Oktatás | Pedagógia » Játékötletek a kompetenciafejlesztéshez

Kedves Kolléga! Resseau szerint a játék maga a tanulás, ahol ez nem uralkodó elem, ott a tanulás nehezített, akadályozott. Fontos, hogy sokféle játékot tanítsunk meg a gyerekeknek. Játékötletek a kompetenciafejlesztéshez „Amit érdemes csinálni, azt érdemes jól csinálni.” (Lord Chesterfield) Legyen a tanórán:  mozgásos játék  ritmussal, tapssal kísért játék  tanulási játékok  labdajátékok  rajzos, utánzós  mozgásos, utánzós  felnőttel együtt játszott  betűjáték  szólottó  testi ügyességi játék  fontos, hogy legyen olyan játék, amit maga a gyerek készít – tárgyak, társas játékok, eszközök Játék – tanulás egymást kiegészítő fogalom-pár. Tudjuk, a kisgyermek fő tevékenysége a játék. Hasznos játékok két dobókockával: A játékot párban célszerű játszani. A gyerekek egymás után dobnak, előtte megegyeznek a játékszabályban. Pl.  a dobott mennyiséget

összeadjuk,  összeszorozzuk,  a kettő különbségét mondjuk,  mindkét mennyiség egyel kisebb, nagyobb számszomszédját fogalmazzuk meg,  a két mennyiség összegét 20-ra, 100-ra pótoljuk,  a két mennyiség összegét kivonjuk 100-ból, 1000-ből A kiadványt a 2008/2009-es PEDAGÓGIAI HÉT alkalmából készítette a XVIII. ker Pedagógiai Intézet alsó tagozatos szakmai közössége A kisiskolás korban a nevelés-oktatás folyamatát át kell, hogy szője a játék. Eközben a kisgyermek, tevékenykedik, segít társának, mozog, beszél, alkalmazkodik. Jól érzi magát, szívesen játszik, sajátít el ismereteket. A tapasztalás útján történő ismeretelsajátítás könnyebb, hiszen a kellemes élményeket sokkal könnyebb felidézni. Miközben játszik, tevékenykedik, fejlődik képessége. A pedagógus céltudatosan szervezi meg a tanulók tevékenységét a fejlesztés érdekében. Az ismeretelsajátítás akkor lehet eredményes, ha

szívesen végzik a tanulók, ha figyelnek munkájukra. Ez változatos módszerekkel, többféle tanulási formák keretén belül, játékkal történik. A fejlesztést tananyagba illesztve szervezi a pedagógus. Amikor a kisgyerekkel színházat játszunk, dramatizálunk, bábozunk, tudatosan fejlesztjük. Megismeri környezetét, szabályokat alkot, szabályokhoz, egymáshoz alkalmazkodik. Figyelmüket könnyebb fenntartani, hiszen örömmel, szívesen, belső motiváció alapján „tanulhat”. A füzetben leírt játékok segíthetik a pedagógus tudatos és változatos fejlesztő munkáját. Mit fejlesztek? Mire ad lehetőséget az együttműködő, játékos tanulás? * A kisgyerek megtanul kapcsolatot teremteni, * tapasztalatot szerez társáról, saját magáról, megtanulja a szabályok mire valóak, * lehetősége van a nevelőnek a csoportok megfigyelésére, * beszélgetésre, változatos tevékenységekre, * a közös munka vitákra, megbeszélésekre,

kompromisszumokra teremt alkalmat, * a tanuló beszámol tevékenységről, megfogalmazza a mondanivalóját, kiemeli a lényeget, megtanul tanulni. * jelen van az olvasás, írás, szövegértés, fogalmazás, logikus gondolkodás, értelmi kékességekfejlesztése (kulcskompetenciák fejlesztése) * a keresés, gyűjtés, figyelem, tevékeny részese a feladatnak, az ismeretelsajátításnak. A tanuló jól motivált, hiszen képességének megfelelő kihívásban lehet része. * A változatos tanulói tevékenységek által eredményesebb lehet az elsajátított információ felidézése, * pozitív tanulói magatartás alakulhat ki a belső motiváció, az élményszerű tanulás miatt, (jó volt együtt dolgozni, sikeresek voltunk) * ha a tanuló nem részese a munkának, tétlenül ül, akkor unatkozik, a felnőttől várja a segítséget. * Ha szereti a tanárt, szereti a tárgyát, tanulja is! Ez arra utal, hogy a nevelő tudja motiválni a tanulókat. Ötlet érdekes

fejlesztő feladathoz: Formaállandóság, megfigyelőképesség, fantázia, nagyságviszonyok, finommozgás fejlesztésére alkalmas a következő feladatlap Kollégáimmal ehhez a fejlesztő munkához - a különféle kompetencia területekhez, tanulási formákhoz – kívánunk ötleteket adni. Eredményes munkát kívánok: Patakfalvi Attiláné szaktanácsadó Képességterület: Értelmi képességek, matematika A játékot összeállította: Nagyné Sebők Erzsébet, Bleier Katalin, Kántorné Mészáros Piroska, Halászné Sashegyi Mariann Műhelyfoglalkozás-vezető: Nagyné Sebők Erzsébet és Halászné Sashegyi Mariann Intézmény: Kandó Téri Általános Iskola, Darus Utcai Általános és Magyar - Német Két Tannyelvű Iskola Kandó Téri Általános Iskola - Nagyné Sebők Erzsébet MATEMATIKA l. Mindenki kap egy zsákot Ebben síkidomok és egy test található A síkidom mindenkinek ugyanaz (téglalapok, körök, négyzet), a test mindenkinek más. Ne nézz bele,

tapintással döntsd el, melyik test van nálad. A teremnek abba a sarkába állj, ahol a testet látod! 2. A tested belsejéből vedd ki a papírokat! Milyen síkidomok ezek? /Téglalapok./ 5 db számtáblázatod van. Ma nov 13-a van Válaszd ki azokat a kártyákat, amelyeken szerepel a 13-as szám. Most add össze a kiválasztott kártyák bal felső sarkában látható számokat! Példánk esetében a 8+1+4=13. Kérj meg valakit, mondjon egy számot l és 31 között, és további jó összeadást kívánok! 3. A zsákodból csukott szemmel vedd ki a síkidomok közül a köröket! Ezeken ábrákat látsz. Az ábrák: a) Vezesd végig az ujjad a következő vonalakon úgy, hogy közben nem emeled fel egyszer sem! b) Hány kört látsz? /2db-ot/ Hány félkör van? /4db/ Hány háromszög van a rajzokon? /5db és 9db/ 4. Már csak Idb síkidom maradt a zsákban Tapogasd ki, ez melyik? /Négyzet./ Vedd ki a zsákból, és keresd meg a rajta lévő ábra alapján a párod!

