Egészségügy | Szemészet » Dr. Barcsay György - A szemgolyó ultrahangos és optikai morfometriája, a paraméterek szórásának hatása a mérések pontosságára

Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Klinikai Orvostudományok, Szemészet program A technikai fejlodésnek köszönhetoen az utóbbi években a szemészetben is egyre Programvezeto: Dr. Süveges Ildikó egyetemi tanár újabb, fejlettebb és pontosabb vizsgálóeszközök állnak rendelkezésünkre. Az elvégzett Témavezeto: Dr. Németh János egyetemi tanár Bevezetés mérések pontosságát és megbízhatóságát azonban befolyásolják az egyes szemek morfometriai jellemzoi, azok egyedisége is. Éppen ezért fontos egyes – régebben részben már vizsgált – kérdéseket újabb szemszögbol is megvizsgálni. A születés utáni fejlodés során az emmetropizációnak nevezett, bonyolult – és eddig teljességében nem ismert – mechanizmus biztosítja, hogy az esetek nagy részében a szemgolyó mérete és töroereje együttesen emmetropiás fénytörést eredményez. A szemek egy részében azonban örökletes és környezeti hatások következtében ez a folyamat

nem muködik megfeleloen, ami ezekben a szemekben fénytörési hibák A szemgolyó ultrahangos és optikai morfometriája, a paraméterek szórásának hatása a mérések pontosságára kialakulásához vezet. Az így kialakuló fénytörési hibákat a szemészeti irodalom hagyományosan tengely - és törési hibára osztja, ezeknek a fogalmaknak azonban hiányzik a pontos meghatározása. Így azt sem lehet tudni pontosan, hogy a hibás fénytörésu szemek milyen arányban oszlanak meg eredetük szerint. Az egyedi fejlodési körülmények következtében még az azonos fénytörésu (pl. emmetropiás) szemek morfometriai paraméterei – tengelyhossz, töroero, a töroero legnagyobb részét adó szaruhártya görbülete, vastagsága, stb. – is igen nagy szórást Doktori értekezés tézisei mutatnak, mivel a végleges fénytörést nem ezek konkrét értékei, hanem egymáshoz való viszonyuk határozza meg. A morfometriai paraméterek nagy szórása tehát természetes

jelenség, ami azonban több, a klinikai gyakorlatban használatos mérési módszer megbízhatóságát befolyásolja. Az egyik fontos terület, ahol a mérést a fenti paraméterek nagy szórása pontatlanabbá teszi, az a szemfenéki képletek pontos méretének meghatározása például papillamorfometria esetében. In vivo csak azt a látószöget tudjuk mérni, ami alatt egy képlet a szemen kívülrol látszik, ezt a látószöget pedig a szem optikai rendszere módosítja. Dr. Barcsay György Azokban az esetekben tehát, amikor egy képlet valós méretét kell meghatároznunk, szükséges a mért értékek korrekciója. Erre a célra több számítási módszer is született, Semmelweis Egyetem I. Szemészeti Klinika melyekben közös, hogy bennük fontos szerep jut egyes morfometriai paramétereknek, Budapest, 2004. így a szemek fénytörési hibájának, a szaruhártya görbületének, és egyes esetekben a szem tengelyhosszának. A szemfenéki erek valós

átmérojének meghatározását a fentebb leírt optikai eredetu problémákon kívül még a mérni kívánt erek sajátosságai is nehezítik. Ilyenek a -1- -2- szemfenéki érhálózat szívciklussal párhuzamos változásai, az autoregulációs hatások, 4. Mekkora hibát okoz ez a becslés a szemfenéki képletek méretének az egyes erek lefutása mentén tapasztalható helyi szukületek és tágulatok, valamint meghatározásában ahhoz képest, ha a tengelyhosszt is lemérjük? ezeknek az ereknek az egyes szemekre jellemzo egyedisége is. A szemfenéki erek átmérojének dinamikus vizsgálata a közelmúltban lehetové vált egy A morfometriai paraméterek nagy szórása nemcsak az optikai elv alapján végzett új módszer segítségével. Célunk volt ezt mérések eredményét befolyásolja, hanem például az applanációs tonometriával mérheto szemnyomást is. Ebben a tekintetben – a rigiditás mellett – a szaruhártya 5. a szemfenéki erek

