Egészségügy | Középiskola » Kidolgozott egészségügy tételsor

B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 1. A Ismertesse a szervezet belső környezetének, egy órás, intenzív fizikai munka hatására bekövetkező változásait! Milyen módszereket, eszközöket alkalmazna annak érdekében, hogy e változások teljesítmény csökkentő hatását megelőzze vagy mérsékelje? Jellemezze a korszerű sportolói folyadékpótlás gyakorlatát! Hipertermia Az erős napsütés, a forró nedves környezet nem csak az extrém sportolókra vagy szabadban kőkemény fizikai munkát végzőkre jelent veszélyt. Egy vasárnap koradélutáni séta, vagy tóparti strandolás simán kibillentheti szervezetünk hőháztartását. Kevesen gondolnák, pedig a meleget sokkal rosszabbul bírjuk, mint a hideget. Emlős, melegvérű élőlényekként, testünk csak a számára ideális 37 °C körüli tartományban (centrális hőmérséklet) működik tökéletesen. E felett vagy alatt

működési zavarok lépnek fel Szervezetünk egy ideig saját erejéből is úrrá tud lenni a helyzeten. Különböző kompenzáló folyamatok elindításával képes hőmérsékletünket a megfelelő tartományban tartani. A túlmelegedést megakadályozandó izzadni kezdünk, ereink kitágulnak, pulzusunk, légzésünk felgyorsul – mindent megteszünk a maximális hőleadásért. A lehűlés megakadályozása érdekében pedig ereink összehúzódnak, a perifériák fűtése megszűnik, reszketéssel hőt termelünk - azért, hogy belső szerveink a lehető legtovább megmaradhassanak melegen Bizonyos körülmények között az emberi test már nem képes úrrá lenni a helyzeten. Ennek több oka lehet: • • • a környezet hőmérséklete, páratartalma meghaladja a védekezés képességét dehidratálódik a szervezet, így már nem izzad, és megszűnik a párolgás okozta hőelvonás nagy mennyiségű elektrolitot vesztünk (izzadunk ki), mely hiánya kihat a központi

idegrendszerre Ezekben az esetekben a hőháztartást befolyásoló folyamatok dekompenzálttá válnak, az emberi test hőmérséklete emelkedni kezd, a folyamat megfordítása már csak külső segítséggel lehetséges. A hőártalmaknak több típusát különíthetjük el: Napszúrás akkor alakul ki, ha a fedetlen fejet tartós napsugárzás éri. Strandon, piacon, hegyi túrán, iskolai évzárón. Ha a koponyában a hőmérséklet 2-3 fokkal emelkedik, az az egész test túlmelegedését okozza. A napszúrás súlyossága változó Enyhébb esetben steril meningítisz (agyhártya gyulladás) és ödéma alakul ki, súlyos esetekben vérzéses meningo enkefalítisz (agyhártya és agyvelő gyulladás) lép fel. Tünetei: fejfájás, szédülés, fényérzékenység, hidegrázás, kábultság, láz, hányinger, eszméletvesztés. A sérült személyt hűvös, szellős, árnyékos helyre kell fektetni, megemelt felsőtesttel. Vizes borogatásokkal hűtsük, akár az egész

testét is. Kortyonként hideg ásványvizet itathatunk a pácienssel Ha nem érzékeny rá a beteg, akkor a tünetek csökkentése érdekében egy Algopyrin tabletta vagy aszpirin, valamint C vitamin is adható. Magas láz esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz Hőkimerülés lép fel akkor, ha nagy melegben folyamatosan vizet és ásványi anyagokat veszítünk. Építkezésen, kerti munka közben, nehéz túrákon, hosszútávfutásokon, párás levegőjű esőerdőben. Gyakran több nap alatt alakul ki. Hőkimerülés esetén a beteg centrális hőmérséklete nem ér el extrém értékeket (nem haladja meg a 39 °C ), azonban felborul víz és elektrolit háztartása. 1 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Aszerint, hogy a kettő közül melyik válik hangsúlyossá beszélhetünk vízhiányos hőkimerülés – alapvetően dehidratáció, amikor páciensünk izzadással több vizet veszít, mint

amennyit pótol. sóhiányos hőkimerülés (vízmérgezés) – amikor a vízveszteség pótolva volt, azonban a bőséges izzadással kimosódtak az ásványi anyagok a szervezetből. A tünetek mindkét esetben hasonlóak: fáradtság, szédülés, didergés, izomgyengeség, izomgörcsök, gyors pulzus, fejfájás, ájulás. Dehidratáció esetén kevés, sötét színű vizelet, száraz ajkak és bőr figyelhető meg. A sok hasonló tünet miatt nehéz megkülönböztetni a két típust. Ezért vigyázni kell, hogy ne csak tiszta vízzel itassuk a beteget, mivel ezzel csak tovább fokozhatjuk a sóhiányt. Izotóniás italokat, egy kis sós vizet erőltessünk páciensünkbe, ha enni is tud, mindenképpen sós ropit, csipszet, vastagon sózott zsíros kenyeret etessünk. A szédelgő ultrafutót meg szokták kérni, hogy köpjön. Ha nem tud, akkor vízhiányos, ha tud akkor sóhiányos hőkimerülésben szenved. Ne feledkezzünk meg páciensünk hűtéséről, vizes

borogatásokkal, legyezővel. Fontos a pihenés, a felépülés napokig tarthat. A hőguta a legsúlyosabb formájú hőártalom. Ekkor a kompenzáló -hőháztartást szabályozó- folyamatok teljesen felmondják a szolgálatot. A test túlmelegszik, hőmérséklete meghaladja a 41 C fokot Nagy melegben való munkavégzéskor, sportoláskor léphet fel. Tulajdonképpen ez az az állapot, amikor a fentebb említett napszúrás, víz és sóhiányos hőártalmak együtt jelentkeznek. Tünetei hasonlóak, csak sokkal fokozottabbak: gyakori a tudatzavar, ájulás, görcsök, forró és száraz bőr, szapora pulzus, ritmuszavarok. A magas centrális hőmérséklet hatására az egész testet érintő folyamatok indulnak el: felborul a metabolizmus, az elektrolit háztartás, a szervekben működési zavarok, majd károsodások lépnek fel. Ha lehetőségünk van rá, azonnal hívjunk orvosi segítséget, mivel a beteg állapota folyamatosan romlik. A segítség megérkezéséig

legfontosabb, hogy lehűtsük a beteg testét. Akár radikális módon jeges vízzel Fektessük közben a sérültet árnyékba, megemelt felsőtesttel. Figyeljük keringését, légzését Keringésmegállás esetén kezdjük meg az újraélesztést, tovább folytatva a hűtést. Tanácsok Mint fentebb láthattuk, a nagy meleget egyáltalán nem szabad lebecsülnünk. Különösen figyeljünk a gyermekekre és az idősekre, mivel náluk a védekező folyamatok még, vagy már nem működnek megfelelően. A hangsúlyt a megelőzésre kell tennünk. Egyrészt igyekezzünk elkerülni a túlmelegedést, másrészt pedig megfelelő ruházattal, víz és ásványi anyag (elektrolit) bevitellel segítsük a kompenzáló folyamatok működését. Nem elhanyagolandó az akklimatizáció szerepe. A nagy meleghez fokozatosan hozzá kell szoktatni a szervezetet. A tavaszi természetjárás, edzések fontos alapját képezik a nyári meleghez alkalmazkodott fizikai erőnlétünknek. Egy meleghez

tökéletesen alkalmazkodott szervezet kevesebb sót izzad ki, megelőzve az elektrolit-háztartás felborulását. Ruházatunk legyen világos színű, laza, szellős, lehetőleg az egész testfelületünket takarja. Személyes véleményem, hogy a vizet felszívó gyapot ruházat nagy melegben sokkal előnyösebb a legtöbb sportoló 2 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 által előnyben részesített műszálas technikai öltözettel szemben. Fejünket védjük szalmakalappal, kendővel, tarkónkat is takaró légiós sapkával. Ezeket akár be is nedvesíthetjük Folyadékpótlás a gyakorlatban Testtömegünk 60 %-át víz képezi. A víz fontos szerepet játszik testünk hűtőrendszerében, a szöveteken keresztül tápanyagokat szállít, és a vér megfelelő koncentrációját biztosítja. A szervezet folyadékhiánya felhevülést okozhat, jelentősen csökkentheti a sportteljesítményt. Nagy

mennyiségű folyadékvesztés hőártalmat okozhat, mely halálos kimenetellel végződhet. Gyakori hiba, hogy az ivás összefügg a szomjúságérzéssel, holott a szomjúságérzet a szervezet vészjelzése a súlyos folyadékvesztés megelőzésére. Élsportolóknak fokozottan figyelniük kell arra, hogy még a szomjúságérzet kialakulása előtt pótolják a folyadékveszteséget. Minden olyan esetben, amikor az energiaigény megnövekszik, a folyadékigény is növekszik. Mind sportolás előtt, közben és után fontos a folyadék pótlása. Állóképességi vagy erőtréning közben 1 liter feletti folyadékot is elveszthetünk óránként 10 C0-on. Ezért fontos 15-20 percenként 1,5-3,5 dl folyadékot inni minden olyan edzés, illetve verseny közben, amely több mint 1 órán át tart. Folyadékveszteség (dehidráció) tünetei Fáradtság Étvágycsökkenés Kipirult bőr Fejfájás Sötét, erőteljes illatú vizelet Hőmérséklet-intolerancia

Testhőmérséklet-emelkedés Görcsök Hiperventilláció (szapora légzés) Néhány tanács a dehidráció elkerülésére Mérjük meg a testtömeget minden edzés előtt és után: fogyasszunk 2-3 pohár folyadékot minden elvesztett 50 dkg után. Fogyasszunk folyadékot minden résztáv között. Válasszunk az izotóniás italok közül, mivel a bennük lévő szénhidrát és só segíti a folyadék felszívódását, így javul folyadék- és szénhidrátellátottság. Ne fogyasszunk szénsavas italokat edzés alatt, mivel gyomorfalfeszülést, csökkent mértékű folyadékbevitelt eredményeznek. Ne fogyasszunk alkohol- és koffeintartalmú italokat, mivel vízhajtó hatásuk miatt dehidrációt és elektrolithiányt eredményeznek. Ellenőrizzük vizeletünk színét. A sötét szín dehidrációt jelez Tanácsok a folyadékveszteség okozta teljesítménycsökkenés megakadályozására • Soha ne kezdjünk el folyadékhiányos (ún. dehydrált) állapotban edzeni, mert

így megnövekszik a hőártalom kialakulásának veszélye, és teljesítménycsökkenés jön létre. Mérjük meg testsúlyunkat edzés előtt és után, hogy megbizonyosodjunk az elvesztett folyadék mennyiségéről, és gondoskodhassunk a megfelelő pótlásról. 3 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • • • • • • Legalább 0,5 l folyadékot igyunk esténként, és legalább ugyanennyit reggelente ébredés után a normál folyadékellátottság biztosítására. Igyunk 0,5-1 l folyadékot 1 órával edzés/verseny előtt, és 0,25-0,5l folyadékot 20 perccel edzés/verseny előtt. A tiszta víznél sokkal hatékonyabbak a só- és szénhidráttartalmú italok .A zsírtartalmú italok fogyasztása edzés/verseny előtt semmiképpen nem ajánlott, mert nagyon gyakran hányingert, fejfájást okoznak. Amikor a folyadékveszteség eléri a testtömeg 2 %-os csökkenését, a

sportteljesítmény hanyatlik. Mindez a hőháztartás zavarával társulhat. 20-30 percnél kisebb időtartamú edzés alatt nem jelentkezik számottevő folyadékveszteség, hiszen ez az idő nem elegendő ahhoz, hogy a szervezet elérje a veszélyes mértékű folyadékveszteséget. Azonban ügyelni kell arra, hogy a nyári időszakban a nagyobb mértékű izzadás által a dehidráció tünetei jóval korábban jelentkezhetnek. Eltérő mennyiségű folyadék elfogyasztásával készíthetjük fel saját szervezetünket arra, hogy gyomrunk minél több folyadékot legyen képes befogadni panaszok nélkül. Az izotóniás italok összetevői Az izotóniás italok összetételét úgy tervezték meg, hogy az a vérrel megegyező ozmotikus koncentrációjú legyen. Ennek megfelelően a fő összetevői; elektrolitok (nátrium, kálium, 0,1-0,2 g/100 ml körüli koncentrációban) és szénhidrátok. Ez általában glükóz, fruktóz, maltóz, dextrin, maltodextrin, tehát egyszerű

illetve rövid szénláncú szénhidrátok, melyek között az a különbség, hogy glükóz és fruktóz nagyobb ozmotikus nyomást adnak és lassabban ürülnek a gyomorból, mint a többi, több molekulát tartalmazó szénhidrát, ám fajlagos energiatartalmuk azonos. Az izotóniás italok szénhidrát tartalmának 4-8 g/100ml között kell lennie. Fontos megjegyezni, hogy ha porból, pezsgőtablettából vagy koncentrátumból készítjük az izotóniás ital, akkor feltétlenül a használati utasításban leírtaknak megfelelő mennyiségű vizet adjunk hozzá, mert csak így lesz a szervezet számára optimális koncentrációjú és ozmotikus nyomású. Egyes sportitalokban további összetevőket is alkalmaznak, például különböző vitaminokat. Ezeket érdemesebb az izotóniás italoktól elválasztott szupplementációban, a fizikai terheléstől időben elválasztva pótolni, így hatását, hatékonyságát és mennyiségét könnyebb optimalizálni. Más jellemző

összetevőket is találhatunk a sportolóknak szánt italokban, ilyenek például a koffein, a taurin, a kreatin és az l-karnitin. Ezek sem a megfelelő, izotóniás koncentráció miatt vannak jelen számos esetben - különösen hosszútávú megterhelésnél - felesleges, hátrányos őket a szervezetbe juttani A koffein és kreatin hatása elsősorban rövid és nagy erőkifejtéssel járó fizikai munkánál lehet előnyös, de hosszabb távú sportterhelésnél ronthatja a teljesítményt, akármagasabb tejsav szintet is eredményezhet. Ha ezek az összetevők jelen vannak a kiválasztott sportitalban, akkor a készítmény inkább „pörgető", mintsem elektrolit és folyadékpótlásra alkalmas termék. Praktikus tanácsok Az izotóniás italok általi só- és víz pótlás a 40 percet meghaladó edzés során ajánlott, ám ha valaki nagyon szükségét érzi, ezen időn belül is lehet kortyolgatni (bár nem igazán van olyan versenysport, ahol 40 percnél kevesebb

ideig tart egy edzés). Emellett ajánlott a hosszabb edzések, versenyek előtt már 1-2 órával is elkezdeni inni, hogy már kellően hidratált állapotban legyen a versenyző, de ezt sem szabad túlzásba vinni, mert ha túl sokat isznak a versenyzők az a gyomorban zavaró teltségérzetet okozhat. A megfelelő mennyiséget a legegyszerűbb tapasztalati úton kikísérletezni, ami azért ajánlott, 4 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 mert így a sportoló versenyre már tudja, hogy mennyi a számára optimális mennyiség. Ezt például úgy lehet gyakorlati úton meghatározni, hogy a fizikai aktivitás során vesztett folyadéknak (izzadási, légzési stb.) megfelelő mennyiségű italt kellene inni Ezt a mennyiséget egyszerűen, a versenyzők edzés előtti és utáni testsúlymérésével meg lehet állapítani, úgy hogy az edzés, verseny végére ez a súlyvesztés ne legyen több 2 %

-nál. Fontos, hogy a sportolók se csak akkor kezdjenek inni, amikor érzik a szomjúságot, mert az már a szervezet dehidráltságát jelenti (számos sportágnál nem is lehetséges, akkor inni, amikor a versenyzők szeretnének, gondoljunk például egy vízilabda mérkőzésre). Ha edzés után kerül sor a rehidratálásra, akkor az optimális mennyiség minden sportolás során elvesztett testsúly kilogramm után az 1,2-1,5 liter folyadék. Fontos, hogy a versenyzők edzésen, illetve kevésbé fontos versenyeken kísérletezzék ki az egyéni igényüket és reakcióikat, hogy az már fontos versenyen ne okozzon gondot. 5 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 2. A Ismertesse az emberi test belsővázának (csontváz) felépítését! Jellemezze a csontokat, és az ízületeket szerkezetük és típusaik szerint! Ismertesse a váll-, a csípő- és a térdízület működését olyan konkrét

mozdulatokon keresztül, melyek ezen ízületekben létrejöhetnek! Magyarázza meg az ízületvédelem jelentőségét! A mozgás passzív rendszere. A vázrendszer A vázrendszer általános jellemzése Az ember csontváza a szervezet szilárd vázának alkotása mellett biomechanikai és védőjellegű is. Az izmok hatóerejüket a csontok ízületekben való elmozdításával fejtik ki. Fontos szerepe van a csontokba zárt vörös csontvelőnek is, ami születés után vérképzőszerv. A vázrendszerben 206 különálló, de valamilyen módon (bár különböző mértékben) rögzített csont található, melyeket szilárdságuk és rugalmasságuk jellemez. Szilárdságukat a különböző szervetlen sók pl. Ca-hidroxiapatit, Ca-foszfát adják Rugalmasságukat a csont szerves állománya az ossein biztosítja A két állomány aránya az élet során változik. Fiatal korban a csontok több szerves anyagot tartalmaznak, mint szervetlent. A különböző sportágak növelik a

csontsűrűséget, fokozzák a csont gerendázatának az inger irányába ható fejlődését. Nem minden sportág azonos hatású ebben a tekintetben A legkisebb hatásfokú az úszás, hiszen a víz felhajtó ereje ellene hat a nehézségi erőnek, így a csont sűrűsége nem változik jelentősen. Élsportoló úszóknál régebben kifejezetten a mésztartalom és a csontsűrűség csökkenését tapasztalták. Részben ennek tudható be, hogy az utóbbi időben az úszókkal szárazföldi edzéseket is végeztetnek. A nehézségi erő „csontépítő” hatását bizonyítja az a tény is, hogy régebben az űrben hosszabb időt töltő űrhajósok csontjai jelentős mértékben elvékonyodtak, esetlegesen a súlytalanság állapotának megszűntével el is törtek. Ez a felismerés vezetett el oda, hogy a különböző űrállomásokon hosszabb időt eltöltő kozmonautáknak kötelező edzésprogramot írnak elő, melynek betartása a csontdenzitás csökkenése ellenében hat.

Az egyik legnagyobb csontsűrűséggel a tornászok rendelkeznek. Prepubertás korban vizsgált tornász, úszó és nem sportoló (kontroll csoport, rendszeres fizikai aktivitás csak rekreációs szinten volt jelen) kislányok közül a legnagyobb csontdenzitással a tornász lányok bírtak (0,897 g/cm2), míg a kontroll és úszó kislányok értékei azonosak voltak (0,859g/cm2). A legnagyobb különbségeket a lumbális területen és a radiusban mérték. A különbség megmaradt egy évvel később is, annak ellenére, hogy a két csoport között testméret különbség volt tapasztalható a kontroll csoport javára. Megállapították azt is, hogy a sovány testtömeg korrelál a test várható csontsűrűségével is. 6 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 7 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 8 B-FORM Kft. 6726

Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 9 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 10 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 11 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Csonttípusok A csontok alakjuk szerint lehetnek: • hosszú csöves, • lapos, • köbös, 12 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • légtartalmú csontok. A hosszú csöves csontok a végtagok tengelyében előforduló üreges csontok (pl. felkarcsont), melyek végein vaskosabb végrészek (epiphysisek) találhatók. A végrészek közül a törzshöz közelebbi (felső végrész) a proximális, míg a távolabbi (alsó végrész) a distális

epiphysis. A csont középrésze a diaphysis. Ennek egységes üregét velőüregnek nevezzük Ezt fiatal korban vöröscsontvelő, felnőtt korban sárgacsontvelő tölti ki. Lapos csontok (pl. agykoponya csontjai), külső és belső felszínén tömör-, közöttük a szivacsos csontállomány ( diploe) helyezkedik el, melynek üregeiben egész életen át megtalálható a vöröscsontvelő. Köbös csontok (pl. csigolyatestek) Szabálytalan, de nagyjából köbös formát mutatnak Szinte teljes egészében szivacsos csontszövetből épülnek fel, ezért a normál anatómiai erőhatásoktól eltérő terhelésre gyakran összeroppanásos törést szenvednek. Ennek egyik oka az időskori csontritkulás Légtartalmú (pneumaticus) csontok az orrüreg csontjai között találhatók. Szerepük a könnyűszerkezeti felépítettség mellett, hangadáskor a rezonáló terek biztosítása. Felépítésükből következően rendkívül könnyen sérülnek, pl. küzdősportoknál (ld

ökölvívás, birkózás) Az egyszerű ízület szerkezete A találkozó csontvégek közül az egyik domború, gömb alakú, ez az ízületi fej, míg a másik a homorú, ez az ízületi vápa. Az ízületi fej nem mindig gömb formájú, lehet hengeres, elliptikus stb Fontos az ízületi fej formája, mert az ízületekben végbemenő mozgás terjedelmét és minőségét határozza meg. Ízületi porcok. Az ízesülő csontvégek ízfelszíneit üveg vagy hyalin porc borítja Kivétel az állkapocs ízülete, a szegy és a kulcscsonti ízület, ahol rostos porc található. Ha az ízesülő csontfelszínek nem összeillők, akkor közöttük járulékos ízületi porckorongok (fibrocartilago interarticulares) jelennek meg. Ezek kétfélék lehetnek, nevezetesen discusok és meniscusok. A discus kétszer domború kollagén rostos porcdarabok, ami két homorú felszínű ízesülő csontvég között található. Pl a szegy-kulcscsont ízesülésénél Meniscus. Két ízesülő

domború csontvég közé egy kétszer homorú rostos porc darab ékelődik Pl térdízületben. Járulékos ízületi alkotórész még az ízvápaajkak Akkor, amikor az ízületi felszínt borító üvegporc szélein rostos porcgyűrűbe (ízvápaajkak) megy át, ami arra szolgál, hogy az ízületi árkot mélyítse. Ilyen figyelhető meg a váll- és a csípőízületben Az egyszerű ízület szerkezete: Ízületi tok, egy olyan kötőszövetes burok, ami az ízesülő felszíneket kapcsolja egybe. Nagy mozgású ízületeknél tág, máskor feszes. Maga a tok két részre, nevezetesen a külső (membrana fibrosa) és a belső (synoviális hártya) membránra tagolható. A belső membrán bolyhai (villii synoviales) termelik azt a néhány csepp savós folyadékot, ami az ízületi üregben, mint ízületi nedv található. Súrlódáscsökkentő szerepe van. Ha kevés a folyadék az elmozduló porcvégek súrlódnak, ilyenkor mondjuk, hogy ropog az ízület. Ízületi szalagok.

Ezek lehetnek tokszalagok, amikor a szalag az ízületi tokba ágyazott, ill önál1óak Szerepük az ízületek stabilitásának biztosítása. 13 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Ízületi üreg, az ízületi tokkal határolt tér, melynek része a két ízesülő csontvég közötti rés. Az ízületekhez tartoznak gyakran az önálló, vagy a közeli izmokból elkülönülő, a tokon tapadó ízületi izmok. Ilyen található pl a bokaízületnél Az ízületek a bennük szereplő csontok száma alapján osztályozhatók, s így beszélünk egyszerű és összetett ízületekről. Mozgékony vagy szabad ízületek, melyeket elmozdulásuk tengelyszáma alapján szokás osztályozni. Egytengelyű ízületek • Csuklóízület (ginglymus). Az elmozdulás a csont hossztengelyére merőleges, pl az ujjpercek között található. Mozgás: hajlítás feszítés 14 B-FORM Kft. 6726

Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • Forgóízület ( articulatio trochoidea) a mozgás síkja az ízesülő Csontok tengelyében van, pl. a második nyakcsigolya (epistropheus = axis) fognyúlványa és az atlas (első nyakcsigolya) között. Mozgás: forgás a csont hossztengelye körül Kéttengelyű tojásízület • Tojásízület ( articulatio ellipsoidea). Az ízületi felszínek tojás formájúak, ennek megfelelően két, egymásra merőleges tengely mentén történik az elmozdulás. Ilyen ízület pl az articulatioatlanto-occipitalis • Nyeregízület ( articulatio sellaris). Itt a mozgás két egymásra merőleges tengely mentén történik. Pl a hüvelykujj és a kéztő-kézközép csontnál Soktengelyű ízületek (articulatio spheroidea). Szabad ízületeknek is nevezik Az elmozdulás egymásra merőleges tengelyek mentén történik Ide tartozik a: • Gömbízület. Ilyen ízület a vállízület

Az ízület érdekessége, hogy kicsi a vápa, ezért könnyen kificamodik. A gömbízület egy változata a • Dióízület, ahol az ízületi vápa a fej legnagyobb részét magába foglalja. Pl csípőízületben a combcsont feje, kb. 2/3 része az ízületi vápában van Mozgékony vagy szabad ízületek, melyeket elmozdulásuk tengelyszáma alapján szokás osztályozni. Feszes ízületek ( amphyartrosis) az ízesülő csontvégek, az ízületi tokban szorosan kapcsolódnak. Kicsi, vagy semmiféle elmozdulásra nincs lehetőség. Pl a csípő- és a keresztcsont közötti ízület Összetett ízületek (articulatio composita) Csukló-forgó ízületek ( trochoginglimus). A mozgás lehetőségét a kevesebb tengelyű ízület határozza meg. Ide tartoznak a könyök és a térd ízületei 15 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Vállízület ( articulatio humeri) a felkarcsont és a lapocka

közötti mozgatható csontösszeköttetés. A humerus feje, mint ízületi fej és a lapocka kivájt ízületi bemélyedése képez egy soktengelyű gömbízületet. Az ízületi fej és az ízületi vápa nem azonos kiterjedésűek, az ízületi vápa kisebb a fejnél Ez a mozgás kiterjedését teszi lehetővé. Az erős ízületi tokon kívül még két csont – a hollócsőr nyúlvány és a vállcsúcs – között kifeszülő szalag is védi, főleg a nyújtott karral a földre való zuhanáskor. Ilyenkor a boltozatként viselkedő szalag közvetítésével indirekt úton törhet le a lapocka tövise a vállcsúcs, vagy gyakrabban a kulcscsont. Bár erős az ízület tokja, mégis nagy szükség van az ízület helyben tartásához a vállat körülvevő erős izomköpenyre. 16 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Fő mozgásai a tér három irányának megfelelő tengely körül történnek. • A

nyílirányú tengely körül a törzshöz közelítés-távolítás. • A homloksíkban levő vízszintes tengely körül előre-hátra lendítés (anteflexio-retroflexio). • A felkarcsont hossztengelye körüli kifelé-befelé való forgás. A tengelyeket figyelembe véve a felkar egy kúp-palást mentén végezheti mozgásait (ez természetesen csak a lágyrészektől mentes vállízületre vonatkoznak). Ezeknek a mozgásoknak mértékét az ízületet burkoló izomköpeny korlátozza. Az, hogy a sportoló képes-e a mozgások szélső értékeit – anatómiai határait- megközelíteni, nagyban függ az ilyen irányú sportedzés időpontjától és annak mennyiségétől, minőségétől. Pl korai és túlzott lazító-nyújtó edzésmunka sok későbbi sérülés oka, sőt súlyosabb esetben a sportolói pályafutás végét is jelentheti (tornászok, küzdősportolók, dobóatléták). Csípőízület (articulatio coxae). A medenceövet az alsó végtaggal kapcsolja

össze A medencecsont ízvápája mély, a combcsont fejének 2/3-át befogadja. (dióízület) Mivel a combcsont feje teljes egészében a csípővápában van, ezért pl. eséseknél a combcsont nyaki része reped vagy törik el (combnyak törés). Az ízületi tokot kívülről számos szalag erősíti Ilyen szalag van magában az ízületben is (ligamentum teres femoris). Mozgása három tengely mentén történik: Flexio-extenzio a haránttengely mentén. A feszítés kisebb fokú, mint a hajlítás, mert a feszítésnél az ízületi tokra csavarodó ízületi szalagok gátolják a további hátramozgást. Közelítés-távolítás, ahol a távolítás a nagyobb mértékű. 17 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Forgás (rotáció). Kifelé és befelé is történhet A kifelé forgatás a nagyobb mértékű Behajlított térd mellett a forgatás 90°-ot is elérheti. A látszólag nagyobb kitérések

pl. spárga és egyéb testhelyzetek esetén a medence egyéb mozgásainak (előrehajlása) Térdízület (articulatio genus). Az ízület kialakításában a combcsont és a sípcsont mellett a térdkalács is részt vesz. Az ízfejeket a combcsont bütykei, míg a vápákat a sípcsont felső részén található ízfelszínek szolgáltatják. Az ízesülő csontvégek felszínei egymásnak nem lenyomatai, ezért mediális és laterális meniscusok illeszkednek a csontvégek közé. A térdet két-két oldalszalag (mediális és laterális) valamint az elülső és a hátsó keresztszalag stabilizálja. Az oldalszalagok a kóros oldalirányú erőbehatásoktól, a keresztszalagok a lábszárnak a combcsonthoz képest előre ill. hátra irányuló elmozdulásától védenek A térdízület fő mozgásai: hajlítás-feszítés, nyújtás (extenzio) forgatás (rotáció). Hajlításnál a belső keresztszalagok megfeszülése és a lágyrészek torlódása kb.160°-nál szab határt

Feszítéskor csak minimális mértékben haladja meg az ízület a 180°-os alapállást. A túlfeszítést az oldalszalagok megfeszülése akadályozza meg. Forgatás csak behajlított térd esetében lehetséges, mert ekkor az oldalszalagok lazák. Nyújtott térdnél az oldalszalagok megfeszülnek s ilyenkor a forgás a csípőízület forgatásából adódik következményeként fogható fel. 18 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Aki sporttal foglalkozik, mind tudja, hogy a megfelelő (10-15 perc) bemelegítés elengedhetetlen az edzések előtt. Ez fontos mind az izomsérülések, mind az ízületi bántalmak elkerülése végett Gondolom nyilvánvaló számodra is, hogy a problémákat minden esetben jobb megelőzni, mint kezelni. Ízületi védelem Ki kell emelnem a periodikus terhelés fontosságát! Nem szabad egész évben a maximumot teljesítened, néha picit vissza kell venned az edzések

intenzitásából, hogy a szövetek megfelelően tudjanak regenerálódni. Szerencsére sok olyan anyag van, amivel megtarthatod ízületeink egészségét, hogy azok olajozottan tudjanak működni, fájdalom nélkül! Ugyancsak mostoha gyermek- például küzdősportok esetében - az antagonista izmok fejlesztése. Mert ugye minek a bicepsz, ha az ütőerőt elsősorban a tricepsz ereje adja (ha kifejezetten a karizmokat nézzük, hiszen természetesen nem csak karból ütünk)? Azonban az ütést a mozgás végén bizony a bicepsz fogja megállítani, ugyanígy egy rúgást is, melynek erejét a combfeszítő adja, a combhajlító fogja megállítani, a törzs stabilitásában pedig legalább olyan fontos szerepe van a mély hátizmoknak mint a hasizomnak. Az ilyen kiegyensúlyozatlan fejlődés elkerülésére a megfelelő, célzott edzésmódszerek alkalmazása a 19 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014

legjobb módszer. De az izomzat kiegyensúlyozatlan fejlődése testépítőknél is problémás lehet – gondoljunk csak arra, amikor valaki nem edzi az alsóhátat, csak a hasat, vagy nem hasazik, de ehhez képest sokat húz fel – vagy a legrosszabb eset mikor a törzs izmait egyáltalán nem edzi valaki. Ezek mind mind sérülések forrásai lehetnek hosszú távon. Ne felejtsünk ki, pláne ne hagyjunk ki tudatosan egy izomcsoportot sem az edzésprogramunkból – még ha nem is olyan látványos a fejlődése. Lehet, hogy egy nem elég szálkás fizikumon a hasizom nem lesz látványos, de rendkívül fontos szerepe van a törzs stabilitásának fenntartásában és abban, hogy a terhelés egy részét levegye a gerincoszlopról. Ízületi védelem a sportban Glükozamin-szulfát: Ezt az anyagot, tengeri kagylók vázából vonják ki, így természetes anyagról beszélünk. Azért fontos az ízületek számára mert odavonzza a vizet, és meg is tartja ott, így

“olajozottan működhet”. Ha már valakinél kialakult az ízületi gyulladás, annak is hasznos, mivel csökkenti a fájdalmat, és segíti a regenerálódást. Napi adag: 3x500mg(étkezés közben) 1-2 hónapba is telhet mire a javulást észleljük! Kondroitin-szulfát: Az állati porcok egyik fő alkotóeleme, így szintén egy természetes anyagról beszélünk. A sérült porcok regenerálódását segíti. A Glükozaminnal együtt alkalmazva, felerősítik egymás hatását Napi adag: 3×250-500mg(étkezés közben) MSM: A hús, tojás és baromfifélék tartalmazzák elsősorban. Gyulladáscsökkentő hatása miatt örvend nagy népszerűségnek, mert a szerves kén egy olyan formáját tartalmazza, ami enzimek, antitestek, glutation, nyálkaanyagok és a kötőszövetek létrehozásához használ fel a szervezet. Elősegíti a kollagén(kötőszövetek fő alkotóeleme) szintézisét, ami fontos az ízületek, bőr, haj előállításában. Napi adag:

500-5000mg(étkezések közben) Ízületi védelem a sportban C, E-vitamin: A C-vitamin fontos antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és fontos a kollagén termelődésének szempontjából is. Az E-vitamin is antioxidáns tulajdonsága miatt került az ízületvédők csoportjába, sőt ezt a két anyagot együtt alkalmazva növelhetjük a hatékonyságot. Napi adag: C-vitamin: 1000-3000mg, E-vitamin 100-800NE Halolaj készítmények: Kevesen tudják, de a halolaj is nagyon hasznos lehet az ízületek épségének fenntartásában, mivel gyulladáscsökkentő hatású az izmok, ínszalagok, és porcok védelmét is segíti. A fájdalmat és a gyulladást is tudja kezelni, ezen tulajdonsága miatt fontos kiegészítője a sportoknak. Az Omega 3 zsírsavak hidratálják a porcokat így segítve a tápanyagok áramlását a szövetekben, és a regenerálódást. Napi adag: 2-9 g (étkezés közben). 20 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b

Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 3. A Ismertesse a gerincoszlop felépítését és annak életkori sajátosságait! Mutasson rá a gerincoszlop sérülékenységének okaira, a leggyakoribb sérülésformák és ártalmak tükrében! Milyen eszközöket, módszereket, elveket alkalmazna a gyakorlatban a gerinc védelme érdekében? A gerinc (spina) csigolyákból (vertebra) épül fel; 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki csigolyából, továbbá a kereszt (sacrum)- és farokcsontból (coccygeum), amik további csigolyák összecsontosodott egységei. A gerinc anatómiájának, funkciójának megértését segítik a következő tények: A gerinc fejünket és a nagy terhet viselő felső testfelünket köti össze gyakorlatilag folyamatos terhelés alatt (álló és ülő helyzetben is) az alsó végtagjainkkal, miközben stabil csontos támasztékot ad a légző mozgásokhoz, illetve a hasizmoknak. Az emberré válás és a felegyenesedés során a

gerincet terhelő tengelyirányú erő megsokszorozódott. Erre az erőhatásra a gerinc a rugóelvnek megfelelően "S" alakú görbületet vett fel. A nyaki (cervicalis) és ágyéki (lumbális) szakaszon előreívelő (lordózis), a háti (torakális vagy dorzális) és keresztfarokcsonti szakaszon hátraívelő (kifózis) gerincgörbületek vannak. A gerinc egy speciális sok-izületi, sok-tengelyű mozgásrendszeri egység egy kúpszerű mozgásterjedelemmel, melyben előre, hátra és oldalirányú hajlások mellett a csigolyáknak önálló forgáspont körüli és lap szerinti mozgásai is vannak. A csigolyák csontos csatornát alkotva védelmet nyújtanak a bennük futó gerincvelőnek és idegképleteknek, illetve a csigolyákból összeálló idegcsatornák a kilépő ideggyököknek. A csontos falak dimenzióinak köszönhetően, ha bármilyen térszűkítő tényező (pl.: porckorongsérv) keletkezik, az gyakran járhat felső, alsóvégtagi és vegetatív

idegrendszeri beidegzési zavarokkal. 21 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A nyaki gerincszakasz első két csigolyája formailag jelentősen különbözik a többi gerinccsigolyától. Az első csigolya (atlas) gyűrű formájú, melyben a gerinccsatornában futó gerincvelő mellett oldalt két kisebb csatornában fut a két csigolya (vertebrális) artéria, amelyek a koponyaalapon belépve táplálják a kisagyat, illetve a nagyagy egy részét (ezen csatornák meszes szűkülete okozza az agy vérellátásának romlását, a típusos szédüléses panaszokat). Az atlas fej felé a koponyaalappal képez tojásízületi összeköttetéseket, lefelé két alsó ízfelszínnel és egy nyúlvány ízesülésével (dens) pedig a második nyakcsigolyával (axis). 22 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A második nyakcsigolyán

már identifikálhatók a többi csigolyára jellemző alkotóelemek. A fő anatómiai eltérés az említett, felfelé álló dens nyúlvány. Előrefelé már észlelhető a későbbi csigolyatest (corpus), a két alsó és felső kisizületek nyúlványai (processus articulares), az oldalnyúlványok (processus transversus), ami nyaki szakaszon csatornát alkotnak a vertebralis ereknek, és egy vályút az oldalra kilépő idegeknek. Azonosíthatóak a csigolya hátsó ívei, melyek találkozásánál hátrafelé indul a tövisnyúlvány (processus spinosus). Az axis a harmadik nyakcsigolyával már a típusos helyeken kapcsolódik, a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongon keresztül és a két kisízülettel. A háti csigolyákon minimális, de annál fontosabb formai változások vannak. Az oldalnyúlványokban már nem futnak a vertebrális erek, vaskosabbak, és előrefelé a bordáknak jelentős támasztékkal ízfelszínt képeznek. A bordák még két kisebb

ízfelszínnel csatlakoznak a csigolyatesthez A háti csigolyák fejlődésében a második fontos lépés, hogy kifejlődik a testet hátrafelé, a csigolya többi részével összekötő, két biomechanikailag nagyon erős csontos híd, a pediculus. Az ágyéki csigolyákon az oldalnyúlványokról eltűnnek a bordák, a test és a pediculusok jelentősen masszívabbá válnak, a kisízületi nyúlványok felveszik a típusos 40-60 fokos dőlésű, felülről cserépszerűen egymást fedő anatómiai helyzetet. Két szomszédos csigolyát, azaz egy szegmentumot nézve, a felső csigolya két alsó íznyúlványa hátulról cserépszerűen fedi a szomszédos alsó csigolya felső két íznyúlványát, miközben az ízfelszínek a középtengely felé beforduló tendenciát mutatnak. A keresztcsont szintén egy porckoronggal és két kisizülettel kapcsolódik az utolsó, ötödik ágyéki csigolyához. Fejlődéstanilag a keresztcsont öt csigolya összecsontosodott egysége

Formailag a gerinccsatorna még megtartott, a szegmentalis idegek előre és hátra lyukakon lépnek ki, a csont szemből nézve a tengelyirányú erőket levezetve "V", vagy "ék" formát vesz fel, és két nagyobb ízfelszínnel beékelődik a medencegyűrűbe. A farokcsont, egy fejlődéstanilag csökevényes csont, szintén csigolyák összecsontosodott egysége. Itt már megszűnik a gerinccsatorna. A főbb szerepe, hogy a rajta tapadó izmokon és szalagokon keresztül stabilizálja gátat. A csontos szerkezetnél már említettük, hogy a csigolyák, döntő többségében a hátsó két kisizületen és a porckorongon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Érthető, hogy felegyenesedett állapotban, a gravitációs, tengely irányú erők, ezen kapcsolódási pontokat terhelik meg legjobban, így öregedéskor egyre gyakoribbá válnak a porckorongot és a kisizületeket érintő betegségek. Az izületeket a két ízfelszín, a köztük elhelyezkedő

izületi folyadék és az izületi tok alkotják. A porckorong egy speciális anatómiai egység. A porckorong két nagyobb része a középső kocsonyás mag (nucleus pulposus - a puffer) és az azt tokként körbevevő szálas, kötőszövetes gyűrű (anulus fibrosus). A porckorong működését, és a rajta ható erők eloszlását és a porckorongsérvet legjobban bemutató modell: a vízzel telt luftballon. Ahogy a ballont tengelyirányúan, felülről ököllel benyomjuk, a ballon magassága csökken, de oldalirányú átmérője jelentősen megnő. A porckorong esetében a degeneráció folyamata során a porckorong vizet veszít, rugalmassága csökken, a tengelyirányú erőknek kevésbé tud ellenállni. A mindennapi terheléskor, álláskor, üléskor a rugalmas pufferhatás megszűnik, összenyomódik, és az oldalirányú térbe a gyökcsatorna, gerinccsatorna felé is terjedhet, nyomatásos (kompresszió) illetve szűkület (sztenózis) következtében kialakuló

idegrendszeri tüneteket okozva. Ha pihenő helyzetben, fekvéskor a porckorong visszanyeri magasságát, az oldalirányú kiterjedés csökken, 23 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 akkor megszűnik a panasz (dinamikus sztenózis), ha a kitüremkedés (protrúzió) megmarad, esetleg áttöri a hátsó hosszanti szalagot, akkor kiszakadt (rupturált) porckorongsérv (discus hernia) keletkezhet. A csigolyák kapcsolódásának és így a teljes gerincoszlopnak stabilitását a szalagok és izmok biztosítják. A fontosabb szalagok (ligamentumok) közt a csigolyatesteket elölről és hátulról összekötő elülső és hátsó hosszanti szalag (ligamentum longitudinale anterius et posterius), a tövisnyúlványokat összekötő közti és felső szalagrendszer (ligamentum inter et supraspinale, ligamentum flavum - sárga szalag) és az oldalsó (transversalis) szalagrendszer emelendő ki. Emellett a nyaki,

háti és medenceövi régióban számos kiegészítő, stabilizáló szalagrendszer van. A gerincmozgásában résztvevő és stabilizáló izmok teljes nevezéktanát részletezni a funkcionális szerepükhöz mérten felesleges lenne. A funkció szempontjából a főbb izomrendszerek a felületes és mély hátizomzat, a tarkó és mellkas bemenet izomrendszere, a mellkas és rekeszizomzat, a medence és hasizmok. Ezen izomrendszerek együttes, összehangolt működése a feltétele a gerinc fentebb említett stabilizáló és mozgató funkcióinak teljeségéért. Tartáshibákról. Tartáshibákról beszélünk, ha a gerinc természetes görbületei megváltoznak. Az ehhez vezető okok különbözőek lehetnek. A tünetek általában a testtartásért felelős izmok közötti egyensúly megbomlására vezethetők vissza. Serdülőkorban például a gyors, hirtelen növekedést az izomzat nem tudja követni, ami miatt hanyag tartás, lapos, vagy túl domború hát, gerincferdülés

alakulhat ki. Tartáshibák fejlődhetnek ki a gerincet érő egyenetlen terhelés következtében is. Ülő munkát végző embereknél például tipikus a váll előreesése, a nyak, fej előrehelyezettsége. Ez a mindennapos, több órás statikus terhelés bizonyos idő után következményekkel jár, fájdalmakat okoz. A nyak, váll, és hátizomzat nem tolerálja tovább a túlterhelést és izomgörcs, fájdalom, myogelosisos csomók alakulhatnak ki az izmokban. A tartáshibák formái Gyermekkorban a csigolyák a növekedés ideje alatt nagyon érzékenyen reagálnak az egyoldalú terhelésekre. Például az iskolatáska egyoldalú hordása növekedési zavarokhoz vezethet, a nyomás oldalán a csigolyatest idő előtt elcsontosodik, a másik oldalon tovább növekszik. Ez a folyamat a csigolyaoszlop ferdüléséhez vezethet (scoliosis). Sok esetben erre a kóros terhelésre visszavezethetően alakul ki a túl domború hát (kyphosis) és a túlságosan homorú ágyéki ív

(lordosis) is. Túl domború hát esetén a csigolyák görbülete hátrafelé megnövekedett. A kialakulás okai különbözőek lehetnek. Többször születési formális elváltozások, fejlődési rendellenesség, más betegségek (Scheuermann kór, Bechterew kór, Osteoporosis) állnak a háttérben. Az ágyéki ív nagyfokú homorulata általában izomerő-megbomlás következménye. A törzset nem csak a hátizmok, hanem előröl a hasizmok is támasztják. Amennyiben ezek az izmok gyengék, vagy túlsúly, terhesség miatt túlterheltek, a has előreesik, az ágyéki csigolyák és a keresztcsont pedig szintén ebbe az irányba tolódik. A megváltozott statika következtében a testsúly okozta terhelés egyenletlenük éri a csigolyákat, ami fájdalmakhoz, idő előtti kopáshoz vezet. Ezek megelőzésére és a tartás, a terhelés helyes visszaállítására izomerősítéssel egy saját, ún. “izomfűzőt” alakítunk ki a törzs körül, ami képes a terhelés nagy

részének átvételére, megelőzve, megakadályozva ezzel a fájdalom és a kopás kialakulását. Gerincsérv 24 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A porckorongok a gerinc csigolyái között elhelyezkedő, lengéscsillapító, a gerinc elaszticitását biztosító egységek. Állományuk egy külső, erős rostos gyűrűből (anulus fibrosus) és egy belső, kocsonyás magból (nucleus pulposus) épül fel. Életünk kezdeti szakaszában a porckorongok tápanyagellátása vérerek útján történik, amelyek azonban a későbbiekben bezáródnak. Ezután a tápanyagellátás lassan, sejtről sejtre megy végbe a porckorongokra ható erők segítsége által. A mindennapi mozgások, terhelések alatt a porckorong veszít nedvességtartalmából. Érdekességként megfigyelhető hogy estére a testmagasságunk akár 1-2 cm-rel is kevesebb lehet, mint reggel. Az éjszaka, a pihenés folyamán a porckorong

állománya újra ‘feltöltődik’ folyadékkal. Ha a porckorong az éjszaka folyamán a napi terheléstől regenerálódik, nagysága megnő. Az évek során ez a regenerációs képesség egyre csökken Az élet előrehaladtával az ‘elhasználódás’ folyamatával kisebb- nagyobb berepedések jelenhetnek meg a porckorong külső gyűrűjén, amik a belső állomány kitüremkedésének kedveznek. Ezeket az elváltozásokat leginkább a porckorong hátsó részén figyelhetjük meg, ami a korábbi vérerek miatti kis hegesedésekre, gyengültebb állományra vezethető vissza. Ez a folyamat kb a 30 életévtől indul el és fokozódik amennyiben a porckorongot állandóan nagyfokú vagy rossz irányú terhelés éri. Ekkor kedvezőtlen mozdulatok, mint pl. hirtelen csavarodás, hajlás, a porckorong apró sérüléséhez vezetnek, a rostos gyűrű beszakad, lehetőséget biztosítva ezzel a belső állomány kilépésének. A kialakuló tünetek az észrevétlenségtől az

elviselhetetlenségig fokozódhatnak. Amennyiben a külső rostos gyűrű a terhelésekkel szemben nem elég ellenálló, folytonossága megszakadhat és a belső kocsonyás állomány kiboltosulhat a helyéről. Ekkor gerincsérvről beszélünk ( a fokozatokat illetően kitüremkedést, kiboltosulást, kizáródást említhetünk). Attól függően hogy a kiboltosulás milyen környező szövetekre gyakorol nyomást, változnak a tünetek. A nyomás korlátozódhat a csigolyák között kilépő ideggyökre vagy kiterjedhet akár a gerincvelőre is. A folyamat következménye lehet helyi és kisugárzó fájdalom, funkciókiesés, bénulás, érzéketlenség az említett ideg által beidegzett területen. A nyaki gerinc szakaszán kialakuló gerincsérvek szinte minden életkorban előfordulhatnak. Az idáig vezető okok, mint minden gerincsérv esetén degeneratív folyamatok, monoton, helytelen testtartásoktúlterhelések (gyakran munkahelyzettel összefüggően) lehetnek.

Fájdalmak a kiboltosult porckorong részlet által okozott nyomás lokalizációjának megfelelően egy -, vagy kétoldalúan a nyak-vállöv területén illetve a karba sugárzóan léphetnek fel. Gyakorta kíséri a tüneteket bizsergés, zsibbadás érzése, valamint fejfájás, szédülés és úgynevezett vegetatív symptomák. 25 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Gerincferdülés-scoliosis Gerincferdülésen a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük. Az érintett csigolyák mozgékonysága legtöbbször lényegesen lecsökkent, olyannyira hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges. Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolya elfordulása (torzió) is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki. A gerincferdülés kialakulása A kiváltó okok különbözőek lehetnek,

(ideg-izom problémák), de a legtöbb esetben a mai napig nem tisztázottak. A konzervatívan (operációs beavatkozás nélkül) kezelhető esetek nagy részét az idiopáthiás (ismeretlen eredetű) esetek teszik ki, amikkel legtöbbször serdülőkorú fiataloknál találkozhatunk. A gerincferdülés típusai Az életkortól és az érintett szegmenttől függően több típust különböztetünk meg. A korai megjelenés kedvezőtlen hatással van a lefolyásra. Az életkor, a nem, az első menstruáció időpontja, a csontosodás ideje, a görbület nagysága, a görbület lokalizációja is enged a lefolyásra következtetni. Funkcionális scoliosis: Ebben az esetben az oldalirányú elhajláshoz nem társul torzió. Az oldalirányú görbület fekve eltűnik, a vizsgáló vagy a beteg által korrigálható. Előrehajolt testhelyzetben bordapúp nem látható Kialakulhat minden kideríthető ok nélkül, (primer funkcionális scoliosis), vagy lehet másodlagosan (secunder

funkcionális scoliosis) konkrét okhoz kapcsolódva. Az elsődleges funkcionális scoliosis kezelésének 26 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 célja a hátizomzat megerősítése. Ez a típusú funkcionális scoliosis általában nem rosszabbodik, valamint nem alakul át strukturális scoliosissá. A másodlagos funkcionális scoliosis az egyik alsó végtag valódi vagy látszólagos rövidülése következtében jön létre. A rövidebb oldali medencefél lentebb kerül és a ferde medenceállás kompenzálásaként alakul ki a rövidült oldal felé konvex ágyéki scoliosis. A végtaghossz különbség korrekciójával /sarokemeléssel/ a scoliosis korrigálható. Ismeretlen eredetű strukturális scoliosis – idiopáthiás scoliosis infantilis típus 0-3 éves korig juvenilis típus 3-10 éves korig adolescens típus 10 éves kor felett Ismert eredetű strukturális scoliosis congenitális

(veleszületett) neuromusculáris ( syringomyelia, polyomyelitis anterior acuta, ICP, Friedrich ataxia, Charcot-MarieTooth betegség, myelomeningocele, arthrogryposis, dystrophia musculorum progressiva, spinalis muscularis atrophia, gerincvelő sérülés) rendszerbetegségekhez társuló ( Marfan sy., neurofibromatosis, osteogenesis imperfecta) Strukturális scoliosisok kezelésénél fél évenkénti ortopédiai és gyógytornász kontroll szükséges. Minden olyan esetben, ahol a gerincferdülés az előzetes eredményeket összevetve rosszabbodást mutat, intenzívebb kezelést kell alkalmazni, aminek célja, hogy minimum a progressziót megakadályozzuk vagy jobb esetben javulást érjünk el. Idiopathias scoliosis jellemzői Jellemzően 27 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 kimutatható ok nélkül, a csontérés előtt alakul ki általában 10-12 éves korban. Az idiopathiás scoliosis strukturális

elváltozásai a tér mindhárom síkjában létrejönnek. A gerinc nemcsak a frontális síkban görbül oldalra, hanem a horizontális síkban csavarodik és a sagittalis síkban homorodik. A kóros görbület konvex oldalán megjelenik a bordapúp, ami láthatóvá is teszi a betegséget. Előrehajló testhelyzetben különösen jól megfigyelhető. Az idiopathiás scoliosis jellemző tulajdonsága, hogy folyamatosan, általában a növekedési ugrások szakaszaiban hajlamos a rosszabbodásra. A betegség kezdetének és az első terápiák megkezdésének időpontja jelentősen befolyásolhatja a görbület mértékét és a terápia sikerét. Minél fiatalabb korban jelentkezik az idiopathiás scoliosis, annál rosszabb prognózisra számíthatunk. Az egymás felett lévő csigolyákat a csigolyaíveken lévő alsó és felső izületi felszínek által alkotott kisizületek kötik egymáshoz. A spondylolysis a csigolyaív megszakadását jelenti Ez a legtöbbször tünet és

problémamentes, hiszen a szalagrendszer önmagában is igen erősen rögzíti a csigolyákat. Legtöbbször egy egyéb okból készülő röntgenfelvétel okán derül ki az elváltozás. Azonban a csigolyaívek megszakadása (spondylolysis) rontja a gerinc stabilitását, és lehetőve teszik, hogy a felül lévő csigolya a hasüreg felé csússzon. Ez a spondylolysthesis A spondylolisthesis előfeltétele a kétoldali spondylolysis. Spondylolisthesis bármely életkorban előfordulhat, bármely gerincszakaszon, de leggyakrabban a deréktáji szakaszt, azon belül is a keresztcsont (sacrum) és a legalsó csigolya (L5) átmenetet érinti, ritkábban az elsó két csigolyát (lumbalis IV-V csigolyát). A spondylolysis típusai • Dysplasiás típus esetén a spondylolysthesis hátterében leggyakrabban már az anyaméhben jelentkező fejlődési rendellenesség áll fenn a keresztcsont és az L5-ös csigolya között. .Degeneratív típus esetén a kisizületek degenerációja

következtében kialakuló instabilitás miatti kisfokú csigolyaelmozdulás jön létre. • Traumás típus esetén a csigolya törése miatt alakul ki (a traumás esetek nem a gerincportál témaköre). • Az isthmicus típus a leggyakoribb, a népesség 5%-ban fordul elő. Itt lényegében a csigolyaív fáradásos töréséről van szó. Leggyakrabban olyan egyéneknél alakul ki, akiknél rendszeresen ismétlődő extrém gerinc flexió- extensió történik (pl. sportolók, jógázók, ritmikus sportgimasztikázól). Férfiaknál valamivel gyakoribb Leggyakrabban nem okoz panaszt, Tünetek általában már csak nagyfokú elcsúszás esetén. Panaszt okozó spondylolisthesis esetén jellemző tünet a feszes mélyházizomzat, továbbá a gerincen az ujjunkat fentről lefelé végighúzva a csúszás helyén egy lépcsőt találunk 28 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A Scheuermann-kór az

úgynevezett strukturális háti gerinc görbületének növekedéséhez tartozó kórkép, ezen belül is az a csoport, ahol a háti gerinc egészére terjed ki a görbület fokozódásának mértéke, ennek kompenzálása céljából nő a gerincoszlop nyaki és ágyéktáji részének mell irányába görbülésének, domborodásának mértéke is. Serdülőkorban jelentkező megbetegedés, melyre a gerinc fokozott háti kiboltosulása, mozgáskorlátozottság, fájdalom jellemző. Oka az érintett csigolyatestek másodlagos csontmagjának károsodása, feltöredezése, ezért a csigolyatestek elülső részének magasságbeli elmaradása következik be, ékcsigolyák jönnek létre (mivel a másodlagos csontosodási magok a 8 életév után jelennek meg, ezért nem jelentkezik a betegség 10 éves kor alatt). A fokozott kyphosis miatt, a már kialakult ékcsigolyák elülső részére hat a mechaikai megterhelés, tovább keskenyítve ezáltal a csigolya elülső részét, emiatt

tovább nő a kyphosis mértéke, s ez a kóros kör eredményezi a rögzült, kifejezetten merev hyperkyphosist és a fájdalmat. Általában ezek a gyerekek vékonyak, rossz izomzatúak, a hanyagtartás és a gyengébb izomzat egyéb jeleit is mutatják. A betegség kialakulásában örökletes tényezőknek is szerepe van A csigolyák közötti porckorongok (discusok) beboltosulnak a csigolyatest felé (így jönnek létre az úgynevezett Schmorl-csomók, melyek a betegség röntgendiagnosztikai kritériumai), és a porckorongok elülső részei ellapulnak, elfajuló, súlyosbodó (degeneratív) jeleket mutatnak. Leggyakrabban ez a folyamat a háti gerinc csigolyáin alakul ki. Ritkább a háti-ágyéki átmeneten, s a legritkább forma az ágyéki (lumbalis) szakaszon alakul ki. Három stádiumát különböztetjük meg • 8-10 éves kor körül kezdődik hanyagtartással, a háti kyphosis mérsékelt fokozódásával, panaszok nélkül. A gyermek gyakran fáradékony,

figyelmetlen A háti küfózis (vagy kyphosis) aktív izomerővel korrigálható. • 12 éves kortól a növekedés befejeződéséig tart. Ekkor az érintett gerincszakasz merevvé válik A gyermek fájdalomra panaszkodik, a háta főleg a lapockák között ütögetésre kifejezetten érzékeny. A fájdalom álláskor, ülésnél, fizikai aktivitásnál fokozódik, illetve a növekedés 29 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 befejezésekor megszűnik. Jellemző a fokozott és rögzült háti kyphosis, amelyet előrehajláskor nem képes kihomorítani. A deréktáj szalagjainak feszülése miatt, deréktáji fájdalom jelentkezhet. • Harmadik vagy késői stádium: a növekedés befejezése után, végigkíséri a beteget egész élete folyamán, a háti deformitás véglegesen megmarad, a fájdalom az ágyéki gericszakaszon van. A mélyhátizmoknak két csoportját különböztethetjük meg: (1)

az egyik (felületesebb) csoport a gerinccel szinte párhuzamosan fut végig a hátunkon, a keresztcsonttól egészen a nyakunkig. Ezt szokás gerincfeszítő izomcsoportnak hívni (erector spinae), (2) a másik (mélyebben fekvő) réteg „karácsonyfaszerűen” tölti ki közvetlenül a csigolyák melletti kis területet, azaz lentről-oldalról húzódnak felfelé-középre. Ezek az úgynevezett rotátor izmok (transversospinalis izomcsoport). Funkció Ezek az izmok alapvetően a gerincet közvetlenül mozgató izmok. Együttes megfeszülésükkel hátrahajlítást hoznak létre a gerincen, egyoldali működésükkel oldalrahajlítást, illetve csavarást. Ez már kapásból ad is egy fél választ arra, hogy miért fontosak a gerinc szempontjából. Mozgató funkciójukon túl azonban stabilizáló feladatot is ellátnak, úgynevezett antigravitációs izmok. Ez azt jelenti, hogy a gravitációs térben való felegyenesedett helyzetünkben igyekeznek megtartani testünket a

gravitációs erő ellenében. Magyarán, hogy ne zúgjunk le a földre (lévén a gravitációs erő mindent a Föld középpontja felé húz). Természetesen sok antigravitációs izmunk van, mindegyik egy kicsit más irányba fejti ki stabilizáló hatását. 30 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A mozgató és antigravitációs feladatuk mellett végül meg kell említenem, hogy lévén a csigolyák közvetlen közelében húzódnak, nagyon fontos szerepük van a csigolyák és az ott található egyéb képletek stabilizálásában. Egy jól karbantartott, erős, tömeges mélyhátizomzat képes stabil támaszt nyújtani a mozgékony gerincnek. Az esetleges rossz mozdulatok, balesetek során képesek biztos(abb)an rögzíteni, megtartani a csigolyákat, segítve ezzel a komolyabb sérülés elkerülését. A súlyemelő öv alapvető feladata, hogy csökkentse az alsó hátra nehezedő nyomást,

illetve hogy védje a hátat a hiperextenziótól (hátrafeszüléstől). Igazság szerint a hasüreget hivatott összenyomni, ezzel megfelelő támogatást nyújtva az alsóhát csontjai előtt, így részben átveszi a gerincmerevítő izmok feladatát. Az erőemelő öv és súlyemelő öv közti különbség annyi, hogy előbbi ugyanolyan széles elől is, mint hátul, és hatékonyabban támassza meg a felsőtest alsó részét, így védve a hát csavarodásától, oldalradőlésétől. Kinek érdemes használni? Kezdeném azzal, hogy kinek nem. Úgy gondolom, kezdők számára egyáltalán nem ajánlott a súlyemelő öv használata mivel: 1. Még nem dolgoznak olyan nagy súlyokkal ami ezt megkövetelné 2. Nem minidig végzik helyesen a gyakorlatokat, ezért az öv hamis biztonságérzetet kelt, akkor is ha rosszul végzik a gyakorlatot (pl. guggolásnál vagy felhúzásnál) Akik úgy érzik, már a haladó szinten vannak, és elsajátították a helyes edzéstechnikákat,

valamint rendelkeznek némi edzésmúlttal, azoknak érdemes elgondolkodni egy jó kis súlyemelő öv használatán. Mikor kell használni? 31 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Nem kell minden gyakorlathoz feltenni. Sőt, az alapgyakorlatoknál, amelyeknél teljesen elfogadott a használata (guggolás, felhúzás) sem minden esetben ajánlatos. Elég olyankor, amikor a 3 vagy 4 szériánál tartasz, és elég nagy súlyt használsz ahhoz, hogy szükséged legyen az övre. A hasi és gerincmerevítő izmoknak fejlődnie kell ezekkel a gyakorlatokkal, és az állandó övhasználat ezeknek az izmoknak a fejlődését korlátozza, amely később akár sérülésekhez is vezethet. Összefoglalva: amikor maximális terhelést alkalmazol pl. guggolásnál, felhúzásnál, nyakból nyomásnál a hát védelmére, és hátrafeszülésének megakadályozása érdekében. Tehát csak akkor használd az övet,

amikor igazán szükség van rá. Hogyan kell feltenni? Az öv helyes használatához, az övet nagyon erősen meg kell szorítani. A hát alsó részére kell ráfeszíteni, úgy, hogy mély levegőt veszel, behúzod a hasad, majd megfeszíted az övet, amennyire lehetséges. Lehet, hogy úgy fogsz kinézni mint a rajzfilmben a kacsa, akinek a vadász megszorította a nyakát, de csak így véd meg az esetleges sérülésektől. Fontos, hogy guggolásnál, vagy egyéb gyakorlatoknál az öv ne ütközzön a csipőbe, így erre ügyelj. Ne tedd nagyon fel, sem pedig a csípődre. Magától értetődő, hogy nem szabad sokáig fent tartani az övet, mivel fizikailag nagyon megterhelő állapotba kerülsz, valamint a vérnyomásod is megemelkedik. Így tehát az adott ismétlésszám után azonnal vedd le. Leggyakoribb hibák Az első, az, hogy manapság minden hobbi gyúrós, már az edzés előtti energiaital fogyasztása közben felpakolja az övet, nehogy túl nehéz legyen a pohár.

