Erdélyben is támadnak Kossuth aktív védekezést sürget 1848. dec 30

Perczel M csatát veszt Mórnál, mert egyénieskedik => ki kell vonulni Pest-Budáról 1848. dec 31 az országgyűlés Debrecenbe költözik 1849. jan 3 Windischgrätz bevonul Pestre 1849. jan 5 Görgey Artúr váci kiáltványa: ő a törvényes kormány hadügyminiszterének engedelmeskedik, a magyar alkotmányt védi célja a katonák morális problémáinak (alkotmánysértés?) megszüntetése Kossuth különbékeként értelmezi 1849. febr 5 Branyiszkói-hágó - Guyon Richárd honvédtábornok áttöri a császári kordont (Jablonowski, Schlick); Görgey a feldunai sereggel Miskolc, Eger irányába vonul, eléri a Tiszát 1849. febr 26-27 Kápolna - vereség; Windischgrätz azt gondolja, hogy ez volt a végső csata => olmützi (oktrojált) alkotmány: Mo. eljátszotta történelmi jogait; lib jogokat biztosítja, nemzetieket nem =>Tiszafüred: a tisztek fellázadnak Dembinski ellen, Kossuth Görgeyt nevezi ki helyette Erdély az OHB ellentámadást akar Erdélyben,

hogy ne kelljen két fronton harcolni 1848-tól Gábor Áron népfelkelést szervez Háromszékben 1848. dec 18 a lengyel Bem Józsefet kinevezik az erdélyi magyar seregek élére 1848. dec 25 Kolozsvár felszabadítása  a kormány Debrecen1849. jan 2 Borgói-hágó; Bem Tihucánál kiveri Urbant, É-Erdély felszabadult be költözhet 1849. jan 13 Marosvásárhely 1849. jan 17 Gálfalva 1849. febr 9 Piski Bem Nagyszebent próbálta meg elfoglalni sikertelenül, az Alföld felé menekül, megáll, szembeszáll Puchnerrel, győz, utána ő üldöz megteremtődik a tiszántúli offenzíva lehetősége 1849. márc 11 Nagyszeben bevétele 1849. márc 19 Feketehalom 1849. márc 21 Brassó - Erdély felszabadítva Tavaszi hadjárat tervek: Klapka György; gyűrűbe akarják zárni a császári sereget; erőkoncentráció a Tiszánál névleges főparancsnok: Wetter Antal tényleges főparancsnok: Görgey Artúr előzmény: 1849. márc 5 Szolnok visszafoglalása - a tiszántúli

pozíciók erősödnek 1849. ápr 2 Hatvan - győzelem 1849. ápr 4 Tápióbicske - győzelem, de a császáriak rájöttek, hogy Hatvannál nem a fősereggel találkoztak 1849. ápr 6 Isaszeg - győzelem, de a gyűrű nem zárult be, az osztrákok menekülnek a Duna mentén 1849. ápr 10 Vác - győzelem; az új csász fővezér, Welden azt hiszi, hogy Budát akarják, pedig újabb bekerítő hadművelet 1849. ápr 14 a Habsburg ház trónfosztása, Függetlenségi Nyilatkozat 1849. ápr 19 Nagysalló - győzelem a Duna mentén visszavonuló osztrák seregeket nem érik el (át kellett kelni az Ipolyon, a Garamon és a Vágon), Komáromnál csak az osztrák utóvéddel csatáznak, nincs végső csapás 1849. ápr 23 az első huszárok bevonulnak Pestre 1849. máj 1 megalakul a Szemere-kormány; Kossuth: kormányzó-elnök, mert nem tisztázott az államforma 1849. máj 21 Buda visszavétele - a tavaszi hadjárat vége

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1849. máj 9 Miklós orosz cár a konzervatív Szent Szövetség tagjaként beavatkozik 200.000 orosz, 160000 osztrák és 1000 ágyú áll szemben 160000 magyarral és 3-400 ágyúval két haditerv: Görgey: Komárom térségében bevárni az osztrákokat, velük dűlőre jutni, közben lassan visszavonulni az oroszok elől Dembinski: a Szeged-Arad-Temesvár háromszögbe összevonni a csapatokat; hátrány: mindkét sereg jön utánunk, semmi remény a győzelemre; Kossuth ezt választja 1849. jún 13 Csorna - Kmetty György megveri a Wyss-dandárt 1849. jún 16 Zsigárd 1849. jún 20-21 Pered - döntetlen, utána visszavonulás; a kezdeményezés Haynau kezébe kerül 1849. jún 28 Győr feladása 1849. júl 2 komáromi csata 1849. júl 31 Segesvár - Bem vereséget szenved; Petőfi eltűnik 1849. aug 5 Szőreg - Dembinski vereséget szenved,

utána a határ felé menekül 1849. aug 9 Temesvár - Bem csata közben veszi át a parancsnokságot Dembinskitől; elfogy a lőszer, mert D Szőreg után elhagyta => 1849. aug 11 Kossuth és a Szemere-kormány lemond, teljhatalom Görgeynek 1849. aug 12 Debrecen - Görgey utóvédje vereséget szenved az oroszoktól 1849. aug 13 Világos - fegyverletétel az oroszok (Paszkievics) előtt ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1849. okt 6 megtorlás: 13 tábornok kivégzése Aradon Damjanich János Knézich Károly Pöltenberg Ernő Leiningen-Westerburg Károly Vécsey Károly Török Ignác Kiss Ernő Nagysándor József Schweidel József Aulich Lajos Dessewffy Arisztid Lahner György Lázár Vilmos ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------(Innentől nem kell!) 1849. aug 26

Munkács További fegyverletételek: 1849. aug 19 Lázár Vilmos 1849. szept 5 Pétervárad 1849. aug 21 Vécsey Károly 1849. okt 2 Komárom - feltétel: büntetlenség 16. Az ipari forradalom gazdasági, társadalmi és szellemi következményei a XIX. század derekáig ipari forr.: a gazdaságban bekövetkező robbanásszerű fejlődés; 1780 körül kezdődik; a világ gazdasági centruma NagyBritannia=> ott indul el a folyamat Előfeltételek: 1. a mezőgazdaság korábban átalakult => kapitalista társadalmi és jogviszonyok (a föld polgári tulajdon) 2. a céhet felváltja a manufaktúra (a termelési folyamat szakaszokra bontása) 3. bekerítések => a felszabaduló paraszti munkaerő a városokba özönlik 4. gyarmatosítás => világgazdaság kialakulása => kereskedelmi háromszögek => nyersanyag kis háromszög: eu. ipari termékek Afrikába; Afrikából rabszolgák Amerikába; Amerikából gyapot Eu-ba nagy háromszög: D-Amerikából Eu-ba és