Ezzel a legalább 20 db-os készlettel memóriajátékot is játszhattok. 5. Babzsák adogatása A párok álljanak egymással szembe, és vegyenek magukhoz egyegy babzsákot Fogd a bal kezedbe, tedd át a jobba, majd add át a szemben lévő társadnak! Az átadás pillanatában a társad a te bal kezedbe helyezi az ő zsákját. Folytassátok tovább az adogatást, ritmusra! Az adogatás közben mondass a gyerekekkel számsort, vagy szorzótáblát! 6. Találj ki egy számot! /Mindenki egyszerre/ Magadban kövesd a láncszámolást, én kitalálom a végeredményedet. - Gondolj egy egyjegyű számot! - Adj hozzá 10-et! - Szorozd meg 2-vel! - Add össze a kapott szám számjegyeit!- Szorozd meg 9-cel!-Ismét add össze a számi egyeket!- Adj hozzá 91-ét! Eredményül 100-at kaptál. Az aláhúzott rész a megoldás kulcsa. Bármely egyjegyű számot ha 9-cel szorzói, a kapott szorzat számjegyeinek összege mindig 9 lesz. 7. Álljatok párba és alakítsatok egy külső és egy

belső kört! A belső körben mindenki kap egy számfeladatos kártyát /pl. 1050+2070/ Az összeget írd fel a hátuljára, így ellenőrzi a helyes megoldást, akinél van. Természetesen mindenki különböző összeadást tartalmazó kártyát kap. A belső körben állók nem haladnak, maguk előtt tartják a kártyát, és bólintanak, ha a társuk jó megoldást mond. A külső körön haladók jobbra lépnek a tanítói tapsra. Kiszámolják az összeget Öt számfeladat megoldása után a külső és a belső kör cseréljen helyet. 8. Alakítsunk egy nagy kört Mindenki vegye a bal kezébe a babzsákot A bal kezéből adja át a jobba, majd adja át a jobbra álló társának. Az átadás pillanatában a bal tenyerébe belehelyezi a babzsákját a tőle balra álló. Begyakorolva és nagy odafigyeléssel a babzsák vagy maroklabda folyamatosan, ritmusra adogatható. Közben verset, mondókát mondhattok, sorolhatjátok a páros vagy páratlan számokat, a szorzótáblák

szorzatait és a további ötleteket rátok bízom. A feladatokat összeállította: Nagyné Sebők Erzsébet Kandó Téri Ált. Isk Darus Utcai Általános és Magyar - Német Két Tannyelvű Iskola - , Bleier Katalin, Kántorné Mészáros Piroska, Halászné Sashegyi Mariann MATEMATIKA Játék: „Ki vagyok én?" eszköz: számkártya, szókártya (matematikai kifejezéssel), mely egy koronára vagy a gyerek hátára van rátűzve, - fejlesztés: memória, következtetés, szóbeli kifejezőképesség, Barcochba jellegű játék, amelyben állításokkal kell az adott számokat kitalálni. Meg lehet határozni, hogy hány lépésből kell kitalálni a számot Lehet egy vagy több gyerekkel is egyszerre játszani. Játék: „Keresd a helyed! "vagy „Fuss a házadba!" - eszköz: kép-, szó-, számkártyák fejlesztés: logikus gondolkodás, felismerés, fejszámolás, A számokat ( képeket vagy szavakat) elhelyezzük a terem négy pontján. Minden gyerek húz egy

képet, szót vagy számot ( bontott alakot) ábrázoló kártyát, és ahhoz a sarokhoz áll, ahová a kártyája tartozik. Játék: „Számkép" eszköz: számkártyák fejlesztés: kooperativitás, helyzetfelismerés, Két csoportot alakítunk, az egyik a tízeseket (állás), a másik az egyeseket ábrázolja (guggolás). Csak szemmel lehet irányítani a tévesen állókat Játék: „Számháború" - eszköz: táblára vagy papírra sorba rajzolt hét kör, négyzet vagy egyéb ábra, egy bábu vagy figura, fejlesztés: stratégiai gondolkodás, fejszámolás, esélylatolgatás, Ábra: A játékos B játékos Minden játékos 50 ponttal kezd. A figurát vagy bábut a középső körbe helyezzük A cél az, hogy a bábu az ellenfél felé eső legszélső körbe kerüljön. Minden menet elején a játékosok titokban leírják, hogy hány pontot áldoznak. A minimum: l Ezután felfedik a leírt pontszámot, és az léphet eggyel az ellenfél irányába, akinek

magasabb a bevállalt pontszáma. Egyforma szám esetén a bábu a helyén marad Minden forduló után levonják a keretből az „elköltött" pontokat, így a maradékkal gazdálkodhatnak a következő fordulóban. A játék addig tart, amíg az egyik játékosnak sikerül az ellenfél felőli, utolsó körbe juttatnia a bábuját, vagy hárommal több menetet nyert. Ha az egyik játékos elhasználta a pontjait, a másik játszhat tovább a győzelemért. Döntetlen a játszma, ha elfogyott mindkétjátékos muníciója. Játék: „Tix-tax"játék eszköz: korongok fejlesztés: figyelem, logika, emlékezet, Hárman vagy négyen játszhat]ák. A játékosok felváltva vesznek el valamennyi korongot bármelyik oszlopból úgy, hogy csak az egymás mellett lévő korongokat elvenni. Az nyer, aki az utolsó korongot veszi el. Lehet több koronggal is játszani Nehezebb a játék, ha az győz, aki az utolsó korongot veszi el. Játék: „Pentomino, avagy tapétázzuk ki a