átmérojének valós ideju mérését lehetové tevo új módszert vastagsága a legfontosabb jellemzo, mivel a méréskor befolyásolja a cornea adott tanulmányozni, vele gyakorlati tapasztalatokat szerezni és meghatározni annak területének a prizmával történo ellapításához szükséges ero nagyságát. Ennek azért feltételeit, hogy muszerrel megfelelo minoségu méréseket tudjunk végezni. van nagy jelentosége, mert az ebbol következo mérési bizonytalanság befolyásolja az 6. Célunk volt megvizsgálni a Scanning Laser Ophthalmoscope infravörös-közeli okuláris hipertenzió és bizonyos esetekben a glaukóma diagnózisát, valamint annak megállapítását, hogy mekkora a következményes funkciókárosodások kialakulásának fényével készült felvételeken végzett érátméro-mérések reprodukálhatóságát és érzékenységét, majd veszélye. 7. a fenti módszerrel pontosan követni a szemfenéki érátmérok változásait sötét- és

fényadaptáció során. Célkituzések A szaruhártya vastagságáról eddigi tudásunk egyes részleteiben ellentmondásos és A fentiek alapján vizsgálatainkban az alábbi kérdések megválaszolását tuztük ki célul: 1. A gyermekkori emmetropizációs folyamatnak milyen hatásai figyelhetok meg emmetropiás és ametropiás, egészséges felnott szemekben? hiányos. Ezért nagy létszámú, a fénytörési hibától eltekintve egészséges populációban célunk volt annak vizsgálata, hogy 8. a szaruhártya központi vastagsága a szem milyen más morfometriai paramétereivel 2. Milyen objektív, de egyszeru – a mindennapi gyakorlatban könnyen mérheto paraméterekre alapozott – beosztás szerint lehet meghatározni a tengely- ill. törési ametropia fogalmát? mutat összefüggést és melyektol független, valamint hogy 9. alkalmas-e a szaruhártya-vastagság arra, hogy segítségével az applanációs módszerrel mért szemnyomás-értékekbol a valós szemnyomást

kiszámítsuk, és Erre azért volt szükség, hogy meghatározhassuk: lehetséges-e nagy esetszámú, non-invazív vizsgálatok alapján kidolgozni a megfelelo 3. Az ametropiák létrejöttében mekkora szerepet játszanak a tengelyhossz, a töroero, korrekciós módszert. illetve egyéb tényezok átlagostól való eltérései? A szemfenéki képletek méretének pontos meghatározására szolgáló egyszerusített módszerekben nem használják a tengelyhosszt, de Bengtsson és Krakau, valamint Littmann módszerének használatakor is lehetoség van arra, hogy a tengelyhossz hatását a fénytörési hiba és a szaruhártya görbülete alapján becsüljük. Ez felveti a Módszerek Minden vizsgálat során betartottuk a Helsinki Deklaráció eloírásait. Amikor szemészeti ellátás során végzett mérések eredményeit használtuk fel, nem kértük pácienseink külön beleegyezését. A részvevo önkéntesek megfelelo felvilágosítás után írásos beleegyezésüket

adták a mérések elvégzésére. A sötétadaptáció során kérdést, hogy: bekövetkezo szemfenéki érátméro-változásokat vizsgáló kísérleti protokollt a Semmelweis Egyetem Tudományetikai Bizottsága engedélyezte. -3- -4- Az emmetropizáció hatásai a morfometriai paraméterekre hányadában okozta a fénytörési hibát elsosorban a tengelyhossz vagy a szaruhártya E vizsgálatban arra kerestünk választ, hogy a gyermekkori emmetropizációnak milyen töroero, illetve a ketto együttesen (Célkituzések 3. kérdés) hatásai figyelhetoek meg felnottek szemeinek morfometriai paramétereiben Minden személy esetében csak az egyik szem adatit használtuk fel, így a klinikánk (Célkituzések 1. kérdés) Ehhez azt vizsgáltuk, hogy különbözo fénytörésu szemekben excimer lézer központját felkereso, véletlenszeruen kiválasztott 131 egészséges milyen összefüggéseket mutat a szem tengelyhossza és a szaruhártya töroero, és ezek a

személy (65 no, 66 férfi) ugyanennyi szemét vizsgáltuk (24 fénytörési hiba nélkül, 35 paraméterek miben különböznek egymástól hibátlan és hibás fénytörésu szemekben, túllátó, 24 enyhén, 24 közepesen és 24 erosen közellátó szem; a csoportbeosztás illetve milyen hasonlóságok vannak köztük. Meghatároztuk azt is, hogy a vizsgált megegyezik az elozo vizsgálatban használttal). A fénytörési hiba nélküli szemek szemek mekkora hányadában nem lehetett a fénytörési hiba és a szaruhártya töroereje adatait részben olyan személyeken mértük, akik az ellenoldali enyhén ametropiás alapján ±5% hibahatáron belül meghatározni a tengelyhosszat (Célkituzések 4. szemük miatt keresték fel az excimer lézer központot; a nagyobb esetszám elérése kérdés). érdekében egészséges önkéntesek emmetropiás szemeinek adatait is felvettük. Az A klinikánk excimer lézer központját felkereso 87 egészséges személy (44 no, 43

