Egészségügy | Anatómia » Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele

Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele A vér összetétele A vér alapvetően két fő részből áll: 1. vérsejtekből vagy más néven vértestekből (sejtes állomány) (45%) 2. vérplazmából (sejt közötti állomány) (55%) 1. Vérsejtek (a vér sejtes része) A vérsejtek a vér kb. 45%-át alkotják Három fő típusa van:  Vörösvérsejtek (erythrocyták) 99% Nincs sejtmagjuk, csontvelőben fejlődnek és fejlődésük során elveszítik sejtmagjukat (jobban tudjanak áramlani a hajszálerekben), így több hely marad a hemoglobin számára o o részei  Sejtmembrán - rugalmas 2 rétegű lipidmembrán, képes változtatni alakját a véredényben.  Citoplazma - főleg hemoglobint tartalmaz  Hemoglobin (fehérje) feladata  o alakja   oxigén és szén-dioxid megkötése, szállítása bikonkáv, ami segíti a gázcserét. Fehérvérsejtek (leukociták) <1% Védenek a fertőzésekkel és betegségekkel szemben. Képesek

felismerni és elpusztítani a kórokozókat, mint például baktériumokat, vírusokat és egyéb idegen anyagokat. Továbbá részt vesznek a gyulladásos folyamatokban és segítenek a sérült szövetek gyógyulásában. o o részei  Sejtmag - különböző típusú fehérvérsejtek esetén eltérő alakú lehet.  Citoplazma: enzimeket és különböző anyagokat tartalmaz, amelyek az immunválasz során segítik őket. Színe a különböző típusú fehérvérsejtek esetében változhat, és lehet granulált (finom szemcsék, amelyek az anyagcsere és védekezési funkciókhoz szükségesek) vagy sima. alakja  o A fehérvérsejtek (leukociták) alakja a típusuktól függően változhat, de mindegyik típust az jellemzi, hogy változékony alakúak. feladata  a szervezet védelme a fertőzésekkel és betegségekkel szemben. 1 Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele  Vérlemezkék (trombociták) kb <1%: Kisméretű sejtdarabkák, amelyek

fontos szerepet játszanak a véralvadásban. A sérült erek helyreállításához, és a vérzés megállításához szükségesek. Táblázatba foglalva a vérsejtek összetétele: Vérsejt típusa Összetétele Feladata Vörösvérsejt (erythrocyta) Nincs sejtmag, hemoglobint tartalmaznak. O2 és CO2 szállítása Fehérvérsejt (leukocita) Sejtmag, több típusuk van (pl. neutrofil, limfocita, monocita). A szervezet immunválaszának biztosítása, fertőzések elleni védekezés. Nincs sejtmag, apró sejtdarabok. Vérzés megállítása, vérrögképzés a sérült erek környékén (koaguláció). Trombocita (vérlemezke) 2. A vérplazma (a vér folyékony része) Az alábbi összetevőket tartalmazza:  Víz (90%): A plazma legnagyobb része, amely lehetővé teszi a tápanyagok, hormonok, gázok és hulladéktermékek szállítását.  Fehérjék (8%): A vérplazma tartalmaz fehérjéket, például o Albumin: A legnagyobb mennyiségben előforduló

fehérje, amely segít fenntartani a vér ozmotikus nyomását, és tápanyagokat szállít. o Globulinok: Ezek a fehérjék fontos szerepet játszanak az immunválaszban és a fertőzések elleni védekezésben. o Fibrinogén: A véralvadásban szerepet játszó fehérje.  Elektrolitok: Nátrium (Na⁺), Kálium (K⁺), Kalcium (Ca²⁺), Magnézium (Mg²⁺), Klorid (Cl⁻) Ezek az ionok alapvetően fontosak a sejtek működéséhez, az idegimpulzusok átviteléhez és a szívritmus szabályozásához.  Tápanyagok: A plazmában található glükóz, aminosavak, zsírsavak és más tápanyagok, amelyek az energiát biztosítják vagy más biokémiai folyamatokhoz használják fel a sejtek.  Hormonok: A vérplazma hormonokat is tartalmaz, például inzulint, adrenalint és pajzsmirigyhormonokat, amelyek segítenek a test különböző folyamatait szabályozni.  Gázok: A vérplazmában megtalálható az oxigén és szén-dioxid, bár ezek legtöbbször a