sakktáblát!" - Eszköz: papírból készített pentominók, sakktábla, fejlesztés: vizuális gondolkodás, térbeli kapcsolódás, logikus gondolkodás, elvonatkoztatás, Bármennyien játszhat)ák párban. A pentominó öt, tetszőlegesen összerakott négyzetből áll, annyi formája van, ahányféleképpen csatlakoztatni lehet az öt négyzetet úgy, hogy a csatlakozó négyzetek élei teljesen egymás mellett legyenek, de ne fedjék egymást. Két játékosnak legyen egy 12 darabos pentominósorozata és egy sakktáblája. A játék célja, hogy az ellenfélnek ne legyen mozgástere a sakktáblán. Két játékosnak legyen egy 12 darabos pentominósorozata és egy sakktáblája. A játék célja, hogy az ellenfélnek ne legyen mozgástere a sakktáblán. A játékosok eldöntik, hogy ki kezd. Az első játékos rátesz egy pentominót a sakktáblára úgy, hogy az pontosan lefedjen öt négyzetet. A második játékos a maradék pentominók közül választ egyet, s

leteszi másik öt üres négyzetre. A pentominók egyike sem fedheti egymást. Addig folyik a játék, amíg van hely a sakktáblán, vagyis míg az egyik játékos már nem talál öt olyan üres négyzetet, amelyre ráillene a maradék pentominók egyike. Az a „vesztes", aki nem tud tovább „tapétázni" a sakktáblán. - Variációs lehetőség: Tetrominóból (négykockás négyzetformákkal) és hexominóból ( hatkockással) kirakható formákkal játszani. Négy egyenlő oldalú háromszögből készíthető alakzatokkal is meg lehet próbálni a játékot. Játék: „Én vagyok a szemem, te leszel a kezem!" - Eszköz: logikai készlet, asztali paraván, fejlesztés: téri tájékozódás, megfigyelőképesség, kommunikációs képesség, színérzékelés, azonosítás, válogatás, szabálytudat, türelem, Három gyerek játszhat]a egyszerre. Egyik gyerek a szem, a másik a kéz, a harmadik a kirakó játékos. A kirakó elkezd valamilyen formát

kirakni a készletből A látó lépésről, lépésre kommentálja amit lát, a kéznek, pl. tedd ki a piros nagy háromszöget, fölé a kis sárga körlapot, a piros nagy háromszög mellé balra /ablak felé/ a kis kék négyzetlapot. Természetesen a kéz elől a kirakót el kell takarni, csak hallás útján építkezik. A végén megnézzük azonosra sikerült-e az építmény. - Variációs lehetőség: A kirakó is egy előre megrajzolt formát másol le, ez a játék bevezetésekor legyen minél egyszerűbb, majd egyre bonyolultabb. Csak két gyerek játszik, ilyenkor a kirakó maga mondja a kéznek, hogy ő mit is csinál. A játék végén mindig ellenőrizzék közösen, hogy pontos-e az építkezés. Térben is kipróbálhatják ezt a játékot színes fakockákból Ábrák:  Képességterület: Testi érettség, motoros képességek A játékot összeállította: Sinha Végh Mónika, Kastélydombi Lázárné Szabó Szilvia Műhelyfoglalkozás-vezető: Sinha

Végh Mónika, Kastélydombi Lázárné Szabó Szilvia Intézmény: Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium, Kastélydombi Általános Iskola Nagymozgások és finommotorika fejlesztése 1. Általános figyelem- és képességfejlesztő mozgásos gyakorlatok - szem-kéz koordináció, koncentráció. Tanteremben is végezhető mozgásformák bemutatása 2. Nagymozgások fejlesztése eszközökkel Nagyobb helyigényű gyakorlatok - tornaterem, aula, előtér javasolt hozzá. Kis létszámú osztályok esetén tanteremben is végezhető feladatok. Eszközbemutató és próbajáték (Mocsárjáró, gólyaláb, lépőkövek és korongok, akadálypálya bújó és egyensúlyozó feladatokkal, célbadobójátékok, ördögbot, ejtőernyő, ugráló, nagylabda, billegő.) 3. Mozgásterápiás eszközök stresszoldásra. Fényképes bemutató egy terápiás foglalkozásról. 4. Ügyességi játékok finommotorika fejlesztéséhez. Tanteremben végezhető

feladatok, versenyeztetésre is alkalmasak, délutáni játékidőben kitűnően használhatók. Próbajáték a helyszínen (Harangok, facsipesz, kukoricacsutka, evőpálcika, kosár, kisautók, textil tányéralátét, puzzle.) 5. Finommotorika fejlesztése vizuális tanórákon. „Kiállítás" az összegyűjtött munkákból, ötlettár a teljesség igénye nélkül: Rajzolás, festés nagy felületre ujjal, zsírkrétával, színezés sablonnal. Papírmunkák: tépés, gyűrés, fűzés, ragasztás, mintaalkotás nyomdával, origami, nyírás ollóval. Fonás, szövés, hímzés kongrén, varrás Terméskép, gyékény, csuhé vessző használata, kötözése. Üvegfestés (kontúron belül maradni), gyöngyfűzés (nagy szeműtől az egész apróig, sorfűzéstől a mintákig). Gyurmázás, agyagozás, só-liszt gyurma. Építés, konstruálás 6. Rajzolás, másolás fejlesztő feladatok szabadidőre, rajzórára, írástanulás előkészítésére. Helyszínen

kipróbálható eszközök, minták 7. Fejlesztési lehetőségek hétköznapi helyzetekben és különböző tanórákon Hétköznapi helyzetek kihasználása: cipőfűzés, kötözés, csomózás, inggombolás, szalvétahajtogatás, asztalterítés, zárókupak csavarása, lakatok, zárak nyitása, víz öntése, ajtó nyitása, csukása halkan, szőnyeg ki- és feltekerése pontosan, kendők hajtogatása, magok öntése, kanalazása. Matematika: apró tárgyak használata- pálcika, korong, logikai lapok, színesrúd készlet, aprópénz, jelkártyák, lyukastáblák. Magyar: versek, mondókák segítségével nagymozgások begyakoroltatása, ujjtorna. Tánc és dráma: térérzékelés, bábmozgatás. „Napközis" játékok célirányos beszerzése szülői munkaközösség, alapítvány, pályázat útján: mikádó, jenga, labirintusok, makettek, modellek, társasjátékok, kirakós, szerelős és barkácsolós játékok, öltöztetőbabák, a 2., 3,4 pontban felsorolt

sporteszközök, játékok, labdák. Rengeteg kúszás, mászás játszótéren, kiránduláson, tornateremben. Lovaglás, falmászás, íjászat, sízés, korcsolyázás, úszás, erdei tornapályák. Szervezzük kirándulásainkat olyan helyszínekre, ahol ezek megvalósíthatók! Sajnos manapság kimutathatóan kevesebbet játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a társas-, szerep- és kártyajátékok - amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek-, fejlesztik a szociális készségeket, logikát, javítják a kezek finom mozgását, a szem-kéz koordinációját, s így közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását.  Képességterület: Értelmi képességek, memória, figyelem fejlesztése A játékot összeállította: Kissné Anna Ildikó és Kovácz Nándorné Műhelyfoglalkozás-vezető: Kissné Anna Ildikó és Kovácz Nándorné Intézmény: Brassó Utcai Általános Iskola 1. Mozgásos játékok, amelyek bármely

