Agrártudomány | Növénytermesztés » Kristó István - Növénytermesztéstan

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 97 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:92
Feltöltve:2016. január 10
Méret:1 MB
Intézmény:SZTE

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar Növénytermesztéstani és Kertészeti Tanszék NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN III. (A hüvelyesek termesztése) távoktatási jegyzet az alábbi kurzusokhoz: MMTNK 23 Növénytermesztéstan Írta: Kristó István Hódmezővásárhely 2004 Lektorálta: Dr. Monostori Tamás főiskolai docens Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Útmutató a tananyag használatához . 3 1. Borsó 5 1.1 Jelentősége 5 1.2 Biológiája 7 1.3 Agrotechnikája 12 1.4 Vetőmagtermesztés 20 1.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 20 2. Bab 22 2.1 Jelentősége 22 2.2 Biológiája 23 2.3 Agrotechnikája 26 2.4 Vetőmagtermesztés 32 2.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 33 3. Szója 34 3.1 Jelentősége 34 3.2 Biológiája 35 3.3 Agrotechnikája 38 3.4 Vetőmagtermesztés 43 3.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 44 4. Lencse 45 4.1 Jelentősége 45 4.2 Biológiája 46 4.3 Agrotechnikája 48 4.4 Vetőmagtermesztés 51 4.5

Önellenőrző kérdések, feladatok 52 4.6 Beadandó feladat 52 5. Lóbab 53 5.1 Jelentősége 53 5.2 Biológiája 54 5.3 Agrotechnikája 56 5.4 Vetőmagtermesztés 60 5.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 61 6. Földimogyoró 62 6.1 Jelentősége 62 6.2 Biológiája 63 6.3 Agrotechnikája 64 6.4 Vetőmagtermesztés 67 6.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 68 7. Szegletes lednek 69 7.1 Jelentősége 69 7.2 Biológiája 69 7.3 Agrotechnikája 71 7.4 Vetőmagtermesztés 73 7.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 73 8. Csillagfürt 74 8.1 Jelentősége 74 8.2 Biológiája 75 8.3 Agrotechnikája 80 8.4 Vetőmagtermesztés 83 8.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 84 9. Csicseriborsó 85 9.1 Jelentősége 85 9.2 Biológiája 85 9.3 Agrotechnikája 86 9.4 Vetőmagtermesztés 89 9.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 89 Növénytermesztéstan III. 1 Tartalomjegyzék 10. Homoki bab 90 10.1 Jelentősége 90 10.2 Biológiája 90 10.3 Agrotechnikája 92

10.4 Önellenőrző kérdések, feladatok 93 10.5 Beadandó feladat 94 2 Növénytermesztéstan III. Útmutató a tananyag használatához Útmutató a tananyag használatához A Növénytermesztéstan III. jegyzet a hüvelyesek termesztésével kapcsolatos legfontosabb ismereteket tartalmazza Hüvelyeseknek elsősorban a magjukért termesztett, Pillangósvirágúak családjába tartozó növényeket nevezzük. Legfőbb jellegzetességük, hogy a teljes növény és a mag is fehérjében gazdag, ezért rendkívül értékes élelmiszer és takarmánynövények. A hüvelyes növények hazánk vetésterületének jelenleg csupán kis részét foglalják el, viszont a húslisztek takarmányozásból való kivonása és az import fehérjék árnövekedése miatt a jövőben termesztésük várhatóan növekszik. A hüvelyesek jelentőségét növeli, hogy nitrogéngyűjtő baktériumaik segítségével gazdagítják a talaj szerves kötésű, ezért környezetbarát

tápanyagkészletét, amely a költségcsökkentés mellett a helyes vetésváltási rendszer kialakításával a fenntartható növénytermesztés egyik alapeleme. A jegyzet a hallgatók önálló felkészülését szolgálja, a tananyag hatékony elsajátítását ábrák, grafikonok, táblázatok, valamint az önellenőrzésre szolgáló kérdések segítik. Az önellenőrző kérdések megválaszolásával a hallgató önmagát, vagyis a jegyzet anyagának megfelelő elsajátítását ellenőrizheti, a beküldendő feladatok a számonkérés részét képezik. Az első beadandó feladatot a hallgató a „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” című kiadványból tudja elkészíteni A második esszé jellegű beadandó feladat célja a gyakorlatban alkalmazott módszerek, eljárások, technológiai fogások megismerése, véleményezése és esetleges bírálata. Ehhez minden hallgatónak egy hüvelyes növény termesztésével foglalkozó gazdaságot kell

meglátogatnia, és a jegyzetben ajánlott, illetve önállóan feltett kérdések alapján kell az üzem adott növényre vonatkozó termesztési technológiáját bemutatnia. A sikeresen elkészített beadandó feladatok érdemjegyét a félévi jegy kialakításánál figyelembe vesszük Az egyes feladattípusokra a margón elhelyezett ikonok hívják fel a figyelmet: Ezzel a jellel a beküldendő feladatokat jelöljük. " Ennél a jelnél önálló feladatmegoldást várunk a hallgatótól. Növénytermesztéstan III. 3 Útmutató a tananyag használatához A jegyzet a következő szakirodalmi források alapján készült: 1. ÁCS A (1998): A borsótermesztés biológiai, ökológiai és agrotechnikai tényezői Gyakorlati Agrofórum 9(2): 44-46 2. ANTAL J (2000): Növénytermesztők zsebkönyve Mezőgazda Kiadó, Budapest 3. BALÁZS S (1994): Zöldségtermesztők kézikönyve Mezőgazda Kiadó, Budapest 4. BOCZ E (1996): Szántóföldi növénytermesztés Mezőgazda

Kiadó, Budapest 5. BÓDIS L (1983): Az abrakhüvelyesek termesztése Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 6. CSIZMADIA L (1998): Szárazborsó-nemesítés: eredmények és kihívások Gyakorlati Agrofórum. 9(2): 47-50 7. FÜLEKY GY (1999): Tápanyag-gazdálkodás Mezőgazda Kiadó, Budapest 8. GALLYAS CS – SÁROSSY I-NÉ (1989): Mezőgazdasági kislexikon Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 9. GLITS M – HORVÁTH J – KUROLI G – PETRÓCZI I (1997): Növényvédelem Mezőgazda Kiadó, Budapest 10. HODOSSI S (1992): Zöldségtermesztés III (Kertészeti Szakközépiskolák Tankönyve) Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 11. IVÁNYI K - KISMÁNYOKY T – RAGASITS I (1994): Növénytermesztés Mezőgazda Kiadó, Budapest 12. IZSÁKI Z – LÁZÁR L (2004): Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme Mezőgazda Kiadó, Budapest 13. RADICS L (2001): Alternatív növények termesztése I Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 14. RADICS L (2002): Alternatív

növények termesztése II Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 15. SÁNDOR A – MOLNÁR M (1993): Szántóföldi növények termesztése és növényvédelme II (Növényvédelmi Szakközépiskolák Tankönyve) Dinasztia Kiadó, Budapest 16. SZABÓ-KOZÁR J (2002): Növénytermesztési ismeretek (A Mezőgazdasági technikus, a Gazda I. és Gazda II Szakképzések Tankönyve) Agrárszakoktatási Intézet, Budapest 17. TURCSÁNYI G (1998): Mezőgazdasági növénytan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest 18. wwwfaoorg A jegyzet ábraanyagát Csapody Vera munkái, illetve a fenti művekben közölt ábrák alapján állítottuk össze. 4 Növénytermesztéstan III. 1. Borsó 1. Borsó 1.1 Jelentősége A borsó az egyik legértékesebb hüvelyes növényünk, hiszen nagy mennyiségben tartalmaz fehérjét (22-24%), szénhidrátot (50-55%) és zsírokat (1,3-1-6%), ezenkívül magas a vitamin (C, B1, B2) és az ásványianyag (foszfor, kálcium) tartalma. A zöldborsó

rosttartalma a többi zöldségnövényhez viszonyítva kiemelkedő, így nemcsak íze, hanem kedvező élettani hatása miatt is kedvelt élelmiszer. A borsót élelmiszerként, takarmányként és zöldtrágyaként is felhasználhatjuk. Élelmiszer a zöld érésben leszedett „zöldborsó”, melyet friss fogyasztásra, vagy a konzerv és hűtőipari feldolgozás után használhatunk fel. A száraz borsó magját hántolás után élelmiszerként (feles borsó, vagy hántolt borsó), vagy hántolás nélkül abraktakarmányként („protein” borsó, galamb borsó) lehet felhasználni. A teljes növényt is hasznosíthatjuk, ha más növénnyel keverve takarmánykeveréket állítunk elő és zölden (szálastakarmány) vagy erjesztett takarmányként etetjük az állatokkal Zöldtrágyaként a borsó növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja kultúrállapotát. A világon kb. 6,9 millió hektáron termesztenek száraz borsót és kb 900 ezer hektáron zöldborsót (1

ábra) Magyarországon a 90-es évek második felétől lecsökkent a száraz borsó területe (az 1990 évi 134,9 ezer hektárhoz képest 2003-ban 30 ezer ha volt), míg a zöldborsó vetésterülete az évek során hasonló maradt, 15-18 ezer hektár (2. ábra). vetésterület (ha) száraz zöld 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 1. ábra A száraz és zöldborsó vetésterülete a világon Növénytermesztéstan III. 5 1. Borsó vetésterület száraz zöld 150000 100000 50000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 2. ábra A száraz és zöldborsó vetésterülete Magyarországon A száraz borsó terméshozama az 1990-2003 évek eredményei alapján a világon 1,76 t/ha, Magyarországon 2,14 t/ha (3. ábra) Zöldborsóból a világon kb 8,14 t/ha, míg Magyarországon kb 9,07 t/ha termést takarítanak be (4 ábra) termésátlag (t/ha) Világ

Magyarország 3 2 1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 3. ábra A száraz borsó termésátlaga termésátlag (t/ha) Világ Magyarország 15 10 5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 4. ábra A zöldborsó termésátlaga 6 Növénytermesztéstan III. 1. Borsó 1.2 Biológiája Rendszertan A Hüvelyesek csoportjába tartozó növények rendszertani besorolása a család szintjéig megegyezik. Törzs: Zárvatermők (ANGIOSPERMATOPHYTA) Osztály: Kétszikűek (DICOTYLEDONOPSIDA) Rend: Hüvelyesek (FABALES) Család: Pillangósvirágúak (FABACEAE) Nemzetség: Borsó (PISUM) Faj: Pisum sativum L. Alakkörei: P. sativum L ssp elatius ALEF – vadborsó P. sativum L ssp hortense NEILR - vetési borsó vagy kerti borsó (5 ábra) P. sativum L ssp arvense (L) POIR - mezei borsó (6 ábra) A jelenleg termesztett fajták kialakításában az utóbbi két alakkörnek volt meghatározó szerepe. A

fajtákat a termesztési cél és az alaktani sajátosságok alapján 3 csoportba soroljuk: − Kifejtő borsó (P. sativum L convar glaucospermum ALEF): A zöld mag cukortartalma rövid idő alatt keményítővé alakul, így zsengeségét könnyen elveszíti Az érett mag felülete sima, gömbölyded, héja a belső állománytól könnyen elválik és a mag kétfelé válik, ezért hántolásra alkalmas. A zöldborsótermesztés céljára termesztett fajták egy része és a takarmányborsó fajták döntő többsége a kifejtőborsók közé tartozik. Ezek a fajták általában edzettebbek, igénytelenebbek, mint a velő- és cukorborsó fajták − Velőborsó (P. sativum L convar medullare ALEF): Magjának cukortartalma nagyobb, mint a kifejtőborsóé, és az érés folyamán a cukor lassabban alakul át keményítővé, így zsengeségét tovább megőrzi. Az érés során a mag töppedtté válik, héja ráncos lesz és a mag belső állományával összenő, ezért nem lehet

hántolni. A velőborsók csoportjába tartozó fajták nagy része zöldfogyasztásra és konzervipari feldolgozásra kerül. Ezek igényesebbek és általában a betegségekre is fogékonyabbak, mint a kifejtőborsók. Növénytermesztéstan III. 7 1. Borsó − Cukorborsó (P. sativum L convar saccharatum SER): Hüvelytermésének belsejéből hiányzik a pergamenszerű hártya, ezért a zöldbabhoz hasonlóan hüvelyestől fogyasztható Hazánkban termesztése és fogyasztása ma még nem általános, de nyugat-Európában kedvelt zöldségnövény A borsó kromoszómaszáma 2n=14. Származás, elterjedés Géncentruma Irán és Tibet. Ezután Észak-Afrikába, majd Európába került Kontinensünkön termesztését a kőkorszakig vezethetjük vissza, a régi görögök és rómaiak, pedig már szántóföldön is termesztették. Magyarországon a bronzkorból találtak leleteket, írásos emlékeink viszont csak 1200-ból valók Hazánkban a kiegyezés után, a

mezőgazdasági termelés fejlődésével, a gazdálkodás belterjessé válásával és a vetésforgók alkalmazásával lendült fel a borsó termesztése. Morfológia Gyökérzet Gyökérzete a hüvelyesekhez képest közepesen erőteljes, főgyökérből és az abból elágazó oldalgyökerekből áll. Főgyökere orsó alakú, kb 1-1,5 m-re hatol le a talajba Oldalgyökerei a talaj felső rétegében találhatóak, 60-80 cm-re oldalirányba hatolnak A fő és oldalgyökereken gyökérgümők találhatók, melyekben a levegő nitrogénjét megkötő baktériumok (Rhizobium leguminosarum) élnek. Szár: Kissé csavarodott lefutású, szögletes keresztmetszetű dudvaszára van. A szár felülete sima, és a viaszréteg miatt hamvaszöld színű A szárat a nóduszok ízközökre tagolják A szár nagysága fajtánként eltérő: − a törpefajtáknál 30 cm-nél alacsonyabb − a középmagas fajtáknál 30-70 cm − a magas fajtáknál 70-100 cm − az igen magas fajtáknál 100

cm feletti A szár nem erőteljes, hanem elfekvésre hajlamos. Némi tartást állományszinten a kacsok biztosítanak, amelyek nem engedik elfeküdni a szárakat 8 Növénytermesztéstan III. 1. Borsó 5. ábra Kerti borsó 6. ábra Mezei borsó Növénytermesztéstan III. 9 1. Borsó Levél A nóduszokat szív alakú pálhalevelek ölelik körül. Szintén a nóduszokból erednek a borsó másik levéltípusát alkotó párosan, szárnyasan összetett lomblevelek Az összetett leveleket 1-3 pár levélke alkotja, melyek színe fehéresszürke rajzolatokkal tarázott világos- vagy sötétzöld, alakjuk és nagyságuk pedig rendkívül változatos. A levélgerinc csúcsa felé eső levélkék levélkaccsá módosulnak, amelyek a szomszédos szárakhoz kapcsolódva tartják össze az állományt. A hagyományos levélzet-típusú fajták mellett találhatunk ”félig-levélnélküli” (semileaf) és „teljesen levélnélküli” (afila) levélzet-típusúakat is (7.