vörösvérsejtekhez kötődnek. 2 Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele Metabolikus végtermékek - salakanyagok A vérplazma segít eltávolítani a sejtek anyagcsere-folyamatai során keletkező hulladékokat, mint például a karbamidot, amely a veséken keresztül kiürül.  A vérplazma összetétele táblázatba foglalva: Összetevő Mennyiség Feladata Víz 90% körül A vérplazma alapvető összetevője, oldószerként működik, segít a tápanyagok és gázok szállításában. Fehérjék 7-8% - Albumin a víz és ionok egyensúlyának fenntartása. - Globulinok immunglobulinok, az immunválaszban vesznek részt. - Fibrinogén segíti a vérrögképződést. Elektrolitok Alacsony koncentráció A vér pH-szabályozásában, a sejtjeink elektrokémiai egyensúlyának fenntartásában vesznek részt. (nátrium, kálium, kalcium, klór) Tápanyagok (glükóz, aminosavak, lipidek) változó Energiaforrást biztosítanak a sejteknek és

segítenek a test működéséhez szükséges anyagok szállításában. Hormonok változó A hormonális szabályozásban vesznek részt, mint pl. inzulin, adrenalin, tiroxin, pajzsmirigy stb. Metabolikus végtermékek salakanyagok változó A szervezet anyagcsere-folyamataiból származó hulladékok, amelyeket a vesék eltávolítanak. (karbamid, kreatinin) Gázok alacsony O2, CO2 Az oxigén szállítása a sejtekhez, valamint a szén-dioxid elszállítása a tüdőkhöz. Egyéb komponensek  pH: A vér enyhén lúgos, pH-ja körülbelül 7,35–7,45 között mozog, ami fontos a különböző biokémiai reakciókhoz.  Bakteriális és immunsejtek: A vérben találhatók olyan sejtek is, amelyek a test védelmét szolgálják, és segítenek a fertőzések elleni küzdelemben. 3 Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele Vörösvérsejt (VVT vagy VVS) (erytrocyta) A vörösvérsejtek a legnagyobb számban előforduló vérsejtek a szervezetben A

vörösvérsejtek (latinul erythrocyták) fő szerepe az oxigén szállítása a tüdőből a test többi szövetébe, valamint a szén-dioxid visszaszállítása a szövetekből a tüdőbe, ahol az kilélegzéssel távozik. Ezt a feladatot a vörösvérsejtekben található hemoglobin nevű fehérje végzi, amely képes megkötni és szállítani az oxigént, illetve a szén-dioxidot. A vörösvérsejt jellemzői 1. Formája A vörösvérsejtnek bikonkáv (felpuhított) korong alakja van, ami növeli a felületét és lehetővé teszi az oxigén hatékonyabb felvételét és leadását. Ez a különleges forma segíti a könnyű áramlást a kis ereken, például az erek hajszálereiben is. 2. Nincs sejtmagja A vörösvérsejtnek nincs sejtmagja, ami azt jelenti, hogy nincs lehetősége új fehérjék előállítására. A sejt alakját és működését a hemoglobin nevű fehérje biztosítja, amely elengedhetetlen az oxigén megkötésében és szállításában. 3. Hemoglobint

