Biológia | Középiskola » A bioszféra

Alapadatok

Év, oldalszám:1999, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:824

Feltöltve:2006. szeptember 09.

Méret:93 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A bioszféra Klikkelj a kívánt könyvjelzőre: • • • • • • • Környezet és tűrőképesség A fény mint környezeti tényező A hőmérséklet mint környezeti tényező A levegő hatása az élőlényekre A víz hatása az élőlényekre A talaj Az energiaáramlás Vissza a biológia honlapra Környezet és tűrőképesség Az élővilág egyedei közösségekbe tömörülnek. A legegyszerűbb felépítésű közösségben azonos fajhoz tartozó egyedek élnek együtt, ezt nevezzük populációnak. A különböző fajok populációi nem elszigetelten, hanem összefüggő közösségben, társulásban élnek. A földrajzi övekre jellemző éghajlatot együttesen alakítják ki a Föld felszínére jutó napenergia mennyisége, a sugárzást felfogó felszín sajátosságai és a helyi hatásokat módosító lég- és tengeráramlatok. A társulások az éghajlati övekhez igazodva nagy egységekben szintén övezetes módon helyezkednek el, ez a zonalitás. A

társulások zonálisan elhelyezkedő, egész kontinensekre kiterjedő nagy egységei a biomok. Az élővilág szerveződésének ezt az egész földi életet átfogó, legmagasabb szintjét bioszférának nevezzük. Alexander Humboldt, Vaszilij Dokucsajev. Ezeket az egyre magasabbrendű szerveződéseket közös néven egyed feletti szerveződési szinteknek nevezzük. Az élőlények az élőhelyen élnek. Az élőlények közösségeire az adott élőhelyen ható tényezők összességét környezetnek nevezzük. A környezeti tényezők jellemző tulajdonsága a folytonos változás. Változhatnak az idő múlásával A környezeti tényezők térbeli változásai jól észlelhetőek - domborzat, földrajzi hely miatt. Azt, hogy egy adott faj populációja hogyan tud alkalmazkodni a változó környezethez, milyen mértékben reagál a környezet hatásaira, azt a tűrőképesség mutatja meg. Maximum, minimum, optimum. Tág-, szűktűrésűek Egy vagy több tényezőt tekintve

Vissza az elejére A fény mint környezeti tényező A bioszféra számára egyedüli jelentős energiaforrás a Nap sugárzása, ez pedig különböző hullámhosszúságú sugarak formájában éri a Földet. Több mint fele a fénysugárzás, kisebb része hősugárzás és néhány százaléka ultraibolya sugárzás. A földfelszínre jutó fény közvetlen és szórt fényből áll. A közvetlen fényben sok a hosszúhullámú sugárzás, amelynek erőteljes a melegítő hatása. A szórt fény viszont több energiát tartalmaz, amely kedvezőbb a fotoszintézishez. A fénysugárzás nem egyenletes a bioszférában Egy adott terület fényviszonyait a közvetlen és a szórt fény aránya, a megvilágítás erőssége és időtartama jellemzi. Ez földrajzi szélesség szerint változik Hosszúnappalos növények északról - rozs, búza. Rövidnappalos növények melegebb égtájakról - kukorica, szója A bioszféra fényviszonyai függőleges irányban is váltakoznak.

Tengerben - vörös, sárga, 100 m-ig kék és zöld, 200 m szürkületi derengés, 400 m sötét. A fényviszonyokat befolyásolja a terület feletti felhősödés, a domborzati viszonyok, a növényzet. Élőlények fénytűrőképessége Fénykedvelő, fény-, árnyéktűrő növények. Állatok Vissza az elejére A hőmérséklet mint környezeti tényező A bioszférában uralkodó hőmérsékleti viszonyok a Nap sugárzásától, illetve a földfelszín és a légkör sajátságaitól függnek. Hőátadás, hőkisugárzás, üvegházhatás A hőmérsékletet befolyásolja a földrajzi szélesség. A földfelszínen függőleges irányban is hasonlóan változik a hőm. Domborzati viszonyok módosító hatása Élőlények hőtűrőképessége: szűk vagy tág Változó testhőmérsékletű állatok: sivatagi gyíkok, szender (izommunka). Állandó testhőmérsékletű állatok. Testfelszín és testnagyság viszonya - Bergmann szabály Vissza az elejére A levegő hatása az