Az állandó övhasználat több kárt okoz mint hasznot A második leggyakoribb hiba az elsőhöz kapcsolódik, ugyanis van aki edzés alatt végig magán hordja az övet, ráadásul megfeszítve. Ez ahhoz vezet, hogy edzés végére (vagy közepére) úgy fog szédülni a delikvens, mint a szúnyog a Raid-től. Élj egyenes derékkal! A szakorvosok állítása szerint a krónikus derékfájás kezelése nehezebb, mint kialakulásának megelőzése. Az egyik legfontosabb prevenciós „módszer” a rendszeres testmozgás. Ez lehet úszás, séta, kerékpározás, de lehetnek otthon végezhető nyújtógyakorlatok, amelyek a gerinc melletti izomzatot és a hasizomzatot erősítik. A gerinctorna-gyakorlatokat legjobb gyógytornásztól megtanulni A derékfájás elkerülésében sokat segíthetnek a fizioterápiás, gyógyfürdőkezelések (pl. vízi torna) is Nem ritka, hogy nehéz fizikai munkát végzőknél gerincfűző viselését javasolja az orvos. Kényszertartásban végzett

munka (pl. számítógépezés) során, óránként 5 percre álljunk fel, mozgassuk meg a gerincünket. A közhiedelemmel ellentétben, a látszólag könnyű, irodai ülőmunkát végzők körében gyakrabban fordul elő a mindennapokat megkeserítő gerincpanasz, mint a nehéz fizikai munkából élők között. A kemény talajon kocogni, futni sem javallott gerincbántalmak, derékfájdalmak esetén! 32 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A derékfájás visszatértének megelőzésében segíthet, ha lapos párnán fekszünk/alszunk, közepesen kemény fekhelyet, megfelelő, derékbarát ülőbútorokat választunk lakásunkba. A krónikus derékfájás kezelésében – ha a fájdalom hátterében nem sikerült a szervi, gerincproblémákat feltárni, így a panaszokat feltehetőleg pszichés okokra lehet visszavezetni – bizonyos, kis dózisban adott antidepresszánsok (a fájdalomcsillapítókkal

együtt) is hatékonyak lehetnek. Megelőzés • Nagyon fontos a rendszeres torna és úszás, melynek fontos része a hasizomzat erősítése, a gerincet ugyanis nemcsak a hátizomzat, hanem a feszes, erős hasizmok is tartják. Ha a hasizmaink erősek, akkor nagyobb nyomást képesek gyakorolni a hasüregre, mely csökkenti a deréktájra nehezedő terhet, húzást; ellenkező esetben a gerinc túlterhelése további derékfájáshoz vezet. • A hanyag tartás is egyik okozója a derékfájásnak, ezért álláskor tartsuk egyenesen hátunkat és húzzuk be hasunkat. • A derékfájás leginkább 30-50 éves kor között jelentkezik; feltehetően a középkorú emberek azok, akik a legnagyobb munkahelyi és szociális terhelés alatt állnak, kevesebbet törődnek testi kondíciójukkal, kevesebbet mozognak, sportolnak. Ezzel együtt jár néhány fölösleges kiló felszedése is - s a túlsúly további terhelést jelent a gerincoszlopra. A foglalkozás és a gerincfájás

összefüggését vizsgálva kiderül, hogy a nehéz tárgyakat emelő munkások, gépjárművezetők, valamint az ülőfoglalkozást végzők a legveszélyeztetettebbek. Utóbbi két esetben a vibrációnak, illetve az állandó statikus terhelésnek szerepe van a panaszok jelentkezésében (görnyedés, tartós előrehajlás stb.) • A gerinciskola egy módszer a kopásos gerincbetegségek megelőzésére, a már kialakult panaszok csökkentésére és a betegek gondozására. Szakképzett gyógytornász vezetésével, kis csoportokban folyik a betegek oktatása előre kidolgozott program szerint. Célja azon módszerek megismertetése, melyekkel a derékfájdalom csökkenthető és a panaszok kiújulása megelőzhető. • Már az óvodáskorban el kell kezdeni a helyes tartásra nevelést és a rendszeres mozgást, és különösen nagy figyelmet kell fordítani az iskoláskorúakra, minthogy a serdülőkorban a gerinc különösen érzékeny a káros hatásokra. 33

B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 4. A Jellemezze a harántcsíkolt izomszövet felépítését és működését! Mutassa be a törzs izomcsoportjait és főizmaik működését (széles hátizom, csuklyás izom, gerincfeszítők, nagy mellizom, fűrészizom, hasizmok)! Ismertesse az edzés hatására bekövetkező lehetséges izomadaptációs változásokat! A vázizmok összehúzódó képességgel felruházott, vörhenyes, elernyedt állapotban lágy képződmények, melyeknek összessége a gerinces állatok testének legtömegesebb részét teszi ki, az embernél körülbelül 45%-ot (20 kilót), azt, amit a közéletben húsnak neveznek. Alak szerint lehetnek orsó alakú, lapos, körkörös izmok. A vázizmok, mint aktív mozgató szervek a csontokra hatnak, azokat egymáshoz közelítik vagy távolítják; azonkívül előfordulnak az érzékszervekben, (külső szemizmok) zsigerekben (garat- és

gégeizmok), testüregek falát alkothatják (bordaközi izmok, hasizmok, medencefenék izmai), ill. egymástól elhatárolhatnak (rekeszizom) Élő állapotban lágyak, hajlékonyak és jelentékenyen nyújthatók, pirosak, ami részint a vértartalomtól, részint saját izomfestéktől (mioglobin) függ; vízbenállás által a festék kimosódik és az izom halvány lesz; főzve előbb zsugorodnak, azután lágyak és szakadékonyak lesznek. Az izmok legnevezetesebb sajátsága az összehúzódó képesség, mely bizonyos ingerekre áll be; ez rendszerint a központi idegrendszerből indul ki, és a mozgató véglemezen keresztül tevődik át az izomra. Összehúzódással reagál az izom hő, erőművi és elektromos behatásokra is. Élő izmok, ha nem is működnek, állandó aktív feszülésben vannak, amit izom-tónusnak neveznek. Elhalás után az izmokon sajátszerű keményedés és rövidülés áll be, amit hullamerevségnek neveznek; az embernél legkorábban 10

perccel, legkésőbb 7 órával lép fel a halál után; a rothadás bekövetkezésekor megszűnik. A nagy víztartalom miatt az izmok hamar rothadnak, felszínükön penészgombából álló ragadós lepel keletkezik; vízelvonás (beszárítás, füstölés) által a rothadás megakadályozható, így hat a nagy hideg is. A vértartalom mintegy 72–78%, a szilárd alkotó részek 28-22%-ot tesznek ki; az utóbbiak között vannak az izomrostocskák (filamentumok) (myosin és aktin), kevés zsír, nitrogéntartalmú anyag (kreatin), glikogén és különféle savak (tejsav, hangyasav stb.); ásványi alkotórészek között legtöbb az alkáli- és foszforsavas só, konyhasó; gázok közül oxigén és szénsav. Az izmok - működésük akaratlagos befolyásolhatóságát tekintve - kétfélék: az akaratlagosan szabályozhatók és attól függetlenek, az előbbieket animális, az utóbbiakat vegetatív izmoknak nevezik. Szerkezetüket illetőleg az utóbbiak ún. sima

izomsejtekből, amazok harántcsíkolt rostokból állnak De a harántcsíkolt animális izmok között vannak olyanok is, melyeknek működésére az akarat befolyással nincsen, pl. a szívizom, másrészt vannak harántcsíkolt izmok, melyek a akaratlagos befolyás nélkül is, alsóbb idegrendszeri központok vezérletével működnek, de akaratlagosan is befolyásolhatóak pl. a lélegző izmok, emellett a megtanult és begyakorolt mozgások is lényegében automatikussá válnak (járás, kerékpározás, írás, tánc, torna- és artistamutatványok). Sok gerinctelennél minden izomrost harántcsíkolt, pl. a rovaroknál; ellenkezőleg a férgeknél és puhányoknál minden izom sima sejtekből áll. Az izmok szervek, amelyek fő tömegét az izomsejtek alkotják, de szerves részük a kötőszövetes izompólya (fascia), amely sövények (septum) formájában beterjedhet az izom állományába, kisebb egységekre tagolva azt, emellett az izomhoz tartoznak az ellátó mozgató

és érző idegek, valamint az ellátó erek. Az izmok alakja sokféle A karcsúbb izmok hasonlítanak a lenyúzott egérhez (innen származik a latin nevük: musculus); ennek középrészét hasnak (venter), a több hasú izmok részben elkülönült részeit fejnek (caput) nevezik. Ha mindkét végük csonthoz vagy porchoz tapad, konvencionálisan megkülönböztetnek eredést (origo), és tapadást (insertio). Ha az ín rézsut megy át a hosszúkás izomba, vagy a közepébe egy darabon bemélyed, létrejön az ún. féltollas vagy tollas izom (m. semipennatus, pennatus) A széles izmok alakja többnyire szabálytalan négy- vagy háromoldalú, amelyek csipkékkel erednek, azokat fűrészizmoknak (m. serrati) nevezik A testnyílások körül gyűrű alakú izmok vannak, rostjaik önmagukba záródva, kisebb részben a környező lágyrészekben végződnek. 34 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Ha

több izom feje közös hasba egyesül, előállnak a két- vagy többfejű izmok (m. biceps, triceps, quadriceps); ha az izom lefutásában valahol ín van, az kéthasúvá lesz (m. biventer, seu digastricus); a páthuzamosan a középvonal két oldalán futó egyenes hasizmokon több inas megszakítás van, amelyek zegzugos alakúak, de alapvetően haránt irányúak, és létrehozzák az inas beiratokat (inscriptiones tendineae). A bőrizmok némely emlős állatnál nagy terjedelemben fordulnak elő, az embernél csak a nyakon (platysma) és tenyéren (m. palmaris brevis) maradt belőlük valamennyi vissza Az ízületi izmok az ízületek tokszalagjához tapadó kis izmok vagy kötegek, melyek az ízületi tok megfeszítésével megakadályozzák az ízületi tok becsípődését az ízület mozgásaikor. Sajátosak a mimikai izmok, amelyek tapadása (esetenként eredése is) az arc bőrének kötőszövetében van. Ízületek felett elvonuló izmok működésekor az ízület

állása megváltozik, hajlításba, feszítésbe, közelítésbe, távolításba vagy forgatásba jön. Rendszerint az izom mozdulatlan végét eredésnek, a mozgathatót tapadásnak nevezik. Az izmok működésekor a csontok emelőkké lesznek, az erőnyilvánulás az izomban van, a csont képviseli a súlyt, a támaszpontot az ízület forgástengelye. Az emelők többnyire egykarúak, azaz a támaszpont (ízület) az emelőnek a végén van; ritkábbak a kétkarú emelők, melyeknél a támaszpont az erő és súly között van. Az egykarú emelők többnyire olyanok, hogy az erő közel van a támaszponthoz, ami erőveszteséggel jár ugyan, de gyors mozgásokat hoz létre már csekély összehúzódáskor. Minél több az izomrost valamely izomban, annál nagyobb erőt képes kifejteni, azaz ereje egyenes arányos a harántmetszetével. A rövidülés nagysága függ az izom hasának hosszúságától, körülbelül a felére képes összehúzódni; minél hosszabb az izom,

annál nagyobb az általa kivitelezett mozgás terjedelme. Működésük szerint az izmokat csoportokra osztjuk be, ún hajlítókra és feszítőkre (flexores, extensores), közelítőkre és távolítókra (ad- és abductores), forgatókra (rotatores) stb. A főbb testi tájékok szerint vannak fej-, nyak-, mell-, has-, hát- és végtagizmok A harántcsíkolt izmok működése akaratlagosan is irányítható, noha több esetben a reflexes működésé a főszerep (pl. nyelés, légzés) Gerincesekben harántcsíkolt izmok felelősek az alábbi feladatokért: Ízületek mozgatása, s így magának a testnek a hely- és helyzetváltoztatása más szervek mozgatása (pl. nyelv, szemgolyó, szemhéj, bőr, fülkagyló) táplálkozás (pl. rágás, szopás, falatképzés, nyelés) légzés (ebben emlősöknél a rekeszizom szerepe elsődleges: az izom összehúzása belégzést eredményez) vizelet- és székletürítés (a gát záróizmainak és a hasizmok közreműködésével).

Szövettanilag a harántcsíkolt izomsejtek (vagy izomrostok) többmagvú óriássejtek, amelyekben a miofilamentumok összerendeződve miofibrillumokat képeznek, amelyeknek összehúzódási egységei a sarcomerek, ezek a szomszédos miofibrillumokon azonos magasságban helyezkednek el, ebből adódik a harántcsíkolat. (A harántcsíkolt izmokon belül is megkülönböztethetők gyors (fehér) és lassú (vörös) rostok. Az izmok állhatnak vagy egyik, vagy másik rost-típusból, ill azok változó arányú keverékéből) Minden izomroston mozgatóidegek végződnek – az ezekből jövő ingerület tevődik át az izomrostokra, s váltja ki az összehúzódást. Az ingerület a sejthártya (sarcolemma) elektromos aktivitásával (depolarizáció) jár, amely sajátos - membránnal határolt csőrendszeren (sarcoplasmaticus reticulum) beterjed az izomsejt belsejébe is, és a Ca2+ ionok felszabadulását okozza a belső membránnal határolt üregrendszer másik, hosszanti

elrendeződésű komponenséből. A Ca2+ ionok koncentrációjának megemelkedése a fibrillumokat körülvevő sejten belüli folyadékban az izomösszehúzódás közvetlen oka. 35 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Vörös izomrostok: A vörös izomrostok (lassú rostok) összehúzódási sebessége kicsi, ezért is nevezik őket lassú rostoknak. A fénymikroszkóp alatt látható vöröses szín a sejtekben nagy számban megtalálható mioglobin molekulák miatt van. Ez hatékonyabb oxigénkínálatot biztosít az izomsejtben, így a vörös rostok jobb oxidatív (aerob) funkcióval bírnak, hosszasabb, kitartóbb munkát eredményezve. Ezzel összefüggésben nagy mitokondrium számmal rendelkeznek, mely sejtalkotók az aerob energiaszolgáltatási folyamatok helyszínei. Állóképességi feladatokban jobban teljesítenek, mint fehér társaik A lassú rostok összehúzódási ereje elmarad a

fehér rostokétól, így nagy dinamikát igénylő sportoknál nem hatékonyak. Fehér izomrostok: A fehér izomrostok (gyors rostok) nagy kontrakciós (összehúzódási) erővel és sebességgel rendelkeznek, ugyanakkor hamar elfáradnak. A nagy erő és robbanékonyság a sejteken belüli gyors ATP bontás, és kalcium felvétel eredményeként jön létre. Azok a sportolók tehetségesek a rövid ideig tartó, de gyors mozdulatokat, robbanékony mozgást igénylő sportágakban, akiknél fehér izomrost dominancia figyelhető meg izomcsoportjaikban. Természetesen, egy sportági tehetségesség kérdése még rengeteg egyéb elemmel egészül ki, de az izomrost összetétel alapvető jelentőségű. Állóképességi edzésekkel a fehér izomrostok kitartóbb működésre serkenthetők, de soha nem érhető el a vörös izomrostokra jellemző szint. Hasonlóképpen, a vörös izomrostok ereje, gyorsasága javítható speciális edzések segítségével, de csak jelentős korlátok

között fejleszthetők ez irányba. 36 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 37 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 38 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Nagy mellizom musculus pectoralis major Ered: Ív alakban, három jól elkülöníthető résszel. Kulcscsonti rész (pars clavicularis) a kulcscsont külső oldalán, a belső és középső harmadban. Szegycsont-bordai rész (pars sternocostalis) a szegycsonton és a II-VI. bordaporcogó külső felszínén Hasi rész (pars abdominalis) az egyenes hasizom hüvelyének elülső lemezén felül, a bordaív mellett. Tapad: Inasan, U-alakban, a felkarcsont nagy gumójának az élén. Az alsó rész rostjai: hátul felül, a kulcscsonti rész rostjai: elöl lejjebb. Az izom működése: a felső

végtag helyzetétől függ. Rögzített mellkas mellett, a széles hátizommal együttműködve, a felemelt kart nagy erővel lefelé húzza (pl.: csigás lehúzás rögzített szögállású könyökkel) (mellizom hasi rész) Rögzített mellkas esetén a távolított kart közelíti, előrehúzza (pl.: mellgép) (mellizom szegycsonti rész) A felemelt és rögzített kar mellett felfelé húzza a mellkast, illetve a törzset (húzódzkodás mellhez) (mellizom kulcscsonti rész). Kis mellizom (m. pectoralis minor) Ered: A III-V. borda elülső felszínén Tapad: A lapocka hollócsőr nyúlványán. Az izom működése: • Ha a mellkas rögzített, a lapockát (és a vállövet) előre, lefelé húzza (gömbölyítjük a hátunkat) • Működésével a nagy mellizom működését támogatja. • Rögzíti a lapockát. Rögzített vállöv esetén a bordákat emeli 39 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám:

E-000726/2014 40 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A leglátványosabb, a “kockás” egyenes hasizom (musculus rectus abdominis), ami a tévhittel ellentétben egyetlen egy izom, tehát nincs olyan, hogy alsó, meg felső hasizom. Az egyenes hasizom a bordákat és a medenceövet, pontosabban a szeméremcsontot köti össze. Feladata az ágyéki gerincszakasz flexiója, magyarul hajlítása, tehát mikor az izom összehúzódik, előre hajolunk. Egyoldali működése a törzs jobbra, illetve és balra hajlítása. Fontos szerepe van még a testtartásban is, az által, hogy kontrollálja a medence hátrabillenését. Na de mik is azok a kockák? A köldök vonaláig (néha az alatt is) három inas behúzódás található az izomban, középen pedig a fehér vonal (linea alba) fut, ami tulajdonképpen kötőszövet. A külső ferde hasizom (musculus obliquus externus abdominis) a 8 alsó borda külső

felszínén ered és a felsőbb részei a linea albán, míg az alsóbb csipkéi a csípőlapátod tapadnak. Mikor a jobb- és a baloldali külső ferde hasizom együtt működik, feladatuk az ágyéki gerincszakasz hajlítása – tehát ugyan az, mint az egyenes hasizomé. Egyoldali működése is ugyan úgy jobbra és balra hajlítás és szintén fontos szerepe van a medence stabilitásának megtartásában. Van azonban még egy, eltérő funkciója, amit majd a belső ferde hasizomnál magyarázok el, mert rá is szükség van hozzá. A belső ferde hasizom (musculus obliquus internus abdominis) a csípőlapátról és az ágyéki pólyáról ered, az alsó bordák alsó szélén és a fehér vonalban tapad. Működésére ugyan azok igazak, mint fentebb az egyenes hasizom és a külső ferde hasizmok esetében. No és akkor nézzük, mi történik, amikor együtt dolgozik az ellentétes oldali külső ferde és belső ferde hasizom! Amikor a medencénk rögzített pozícióban

van, tehát nem mozdul semerre – mondjuk állunk – és a törzsünket elfordítjuk jobbra, olyankor a jobb oldali külső ferde hasizom és a bal oldali belső ferde hasizom húzódik össze. Ellenkező irányban minden fordítva történik. Amikor úgy fordítjuk el jobbra a törzsünket, hogy a mellkasunk van 41 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 rögzített pozícióban – tehát lógunk – szintén fordítva történnek a dolgok: a külső ferde hasizmok közül a bal oldali, míg a belsők közül a jobb oldali fog összehúzódni. A haránt hasizom (musculus transversus abdominis) nem egy látványos izom, hiszen olyan mélyen van, hogy nem látszik, mégis óriási jelentősége van! Ez az izom mintegy övszerűen körbefogja a derekat, s izometrikus összehúzódáskor a hasat a gerinc felé húzza, tartja a hasűri szerveket. Úgy tudjuk egyébként megfeszíteni a haránt hasizmot, hogy

egyszerűen behúzzuk a hasunkat. Az edzésben – és persze a mindennapi életben is – a törzsstabilizátor funkciója miatt olyan fontos: a gyakorlatok végzésekor előbb kapcsolódik be a mozgásba, mint maguk a mozgatóizmok. Gondoljunk csak a guggolásra, a deadliftre, egy mellről nyomásra, vagy csak bármelyik állva végzett gyakorlatra: feszesen tartott törzs nélkül lehetetlen őket szabályosan végrehajtani! Csuklyásizom Széles, lapos, háromszögletű (musculus izom, felületes futása miatt jól trapezius) látható. Ered: A nyakszírt csonttól egészen a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig, teljes hosszban a test középvonalában. Tapad: A felső rostjai lefelé, oldalra húzódva a kulccsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson. 42 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Középső rostjai nagyjából vízszintesen futva érik el a lapockatövist. Az alsó rész

rostjai felfelé húzódnak és érik el a lapockatövis medialis részét. Az izom működése • Rögzített törzs és fej esetében, ha mindkét oldali izom együttesen működik, a lapockákat egymáshoz közelíti, a vállövet pedig hátra és befelé húzza. • Rögzített fej mellett a vállövet felfelé húzzák. • Rögzített vállak mellett a fejet hátrafelé húzzák. • Rögzített lapockák mellett a kétoldali alsó izomrészek a törzset emelik. (mászás, függeszkedés) Széles hátizom (musculus latissimus dorsi) Ered: Tapad: a VIII-XII. széles a négy alsó a felkarcsont kis gumói érdességén a hátcsigolya tövisnyúlványain ágyéki pólyán borda külső felszínén. (felkar felső, belső és hátsó részén) Működése: • Ha a törzs rögzített, a felemelt kart, a nagy mellizommal együttműködve nagy erővel lefelé húzza. Rögzített váll és felemelt kar esetén a törzset függeszti, összehúzódása a törzset

emeli.(függeszkedés, mászás) 43 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Kis és nagy rombuszizom (musculus rhomboideus minor et major) Ered: a kis a nagy Tapad: rombuszizom rombuszizom a lapocka a VI-VII. az I-IV. medialis nyakcsigolya hátcsigolya szélén tövisnyúlványán, tövisnyúlványán. (belső élén) Működésük: • A lapockát a gerinchez rögzítik. Az elülső fűrészizom antagonistái (ellentétes működésük van vele). A fűrészizommal együtt működve biztosítja a vállízületi árok különböző helyzeteit a vállízületi mozgások számára. 44 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az izomhipertrófia legegyszerűbb leírása szerint az izomrost egyes harántcsíkolásainak növekedése, ami ténylegesen vagy a szarkoplazma, vagy a miofibrillum vagy mindkettő növekedése.

Amikor intenzíven edzünk, a miofibrillumok sérülnek. Itt kiszivárognak kulcsfontosságú aminósavak, amelyekből az egyik a hydroxyprolin. Amikor ez történik, akkor következik be a biokémiai és endokrin aktivitás. Az olyan növekedési hormonok, mint az FGF, IGF1 és IGF2 szintén kiszöknek a sejtből Az IGF hormonok közvetlen üzenetet továbbítanak a szatellit sejteknek, amelyek sietnek védeni a sejtet. A szatellit sejtek pedig összeolvadnak a miofibrillumokkal, ami által egy nagyobb sejt jön létre, nagyobb harántcsíkoltsággal, vagyis az izom növekszik. Az izomhipertrófia lehet élettani, fiziológiás, és lehet kóros, patológiás. Élettaninak tekinthető a vázizmok túltengése sportolókban és olyan személyekben, akik nehéz fizikai munkát végeznek; a méhizomzat túltengése terhesség alatt; illetve bizonyos határokon belül a szívizom túltengése is, ugyancsak nehéz testi munkát végzőknél és sportolóknál. Kóros lehet a túltengés a

szívben, amit valamelyik kamrára háruló fokozott munka, igénybevétel idéz elő. Ennek két oka lehet: a vér nyomásának a növekedése, vagy a vér térfogatának a növekedése (vagyis a kamra többletvérrel kénytelen dolgozni). A szív súlya ilyenkor elérheti az 500-800 g-ot is Leggyakoribb a bal kamra hipertrófiája. Kóros túltengés előfordulhat a simaizmokban is, például a bélcsatornában, a húgyutakban vagy a húgyhólyagban, amikor az adott üreges szerv szerkezetében szűkület lép fel. Ilyenkor a szerv fala a szűkület felett hipertrófizál. A mioglobin a gerincesek izomszövetében található oxigénkötő fehérje, szerepe az izmok oxigénnel való ellátása hosszabb terhelés esetén. Az általa megkötött vasion miatt színe vörös, ez adja a hús színét A sokáig víz alatt tartózkodó tengeri emlősök (bálnák, fókák) izmai különösen gazdagok mioglobinban. A mioglobin fehérjét a harántcsíkolt és szívizomban lehet megtalálni,

a simaizmokból hiányzik. Ha a vérben mioglobint találnak az az izomszövet sérülésének jele és a fehérje károsíthatja a veseműködést (rhabdomiolízis). Mioglobin jelenhet meg a vérben szívinfarktus esetén is Ha egerekben kikapcsolják 45 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 a génjét, képesek túlélni, de szívük vérpumpáló kapacitása 30%-kal csökken. Az ezzel járó oxigénhiányhoz az egerek szervezete az erek kitágulásával alkalmazkodik. Mitokondriális légzés A krónikus adaptáció legfontosabb része a mitokondriumok számának és méretének növekedése. A mitokondrium membrán felületének növekedése növeli a citoplazma és a mitokondrium között a metabolitok cseréjének lehetőségét. A mitokondriális légzést stimulálják a piruvát, a NADH, az ADP, a foszfor és az oxigén, melynek következtében a mitokondrium érzékenysége egy adott anyagcsere

stresszre fokozódik, csökkentve az oxigénadósságot. A fokozott mitokondrium térfogat a mitokondriális enzimek (a citrátkör, a béta-oxidáció, elektron transzport lánc) magasabb koncentrációjával és a vastartalmú elektron transzfer molekulák sejten belüli koncentrációjának emelkedésével jár együtt. Mivel az enzim koncentráció arányos az enzim aktivitásával, így nem meglepő, hogy a mitokondriális enzim aktivitás jelentősen megemelkedik, növelve mind a zsír, mind a szénhidrát lebontást a fizikai terhelés során. A szénhidrát katabolizmus fokozódása gyorsítja az ATP regenerációt, növelve a maximális steady-state terhelés intenzitását. Szubmaximális terhelés során a fokozott lipid katabolizáló kapacitás az izom és máj glikogén raktárak megőrzését, konzerválását eredményezi. A mitokondriális térfogat megemelkedése javítja a vázizom maximális oxigén-felhasználását, melyhez azonban a cardiovascularis adaptáció

is hozzájárul. Az anyagcsere küszöbök javulása A megemelkedett mitokondriális térfogat és mitokondriális tömeg együttesen a vér és izom laktát küszöb, valamint az izom kreatinfoszfát küszöb emelkedéséhez vezetnek. A fokozott mitokondriális kapacitás az ATP igényt növeli, a kreatinfoszfát raktárak szükségszerű rovására. A hosszú távú állóképességi edzés kedvezően befolyásolja a laktát küszöböt, anélkül, hogy a VO2 max változna, jelezve, hogy ezen anyagcsere-folyamatok adaptációs mechanizmusa különböző. A megemelkedett 46 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 laktát küszöb lehetővé teszi az egyén számára, hogy magasabb steady-state intenzitást érjen el, tehát pl. egy futó, kerékpáros vagy úszó a gyorsabb ütemet hosszabb ideig képes tartani fáradás nélkül, azaz javul a teljesítmény. Glikogén A hosszú távú állóképességi

edzés az izom glikogén koncentráció növekedéséhez vezet, egyúttal fokozza a glikolízis és glikogenolízis legfőbb szabályozó enzimeinek (foszforiláz és foszfofruktokináz) aktivitását. Kreatinfoszfát és pufferkapacitás A kreatinfoszfát raktárak nem csökkennek alacsony terhelés intenzitásnál, így a krónikus adaptációs stimulus nem jön létre. Az izom pufferkapacitása állóképességi edzett egyéneknél nem nagyobb, mint edzetlen személyeknél. A keringésben tapasztalható nagy vérmennyiség változás a nyíróerők növekedésével jár. Ennek hatására a nagy érfelszíni súrlódás az erek belső falának tisztán tartásával lassítja az érrendszer öregedését (meszesedés hiánya), illetve a nyíróerők növekedése az erek simaizmainak aktuális állapotát is javítja, a vazodilatáció és a vazokonstrikició is hatékonyabbá és esetlegesen gyorsabbá is válik, ami az azonnali keringésváltozást hatékonyabbá teszi. Nemcsak az

artériák, hanem a vénák fala is feszesebbé válik (simaizom tónusfokozódás), ami a vénatágulatok kialakulását gátolja. Mivel az erek keresztmetszete gyorsan változik, a keringésben tapasztalható nyomásemelkedést azonnal vazodilatációval ellensúlyozza a szervezet, így az állóképességi sportot űzők nagyon ritkán szenvednek magas vérnyomás betegségben (hipertónia). A fizikai aktivitás hatására a kapillárisokban is változik a nyíróerő, valamint hipoxia is fellép, ez pedig hosszú távon új kapillárisok képződését (kapillarizáció növekedése) is serkenti. 47 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 48 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 5. A Mutassa be a szervezetben található izomszövet típusokat és működésbeli különbségeiket! Ismertesse a végtagok valamint függesztőöveik

izomcsoportjait, főbb izmaik működésén keresztül (deltaizom, kétfejű karizom, háromfejű karizom, farizmok, négyfejű combizom, kétfejű combizom, háromfejű lábszár-izom)! Értelmezze a szinergista és antagonista izomműködés fogalmát példákon keresztül! A szívizom mind működését, mind szerkezetét tekintve egyértelműen elkülönül a másik két izomtípustól. Csak a szívben fordul elő, annak ritmikus összehúzódásaival folyamatosan áramoltatja a vért az érrendszerben,a mitokondriumokon keresztül. Térben elágazódó, egymagvú sejtekből áll, amelyeket a sejtmembrán sajátos kapcsolószerkezetei (Eberth-féle vonalak; discus intercalaris) kötnek mechanikusan és elektromosan össze A szívet az autonóm idegrendszer két része ellentétesen befolyásolja, de alapvetően önálló működésű szerv: az összehúzódást eredményező ingerek speciális szívizomsejtekben a szív saját ingerképző és ingervezető rendszere keletkeznek,

és az ingerület is a szívizomsejtekben vezetődik tovább. Nagy erőkifejtésre képes, és nem fáradékony. Vérellátása bőséges A harántcsíkolt izmok működése akaratlagosan is irányítható, noha több esetben a reflexes működésé a főszerep (pl. nyelés, légzés) Gerincesekben harántcsíkolt izmok felelősek az alábbi feladatokért: • • • • • ízületek mozgatása, s így magának a testnek a hely- és helyzetváltoztatása más szervek mozgatása (pl. nyelv, szemgolyó, szemhéj, bőr, fülkagyló) táplálkozás (pl. rágás, szopás, falatképzés, nyelés) légzés (ebben emlősöknél a rekeszizom szerepe elsődleges: az izom összehúzása belégzést eredményez) vizelet- és székletürítés (a gát záróizmainak és a hasizmok közreműködésével) Szövettanilag a harántcsíkolt izomsejtek (vagy izomrostok) többmagvú óriássejtek, amelyekben a miofilamentumok összerendeződve miofibrillumokat képeznek, amelyeknek összehúzódási

egységei a sarcomerek, ezek a szomszédos miofibrillumokon azonos magasságban helyezkednek el, ebből adódik a harántcsíkolat. (A harántcsíkolt izmokon belül is megkülönböztethetők gyors (fehér) és lassú (vörös) rostok. Az izmok állhatnak vagy egyik, vagy másik rost-típusból, ill azok változó arányú keverékéből) Minden izomroston mozgatóidegek végződnek – az ezekből jövő ingerület tevődik át az izomrostokra, s váltja ki az összehúzódást. Az ingerület a sejthártya (sarcolemma) elektromos aktivitásával (depolarizáció) jár, amely sajátos - membránnal határolt csőrendszeren (sarcoplasmaticus reticulum) beterjed az izomsejt belsejébe is, és a Ca2+ ionok felszabadulását okozza a belső membránnal határolt üregrendszer másik, hosszanti elrendeződésű komponenséből. A Ca2+ ionok koncentrációjának megemelkedése a fibrillumokat körülvevő sejten belüli folyadékban az izomösszehúzódás közvetlen oka. A simaizmok a

belső zsigeri szervek falában, és az erek falának rétegeiben, spirális és hosszanti elrendeződésű rétegeket alkotnak. Egymagvú, orsó alakú sejtek alkotják, amelyek egymással mechanikus és elektromos kapcsolatban állnak. Összehúzódásra képes elemei (miofilamentumok) nem mutatnak a harántcsíkolt izoméhoz hasonló rendezettséget. Sejtjeinek nagysága igen változó, a legnagyobbak a terhes méhben, a legkisebbek a kapillárisok előtti arteriolákban találhatók. 49 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Összehúzódásuk lassú, hullámszerűen terjedő. Beidegzésüket az autonóm idegrendszer biztosítja, amelynek két része működésükre ellentétes hatású, de ez a hatás szervrendszerenként ellentétes jellegű lehet. Deltaizom: musculus deltoideus Három részről ered: anterior rost: a kulcscsont (clavicula) lateralis harmadának, felső felszínének anterior

széléről ered. medius rost: az acromion lateralis széléről és felső felszínéről ered. posterior rost: a spina scapulae posterior széléről ered. A felkarcsont (humerus) tuberositas deltoidea humeri részén tapad Funkció: Az anterior rész hajlítja és befelé forgatja a kart. A medius rész távolítja a kart. A posterior rész feszíti és kifelé forgatja a kart. Kétfejű karizom: musculus biceps brachii Proximálisan az izom rövid feje (caput breve) a processus coracoideus-ról ered, amely a lapocka (scapula) része. hosszú feje (caput longum) a tuberculum supraglenoidale-ról ered, mely szintén a lapocka része. A hosszú fej ina azonban az eredési helyének köszönhetően az ízületi tokba lép először, majd ezt elhagyva a felkarcsont (humerus) gumói közötti árkában (sulcus intertubercularis) halad végig, míg eléri az izom hasát. Külső csípőizmok: a fartájék alsó részén felületesen található erős, durva rostozatú izmok, a

zsírpárnákkal együtt a tájék alakját és domborúságát adják 50 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • nagy farizom (musculusgluteus maximus) – feszítő eredés: a ligamntumsacrospinale-ról, a csípőcsontról és az ágyéki pólyáról (fascia thoracolumbalis). Tapadás: a combcsonton és a combpólyán (tractus iliotibialis). Funkció: a csípőízület feszítése (extensio), a comb kifelé rotálása, különböző tapadási pontjai miatt abductorkéntés adductorkéntegyaránt funkcionál • középső farizom (musculus gluteus medius) – feszítő eredés: a csípőcsont lapátján. Tapadás: a combcsont nagy tomporán. Funkció: elülső rostjai hajlító (flexio) és befelé rotator, hátulsó rostjai feszítő (extensio) és kifelé rotator működésűek, összességében azonban csípőízületi távolító (abductor) funkciójúak járásnál testsúly-kiegyenlítő szerepe

van. • kis farizom (musculus gluteus minimus) – feszítő eredés: a csípőcsont lapátján a középső farizom alatt. Tapadás: a combcsont nagy tomporán (trochanter major) Funkció: megegyezik a középső farizoméval, de gyengébb távolító. Distalisan az izom egyetlen ínnal tapad, az orsócsont (radius) medialis oldalán lévő érdességen (tuberositas radii), közel a könyökízülethez, valamint a saját, alkari izompólyába sugárzó kötőszövetes lemezén. Funkció: Hajlítja az alkart a könyökben (flexio), illetve behajlított könyöknél felfele (kifele) forgatja az alkart (supinatio). A könyök hajlításában és feszítésében a háromfejű karizom (musculus triceps brachii) antagonista izma. Háromfejű karizom: musculus triceps brachii A hosszú fej a lapocka (scapula) tuberculum infraglenoidale-ról ered. A lateralis fej a felkarcsont (humerus) posterior részéről, a sulcus nervi radialistól lateralis és superioris részéről ered. A

medialis fej szintén a felkarcsont posterior részéről, a sulcus nervi radialistól medialis és inferioris részéről ered. A három fej együtt az olecranonon tapad. Funkció: Ez egy feszítő izom 51 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Négyfejű combizom: musculus qudriceps femoris A comb formáját meghatározó nagy izomcsoport 4 önálló fejjel ered: • m. rectus femoris (egyenes combizom) – az elülső-alsó csípőtövisen (spina iliaca anterior inferior) és az ízületi vápa (acetabulum) felső szélén ered, és áthidalja a csípőízületet és a térdízületet is. Az egyenes combizom a csípőízületet hajlítja, hajlított csípőízület és feszített térdízület mellett a combot emeli. • m. vastus medialis (belső vaskosizom) a combcsont belső oldalán, a térdkalács felé húzódik, a csípőízületet nem hidalja át, csak a térdízületet. A belső vaskosizom a

térdkalácsot medialis irányba húzza (megakadályozza, hogy oldalra csússzon) • m. vastus intermedialis (középső vaskosizom) az egyenes combizom alatt, elrejtve található, a combcsont elülső felszínén halad a térdkalács felé, a csípőízületet nem hidalja át csak a térdízületet. • m. vastus lateralis (külső vaskosizom) a comcsont külső oldalán fut a belső vaskos izom rostjaival ellentétes irányba a térdkalácsig. A csípőízületet nem hidalja át csak a térdízületet A térdkalácsot lateral felé húzva megakadályozza annak oldal irányú elcsúszását. A m. quadriceps erős innal – ligamentum patellae – a sípcsont érdességén, tuberositas tibiae-n tapad 52 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Kétfejű combizom (musculus biceps femoris) Ered: hosszú fejével az ülőgumón, rövid fejével a combcsont hátulsó felszínén a középső harmadban. A

két fej a comb alsó harmadában egyesül. Tapad: a térdízületet kívülről megkerülve, a szárkapocs csont fején. Működése: • Térdízületet hajlítja. Ha a térdízület hajlított, a lábszárat kifelé forgatja. Háromfejű lábikraizom (musculus triceps surae) 53 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A lábszárat hátulról borító széles izom, a három izomfej együtt alkotja a “vádlit”. • a kétfejű lábikra izom (musculus gastrocnemius) Ered: a combcsont hátulsó oldalán, a két térddudor felett (combcsont alsó rész, két széle). • a gázlóizom (musculus soleus) Ered: a szárkapocs fején hátul és a sípcsont hátulsó felszínén. Tapadnak: az izomhasak a lábszár középső és alsó harmadának a határán erős, közös ínba mennek át. A lábikraizom ina az Achilles-ín, mely az emberi test legerősebb ina, a sarokgumón tapad. Működése: •

Rögzített térd mellett a sarokgumót emeli, a lábfejet talpi irányba hajlítja. • A lábikraizom járás, futás, ugrás során a támasztólábon a sarokgumó emelésével megkezdi a lábfej előredöntését, így lehetővé teszi az elrugaszkodást. • Lábujjra állásnál a sarokgumót tartja. Azonos működésű (agonista, vagy társizmok, amit sinergista izmoknak is neveznek) izmokról, amelyek egy ízület meghatározott irányú mozgásában vesznek részt. Pl a kétfejű combizom és bármelyik más térdhajlító izom (pl musculus sartorius) Azokat az izomcsoportokat, amelyek egymással ellentétes működést fejtenek ki antagonista izmoknak hívják (pl. a két- és a háromfejű felkarizom) Azokat az izmokat, amelyek egy másik izom nem kívánatos hatását mozgás komponensét ellensúlyozzák, közömbös izmoknak nevezzük (Pl. a csuklót tenyér irányba főleg az orsócsonti és singcsonti csukló hajlító izom mozgatja. Amennyiben egyikük működése

kiesik, nem jön létre ún tiszta tenyéri irányú hajlítás, mert érvényesül a társizom mellékműködése, vagyis hajlítás közben orsócsonti vagy singcsonti irányba húzza a kezet. 54 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 6. A Ismertesse a példaként megadott mozgásformák energiaszolgáltatási jellemzőit! (Pl.: 100 méteres sprintfutás, 30 perces súlyzós edzés, Cooper teszt futása, egy órás közepes tempójú kerékpározás) Értelmezze az anaerob küszöb fogalmát és edzések során felmerülő gyakorlati jelentőségét! A működő izomban a folyamatos ATP (adenozin-trifoszfát) termelés biztosítja, hogy az izom összehúzódásra képes (kontrakciós) állapotba kerüljön. Az ATP szervezetünk legfontosabb energia raktározója: Az anyagcsere során felszabaduló energia az ATP-ben raktározódik. A foszforsav molekulák összekapcsolódáskor energiadús kötések

keletkeznek, ahol a 2. és a 3 a nagy energiatartalmú makroenergiakötés ATP főleg anyagcsere során keletkezik, az izom az ATP-ben lévő kémiai energiát tudja mechanikai energiává alakítani. Kreatinfoszfát – energiatároló szerepe fontos, csak az ADP-t tudja ATP-vé alakítani, tehát közvetlenül nem tudja hasznosítani az izom. Kreatin + ADP = ATP Az ATP lebontása során a felszabadult energia 20-30 %-a hővé alakul, hasznos munkára 70-80 % fordítódik. Az izom ATP igénye nyugalomban minimális, míg a kontrakcióban lévő izomrostok nagy mennyiségű ATP-t igényelnek. Az izom összehúzódása során a vérerek összenyomásával gátolja a vérellátást, így az izom vérellátása nem elégséges a szükséges oxigén szállítására. Bármely izomrosttípusról legyen szó, ahhoz, hogy összehúzódjon, energiára van szükség. Sétához (45km/h) percenként 5 kcal, kocogáshoz (8km/h) 10 kcal, futáshoz (16km/h) 21 kcal, míg sprintekhez (100m/10s) 50

kcal energia kell. Az izomműködés energiaszolgáltatói a szervezetben: • kreatinfoszfát: izomban, az izom energiatartaléka • glikogén: májban, izomban • glikogenizis: glikogén alakítása zsírrá • glikoneogenizis: zsír alakítása glikogénné • glükóz: vérben • trigliceridek: zsírban • proteinek: izomban Először érdemes mindjárt az úgynevezett anaerob alaktacid folyamatról beszélni, melyhez az energia közvetlenül ATP-ből (adenozin trifoszfát) és kreatin-foszfátból származik. Ez a folyamat rendkívül gyors, mindössze 30 másodpercig tart. Viszont egyedül az ezúton szerzett energiából valósítható meg a maximális erőkifejtés, melynek során a IIa-típusú gyorsrostok óriási erővel húzódnak össze. Mi történik 30 másodperc elteltével? Az ATP-készlet felhasználásra kerül, "semmirekellő" ADP-vé alakul. Ahhoz, hogy ismét energiát tudjon szolgáltatni, egy foszfátra van szüksége, melyet ebben

a folyamatban kreatin55 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 foszfáttól kap. Természetesen ennek előfeltétele, hogy az izom rendelkezzen megfelelő mennyiségű kreatin-raktárral. 100 méteres síkfutás. Anaerob alaktacid energianyerési folyamat megy végbe, amikor az ATP-t lebontjuk ADP-re, elveszít egy foszfát molekulát. Az újraszintetizáláshoz kreatinfoszfátra van szükség 1 kreatinfoszfát + 1 ADP = 1 kreatin+1 ATP. Ez a folyamat addig tart, amíg a kreatinfoszfát ellátás ki nem merül, az izomban rendelkezésre álló ATP csak rövid ideig képes (5-10 sec) a teljes erőből történő erőkifejtés energiaigényét kielégíteni. Másik lehetséges energianyerés az anaerob glikolízis. Ilyenkor az izom-összehúzódáshoz szükséges ATP nem a kreatinból, hanem cukorból származik. Az izomzat képes glikogén formájában cukrot is raktározni. A folyamatnak két hátránya van:

egyrészt az, hogy ATP képződés mellett tejsav (laktát) képződik, másrészt igen nagy mennyiségű glükózra van szükség ahhoz, hogy az energiaellátás megfelelően biztosított legyen. Egy gramm glükózból mindössze 2-3 ATP képződik Anaerob laktacid energianyerési folyamat során az ATP forrása az izomglikogén vagy glükoz. Ha ebből a forrásból jutnak energiához, akkor tejsav szaporodik fel, anaerob glikolízis. Anaerob küszöb 4 mmol/L tejsavértéknél az anyagcsere folyamatok döntően anaerobbá válnak. Az erőkifejtés igényét 10 másodperctől 2 percig képes kielégíteni. glukóz + 2 ADP + 2 P + energia = 2 tejsav + 2 ATP izomglikogén + 3 ADP + 3P + energia = 2 tejsav + 3 ATP Aerob glikolízis során szénhidrátból nyerhető energia. Az izmok oxigénellátása elegendő, nem történik tejsav felhalmozódás. Az erőkifejtés energiaigényét 2-20 percig képes kielégíteni glükóz + 38 ADP + 38 P + energia = 6 Co2 + 6 H2O + 38 ATP Az

energia-szolgáltatás harmadik útja aerob módon - azaz oxigéndús közegben - jön létre, neve oxidatív foszforiláció (terminális oxidáció). Ekkor egyetlen gramm glükózból 36 ATP képződik A folyamat jóval lassabban következik be, mint az első két esetben, hiszen több lépcsőt kell megtenni, mire a szervezet lebontja a glikogént, zsírt vagy legvégső esetben a fehérjét. Előnye viszont az, hogy nem képződik tejsav, amely a legújabb tudományos vélemény szerint az izomfáradtságot, izommerevséget kialakítja. Zsírsavból nyerhető energia, terminális oxidáció útján. Az izmok oxigénellátása elegendő, nem történik tejsav felhalmozódás és oxigénadósság. Az erőkifejtés energiaigényét 20 perc felett képes kielégíteni Palmitinsav + O2 + P + energia = CO2 + H2O + 130 ATP Összefoglalva: 5 és 10 másodperc között az izomban lévő ATP lebontása ADP-vé oxigén nélkül történik, ez az ATP készlet azonban,csak erre a rövid időre

nyújt elegendő energiát (pl. 100 m futás) 10 másodperctől 2 percig tartó intenzív fizikai aktivitás esetében az izomban lévő glikogén lebontása biztosítja az energiát oxigén nélkül, ami tejsav felszaporodással jár együtt, s ennek felszaporodása, valamint az izomglikogén raktár kimerülése lehet a mozgás korlátozásának az oka (pl. 400 m futás, 400 m gát, stb.) 56 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 2 perc fölött már egyértelműen oxigén jelenlétében történik az energiaszolgáltatás a glikogén, illetve későbbiekben - de párhuzamosan is - a zsírok és fehérjék elégetése révén. 57 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Fizikai terhelés (pl. futás) során az izmok működéséhez energiára van szükség Egy bizonyos terhelési fokig még elegendő oxigént tudunk belélegezni (ez

az aerob tartomány). Növelve az intenzitást szervezetünk elér egy olyan ponthoz, amely fölött már sokkal több oxigént igényel, mint amennyit fel tud venni. Ekkor az energiatermelő folyamat anaerob úton (oxigén nélkül) következik be Ezt a pontot nevezik anaerob küszöbnek. Jelentősége az élsportban óriási, de egyre többen használják az egyéni edzéstervezésben. Minél edzettebb valaki, annál később - azaz magasabb intenzitásnál- következik be az átmenet. Különböző futólaborokban végeznek olyan mérést, ami megmutatja, milyen pulzusszámnál léped át az anaerob küszöbödet (amit egyébként laktát küszöbnek is hívnak), illetve az ún. Conconi teszttel is meghatározhatod, van külön bringásoknak, futóknak pontos folyamat erre: A legjobb futópadon elvégezned. Melegíts be negyedóra alatt könnyen, majd kezdj el 8km/h-val futni 200m múlva mérd meg a pulzusod, és jegyezd fel az értéket, majd növeld fél km/h-val a tempót. Addig

gyorsíts, ameddig bírod és ameddig biztonságosan tudsz futni a padon. Ezután csinálj egy grafikont, vízszintesen az időt, függőleges tengelyen a pulzusértéket ábrázolva, a pontokat kösd össze. Szép lassan fog emelkedni, de ahol lesz egy nagyobb törés, vagyis ahol hirtelen megugrott a pulzusod, ott van a laktát küszöböd! Hosszú futások alkalmával ezt nem érdemes átlépni. 58 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 7.A Milyen élettani paraméterek vizsgálatával kaphatunk képet a sportoló aktuális edzettségéről? Mely szervek, szervrendszerek működése befolyásolja, illetve határozza meg az aerob kapacitás értékét? Értelmezze az „utólagos zsírégetési hatás” fogalmát! A rendszeres testmozgás számos jótékony élettani és pszichológiai hatást fejt ki. A kedvező változásokhoz azonban kitartásra, rendszerességre van szükség. Mit nevezhetünk

rendszerességnek? Az Amerikai Sportorvos Társaság fogalmazta meg a máig is legfrissebbnek számító fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásait, amelyeket az elmúlt 10-15 év tudományos eredményei alapján alakított ki: • Minden egészséges 18-65 év közötti felnőttnek szüksége van rendszeres fizikai aktivitásra. • A betegségek prevenciója szempontjából szükséges hetente 5x30perc közepes intenzitású, vagy heti 3x20 perc magas intenzitású állóképességi tréning. A harminc percnél tovább tartó mozgásprogram megsokszorozza a kedvező élettani hatások kialakulásának esélyét • Legújabban azonban nem csupán az aerob, hanem a magas intenzitású, izomerő fejlesztő mozgásformákat is előszeretettel ajánlják, természetesen az állóképességi tréningek kiegészítéseként. Vagyis kedvező, ha a kocogás, úszás vagy kerékpározás labdajátékokkal (pl squash, tenisz, foci, stb.), fitnesztermi edzésekkel, aerobikkal

egészülnek ki Mit jelent a fittség? Lényegében a fizikai jóllét állapotát jelenti. Számos definíciója ismert, amelyek közül az egyik a fizikai jóllétnek öt fő komponensét különbözteti meg. Ide tartozik a kedvező testösszetétel (izom-zsír arány), a vázizomzat rugalmassága, ereje, állóképessége, a jó motoros funkciók (testtartás, ideg-izom koordináció), a szív-érrendszer állóképessége (kedvező oxigénfelvétel) és az anyagcsere fittsége, vagyis a kedvező vér-zsír, cukor, húgysav, stb. paraméterek A rendszeres fizikai terhelésre szervezetünk egésze alkalmazkodással válaszol. A mozgásprogram kezdetét követő 4-8. héten már kimutatható élettani változások következnek be, különösen a szívérrendszer működésének tekintetében Ezért is játszik nagy szerepet a rendszeres mozgás a szívinfarktuson átesett betegek rehabilitációjában. Természetesen nem csupán a szív-érrendszer, hanem szinte az összes

szervrendszer működése megváltozik. Az anyagcsere gyorsul, hatékonyabbá válik a szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere, amely HDLkoleszterinszint (jó koleszterin) emelkedésben és triglicerid (vérzsír) szint csökkenésben nyilvánul meg. Emellett javul az ideg-izom koordináció, nő a csontsűrűség (sportág fajtájától függő mértékben), megváltoznak a hormonszintek (különösen a tesztoszteron, kortizol, adrenalin, inzulin, stb.) A légzésmélység nő, egyszerre több levegőt tud befogadni a tüdő, gazdaságosabbá válik a légcsere, javul az oxigénfelvevő képesség is. Az izomzat térfogata nő, csökken a testzsír arány, optimálissá válik a testösszetétel. 59 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az immunrendszerről sem szabad megfeledkezni, hiszen a rendszeres testmozgás hatására számos immunsejt száma és aktivitása nő, bizonyos immunglobulinok

arányának növekedésével együtt. Mindez fokozza az immunrendszeri védelmet. Az idegrendszerben is kedvező változások következnek be. Nem csak élettani, hanem mentális és pszichés változások is elindulnak. Például az agy vérellátásának és oxigenizációjának eredményeként javul a memória, az információfeldolgozás gyorsasága. Emellett a koncentráció-képesség, a munka iránti elkötelezettség, a stressztűrő képesség, egyszóval a munkahelyi teljesítmény is kedvező átalakuláson megy keresztül. Javul a helyzetmegoldó képesség, az önbizalom, a testi elégedettség, amely tovább fokozza a munkahelyi, ill. magánéleti sikereket Nem véletlen tehát, hogy rendszeres testmozgással számos betegség megelőzhető és az egészség hosszú időn át - akár az élet végéig megőrizhető. Mi történik, ha kocogni kezdünk? Szaporábban kezd verni szívünk, vérnyomásunk emelkedik. Ha a tempót nem változtatjuk, akkor egy kis idő

elteltével állandósul az állapot és a pulzusszám, vérnyomásérték nem változik, hanem egyenletesen magasabb marad a nyugalmi értéknél. Ezt az állapotot „steady state-nek, vagyis állandósult állapotnak nevezzük. Ha az iramot fokozzuk, akkor felgyorsul a szív munkája, egyre többször húzódik össze, ugyanígy a vérnyomás szisztolés értéke tovább nő, viszont a diasztolés érték csökken. Mindez egészen addig folytatódhat, amíg el nem érjük tűrőképességünk határát, ill a maximális pulzusszámot és vérnyomásértéket. A rendszeres testedzéshez a szívérrendszer alkalmazkodással válaszol. Néhány hónap elteltével a szív nagyobb erővel húzódik össze, ezáltal egyszerre több vért tud a vérpályába továbbítani. Mindez azt jelenti, hogy a nyugalmi pulzusszám lassul, vagyis a szívnek kevesebbszer kell dobbannia ahhoz, hogy ugyanannyi friss, oxigéndús vért küldjön a szervekhez, szövetekhez. Ez a folyamat különösen az

