Földrajz | Tanulmányok, esszék » Fiume - A magyar kikötőváros

Fiume – A magyar kikötőváros A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Fiume (horvátul Rijeka, németül Sankt Veit am Flaum (elavult), latinul Vitopolis, Flumen): város a mai Horvátországban Pomorje-Gorski kotar megyében. Fiume címere Fiume (Rijeka) elhelyezkedése Fekvése A horvát tengerpart legnagyobb kikötője a Fiumei-öböl északi oldalán a Rječina-folyó torkolatánál fekszik. (45° 20′ 35″ N 14° 24′ 33″ E) Jelentősége Az ország harmadik legnagyobb városa egyúttal Horvátország legnagyobb kikötője: áruforgalma jelentős és a tengerrel nem rendelkező környező országok szabadkikötője is. A személyforgalomban a gyorshajók és expresszhajók központja. Rijeka fontos iparváros: hajógyár, olajfinomító működik itt. Innen indul az Adria-kőolajvezeték, s emellett a szárazföldi közlekedés központja is, a vasútvonalak centruma. Nevének eredete Az olasz fiume folyót jelent, ugyanis itt ömlik a tengerbe a Fiumara folyó

(tulajdonképpen időnként megáradó hegyi patak), melynek horvát neve neve Rjecsina. A város neve Rijeka szintén folyót jelent Története Ókori eredetű város, melynek ősi magja a Trsat-domb körül kialakult illír település volt. A települést Kr. e 28-ban foglalták el a rómaiak, akik Tarsatica néven postaállomást és őrhelyet létesítettek itt 779-ben a bizánci kézen levő települést a frankok dúlták fel. A 7 században jelentek meg itt a szlávok, akik Tarsatica romjain felépítették saját településüket. Ezután frank, német-római, velencei és magyar birtok. Magyarországgal együtt lett a Habsburg-Birodalom része. 1719-ben lett szabad királyi város Közigazgatásilag 1776-ban Horvátországhoz került, majd 1779-ben önálló státusú városként Magyarország része lett. 1725-ben III Károly szabadkikötővé nyilvánítja és a kereskedelmi forgalom növelésére Károlyvároson át utat építtettett ide. 1809 és 1814 között a

napóleoni Illírország-hoz, 1822 és 1848 között Magyarországhoz, 1848-49-ben Horvátországhoz, 1868-ban cserébe Szerém, Verőce és Pozsega vármegyékért ismét Magyarországhoz került. Fiume belvárosa Kikötőjét a magyarok fejlesztették a horvát tengerpart központi kikötőjévé. 1910-ben 17 534 olasz, 7497 horvát, 2842 magyar és 1945 német lakosa volt. 1918-ban az új délszláv állam kapta meg, majd 1919. szeptemberben olasz szabadcsapatok szállták meg, Gabriele DAnnunzio író („Il Commandante”) parancsnoksága alatt. Az olasz megszállást a horvátok 1919 karácsonyán vérbe fojtották. 1920 és 1923 között szabad város volt, majd 1944-ig Olaszországé lett 1943 és 1945 között német megszállás alatt állott. 1945-től Jugoszlávia, majd 1992-től az önálló Horvátország része 2002ben 144 043 lakosából 115 797 horvát, 8946 szerb, 2763 olasz, 1975 bosnyák, 1575 szlovén, 818 albán, 489 cigány, 252 magyar és 96 cseh volt.

Látnivalók • A római kapu az ókori Tarsatica város egyetlen megmaradt emléke, valószínűleg a barbárok elleni 1. századi római védőfal maradványa • • • A nyolcszögletű dóm a 12. századi román templom helyén épült 1638 és 1742 között bővítették és barokk stílusban átépítették. Tornya 1377-ben épült, ferdesége miatt meg kellett erősíteni A Szent Vitus templom a 17. században épült csodálatos kupolájú barokk templom Ágoston rendi kolostorát 1315-ben alapították, 1835-ben a városi tanács székhelye lett, előbb barokk, majd klasszicista stílusban építették át. Előtte egy oszlopon Szent Vitusnak a város védőszentjének 1508-ban készült szobra áll. A városháza tornya • • • • Az Óratorony a 15. században épült védelmi céllal, a mai óra 1873-ban került a helyére, alatta Fiume ősi címere. A városkapu a 18. században épült, I Lipót és VI Károly mellszobrai díszítik A városháza 16.

századi olasz stílusú épület Az egykori kormányzósági palota 1893 és 1895 között épült Hauszmann Alajos tervei szerint, ma Tengerészeti Múzeum. • • Mellette Habsburg József főherceg egykori palotájában van a Természettudományi Múzeum. A Trsat-hegyen áll a Csodatévő Szűzanya temploma, 1531-óta zarándokhely, a hozzá vezető 538 fokból álló tersattói lépcsősort a zarándokok sokszor térden állva teszik meg. A templomot a legenda szerint 1291-ben angyalok hozták Názáretből ide, majd továbbvitték az itáliai Lorettóba. Vigasztalásul V Orbán pápa a trsatiaknak ajándékozta a Csodatévő Szűzanya freskót, melynek a Frangepánok 1367-ben építették fel a templomot, majd hozzá a ferences kolostort, jelenlegi formáját 1827-ben nyerte el. A Fiumei kikötő látképe a Tersatto-hegyről • • • • A Szent György templom 13. századi eredetű, a 18 században átépítették A trsati erődöt a Frangepánok építtették a 13.

században, 1826-ban a romos erődöt az ír Nugent marsall vette meg és elegáns kastéllyá alakíttatta át. Vasútállomását a Monarchia híres építésze, Pfaff Ferenc tervezte (kétnyelvű emléktábla őrzi a nevét a peronon). Határában a várostól északra állnak Grobnik várának romjai. A várat 1416-tól említik Frangepán Miklós birtokaként. Híres emberek • • • • Itt született 1766. november 29-én Adamich András országgyűlési képviselő, író, Itt született 1811. július 20-án Vukovics Sebő Temes vármegye alispánja, 1848-49-ben a Délvidék kormánybiztosa, igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő. Itt született 1844. július 17-én Wartha Vince kémikus, az MTA tagja Itt született 1912. május 16-án Kádár János szocialista politikus, miniszterelnök, pártfőtitkár, egykori magyar államfő akinek neve Magyarországon egy korszakot fémjelez. Korabeli térkép és írás Fiuméről (1910):