tartalmaz A vörösvérsejtek egyik legfontosabb összetevője a hemoglobin, amely egy olyan fehérje, amely képes oxigént megkötni és szén-dioxidot leadni. A hemoglobin piros színt ad a vörösvérsejteknek, így a vér színe is jellegzetes piros lesz. 4 Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele 4. Élettartama A vörösvérsejtek élettartama körülbelül 120 nap, utánuk a lép és a máj bontja le őket, és a felhasznált anyagokat új sejtek előállítására használja fel. 5. Termelődésük A vörösvérsejtek a csontvelőben (medulla ossium) képződnek, ahol az őssejtek először éretlen formában alakulnak ki, ekkor még VAN SEJTMAGJA! Amint éretté válnak, belépnek a véráramba és teljesítik a feladatukat, elveszítik sejtmagjukat. A vörösvérsejt jellemzői táblázatba foglalva Jellemző Részletezés Formája Bicikularis, korong alakú, lapos, mindkét oldalán bemélyedett Tudja változtatni a formáját Igen Sejtmag Az érett

vörösvérsejtnek nincs sejtmagjuk (a sejtek anukleárisak), Az éretlen vörösvérsejt kezdeti formája Proerythroblast, amely rendelkezik maggal. Élettartama 120 nap körül, majd a lépben és a májban pusztulnak el Termelődési hely Csontvelő (felnőttek esetén a lapos csontokban és a csigolyákban) Funkciója O2 és CO2 szállítása a vérkeringésben Mérete Átmérője 7-8 mikrométer Színe Vörös (hemoglobin miatt) darabszáma férfi: kb. 4,5 – 6 millió/μl nők:4,0 – 5,5 millió/μl - Hemoglobin (Fe2+ ionokat tartalmazó fehérje) - Membránfehérjék (pl. spektrin, ankirin, band 3) - Elektrolitok (Na+, K+, Cl-) Összetevők - Víz (kb. 60-70% víz tartalom) - Szénhidrátok (membránon található glikolipidek) - Lipidek (a sejthártya lipidjei, pl. foszfolipidek) A vörösvérsejtek tehát kulcsfontosságúak a test oxigénellátottságában. Ha valakinek alacsony a vörösvérsejt-száma (anémia), az oxigénszállítás hatékonysága

csökken, ami fáradtsághoz, gyengeséghez és más egészségügyi problémákhoz vezethet. 5 Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele Fehérvérsejt (leukocita) A fehérvérsejt (vagy leukocita) a vér olyan sejtje, amely fontos szerepet játszik az immunrendszer védekezési mechanizmusaiban. A fehérvérsejtek a testet fenyegető fertőzésekkel, vírusokkal, baktériumokkal és más kórokozókkal szemben védenek, valamint a sérült szövetek helyreállításában is részt vesznek. A fehérvérsejtek (leukociták) főként a csontvelőben képződnek, ahol a hematopoetikus őssejtekből alakulnak ki. A csontvelőben keletkező különböző típusú fehérvérsejtek közé tartoznak a neutrofilek, limfociták, monociták, eozinofilek és bazofilek. Bár a csontvelő a fő hely, ahol a fehérvérsejtek termelődnek, egyes típusok például a limfociták később a nyirokszervekben, mint például a nyirokcsomókban, lépben és a torokban található mandulákban

érnek el teljes fejlettséget, hogy részt vegyenek az immunválaszban. A fehérvérsejtek jellemzői: 1. Funkciója A fehérvérsejtek a test védelmét biztosítják, mivel képesek felismerni és elpusztítani a kórokozókat, mint például baktériumokat, vírusokat, gombákat, illetve rákos sejteket. Ezen kívül a sérült szövetek reparálásában is szerepet játszanak. Az immunválasz egyik kulcselemei. 2. Típusai o Granulociták  Neutrofil A legnagyobb számban előforduló fehérvérsejtek, bakteriális fertőzések elleni védekezésben fontosak. Elpusztítják a baktériumokat és elnyelik őket (fagocitózis).  Eozinofil Főként a paraziták elleni védekezésben vesznek részt, valamint szerepük van az allergiás reakciókban. A paraziták elleni harcban és az allergiás válaszok során szabadulnak fel  Bazofil granulocita A legkevesebb számú fehérvérsejtet. Fő feladatuk a gyulladásos reakciókban való részvétel, valamint allergiás