ún állóképességi sportprogram hatására alakul ki. Emellett nem csak a szervek oxigénellátása, hanem a szív oxigénellátása is javul, mivel a rendszeres mozgás hatására aprócska hajszálerek nyílnak ki és továbbítják a friss vért a szívizom különböző területeihez. A nyugalmi pulzusszám is csökken, amely részben az ú.n paraszimpatikus tónusfokozódásnak köszönhető A versenyszerűen úszók, hosszútávfutók, triatlonosok nyugalmi pulzusa akár 28/perc értékre is csökkenhet. Hogy változik a vérnyomás? Rendszeres állóképességi sport hatására a szisztolés és diasztolés vérnyomásérték is csökken, akár 10-30 Hgmm-rel, vagyis a magas vérnyomásban szenvedőknek is ajánlható. Azonban léteznek olyan sportágak, amelyek fokozzák a vérnyomást, mint például a súlyzós edzés, súlyemelés, erőemelés, küzdősportok nagy része. A rendszeres mozgásra először a szív-érrendszer alkalmazkodik, amelynek hatására nyugalmi

pulzusszám csökkenés, vérnyomáshanyatlás alakul ki. A szív munkája, pumpafunkciója javul, több vért tud egy összehúzódással a keringésbe küldeni. Ugyanakkor a szív vérellátása is nő, mivel újabb és újabb mikrokapillárisok nyílnak meg a szívizomzaton belül, így a friss oxigéndús vér hatékonyabban tudja elérni a szív minden egyes sejtjét. Mindezek miatt a rendszeres mozgás a szívegészségnek egyik legfontosabb eleme. Az ember nyugalmi körülmények között egy-egy légvételkor fél liter levegőt cserél percenként kb. 1416 alkalommal, így ezek szorzatából a légzési perctérfogatot kapjuk Nyugalmi vizsgálat során a vitálkapacitást (VC) mérjük. A vitálkapacitás nem más, mint néhány nyugodt légvételt követően maximális kilégzés és maximális belégzés közötti térfogat különbség, amely egészségeseknél 3-5 liter. 60 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám:

E-000726/2014 A vitálkapacitás magában foglalja a kilégzési tartalékot (ERV), mely a nyugalmi kilégzés végén még akaratlagosan kilélegezhető kb. 0,5-1 liter levegő, és a belégzési tartalékot (IRV), amely pedig a nyugalmi belégzést követően még maximálisan belélegezhető 2-3,5 liter levegő. A funkcionális tartalék kapacitás (FRC) az a levegőmennyiség, mely nyugalmi kilégzéskor a tüdőben található. A maximális kilégzést követően visszamaradó levegőmennyiség a tüdőben kb 1,5-2 liter, ezt nevezzük residualis volumennek (RV). Fizikai aktivitás hatására nő a légzésfrekvencia, extrém esetben akár 42 is lehet, nő a respirációs levegő mennyisége is. Ez a hiperventilláció Eupnoe (normál légzés) esetén a vitálkapacitás kb 10-12%-t használjuk ki, hiperventilláció esetében ez kb. 50% Tartós fizikai aktivitás hatására (pl hosszútávú futás) erőltetett kilégzés is segíti a gyors légcserét, ennek ellenére a teljes

vitálkapacitás kihasználása lehetetlen a nagy légzésfrekvencia miatt. Ha a hiperventilláció meghaladja a 45-t, általában ájulás következik be, mert a rendkívül gyors légcsere miatt a gázcsere nem jön létre (túl rövid az idő az O2 diffúziójához), az oxigénhiányos állapot pedig eszméletvesztést okoz. Hiperventilláció esetén a légzési perctérfogat jelentősen megnő. Ha a RR 40, a respirációs levegő mennyisége pedig 2000 ml, a légzési perctérfogat 80 l. Ez a levegőmennyiség egy kis-közepes terhelés esetén biztosítja a szervezet oxigén-igényét. Extrém esetben a légzési perctérfogat akár 200 l-re is emelkedhet. A teljesítőképességnek, az edzettségnek egyik lényeges teljesítmény-élettani jellemzője a maximális erőkifejtéskor egy perc alatt felvett és egységnyi testtömegre számított oxigén mennyisége, az un. relatív aerob kapacitás (VO2 ml x kg-1 x perc-1). Ennek nyugalmi (gyakorlatilag alapanyagcsere

körülmények között mért) értéke 3,5 ml, amit metabolikus egységnek neveznek (MET). A relatív aerob kapacitás maximális erőkifejtés során elvárható értékének a becslésére mind a kor, mind a teljesítmény alapján számos összefüggést dolgoztak ki [pl. 56,36 - (0,39 x kor években), elsősorban felnőtt férfiaknál alkalmazható összefüggés]. 61 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Nőknél a férfiaknál számoltnak mintegy 85 %-a az elfogadható érték. Edzett sportolóknál a jó relatív aerob kapacitás értékek 60-70 ml között vannak, nagy állóképességet kívánó sportágak versenyzőinél gyakran előfordulnak 70-80 ml közötti értékek is. Átlagos (pl 70 kg-os) testtömegű férfinél ez 5-6 l közötti percenkénti oxigénfelvételt és közel 150 l-es percventillációt tételez fel. Nyilvánvaló, hogy a maximális érték kialakulásában a rendszeres

edzésen kívül a testtömeg valamint az izom és a zsírszövet aránya is szerepet játszik. Szokás a relatív aerob kapacitást a zsírmentes testtömeg (lean body mass = LBM) egységnyi mennyiségére is kiszámítani. Ez a testzsír arányától függően haladja meg a teljes testtömeg l kg-jára számított relatív aerob kapacitást és az edzettségre vonatkozó további hasznos információt ad. A mozgáskészség beszűkülése miatt a sportolók rendszeres edzésének hatására kialakuló aerob kapacitás és teljesítőképesség növekedésével ellentétes folyamat játszódik le: az aerob kapacitás és a teljesítmény, azaz az edzettségi szint csökken. Hogyan fejleszthető az aerob kapacitás? Ha sportolás hatására a légzés fokozatosan emelkedik, akkor evidensnek látszik, hogyha a maximumot akarjuk fejleszteni, akkor maximális terhelés szükséges. Súlyzós példánál már mindenki tudja a járást: ha nehéz súlyokat szeretnél emelni, akkor erre

leghatékonyabban úgy edzhetsz, ha nehéz súlyokat emelsz. Ahhoz, hogy a vér minél több oxigént szállítson, ahhoz több hemoglobin szükséges. Az oxigén hiányos állapotban a vesék egy speciális hormon szerű anyagot termelnek, aminek hatására növekszik a vörös vértestek száma. Ezt kiválthatja több tényező pl a magaslati levegő vagy veseelégtelenség A VO2 Max-ot fokozó edzések során viszont mesterségesen teremtünk egy oxigén hiányos állapotot! Ehhez szükség van egy olyan ingerre, amihez úgy tud adaptálódni a szervezet, hogy több vörösvértestet termelésébe kezdjen. Régebben a maximális pulzusszám 60%-án végzett tréninget javasolták – ez az úgynevezett “zsírégető tartomány”, ma már egy teljesen más edzésmódszert ajánlanak a hatékony zsírégetéshez. Minél magasabb a pulzusszám, annál erősebb az utólagos zsírégető hatás. A leghatékonyabb módszer a köredzés, amely erősítő, és állóképességi

gyakorlatokat is tartalmaz, így a szívfrekvenciát növeli, és izmainkat is erősíti. A több órás, alacsony intenzitású edzések helyett mindössze 15-20 perc intenzív edzéssel hasonló eredményt érhetünk el! Az intenzív edzés utáni folyamatok három szakaszra oszthatóak. Az első órában az anyagcsere, és az idegrendszer regenerálódik. A következő fázisban megkezdődik a fehérjeszintézis, amely a proteineket aminosavakká alakítja, és az izmok számára felhasználhatóvá teszi. Ez a szakasz néhány órán át tart A harmadik fázis az edzés intenzitásától függően akár két napig is eltarthat: az energiafelhasználás továbbra is magasabb, hiszen az izmoknak regenerálódniuk kell. Az utólagos zsírégetési hatás teljes kihasználásához egy fontos alapszabályt kell csak betartanunk: az edzés utáni órákban elsősorban fehérjét fogyasszunk, szénhidrátot legfeljebb mértékkel. Edzés alatt a belső környezeti egyensúly felborul és

ennek helyreállítása igencsak energiaigényes folyamat: a szervezetnek regenerálódnia kell, vissza kell állnia a nyugalmi pulzusra, légzésre, testhőre, el kell szállítania a bomlástermékeket stb Mindez már nyugalomban történik, amikor elsődleges energiaforrásunk a zsír. Ezt nevezzük utólagos zsírégetésnek A folyamat edzés után hosszú órákig eltart és ez az az időszak, amikor a zsírégetés a leghatékonyabb. Hogy ez az utólagos zsírégetési folyamat mennyire lesz sikeres, elsősorban az edzésünk intenzitásától és időtartamától függ. Minél 62 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 hosszabb és intenzívebb volt az edzés, annál tovább tart majd az azt követő zsírégetés is. Ez persze nem jelenti azt, hogy 2-3 órán át 180-as pulzussal kell dolgoznunk, mert egyrészt azt nem is bírnánk, másrészt akkor már glukoneogenezis lépne fel, tehát az izmainkat

felépítő aminosavakat bontanánk, harmadrészt pedig rövid idő alatt túledzettséghez vezetne. Az utólagos zsírégető hatás egyébként a szénhidrát alapú edzések után jóval magasabb. Tehát hiába gyalogolunk 1 órát a “zsírégető tartományban”, amikor tegyük fel, elégetünk 300 kcal-t, aminek 50%-a zsír, ha egy 1 órás intenzív interval köredzéssel elégetünk mondjuk 600 kcal-t, aminek csak 20%-a zsír (ez szám szerint pont ugyan annyi lenne, mint a gyaloglás alatti), de utána hosszú órákon át több zsírt égetünk. 63 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 8. A Ismertesse a keringési rendszer felépítését és funkcióját! Jellemezze egy állóképességi (kerékpáros) és egy úgynevezett „erősportoló” (testépítő) keringési rendszerének méretbeli és működésbeli adaptációját és az esetleges különbségeit! Milyen vérnyomásváltozásokra

számít egy közepes tempójú futó edzésen, illetve egy nagy erőkifejtéssel járó guggolás gyakorlat végrehajtása során? A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, mely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében. A gerincesek szíve szívizomból áll, ami a simaizmokhoz hasonlóan akaratunktól függetlenül működik, ám azoktól eltérően gyors és erőteljes összehúzódásokra képes és csak ebben a szervben található meg. Egy átlagos, percenként 72-szer összehúzódó emberi szív megközelítőleg 2,5 milliárdszor húzódik össze egy átlagos élettartam alatt. A nők szíve átlagosan 250-300 g, a férfiaké 300-350 g A szív a mellkasban a szegycsont (sternum) mögött, a gátor (mediastinum) elülső alsó részében a mellkas középvonalától kissé balra, saját savós üregén, a szívburkon belül helyezkedik el. Felső tömegesebb része a

basis cordis, alsó elkeskenyedett vége a szívcsúcs (apex cordis). A szív képzeletbeli tengelye a jobb lapocka tövisének közepén és a szívcsúcslökés helyén halad át. Ezek alapján megközelítőleg meghatározható a szív helyzete is. A szív háti vetülete az ötös és nyolcas háti csigolyákra (thoracic vertebrae, Th5-Th8) vetül. Egyes ritka esetekben a szív a jobb oldalon is elhelyezkedhet, ami általában nem jár elváltozásokkal vagy funkciózavarral (ezt situs inversus-nak nevezik). Jobbról és balról a két tüdő veszi körül, alul a rekeszizmon (diaphragma) fekszik. Hátul a bal pitvar a nyelőcsővel, elülső felszínének kis része és a bal kamra alkotta szívcsúcs a szívburkon keresztül az elülső mellkasfallal érintkezik. A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő. Három rétegből áll, kívülről savós hártya, az epicardium veszi körül. Ez alatt némi zsírszövet található

(subepicardialis zsír), elsősorban a szíven futó külső barázdákban, mely extrémen elhízott egyénekben jelentősen megvastagodhat és betörhet az alatta található izomrostok alá is, gyengítve ezzel a szív falát. A zsír alatt találjuk a középső réteget, a szívizomzatot (myocardiumot). Ezt speciális izomszövet, a szívizom alkotja. Magában a myocardiumban található rostok lefutása is hármas rétegződést mutat, ez azonban csak a vastagabb izomzatú kamrákra jellemző. A szív legbelső, üregeit borító rétege a szívbelhártya endocardium. Ez tulajdonképpen az erek belső borításához hasonló, legbelül endothel béleli, ami alatt kötőszövet található. A szív két pitvarból (atrium) és két kamrából (ventriculus) áll. A pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő vénákból érkező vér fogadására és továbbítására a kamrák felé. A kamrák funkciója a vér kipumpálása a szívből kilépő artériákba. A pitvarok és a kamrák

izomzatát a szív rostos váza (anulus fibrosus) választja el, míg a két pitvart a köztük levő sövény (septum interatriale), ami a kamrák között is megtalálható (septum interventriculare). A sövény a pitvarok között vékony, a kamrák között izmos A pitvarok és a kamrák közti szájadékokban vitorlás (cuspidalis) szívbillentyűk helyezkednek el, melyek meggátolják a vér visszafele történő áramlását. Ehhez hasonlóan billentyűk vannak a kamrákból kilépő nagyerek eredésénél is, ezek az ún. félhold alakú (semilunaris) billentyűk 64 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A jobb pitvar (atrium dextrum) két különböző részből áll, melyek fejlődéstani eredete eltérő. A hátrébb eső, sima felszínű rész a sinus venarum cavarum, melybe felülről a vena cava superior, alulról a vena cava inferior nyílik. Utóbbitól balra a szív vénás vérét elvezető

sinus coronarius ömlik be a jobb pitvarba, melynek nyílásánál egy kisebb billentyű (valvula sinus coronarii vagy Thebesius-féle billentyű) található. A vena cava inferior is rendelkezik billentyűvel (valvula venae cavae inferioris vagy Eustach-féle billentyű). A pitvarok közti sövény jobb pitvarba néző felszínén egy hártyaszerű, vékony falu, bemélyedt ovális terület látható (fossa ovalis). A magzati élet során itt nyitva van a pitvarokat elválasztó sövény - a vér így a jobb pitvarból közvetlenül a balba jut - ám ez a születés után záródik és összenő. A jobb pitvar és a jobb kamra közti szájadékban (ostium atrioventriculare dextrum) található a háromhegyű, vitorlás jellegű billentyű (valva tricuspidalis), mely megakadályozza a kamrai szisztolé alatt a vér visszaáramlását a pitvarba. A jobb kamra (ventriculus dexter) egy vékony falú (kb. 3–4 mm vastag), falvastagsága harmada a bal kamráénak , nagyjából V-alakú

üreg. A jobb pitvar felé eső nyílásban helyezkedik el a háromhegyű vitorlás a (tricuspidális) billentyű, melynek vitorláit vékony szálak (chordae tendinae) rögzítik a kamra falához és a sövény és az elülső fal szögletéből eredő egyetlen nagyobb szemölcsizomhoz (papilláris izomhoz). A kamra falán jól látható izomnyalábok futnak végig (trabeculae carneae) A jobb kamra elülső szárából az üreg fokozatos szűkülésével ered a fő tüdőverőér (truncus pulmonalis), ami kívülről kúp alakot kölcsönöz a kamra elülső részének (conus arteriosus) (A kamra ürege felől nézve tölcsér alakú (infundibulum). A tüdőverőér eredésénél foglal helyet a zsebes típusú tüdőverőéri billentyű (valva trunci pulmonalis). 65 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A bal pitvar (atrium sinistrum) hátul, a truncus pulmonalis mögött foglal helyet, szemből csupán a

bal fülcse (auricula sinistra) látszik belőle. A hátsó felszíne a nyelőcsővel (oesphagus) érintkezik Belül sima, a jobb oldalán a két jobb tüdővéna (venae pulmonales dextrae), míg bal oldalán a két bal (venae pulmonales sinistrae) ömlik bele. A bal kamrával a bal vénás szájadékon (ostium atrioventriculare sinistrum) keresztül közlekedik. Itt található a kéthegyű vitorlás (bicuspidalis) vagy mitrális billentyű (valva bicuspidalis seu mitralis). A bal kamra (ventriculus sinister) egy tojás alakú izomtömlő, mely a kamraközti sövényen keresztül (mely tulajdonképpen a bal kamra falának része) bedomborodik a jobb kamrába, jellegzetes félhold alakot kölcsönözve neki. Fala jóval vastagabb a jobb kamráénál (kb 10–12 mm) és belső felszíne egyenetlen a falon futó vaskos izomgerendáknak (trabeculae carneae) köszönhetően. Üregébe beemelkedik a kéthegyű billentyűt ínhúrokkal (chordae tendineae) rögzítő két nagy (elülső és

hátsó) szemölcsizom (musculi papillares). Mindkét szemölcsizom a kéthegyű billentyű mindkét vitorlájához küld ínhúrokat. A bal kamrából indul az aorta, melynek eredésénél (zsebes típusú) billentyű (valva aortae) gondoskodik arról, hogy a vér ne áramolhasson vissza az elernyedés (diastole) alatt. A pitvarkamrai és az aorta szájadékát csak a kéthegyű billentyű elülső, nagyobb vitorlája választja el egymástól. A szívet az aorta billentyű elülső jobb és bal tasakjai felett eredő koszorús artériák (arteria coronaria dextra et sinistra) látják el oxigéndús vérrel. Vénás vérét a sinus coronarius vezeti el a jobb pitvarba A szívizomzat oxigén és tápanyagellátása életbevágóan fontos, mivel a szív az élet során folyamatosan működik és energiaigényét csak oxigén jelenlétében képes megfelelően kielégíteni (aerob anyagcserét folytat). A szív vénás vérének oxigéntelítettsége (szaturáció) mindössze 25%-os, az

oxigén parciális nyomása pedig 20 Hgmm körüli. Ez nagyon magas oxigénkihasználást jelent, a szív gyakorlatilag nyugalomban is az oxigénhiány (hypoxia) határán dolgozik. Amennyiben az oxigénigénye megnő, azt csak a vérátáramlás hatékony emelésével képes fedezni, ezért a szívet ellátó koszorús erek épsége rendkívül fontos. A koszorúserek lefutása egyéni variációkat mutat 66 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A szív beidegzés nélkül, autonóm módon is képes működni, mert maga képes termelni a működéséhez szükséges ingerületeket. Ezzel a tulajdonsággal a szív munkaizomzata is rendelkezik, de ennek frekvenciája alacsony, és csak kóros esetekben játszik szerepet. Vannak a szívizomzatnak olyan alacsonyabb differenciáltságú részei, amelyek nagyobb frekvenciát produkálnak, így normálisan ezek szerepe az uralkodó. Ilyen a jobb pitvar falában, a

felső nagy véna beömlésénél (a crista terminalis állományában) található szinuszcsomó (nodus sinuatrialis; Keith-Flack féle csomó), amely a legmagasabb frekvenciával működik, így elnyomja az alacsonyabb frekvenciájú részeket. A szinuszcsomó ingerülete ráterjed a pitvarokra, és azok összehúzódásához vezet. A jobb pitvar alsó részén található a pitvar-kamrai csomó, (nodus atriolventricularis; Aschoff-Tavara-csomó), amelyre a pitvarok munkaizomzatának ingerülete ráterjed, ebből egy köteg (fasciculus atrioventricularis; Hisköteg) indul ki, amely áthalad a szív rostos vázának nyílásán és a kamrasövényhez fut. A kamrasövény izmos részének felső szélénél jobb és bal szárakra (Tavara-szárak) válik, amelyek a sövény megfelelő kamra oldali részén lefelé futnak, majd kisebb rostokra (Purkinje-rostok) ágazódva visszahajlanak a kamrák belső felszíne alatt. Ez az elrendeződés biztosítja azt, hogy a szív különböző

részei összehangoltan és megfelelő sorrendben húzódjanak össze. A szív üregrendszeréből két vérkör indul, a kis vérkör a jobb kamrából indul a tüdőartériával és a tüdőn át (ahol megtörténik a gázcsere) a bal pitvarban végződik, míg a nagyvérkör a bal kamrából indul az aortával, a főverőérrel, melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó artériák. Az erek keresztmetszete az elágazásokkal csökken, ugyanakkor az érrendszer összkeresztmetszete nő. A tápanyagok és a gázok cseréje a hajszálerek (kapillárisok) szintjén történik. Adott pillanatban csupán a 67 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 kapillárisok egy részében van aktív vérkeringés. Ezt a kapillárisok eredésénél található izomelemek teszik lehetővé, melyek összehúzódásukkal csökkentik a véráramlást, míg elernyedve megnyitják a hajszálereket. Ezzel a

mechanizmussal tudja az aktuális igényekhez igazítani a szervezet a keringést Erre azért van szükség, mert a keringő vértérfogat túl kevés ahhoz, hogy egyidejűleg az összes érbe jusson, másrészt a szívnek is túl nagy munkát jelentene a kellő vérnyomás biztosítása. A sejtekből kiszabaduló anyagcseretermékek ugyancsak befolyásolják a helyi véráramlást. A hajszálerekből utána a vénás rendszerbe kerül a vér. A kisebb vénák összeömléséből egyre nagyobbak jönnek létre, míg végül két nagy vénán keresztül áramlik vissza a vér a jobb pitvarba. Az artériás rendszertől a pitvarokig a nyomás végig csökken. Az artériák és a vénák szerkezetileg eltérnek egymástól Fontos, hogy nem a bennük áramló vér oxigéntartalma alapján nevezzük el az ereket hanem aszerint, hogy a véráramlás bennük szívtől a periféria felé (ezek az artériák) vagy a periféria felől a szív felé (ezek a vénák) tartanak. Így például a

kisvérköri artériák oxigénszegény és szén-dioxid gazdag vért visznek a tüdőhöz, míg a tüdővénák oxigéndús vért szállítanak a bal pitvarba. 68 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az ereknek háromfajtáját különböztetjük meg: 1.) Artéria (verőér, ütőér): a szív kamráiból a szervek felé vezető rugalmas falú ér 2.) Véna (gyűjtőér, visszér): a szív pitvaraiba vezető tágulékony falú ér 3.) Kapilláris (hajszálér): a kisartériát és a kisvénát összekötő vékony falú ér Mindhárom értípus belső felületét egyrétegű laphám alkotja. Az artériák falában emellett kötőszövet és jelentős mennyiségű simaizom is található. A vénák falában vastagabb a közőszövet, mint a simaizmok mennyisége. Nyugalomban egy orvosi átlagos pulzusszámmal és pulzustérfogattal számolva (72 bpm x 70 ml = 5040 ml) a perctérfogat felnőttek esetében

kb. 5 l Könnyű, közepes és nehéz munkában megváltozik a pulzusszám és a pulzustérfogat is, ami a perctérfogat megváltozásához vezet. Kis terhelés esetén a szervezet elsősorban a pulzusszám megváltoztatásával reagál, így a perctérfogat növekedéséhez is ez a paraméter járul hozzá jobban (pl. 120 bpm x 70 ml = 8400 ml) Ebben az esetben tehát a pulzusszám megváltozásával nőtt a perctérfogat (szimpatikus tónusfokozódás). Ha a terhelés kis intenzitással, de tartósan éri a szervezetet további pulzusszám növekedés és pulzustérfogat változás is tapasztalható, így a perctérfogat a nyugalmi érték kétszeresére növekszik (kb. 9000-9500 ml) Közepes intenzitású fizikai 69 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 munka során mind a HR, mind a pulzustérfogat nő, emiatt a perctérfogat is jelentősebben változik (pl. 160 bpm x 80 ml = 12800 ml). A pulzustérfogat

növekedése egyéni varianciát mutat, amit részben az illető egészségi, részben pedig fizikai állapota határoz meg. Egészséges felnőtt férfiban a közepes terhelés hatására jelentősebb pulzustérfogat emelkedéssel is számolnunk kell, így a várható perctérfogat 18 l körüli érték. Nehéz fizikai munkában a pulzusszám tovább nő, a pulzustérfogat szintén, de már nem jelentősen, a szívizomsejtek nyújtással szembeni erőközlési képessége csökken. Emiatt a szív és a keringés teljesítménye romlik. A várható maximális HR érték közelében mérhető a maximális munkapulzus. Átlagos ember várható perctérfogata 21-22 l körül van Az edzettebb emberek 22-25 literes perctérfogattal, a legedzettebbek 25 liternél magasabb értékekkel számolhatnak, az ekkor mérhető pulzustérfogat 140 ml körüli. A nyugalomban lévő testben a perctérfogat (nagyjából 5 l) kb. 15%-a jut az izmokhoz Ez mozgás hatására jelentősen megváltozik, nagy

terhelés hatására akár a keringő vérmennyiség 80-90%-a eljuthat az izmokba. Ez a nyugalmi perctérfogat huszonötszöröse is lehet A keringő vérmennyiség 20-22%-a a vesékbe jut, hiszen annak fontos szerepe van a méregtelenítésben és a vérnyomás-szabályozásban is. Kis terhelésben ez némileg tovább fokozódik, nagy terhelés hatására pedig folyamatosan csökken a vesék vérellátása, emiatt akadályozva annak méregtelenítő funkcióját. A máj nyugalomban a veséknél is több vérhez jut (a keringő vérmennyiség több mint 25%-a), nagy terhelés hatására azonban ennek a szervnek a vérellátása is jelentősen csökken, a keringő vérmennyiség kb. 5%-a jut csak a májba, rontva ezzel mind a méregtelenítő, mind a szénhidrát szolgáltató funkcióját. Részben ennek tudható be, hogy nagy terhelés hatására exponenciálisan nő a vér tejsav-szintje, hiszen a Cori-körben csak kis mennyiség fog visszaalakulni glükózzá. Ugyanakkor nem

változik jelentősen az agy és a koronáriák vérellátása a nyugalmihoz képest, bármely fázisát is vizsgáljuk a terhelésnek. A bőr vérellátása jelentősen nő terhelés hatására. Ennek nagyon fontos szerepe van a hőleadásban, mivel, ha nő a maghőmérséklet, a fehérjék denaturálódhatnak, a fizikai aktivitás pedig jelentős hőtermeléssel jár. A bőrerek vazodilatációjának látható jelei is vannak (bőr pirulása) Nagy terhelés hatására azonban (vita maxima vagy ahhoz hasonló állapot), olyan nagy mennyiségű vér áramlik az izmokba, hogy a bőr vérellátása is romlik, így a színe fehér, sápadt lesz. Ha az illető nem fejezi be a nagy terheléssel járó fizikai aktivitást, a maghőmérséklet növekedése miatt a szervezet az életmentés 70 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 érdekében csökkenti a teljesítményt (pl. ájulás) Ebben az esetben vért vonunk

el az izmoktól, növeljük a létfontosságú szervek vérellátását, stabilizáljuk a szervezet hőháztartását is. Az egyéb belső szervek vérellátása is jelentősen romlik terhelés hatására. Míg a táplálkozás megnöveli az emésztőrendszeren átáramló vér mennyiségét a felszívás biztosítása érdekében, addig a fizikai aktivitás hatására csökken a splanchnikus szervek vérellátása. Mindezeket elsősorban a szimpatikus idegrendszer érszűkítő hatásaként értékelhetjük (gyors vérnyomás-szabályozás, vasomotoros tónus). Az érkontrakció hatására kevesebb vér áramlik át ezeken az ereken, míg ugyanez a rendszer az izom és a szív ereit tágítja (a szív és az izmok szimpatikus idegrendszer által szabályozott működése). Nyugalmi helyzetben a vízben állás növeli a vénás visszaáramlás mértékét (összenyomja a vénákat), emiatt rövid időre nő a szívbe visszajutó vér mennyisége, nő a vesék méregtelenítő szerepe,

ami a vénákat érintő zavarok esetén kifejezetten jótékony hatású. Különösen igaz ez semleges, vagy enyhén hűvös/hideg vízben. Ugyanilyen hatás érhető el a szaunázást követő zuhanyozással, vagy vízbe merüléssel, valamint hosszú állás után fekvő helyzetben megemelt lábakkal is. 71 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 9. A Jellemezze a légzési szervrendszer felépítését és működését! Mely légzőizmok és segédizmok működése eredményezi a mellkas térfogatváltozásait légzés során és hogyan? Milyen változásokat mérhetünk terhelés alatt a légzőrendszer működésében a nyugalmi funkcióhoz képest? A légzőrendszer a szervezetnek az a része, amely a gázcseréhez szükséges légcserét (ventilatiót) végrehajtja. A teljes oxigénhiány a központi idegrendszeri szürkeállományban 4-5 perc után már visszafordíthatatlan következményeket okoz,

más szövetek oxigénhiány-tűrőképessége igen eltérő. A légzőrendszer vázlatos ábrázolása. Az anatómiai értelemben vett légzőszervet a felső légutak és a tüdő, valamint a kis vérkör alkotják. Az élettani értelemben vett légzőrendszerhez tartozik ezenkívül a csontos-kötőszövetes mellkas a légzéskivezető izmokkal. Szélesebb értelemben ide kell sorolnunk a központi idegrendszer mindazon struktúráit, amelyek a légzőmozgások keletkezésében, koordinációjában és reflexes szabályozásában részt vesznek, valamint az információkat szolgáltató receptorokat és afferenseket is. A gázcserében betöltött szerepe mellett a légzés teszi lehetővé a hangadást, az artikulált emberi beszédet is. A légzés azon működések összessége, amelyek során a szervezet az energiatermeléshez szükséges oxigént felveszi, a sejtek anyagcseréjében felhasználja, és az eközben termelődött szén-dioxidot leadja. 72 B-FORM Kft. 6726

Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Ez a gázcsere a magzati életben a méhlepényen keresztül, a születés utáni első légvétellel kezdődően a légzés szervrendszerének közreműködésével valósul meg. Külső légzés: A külső légtér és a vér közötti gázcsere, ami a tüdőkben történik. Ehhez a tüdőkben a levegőcserét a kiés belégzés biztosítja A tüdőkben a tüdőhólyagocskák falán és az azokat behálózó hajszálerek falán keresztül diffúzió útján jön létre a vér és a tüdőhólyagocskákban (alveolus) lévő levegő közötti O2- és CO2- anyagtranszport. Belégzéskor a külső bordaközi izmok összehúzódnak, a bordák megemelkednek, a rekeszizom összehúzódása következtében megnyílik a mellhártyaüreg "pótlólagos" ürege (sinus phrenicocostalis), a rekeszkupolák süllyednek a mellüreg térfogata megnő, amit passzívan követ a rugalmas tüdő, így

a tüdőben lévő (intrapulmonaris) nyomás csökken, és a külső légtérből a légutakon keresztül levegő áramlik a tüdőbe. Kilégzéskor a külső bordaközi izmok elernyednek, és a belső bordaközi húzódnak össze, a bordák lesüllyednek, a rekeszizom elernyed, a rekeszkupolák megemelkednek, a sinus phrenicocostalis záródik, a mellüreg térfogata csökken, és ezzel a tüdő rugalmassága folytán összehúzódik, térfogata csökken és a tüdőben lévő nyomás nő, a levegő a légutakon keresztül kiáramlik. Nyugodt légzéskor egy egészséges felnőtt ember 1 perc alatt 16-szor vesz levegőt, ekkor 0,5 liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki - ez a légzési térfogat (a nyugalomban belélegzett levegő mennyisége). Nehézlégzéskor a légzési segédizmok (mellizmok, széles hátizom, fűrészizmok, fejbiccentő izmok is működésbe lépnek, és a beteg jellegzetes testhelyzetet vesz fel (félig ülő helyzet, a felső végtagokra támaszkodva).

Jellemző tünet az orrszárnyi légzés is Erőltetett légzéskor akár 2,5 liter levegőt is szívhatunk be - ez a belégzési tartalék. Kilégzéskor 1 liter kilégzési tartalék mindig megmarad Vitálkapacitás: teljes belégzés, majd teljes kilégzés után a kilégzett levegő mennyisége (egészséges felnőttnél nagyjából 4 liter). Belégzéskor felvesszük környezetünkből az oxigént, majd kilélegezzük az anyagcsere során keletkező szén-dioxidot. Az oxigén a vörösvérsejtek hemoglobinjához kötődik, és bekerül a vérkeringésbe, a vér pedig elszállítja a sejtekig. A sejtek szénsav formájában leadják a széndioxidot a vérplazmába, ami elszállítja azt a léghólyagocskáig, hogy ott kiválasztódjék A tüdő tehát a veséhez hasonlóan egy fontos kiválasztó szerv, együttes működésük tartja fenn a test sav-bázis egyensúlyát. Azonban a vér szénsavtartalmának csak egy része távozik el, a fennmaradó rész feladata, hogy folyamatos

ingerként szolgáljon a légzőközpont számára. A légzést tehát a vér kémiai összetétele szabályozza. A légzőközpont a vér szén-dioxid-tartalmán kívül a sav- (pH) és oxigénmennyiségről is információt kap. A légzés automatikus szabályozás (akaratunktól független), és akaratlagos szabályozás alatt áll. Az automatikus szabályozás központja az agytörzsben, annak nyúltvelői részében található, melynek fő kémiai ingere a szén-dioxid-hiány (és nem az oxigénhiány). A gátolt orrlégzés és az emiatt fokozódott szájlégzés is krónikus garatgyulladáshoz vezethet. Az orr melegítő, párásító, szűrő hatása kiesik, ezért az előkészítetlen levegő közvetlenül irritálhatja a garat nyálkahártyáját. Belső légzés A belső légzés a sejtek és szövetek légzését kifejező fogalom: A sejtek felveszik a vér által szállított oxigént, és a sejtlégzésben részt vevő enzimek segítségével oxidálják a szerves

vegyületeket. A belső légzést, más szóval biológiai oxidációnak is nevezzük, amely egy természetes biológiai folyamat. A folyamat lényege: a szerves kötés energiájának felszabadítása és ATP (energiaraktár) képzés. Ezt egy egyszerűsített egyenlet magyarázza: 73 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 (belélegzett levegő) C6H12O6 + 6 O2 (kilélegzett) 6 CO2 + 6 H2O A kilélegzett CO2 a mitokondrium sejtalkotóban képződik. Az orr felépítése Külső orr: Az orrüreg külső borítását adja, rajta orrgyököt, orrhátat és orrcsúcsot különböztetünk meg. Vázát csont és porcok alkotják, melyeket kötőszövet köt össze. Az orr mozgékony oldalfalait orrszárnyaknak nevezünk. Az orrüreget nyílirányú orrsövény választja ketté, melynek elülső része porcos, hátsó része csontos. Az orrüreg falain három pár orrkagyló helyezkedik el Az egyes orrkagylók

alatt elhelyezkednek hosszanti hézagok, ezeket nevezzük orrjáratoknak. Ide nyílnak az orr melléküregei Az orrkagyló csontos vázát nyálkahártya borítja, melyben dús vénás hálózat található. Normális légzéskor a levegő az orrüregen át, jut be a tüdőbe. Az orrüregben megszűrődik, felmelegszik és párásodik. A szűrést az orr előcsarnokában lévő szőrök és a nyálkahártya végzi, melynek csillószőrei kifelé hajtják a porszemcséket. A felmelegítés a vérbő orrkagylók felszíne, a párásítást az orrüreg mirigyei végzik. Az orr melléküregei Az orr melléküregei nyálkahártyával bélelt, légtartalmú üregek, melyek az orrüreggel közlekednek. Homloküreg: a homlokcsontban, az orrgyök fölött található, belsejét egy sövény választja ketté. Kivezető nyílása a középső orrjárat. Arcüreg: a felső állcsont testében található, a középső orrjáratba nyílik. Ékcsonti üreg: páratlan üreg az ékcsontban, az

orrüreg felső hátsó harmadába nyílik Rostasejt: Az orrüreg és a szemüreg közötti apró légtartalmú kis üregek. Nyílására az orrkagylók ráhajolnak 74 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az orrüregek szerepe: Csökkentik a koponya súlyát, felmelegítik tisztítják a belélegzett levegőt, és hangadáskor rezonátorként működnek. A gége szerkezete A gégét porcok, ezeket összekötő ízületek és izmok építik fel. A gége homokórára emlékeztető, a felső része a gégebemenet, a középső a hangrés, valamint oldalirányban terjedő tasakok, az alsó kiszélesedő rész a légcsőben folytatódik. Porcai: pajzsporc, védi a gége üregét, legkiemelkedőbb része az ádámcsutka. Gyűrűporc, a pajzsporc alatt található, rajta helyezkednek el a háromoldalú piramis alakú kannaporcok. Ezek külső nyúlványairól erednek a hangszalagok A kannaporcok függőleges

tengely körüli mozgásukkal nyitják, zárják a hangszalagokat. Gégefedő nyereg alakú, ülőfelszíne előre tekint, felső széle szabadon emelkedik a garat alsó szakaszába. Alsó elkeskenyedő vége a pajzsporc belső felszínéhez rögzül. Hátrahajlásával fedőszerűen zárni tudja a gégebemenetet A gégét széles szalag rögzíti a nyelvcsonthoz. A légutak és a nyelési útvonal kereszteződése A garat három szakaszának középső és alsó része közös találkozási pont mind a légzés, mind az emésztésben. A garat lefelé keskenyedik, éles határ nélkül megy át a nyelőcsőbe Ebből a szakaszból nyílik a gége ovális formájú bemenete. A táplálék gégébe való bejutását a gégefedő akadályozza meg Nyeléskor a gége felemelkedik, és a nyelvgyök lenyomja a gégefedőt. A hangképzés folyamata A beszéd- és énekhangokat a hangszalagok rezgése hozza létre. Hangadáskor a hangszalagok megfeszülnek, a hangrést beszűkítik, és

kilégzéskor a tüdőből kiáramló levegő hatására rezgésbe jönnek. A rezgés a szomszédos üregek levegőjére is ráterjed. A hang magasságát, erősségét a hangszalagok vastagsága és feszülése, valamint a kiáramló levegő erőssége határozza meg. A hang magasságát a gége 75 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 nagysága határozza meg ( gyerek- férfi). A hang színezetét (orgánum) a száj és orrüreg eltérései adják A hangszalag által képzett alaphangok színezetét a szájüreg beszéd közbeni módosulásai adják. A légcső A légcső a gyűrűporchoz kapcsolódó, kb.12 cm hosszú C alakú porcos rugalmas cső Hátsó fala kötőszövetes lemez, mely nyeléskor a mögötte futó falat bedomboríthat. A szilárdságát a porcok biztosítják, hogy belégzéskor megakadályozzák a légcső falának összeesését. A légcső a nyak középvonalában húzódik, a

mellüregben fordított V alakban két főhörgőre oszlik. A jobb oldali hörgő meredekebb ezért az idegen testek is főleg ide kerülnek. A tüdők A két tüdő a mellüregben egymástól a szív és nagyerek által elválasztva helyezkedik el. Kúp alakúak, a kúp alsó része a rekeszizom felé néz. A tüdőket lebenyekre osztják A jobb tüdő három, a bal tüdő két lebenyből áll. A lebenyeken belül szegmentumok különülnek el A szegmentumok egyes hörgőágakhoz tartozó tüdőszöveti és működési egységek. A tüdő mikroszkópos képe mirigyre emlékeztet A belépő hörgők faágszerűen két ágra osztódva, egyre kisebb hörgőcskéket hozzák létre. Ezeknek a végén vannak a léghólyagok (alveólusok). A hörgőcskék falát kötőszövet és izom építi fel A léghólyagocskák szőlőfürtszerűen rendeződnek, falukat igen vékony, alveoláris hám alkotja, s ezt erek hálózzák be. Itt történik a gázcsere. A hörgőfa A légcső a mellüregben

fordított V alakban két főhörgőre oszlik. A hörgők a tüdőkapun lépnek be a tüdőbe, majd faágszerűen ágazódnak tovább. A légcső és a bronhusok nyálkahártyahámját csillószőrös hengerhám borítja. A hörgők egyre kisebb csöveket hoznak létre, a bronchiolusokat (hörgőcskék). A faluk porcból és izomból áll. A léghólyagocskák A hörgőcskék végén vannak a szőlőfürtszerűen elhelyezkedő léghólyagocskák (alveolusok). Falukat alveoláris hám alkotja, melyet erek hálóznak körül. Itt történik a gázcsere Belégzéskor a külső bordaközi izmok összehúzódnak a bordák megemelkednek, a rekeszizom összehúzódása következtében megnyílik a mellhártyaüreg "pótlólagos" ürege (sinus phrenicocostalalis), a rekeszkupolák süllyednek, a mellüreg térfogata megnő, amit passzívan követ a rugalmas tüdő, így a tüdőben lévő (intrapulmonaris) nyomás csökken, és a külső légtérből a légutakon keresztül levegő

áramlik a tüdőbe. 76 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Kilégzéskor a külső bordaközi izmok elernyednek és a belső bordaközi húzódnak össze a bordák lesüllyednek, a rekeszizom elernyed, a rekeszkupolák megemelkednek, a sinus phrenicocostalis záródik, a mellüreg térfogata csökken, és ezzel a tüdő rugalmassága folytán összehúzódik, térfogata csökken, és a tüdőben lévő nyomás nő, a levegő a légutakon keresztül kiáramlik. Nyugalmi légzéskor a kilégzés alapvetően passzív folyamat. (A bordák rugalmassága és a hasűri nyomás hozza létre) Nyugodt légzéskor egy egészséges felnőtt ember 1 perc alatt 16-szor vesz levegőt, ekkor 0,5 liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki - ez a légzési térfogat (a nyugalomban belélegzett levegő mennyisége). Nehézlégzéskor a légzési segédizmok (mellizmok, széles hátizom, fűrészizmok, fejbiccentő izmok

is működésbe lépnek, és a beteg jellegzetes testhelyzetet vesz fel (félig ülő helyzet, a felső végtagokra támaszkodva). Jellemző tünet az orrszárnyi légzés is Erőltetett légzéskor akár 2,5 liter levegőt is szívhatunk be - ez a belégzési tartalék. Kilégzéskor 1 liter kilégzési tartalék mindig megmarad Vitálkapacitás: teljes belégzés, majd teljes kilégzés után a kilégzett levegő mennyisége. Egészséges felnőttnél ez nagyjából 4 liter. Sportoló felnőtteknél ennél több Sport hatására létrejövő adaptációs válaszok a tüdőben: Felnőtt nők vitálkapacitása átlagosan 3-4 l, a férfiaké 4-5 l. Ettől az élsportolók vitálkapacitása sem tér el szignifikánsan. Érdekes módon nemzetközi irodalmak szerint a közép- és hosszútávfutók vitálkapacitása nem tér el az átlagostól, labdarúgók vitálkapacitását kisebbnek találták, mint az azonos termetű átlagemberekét. Érdemi eltérést csak úszóknál, illetve

egyéb vízisportot űzőknél találtak Ennek fő oka, hogy a vízben nehezített a belégzés, (felhajtóerővel szemben) ezért nagyobb erőt kell kifejteni a mellkas mozgatása érdekében. Hosszútávon ez a mellkas, illetve a tüdő térfogatának növekedéséhez vezet. Jelentősen nagyobb vitálkapacitást figyeltek meg sífutóknál is Ha valaki tartós fizikai aktivitást végez, előbb-utóbb légszomjat tapasztal. A tartós szubmaximális terhelés jelentős erőkifejtést igényel a légzőizmoktól is. Mivel a légzőizmokat harántcsíkolt izom építi fel, fáradékonyak A rendszeres nagy terhelés tehát a légzőizmok adaptációját okozza, ugyanazt a légteret a sportoló hosszabb ideig képes kihasználni. A vitálkapacitás tehát nem az edzettség mutatója, kizárólag a tüdő és a légutak aktuális állapotára utal. Fizikai aktivitás hatására nő a légzésfrekvencia, extrém esetben akár 42 is lehet, nő a respirációs levegő mennyisége is. Ez a

hiperventilláció Eupnoe esetén a vitálkapacitás kb 10-12%-t használjuk ki, hiperventilláció esetében ez kb. 50% Tartós fizikai aktivitás hatására (pl hosszútávú futás) erőltetett 77 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 kilégzés is segíti a gyors légcserét, ennek ellenére a teljes vitálkapacitás kihasználása lehetetlen a nagy légzésfrekvencia miatt. Ha a hiperventilláció meghaladja a 45-t, általában ájulás következik be, mert a rendkívül gyors légcsere miatt a gázcsere nem jön létre (túl rövid az idő az O2 diffúziójához), az oxigénhiányos állapot pedig eszméletvesztést okoz. Hiperventilláció esetén a légzési perctérfogat jelentősen megnő. Ha a RR 40, a respirációs levegő mennyisége pedig 2000 ml, a légzési perctérfogat 80 l. Ez a levegőmennyiség egy kis-közepes terhelés esetén biztosítja a szervezet oxigén-igényét. Extrém esetben a

légzési perctérfogat akár 200 l-re is emelkedhet. Terhelés közben a vitálkapacitás nem nőhet, hiszen a tüdő térfogata nem változik. Tartós nagy terhelés hatására azonban a mérhető vitálkapacitás csökken. Ennek oka, hogy a légzőizmok elfáradnak (erőltetett kilégzés is kialakul), a mellkas maximális tágulását már nem képesek biztosítani. Ez azonban időleges, a fáradás megszűntével az eredeti vitálkapacitás értékek mérhetőek. 78 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 10. A Milyen életkori sajátosságok állapíthatók meg a fizikai terhelhetőség tekintetében általában? Ismertesse az idősek (60 év fölött) sportjának szempontjait, jellegzetességeit, veszélyeit! Milyen mozgásformák ajánlatosak és milyenek kerülendők számukra? Kisgyermekkorban nem a teljesítmény, hanem egyszerűen az aktivitás iránti készség kialakítása a cél. Ez

elsősorban játékos formában kell, hogy megvalósuljon, hiszen csak így kelthető fel a gyermek érdeklődése. Fontos, hogy semmit sem szabad erőltetni; csak azt várjuk a gyermektől, amihez neki is kedve van. Ez két okból elengedhetetlen: egyrészt pszichés szempontból káros, ha azonnal elvárásokat támasztanak a gyerekkel szemben, teljesíthetetlen feladatokat adnak neki; másrészt a fejlődő szervezet saját maga érzi legjobban, mekkora az a terhelés, amelyet károsodás vagy fájdalom nélkül képes viselni. Ez vonatkozik természetesen a puszta felállásra és a járásra is: nem képezheti szülők közötti büszke versengés tárgyát, hogy kinek mikor állt fel vagy indult el a gyermeke önállóan. Meg kell várni, amíg a kisgyermek önállóan feláll és megteszi az első lépéseket, mert korábban még nem eléggé fejlettek a csontjai, ízületei, szalagjai és izmai ahhoz, hogy elbírják és mozgassák saját súlyát. Óvodáskorban a

legfontosabb, hogy hagyjuk mozogni a gyerekeket, óvjuk őket a meggondolatlan mozgások veszélyeitől (pl. magas helyekre mászás), ugyanakkor azonban tudnunk kell, hogy ilyen korban a gyerekek nagyon tanulékonyak, a tanítás eszköze azonban ekkor még csak az utánzás. Korán érdemes megismertetni a gyermeket a vízzel: a vízben mint közegben való mozgás, lebegés érzése hasonló az anyaméhben tapasztaltakhoz, ezért a csecsemők alapvetően bizalommal fordulnak a vízhez. Természetesen szoros szülői felügyelettel, de minél többször adjunk alkalmat arra, hogy ez a bizalom megerősödjön, így bátran mozogjon később is a vizes közegben; a későbbi úszóleckék során és az életben is nagy hasznát fogja venni a korai törődésnek. Amikor már magától áll, jár, szalad a gyermek, figyelme ösztönösen is a labdajátékok felé fordul. A labda dobása, elkapása, a távolság becslése, a sebesség megítélése az idegrendszer és az izmok magas fokon

koordinált együttműködését igénylik, fejlesztik a reflexeket, növelik az ingerületek terjedésének sebességét. A gyermek fejlődése szempontjából lényeges az ingergazdag környezet, hiszen csak akkor van reakció, ha azt kiváltja valamilyen hatás. Két, egymással labdázó kisgyermek részéről folyamatos agyi kontrollt igényel a közeledő labda röppályájának elemzése, a labda elkapása, a társ helyzetének felmérésével a visszadobás pályájának kezdetben öntudatlan és gyors megtervezése. Mindez állandó aktivált állapotot eredményez anélkül, hogy az egymással játszó gyerekek versenyeznének egymással. A labdajátékok mellett már korán érdemes megismertetni a gyermekkel azokat a sporttevékenységeket, amelyek később esetleg félelmet válthatnak ki, ezért készség szinten nehezebben elsajátíthatók, ilyen például a síelés. Az egyensúlyozás képességének korai fejlesztése hihetetlen stabilitást, ügyességet adhat a

későbbiekben is. Mivel a gyermek veszélyérzete csekély, ezért mindig szoros szülői felügyelettel szabad csak gyakorolni ezeket a tevékenységeket. Ugyanez vonatkozik a kerékpározásra is: aki nem tanul meg gyermekkorában két keréken egyensúlyozni, később nagyon nehéz dolga lesz ezen a téren. Nagyobb gyerekek számára már több lehetőség kínálkozik: a legtöbb élsportoló rendszerint az általános iskola első éveiben elkezdi a sportolást. A kajak, a kenu, az evezés, a küzdősportok (birkózás, karate), 79 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 csapatjátékok (foci, vízilabda, kosárlabda, kézilabda) már élvezhető aktivitást jelentenek a kisiskolások számára is, és megalapozhatják későbbi sportszeretetüket. Az iskolás korban már lehetséges a rendszeres edzés. Természetesen nem minden gyereknél oldható meg, de véleményem szerint a legjobb lenne, ha ebben

a korban a gyerekek igazolt versenyzőként, vagy valamilyen szervezett kereten belül (tanfolyam, sportkör) szoknának a rendszeres edzésre. Ez nem feltétlenül kell, hogy jelentse a felnőttkori versenyzői pályafutást, vagy nem feltétlenül ugyanabban a sportágban, de a heti kb. 7 órás sportolás ezen a kereten belül valósulhatna meg leginkább Erőgyakorlatokat pubertás kor előtt ne végeztessünk, a monoton állóképességi gyakorlatokat már a kora pubertás korban elkezdhetjük, majd a serdülő és ifjúsági korban feltétlenül végeztessük. Ahogy már említettük, a szív ebben az életkorban fejleszthető leghatékonyabban, ami pedig meghatározza az egész életben az állóképességet, és döntő fontosságú szerepe van a szívbetegségek megelőzésében. Elérve a serdülőkort, a sportban kiemelt szerepet kap a versengés, az egymással való megmérkőzés. A modern társadalomba beilleszkedett, civilizált ember természetes igénye a társaival

való versengésre részben a sporttevékenységek közben nyer kielégülést. Nincs vadászat, tehát nem tudja bizonyítani az elejtett vad trófeájával, hogy ő volt a gyorsabb – viszont le tudja hagyni futásban a szomszéd gyereket. Nincs harc a területért a másik törzs vezérével – viszont a karate-edzésen, szabályozott keretek között, győzhet a jobbik. A személyiségfejlődés alapvető fontosságú eleme a versengés, a másikkal való megmérkőzés. Kis túlzással a civilizált társadalomban ugyanazok a rituálék zajlanak le, mint a vadonban, csak szabályozott és veszélytelen keretek között, viszont hasonló lélektani hozadékkal. Fontos tehát, hogy a serdülőkorban alkalma legyen az illetőnek – a játékszabályok betartásával – kiélni ezeket az alapvető ösztöneit, melyek ráadásul az ébredő nemi szerepek elsajátításában is kulcsszerepet játszanak. Ezért ajánlott ilyenkor bármilyen versenysport, amelyek annál is inkább

hasznosak, mivel levezetik a serdülők bőséggel túltengő fölös energiáit, ezáltal kicsit kezelhetőbbé téve őket mind otthon, mind az iskolában. Felnőttkorban elsősorban a fittség és frissesség megőrzése a cél, ennek megfelelően kell mozgásformát választani. A nagyjából már kialakult alkati viszonyok, csontvázrendszer és vázizomzat már nem megy keresztül drámai fejlődésen, viszont a kondíció megőrzése, szinten tartása alapvető fontosságú. A rendszeres mozgás az egészséges életmód elemeként abban segít, hogy a szellemi munkát végző felnőttek ne tunyuljanak el, és hatékonyan csökkentsék a statikus életmódjukból adódó egészségi kockázatokat. Ezért elsősorban dinamikus, haladó mozgással járó tevékenységek ajánlottak, mint a futás, kerékpározás; idényszerűen a síelés, korcsolyázás; labdajátékok (foci a gyerekekkel vagy a munkatársakkal), teniszezés vagy a napjainkban divatba jött squash. Sokan

előnyben részesítik a kondicionáló termeket, amelyek segítenek ugyan az erőnlét megőrzésében, nem pótolják azonban a szabad levegőn való dinamikus mozgás élményét. Fiatal felnőttkorban kell ügyelnünk a napi kb. egy óra edzésre A kor előrehaladtával a fentiek szerint csökkenthető az edzések mennyisége, intenzitása, és egyre inkább előtérbe kerülnek bizonyos biztonsági szempontok: a kontakt, ütközős sportok (pl. foci) már nagyobb sérülés veszéllyel járnak, csökkenthetők az intenzitás és a préseléses, robbanékony gyakorlatok. Az időskori sportok kiválasztásában az egyik elsődleges szempont a túlterhelés és az esetleges sérülések biztonságos elkerülése. Amíg fiatalkorban a szervezet szinte korlátlanul igénybe vehető, és a terhelésre pozitívan reagál (erősödik, megedződik), addig időskorban már képtelen ilyen mértékű alkalmazkodásra. Számolni kell bizonyos alapbetegségek jelenlétével is:

csontritkulással, érelmeszesedéssel, gyengébb szívizommal, gyengébb látással és hallással, megnövekedett reakcióidővel. Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni az időskori testmozgások tervezésekor 80 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A normális, hétköznapi terhelés mellett tünet- illetve panaszmentes, az életkorral járó természetes elváltozások könnyen problémákat okozhatnak erősebb megterhelésre. A fő szempont tehát a mértékletesség, a fokozatosság, a túlzott erőkifejtés elkerülése. Aránylag kevés kockázatot jelent a puha talajon való kocogás, az úszás, a tenisz, az asztalitenisz, a természetjárás, a horgászat. Figyelemmel kell lennünk az idős szabadidő sportoló egyéni sajátosságaira. A mozgásszervek már nem bírnak el minden gyakorlatot, figyelemmel kell lennünk az ilyenkor már gyakran szedett gyógyszerekre, bizonyos betegségek

sajátosságaira. Saját vizsgálataink alapján hívom fel a figyelmet, hogy az erősportok, a megerőltető kerékpározás, és a vízi sportok csak óvatossággal űzendők hipertóniás vagy hipertóniára hajlamos személyeknél. Testedzés, sport hatása idős korban Hangsúlyozandó, hogy a testedzés, sport kedvező hatásai minden életkorban érvényesülnek, azonban 60 év feletti életkorban különösen fontos a hanyatló képességek szinten tartása, az életminőség romlásának megelőzése. A szív teljesítőképessége a kor előrehaladtával csökken, azonban a rendszeres fizikai aktivitás ezt nagy mértékben lelassítja. Amíg edzetlen, mozgásszegény életmódot folytatók esetében a húszas évektől ez a csökkenés 10 évenként 8 %-ra tehető - tehát egy hetven éves esetében felére csökken - a rendszeres sportolást, testedzést végzők esetében csak 4 % évtizedenként. Ezért láthatunk szenior versenyeken kitűnően teljesítő 80 éves