élőlényekre A levegő fizikai tulajdonságai az összetételtől függnek. (N, O, CO2, H, víz, nemesgázok, szennyezők). CO2 hatása A levegő fizikai tulajdonságai közül legfontosabb hatású a levegő áramlása, a szél. Párologtatásfokozó, beporzás, fakoronák alakítása, madaraknak energiaforrás is lehet. Vissza az elejére A víz hatása az élőlényekre A bioszférában a víz fontos környezeti tényező. Növények vízellátása három folyamattól függ: a víz felvétele, szállítása, leadása. A változó vízállapotú növények vízháztartása nagyban függ a környezettől. Kiszáradástűrők Elsősorban alacsonyabb rendű fajok: moszat, zuzmó, moha. Az állandó vízállapotú növények szabályozható párologtatása teszi lehetővé az egyenletes vízháztartást. Főleg hajtásos növények Több típus: Vízinövények: lebegő vagy aljzatba rögzültek, keveset párologtatnak, szárazságtűrésük minimális - átokhínár, békalencse.

Mocsári növények: sok vizet vesznek fel, erősen párologtatnak - több légzőnyílás. Mocsári gólyahír. Közepes vízellátottságú növények főleg a zárt erdőkben Viszonylag jól tűrik a szárazságot, de erőteljes párologtatásuk miatt jelentős vízmennyiségre van szükségük. A szárazságtűrő növények a sivatagok, füves puszták lakói. Kaktuszok Föld feletti részeik vastagok, nedvdúsak, vagy kemény, száraz, merev tartásúak. Sok vizet képesek tárolni Párologtatásuk minimális, lelassult fejlődés, lassú növekedésűek. A víz az állatok szempontjából is meghatározó, elterjedésük lényeges feltétele. Van szélsőséges példa is Vissza az elejére A talaj A talaj kialakulása a földkéreg felszíni rétegében történik, az éghajlati tényezők és az élőlények együttes hatására. Fizikai aprózódás, kémiai mállás, biológiai mállás - humusz A talaj kémiai tulajdonságait elsősorban a talajrészecskék határozzák

meg 1-500 nanométeres talajkolloidok. A kalciumionnal telített kolloidok a legmegfelelőbbek Fontos a talaj kémhatása is - CO2, humuszsavak, stb. Kémiai tulajdonság a talaj tápanyagtartalma is Kimosódás. A talaj fizikai tulajdonságai közül legjelentősebb a talaj szerkezete - levegő- és víztartalma ettől függ. CO2, oxigéntartalom Talajban élő állatok Az anyagforgalom - A bioszférában az anyag állandó körforgást végez. Szén, nitrogén, víz, foszfor körforgása. Vissza az elejére Az energiaáramlás A bioszférában az élő és az élettelen alkotók között a közvetlen táplálkozási kapcsolatot csak az autotróf élőlények képesek megvalósítani - többségük fotoszintetizáló zöld növény, termelő. Fogyasztók Lebontók Tápláléklánc A Napból kiinduló energiaáramlás útja a bioszférában több részre bontható. A napsugárzás elsősorban fényenergia formájában hat a termelői szint zöld növényeire, amelyből 1%

hasznosítódik és raktározódik el kémiai energia formájában. A táplálékláncon átáramló energia egy része hőenergiává alakul, amely az élőlények számára már nem hasznosítható és a külvilágba adják le. A bioszférában az anyagforgalom és az energiaáramlás egymással szoros összefüggésben zajlik le, de az energiaszállítás mindig egyirányú folyamat. A bioszférában végbemenő szerves anyag termelési folyamatokat közös néven biológiai produkciónak nevezzük. A növények által fotoszintetizált szerves anyag előállítási folyamata az elsődleges produkció. A heterotróf fogyasztó és lebontó szervezetek szervesanyag-termelő folyamatai képezik a másodlagos produkciót. A szerves anyag egy része felhasználódik, másik része felhalmozódik A termelt szerves anyag tömege mérhető, értékét általában területegységre, meghatározott időre, és szárazanyagra vonatkoztatva adják meg. Egy adott helyen, időben az ott

található élőlények összes tömege a biomassza. A biomassza haladása a táplálkozási láncban hasonló, mint az energiáé. Ökológiai piramisok Vissza az elejére