órán alkalmazhatók a) Ismerkedés: memória, koncentráció fejlesztésére, ismerkedésre alkalmas játék Leírás: A résztvevők sétálgatnak, majd a játékvezető tapsolására megállnak. A játékvezető ezután azt kéri, hogy a legközelebb állók fogjanak egymással kezet. Köszönés, (bemutatkozás) után újabb séta és taps után a játékvezető kérésére megérintik egymás vállát. Séta és taps után egymás derekát fogják meg az egymáshoz legközelebb kerülők. Ezek után a játékvezető kéri, hogy keressék meg egymást, akik kezet fogtak, aztán akivel megérintették egymás vállát, megfogták egymás derekát. Megjegyzés: A taps után nem érintheted meg annak a vállát, akivel kezet fogtál, mindig új embert kell keresned. Ha ismerkedéshez játszod, mond meg a neved, mikor köszönsz a találkozáskor, és mondd vissza a nevét a három embernek, amikor másodszor is odamész hozzá. b) ABC- játék: nyelvtan, ill. nyelvi órákon jól

használható, figyelmet, koncentrációt, emlékezetet fejlesztő játék Leírás: Körben állunk, majd a játékvezető a következő feladatokat adja: „Álljon középre, akinek a neve magánhangzóval kezdődik.” A középen állók elmondják a neveiket Utána azoknak kell középre menniük, akiknek a nevében kétjegyű mássalhangzó, hosszú magánhangzó „a” betű stb. van Amikor 5-10 gyerek áll középen, a nevek elmondása után megkérhetjük, hogy álljanak ABC sorrendbe úgy, hogy a neveket ekkor már nem ismétlik. Megjegyzés: Tetszés szerint variálhatjuk a szempontokat, attól függően, mi a tananyag nyelvtanból, vagy angol, német stb. órán c)„Odaadom neked”: kreativitást, figyelmet, memóriát fejlesztő játék Leírás: Körben állunk. A játékvezető kezében esernyő (gombolyag, labda stb)van Azt átnyújtja egyik társának a következő szavakkal: „ Szeretném átadni neked a sétapálcámat:” A megkapott „sétapálcát”

továbbadják, mint „kard” stb. Ha mindenkinél járt az esernyő, az utolsó ember odamegy ahhoz, aki pl. „sétapálcát” adott Ezt mondja : „Visszahoztam neked a sétapálcádat (kardodat stb.)” Így tovább, míg a képzeletbeli tárgyak visszakerülnek a gazdáikhoz. Megjegyzés: Nagy koncentrációt, figyelmet igényel, mert meg kell jegyezni a tárgyak nevét, és azt is kié volt. Segíthetünk egymásnak, ha kérik d)Pingvintánc: figyelmet, koncentrációt, számolási készséget fejlesztő játék Leírás: Körben állunk. A játékvezető mesélni kezd: A hidegben a kis pingvinek nagyon fáznak, ezért táncolnak. Totyognak előre 8-at, közben ütögetik a fejüket Aztán hátra 8-at vállütögetéssel (közben a körben állók vele mozognak). Jobbra 8 lépés has ütögetésével, balra 8 hátul a derék ütögetésével. Mivel már nem fázunk annyira, már mindenből csak fele annyit totyogunk. Négy után kettővel, eggyel is megismételjük a

totyogást Megjegyzés: Matematika órán számolásra, felezésre alkalmas, de egyik kollégám angol számok tanulásánál játszotta ezt. A kooperatív csoportmunka előkészületei: 2. Játékok eseménykártyákkal Az általában 4 kártyából álló eseménysorokat roppant sokrétűen használhatjuk. Fejleszti a figyelmet, memóriát, fogalmazási készséget, kreativitást. 1. osztályban a képről beszéljenek vagy az ügyesebbek sorba rendezhetik és elmondhatják a történetet. 2. osztályban különböző mondatfajtákkal adják elő a történetet. 3. osztályban elbeszélést fogalmazhatnak meg, ill a képsorokhoz írhatnak bevezetést és befejezést. 4. osztályban csoportokat alkotunk, annyi főseket, ahány darabból áll a képsorozat A képeket lefelé fordítva a padra rakjuk. Minden gyerek felhúz egy kártyát és egy percig nézi azt. Ezután visszafordítva leteszik a lapokat és elmondják egymásnak, mit ábrázolt a képük, s így lefordítva

megpróbálják sorba rendezni. Ezt követően megfordítják a kártyákat és kiderül, hogy jól rakták-e sorba azokat. 3. Karika elkapós játék Fejleszti a finommotorikát, a koncentrációs képességet, kézügyességet. Fűzfavesszőből koszorút készítünk, azt egy madzaggal egy bothoz kötjük. A bot segítségével feldobjuk a karikát, és megpróbáljuk elkapni vele. Nehezíteni lehet a feladatot a karika méretének csökkentésével, ill. a madzag vagy bot növelésével  Képességterület: Szocializációs képességek – kooperatív technikák A játékot összeállította: Haselbauerné Molnár Zsuzsanna és Erdélyi Ágnes Műhelyfoglalkozás-vezető: Haselbauerné Molnár Zsuzsanna és Erdélyi Ágnes Intézmény: Csontváry Általános Iskola A kooperatív technikák a szocializációs képességek közül az együttműködési készséget, egymás segítését, elfogadását, tiszteletét, megbecsülését, a tanuló önértékelését,