sportolókat is. Az is biztató tény, hogy addig fizikailag inaktív, mozgásszegény életmódot folytató idősek állóképessége - vagyis a szív teljesítőképessége, már hat hónapos edzésprogram után is jelentősen javult. A csontállomány szilárdságát a rendszeres edzés segít fenntartani, megelőzi a csontritkulást, szükség esetén kiegészítve a gyógyszeres kezelést. Az izomerőt, izomtömeget segít megőrizni, az ízületek hajlékonyságát javítja Ha valaki idős korban kezd rendszeres testmozgásba, az első egy körültekintő állapotfelmérés a megfelelő vizsgálatok elvégzésével. Ezek a következőkre terjednek ki: • meglévő, vagy eddig nem diagnosztizált krónikus betegségek • kardiovaszkuláris betegségre utaló panaszok kivizsgálása • szervrendszerek állapotfelmérése • állandóan szedett gyógyszerek figyelembe vétele • kognitív képességek vizsgálata • mozgásfunkciók vizsgálata. Az anyagcsere

folyamatokat kedvezően befolyásolja: • a vérzsírok összetételét kedvezően változtatja meg, csökkenti • a káros, érelmeszesedést okozó koleszterineket és emeli az érvédő koleszterin szintet, • javítja a szénhidrát anyagcserét, növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét, ezáltal segít megelőzni a 2 típusú cukorbetegség kialakulását, illetve kialakult cukorbetegségben a vércukor szint normalizálásában, • az energiafelhasználás fokozásával segít az elhízás megelőzésében, illetve kialakult súlyfelesleg, vagy elhízás esetében a testsúly csökkentésében. További kedvező hatások: 81 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • megelőzheti a magas vérnyomás kialakulását, illetve csökkenti a magas vérnyomást, • javítja a tüdő kapacitását, • növeli az önbizalmat és az önbecsülést, • önálló életvitelt tesz

lehetővé, az idős ember nem szorul mások segítségére, MINDEZEK EGYÜTTESEN JAVÍTJÁK AZ ÉLETMINŐSÉGET! Sosem késő elkezdeni vagy akár újra hozzá fogni a testedzéshez. Az időskori sportolásnál néhány alapvető szabályt érdemes betartani, hogy az időskorban végzett testmozgás hasznos és élvezetes is legyen. • • • • • • • Kezdés csak egészségesen, rajt csak a háziorvos „látogatása” után! Se sokat, se keveset! Fokozatosan növeljük a mennyiséget és még lassabban az erőkifejtést! Ha gyalogolunk, legyen sportöltözetünk, a jó cipő fontos, minden más lehet több tíz éves, akár lyukas is. Betegen nincs testedzés. (Lázzal, hőemelkedéssel sem) Főétkezés után gyalogolni lehet, de aktívabb testedzést érdemesebb 60-90 perccel az étkezést követően kezdeni. Fontos a bemelegítés! Az időskori testmozgást segítheti például: • • • • sportegyesület, nyugdíjas klub, családi vagy baráti társaság, más

civil szervezet, lakóközösség, egyes sportünnepek gyalogló vagy gimnasztikaszámai; korosztályos versenyek és ezekre való folyamatos felkészülés; sportolási lehetőségek biztosítása, példamutató kortársak, helyi közéleti személyiségek vagy akár a "szupernagyi" szerep, mint a családi egészséges életmód karmestere. Ajánlott sportágak • A természetjárás, a kirándulás nemcsak társas és gyalogló testedzés, hanem csodálatos élmény is. • Az úszás, a vízi torna is ajánlott és igen hasznos mozgásforma. • A gimnasztika, a gerinctorna szakember vezetésével akár szórakozás is lehet a testedzés mellett. • A gyaloglás, a futás az akaraterős idősek versenysportja is lehet. • A kerékpározás minden korban a „függetlenség” érzését adja a biciklistának. Főleg ha egyéni a sebesség, nem kell várni valakire vagy túlhajszolni magunkat. • A tánc, legyen bármelyik válfaja, kiváló testedzés,

szórakozás, kulturális és társasági tevékenység is egyben. • A sítúrázás – fiatalkori virtusok nélkül – jó mozgásforma az unokákkal, ahol a tervezett útvonal elkerüli a meredek hegyeket felfele is, lefele is. • A labdajátékok például az asztalitenisz, a tenisz, a tollaslabda vagy a kispályás labdarúgás kellő óvatossággal akár az unokákkal együtt is űzhetők. 82 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A lovaglás, a tájfutás, az evezés, a korcsolyázás, a golf – többek között – olyan sportágak, amelyeket korábbi sportmozgás-ismeretek alapján, kortól függetlenül, de egyéntől függően lehet űzni idősebb korban is. • A jóga és a keleti mozgássorok is hasznosak, csak tudni kell, hogy időskorban nehezebben és lassabban sajátíthatók el az új sportmozgások. Combnyaktörés kockázata miatt kerülendő sportok: • Síelés,

küzdősportok, kosárlabda, nagy erőkifejtéssel járó sportok. 83 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 11. A Ismertesse az emberi tápcsatorna felépítését! Magyarázza meg az emésztés, táplálékfelszívódás, és a kiválasztás fogalmait! Kövesse végig egy fehérje táplálékmolekula útját a szájüregtől egészen az izomsejtekig! Milyen mellékhatása lehet a túlzott mértékű fehérje táplálékkiegészítésnek? A szájüreg A szájüreg zárt száj mellett felfelé domború, résszerű üreg, amely a száj nyitásával előre nyílt öböllé tágítható. Előre a külvilággal az ajakrésen, hátrafelé a garattal a torokszoroson keresztül közlekedik A szájüreghez tartoznak a fogak, a nyelv, a nagy nyálmirigyek és a torokszoros képletei. A fogak a táplálék megfelelő felaprózására és mechanikai szétmorzsolására, az ajkak és a nyelv a táplálék

megragadására, folyadék esetén beszívására, összedagasztására és fogak közé illesztésére szolgálnak. A nyálmirigyek a táplálék átnedvesítését és nyelésre alkalmas állagúvá tételét biztosítják. A nyelv A nyelv, a szájfenék nagyobbrészt izomszövetből és részben mirigyekből álló kiemelkedése. Hátsó része rögzített, ez a nyelv gyöke, középső része már elemelkedik a szájfenéktől, ez a nyelv teste, mely elől a szabadon álló csúcsba megy át. A nyelv rendkívüli mozgékonyságát külső és belső izmainak köszönheti A nyelv állományában háromféle apróbb nyálmirigy helyezkedik el. A nyelv felszínén találhatók az ízérző idegvégződések: a csúcsán az édes, szélén a savanyú, gyökén pedig a keserű íz érezhető. A rágás folyamatában a nyelv a táplálék megragadására, folyadék esetén beszívására, összedagasztására és fogak közé illesztésére szolgál. A nyelv a hang formálásában is

nélkülözhetetlen A nyálmirigyek A szájüreghez 3 pár nagyobb nyálmirigy tartozik: az állkapocs alatti mirigyek, a nyelv alatti mirigyek, és a fültőmirigyek. A nyálmirigyek a vérből és a szövetnedvből vizet és más anyagokat vesznek fel, ezekből állítják elő a nyálat, melyet kivezetőcső segítségével juttatnak el a szájüregbe. A nyálmirigy lebenyes felépítésű. A nyálmirigyek nyákos és vizes nyál elválasztására képesek A nyákosat a nyáktermelő sejtek, a vizeset az apró rögöket tartalmazó sejtek termelik. A nyál és nyálelválasztás ismertetése A nyálban víz, nyák (mucin), ásványi sók, enzimek (amiláz, maltáz), és számos baktérium és gomba található. A nyál élettani feladata a szénhidrátok emésztésének megkezdése, a rágás és a nyelés elősegítése és a szájüreg tisztán tartása. A nyálelválasztás a táplálékfelvételkor fokozódik, az inger kiváltásában az ízérző receptoroknak van legnagyobb

szerepe. 84 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A fogak bemutatása A fog a kívülről zománccal borított koronára, a foghússal körülvett fognyakra és az állkapocs fogmedri nyúlványába ékelt gyökérre tagolható. Mind a korona, mind a gyökerek legnagyobb tömegét a fog jellemző kemény szövet, a dentin alkotja, melyet a koronán a zománc, a gyökéren a cement borít. A fog közepén a dentinüreg van, melyben erek és idegek futnak. A gyökeret a gyökérhártya borítja, ami kis kollagén szalagokkal kapaszkodik a fogágyhoz. A fogak több típusba sorolhatók, így vannak metszőfogak, szemfogak, őrlő-, és zápfogak. Gyermekkorban, a szájüregben 20 darab tejfog található A tejfogak 6-13 éves kor között cserélődnek ki maradandókra. A teljes felnőtt fogsor 32 fogat tartalmaz Szájhigiéne A szájüregi higiéné a szájüreg tisztán tartását jelenti, melynek részei a

napi többszöri fogmosás és nyelvápolás, valamint a rendszeres fogászati ellenőrzés. A szájüreg tisztán tartásával megelőzhető a fogszuvasodás, a fogágy-betegségek, és a gombás fertőzés. A rágás A rágás során az alsó állkapocs süllyed és emelkedik, előrecsúszik és egyben oldalmozgást is végez, így a táplálék szétmorzsolódik a két fogsor rágófelülete között. A rágás a falatot még alaposabban összekeveri a nyállal, és így a nyál kedvezőbben, nagy felületen fejtheti ki emésztő hatását. Emésztés a szájüregben A fogak a táplálék megfelelő felaprózására és mechanikai szétmorzsolására, az ajkak és a nyelv a táplálék megragadására, folyadék esetén beszívására, összedagasztására és fogak közé illesztésére szolgálnak. A nyálmirigyek a táplálék átnedvesítését és nyelésre alkalmas állagúvá tételét biztosítják A nyál emésztőenzimeket (amiláz, maltáz) tartalmaz, mely a

szénhidrátok bontását kezdik el már a szájüregben. A garat A szájgarat az orr- és szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges szakasz, mely a torokszoroson keresztül függ össze a szájüreggel. A levegőnek és a tápláléknak egészen a garat alsó részéig közös az útja, onnantól a táplálék a nyelőcsőbe, a levegő a gége üregébe áramlik. A nyelőcső A nyelőcső a tápcsatorna legfelső szakaszához tartozik, a garatot köti össze a gyomorral. Teljes hossza 20-25 cm. Üres állapotban belső felszínét hosszanti redők borítják Falát hosszanti és körkörös izomzat alkotja, mely a felső egyharmadban főként harántcsíkolt izomzat, míg az alsó kétharmadban símaizomszövet. A garat-nyelőcső és a nyelőcső-gyomor átmenetet egy-egy záróizom-gyűrű határolja A nyelőcső szerepe a falat továbbítása féregszerű mozgással a garatból a gyomorba. A nyelés mechanizmusa A nyelési reflex a hátsó garatfal ingerlésével váltható

ki, pl. mikor a nyelv a falatot a garatfalhoz érinti Ekkor a gégefedő záródik, s a falat a garatba, majd a nyelőcsőbe kerül. A nyelés mechanizmusa akarattal befolyásolható, de attól függetlenül is működő reflex. Ha a falat a garatot elhagyta a reflex akarattal már nem befolyásolható. A gyomor 85 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A gyomor a bal rekeszkupola alatt elhelyezkedő szerv, melyet a nyelőcsőtől a gyomorszáj választ el. A gyomor következő része a gyomorszájtól felfele elhelyezkedő gyomorfenék, melyet még üres állapotban is levegő tölt ki. A gyomor nagy részét a test alkotja, mely egy fokozatosan szűkülő részbe, az antrumba megy át, majd a gyomorkaput követően a patkóbél következik . A gyomornedv A gyomor mirigysejtjei naponta 2500 ml gyomornedvet termelnek, amely számos összetevőt tartalmaz. A sósavat a gyomortestben lévő fedősejtek termelik.

Feladata a gyomorba került baktériumok elpusztí tása, a fehérjék emésztésének segítése, a pepszin nevű enzim működésének biztosítása, valamint az epe és a hasnyálmirigynedv termelődésének serkentése. A gyomorban több enzim is termelődik, így a pepszin, a kimozin, és a lipáz. A pepszin a fősejtek által termelt pepszinogénből keletkezik, a fehérjék emésztését kezdi el. A kimozinnak csecsemő- és gyermekkorban van jelentősége, azáltal, hogy a gyomorba jutott tejet megalvasztja, így elég idő marad a tejfehérje emésztésére. A lipáz a gyomornedvben csak kis mennyiségben van jelen, a zsírok bontásáért felelős. A nyákot (mucin) a gyomorfenékmirigyek melléksejtjei és a nyálkahártya kehelysejtjei termelik. A nyák a gyomortartalmat csúszóssá teszi és véd a sósav maróhatásával szemben. A gyomornyálkahártya fedősejtjei a B12-vitamin felszívódásához szükséges anyagot, az intrinzik faktort is termelik. Emésztés a

gyomorban A gyomorban több enzim is termelődik, így a pepszin, a kimozin, és a lipáz. A pepszin a fősejtek által termelt pepszinogénből keletkezik, a fehérjék emésztését kezdi el. A kimozinnak csecsemő- és gyermekkorban van jelentősége, azáltal, hogy a gyomorba jutott tejet megalvasztja, így elég idő marad a tejfehérje emésztésére. A lipáz a gyomornedvben csak kis mennyiségben van jelen, a zsírok bontásáért felelős. Amikor a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor reflexszerűen elernyed Ezt perisztaltikus (féregszerű) összehúzódások követik, melyek a táplálékot a patkóbélbe továbbítják. A gyomor izomzata csak ritkán van nyugalmi helyzetben. Röviddel azután, hogy a táplálék elhagyta a gyomrot, izomzata enyhe féregszerű mozgásba kezd, melynek fokozatosan erősödnek, és érezhetővé válnak. Ezek az éhségkontrakciók. A vékonybél bemutatása A vékonybél három szakaszra osztható: felső része a patkóbél, középső

része az éhbél és alsó szakasza a csípőbél. A vékonybél a gyomor és a patkóbél közötti záróizommal kezdődik, és a csípőbél és a vastagbél közötti billentyűvel ér véget. Hossza kb 6-7m A vékonybél falának szerkezete A vékonybél nyálkahártyájának egészére jellemzőek a bélbolyhok, valamint a nyákot elválasztó kehelysejtek jelenléte. A bélbolyhok felszínét alkotó hámsejtek bél felőli oldala úgynevezett mikrobolyhokra oszlik, mely a bél kefeszegélyét alkotja. Ehhez a kefeszegélyhez kötve helyezkednek el a különböző fehérje- és szénhidrátbontó enzimek. A bélbolyhokon keresztül történik az alkotóelemeire bontott táplálék felszívása. A patkóbélben úgynevezett Brunner mirigyek is vannak, melyek a gyomorsósav ellen speciális védőnyákot termelnek. Az éhbél felépítése a leírtaknak megfelelő, de a csípőbél területén a bélfalban nyiroktüszők tűnnek fel. Emésztés és felszívódás a vékonybélben

A patkóbélben a béltartalom a nyálkahártya által termelt váladékkal, a hasnyálmirigy nedvvel és az epével keveredik. A gyomorban megindult emésztés a vékonybélben fejeződik be: a fehérjék, zsírok és 86 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 szénhidrátok építőköveikre bomlanak, majd a bél hám- és kötőszövetes rétegén keresztül vándorolva jutnak be a vérerekbe, illetve a nyirokerekbe. A máj A máj közel másfél kg tömegű, mirigyes szerkezetű hámszerv. A máj nagy része a jobb bordaív alatt helyezkedik el, a rekesz kupolájába illeszkedik be, bal lebenye a gyomortájék területére nyúlik át. A májon rekeszi felszínt és zsigeri felszínt lehet megkülönböztetni. A máj két lebenyre bontható, a lényegesen nagyobb jobb lebenyre és a bal lebenyre. A máj zsigeri felszíne egy „H” betű mentén több részre bontható. A H harántszárát a máj kapuja

alkotja Ide lép be a máj két odavezető ere, egy verőér, és a vena porté, valamint innen lép elő két ággal a máj epevezetéke. A máj emésztést segítő kiválasztó működése A máj epetermelése állandó. Az epe sötétzöldes-sárgás színű, sűrű folyadék Színét az elpusztuló vörösvérsejtekből származó vérfestékből a máj által kiválasztott epefestékek adják. Szintén az epe alkotórészei a zsírok bontásában résztvevő epesavak. A máj által termelt epe felhasználásáig az epehólyagban tárolódik. A máj szerepe a tápanyagok átalakításában A máj a bélből felszívódott, vagy a szervezet által termelt aminosavakból fontos fehérjéket termel, így véralvadási faktorokat, szállítófehérjéket, gyulladásos folyamatokban résztvevő fehérjéket. A szénhidrát anyagcserében szabályozni tudja a vér cukortartalmát, mert cukrot raktározni, készíteni és lebontani is tud. A zsíranyagcserében befolyásolni tudja a

vérzsírszintet, melyet a zsírok mozgósításán, illetve bontásán keresztül valósít meg. A máj egyéb feladatai A májnak az emésztőfunkción kívül számos egyéb feladata is van. Például a szervezetben keletkező, vagy kívülről bekerült idegen kémiai anyagok átalakítását, közömbösítését a máj végzi. Hosszan fennálló májbetegség mellett vérszegénység alakulhat ki a vörösvérsejtek élettartamának csökkenése miatt. A szervezet tartalék vérmennyisége, mely a keringésből ki van kapcsolva, több szervben, így a 87 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 májban is raktározódik. A zsírban oldódó vitaminok felszívódásához elengedhetetlenül szüksége a máj által termelt megfelelő epemennyiség . A májnak a D-és az A-elővitamin hatásos vitaminná alakításában is szerepe van. Az epehólyag és az epeutak Az epehólyag karcsú, körte alakú tömlő,

mely a máj zsigeri felszínéhez illeszkedik. Az epehólyag testből és elvékonyodó nyakból áll, mely fokozatosan megy át a epehólyag-vezetékbe. Ebbe szájadzik be a májból érkező epevezeték, és közös elvezetést alkotnak a patkóbél felé. Nyugalmi állapotban a közös vezeték zárva van és az epe az epehólyagban gyűlik. Az epeutak hámján a vékonybéléhez hasonlóan bolyhok találhatók, melyeknek epesűrítő szerepük van. Az epe Az epe sötétzöld színű, sűrű folyadék. Színét a vérfestékből származó epefestékek adják Az epében epesavak is vannak, melyek hatásossá teszik a hasnyálmirigy és a bélnedv zsírbontó emzimjeit. Felszíni aktivitásuk révén csökkentik a zsírok felületi feszültségét, így azok apró cseppekre válnak szét, valamint elősegítik a zsírsavak vízben oldhatóságát. Az epe termelése folyamatos, napi kb 1-1,2 l, felhasználásáig az epehólyagban tárolódik. A táplálék a szájba kerülésekor a

közös epevezeték elernyed, majd mikor a gyomortartalom a patkóbélbe jut, az epehólyag összehúzódik, és kiüríti tartalmát. A hasnyálmirigy A hasnyálmirigy hosszan elnyúlt (12-14 cm), keskeny, mirigyes szerv. A hasüreg hátsó falához tapad Részei a fej, a test és a farok. A hasnyálmirigy feje a patkóbél görbületében helyezkedik el, farka pedig a gyomor alatt és mögött. A hasnyálmirigy a hashártya mögött elhelyezkedő szerv A hasnyálmirigy külső elválasztású mirigy funkciója A hasnyálmirigy tartalmazza az emésztés szempontjából legfontosabb enzimeket. A szerv által termelt emésztőenzimek kivezetőcsőbe kerülnek, mely a patkóbélbe nyílik. A mirigy napi elválasztás kb 1500 ml. A hasnyálmirigynedv lúgos kémhatású, és nagy mennyiségű bikarbonátot tartalmaz Legfontosabb alkotórészei a fehérje-, szénhidrát-, és zsírbontó enzimek. A fehérjék bontását a tripszin, kimotripszin, polipeptidáz és dipeptidáz nevű enzimek

végzik. A fehérjebontó enzimek proenzim (előenzim) formájában képződnek és a bél enterokináz nevű enzimje aktiválja őket. A szénhidrátokat az amiláz nevű hasnyálmirigy enzim bontja. A zsírok emésztését a lipáz enzim végzi A enzimtermelést befolyásoló folyamatok A hasnyálmirigy emésztőnedv-termelése nem állandó. Éhezéskor szinte teljesen szünetel az elválasztó tevékenység, étkezés hatására azonban már 2-3 perccel a falat szájba vételét követően megindul ez a funkció. A hasnyálmirigy nedvtermelését legjobban a savanyú gyomortartalom bélbe kerülése fokozza A tápcsatorna alsó szakasza: a vastagbél A vastagbél kezdeti szakasza a vakbél, mely lefelé vakon végződő, tág bélszakasz. Itt helyezkedik el a vékonybelet és a vastagbelet elválasztó billentyű, mely csak a vastagbél felé engedi a béltartalmat áramolni. A felszálló vastagbél a vakbélből éles határ nélkül, felfelé folytatódó bélrész, melyet a

vízszintesen elhelyezkedő haránt vastagbél követ. A következő rész a leszálló vastagbél, mely a szigmabélben folytatódik. A vastagbél utolsó szakasza a végbél, mely a végbélnyíláson keresztül érintkezik a külvilággal. A vastagbél falának szerkezete négy rétegből áll A belső réteg a nyálkahártya, melynek hámrétegét finom mikrobolyhok fedik. E bben a rétegben helyezkednek el e nyáktermelő sejtek is. A nyálkahártya alatt egy kötőszövetes réteg van, melyben az erek, idegek és nyirokerek futnak Az 88 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 izomréteg két részből áll, a hosszantiból és a körkörösből, melyek a vastagbél mozgásaiért felelősek. A vastagbél külső rétege egy savós hártya. A vakbél A vakbél a vastagbél kezdeti, lefelé vakon végződő, tág szakasza. A jobb csípőtányérban fekszik, előrefelé az elülső hasfallal érintkezik. Itt

helyezkedik el a vékonybelet és a vastagbelet elválasztó billentyű, mely csak a vastagbél felé engedi a béltartalmat áramolni. A vakbél balra és hátraeső pontján ered egy csökevényes bélrészlet, a féregnyúlvány, mely rendkívül változatos alakú és helyzetű. A féregnyúlvány nyirokszövettel sűrűn átitatott szerv, funkciója a garatmandulákéhoz hasonlóan a kórokozókkal szembeni védelem. A végbél A végbél oldalról nézve nem egyenes, hanem enyhén „S” alakú cső. Felső része a székürítés idejétől eltekintve teljesen zárt. Alsó szakasza kezdetben zárt, majd fokozatosan tágul, végül alul ismét összeszűkül. Ezt a tágulatot hívják ampullának A végbélnyílás a gáttájék hátsó részében, a farpofák közötti hasadék mélyén nyílik. A nyílást erős végbélzáróizom-rendszer normálisan teljesen zárva tartja, székelésnél a bélsároszlop vastagságának megfelelően kerek nyílássá tágul. A záróizom

két erős izomgyűrűből áll, a belső simaizom, a külső durva rostú harántcsíkolt izom. Széklet és székletürítés mechanizmusa A széklet szervetlen anyagokat, emésztetlen növényi rostokat, baktériumokat és vizet tartalmaz. A végbél nyugalmi helyzetben üres, bélsarat nem tartalmazó szerv. Amikor a vastagbél hullámzásai bélsarat továbbítanak a végbélbe, a végbélfal mechanikai ingerlése székelési ingert vált ki. Ha elég nagy a széklet által kiváltott nyomás a végbél területén, gerincvelői reflexeken keresztül a végbélzáróizmok elernyednek és a széklet kiürül. A vastagbél A vastagbél a hasüreg vékonybéltömegét szögletes keret formájában körülvevő bélszakasz. A felszálló vastagbél a jobb csípőtányérban kezdődik, majd a máj jobb lebenye alatt megtörve megy át a haránt vastagbélbe. Ez a szakasz a máj és a lép között vízszintesen helyezkedik el, majd a lép alatt hegyesszögben megtörve folytatódik a

leszálló vastagbélben. A leszálló vastagbél a bal csípőtányér tájékán megy át a szigmabélbe, mely egy „S” alakú bélszakasz. A szigmabélt a végbél követi A vastagbél lényegesen tágabb, mint a vékonybél. Nem egyenletesen hengerded (a végbél kivételével), hanem rajta 3 párhuzamos sorban gömbszeletszerű kiöblösödések (hausztrák) foglalnak helyet. A három kiöblösödő sort három hosszanti izomréteg választja el egymástól. Ez a fajta felépítés a szigmabél területén fokozatosan megszűnik, mert a hosszanti izomrostok egy erős, hosszanti izomrétegbe olvadnak össze. Emésztés és felszívódás a vastagbélben A vastagbél emésztőnedveket nem termel, csak nyálkahártya védő mucint. A vastagbél legjelentősebb működése a nagyfokú vízfelszívás, amelynek során a béltartalom egy negyedére – egy hatodára besűrűsödik. Más anyagok a vastagbélből alig szívódnak fel A vastagbélben csak időnként indul meg nagy

tömegű hullámmozgás, mely előbbre viszi a béltartalmat. A vastagbélbe jutó béltartalom világos, sárgászöld, híg pép, mely fehérjét, keményítőt, cukrot, zsírt alig tartalmaz. Fő tömegét emészthetetlen növényi rostok, szervetlen anyagok, baktériumok és a víz alkotja. A vastagbélben lezajló folyamatok során válik ez a béltartalom sűrű, sötétbarna, bűzös bélsárrá. 89 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Fehérjék emésztése: A fehérjében lévő peptidkötések hasítását a gyomornedv ún. peszinje, és hasnyálmirigynedv (tripszinje, kimotripszinje, karboxipeptádáza) végzi el. Nagy mennyiségű tej elfogyasztása után a gyomortartalom pH-ja közel semleges, neutrális marad. A tejfehérje (kazein) kicsapását illetve emésztését, a gyomor által képzett rennin nevű enzim segíti elő. A vékonybélben a továbbiakban számos fehérjebontó enzim

található, a különféle aminosavak közti peptidkötéseket erre specifikusan proteolítikus (fehérjeoldó) enzimek hasítják szét. Az emésztési folyamatban a vékonybél- bélhámsejt kefeszegélyében a peptidek (oligopeptidek, di-és tripeptidek) aminosavakra bomlanak, s már így kerülnek a bélhámsejtbe, majd innen a vérerekbe, azaz a vérkeringésbe és a sejtekhez (lásd. még: emésztés és anyagcsere (nyál- gyomor- hasnyálmirigy- és vékonybélnedv). Fehérjék molekuláris anyagcsere folyamata: A felszívódó aminosavak részben egymásba átalakulnak, illetve fehérjévé (vérplazma albuminja) alakulnak a májban. A májon túljutott aminosavak jelentős részét az izomsejtek használják fel fehérjéik felépítéséhez. Természetesen az összes sejt felvesz aminosavat a saját fehérjéinek és enzimeinek felépítéséhez. A szöveti fehérjék, a plazmafehérjék és a plazmában keringő aminosavak között dinamikus egyensúlyi helyzet alakul ki.

Ha a táplálék nagyobb mértékben tartalmaz fehérjét, az aminosavak beépülése gyorsabb ütemben zajlik, mint a fehérjebontás és az aminosav égetés (anyagcsere tápanyagok energiaértéke) üteme (pozitív nitrogénegyensúly). Elégtelen fehérjefogyasztás során is van aminosavégetés, ez negatív nitrogénegyensúlyhoz vezet. Egyes aminosavak (plalanin, arginin, aszparaginsav) a glikogenezis során a szénhidrát-anyagcsere köztianyagaivá, végül is glukózzá alakulnak és főleg az izomsejtekben égnek el. A túlzott fehérjebevitel hatása a szervezetre: A sportolók körében gyakori a nagy, akár 3-5 g/ttkg/nap-os fehérjebevitelt. Ezt ma már általában étrendkiegészítők segítségével oldják meg, mivel ezek gyorsan és könnyen elkészíthetőek A nagy fehérjebevitel előnyei erősen kérdésesek, a túl sok fehérje a sportteljesítményt kedvezőtlenül is befolyásolhatja. Az egészségügyi kockázat egészséges embereknél 1-2 g/ttkg/nap

fehérje fogyasztása esetén nem túl jelentős, de gondolnunk kell a népesség azon részére is, akiknél még nem történt meg a vese vagy más egészségügyi problémák felismerése. Az említett 3-5 g/ttkg/nap-os fehérjebevitel akár az emberi szervezet fehérjefeldolgozó képességét is meghaladhatja, ami becslések szerint egy 80 kg testtömegű embernél 285 - 365 g/nap között lehet. A ma reálisnak tűnő maximális fehérjebevitel az energiaszükséglet 25%-a, körülbelül 2-2,5 g/kg/nap, azaz egy 80 kg-os ember számára 176 g fehérje per nap 12,000 kJ/nap energiatartalmú étrend mellett. Ez alatta marad a teoretikus maximális bevitelnek Feltételezhetően pozitív energiamérleg mellett sem képes a szervezet rásegítés nélkül ilyen mennyiségű fehérjét hasznosítani - bár "rásegítéssel" (gyógyszer abúzus, pl.: inzulin, AAS, IGF-I, MGF, GH alkalmazás) akár erre is lehet esély. A szteroid és más anabolikus hatású anyagok

alkalmazása fokozza a nitrogénvisszatartást, ami miatt az is elképzelhető, hogy kevesebb fehérjére van szüksége a doppingoló sportolónak. A napi 2-3 g/ttkg-os fehérjefogyasztás tehát egyáltalán nem számít extrém értéknek a való életben, és bár ez nem egyezik a hazai hivatalos állásponttal, még szakkönyvekben is gyakran szerepel ajánlásként: "A testépítésnél egy edzésnapon 2,5-3,5 g/kg proteinfelvétel szükséges", erről a gyakorlatról nehéz lebeszélni az érintetteket (súlyemelők, testépítők stb.) A szükségletet meghaladó fehérjebevitel nem támogatja a teljesítményfokozást és az egészséget. A túlzott fehérjebevitel máj- vagy vesekárosító hatása ma nem kellően alátámasztott, de dehidrációt, 90 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 fáradékonyságot, ingerlékenységet és más kedvezőtlen jelenségeket valóban előidézhet,

látens vagy tekintetbe nem vett ismert vesebetegségek esetén pedig ez a probléma is felszínre kerülhet. A belekben a pangó fehérjedús béltartalmat baktériumok bontják tovább, melynek során toxikus vegyületek (aminok) szabadulnak fel, mintegy kedvező feltételeket teremtve a baktériumok elszaporodásának. A fehérjedús táplálkozás a B6-vitaminszükséglet megnövekedésével is együtt jár, emellett elhízáshoz vezet. A magas fehérjebevitel kapcsán a bélflóra feltételezett előnytelen irányba történő változásának korrigálása illetve megelőzése (pre- és probiotikumok) egy jogosan felmerülő kérdés. A magas protein, állati fehérje, húsfogyasztás kalciumürítést fokozó hatását sok vizsgálat alátámasztja, míg más vizsgálatok nem. Kielégítő kalciumbevitel mellett valószínűtlen a csontok gyengülése a fokozott fehérjebevitel hatására. 91 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági

nyilvántartási szám: E-000726/2014 12. A Ismertesse és jellemezze az emberi szervezet számára szükséges tápanyagokat! Állítson össze étrendet napi 2 órás edzést végző felnőtt férfi sportolónak! Hogyan időzítené az étkezéseket, illetve milyen tápanyag-összetételt javasolna délután három órára tervezett edzéshez viszonyítva? Mikor ajánlana táplálékkiegészítést, és milyen formában? Az élelem létfontosságú tápanyagokat (fehérjék- makrotápanyag-testépítő tápanyag, szénhidrátokmakrotápanyag-energiát adó tápanyag, zsírok- makrotápanyag-energiát adó tápanyag, vitaminokmikrotápanyag-szabályozó-védő tápanyag, ásványi anyagok - mikrotápanyag- szabályozó és védő/testépítő tápanyagok és a víz) és a szervezet számára szükségtelen vagy fel nem használható anyagokat tartalmaz, ezeket a szervezet az emésztés és anyagcsere során, mint salakanyagot kiüríti. A táplálékok tápértéke

tápanyagtartalmuktól, biológiai értéke, pedig a szervezet életműködéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok mennyiségétől és azok arányától függ. Mindazt, amiből táplálékot lehet készíteni, élelemnek nevezzük. Az élelemből különböző konyhatechnikai eljárások folyamán készül el az étel. Az ételnek tápértéke, biológiai értéke, élvezeti értéke (szín és illat), és telítő értéke van (attól függően, hogy meddig marad a gyomorban). A táplálékfelvételt - mikor? mit? mennyit? - a társadalmi szokásokon és egyéb tendenciákon kívül az agyban (hipotalamuszban) levő központok ingerületi állapota szabályozza. Ha az ún jóllakottságközpont glukóz ellátottsága csökken (alacsony vércukorszint), felfüggesztődik az ún. éhségközpontra kifejtett gátló hatása, és éhségérzet támad. Az étel látványa és illata növeli az éhségközpont aktivitását, a táplálék rágása és lenyelése, illetve a béltartalom

növekedése csökkenti az aktivitást. A vér glukóz tartalmán kívül fontos tényező még a magtemperatúra szabályozás is (hidegben nő az étvágy, melegben vagy láz esetén csökken az étvágy). A táplálék felvétel mennyiségénél és élvezeti értékénél fontos szerepet játszik a továbbiakban a limbikusrendszer jutalmazó és büntető „kategória”-rendszere is, hiszen ha valami nagyon ízlik és szeretjük, akkor az elfogyasztás során jutalom-ingerként értékeli még idegrendszerünk is az „akciónkat”, az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül. Egészséges felnőttben a napi energia felvétel /tápanyagbevitel/ és –fogyasztás (sejtanyagok újra felépítése, aktív szállítási (transzport) folyamatok, izomtónus, stb. végül is hőtermelés, hőleadás, külső munkavégzés) egyensúlyban van. Az energia felvétel szakaszos, az energiafelhasználás folyamatos, bár, hullámzó ütemű. (lásd még: alvás és a circadian ritmus,

szervóra, Holdhatás, külső és belső energia felvételi tényezők).Táplálékfelvétel után a raktárak feltöltődnek (anabolikus-építő fázis), felszívódási szünetben a raktárak terhére éget a szervezet (katabolikus-lebontó fázis). A két szakasz folyamatosan váltakozva ismétlődik = energiaciklus. Fehérjék az élő szervezetben előforduló nagy molekulatömegű anyagok, amelyek aminosavakból épülnek fel. Egy-egy fehérjemolekula (makromolekula azaz, nagymolekula) néhány száz, néhány ezer aminosavból épül fel. A fehérjék szerkezetét az aminosavak kapcsolódási sorrendje, a biokémiai sajátosságait (hormonok, enzimek, stb.) pedig a fehérjemolekula alakja határozza meg A fehérjék vegyi összetételei változatosak, de mindig szénből, hidrogénből, nitrogénből, oxigénből állnak, melyekhez járulhat kén és foszfor. Hozzávetőlegesen 50-55% szén, 20-25% oxigén, 15-18% nitrogén, 6-7% hidrogén, és 1-2% kén illetve foszfor van a

fehérjemolekulában. Sok ezer CO-NH (peptid) kötésben egymáshoz kapcsolódó aminosav alkot egy fehérjemolekulát. A fehérjék lehetnek egyszerű fehérjék, ezek a proteinek, amelyek aminosavakra és kevés ammóniára bomlanak. Az egyszerű fehérjéket oldékonyságuk alapján csoportosíthatjuk: • Albumin, vízben jól oldódó , savanyú kémhatású fehérjék (pl. szérumalbumin, laktalbumin) • Globulinok, vízben nem, de semleges sóoldatokban jól oldhatóak (pl. fibrinogén, fibrin, miozin) 92 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • Prolaminok és gliadinok, alkoholban oldódó bázikus fehérjék, főleg a növényi magvakban fordulnak elő (pl. sikér) • Protaminok és hisztonok, savas közegben oldódó, bázikus jellegű vegyületek. Hisztonok találhatóak a vörösvérsejtekben és a fehérvérsejtekben • Szkleroproteinek (vázfehérjék), nem oldható, fibrilláris

/fonál alakú/ szerkezetű fehérjék, melyek a kötőszövetekben találhatóak meg (pl. kollagén, keratin) A fehérjék, a zsírok, a szénhidrátok és a nukleinsavak gyakran egymással kombinálódva új tulajdonságú, nagymolekulákat hoznak létre (lipoproteidek, glikoproteidek, nukleoproteidek). amelyeket proteideknek nevezünk. • Foszforproteidek, foszforsavat tartalmazó összetett fehérjék, pl. a tejben lévő kazein • Mukoproteidek (glikoproteidek), amelyekben a nem fehérjetermészetű komponens a szénhidrát, a glikoproteidekben a cukorrész 4% alatt van, a mucoproteidekben (vagy mucinokban) 4% fölött van a szénhidrát tartalom (pl. heparin) • Lipoproteidek, molekulájukban zsírszerű anyagok találhatóak (gliceridek, koleszterin, foszfatidok) • Kromoproteidek, a nem fehérjetermészetű rész valamilyen festékanyagot tartalmaz (pl. hemoglobin, mioglobin, citokróm enzim) • Nukleoproteidek, a sejtmag jellemző fehérjéi nuklinsavat

tartalmaznak • Metalloproteidek, fémionokat tartalmazó fehérjék (pl. ferritin) Ezek az összetett fehérjék az ember testének kb. 20%-át képezik A fehérjék biológiailag többé-kevésbé inaktív formában (vázanyagok csont, porc, inak, szalagok, izmok), és erős fajlagos aktivitással is jelen vannak a szervezetben ( hormonok, enzimek, plazma-fehérjék). A fehérjék ásványi anyagokat is tartalmazhatnak, pl. a csont alapanyaga kalciumot tartalmazó fehérje, az idegszövet foszforfehérjéje, a vörösvérsejt vas és rézfehérjéje. A fehérjeszintézishez 20 féle aminosav szükséges. Ezek közül 8 féle aminosavat a szervezet nem tud előállítani (a valin, leucin, izoleucin, treonin, metionin, fenilalanin, triptofán és lizin, sőt gyermekek esetében még kétféle aminosav, az arginin, és hisztidin). Ezek az úgynevezett esszenciális aminosavak, teljes értékű, komplett fehérjék, melyeket leginkább csak az állati fehérjékkel tudunk a

szervezetünkbe juttatni. A növényi fehérjék nem teljes értékű fehérjék A nem esszenciális aminosavak azok, amelyeket a szervezet elő tud állítani bevitt tápanyagokból: alanin, aszparagin, aszpartonsav, cisztein, cizin, glutamin, glutaminsav, glicin, hidroxiprolin, prolin, szerin, tirozin. Fehérjeszintézis zavartalan menete szempontjából az is fontos, hogy a táplálék fehérjéi az aminosavakat milyen mennyiségben és arányban tartalmazzák. A fehérje anyagcsere szintjét a nitrogén egyensúllyal mérjük. A gyermekek fehérjeszükséglete sokkal nagyobb, mint a felnőtteké, mert testi és szellemi fejlődésük során több fehérjét használnak fel ( gyermekek stressz-mentesítő energia felhasználása), és kevesebb nitrogént ürítenek (pozitív nitrogén-egyensúly). Fehérjék funkciói a szervezetben • A fehérje a szervezet legjelentősebb (sejt) építőanyaga. Az izom 18-20% fehérjét tartalmaz 93 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b

Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A kötőszövetben, sejt közötti állományban található fehérje a kollagén és az elasztin. A kollagén az összfehérje mennyiség 20-25%-át adja, az elasztinhoz kötődő víz biztosítja pl. a bőr rugalmasságát (turgort). • Az oxigén és széndioxid transzportban is szerepet játszik a fehérje (a hemoglobin a tüdőben felveszi az oxigént, a mioglobin nevű fehérje, pedig az izomban raktározza). • Fehérjék az enzimek, amelyek az élő szervezet egyes kémiai folyamatait specifikusan gyorsítják, ezek lehetnek egyszerű vagy összetett fehérjék. Hiányuk súlyos zavarokat idézhet elő az anyagcserében (ezek többnyire öröklött állapotok). • A hormonok egy része is fehérje (8-40 aminosavból álló peptidek), így például az inzulin, az ACTH /adrenalin/mellékvese, és a nemi hormonok, tiroxinpajzsmirigy, és számos biológiailag aktív anyag, mit a hisztamin, dopamin

és szerotonin. • A sejtmagok, a mitokondriumok, a riboszómák építőanyaga (genetikai kód) is fehérje. • Fontos szerepe van a sav-bázis egyensúly fenntartásában, ahol anionként szerepel. • Energiát ad, bár a fő energiaszolgáltatók inkább a szénhidrátok és zsírok. Fenilalanin esszenciális fehérje: pl. a pajzsmirigy a tiroxin hormonját, a mellékvesevelő pedig az adrenalin és noradrenalin hormonját fenilalalin esszenciális fehérjéből képezi. A melanin, mely a bőr színét meghatározó pigment anyag, szintén fenilalaninból készül a bőr melanocitáiban. Az idegingerek átviteléhez szükséges vegyületek képzésében van nagy szerepe (pl. dopamin, norepinefrin), egyben a központi idegrendszerre hatva a fájdalomcsillapításban. Napi szükséglet kb 1,10 g Fehérje dús ételek mind tartalmaznak fenilalanint, nagyobb mennyiségben a tökmagban, mogyoróban, gabonafélékben, szója és szójatermékekben, a gomolya túróban és a

szezámmagban található meg. A tápanyagokon kívüli plusz adagolás nem ajánlott melanoma (bőr pigmentációjának fokozódása ill. elfajulása) esetén, terhesség-szoptatás ideje alatt, magas vérnyomás és fenilketonuria esetén. Leucin esszenciális fehérje: nagy mennyiségben az izomfehérjék felépítéséhez szükséges. Napi szükséglet kb. 0,10 g Főbb táplálék -forrásai a húsok, a barna rizs, a babok, a teljes kiőrlésű gabonák, a dió, szója, tej és tejtermékek. Izoleucin esszenciális fehérje: a vesék vizelet-koncentrációjának szabályozásához és a növekedéshez szükséges, valamint a vércukor stabilizálásában is részt vesz. Napi szükséglet kb 0,70 g Nagyobb mennyiségben a húsok-szárnyasok, a magvak, a mogyoró, a sajt és a halak tartalmaznak izoleucint. Lizin esszenciális fehérje: segíti a a kálcium csontba való beépülését, és a nitrogénegyensúly fenntartását. Szükséges a növekedéshez és a szöveti

regenerációhoz, valamint egyes hormonok és enzimek képzéséhez. Hiányában romlanak a feltételes reflexek, vérszegénység, izom –és kötőszövet károsodása léphet fel. Napi szükséglet kb 0,80 g Fehérje dús étrend tartalmazza a kellő mennyiséget, több lizinnel a a húsfélék, hal, a tojás és sajt, tej, élesztő és a szójatermékek rendelkeznek. Metionin esszenciális fehérje: A cisztein aminosav képződését hozza létre a szervezetben B6-vitamin segítségével együtt. Hiányában a hasnyálmirigy enzimtermelése csökken, és nő a vér koleszterin szintje Napi szükséglet kb. 0,10 g Metionin nagyobb mennyiségben a halakban és húsokban, a szójában, a szezámmagban, spenótban és a kukoricában található meg. Triptofán esszenciális fehérje: az emberi szervezet képes triptofánból nikotinsavat (B3-vitamin) készíteni. Triptofánból alakul ki a szerotonin is, mely szabályozza az erek tágulását, és fontos ingerület átvivő anyag az

idegrendszerben (nyugalmi-öröm hormonnak is nevezik, az alvásban is szerepet játszik). 94 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Hiányában a vérnyomás szabályozásában, a fehérje –és vörösvérsejtképzésben is zavar keletkezhet, alvási zavarok, depresszió-szorongásos tünetek alakulhatnak ki. Napi szükséglet kb 0,25 g Főbb triptofán forrás a hús, a hal, tej és a gomolya, a tojás, a banán és a datolya, illetve az amerikai mogyoró. Treonin esszenciális fehérje: hiányában előtérbe kerül a fehérjék lebontási folyamata, vagyis felborul az egyensúly a fehérje felépítés és lebontás között. Részt vesz a máj zsírtalanítási folyamatában, hiánya elősegíti a májzsugor létrejöttét is. Napi szükséglet kb 0,50 g Megtalálható leginkább a burgonyában, tojásban, húsokban-kacsa, tejben, avokádóban és a káposztában. Valin esszenciális fehérje:

szükséges a szövetek, sejtek regenerálódási folyamatához, hiányában károsodik az izomműködés. Napi szükséglet kb 0,80 g Főbb valin táplálék-forrás a gomba, a lencse, a húsok, a hal, a szezámmag, és a földi mogyoró. Hisztidin és arginin esszenciális fehérje: csak a fejlődő szervezet számára minősülnek esszenciális fehérjéknek, egyrészt mert ilyenkor a fokozott fehérje-szükséglet ezeket is felhasználja képzésre, másrészt a hipofízisre (agyalapi mirigyre) hatva fokozzák a növekedési hormon kibocsátást. A sperma is nagy mennyiségben tartalmazza ezeket a fehérje anyagokat, ezért súlyos hiányuk esetén csökken a spermák képződése és minősége. Ammónia (karbamid) kiürülését és a máj-vese működését segítő hatásuk miatt, részt vesznek a szervezet méregtelenítési, illetve kollagén (kötőszövet) képzés fokozása miatt a sebek gyógyulási folyamatában. Főbb táplálék-forrás: a zabliszt, napraforgómag, a

szentjánoskenyér, barna rizs, a dió, pattogatott kukorica, a szezámmag, búzakorpa, zselatin. Fehérjeigény: Tapasztalat szerint a szervezet minimális (életfenntartó) fehérjeigénye kb. 12-30 g/nap A fehérjebevitel és – ürítés egyensúlyához legalább napi 40 g fehérjebevitel szükséges. Ez a mennyiség a fiziológiás fehérjeminimum, amit mindennap biztosítani kell. Az optimális szükséglethez napi 70-80 g fehérjebevitel szükséges, ez a mennyiség kb. felerészben a testgyarapításhoz, felerészben az elhasznált fehérje pótlásához elegendő. Fehérje hiány esetén csökken az immunitás, vizenyők keletkeznek (ödémák) a szervezetben, vérszegénység és akár izomsorvadás is létrejöhet. Normális fehérjebevitel mellett is előfordulhat, hogy a szervezet negatív nitrogén-egyensúlyba kerül (ha nagy a nitrogénürítés). Ezt a folyamatot az ún antimetabolitok okozzák, amik gátolják az aminosavak normális anyagcsere folyamatokba és

végül a testfehérjébe való beépülését. A táplálékkal az aminosavak mellett nukleinsavak is kerülnek a szervezetbe (purinok, pirimidinek), ez a mennyiség elhanyagolható a májban (aminosavakból állítja elő) termelt nukleinsavak mennyiségéhez képest. A purinok lebontásából húgysav (urea) keletkezik, amely a vizelettel távozik, veseműködés zavara esetén azonban a húgysav szint jelentősen megemelkedhet. Fontos megemlíteni, hogy jelenlegi táplálkozási szokásainkban és rendszerünkben igen magas a fehérje fogyasztása, ez szélsőséges esetben akár a napi 100-200 grammot is meghaladhatja (ún. fehérjeluxusbevitel) Napi 100 g feletti fehérjefogyasztása esetén 3 g körüli ammónia keletkezik a bélben, amit a májnak kell semlegesíteni, azaz méregteleníteni. Ez a májra igen nagy megterhelést ró, következményesen csökken a máj egyéb méregtelenítésre (gyógyszerek, tartósítószerek, stb. szabadgyökök) vonatkozó munkájának

energia mennyisége. Így a felhalmozódott méreganyagok a vérkeringéssel eljutnak a zsírszövetekbe (hirtelen történő fogyás, túlzott fogyókúra esetén visszakerülnek a vérkeringésbe!), csontokba, izületekbe és ott lerakódnak. Az emberi tápcsatorna emésztési rendszere alapvetően nem az állati eredetű fehérjék feldolgozására van kifejlődve, ezért a 95 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 szükségesnél több állati fehérje felvétele során a fehérje-dús táplálék többet időz a vékonybélben és vastagbélben, mint az optimális lenne, és ezzel már az emésztési-felszívódási folyamathoz rothadásos folyamat is társul ( savasító-lúgosító ételek). Mindezek a folyamatok felborítják a bélflóra egyensúlyi állapotát, és nagyban elősegítik pl. a candida albicans gomba elszaporodását a bélrendszerben, majd az egész szervezetben. A bioszféra szerves

anyagainak fő tömegét a szénhidrátok adják. A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből tevődnek össze, a növények fotoszintézis révén széndioxidból és vízből építik fel őket. A szénhidrátok, mint a legkönnyebben hasznosítható energiaforrások, a szervezet nélkülözhetetlen tápanyagai és összetételeik -kapcsolódásaik szerint a következő csoportosításuk: • Monoszacharidokat: egyszerű cukrok-glükóz, fruktóz, galaktóz • Diszacharidokat: szacharóz (répacukor, nádcukor), laktóz (tejcukor), maltóz –malátacukor • Poliszacharidokat: keményítő, glikogén, cellulóz, dextrán, pektin A glukóz és fruktóz igen nagy mennyiségben fordul elő a gyümölcsökben szabad állapotban, de fontos alkotóelemei a di- és poliszacharidoknak is, a galaktóz sokféle anyag felépítésében vesz részt. A diszacharid szénhidrátok mind édes ízűek, az édesítőszerek nagy részét alkotják. A szacharóz szénhidrát

természetes formában nem fordul elő, a mesterségesen termesztett cukorrépából vagy cukornádból lehet előállítani. Jellemzője a szacharid szénhidrátnak, hogy könnyen és gyorsan felszívódik a tápcsatornában, ezért gyorsan is emeli meg a vércukor szintjét, kiváltva ezzel a szervezet fokozott inzulinigényét. A poliszacharidok tartalék üzemanyagok (növényi keményítők, állati glikogén) és vázanyagok. A poliszacharid szénhidrátok három vagy több cukormolekula kapcsolódásából alakulnak ki, akár több száz monoszacharid összekapcsolódásából is állhatnak. A poliszacharid szénhidrátok nem édesek, szétbontásuk és felszívódásuk lassú, mérsékelt vércukorszint emelkedést és inzulinigényt váltanak ki a szervezetben. A sejtek gyakorlatilag csak monoszacharid szénhidrátokat képesek felvenni és hasznosítani, minden élő szervezet képes a számára szükséges szénhidrátot egyéb szénvegyületek átalakításával maga

előállítani. A szénhidrátokhoz tartoznak olyan növényi élelmi anyagok is, amelyek ugyan nem emészthetőek, de a táplálkozás-élettani szempontból igen jelentősek, ezek az élelmi rostok (a növényi sejtek vázanyagai cellulóz, pektin, lignin). Az élelmi szénhidrát rostok szinte kizárólag a növényekből származnak, mert az állati eredetű szénhidrát rostanyagokat optimális esetben mind lebontjuk az emésztés során. Kedvezőtlen hatása lehet a szénhidrát rostoknak, hogy megköthetnek fontos tápanyagokat, és emésztési problémákat okozhatnak, de ezek a hatások csak igen nagy mennyiség elfogyasztása esetén jelentkezhetnek. Sok növényi szénhidrát rostot lehet biztosítani a szervezet számára a borsó, káposzta, kelkáposzta, málna, paraj, zöldbab, szárazbab, szeder, spenót, sóska, és a teljes kiőrlésű kenyerek elfogyasztásával. A legjobb szénhidrát rostforrások pedig a nyers saláták A nyersen fogyasztott növényi szénhidrát

részeknek természetesen sokkal magasabb a rost és vitamin, ásványi anyag tartalmuk, mint a főzött, vagy akár a párolt alapanyagoknak. Az emésztési problémákkal küzdő egyének számára azonban a párolás alternatív és helyes megoldás Szénhidrátok funkciói a szervezetben • Energiaszükségletünk kb. 50%-át a szénhidrátok fedezik (legnagyobb felhasználó, a munkát végző izomzat, naponta kb. 300g szénhidrátra van szüksége) • Másik fontos tulajdonságuk, hogy a szervezet vázanyagának alkotásában vesznek részt. 96 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A sejtek külső burkában jelenlévő szénhidrátok nem csak a sejt mechanikai védelmében, de sajátos anyagcsere- és védekező mechanizmusában is részt vesznek. • Szérumfehérjékben (vér) és hormonokban is megtalálhatóak. • Szerepük van az immunanyag képzésben, a véralvadás gátlásában