férfi) önkéntesek a vizsgálatok mibenlétének ismertetése után írásos beleegyezésüket adták. 159 szemének (15 fénytörési hiba nélkül, 33 túllátó, 36 enyhén, 48 közepesen és 27 Ebben a vizsgálatban ugyanazokat a paramétereket határoztuk meg, mint elozoben. Az erosen közellátó szem) adatait dolgoztuk fel. Az elemzéshez a központ protokolljában adatok elemzése során az emmetropiás szemek tengelyhosszának és szaruhártya szereplo vizsgálatok eredményeit használtuk fel, ezért a vizsgáltak külön töroerejének átlagértékét számítottuk ki, valamint a két paraméterrel lineáris beleegyezésére nem volt szükség. Fénytörési hiba nélküli szemek olyan személyek regressziót végeztünk. esetében álltak rendelkezésünkre, akiknek másik szemük enyhén ametropiás volt. A fénytörési csoportokat a szférikus ekvivalens alapján, az alábbi határértékek szerint állítottuk fel. Túllátók: szfekv +0,75 D és fölötte;

emmetropiás csoport: szfekv -0,5 D és +0,5 D között; enyhén közellátók: szf.ekv -4,0 D és -0,75 D között; közepesen közellátók: szf.ekv -8,0 D és -4,25 D; erosen közellátók: -8,25 D és felette Az alábbi paramétereket mértük, illetve számítottuk: tengelyhossz, csarnokmélység, lencsevastagság, üvegtest hossza, a szaruhártya felszínének töroereje (keratomet riai értékek), legjobb távoli korrigált látásélesség, a távoli korrekcióhoz szükséges szférikus és cilindrikus dioptria-érték, szférikus ekvivalens. A szemfenéki erek átmérojének mérése E vizsgálatunkban a Retinal Vessel Analyzer-rel (Imedos GmbH, RVA) végezheto mérési lehetoségeket elemeztük (Célkituzések 5. kérdés) azért, hogy meghatározzuk a jó mérések kivitelezésének alapveto feltételeit, megfigyelve a pontatlanságot, mérési nehézséget okozó tényezoket. A készülékkel 33 személy 66 szemérol mintegy 205 felvételt és 410 elemzést

készítettünk. A résztvevok a vizsgálat menetének és lehetséges következményeinek ismertetése után írásos beleegyezésüket adták. A vizsgálandó szemek pupilláját Mydrum® (0,5% Tropicamide) szemcseppel kitágítottuk, majd a funduskamerát beállítottuk úgy, hogy a vizsgálandó érszakasz a A statisztikai elemzés során kiszámítottuk a paraméterek átlagértékeit, standard deviációs értékeit. A fénytörési csoportok közötti eltéréseket egyutas variancia-analízis (ANOVA) és LSD post-hoc teszt segítségével vizsgáltuk. A szemtengelyhossz és a szaruhártya töroero közötti összefüggést lineáris regresszióval mutattuk ki. képernyo közepére kerüljön. Ezután indítottuk el a mérést, amivel párhuzamosan egy S-VHS videomagnó is rögzítette a képet. A mérések során eloforduló akaratlan szemmozgások során az adott érszakasz kikerülhetett a kijelölt „ablakból” – ilyenkor a regisztrátumon szünet, illetve más erekbol

származó eltéro mérési eredmények A fénytörési hibák felosztása eredetük alapján jelentek meg. Ezeket a hibás szakaszokat a vizsgálat végén töröltük A fénytörési hiba nélküli szemek adatainak felhasználásával a tengelyhosszra és a Több perces felvételek során a vizsgált személy kis helyzetváltoztatásai miatt a szaruhártya töroerore alapozott beosztást készítettünk (Célkituzések 2. kérdés) Ennek képernyot folyamatosan figyeltük és a funduskamerával apró korrekciókat végeztünk, segítségével kiszámítottuk, hogy a vizsgált egészséges mintában a szemek mekkora hogy az élesség és az ér helyzete megfelelo maradjon. -5- -6- Sötétadaptáció hatása a szemfenéki erek átmérojére Az átlagos szférikus fénytörési hiba -3,6 D (S. D 4,7 D, tartomány -20,0 - +9,0 D), E vizsgálatunkban eloször (Célkituzések 6. kérdés) meghatároztuk Scanning Laser míg az átlagos astigmia 0,6 D (tartomány 0 D és 6,5

D között) volt. A vizsgáltak közül Ophthalmoscope (SLO-101, Rodenstock GmbH, Ottobrun, Németország) infravörös- 959-en (1917 szem) nem használtak kontaktlencsét, míg 655-en (1310 szem) viseltek közeli (785 nm) fényével készített felvételeken RVA-val végzett mérések (átlag 6,9 éve, S. D 5,4 év) A kontaktlencsét használók a vizsgálat elott tíz nappal reprodukálhatóságát (12 személy 1-1 szemében az artéria és véna centralis retinae egy- abbahagyták lencséjük viselését. egy fo ágán végzett 10-10 mérés alapján), és összehasonlítottuk a szenzitivitást az A következo adatokat használtuk: életkor, nem, fénytörési hiba, szaruhártya töroero, eredeti RVA rendszer szenzitivitásával (egy egészséges önkéntesen vizsgáltuk az applanációs tonometriai érték, központi szaruhártya-vastagság, a kontaktlencse-viselés izometriás izommunka hatására fellépo Bayliss-effektust). A fenti módszer adatai.