ábra) A félig–levélnélküli borsóknál az összetett levél minden levélkéje kacsokká alakul, de a pálhalevelek változatlanul maradnak, míg a teljesen levélnélküli borsóknál a pálhalevelek is csökevényes nyúlványokká alakulnak. A mezei borsó esetében a pálhalevelek és a levélkék kisebbek, és a pálhalevelek tövénél antociános elszíneződést figyelhetünk meg. 7. ábra A borsó levélzet-típusai Virágzat A borsónak 2-3 vagy több virágból álló laza fürt virágzata van. A pillangós virág színe egyszínű fehér, a mezei borsónál világos rózsaszín és lilás színű. A borsó önmegporzó növény, hiszen a portokok még a bimbó felnyílása előtt felrepednek és a megtermékenyülés még a virítás előtt megtörténik. Egy-egy virág 3-5 napig virít, de a virágzás időszaka a fajtától és az időjárástól függően 10-20 napig is eltarthat. Termés Termése két kopáccsal nyíló hüvely, melynek nagysága a benne lévő

magok számától függ. A jelenleg termesztett fajták hüvelytermése 6-8 vagy ennél több magot tartalmaz. A hüvely alakja egyenes, vagy hajlított, végződése tompa, hegyesedő vagy erősen csőrös lehet. A magvak alakja (lásd kifejtő és velőborsó), színe (mezei borsónál 10 Növénytermesztéstan III. 1. Borsó barna, esetleg sötétzöld alapon márványozott, a kifejtő- és velőborsónál egyszínű sárga vagy zöld) és nagysága igen változatos. Az ezermagtömeg fajtától függően 150-300 g között változik. Fejlődési (fenológiai) fázisok A borsó egynyári növény, de áttelelő, ősszel vethető fajtái is vannak. − Csírázás, kelés: A borsó hypogeikus csírázású, azaz a csírázó mag a földben marad, a sziklevelek nem emelkednek a talajfelszín fölé, így a talajfelszín felett először a két primer lomblevélkezdemény látható. A borsó mellett a lencse, a szegletes lednek, a lóbab és a csicseri borsó tartozik a

hypogeikus kelésű hüvelyesek közé. − Első lomblevél megjelenése − Bimbózás − Virágzás − Hüvelykötés − Zöldérés: A növény lombozata még teljesen zöld, a magok elérték teljes méretüket, de még zsengék. − Teljes érés: A hüvelyek sárgulnak, a teljesen kifejlődött magvak kemények, de a hüvelyben még nem zörögnek. A pergési veszteség minimális − Túlérés: A hüvelyek könnyen felpattannak, a magvak víztartalma csökken, rugalmasságukat elvesztik, könnyen törnek. A pergési veszteség nagy mértékű A fajtaválasztás szempontjai Termőképesség A biztonságosabb és nagyobb terméshozamú fajták termesztésével jövedelmezőbbé tehető a borsótermesztés. Tenyészidő hossza Eltérő tenyészidejű fajták termesztésével folyamatossá és biztonságossá tehető a betakarítás. A fajtákat a tenyészidő hossza alapján korai, középérésű és kései csoportba sorolhatjuk Állóképesség növelése Elsősorban a

gépi arathatóság és a kis termésveszteséggel történő betakarítás szempontjából fontos tulajdonság. Meghatározó a szár erőssége, merevsége, hajlékonysága és a kacsrendszer fejlettsége is Hazánkban már találhatók félig Növénytermesztéstan III. 11 1. Borsó levél nélküli fajták, melyek állóképessége a fejlett kacsrendszernek köszönhetően jó, viszont ezek a fajták herbicidekre érzékenyebbek. Hüvelyek alakja és elhelyezkedése A gépi betakarítás és a növényvédelem szempontjából is fontos morfológiai tulajdonság, hogy a termés a szár felső harmadában helyezkedjen el, ne érjen le a talajra és egy időben érjen. A hüvely formája tegye lehetővé a csépléskor a hüvely könnyű kinyílását A túl hajlott vagy csőrös hüvelyek általában nehezebben csépelhetők Felhasználásnak megfelelő küllemi és beltartalmi tulajdonságok − Zöldborsó: Zsengeségét minél hosszabb ideig megtartó, magas cukortartalmú,

korán vethető, kis hőigényű, korán érő fajták kívánatosak. − Étkezési száraz borsó: Elsősorban a szép küllemű, hántolásra alkalmas, zöld vagy sárga színű, kiegyenlített magnagyságú, megfelelő áruminőséget adó fajtákat kedvelik a fogyasztók. − Takarmányozásra termesztett fajtáknál a bő terméshozam mellett a magas fehérjetartalom kívánatos. 1.3 Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: A borsó csírázása már 2-3 °C-on megindul, de az egyenletes és gyors kelésének feltétele a 6-8 °C-os talajhőmérséklet. A fiatal növény károsodás nélkül elviseli a tavaszi fagyokat (a levelek -4, -5 °C-ot, a virágok -1, -2 °C-ot is kibírnak), melyekre főként májusban lehet számítani A vegetatív fejlődéskor 14-15 °C, a virágzáskor 15-18 °C, az éréskor 18-20 °C az optimális hőmérséklet számára. Az ősszel vethető takarmányborsók a -20, -25 °C-os hideget is elviselik. A borsó hőküszöbértéke 4,4 °C A 80-100

napos tenyészidő alatt 630-940 °C hasznos hőösszeget igényel a növény. A hasznos hőösszeget úgy kapjuk, hogy a napi átlaghőmérsékletekből kivonjuk hőküszöbértéket, a 4,4 oC-ot és a kapott értékeket (napi hasznos hőegység) a tenyészidő folyamán összeadjuk. Fényigény: Termesztett borsófajtáink legnagyobb része hosszúnappalos, vagy nappalközömbös. Rövid megvilágításban a vegetatív, hosszú megvilágításban a generatív szervei fejlődnek jobban 12 Növénytermesztéstan III. 1. Borsó Vízigény: A borsó mérsékelten vízigényes növény, a tenyészidő folyamán 200250 mm csapadékkal is beéri. Transzspirációs együtthatója 300-500 l víz/1 kg szárazanyag Kezdeti fejlődésekor kevesebb, de egyenletes vízellátást kíván, majd a virágzás és hüvelykötés idején jelentkezik maximális vízigénye. A borsó számára akkor áll elegendő víz rendelkezésére, ha a téli csapadékot a szakszerű talajműveléssel sikerül

megőrizni és áprilisban 40-60 mm, májusban 80-100 mm és június-július hónapokban 50-60 mm csapadék esik. Ha a májusi, júniusi csapadék elmarad az igényétől, akkor a talaj 80120 cm-es mélységéből is képes vizet felvenni Ha szükséges, akkor inkább bimbózás idején öntözzük a borsót, mert a virágzás idején öntözött állomány érése elhúzódik. A betakarítás idején száraz, esőmentes időjárást igényel a növény. Talajigény Legalkalmasabbak a jó levegő-, víz- és hőgazdálkodású, mélyrétegű, humuszban viszonylag gazdag, könnyen melegedő, jó tápanyagszolgáltató képességű, és könnyen művelhető, mészben gazdag (6,5-8 pH) középkötött vályogtalajok. Tehát sikeresen termeszthetünk borsót meszes vagy mészlepedékes csernozjom talajon, csernozjom barna erdőtalajon, csernozjom jellegű homoktalajon, öntéscsernozjom és kovárványos barna erdőtalajon. Kockázatos a termesztése a réti agyag, glejes erdőtalajokon,

a homokon továbbá a szikes talajokon. Ne vessünk borsót sekély termőrétegű, erősen lejtős, erodált területekre. Vetésváltás Vetésforgóba könnyen beilleszthető, ezért a biotermesztéssel foglalkozó gazdaságok egyik legfontosabb környezetkímélő és talajt gazdagító kultúrája lehet. Legkedvezőbb előveteményei az őszi kalászos növények (leggyakrabban a búza), de vethető keresztesvirágúak, len és istállótrágyázott kapások (burgonya, répa) után is. Ne kerüljön pillangósok, hüvelyesek, szántóföldi zöldségfélék, nagy szár- és gyökérmaradványt hagyó, későn lekerülő növények (kukorica, napraforgó), valamint erősen elgyomosodott kultúrák után. Önmaga után 4-5 év múlva vethető, különben „borsóuntság” lép fel Növénytermesztéstan III. 13 1. Borsó A borsó kedvező elővetemény hatása nem csak az utóveteménynél, hanem 2-3 évvel később is megfigyelhető. A borsót rendszerint őszi búza

követi, így a borsót általában két kalászos közé vetik Talaj-előkészítés A legfontosabb, hogy olyan talajművelést alkalmazzunk, ami növeli a talaj vízbefogadó és vízmegőrző képességét, hogy a tenyészidőszak kritikus időszakaiban elegendő víz álljon a növény rendelkezésére. Az elővetemények lekerülése után tárcsával, ásóboronával sekély (6-8 cm) tarlóhántást, majd rögtön gyűrűs hengerrel zárást végzünk. Ha a tarló kizöldül, szükség lehet a tarló ápolására is. Az alaptrágyákat a 20-25 cm-es őszi szántás előtt szórjuk ki A szántást 8-10 cm mélységig célszerű még ősszel könnyű tárcsával, ásóboronával vagy kombinátorral durván elmunkálni, hogy a talaj a téli csapadékot jobban megőrizze, és a kora tavaszi vetés a gyors magágykészítésnek köszönhetően lehetővé váljon. Tavasszal csak az elmunkálás nélküli szántást kell simítózni. A magágykészítés előtt ki kell szórni a

nitrogénműtrágyát és a vetés előtti (presowing) gyomirtó szereket. Ezeket a magágykészítéssel egy menetben dolgozzuk a talajba. A magágykészítést 8-10 cm mélyen kombinátorral, vagy ásóboronával végezhetjük el. A tárcsa nem megfelelő eszköz ilyenkor, mert kiszárítja a talajt. A borsótábla egyenletes, sima talajfelszínének kialakítása azért olyan fontos, mert aratáskor a betakarító gép csak ilyen talajfelszínen tud tökéletes, veszteségmentes munkát végezni. Tápanyagellátás A száraz magborsó és a zöldborsó 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt az 1. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból 1. táblázat A száraz borsó és zöldborsó fajlagos tápanyagigénye K2O CaO N P2O5 60 kg/t 17 kg/t 35 kg/t 32 kg/t Száraz borsó 19 kg/t 6 kg/t 15 kg/t 10 kg/t Zöldborsó MgO 6 kg/t 2 kg/t A kijuttatandó tápanyagmennyiség meghatározásakor figyelembe kell venni a tervezett termést, a

talaj tápanyag-ellátottságát, az előveteményt és az esetleges istállótrágya-utóhatást. Szervestrágyával lehetőleg csak az előveteményt lássuk el, mert a fris- 14 Növénytermesztéstan III. 1. Borsó sen trágyázott borsó könnyen elgyomosodik, tenyészideje megnövekszik és érése egyenetlen. A borsó, a többi hüvelyeshez hasonlóan nitrogénszükségletének nagy részét – a gyökérgümőkben lévő baktériumok segítségével – a levegőből megkötött nitrogén képes fedezni. A légköri nitrogén megkötése azonban csak a kelés után 4-5 héttel indul meg, amíg a gyökérgümők kifejlődnek és a baktériumok a gazdanövényen szinte parazitaként élősködnek. Ha ekkor nem állnak rendelkezésre a fiatal növények számára könnyen felvehető tápanyagok (elsősorban N), akkor a fejlődésük megtorpan. Ezért a borsó - és a többi hüvelyes - számára feltétlenül adnunk kell N műtrágyát. A foszfor elsősorban a generatív

szervek fejlődését segíti elő és fokozza a fejlődés ütemét. A kálium serkenti a gyökérképződést, a növény állóképességét, illetve javítja beltartalmi tulajdonságait A borsó a hüvelyesek közül talán a legmészigényesebb növény Savanyú, mészben szegény termőhelyen a gyökérzet gyengén fejlődik, nem képződnek gyökérágak és így a termése is nagyon kevés lesz. Célszerű a meszet közvetlenül a vetés előtt kiszórni és sekélyen a talajba dolgozni. Egy hektár borsó általában 30-60 kg nitrogén, 80-90 kg foszfor és 90-100 kg kálium hatóanyag-mennyiséget igényel. A borsó alá a foszfor és kálium műtrágyákat az őszi szántással, a nitrogén műtrágyát a magágykészítéssel dolgozzuk a talajba. Vetés A borsó vetési adatait a 2. táblázat mutatja 2. táblázat A borsó vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő Sortávolság Vetésmélység Csíraszám Ezermagtömeg Vetőmagszükséglet Adatok II. 25-III 31 12 vagy