személyiségét, közösségbe való beilleszkedését fejlesztik. 1. Csoportalakítás Véletlenszerűen összeállított 4 fős csoport tematikus kártya segítségével 2. Csoportelnevezés Témával kapcsolatos mesefigura stb. 3. Ülésrend kialakítása Színválasztás a csoport tagjainak 4. Szerepkártyák felosztása csoporton belül Témafelelős, lelkesítő 5. Csöndjel megbeszélése Koppantás, taps, kézfeltartás stb. 6. Csoport megalkotása Pl: Csendben meghallgatom a társamat. és osztályszabályok szóvivő, vagy kedvenc eszközfelelős, Kooperatív módszerek alapjai: Szóforgó: a 4 fős csoport feladatokat old meg úgy, hogy megbeszélik egymás között. Kerekasztal a) négyesben: a feladat körbejár, minden tanuló az utasításnak megfelelően ír vagy rajzol a feladatlapra. b) párban: a feladatokat közösen (váltva) oldják meg a párok. Szakértői mozaik: a tanulók részfeladatokat kapnak csoporton belül. Amikor egyénileg

megoldották, akkor a csoportokból az azonos feladatot megoldók összeülnek és szakértői csoportot alkotnak, ahol megbeszélik, kijavítják a feladatot. Ha végeztek, visszaülnek a saját társaikhoz és kicserélik az információkat. A részekből megalkotják a kerek egészet Kettős kör: a tanulók kettős kört alkotnak. A belső kör áll, a külső kör forog megállapodott jelzés után egy újabb tanulóhoz Négyes ötletelő: a csoport közösen oldja meg a feladatokat. A felkészültebbek, ügyesebbek figyelnek társaikra, segítik őket. Feladatok az őszi továbbképzésen: 1. 2. 3. 4. 5. Csoportalakítás; Kerekasztal: az emlős állatok jellemző tulajdonságai (2. osztály); Szóforgó: számsorozat folytatása (3. osztály); Négyes ötletelő: események sorrendje (4. osztály); Kettős kör: szóolvasás (1. osztály) További ötletek kooperatív csoportmunkára:      Szóforgó:  „SZ” hanggal kezdődő szavak gyűjtése

meghatározott idő alatt, körbe-körbe haladva (1. osztály);  Különböző szófajhoz tartozó szavak gyűjtése (3-4. osztály);  Számsorozat folytatása (1-4. osztály);  Mese, történet elmondása (1-4. osztály);  Növény- és állatvilágból különböző szempontok szerinti felsorolás (1-4. osztály); Kerekasztal:  Bűvös négyzet kitöltése betűelemekből (1. osztály);  Síkidomokból összeállított sorozat folytatása (1. osztály);  Egy mondat különböző mondatfajtákká alakítása (2-4. osztály);  Párbeszéd írása megadott szereplőkkel (3-4. osztály);  Különbség keresése két kép között (1. osztály); Szakértői mozaik:  Ismeretterjesztő szöveg részenkénti feldolgozása (3- 4. osztály);  Zöldségfélék rajzolása aszerint, hogy mely részét fogyasztjuk /gyökér, szár, levél, virág, termés/ (1. osztály);  Erdő állatvilága: a négy szint szerint (2. osztály);  Makett készítése

/például állatfarm, erdő, vízpart/ (2-4. osztály);  Képek színezése az évszakoknak megfelelően, időrendi sorrendbe rendezés (1. osztály); Kettős kör:  Betű, szótag, szó, mondat olvasása (1-2. osztály);  Alapműveletek biztonságos használatának fejlesztése (1-4. osztály)  Természetismereti képek közül kakukktojás kiválasztása (1-4. osztály);  Szótanulás /idegen nyelv/ (4. osztály);  Ritmuskártyák olvasása, tapsolása (1-4. osztály); Négyes ötletelő:  Bűvös négyzet – matematika (1-4. osztály);  Keresztrejtvény (1-4. osztály);  Mondatok párbeszéddé rendezése (3-4. osztály);  Plakátkészítés (2-4. osztály);  Környezetvédelem: növény, állat, víz, levegő, hulladék felhasználás (1-4. osztály);  Képességterület: Anyanyelvi képességek fejlesztése A játékot összeállította: Fábián Zoltánné, Szepesiné Fekecs Ildikó Műhelyfoglalkozás-vezető: Fábián Zoltánné és

Csóriánné Áj Margit Intézmény: Kandó Téri Általános Iskola Vizuális emlékezet, megfigyelőképesség fejlesztése. Formaészlelés, azonosság megállapítása. a/ Páros gyakorlat: „Papírikrek”: Színes papírból egyszerű formákat kivágunk, majd a páros egyik tagjának a „negatív”, a másiknak a „negatív” formát adjuk. A gyerekek kiteszik maguk elé ezeket. Az egyik tanuló választ egy formát a sajátjai közül és a pad közepére helyezi, társa a nála lévőkből kiválasztja a beleillő részt, formát. A helyesen kirakott lapot félreteszik. Felváltva folytatják a formák kiegészítését, amíg mind el nem fogy b/ Frontális: Betűelemeket rajzoltam egy lapra, fel kell ismerni belőle, hogy melyik betű lehet. Táblára felkerül az írott betű is (rész-egész megkülönböztetése) Pl.: c/ Egyéni: Egyszerű rajzokat készítettem, melyeket ugyanúgy kell a mellette lévő téglalapba átmásolni. /vizuális diszkrimináció,

formaészlelés, figyelemfejlesztés, grafomotorika, irányok felismerése. Pl.: 1. Beszédfejlesztés, beszédértés, szókincsfejlesztés. a/ Frontális: Versike tanulása mozgással, dramatizálással. Egyéni: Az adott versből az adott betűk kiválasztása és bekarikázása (vizuális észlelés, betűfelismerés, kiválasztás). Pl. m Lompos medve brummogva ballag M Mászni könnyű, mikor fiatal vagy. Mennyi szégyen ér most vén koromra, Kulloghatok éhesen odúmba. e Villásfarkú kisfecske kell-e apró legyecske? Megérett a cseresznye, Nem kell nekem legyecske. b/ Frontális, vagy csoport: (Szókincsfejlesztés, absztrakció, asszociáció, logikus beszédfejlesztés, lényegkiemelés,szóbeli kifejezőkészség fejlesztése) gondolkodás, Varázscsákó: Kihívok egy gyereket, akinek a fejére egy csákót helyezek, melyre gemkapoccsal egy képet tűztem. A többiek mondatokat mondanak úgy, hogy a csákós gyerek rájöjjön, ki lehet, mi lehet a „fején”.