Ázsiába nemesfém; Ázsiából Eu-ba gyapot a gyapot jobb minőségű, könnyebben feldolgozható és nagyobb mennyiségben áll rendelkezése, mint a gyapjú, ezért kiszorítja azt 5. nagy népsűrűség => 1. olcsó munkaerő =>  textilipar: kis költséggel 2. állandó piac => nagy haszon, gyors megtérülés 6. hitelszervezetek kialakulása; 1694 Angol Bank (Bank of England) Találmányok: az igények és a vásárlóerő váltja ki őket 1733 Kay: repülő vetélő 1767 Hargreaves: fonógép ("fonó Jenny") 1769 James Watt: gőzgép tökéletesítése 1785 Cartwright: mechanikus szövőszék 1800 Maudslay: esztergapad 1804 Jacquard: kötőgép 1807 Fulton: gőzhajó 1825 Stephenson: gőzmozdony Gazdasági következmény: -technikai fejlődés => manufaktúrák helyett gyárakban folyik a termelés -először a textiliparba fektetnek be (gyors megtérülés, nagy haszon, közszükségleti cikkeket gyártanak), később telítődik a piac, más

iparágba kell befektetni => vasútépítési láz => bányászat (szén, vas), kohászat, gépgyártás fejlődése -foglalkoztatottság nő -az ipari forradalomban élen járó államok (Nagy-Brit., Hollandia) nagy befolyásra tesznek szert Társadalmi következmény: A/ urbanizáció (városiasodás) új osztály jön létre: munkásság külvárosok: rossz higiéniás körülmények női és gyermekmunka szegényházak B/ munkásmozgalmak 1. gépromboló mozgalom a gépek miatt egyre kevesebb embernek van munkája Nagy-Britannia: vezető: Ludd tábornok (valószínűleg nem létezett) => elnevezés: luddisták 1834 lyoni selyemszövők 1844 sziléziai takácsok 2. szakszervezeti mozgalom (munkás önsegélyező egyletek) a munkanélküli tagok segélyezése a munkások érdekeinek védelme (munkaidő, m.körülmények, fizetés) még nem igazán működik, mert nincsenek meg a jogi keretek 2 nagyobb mozgalom: Trade Union (Nagy-Britannia), Syndicat (Franciao.) 3. küzdelem

a politikai jogokért: pl chartisták cél: Nagy-Britanniában alkotmány-módosítás (általános szavazójog) újság: Észak csillaga Ideológiai következmény: szocialista eszmék megjelenése: a javak igazságosabb elosztását követelik, azt akarják, hogy ne alakuljanak ki nagy vagyoni különbségek 1. 1516 Morus Tamás: Utópia c könyv (még az ipari forr előtt!) eszményített társadalom, a javak termelése és elosztása igazságos 2. Claude-Henri Saint-Simon vannak, akik kizsákmányolják a társadalmat (papok, tőkések) mindenkit be kell vonni a termelésbe, akkor igazságosabb lesz az elosztás 3. Falanszter-elmélet - Fourier F~: a világtól elzárt ideális közösség mindenki a képességeinek megfelelő munkát végzi és szükségleteinek megfelelően részesedik a javakból elméletben mindenki egyenlő probléma: nem tudják kielégíteni a szükségleteket 4. Robert Owen termelési és értékesítési szervezetek létrehozása (USA, Nagy-Britannia)

nem működött (1-4. összefoglaló neve: utópikus szocializmus) 5. Marx, Engels: tudományos szocializmus a történelem az osztályharcok története a tört. a legigazságosabb berendezkedés (prol dikt) felé halad, ha ez megvalósul, nem lesz osztályharc a munkásosztály a legjobban kapitalizálódott államban a legerősebb, ott következik be először a proletárforradalom alkalmazzák Hegel dialektikus elméletét: tézis-antitézis-szintézis (feudalizmus-kapit.-szocializmus) tétel: a lét határozza meg a tudatot gazdaságelmélet: a munkást kizsákmányolják, így keletkezik az értéktöbblet (profit) "a nagy hal megeszi a kis halat" 6. keresztény szocializmus: Johann Wichern, Adolf Kolping (német papok) foglalkozni kell a szociálisan gyenge, elesett réteggel is a XIX. század elején csak az alsópapság, a század végén már az egész egyház politikája ez 7. anarchizmus: minden kényszeren alapuló társadalmi és politikai intézmény tagadása

Proudhon: a magántulajdon lopás 8. Auguste Blanqui teljes politikai és vagyoni egyenlőség 9. Louis Blanc munkához való jog követelte a munkanélküliek állami segítését és az általános választójogot 17. A nagyhatalmak erőviszonyai és a szövetségi rendszerek kialakulása a XIX század második felében 1. Európai politika a század első felében 1814 bécsi kongresszus - a napóleoni háborúk utáni rendezés célja: Franciao. nagyhatalmi státuszának megszüntetése és a régi nagyhatalmak pozícióinak erősítése Oroszo., Nagy-Br, Poroszo területeket kap 1815. szept 26 a Szent Szövetség megalakulása (Oroszo, Poroszo, Ausztria) - konzervatív szövetség később Nagy-Br. és Töröko kivételével szinte minden európai ország csatlakozik célja: a fennálló konzervatív rendszerek fenntartása, az uralkodóházak hatalmának biztosítása forradalom- és változásellenes; ha valamelyik tagjának hatalmát veszély fenyegeti, a többi beavatkozik

pl. 1848-49-es magyar szabadságharc - orosz beavatkozás 2. Az erőviszonyok megváltozása a század közepén a, 1853-56 krími háború orosz-török háborúként indul -Oroszo. megerősödött (1848-49-es forradalmak bukása), Ausztria a lekötelezettje célja a tengerszorosok (Boszporusz, Dardanellák) megszerzése -Töröko. gyenge 1821 görög szabadságharc szerb autonómia-törekvések Nagy-Br. a Gibraltár-Szuez kereskedelmi útvonalat, Franciao eu második helyét félti =>beavatkoznak Oroszo. vereséget szenved b, az olasz egység - a Piemonti Királyságból indul ki a mozgalom 1859 szárd-piemonti-francia-osztrák háború 1861. márc 18 az Olasz Királyság kikiáltása - Velence és a Pápai Állam még nincs benne 1866 porosz-osztrák háborút kihasználva O. megszerzi Velencét 1870-71 porosz-francia háború - O. bevonul az addig a franciák által őrzött Pápai Államba 1870. szept 20 egységes Olaszország c, a német egység 1870-71 porosz-francia háború