15,2 cm 5-8 cm 0,8-1,3 millió/ha 150-300 g 150-300 kg/ha A vetés idejének kezdete egyrészt a borsó csírázási hőigényével, másrészt a - fejlődésének élettani sajátosságaiból adódó - termésbiztonsággal van összefüggésben. A hidegtűrőbb kifejtőborsók vetését már 4-5 °C-os, míg a hőigényesebb velőborsók vetését csak 6-8 °C-os talajhőmérsékletnél kezdhetjük el. Minél korábbi vetésidőt célszerű Növénytermesztéstan III. 15 1. Borsó alkalmazni a tenyészidő növelése és a különböző fejlődési szakaszoknak megfelelő fényigény biztosítása érdekében. Ha a késői vetés miatt a borsót túl hosszú megvilágítás és erős fény éri, akkor szártagjai megrövidülnek, a virágzás és az érés folyamata elcsökken, melynek jelentős terméskiesés lesz az eredménye. A túl késői vetéssel gyakran együtt járó tartós szárazság és a túl magas hőmérséklet pedig olyan stressz a késői vetésű, fiatal

borsónövénynek, ami a hüvelyek abortálásához, vagy kényszeréréséhez vezet. Ahhoz, hogy a feldolgozóiparnak megfelelő minőségű és mennyiségű zöldborsót tudjunk szállítani, a vetést pontosan meg kell tervezni. Mivel a zsenge zöldborsó betakarítására csak 2-3 nap (30-40 °C hőösszeg) áll rendelkezésre, ezért a 25-35 napos konzervipari zöldborsó feldolgozási idény kihasználását 6-8 különböző érési csoportba tartozó fajta alkalmazásával és több vetési időpont (szakasz) beiktatásával lehet megvalósítani A vetési szakaszok megtervezéséhez ismernünk kell a termesztendő fajták hőegység-igényét Az első vetési szakasznál egyszerre (1-2 nap alatt) elvetjük a 6-8 eltérő hőegység-igényű fajtát. Egy–egy fajtából csak akkora terület vethető, amekkorát a rendelkezésre álló betakarító géppark minőségromlás nélkül 2-3 nap alatt képes betakarítani A következő szakasz vetését csak akkor kezdhetjük, ha az

elősző szakasz utolsó (legnagyobb hőösszeg-igényű) és a következő szakasz első fajtájának hőösszeg-igény különbsége eléri a 2-3 napi éréskülönbséghez szükséges 30-40 °C-os értéket. Amióta a borsó vegyszeres gyomirtása megoldódott, azóta gabona-sortávolságot alkalmazunk a magnak termesztett- és a zöldborsó esetén is. Szárazabb, lazább talajon mélyebbre, kötöttebb, nedvesebb talaj esetén sekélyebbre vetjük a borsót. Ha a vetőgépen nincs sortömörítő henger, akkor a vetés után hengerrel feltétlenül tömörítsük a talajt A hektáronként kivetendő csíraszám meghatározásakor figyelembe kell vennünk a növény habitusát, tenyészidejét továbbá a vetőmag csírázási erélyét, a talaj kultúrállapotát, nedvességtartalmát és a vetés idejét is. Ápolás Növényvédelmi munkák: Az étkezési célú borsó termesztésének növényvédelmi technológiájának kialakítása során különösen fontos a védekezés

időbeli ütemezése és az alkalmazott szerek hatástartamának ismerete az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartása érdekében. 16 Növénytermesztéstan III. 1. Borsó A borsó korai vetésekor a talajlakó kártevők még nem aktívak, ezért a védekezés el is maradhat, a vetőmag csávázása viszont elengedhetetlen feladat. A csávázáskor a talajból és a vetőmag felületéről fertőző gombabetegségek ellen többnyire szerkombinációkat használnak. A jó minőségű vetés a madárkár csökkentése miatt is fontos termesztéstechnológiai elem A gyomirtási technológia kialakításánál figyelembe kell vennünk a táblában korábban fellelhető gyomokat, a herbicidkezelések időbeni megvalósítását és a borsófajták herbicidérzékenységét. Vetés előtt egy- és kétszikű gyomok ellen végezzük a presowing kezelést. Az alapkezelés sikerétől függően preemergens, majd április végén postemergens herbicidkezeléseket

alkalmazhatunk a fajtaérzékenység figyelembevételével. A gyomirtószerek nagy része borsóállományban csak akkor használható, ha a borsó levelén a viaszréteg kellő vastagságú. Ezért eső után 48-72 órát kell várni a megfelelő viaszréteg kialakulásához A kelő növényeket a kártevők közül a csipkézőbarkók és a hamvas vincellérbogár veszélyeztetheti. A levéltetvek megjelenésére május elejétől kell számítanunk, ezért nagyon fontos az állomány rendszeres vizsgálata és az időbeni védekezés. A lombszinten károsító bagolylepkék imágóinak és lárváinak megjelenésétől függően ütemezhetjük a védekezést. Az alkalmazható inszekticidek egy része a levéltetvek ellen is hatásos A betegségek közül előfordulhat a baktériumos hervadás, az aszkohitás levél-, szár- és hüvelyfoltosság, a peronoszpóra, a borsórozsda, borsó mozaikvírus illetve száraz időben, kései vetésnél jelenhet meg a vegetáció vége felé a

lisztharmat. Mechanikai ápolás: A borsó mechanikai ápolási munkáinak jelentősége a vegyszeres gyomirtás elterjedésével nagy mértékben csökkent, ezért csak akkor indokolt, ha a talaj a kora tavaszi esők hatására annyira beiszapolódott, hogy az a kelést veszélyezteti, vagy a talaj levegőtlensége miatt befulladás történne. A borsót 6-8 leveles korig (amíg az eszköz nem tesz benne kárt) fogasolhatjuk. A fogas segítségével lazábbá, levegősebbé tesszük a talajt és a kelőfélben lévő gyomokat is írtjuk. Öntözés: A borsó öntözése általában nem része a technológiának, azonban az alkalmi öntözés akár meg is duplázhatja a termést. Kimondottan hasznos az öntözés, ha száraz tavaszon a növények vontatottan kelnek, vagy ha a virágzás előtt csapadékhiány van Ha a Növénytermesztéstan III. 17 1. Borsó költség és jövedelemviszonyaink alapján öntözéssel tudunk borsót termeszteni, akkor egy-egy alkalommal 30-40

mm-es víznormával kell terveznünk. Betakarítás Zöldborsó betakarítása A konzervgyárak és hűtőipar a zöldborsó minőségét a mag zsengesége és nagysága alapján határozzák meg. A zsengeség értékét (3 táblázat) finométer fokban (F°) fejezik ki, amely a szemek roncsolására fordított erőhatás mérésén alapul. A hűtőházi átvételnél a hatályos rendelet a hasonló alapelven működő tenderométer használatát írja elő. A finométer fok és a tenderométer fok (T°) közötti átszámítás képlete: T° = 3*(F° - 3). 3. táblázat A zöldborsó minőségi osztályai a finométer fok és a tenderométer fok alapján. Osztály Finométer fok (F°) I. 37-45 II. 45-55 III. 55-64 Osztályon kívüli 64-nél keményebb Tenderométer fok (T°) A 110-ig AB 111-125 B 126-140 C 141-160 D 161-180 A betakarítást 37 F° alatt nem szabad elkezdeni, mert kifejtéskor nagy lesz a veszteség. Nem minősíthető az a magtétel, ami fülledt, romlásnak indult

illetve az előírtnál magasabb szermaradványt tartalmaz A betakarítás módja: − Kétmenetes: Korábban a szem könnyebb kifejthetősége miatt kicsit szikkasztották a levágott borsót. Lépései: 1. Rendre vágás: Legfeljebb 4-6 cm-es tarló maradhat, mert a legértékesebb hüvelyek a szár alsó részén találhatóak. 2. Szikkasztás 3. Cséplés: 18 Növénytermesztéstan III. 1. Borsó • stabil cséplőgépes rendszer: Felszedőkocsik szedik fel és szállítják a cséplőgéphez a levágott, fonnyasztott borsót. • mobil cséplőgépes betakarítás: A kombájnhoz hasonlóan kicséplik a szemeket és elkülönítik a melléktermékeket. − Egymenetes: Ma már a speciális zöldborsó kombájnnal történő betakarítás az elterjedt, mert a zöldborsó még a vágás utáni néhány órában is képes 6-8 F°-ot öregedni. A hatályos FVM rendelet szerint, a zöldborsónak csépelt formában, ömlesztve a betakarítás után legfeljebb 4 órán belül a

hűtőházba kell kerülnie. A zöldborsó termesztését, így betakarítását is, a feldolgozó üzem szakemberei irányítják. A melléktermékek (hüvely, szár, levél és a max. 5-10% zöldborsómag) tejelőtehenek, növendékmarhák értékes takarmánya lehet és szilázskészítésre is kiválóan alkalmas. Száraz borsó (hántolási célra termesztett feles borsó, szemes takarmányborsó, vetőmag borsó) betakarítása A borsó akkor tekinthető érettnek, amikor a levelek elszáradnak, szalma színűek, az alsó hüvelyek megsárgultak, megbarnultak és a magok még a legfelső hüvelyekben is olyan kemények, hogy körömmel már alig benyomhatók. A betakarítás optimális ideje a mag 16-18%-os nedvességtartalma körül van. Az érett borsó a kedvezőtlen időjárást mind minőségi, mind mennyiségi szempontból megsínyli, ezért a borsó aratását a kalászosokkal szemben előnyben kell részesíteni. A piacosság szempontjából kell figyelembe venni, hogy a

sárga magvú fajták az intenzív sárga színüket a napfény hatására az érés utolsó fázisában nyerik el, ezért a betakarítás késleltetésével javul a hántolási termék minősége Ezzel szemben a zöld magvú fajták az érés előrehaladásával fakulnak, veszítenek kívánatos élénkzöld színükből. A betakarítás módja: − Kétmenetes: A borsót rendre vágják, majd kis száradási idő után átalakított, megfelelően beállított rendfelszedő kombájnnal kicséplik. A kétmenetes betakarítás a kétszeri mozgatás és az időjárási kitettség miatt nagyobb veszteséggel és kockázattal jár, mint az egymenetes betakarítás. Növénytermesztéstan III. 19 1. Borsó − Egymenetes: Az egyenletes talajfelszínű, gyommentes és egyöntetűen érett állománynál száremelővel és flexibilis kaszával ellátott, megfelelően beállított gabonakombájnnal egy menetben - szinte veszteség nélkül - elvégezhető az aratás. A betakarított

magot előtisztítás után ha szükséges szárítják, majd zsizsiktelenítik. A zsizsik elleni gázosítás csak gázmester irányításával végezhető! A 14% nedvességtartalom alatti mag zsákokban vagy garmadában tárolható. 1.4 Vetőmagtermesztés Borsó vetőmagtermesztését csak olyan homogén, jó kultúrállapotú talajadottságokkal rendelkező táblába végezhetjük, ahol az előző két évben hüvelyeseket és pillangósokat nem termesztettek. Az izolációs távolság 2 m A táblában idegenelőutakat kell kialakítani, melyek lehetővé teszik a szelekciót. A szelekciót a tenyészidő során többször meg kell ismételni, hogy a fajta egyöntetűségét és a keveredésmentes vetőmag előállítását biztosítsuk. Az első szelekciót a borsó 5-15 cm-es állapotában végezzük a növények növekedésbeli különbsége alapján. A második szelekcióra a virágzás-zöldhüvelyképzés állapotában kerül sor, amikor az eltérő virágzási idejű és a

nem megfelelő hüvelyalakú növényegyedeket szedjük ki az állományból. A harmadik szelektálást az érés előtt végezzük el, amikor az eltérő érésidejű és eltérő morfológiájú növényeket távolítjuk el. A harmadik idegenelés alkalmával a kiszedett növényeket ki is kell a táblából hordani, mert a zöld hüvelyek utóérhetnek és a vetőmagba kerülhetnek. A szántóföldi szemlét az OMMI szakemberei virágzáskor, zöldhüvelyes állapotban és az érés kezdetén végzik. A vetőmag borsót teljes (biológiai) érésben kell betakarítani. A betakarítást itt is egy- és két menetben lehet elvégezni. A betakarított borsót előtisztítják, majd ha szükséges (14%-nál nagyobb a víztartalma) legfeljebb 40 °C-on szárítják A tárolás előtt a vetőmagborsót is zsizsikteleníteni kell. " 1.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 20 • Hogyan lehet a borsót felhasználni? • Hogyan alakul hazánk száraz borsó termesztése? •

