Nyelvtanulás | Magyar » Hangzó törvények

Hangzó törvények I. Magánhangzótörvények A. Hangrend: • Mély hangrendűek (a, u, o és ezek hosszú megfelelői vannak benne) • Magas hangrendűek (e, i, ü, ö és ezek hosszú megfelelői vannak benne) • Vegyes hangrendű szavak: később jelentek meg a szóösszetételek, az idegen nyelvekből átvett szavak, vagy a régi magánhangzók eltűnése és újakkal történő helyettesítése nyomán. B. Illeszkedés: A hangrend törvény kiterjesztése a toldalékokra. A magyar toldalékok többségének nem csak egy változata létezik, ekkor a szavakhoz a megfelelő hangrendű toldalék tartozik. • • • Egyalakú: -ig, -ért, -kor, -ít Kétalakú: -ban/ben, -ba/-be, -nak/-nek, -ról/-ről, stb. Háromalakú: -on/-en/-ön, -kod/-ked/-köd (mély, magas ajakkerekítéses, magas ajakréses) C. Toldalékolás: • ha az utolsó szótagban mély magánhangzó van, akkor mély toldalék járul hozzá: leánynak, fiúval • ha az utolsó szótagban é, i

magánhangzó van, a toldalék mély (nem mindig igaz): kávéja, kavicsnak • ha az utolsó szótagban ö, ő, ü, ű van, akkor magas a toldalék: sofőrrel, kosztümben • ha a mély magánhangzó után csak egy e-s szótag van, akkor jó a magas és mély toldalékolás is: hotelben és hotelban, balettot és balettet. A művelt nyelvben és a szaknyelvben inkább a magas toldalékolás a jellemző: kráterben, parlamentnek • ha az e-n kívül még egy magas magánhangzót tartalmazó szótag követi a mély hangot, akkor a toldalékolás magas: obeliszket. Kivétel a bolsevik szó: bolseviknak, bolsevikok II. Mássalhangzó törvények 1. Hasonulás: a) Részleges hasonulás:  zöngésség szerinti részleges hasonulás pl.: vasgolyó (vazsgolyó), szavakban (szavagban)  képzés helye szerinti részleges hasonulás pl.: színpad, azonban b) Teljes hasonulás:  írásban jelölt (val, -vel, -vá, -vé, j) pl.: kenyérrel, karddal, boldoggá  írásban jelöletlen

pl.: község (kösség) 2. Összeolvadás: pl: botja (bottya), vádja (vággya) 3. Rövidülés: pl: hallgat, jobbra 4. Kiesés: pl: fogd be (fogg be)