Agrártudomány | Állattartás » A befulladt tojások kórbonctani vizsgálata

Adatlap

Év, oldalszám:2015, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:19
Feltöltve:2015. október 02
Méret:196 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A befulladt tojások kórbonctani vizsgálata Alak: A tojás alakja mindig a fajra, fajtára vagy vérvonalra jellemzı, de oldalról nézve aszimmetrikus egy hegyes és egy tompa véggel. Nagyság: A tömegét és a legnagyobb átmérıjét minden esetben le kell mérni. A tojás tömege összefügg a keltethetıséggel: libában 140, tyúkban 50 grammnál nem lehet kisebb az egészséges tojás. Héj: A héj állapota, színe fajra, fajtára jellemzı. A színét a vagina elıtti utolsó 2-3 mm-es (libában 5 mm-es) szakaszon elhelyezkedı mirigyektıl kapja, amelyek porfirinbıl állítják elı a színanyagot. Bizonyos pl vírusos betegségek esetén, ha a vírus a mirigyekben is szaporodik károsítva azokat, a pigment-anyag termelése elmarad, a tojás kivilágosodik. A színanyagok a kutikulában (külsı fehérjerétegben) rakódnak le, de csak kémiai oldószerekkel távolíthatók el. Esetenként a meszes héj termelése is zavart lehet, ilyenkor csak foltokban meszesedik el.

A mirigyek izgalmi stádiumban fokozottan mőködhetnek, a képzıdı héj ilyenkor rücskös, egyenetlen. A tojás szerkezete, anyaga: • Meszes és lágy héj – a tojáshéjból Ca jut az embrióba a csontosodáshoz • Légkamra – a tojás 15% vizet veszít a súlyából a keltetés alatt, nı a légkamra • Extraembrionális hártyák • Tojássárgája (a sziktömlıben) – felhasználása növekvı, az utolsó 5 napon kifejezett, 25-35% záródik be a kikelt madárba; a sziken alakul ki az embrió (csírakorong) és a tápláló vérérhálózat, a vérerek átölelik a sárgáját, és belülrıl körbenövik a lágyhéjat • Tojásfehérje (tápanyag) – a 9- és 17. nap között teljesen felhasználódik • CAM – chorioallantois membrán (chorion, allantois és belsı héjhártya együtt), feladata: anyagcsere-folyamatok (légzés, emésztés, kiválasztás) • Amnion – mechanikai védelem és folyadékpótlás; ide üríti az embrió a vizeletet, amibıl a

folyadék visszaszívódik, a húgysav kicsapódik (ezért szaporodhat tojásban, nem mérgezi meg az embriót a toxikus anyag), közvetlenül a kloáka mögött helyezıdik el A fejlıdés szakaszai: • ivarsejtek egyesülésekor kialakul a zigóta • 1. barázdálódás a petevezetıben (korai embriófejlıdés kezdete) • 2. gastrulálódás (a 3 csíralemez kifejlıdése, tojásrakáskor a csírakorong gastrula stádiumban van) • embriófejlıdés 2 szakasza: • keltetés 8 – 9. nap (embrionális szakasz) – minıségi változások, minden szerv, szervkezdemény kialakul • keltetés 9 – 10. napjától (magzati szakasz) – mennyiségi változások, intenzív, dinamikus növekedés Fejlıdési rendellenességek • emlısökhöz képest gyakrabban fordulnak elı, az embriót közvetlenebbül érı környezeti hatások miatt • késıi elhalások gyakori oka lehet a magzat rendellenes helyezıdése: • fej nem a légkamra felé irányul • fej a tojás hegyes

végében van • fej a bal szárny alatt van • fej a combok között helyezıdik • fej a jobb szárny felett • egyéb fejlıdési rendellenességek • kettıs csır • hiányos koponyazáródás • egy fej, két test Események a kelés alatt • allantois légzés: • CAM-ból a vér átáramlik az embrióba • CAM kiürülését követıen romlik az O2-ellátás (légszomj alakul ki) • extrém testhelyzet (fej a szárny alatt, visszahajlik fölfelé) • fokozódó mozgás • a héjhártyát feltöri (BELSİ PATTOGZÁS)  légkamrából lélegzik • tüdılégzés: • légkamra O2-tartalma 16 tf% → max. 10-12 órára elegendı • légszomj → héj kivágása (KÜLSİ PATTOGZÁS – az óra járásával ellentétes irányban a héj ¾ részét átüti) • kelés (szikzacskó bezáródik a testbe - a szikanyag a kelés után max. 36 óráig tartalék tápanyagot biztosít; az elsı 36 óra alatt meg kell tanulnia enni, inni – ha nem, a szikkészlet 72

óráig elegendı, de kiéhezik a madár!) Keltetéskor befulladt tojások vizsgálata Figyeljük a pattogzás (kivágás) jeleit, feltörjük. A tojást a tompa végén, a légkamránál törjük fel. Bizonyos esetekben a légkamra helyezıdése a magzati fejlıdés során változhat Ez is diagnosztikai jel. A csirke vizsgálata: • alakja, testtömege (házityúk 35 gr-os keléskor, kb. 30-46 g) • vizsgáljuk az embrió fejlettségét, az amnion és allantois milyenségét; • esetleges fejlıdési rendellenességét; zárt-e a köldök (elıeshet rajta bél, a magzat éretlenségére utal), köldökgyőrő formáját (torzult-e); • lábállás, lábvég elváltozások: • tibiatorsio • görbe ujjak (biotinhiány, mycotoxicosis) • a salakanyagokat a tollazaton (normál: 1 ccm, zöldes, nyálkás anyag); • fehérje visszamaradást; • szik mennyiségét, állagát, bezáródott-e a testüregbe; • a magzat testfelszínének nedvességét (odaszárad a héjhártyához,

nem tud forogni); • bır alatti kötıszövet ödémáját (mycotoxicosis!); • életképtelen (felélte az összes sziket) vagy kelésgyenge (belül a szik, de nyitott a köldök) • ductus vitellointestinális (Meckel divertikulum) • felsı csırkáva – gyémánt (éles, kemény szaruképlet a kivágáshoz, 1-2 nap alatt eltőnik) • felsı nyakizom (musculus complexus) – gyorsan hypertrophizál, pseudohypertrophia, mert nemcsak izomrost, hanem kifejezett ödéma is (órák alatt eltőnik, felszívódik) Keltetés különbözı szakaszában elhullott állat Befulladás • közvetlenül a kikelés elıtti elhullás, ha az állat • áttörte a lágy héjat, de a meszes héjat nem • kivágott és akkor pusztult el