Mennyi a zöld- és a száraz borsó termésátlaga? Növénytermesztéstan III. 1. Borsó • Ismertesse a borsó rendszertani besorolását! • Jellemezze a kifejtő és a velőborsót! • Jellemezze a borsó hajtását! • A borsónak milyen fejlődési fázisait különítjük el? • Milyen csírázási sajátossága van a borsónak? • Sorolja fel a borsófajták értékmérő tulajdonságait! • Ismertesse a borsó termőhelyigényét! • Sorolja fel a borsó számára kedvező előveteményeket! • Mire kell ügyelni a borsó talaj-előkészítésénél? • Kell-e és miért N-t adni a hüvelyesek számára? • Miért nem javasoljuk a borsó istállótrágyázását? • Mikor vetjük a borsót? • Miért káros a késői vetés? • A borsó vegyszeres gyomirtásánál milyen tényezőket kell figyelembe vennünk? • Sorolja fel a borsóban előforduló betegségeket és kártevőket! • Milyen mechanikai ápolást szoktak

végezni a szántóföldi borsótermesztésnél? • Mi határozza meg a zöldborsó minőségét? • Hogyan és milyen érési stádiumban takarítják be a száraz borsót? • Betakarítás után milyen raktári kártevő ellen kell védekezni? Növénytermesztéstan III. 21 2. Bab 2. Bab 2.1 Jelentősége A bab légszáraz magja 20-25% fehérjét, 50-55% szénhidrátot, 0,7-1,5% olajat és 3-4 % hamut tartalmaz. A fehérje biológiailag rendkívül értékes, mert az aminosavak közül nagy mennyiségben találunk benne lizint, cisztint, triptofánt és hisztidint is. A vitaminok közül nagy mennyiségben tartalmaz A-, B1-, B2-, C- és E-vitamint. Az ásványianyag-tartalma magas, főként foszfort, kálciumot és vasat találhatunk benne. Rosttartalma kedvező étrendi hatású. A babot felhasználhatjuk zöldbabként (konzerv, mélyhűtött, friss konyhakész termékek), és száraz babként is. A szárazbab akár 4-6 évig is tárolható, amelyből leveseket,

salátákat és főzelékeket is lehet készíteni A mellékterméket (defektes magok, szár-, levél-, és hüvelymaradványok) takarmányozási célra használhatjuk fel. A vetésterület a világon (8. ábra) sem a száraz, sem a zöldbab esetén sem mutat nagy ingadozást (kb. 25,3 millió hektár száraz, kb 740 ezer hektár zöldbab), míg hazánkban a termőterület ingadozásának nagysága a 9 ábrából is látható Magyarországon 2003-ban 4000 ha száraz és 2600 ha zöldbabot termesztettek. vetésterület (ha) száraz zöld 30000000 20000000 10000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 8. ábra A száraz és zöldbab vetésterülete a világon vetésterület (ha) száraz zöld 10000 8000 6000 4000 2000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 9. ábra A száraz és zöldbab vetésterülete Magyarországon 22 Növénytermesztéstan III. 2. Bab A 10. ábrában feldolgozott adatok

alapján megállapíthatjuk, hogy a szárazbab termésátlaga a világon 0,66 t/ha, míg Magyarországon 1,04 t/ha. A zöldbab terméshozama világszinten 6,4 t/ha, hazánkban 6,96 t/ha (11 ábra) termésátlag (t/ha) Világ Magyarország 1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 10. ábra A szárazbab termésátlaga termésátlag (t/ha) Világ Magyarország 15 10 5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 11. ábra A zöldbab termésátlaga 2.2 Biológiája Származás, elterjedés A bab Közép- és Dél-Amerikából származik (Dél-Mexikó, Bolívia, Peru), az őslakók már 7-10 ezer éve is fogyasztották. Európába Amerika felfedezése után, a XVI században került. Magyarországra Nápolyból Purkirschen György pozsonyi orvos 1560 körül hozta. Azonban szélesebb körben csak a XVII század óta termesztenek babot hazánkban és zöldbabként csak a XIX. sz óta használják A bab

a Pillangósvirágúak (Fabaceae) családján belül a Phaseolus nemzetségbe tartozik. A nemzetségen belül 3 fajt termesztünk: − Phaseolus vulgaris L.– közönséges- vagy veteménybab − Phaseolus coccineus L.– török- vagy tűzbab Növénytermesztéstan III. 23 2. Bab − Phaseolus lunatus L.– lima- vagy holdbab A növekedési típus alapján a fajták két alakkörre oszthatók: − bokorbab (Phaseolus vulgaris L. convar nanus) (12 ábra) − karós- vagy futóbab (Phaseolus vulgaris L. convar vulgaris/communis) A bab kromoszómaszáma 2n=22. Morfológia 12. ábra Bokorbab Gyökérzet Gyengén fejlett (max. 40 cm hosszú) főgyökere és dúsan elágazó, de sekélyre hatoló oldalgyökerei vannak A gyökérzet sajátosságaiból adódik, hogy a bab a talaj víztartalmára és a levegő páratartalmára is érzékeny. Gyökerén 1-4 mm-es gümőket találunk. Szár Dudvás szárának keresztmetszete sokszögű. A szár hossza alapján 3 típusát

különítjük el: − bokorbab 50 cm-nél kisebb − kúszóbabok 50-80 cm − karósbab 1-4 m. 24 Növénytermesztéstan III. 2. Bab Levélzet A nagy, ovális sziklevelek felett primer lomblevelek találhatóak, melyek egyszerűek és lándzsás, szív vagy tojás alakúak. A valódi lomblevelek hármasan összetettek, a levélkék alakja változatos A levelek színe a zöld különféle árnyalata, fonákjuk szőrözött. Virágzat Laza fürtvirágzata a levél hónaljából fejlődik ki. A virágok pillangós szerkezetűek, színük fehér, sárga, piros vagy lilás árnyalatú A közönséges veteménybab öntermékenyülő, a limabab önmegporzásra és idegentermékenyülésre is hajlamos, míg a tűzbab főként idegentermékenyülő. Termése Hüvelytermésének nagysága, alakja, színe és mintázata fontos fajtabélyeg. A hüvely akár 5-25 cm hosszú és 1-3 cm széles is lehet, melyben egy sorban helyezkedik el az 5-50 db mag. A hüvely egyenes vagy hajlott alakú

is lehet A zöldbabok hüvelyének színe sárga vagy zöld, a szárazbaboknál előfordulhat a színes (lila) rajzolatú hüvelytermés is A hüvely egy termőlevélből alakult ki, rajta hasi és háti varratot láthatunk Mag A mag színe alakja és nagysága rendkívül változatos. A mag lehet fehér vagy színes, egyszínű vagy mintázott (tarka vagy fürjbab) Alakja gömb (gyöngybab), ovális, hengeres (datolyabab), lapos és vese alakú is lehet. Az ezermagtömeg 150-1000 g között alakulhat: − kismagvú fajták: 150-250g − közepes: 250-400 g, − nagymagvú fajták: 400-1000 g A mag a csírázóképességét 3-5 évig is megtarthatja. Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés: A mag epigeikusan csírázik, vagyis a keléskor a sziklevelek a talaj felszíne fölé emelkednek. Hasonlóképpen epigeikus kelésű a szója, a csillagfürt és a földimogyoró is − Elsődleges (primer) lomblevél megjelenése − Első hármasan összetett lomblevél

kifejlődése − Lombfejlődés − Bimbózás − Virágzás: alulról felfelé történik (akropetális) Növénytermesztéstan III. 25 2. Bab − Hüvelykötés − Érés: A növények lombjukat részlegesen vagy teljesen lehullatják, a hüvelyek megsárgulnak, megbarnulnak, esetleg be is fűződnek, a magok elérik a fajtára jellemző méretet, alakot és színt. A fajtaválasztás szempontjai − Nagy termőképesség − Termésbiztonság − Évjárat és a termőhely viszonyaihoz való alkalmazkodás − Rezisztens legyen a vegyszerrel nem kivédhető betegségek ellen − Jó konyhatechnikai és konzervipari tulajdonságú legyen: • Szárazbab esetén a fehér magszínű fajtáknál a középnagy, fényes, gömböly- ded magok a kedveltek, míg a színes babfajtáknál a középnagy, pirosan márványozott, vékony és rugalmas héjú magokat adó fajtákat keresik a háziasszonyok. • A zöldbabnak termeszthető fajták közül a felhasználás

szempontjából azok az előnyösek, melyek zsengék, húsosak, szálka- és hártyamentes hüvelyűek, hajlításra pattanva törnek, fejletlen magvaik aprók, fehér színűek (a színes magok a konzerv levét megfestik) és a hüvelyek színe a feldolgozás során nem változik. Nyugat-Európában inkább a zöld, míg Magyarországon inkább a sárga hüvelyű zöldbabfajtákat kedvelik. − Termesztéstechnológiailag azokat a babfajtákat részesítjük előnyben, melyek nem indásodnak, éréskor a lombjukat lehullatják, hüvelyeik egyszerre érnek, nem érnek le a földre, a magjuk nem pereg ki és nem törékeny. − Másodvetésre a tapasztalatok alapján a zöldhüvelyűek alkalmasabbak, mert kevésbé érzékenyek a szeptemberi csapadékos időjárásra. 2.3 Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: A bab legmelegigényesebb növényeink közé tartozik, a 2 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet már károsítja. Csírázási minimuma 10 °C, de számára az a

legmegfelelőbb, ha keléskor a talajhőmérséklet 12-14 °C Vegetatív fejlődésekor 16-22 °C-ot, generatív fázisban 22-24 °C-os napi átlaghőmérsékletet igényel. Azonban túl magas 26 Növénytermesztéstan III. 2. Bab hőmérsékleten (26 °C felett), kis relatív páratartalom mellett virág- és hüvelyelrúgást tapasztalhatunk. Fényigény: Mérsékelt fényigényű növény, ezért köztes vetésben is termeszthető, például kukorica sorközökben. Ez a művelési mód, azonban, amely korábban sem volt üzemi szinten jellemző, napjainkban a háztáji és hobbi-gazdaságokban is visszaszorult. Vízigény: Transzspirációs koefficiense 400-450 l víz/1 kg szárazanyag. A bab a tenyészidő folyamán egyenletes, jó vízellátást igényel. Vízigényének növekedése főként csírázás és kelés idején illetve a virágzás kezdetétől a hüvelykötés végéig tartó időszakban jelentkezik. Talajigény A bab a lazább szerkezetű, gyorsan melegedő,

jó vízgazdálkodású, mészben gazdag semleges vagy enyhén lúgos (6,5-8 pH) kémhatású, jó kultúrállapotban lévő talajokat kedveli. Sikeresen termeszthető barna erdőtalajon és csernozjomon, viszont a kötött réti- és a laza homoktalaj csak mérsékelten megfelelő a bab számára. Ne vessük hideg, mély fekvésű talajokba, termő szikesekbe, valamint sekély termőrétegű, erodált, heterogén talajokba. A pangó vizet nem tűri, már a 2-3 napos vízborítást is súlyosan megsínyli az állomány A levegőtlen talajban fejlődése vontatott és egyenetlen. Vetésváltás A főnövényként termesztett bab jó előveteményei a kalászos gabonák, a burgonya, a gyökérzöldségek és a csemegekukorica. Ha másodveteményként termesztjük, akkor őszi- vagy korán lekerülő tavaszi keveréktakarmányok, sőt zöldborsó után is kerülhet. Köztes növényként kisebb gazdaságokban szokták termeszteni, ekkor a kukorica, szőlő- illetve

gyümölcsültetvények sorai közé vetik a babot. A közös betegségek és kártevők elkerülése érdekében a babot nem szabad dohány, paradicsom, egyéb hüvelyes illetve pillangós növények után vetni. Önmaga után 4-5 évig ne kerüljön! Herbicidérzékenysége miatt szermaradványt tartalmazó területre nem szabad vetni! Növénytermesztéstan III. 27 2. Bab A bab kiváló előveteménye az őszi kalászosoknak, mert sok könnyen felvehető tápanyagot hagy vissza, a talaj vízkészletét nem zsarolja ki és időben lekerül a területről. Talaj-előkészítés A bab gyengén fejlett, sekélyre hatoló gyökérzete miatt a talajművelés legfőbb feladata a talaj jó kultúrállapotának megteremtése, vagyis a talaj vízkészletének megőrzése, a gyomok irtása és a szármaradványok bomlásának biztosítás. Nagyon fontos, hogy a talaj előkészítése során egyenletes talajfelszínt alakítsunk ki, hogy a betakarítógépek minél kevesebb veszteséggel

végezhessék munkájukat. Korán lekerülő, kevés szár- és tarlómaradványt visszahagyó elővetemények után 10-15 cm mélyen tarlóhántást végzünk és azonnal zárjuk a talajt gyűrűshengerrel. A későn lekerülő elővetemények gyökér- és tarlómaradványait először zúzni, aprítani kell. Az őszi mélyszántást 28-32 cm mélyen legkésőbb október végéig kell elvégezni. A bab igényli a mély talajművelést, ezért öntözött körülmények között és tömörödött talajok esetén legalább 2-3 évenként szükséges periódikus mélyművelést végezni. A szántást ősszel nem kell elmunkálni, de az osztóbarázdákat húzzuk be! Tavasszal, ahogy a talajra rá lehet menni, simítóval egyengessük el a talajfelszínt, majd a tavaszi gyomok megjelenése esetén sekélyen kombinátorozzuk a talajt. Késő tavaszi vetése miatt a bab magágykészítését elegendő április végére ütemezni, amikor 58 cm mély magágyat készítünk és

tömörítjük a talajt. A másodvetésű bab számára a talajnedvesség megőrzése érdekében kombinált talajművelő eszközöket célszerű alkalmazni. Tápanyagellátás A bab 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 4. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból 4. táblázat A szárazbab és a zöldbab fajlagos tápanyagigénye K2O CaO N P2O5 55 kg/t 25 kg/t 40 kg/t 38 kg/t Szárazbab 13 kg/t 3 kg/t 12 kg/t 13 kg/t Zöldbab MgO 8 kg/t 3 kg/t A bab sok, könnyen felvehető tápanyagot igényel. Kevés nitrogén mennyisége esetén jellegzetes tünet a növény sárgulása (klorózis). Foszforhiánynál elhúzódó virág28 Növénytermesztéstan III. 2. Bab zással (szétvirágzás) számolhatunk, míg a káliumhiány esetén tömegesen fordulnak elő a torzult, görbe, értékesíthetetlen hüvelyek. A bab különösen a tápanyagban szegény talajokon hálálja meg az istállótrágyázást (10-50 t/ha érett, szalmás

marhatrágya), de ekkor számolnunk kell a szervestrágya gyomosító hatásával. Szántóföldi körülmények között a bab tápanyagigényét elsősorban műtrágyákkal elégítjük ki. Átlagos körülmények között egy hektár bab számára 40-70 kg nitrogén, 45-75 kg foszfor és 60-100 kg kálium hatóanyag javasolható. A foszfor és kálium teljes mennyiségét alaptrágyaként adjuk, a nitrogént pedig a kezdeti fejlődés elősegítésére a tavaszi talaj-előkészítéskor szórjuk ki. A talajvizsgálati eredmények alapján szükség lehet a B, Cu, Zn és Mo mikroelemek pótlására is. Vetés A bab vetési adatait az 5. táblázat mutatja 5. táblázat A bab vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő - szárazbab - zöldbab - másodvetésű zöldbab Sortávolság - bokorbab - karósbab Vetésmélység Csíraszám Ezermagtömeg Vetőmagmennyiség Adatok V. 5-15 V. 5-20 VII. 1-20 50 cm változatos 4-6 cm 500-600 ezer csíra/ha 200-400 g 120-240 kg/ha A bab