1870. szept 2 Sedan - francia vereség, Elzász-Lotaringia Németországhoz csatolása 1871. jan 18 Versailles - a Német Császárság kikiáltása 3. Az európai politika a század második felében Franciao. bosszút akar állni Elzász-L elvesztéséért és a sedani vereségért Bismarck német kancellár célja ennek megakadályozása 1873 a három császár szövetsége (orosz, osztrák, német) - franciaellenes szövetség + ők osztoznak Lengyelo.-n Ausztria a piemontiaknak nyújtott francia segítség, Oroszo. pedig a krími háború miatt haragszik Fr-ra gyenge láncszem: orosz-osztrák viszony (balkáni terjeszkedés, pánszlávizmus) 1875 felkelés két török tartományban, Bosznia-Hercegovinában és Bulgáriában; utóbbiban fegyveres küzdelemmé fajul 1877 Oroszo. beavatkozik a szárazföldön 1877-78 San Stefanó-i béke (orosz-török) a balkáni területek felszabadulnak, orosz befolyás Oroszo. hajózhat a tengerszorosokban 1878 berlini kongresszus (Monarchia,

Nagy-Br., Németo) a S. S-i béke felülvizsgálata orosz csalódottság => Monarchia-Oroszo. elhidegülés 1879 kettős szövetség (Mon.-Németo) 1882 hármas szövetség (kettős sz. + Olaszország) fiatal államok, nincs gyarmatuk Franciaország a hármas szövetség létrejöttével elszigetelődik 1893 francia-orosz katonai együttműködés - Fr. kitör az elszigeteltségből 1898 fashodai incidens Nagy-Br. és Fr között (nem fajul háborúvá) (előtte a XIX században gyarmati háborúk) 1898 jeruzsálemi zarándoklat (II. Vilmos: "Helyet kérünk a nap alatt!") - német gyarmatszerzési törekvések 1898 német flottaépítési program (Bülow, Tirpitz) 1904 entente cordiale (szívélyes megegyezés) angol-francia szövetség 1907 szentpétervári szerződés: angol-orosz együttműködés (előtte 1885 angol-orosz konfl. Afganisztánban, 1894-95 japán-kínai háború, Oroszo. beavatkozik, megszerzi Port Arthurt, 1904-05 angol-orosz háború) Anglia: állandó

érdekei vannak, állandó szövetségesei nincsenek kialakult a két tömb (antant: Nagy-Br., Franciao, Oroszo; központi hatalmak: Németo, Ausztria, Olaszo) mindkét tömb célja, hogy a másikból a a leggyengébb tagot átállítsa (Olaszo. ill Oroszo) Olaszo. követelései mérsékeltek; Oroszo Bosznia-H annektálásakor (1908) hidegül el a közp hatalmaktól 4. Területszerzési koncepciók a, Németország 1. gyarmati koncepció: d-amerikai, közép-afrikai és kelet-ázsiai (Kína) gyarmatok szerzése ehhez nagyobb flotta kellett volna, mint Nagy-Britanniáé 2. Mitteleuropa: Közép-Eu, Franciao, Skandinávia és D-Eu vámszövetségbe tömörítése (német érdekeknek alárendelve) csak fegyverrel lett volna lehetséges, ez pedig egész Európa ellen nem működik 3. Drang nach Osten (előretörés kelet felé) - közel-keleti terjeszkedés kedvező kölcsönök Törökországnak megszerzik a Berlin-Bagdad vasút koncesszióját (Töröko. bekapcsolása az eu

vérkeringésbe) 1913 Otto Liman von Sanders - a török hads. modernizálása német mintára ez a koncepció a leginkább kivitelezhető b, Osztrák-Magyar Monarchia 1878 Bosznia-Hercegovina okkupálása (katonai megszállás) 1908 B-H. annexiója (korábban megszállt terület beolvasztása) cél: a helyzet megszilárdítása, további terjeszkedés a Balkánon gyarmatokat nem akar c, Olaszország cél: É-Afrika, Olasz-Szomália 1911 Líbia megszállása d, Nagy-Britannia D-Amerika, Közép-Afr., Kína: ellentétes a német érdekekkel az európai hegemónia fenntartása e, Franciaország Elzász-Lotharingia visszaszerzése, bosszú az 1870-71-es vereségért német gyarmatok felosztása Nagy-Britanniával f, Oroszország balkáni befolyás növelése 5. Válságövezetek 1. Balkán 1912, 1913: első ill. második Balkán-háború: Töröko maradék eu területeinek felosztása 1913 Albánia független 2. Észak-Afrika 1905 1. marokkói válság II. Vilmos német császár

függetlenné nyilvánítja Marokkót (nem francia érdekszféra) 1906 algecirasi konferencia: Nagy-Br. Fro mellé áll -Németo meghátrál; működik az entente cordiale 1911 2. marokkói válság - Párducugrás a Panther német hadihajó horgonyt vet Agadir kikötőjében, ágyúnaszád-diplomácia Németo. angol beavatkozástól tartva ismét meghátrál 3. Bosznia-Hercegovina ld. területszerzési koncepciók, Osztrák-Magyar Monarchia Oroszország és a Monarchia ellentéteinek forrása annexió => vámháború Szerbia és a Monarchia között ("disznóháború") => Szerbia Oroszo. felé nyit 18. A kiegyezés létrejöttének külső és belső körülményei; a kiegyezés értékelése 1850 Haynau menesztése kegyetlensége miatt 2 rendezési elképzelés 1. föderalisztikus berendezkedés Mo. megtartja önállóságát, integritását; saját közigazgatás; az egész Habs Bir ilyen államokból állna =szövetségi birodalom; támogatója pl.

Windischgrätz 2. centralisztikus berendezkedés Mo. önállóságának eltörlése, egységes birodalmi közigazgatás támogatói: Felix Schwarzenberg és az osztrák polgárság; ez valósult meg => neoabszolutizmus kora (1850-60/67) Bach-rendszer (Alexander Bach: az osztrák kormány belügyminisztere) közigazgatás: Erdély és a Szerb Vajdaság leválasztása (sérül Mo. integritása) megyerendszer megszüntetése (helyette 5 körzet; központjaik: Kassa, Pozsony, Buda, Sopron, Nagyvárad) osztrák jog- és adórendszer németesítés: német hivatalnokok ("Bach-huszárok"), a hivatali nyelv a német magyar iskolák számának csökkentése Ellenállás pol. csoportok: 47-esek: lojálisak a rendszerhez; a korábbi konzervatívok 48-asok: az áprilisi alkotmányt tartják követendőnek; a politikusok 90%-a a passzív ellenállás hívei (pl. Deák Ferenc) 49-esek: az emigráció; kevesen vannak, nem sok eredményt érnek el passzív ellenállás: nem hajtják