(heparin), a kalciumanyagcserében, ezen keresztül a csontosodási folyamatban is. • Kedvezően befolyásolják az agy érési sebességét fejlődő korban. • A tejcukor bizonyos fajtája a csecsemők bélflórájának kialakulásában játszik szerepet. • Szénhidrátszükséglet korosztályok szerint: Csecsemőkorban: 16-18g /kg, Kisgyermekkorban: 14-16g /kg, 10 éves korban: 13,5 g/kg, Felnőttkorban: 5,5 g/kg. A szénhidrát olyan alap-tápanyagnak számít, amiről gondolati társításként az édes íz, és elsősorban a csokoládé jut eszünkbe, mely megédesíti mindennapjainkat :-). Nincs is ezzel semmi baj, hiszen pl a minél magasabb kakaótartalmú étcsokoládé segíti az agyműködést (az agysejtek tápanyaga elsősorban a glukóz), emeli az endomorfin szintet (örömérzetet okoz a hormon), ezért jutalomfalatként érzékeli még az idegrendszerünk is a csokoládét, a szénhidrátbevitelt. Stressz, stresszes helyzet esetén mindezek együttes

hatására pozitív visszacsatolásként (stressz-oldó forrásként) éli meg az ember a minél magasabb szénhidrát tartalmú, édes ízű táplálékok fogyasztását. Még fogyókúra idején is engedett az étcsokoládé fogyasztása önmagában, mivel a magas kakaótartalom zsírégető tulajdonsággal is bír. A kontrollálatlanul, nagy mennyiségben elfogyasztott szénhidrát (főleg finomított fehér cukor) azonban hirtelen emeli meg a vércukorszintet, fokozott inzulin kiválasztódásra serkenti a szervezetet, nagy mennyiségben alakul át a fölösleges szénhidrát zsírsavvá, és vizet von el a szervezettől, a cukorbetegek szomjúságérzete ezért mindig elsődleges figyelmeztető jel. A magas szénhidrát tartalmú táplálékok fogyasztása során a bélflórában természetes arányban is jelen lévő gombák közül ha a candida albicans gomba túlsúlyba kerül, elszaporodik (savasodás, bélflóra felborulása miatt, mely leggyakrabban antibiotikus terápia,

nehézfém mérgezés miatt alakul ki), candidabetegség alakul ki, mely az egész szervezetre, immunrendszerre, idegrendszerre, alvásra, méregtelenítő rendszerre kihatással van. A gombák tápanyaga elsősorban a szénhidrát, így a betegnek állandó szénhidrát- édesség iránti vágya alakul ki. Szénhidrátban dús táplálkozás (és túlzott alkoholfogyasztás) esetén a vastagbélben a felhalmozódott bomlástermékek pangása során erjedési folyamat indul el, ami fokozza a szervezet savasodását, pHegyensúly felborulását A gyümölcsök elfogyasztása is ezért a magas szénhidrát tartalom miatt pl. csak önmagában javasolt, egyéb kiegészítők nélkül. Szénhidrátok emésztése, anyagcsere folyamata A szervezet a szénhidrátot glikogén formájában raktározza a májban és az izomzatban. A glikogén állandóan bomlik és szintetizálódik, ez biztosítja a vércukorszint viszonylagos állandóságát (5,5 mmol körül). A bontás és a szintézis

enzimatikus folyamat, ha enzimhiány (pl inzulin) lép fel, akkor a glikogénbontás nem megy végbe. Mivel a szénhidrát könnyen mobilizálható tápanyag, a szervezet energia igényei kielégítésére először a szénhidrátokat, másodsorban a zsírokat, harmadsorban (kényszerhelyzetben) a fehérjéket kezdi el égetni, felhasználni. Szénhidrátok emésztése: Az összetett szénhidrátok közül táplálékainkkal legnagyobb mennyiségben a keményítőt fogyasztjuk. Keményítő tartalmú ételeket inkább már csak kisgyermekkortól kezdjünk el adni, mert ezt a csecsemők 97 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 még igen rosszul tudják hasznosítani. A keményítőben lévő kötéseket kisrészben a nyálamiláz (ezért nagyon fontos a nyugodt, lassú és alapos rágás), nagy részben a hasnyálmirigyből származó amiláz (pH optimuma 6,9) nevű enzim hasítja, majd az így keletkezett

diszacharidegységeket (maltóz) a maltáz nevű enzim tovább hasítja két glukóz molekulára. A másik két diszacharida, a tejcukor (laktóz) és a répacukor (szacharóz) bontása a vékonybél kefeszegélyében zajlik, a laktáz és a szacharáz nevű enzimek hatására, melyek a bélbolyhokban helyezkednek el. A monoszachariddá lebontott cukrok átlépnek a béllumenből a bélhámsejt belsejébe A tejcukrot bontó laktáz enzim működése a szükségletnek megfelelően alakul. Tejmentes koszton megszűnik a bélnyálkahártya laktáz-enzimaktivítása, ezért az újboli tejfogyasztást csak fokozatosan célszerű elkezdeni. Szénhidrátok molekuláris anyagcserefolyamata: Tápanyagfelvétel után a felszívódott glukóz elsősorban a máj glikogénraktárait tölti fel. A májon „túlfolyó” glukóz az összes sejt számára elérhető, folyamatos energiaforrás. A harántcsíkolt izom (akaratlagosan szabályozható a működése) -saját céljára- glikogén

formájában raktározni is tudja. A felesleg a májsejtekben zsírsavvá alakul, innen trigliceridként kerül a keringésbe, majd a zsírsejtekben raktározódik. A galaktóz csak a májsejtekben alakulhat át glukózzá, a többi sejt nem képes metabolizálni. A tejmirigy sejtjei a laktóz (tejcukor) képzéséhez szükséges aktivált galaktózt a glukózból állítják elő. A fruktóz felvételére és glukózlebontási köztitermékké alakítására minden sejt képes, ehhez még az izomban sem szükséges az inzulin jelenléte. A szénhidrátok bármilyen formában is kerülnek be a szervezetbe, végül is glukózzá alakulnak át. A szénhidrátok égése a glikolízis, az ún citrátkör és terminális oxidáció során a sejtek energiaigényének kielégítését szolgálja. A vörösvérsejtekben nincsenek mitokondriumok, így bennük a glukóz csak pirosszőlősavig, illetve tejsavig bomlik le. Ezeknek az anyagoknak -további égetésükhöz- a vérárammal el kell

jutniuk a májsejtekhez, ahol a laktát és piruvát egy része elég, s az így felszabaduló energia révén a májsejtek már a maradékot glukózzá alakíthatják vissza. A zsír (trigliceridek), a zsírsavak (palmatinsav, sztearinsav, oleinsav) és glicerin vegyületei, illetve ezek kapcsolódásából jön létre. Fizikai tulajdonságait a zsírsavlánc hossza és telítettsége határozza meg A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya. A zsírsavak 16-18 szénatomból álló szerves savak Az emberi szervezet csak egyetlen kettős kötést (CH-CH) tartalmazó zsírsavat tud előállítani, kettő-három kötést tartalmazó zsírsavat azonban nem. A kettős-kötést alig tartalmazó zsírok szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak (pl sertészsír), a több kettős-kötést tartalmazó zsírok pedig folyékonyak (olajok). A zsírok egy részét az elkészítésnél akaratlagosan

használjuk, ezeket látható zsíroknak nevezzük. Másik részük azonban rejtve marad (tejtermékekben, húsárukban). A nagyon sovány, látható zsírtól megfosztott pl sertéscombban akár 30-40 % is lehet a rejtett zsír mennyisége. Az ember kifejezetten sok zsírt tud elraktározni, felhalmozni, testtömegének akár 40-50 %-át is (extrém esetben még jóval többet is), az állatvilágban ilyen magas százalékban a bálnák tudják még felhalmozni zsír-készletüket. A telítetlen zsírsavak szénatomjai kettős kötésűek, ilyenek például a linolsav, a linolénsav, arachidonsav, eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA), ezeket a szervezet nem tudja előállítani, azaz esszenciális zsírsavak. A növényi olajok igen sok telítetlen zsírsavat tartalmaznak Legfontosabb telítetlen zsírsavak az Omega 3 (alfa-linolénsav) és az Omega 6 (linolénsav) zsírsav, mely az emberi sejtek részét képezik. Nagyobb mennyiségben vannak jelen az agysejtekben és a

szinapszisoknál, ahol az idegingerület átvitele zajlik le. Az omega 3 zsírsavak csökkentik a koleszterin lerakódást az erekben, a trombózis (vérrög) kialakulását, illetve segítik a telített zsírok eloszlását. Az 98 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 omega 3 leggazdagabb forrásai a halak és növényi eredetben a lenmag, kendermag, szója és a dió. Célszerű már kész kapszulák formájában biztosítani a szükségletet, hogy a szervezet minél hamarabb és nagyobb hatékonysággal tudja feldolgozni a zsírsavat. Az omega 6 zsírsav szintén a halolajokban, a ligetszépe, a napraforgó és a borágó magvaiból nyerhető nagyobb mennyiségben, illetve gyümölcsként a fekete ribizliből. Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak arányában az omega-3 zsírsavat kell előnyben részesíteni, és nagyobb arányban fogyasztani. A már túl sok omega-6 zsírsav gyulladásokra és

szívproblémákra hajlamosíthat. Ha emeljük az omega 6 zsírsav felvételét, akkor azt túlhaladóan az omega 3 zsírsav felvételét is növelni kell. Az omega 3 és omega 6 zsírsav jótékony hatásai: • Stimulálják, gyorsíthatják az anyagcsere folyamatokat (fogyókúra esetén ezért különösen ajánlott) • Csökkenthetik a magas vérnyomást és a magas koleszterinszintet • Normalizálhatják a magas vércukorszinetet, segítik az inzulin termelődését és a cukor felszívódását • Alkoholizmus esetén javíthatják a máj működését és méregtelenítő funkcióját, illetve csökkenthetik az elvonási tüneteket • Skizofrénia esetén hatékony kiegészítő a kezelésben, mivel elősegítik a prosztaglandin termelődését • Stressz és szorongás kezelésében mint hangulatjavító szert alkalmazzák (növelik a sejtek szerotonin és dopamin (jó érzést stimuláló inger átvivők) átvitelét a sejtek között • Segítheti a

gyermekek finom motorikus képességét (kéz-szem koordináció) • Javíthatják a haj, köröm, bőr állapotát, és ekcéma esetén is alkalmazható • Szklerózis multiplex esetén jótékony hatást gyakorolhat, az ideg-ingerület átvitel elősegítése miatt • Menstruációs tüneteket csökkenthet • Ízületi gyulladásokat csökkenthet, illetve megelőzheti azok kialakulását • Könny –és nyálmirigybetegségek gyógyításában (kiszáradás-sorvadásSjörgen-szindróma) hatékonyan alkalmazható kiegészítő gyógykezelésként A telített zsírok olyan zsírsavakból felépülő zsírok, amelyben minden szénatomhoz kapcsolódik hidrogén atom, pl. vajsav, kapronsav, laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav A lipidek a vérben fehérjéhez kapcsolódva keringenek (ezek az ún. lipoproteidek- gömbszerű, apoproteinnek nevezett fehérjét is tartalmazó részecskék, melyeket sűrűségük - denzitásuk- szerint osztályoznak), innen

elsősorban a májba, majd a zsírszövetekbe, izomszövetekbe (neutrális zsírok) épülnek be. A koleszterin előanyaga a szteroidhormonoknak, epesavaknak és fontos alkotóeleme a sejtmembránnak, de koleszterinben gazdag burokba ágyazódnak például az idegsejtek is. Az idegrendszer védelmét szolgálják a „szigetelésük” által, melynek során növelik, ill. optimalizálják az idegsejtek elektromos vezetőképességét (fogyókúra során kialakult stresszes állapot előidézője is lehet a hirtelen történő zsírvesztés). Koleszterint a szervezet is képes előállítani (endogén /belső/koleszterin szintézis a májban illetve a vékonybélben), de döntő többségében a táplálkozás útján 99 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 kerül a szervezetbe. A táplálékkal felvett koleszterin mintegy 35-45 %-a szívódik csak fel, a többi a bélcsatornán keresztül kiürül a

szervezetből. A koleszterin, a trigliceridek és foszfolipidek három formátumában keringenek a vérben: • Igen kis sűrűségű lipoproteinek (VLDL), a májsejtek építik fel, fehérje-foszfolipid burokban főleg triglicerideket és koleszterint tartalmaz. A szervezet főleg energianyerés céljából használja fel ezeket. • Közepes sűrűségű lipoproteinek (LDL), a VLDL-ből képződik, a triglicerid leadása után. A vérben ez tartalmazza a legnagyobb mennyiségben a koleszterint és szállítja tovább a májba. Ha túl magas a vérben az LDL szint, azaz a koleszterin szint, akkor a falósejtek (fehérvérsejtek) felveszik ezeket a koleszterinszemcséket, amelyek megtapadnak így az érfalon, majd a lerakódásokat borító kollagénrostokon kalcium-kicsapódás jön létre, az érfal érdessé válik, ezáltal érrögök alakulnak ki, illetve érelmeszesedés jön létre. • Nagy sűrűségű (denzitású) lipoproteinek (HDL). Főbb jelentőségük, hogy

képesek az érfalra lerakódott koleszterinszemcséket eltávolítani az érfalról és azokat elszállítani a májba. A lipidek, -elsősorban a koleszterin- érfalban való lerakódását (ateroszklerózis-arterioszklerózis) elősegíti a szénhidrátokban és zsírban dús táplálkozás (savasodás-lúgosítás és savasító-lúgosító ételek). Ilyenkor a májban képződő lipoprotein (VLDL), miután a triglicerideket leadta az izom és zsírsejteknek, megkisebbedik, és egyúttal koleszterinben feldúsul (LDL-é alakul), belép a sejtekbe és koleszterintartalmát lerakja a többi között az érfal sejtjeibe. Az ezzel ellentétes hatású másik lipoproteinfajta (HDL) pedig elszállítja az érfalakról a koleszterint. Rendszeres testmozgással a HDL útján való koleszterin elszállítás fokozható! Férfiak HDL szintje általában alacsonyabb, mint a nők HDL szintje, ezzel is magyarázható részben, hogy férfiak esetében gyakoribb pl. a szívinfarktus Zsírok

szerepe, funkciói a szervezetben • A zsírok a szénhidrátok mellett a legfontosabb energiaforrásunk ( tápanyagok energiaértéke) • Fehérjéhez kapcsolódva az idegrendszer és néhány parenchimás (belső szervi, pl. máj) szerv építőanyaga • Vitaminok szállítóanyaga (zsírban oldódó vitaminok: A, D, K, E vitaminok) • Fontos tényezője a hő háztartásnak, mint hőtárolók és hőhordozók, mert a bőr alatti zsírpárnák gátolják a hő veszteséget, a hő leadást. A hőtárolás a zsír-hiány és a zsír-többlet szempontjából is fontos tényező, hiszen ha sok a zsír, akkor a szervezetben „hőgócok” is keletkezhetnek, amelyek zavart okozhatnak a szervezet működésében. Ha kevés a zsír, akkor pedig a szervek törékennyé és meszesedésre hajlamossá válhatnak. • Szabályozza az étvágyat (- hypotalamusz), mert nagy a telítő értéke • A telítetlen zsírsavak nélkülözhetetlenek a bőr normális felépítésében •

Lökéstompító szerepe van a sarkakon és a tenyéren • A foszfolipidek határfelületek, a membránok (sejthártya) fontos építőanyagai • A lipidek előanyagai a cerebrozidák, foszfatidák képzésének (pl. lecitin) 100 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A zsír számos nem fehérje természetű hormonnak a kiindulási terméke (pl.szteroidok) A zsírszükséglet az életkorral is változik, a fejlődő szervezet zsírigénye nagyobb, majd fokozatosan csökken. A szénhidrátokban gazdag táplálkozás mellett a felesleges szénhidrátokból az anyagcsere folyamatok során zsír képződik, tehát a zsírral, mint tartalékkal, minden szervezet rendelkezik (lásd: molekuláris zsíranyagcsere). Felnőtt zsír igénye így naponta 1g/testtömeg zsír A túlzott zsírfelhalmozás (és fokozott szénhidrát fogyasztás) során savas irányba tolódik el a szervezet pHegyensúlya,

felborítja a bélflóra egyensúlyát, mindez indikálhatja a candida gomba felszaporodását és a candidabetegség kialakulását. Fokozott zsírfogyasztás és zsír-tartalékolás során fokozott epetermelésre kényszerül a máj (ez fokozhatja az epekövek kialakulását, illetve az epehólyag gyulladás kialakulását), elzsírosodhat a máj, ami csökkenti a máj méregtelenítő funkcióját (nő a szabadgyökök mennyisége). Zsírok emésztése: A vékonybélben levő zsírcseppeket az epesavas sók emulgeálják, így teszik hozzáférhetővé a hasnyálmirigyből származó, lipáz nevű enzim számára, amely a két szélső zsírsavat lehasítja a trigliceridekről. A maradék monoglicerid és a felszabaduló zsírsavak csak epesavak jelenlétében (azokkal komplexet képezve) képesek átlépni a bélbolyhokat vékony rétegben befedő folyadékon, és a bélhámsejt membránján (hártyáján). A rövid és középhosszú láncú zsírsavakat tartalmazó trigliceridek

bomlás nélkül is felszívódhatnak. Specifikus enzimek a lecitinről és a koleszterin-észterekről is lehasítnak egy-egy zsírsavat, hogy felszívhatóvá tegyék azokat. A bélhámsejtekbe került zsírsavak egy része már itt átalakul fajspecifikus zsírsavvá. A monogliceridhez újból zsírsavak kapcsolódnak, a hosszú zsírsavláncokat tartalmazó trigliceridek zsírcsepp („kilomikron”) formájában, fehérjeburokba zárva távoznak a bélhámsejtekből a nyirokerek felé. A rövid és középhosszú zsírsavakat tartalmazó zsírok közvetlenül a bélbolyhok vérereibe jutnak Zsírok molekuláris anyagcserefolyamata: Zsíros táplálék elfogyasztása után a levett vér plazmája fehér színű, zavaros az apró zsírcseppektől. Kb. 6 óra elteltével tisztul fel a plazma, azaz tűnnek el a keringésből a zsírcseppecskék A bennük lévő triglicerideket az izom-és zsírsejtek veszik fel. A vízben oldhatatlan lipidek vérben (vizes fázisban) való

szállítása úgy történik, hogy a bélsejtek kettős rétegű fehérjéből, foszfolipidből és koleszterinből álló burokba csomagolják a lipidmolekulákat (triglicerideket, koleszterint, foszfolipidet, epesavakat). Így kerül a zsírcsepp a bélhámsejtekből az erek felé Nagy mérete miatt azonban nem fér át a vérkapilláris falának a nyílásain, ezért a nyirokereken keresztül kerül a vérkeringésbe (innen az elnevezés: kilomikron = chylo-mikron). Az izom- és zsírszövetben, majd a májsejtekben bomlik le. A kapillárisok (kis vérerek) falán elhelyezkedő enzim hatására a benne lévő trigliceridek lehasadnak zsírsavakra és glicerinre, a sejtek közötti térbe kerülnek, ahonnan gyorsan belépnek a környező sejtekbe. Szénhidrátban bő táplálkozás után a szervezet számára pillanatnyilag felesleges glukózt a májsejtek zsírsavvá, majd trigliceriddé, ill. koleszterinné alakítják. Ez a zsír is fehérje-lipid burokba csomagolva hagyja el a

májsejteket, és így áramlik égetési (izomsejtek), illetve raktározási (zsírsejtek) helyére. A visszamaradó koleszterinben dús részecskéket a szervezet egyéb sejtjei veszik fel. Vitaminszükséglet és a vitaminhiány 101 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Vitaminok viszonylag kis molekulatömegű, organikus (szerves) vegyületek, amelyek a szervezet számára igen kis mennyiségben, de feltétlenül fontosak. A vitaminok biokémiai reakciókban vesznek részt, enzimatikus folyamatok láncszemei, de sok funkciójuk még nem feltárt. A vitaminokat a zsírban oldódó és a zsírban nem oldódó vitaminokra osztjuk. Egyes vitaminok a bélben képződnek (pantoténsav, biotin, folsav, B12 vitamin) vagy előanyagból (provitaminból) a szervezet képes előállítani (A- vitamin és D- vitamin). A XX. sz második felére esik annak a több évszázados tapasztalatnak az összessége, hogy az

energiát szolgáltató tápanyagokon, ásványi sókon és vízen kívül a tápláléknak egyéb anyagokat is kell tartalmaznia. Ezek hiányában az élő szervezet vagy elpusztul, vagy működésbeli zavarok lépnek fel az életfunkciókban, anyagcsere és emésztési folyamatokban. A vitaminokat, a táplálék ezen járulékos részeit, mint különálló biokémiai csoportokat 1912-ben Kazimierz Funk lengyel biokémikus nevezte el vitaminnak. Felfedezési sorrendben először a C- vitamin, majd az A- vitamin, D- vitamin, K- vitamin, E- vitamin és végül a B- vitaminok következtek. Vitaminszükségletek, vitaminhiányok formái: Optimális vitaminszükséglet az, amely teljes mértékben kielégíti a szervezet vitamin igényét és az ennél nagyobb bevitt vitamin mennyiség, már nem javítja a szervi funkciókat. Minimális vitaminszükséglet az a vitamin mennyiség, melynek bevitele esetén vitaminhiány tünetek még nem jelentkeznek. Ha a minimálisnál kevesebb vitamin

jut be a szervezetbe, egy idő múlva vitaminhiányos állapot (hypovitaminosis) lép fel, melynél már kezdeti tünetek jelentkeznek, mint például a fertőzésre, gyulladásokra való hajlam, emésztési zavarok, fáradékonyság. Az elégtelen vitamin ellátás tüneteinek nem kell okvetlenül jellegzetes vitaminhiány betegségben jelentkezniük, sőt gyakorlatilag az általánosnak mondható tünetek miatt, nehezebben diagnosztizálható mint alap probléma, ellentétben a kifejezett és jellegzetes tünetekkel járó avitaminozis (valódi vitaminhiány) tüneteivel szemben. Először a B1- vitaminról fedezték fel, majd egyre több vitaminról, hogy enzimek, enzimrendszerek fontos alkotórészei. A hypovitaminosis tehát lényegében ezeknek az enzimeknek, enzimrendszereknek a működészavarát jelenti. A vitaminhoz kémiailag hasonló, biológiailag azonban velük nem egyenértékű vegyületek elfoglalhatják a vitaminok helyét ezekben az enzimekben (pl. a tiamináz, mely

egyes halféleségekben található meg) Ezeket az anyagokat antivitaminoknak (vitaminellenes anyagok) nevezzük, ilyenkor bőséges vitamin ellátottság mellett is kialakulhat hypovitaminosis, esetleg avitaminosis. Az antivitaminok jelenléte azonban nem feltétlenül alakít ki hiánybetegséget, többségében csak megnöveli a vitaminszükségletet, leginkább az egyoldalú táplálkozás során alakulhat ki ez az állapot. Ha teljes vitaminhiány áll fenn, avitaminosisról beszélünk. Ez az állapot jellegzetes tünetekkel jár, melyek az adott vitamin hiányától függnek. (pl rachitis-angolkór D3- vitamin hiánya, skorbut Cvitamin hiánya, beriberi B1- vitamin hiánya) Hypervitaminosis lép fel a zsírban oldódó vitaminok túladagolása esetén, mert kötődnek a vitaminok és nem ürülnek ki, azaz kummulálódnak (gyakori például az A- vitamin túladagolása, ekkor a bőr besárgul) a szervezetben. A folyamatosan adagolt mesterséges vitaminkészítmények esetén

ezért mindig ügyelni kell a kontrollált és optimális vitamin mennyiségre. A vitaminozott élelmiszerek és vitamintabletták nem mindig jelentenek garanciát arra, hogy elégséges vitamin szívódik fel a szervezetbe. Ha nincs szükség gyors, mesterséges vitamin pótlásra 102 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 (pl. betegség, stressz, terhesség, túlterheltség, éhezés, kialakult hiányállapot miatt), akkor a vitamintabletták által a szervezetben vitamin - túlkínálat alakulhat ki, a bélcsatorna falában működő vitaminfelvevő mechanizmusok működése a túlkínálat miatt csökken, a vese és máj vitaminkiürítő funkciója pedig erőteljesen növekszik. Így amikor a fölöslegesen bevett vitamin tabletták beszedését abbahagyjuk, az egyensúly felborul, és relatív hiány alakulhat ki az adott vitaminból vagy vitaminokból. A vízben oldódó vitaminokat naponta kell

biztosítani a szervezet számára (lehetőleg természetes vitaminforrásokból), mert a vese kiüríti a felesleges mennyiséget, azaz a szervezet nem képez tartalékot belőlük. A zsírban oldódó vitaminok azonban raktározódnak, így kevesebb mennyiség is biztosítja a szükséges mennyiséget. Károsan befolyásolja a vitaminok felszívódását és beépülését a dohányzás (a dohányfüsttel bekerülő anyagok egy része -kadmium- megköt egyes vitaminokat -főleg a C- vitamint), az alkoholizmus (az alkoholisták emésztőrendszere folyamatosan gyulladt, majd sorvad állapotban van, így elégtelen az emésztő- felszívó mechanizmusa). A fertőzések, fertőző betegségek, a gyulladásos állapotok, a gyakori hányásos és hasmenéses állapotok, és az élősködők jelenléte mivel kivonják a maguk számára a vérből és a testnedvekből a számukra szükséges vitaminokat, szintén gátolják a vitaminok felszívódását és beépülését a sejtekbe ZSÍRBAN

OLDÓDÓ VITAMINOK Zsírban oldódó vitaminok: A - vitamin (retinol), D - vitamin (kalciferol), E - vitamin (tokoferol), K - vitamin (fillokinon) - ADEK A zsírban oldódó vitaminok esetében vigyázni kell a pótlásra szánt mennyiség bevitelével, mert felhalmozódhatnak (kummulálódnak) a szervezetben, ami a vitamin túladagolás (hypervitaminózis) tüneteinek kialakulásához vezethet. VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK Vízben oldódó vitaminok: B1 - vitamin (tiamin), B2 - vitamin (riboflavin), B3 - vitamin (niacin), B5 - vitamin (pantoténsav), B6 - vitamin (piridoxin), B9 - vitamin (folsav), B10 - vitamin M vitamin), B12 - vitamin (kobolamin), B13 - vitamin (orotsav), F - vitamin, Biotin (H - vitamin), H1 - vitamin, C - vitamin (aszkorbinsav), P - vitamin, U – vitamin Az ásványi anyagok közül azokat az elemeket, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-nál nagyobb mennyiségben fordulnak elő, makroelemeknek, amelyek ennél kisebb mennyiségben vannak jelen,

mikroelemeknek nevezzük. Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át teszik ki. Az ásványi anyagok, különösen a mikroelemek és nyomelemek biológiai sajátosságaival a bioszervetlen kémia foglalkozik. Ásványi anyagok funkciója: tápanyagok mindazon a táplálékból származó anyagok, melyek a test felépítésében és a szervezet életműködésében részt vesznek. A sejt felépítéséhez szinte valamennyi tápanyagra szükség van, közülük leginkább a fehérjék és ásványi anyagok szerepe ismert. A szervezet életműködésének zavartalanságához egyrészt energiára van szükség, másrészt olyan biokatalizátorokra (enzimek), amelyek az anyagcsere folyamatokat szabályozzák. A tápanyagokat ezek alapján testépítő anyagok (kalóriaforrások) és biokatalizátorokra oszthatjuk. Fontos testépítő anyagok az ásványi anyagok, az egyes szöveteknek és funkcióiknak eltérőek az ásványi anyag igényük. Az ásványi anyagok a

sejt felépítésén kívül a biokatalizátorok működésében (enzimek), az ideg és izom ingerlékenység, illetve ingerátvitelben folyamatában, a szervezet só-vízháztartás, savbázis egyensúly fenntartásában, és a vérképzésben (a szervezet oxigén ellátásában) is nagy szerepet játszanak, funkciójuk betöltéséhez az ásványi anyagok csekély mennyisége is elég, hogy jelen 103 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 legyen a szervezetben. Azokat a biokatalizátorokat, melyek a vitaminokkal ellentétben szervetlen, ásványi anyagok, nyomelemeknek nevezzük. Foszfor makroelem A felnőtt ember szervezetében, szerves és szervetlen foszfátok formájában 600-700 g foszfor található. Szerves kötésben az egyes fehérjéknek, enzimeknek, vagy nukleinsavaknak az építőköve Fontos szerepet tölt be a fehérje-, szénhidrát- és zsír-anyagcserében. A foszfor 80-85%-a hidroxiapatit

mikrokristályok alakjában, a csontok, fogak szilárdságáért felelős. Kis mennyiségben van jelen ugyan, de a szervezet folyadéktereiben is megtalálható, igen fontos szerepet töltve be a kémhatás szabályozásában. Szervezetünk a tartalékenergia egy részét is foszforvegyületek (ATP – adenozin-trifoszfát) formájában raktározza. Szükséges az idegrendszer működéséhez, fehérjeszintézishez és enzimek működéséhez is. A foszfor gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható, ezért a táplálkozási eredetű hiánya nem jellemző, mivel az élelmiszeripar – elsősorban savanyító adalékanyagként – egyre több foszfort használ fel, rendszerint foszforsavként. Hiányállapot legfeljebb tartós savmegkötő terápia kapcsán, amikor nő a kalcium-kiválasztás, esetleg vázrendszer#csontritkulás lép fel. Napi szükséglet: kb. 620 mg (serdülő korban és 70 év felett 780 mg) Klór makroelem Az emberi szervezet kb. 0,15% klórt tartalmaz, amely

a gyomorsósav részeként, az emésztésben, a nátriumhoz, illetve káliumhoz kötött kloridion formájában, a só-víz háztartásban, és a sav-bázis egyensúly fenntartásában játszik fontos szerepet. A klorid bevitele főleg konyhasó bevitelét jelenti A nátrium-klorid 50%-kal nagyobb tömegű kloridot tartalmaz, mint nátriumot, és ez az arány szabja meg a bevitel mértékét. Napi klórbevitele egy átlag embernek sajnos magas, ami sós ételeknek és a klórozott csapvíznek tudható be. Külső pótlást abszolút nem igényel a szervezet belőle Túladagolása hosszú távon allergiát, asztmát és rákot okoz. Kalcium makroelem Átlagos testtömegű (60–70 kg) felnőtt emberben 750-850, illetve 1000-1200 g kalcium van, ennek 98%-a a csontokban, 1% a fogakban található kalcium-foszfát formájában, további 1% a vérben kering. Élettani szerepe a csontok keménységének, nyomásszilárdságának fenntartásában van A sejteken kívüli folyadékban és a

lágy szövetekben, fehérjéhez kötve, vagy vízoldható formában, nem ionizált komplex alakban, illetve ionos formában, csupán 10 g mennyiség van jelen. Ez a kis mennyiség azonban felelős az ingerlékenység szabályozásában, az izom-összehúzódás megindításában, a véralvadásban, a különböző membránok épségének fenntartásában és egyes enzimek működésében. A kalciumbevitel 20-40%-a hasznosul, amely több tényezőtől is függ: • a táplálék kalcium-foszfor aránya, • a fehérjeellátottság, • a tápanyag összetétele: oxálsav, fitinsav (oldhatatlan komplexet képez) hátrányos, a laktóz előnyös a felszívódás szempontjából. 104 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • zsírfelszívási zavarok esetén oldhatatlan kalciumszappanok keletkeznek – csökken a felszívódás. Kalciumban a tej és a tejtermékek, valamint az olajos magvak a

leggazdagabbak. Napi adagja felnőtteknek 800 mg, gyermekeknek a csontfejlődés miatt 1200 mg. D-vitaminnal biztosítható a tökéletes felszívódása. Túladagolás esetén lerakódik az érfalakon és a vesékben trombózist vagy vesekövet okozhat. Kálium makroelem A felnőtt emberben kb. 150 g kálium van, ennek 97%-a a sejten belüli vízterekben található Vegyes táplálkozás esetén az átlagos napi bevitel 2,0-2,9 g között mozog, ami fedezi a szervezet szükségletét. Gyakorlatilag minden élelem tartalmaz káliumot, azonban a növényi eredetű élelmiszerekben a kálium-nátrium arány a kálium javára tolódott el, ezért ezek hasznosulása kedvezőbb. A kálium a nátriummal együtt részt vesz az ingerületi folyamatokban, így az ideg-, és izomműködésben, a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartásában. Nátrium makroelem A felnőtt szervezetben mintegy 83-97 g közötti mennyiségű nátrium található, ennek 60-65%-a kicserélhető

formában, a test víztereiben, 35-40%-a kötött formában, a csontokban és a kötőszövetekben található. Nehéz fizikai munka végzésekor, magasabb hőmérsékletű és nedvességtartalmú környezetben, erős verítékezéskor, akár 8 g, de kellemes külső hőmérséklet esetén és pihenő embernél 46–92 mg nátriumot is veszíthetünk. Egyes szakvélemények szerint 100 mmol/nap nátriumbevitel elegendő a szükséglet fedezésére (ez kb. 5 g konyhasónak felel meg), mert a túlzott nátriumbevitel, a már népbetegségnek számító magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik, illetve okolható érte. Az élelmiszeripari technológiai eljárások során jelentős mennyiségű só kerülhet az egyes élelmiszerekbe, ráadásul a kialakult konyhatechnikai eljárások, táplálkozási szokások nagy veszélyt jelentenek. Ezért az egyes emberek rendkívül magas só bevitelét mérsékelni ajánlott A helyes táplálkozási szokások kialakítását, már

gyermekkorban el kell kezdeni, nem szabad a gyermekeket az erősen sós ízű ételekre rászoktatni. Magnézium makroelem A felnőtt ember szervezetében kb. 20-28 g magnézium van, amelynek fele a csontrendszerben, a többi zömében a sejtekben található. Szerepe az ideg-, és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében van. Magnéziumban gazdagok: a zöldségfélék, hüvelyesek, gabonafélék, gyümölcsök, tejtermékek, hal. Napi ajánlott adagja 300 mg. Magnéziumhiány A magnézium hiányára utaló jelek a következő tünet együttes: Idegesség, ingerlékenység, enyhe szorongás, átmeneti fáradtságérzet, enyhébb alvászavarok. A szorongással ha emésztőrendszeri görcs és - szervi rendellenesség nélküli - erősebb szívdobogásérzés mutatkozik. 105 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Izomgörcsök,

lábikra görcs, zsibbadás. Magnéziumhiány léphet fel a következő esetekben: Diéta , fogyókúra, alkoholizmus. Hasmenés, hányás, vízhajtók szedése - pl. vese- vagy szívbetegeknél Fokozott magnézium igény: Terhességben, sportoláskor, legyengült szervezet rehabilitációjakor, idős korban tavasszal a kerti munkák kezdetekor. A magnéziumhiány kezelése: A B6 vitamin segíti a magnézium felszívódását, ezért célszerű együttesen alkalmazni ezeket. Amennyiben a tünetek egy hónapon belül nem enyhülnek, nem érdemes a kezelést folytatni, mert elképzelhetően nem magnézium hiány okozta azokat. Cink mikroelem • A legnagyobb koncentrációban, a szemben, hajban, és a férfi nemi szervekben, de megtalálható a májban, vesékben, és az izmokban is. Szervezetünk kb 2,5 g cinket tartalmaz, amely számos – kb. 70 különböző – enzim alkotórésze, többek között a hasnyálmirigy által termelt inzulinnak • Megfázás, nátha, torokfájás

esetén a gyógyulási időt lerövidíti, ez a hatása azonban csak felnőtteknél figyelhető meg. • Részt vesz a fehérje-, zsír- és nukleinsav-anyagcserében. Felszívódásának hatékonysága: 2030%, azonban a fitinsav, a túlzott rostbevitel, oxalátok csökkentik a felszívódás mértékét • A legjobb cinkforrás: hús, máj, tojás, hüvelyesek magja. Jobban hasznosul az állati eredetű, mit a növényi eredetű táplálékból. • Napi szükséglet: 15 mg • Hiányállapotok: cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások jelentkeznek. • Még nem teljesen tisztázott módon, de a cink gátolja a rákos sejtek szaporodását, ezért a rák gyógyításában nagy szerephez juthat majd. Fluor mikroelem • A szervezet fluor-tartalmának legnagyobb része (kb. 95%-a) a csontokban és a fogakban

található. A fluorbevitel okozója lehet a fogszuvasodás kialakulásának, amennyiben az szervetlen, azaz hozzáadott fluor. A fluorszükségletet (1,5 mg/nap) az elfogyasztott táplálékkal (pl. tengeri halak, kukorica, majoránna, petrezselyem) kell fedezni Minden elemnek és vegyületnek lehet szerves és szervetlen formája. Ez a fluorra is igaz! A szerves forma legtöbbször zöldségekben és gyümölcsökben fordul elő, a lehető legtökéletesebb formában és biokémiai környezetben, pontosan úgy, ahogy azt a szervezetünk megkívánja. • A szervetlen - azaz a hozzáadott - fluor és annak sói, vegyületei nem természetes kötésben találhatóak, ezért a szervezetünk idegen anyagként fogja fel azokat. Ezért van az, hogy a 106 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 hozzáadott fluor még a megengedettnél alacsonyabb mennyiségben is káros hatást fejt ki a szervezetre. • Az

ivóvízben és a fluoridos fogkrémekben található fluor a szervezetre káros hatást is gyakorolhat, ha felhalmozódik a szervezetben, növeli a rák kockázatát.[1] Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölőszerekben, adalékként egyes fogkrémekben, mint fogszuvasodást - állítólag - gátló szer. (A világ fejlettebb részén sokan már évtizedek óta kétségbe vonják a fogzománcba való beépülésének hasznosságát, a gyógyszerlobbi mesterkedésének tartják az ivóvízbe való beoldását, ui. a természetes fluortartalmú vizek fogyasztóinak foga nemhogy fehér nem lesz, hanem egyenesen megfeketedik!) • Túladagolás: Fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás, a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható. Jód mikroelem • A szervezetben kb. 15–20 mg jód található, ennek 70-80%-a a

pajzsmirigyben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok (tiroxin, trijód-tironin) szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a vérkeringésre is. • Azokon a területeken, ahol a talaj, s ennek következtében az ivóvíz, és a növények jódban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések. • Egyes növényi eredetű élelmiszerek gátolják a jód hasznosulását a szervezetben, ilyen a kel, kelbimbó, retek. Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát, a takarmány és az ivóvíz jódszintje is befolyásolja. • Jódban gazdag: a tengeri halak, kagylók, a jódozott konyhasó 25 mg/kg kálium-jodidot tartalmaz. A legkevesebb jódot a gyümölcsök tartalmaznak • Napi szükséglet: 0,15 mg • Hiányállapotok: Az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az összzsiradék-szint nő, fiatal korban kretenizmus léphet fel,

várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása. • Túladagolás: A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt. Kobalt mikroelem • A kobalt többféle oxidációs állapotban is stabil, ezért a szervezetben végbemenő redoxifolyamatokban van szerepe. • A B12-vitamin szintéziséhez elengedhetetlen. Króm mikroelem 107 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A króm a szövetekben igen kis koncentrációban van jelen, és az életkor előrehaladtával mennyisége csökken. Az emberi szervezet krómtartalma pontosan nem ismert, de aktívan részt vesz a szénhidrát-anyagcserében, elősegíti az inzulin hatását. Feltételezik, hogy hiánya a koszorúér-betegség és a cukorbetegség egyik okozója. • A króm a

teljes kiőrlésű gabonamagokban, hüvelyesek magjában, húsban, májban és sajtban található. • Napi ajánlott bevitele nincs megállapítva, de az optimális adagját általában 50200 mikrogrammban adják meg. Mangán mikroelem • A mangán számos enzim aktivátora, részt vesz a szénhidrát- és lipid-anyagcserében, a fehérje-, a dezoxiribonukleinsav, és a ribonukleinsav szintézisében. Szervezetünkben 12–20 mg mangán van, vegyes táplálkozás mellett nem fordul elő mangánhiány. Felszívódása mindössze 3-4%, de egyes fémek (vas, kobalt, kalcium) feleslege még gátolja is a felszívódását. • Gazdag mangánban: a gabonafélék, ezek teljes őrleményei, a dió, mogyoró, de a tejtermékek és a húsok csak kis mennyiségben tartalmazzák. Molibdén mikroelem • A molibdén nagyon kis mennyiségben található meg a szervezetünkben. A nagy molibdénbevitel rézhiányt okoz, molibdénforrás a hús, és a hüvelyesek • A molibdénhiány

ritka, és csak mesterséges táplálás kapcsán észlelték eddig. Enyhe esetben pszichés labilitást (ingerlékenységet), súlyosabb formában idegrendszeri tüneteket, például látászavart okoz. Gyermekkorban kortól függően 30-250 mikrogramm, felnőttkorban 250 mikrogramm a napi szükséglet. A napi ajánlott mennyiség 40-szerese fölötti dózis csökkenti a réz felszívódását Réz mikroelem • Oxidációs folyamatokban részt vevő enzimek alkotórésze, az ember szervezetében 80 mg található, főleg a szemben, májban, szívben, vesében, az izomzatban és az agyban. • A vérképzésben és a központi idegrendszer zavartalan működésében is rézre van szükség. • Az élelmiszer-nyersanyagok közül a legtöbb rezet a máj és a hüvelyesek tartalmazzák. • Rézhiány: Aneurizma, korai őszülés, laza, ráncos bőr, karikás szem, visszér Szelén mikroelem • A szelén funkciója szorosan kapcsolódik az E-vitaminéhoz, azaz

antioxidánsként működik, megköti a szabad gyököket, ezáltal gátolja a rák kifejlődését, ill. rákos betegeknél csökkenti a mortalitást. A szelénre a glutation-peroxidáz enzim felépítéséhez van szükség (ez a szervezet egyik természetes antioxidánsa). A kutatási eredmények alapján a szelén nem akadályozza meg a bőrrák kialakulását, azonban más típusú rákbetegségektől megelőző hatással bír. Különösen kiugró eredményeket tapasztaltak a tüdő-, prosztata-, vastagbél- és végbélrákok esetében. • Az alacsony szelén-vérszint a szívbetegségek kockázatát is fokozza. 108 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • Szervezetünkben mintegy 6 mg szelén van, amely a májban a legmagasabb koncentrációjú, de a fogzománcban és körömben is kimutatható. • A szelénszükséglet megállapításához kevés emberen végzett kísérlet áll

rendelkezésre, ezért a szelénbevitelre vonatkozó javaslatok főleg állatkísérleteken alapszanak. Ennek felső határa 0,2 mg, mert feltételezik, hogy az e feletti mennyiségű szelén toxikus hatású. • Az élelmiszerek szeléntartalmát a talaj szeléntartalma döntően befolyásolja. • Jó szelénforrásnak mondható a tengeri állatok húsa, a máj, a vese, a hús, és a teljes kiőrlésű gabonamagvak. Vas mikroelem • A vas a légzőfunkciók esszenciális eleme, a szöveti oxidációban szerepet játszó enzimek, és az oxigén-transzportot végző hemoglobin működése egyaránt a vashoz kötött. A szervezet vaskészletének 70%-a a hemoglobinban, a többi a májban, lépben, és a csontvelőben raktározódik. • Csökkent vasbevitel esetén a szervezet ezekből a raktárakból használja fel a vasat, csak ennek kimerülését követően csökken a vér hemoglobin tartalma, és fejlődik ki a vérszegénység. • Nőknek a terhesség alatt és a

szülést követően (a nagy vérveszteség miatt is) nagyobb a vasszükségletük. • A vas felszívódását csökkentik a csersav tartalmú tápanyagok, így a kávé, tea, de a gabonamagvak korpájában lévő fitátok, mivel a vassal oldhatatlan komplexet képeznek. • Vasban gazdag: a baromfi-, hal-, sertés-, marhahús, de ki kell emelni a májat és egyéb belsőségeket, mert a szervezet jó aszkorbinsav ellátottsága mellett, a vas felszívódását, és hasznosulását, ezekből fokozott mértékben lehet tapasztalni. • Többféle oxidációs állapota miatt redoxifolyamatokban játszik szerepet. A vas nagyon fontos szerepet játszik az emberi szervezetben. Csökkent vasbevitel esetén a szervezet ezekből a raktárakból használja fel a vasat, csak ennek kimerülését követően csökken a vér hemoglobin tartalma, és fejlődik ki a vérszegénység. A hemoglobin működése ehhez kötött A vas felszívódását csökkentik a csersav tartalmú tápanyagok,

így a kávé, tea, de a gabonamagvak korpájában lévő fitátok is, mivel a vassal oldhatatlan komplexet képeznek. Vasban gazdag: a baromfi-, hal-, sertés-, marhahús, de ki kell emelni a májat és egyéb belsőségeket, mert a szervezet jó aszkorbinsav ellátottsága mellett, a vas felszívódását, és hasznosulását, ezekből fokozott mértékben lehet tapasztalni. A verseny- és szabadidősportolók életének elengedhetetlen része a megfelelő táplálkozás, amely nem csupán az edzések, versenyek utáni regenerációban nélkülözhetetlen, hanem a teljesítményt is rendkívüli módon befolyásolja. A csúcsteljesítmény elérésében nemcsak a minőségi fehérjék, hanem a komplex szénhidrátok és a megfelelő zsírok is nélkülözhetetlenek. Első és legfontosabb dolog, hogy szénhidrátraktáraink feltöltött állapotban legyenek. Miről is van szó? Legtöbben a verseny előtti tésztapartikra gondolnak, mások a szőlőcukorra. Mindezek ún egyszerű

szénhidrátokból tevődnek össze, azonban a szervezetnek összetett cukrokra is szüksége van, melynek a 109 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 legnagyobb forrásául a gyümölcsök, zöldségek széles arzenálja szolgálnak, de a teljes kiőrlésű kenyér és a burgonya is kedvező szénhidrátforrás. Az étkezés második lényeges pillére a magas minőségű fehérje. Megszámlálhatatlanul sokféle enzim és hormon építőeleme, az izomzatról és az oxigénszállítást végző hemoglobinról nem is beszélve. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, melyek közül jó néhány olyan van, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért esszenciális, azaz nélkülözhetetlen aminosavaknak is nevezik őket. Érdekes, hogy amíg a szervezet képes zsírokat és szénhidrátokat raktározni, addig fehérjéket, aminósavakat jelentős mennyiségben nem. Éppen ezért szükség van a

mindennapos töltésre, azaz a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjepótlásra. Természetesen nagyon sokféle, változatos élelmiszer, étel alkalmas rá, pl a csirke és pulykamell, hal, tejtermékek, tojás, szója stb. Zsírsavakra is szükség van, hiszen igen nagy adag energiát szolgáltat (9,3 kcal/g). Különösen azokban az esetekben van óriási szerepe, amikor hosszantartó, alacsony intenzitású edzést kell végezni hideg levegőn vagy vízben. Ekkor ugyanis rengeteg zsírt használ fel a szervezet A zsírfogyasztás hátrányáról is szólni kell, amely nem más, mint a nehezen emészthetőség. A zsírt tartalmazó ételek nagy része (pl pörkölt, sült húsok, olajos hal, stb.) igen sokáig - akár 6-8 óráig - időz a gyomorban, melynek következtében hányinger, émelygés, gyomorégés, hányás is kialakulhat. Ennek áthidalására találták ki az MCT (középláncú zsírsav) táplálékkiegészítőt, amely sokkal könnyebben emészthető, és

így akár verseny közben is fogyasztható mindenféle kellemetlen mellékhatás nélkül. A mindennapokban talán a változatos étkezés a leglényegesebb. Soha ne együnk olyan sokat egyszerre, hogy a gyomor „kipukkadásig" feszüljön. Inkább többször együnk és kevesebbet Csempésszünk az étkezésbe hatféle színt nap mint nap: zöldet (paprika, uborka, paraj, saláta, cukkini, olíva bogyó stb.), sárgát (tojás, sajt, citrom, sárgabarack, sárgadinnye, mangó stb.), pirosat (paradicsom, retek, eper, ribizli, cseresznye, kaviár stb.), fehéret (tej, túró, joghurt, fehérrépa, karalábé, karfiol, fokhagyma stb), barnát (kakaó, rozskenyér, mandula stb.), kéket-lilát (szilva, cékla, szeder, hagyma stb), hiszen így lesz teljes étkezésünk! 110 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A táplálékkiegészítők célja azon tápanyagok pótlása, melyből a normál

táplálkozás során nem fogyasztunk eleget. A kiegészítők közé tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok, rostok, zsírsavak, aminosavak. Jelenleg több mint 50 000 étrend-kiegészítő érhető el Az amerikai felnőtt lakosság több mint fele fogyaszt táplálékkiegészítőt (53-55%). A legelterjedtebb a multivitamin fogyasztása Az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a táplálékkiegészítők olyan termékek, melyek nem gyógyszerek, élelmiszer-adalékanyagok, mint a fűszerek vagy a tartósítószerek, nem hagyományos ételek, és melyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak: • A termék célja, hogy kiegészítse a személy étrendjét, de nem helyettesítheti az étkezést. • A termék tartalmaz vitamint, ásványi anyagokat, aminosavakat, koncentrátum, metabolit, kivonat vagy ezek kombinációjában. • A termék címkéjén fel van tüntetve, hogy étrend-kiegészítő. 111 B-FORM Kft. 6726

Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az Egyesült Államokban az FDA különböző ellenőrzési eljárásokat alkalmaz, ugyanúgy, mint a gyógyszereknél. Egészségvédő szerepe A rendeltetésszerű használata pótolja az alapvető tápanyagokat. A táplálékkiegészítők nem tudják teljes mértékben kivédeni a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és a helytelen szokások következményeit. Túlzott fogyasztásuk többféle kárt is okozhat. Az antioxidánsok segítenek a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában. Típusai • Vitaminok A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni. • Ásványi anyagok Az ásványi anyagok összességükben az emberi szervezet 4-5%-át teszik

ki. • Aminosavak és fehérjék Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az aminosavak 3 kategóriába sorolhatók: esszenciális aminosavak, nem esszenciális aminosavak és feltételes aminosavak. • Esszenciális zsírsavak Az esszenciális zsírsavak többszörösen telítetlen vegyületek, melyek között van omega-6 zsírsav (linolsav) és omega-3 zsírsav (alfa-linolénsav, ALA) is. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert nem tudja őket a szervezet előállítani. • Testépítő kiegészítők Ezen kiegészítőket általában testépítők és élsportolók veszik igénybe. A testépítő kiegészítők elősegíthetik a súly- vagy izomgyarapodást, a fogyást, javíthatják a sportteljesítményt. A legszélesebb körben alkalmazottak a vitaminok, a fehérje italok, az elágazó láncú aminosavak (BCAA), a glutamin, az

esszenciális zsírsavak, a kreatin, és a tesztoszteron fokozók. Az Európai Unió irányelvei szigorúbbak, mint az Egyesült Államokban. Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a termékeknek biztonságosaknak, tisztáknak kell lenniük és megfelelő mértékben kell tartalmazniuk hatóanyagokat. Tilos őket gyógyszerként címkézni, és fel kell tüntetni az egészségre vonatkozó állításokat. A táplálékkiegészítő ipar határozottan ellenezte az uniós irányelvet, és petíciót nyújtott be, melyet több orvos és tudós is aláírt 2005-ben, mert szerintük indokolatlanok a korlátozások. Az Európai Unió Bírósága szerint az intézkedések szükségesek a közegészségügy védelme érdekében. A 2002/46/EK irányelv magyarországi átültetése az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV 26) ESZCSM rendelet 112 B-FORM Kft. 6726

Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 13.A Hogyan valósítana meg testsúlycsökkentést egészséges, de elhízott felnőtt ember esetében? Milyen testsúly-szabályozási elveket tart szem előtt fogyókúrás program tervezése során? Milyen testséma zavarokat ismer? Jellemezze ezeket! Testsúlycsökkentés egészségesen Nehéz mindenkinek egyféle recepttel szolgálni, hiszen nem vagyunk egyformák. Más az életritmusunk, mások a családi étkezési szokásaink. De mindemellett az anyagcsere, az egyén tápanyag-hasznosító tulajdonsága, hormonszintje, genetikai adottsága sokszor nagyon különbözik. Éppen ezért nem lehet sablon szerinti fogyókúrába kezdeni Mindig az egyén tapasztalata dönti el, hogy melyik számára a legmegfelelőbb módszer. Így egyik tippről sem lehet azt állítani, hogy rossz, de az ellenkezőjét sem. "Nem elég egyszerűen így szólni: rossz étel a sajt, mert fájdalmat

okoz, ha sokat eszünk belőle. A sajt nem egyformán ártalmas mindenkinek. Egyesek baj nélkül teleehetik magukat vele, sőt csodálatos módon erőssé teheti őket. Akadnak olyanok, akik viszont nehezen birkóznak meg vele Ezeknek az embereknek tehát különbözik egymástól a testi felépítésük."- vallotta Hippocrates, az ókori görög gyógyító. A legtöbb fogyókúra fő célja - élsportolók körében különösen - a testzsírarány optimalizálása. A testzsírtömeg csökkentése hosszadalmas folyamat, nem lehet gyorsan megszabadulni a hónapok, esetleg évek hosszú sora alatt elraktározott zsírtól. Ahhoz, hogy 1 kg zsírt lebontson szervezetünk, körülbelül 7000 kcal mínuszt kell elérni. Persze sokan azt gondolhatják, hogy elméletileg, ha napi 500 kcal-t fogyasztunk, mellyel 1500 kcal napi mínuszt hozunk létre, akkor ez az egy kiló zsír (hétezer kalória) négy és fél-öt nap alatt eltűnik. Sajnos ez nem ilyen egyszerű! Alapvetően

háromféle tápanyag szolgáltat energiát: szénhidrát, zsír, fehérje. A zsírokat és a szénhidrátokat szervezetünk képes raktározni, viszont a fehérjéket nem. Azonban fehérjékre nagyon nagy szükség van a sejtek működéséhez, hormonok szintéziséhez, immunrendszer épségéhez és még ezen kívül megszámlálhatatlan anyagcsere folyamat lebonyolításához. Mi következik ebből? Az, hogy ha az energiabevitelt nagyon lecsökkentjük - ami azt jelenti, hogy 1200 kcal-nál kevesebbet eszünk naponta - akkor nem tudjuk azt a fehérje mennyiséget bejuttatni szervezetünkbe, melyre minimálisan szükség lenne (ez a szükséglet nem sportoló, egészséges felnőttnek kb. 0,8-1 g/ testtömegkg) Ekkor természetesen szervezetünk elkezdi saját izmaink bontását, hogy fehérjéhez jusson (ezt a szakirodalom izomkannibalizációnak nevezi). Legújabb tudományos vizsgálatok szerint a drasztikus fogyókúra hatására minden leadott másfél kilogrammból fél kiló

az izomtömegből történik. Miért baj, ha elveszítjük az izomtömeg jelentős részét? Mivel izmainkban játszódik le az anyagcserefolyamatok nagy része, ezért az izomtömeg-csökkenés alapanyagcserénk csökkenését eredményezi. Ekkor szervezetünk egyre kevesebb energiát használ föl, melynek következménye az, hogy egy idő után akarva-akaratlanul diétánk mellett is hízni kezdünk. Így a leadott kilók észrevétlenül visszarakódnak Kezdünk testtömegünkkel „jojózni". Lehet egy „drasztikus" fogyókúrát sokáig tartani? Meg lehet állni, hogy szinte már semmit ne együnk? Vannak, akik tovább, akár két hónapig is bírják, vannak azonban olyanok, akik egy-két hét után feladják. Érdemes egyáltalán megkísérelni ezt a módszert? Hiszen így leadott kilóink sajnos visszarakódnak. Nem ez a megoldás! 113 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Tudjuk, hogy

ha több kalóriát eszünk, mint amennyit felhasználunk, akkor hízunk. Kutatások igazolták, hogy akármiből is származik a többletenergia, a mérleg nyelve mindig felfelé lendül. Ebből következik, hogy először el kell találni a kalóriamennyiséget, amely mellett fogyni tudunk, és mindazt a fontos tápanyagot, vitamint és ásványi sót pótoljuk, amelyre szükségünk van. Javasolt 10-20 %-kal (500-700 kalóriával) csökkenteni a napi adagot. A másik fontos dolog a rendszeres étkezés. Legyen minden nap reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora A nap első felében együnk többet, majd egyre kevesebbet, jóllehet a sportolók életében mindez nehezen valósítható meg az edzések időbeli beosztása miatt. Egy élsportoló edzőtáborban napi 2-3 edzést végez, reggel, délelőtt és délután. A délutáni edzést követő vacsora után általában még van mód könnyű mozgásra, ezért a sportolók esetében semmiképpen nem szokásos az étkezést

követő lefekvés. Éppen ezért mindig éredemes figyelembe venni az életmódot, egyéni érzékenységet és figyelni kell testünk üzeneteire. Ha egy mód van rá, akkor az esti étkezés kalóriabevitelét csökkentsük legalább felére Eljutottunk az arányokig. Nagyon lényeges, hogy az elfogyasztott mennyiség 15 %-a legyen fehérje, 25-30 %-a zsír és 55-60 %-a szénhidrát. A zsírbevitel háromnegyed részét képezze egyszeresen telítetlen zsír (pl. olívaolaj) A fennmaradó egynegyed részt pedig gondolatban osszuk három részre: omega-3 zsírra (halolaj, lenmagolaj), omega-6 zsírra (napraforgóolaj, margarin, öntetek), és egyéb csoportra (szalámi, tojás, borjúhús, szárnyasok). Természetesen a zöldségek, gyümölcsök szerepe megkérdőjelezhetetlen. Együnk minden nap legalább 25 dkg zöldséget és 25 dkg gyümölcsöt! Testünk két helyen képes zsírt raktározni: a bőr alatt és az izomrostok, szervek között. Ahhoz, hogy a bőr alatti

zsírréteg csökkenjen, hosszan tartó, folyamatos, alacsony intenzitású mozgást kell végezni, lehetőség szerint minden nap. Szervezetünk a mozgás első 50 percében főleg a szénhidrátokból nyeri az energiát. Ha az intenzitás alacsony (aerob tartományban, oxigén jelenléte mellett), akkor egy idő után szervezetünkben fokozatosan a zsírok felhasználása fog előtérbe kerülni. Ha az intenzitás túl magas, akkor egyértelműen a szénhidrátraktárainkat kezdjük meríteni. Ezzel még az is a gond, hogy a terhelés végeztével lezuhan a vércukorszint (hiszen elhasználtuk a cukrot a mozgás során) és rendkívül éhesek leszünk. Szükséges rögtön pótolni a leadott energiát Ha viszont maradunk az alacsony intenzitásnál, ez az éhségérzet nem fog jelentkezni. Az izomrostok közötti zsír csökkentésére legjobb mozgásforma a kis súlyokkal (1-3kg-os kézisúllyal), nagy ismétlésszámban végzett gyakorlatok, illetve az alakformáló,

callanetics-típusú tornák végzése. Javasolt a két mozgásformát kombinálni: hetente 4 alkalommal a dinamikus terhelést, heti 3 alkalommal a súlyzós, alakformáló edzéseket választani. Testösszetétel-optimalizálás (fogyókúra) A testösszetétel optimalizálása az élsportban nem jelent szükségszerűen fogyókúrát, hiszen az izomtömeg növelése a testtömeg növekedésével jár, fogyókúra alatt pedig a közbeszédben a testsúlycsökkentést értjük. Ha mindenképpen testtömeget kell csökkenteni, akkor az alábbiak javasoltak: • Alacsony kalóriatartalmú diéta (10-20 %-kal csökkentett enyergiabevitel, mely pl. 3000kcal esetében 300-600 kcal-val való csökkentést jelent) alkalmazásával elkerülhető a sportteljesítmény csökkenése és az éhségérzet minimalizálása. • Változatosság (a megfelelő mennyiségű ásványianyag-, vitamin-, nyomelembevitel eléréséhez) • Mértékletesség (egyszerre nagy mennyiség elfogyasztásának

kerülése): ehhez a napi 5 étkezés biztosít garanciát (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) 114 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • Megfelelő arányok: 15-20 % fehérje, 20-25 % zsír, 55 % szénhidrát • Minden nap összetett szénhidrát, ill. fehérjetartalmú reggeli szerepeltetése (pl gyümölcssaláta, joghurt, magvas zsemle stb.) • A cukrozott üdítők, chipsek, magas energiatartalmú nassok fogyasztásának csökkentése • Alkoholos italok fogyasztásának teljes mellőzése • A magas glikémiás indexű ételek (édességek, kenyér, cukrozott ételek, aszalt gyümölcsök stb.) fogyasztásának minimalizálása: a szénhidrátok és a zsírok együtt a szervezet szempontjából jobban hasznosíthatóak, egy régi szlogen szerint: „ a zsírok a szénhidrátok tüzében égnek el". Ezért túlzott arányuk a fogyókúrás étrendben, még

kalóriacsökkentés mellett sem ajánlható. • Bőséges zöldség-, gyümölcsfogyasztás (legalább 25 dkg zöldség + 25 dkg gyümölcs naponta) • Bőséges folyadékfogyasztás • A sovány szárnyashús, hal szerepeltetése a megfelelő fehérjebevitel biztosításához • A tejtermékek (különösen a joghurt) mindennapos fogyasztása • A telített zsírok (sertéshús, csirke bőre, stb.) bevitelének csökkentése • Egyszeresen telítetlen (olívaolaj) zsírsavak bevitele az össz-zsírbevitel ¾ részében • Omega-3 zsírsavak (halak, lenmag, mogyoró) bevitelének fokozása, rendszeresítése, legalább napi 50g mennyiségben. • Ne hagyjunk ki egy étkezést sem, különösen a reggelit, mivel minden kihagyott étkezésre szervezetünk fokozott éhségérzettel válaszol, így a következő étkezéskor jóval több kalóriát leszünk hajlamosak magunkhoz venni. • Ne mellőzzük kedvenc ételünket! A diétát rugalmasan kell kezelni. Heti