megfeleloségének ellenorzése után azt vizsgáltuk (Célkituzések 7. kérdés), hogy A statisztikai elemzés során leíró statisztikát készítettünk (átlag, standard deviáció, egészséges szemekben hogyan változik az artéria és véna centralis retinae fo ágainak szélsoértékek) a vizsgált paraméterekrol. Korreláció -vizsgálatot készítettünk a vizsgált átméroje sötét - és fényadaptáció során. 11 egészséges, fiatal önkéntes (7 no, 4 férfi) 1- változók között annak eldöntése érdekében, hogy ezután a két, többszörös regressziós 1 szemfenekének peripapilláris területérol készítettünk háromperces felvételeket modellben mely paramétereket használjuk fel. eloször világosban, utána félórás sötétség alatt több alkalommal, majd újra világosban Az elso modellben a szaruhártya vastagsága volt a célváltozó, mert annak az SLO-val használva, amely felvételeket az RVA segítségével elemeztünk.

összefüggéseit vizsgálta a többi paraméterrel. Magyarázó változók voltak a kontaktlencse-viselés, nem, szférikus ekvivalens, szaruhártya töroero és a Szaruhártya-vastagság és applanációs tonometria szemnyomás. A fénytörési hibától eltekintve egészséges szemekben eloször azt vizsgáltuk, hogy milyen összefüggés van a szaruhártya vastagsága és más demográfiai és morfometriai jellemzok (nem, életkor, fénytörési hiba, szaruhártya töroero, kontaktlencse-viselés) A második modell a szaruhártya-vastagságnak a mért szemnyomásra gyakorolt hatását vizsgálta, így a szemnyomás volt a célváltozó, és a vele szignifikáns korrelációt mutató szaruhártya-vastagság, életkor és astigmia voltak a magyarázó változók. között (Célkituzések 8. pont) Ezután a szaruhártya vastagsága és a Goldmann applanációs tonometriával mért szemnyomás-értékek közötti viszonyt elemeztük és Mért paraméterek: arra kerestünk

választ, hogy a mért nyomásértékeket lehet, illetve szükséges-e a A legjobb távoli korrigált látásélességet és a korrekcióhoz szükséges szférikus és szaruhártya vastagsága alapján korrigálni a vizsgált csoportban (Célkituzések 9. pont) cilindrikus dioptria-értékeket Snellen-táblával és próbalencse-sorral végzett szubjektív Retrospektív keresztmetszeti vizsgálatunkban a klinikánk excimer lézer központját vizsgálattal mértük, a fénytörési hibák felosztásával foglalkozó vizsgálat során 1995. és 2001 július között felkereso 1614 személy (913 no, 701 férfi) 3227 szemének cikloplégiában folytatva a próbát, ha az eloször feltett konvex lencse javított vagy nem adatait használtuk fel. Az átlagéletkor 30,3 év (S D 10,5 év) volt A nem refraktív rontott a látásélességen. sebészeti céllal, azaz fototerápiás keratektomiára (PTK) jelentkezoket, a közellátók A szemtengelyhosszat és komponenseit

(csarnokmélység, lencsevastagság, üvegtest közül azokat, akiknek törési hibája -20,0 D-nál nagyobb volt, valamint a staphilomás, hossza) kontakt 10 MHz-es A-scan (Alcon, Ultrascan Digital B 2000) módszerrel vagy egyéb súlyos myopiás szövodménnyel rendelkezoket kizártuk a vizsgálatból. A mértük. A mérések elfogadásának feltétele volt, hogy a lencse és a retina felszíni echói vizsgálatban az excimer lézer központ vizsgálati protokollja révén szerzett megfeleloek legyenek (meredek tüskék legfeljebb két lépcsovel, optimális erosítés). Öt morfometriai adatokat használtuk , így a vizsgáltak külön beleegyezésére nem volt mérést végeztünk, amelyek közül az emmetropizáció hatásait vizsgálva az szükség. átlagértékhez legközelebb eso mérés eredményét, míg a fénytörési hibák csoportosításakor az elfogadott öt mérés átlagértékét használtuk. -7- -8- A szaruhártya töroerejét Javal-féle