végre az osztrák rendelkezéseket nem vállalnak hivatalt nem fizetnek adót vezetője Deák F. aktív ellenállás: merénylet, szervezkedés 1853 Libényi János tőrével megsebzi Ferenc Józsefet => letartóztatási hullám Noszlopy Gáspár gerillavezér, Gasparich Kilit ferences szerzetes, May János emigráció: 1851 Kossuthék elhagyják Törökországot, próbálnak szövetségeseket keresni tárgyalnak a franciákkal és a piemontiakkal, de 1859 villafrancai fegyverszünet => csalódás Magyar Nemzeti Igazgatóság=emigráns kormány; élén Teleki László 1862 Kossuth Duna-menti Konföderáció elmélete: az államok megtartanák önállóságukat, magyar vezető szerep; nem kap elég nagy propagandát 1859 Villafranca - fegyverszünet a szárd-piemonti-francia-osztrák háborúban osztrák kudarc után => 1860 Bach menesztése 1860. márc 15 megemlékezések; a katonák a tüntetők közé lőnek; Forinyák Géza joghallgató meghal 1860 protestáns pátens:

sérti a prot. egyházak önállóságát - megbukik 1860. okt 20 Októberi diploma: abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemek ötvözése  a m. ogy 1861 februári pátens: centralisztikus  elutasítja 1861 a magyar ogy. összehívása mindenki az áprilisi alkotmányt tartotta szem előtt Határozati Párt: az országgyűlés határozatai véglegesek, nem kell már tárgyalni róluk ~ nem ismerik el törvényes uralkodónak a királyt; vez.: Teleki László Felirati Párt: a feliratokat vissza lehet küldeni; tárgyalásra való hajlam, elismerik a királyt; vez.: Deák Ferenc Teleki L. öngyilkossága után 3 szavazattal a Felirati Párt győz az álláspontok túlságosan távol állnak egymástól => F. J berekeszti az ogy-t, visszatérés az abszolutizmushoz 1861-65 provizórium (átmeneti állapot); államminiszter.: Anton Schmerling 1865 Deák Húsvéti cikke: enged a követelésekből, elismeri a közös ügyek létét => titkos tárgyalások 1865

dec. az országgyűlés összehívása 1866 Königgrätznél osztrák vereség a porosz-osztrák háborúban; Deák ajánlata továbbra is érvényes 1867/12. tc Kiegyezési törvény 1867 Ferenc J. megkoronázása, Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése Kiegyezés dualista (kétközpontú) alkotmányos monarchia 600 ezer km2 , 35 millió lakos közös kül-, had- és pénzügy kvóta: megegyezés az osztrák államadósság és a költségek megosztásáról közös uralkodó (Kaiser und König) külön ogy., 60-60 főt delegálnak, a delegációk évente egyszer üléseznek (felváltva Budán és Bécsben), tájékoztatják egymást a határozatokról, megvitatják egymás határozatait; utána összeülnek, szavaznak előnyei: évszázadok óta húzódó közjogi vitát szüntetett meg Ausztria és Mo. között a gazdasági fejlődés lehetősége megteremtődik => ipari forr. Mo-n a birodalom egy ideig meg tudja tartani nagyhatalmi státuszát hátrányai: belső

asszimiláció veszélye (Ausztria és Mo. összemosódik) a nemzetiségi kérdést nem rendezte, csak a két legnagyobbét nem fejleszthető tovább, végképp Ausztriához köti Magyarországot konzerválja az elmaradott társadalmi és politikai szerkezetet fogadtatása: Kossuth: Cassandra-levél - a kiegyezés a jogok feladása megteremti a magyar-horvát kiegyezés (1868) lehetőségét Tisza Kálmán: bihari pontok: függetlenséget akar 19. A Párizs-környéki és washingtoni békeszerződések ill értékelésük 1. A helyzet az 1918-as évben 1918. aug 8 a szövetségesek áttörése Amiensnél - a "német hadsereg fekete napja" a központi hatalmak kimerültek (gazdaság, haderő stb.), kénytelenek fegyverszünetet kötni, a hátországban elégedetlenség => forradalmi hullám a, 1918. nov 3 a kieli matrózok lázadása - II Vilmos császár lemond 1918. nov 9 lázadások Berlinben is - a hátország politikailag összeomlik b, 1918. okt 30 őszirózsás

forradalom Magyarországon 2. Fegyverszünetek 1918. szept 29 Bulgária 1918. okt 30 Törökország (Mudroszi-öböl) 1918. nov 3 Monarchia (Padova) 1918. nov 11 Németország (Compiegne) 3. Új államok létrejötte 1918. okt 20 Csehszlovákia 1918. nov 3 Lengyelország kikiáltása 1918. nov 12 Osztrák Köztársaság - Karl Renner kiáltja ki 1918. dec 1 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 4. A párizs-környéki ill washingtoni béketárgyalások 1918. jan 8 Wilson amerikai elnök 14 pontja (5-6 példával!) -a Monarchia és Törökország népeinek szabad és független fejlődés biztosítása -Lengyelország létrehozása 1919. ápr 28 a Népszövetség megalakulása (Párizs) -mandátum-rendszer (megbízás egy országnak volt német gyarmatok ill. török területek feletti ellerőrzés gyakorlására); ~megszállás (gazdasági kihasználás, saját pol. rendszer átültetése) -a háborút lezáró békeszerződések megkötése 1. 1919 jún 28 Versailles - Németország a,

területi szankciók Elzász-Lotaringia 2 belga-német határ melletti város (Eupen, Malmédy) Belgiumhoz csatolása Schleswig-Holstein egy része Dániához Lengyelország létrehozása (a régi lengyel területek + korridor a Balti-tergerhez => KeletPoroszország különválasztása) Memel-vidék Litvániához Szudéta-vidék Csehszlovákiához Saar-vidék 15 évre a Népszövetség felügyelete alá (Franciaország); utána népszavazás a Rajna jobb partjától számítva 50 km demilitarizált övezet b, hadsereg max. 100 ezer fő a teljes flotta kiszolgáltatása a tengeralattjárók megsemmisítése nem tarthat légierőt c, szénszállítmányok Franciaországnak, Belgiumnak kereskedelmi flotta (folyami és tengeri) jelentős részének átadása 2. 1919 szept 10 Saint Germain-en-Laye - Ausztria a, területi szankciók D-Tirol Olaszországhoz a morva területek Csehszlovákia részei lesznek Burgenlandot megkapja b, hadsereg max. 35 ezer fő c, jóvátétel Olaszországnak