egyszer megengedhető egy kis bűnözés. Azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy a magas energiatartalmú, zsíros, cukrozott ételek túl gyakori fogyastása nem kedvez a fogyókúrának. • Figyeljünk testünk jelzéseire: állapítsuk meg, hogy mely ételeket szeretjük, melyeket kevésbé, melyektől hízunk, melyektől nem. Az egész élet egy tanulási folyamat, amelybe az étkezés, és testünk ismerete is beletartozik. • Igyekezzünk úgy kialakítani az étkezést, hogy az akár egy életen át tartható legyen, vagyis ne alkalmazzunk szélsőséges fogyókúrát Anorexia nervosa Az anorexia elnevezés (an-orexis) a hiányzó vágy, a hiányzó étvágy megjelölésére szolgál. Az elnevezés azonban kissé félrevezető, mivel az anorexia esetén nem az étvágy hiányáról van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy azt igen hatékony módon kontroll alatt tudják tartani. Az anorexia önéheztetést és komoly testsúlyhiányt jelent. Leggyakrabban

serdülőkorú lányoknál fordul elő, azonban mostanában ez az életkori határ fellazult, minek következtében egyre fiatalabb gyerekek illetve fiatal-középkorú nők körében sem ritka az anorexia. Az anorexia tünetei négy fő pontban írhatók le: 115 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A kornak és a testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása. • Intenzív félelem a súlygyarapodástól. • Testképzavar; tehát a saját test súlyának vagy alakjának észlelése zavart szenved. • A menstruáció kimaradása – legalább három, egymást követő ciklus kimaradása. A megfelelő testsúly visszautasítása azt jelenti, hogy a súlyhiány legalább 15%-os. A testtömeg-indexre (BMI) vonatkozó adat alapján ez a küszöbérték 17,5 vagy az alatti. Az anorexiában szenvedőket a súlygyarapodástól való intenzív félelem jellemzi,

tehát soványságuk ellenére még mindig fogyni szeretnének, vagy igyekeznek valamilyen súlykontrolláló módszerrel megakadályozni a súlygyarapodást. Az anorexiában jelentkező testképzavar kizárólag a saját test észlelésének a zavarát, torzulását jelenti (nem képes helyesen megítélni saját testének méreteit, arányait), ugyanakkor mások testének méreteit jól észleli. Amennyiben az anorexia már elért egy bizonyos testsúlyhiányt, úgy elkerülhetetlenné válik a menstruáció kimaradása. Megjegyzendő, hogy a felépülés során a testsúly visszanyerésével nem következik be a ciklus helyreállása. Sokszor hónapok telnek el, mire a ciklus újra rendszeressé válik. Az anorexiának két típusát különböztetjük meg Az egyik a restriktív (diétázó) típus; ennek jellemzője, hogy az anorexiás beteg speciális diétázást folytat, kerüli a magas kalóriatartalmú ételeket vagy túlzott testedzéssel igyekszik elkerülni a

súlygyarapodást. Ezzel szemben a purgáló (bulimiás) típusú anorexiás betegek veszélyesebb módszerekkel küzdenek a súlygyarapodás ellen, így önhánytatást, hashajtó- illetve vizelethajtó szereket alkalmaznak. Az anorexia egyik jellemző tünete a betegség tagadása, mely rendkívül veszélyessé teszi ezt az állapotot. Az anorexiás betegekből hiányzik a betegség belátásának képessége, tehát a legmesszebbre menőkig képesek tagadni betegségüket. Nem ritka, hogy az életveszélyesen sovány állapotban lévő anorexiás még mindig nem tartja magát betegnek, ezzel megnehezítve a segítségnyújtást. Az anorexia testi tünetei: alacsony testsúly, a testhőmérséklet csökkenése, a szívverés és a légzéssszám kóros lecsökkenése, alacsony vérnyomás, száraz bőr, hajhullás. Az anorexia testi szövődményei az alultápláltság és a hiánybetegségek következtében alakulnak ki: a még növésben lévő fiatalok hosszbeli növekedése

leáll, a mészhiány miatt a csontok törékennyé válnak, gyakoriak a különféle anyagcserezavarok, illetve a szívritmuszavar. A koplalás és a csökkent folyadékfelvétel, illetve az önhánytatás és hashajtószerek használata miatt fellép a kiszáradás és lelassul az anyagcsere. Ezek mellett gyakori, hogy az anorexiás hiperaktívvá válik és az igen alacsony testsúlya ellenére hosszas és intenzív testedzést folytat. Ez esetben a testedzés kényszeres formát ölt, vagyis nem örömforrásként szolgál, a betegnek bűntudata van, ha nem edzhet. Csak akkor eszik, ha bizonyos mennyiségű testedzéssel azt megérdemelte, vagy ha evett, akkor késztetést érez arra, hogy azt ledolgozza. Az anorexia veszélyes és akár halálos betegség is lehet! Megdöbbentő, de a pszichiátriai betegségek közül az anorexiának van a legnagyobb halálozási aránya. Bulimia nervosa Az anorexia és a bulimia számos jellemzőben hasonlít egymásra, és mostanában nagyon

gyakoriak lett a kevert típus (bulimarexia). Míg az anorexia tipikusan serdülőkorban kezdődik, addig a bulimia kezdete a fiatal felnőttkorra tehető (18-20 év). A bulimia leginkább a falásrohamokkal jellemezhető, melyeket valamilyen kompenzáló viselkedés követ (önhánytatás – a leggyakoribb kompenzáló módszer -, hashajtózás, túlzott testedzés). 116 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A bulimia tünetei: • Visszatérő falásrohamok, melyekre jellemző: Egy bizonyos időtartam alatt olyan nagy mennyiségű étel elfogyasztása, ami biztos, hogy nagyobb, mint amit a legtöbb ember ugyanannyi idő alatt meg tudna enni. A falásroham alatt jelentkezik a kontrollvesztés érzése, tehát a beteg úgy érzi, hogy nem tudja kontrollálni mit és mennyit eszik. A bulimiában szenvedők nagyon gyakran átlagos testsúlyúak, a különféle kompenzáló módszerek révén a falásrohamok

okozta súlygyarapodást megtanulták kivédeni. Ennek következtében ez a fajta evészavar nem annyira látványos, mint az anorexia, így gyakran évekig rejtve marad a betegség a családtagok és a barátok előtt. Ehhez hozzájárul az is, a falásrohamok titokban történnek, illetve a betegséggel járó bűntudat és szégyenérzés tovább nehezíti a segítségkérés folyamatát. A bulimiás betegek a ’diétázás – falásroham – kompenzálás’ ördögi körébe ragadnak bele. A karcsúság iránti vágy által hajtott szigorú diétázást hamar megtörik a falásrohamok; ilyenkor több tízezer kalória energiamennyiséget is képesek elfogyasztani. A falásrohamokat szükségszerűen bűntudat követi, melyet a hányás által kiváltott feszültségcsökkenés szűntet meg. A bulimia testi szövődményei közé tartozik a hánytatás miatt bekövetkező gyomorrepedés és nyelőcsővérzés. Szintén a hánytatás következtében a gyomorból a szájba bejutó

gyomorsav lemarja a fogzománcot, a fogak elvékonyodnak, szuvasodnak. A hánytatás sokkal súlyosabb következménye azonban az elektrolitháztartás felborulása miatt kialakuló szívritmuszavar. A diétázás/koplalás illetve túlzásba vitt hashajtóhasználat következtében felléphet a kiszáradás veszélye is. • A falásrohamok miatt a súlygyarapodás megakadályozása érdekében a betegek rendszeresen kompenzáló módszerekhez folyamodnak, mint pl. önhánytatás, hashajtózás, koplalás, túlzott testedzés. • A falásrohamok három hónapon keresztül legalább kétszer jelentkeznek. • Az alak és a testsúly az önértékelést túlzottan befolyásolja, vagyis a beteg úgy gondolja, hogy csak akkor lehet boldog, ha vékony. Falászavar A falászavar (vagy más néven túlevéses zavar) igen fiatal betegségnek számít, először 1992-ben írták le, mint az evészavarok egy újabb formáját. Vezető tünete csakúgy, mint a bulimiánál, a kontroll

nélküli falásrohamok, viszont ennél a típusnál nincsenek kompenzáló módszerek a súlygyarapodás megakadályozása érdekében, minek következtében a falászavarban szenvedők általában túlsúlyosak. Az alábbi tünetek jellemzők a falászavarra: • Visszatérő falásrohamok, melyekre jellemző: Egy bizonyos időtartam alatt olyan nagy mennyiségű étel elfogyasztása, ami biztos, hogy nagyobb, mint amit a legtöbb ember ugyanannyi idő alatt meg tudna enni. A falásroham alatt jelentkezik a kontrollvesztés érzése, tehát a beteg úgy érzi, hogy nem tudja irányítani mit és mennyit eszik. 117 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A falásrohamokat továbbá az alábbiak közül legalább három jellemzi: a szokásosnál sokkal gyorsabb evés evés a kellemetlen teltségérzésig nagy mennyiségű étel elfogyasztása éhségérzet nélkül magányos evés, mivel az igen nagy

mennyiségű étel elfogyasztása miatt erős szégyenérzés alakul ki a túlevések után bűntudat, undor és lehangoltság jelentkezik • A falásrohamok legalább hetente kétszer jelennek meg, minimum hat hónapon keresztül. • A falásrohamot nem követi kompenzáló viselkedés (pl. hánytatás, hashajtózás, túlzott mértékű testedzés). A falászavar és a klasszikus evészavarok (anorexia, bulimia) közötti hasonlóságok: • A testsúllyal és az alakkal való túlzott foglalkozás és aggódás, mely jelentős mértékben befolyásolja az egyén önértékelését. • Alacsony önértékelés. • Hasonlóan a bulimiához, a falászavar esetén is falási rohamok jelentkeznek, melyekre jellemző a kontrollvesztés érzése. Mi különbözteti meg a falászavart a klasszikus evészavaroktól? • Falászavar esetén a falásrohamok a kaotikus étkezési szokásoknak tudhatók be, míg a bulimiánál inkább a diétázások vezetnek falásrohamhoz. •

A falászavarban inkább a negatív érzelmek (pl. lehangoltság, frusztráció, harag) vagy bizonyos ételek váltják ki a falásrohamokat. • Falászavar esetén kisebb mértékű a testtel és a testsúllyal kapcsolatos szorongás, és kisebb fokú bűntudat jelentkezik a falásrohamok után, mint bulimiában. • A falászavarban szenvedők 50%-a túlsúlyos, szemben a bulimiásokkal, akik többnyire átlagos testsúlyúak. • Míg a bulimia a fiatal felnőtt korosztályt érinti, addig a falászavar inkább a valamivel idősebb korosztályban, 30-40 éveseknél fordul elő. • A klasszikus evészavarok tipikusan gyakrabban fordulnak elő nőknél, viszont a falászavarban több férfi érintett, mint anorexiában és bulimiában. Férfi falászavar A falászavar kontroll nélküli falásrohamokat jelent, viszont nem társulnak hozzá kompenzáló módszerek (pl. túlzott testedzés, hashajtó, önhánytatás) a súlygyarapodás megakadályozása érdekében Ennek

következtében a falászavarban szenvedők általában túlsúlyosak. Az evészavarok közül ez a leggyakoribb a férfiak körében. Míg az anorexiások és bulimiások igen kis százaléka férfi, addig ez nem mondható el a falászavarról, ugyanis a falászavarban szenvedők 40%-a férfi. A férfi falászavar jellemzői: 118 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A legtöbb evészavaros férfi túlsúlyos, mindemellett mozgásszegény életmódot folytat, alacsony önértékeléssel rendelkezik és kevéssé önérvényesítő. Az életük felett az étel veszi át az uralmat, tulajdonképpen az étellel próbálják kompenzálni az életük egyéb területein adódó hiányosságokat (pl. munka, család, párkapcsolat). A falászavar fizikai egészségre gyakorolt következményei: túlsúly, elhízás diabétesz magas vérnyomás szívbetegség Klasszikus evészavarok (anorexia és bulimia)

férfiaknál Az evészavarokra hajlamosak vagyunk tipikus női betegségként gondolni. Ez nem véletlen, hiszen ezek a zavarok tízszer gyakrabban fordulnak elő nőknél, mint férfiaknál, vagy legalábbis a nőknél sokkal gyakrabban fedezik fel az evészavart, és ők nagyobb valószínűséggel részesülnek kezelésben is, mint a férfiak. Az evészavarokat sokáig a ’3W’-vel (white Western women) jellemezték, vagyis úgy gondolták, hogy tipikusan a fehér, nyugati nők betegsége. Azonban az evészavarok egyre inkább terjednek, és már nem csak a fehér, nyugati nőket, hanem a más országokban élő, nem-fehér nőket, sőt férfiakat is sújtja, mivel a karcsúságideál rohamosan terjed a férfiak körében is. A legfőbb oka annak, hogy az evészavarban szenvedő férfiak kevéssé részesülnek kezelésben az, hogy a férfiak nem igazán mernek beszélni a testükkel kapcsolatos aggodalmaikról, mivel azt „nőiesnek” tartják. Ezért egyrészt szégyellik a

tüneteiket, másrészt pedig félnek a feminizálódás gyanújától A férfiak továbbá hajlamosak a tüneteiket elbagatellizálni, így például egy falásrohamot egyszerű „kilengésnek” nevezni, az önhánytatást „elcsaptam a gyomrom” magyarázattal letudni, vagy a túlzott mértékű testedzést „napi rutinnak” nevezni. Férfi anorexia • Az anorexiás betegek nagy részét még mindig a nők teszik ki, mindössze kb. 2%-uk férfi A férfiak anorexiáját divatosabban nevezik manorexiának is. • Bár a zavar klinikai tünetei ugyanazok a két nem esetében (lásd Anorexia), mégis adódnak nemek közötti különbségek a női és férfi anorexia között: • Későbbi betegség kezdet: Míg a lányoknál az anorexia 12-18 éves korban jelenik meg, addig a fiúknál 17-24 év között. • A betegség kezdetét megelőzően a férfiak többsége túlsúlyos volt (nagyobb hányadban, mint a nők). • A férfiak kevéssé hajlamosak purgáló

eljárásokat (önhánytatás, hashajtó) használni, és inkább hajlanak a nem-purgáló kompenzáló eljárásokra (pl. túlzásba vitt testedzés, éhezés) • Csökkent szexuális aktivitás, mely a testsúlyhiány miatt kialakuló tesztoszteron és gonadotróp hormonok csökkent szintjével is magyarázható. Férfi bulimia • Férfiak esetében a bulimia is ritkábban fordul elő, a bulimiás betegek 5%-a férfi. 119 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A zavar klinikai tünetei a bulimia esetében is ugyanozok a két nemnél (lásd Bulimia), azonban itt is adódnak nemi különbségek: • A betegség kezdete a férfiaknál itt is későbbre tehető: nőknél 17-25 éves korban kezdődik, férfiak esetében pedig 21-24 éves korban. • Ahogy a férfi anorexia esetében, úgy a bulimiánál is megfigyelték, hogy a betegség kezdete előtt a férfiak többsége túlsúlyos volt. •

Egyes esetekben a bulimiához alkohol, illetve drog abúzus is társul. Az evészavarok leggyakoribb rizikófaktorai férfiak körében: • Gyerekkori túlsúly. • Diétázás: a sikertelen diéták az egyik legerősebb kiváltójuk az evészavaroknak. • Olyan sportokban való részvétel, melyek megkövetelik a karcsúságot, pl. futás, versenylovaglás, stb. • Olyan hivatás, mely megköveteli a karcsúságot: pl. modell, színész, stb • Homoszexualitás: bizonyos esetekben a homoszexuális társadalomhoz való tartozás is jelenthet rizikófaktort, hisz abban a közegben a férfiakat ugyanúgy a vonzó külsejük alapján ítélik meg, mint a heteroszexuális társadalomban a nőket. • Kulturális nyomás a tökéletes test megszerzésére: amennyiben az egyén olyan kultúrában él, vagy olyan körben mozog, ahol a tökéletesen izmos testnek kitűntetett szerep jut, és számos pozitív érték kapcsolódik hozzá, úgy az szintén kockázati tényezőt

jelenthet. Az izomdiszmorfia (ID) egy olyan állapotot jelöl, melyet az izomzat méretével való túlzott, kényszeres foglalkozás jellemez. Ennek a férfiakra jellemző speciális testképzavarnak − ami leginkább a testépítőket veszélyezteti – legfőbb jellemzője, hogy a személyek erős izomzatuk ellenére soványnak, kicsinek érzik magukat és szeretnének nagyobb izomtömegre szert tenni. A férfi testképzavar alapja a „Schwarzenegger-ideál”, mely ellenkezője a női karcsúságideálnak. Az ID-ban szenvedők körében igen gyakori az anabolikus szteroid abúzus és/vagy dependencia, a rejtőzködő viselkedés, továbbá kényszeresen edzenek az izmosabb test elérése érdekében. Mivel ez, a főként férfiakra jellemző testképzavar az anorexiához képest fordított testképzavarként értékelhető, így eredetileg inverz anorexiaként írták le. Az első ID-val kapcsolatos vizsgálat több lényeges dologra irányította rá a figyelmet: a

testépítők fokozottan veszélyeztetettek az ID-ra, illetve az ID szoros kapcsolatot mutat a testképzavarral és az anabolikus szteroid használattal. Ezért a későbbi vizsgálatok kiterjedtek az anabolikus szteroidok szövődményeire is. Ezek eredményeként úgy találták, hogy a testtel és az izomzattal való elégedetlenség nagymértékben növeli az anabolikus szteroid abúzus és/vagy dependencia valószínűségét. Továbbá az ID sok esetben a szteroid használat kiváltó tényezője lehet, tehát a testképzavar következtében kialakulhat a szteroid használat. Megjegyzendő azonban, hogy nem minden szteroid használó szenved ID-ban! Azonban azok a szteroid használók, akik ID-ban szenvednek, könnyen egy ördögi kör rabjává válhatnak. A szteroid használat célja általában az izomtömeg növekedés, illetve a természet szabta méretbeli határok átlépése. Annak ellenére, hogy az ID-ban szenvedő a szteroid használattal hatalmas izmokra tesz szert, a

testképzavara megakadályozza abban, hogy ezt a testi-izombeli változást észlelje. Így továbbra is kicsinek érzi 120 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 magát, minek következtében növeli a szteroid adagot. Ezért az ID-sok esetében gyakran fennáll a szteroid abúzus veszélye. Az izomdiszmorfia javasolt diagnosztikus kritériumai • A személy túlzottan sokat foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a teste nem eléggé szikár és izmos. A jellemző társult viselkedések magukba foglalják az órákig folytatott súlyemelést és az étrendre fordított túlzott figyelmet. • Az aggodalmaskodás klinikailag jelentős feszültséget vagy rosszabbodást okoz társas, foglalkozásbeli, vagy más fontos téren, amelyet a következő négy kritérium közül legalább kettő jelez: 1. Az egyén gyakran felad fontos társas, foglalkozásbeli, vagy rekreációs tevékenységeket, mert

kényszeres szükséget érez, hogy betartsa edzési és étkezési menetrendjét. 2. Az egyén kerüli az olyan helyzeteket, amelyekben teste ki van téve mások tekintetének, vagy ilyen helyzeteket csak jelentős feszültséggel vagy szorongással vállal. 3. A testméret vagy az izomzat elégtelensége miatti aggodalmaskodás klinikailag jelentős feszültséget vagy rosszabbodást okoz társas, foglalkozásbeli, vagy más fontos téren. 4. Az egyén annak ellenére folytatja az edzést, speciális étkezést, vagy ergogén (teljesítménynövelő) szereket használ annak ellenére, hogy tudomása van a nemkívánatos testi és lelki következményekről. • Az aggodalmaskodás és a viselkedések elsődleges központja az, hogy a személy túl kicsinek vagy elégtelen izomzattal rendelkezőnek tartja magát. A testépítés egészséges vagy egészségtelen voltának elkülönítésére négy fő kritérium szolgál: 1. A testképzavar megléte Amennyiben az egyén

viselkedését a testképzavar motiválja, úgy nagy a valószínűsége annak, hogy a kétségbeesett igyekezet következtében a testépítés eltúlzottá, kényszeressé válhat 2. Az egyén önértékelése nagyrészt vagy teljes mértékben azon alapul, hogyan néznek ki az izmai Amennyiben az önértékelés nem táplálkozhat más forrásból, úgy egyszerűen az érzelmek szabályozásának nincs más módja, kizárólag a test fejlesztése. 3. Amennyiben a testépítés gátolja az egyént a mindennapi feladatainak ellátásában, vagy jelentős mértékben lerontja az egyén személyes kapcsolatainak minőségét, vagy az élet egyéb fontos területen való funkcionálását, úgy a testépítést egészségtelennek tekinthetjük. 4. Az egyén annak ellenére használ anabolikus-androgén szteroidokat és egyéb izomtömeg növelő készítményeket, hogy tisztában van annak nem kívánt mellékhatásaival, vagy az edzése oly mértékben kényszeres, hogy fizikai

sérülései – pl. szakadt ínszalag, törött csont, komoly fájdalom – ellenére is folytatja az edzéseket. Orthorexia nervosa Az újabb típusú evészavarok közül az orthorexia számít a legfiatalabbnak, 1997-ben írta le Steven Bratman, aki saját bevallása alapján szintén ebben a betegségben szenvedett. Ez a fajta evészavar egészségesétel-függőséget jelent, tehát az orthorexiában szenvedők kizárólag egészséges(nek) tartott ételeket hajlandóak fogyasztani. 121 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az orthorexia szó a latin ortho (helyes) és az orexis (étvágy) szavakból ered. Az orthorexia esetén az egészségesség túlhajtásáról van szó, az egészség mintegy kényszerré válik az ember életében: kizárólag egészséges, vagy annak tartott ételeket fogyaszt, sok időt tölt el a megfelelő alapanyagok beszerzésével és az ételek elkészítésével. Míg a

klasszikus evészavarok esetén (anorexia, bulimia) a test alakja és az étel mennyisége áll a betegség középpontjában, addig az orthorexia esetében az étel minőségén van a hangsúly. Az orthorexia az egészséges ételekhez való megszállott ragaszkodást jelenti. Ez a ragaszkodás egyes esetekben azt is jelentheti, hogy az orthorexiában szenvedők akár képesek koplalni is, hogy ne kelljen „tisztátalan” ételt fogyasztani. Ritualizált étkezési szokásokat alakítanak ki, mindennapjaik központi témája az evés és annak megszervezése. Az ételekhez különféle speciális érzelmeket társítanak, mint pl „mesterséges”, „egészséges”, „veszélyes”. Az ételek származásának és összetételének ellenőrzése kényszeres jelleget ölthet. Kizárólag olyan ételeket hajlandóak megenni, ami biztos vagy megszokott beszerzési helyről származik (pl. biobolt vagy piac), továbbá ami nem tartamaz a diétába nem illeszkedő összetevőt (pl.

adalékanyagot, mesterséges színezőt) A szigorú diétát azonban olykor félbeszakítják a falásrohamok, melyeket általában heves, kontrollálhatatlan érzelmek váltanak ki. A falásrohamok alatt az egészségesétel-függők olyan ételeket esznek nagy mennyiségben, melyek a diéta szerint tiltottak, károsak. Így az ilyen étkezési kihágásokat nagyfokú bűntudat és szégyenérzés szokta követni. A tiszta ételek evésének spirituális jelentése is van. A diétahibák – a szent étkezési előírások megszegése - bűntudatot kelt, ami miatt vezekelni kell. Vezeklésként szolgálhat például a szigorúbb diéta, mellyel még súlyosabbá válik a kényszeresség: növekszik az ételek beszerzésére, előállítására és fogyasztására fordított idő, ami csak tovább nehezíti a mindennapi életvitelt. Az orthorexiához nagyon gyakran társul a felsőbbrendűség érzése is, lenézik a mindenféle „szemét ételt” megevő átlagembereket, azokat,

akik nem fordítanak kellő figyelmet az ételük megválogatására. Hasonlóan az anorexiához, az orthorexiásoknak sincs betegségtudatuk, hiszen az ő szemszögükből nézve, ők igenis pont az egészségükért tesznek a helyesnek vélt táplálkozásukkal. Az ON gyakran ártatlanul indul például abból, hogy a személy legyőzzön egy krónikus betegséget, vagy javítsa általános közérzetét. Sokaknál megfigyelhető, hogy az eredménytelen orvosi kezelések miatt a betegek alternatív gyógyászati megoldásokat keresnek, és ennek során találkoznak az egészséges táplálkozási irányzattal. Nem ritka az sem, hogy bizonyos betegségtől való félelem vagy valamely családtag betegsége kapcsán indul el az orthorexia. Az orthorexia lehetséges testi szövődményei Az orthorexia testi szinten megfigyelhető következménye az alultápláltság (élettani alultápláltság) és a kóros vitaminhiány. Ezek nem feltétlenül párosulnak vékony testalkattal, sőt

gyakori, hogy a helyesnek vélt, de valójában helytelen táplálkozás következtében felborul az anyagcsere, minek következtében súlytöbblet alakul ki. Sok esetben megfigyelhető, hogy különböző „természetes” vitaminkészítményekkel igyekeznek pótolni a hiányokat, ami gyakran a táplálék-kiegészítő gyógyszerek túlzott szedéséhez vezet. Az egészséges táplálkozás zavarként való megítélése elgondolkodtató lehet. Az orthorexia esetében egy alapvető, és a mai korban „divatosnak” számító emberi érték, az egészség általi rögeszmés és kényszeres megszállottságról van szó. Így a zavar egy hatalmas paradoxont hordoz magában: az egészség betegíti meg az embert. 122 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az ortorexia azért természetellenes, mert épp az élet egyik legfontosabb jellemzője, a sokféleség, a változatosság hiányzik belőle. Az

állandó szorongás, hogy valami ártalmasat eszünk, egyéb betegségeknek is forrása lehet (pl. hipochondria, anorexia) Az egészséges táplálkozás a változatos, kiegyensúlyozott étrendet is jelenti. A szélsőséges nézetek, a túlzott elkötelezettség egy diéta mellett könnyen zavart okozhat az élet egyéb területein is (pl. a társas élet terén). Testedzésfüggőség A testedzésfüggőség a testedzéshez való egészségtelen ragaszkodást vagy kényszeres szükségletet jelenti. Ez nem feltétlenül a sportteljesítmény javításának szükségletéből fakad, hanem inkább abból, hogy az egyén megszabaduljon azoktól a kellemetlen érzésektől, melyek a testedzés kihagyásából fakadnak. A testedzésfüggőség kritériumai: 1. Túlzott mértékű sporttevékenység, amely klinikailag jelentős szenvedést, vagy a szociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozza. 2. A testedzés uralja a személy mindennapjait, gondolatait, érzéseit

és viselkedését 3. Tolerancia: az elvonási tünetek elkerülése érdekében a személynek mindig növelnie kell a testedzés mennyiségét. 4. Megvonási tünetek alakulhatnak ki a testedzés hiányában, ezek lehetnek: hangulatingadozás, irritabilitás, feszültségérzés, düh, nyugtalanság, energiacsökkenés, frusztráció és inszomnia. 5. Az egyén annak ellenére folytatja a túlzott mértékű testedzést, hogy észleli annak testi, pszichés, társas kapcsolatbeli és munkahelyi ártalmas hatásait, negatív következményeit. 6. Hangulatmódosító hatás, a„feldobottság” élménye jelentkezik a testedzés alatt 7. Visszaesés jelentkezik, amennyiben a személy megpróbálja abbahagyni a túlzott mértékű testedzést, illetve az újrakezdés során ismét hamar eléri a túlzó mértéket. 8. A túlzott mértékű testedzést nem lehet más mentális zavarral magyarázni Például ha a testedzés az anorexia esetében megfigyelhető testsúlykontrollálást

szolgálja, akkor az az anorexia tüneteként értelmezendő. Stresszorexiára utaló jelek: • A táplálkozási szokások jelentős megváltozása • Testsúlycsökkenés • A kóros vitamin- és ásványi anyag hiányában bekövetkező hajhullás és körömtöredezés • Az immunrendszer legyengülése miatti gyakori megbetegedések • Kimerültség • Fokozott ingerlékenység • Rossz testi állapot miatti rosszullétek 123 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • Konfliktuskezelési gondok A stresszorexia kialakulhat a szerep átkonvertálása, maximalizmus, megfelelési kényszer miatt is. Jellemző módon a stresszorexiás embereknek sincs betegségtudata, így számukra természetesnek tűnik az, egész nap nem esznek, nem isznak, minek következtében kórosan soványak lehetnek. Számukra az első a feladatok teljesítése, csak aztán jöhet a test

"kiszolgálása". 124 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 14. A Milyen szempontokat kell figyelembe vennie akkor, amikor cukorbetegnek, magas vérnyomásos, tüdőasztmás-, súlyosan elhízott-, vagy epilepsziás betegnek kell rendszeres sportfoglalkozásokat ajánlani? A testmozgás hiányának hatása betegségekben szenvedőknél Az idült, krónikus betegség jellegétől függően kisebb, vagy nagyobb mértékű szervi károsodást okoz, amely különböző módon rontja a beteg teljesítőképességét, például szívbetegségben a szív teljesítménye romlik, légúti betegségben a légzőrendszer funkciója károsodik. A betegséghez gyakran társuló nagy mértékben - sokszor feleslegesen - kímélő, mozgásszegény életmód tovább csökkenti a munkavégző képességet, a beteg miután gyenge általános állapota miatt már kisebb megterhelés is panaszt okoz, még kevesebbet

mozog, állapota tovább romtik. Mindennek következményeként: • csökken a szív és légzőrendszer teljesítőképessége; • csökken a csontállomány szilárdsága, kialakul a csontritkulás; • gyengül az izomerő; • romlik az alsó végtagok vérkeringése, fokozódik a vérrög (thrombus) kialakulásának veszélye; • súlyosbodik a betegség tudta, a reménytelenség érzése, amelyet tovább ront, hogy egyre inkább másoktól függ, önmaga ellátására képtelenné válik; • elveszti társas kapcsolatait. • A betegségek lefolyása igen különböző, de azonos betegségben a betegek állapota is jelentős különbséget mutathat, az egészséges embereknek megfelelő teljesítőképességtől, a teljes ágyhozkötöttségig. Ezért a fizikai aktivitás hatása függ a betegség súlyosságától, az egyéni reakcióktól és az esetleges egyéb betegségektől is. A megfelelően irányított mozgásprogram betegek esetében szükségessé

teszi a jó együttműködést a beteg, a kezelőorvos, esetleg sportorvos, gyógytornász, fizioterápiás szakember és dietetikus között. • Ha valaki betegsége ellenére, vagy éppen azért elszánja magát arra, hogy egészségesebb életmódot folytasson és ennek részeként rendszeres testmozgást végezzen, ajánlatos, ha orvosával történő konzultációt követően, az orvosával közösen edzéstervet készít, hasonlóan amint azt a sportolók is teszik, természetesen egészségi állapotának megfelelően. Ez az edzésterv azonban eltérő szempontok alapján készül, mint a sportolók edzésterve. • Nem kell megijednünk, ha mozgásprogramról hallunk, minden mozgás, ami megmozgatja tagjainkat. Egészen egyszerűen az aktív gyaloglás, kocogás, biciklizés is a mozgásprogram részének tekintendő. Persze ide tartoznak a komolyabb erőfeszítést igénylő gyakorlatok, melyeket otthon magunk is könnyen megvalósíthatunk. • Bármilyen mozgás

ajánlható, amely nagy izomcsoportokat vesz igénybe, folyamatos, ritmikus és aerob jellegű, vagyis a testmozgás alatti oxigénfogyasztás fedezi a mozgás oxigénigényét (pl. séta-gyaloglás, futás-kocogás, úszás, korcsolyázás, kerékpározás, evezés, sífutás, labdajátékok) A rendszeres fizikai aktivitás/sportolás abszolút ellenjavallatai • Szívinfarktus utáni állapot (12 hétig) 125 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • Nyugalmi vagy instabil angina (mellkasi fájdalom) • Súlyos szívritmuszavarok • Akut szívburok- vagy szívbelhártya-gyulladás • Az aortabillentyű szűkülete vagy elégtelensége • Kezeletlen pangásos szívelégtelenség • Heveny visszérgyulladás • Embólia (fél évig) • Kezeletlen anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség) • Máj és vese súlyos betegségei • Mozgásszervi betegségek, amelyek az aktivitást

teljes mértékben akadályozzák • Súlyos pszichés zavarral járó állapotok A rendszeres fizikai aktivitás/sportolás relatív ellenjavallatai • Kezeletlen magas vérnyomás • Szívritmuszavarok • Szívbillentyűhibák kevésbé súlyos formái • Koszorúér-betegség középsúlyos esetei • A szívizom elfajulásával járó állapotok (un. „cardiomyopathiák") • Kezeléssel stabil állapotban nem tartható anyagcsere-betegségek • Mozgásszervi, reumatológiai betegségek, amelyek rosszabbodását okozhatja a fizikai aktivitás Magas vérzsírszint A vérlipidek (össz-, LDL-, HDL-koleszterin-, triglicerid-, lipoprotein-szint) kóros értéke a cardiovascularis megbetegedések szempontjából fontos rizikófaktort jelent. A vérlipidek (össz-, LDL-, HDL-koleszterin-, triglicerid-, lipoprotein-szint) kóros értéke a cardiovascularis megbetegedések szempontjából fontos rizikófaktort jelent. A hypercholesterinaemia előfordulása a

felnőtt népesség igen jelentős részét érinti, így versenysportolóknál is nemritkán találkozhatunk kóros értékekkel. Külön említést érdemel a lipoprotein(a) vagy Lp(a), mely az atherosclerosis egyik igen érzékeny rizikófaktora (referenciatartomány: <0,3 g/l [<30 mg/dl]), a többi lipidtől eltérően étrendileg kevéssé befolyásolható. Hosszútávfutók és testépítők emelkedett plazma lipoprotein(a)-szintet mutathatnak (futók 52±19 mg/dl; testépítők 40±6,4 mg/dl, P<0,05), ami az ismételt szöveti sérülésekre adott reakció lehet. Az atherosclerosis kialakulását az ómega-6- és ómega-3-zsírsavak, bizonyos élelmiszerek és élelmirostkészítmények megfelelő arányban fogyasztva kedvezően tudják befolyásolni. Túlsúly esetén a testzsír csökkentése is segíthet, ahogyan az egészséges táplálkozás ajánlásainak betartása és szükség esetén a 126 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b

Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 koleszterinszint-csökkentő hatású növényi szterinek (fitoszterinek) alkalmazása, valamint az orvos által felügyelt gyógyszeres kezelés is. A koleszterinszint-csökkentő gyógyszeres kezelés egyik lehetséges módja a statinok (a HMG-KoAreduktáz enzim inhibitorai) alkalmazása. Lehetséges, ám ritka mellékhatásaik közé tartoznak a gyomorbél rendszeri tünetek (hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalmak), a fejfájás, álmatlanság és ritkán rhabdomyolysis is. Az izomkárosodás koenzim-Q10-kiegészítés segítségével történő megelőzése vizsgálatok tárgyát képezi, jelenleg a módszer hatékonyságát nem támasztják alá kétséget kizáróan az adatok. A sportolónak fontos tudnia, hogy ha valamilyen statin szedése közben szokatlan mértékű fáradtságérzést, izomgyengeséget tapasztal, indokolt az orvos azonnali felkeresése. A beszűkült veseműködés fokozott

kockázati tényezőt jelenthet a mellékhatások kialakulásának szempontjából, ezért gondolnunk kell az NSAID, NSAID+kreatin, illetve egyéb gyógyszerkölcsönhatások lehetőségére is. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy az egészséges táplálkozás mellett legalább annyira fontos a rendszeres testmozgás nem csak a magas koleszterin- és triglicerid szint megelőzése, hanem annak kezelése szempontjából is. A vérvizsgálat során a következő zsírparamétereket szokták mérni, ill. kiszámítani: teljes koleszterin, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid. A teljes koleszterin önmagában nem ad elegendő információt, mivel azon belül „jótékony" és „kártékony" koleszterin szubfrakciót lehet elkülöníteni. Az LDL-koleszterin szubfrakcióra jellemző hogy kórosan magas mennyiségben hozzátapad az erek falához, ú.n plakkokat alakít ki, amellyel az erek szűkülnek, faluk rugalmatlanná válik, legsúlyosabb esetben

elzáródik és szövetelhalást, infarktust eredményez. Ha a folyamat a szívizomzatban következik be, akkor szívinfarktusról beszélünk, ha az agyi erek valamelyikében, akkor agylágyulásról beszélünk. A másik, ú.n HDL-koleszterint más néven védő koleszterinnek is nevezik, mert ők megvédik az erek falát a rárakódásoktól. A triglicerid pedig egy zsírféleség (glicerin zsírsavakkal alkotott észtere), amelynek kóros megemelkedése szintén hozzájárul a plakk képződéshez, elhízáshoz. A mozgásprogram megválasztásának szempontjai: • Minden esetben, különösen negyven év felett - szükség van orvosi szűrővizsgálatokra (EKG, terheléses EKG edzetlen egyének esetében), hogy a terhelhetőségre fény derüljön. • Kétségtelen, hogy a rendszeres mozgás számos jótékony élettani hatást alakít ki, azonban a kedvező változások kialakulásához időre - legalább 3-6 hónapra - van szükség. • A mozgásprogram célja a

szív-érrendszer állapotának javítása. Ehhez állóképességi tréningre van szükség: pl. gyaloglás, kocogás, futás, evezés, sífutás, kerékpározés, úszás • A kedvező élettani hatások, a HDL-koleszterin emeléséhez és az LDL-koleszterin, valamint a triglicerid csökkentéséhez legalább 5x30perces testmozgásra van szükség hetente. • Az állóképességi mozgásfajták mellett azonban érdemes izomerőfejlesztő gyakorlatokat is végezni hetente két alkalommal. Ennek érdekében célszerű fitness teremben szabad súllyal, vagy ellenállással szemben végzett gyakorlatokat előnyben részesíteni, közepes súlyokkal, 8-12 ismétlésszámban. • Nagyon lényeges a fokozatosság elvének betartása, a mozgásprogram előtti bemelegítés és azutáni levezetés, majd az izomzat nyújtása. 127 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A szedett gyógyszereket semmi

esetre sem szabad abbahagyni, csak a kontroll laborvizsgálatok eredményének ismeretében, ha a kezelőorvos úgy rendeli. • A rendszeres testmozgás önmagában nem túl hatékony a szív-érrendszeri betegségek prevenciója szempontjából. Szükség van a kiegyensúlyozott, csökkentet zsír- és sótartalmú diétára, a dohányzás mellőzésére és a stresszhatások levezetésésre is. Rendszeres mozgás hatására a triglicerid és LDL-koleszterin szint csökken, valamint a HDL (védő)koleszterin szint emelkedik. A kedvező változások hozzájárulnak a szívegészség megőrzéséhez Cukorbetegség A cukorbetegség (diabetes mellitus) előfordulási gyakorisága sajnálatos módon évről évre nő hazánkban. Az ún 2-es típusú diabetes a lakosság kb 10-15%-át érinti Nagy részben az egészségtelen életmóddal, elhízással hozható összefüggésbe. Amikor cukorbetegségről beszélünk, említést kell tennünk az ú.n 1-es típusú diabetesről is, amely

egy fiatal korban jelentkező forma. Ekkor a hasnyálmirigy Langerhans szigetekben élő béta sejtek nem képesek inzulint termelni. Ilyenkor nincs más megoldás, egy életen át inzulint kell adni a betegnek, hogy a vércukorszintet normalizálni lehessen. A 2-es típusú diabetes mellitus későbbi életkorban alakul ki, leginkább elhízás talaján. Ekkor egész egyszerűen kimerül a hasnyálmirigy és már nem tud elegendő inzulint termelni, hogy a vércukorszintet normalizálja. Ilyenkor a szervezet inzulin érzékenysége csökken, vagyis az inzulinrezisztencia nő. Sajnos a cukorbetegséghez gyakran társulnak emelkedett vérzsír szintek (diszlipidémia) és magas vérnyomás, amelyek együttesen megsokszorozzák a szív- és érbetegségek előfordulásának kockázatát. Mi ekkor a teendő? Természetesen nagyon fontos lehet a gyógyszeres kezelés. Azonban a kezdődő cukorbetegség nem minden esetben szükségeltetik mást, csak életmódváltást. Ennek előterében a

testtömegcsökkentés, a lipidszintek optimalizálása áll. Ahogyan csökken a testtömeg, úgy változik kedvezően a vérnyomás és a vérzsír-, emellett a vércukorszint is. Számos tudományos vizsgálat eredménye bebizonyította, hogy a rendszeres testmozgás hatására kedvezően nő a HDL (védő) koleszterin hatékonysága az ártó LDL-koleszterinnel szemben cukorbetegek körében, függetlenül az inzulinrezisztencia és a HDL - koleszterinszint változástól Az edzettebb cukorbeteg férfiak életminősége és élettartama magasabb, mint az edzetleneké függetlenül a testtömegtől. Számos állásfoglalás született a cukorbetegség megléte esetén ajánlható testmozgásra, annak fajtájára, intenzitására, gyakoriságára. Nem csupán az állóképességi sportok (úszás, kocogás, sífutás, evezés, kerékpározás, stb.) alakítanak ki jótékony hatást, hanem az ellenállással szemben végzett tréningek is Igaz, hogy már napi 15 perc testmozgás

javítja az anyagcsere paramétereket, azonban a heti 5-7 alkalommal végzett 20-30 perc testedzés még hatékonyabban segíti a vércukorszint tartós optimalizálását. Az Amerikai Sportorvos Társaság 2007-ben kiadott állásfoglalása szerint a betegségek megelőzése és az egészségmegőrzés szempontjából heti 2,5 óra testmozgásra van szükség, amely heti 5x30 állóképességi, közepes, vagy heti 4x20perc magas intenzitású tréninget jelent. Cukorbetegség megléte esetében a magas intenzitású, vagy az egy óránál tovább tartó fizikai megmérettetések veszélyesek lehetnek a vércukorszint drasztikus hanyatlása miatt. Ezért is nagyon fontos az intenzitás és időtartam egyénre szabott, óvatos megválasztása. 128 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Számos tudományos vizsgálat eredménye bebizonyította, hogy a rendszeres testmozgás hatására kedvezően nő a HDL

(védő) koleszterin hatékonysága az ártó LDL-koleszterinnel szemben cukorbetegek körében, függetlenül az inzulinrezisztencia és a HDL - koleszterinszint változástól Az edzettebb cukorbeteg férfiak életminősége és élettartama magasabb, mint az edzetleneké függetlenül a testtömegtől. Számos állásfoglalás született a cukorbetegség megléte esetén ajánlható testmozgásra, annak fajtájára, intenzitására, gyakoriságára. Nem csupán az állóképességi sportok (úszás, kocogás, sífutás, evezés, kerékpározás, stb.) alakítanak ki jótékony hatást, hanem az ellenállással szemben végzett tréningek is Igaz, hogy már napi 15 perc testmozgás javítja az anyagcsere paramétereket, azonban a heti 5-7 alkalommal végzett 20-30 perc testedzés még hatékonyabban segíti a vércukorszint tartós optimalizálását. Az Amerikai Sportorvos Társaság 2007-ben kiadott állásfoglalása szerint a betegségek megelőzése és az egészségmegőrzés

szempontjából heti 2,5 óra testmozgásra van szükség, amely heti 5x30 állóképességi, közepes, vagy heti 4x20perc magas intenzitású tréninget jelent. Cukorbetegség megléte esetében a magas intenzitású, vagy az egy óránál tovább tartó fizikai megmérettetések veszélyesek lehetnek a vércukorszint drasztikus hanyatlása miatt. Ezért is nagyon fontos az intenzitás és időtartam egyénre szabott, óvatos megválasztása. Inzulinadagolás mellett is végezhető testmozgás, azonban sokkal körültekintőbben kell megválasztani a mozgásformát, időtartamot és intenzitást, valamint az edzés időpontját. A veszélyt az inzulinadás hatására kialakult hipoglikémia (alacsony vércukorszint) jelenti. Ezért célszerű folyamatosan mérni a vércukorszintet, vagyis edzés előtt, közben, valamint edzés után közvetlenül, majd egy-két óra elteltével is. Ha a vércukorszint 100mg/dl alá esik, akkor 15g szénhidrátot kell elfogyasztani. Ha az edzés

kezdete több mint két órával étkezés után történik, akkor 15-20g szénhidrátbevitelre van szükség. Természetesen az extra szénhidrátadagok plusz kalóriát jelentenek, ezért kedvezőbb, ha az inzulinegységet csökkentjük. Ehhez azonban jól beállt ritmusú edzésprogramra és tudatos, kiegyensúlyozott táplálkozásra van szükség. Alapvetően a testmozgás nem inzulinnal és inzulinnal kezelt (2-es típusú) cukorbetegek esetében is sokrétű, jótékony hatást fejt ki, amely akár az egyén teljes gyógyulását is előidézheti. Epilepszia Az epilepsziát visszatérő görcsrohamok, az agyi elektromos tevékenység eltérései jellemzik, amelyek EEG (elektroencephalogram) vizsgálattal mutathatók ki. Számos oka lehet: veleszületett, vagy szüléskor keletkezett agykárosodás, anyagcserezavarok, alkohol vagy kábítószerhatás, koponyasérülés, agyi erek betegségei, agydaganatok. A rohamok lehetnek részlegesek, amikor esetleg csak enyhe formában

jelentkeznek (pl. jellegzetes ízérzés, fény-, vagy hangjelenség), de lehet az egész testre kiterjedő, eszméletvesztéssel járó, rángatódzó görcsroham is. Azoktól az esetektől eltekintve, amelyek műtéti megoldást igényelnek (pl. agydaganat), a legtöbb esetben gyógyszerekkel jól kezelhető, tünetmentes állapotban tartható. Bár régebben az epilepsziások számára is fizikailag kímélő életmódot javasoltak, abban ma már egyetértés van, hogy gyógyszeres kezeléssel tartósan tünetmentes beteg esetében a testedzésnek semmi akadálya nincs, lényegében az egészségesekhez hasonlóan tervezhetik meg edzésprogramjukat. A rendszeres testedzés kedvezően hat az epilepsziára, amit bizonyít az is, hogy az EEG-a látható kóros eltérések fizikai aktivitás közben csökkennek. Igen kevéssé tekinthető bizonyítottnak, hogy akár hosszantartó és intenzív testmozgás is epilepsziás rohamot provokálna, vannak azonban olyan kockázati 129

B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 tényezők, amelyre a testedzés közben figyelemmel kell lenni, mert ezek esetleg közre játszhatnak a roham felléptében. Kockázati tényezők az epilepszia kialakulásában: • teljes kimerültséget okozó testmozgás; • kialvatlanság; • oxigénhiány. Magaslaton (2000 m felett) a levegő oxigéntartalma csökken, ezért ilyen magasságban végzett testedzés közben oxigénhiányos állapot alakul ki; • erős verítékezés miatt kialakult nátrium- és vízvesztés; • a testhőmérséklet emelkedése kimerítő testmozgás és magas környezeti hőmérséklet következtében; • alacsony vércukorszint, ha edzés előtt nem történt megfelelő a szénhidrátfogyasztás; A megelőzés lehetőségei • a testedzés okozhat elfáradást, de kerülje a teljes kimerülésre vezető mozgást; • kialvatlan állapotban ne végezzen testedzést;

• 2000 m feletti magaslaton nem tanácsos intenzívebb fizikai aktivitás; • edzés közben gondoskodjon folyadék- és sópótlásról (15-20 percenként 1,5-2,5 dl ásványi anyag tartalmú folyadék fogyasztása ajánlatos) • nagy melegben, különösen ha ez magas páratartalommal párosul, csökkentse az edzés intenzitását és időtartamát; • testedzés előtt 1-2 órával tanácsos 50-80 gr szénhidrát fogyasztása. Sport Epilepsziás betegek sportolásával kapcsolatban két szempont érdemel figyelmet: • nem ajánlható olyan sportág, amely fokozott mértékben rejti magába a koponyasérülés lehetőségét, és • nem ajánlható olyan sportág, amelynek űzése közben az esetleg fellépő epilepsziás roham akár a sportolóra, akár környezetére nézve veszélyt jelenthet. Epilepsziásak számára nem ajánlható sportágak: • autó- és motorsport • ejtőernyőzés • karate • könnyűbúvársport · lovaglás •

ökölvívás • repülősport (vitorlázó és motoros) · sárkányrepülés 130 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • sílesiklás, síugrás • szertorna (korlát, gerenda) · széllovaglás • sziklamászás · vitorlázás • vízisí • vizisportok (evezés, kajak-kenu) és • úszás felügyelet nélkül Tüdőasztma A tüdőasztmát a légutak nyálkahártyájának allergiás eredetű gyulladásos megvastagodása, a hörgők izomzatának rohamokban jelentkező görcsös összehúzódása, vizenyős állapota, fokozott nyákképződés jellemzi, ami együttesen vezet a légutak szűkületéhez, hirtelen fellépő nehezített légzéshez. Nem ritka betegség, amit az is bizonyít, hogy az Olimpiai Játékokon résztvevő sportolók 10-15%-a tekinthető asztmásnak. Ez egyben arra is bizonyíték, hogy a tüdőasztma megfelelő kezeléssel és körültekintő edzésprogrammal nem

gátolja a magas szintű sportteljesítményt sem. Korábban az orvosok szemlélete más volt ennek a betegségnek esetében is, inkább nagyfokú fizikai kíméletet tanácsoltak asztmás betegeiknek, annál is inkább mert - mint látni fogjuk - maga a fizikai aktivitás is kiválthat asztmás rohamot. Ma már a betegség kezelésével foglalkozó szakorvosok véleménye egyértelműen az, hogy a rendszeres testedzés, sport előnyös hatású, egyrészt mivel az asztma gyakran gyermekkorban jelentkezik, s a rendszeres testedzés a fiatalkorúak szervezetének egészséges fejlődéséhez egyébként is elengedhetetlen, másrészt minden életkorban igen hasznos a légzésfunkciók fejlesztéséhez. Mindemellett több vizsgálat utal arra, hogy magát a betegséget is kedvezően befolyásolja a rendszeres fizikai aktivitás. Rendszeres testedzés hatása tüdőasztmában A rendszeres testedzés, elsősorban annak aerob formája, csökkenti a légutak érzékenységét, amely asztmás

betegek esetében fokozott reakciót mutat számos tényezőre (allergének, por, hideg stb.) Ezáltal a korábban asztmás rohamot kiváltó ingerek nem okoznak rosszullétet, vagyis jelentős mértékben csökken az asztmás rohamok gyakorisága. Mindemellett a rendszeres testedzést végző asztmás beteg általános erőnléti állapota, kondíciója is javul, munkavégző képessége nő, csökken a betegség miatt munkából kieső idő is. A fizikai képességek rendszeres edzéssel ugyanúgy fejleszthetők asztmás betegek, mint egészségesek esetében, ezért is lehetséges a sportolás, akár élsportolói szinten is. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az asztmás beteg betegségtudata, önmagát társaival egyenértékűnek, lényegében olyan egészségesnek tekintse, akinek bizonyos óvintézkedéseket szem előtt kell tartania. Megfigyelhető az is, hogy a rendszeres testedzést végző asztmás beteg kevesebb gyógyszerre szorul, azonban hangsúlyozandó, hogy

a szükséges gyógyszerek megválasztása és adagolásának előírása a kezelőorvos feladata. Terhelés által kiváltott asztma Az intenzívebb fizikai aktivitás kezdetén, vagy azt 5-10 perccel követően fellépő rohamszerű légúti szűkületet nevezik terhelés által kiváltott asztmának. Tünetei: köhögés, sípoló légzés, mellkasi nyomásérzés, esetleg fájdalom, légszomj. Az asztmás betegek 75-95%-ában jelentkezhet, s csupán 10131 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 15%-ra tehető azon esetek aránya, amikor nem asztmás beteg esetében lép fel. Ilyenkor is gyakran kimutatható allergiás hajlam (például szénanátha), illetve van olyan vélemény is, hogy a csak terhelésre jelentkező asztma a későbbiekben valódi asztma képébe megy át. Kiváltó okának pontos háttere még nem teljesen tisztázott, több tényezőre vezethető vissza: • az intenzív testmozgás

közben nő a percenkénti légvételek száma, szaporább a légvétel, ezáltal a légutak lehűlnek, a szaporább, lihegő légvétel következtében fokozódik a légutak nyálkahártyájáról a párolgás, a fokozott oxigénigény miatt intenzívebb testmozgás közben orrlégzés helyett a szájon keresztül is vesszük a levegőt, ez tovább fokozza a légutak lehűlését, illetve párolgását, • a száraz, hideg levegő gyors belégzése kiváltja a hörgők görcsös szűkületét, vagyis az asztmás rohamot. A fenti mechanizmus mellett terhelés által kiváltott asztmát provokálhat minden olyan tényező, amellyel szemben az egyén allergiás (virágpor), de a levegő szennyezettsége is. A levegőben lévő szennyező anyagok közül fokozhatja az asztmás roham felléptének kockázatát a kéndioxid (SO2), a nitrogéndioxid (NO2), szénmonoxid (CO) és az ózon, valamint az említett allergének (szezonálisan virágpor, gombaspórák stb.) A terhelés által

kiváltott asztma megelőzése: Ne folytasson testedzést hideg, száraz, szennyezett levegőn, szabad téren. • Ha mégis hideg, száraz időben folytat testedzést, vagy sportol (sífutás), viseljen sálat, vagy maszkot a szája előtt, amely csökkenti a levegő hideghatását, s valamennyire véd a légszennyezettségtől is. • Amennyire lehetséges, orron keresztül vegyen levegőt, ezáltal az orr nyálkahártyája melegíti és nedvesíti a belélegzett levegőt. • Enyhébb lefolyású felső légúti fertőzés esetében is függessze fel testedzését, vagy csak egészen könnyű testmozgást (szabad téri séta) végezzen. • Lezajlott betegséget követően, vagy ha egyéb okból szüneteltette a rendszeres testmozgást, csak kisebb intenzitású testedzést végezzen, fokozatosan növelve edzésadagját. • Testedzés előtt végezzen legalább 10 perces bemelegítést, légző gyakorlatokkal kombinálva. Megfigyelés szerint a terhelés által kiváltott

asztma a mozgás megkezdését követő 8-10 percben vált ki rohamot, ezután már jóval ritkábban. Ha tehát a bemelegítés során nem lép fel roham, valószínűleg később sem. • A bemelegítés utáni percekben mozogjon lassan. • Testedzés közben az intenzívebb mozgást váltogassa kisebb intenzitásúval, megfigyelés szerint ugyanis az ilyen jellegű, interval edzés kevésbé okoz rohamot. • Edzés után végezzen 10-20 perces levezető testmozgást. • Beszélje meg kezelőorvosával gyógyszeres kezelését, pontosan egyeztesse, milyen gyógyszert használjon a tüdőasztma alapkezelésére, mit használhat a terhelés által kiváltott asztmás roham 132 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 megelőzésére és mennyi idővel testedzés előtt, valamint mit használjon, amennyiben testmozgás közben mégis roham lépne fel. • A hipertónia, más néven magas vérnyomás,

vagy néha artériás hipertónia egy elterjedt krónikus kóros állapot, amelynek során emelkedik a vérnyomás az artériákban. Ehhez az emelkedéshez a szívnek a szokásosnál több munkájába kerül a vér erekben való keringtetése. A vérnyomás megállapítása két méréssel, a szisztoléssel és a diasztoléssel történik, amely attól függ, hogy a szívizom éppen összehúzódik (szisztolés) vagy ellazul (diasztolés) a szívverések között. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100–140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60–90 Hgmm diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. A magas vérnyomás ismérve, hogy az artériás vérnyomás tartósan meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, illetve a 90 Hgmm diasztolés értéket. • A hipertónia besorolása szerint lehet elsődleges (eszenciális) hipertónia vagy másodlagos hipertónia. Az esetek mintegy 90–95%-a az elsődleges hipertónia kategóriába esik, ami olyan magas vérnyomást jelent,

amelynek hátterében elsődleges betegség nem található. Az esetek fennmaradó 5–10%-át (a másodlagos hipertóniát) egyéb, a vesét, az artériákat, a szívet, vagy az endokrin rendszert érintő állapotok okozzák. • A magas vérnyomás jelentős kockázati tényező az érrendszeri, szív- és vesebetegségek kialakulásában. A hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényező a stroke, a szívinfarktus (akut miokardiális infarktus; AMI) („szívroham”), a szívelégtelenség, az artériatágulat aneurizma (pl. főverőér-tágulat aorta-aneurizma) és a perifériás artériás betegség esetén, és a krónikus vesebetegség egyik kiváltó oka. Már enyhe vérnyomás-emelkedés is károsodást okozhat a szervezetben, főleg ha egyéb érrendszeri kockázati tényezőkkel párosul. Az artériás vérnyomásnak még a mérsékelt emelkedése is összefügg a rövidebb várható élettartammal. Az étrend- és életmódbeli változások révén javítható a

vérnyomás szabályozása, és csökkenthető a kapcsolódó egészségi szövődmények kockázata is, bár gyakran szükséges a gyógyszeres kezelés olyan személyeknél, akiknél az életmódbeli változtatások nem bizonyulnak hatékonynak vagy elégségesnek. 133 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A legjobb sport magas vérnyomás esetén A fokozatosan kialakuló magas vérnyomás évekig semmilyen panaszt nem okoz, ezzel hamis biztonságérzetben tarthatja elszenvedőjét. A kezeletlen magas vérnyomás, ugyanakkor számos komoly betegség kockázatát fokozza, ide értve a szívinfarktust és a stroke-ot. Az úszáshoz hasonló, kitartást igénylő sportok magas vérnyomás esetén ésszerű választást jelentenek. A rendszeres mozgás erősíti a szív-érrendszert, javítja a szívizomzat vérellátását és csökkenti a nyugalmi pulzust és vérnyomást: a systolés értéket kb. 10-15