vetését a fagyveszély elmúltával kezdhetjük meg, amikor a talajhőmérséklet eléri a 12 °C-ot. Ha ennél korábban kezdjük a vetést, akkor a kelés vontatott, a magvak egy része elpusztul és a kései fagyok is megtizedelhetik az állományt A túl késői vetés hátránya viszont, hogy a bab fejlődésének legkritikusabb időszaka, a virágzás fázisa a száraz, forró júliusi és augusztusi hónapokra esik, ami nagy terméskiesést okoz. Ezért öntözés nélkül a bab vetését érdemes május 20. és június 30 között szüneteltetni A zöldbab üzemszerű termesztésénél a feldolgozás ütemezéséhez és a betakarítógép teljesítményéhez igazodva szakaszokban célszerű a vetést végezni. Tehát a zöldbab ve- Növénytermesztéstan III. 29 2. Bab tésének V. 5-20-ig és a másodvetés VII 1-20-ig tartó időszakában az egyes vetési időpontokat a fajták hőösszeg-igénye alapján határozhatjuk meg A hosszabb tenyészidejű szárazbab

esetén a vetést csak a késő tavaszi vetési időszakban végezhetjük el. A szántóföldi termesztés esetén csak a bokorbabfajták megfelelőek, melyeknél a betakarítógépekhez igazodva 45 cm-es sortávolságot kell alkalmazni. A támrendszert igénylő, többnyire kézimunkaerőre alapozott karósbabok termesztésekor vethetünk sorba szemenként, fészkesen és ikersorosan is. A vetés mélységét a mag mérete, a talaj kötöttsége és vízgazdálkodási tulajdonságai határozzák meg. A kivetett magmennyiség 75-85%-ából fejlődik termőnövény, ezért szárazbab és zöldbab esetén is a hektáronkénti 400 ezres növényszám ideálisnak mondható. A szántóföldi termesztésnél a babot szemenkénti vetőgéppel vetik, amelyre legalkalmasabbak a gömbölyded, 400 g-nál nem nagyobb ezermagtömegű fajták. Ápolás Növényvédelmi munkák: A bab termesztése esetén talajlakó kártevők elleni talajfertőtlenítésre általában nincs szükség. A vetőmaggal

terjedő betegségek ellen viszont feltétlenül csávázni kell a vetőmagot. A vetés előtt 2-3 nappal végezzük a presowing gyomirtást, majd vetés után, kelés előtt az egy- és kétszikű gyomok ellen kijuttatjuk a preemergens herbicideket. Ha a kelés előtti gyomirtás nem elegendő, akkor kapálással, kultivátorozással, vagy posztemergens védekezéssel irthatjuk a gyomokat. A feldolgozóipar követelménye, hogy a betakarított bab között nem lehet mérgező idegen anyag, ezért nem lehet az állományban csattanómaszlag, ebszőlő és varjúmák. A baktériumos paszulyvész, a fenésedés, a rozsda és a botritiszes rothadás ellen a tenyészidőszak folyamán állománykezeléssel védekezünk. A fiatal növényeken a csipkézőbarkók kártétele ritkán fordul elő, viszont a fésűslábú-viráglégy imágói ellen állománykezeléssel még a tojásaik lerakása előtt védekezni kell. Néhány leveles állapottól egészen a hüvelyek kialakulásáig

veszélyeztetheti az állományt a fekete répa-levéltetű. A virágzás kezdetétől a betakarításig a babban a gyapottok-bagolylepke okozhatja a legnagyobb károkat A tenyészidő végén, különösen a 30 Növénytermesztéstan III. 2. Bab szárazbab termesztésénél kell számolni a közönséges takácsatka kártételével. Az előbb említett kártevők megjelenésekor feltétlenül védekeznünk kell, különben súlyos károkkal számolhatunk. A babzsizsik ellen hüvelyesedés kezdetén és pergamenérésben inszekticidekkel védekezhetünk, majd a betakarítás után gázosítással is kezeljük a terményt. Mivel mind a szárazbab, mind a zöldbab emberi fogyasztásra kerül, ezért a vegyszerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét kiemelten figyelembe kell venni! Mechanikai ápolás: A babot lombzáródásig általában kétszer tudjuk kultivátorozni a gyökerek levegőztetése, a sorköz gyomosodásának megakadályozása és a talaj porhanyítása

érdekében. Öntözés: A bab mérsékelt vízigényű növény, de a tenyészidő nagy részében folyamatos vízellátást és magas páratartalmat (70-80%) igényel. Öntözni főként a zöldbab előállításakor és a másodvetésnél szoktak A hőmérséklettől és a csapadékmennyiségtől függően a fővetésű babnak 100-150 mm, a másodvetésű állománynak 150-200 mm öntözővíz szükséges. A szárazbabot és a vetőmagnak termesztett babot ne öntözzük! A szántóföldi termesztés során általában esőszerű öntözési módot alkalmaznak, mert ennek a területteljesítménye nagy és a szétporlasztott vízsugár a levegő páratartalmát is növeli. Nagyon fontos, hogy az öntözést kis intenzitással végezzék Így elkerülhető, hogy a talajrészecskék felverődjenek a növényekre, ami betegségeket okozhat és a hüvelytermések minőségét is rontja. Ha a talaj száraz, öntözésre 10-15 mm-nyi vízadaggal már a kelés időszakában is sor

kerülhet. A kelesztő öntözést inkább vetés előtt célszerű kijuttatni, mert így a csírázó mag számára nem hűl le a talaj. Ezután a lombozat kifejlődésekor, a bimbózás kezdetén illetve a hüvelykötéskor válhat szükségessé a 30-40 mm-es vízadag. Betakarítás A babot házikertben kézi-, szántóföldi körülmények között gépi erővel takarítják be. A kézi szedés előnye, hogy jó minőségű és szinte veszteség nélküli betakarítást tesz lehetővé, viszont hátránya, hogy drága és kis teljesítményű. Zöldbab kézi betakarítását általában két-háromszori szedéssel szokták megoldani, amikor 5-8 naponként átnézik az Növénytermesztéstan III. 31 2. Bab állományt és így lehetőség van a válogatásra is. A szárazbab kézi betakarításakor először felnyüvik a töveket, majd kicsépelik a szemeket Zöldbab A zöldbabot akkor mondjuk szedésre érettnek, amikor a hüvelyek hosszanti növekedése leáll, de még

teljesen zsengék, pattanva törnek és bennük a magvak fejletlenek. Ez a hüvelykötés után kb 10-14 nappal következik be A zöldbab konzerv- és hűtőipari célú termesztésénél a gépi betakarítást frontális, fésűs rendszerű, egymenetes szedőgéppel oldják meg. A gépi szedéshez olyan bokorbabfajták szükségesek, amelyek hüvelyei egyszerre érnek, megfelelően hosszúak, egyenesek, egy szintben helyezkednek el, a növények lombozata gyér, és a terméskocsány könnyen leválik. Szárazbab A szárazbab akkor érett, amikor a levelek elsárgulnak, lehullanak, a hüvelyek sárgák, ráncosak, pergamen-szerűek, a magvak kemények, a fajtára jellemző alakúak, méretűek, színűek és a nedvességtartalmuk 18-20%. Ha a növények érése egyenlőtlen, vagy ha gyomos a tábla, akkor betakarítás előtt deszikkálni, defóliálni kell. A szárazbab gépi betakarítását két menetben, kombájnnal végzik. A növények rendre vágását a hajnali, vagy késő

délutáni órákban végzik, hogy a vonódott állapotban lévő állomány pergési veszteségét csökkentsék. 1-2 nap múlva végzik a cséplést olyan gabonakombájnokkal, melyekre rendfelszedő adaptert szereltek fel. A „kombájntiszta” terményt először megtisztítják (szennyeződések, törött szemek kivonása), majd ha szükséges (14%-os nedvességtartalom felett), 35 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten szárítják. A bab zsizsiktelenítését gázmester segítségével el kell végezni A szárazbab szellős, sötét, hűvös, szagoktól mentes helyen zsákokban vagy garmadában akár 2-3 évig is tárolható. 2.4 Vetőmagtermesztés A bab vetőmagtermesztését csak olyan táblán lehet végezni, ahol az előző 2 évben nem vetettek hüvelyes és pillangós növényt és az izolációs távolság betartható. A szigetelő távolság az öntermékenyülő bokorbaboknál 2 m, míg az idegentermékenyülésre hajlamos fajoknál 500 m. A táblában idegenelőutakat

kell hagyni A szelekciók során el kell távolítani az idegen fajtájú, torz és beteg növényeket. A szántóföldi szemlét az OMMI szakemberei végzik virágzás idején, zöldhüvelyes állapotban és az érés kezdetén. A szemlék idején az Elit szaporításban maximum 5 baktéri- 32 Növénytermesztéstan III. 2. Bab umos, 10 vírusos, az I. és II fokban 10-10 fertőzött növény lehet a mintaterek átlagában " 2.5 Önellenőrző kérdések, feladatok • Jellemezze a bab beltartalmi összetételét! • Mennyi a száraz- és zöldbab terméshozama hektáronként? • Honnan származik a bab? • Mi az a primer levél? • Milyen alakú lehet a bab magja? • Sorolja fel az epigeikus és a hypogeikus hüvelyeseket! • Ismertesse a bab termőhelyi igényeit! • Milyen növények után nem vethetünk babot? • Ismertesse a bab talaj-előkészítését! • Átlagos körülmények között egy hektár bab termesztéséhez mennyi N, P és

K hatóanyag szükséges? • Mikor kell kijuttatni a különféle műtrágyákat? • Mikor vethetünk babot? • Sorolja fel a bab legveszélyesebb kártevőit, betegségeit és gyomnövényeit! • Hogyan és miért végzünk sorközművelést a bab állományában? • Ismertesse a zöld és a szárazbab betakarítását! • Miért kell az egyes babfajok vetőmagtermesztése esetén különböző izolációs távolságot tartani? Növénytermesztéstan III. 33 3. Szója 3. Szója 3.1 Jelentősége A szója magja kb. 38-40% fehérjét és 18-20% olajat tartalmaz Fehérjéjének magas a biológiai értéke, mert értékes aminósav-tartalmának (triptofán, lizin, cisztin, valin, leucin, tirozin) köszönhetően tápértéke az állati fehérjékéhez hasonló. Olaja 2% lecitint is tartalmaz. Magas a karotin, a B-, D- és az Evitamin tartalma is A szója magja azonban emésztést gátló antinutritív anyagokat (tripszin- és lipázinhibítort) tartalmaz, ezért

felhasználás előtt a magot kezelni kell! A szójamag antinutritív anyagainak hatástalanítása extrahálással, hidrotermikus, savas (szuproszója), hő (uniproszója) és mikrohullámú (enpro-szója) kezelésekkel történhet. Értékes beltartalmának köszönhetően a szójának mind a humán táplálkozásban, mind az állati takarmányozásban kiemelt jelentősége van. Élelmiszerként felhasználhatjuk a szójaolajat, a szójakockát és még számos terméket (tofu, juba, szójatej) Abraktakarmányként használják a szójadarát, és a szójapogácsát Vannak országok, ahol zöldtakarmányként és szárítva szálastakarmányként is etetik a szóját az állatokkal. vetésterület (ha) 100000000 80000000 60000000 40000000 20000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 13. ábra A szója vetésterülete a világon A 13. ábrán látható, hogy a szója vetésterülete a világon egyre inkább nő (55-84 millió ha).

Jelentős szójatermesztő az USA, Brazília és Argentína Magyarországon a termesztése sokkal ingadozóbb, hiszen amíg 1990-ben 42 ezer ha-on termesztettek szóját, addig 1994-ben a szója vetésterülete alig haladta meg a 9 ezer ha-t (14. ábra) A szója termésátlaga a világon kb. 2,1 t/ha, Magyarországon 1,9 t/ha (15 ábra) 34 Növénytermesztéstan III. vetésterület (ha) 3. Szója 50000 40000 30000 20000 10000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 14. ábra A szója vetésterülete Magyarországon termésátlag (t/ha) Világ Magyarország 3 2 1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 15. ábra A szója termésátlaga 3.2 Biológiája Származás, elterjedés A szója ez emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. Vavilov szerint a szója Kína északkeleti részéről és Mandzsúria területéről származik. Európába az 1800-as években került, míg Amerikába csak az