reakciók kiváltása. Hisztamint, heparint és más vegyületeket tartalmaznak, amelyek fontos szerepet játszanak a gyulladások és allergiás válaszok kialakulásában. bazofilek aktiválódnak, és felszabadítják ezeket az anyagokat, amelyek a véredények tágulását, a gyulladást és az immunválaszt segítik. A heparin gátolja a véralvadást és elősegíti a vérkeringést azáltal, hogy megakadályozza a vérrögképződést. 6 Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele o Monociták  o A legnagyobb méretű fehérvérsejtek, amelyek a véráramon keresztül a szövetekbe jutnak, ahol makrofágokká alakulnak, és kórokozókat, elhalt sejteket takarítanak el (felszívják és megemésztik a kórokozókat). Limfociták  A vírusos fertőzésekkel szemben védekeznek, és a szervezet specifikus immunválaszát biztosítják. A limfociták három fő típusa: 1. T-sejtek, felismerik és elpusztítják a fertőzött vagy rákos sejteket, valamint

segítenek szabályozni az immunválaszt. 2. B-sejtek, a szervezet immunmemóriáját és antitestek termelését irányítják, védelmet biztosítanak a baktériumok és vírusok ellen. 3. NK-sejtek (Natural Killer sejtek) természetes ölősejtek, a szervezet immunrendszerének fontos részei, és a veleszületett immunválasz alapvető elemei. Különleges képességgel rendelkeznek, képesek felismerni és elpusztítani a fertőzött vagy rákos sejteket anélkül, hogy előzetes érintkezésre lenne szükségük a kórokozóval vagy a daganatos sejtekkel. 3. Nem tartalmaznak hemoglobint, mivel nem vesznek részt az oxigén szállításában, ellentétben a vörösvérsejtekkel. 4. Képesek a véráramból a szövetekbe migrálni, hogy ott felvegyék a harcot a fertőzésekkel. 5. Fagocitózis Egy biológiai folyamat, amely során bizonyos sejtek, mint például a makrofágok és a neutrofilek, képesek "felvenni" (körbevenni és bekebelezni ) és elnyelni a

kórokozókat (például baktériumokat, vírusokat), elhalt sejteket vagy egyéb idegen anyagokat. A fagocitózis a test immunválaszának fontos része, mivel segít eltávolítani a káros anyagokat és fenntartani a szervezet tisztaságát. során a fehérvérsejt körbeveszi és bekebelezi a kórokozókat, majd elpusztítja őket. 6. Élettartamuk változó, néhány naptól akár hónapokig is eltarthat, attól függően, hogy milyen típusú sejtről van szó, és hogy milyen szerepet játszik az adott immunválaszban. A fehérvérsejtek számának  emelkedése baktériumos fertőzésre, leukémiára, gyulladásra vagy más kóros állapotra utalhat,  csökkenése gyengítheti az immunválaszt, és különböző betegségekre, például vírusfertőzésre (pl. HIV) autoimmun betegségre, csontvelő-betegségekre utalhat 7 Keserű Luca Kamilla - A vér és összetétele A fehérvérsejtek jellemzői táblázatba foglalva Jellemzője Részletezés Formája

Változatos, általában szabálytalan alakú, a sejtek mozgékonyak és képesek az irányított mozgásra (kemotaxis) sejtmag Igen, nagy, a sejtmagnak különböző típusai vannak Élettartama Változó: a legtöbb fehérvérsejt élettartama néhány nap, de a hosszú életű plazmasejtek és memória Bsejtek évtizedekig is élhetnek Termelődési helye csontvelő (granulociták, monociták, limfociták), limfatikus szövetek (pl. nyirokcsomók, lép) Funkciója Immunválasz, kórokozók elleni védekezés, idegen anyagok elpusztítása, antitestek termelése Mérete 12–17 mikrométer (granulociták), 7–15 mikrométer (limfociták) Színe Átlátszó vagy világos darabszám Felnőttekben: 4,000–11,000 / μl vér (általában 1–2% a teljes vérmennyiséghez képest) Összességében tehát a fehérvérsejtek létfontosságúak a test védelme szempontjából, hiszen segítenek megküzdeni a fertőzésekkel, és fenntartják az egészségünket. 8