Hgmm-rel és a diasztolés értéket 5-10 Hgmm-rel A hatás rendszeres edzés esetén hosszú távon megmarad. Még egy szívinfarktus után is a lehető leggyorsabban, az orvossal történő konzultációt követően el kellene kezdeni a megfelelő edzést. Melyik jó sport? Folyamatos és ritmikus mozdulatok, amelyek szabályos pulzust és légzést eredményeznek. Elsősorban az olyan kitartást igénylő sportágak, mint a sétálás, úszás, kerékpározás, túrázás vagy sífutás, de a táncolás vagy a könnyed fitnesztorna is jó. Kezdetnek elegendő egy tempós sétálás Kiegészítésképpen egy megfelelő erősítő edzés, képzett edző felügyelete alatt, segíthet csökkenteni a vérnyomást. 134 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Mit kell kerülni? Gyors, hirtelen mozdulatokat, stresszt, statikus tartást vagy nagy, rövid erőbehatást. Óvatosan tehát a túl intenzív erősítő

edzéssel, gyors labdajátékokkal, alpesi síeléssel vagy gyors aerobikkal, tehát az olyan sportokkal, melyeknél a vérnyomás hirtelen megugorhat. Mire kell ügyelni? Magas vérnyomás esetén különösen fontos egy mélyreható sportorvosi vizsgálat terheléses EKG-val és az edzési intenzitás meghatározásával. Mielőtt el lehetne kezdeni edzeni, kielégítően jól be kell állítani a vérnyomást. 135 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 15. A Milyen külső és belső okai lehetnek a sportolás során kialakuló egészségkárosodásoknak? Ismertesse a Fitnesz-wellness instruktor szerepét a sportártalmak, sportsérülések elkerülésében! Hogyan magyarázná meg a bemelegítés sérülést megelőző szerepét vendége számára? Sportsérülés A hivatalos definíció szerint a sportsérülés a sporttevékenység során szerzett különféle sérülések összefoglaló neve, amely a

sportbaleseteket és a sportártalmakat együttesen jelenti. A hivatalos definíció szerint a sportsérülés minden olyan kóros elváltozás, amely valamilyen sporttevékenységgel kapcsolatosan keletkezik és a következő kritériumokkal jellemezhető: • a sportolást legalább 1 napig lehetetlenné teszi; • orvosi kezelést igényel; • szociális- vagy gazdasági hátrányokkal jár. • A gyakorlatban azonban ezt a fogalmat csak a sportban gyakrabban előforduló sérülésekre használjuk. A leggyakoribb sportsérülések a következők: rándulások, húzódások, térd sérülések, duzzadt izmok, Achilles-ín sérülés, sípcsont fájdalom, törések, ficamok. A sportsérüléseknek két csoportja van: az akut és a túlterheléses sérülések. Akut sérülések (sportbalesetek) Az akut sérülések vagy ún. sportbalesetek egy időben pontosan meghatározott makrotrauma hatására jönnek létre. A sérülést kiváltó külső (pl ütés) vagy belső (pl

combizom-szakadás) erőbehatás minden esetben az érintett szövet (csont, izom, ízület stb.) folytonosságának megszakadását, egyúttal a véredények károsodását okozza. Az erek károsodása következtében különböző mértékű vérömleny alakul ki, ami elindítja a sérülés jellegétől függetlenül törvényszerűen, szinte mindig azonos úton végbemenő „helyreállító válaszreakció" folyamatát. Ez egy jól meghatározható folyamat, amely három - egymást részben átfedő - szakaszból: • akut gyulladásból, • regenerációból és • remodellációbó áll. A sportbalesetekre jellemző, hogy következményeik (bőrsérülés, duzzanat, deformálódás, kóros mozgathatóság stb.) azonnal szembetűnnek Lefolyásuk jól ismert, diagnosztikájuk, kezelésük és rehabilitációjuk jól kidolgozott. Megfelelő kezelés esetén többnyire tökéletesen gyógyulnak Az akut sérülések közé tartoznak a: zúzódások, rándulások,

szakadások, ficamok, törések, horzsolások és sebzések. Túlterheléses sérülések (sportártalmak) 136 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A túlterheléses sérülések vagy ún. sportártalmak a szövetek alkalmazkodási vagy gyógyulási képességét meghaladó ismétlődő és/vagy halmozódó mikrosérülések hatására alakulnak ki. A kiváltó okaik között nagy szerepet játszhat a túlzott vagy helytelen terhelés. A túlterheléses sérülések különféle belső tényezőkhöz (izom-egyensúlyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és külső tényezőkhöz (edzésbeli hibák, nem megfelelő környezeti feltételek) kapcsolódhatnak. Általában sportspecifikusak, azaz jellemzőek az adott sportágra vagy sportmozgásra (teniszkönyök, ugrótérd). Kialakulásuk előzményében döntő hangsúlyt kap a többéves, rendszeres sporttevékenység során történő fokozott

igénybevétel. A túlterheléses sérülések általában nehezen diagnosztizáltak és kezelhetők, s megfelelő kezelés hiányában strukturálisan és funkcionálisan visszafordíthatatlanná válhatnak. A sportolók ezért sokkal jobban félnek az ilyen sérülésektől, mint a sportbalesetektől. A sportártalmak közé tartoznak a: izom-ín csontos tapadásának gyulladásai, az íngyulladások, az ínhüvelygyulladások, a csonthártyagyulladások, az izomgyulladások, a tömlőgyulladások, a fáradásos törések, a porcfelszínkárosodások és az ízületi kopások. A sportsérülés tehát a sporttevékenység folyamán szerzett különféle sérülések összefoglaló neve, amely a sportbaleseteket és a sportártalmakat együttesen jelenti. Krónikus sérülések Ha az akut-, illetve a túlterheléses sérüléseket nem ismerik fel, vagy helytelenül kezelik, akkor krónikussá válhatnak. Ilyenkor, ahelyett, hogy a szükséges időtartamon belül meggyógyulnának,

tartós panaszok alakulnak ki, a sérült területen például fájdalmas hegszövet jöhet létre. Újrasérülések Újrasérülésről akkor beszélünk, ha egy sportsérülés után a sportolás újrakezdését követő egy hónapon belül ugyanazon a helyen ugyanolyan sérülés jön létre. A kiváltó okok között az eredeti sérülés súlyosságának téves megítélése, a helytelen rehabilitáció vagy a sporttevékenység idő előtti megkezdése említhető. Ilyen sérülések nagyon gyakoriak izomszakadások vagy különböző ficamok után A sportolás okozta károsodásokat kiváltó tényezők A sérülések, ártalmak okai két nagy csoportba oszthatók. Ezek a külső és a belső okok Az egészségkárosodások külső okai olyanok, melyek a sportoló testén, szervezetén kívül keresendők, míg a belső okok a testen belüli tulajdonságokban, állapotban lelhetők fel. Külső okok: 1. Egészségkárosodást válthat ki a létesítmény, ahol a

sporttevékenység zajlik 2. Az ártalmat, sérülést gyakran a sporteszköz maga váltja ki 3. A sportruházat a sportági igényeknek megfelelő legyen 4. Az időjárás is károsodást kiváltó tényező lehet 5. A sporttárs is sérülések okozójává válhat akaratlanul, de sajnos szándékosan is 6. Sérülést kiváltó tényező lehet, maga az edző is Képzetlen, a szakma szabályait figyelmen kívül hagyó „edzők”, sok károsodást okozhatnak sportolóiknak. 137 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Belső okok: 1. életkor 2. fáradtság 3. betegség, sérülés megléte 4. pszichés instabilitás 5. bemelegítettség hiánya 6. doppinghasználat Súlyos sportsérülések kialakulását előzhetjük meg a gyakorlatok előtti bemelegítéssel, és a sporttevékenység utáni levezető gyakorlatokkal. A bemelegítés részeként végzett nyújtógyakorlat fokozza az izmok vérellátását,

növeli a rugalmasságát, és csökkenti új sérülések kialakulási esélyét, vagy régebbi sérülések romlását. Ne feledjük azonban, hogy nyújtást csak akkor végezzünk, ha már az izmok bemelegedtek. Minden olyan izomcsoportot mozgassunk át, amit a sporttevékenység alkalmával használni fogunk. Laza levezetés után kevésbé lesznek az izmaink merevek és fájdalmasak. A levezetés segít a sportolás alatt felhalmozódott salakanyagok eltávolításában, valamint tápanyaggal és oxigénnel tölti fel azokat. Ha valami új sportba fogunk bele, ne vigyük túlzásba: erősítsük kondíciónkat és tűzzünk ki célokat. Saját képességeink határainak a figyelembevételével a sportsérülések csökkenthetőek – a kondíció hiánya azonban hőbetegség kialakulásához vezethet, mint a hőkimerülés vagy hőguta. Krónikus betegség, szívbetegség családi halmozódása, vagy 40 évesnél idősebb kor esetén, ha egy ideje már nem sportolt, tanácsos

orvosi kivizsgálásra menni mielőtt nagyfokú edzésbe kezd. Felszerelés: Sporttevékenységtől függetlenül a jó cipő alapvető fontosságú, hiszen a mozgás hatását elnyeli, valamint kellő támasztékot ad a bokának és a lábnak. Ez különösen olyan sportoknál fontos, ahol a térd-, és bokasérülések gyakoriak, mint pl. a futball Küzdősportokban, vagy ütközéssel járó sportjátékokban védőfelszerelések használata a sérülések megelőzéséhez járul hozzá, mint pl. a térd-, vagy könyökvédő, sisak, fogvédő, kesztyű, lábszárvédő A szem védelme különösen fontos a squash-ban. Súlyos sportsérülések kialakulását előzhetjük meg a gyakorlatok előtti bemelegítéssel, és a sporttevékenység utáni levezető gyakorlatokkal. A bemelegítés részeként végzett nyújtógyakorlat fokozza az izmok vérellátását, növeli a rugalmasságát, és csökkenti új sérülések kialakulási esélyét, vagy régebbi sérülések romlását. Ne

feledjük azonban, hogy nyújtást csak akkor végezzünk, ha már az izmok bemelegedtek. Minden olyan izomcsoportot mozgassunk át, amit a sporttevékenység alkalmával használni fogunk. Laza levezetés után kevésbé lesznek az izmaink merevek és fájdalmasak. A levezetés segít a sportolás alatt felhalmozódott salakanyagok eltávolításában, valamint tápanyaggal és oxigénnel tölti fel azokat. Ha valami új sportba fogunk bele, ne vigyük túlzásba: erősítsük kondíciónkat és tűzzünk ki célokat. Saját képességeink határainak a figyelembevételével a sportsérülések csökkenthetőek – a kondíció hiánya azonban hőbetegség kialakulásához vezethet, mint a hőkimerülés vagy hőguta. 138 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Krónikus betegség, szívbetegség családi halmozódása, vagy 40 évesnél idősebb kor esetén, ha egy ideje már nem sportolt, tanácsos orvosi

kivizsgálásra menni mielőtt nagyfokú edzésbe kezd. Felszerelés: Sporttevékenységtől függetlenül a jó cipő alapvető fontosságú, hiszen a mozgás hatását elnyeli, valamint kellő támasztékot ad a bokának és a lábnak. Ez különösen olyan sportoknál fontos, ahol a térd-, és bokasérülések gyakoriak, mint pl. a futball Küzdősportokban, vagy ütközéssel járó sportjátékokban védőfelszerelések használata a sérülések megelőzéséhez járul hozzá, mint pl. a térd-, vagy könyökvédő, sisak, fogvédő, kesztyű, lábszárvédő A szem védelme különösen fontos a squash-ban. A bemelegítés: a szervezet sokoldalú átmozgatását jelenti, ami mintegy előkészíti a szervezetet nagyobb terhelés elviselésére. A szervezet nyugalmi állapotból való fokozatos átvezetése egy terheléses állapotba. Fő támadáspontok a bemelegítés során: a keringés és a légzés szervrendszere, valamint a belső szervek, az izomműködés, illetve az

ízületi rendszer, az idegrendszer. A bemelegítés célja: az általános biológiai-fiziológiai, pszichikai készenléti állapot megteremtése a fokozott munkára, edzésterhelésre. A bemelegítésben alkalmazott terhelés: a bemelegítés alatt a szervezetnek fokozatosan növekvő optimális terhelésre van szüksége. Az optimális terhelés megtalálása szinte lehetetlen, de törekedni kell rá. A bemelegítés időtartama: a fokozatosan növekvő terhelés mellett a bemelegítés időtartamát is optimalizálni kell az adott klimatikus viszonyok között. Az optimális időtartam betartását a bemelegítendő szervrendszerek élettani szükségletei diktálják. A bemelegítés fajtái: • általános bemelegítés (élettani szempontok dominálnak), • speciális sportági bemelegítés (az edzés fő része tartalmának speciális követelményei dominálnak). Az általános bemelegítésben a szervezet nagyobb terhelésre való felkészítését az izomrendszer,

ízületi rendszer, a szív és keringési rendszer, az energiaszolgáltató rendszerek, az érzékszervek és idegrendszer együttműködésének és kölcsönhatásainak ismeretében kell megoldani. Az izomrendszer felkészítését: • az izmok merev nyugalmi tónusának oldásával, • az izmok és ezáltal az egész test hőmérsékletének emelésével, • a szív- és vázizmok fokozott vér- és oxigénellátásával érhetjük el. Az ízületi rendszer felkészítését: • az ízületi felszínek „olajozása", 139 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • az aktív és passzív ízületi mozgásterjedelmek növelése, • a korábban fejlesztő hatásokkal már megszerzett mozgásterjedelem elérése jelenti. A szív és keringési rendszer felkészítése: • egy nyugalmi aerob állapotból, vagyis a relatív nyugalmi pulzusszámról indulva a maximális terheléses pulzus

40-50%-áig történő fokozatos terhelés jelenti. Az energiaszolgáltató rendszerek: • Az izomrendszer és a keringési rendszer felkészítésével egyidejűleg mobilizálódnak. • Ha az izomrendszer és a keringési rendszer terhelése fokozatosan emelkedő, a mozgáshoz szükséges energiaszolgáltatás optimális. Az érzékszervek és idegrendszer felkészítését: • a sokféle irányváltoztatással járó hely- és testhelyzet változtató mozgással érjük el. • A fokozatosság elvét betartva kell a test valamennyi izomcsoportját megmozgatni, az ízületi mozgékonyságot optimális szintre emelni, előkészíteni az egyént a maximális intenzitású terhelések sérülésmentes elviselésére. • Meg kell teremteni az optimális izgalmi állapotot, valamint a kedvező pszichikai, érzelmi körülményeket. • A bemelegítés mozgásanyagát a sportfoglalkozáshoz, illetve a résztvevők felkészültségi szintjének megfelelően kell

összeállítani. • A gyakorlatok variálását, kombinálását felhasználva haladhatunk testrészenként vagy ízületi csoportonként (nyak-, kar-, törzs-, lábgyakorlatok) a mozgások végeztetésében. • Anyagát tekintve a természetes gyakorlatoktól a határozott formájú gyakorlatokig a gimnasztika valamennyi mozgáscsoportját felhasználhatjuk. 140 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 16. A Ismertesse a sebzések során kialakuló lehetséges vérzéstípusokat! A fitneszklubban az egyik sportoló megsérül, erősen vérző sebét Önnek kell ellátnia. Milyen elsősegély-nyújtási módszert alkalmazna, a szakszerű ellátás érdekében? Sebzés-vulnus Nyílt lágyrész-sérülés alkalmával külső hatásra a bőr (nyálkahártya) folytonossága megszakad, ehhez gyakran a mélyebben lévő szövetek károsodása is társul. A szövetek ellenálló képességét meghaladó külső

hatás a mélyebben fekvő lágyrészekben fedett sérülést - rázkódást, húzódást, zúzódást, rándulást - okozhat. Anatómiai, élettani, kórélettani és klinikai szempontból lényeges szempontok: • A vérzés erősebb, ha a sérült terület erezettsége bővebb (az arc, a fej, a külső nemi szervek sérülései). • A vérzést fokozza a seb közelében futó nagyobb ér (véna, artéria) sérülése. • A vérző terület szív fölötti elhelyezkedése csökkenti, lentebbi elhelyezkedése fokozza a vérzést és a fájdalmat. • A magasabb szisztémás vérnyomás fokozza, az alacsony csökkenti a vérzés intenzitását. • A vérzést fokozza, fennállását időben kitolja a véralvadás zavara, alvadásgátlók szedése. • Az érző idegvégződéssel jól ellátott területen (például ujjak, ajkak) keletkezett sebzések nagyobb fájdalommal járhatnak. • A fájdalmat fokozhatja a sebfelszínre vagy annak mélyére került, például

maró vagy irritáló anyag, idegentest és az egyéni tűrőképesség is. • A gyengébb vérellátású területeken keletkezett sebek hajlamosabbak a fertőződésre. • Seb szövődménymentes gyógyulása az esztétikai szempontok (hegesedés) miatt is fontos. • A seb elsődleges gyógyulásának alapvető feltétele a sebszélek időben (4-8 órán belül) való egyesítése. A sebzések jellegzetességei, az elsősegély-nyújtói ellátás jelentősége A sebzés önmagában vagy egyéb sérülésekkel (törés, ficam, szervsérülés) együtt számos egyéb szerv, testtájék vagy az egész szervezet működését megzavaró testi, de pszichés következménnyel is járhat. Mindezek az ájulástól a kivérzés okozta shockon át a septicus állapotig vezethetnek. A „betegút”szervezésben meghatározó, hogy a sérült mielőbb, de 4-8 órán belül mindenképpen végleges sebellátásra kerüljön, amelyet alapellátást végző rendelőkben általában nem,

csak sürgősségi sebészeti, traumatológiai ellátóhelyeken végeznek el. Nagyobb sebek keletkezése, jelentős vérzés és fájdalom előfordulása általában a mentők (104) riasztását indokolja. A korai és adekvát elsősegélynyújtás csökkenteni képes a vérzést, a fájdalmat, a fertőződést – melyek a sebzések általános jellegzetességei – és valamennyi egyéb következmény mértékét. Vérzés A vérzés jelentősége és típusai. A vérzés a nyílt sebzések leginkább észlelhető következménye Ösztönöz a beavatkozásra, de „félelmet” is kelthet a helyszínen lévőkben. A sérült számára a leggyakoribb veszélyt a külvilágba elvesztett vagy a szövetek közé kiáramló vér mennyisége, a keletkezett vérömleny által nyomott szervek fájdalma és működészavara jelenti. Életveszélyt jelenthet 141 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 például a

légutakba csorgó vér vagy a koponyaüregben az agyállományt, a mellüregben a tüdőt összenyomó vérömleny. Az elvesztett vér mennyisége sokszor nehezen becsülhető meg, a sérült általános állapotát alapvetően tekintetbe kell venni. Az összes vérmennyiség a testtömeg 9%-át teszi ki, amely egy 70 kg-os embernél 6,3 liter. Felnőttön az elvesztett vér mennyiségétől függően többféle következménnyel számolhatunk: • 500-600 ml (15%) vér elvesztése általában nem okoz számottevő keringési zavart. • 600-1500 ml (30%) vér gyors elvesztése kivérzéses shockot indíthat. • 3000-4000 ml (több mint 30%) elvesztése elvérzéses halálhoz vezethet. A vérvesztést a szervezet eleinte főként a sympathicus idegrendszer fokozott működésével próbálja kompenzálni. Fokozott vérvesztés - ennek megfelelően - a légzés és a pulzus szaporává válásával, a bőr sápadtságával, nyirkosságával, majd - ha ez a kompenzáció nem

elégséges - a vérnyomás csökkenésével jár. A sérült eleinte nyugtalan, majd apátiás lesz, végül eszméletvesztés és keringésmegállás következik be. Hajszáleres (kapilláris) vérzés. Vörös, néha szövetnedvvel kevert vér látható, a vérzés szivárgó jellegű, életveszélyt szinte soha nem okoz, ha normális a véralvadás, néhány perc alatt magától szűnik. Visszeres (vénás) vérzés. A vér sötétebb tónusú, a folyamatosan szivárgó vérzés intenzitása a sérült véna nagyságától és a benne lévő nyomástól függ. Ezt a nyomást részben a szívhez viszonyított magasság, részben az esetleg fennálló vénás keringési akadály (például stranguláció) befolyásolja. Álló beteg „megpattant” visszeréből a szűk nyíláson át vékony sugárban spriccelhet a vér. Verőeres (artériás) vérzés. Ha nem keveredik vénás vérzéssel, a vér élénkpiros színű, általában pulzálva ürül, vagy a felszín közeli sebből a

vérnyomástól függően spriccel. Jellemző, hogy a kis ágak vérzése sem alvad be, hiszen a folyamatosan lüktető áramlás mintegy kimossa a sérülést kitölteni készülő alvadékot (thrombust). Ez a vérzésfajta a sérült ér nagyságától függően (aorta, a. carotis communis, a femoralis) akár percek alatt ájuláshoz, vérzéses shock kiindulásához, teljes kivérzéshez vezethet. Az artéria teljes átvágásakor az ér mintegy visszahúzódik, saját izomzata révén bizonyos mértékű összeszűkülése csillapíthatja a vérzést. 142 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A sebfájdalom mint kísérő tünet. A sebfájdalom a hatás sebességének, a seb nagyságának, az idegvégződések sérülésének, valamint a másodlagos hatásoknak (sebtátongás, kiszáradás, irritáló anyagok sebbe kerülése) függvénye. A fájdalom intenzitása az alig észrevehető diszkomfort

szinttől a kifejezetten nagy fájdalomszintig terjedhet. Sebek fertőződése. A fertőzés minden sebzésnél fennálló veszély. Különösen hajlamosak fertőződésre azok a sérülések, ahol nehezen eltávolítható szennyeződés jut a sebbe akár a sérülést okozó szennyezett eszközről, akár a sérült testfelszínről. A sebek elfertőződését emellett a seb és környékének vérellátása is befolyásolja; jó vérellátású terület kevésbé fertőződik el. Az optimális sebgyógyulást alapvetően befolyásolja a fenyegető fertőzés kivédése. Helyszíni körülmények között tehát törekedni kell a sebek mielőbbi steril fedésére. Az elsődleges sebellátási tevékenység során az elsősegélynyújtónak figyelni kell arra, hogy a lehetőségekhez mérten maga is tiszta kézzel dolgozzon. A sebzések típusai A sebek a keletkezés oka szerint leggyakrabban mechanikai úton jönnek létre. Más módon létrejövő sérülések is léteznek (termikus

és kémiai eredetűek). 143 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Nyílt seb. A mechanikai eredetű, nyílt sebek típusai általában jól felismerhetők, olykor azonban a látszat megtévesztő lehet, például a vágásnak látszó sérülés mögött szúrt seb bújik meg, vagy a felszínesnek látszó hámhiány alatt súlyos zúzódás, törés, egyéb szervsérülés alakult ki a mélyebb rétegekben. Zárt sérülés. Gyakori az ép bőrfelszín alatt kialakuló zúzódás (contusio), amely a mélyebb szövetek károsodása miatt (szövetközi vérömleny/ödéma keletkezésével) fájdalommal, funkciókieséssel jár. Horzsolás, karcolás (abrasio). Keletkezésekor a bőr felszínes rétegét azzal párhuzamosan elmozduló tárgy sodorja le. Érdes felületen elcsúszás dörzspapírszerűen távolítja el a hámréteget, az így szabaddá váló idegvégződések révén jelentős a fájdalom. A

vérzés általában kapilláris jellegű, néha szövetnedvvel kevert A gyógyulást gyakran a sérülést okozó felszínről a sebbe jutó mikroorganizmusok késleltetik. Szúrt seb. Általában hegyes tárgy okozza. Áthatoló sérülésnél ki- és bementi nyílással is találkozhatunk A seb alakját a behatoló tárgy határozza meg. A szúrt seb kiterjedése nem árulja el a szúrcsatorna mélységét, és azt sem, milyen szövet, szerv sérült a mélyben. Ezek a sebek kiemelt figyelmet igényelnek! Jelentős, akár életet veszélyeztető lehet a - csak részben látható - vérzés, nagy a fertőzésveszély. Szakított seb (vulnus lacerum). Akkor jön létre, ha a bőrön át behatoló eszköz oldalirányban elmozdulva magával húzza a lágyrészeket. Kiterjedt, szabálytalan, mély, lebenyes lehet a seb, jelentős a fájdalom és a fertőzésveszély. A vérzés általában hamar szűnik, a fertőzés a sebtátongás és a keletkezett tasakok miatt viszonylag gyakori.

Harapott seb (vulnus morsum). Állati vagy emberi fogazat okozta szakított sebzés, mely szövethiánnyal járhat, a fogazat szorítása miatt környéki bevérzésekkel. Kifejezett lehet a fájdalom, kiemelt a fertőzésveszély (tetanus, veszettség) Lőtt seb (vulnus sclopetarium). Kisebb bemeneti és a lövedék sebességétől, típusától függően kiterjedt kimeneti nyílás jellemezheti. A lőcsatornában bármilyen, a lövedék (projectil) útjába került szerv, anatómiai képlet sérülhet, akár életveszélyes vérzést okozva a külvilág felé vagy valamelyik testüregbe. Az életfontos szervek sérülése azonnal vagy percek alatt halálhoz vezethet. Traumás csonkolás (amputáció). Ennek során végtag, annak egy része vagy egyéb szerv (fül, hímvessző) kapcsolata szakad meg nagy erőbehatásra részlegesen vagy teljesen a test egyéb területeivel. Erős, akár életveszélyes vérzés jellemezheti, akár részleges, akár teljes amputációnál sebészi

döntést igényelhet a megtarthatóság, ill. a replantáció lehetősége. A vérzéscsillapítás általános teendői Biztonság teremtése. 144 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az ellátás biztonságának megteremtése minden elsősegély-nyújtói beavatkozás megkezdése előtt alapvető fontosságú. A sebellátáshoz megfelelő, biztonságos helyszín választását, további sérülés lehetőségének kizárását, az ellátó számára gumi- vagy fóliakesztyű (fóliazacskó) használatát jelenti. A sérült pozicionálása. A sérültet mielőbb fektessük, de mindenképpen ültessük le. A sérült lehetőség szerinti mielőbbi lefektetésére, de legalább leültetésére mindenképpen szükség van a vérvesztés vagy a vér, illetve a seb látványa miatti - vegetatív zavar okozta - ájuláshajlam kivédésére. A megfelelő elhelyezéssel megelőzhetjük a sérült

állapotromlását, valamint azt is, hogy összeesve újabb sérülést szenvedjen. A sok vért veszített sérült elhelyezésének módszere a lapos fektetés, megemelt alsó végtagokkal (autotranszfúziós helyzet). Amennyiben lehetőség van rá, a fekhely lábvégi megemelésével süllyesztett végű fekvést, Trendelenburg-helyzetet hozhatunk létre. A vérzéscsillapítás lépései • Oldjunk fel minden leszorítást a vérzés helye felett, akár szoros ruhadarabról, akár mások által felhelyezett strangulációról van szó. A szorító körülkötést - hibásan - még ma is viszonylag gyakran alkalmazzák, legtöbbször vénás pangást előidézve és ezzel a vérzést fokozva. • Az Eschmarch-féle szorító körülkötés (tourniquet; ejtsd: turniké) az elsősegélynyújtásban általában tilos, csak utolsóként választható eljárás (például amputált végtag esetében). Ha mégis az artéria elszorítására kényszerülünk, lehetőleg szélesebb

anyagot válasszunk, amely nem okoz szövetroncsolást. A módszer lényege: kb 4 cm szélességűre hajtogatott háromszögletű kendővel átkötjük a végtagot, majd a kötés alatt átdugott pálcával azt a vérzés megállásáig megcsavarjuk. Semmiképpen ne hagyjuk fenn a leszorítást 90 percnél tovább Ha rendelkezésre áll, vérnyomásmérő mandzsettájával, amennyiben a benne lévő nyomást a systolés érték fölé pumpáljuk, megfelelő módon készíthető artériás elszorítás. • Emeljük a vérző végtagot, testrészt a szív magassága fölé. A vénás vérzések döntő része ezzel az eljárással átmenetileg meg is szüntethető. • Vérzéscsillapítás artériás nyomóponton való kompresszióval akkor indokolt, ha a vérző testrész felemelésére és a leszorítások feloldására nem szűnik meg a vérzés, amely általában artériás eredetű. A művelet lényege, hogy a vérző artéria egy szakaszát a sebtől testközeli ponton

(proximalisan) egy vagy több ujjunkal vagy ököllel komprimáljuk. Az összenyomást csontos alap feletti szakaszon végrehajtva megszűnik az addig pulzáló vérzés A legfontosabb, artériás vérzés esetén elérhető összenyomási pontok a következők: • Közös fejverőér (a. carotis communis) az ádámcsutka magasságában a fejbiccentő izom elülső szélénél. • A kulcscsont alatti verőér (a. subclavia) a kulcscsont mögötti árokban az első bordához nyomható. • A karverőér (a. brachialis) a felkar belső oldalán, a kétfejű karizom belső szélénél a felkarcsonthoz nyomható. • A combverőér (a. femoralis) a lágyékhajlat alatt, a szeméremcsont kiemelkedésétől oldalt kb két harántujjnyira a combcsonthoz nyomható. 145 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • A halántéki ütőér (a. temporalis superficialis) a külső hallójáratot elölről

határoló porckagyló előtt a halántékcsonthoz nyomható. • Az arc ütőere (a. facialis) az alsó állcsont szegélyén közvetlenül a rágóizom (m masseter) elülső szélénél az állkapocshoz nyomható. • Kivételes esetben (mindkét comb vérzésénél, atoniás méhvérzésnél) szükség lehet a hasi ütőér (aorta abdominalis) kompressziójára. Ilyenkor a köldök magasságában öklünkkel a gerinc irányába erőteljesen benyomjuk a hasfalat. Leszorítás ujjal a vérzés helyén akkor szükséges, ha a sérülés feletti területen már nincs választható nyomási pont. Ilyenkor közvetlenül nyomjuk össze a vérző eret Ezt a megoldást egyéb lehetőség híján választjuk a vérrel való szennyeződés miatt. Lehetőleg vegyünk fel előtte egyszer használatos kesztyűt A nyomókötéssel végzett vérzéscsillapítás felváltja az előzőkben részletezettet. Módszere a következő: Ha a vérzés a végtag felemelésére vagy ujjal lenyomásra

szűnt, akkor van idő a sebellátásra (lásd később.) A vérzés helyét steril lappal fedjük (szövethiánnyal járó, mély sebet steril gézzel kitamponálunk), majd a lap fölé keményebb nyomópárnát (gézhengert, öszszehajtogatott gézlapot), helyezünk. Ezzel mintegy összenyomjuk a vérző eret A nyomást fenntarthatjuk kézzel vagy kötéssel válthatjuk fel. A nyomókötés készítésénél a pólyameneteket a végtagon körben „8”- as alakban vezetjük, a pólyamenet seb feletti keresztezésével, esetleg a pólya seb feletti átfordításával. Ha nem elegendő a tamponáló pólya vagy pelotta magassága, tegyünk fölé újabbat, és azt is szorosan pólyázzuk oda. A nyomókötést a vénás vérzéseknél kevésbé, az artériás vérzéseknél szorosabb kötözéssel készítjük. Ügyelni kell a szoros kötés miatti vénás pangás elkerülésére, ilyenkor a kötés meglazítása is szóba jöhet, amennyiben az nem fokozza a vérzést. Felhelyezett

nyomókötést csak képzett egészségügyi szakszemélyzet távolíthat el. Speciális területek vérzéscsillapítása 146 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Orrvérzés. Okozhatja orrfúvás, orrpiszkálás, sérülés, magas vérnyomás, esetleg a véralvadás zavara miatti komplikáció. Ilyenkor az orrsövény erei sérülnek meg Enyhébb vérzés kellemetlenségeitől életveszélyes kivérzésig fokozódhat, eszméletlen betegnél légúti problémához vezethet. Ellátásakor ültessük le a beteget, hajoljon előre, és 10 percig szorítsuk előre az orrszárnyakat (a beteg maga is megteheti) hüvelyk- és a mutatóujjunkkal. Száját tartsa nyitva, azon át lélegezzen A beteg ne nyeljen, mert az kimozdíthatja a keletkező véralvadékot. (A nyelés megelőzésére egyes szerzők például a fogak közé parafadugó helyezését ajánlják.) Figyeljük meg, nem csorog-e a garatfalon le a

vér, mert lenyelése vérhányást idézhet elő. Nyugtassuk meg a beteget, tegyünk hideg borogatást a tarkóra Ha a beteg vérnyomása magas, csökkenteni kell. 10 perc után felengedve a nyomást ellenőrizzük, megszűnt-e a vérzés. Ha nem, ismételjük meg az összenyomást újabb 10 percre Szükség lehet vérnyomáscsökkentő gyógyszer adására. Ha fél óránál tovább tart a vérzés, kérjünk segítséget a mentőszolgálattól Ha a vérzés megszűnt, a beteg kerülje a lehajolást, a köhögést, a tüsszentést, az orrpiszkálást. Az orrnyílásokat steril lappal és parittyakötéssel fedjük. Szájüregi vérzés. Leggyakrabban foghúzás után, ínysérüléskor, ajak-, nyelvsérüléskor fordul elő A sérült fejének oldalra fordításával elősegíthetjük a vér kicsorgását a szájnyíláson át. Steril lapot nyomunk (haraptatunk) 10 percig a vérzés helyére, majd ellenőrizzük a helyzetet. A műveletet szükség esetén még kétszer

megismételjük. 30 percen túli erős vérzésnél kérjük a mentőszolgálat segítségét A beteg 12 órán át kerülje az öblögetést, a véralvadék fogkefével, étellel való lesodrását, a forró italokat. Elsődleges sebellátás A sebellátás részletes teendői a súlyos vérzés csillapítása után következnek. Alapvető cél a seb fertőződésének és a fájdalomnak a csökkentése. A sebkörnyék tisztítása. A fertőzés megelőzésében meghatározó, amelyet tiszta vízzel, olajos szennyeződés esetén sebbenzinnel, alkohollal tehetünk meg. A seb felszínén lévő idegentesteket, törmeléket, szemcséket tiszta vízzel, vizes jódoldattal mossuk, esetleg steril lappal sodorjuk le a seb felszínéről. Alkohol, benzin nem kerülhet a sebbe. A befúródott idegentestet ne távolítsuk el, mert egyrészt a mélyben vérzést tamponálhat, másrészt mivel a szúrást okozó tárgy görbülete, alakja számunkra nem mindig ismert (például a kés pengéje

beszúráskor elgörbülhet, sarló alakú lehet az üvegszilánk), annak „vakon” kifelé húzásakor újabb sérülést okozhatunk. Ezeket a tárgyakat oldalról megtámasztó kötözéssel rögzítjük a sebben Sebfertőtlenítés. A magyarországi gyakorlatban általában Betadine, Braunol nevű jódoldatot (betaisodona, szabad aktív jódot tartalmaz) használunk (jóddal szembeni allergiára rá kell kérdeznünk). Szennyezett sebek tisztítására ajánlott a Hyperol (karbamid-peroxid) 4,5-18%-os (1dl vízbe 1 tabletta = 1%) vizes oldata; ezt azonban csak intézeti körülmények között használják (az utóbbi időben ritkábban). Seb steril fedése. A fedéssel a további fertőzés lehetőségét, a sebtátongást, a seb kiszáradása miatti fájdalmat, valamint a sérültre és környezetére ható érzelmi megrázkódtatást tudjuk csökkenteni. A sebet teljesen befedő, a sebszéleken 1-3 cm-nyivel túlérő steril fedést ragtapasszal vagy körkörös pólyázással

rögzítjük. A sebet fedő steril lapot bővebben vérző sebeknél vastagabban kell felhelyezni. A ragtapasz nedves, szőrzettel, hajjal fedett felületen nem tapad, és figyelemmel kell lenni a bőr esetleges érzékenységére is. A kötözés sem túl laza, sem pangást okozóan szoros nem lehet. A hagyományos steril géz kötszerek mellett 147 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 újabban fémmel (alumínium) borított felszínűek is léteznek, amelyek kevésbé ragadnak a sebbe és baktericid hatásúak. A sérült tájék felpolcolása. Csökkenti a vér pangását és a további bevérzést. A nyugalomba helyezés kedvez a vérzések bealvadásának. Nagy felszínt érintő sebzéseknél rögzítés is indokolt Amputátum ellátása. Kiszáradását fóliába (háztartási fólia vagy zacskó) csomagolással akadályozzuk meg, majd olvadó jeges vizet tartalmazó zacskó mellett, lehetőleg

steril textiliába csomagolva szállítjuk a sérülttel együtt az intézménybe, semmiképpen nem fagyasztjuk! Lokális hűtés. Nyílt seb nélküli vagy seb környezetében lévő mélyebb sérülések - zúzódás, vongálódás, rándulás ellátásában a lokális hűtés csökkenti a bevérzést, a fájdalmat. Módszere a nem közvetlenül bőrre helyezett, olvadó jeget tartalmazó zacskó, amelyet a sérült területre nyomunk. A hideg borogatás a sérülést követő órákban-napokban időlegesen ismételhető. Kötözések főbb típusai. Manapság sok helyen elérhető a csőháló kötszer mint a sebzéseket fedő kötés rögzítő anyaga, szükség lehet azonban ragasztó vagy csőháló kötszer híján pólyakötésre. A seb fedését követően a pólya végét bal kézben tartva a seb feletti kötözőanyagra részben szorítva 3-4 körkörös pólyamenettel kezdjük a rögzítést. Ha nagyobb felületű sérülésről van szó, akkor szükségessé válhat a

pólyamenetek továbbvezetése, melyet csavarmenetekkel lehet megtenni, oly módon, hogy a kötésmenetek kisebb vagy nagyobb részben fedik egymást (enyhe, illetve meredek csavarmenetek). Az ellátott sebzésen és a fedőanyagon túlérve ismét 3-4 körkörös menettel fejezzük be a pólyázást, majd rögzítjük a pólya végét ragtapasszal vagy a pólya végének középen való bevágásából keletkező kötéssel, esetleg alátűréssel. A kötést mindig a végtag távolabbi részétől kezdjük vezetni, vagy gúlás testrészek kötözésekor a szűkebb átmérőtől haladunk a vastagabb felé, például comb, alkar kötésekor. A körkörös, csavarmenetes kötözéstípuson túl néha speciális módszerekre is szükség lehet bizonyos testrészek kötésénél. Ezek közé tartozik az ízületek kötéséhez használt 8-as kötés, az ujjkötés, vállízület, fej kötése. A sebellátás eszközei. A mindennapok során szükséges lehet elsősegélynyújtás

keretében akár otthoni, akár munkahelyi, iskolai körülmények között azonnali sebellátásra. Ennek szakszerű kivitelezéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő eszközöket használjunk. Intézményi keretek között szabványok írják elő, hogy milyen típusú elsősegély-felszereléssel kell rendelkezni. Ezeket MSZ (Magyar Szabvány) szerint szokták osztályozni a potenciális ellátásra szorulók számától függően; alkalmasak mind közúti, mind közintézményi, munkahelyi használatra. Célszerű, ha otthonunkban is tartunk néhány sebellátáshoz szükséges eszközt és anyagot. A leggyakrabban használt anyagok: • Sebfertőtlenítő szerek: Betadine vagy Braunol oldat. • Sebfedésre szolgáló anyagok: 50 × 80 cm-es, 25 × 80 cm-es steril mull; steril mull; 10 × 10 cmes, 6 × 6 cm-es steril mull-lapok. 148 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 • Rögzítésre: 6 cm × 5

m-es, 10 cm × 5 m-es, 15 cm × 5 m-es mullpólya (szegett vagy szegetlen kivitelben). • Rögzítésre: ragtapasz, csőháló-kötszer (különböző méretben), háromszögletű kendő. • Sebfedésre és rögzítésre szolgáló anyagok: 6 cm × 5 m-es, 8 cm × 5 m-es, 10 cm × 5 m-es steril gyorskötöző mullpólya. • Különböző méretű és formájú sebtapaszok. • Eszközök: olló, szálkacsipesz, egyszer használatos gumikesztyű, kéztisztító kendő, biztosítótű. • Elsődleges fájdalom • A baleseti sérüléseknél kialakuló elsődleges fájdalmat az érzőidegek sérülése okozza. Erre az jellemző, hogy a fájdalom behatáskor a legerősebb, majd a fájdalom intenzitása gyakran csökken. Természetesen már ezt a fájdalmat is csillapítani kell, mert túl nagy fájdalomingerek olyan folyamatokat indíthatnak meg a szervezetben, mely súlyos általános következményekhez, sokkhoz vezethet. • Ezért van jelentősége annak, hogy

baleseti sérült mentésekor és a szállítás idejére a beteg fájdalmait minimalizáljuk. Ez részben a szakszerű mentéssel, részben megfelelő erősségű (gyakran kábító hatású) fájdalomcsillapítóval kivitelezhető. • A sérült testrész vagy végtag megfelelő rögzítése elengedhetetlen. • Másodlagos fájdalom • A szakszerű ellátás után (akár műtéti, akár konzervatív) alakulnak ki rendszerint azok az elváltozások, melyek a másodlagosan kialakuló fájdalmakat okozzák. Ezek gyakran kínzóbbak az elsődleges baleseti fájdalomnál. • A másodlagos fájdalmak oka döntően a sérülés (vagy műtét) helyén kialakuló bevérzés, vérömleny. A vérömlenynek az a rossz tulajdonsága is megvan, hogy a szervezetben ott foglal el helyet, ahol normálisan semmilyen, a környezet nyomását, feszítését jelentő tényező nincs. Másik hátránya, hogy a vérömleny (ez főleg a műtéti területre értendő) jó táptalaja a

baktériumoknak, és ezért fertőzés kialakulásának egyik tényezője lehet. A vérömleny létrejöttében az erek (rendszerint a kisebb, esetleg hajszálerek) sérülése, szakadása jelenti az alapot. Elsősegély: Nyugalomba helyezés és felpolcolás Tekintettel a vérömleny sok káros tulajdonságára (főleg a fájdalomra), alapvetően fontos: próbáljuk meg úgy befolyásolni, hogy ne nőjön túl nagyra. Ennek eléréséhez több eszköz áll a rendelkezésünkre Az első és legfontosabb a beteget és vele együtt az érintett testrészt, végtagot nyugalomba helyezni. A nyugalomba helyezés azt eredményezi, hogy az elszakadt ereket a véralvadék hamarabb fogja lezárni és emiatt a vérömleny kisebb lesz. Végtagi sérülés esetén ezt a nyugalomba helyezést gyakran csak külső rögzítő segítségével (gipsz) tudjuk elérni és ilyen értelemben ennek fájdalomcsillapító hatása lesz. 149 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b

Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Tekintettel arra, hogy a jelentősebb nagyságú vérömlenyek, bevérzések kialakulásában a gravitációnak is szerepe van, ennek kikapcsolásával részben a kialakuló vérömleny nagyságát tudjuk kedvezően befolyásolni, emellett a már kialakult vérömleny gyorsabb felszívódását is elő tudjuk segíteni. Erre legalkalmasabb (természetesen végtag esetén) a végtag felpolcolása. Ezt el lehet érni a sérült végtag alá helyezett párnával, de adott esetben (alsó végtagi sérülés esetén), az ágy végének megemelése is hasonló hatású. Felső végtag esetén ezt a célt szolgálja a sérült végtag felkötése, háromszögletű kendővel történő rögzítése. Alsó végtag esetén elsősorban az egy helyben állás nem ajánlott, emellett leüléskor (láb- vagy bokasérülés esetén) az javasolt, hogy az érintett végtagot tegyék fel székre, ne lógjon. Gyógyszer és krioterápia

Természetesen van olyan egyéb lehetőség is, amivel az ilyen jellegű fájdalmakat csökkenthetjük. Itt részben gyógyszeres fájdalomcsillapítás jön szóba és elsősorban azok a gyógyszerek, melyek szinte csak fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek, de szóba jöhetnek non szteroid gyulladáscsökkentő- és fájdalomcsillapítók is. Alkalomszerű szedésükkel a kínzó fájdalmak csökkenthetők, emellett mellékhatásaik sem túl súlyosak. A krioterápia az, amivel ezeket a bevérzés, vérömleny okozta fájdalmakat gyorsan és jól lehet csillapítani, emellett jó hatású a vérömleny kialakulására is: az ősi gyógymódról, a hideg alkalmazásáról van szó. A hideg vizes borogatás és jég helyi alkalmazása jön szóba Hideg hatására a fájdalomérző idegek vezetése, ingerelhetősége lecsökken, ezért a hidegterápiának fájdalomcsillapító hatása van. Másrészt hideg hatására az erek is összehúzódnak és ez az összehúzódás azt is

jelenti, hogy kisebb vérömleny kialakulása várható, mint nélküle. A sportból jól ismert, hogy minden baleseti sérülés esetén az első a hideg alkalmazása. A hideget nemcsak önmagában lehet alkalmazni, hanem egyéb gyógymódokkal kombinálni is. Ez azt jelenti, hogy pl. gipszrögzítés mellett, gipszen keresztül a sérült rész jegelése hatásos fájdalomcsillapító és vérömlenycsökkentő. A mindennapi életünk során könnyen szerezhetünk olyan sérüléseket, melyek később elfertőződhetnek. Az ilyen fertőzések neve a tetanusz vagy más nevén merevgörcs, amely a vázizmok tartós, görcsös megfeszülésével jár. A kórokozó, a Clostridium tetani, oxigénmentes körülményeket szerető baktérium, azaz levegőtől elzárt helyeken szaporodik. Jellemzően állatok (pl: ló, szarvasmarha) és némely ember belében él Kedvezőtlen körülmények között a külvilágban, a talajba kerülve igen ellenálló spórát képez, így biztosítva a

túlélést, megfelelő helyre kerülve aztán szaporodásra képes. A szaporodásra kiváló helynek számít egy mély, roncsolt, idegen testet vagy elhalt szöveteket tartalmazó, szennyezett seb. Baleset, sérülés kapcsán, fertőzött talajjal szennyezett seb szolgál a baktériumok szaporodási helyéül. Nagyon fontos minden esetben a helyes, időbeni sebellátás! A roncsolt részek kimetszése, a seb kitisztítása. Súlyos szennyezés, roncsolt, mély sebek és megfelelő oltottsági (vagy inkább oltatlansági) kritériumok alapján, tetanusz elleni ellenanyag készítmény (védekezőfehérje, ami a keringésbe került toxint megköti, közömbösíti; TETIG = tetanusz immunglobulin) is adandó az aktív védőoltás mellett. A tetanusz elleni aktív védőoltás a kötelező oltási séma része. 2, 3, 4, és 18 hónaposan, 6 valamint 11 évesen mindenki megkapja a vakcinát, más védőoltásokkal kombinált formában. 150 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b

Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Korábban a baleseti sebészetekre belépők, szinte "köszönés helyett" azonnal oltást kaptak, ha egy éven belül nem voltak immunizálva. Nemrégiben változtak a szabályok, jelenleg sokkal kevesebb esetben, szigorúbb kritériumok alapján tartják indokoltnak az emlékeztető oltás, vagy ellenanyag adását. 151 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 17. A Milyen csont ártalmak, illetve csontsérülések előfordulására számíthat egy fitneszteremben? Ismertesse az ízületi ficam lényegét, és jellemző tüneteit! Mi a teendője ízületi ficam esetén? Milyen módszerekkel, eszközökkel igyekszik megelőzni az ízületek sérüléseit foglalkozásain? Ficam? Rándulás? Szalagszakadás? Egy hirtelen mozdulat, megerőltetés, a bemelegítés nélküli sportolás könnyen okozhat sérülést, az ízületeknél

rándulás, ficam alakulhat ki. Rándulás Rándulás esetén az ízfelszínek eredeti helyükön maradnak, illetve a sérülés után visszaugranak a megfelelő pozícióba, és visszaáll a helyes anatómiai felépítés, ám a szalagok és az ízületi tok megnyúlik, esetleg el is szakad. A környező részek sérülése miatt komoly fájdalom, jól látható duzzanat, vérömleny alakul ki. Bár az ízület többé-kevésbé mozgatható, a nagy fájdalom miatt szinte merev lesz A rándulás tünetei: • nyugalmi helyzetben is fájdalmas • duzzadt • a sérülés helyén a bőr elszíneződik, vérömleny alakul ki • a sérült testrész mozgatható, de mozgásterjedelme beszűkült • mozgatására fokozódik a fájdalom Ficam Ha az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, és külső erőhatás nélkül tartósan úgy is marad, ficamról beszélünk. Leggyakrabban a vállnál, könyöknél, térdnél és bokánál jön létre, de az ujjízületek ficama is

sokaknak ismerős. Általában jelentős húzó, csavaró vagy oldalirányú erők hatása esetén alakul ki A ficam enyhébb esetben lehet részleges, súlyosabb balesetnél teljes, az ízületi tok és az ízületi szalagok rendszerint sérülnek. Részleges ficamnál az ízfelszínek még érintkeznek egymással, de nem teljes felületünkön, teljes ficam esetén azonban az ízfelszínek teljesen eltávolodnak egymástól. A sérülés helye kívülről torznak, deformáltnak tűnik, mozgatása komoly fájdalmat okoz. A térd teljes ficama különösen veszélyes, hiszen az artéria is sérülhet. A ficam tünetei • a testrészt deformált • nem mozgatható • helyzete rugalmasan rögzített (visszaugrik a mozgatás előtti, kificamodott állapotba) • rendkívül fájdalmas Szalagszakadás A rándulás és a ficam gyakori velejárója az ízületi szalagok sérülése, szakadása: az ízület szalagjai teljes keresztmetszetüket tekintve teljesen elszakadhatnak, a

szalag leválhat a csontról, de a szalag akár egy 152 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 csontdarab együtt is leszakadhat. Az ízületben azonnal fájdalom jelentkezik, duzzanat, vérömleny jelentkezik, és az ízület instabil lesz. A sérülés után érdemes gyorsan orvoshoz fordulni, első lépésként a testrészt nyugalmi állapotba kell helyezni, a lábat fel kell polcolni, a kart fel kell kötni, ha lehet, rugalmas pólyával rögzítve, hogy ne mozdulhasson el. Laikusként a sérült testrészt kezelni, a ficamot „helyretenni” tilos, nehogy szalagszakadás, ideg- vagy érkárosodás jöjjön létre. Általában fizikális vizsgálattal és röntgenfelvétellel megállapítható, hogy pontosan milyen sérülésről van szó, de szükség lehet egyéb képalkotó diagnosztikai segítségre is (ultrahang, CT, MR), hogy a sérülés kiterjedését meg lehessen határozni. Az elmozdult

ízvégeket a szakorvos helyre teszi, a kívánt anatómiai helyzetet visszaállítja, a sérült szalagokat, a csont- vagy lágyrészek sérüléseit ellátja - ezekhez műtéti feltárásra is szükség lehet. A helyreállítás után az ízületet rögzíti, hogy megfelelően gyógyuljon, ehhez rögzítőkötésre, gipszkötésre is szükség lehet. A kötés eltávolítása után megkezdődik az ízület rehabilitációja, gyógytornával, fizioterápiás módszerekkel nyeri vissza a testrész használhatóságát. Csonttörés A csonttörés a csont folytonosságának megszakadása. Direkt erőbehatás következtében a törés lehet: • védekezési (ekkor egyszerű törés alakul ki), • összenyomatásos (súlyos lágyrészsérülés jön létre), • darabos törés (a csontból egy darab kihasad), • szegmenttörés (ugyanaz a csont két különböző helyen törik, így három nagy törött darab keletkezik), • romtörés (a törésvonal zúzott, súlyosan

összeroncsolódott csontrészlet jön létre). A törések a lágyrészek és a bőr sérülésének tekintetében lehetnek zártak vagy nyíltak. Okok: Direkt erőbehatásra a sérülés típusát a hatóerő nagysága szabja meg. A indirekt hatásra létrejövő töréseket öt kategóriába sorolhatjuk: • hajlító erő hatására a törés harántirányú vagy rövid, ferde lesz, • a csavarás spirális futású felszínt alakít ki a csonton • a nyírás hatása: a csonton csipkés törési végek alakulnak ki, • a kompressziós törés a szivacsos csonton hoz létre elváltozást • szakításos behatásra az izom, az ín vagy a szalag tapadása válik le, ezáltal a csontvégek között húzás érvényesül. Tünetek: Az érintett testrész deformált alakot ölthet, természetellenes pozíciót vehet fel; erős fájdalom, főleg mozgatáskor, terheléskor; gyakran hallható a törés bekövetkeztekor reccsenés, roppanás. 153 B-FORM Kft. 6726

Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Veszélyeztetett sportolók: országúti- és hegyikerékpározók, görkorcsolyázók, kontaktsportolók (labdarúgók, kézilabdázók, küzdősportot űzők, jégkorongozók). Kezelés: • a nyílt törés azonnali műtétet igényel. A seb kezelése nyitva történik, a zárás második lépcsőben, szintén műtéti úton kivitelezhető • a zárt törések kezelése egyszerű esetben konzervatív, amely hosszabb-rövidebb ideig tartó gipszkötés viselését jelenti. Bonyolultabb esetben a tört végek elmozdulásakor ún reponáció vagy extensio válik szükségessé, amely a sérült végtag helyretételét jelenti, • operáció válhat szükségessé gipszkötésre nem gyógyuló esetekben (például combnyaktörés), fedetten nem helyre tehető elmozdulással járó törések kialakulásánál, valamint ér- és idegsérüléseknél is. Mennyi időt kell kihagyni? Ez

függ a törés helyétől, típusától. "Hagyományos" törésnél 1-3 hónap, műtétet igénylő sérülésnél akár 1,5 év is lehet a pauza. Megelőzés Védőruházat viselése, az izmok erősítése, kellő mennyiségű vitamin, kalcium bevitele, helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás. Sportsérülések megelőzése A sport, a testmozgás az egészséges életmód egyik alappillére, mely nemcsak a testnek jó, hanem a közérzetet is javítja. Az sportolás célja az, hogy úgy mozogjunk és fejlődjünk, hogy közben ne sérüljünk meg, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a sportsérülések megelőzésére, elkerülésére. A rendszeres testedzés elkezdéséhez megfelelő edzésterv szükséges. Az edzés három fő részből áll: bemelegítés, fő sportolási szakasz, levezetés. A sportoláshoz nélkülözhetetlen a bemelegítés, az alapozás. A bemelegítés feladata, hogy felkészítse a sportolni vágyót a mozgásra fizikai, és pszichés