1930-as években jutott el. Ezután néhány évtized alatt páratlan értékének és sokoldalú felhasználásának köszönhetően az egész világon ismertté vált és elkezdődhetett rendkívüli karrierje. A szója a Fabaceae család Glycine nemzetségébe tartozik. A termesztett szója latin neve Glycine max (L.) MERR, kromoszómaszáma 2n=40 Morfológia Gyökérzet Főgyökere orsó alakú, 1,5-2 m-re is lehatol a talajba. Az oldalgyökerek 6080 cm hosszúak, erőteljesen átszövik a talajt Az oldalgyökereken megfigyelhető gyökérgümőkben a szójára specializálódott nitrogénkötő Rhizobium japonicum baktériumok találhatóak (16 ábra) Növénytermesztéstan III. 35 3. Szója 16. ábra Szója Szár Dudvás szára a tenyészidő során elfásodik, magassága: 50-150 cm. A mereven felálló szár szőrözött ugyanúgy, mint a szója levele és hüvelytermése. Levél A szója levelei szórt állásúak. Az elsődleges lomblevelek egyszerűek, a többi

hármasan összetett. Virágzat A szója 3-20 db virágból álló fürt virágzata a levelek hónaljából fejlődik ki. A virágok szerkezete a pillangósokra jellemző (17. ábra) A fehér, ibolya, vagy sárga színű virágok önmegporzók. 17. ábra Szójavirág 36 Növénytermesztéstan III. 3. Szója Termése Hüvelytermése többnyire csüngő, ritkán felálló. A termés mérete lehet rövid (2-3 cm), közepesen hosszú (5-6 cm) és hosszú (6-8 cm), formája egyenes, kard vagy sarló alakú. Egy-egy növényen 80-120 hüvely, egy-egy hüvelyben 1-4 db mag található A mag alakja, mérete és a mag köldökének színe fajtabélyeg. A szójamag sárga, zöld, sárgászöld, barna és márványozott színű is lehet. Ezermagtömege 140-200 g Fejlődési (fenológiai) fázisok Vegetatív szakasz: − szikleveles állapot − egyszerű lombleveles állapot − 2, 4 és 6 nóduszos állapot Generatív szakasz: − virágzás (növények 50-60 cm-esek és az első

virágokból már hüvelyek fejlődtek) − magok kialakulása, fejlődése: Kb. 3-5 hétig tartó szakasz, amelyet az élénk anyagcsere és a növények intenzív növekedése jellemez. − magok érése: Az alsó hüvelyek és a levelek sárgulnak, az alsó nóduszokról a levelek le is hullanak. A fajtaválasztás szempontjai − Jó termőképesség és termésbiztonság − Jó szárszilárdság − Alsó hüvelyek magassága − Megfelelő tenyészidő, érésidő, és egyenletes érés − Betegségekkel szembeni ellenállóság − Ökológiai stabilitás − Pergésmentesség − Nitrogénkötés intenzitásának növelése − Virágzás alatti hidegtűrés − Jó öntözési reakció Növénytermesztéstan III. 37 3. Szója 3.3 Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: A szója hőigényes növény. Effektív hőösszege 1000-1300 °C Hőküszöb értéke 10 °C, de ma már egyes szerzők 6 °C-ot jelölnek meg. Ezek a hőmérsékleti értékek kísértetiesen

hasonlítanak a szemes kukorica hőigényénél tanultakhoz, így nem is véletlen, hogy az USA-ban a kukorica és szója termesztési körzete egybeesik. Gyors és egyenletes keléséhez 12 °C-os talajhőmérsékletet igényel A fejlődés korai szakaszában akár a -4, -5 °C-ot is elviseli, viszont a tartós lehűlés fejlődésében erősen visszaveti a növényt. Keléstől virágzásig 12-15 °C-os, virágzástól levélsárgulásig 20-25 °C-os középhőmérsékletet és párás környezetet igényel. A tenyészidő végén a száraz, meleg időjárás segíti elő a gyors vízleadást és az érést. Hideg időben elhúzódik a szója érése. Vízigény: Transzspirációs együtthatója 750-800 l víz/1 kg szárazanyag. A szója vízigényes növény, de elsősorban nem a csapadék mennyisége, mint inkább annak eloszlása határozza meg a termesztés sikerét. A keléstől a bimbózásig és az érés időszakában a szója szárazságtűrőnek mondható, viszont a

virágzás kezdetétől a hüvelykötés végéig tartó időszakban nagyon érzékeny a csapadékra. Ha ekkor tartósan száraz, meleg az időjárás, akkor a szója elrúgja a virágait, illetve a már fejlődő termését. A biztonságos terméshez június közepétől augusztus közepéig 160-180 mm csapadékot igényel Ahol ez a csapadékmennyiség nem valósul meg, ott öntözéssel kell pótolni a szükséges vízmennyiséget. Talajigény A szója elsősorban a talaj kultúrállapotára érzékeny, a talajjal szemben nem túl igényes. Mégis jó termésre az üde, mély rétegű, jó levegő- és vízgazdálkodású, könnyen melegedő, megfelelő tápanyag-ellátottságú talajokon számíthatunk, ahol a talaj kémhatása közel semleges (6-8 pH). A szója számára a csernozjom talajok, a barna erdőtalajok valamint a réti talajok a legmegfelelőbbek. Mindenképpen kerüljük a hideg, nedves, mély fekvésű, tápanyagban szegény, sekély termőrétegű talajokat. 38

Növénytermesztéstan III. 3. Szója Vetésváltás A vetésforgóban való elhelyezését elsősorban a vízigénye, a herbicidérzékenysége és a betegségek iránti fogékonysága határozza meg. A szója gyökerének nagyobb a vízfelvevő képessége és a szívóereje, mint a többi hüvelyes növénynek, így a talaj vízkészletét a tenyészidő folyamán meglehetősen kimeríti Ezért az elő- és az utóvetemény sem lehet nagy vízfogyasztású növény. Jó előveteményei az őszi és tavaszi kalászosok, a siló-, és a rövidebb tenyészidejű szemeskukorica illetve jó kultúrállapotú talaj esetén beilleszthető a rizses vetésforgóba. Kedvezőtlen előveteménye a repce, a napraforgó, a dohány, a mustár, a len és a szántóföldi zöldségfélék, mert az ezeket megbetegítő Sclerotinia sclerotiorum nevű kórokozó gomba a szóját is károsítja és a hasonló gyomirtási technológia következtében gyomrezisztencia is kialakulhat ezen

elővetemények esetén. Önmaga után 4 éven belül ne kerüljön! A szója – hasonlóan más hüvelyesekhez - sok N-t (40-60 kg/ha) és szervesanyagot hagy vissza a talajban. Azonban mégsem tartjuk kiváló előveteménynek, mert gyökérzete nehezen bomlik el, későn takarítható be és nagy a vízfelhasználása Utána elsősorban tavaszi gabona következhet Talaj-előkészítés A vetés előtti talajmunkák célja az, hogy a talaj az őszi és téli csapadékot befogadja és megőrizze, illetve az egyenletes, sima talajfelszínű vetőágy gyors kelést biztosítson. A szója az alapművelésre igényes, vetéskor jó minőségű magágyat igényel Korán lekerülő elővetemények után sekély (8-10 cm) tarlóhántást és rögtön talajzárást végzünk. A tarló kizöldülésekor az árvakelést a tarlóápolással szüntethetjük meg Az őszi szántás a téli csapadék befogadásának alapfeltétele. A szántást október közepéig legalább 25 cm melységben

végezzük el. Ha a talaj alsó szintje tömődött, a szántás előtt középmély lazítót is alkalmazhatunk. A szántás őszi elmunkálásával csökkenthetjük a tavaszi műveletek számát. Később lekerülő nagy mennyiségű maradványt hagyó elővetemények után csak a szár- és tarlómaradványok zúzása, aprítása és talajba keverése után végezhetjük el az őszi szántást, amit a tél beállta előtt szintén el kell munkálni. Növénytermesztéstan III. 39 3. Szója Tavasszal a talajnedvesség megőrzése érdekében minél kevesebb alkalommal mozgassuk a talajt és mellőzzük a tárcsás talajművelő eszközöket. A simítózás után az egyenletes, sima talajfelszínt és a mélyben tömörített magágyat a 8-10 cm mélységben végzett kombinátorozással érhetjük el. A sima talajfelszínnel biztosítható az aratási veszteség csökkentése. Tápanyagellátás A szója 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 6.

táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból 6. táblázat A szója fajlagos tápanyagigénye N P2O5 K2O 62 kg/t 37 kg/t 51 kg/t CaO 42 kg/t MgO 9 kg/t A szója a megfelelő tápanyagellátásra a hüvelyesek közül a legigényesebb növény, ezért elegendő mennyiségű könnyen felvehető tápanyagot kell számára biztosítani az egész tenyészidő folyamán. Viszonylag kevés nitrogénműtrágyát igényel, mert nitrogénszükségletének jelentős részét a gyökérgümőkben lévő baktériumok segítségével a légköri nitrogénből képes fedezni. A gyökérgümők akkor tudnak kialakulni, ha a talaj szermaradványtól mentes és a vetőmagot beoltották. A fiatal növény esetén azonban, amikor a gyökerek még fejletlenek és még a baktériumok sem kezdték el tevékenységüket a nitrogénellátásról gondoskodni kell Ezért a vetés előtt célszerű 40-60 kg/ha mennyiségű starter nitrogént kijuttatni a szója számára A túl nagy

nitrogénadag alkalmazása azonban nem javasolt, mert ekkor megdőlés, erőteljes gyomosodás, hüvelyelrúgás és késői érés következhet be. A foszfor felvétele a vegetáció egész ideje alatt folyamatos, de a hüvelykötés és a szemek kifejlődése közötti időszakban a legintenzívebb. A 60-120 kg/ha hatóanyagtartalmú foszforműtrágyát ősszel, az alapművelés előtt juttassuk ki és dolgozzuk a talajba. A szója káliumigényes növény. A kálium felvételének döntő része a vegetatív fejlődés szakaszában történik, majd a generatív fejlődéskor csökken. A hektáronkénti 40 Növénytermesztéstan III. 3. Szója 90-150 kg hatóanyagot tartalmazó káliumműtrágyát a foszforral együtt alapművelés előtt célszerű kijuttatni. Vetés A szója gyökerén élő Rhizobium japonicum baktérium természetes módon nem található meg talajainkban. Ezért a szója vetőmagját közvetlenül a vetés előtt oltani kell! Vigyázzunk, hogy a

baktériumtenyészetet tartalmazó oltóport egyenletesen vigyük fel a mag felületére és egy – egy alkalommal csak annyi magot oltsunk, amennyit aznap el is tudunk vetni. Az oltás termésnövelő hatását 15-20%-ra becsülik A szója vetési adatait a 7. táblázat mutatja 7. táblázat A szója vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő Sortávolság Vetésmélység Csíraszám Ezermagtömeg Vetőmagszükséglet Adatok IV. 15-30 45 cm 3-5 cm 550-700 ezer csíra/ha 140-200 g 80-140 kg/ha A szója már 4-10 °C-on is csírázik, azonban a gyors, egyenletes keléshez meg kell várnunk, hogy a talaj a vetés mélységében a 12-14 °C-os hőmérsékletet elérje. Ez rendszerint április közepe-vége körüli időszak Kevésbé veszélyes, ha a vetésidőt későbbre halasztjuk, mintha korábban végeznénk el. A hideg talajban a mag elfekszik és a legyengült csíranövényeket a csírakori betegségek hamarabb megtámadhatják Szemenkénti vetőgépek segítségével

általában 45 cm-es sortávolságra és 3-5 cmes magtávolságra vetjük a vetőmagot. Az epigeikus csírázású szóját nem szabad mélyre vetni, mert ekkor a magok kelése vontatott és a kelési százalék csökkenése miatt az állomány ritka lesz. A vetésnél alkalmazott csíraszámot a tenyészidő és az adott fajta igénye határozza meg, melyről a fajtaleírásokból pontosan tájékozódhatunk. Optimális növényszámról akkor beszélhetünk, ha betakarításkor 450-500 ezer termő növényünk van hektáronként. Növénytermesztéstan III. 41 3. Szója Ápolás Növényvédelmi munkák: A csírafertőzés elkerülése és a madárkárok mérséklése érdekében csávázzuk a vetőmagot. Az engedélyezett csávázószerek az oltás hatékonyságát nem befolyásolják A talajlakó kártevők előzetes becslése alapján a talajfertőtlenítést a vetés előtt végezhetjük el. Április elején presowing, a vetés után, kelés előtt pedig a preemergens

gyomirtásról kell gondoskodnunk. A fejlődő növényeket a barkók, a csipkézőbogarak és a földibolhák támadhatják meg. A posztemergens gyomirtást április vége felé, a szója 4-6 leveles korában végezhetjük el A keléstől folyamatosan figyelemmel kell kísérni a levéltetvek és az atkák megjelenését. A szója állományában igen nagy károkat okozhat a bagolylepke, a bogáncslepke, az akácmoly és a muszkamoly lárvája is 2-4 leveles kortól ellenőrizni kell a szója levélbetegségeit, a peronoszpórát, az alternáriát és a szeptóriát. Mechanikai ápolás: A gyomirtószerek használata mellett egy-két alkalommal a kultivátorozás is szükséges lehet. A szója sorközművelésével nemcsak a gyomokat írtjuk, hanem elősegítjük a talaj nedvességének megőrzését, javítjuk a levegőztetését és fokozzuk a talaj felmelegedését. Öntözés: Száraz tavaszon, ha a vetőágy nem tartalmaz a keléshez elegendő nedvességet, akkor kelesztő

öntözés is szükséges a csírázó szója számára. A vízigény szempontjából a bimbózástól a magkifejlődésig tartó 2-2,5 hónapos időszak (június eleje–augusztus közepe) a legkritikusabb. Ha ekkor nem elegendő a természetes csapadék, akkor öntözni kell. Az öntözést esőztető öntözőberendezéssel, általában két-háromszori 40-50 mm-es vízadaggal meg lehet oldani. Augusztus közepe után azonban már ne öntözzünk, mert a kései öntözés késlelteti és egyenlőtlenné teszi az érést és az átázott talajon a betakarítás is később kezdődhet. Betakarítás A szója akkor érett, amikor a levelei lehullanak, a csúcsi fürt hüvelyeiben a magok megkeményednek, a fajtára jellemző színűek, méretűek és 13-18%-os nedvesség- 42 Növénytermesztéstan III. 3. Szója tartalmúak. A szója hüvelytermései nem nyílnak fel könnyen, így a magok pergéséből fakadó veszteség csak a betakarítás elhúzódása és a hüvelyek

többszöri megázása és kiszáradása miatt fordulhat elő. A szója 16-18%-os nedvességtartalom esetén aratható a legkisebb veszteséggel. Aratását flexibilis adapterrel felszerelt és megfelelően beállított kombájnokkal egy menetben szokták végezni. Ügyelni kell, hogy a kombájn ne hagyjon levágatlanul hüvelyeket tartalmazó szárrészeket A vágóasztal talajkopírozását az egyenletes, un asztalsimaságú talajfelszín kialakításával érhetjük el A szója lombtalanítását csak akkor szükséges elvégezni, ha egyenetlen és túlságosan elhúzódó az érés illetve, ha gyomos a terület. A deszikkáláshoz használt szer hatása nagy mértékben függ az időjárási körülményektől. Általában a kezelés után 4-7 nappal el lehet végezni az aratást. A betakarított terményből ki kell tisztítani a szár, hüvely és talajrészeket. A szója tartósan akkor tárolható, ha nedvességtartalma 14% alatti. Ezért a 18%-os nedvességtartalom alatti