3. 1919 nov 27 Neuilly - Bulgária a, területi szankciók a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia javára határmenti területek átadása DNy-Thrákia Görögországhoz csatolása, de marad égei-tengeri kijárata (Alexandrupolisz) b, haderő max. 20 ezer fő c, jóvátétel a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak 4. 1920 jún 4 Trianon - Magyarország a, területi szankciók : 282 ezer km2 => 93 ezer km2; a magyar lakosság 1/3-a más országba kerül Felvidék, Kárpátalja Csehszlovákiához Erdély, Partium + a Bánát É-i és K-i része Romániához Bácska, a Bánát D-i és Ny-i része, Vajdaság a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz Burgenland Ausztriához (1921. dec 14-16 Sopron népszavazással visszakerül) b, haderő max. 35 ezer fő nem tarthatunk légierőt; a hadihajók leszerelése c, 200 millió aranykorona jóvátétel 5. 1920 aug 10 Sevres - Törökország a, területi szankciók arab területek elvesztése tengerszorosok (Boszporusz,

Dardanellák) népszövetségi ellenőrzés alá Szmirna központtal Ión Protektorátus - 15 év után népszavazás b, haderő max. 50 ezer fő a szultáni kormányzat írja alá, Musztafa Kemál pasa Ankarában összehívja a Nagy Nemzetgyűlést, az nem fogadja el => fegyveres harc a békeszerződés ellen 1921 görög előrenyomulás 1922 a törökök megállítják a görög offenzívát, ellentámadás, "kis-ázsiai katasztrófa" (kis-á.-i görög lakosság mészárlása) 1922 Mudanya - fegyverszünet canaki incidens: az előrenyomuló tr. csapatok majdnem összecsapnak a tengerszorosokat ellenőrző angolokkal 1922 dec. Lausanne - béketárgyalások 1923 jan. kötelező lakosságcsere (300 ezer török, 15 millió görög átköltözése) 1923. jún 14 békeszerződés Töröko. visszakapja a tengerszorosokat és a Ión Protektorátust 6. 1921 nov 12 - 1922 febr 6 washingtoni béke - a csendes-óceáni területek sorsának rendezése Japán kap területeket, de

kevésnek tartja a zsákmányt flottaegyezmény: rögzíti a nagyhatalmak flottáinak arányát USA : Nagy-Britannia : Franciaország : Olaszország: Japán = 5 : 5 : 3 : 1,75 : 1,75 Összegzés: a békék túlzottan megalázzák a veszteseket, de a győztesek így is elégedetlenek azzal, amit kaptak. A békeszerződések által nem megoldott problémák nagyban hozzájárulnak az újabb haború kirobbanásához. 20. A Horthy-féle konszolidáció jellemzése 1919. aug 1 a tanácskormány lemond, szocdem kormány alakul (Peidl Gyula) 1919. aug 4 román bevonulás Budapestre 1919. aug 6 a románok lemondatják Peidlt, utódja Friedrich István (románbarát) eközben Horthy átteszi székhelyét Szegedről a Dunántúlra (Siófok) ekkor övé az egyetlen számottevő magyar erő az országban a vörös terrorra fehér terrorral válaszol (Prónay Pál: A határban a halál kaszál) 1919 okt. Clerk-misszió: C angol tiszt tájékozódik, hogyan lehetne az egész nemzet által

támogatott kormányt létrehozni 1919. okt 4 megállapodás: Horthy engedélyt kap, hogy bevonuljon Budapestre "nemzeti koncentrációs kormány"-t (nemz. egységk) kell létrehozni, Horthy elismeri azt 1919. nov 16 Horthy fehér lovon bevonul Budapestre "Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött." 1919. nov 24 Huszár Károly vezetésével megalakul a "nemzeti koncentrációs" kormány 1920. jan 5 Apponyi Albert vezetésével magyar tárgyalóküldöttség Párizsba; tagja Teleki Pál és Bethlen István is 1920. jan 25-26 nemzetgyűlési választások általános választójog alapján az MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) a fehér terror elleni tiltakozásul nem vesz részt Kisgazda Párt (Nagyatádi Szabó István) 77 hely Keresztény Nemzeti Egységpárt (KNEP) (Bethlen István) 76 hely

1920. febr 16 a nemzetgyűlés összeül alkotmányjogi problémák: nincs, aki felkérje a győztest kormányalakításra; mi legyen az államfő tisztsége? abban mindenki egyetért, hogy királyság legyen a, legitimisták: IV. Károlyt kell visszahozni, mert az ő uralkodása volt az utolsó törvényes állapot b, szabad királyválasztók: IV. Károlyt nem fogadnák el a külföldi hatalmak 1920. márc 1 Horthy kormányzóvá választása államforma: király nélküli királyság -ideiglenesen a kormányzó tölti be az államfő szerepét -egykamarás, független országgyűlés (1926-tól kétkamarás); a végrehajtó hat. az országgyűlésnek tartozik felelősséggel -független bírói hatalom -az államfő hatalma igen korlátozott felállítja a Vitézi Rendet 1920. márc 10 Simonyi Semadam Sándor miniszterelnöki kinevezése 1920. jún 4 trianoni békeszerződés részletesen lásd 19. tétel a sok menekült letelepítése problémákat okoz meghatározza a két vhb.

közötti magyar politikai életet 1920. júl 19 gr Teleki Pál miniszterelnök konszolidáció feloszlatja a különítményeket, tagjaikat hadseregbe szervezi (különítmények központja a Britannia/Béke szállóban) törvények: 1920/25. tc "numerus clausus" (zárt szám) a felsőoktatási intézményekben a nemzetiségek etnikai arányuknak megfelelő létszámban tanulhatnak 1921/3. tc "az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme" a jobb- és baloldali szélsőségeket szorítja vissza 1920/36. tc földreform kidolgozója Nagyatádi Szabó István 1 millió hold termőföldet osztanak ki, 400 ezer ember jut földhöz (1-2 hold) a Vitézi Rend tagjai nagyobb birtokokat kapnak 1921. márc 26 az 1 királypuccs: IV Károly Budapestre érkezik, törvényes uralkodóként vissza akar térni Horthy nem adja a hatalmat Teleki kiállt IV. K mellett, ezért lemond 1921. ápr 14 gr Bethlen István miniszterelnök - a konszolidáció folytatása külpolitika:

1. Baranya-bajai szerb-magyar köztársaság (Szigetvár, Pécs) a párizsi békekonferencia kiutasítja innen a szerbeket 2. Sopron: 1921 dec 14-16 népszavazással Magyarországhoz => "civitas fidelissima" (a leghűségesebb város") 3. Burgenland (Őrvidék) a volt különítményesek "rongyos gárdát" szerveznek; Magyarországnak kell kiparancsolnia őket belpolitika: 1921. okt 20-23 a 2 királypuccs IV. Károly Ménfőcsanakon száll le, Szombathelyen támogatókat gyűjt; Budaörsnél a karhatalom és egyetemisták feltartóztatják; megsértődik, elmegy 1921. nov 6 1921/47 tc a Habsburg-ház trónfosztása 1921. dec 22 Bethlen-Peyer paktum a szocdempártot elismerik törvényesnek, de ezért annak el kell fogadnia a parlamentarizmust 1922. febr 22 az Egységes Párt létrehozása a KNEP 26 képviselőjéből és a Kisgazdapártból áll - támogatják a parasztok és a felsőbb osztályok is Bethlen a parlament mandátumának lejártakor

terjeszti be az új választójogi törvényt (a szavazásra jogosultak számának csökkentése, a KNEP bázisát érinti) - kormányhatározatként elfogadják 1922 máj. vége - jún eleje: választások - az Egységes Párt 2/3-os többséget szerez gazdaságpolitika: Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter 1922-24 inflációs politika 1924-től stabilizáció 1922 Mo. felvétele a Népszövetségbe; 1924 250 millió aranykorona kölcsön a Népszövetségtől 1924 Magyar Nemzeti Bank (a kölcsön elosztása, kezelése) 1926. dec 27 a pengő bevezetése a háború után nagyon visszaesett a termelés (egyes iparágak 70%-kal) az új határok meghúzásánál nem vették figyelembe a gazdasági érdekeket (nyersanyag és előállítási hely ill. előállítási h és piac szétválasztása ); nem sok ásványkincs maradt új iparágak: gépgyártás (villanymozdony, traktor) alumíniumkohászat (van bauxit) élelmiszeripar (pl. Globus-konzervek) kultúra: Klebelsberg Kunó

kultuszminiszter kultúrfölény-koncepciója: be kell bizonyítanunk, hogy többet érünk, mint a szomszéd államok államalkotó nemzetei 1926 népiskolai törvény - új iskolák alapítása, új tantermek építése egyetemek átmentése: Kolozsvár => Szeged Pozsony => Pécs KLTE (Debrecen) megalapítása kutatóintézetek: Tihanyi Limnológiai Intézet ("Csíborpatkolda") Sváb-hegyi Csillagvizsgáló Intézet Collegium Hungaricumok felállítása (szállás és kutatóhely) az analfabétizmust 10% alá szorítja Szent István-i állameszme: alapja a kultúrfölény-koncepció a környező népeket érdekeltté kell tenni abban, hogy a magyar államban éljenek az elcsatolt területek visszaszerzése után a többi nép nem akar majd elszakadni Szent István Intelmei Imre herceghez: egy ország annál erősebb, minél több népcsoport lakja (folyóiratok: Új idők - Herczeg Ferenc Magyar Szemle - Szekfű Gyula Századunk - Vámbéry Rusztem Munka - Kassák

Lajos Nyugat - Babits, Móricz, Ignotus, Osvát E.) filmgyártás: Hyppolit, a lakáj Emberek a havason (1942, Szőts István) zene: Bartók Béla, Kodály Zoltán szobrászat: Pátzay Pál festészet: Aba-Novák Vilmos A 20-as évek második fele: 1926/22. tc: kétkamarás ogy létrehozása - biztosítja a pol rendszer stabilitását belpolitika: 1927/21. tc: betegségbiztosítás, árvaellátás - hangulatjavító intézkedések 1928 az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) létrehozása 1925. dec 19 Hága - Windischgrätz Lajos herceg és Jankovics Arisztid hamis ezerfrankosokat külpolitika: próbál beváltani; a francia nemzetgazdaságot próbálták tönkretenni egyéni akciónak tekintik, nem okoz nagy diplomáciai bonyodalmakat 1927 Róma: gazdasági együttműködés Olaszországgal; a revíziós törekvések elfogadtatása 1928 Lengyelországban Pilsudskival hasonló együttműködés Az 1920-as évek végére Magyarországnak sikerült kitörnie a nemzetközi

elszigeteltségből. 22. A második világháború története Lengyelország megtámadásától a sztálingrádi csatáig Fall Weiss (Lengyelország) 1939. szept 1 Lengyelország megtámadása casus belli: állítólagos lengyel támadás a gleiwitzi (Gliwice) rádióállomás ellen - a németek hajtották végre technikailag a Wehrmacht sokkal fejlettebb több irányból támadnak; a páncélosok bekerítik az ellenséget 1939. szept 3 angol és francia hadüzenet Németországnak Franciao. elfoglal néhány falut, de csak látszatháborút folytat ("furcsa háború"); még békét akarnak 1939. szept 17 a Szovjetunió megtámadja Lengyelországot 1939. szept 29 Varsó elesik, Lengyelország kapitulál Lengyel Főkormányzóság néven a német birodalomba olvasztják A szovjet-finn háború 1939. nov 30 szovjet-finn háború kitörése ok: a SZU Leningrádhoz közeli területeket akart szerezni területcserével, a finnek nem egyeztek bele 1939. dec 14 a SZU-t

kizárják a Népszövetségből 1940. márc 12 moszkvai béke Fall Weserübung Nord - Weser-gyakorlat (Dánia, Norvégia) 1940. ápr 9 Dánia német megszállása; ok: éléskamra és stratégiailag fontos helyzet (a Balti-t így német beltenger) 1940. ápr 9-10 Norvégia megszállása, megelőzik a szövetségeseket -a hadihajók angol zászló alatt hajóznak be a kikötőkbe, angol rádióüzenetek -a norvég fasisztákat (Nemzeti Egyesülés) nem is értesítették -a szövetségesek is be akartak vonulni Norvégiába, hogy megakadályozhassák, hogy a németek svéd acélszállítmányokat kapjanak (Wilfred-terv; kidolgozója: Winston Churchill, az admiralitás első lordja) Fall Gelb - Sárga hadművelet (Benelux államok, Franciaország) a német hadvezetés már 1939 telén támadni akart, de rossz volt az időjárás és a kölni futárgép ellenséges területen szállt le a haditervekkel => el kellett halasztani; a Schlieffen-tervet átdolgozzák 1939. máj 10 a Fall