értelemben. Bemelegítés során az anyagcsere felgyorsul, az izmok nyújthatósága javul, a lazaság mértéke nő, a szívfrekvencia és a légzésszám kellőképpen megemelkedik, az izmok vérellátása megnő, oxigénellátásuk javul, tehát kisebb az esélye az izomláz megjelenésének, vagy a mozgásszervek hirtelen megerőltetésének, túlterhelésének, csökkennek az izomfeszültségek és az esetleges kóros tónusú állapotok, valamint a gondolatok lecsillapodnak, a mozgáshoz való kedv felélénkül. Sportolás előtt mindig szánjon elegendő időt az alapos bemelegítésre. A sportolás fő szakaszának helyes végrehajtása az adott mozgástípusokra, gyakorlatokra sajátosan jellemző. A fő szakasz megfelelő minőségű, valamint intenzitású edzésprogram elfárasztja, leterheli a sportolót. Az elfáradás után azonban rendkívül fontos, hogy fokozatosan csökkentsük a terhelést, majd egy levezető szakasz beiktatásával csillapítsuk le a mozgás

során felpörgetett szervezetünket. Ha ez nem történik meg sem az edzés fizikai, sem a pszichés hatásai nem érvényesülhetnek és a sérülések előfordulásának gyakorisága is jelentősen megemelkedik. A levezetés utolsó eleme a nyújtás. A nyújtás célja az ízületi mozgásterjedelem megnövelése, az ízületi hajlékonyság fejlesztése, a fokozott véráramlás fenntartása, emellett hozzájárul az izmok nyújthatóságának, rugalmasságának javításához. A nyújtás során figyeljük a légzésünk ütemét A 154 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 nyújtásnak két fő változata van. A dinamikus módszer nyújtó-ernyesztő hatású, valamint lassuló vagy gyorsuló sokszor ismétlődő utánmozgások sorozata. A statikus nyújtás a legelterjedtebb, olyan testhelyzetek kitartását jelenti, melyek hozzájárulnak az ízületek, inak és izmok rugalmasságuk megőrzéséhez,

fejlesztéséhez, regenerálja az elfáradt izmokat és visszaállítja a megfelelő méretre őket, így megelőzhető az izom és ízületi sportsérülések nagyobbik része. Ajánlott a sportfelszerelés alapos áttekintése, a mozgáshoz, a sportághoz, talajhoz alkalmazkodó, megfelelő lábbeli és alkalmas öltözék kiválasztása. Viseljen megfelelő védőfelszerelést, lovagláshoz, kerékpározáshoz, síeléshez. Az ideális sportfelszerelés, sportcipő sok esetben komoly sérülésektől, károsodástól óvja meg a sportolni vágyót. Mindig tartsuk be a fokozatosságot, soha ne kezdjünk hirtelen sportolni, inkább rendszeresen eddzünk, csak fokozatosan növeljük a terhelést. Hasznos a kiegyensúlyozott étrend, továbbá a bőséges folyadékbevitel mozgás, sportolás előtt és után. 155 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 18. A Milyen izomsérülések előfordulására számíthat

egy fitneszteremben? Hogyan ismeri fel az izomhúzódást, illetve izomszakadást? Mit tesz elsősegélynyújtásként izomsérülések esetében? Mi a jegelés, hűtés egészségtani haszna és milyen formában alkalmazhatja? Az izomsérülések vezető tünete a fájdalom, ami már a kevésbé súlyos esetekben is tapasztalható. Sokszor a beteg nem fordul időben orvoshoz, így a megkésett diagnózis a gyógyulás esélyeinek jelentős romlását okozhatja. Lágyrész-zúzódás: a fizikai behatás a csontot nem, csak a bőrt, esetleg az izmot károsítja. Mivel kisebb mértékű sérülésnek tűnő esetekben, a sérültek nem mindig fordulnak orvoshoz, ezért például a bőr mechanikai sérülésével járó sérülések csapdát rejthetnek magukban. Sokszor a beteg nem fordul időben orvoshoz, így a megkésett diagnózis a terápia késlekedését, ezzel a gyógyulás esélyeinek romlását okozhatja. Izomszakadás: az izom folytonossága megszakad. A szakadás lehet teljes

vagy részleges Ilyen esetekben a beteg a sérült végtagot nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni. A nagyfokú fájdalom és duzzanat a beteget azonnal orvosi ellátóhelyre juttatja, így ezen esetek felismerése a megfelelő fizikális vizsgálatokkal és képalkotó eljárásokkal nem okoz nehézséget. Vérömleny: az izmot felépítő izomrostok között vérzés alakul ki. Az izomsérülések tünetei: Az izomsérülések vezető tünete a fájdalom, ami már a kevésbé súlyos esetekben is tapasztalható. Néha az izomsérülés után a sérült egy ideig végtagját az egészséges állapotnak megfelelően képes használni. Izomsérüléshez gyakran társul ínszalag- és csontsérülés is. Ezen képletek sérüléseinek tünetei nagyrészt hasonlóak: fájdalom, mozgásnehezítettség vagy a sérült végtag mozgatásának teljes képtelensége, duzzanat, a végtag alakjának megváltozása. Mivel az egyes sérüléstípusok terápiája eltérő lehet, egyik

sérülés a másikat elfedheti, illetve a banálisnak tűnő sérülés is takarhat komoly, kezelés hiányában akár rokkantsághoz is vezető kórállapotot, a fenti tünetekkel mindenképpen forduljunk orvoshoz. Legcélszerűbb traumatológiai osztályt felkeresni Az orvosi rendelőben A diagnózisalkotás során az orvos megtekinti, megtapogatja a sérült területet. Különböző helyzetekbe mozgatás során megfigyeli az adott testtáj működését, mozgását. Gyakran a következményesen fellépő izomgörcs, akadályozza a vizsgáló orvos munkáját. A képalkotó vizsgálatok nem nélkülözhetőek. Röntgenfelvétel minden esetben készül Habár a felvételen nem látható a lágyrészek sérülése, fontos információt nyerhetünk a sérülés környezetében lévő csontok állapotáról, az esetleges társuló csontsérülésekről, törésekről. Az izmok leginkább ultrahang vagy MR készülék segítségével vizsgálhatók, melyek közül MR vizsgálat

végzésére ritkábban kerül sor. Az izomsérülések kezelése Az izomsérülések kezelésének első lépése az immobilizáció és a kompresszió, vagyis a sérült végtag nyugalomba helyezése szoros kötözéssel. I súlyossági fokozat esetén ez ne tartson tovább egy-két napnál, a II. és III csoportba tartozóknál egy hétnél A sérülések csoportosítása súlyosságuk foka szerint 156 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Az enyhe sérülések esetében az izom működésében nem tapasztalható funkciókiesés (I. típus) A II típusú sérülések egyértelmű funkciócsökkenésben nyilvánulnak meg. A III típus esetében a funkciócsökkenés nagymértékű, gyakran teljes, például izomszakadás esetén. A mozgás megkezdése azért nagyon fontos, mert segíti az izomzat helyes regenerálódását, biztosítja a sérült izom szerkezetének újjáépülését. Szükség esetén nem

szeteroid fájdalomcsillapítók alkalmazhatók. Ha a konzervatív kezeléstől kielégítő eredmény nem várható, sebészi megoldásra van szükség. Ez akkor szolgáltatja a legjobb eredményt, ha a lehetőségekhez mérten azonnal megtörténik az operáció. Ennek során a vérömleny eltávolítására, a szakadások helyreállítására kerül sor. A terápia szerves része, a megfelelő időben elkezdett gyógytorna és rehabilitáció. Az izom terhelését csak fokozatosan, tervezetten szabad emelni. Izomsérülések (húzódások, zúzódások) esetén az izmokat ért mechanikai hatás miatt azok szerkezete károsodik. A sérülés mértékétől függően az izom mozgatása nehézkessé válhat, de akár az is előfordulhat, hogy a sérült nem képes mozgatni az adott végtagot. Húzódások esetén az izmok a túlzott megterhelés hatására tartósan összehúzódnak, görcsbe rándulnak, mely fájdalmasabb, mint egy egyszerű izomláz. Izommerevség és gyulladás a

tünete Zúzódáskor valamely testrész vagy izomzat tompa eszközzel vagy erővel való behatás miatt sérül meg, mely oly nagy nyomással jár, hogy annak szerkezete szétroncsolódik. Ekkor is duzzanat keletkezik, sebbel vagy anélkül és akár mélyebb sérülésekkel is járhat Bármely károsodást is akarjuk kezelni, elsődleges fontosságú a sérült rész kímélése, a pihenés, felpolcolás és a fáslizás. A borogatás is hatásos lehet, ekkor a duzzadt végtagra hideg borogatás ajánlott, amely segít lehúzni a duzzanatot, majd a lelohadás után meleg vizes borogatást célszerű alkalmazni. A pihenés pár napnál tovább ne tartson, ugyanis ha túl sokáig nem mozgatják az izmot, akkor a mozgáshiány miatt, nem megfelelően épül újjá a szerkezete. Mivel az izomsérülések gyulladásos fájdalommal járnak, ezért kezelésükre nemszteroid gyulladásgátló hatású kenőcsöket, krémeket alkalmazhatunk, melyek szinte mind recept nélkül kaphatók a

patikákban. Általánosságban meg kell jegyezni, hogy ilyen kenőcsök, gélek alkalmazásakor nem szabad zárt kötést tenni a kezelt felületre. Semmilyen fedő-, illetve párakötéssel nem használható, mivel ilyenkor a szokásosnál nagyobb mennyiségű hatóanyag juthat be a keringésbe, ami szisztémás mellékhatások (hányinger, emésztési zavar, gyomor-, illetve hasi fájdalom) nagyobb kockázatával járhat. Ezek a kenőcsök nem alkalmazhatók szemen, szem környékén, nyílt sebeken, nyálkahártyán sem. Alkalmazás után kezet kell mosni, hogy onnan ne szívódjon fel a hatóanyag. Több készítmény hatóanyaga fényérzékenységet okozhat, ezért a kezelés időtartama alatt és az azt követő két hétben nem ajánlott a napozás, szoláriumozás. Ritka esetben allergiás reakciót váltanak ki a bőrön, mely viszketéssel, égő érzéssel járhat. Ha ezt tapasztaljuk, hagyjuk abba az alkalmazását, és válasszunk másik gyógyszert. Zúzódásokat

kezelhetünk gyógynövényi kivonatokat tartalmazó kenőcsökkel is. Ilyen esetben a leggyakrabban alkalmazott gyógynövény az árnika, mely kiválóan alkalmas a zúzódások következtében kialakuló véraláfutások gyógyítására. Különböző anyagokat tartalmaz, melyek meggátolják a vérlemezkék összecsapódását és a szövetek gyulladását. 157 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Árnika tartalmú kenőccsel naponta 3 alkalommal kell bekenni a sérült részt. Nem használható szem, száj és nyílt sebek környékén és 3 évesnél fiatalabb gyermekeknél sem alkalmazható. Egyesek érzékenyek lehetnek rá, náluk bőrgyulladást válthat ki. Más gyógynövények kivonatát tartalmazó szerek is hatásosak lehetnek a húzódások, zúzódások és egyéb izomsérülések kezelésére, mint például a fekete nadálytő, a varázsmogyoró, a vadgesztenye. Ezeket külsőleg

alkalmazva csökkenthetők a tünetek Amennyiben nem elegendő a hatásuk vagy nagy területet kellene bekenni velük a kiterjedt fájdalom miatt, akkor érdemes tablettára áttérni, és felkeresni a kezelőorvosunkat vagy egy reumatológus szakorvost. Kisebb horzsolásokkal, vágással járó sérülések esetén, bőrfertőtlenítő hatású szerrel is be kell kenni az érintett felületet, nehogy elfertőződjön. A legtermészetesebb hatású szer a patikákban kapható 3 százalékos hidrogénperoxid-oldat, mely a sebbel érintkezve elbomlik. A belőle felszabaduló oxigén-gáz a mélyebb szöveti területekben is tisztítja a sebet. A sebre öntve fertőtlenít, bontja az elhalt szövettörmeléket, ezáltal szagtalanítja és tisztítja a sebet. A felszabaduló oxigéngáz elzárja a kis ereket, így csökkenti a vérzést, elősegíti a véralvadást. Egyéb hatóanyagú sebtisztítók is csökkentik a fertőzésveszélyt, mint például a klór vagy jódtartalmú szerek. Ha

a sérüléskor földdel vagy egyéb piszkos tárggyal érintkezett a seb, érdemes orvoshoz fordulni egy tetanusz oltásért. Amennyiben az eddigi kezelések hatására pár napon belül nem enyhülnek, vagy még rosszabbodnak a tünetek, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Tanácsos ezt tenni a sérülés után azonnal nagyobb nyílt sebek, törés esetén, vagy ha a sérült részt nem tudjuk mozgatni. Jegelés, borogatás A gyulladás – alakuljon ki bárhol – legtöbb esetben hőmérséklet-emelkedéssel jár, így könnyen belátható, hogy a hűtés bármely módja hasznos lehet, ugyanis lelassítja a vérkeringést és a sejtek túlzott aktivitását. A hideg vizet, havat és jeget már évszázadokkal ezelőtt is alkalmazták gyógyító célokra Ízületi panaszokkal nem szabad sokáig meleg termálvízben ülni, mert belobbanhat a gyulladás – tehát a meleg hatás nem előnyös az ízületekre. A lehetséges módszerek közül lássuk először a sima, úgynevezett

„állott vizes” borogatást. Ilyenkor szoba-hőmérsékletű (20 Celsius-fok körüli), vízzel átitatott, majd kicsavart textíliát teszünk az érintett testrészre. Hagyjuk szabadon, hogy a párolgás okozta hőveszteség is segítse a hűtést! Azonban túlságosan hosszú ideig vagy gyakran (egymás után) ne alkalmazzuk ezt a módszert, ugyanis a bőr felázása káros következményekkel járhat. Jegeléshez legjobb a gyógyszertárban vagy gyógyászatisegédeszköz-boltban kapható jégzselé, mert kásaszerűen fagy meg, így jól rá lehet formázni a sérült, gyulladt tesztrészre. A jégzselés hatáshoz közelebb áll a mirelit borsó. A jégakkut (vagy fagyasztott dobozos vagy flakonos dolgokat) azért nem igazán jó használni, mert leginkább egy ponton támaszkodik a bőrre – tehát nem fekszik fel jól a felületre, a gyulladás környékén kevésbé hűt. Nagyon fontos, hogy a jeget, jégzselét mindig tekerjük valamilyen textíliába, ne közvetlenül

rakjuk a bőrre, mert fagyásos sérülést okozhat. A jegelést egy-egy alkalommal maximum 10 percig alkalmazzuk, majd vegyük le 20 perce, és ezután kezdjük csak újra! Ezt nevezzük ciklusos hűtés-felengedésnek. Így érhető el a legjobb gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatást. A folyamatos jegelés bőrfagyáshoz vezethet; az erek kóros görcse révén fokozhatja a gyulladást. 158 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Bármelyik módszerről legyen is szó, hatásukra a szövetek és a sejtek hőmérséklete csökken, és – az idegek vezetőképességének köszönhetően – enyhül a fájdalomérzet. Sportsérülések – rándulások, zúzódások, húzódások – kapcsán a hideg gyors alkalmazásával elkerülhető a duzzanat kialakulása és ízületi folyadék felszaporodása is – ezzel együtt a fájdalmas mozgásbeszűkülés. Persze nem csak sportoláskor történhet ilyen

baleset. A lényeg ilyenkor mindig az, hogy a borogatást, jegelést mielőbb fel kell helyezni, hogy az akut gyulladás, sérülés területéről elvezessük a hőt; csak addig hagyjuk fent, míg át nem veszi a test hőmérsékletét, távolítsuk el, illetve cseréljük! És végül még egy fontos gondolat: gyulladásra, sérülésre meleg borogatást soha ne tegyünk! Hidegterápia – krioterápia Az ember hőérzékelése a hideg és meleg érzeteket foglalja magában. A bőr a két ellentétes hőmérsékleti tartomány felfogására képes receptorok sűrű hálózatát foglalja magában. A meleg receptorok a meleg-, a hideg receptorok a hideg hőmérséklet érzékelésére képesek. Mennyiségük a különböző testfelszíneken nem egyforma. Például míg a kéz felszínén 1 cm2 - en kb 5 hidegreceptor található, addig 2 cm2-enként találunk egy melegreceptort. Az arcon 16-20 hidegreceptort fedezhetünk fel cm2-enként A bőr hőmérsékletét számos tényező

befolyásolja, amelyek a következők: • az adott bőrterület vérátáramlása • anyagcsere által termelt hőáramlás sűrűsége • az adott bőrfelszín párolgás során leadott hőáramlási sűrűsége • külső hőmérséklet • Hőátbocsátás a bőrfelszínen • az artériás és vénás vér hőmérséklet különbsége Hipotermiáról akkor beszélünk, amikor a test maghőmérséklete 37 oC-fok alá csökken, amelyet hideg vízben- vagy hideg levegőn tartózkodás vált ki. Ha a maghőmérséklet 30 oC-fok alá csökken, akkor a szervek működése nagy mértékben károsodhat. 25 oC-fok körül végzetes szívműködés-zavar alakulhat ki és beáll a fagyhalál. Az emberi szervezet azonban képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti hőmérséklethez. Például hosszú időn keresztüli trópusokon tartózkodás melegadaptációt, más néven akklimatizációt alakít ki. Sajnos a hideghez sokkal kevésbé tud alkalmazkodni szervezetünk

Míg az állatoknál hideghatásra szőrnövekedés indul el, addig az embernél mindez nem következik be. Mégis léteznek olyan népcsoportok, akik körében a test természetes hidegvédekező rendszere jóval fejlettebb. Az ausztrál őslakosok például képesek vékony öltözetben is elviselni a 0 oC-os éjszakai környezeti hőmérsékletet. Bármennyire különös, de a hideg hőmérsékeletet különböző kórállapotok, betegségek kezelésére is lehet alkalmazni, amelynek orvosi elnevezése krioterápia. Gyökerei az ókori Egyiptomba nyúlnak vissza, akik sérüléseket, gyulladásokat kezeltek hideggel. Később Napóleon legendás sebésze az amputációk során alkalmazta. Az 1800-as évek végén, az angol Brighton írta le a hidegterápia fejfájást csökkentő 159 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 hatását. Arnott (1851) alkalmazta először az emlő tumoros fájdalmának

enyhítésére Megfigyelése bizonyították, hogy a -14 - -28 oC-fokra fagyasztott sós víz az emlő- és bőrdaganatot összehúzza és jelentősen csökkenti a fájdalmakat. Arnott felszerelése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azonban rávilágított a hidegterápia jótékony hatásaira és a műtéti anesztéziában betöltött szerepére. A -190 oC-ra hűtött folyékony halmazállapotú levegő első terápiás alkalmazása Campbell White nevéhez fűződik (1907), aki bőrbetegségeket gyógyított az eljárással. A II Világháború után egy új sebészeti eljárás - a kriosebészet - bontakozott ki, amelyben folyékony nitrogét, illetve folyékony oxigént alkalmaztak a bőr bizonyos betegségeinek kezelésére. Napjainkban nem csupán a kóros bőrelváltozások terápiájában alkalmazzák, hanem az akut és krónikus csont-ízületi gyulladások, fájdalmak csillapításában is. A termoterápia és krioterápia képes csökkenteni a derékfájdalmat.

A hidegterápiát az alábbi állapotokban javasolják alkalmazni: • krónikus ízületi gyulladások • a gerinc degenerativ betegségei • autoimmun betegségek • pikkelysömör • ízületet érintő műtétek utáni rehabilitáció • az érrendszer krónikus gyulladása • regeneráció gyorsítása A kezelésre kétféle technikát dolgoztak ki. Az egyik a hidegkamra, a másik a krioszauna A hidegkamrában (mely kevésbé elterjedt) az eljárás rendkívül egyszerűen kivitelezhető. A páciens fürdőruhára vetkőzik, kesztyűt, zoknit, cipőt, fül-és szájvédőt visel, majd belép a hidegkamra előterében, ahol -10 °C uralkodik. Fél perc tartózkodás után a -60 °C -os, majd a -110 °C-os kamrába lép, ahol végül 1-3 percet tartózkodik. Akárcsak a szaunázást, a hidegkamrában tartózkodás időtartamát is az egyén saját maga szabályozza. A kezelés alatt folyamatos orvosi jelenlét biztosított A néhány perces terápia után

kellemes melegérzés alakul ki az egész testben, a fájdalmak jelentősen csökkennek, az ízületek mozgásterjedelme kiszélesedik. A krioszauna az elterjedtebb hidegteráiás technika, egyszerűbben kivitelezhető, olcsóbb kezelést tesz lehetővé. Az eljárás során 1-3 percig igen alacsony hőmérsékletnek teszik ki a testet úgy, hogy egy hőszigetelt, felül nyitott, a páciens nyakáig érő tartályban állva, a testet nyakig -110°C és -190°C közötti hőmérsékletre hűtött nitrogéngázba merítik - ezért hívják hidegszaunának is. A számok csak olvasva sokkolóak, a szervezet örömmel fogadja majd az új élményt (meglepőnek tűnhet, de érzetre is kellemes a krioszauna). Fagyásról szó sem lehet, a hideg gáz csak a bőr vékony rétegét érinti, és a különleges fürdő nyomán új erőre kap az immun- és endokrin rendszer, hosszú órákra csillapítva a (pl. reumás) fájdalmat, a gyulladásokat, javul a keringés és a közérzet, ellazulnak az

izmok, jobb lesz a kondíció. A krioterápia mozgósítja a szervezet rejtett tartalékait, gyorsíthatja a műtétek utáni felépülést, lassíthatja a bőr öregedését. Sportolóknak különösen ajánlott fáradtság és izomláz enyhítésére, gyorsítja a regenerálódást, javíthatja az állóképességet 160 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 19. A Az edzőteremben egy sportoló nagy esést követően fekszik a földön Ismertesse, hogyan állapítja meg, hogy történt-e gerincsérülés! Milyen tünetek alapján állapítja meg, hogy a sportolónak agyrázkódása van? Milyen szövődmény állhat az agyrázkódás tünetei mögött? Általános elvek a sportbalesetek ellátásával kapcsolatban A sürgős ellátást igénylő sportsérültek életben maradását, illetve egészségük, sportképességük helyreállását döntően az első ellátás gyorsasága és adekvát volta

befolyásolja. Ezen definícióban maga a laikus elsősegélynyújtás is benne foglaltatik. A sportbalesetekre is jellemző a hirtelen kezdet (akuitás), a hangsúlyozott folyamat jelleg (processzivitás) és súlyosbodás (progresszivitás). A baleseti szituáció arra ösztönzi a beavatkozót, tegyen meg „minden lehetségest, azonban csak a szükségest szabad megtenni". Ki nyújtson elsősegélyt? • Bárki, aki képes segíteni a bajbajutotton úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon kárt vagy további ártalmat. • Eredményes elsősegély attól várható el, aki az alapvető ismeretek elméletét és gyakorlatát birtokolja, ismereteinek tudatában határozott, céltudatos és képes úrrá lenni saját és környezetének ideges hangulatán. A jó elsősegélynyújtó egyben mértéktartó is Mindig csak azokat a beavatkozásokat végezze el, amire az adott helyzetben és időben feltétlenül szükség van. Az elsősegélynyújtó feladatai • Gyors

tájékozódással meg kell ismerni a sérülés körülményeit, hogy abból következtetni lehessen a sérülések természetére és az esetleges tennivalókra. • A sérült szállítása. A sérültnek a sérülés helyszínéről való kimentése és az elsősegélynyújtás után következik a sérült elszállítása a végleges ellátásra, illetve szükség esetén szakintézeti ellátásra. E feladat elvégzése általában a mentőszolgálatra hárul, de a sérültek szállításának néhány fontos szempontjával minden elsősegélynyújtónak meg kell ismerkednie. • A sérültek szállítása legyen gyors és kíméletes. Modern közlekedési eszközök birtokában, jó úthálózatot feltételezve, ma már Magyarországon bármely vidéken általában félórai szállítás után traumatológiai szakorvosi ellátáshoz juthat minden sérült. Általános szempontként meg kell jegyezni, hogy a szakszerű ellátás érdekében az egy-két órás szállítás

kockázatát vállalni kell, megfelelő elsősegélynyújtás után, mert a korszerű ellátás feltételeit nélkülöző ellátás kilátásai igen kedvezőtlenek. Hazánkban a súlyosabb sérülteket elsősegélynyújtás után általában a kiemelt intézmények traumatológiai osztályaira szállítják. A beavatkozások helyes sorrendjének megválasztása alapvető igény. Egy eszméletlen, lábszártörött sérült ellátásakor például természetes, hogy elsőként a légút szabaddá tételének és szabadon tartásának kell megtörténnie, és csak ezután következhet a sérült végtag nyugalomba helyezése vagy rögzítése. A beavatkozások helyes sorrendjét akkor tudjuk meghatározni, ha felismerjük az életet közvetlenül veszélyeztető - életveszélyes - állapotot és azt el tudjuk különíteni a súlyos állapottól. 161 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Életveszélyben van

a balesetes, ha akár helyzete (például beszorult), sérülése, illetve eszméletlen állapota miatt az alapvető életfunkciók - légzés és vérkeringés - veszélyeztetettek. Természetes, hogy ekkor a halaszthatatlan, első beavatkozás az életfunkciók biztosítása, akár mesterséges úton is! Súlyos állapotúnak kell ítélni azt a sérültet, aki például az ellenfele sporteszközével ütközve elmetszette a csuklótáji ereit, és jelentősen vérzik. Elsősegélye sürgős beavatkozást igényel, de ebben az esetben van némi idő, hogy a helyes beavatkozási sorrendet - leültetni, lefektetni, végtagot felemelni stb. - meghatározva végezzük az ellátást A kerékpárral elesett és térdét lehorzsoló balesetes könnyű sérülést szenvedett. Van idő megtisztítani a seb környékét, a steril kötszert kibontani, gondosan felhelyezni a sebre, bekötözni és esetleg órák múlva orvoshoz juttatni (gyakran nem is megy el sérülésével orvoshoz). A

példákból nyilvánvaló, hogy vannak olyan állapotok, ahol a gyors beavatkozás elmulasztása igen rövid idő alatt halálhoz vezethet, míg más esetben bőven van idő a beavatkozás elvégzésére. Így tehát vannak magas időfaktorú állapotok, és vannak olyanok, ahol az időfaktor alacsonyabb. Az elsősegélynyújtás nagy jelentőségű a sportsérültek további sorsa, esetleg végleges gyógyulása szempontjából is. Ha helyesen végezzük, megelőzhetjük a sokkot, vérzést, fertőzést, a helytelen módszerek alkalmazása ellenben nem csak a gyógyulást hátráltatja, hanem másodlagos sérüléseket is okozhat. A kerékpárral elesett és térdét lehorzsoló balesetes könnyű sérülést szenvedett. Van idő megtisztítani a seb környékét, a steril kötszert kibontani, gondosan felhelyezni a sebre, bekötözni és esetleg órák múlva orvoshoz juttatni (gyakran nem is megy el sérülésével orvoshoz). Gerincsérülésre kell gondolnunk, többek között:

• magasból való leeséskor (pl. leesés lóról, fáról, építkezésen állványról, sziklamászáskor, vagy amikor a hegymászó-kötél megrántja a hegymászót), • a gerincoszlopot ért közvetlen, nagy erejű ütésnél (pl. valakire rádől egy fa, ráesik egy gerenda, hátba ütik egy kemény, nehéz tárggyal, háttal lépcsőre, kiálló tárgyra esik), • kerékpáros és motoros baleseteknél (legtöbbször olyankor, ha átesik a kormányon), • strandon, vízparton, ha sekély vízbe ugrott a sérült, • ha a fejet nagy ütés érte (pl. labdajátékoknál fejbe rúgnak valakit, sötétben vagy figyelmetlenségből valaki a fejével nekiszaladt valamilyen kemény tárgynak), • közlekedési szerencsétlenségeknél (pl. gépkocsik frontális ütközésekor) és ha • a gerinc hirtelen megcsavarodott (pl. sportolás közben) Hirtelen erőbehatáskor a csigolyák, illetve a porckorongok egymáshoz viszonyított hirtelen elmozdulása részlegesen

vagy teljesen elszakíthatja a gerincvelői idegkötegeket. A csigolyák be is csíphetik az idegeket. Ugyan csigolyatörés nélkül is megsérülhet a gerincvelő, csigolyatörés esetén azonban ennek az esélye lényegesen nagyobb. A letörő, és a gerincvelőbe fúródó csontszilánkok szintén súlyos sérülést is okozhatnak. A gerincsérülés tünetei 162 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Gerincsérülésre kell gyanakodnunk, ha a korábban leírt baleseti mechanizmusok játszódtak le, illetve a sérültnek az alábbi panaszai vannak: nyaki vagy háti fájdalom, a sérült nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni végtagjait vagy azokban zsibbadást, égő érzést esetleg bizsergést észlel. Előfordul olyan típusú gerincsérülés is, amikor a sérült a testét, vagy egyes végtagjait nehéznek, ügyetlennek érzi, máskor a széklet- és vizelet visszatartásának nehézségei

hívják fel a figyelmet a súlyos sérülésre. Bizonyos magasan elhelyezkedő nyaki sérüléseknél légzési nehézségek is jelentkeznek. Csak lengén öltözött, illetve félmeztelen betegnél (pl fürdés, nyári munkálatok közepette bekövetkező sérülés) van mód arra is, hogy pl. duzzanatot, kóros elhajlást, vagy görbületet lássunk a gerincoszlopon, illetve óvatosan megtapinthassuk a gerinc fölötti bőrterületet, ami ilyenkor legtöbb esetben érzékeny. Laikus elsősegély A legfontosabb, hogy ne mozgassuk a sérültet, és őt is figyelmeztessük arra, hogy ne mozogjon. Azonnal hívjunk orvosi segítséget! A mindennapokban a legnagyobb problémát a felesleges és nem szakszerű elmozdítás jelenti. A mentők kiérkezéséig óvjuk a sérültet a környezeti ártalmaktól (erős napfény, eső stb.) Semmiképpen se adjunk enni és inni neki, pl a félrenyelés veszély emiatt Ha a súlyos sérült eszméletlen, akkor a talált helyzetében a

fulladásveszélytől kell megóvni. A szájés garatüreget szükség esetén ki kell törölni, majd a fej hátraszegésével, az áll előreemelésével biztosíthatjuk a védelmet a nyelv hátracsúszása ellen (nyaki sérülésnél nem szabad a fejet oldalra fordítani!). Orvosi segítség A helyszínre érkező orvos elsődleges feladata az alapvető életfunkciók biztosítása (légzés, keringés) Fontos a fájdalomcsillapítás, mert a tartós fájdalom önmagában ronthatja a sérült állapotát. Minden gerincsérültet azonnal úgy kell megvizsgálni, hogy a gerincvelő működéséről is tájékozódjunk. A legkisebb gyanú esetén is részletes neurológiai vizsgálatot kell végezni Az általában fekvő helyzetben talált sérültet óvatosan oldalra fordítjuk, majd kitapintjuk a fájdalom helyét, és a végtagok óvatos mozgattatásával próbálunk meggyőződni arról, hogy van-e idegsérülés. A C4 csigolyát érintő vagy attól magasabban lévő nyaki

csigolyák sérülése esetén légzészavarok is fellépnek. C5–7-ig a felső végtagok is bénák, míg az ettől lejjebb eső gerincszakasz esetén csak az alsó végtagoknál észlehető bénulás és érzéskiesés. Az L2-csigolya alatt már csak a gerincvelő cauda equina nevű része foglal helyet, ennek sérülése esetén mozgászavar szerencsére már nem lép fel, helyette viszont érzéstelenség (ún. lovaglónadrágszindróma) valamint vizelet- és széklettartási zavarok (incontinentia) lépnek fel A gerincsérült beteget teljes immobilizációba kell helyezni, és nem mozgatni: főleg nem a válla és a hónalja alatt megfogva. Ha több segélynyújtó van jelen, akkor ún tálcafogást alkalmazunk: a sérült azonos oldalára legalább három személy áll illetve letérdel, majd kezeiket a sérült alá helyezik, és egyszerre felemelik. Ezáltal a gerincoszlop azonos helyzetben marad A kivitelezés egyes lépéseit legjobb, ha a beteg fejét fogó személy

„vezényeli”, hogy egyszerre, összehangoltan történjenek a mentés egyes lépései. A gerincsérültet csak mentőautóval és fekvő helyzetben szabad szállítani, megfelelő rögzítés mellett. Erre legmegfelelőbb a vákuummatrac, ami a sérült testéhez igazítható, majd egy pumpa segítségével a matracban található milliónyi műanyag gömböcske közül a levegőt egy speciális szerkezettel leszívják. Ezáltal a vákuummatrac egyénileg kialakított formáját megtartva alkalmas a szállítást igénylő rögzítésre. 163 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A nyakcsigolyatörést az ún. Schanz-gallérral rögzítjük: az egyik segítségnyújtó a sérült fejét állánál és tarkójánál fogva kissé megemeli, és közben enyhe húzás alatt tartja, míg a másik a nyak köré 4– 5 cm vastag vattaréteget helyez, majd ezt 15–20 pólyamenettel rögzíti. Az így létrehozott

„textilcső” a fejet és a vállakat azonos távolságban tartja és korlátozza a fej előre-, hátra- és oldalirányú mozgáslehetőségeit. Természetesen léteznek gyárilag készített, kipárnázott, műanyag Schanzgallérok is A nyakcsigolyatöröttet, ha úgy kényelmesebb neki, ülve is lehet szállítani A gerincsérültek idegsebészettel rendelkező traumatológiai osztályokra kerülnek. Traumás agykárosodást leggyakrabban hirtelen, erőteljes ütés okoz (agyrázkódás). Egy ilyen ütés során az agy nekiütődik a csontos koponyának. A nyílt sérülés lényegesen ritkább, mint az agyrázkódás. A koponya gyakran még erőteljes külső behatások esetén sem törik el, így zárt koponyasérülés alakulhat ki. A sérülés súlyossága nagymértékben attól függ, hogy az agy mely területe sérült, és ez milyen mértékű. Egy enyhe sérülés átmeneti zavartságot és fejfájást okozhat, egy súlyosabb sérülés azonban akár halálos kimenetelű

is lehet. Az agyrázkódás leggyakrabban 0-4, illetve 14-19 éves kor között alakul ki. A statisztikák szerint férfiaknál gyakoribb, és az esetek felében autó, motor vagy biciklibalesetek idézik elő. Idősebb korban az elesés, újszülöttek és kisgyerekek esetén a gyerek heves megrázása is okozhat agyrázkódást. Az agyrázkódás tünetei: Az agy szabályozza a mozgást, a viselkedést, a gondolatokat és az érzéseket. Nem meglepő módon az agy sérülése kihathat a fizikai és az érzelmi jólétre is. Az agykárosodás legtöbb tünete azonnal megjelenik az ütést követően. Gyakori azonban az, hogy a tünetek enyhék és nem is tűnnek fel még az agyrázkódást elszenvedő betegek esetén sem. Akár harminc év elteltével is a sportoló emlékezetének, figyelmének és reakcióidejének romlását okozhatja egyetlen, a pályafutás kezdetén elszenvedett agyrázkódás. Gyerekek esetén gyakori, hogy nem tudnak még beszámolni a fejfájásról, az

érzészavarról, a zavartságról. E tünetek helyett étvágytalanná válnak, nyűgösek lesznek, megváltoznak az alvási szokásaik, és elvesztik érdeklődésüket a korábban kedvenc játékaik iránt. Nagyobb gyerekek esetén figyelmeztető jel lehet az is, ha romlik az iskolai teljesítményük. A traumás agysérülés általában kétrétű problémát okoz. Eleinte a panaszt az agy károsodása okozza, ezt követi a későbbi szakasz, amikor a sérülés területén az agy elkezd duzzadni. Ez azért nagyon veszélyes, mert a zárt koponyán belül nincs hely, ahova az agy duzzadhatna, így fokozódik az agy nyomása is. A károsodás mértékének megállapításához általában neurológiai vizsgálatra van szükség. Neurológiai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy van-e rendellenesség a látást, a hallást, az izomerőt, az hő, tapintás és fájdalomérzetet, az egyensúlyt, a koordinációt és a reflexeket valamint az izomerőt illetően. A

sérülés mértékének meghatározása végett fontos képalkotó vizsgálatok elvégzése is. A koponya és a nyak röntgenvizsgálatával megállapítható, hogy van-e törés. CT-vizsgálat segítségével megállapítható, hogy van-e agyvérzés, agyi vérömleny, zúzódott-e vagy megduzzadt-e az agy. 164 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A fejtraumát elszenvedő betegek kevesebb, mint felénél van szükség műtétre. Erre leggyakrabban nyílt sérülés esetén van szükség, az agyrázkódás ritkán igényel sürgősségi beavatkozást. Bizonyos esetekben az agyburkok között felgyülemlő vért kell eltávolítani műtéti beavatkozással. Az alábbi szövődmények alakulhatnak ki: • Kóma. Ha a beteg nem reagál a külső ingerekre és nincs tudatánál, akkor kómában van Ez az állapot néhány napon, vagy héten keresztül szokott fennállni, kimenetele általában végzetes.

• Epilepsziás görcsrohamok. A fejsérülést követő héten gyakran jelentkezhetnek epilpsziás görcsrohamok, azonban ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben epilepszia betegség fog kialakulni. • Fertőzés. A koponyán áthatoló sérülések baktériumok behatolását teszik lehetővé, ami agyhártyagyulladást okozhat. • Idegkárosodás. A sérülés károsíthatja az arc mozgató idegét, az arcizmok bénulását vagy a szemmozgató ideget kettős látást okozva. • Kognitív zavarok. A gondolkodás, az érvelés, a problémamegoldás, az információfeldolgozás mind kognitív készség. Az agysérülést követően a legtöbb betegnek kialakulhat kognitív károsodása. Leggyakoribb a rövidtávú memóriavesztés, ami az új dolgok elsajátítását nehezíti meg. • Érzészavar. Makacs fülcsengés, rossz szagok vagy ízek érzése alakulhat ki • Nyelési nehezítettség. • Személyiségváltozás. Az agykárosodás gyakran befolyásolja az

impulzus kontrolt, aminek eredményekén a nem megfelelő viselkedés alakulhat ki. Ez a későbbiekben a beilleszkedési zavarokhoz vezethet. 165 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 20. A Mit értünk túledzettség alatt és hogyan ismeri föl a tüneteit? Milyen módszerek alkalmazásával segítheti a sportoló regenerációját, pihenési folyamatait? Mit értünk aktív pihenés alatt és mik az aktív pihenés követelményei? A csúcsteljesítmény elérésének kulcseleme a helyesen megválasztott edzésmennyiség ill. intenzitás Abban az esetben, ha kevés a mennyiségi munka vagy nem elég intenzív, úgy a sportoló nem tudja megvalósítani élete legjobbját, vagyis aluledzett marad. Mégis sokszor jobb teljesítményre képes, mint az a sportoló, aki szinte éjt nappallá téve edz: sokat és/ vagy igen intenzíven. Mindennek oka a túledzettség kialakulása, mely rendkívül leronthatja

a sportteljesítményt. Az alábbi ábra szemlélteti az edzésmennyiség ill. intenzitás jelentőségét a sportteljesítmény függvényében Túl sok, túl gyors, túl hamar. röviden így jellemezhetnénk a túlterhelés és túledzettség okait Túledzettségről akkor beszélünk, amikor a sportteljesítmény hanyatlik különösebb indok nélkül. Ennek hátterében legtöbbször az áll, hogy a sportoló valamely oknál fogva nem szán elég időt a regenerációra két edzés között. A túledzettség nem a „minden vagy semmi" elveként működik, vagyis sokszor a tünetek rejtve maradnak. Lehet, hogy a sportoló teljesítménye a felkészülési periodus alatt javul, viszont képességeihez vagy az edzés mennyiségéhez képest nem kielégítő mértékben. Szóval az edzettség és túledzettség olyan, mint a fa és annak árnyéka: nem választhatók el egymástól. Előfordulási gyakorisága 10-20% Különösen a hosszú, állóképességi felkészülés

eredményeként alakul ki és legtöbbször krónikus betegségek képében jelenik meg, abban az esetben, amikor az edzéshatásra kialakult stressz és a regeneráció között nincs egyensúly és a mérleg nyelve a stressz felé tér ki. A túlterhelés a túledzettség előszobája, mely akkor jelentkezik, ha az edzésmennyiséget egyik napról a másikra drámaian megemeljük. Eredménye a teljesítmény hanyatlásán kívül a fokozott fáradtságérzet. Amennyiben a edzésmennyiséget egy héten belül az optimálisra csökkentjük, úgy ismét javul a teljesítmény. A szupermaximális edzés után fokozatosan csökkentett tréningvolumen hatására kedvező teljesítmény növekedés érhető el. Beszélhetünk akut és krónikus túledzettségi tünetekről. Az akut túledzettség oka legtöbbször az edzések helytelenül magas intenzitása következtében fellépő izomfáradás, de sérülés, baleset következtében is kialakulhat. Ilyenkor az egyén teljesen kimerült,

szénhidrát raktárai üresek, vérében magas a kortizol hormonszint. Emellett az idegrendszer fokozott szimpatikus aktivitása nyilvánvaló tüneteket produkál. Ezzel ellentétben a krónikus túledzettség a megfelelő pihenés nélküli, hosszantartó edzések sorozata-, vagy az ízületek, inak, szalagok túlerőltetése miatt jön létre. Tünetei között szerepel a teljesítmény fokozatos hanyatlása, a szénhidrátraktárak lemerülése, a vér emelkedett kortizon szintje és a paraszimpatikus idegrendszeri tünetek. Szimpatikaus idegrendszeri tünetek: • Szaporább nyugalmi szívritmus (emelkedett nyugalmi pulzusszám) • Emelkedett nyugalmi vérnyomás • Csökkent maximális teljesítmény • Csökkent sportteljesítmény • Csökkent maximális vér-tejsav koncentrációLassult regenerációs képesség • Testtömegcsökkenés 166 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 •

Étvágycsökkenés • Csökkent edzésmotiváció • Fokozott ingerlékenység, depresszió • Fokozott sérülékenység • Gyengült fertőzésekkel szembeni immunvédelem Paraszimpatikaus idegrendszeri tünetek: • Csökkent nyugalmi pulzusszám • Erőkifejtés után gyorsabb pulzusszámcsökkenés • Csökkent sportteljesítmény • Csökkent vér-tejsavszint szubmaximális ill. maximális terhelés alatt • Fásultság, érzelmek kinyilvánításának hiánya Edzés hatására, a fáradtság jelentkezésével párhuzamosan csökken a tesztoszteron/ kortizol arány. Ha a csökkenés 30% vagy annál nagyobb, akkor nagy valószínűséggel túlterhelés ill. túledzettség alakul ki. Optimálisan az arány 10-30%-kal csökken A kevesebb, mint 10% változás utal az edzésprogram helytelen megválasztására, mely mellett nem jön létre számottevő teljesítményjavulás. Érdekes az a versenylovakon végzett megfigyelés, hogy a túledzettség

kialakulásában nagyobb szerepe van a pihenőnapok csökkentésének, mint a magas intenzitású edzésszám emelésének. Edzők gyakran olyan edzés-periódusokat alkotnak, amelyben a magas intenzitású edzések dominálnak, és a pihenőnapok számát szinte nullára csökkentik. Így nem csoda, hogy az élsportolók ki vannak téve a túledzettség kialakulásának. Ezt erősíti meg egy német tanulmány, mely demonstrálja, hogy a magas intenzitású intervall típusú tréningek sokkal jobban tolerálhatóak, mint a hosszan tartó közepes intenzitású monoton edzések. Valószínűleg azért, mert az intenzív, intervall tréningek között van egy-egy pihenőnap. Ezért a prevencióban nagy jelentősége van a rövid időtartamú periodikus edzésprogramnak. Hogyan előzhető meg legegyszerűbben a túledzettség? Első lépésként minden reggel meg kell mérni a nyugalmi pulzusszámot. Ha az átlag nyugalmi pulzusszámnál 5%-kal magasabbat mérünk, akkor rövidebb- vagy

alacsonyabb intenzitású edzést kell végezni. Ha a nyugalmi pulzus 10%-kal magasabb annál amit átlagban mérni szoktunk, akkor ki kell hagyni az aznapi összes edzést a túledzettség elkerülése érdekében. Mindemellett lényeges az alábbiakat szem előtt tartani: • Az edzésintenzitás óvatos szabad emelni, mely nem lehet több, mint 10% hetente. • Kerülni kell a monoton edzéseket: javasolt 3 erős edzés hetente. • Fontos az adekvát táplálkozás: megfelelő mennyiségű protein és szénhidrát bevitel szükséges. • Edzésnaplót kell vezetni a teljesítmény nyomonkövetése érdekében 167 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Mit tegyünk, ha már kialakult a túledzettség? Sajnos más hatékony kezelés nem ismert az elhúzódó idejű (3-6 hónapos) teljes edzéskihagyáson kívül. Egyes álláspontok szerint az 5-HT blokkolók adása kedvező lehet a depresszív

állapotok kezelésében. Marad tehát a hosszú ideig tartó pihenés A regeneráció elemei – Táplálkozás Legyen szó futásról, triatlonról, vagy bármely egyéb sportágról, az edzésmunkának és a regenerációnak egyensúlyban kell állnia. Amennyi energiát elveszítünk egy erős, vagy kevésbé erős tréning alatt, annyit kell pótolni a pihenéssel, alvással, masszázzsal, pezsgőfürdővel, étkezéssel, aktív kikapcsolódással, strechinggel, melyek mind-mind az edzés alatt kialakult szövet- és sejtkárosodás helyreállítását szolgálják. Nem csak a napi két-három edzés alatti fáradt testet kell regenerálni, hanem többek között az alapozó időszakban végzett alacsony intenzitású, mennyiségi munka következményeit és természetesen az egésznapos versenyzést is – hogy csak néhány alkalmat említsünk. Kétségtelen tény, hogy a megfelelő táplálkozás és folyadékfogyasztás felgyorsítja a szervezet edzés utáni

regenerációját. Csakúgy, mint az intenzív tréning utáni 10-20 perces levezetés - melynek hatására az izmokban felhalmozódott tejsav hamarabb eliminálódik- a tudatos és egyénre szabott étkezésnek, a folyadékfogyasztás minőségének és időzítésének is jelentős szerepe van. Szénhidrátok A folyadékpótlás után, ill. azzal párhuzamosan következhet az edzés alatt lemerült szénhidrátraktárak újratöltése. Mindehhez elengedhetetlen a magas cukortartalmú ételek előnyben részesítése, melyek fogyasztását edzés után legkésőbb 15 perccel érdemes elkezdeni. A glikogénszintézisben szereplő enzimek aktivációja ugyanis ekkor a legteljesebb. Mit is jelent mindez a gyakorlatban? Azt jelenti, hogy óránként kb. 1g szénhidrátot kell elfogyasztani testtömeg kilogrammonként. A hatékony feltöltés érdekében 4-5 órán keresztül, 30 perces intervallumokban kell elfogyasztani a szénhidrátot. Egy gramm szénhidrát 4 Kcal-t tartalmaz, vagyis

egy 75kg testtömegű sportolónak 75x1g-ra, vagyis 75g-ra van szüksége, így 300 Kcal szénhidrátot kell elfogyasztania óránként. Más vizsgálatok tanulsága szerint óránként 1.2g/ tskg szénhidrátra van szükség edzést követően A legtöbb ember szervezete megérzi mennyire van szüksége, vagyis nem kell kalóriát, szénhidrátgrammokat számolgatni. Érdemes azonban egyszer-kétszer összehasonlítani az „ösztönös" és a „tudományos" cukorpótlást. Mi történik, ha több szénhidrátot fogyasztunk az optimálisnál? Lényegében semmi Az extra cukrot az izomzat nem tudja beépíteni a raktárakba, viszont a szervezet zsír formájában elraktározza. Mely ételekkel, italokkal juthatunk jól hasznosítható szénhidrátokhoz? Beszélhetünk folyékony és szilárd halmazállapotú, alacsony-, közepes-, magas gliémiás indexű cukorforrásokról. A szénhidrátok felszívódása nem függ a halmazállapottól, azonban a glikémiás index annál

inkább befolyásolja. Leghatékonyabban a közepes-, ill magas glikémiásindexű ételek-, italok hasznosulnak. A szénhidrát-italok fogyasztásával szintén biztosíthatjuk az izomglikogén raktárak feltöltését, azonban figyelmesen el kell olvasni az ital összetételét, mert sokszor hiányos ásványi anyag készlettel rendelkeznek, így kevésbé hatékonyak, mint például a kakaó vagy bármely egyéb magas cukortartalmú táplálék. Fehérjék Igaz, hogy a szénhidrátpótlás nagyon fontos lépése a regenerációnak, azonban a fehérjebevitelről sem szabad megfeledkezni. A két tápanyag közös tulajdonsága az inzulin hormontermelődés előmozdítása. Az inzulin felelős a cukorvegyületek izmokba való beépüléséért Tehát ha egy 168 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 szénhidrátot és kis mértékben fehérjét is tartalmazó ételt (tej+ cereália, pulykásszendvics) vagy

italt fogyasztunk, úgy teljessé tehetjük a regenerációs hatást. Kétségtelen tény, hogy az edzés után jól megérdemelt fehérjében bővelkedő menü (steak, csirkemell, hal, salátával, burgonyával vagy rizzsel) gyorsítja a szervezet regenerációját. Az állóképességi sport fehérjeigénye 1.2-14g testtömeg kilogrammonként, míg rezisztenciaedzés mellett 1.6-17g fehérje szükségeltetik testtömeg kilogrammonként A glutamin nevű aminosav bevitelének hatására fokozott immunrendszeri védelem jön létre. Magas intenzitású tréningek alkalmával a vér-glutaminszint jelentősen hanyatlik. Egy kettősvak kísérlet eredményei szerint edzés után 5 g + két óra elteltével újabb 5g glutamin adagolás hatására jelentősen csökken a fertőzések kialakulásának gyakorisága. A glutamint alkalmazók 19%-ánál, míg a glutamint nem szedők 51%-ánál alakult ki vírusfertőzés. Ásványi anyagok Az emberi verejték számos nélkülözhetetlen ásványi

anyagot zár magába, melyek között a nátrium és klór mellett a kálium, foszfor, vas, magnézium is szerepel. Minél magasabb az edzésintenzitás és/ vagy minél tovább tart egy tréning (különösen extrém környezeti körülmények között), annál több energiát használ fel a működő izomzat, így annál többet kell pótolni. A megfelelően megválasztott edzésprogram alatt az energiaveszteség mértékében változik az edzés utáni éhségérzet, így a felvett táplálék mennyisége is. Így nem kell mást tenni, csak követni testünk üzeneteit és engedelmeskedni „akaratának". A népszerű regenerációs ételek, italok közé a következők tartoznak: joghurt, spagetti, cézár saláta, gyümölcsleves, sült csirkecomb rizzsel, uborkasalátával, paradicsomszósz, és még hosszasan sorolhatnánk. Közös jellemzőjük, hogy bővelkednek ásványi anyagokban, nyomelemekben. Vitaminok Sokan gondolják úgy, hogy kimerítő edzések után a

megadózisú vitaminkészítmények alkalmazása megóv a légúti fertőzések kialakulásától. Azonban mindez korántsem egyértelmű Egy ultramaratoni futókon végzett vizsgálat szerint napi 1500mg C-vitamin, melynek adagolását egy héttel kezdenek meg, nem hoz létre számottevő változást az immunrendszeri-, sem az oxidatív aktivitásban. Jóllehet más vizsgálatok szerint 21 nappal a verseny előtt elkezdett napi 600 mg Cvitamin jelentősen emelte az immunrendszer védelmét A felkészülés során a C-vitamint nem szedett sportolók 68%-ánál jelentkezett felső légúti fertőzés, míg a C-vitaminnal kezelt csoport mindössze 33%-a betegedett meg. Azonban nem sportolók csoportjában semmilyen változás nem volt kimutatható a C-vitamin adagolás hatására. Két másik kutatás alapján a C-vitamin tartós alkalmazása extrém alacsony környezeti hőmérsékleten képes csökkenteni a felső légúti megbetegedések számát élsportolók körében, a verseny

előtti igen intenzív edzésprogram mellett is. Edzéshatásra a szervezetben megemelkedik a szabadgyök koncentráció, amely sejtkároító vegyületek képződéséhez vezet. Néhány tanulmány szerint a izmokban történő szabadgyökképződés tehető részben felelősség az izomláz kialakulásáért, mely a teljesítmény hanyatlását idézi elő. Az alábbi antioxidás vegyületek és természetes források válthatnak ki védelmet az izomláz enyhítésében, vagyis a szabadgyökképződés csökkentésében: likopin, bétakarotin, konenzim Q10, szelén, C-, és E-vitamin. Kialvatlan sportoló 169 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 Mi történik akkor, ha nem alszunk eleget? Az alvásadósság fennállta alatt folyamatos fáradtság, ingerlékenység lesz úrrá az egyénen és nem csak a szellemi (memória hanyatlás)- hanem a sportteljesítmény is csorbát szenved. A sportoló

sérülékenysége is jelentősen fokozódik Ha egy élsportoló nem alszik eleget, akkor a következő kedvezőtlen változások következhetnek be: • Ha az alvásmennyiség 8 óra helyett csak 6 órát alszik 15 napon át, akkor a szív- érrendszeri állóképesség 11%-kal csökken, amely jelentősen gyengíti a sportszereplést. A régi forma visszanyeréséhez két hétre van szükség. • Az alváshiány következtében szellemi- és sportteljesítménybeli hanyatlás is bekövetkezik, azonban nem egyforma mértékben. A kedvezőtlen változások először a szellemi teljesítmény terén figyelhetők meg, majd csak később alakul ki a sportteljesítmény hanyatlása. Éppen ezért taktikai, technikai edzésprogramok alatt hamarabb megjelennek az alváshiány tünetei. Ha a sportoló nem képes teljes mértékben koncentrálni az adott feladatra vagy elfelejti az edző utasításait, akkor mindig felmerül a kérdés: vajon alszik eleget a sportoló? • Érzelmi téren

a sportoló sokkal labilisabb, sokszor hirtelen vált jóból rossz hangulatba, vagy fordítva. Mit tehet az edző ilyenkor? Nos, először is ismernie kell a sportolóját annyira, hogy ne engedje magát félreveztni a kedvezőtlen változások miatt. Türelemmel kell közelíteni a sportolóhoz Edzés után érdemes négyszemközt elbeszélgetni a versenyzővel és rákérdezni az alvási szokásokra is. Ha bebizonyosodik, hogy alvásmegvonásról van szó, akkor el kell magyarázni annak negatív következményeit. A jó alvás megteremtése nélkülözhetetlenül fontos a regeneráció- vagyis a csúcsteljesítmény eléréséhez. A túlterhelt, túledzett sportoló gyakran szenved alvászavartól. Nem tud elaludni, éjjelente többször felébred és nehezen alszik vissza, vagy hajnal 3-4 óra körül kipattan az álom a szeméből és már egyáltalán nem tud elaludni. Ha a leírt tünetek közül csak egyetlen is fennáll, akkor az már extrém mértékű fáradtságról ad

tanúbizonyságot. Mi ilyenkor a teendő? Természetesen vissza kell venni az edzésintenzitásból vagy a mennyiségből, lehetőség szerint érdemes az edzést kihagyni egy-három napon át. Mindemellett a következőkre kell figyelni: • Tanuljunk meg relaxálni. • Alvás előtt alkalmazva ez a technika segít túllendíteni az elalvási nehézségeken. A zenehallgatással, vizualizációval, progresszív izomrelaxációval, légzőgyakorlatokkal szintén segíthetünk magunknak az el- ill. visszaalvásban • Csak akkor menjünk aludni, ha tényleg álmosak vagyunk. • Ha lefekvés után 30 perccel még nem alszunk, vagy ha éjszaka felébredünk és nem tudunk visszaaludni, akkor próbáljunk relaxációs technikát alkalmazni. • Fontos, hogy minden reggel megközelítőleg ugyanabban az időben keljünk fel. • Este kerüljük a koffeintartalmú italok (kévá, tea, kóla, stb.) fogyasztását, a dohányzást Ne fogyasszunk alkoholt és magas fehérjetartalmú

ételt. • Tanuljunk meg kikapcsolni: a gondokat ne vigyük magunkkal az ágyba. 170 B-FORM Kft. 6726 Szeged,Kőrösmező u12/b Felnőttképzési-hatósági nyilvántartási szám: E-000726/2014 A szabadidő a társadalmilag kötött időn (például munkavégzés) és a testi szükségletek kielégítésén túl fennmaradó szabad felhasználású idő. A szabadidő testi-lelki feltöltődést eredményező felhasználását rekreációnak nevezzük. A szabadidő eltöltése lehet aktív és passzív A szellemi munkát végző emberek szívesebben töltik szabadidejüket aktív pihenéssel. Mások, akik fizikai munkát végeznek, előnyben részesítik a passzív eltöltését a szabadidejüknek, mint például a tévénézést, olvasást. A szabadidőt aktívan tölti el az, aki a választott tevékenységnek tevőleges résztvevője, befolyásolója. Ez mindig szellemi, gyakran testi erőfeszítéssel, a képességek, készségek mozgósításával jár. A szabadidő aktív

felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Az aktív szabadidős tevékenységek közé tartozhatnak a testmozgás, az alkotás, a művelődés és a társas szórakozás különböző formái. Az aktív pihenés mozgással egybekötött pihenési forma. A sportoló a sportágára jellemző mozgásformától gyökeresen eltérő mozgást végezzen. A választott mozgásformát kis, esetleg közepes intenzitással végezze a sportoló, hiszen a cél nem a kifáradásig végzett munka, hanem a pihenés. Az előbbi elvárásból következően a mozgás időtartama se legyen hosszabb 30-40 percnél Az aktív pihenés eszközei lehetnek a vízfürdő, a különböző hőhatások (gőzfürdő, szauna, skót zuhany), víz alatti masszázs és torna, légfürdő, napfürdő, masszázs. Ezekkel az eszközökkel azonban óvatosan bánjunk, hiszen megterhelik a szervezetet, így ha túl sokáig, vagy rendszertelenül végezzük, inkább fárasztóak, mint

pihentetnek. A szabadidő eltöltése passzív, ha a választott tevékenységnek a kikapcsolódáson kívül nincsen különösebb elérendő célja vagy végeredménye és nem igényel nagyobb testi, szellemi erőfeszítést. A szabadidő ilyen eltöltése elsősorban az otthoni pihenésre és az üdülésre jellemző. A passzív pihenés formái lehetnek az alvás, beszélgetés, zenehallgatás, olvasás. Az alvásigény egyénenként nagy különbségeket mutat. A teljes kipihenés szempontjából nemcsak az alvás mennyisége, de idejének rendszeressége és időpontja is nagyon fontos. Lefekvés előtt két órával már ne étkezzünk, az esti lefekvés pedig lehetőleg ugyanabban az időpontban történjen. A délutáni alvás valamelyest pótolja a rövidebb éjszakai pihenést, de azzal nem egyenértékű, jótékony hatását pedig csak akkor fejti ki, ha rendszeresen megengedhetjük magunknak. 171