terményt legfeljebb 70-80 °C-on, a 18% feletti nedvességgel rendelkező szóját legfeljebb 60-70 °C-on száríthatjuk. Ha garmadában tároljuk, akkor 1-1,5 m-nél ne halmozzuk magasabbra a terményt. Ne felejtsük el, hogy a szóját élelmezési és takarmányozási célra csak az antinutritív anyagok hatástalanítása után használhatjuk (ld. fent)! 3.4 Vetőmagtermesztés Vetőmag termesztése esetén sík fekvésű, jó kultúrállapotú, öntözhető területet, középkötött mezőségi vagy erdőtalajt válasszunk. Előveteménye nem lehet napraforgó, dohány és paradicsom, illetve ugyanazon a területen 2 éven belül nem termelhetnek pillangós vagy hüvelyes növényeket. Leginkább a kalászos elővetemény felel meg Izolációs távolsága 2m Idegenelését több alkalommal el kell végezni, hogy az eltérő habitusú, színű, szőrözöttségű, virágszínű és hüvelyformájú növényeket el lehessen az állományból távolítani. A magszója

szántóföldi szemléjét virágzáskor és éréskor végzik. Káros gyom a csattanómaszlag, a mogyorós lednek és a szulák. Csak a szemlén megfelelőnek minősí- Növénytermesztéstan III. 43 3. Szója tett szaporítóterületen termett termés kerülhet fémzárolásra. A vetőmagot kíméletesen kell betakarítani és szárítani. " 3.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 44 • Miért tartjuk olyan értékes növénynek a szóját? • Mekkora területen termesztik a szóját a világon? • Mennyi egy hektár szója terméshozama? • Honnan származik a szója? • Milyen nitrogénkötő baktérium található a szója gyökerén? • Milyen szakaszokra bonthatjuk a szója fejlődését? • Sorolja fel a szója fajtaválasztásának szempontjait! • Jellemezze a szója vízigényét! • Milyen talajokon termeszthetünk sikeresen szóját? • Hogyan ítéljük meg a szóját, mint előveteményt? • Miért kell a szójának sima

felszínű magágyat készíteni? • Milyen káros következményekkel jár, ha a szója túl sok nitrogént kap? • Miért kell a szója oltását elvégezni? • Ismertesse a szója vetési adatait! • Sorolja fel a szója leggyakoribb kártevőit! • Kell-e a szóját öntözni? • Mikor takaríthatjuk be a szóját? • Melyek a szója érésének ismérvei? • Mikor végzik a vetőmagnak termesztett szója szántóföldi szemléjét? Növénytermesztéstan III. 4. Lencse 4. Lencse 4.1 Jelentősége A lencse az egyik legértékesebb és legkeresettebb hüvelyes élelmiszer, melyet elsősorban a magjáért termesztünk. Magjában 26-28% fehérje, 1,5% zsír és 50-52% szénhidrát található. Az esszenciális aminosavak közül nagy mennyiségben tartalmaz arginint és hisztidint. A mag jelentős mennyiségű A-, B1- és B2-vitamint, valamint az ásványi anyagok közül kálciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz. Kedvező beltartalmi és jó

étrendi hatása miatt az egészséges táplálkozás és a reformkonyhák egyik alapvető alapanyaga. A lencse szalmája illetve defektes magjai takarmánynak hasznosíthatók A szalma a mag tömegének kb 1,5-szerese, fehérjetartalma kb 14% A lencseszalma a juhok kitűnő takarmánya Értékét növeli, hogy növénytermesztés számára is sok hasznos tulajdonsággal rendelkezik: korán betakarítható, nem éli ki a talaj víz- és tápanyagkészletét és N-gyűjtése miatt a műtrágya nélküli környezetkímélő termesztésbe is bevonható. A lencsét a világon 3,2-3,9 millió hektáron termesztik (18. ábra) Magyarországon a lencse vetésterülete az 1990 és 2003-as évek közötti időszakban (19. ábra) igen nagy vetésterület (ha) ingadozást mutat: 507-2175 hektár. A lencse termésátlaga 0,8-1 t/ha körüli (20 ábra) 5000000 4000000 3000000 2000000 1000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek vetésterület (ha) 18.

ábra A lencse vetésterülete a világon 2500 2000 1500 1000 500 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 19. ábra A lencse vetésterülete Magyarországon Növénytermesztéstan III. 45 4. Lencse termésátlag (t/ha) Világ Magyarország 2,5 2 1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 20. ábra A lencse termésátlaga 4.2 Biológiája Származás, elterjedés A lencse az egyik legrégebben termesztett növény. Elsődleges géncentruma Belső-Ázsia, másodlagos géncentruma Abesszínia Közép-Európában már a kőkorszakban termesztették, erről tanúskodnak az Aggteleki leletek is. Magyarországon régebben Algériából, Marokkóból származó apró magvú, sötét színű lencsét termesztettek, majd a nagy magvú változat terjedt el. A kultúrlencse (Lens culinaris MEDIK.) kromoszómaszáma 2n=14 Morfológia Gyökérzet. A lencse orsó alakú főgyökere csupán a talaj felső

40-50 cm-es rétegéig hatol le. A főgyökérből számos, gyenge oldalgyökér ered, melyeken a sárgás színű gümőket és a nitrogéngyűjtő baktériumokat találjuk Szár Szára finom, vékony, kb. 30-50 cm magas, keresztmetszete 3-4 élű A tövétől elágazó szár miatt a növény bokros jellegű Levél 2-5 cm hosszú, párosan szárnyalt levelei vannak (21. ábra) A leveleket alkotó levélkék száma fajtától függ (4-7 pár). A levélkék vékonyak, éles szögletűek, tojásdad alakúak, és rövid kacsban végződnek. A levélalapnál két dárda alakú pálhalevelet találunk Virágzat A 2-5 mm hosszú virágkocsányon 1-3 virág található, melyek fürt virágzatba rendeződnek., A virágzat a levelek hónaljából fejlődik A pillangós szerkezetű virágok 5-8 mm nagyságúak, pártáik színe lila, lilásan erezett, vagy fehéres. 46 Növénytermesztéstan III. 4. Lencse A lencse öntermékenyülő növény, csak különösen száraz vidékeken

történik idegentermékenyülés a rovarok segítségével. A virágzás 10-15 napig tart, de egyenetlen állománynál akár 20-25 napig is elhúzódhat 21. ábra Lencse Termés Hüvelytermése 1-1,5 cm hosszú, 0,5-1 cm széles, lapított. A hüvely színe világosbarna, bennük 1-2, ritkán 3 mag található Mag: Korong vagy érme alakú lapított magja 2-9 mm átmérőjű. A mag színe zöldes, sárgás, vagy sötét illetve foltos is lehet. A kismagvú lencsék (Lens culinaris ssp. microsperma BAUMG) magjának átmérője 3,5-4,5 mm, ezermagtömege 25-35 g. Színük szürkészöld vagy zöldessárga Ezeket aprólencséknek is nevezik A nagymagvú lencsék (Lens culinaris ssp. macrosperma BAUMG) magjának átmérője 6,5-8,5 mm, ezermagtömege 50-80 g. Ezeket tányérlencséknek, pénzeslencséknek, fillérlencséknek nevezik Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés − Lombfejlődés − Bimbózás − Virágzás Növénytermesztéstan III. 47 4. Lencse

− Hüvelyesedés − Érés A fajtaválasztás szempontjai − Koraiság − Gyors kezdeti fejlődés − Megfelelő termőképesség − Erőteljes szár és gyökérzet − Jó alkalmazkodóképesség − Rezisztencia (rozsda ellen) − Egyenletes érés − Fogyasztói igények: kiegyenlített nagyságú, vékony héjú, ízletes, egyenletesen és gyorsan főzhető, nagy magvú fajták 4.3 Agrotechnikája Éghajlatigény A lencse a mérsékelten meleg, párásabb éghajlatot kedveli. A tartósan száraz időjárás kedvezőtlenül befolyásolja a termesztését A nagy hőingadozásokat nem tűri, ezért Dunántúlon, Észak-Magyarországon termesztik. Ne vessük Déli lejtőre, melegzugos területre. Könnyen felvehető vizet és egyenletes vízeloszlást igényel Talajigény A lencse a könnyen művelhető középkötött, vagy annál lazább, kiegyenlített vízháztartású, jó kultúrállapotú, semleges kémhatású (6,7-7,6 pH) barna erdőtalajokat, csernozjom vagy

csernozjom típusú homok talajokat kedveli. Ne vessük erodált, heterogén, túl sovány, túl kötött, nedves, hideg, mély fekvésű talajokba. Vetésváltás A lencsét általában két kalászos közé vetjük. Jó előveteményei a kalászosok, repce, fehérmustár, olajretek 48 Növénytermesztéstan III. 4. Lencse Közepes előveteményei a rostlen, augusztus végéig betakarított silókukorica, kukoricacsalamádé. Kedvezőtlen előveteménynek számítanak a szántóföldi zöldségfélék, a hüvelyesek, a pillangósok, a napraforgó, a dohány, a cirokfélék és a későn betakarított növények. Önmaga után sem következhet 3-4 éven belül Nem szabad a lencsét gyomosodásra hajlamos és szermaradványokat tartalmazó területre vetni Utána legmegfelelőbb kalászost vetni. Talaj-előkészítés A korán lekerülő elővetemények után sekély tarlóhántást, majd amennyiben szükséges a nyár derekán a hántott tarló ápolását végezzük. Mindkét

műveletnél ügyeljünk, hogy a talaj nedvességtartalmának megőrzése miatt zárjuk a talajt. Az őszi középmély (22-27 cm) szántás előtt kell az alaptrágyázást elvégezni. Annak érdekében, hogy a vetés előkészítését időben és kevés művelettel el tudjuk végezni, ősszel munkáljuk el a talajt. Tavasszal a simítózás és a starter trágyázás után sekély (8-10 cm) kombinátorozással készítjük elő a területet a vetéshez. A lencse a sekély vetése, az egyöntetű kelése és fejlődése érdekében, valamint a betakarítási veszteségek csökkentése miatt érzékeny a talajfelszín egyenletességére, vagyis un. „asztalsimaságú” magágyat kíván! Tápanyagellátás A lencse 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 8. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból 8. táblázat A lencse fajlagos tápanyagigénye K2O N P2O5 45 kg/t 22 kg/t 40 kg/t CaO 40 kg/t MgO 8 kg/t Mivel a lencse gyengén

fejlett gyökérzettel rendelkezik, ezért könnyen felvehető tápanyagokat igényel. Azonban túl sok N esetén az állomány buja, a betegségek iránt fogékony lesz illetve a nitrogéngyűjtő baktériumok sem látják el feladatukat. Ezért a lencse alá közvetlenül sohasem kerülhet istállótrágya. A lencsét külön mésztrágyázni nem kell, de jó, ha a talaj korábban már részesült fenntartó meszezésben Növénytermesztéstan III. 49 4. Lencse Egy hektár lencse általában 40-60 kg nitrogén, 60-70 kg foszfor és 80-100 kg kálium hatóanyag-mennyiséget igényel. A lencse alá - a többi hüvelyeshez hasonlóan - a foszfor és kálium műtrágyákat az alapművelés előtt, a nitrogén műtrágyát a magágykészítés előtt juttassuk ki. Vetés A vetéshez csak csávázott vetőmagot használjunk! A lencse vetési adatait a 9. táblázat mutatja. 9. táblázat A lencse vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő Sortávolság Vetésmélység Csíraszám

Vetőmagszükséglet - kismagvú - nagymagvú Adatok III. 1-20 (talajhőmérséklet 5-6 °C) 24 cm 3-5 cm 2-2,5 millió csíra/ha 60-75 kg/ha 90-130 kg/ha A vetés után az egyenletes kelés érdekében célszerű hengerezni a területet. Ápolás Növényvédelmi munkák: A lencse nagyon megsínyli az elgyomosodást, viszont a herbicidekre a hüvelyesek közül a legérzékenyebb növény. Káros gyomnövényei: lencsebükköny, beléndek, apró szulák, mogyorós lednek. Termést csökkentő gyomok: libatopfélék, kövér porcsin és az egyszikű gyomok. A vegyszeres gyomirtást a vetés után szokták elvégezni A peronoszpóra, lisztharmat, fuzárium, szürkepenész és a rozsdák ellen a megelőző védekezés a legfontosabb, vagyis a vetésváltás szabályait be kell tartani, kerülni kell a kötött, hideg talajba vetést és a csávázásról feltétlenül gondoskodjunk. Szükség esetén a gombaölő szerekkel állománykezelést is végezni kell. A cserebogárpajorok,

barkók, levéltetvek és szipolyok, mint polifág kártevők mellett a lencsének speciális kártevői is vannak, mint a lencsbimbó-gubacsszúnyog, amely ellen leginkább vetésváltással és a bimbózás idején felszívódó inszekticidekkel 50 Növénytermesztéstan III. 4. Lencse védekezhetünk; illetve a lencsezsizsik, amely ellen a virágzás végén állománykezelést és a tárolás előtt gázosítást alkalmazunk. Mechanikai ápolás: Vegyszeres gyomirtás nélkül a gyomok ellen a megfelelő időben végzett többszöri fogasolás, kézi kapálás, valamint a káros gyomnövények kézi szelekciója alkalmazható. Betakarítás A lencse egyenlőtlenül érik, a betakarításra akkor alkalmas, amikor az alsó és középső szárrészen a hüvelyek sárgásbarnák és bennük a magok kemények (július eleje– közepe). Ha világos színű, jó minőségű lencsét akarunk, akkor teljes érés előtt takarítjuk be. Csapadékos időben a lencse egyenetlenül

