Földrajz | Határon túli magyarság » Nagy Gábor - A Kárpátaljai magyarság

A kárpátaljai magyarság Készítette: Nagy Gábor II11 (N6vrst) Kárpátalját az 1920. június 4-ei trianoni ”békeszerződés”-t követően Csehszlovák Köztársasághoz csatolták az Antant hatalmak. A térség 1939 március 15-étől 1944 március 21-éig ismét a Magyar Királyság részét képezte. 1945-től egészen 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott, majd felbomlását követően földrajzilag Ukrajna részévé vált. Kárpátalja területe 12800 km2 . Négyötödét hegyek borítják, és csak egyötöde síkság A hegyvidék három vonulatból áll: Beszkidek és Gorgánok vonulata, Polonina-hegység, és Vihorlát-Gutini hegylánc. Kárpátalja délkeleti - Romániával határos- részén találjuk a Máramarosi havasokat, délnyugati részén pedig a Kárpátaljai-alföld, vagyis a Tiszahát terül el. A vidék hivatalos neve 1946 január 22-étől: Ukrajna Kárpátontúli Területe A helyi magyar lakosság köznyelvében: Kárpátalja. Lakossága 1250000 fő az

1999-es adatok szerint A megye területe13 közigazgatási járásra oszlik: Beregszászi, Perecsenyi, Huszti, Rahói, Ilosvai, Szolyvai, Munkácsi, Técsői, Nagybereznai, Ungvári, Nagyszőlősi, Valóci, Ökörmezői. A területen 10 város, 20 városi jellegű település (mezőváros, nagyközség) település illetve 579 község és kistelepülés található. A megye székhelye Ungvár (Uzshorod) A kárpátaljai magyar etnikum már nem egységes. A magyarok a közigazgatási terület déli és nyugati részének síksági és hegylábaknál elterülő vidéket lakják. Megtelepedésük központja a Beregszászi járás. Az Ukrajnában élő magyar és nem magyar kisebbség helyzetét különböző törvények szabályozzák (Nyilatkozat a nemzeti kisebbségekről, 1991; Nemzeti kisebbségi törvény, 1992; Az új ukrán alkotmány, 1997). Magyarország és Ukrajna kapcsolatait alapszerződés szabályozza amelyet 1991. december 6-án Kijevben írtak alá A dokumentum 17

cikkelye a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kölcsönös védelmét mondja ki. A kárpátaljai magyarság politikai párttal nem rendelkezik Az ukrajnai nemzetiségi kisebbségi törvény lehetőséget ad a nemzeti kulturális autonómia létrehozására, az oktatási autonómia kereteinek kialakítására. Jelenleg 115 tanintézményben folyik magyar nyelvű oktatás. Ebből 65 magyar tannyelvű iskola, 50 pedig vegyes tannyelvű (25 ukrán-magyar). A szellemi-kulturális életet tekintve egész Kárpátalja területén közel ezer magyar jellegű műemlék, emlékjel, köztéri szobor, emléktábla, kopjafa stb. található Ilyenek például a Munkácsi Vármúzeum, ungvári Petőfi - Emlékszoba, tiszaújlaki Turulmadár, ungvári Dajka-szobor. Kárpátalján a kultúra, a hagyományőrzés, az irodalmi élet területén is számos magyarságintézmény, fórum, egyesület működik, úgy mint a Beregszászi Irodalmi Kör, az Ungvári

Irodalmi Kör, vagy a József Attila Alkotóközösség. A kárpátaljai magyar zenei élet és zenekultúra elválaszthatatlan az egységes magyar zenekultúrától. A helyi zenei élet egyik kiemelkedő alakja Márton István, aki jelentős életművet hagyott maga után. Több mint 400 dalt, nótát, megzenésített verset, operett- és daljátékrészletet dolgozott fel vagy hangszerelt. A bemutatott Márton-művek révén a Magyar Zeneszerzők Szövetsége tagjává fogadta Kárpátalja egyetlen magyar hivatásos zeneszerzőjét. Pedagógusi munkájának köszönhetően kialakult a kárpátaljai zeneszerző iskola. Ukrajna egyelőre nem szerepel az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagállamok sorában. Véleményem szerint ahhoz, hogy megfeleljen az Európai Unió által támasztott követelményeknek gazdasági és politikai téren még jelentős fejlődésre van szükség. Ezen jövőbeli változtatások remélhetőleg kedvezően befolyásolják az itt élő jelentős

számú magyar kisebbség helyzetét. Budapest, 2003.1026