Legalább 5 információnak el kell hangoznia ahhoz, hogy rá lehessen kérdeznie. Betűvadászat: /Kilőjük a sorból a helyes betűket/ a/ Egyéni: Képek vannak egy lapon, a képek alatt betűsor. Innen kell kiválasztani és bekarikázni azokat a betűket, amiből a szó (kép neve) áll. Pl.: c/ Páros feladat: Mosolygó és szomorú, kicsi és nagy, rövid és hosszú, fehér és fekete, stb. jelképeket kapnak. Felváltva húznak egyet és a jelnek megfelelően mondanak egy szót, ami illik hozzá. Mi lehet szomorú? Mi lehet vidám? Mi lehet kicsi? Pl. vidám 2. szomorú kicsi nagy rövid hosszú stb. Olvasás tanulását fejlesztő játékok solkanbtida tobuaebmai Betűfelismerés, vizuális megkülönböztetés, forma, különbség észlelése. Betűszüret: a/ csoportos (3 vagy 4 csoport – egyénileg gyűjtik, de csoportosan számlálják) Betűket szórok a padlóra lefelé fordítva. Rajt!-ra a csoport az adott betűjét elindul megkeresni. Ha jó betűt

talált felveszi, ha nem, vissza kell tenni lefordítva. A „verseny” 1 percig tart, majd a csoportok ellenőrzik a hozott betűket és összeszámolják azokat. A rossz betűért 1 pontlevonás jár Tilos futni, lökdösődni, a másik kezéből kivenni a betűt! (Csak a földről szedhetik.) Lehet pl. 1 csoport: rövid i vagy 1 csoport: írott a 2. csoport: hosszú í v 2 csoport: nyomtatott a 3. csoport: rövid ü v 3 csoport: írott rövid o 4. csoport: hosszú ű v 4 csoport: nyomtatott rövid o, stb 5. Gondolkodás fejlesztése, elvonatkoztatás, logikai készség, auditív észlelés. Találós kérdések – képi válaszokkal. Mi az? Melyik a hat közül? Egyéni: Feladatlapon: Háromszor hat kép van egy sorban. Mindegyik sorhoz mondok egy találós kérdést. A helyes válasz képét kell beszínezni, vagy megjelölni Táblára helyezem a helyes megoldás képét. Önálló ellenőrzés Pl. 1 a o i u 2. i o a i a 3. o a i u a 4. i o a Pl.: c/ Frontális: Mozi: Egy

kartonlapot középen kivágok, ez lesz a vetítővászon. Hátul egy-egy szalagot ragasztok az ablak alá és fölé. Hosszú kartoncsíkra rövid szavakat írok, melyet hátul befűzök a szalagok alá. Így a kivágott ablakon át mindig egy-egy szót tudok lehúzni a szalagból. Ez lesz a film Lehet közösen, vagy egyénileg olvastatni Jó alkalom arra, hogy kiszűrjük azokat, akik „betanulták” az olvasókönyv szavait. (olvasási készség fejlesztése) 3. Analizálás/hangokra bontás. Szintetizálás Betűfelismerés síhuarjmól 4. a/ Frontális: Táblára betűsort írok egymás alá, majd egyet felolvasok. A gyerekek az ujjukon mutatják, hogy hányadik sor volt. (auditiv észlelés, téri irányok) b/ Csoportos: Kettévágott képeket kapnak a csoportok, melyeknek hátulján a kép neve áll. (Szintén kettévágva.) A két felét kell a képnek, illetve a szónak megtalálni és kirakni A gyengébbek előbb a képet tegyék ki és megfordítással

ellenőrizzék, olvassák el a szót. Ügyesebbek a szavakat rakják össze és megfordítva a képpel ellenőrizhetik munkájukat. (Rész-egész, analizálás, szintetizálás, olvasás fejlesztése) kaubrtaiól l. Képek: gyík, ház, tehén, elemlámpa, gyertya, nap, csillag Kérdés: Négy lába van, mégsem jár. Mi az? 2. Képek: hold, izzó, elemlámpa, gyertya, nap, csillag Kérdés: Csak nappal világít. Mi az? 3. Képek: almafa, tévé, csengő, furulya, kismadár, gyerek Kérdés: Él, hangot ad, de nem beszél. Mi az? 6. 7. Vizuális koncentráció fejlesztése, figyelem fejlesztése, metakommunikáció, társas kapcsolatok fejlesztése. Frontális: A gyerekek körben guggolnak, a tanító ránéz valakire, a szemével „megérinti”. Akit nézett feláll és most ő hív fel valakit a tekintetével stb. Megfigyelőképesség fejlesztése, rész-egész viszonya. Részletek megfigyelése Jelmezcsere: Felnagyított jelmezes gyerekek figuráit 3 darabra vágok (fej,

törzs, lábak), majd összevissza rakom ki a táblára. Egy-egy tanuló kijön és egy-egy testrészt a helyére tesz addig, míg az összes jelmezes figura kész nem lesz. Pl. jelmezek: fürdőruhás kislány, indián, eszkimó, katona, öreg néni, stb /Csodaország című könyvből/  Más arcmimika továbbadása. Az adott arcmimika ellentétének továbbadása Az adott arcmimika hasonló lehetőségeinek megtalálása. 2. Kapcsolatlánc A tanulók sétálnak szabadon./ Szituációs helyzet is lehet- parkban sétálnak, bevásárlóközpontban összetalálkozhatnak, orvosnál várakoznak/ Adott jelre megkeresik azt a társukat, akivel szívesen töltik idejüket. Ha a párok kialakultak, megy tovább a játék. Kivel beszélnéd még meg a problémádat?/csoporttá bővülés. Ezek a csoportok tovább építhetők. 3. Örömet szerez nekem A gyermekek állva és ülve is játszhatják. Az „érzés” ládikóban a csoportnak megfelelő számú befejezetlen mondat.