oftalmométerrel mértük az emmetropizáció szemekben is megfigyelheto, hogy a fenti összefüggés csökkenti a szemgolyó kóros hatásainak vizsgálatakor, késobb a corneatopográf (Computed Anatomy, TMS-1 megnyúlásának optikai hatását, ezekben a szemekben azonban maga az Cornea Topograph) segítségével kapott szimulált keratometriai értékeket használtuk a emmetropizáció sem muködött teljesen megfeleloen, mivel ebben a csoportban az fénytörési hibák csoportosításához, majd a szaruhártya-vastagság és a szemnyomás átlagos szaruhártya töroero is nagyobb, mint hibátlan fénytörésu szemekben. kapcsolatának elemzéséhez. Az elemzések során a két tengelyben mért keratometriai érték átlagát használtuk. Az emmetropizáció következménye az is, hogy jóllehet a túllátó szemek rövidebbek (p<0,001), a közellátó szemek pedig hosszabbak (p<0,001, kivétel az enyhén A szaruhártya központi vastagságát

cseppérzéstelenítés után 12 MHz-es ultrahangos pachymetria (Humphrey, Model 855) segítségével mérte két gyakorlott asszisztens. Minden esetben 3 mérés átlagát használtuk fel. közellátó csoport: p=n.s) a fénytörési hiba nélküli szemeknél, a csoportok között igen nagyok az átfedések. A közellátó csoportokban a szaruhártya töroereje is nagyobb volt a fénytörési hiba nélküli szemekhez képest (p= 0,03 és 0,001 között), A szemnyomást a vizsgált szem érzéstelenítése és fluoreszceines festése után réslámpára erosített Goldmann-féle applanációs tonométerrel mértük. A retinaerek átmérojét az arteria és vena centralis retinae fo ágain vizsgáltuk a Retinal de az átfedések még nagyobbak voltak, mint a tengelyhossz tekintetében. A morfometriai paraméterek jelentos szórása befolyásolja a klinikumban használatos mérési módszerek, például a szemfenéki planimetria pontosságát. Vessel Analyzer-rel (Imedos GmbH, RVA).

A sötétadaptációs vizsgálatban az RVA saját funduskamerája helyett egy Scannin g Laser Ophthalmoscope (Rodenstock 2. Új, objektív beosztási sémát készítettünk a hibátlan fénytörésu szemek átlagos GmbH, SLO Model 101) infravörös-közeli (785 nm) fényének segítségével tengelyhosszát, szaruhártya töroerejét, valamint e két paraméter regressziós készítettünk S-VHS videofelvételeket, amelyeket azután az RVA-val elemeztünk. egyenesét felhasználva. Ennek segítségével a szemek hat csoportba oszthatóak: Az RVA segítségével végzett vizsgálatainkban minden esetben követtük a vérnyomás tengely -, szaruhártya töroero-, illetve kevert eredetu közel- és túllátó csoportokba. változásait is a felkaron egy Meditech Cardiotens automata vérnyomásméro Így megállapítható, hogy egy adott szem fénytörési hibáját elsosorban a segítségével. szemtengelyhossz, a szaruhártya töroero, vagy mindketto együttes eltérése

Réslámpás szemészeti vizsgálat ot végeztünk az egészséges önkénteseken is a magyarázza. Ha pedig egy közellátó szem adatai a regressziós egyenes másik részvételt kizáró esetleges kóros állapotok felismerésére. („túllátó”) oldalára esnek vagy fordítva, az arra utal, hogy valamelyik nem vizsgált tényezo – például a szemlencse fénytörése – eros, a két vizsgált paraméterrel ellentétes irányú hatást gyakorol. Az objektív osztályozás segítséget adhat mind a Eredmények és klinikai jelentoségük hypermetropiás és myopiás szövodményeknek, mind a refraktív sebészet 1. A gyermekkori emmetropizáció következményeként mind az emmetropiás, mind az eredményességének további kutatásában. ametropiás csoportokban megfigyelheto volt a szem tengelyhosszának és a szaruhártya töroerejének fordított arányossága (r= -0,52 és -0,74 között, p<0,004 mindegyik csoportban). Ez a fordított arányosság biztosítja,

hogy az emberek nagy hányadának kevés vagy semennyi korrekció sem szükséges az éles látáshoz. Az, hogy a fenti összefüggés, ha gyengébb is, de jelen van a hibás fénytörésu csoportokban is, ami azt mutatja, hogy ezekben a szemekben is zajlott a fejlodés során emmetropizációs folyamat csak elégtelen mértékben, vagy kalibrációja volt helytelen, ami kicsi vagy közepes fénytörési hibát eredményez. Erosen közellátó -9- 3. A fenti módszer alkalmazásával az általunk vizsgált populációban az alábbi arányokat találtuk. Túllátó szemek 8,6%-ában okozta a fénytörési hibát döntoen a nagyobb szaruhártya töroero, 62,8%-ban döntoen a tengelyhossz rövidsége, 28,6%ban pedig a ketto együttesen. Enyhén közellátó szemek esetében a kisebb szaruhártya töroero, a nagyobb tengelyhossz, illetve a két tényezo együtt a szemek 20,9%, 29,2%, illetve 45,8%-ában volt felelos a hibáért. Közepesen és erosen közellátó szemek egyikében sem