Gelb kezdete; Neville Chamberlain angol miniszterelnök lemond, helyette Winston Churchill 1. szakasz: Sarlóvágás hadművelet: a Benelux államok lerohanása; 1940. máj 14 Rotterdam szétbombázása Pétain marsall (fr.) azt hitte, hogy az Ardennek járhatatlan, nem irányított oda nagy erőket; a német páncélosok átjutnak, céljuk az angol és francia seregek elszigetelése egymástól 1940. máj 27-jún 3-4 Dunkerque bombázása - Göring azt kérte, hogy a páncélosok (Heinz Guderian) helyett a Luftwaffe semmisíthesse meg az angol expedíciós hadsereget - hiba volt, az angolokat evakuálják, a bombázással párhuzamosan folyik a Dinamó hadművelet (338 ezer katona megmentése) 1940. jún 6-tól 2 szakasz: Csata Franciaországért 1940. jún 10 Olaszo is megtámadja Franciaországot, de megállítják őket 1940. jún 14 Párizsba bevonulnak a németek 1940. jún 22 fegyverszünet a compiegne-i vasúti kocsiban (1 vhb német fegyverszünet, 1918 nov 11 ) -Pétain

marsall szorgalmazta, hogy a francia államiság egyáltalán fennmaradjon -Franciao. É-i és Ny-i területeinek német megszállása, a többi rész Vichy központtal bábállam (Algériát, Marokkót megtartja) -a vezetők (pl. de Gaulle) É-Afrikába (Casablanca), majd Londonba menekülnek, emigráns kormányt szerveznek -Catapulta hadműv.: a fr flotta kimenekítése ill megsemmisítése => nem kerül német kézbe 1940. jún 24 fr-olasz fegyverszünet Seelöwe - Oroszlánfóka (Anglia) kidolgozója Halder vezérkari főnök; szerinte a légifölény megszerzése a döntő német gépek: Messerschmitt (vadász), Junkers (bombázó) Churchill is fejleszti a legierőt: Spitfire, Hurricane (vadász) radart és rádiót is használnak az angolok; a titkosszolgálat megszerzi a német kódkészítő gép (Enigma) egy példányát 1940. aug 13 Adlertag (a Sas napja): a legnagyobb légitámadás Anglia ellen; Coventry lebombázása nagy német veszteségek 1940 szept. eleje: több

vereség a levegőben => az inváziót el kell halasztani 1940 ősze: Felix-terv (Gibraltár elfoglalása) kommandósakció lett volna, nem sikerült megszervezni ill. egyeztetni Franco spanyol diktátorral Észak-Afrika 1940 nyara: a Seelöwével párhuzamosan Graziani olasz tábornok Tunéziából nyomul előre Egyiptom felé a Földközi-tengeren állomásozó angol erők visszaszorítják Tunéziába 1941 Erwin Rommel az Afrikakorps élén partaszáll Tunéziában (Sonnenblume - Napraforgó hadművelet), a tengelyhatalmak újra támadásba lendülnek; a segítség oka: Németo. nem akar második frontot, csak a SZU-ra akar koncentrálni 1942. okt 23-nov 4 El-Alamein - Montgomery megállítja a tengelyhatalmak előrenyomulását 1940. szept 27 háromhatalmi egyezmény (Németo - Olaszo- Japán) felosztották egymás között a világot, elismerik egymás érdekszféráit 1940-41-ben sokan csatlakoznak (pl. Magyaro(1940 nov 20) , Rom is), elismerik a határváltozásokat

Balkán 1939. ápr 7 Olaszország elfoglalja Albániát 1940 okt. Olaszo megtámadja Görögországot, de a görög és angol erők (expedíciós hadsereg) visszaverik őket 1940. okt 1 a Wehrmacht bevonul Romániába az olajkutak védelmére a Balkán elfoglalását célzó német terv: Marica terv 1941. márc 9 Németország Bulgáriából megtámadja Görögországot 1941. márc 25 Simovič tábornok (Jugoszlávia) felrúgja a háromhatalmi egyezményt, angolbarát fordulat 1941. ápr 6 Jugoszlávia megtámadása, 1 hét alatt elfoglalják 1941. ápr 10 Ante Pavelič kikiáltja az önálló Horvátországot 1941. ápr 11 Magyarország bevonul a Bácskába és a Vajdaságba 1941. ápr 27 a német csapatok bevonulnak Athénba 1941 májusa: az égei-tengeri szigetvilág elfoglalása 1941. máj 20-jún 1 Merkúr hadműv - Kréta elfoglalása ejtőernyősökkel Barbarossa-hadművelet - a SZU megtámadása okok: a SZU nem csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez Németo. nem akart

fizetni a szovjet nyersanyagszállítmányokért élettér Angliának nem maradna potenciális szövetségese sem a szovjet hadsereg gyenge volt a finn háborúban, ezért a németek úgy gondolták, könnyű lesz legyőzni 1941. jún 22 a Barbarossa-hadművelet elkezdődik az angolok és Sorge (szovjet kém Japánban) is mondták előre, de Sztálin nem hitte el a Bug folyónál megölik a szovjet határőröket 3 irány: Moszkva, Leningrád, Donyec-medence haditechnika: a németeké sokkal fejlettebb; SZU: könnyű tank (vékony páncélzat) 1941. aug 14 Atlanti Charta (Roosevelt, Churchill); amerikai elvi támogatás és gazdasági segítség Angliának => 1941 végétől újabb tengeralattjáró-háború 1941. szept 20 Kijev elfoglalása másfél hónap elment vele, német hadvezetési hiba 1941. szept 29 moszkvai értekezlet: a SZU csatlakozik az Atlanti Chartához; kölcsönbérleti szerződés: a SZU amerikai fegyvereket kap 1941. dec 5 a Moszkva külvárosait lövő német

hadsereg kimerül, Zsukov marsall ellentámadást indít 1941 végétől új szovjet fegyverek: Katyusa, T-34 tank 1942 délen a német hadsereg kettéválik, egyik része az olajmezők (Baku-Groznij), másik Sztálingrád felé vonul Sztálingrádnak nem lett volna nagy jelentősége, német hiba 1942. aug 19 az első német támadás Sztálingrád ellen 1942. nov 11 az utolsó támadás, a német hadsereg kimerül, nem sikerül elfoglalni Sztálingrádot 1942. nov 19 Csujkov ellentámadást indít, bekerítik a német csapatokat Wintergewitter - Téli vihar: a német csapatok kimentésére indított hadművelet Tigris tankokat is bevetnek, légihíd is, de nem sikerül 1943. febr 2 Paulus tábornagy leteszi a fegyvert, 92 ezer hadifogoly Csendes-óceán 1941 nyara: japán tárgyalások az USÁ-val a csendes-óceáni japán terjeszkedésről 1941. dec 7 Pearl Harbor - japán támadás az amerikai támaszpont ellen 3 repülőgép-anyahajó Nagumo admirális vezeti a támadást 1942.

jún 3-7 Midway-szk - Nimitz megveri Yamamoto admirálist Konferenciák: a, 1941 dec. - 1942 jan washingtoni konf a nácizmussal fegyveresen szembe kell szállni Hitler first elv: először Németországot kell legyőzni, utána a szövetségeseit kell egy nemzetközi szervezet, amely megakadályozza fegyveres konfl. létrejöttét => ENSZ (később) b, 1942. jan 20 Wannsee: a náci vezetők határoznak az európai zsidóság megsemmisítéséről => Holocaust 23. A hidegháború Fogalma: a két táborra osztott világ ideológiai, gazdasági, politikai küzdelme, amelyet nem "forró fegyverekkel", hanem propagandával és nukleáris fenyegetésekkel vívnak. A kifejezés egy amerikai újságírótól származik, Walter Lippmantól: 1947. cikk - a világ két hatalmas dinoszauruszra hasonlít. Jellemzői:  kétpólusú  globális  fegyverkezési verseny  nincsenek csúcsszintű diplomáciai tárgyalások  ideológiai küzdelmek bontakoznak ki 