Például: Amikor örülök, akkor ezt csinálom Örömet szerez nekem, ha. Annak örülök, hogy. Változatai: Örültem neki, hogy ./osztálytárs//valamit/ jól végzett el Örültem annak, hogy ./osztálytárs/ segített nekem abban, hogy 4. Molekula-lánc Mindenki válasz egy érzelmi arckifejezést./öröm, bánat, düh, ijedtség/ A gyermekek egymás között szabadon járkálva kezet fognak. Egymással szembe fordulva megmutatják a választott arckifejezést beszéd nélkül. Ha valaki ugyanazt az érzelmi kifejezést mutatja, akkor kézen fogva haladnak tovább. A játék addig tart, amíg mindenki megtanulja, hova tartozik. 5. Interjú készítés Párosan végzik a játékot. Egyikük a riporter, másik a riportalany Kérdéseket tehetnek fel adott témában. Például: Mit szeretek csinálni délelőtt? /délután, este, hétvégén,/ 6. Félelem a kalapban Kört alkotnak. Mindenki húz a kalapból egy befejezetlen mondatot Például: Attól tartok, hogy. Az

aggaszt, hogy Bántana, ha Annyi mondatkezdés ahányan vannak. Egymásnak adogatnak bármilyen játékeszközt, és akihez kerül, az befejezi az adott mondatot. Változatai: Mit tanácsolnánk, hogy ne féljen./ne aggódjon/ Képességterület: Érzelmi, akarati képességek fejlesztése A játékot összeállította: Eötvös Loránd Általános Iskola alsó tagozatos munkaközössége Műhelyfoglalkozás-vezető: Emmerné Lőrincz Margit és Garamvölgyi Anna Intézmény: Eötvös Loránd Általános Iskola Az első lépés, hogy megfigyeljük a gyermeket. Mindig az adott helyzetnek megfelelően jelöljük ki a megfigyelési szempontot, illetve szempontokat. Megfigyelési szempontjaink lehetnek például: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. érzelmi állapota a gyermeknek, temperamentuma, lelkiállapota érzelmi reakciói különböző helyzetekben társakkal való érzelmi kapcsolata, reakciói felnőttekkel való érzelmi kapcsolata, reakciói feladattudata munkához való

viszonya szabályismerete, szabálytartása siker esetén a magatartási reakciói kudarc kapcsán megmutatkozó érzelmi megnyilvánulások akarat alárendelése a csoportérdeknek stb A sok játék lehetőség közül íme néhány, bármelyik korosztályban használható a megfelelő változatokkal: 1. Mosolylánc Körben ülnek a gyerekek. A tanító szemkontaktussal rámosolyog egy gyerekre A fogadó fél visszamosolyog, majd valaki másnak is küld mosolyt. Változatai: 7. Védő-pajzs Mindenki kap egy címerformát. Két részre van osztva Rajzolhat és írhat is a részekbe. Első részbe a pozitív tulajdonságai kerülnek / pl: mosolygós arc, nevető száj /. A második részbe a rossz tulajdonságok / pl: verekedő pálcikaemberke, beszélgető száj/. Eleinte pont a felénél van az osztás Lehet hetenként, havonta változtatni a válaszvonalat, attól függően melyik tulajdonság területen van a több. 8. Pantomim játék A csoport körben ül. Milyen vagyok?

Próbálja némán eljátszani a reá jellemző dolgokat. Változatai: Észrevetted? Megváltoztam. Bemutatja a volt önmagát Most milyen lett Ki vagyok? Társak bemutatása a rá jellemző cselekvésekkel. Ki vagyok? Csoport mutat be egy társat. 9. Zálogház Csoportosan játszható. Külső és belső tulajdonságok szerepelnek a kártyákon A gyermekek kiválasztják egy társukat, és annak összegyűjtik a tulajdonságait a kártyák segítségével. Utána felolvassa valaki a csoportból a tulajdonságokat. A kiválasztott pedig meghallgatja, és ami nem tetszik neki azt a zálogházba adja. Kiváltható a „rossz”, valamilyen jó cselekedettel. 10. Keresd a helyed! A terem sarkainak tulajdonságokat adunk. Megadott jelre el lehet foglalni a sarkokat. Ki hova tartozik maga döntheti el Változatai: Hova szeretnék kerülni? Mit kell érte tennem? 11. Mesefüzér Csoportokban lehet játszani. Kire szeretnék hasonlítani? Miért? Ismert mesehősökből lehet választani.

Változatai: Mesehősöm kalandjai. Alkossunk egy új mesét! 12. Mozaikkép Tulajdonságképeket szétdarabolunk. Elemeket kapnak a gyerekek Körbejárva meg kell találni az egymáshoz illő részleteket. Utána már együtt keresnek tovább. Ha elkészültek, összeragaszthatják az arcokat. Változatai: Készítsétek el az ellentétét! Írjatok példát rá a napi élményeitekből! Soroljatok fel ilyen cselekedeteket a mindennapi életből! 13. Az én ingecském Minden gyerek kap egy fénymásolt lapot, ahol egy ruhácskára kell írnia az utasításnak megfelelően. - neved és egy jellemző pozitív tulajdonságod - kedvenc színed - kedvenc ételed - amiben mások szerint változnom kell. Kitöltés után elindulnak az ingecskék vándorútra. Mindenki olvassa mindenkiét, és javaslatot ír, hogy miben változzon meg szerinte. A végén visszakerül a gazdájához és kiértékeljük. 14. Tetszel nekem, haragszom rád! Az egyik gyermek kezében kendő van, ezt valakinek

odaadja és közben mondja:Tetszel nekem! Vagy: Haragszom rád! Akinél a kendő van, az megkérdezi: Miért? A kendőt dobó külső vagy később belső tulajdonságokat mond. Azután ő állít, dobja a kendőt és indokol. 15. Hogy szereted a barátodat? / hasonlatok/ A gyermekek körben ülnek. A játékvezető középen megforgat egy fakanalat Aki felé a kanál mutat, az mond egy hasonlatot. Például: úgy szeretem a barátomat, mint a cica a tejet./ maci a málnát, autó a benzint/ Javasolt irodalom: A szocialitás fejlesztése 4-8 éves korban Önismereti játékok gyűjteménye 1. 2 Önismereti tükör 2. osztály (Garamvölgyi Anna) A gyerekek húznak egy-egy szókártyát. A kártya egyik oldalán szavak vannak /Pl.: ver, vér, vaj, váj, stb Úgy adjuk a kezükbe, hogy a szópárok felől legyen olvasható. Keresd a párod! Ha megtalálták egymást, felolvassák a szavakat Mi lehet a szabály? (hosszú és rövid magánhangzók megkülönböztető jelentése,

szómagyarázat az ismeretlen szavaknál, szókincsfejlesztés) A szókártyák másik oldalán keresztnevek vannak. Fordítsátok meg a kártyákat! Keressétek meg, hova tartoztok? /Minden csoportba 5-5 gyerek tartozik, 4 csoport van./ A legegyszerűbb csoportosítás színek szerint történhet. Pl: sárgák, zöldek, pirosak, kékek Nézzük meg, kik kerültek egy csoportba! – Felolvastatjuk a neveket, fiú és lánynevek, stb. Észrevesztek-e még valami azonosságot a csoportotoknál? - Azonos betűvel kezdődnek a nevek. - Rendeződjetek betűrendbe! (Azonos betűvel kezdődő szavaknál a következő betűt vesszük figyelembe. a-á, e-é betűrendbe sorolásnál egyenértékű – új anyag megtapasztaltatással.)  HOGYAN VÁLHATSZ OLVASÓVÁ? – Rövidített előadásvázlat az olvasóvá nevelésről megalapozásáról – Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó PIHGY könyvtár-pedagógiai szaktanácsadó I. A KÖNYV MEGSZERETTETÉSE 1. A