okozta önmagában a kicsi szaruhártya töroero a - 10 - hibát; döntoen a nagy tengelyhossz okozta a hibát ezen szemek 16,7%-ában, és érzékenysége is hasonló, mint az RVA-rendszernek önmagában. Ez a módszer tehát mindkét paraméter hozzájárult a hibához az esetek 83,3%-ában. Látható, hogy az alkalmazható olyan esetekben, amelyekben az érátméro mérésekor fontos szempont általánosan elterjedt nézettel szemben a közepesen és erosen közellátó szemek az is, hogy ne érje látható fény a szemet. túlnyomó részében nem önmagában csak a szemtengely hosszúsága okozza a fénytörési hibát, ahhoz a szaruhártya nagyobb töroereje is hozzájárul. Ez arra utal, hogy e szemek fejlodése során az emmetropizációs mechanizmus is hibásan muködik, jóllehet mindkét fénytörési csoporton belül megfigyelheto, hogy a kisebb szaruhártya töroero bizonyos mértékben kompenzálja a nagyobb tengelyhosszat. 7. Sötétadaptáció során az

artéria és véna centralis retinae fo ágainak átméroje nem változik releváns mértékben, az átlag az alapértékhez képest +1,0% és -1,5% között maradt minden mérési idopontban (p=0,9 az artériák, és p=0,01 a vénák esetében). Azok a tanulmányok, amelyek korábban a szemfenéki erekben sötétadaptáció hatására bekövetkezo keringésváltozást vizsgálták, a keringési sebességre 4. A tanulmányunkban vizsgált populációban a szaruhártya töroereje és a fénytörési koncentráltak és legfeljebb egy-két személy szemfenekérol adaptáció elott és után hiba alapján a tengelyhossz nem volt meghatározható ±5%-os hibahatáron belül a készített fundusfotón ellenorizték, hogy nem történt-e nagy átmérováltozás. szemek 6,9%-ában, ezért a szemfenéki képletek mérésekor – pl. papillamorfometria Ezeknek a korábbi tanulmányoknak a keringési sebesség változásaira vonatkozó – érdemes olyan módszert választani, amelyik

figyelembe veszi a mért eredményei némileg ellentmondásosak, azt azonban bizonyítottuk , hogy az áramlási tengelyhosszt, és nem csak becsüli annak hatását a szaruhártya töroereje és a sebesség lehet csak felelos az artéria ill. véna centralis retinae fo ágain átáramló fénytörési hiba alapján. vérmennyiség esetleges változásaiért sötétadaptáció során. 5. Tapasztalataink szerint az RVA-val a felvételek és az elemzés elkészítése 8. A szaruhártya központi vastagsága (CCT) statisztikailag szignifikáns (p<0,001), megfeleloen kivitelezheto volt, ha a pupilla kelloen kitágult, ha a töroközegek gyenge korrelációt (-0,15 = r = +0,10) mutatott a nemmel, a fénytörési hibával, a annyira tiszták voltak, hogy a szemfenéki erek még kontrasztosan látszódtak, és ha szaruhártya töroerejével, a mért szemnyomással és a kontaktlencse-viseléssel a a vizsgált személy jól tudott fixálni. A muszer lehetoséget ad a szemfenéki

erek vizsgált egészséges populációban. A CCT értékét nem befolyásolta az életkor átmérojének non-invazív, dinamikus vizsgálatára. Ezek a vizsgálatok jellegükbol Olyan tanulmányokban tehát, amelyek a szaruhártya vastagságát vizsgálják adódóan hosszadalmasabbak, mintha csak egy pillanatnyi mérést kellene végezni és valamilyen szempontból, az egyes vizsgálati csoportokban az elobb felsorolt csak olyan személyek vizsgálhatók, akik ülni és fixálni tudnak, valamint paraméterek eloszlásának nem szabad egymástól szignifikánsan eltérniük; töroközegeik elég tiszták. Mindezek alapján a módszer egyelore alapkutatásokhoz ugyanakkor az életkor tekintetében nem szükséges tökéletes egyezésre törekedni. nyújthat segítséget, de a késobbiekben kidolgozhatók lesznek klinikai vizsgálatok is arra alapozva, hogy egyes ingerek hatására bekövetkezo átméro-változások dinamikája és amplitúdója megváltozik kóros