Vasfüggöny Ideológiai koncepciók:  Feltartóztatás elve ( Dominó elv) => Truman- elv  Zsdanov - elv  Joseph McCarthy (Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság)  zsidó orvosok pere Előzmények Szovjetuniónak pajzs kell USA: Közép-Európa országaiban demokrácia kell Jalta, Potsdam ( SZEB problémái ) hirtelen atombombagyártás nürnbergi per Közép-Európában a szovjetek "uralkodnak" Lengyelország Két kormány - Stanislaw Mikolajczyk vállalja az együttműködést 1947. jan választások ( választókörzetek ötödében nem indulhat parasztpárti) - Demokratikus Blokk győz 1948. Lengyel Egyesült Munkáspárt - Boleslaw Bierut vezetésével megteremtik a proletárdiktatúrát Jugoszlávia Két kormány: londoni emigránsok és Tito vezette partizánok 1945. márc Tito koalícióra lép az emigráns kormánnyal 1945. nov választás: Jugoszláv Népfront nyer => egypártrsz => Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság

Csehszlovákia Eduárd Benés a köztársasági elnök 1946. választás: a kommunisták az erősebbek 1947. polgári politikusokat kezdik kiszorítani 1948. febr polgári miniszterek lemondanak => céljuk Klement Gottwald távozása 1948. máj egypárti választás => kommunista Nemzeti Front győz => új alkotmány => proletárdiktatúra Románia 1944. átállás 1945. jan tömegtüntetés => áldozatok => miniszterelnök a felelős ( Andrej Visinszkij, szovjet külügyminiszter helyettes is a lemondását követeli Mihály király kinevezi miniszterelnöknek Petru Grozát 1945. márc kormányt alakít 1946. ősz választás: Demokratikus Pártok Blokkja győz 1947. letartóztatják Iuliu Maniu parasztpárti politikust 1948. Román Munkáspárt létrehozása Gheorge Gheorgiu-Dej vezetésével Bulgária 1944. Hazafias Front kerül hatalomra 1945. vége választások: demokratikus erők nem vesznek részt 1946. ősz újabb választás => Hazafias Front győz

=>Georgi Dimitrov a miniszterelnök 1947. letartóztatják, és kivégzik Nikola Petkovot, a bolgár parasztpárt vezetőjét 1948. kommunisták beolvasztják a szociáldemokratákat => proletárdiktatúra További fontos dolog:  Marshall- segély (Szovjetunió ki akar maradni ebből)  Kominform megalakulása ( a kommunista és a munkáspártok tájékoztató irodája)  1948. Jugoszláviát kiközösítik a Béketáborból  1946. Irán területén az USA megakadályozza a komm hatalomátvételt  Görögo.-ban angolok teszik uezt, majd 1947- től az USA támogatja a polgári pártokat Események, konfliktusok a hidegháború ideje alatt 1948. német kérdés => SZEB értelmét veszti itt 1948. jún 20 valutareform a nyugati részben => szovjetek blokáddal válaszolnak 1949. szept megalakul az NSZK 1949. okt megalakul az NDK NSZK-t bevonják a Marshall- segélybe 1950 Robert Schumann terve => az Európai Unió alapja 1951 Montánunió - európai szén és

acélközösség NDK -ban bolsevista államot hoznak létre Berlin megosztott => 1961 felépítik a falat Izrael 1947. ENSZ határozat a zsidó állam létrehozásáról 1948. máj 15 megalakul Izrael állam 1948. Izrael nyer egy háborút az USA segítségével 1956. szuezi válság 1967. 6 napos háború 1973. újabb háború Kína Csan Kaj-sek <=> Mao Ce-tung 1949-re Kommunista Párt veszi át a hatalmat => Kínai Népköztársaság Csan Kaj-sekék kikiáltják a Tajvani Köztársaságot Vietnam 1946 -1954. első vietnami háború ( Dien Bien Phu ) => 1954 Genf - Indokínai szerződés Ho Si Minh (komm.) (É-Vietnam) <=>Polgári kormányzat (D- Vietnam) határ: 17. szélességi fok 1949. NATO megalakulása 1949. KGST létrejön Korea 1950. északiak megtámadják a délieket 1953. júl 27 béke - határ: 38 szélességi fok 1953. meghal Sztálin, új főtitkár: Hruscsov 1953. keletnémet felkelés - leverik 1954. jan - febr a négy nagyhatalom vezetőinek

találkozója 1953. Gamal Nasszer az egyiptomi elnök ( államosít, köztársaságot hoz létre) - terve: Asszuáni gát felépítése Ehhez szovjet támogatás kell => lekötelezett lesz 1956. szuezi válság (Egyiptom <=> Izrael; angol, francia csapatok <=> Izrael) 1956. magyar szabadságharc 1955. megalakul a Varsói szerződés, miután 1955-ben megszületik az Osztrák Államszerződés 1955. NSZK-t felveszik a NATO-ba 1955. megszüntetik a hadiállapotot No-gal szemben ( Konrad Adenauer Moszkvába utazik) 1955. Hruscsov ellátogat Belgrádba Titohoz 1955. újabb találkozó a nagyhatalmak között Genfben 1956. megszűnik a hadiállapot a Szu és Japán között 1959. Castro kerül hatalomra Kubában 1960. Hruscsov részt vesz az ENSZ közgyűlésen (botrányosan viselkedik) 1961. USA támogatja a kubai emigránsokat => Disznóöböl-konfliktus 1962. kubai rakétaválság 1964 - 1973. másodi vietnami háború (1964 Tonkini öböl ) 1968. csehszlovákiai

probléma ("prágai tavasz") (reformmozgalom - leverik ) 1972. két német állam alapszerződése 1969. SALT tárgyalások megkezdődnek a stratégiai fegyverekről 1972. első SALT szerződés aláírása Moszkvában (Nixon) 1979. Helsinki - Európai Együttműködési és Biztonsági Szerződés 1975. összekapcsolják az Apollo és a Szojuz űrhajókat A kétpólusú világból való kitörési kísérletek 1954. Bandung- konferencia: Nehru és Csou En-laj kidolgozzák a Pancsa Silát (1954 jún 28 ) - békés együttélés 1955. Bandungban 29 afrikai és ázsiai ország elfogadja a Pancsa Silát 1961. Belgrád: el nem kötelezettek mozgalma