beszédészlelés–beszédmegértés–szövegértés kapcsolata Az értő olvasás feltétele a megfelelő olvasásszint, melynek megalapozását az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés és beszédmegértés biztosítja. A beszédészlelés: beszédhangok, hangkap-csolatokat, hosszabb hang-sorokat felismerése és az elhangzásnak megfelelő ismételni. A beszédmegértés: az elhangzó szavak, szókapcsolatok és mondatok, valamint a szövegek jelentésének, tartalmának megértését jelenti, melynek jó működése az összefüggések felismerését is segíti. A jó beszédértés eredménye, hogy a gyermek tisztában van a szavak jelentésével, megérti, amire kérik, amit mesélnek neki, s későbbiekben azt is, amit ő maga olvas (szövegértés). 2. A mesemondás hatásairól A) A mesehallgatás során gyarapszik a gyermek szókincse, és elsajátítja a hétköznapi beszédtől eltérő irodalmi nyelvet is. B) A tanulási zavarok megelőzésének is az egyik

legfontosabb eleme a mese. Hallgatása során ugyanis vizuális ingerek nélkül kell sorban követnie az eseményeket, saját képzeletét alakítva: a történet minden egyes eleméről. Ezzel a sorba rendezéssel és a saját képzet kialakításával fejlődik az olvasáshoz szükséges alapvető képessége is. C) Az olvasás iránti igény kialakításával megnő gyermekünk motivációja az olvasás elsajátítására és folyamatos használására. 3. A beszédfejlődés megfigyelése képolvasás módszerével 4. Órai felolvasás célja és jelentősége Az órai folytatásos mese felolvasásával a tanító segítse és készítse elő a hosszabb irodalmi művek befogadását, s későbbi önálló olvasását. A felolvasás legyen rendszeres, ha lehet, akár mindennapos. Felolvasáskor a tanító arra kell törekedni, hogy a mű elsősorban a gyerekek érzelmeire, fantáziájára hasson, semmiképpen se legyen tudatos szövegelemzés. Hagyjuk, hogy a gyerekek bele tudják

élni magukat a történetbe és tudjanak azonosuljanak a szereplőkkel. Felolvasás közben a tanító álljon meg, ha a gyerekek közbeszólnak, hallgassa meg a észrevételeiket, s ha szükséges, iktasson be szómagyarázatokat. Együtt, közösen értelmezzék a hallottakat, kész-tesse a gyerekeket a várható esemény, fordulat elővételezésére (anticipáció). A felolvasott részletekkel felkelthetjük a gyerekek kíváncsiságát és érdeklődését, ráirányíthatjuk figyelmüket az eredeti könyvekre, melyeket kivehetnek a könyvtárból elolvasni. Ügyeljünk arra, hogy mindig kérdezzük meg őket olvasmány-élményeikről, beszélgessünk el velük az elolvasott könyvekről. II. KÖNYVTÁRPEDAGÓGIA 1 – 4 évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam Könyvtárlátogatás célja: az otthoni könyvtárat nélkülöző gyermekek számára egyéni tevékenység során a könyvek szeretetének, megbecsülésének további elmélyítése, kapcsolatépítés az

olvasmányokon keresztül más tantárgyak ismeretanyagával. Könyvtárlátogatás során tudjon segítséggel keresni szabad polcon adott témában (pl. mesekönyvek). Miért ezt a könyvet választottam? Röviden indokolják választásukat, társaikkal hasonlítsák össze, ők mit választottak. A harmadik évfolyamon már készségszinten kell könyvet kölcsönözni, tudni kell a könyvtári viselkedés illemtanát és a könyvekkel való helyes bánásmódot is. 4. évfolyam Osztálykönyvtár Lehetőség szerint olyan könyveket kölcsönözzön a tanító, melyeket a tanultak kiegészítésére is lehet használni, de ne csak természet-tudományos könyvek legyenek, hanem szépirodalmi művek (verseskötetek, mesegyűjtemények, gyermekregények) is, így a gyerekek lehetőséget kapnak böngészésre, a könyvek gyakori forgatására akkor is, amikor az idő rövidsége miatt (pl. órák közti szünet) nem tudják felkeresni a könyvtárat Előfordulhat az is, hogy ezek

közül választanak házi olvasmányt vagy a tanító rendszeres felolvasásához könyvet. Referensz kérdések (kompetenciák komplex alkalmazása) Negyedikeseknél már megkockáztathatjuk a – nem túl bonyolult – referensz kérdéseket, ahol két személyiséget vagy egy híres embert és egy találmányt (tárgyat) kell relációba hozni egymással, esetleg két fogalomnál kell rendet rakni. Pl.: „Találkozhattak-e Petőfi S és G Garibaldi?”; „Nézhette-e Mátyás király távcsővel egy csata lefolyását?”; „Mi a különbség és a hasonlóság a kemence és a kályha között?” Ezekhez a feladatokhoz már szükség van az összefüggések felfedezésére, a problémamegoldás elemi szintjére, a finom nyelvi megkülönböztetésekre, az összehasonlító gondolkodásra. Természetesen az ilyen típusú kérdések előtt mindig megbeszéljük, miből célszerű megkeresni, és mi legyen a keresési stratégia. Rendszeres felolvasás A tanító rendszeres

felolvasásánál a gyerekek látják, hogy a tanító – személyes példamutatásával – „használja” a könyvet: óra előtt az asztalára készíti, a tanítás során bemutatja azt, beszél a tananyaghoz kapcsolódó olvasnivalóról, felolvas belőle részleteket, ezzel felkeltve a gyerekek kíváncsiságát. Hatásos, ha az osztálykönyvtár polcáról veszi le a kötetet, mert így a gyerekek látják azt is, miért van szükség könyvtárra. Ugyanilyen fontos hatás, ha látják könyvvel a kezében a tanítót, vagy beszél olvasmányairól, esetleg jelenlegi, illetve gyermekkori kedvenc könyveiről