állapotokban (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás) . 9. A CCT és az applanációs tonometriával mért szemnyomásértékek (IOP) között gyenge (r=0,15), jóllehet statisztikailag szignifikáns (p<0,001) összefüggést találtunk. A CCT -nek átlagosan 100µm-es különbségéhez tartozott 1 Hgmm átlagos IOP -különbség, ami kisebb, mint az okuláris hipertenziós populációt vizsgáló 6. A Scanning Laser Ophthalmoscope (SLO) infravörös-közeli fényével készített S- tanulmányok hasonló értékei, de megegyezik az egészséges populációra korábbi VHS videofelvételek tágítatlan pupillán keresztül is alkalmasak az RVA-val való vizsgálatok alapján jellemzo aránnyal. Ez az arány közvetlenül nem alkalmas a mért elemzésre. Az ilyen felvételeken három perces idoszakok során végzett mérések szemnyomás-értékek korrigálására, legalábbis a problémát az utóbbi idoben átlagait összevetve az artéria és véna centralis retinae fo

ágain a reprodukálhatóság vizsgáló, jellemzoen non-invazív tanulmányokkal nem bizonyítható, hogy (variációs együttható = S.D/átlag) 1,2% ill 1,1% volt A fenti összeállítás pontosabb lenne-e egy ilyen korrekció után a mérési eredmény. A valós - 11 - - 12 - intraokuláris nyomás ismerete nélkül ugyanis nem tudhatjuk, hogy az applanációs Barcsay Gy., Seres A, Németh J: A szemfenéki erek átméroje sötét - és tonometriával mért értékeket milyen egyenlet szerint kellene korrigálni, mint ahogy fényadaptáció során. A Magyar Szemorvostársaság Kongresszusa, azt sem, hogy a CCT ebben az egyenletben szerepelne-e és milyen súllyal. A CCT Budapest, 2003. augusztus 28-30 és IOP között vizsgálatunkban talált gyenge korreláció nem bizonyítja ugyan, hogy Barcsay Gy., Németh J: Emmetropisation and its clinical importance (elo adás és a CCT valóban alkalmas a korrigáláshoz, de ennek alapján elképzelheto, mert ha poszter).

10th European Students Conference at the Charité (Berlin, 1999 szoros lenne a két paraméter között az összefüggés, akkor statisztikai értelemben október 20.-24) csak minimális lenne az információ -tartalmuk közti különbség. Egy olyan új adat Barcsay Gy., Németh J: Correlations of axial eye length, refraction and corneal megmérése (CCT) azonban, amelyik csak gyengén, vagy semennyire sem függ refractive power. Societas Internationalis össze egy másikkal (IOP), új információt ad hozzá a korábban ismerthez. Mindezek Ultrasonographica alapján tehát egy megfelelo korrekciós egyenlet leírásához a továbbiakban – azok kongresszusa (Párizs, 2000. szeptember 17-21) minden problémájával együtt – az intraokuláris nyomást is közvetlenül méro Cit.: Ultrasonography in Ophthalmology 18 (Proceedings of the 18th invazív tanulmányokra van szükség. SIDUO Meeting, Paris 2000) 126-27. oldal; Editor: O Bergés, F Ophthalmologica (SIDUO)

pro Diagnostica XVIII. biennális Perrenoud, K. Siahmed 2000, Sauramps Médical, Montpellier Barcsay Gy., Németh J: The reliability of computing axial eye length on the basis of ametropia and corneal refractive power. SIDUO XVIII (Párizs, A disszertáció témájával kapcsolatos közlemények: Barcsay Gy., Seres A, Németh J: The diameters of the human retinal branch 2000. szeptember 17-21) vessels do not change in darkness. Investigative Ophthalmology and Visual Citálható absztrakt: Ultrasonography in Ophthalmology 18. (Proceedings of Science 2003; 44(7):3115-18 the 18th SIDUO Meeting, Paris 2000) 125. oldal; Editor: O Bergés, F IF: 4,148 Barcsay Gy., Nagy Z Zs, Németh J: Distribution of axial, corneal and combined ametropia in a refractive surgery unit. European Journal of Ophthamology 2003; 13 (9-10): 739-44 IF: 0,519 Barcsay György, Németh János: A bulbushossz és a töroközegek viszonya ametropia és emmetropia eseteiben. (Szemészet 2000, 137(4):

201-208) Barcsay György, Németh János: Retinal Vessel Analyzer – új módszer a szemfenéki erek kaliberváltozásainak non-invazív követésére. (Szemészet Perrenoud, K. Siahmed 2000, Sauramps Médical, Montpellier Barcsay Gy, Balázs N, Nagy Z Zs, Németh J: Central corneal thickness in 3230 eyes before photorefractive keratectomy. SIDUO XIX (Mexico City, 2002 szept. 29-okt 3) Citálható absztrakt: Ultrasonography in Ophthalmology 19. (Proceedings of the 19th SIDUO Meeting, Mexico City, 2002) 29. oldal; Editor: E Moragrega. 2002, Composición Editorial Láser, SA de CV, Mexico Barcsay Gy., Balázs N, Nagy Z Zs, Németh J: Does central corneal thickness 2001., 138(3): 143-147) relevantly influence applanation tonometry readings? (Poszter) SOE A disszertáció témájával kapcsolatos eloadások: (Societas Ophthalmologica Europeae) Madrid, 2003. június 7-12 Barcsay Gy., Németh J: Fénytörési hibák csoportosítása a bulbushossz és a szaruhártya töroero alapján. A

Semmelweis Egyetem 1sz Szemészeti Klinikáján 2000. szeptember 29-én rendezett Foorvosi Értekezlet keretében tartott tudományos ülés. Barcsay Gy., Nagy Z Zs, Németh J: Axial and corneal components of ametropia in our refractive surgery patients. (Poszter) ESCRS (European Society of Cataract and Refractive Surgery) München, 2003. szeptember 610 - 13 - - 14 - Barcsay Gy., Seres A, Németh J: Retinal vessel diameters during dark and light th adaptation. 14 European Students Conference at the Charité (Berlin, 2003 nov. 4-8) Society of Ophthalmic Ultrasound) Meeting (New Orleans, 2001. november 10.) M.J Rondeau, Gy Barcsay, R Krishnamurthy, T Du, RH Silverman, DJ Barcsay Gy., Lang Zs, Balázs N, Nagy Z Zs, Németh J: Applicability of ultrasound pachymetry in the correction of applanation tonometry readings. Coleman: Very high frequency wide angle radial biometry of the anterior segment. AIUM (American Institute of Ultrasound in Medicine) Meeting (Nashville, 2002.

március 11-13) SIDUO XX. (Budapest, 2004 szeptember 12-16) Citálható absztrakt: J. Ultra Med 2002, 21(3): S48 Egyéb közlemények: IF: 1,003 R.H Silverman, T Du, R Krishnamurthy, Gy Barcsay, MJ Rondeau, DJ M. J Rondeau, Gy Barcsay, R H Silverman, D Z Reinstein, A Chabi, R Coleman, F.L Lizzi: Effect of dorzolamide on ciliary body Krishnamurthy, T. Du and D J Coleman: Very high frequency ultrasound micromorphology. AIUM (American Institute of Ultrasound in Medicine) biometry of the anterior and posterior chamber diameter. (J of Refractive Meeting (Nashville, 2002. március 11-13) Surgery 2004, 20(5): 454-64) IF: 1,877 Citálható absztrakt: J. Ultra Med 2002, 21(3): S47 IF: 1,003 Barcsay Gy., Csákány B, Németh J: A szem elülso szegmentumának M.J Rondeau, Gy Barcsay, R Krishnamurthy, T Du, RH Silverman, DZ morfometriai változása különbözo típusú glaukómákban és kezelések Reinstein, D.J Coleman: VHF wide-angle ultrasound biometry of the

hatására. (Szemészet 1998, 135: 167-170) anterior segment for toric lens placement. (Poszter) ARVO meeting (Fort Lauderdale, 2002. május 5-10) Egyéb eloadások: Citálható absztrakt: Invest. Ophthalmol Vis Sci 2002, 43: E-Abstract 4358 Barcsay Gy., Németh J: Glaukómás szemek elülso szegmentjén ultrahangbiomikroszkópos morfometriával mért paraméterek vizsgálata SOTE TDK IF: 4,091 Barcsay Gy., Silverman RH, Rondeau MJ, Krishnamurthy R, Du TD, Coleman D.J: The diameter and shape of the ciliary sulcus and the Konferencia 1998. február (I díj) Barcsay Gy., Csákány B, Németh J: A szem elülso szegmentumának chamber angle. SIDUO XIX (Mexico City, 2002 szeptember 29-okt 3) morfometriai változása különbözo típusú glaukómákban és kezelések Citálható absztrakt: Ultrasonography in Ophthalmology 19. (Proceedings hatására (poszterbemutatás). Magyar Szemorvostársaság Nagygyulése, of the 19th SIDUO Meeting, Mexico City, 2002) 52. oldal; Editor: E

Kaposvár, 1998. augusztus 24 Moragrega. 2002, Composición Editorial Láser, SA de CV, Mexico Barcsay Gy., Silverman RH, Rondeau MJ, Krishnamurthy R, Du TD, Coleman D.J: Az elülso szegmentum radiális szimmetriája Magyar Közlemények impakt faktora: 6,544 Szemorvostársaság Kongresszusa, Miskolc, 2002. augusztus 29-31 Citálható absztraktok impakt faktora: 6,097 Barcsay Gy., Csákány B, Németh J: Very high frequency ultrasound imaging in glaucoma patients (eloadás és poszter). 9th European Students Conference at the Charité (Berlin, 1998. október 21-25) R.H Silverman, MJ Rondeau, Gy Barcsay, R Krishnamurthy, TD Du, DJ Coleman: Radial biometry of the anterior segment. ASOU (American - 15 - - 16 -