érik, ezért ekkor deszikkálják és 5-7 nap múlva egy menetben flexibilis vágóasztallal ellátott kombájnnal takarítják be. A két menetes betakarítás a lencse esetén előnyösebb. Ekkor a pergési veszteség elkerülése miatt a lencsét hajnalban rendre vágják, majd a rendfelszedés és a cséplés a magvak 16%-os nedvességtartalmakor (kb. 2-3 nap múlva) elvégezhető A rendfelszedést és cséplést végző kombájn átalakításáról, beállításáról gondoskodni kell. A kicsépelt magot tisztítják, magas nedvességtartalom esetén 40-45 °C-on szárítják, majd osztályozzák. A zsizsiktelenítést a tárolás előtt a gázmester végezze el 4.4 Vetőmagtermesztés A vetőmagnak termesztett lencse esetén a kalászos elővetemény a legelőnyösebb. A vetőmaglencse izolációs távolsága 2 m, és a keveredés elkerülése érdekében a vetőmagtáblában árulencsét lehetőleg ne termesszünk. A lencse idegenelését a minél precízebb munka érdekében

több alkalommal el kell végezni. Már a vegetatív fejlődés során el kell távolítani az eltérő színű, méretű, levélzetű növényeket. A virágzáskor végzett szelekció alkalmával az eltérő levél- és virágszín alapján távolítjuk el a fajtaidegen növényeket. Később, a növény zöldhüvelyes állapotában a hüvely színe és alakja illetve a szár jellegzetességei alapján szelektálunk. Szántóföldi szemlét virágzáskor és érés kezdetén végeznek. Ekkor a mintaterek átlagában lencsebükkönyből legfeljebb 2 db, míg csattanómaszlag, mogyorós lednek, és Növénytermesztéstan III. 51 4. Lencse apró szulák nem lehet a területen. A betegségek közül a levél- és hüvelyfoltosság, a lisztharmat, rozsda, peronoszpóra és a fuzárium kizáró ok. A vetőmag élő zsizsiket nem " tartalmazhat. 4.5 Önellenőrző kérdések, feladatok • Mire használhatjuk fel a lencsét? • Mi a kultúrlencse latin neve? • Honnan

származik a lencse? • Ismertesse a lencse morfológiai jellemzőit! • Milyen szempontok alapján válasszunk lencsefajtát? • Jellemezze a lencse termőhelyigényét! • Sorolja fel a lencse kedvező előveteményeit! • Hogyan készítjük elő a talajt? • Mennyi tápanyagot és mikor kell kijuttatnunk a lencse számára? • Mikor kell a lencsét vetni? • Milyen speciális lencse kártevőket ismer? • Mikor aratható a lencse? 4.6 Beadandó feladat Keresse ki az aktuális „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” című kiadványból a borsó, a bab, a szója és a lencse kórokozói, kártevői és gyomnövényei ellen engedélyezett vegyszereket és foglalja táblázatba! 52 Növénytermesztéstan III. 5. Lóbab 5. Lóbab 5.1 Jelentősége A lóbab rendkívül értékes összetételű hüvelyes növény, hiszen fehérjetartalma kb. 29-32%, B1-, B2- és C-vitamin tartalma magas és ásványi anyagokban (Fe, Mg, P, K, Na)

rendkívül gazdag. Kedvező beltartalmi tulajdonságai és kitűnő étrendi hatása miatt már a régi egyiptomiak, görögök és rómaiak fontos tápláléka volt. Akkoriban lisztté őrölt száraz magját használták fel, manapság viszont - főként a tőlünk nyugatra és délre fekvő országokban - a zöldborsóhoz hasonlóan éretlen, zsenge magját fogyasztják. Emberi fogyasztásra salátákba, konzervekbe és cukrászati termékekbe használják a zöld és a száraz lóbabot Azonban a lóbab fő hasznosítási területe a takarmányozás, hiszen magja abraktakarmányként etethető, de a teljes növény tömegtakarmányként is használható. A lóbabot a világon megközelítőleg 2,5 millió hektáron termesztik (22. ábra), 1,5 vetésterület (ha) t/ha-os termésátlaggal (24. ábra) 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek vetésterület (ha) 22. ábra A lóbab vetésterülete a

világon 1200 1000 800 600 400 200 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 23. ábra A lóbab vetésterülete Magyarországon Növénytermesztéstan III. 53 5. Lóbab Magyarországon az 1990-es évek első feléig a lóbabot még 1000 ha-on termesztették, majd a vetésterület annyira lecsökkent, hogy 2003-ra csupán 100 hektárnyi lóbabvetést jeleznek a FAO adatai (23. ábra) Hazánkban a lóbab terméshozama az 1 t/hat alig haladja meg (24 ábra) termésátlag (t/ha) Világ Magyarország 2 1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 24. ábra A lóbab termésátlaga 5.2 Biológiája Származás, elterjedés A kutatók a lóbab géncentrumát a Földközi-tenger partvidékére, Etiópia illetve Afganisztán területére teszik. Termesztése olyan régi időkre nyúlik vissza, hogy magját bronzkori feltárások során - többek között - hazánkban is megtalálták. A lóbab Amerika

felfedezése előtt Európa általánosan elterjedt babfélesége volt, később az „új” kontinensről átkerült hüvelyesek fokozatosan visszaszorították. A lóbab (Vicia faba L.) a bükköny (Vicia) nemzetségbe tartozik, kromoszómaszáma 2n=12, 14 A fajtákat a mag nagysága alapján 3 változatba oszthatjuk: − Vicia faba L. var major HARZ (nagymagvú lóbab, disznóbab): A mag hosszúsága és szélessége 25-35 mm, vastagsága 8-10 mm, felszíne lapos, sima vagy homorú, ezermagtömege 1000-2400 g. − Vicia faba L. var equina PERS (közepes magvú lóbab): A mag hosszúsága és szélessége 12-20 mm, vastagsága 5-8 mm, felszíne sima, domború, ezermagtömege 500-1000 g. − Vicia faba L. var minor PETERM (kismagvú lóbab): A mag hosszúsága és szélessége 5-9 mm, vastagsága 5-8 mm, ezermagtömege 500 g alatti. 54 Növénytermesztéstan III. felszíne sima, domború, 5. Lóbab Morfológia Gyökérzet Főgyökere orsó alakú karógyökér, melynek

átmérője a gyökérnyaknál 1-1,5 cm, hossza 1,5-1,7 m. A kb 20-30 cm-es oldalgyökerek csak a főgyökér felső 40 cm-es részén képződnek, így a talaj felső rétegét hálózzák be. A gyökérzetén megtelepedett N gyűjtő baktériumok csak kevés N-t tudnak megkötni, a gyökérgümők 6-9 mm-esek. Szár A lóbab 100-160 cm hosszú szára nedvdús, mereven felálló, viszonylag vastag, rajta 4 borda fut végig. A dudvás szár keresztmetszete négyszögletes, belül üreges A lóbab szára rendszerint nem ágazik el, ha mégis, akkor az oldalág a földfelszínhez legközelebbi nóduszból ered. 25. ábra Lóbab Levél A lóbab kifejezetten dús levélzetű növény. Lomblevelei 2-6 db levélkéből állnak (25. ábra), párosan szárnyaltak A levélkék 2-3 cm hosszúak, húsosak, zöld színűek, ép szélűek, tojásdad alakúak, változó levélállásúak, bőrszerűek. Virágzat Fürt virágzata 2-9 virágból áll. A virágzatok a lomblevelek hónaljából erednek

A virágok pillangós szerkezetűek, színük igen változatos, rendszerint fehér alapon piros vagy fekete foltos. Virágzásbiológiájára fakultatív idegentermékenyülés jellemző, a beporzást rovarok végzik. A virágok 60%-a megtermékenyítés nélkül lehullik, bár az újabb fajtáknál már jobb arányt találhatunk. Termés Hüvely termése kezdetben húsos, zöld színű, majd az érés közeledtével barnásfeketévé, feketévé válik. Egy-egy növényen 8-12 hüvely található, melyekben 2-7 Növénytermesztéstan III. 55 5. Lóbab db mag van. A hüvelyek 5-15 cm hosszúak, és 1-2 cm szélesek, alakjuk egyenes, vagy hajlott is lehet. Mag A mag alakja és mérete a változatonként eltérő, színük a sárgától barnán keresztül a feketéig terjedhet. Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés − Elsődleges (primer) lomblevél megjelenése − Első összetett lomblevél kifejlődése − Lombfejlődés − Bimbózás − Virágzás

− Hüvelykötés − Érés A fajtaválasztás szempontjai Jelenleg a lóbabtermesztés legnagyobb problémája az, hogy a fajták a kedvező körülményekre nem a generatív részek fejlődésével, hanem elsősorban vegetatív részeik növelésével reagálnak. Ezért a nemesítők fő célja, olyan generatív típusú fajták létrehozása, melyeknek a termőképessége nagyobb és szárazságtűrésük is megfelelő A nagymagvú fajtákat kézimunkaigényük miatt főként a házikertekben étkezési célra vagy dísznövényként termesztik. Szántóföldi termesztésre a gépesíthetőség és a jobb szárszilárdság miatt inkább a kisebb magvú fajták alkalmasak 5.3 Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: Mérsékelten melegigényes növény, a 80-120 napos tenyészidő folyamán 1600-2200 °C hőösszeget igényel. Csírázása már 3-4 °C-on megindul (optimuma 20-25 °C) és a fiatal növény akár -4, -6 °C-ot is elvisel. A lóbab fejlődése számára az a

legkedvezőbb, ha a május és június mérsékelten meleg, csapadékos, az érés - betakarítás idején (augusztus első fele) pedig száraz, meleg az idő. 56 Növénytermesztéstan III. 5. Lóbab Fényigény: A lóbab hosszúnappalos növény, árnyékban, félárnyékban nem fejlődik rendesen. Egyes szerzők szerint az állomány belsejének a fényellátottsága a hüvelykötést és a hüvelyek fejlődését nagyban befolyásolja Vízigény: Nagy vízigényű növény, transzspirációs együtthatója 650-920 l/1 kg szárazanyag. Legnagyobb vízigénye a csírázás – kelés, valamint a virágzás – hüvelykötés időszakában van Katasztrófa számára, ha a virágzás és hüvelykötés időszakában száraz, meleg (20 °C felett) az idő, mert ekkor a virágok elszáradnak, a hüvelyeit lerúgja. Nagy vízigénye miatt a lóbab főként Dunántúl és Észak-Magyarország párásabb és csapadékosabb vidékeinek a növénye, az Alföldön öntözéssel

termeszthető. Talajigény Középkötött, mély rétegű, mészben gazdag, jó vízgazdálkodású és semleges kémhatású vályog talajokat kedveli, de jól hasznosítja a réti és láptalajokat is. Ne vessük rossz kultúrállapotú szikesbe, sekély termőrétegű, lejtős és erodált talajokba. Vetésváltás Legjobb előveteményei a kalászosok, de a közepes tenyészidejű kukorica is megfelelő számára. Kedvezőtlen előveteményei: − hüvelyes és pillangós növények (közös kórokozók és kártevők) − cukorrépa, burgonya (nagy vízfogyasztású növények) − napraforgó (árvakelése vegyszerrel kiirthatatlan, mert herbicidtoleranciájuk hasonló) A lóbab előveteményként kedvező, mert növeli a talaj szervesanyag tartalmát, mélyre hatoló gyökérzete javítja a talaj szerkezetét, csökkenti a nematódafertőzés veszélyét, a tarackosodást és betegségeket szoríthat vissza, viszont hátránya, hogy a talajt kissé kizsarolja és nyár

végéig a táblán marad. Utána kalászost (leggyakrabban őszi búzát és árpát), kukoricát és cirokféléket is vethetünk. Növénytermesztéstan III. 57 5. Lóbab Talaj-előkészítés A lóbab talaj-előkészítésekor alapvető célunk a talaj vízbefogadó és vízmegőrző képességének növelése. Korán betakarított elővetemény után 5-7 cm mélységben el kell végezni a tarlóhántást, majd gyűrűshengerrel zárjuk a talajt. Későn lekerülő elővetemények betakarítását követően az őszi szántás előtt a szár- és gyökérmaradványokat kell felaprítani, hogy azok ne befolyásolják károsan a szántás minőségét. Az őszi szántást 25-35 cm mélyen, időben el kell végezni. A szántás elmunkálása javasolt, mert ez kora tavaszi magágykészítést és vetést tesz lehetővé. Tavasszal a magágyat 8-10 cm mélységben, kombinátorral készíthetjük el. Mivel a lóbab termése elég magasan található és nem kell a kombájnnak

kopíroznia a talajt, ezért a talaj felszínét nem szükséges teljesen simára alakítani. Tápanyagellátás A lóbab 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 10. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból 10. táblázat A lóbab fajlagos tápanyagigénye K2O N P2O5 52 kg/t 23 kg/t 46 kg/t CaO 35 kg/t MgO 7 kg/t A talaj vízgazdálkodásának javítása miatt előnyös, ha a lóbab istállótrágyázott talajba kerül. Azonban a nitrogénbőség és a gyomfertőzöttség veszélye miatt, nem közvetlenül a lóbabot, hanem az előveteményt célszerű trágyázni (30-35 t/ha) Egy hektár lóbab általában 30-60 kg nitrogént, 40-80 kg foszfort és 150-170 kg káliumot igényel hatóanyagban. A lóbab alá a foszfor és kálium műtrágyákat az alapművelés előtt, a nitrogén műtrágyát a magágykészítés előtt szórjuk ki, majd dolgozzuk a talajba. Vetés A lóbab vetési adatait a 11. táblázat mutatja A lóbab korán

tavasszal (talajhőmérséklet 4-5 °C) vethető. A késői vetéseknél általában terméskiesés jelentkezik. 58 Növénytermesztéstan III. 5. Lóbab 11. táblázat A lóbab vetési útmutatója Megnevezés Vetésidő Sortávolság: - nagymagvú (kertben) - kis és közepes magvú (szántóföldön) Vetésmélység Csíraszám Termő növény Vetőmagszükséglet Adatok III. 10-25 50 cm 24 cm 6-10 cm 500 ezer csíra / ha 400-450 ezer db/ha 300-500 kg/ha A dupla gabona-sortávolságú vetést 800 g-os ezermagtömegig gabona vetőgépekkel lehet megoldani. A lóbab a vetés mélységére különösen érzékeny. A mély vetés oka egyrészt a csírázáshoz szükséges nyirkos magágy, amit ilyen mélységnél biztosan megtalál a csíranövény; másrészt az, hogy az erőteljesen fejlődésnek induló gyököcske szinte kinyomja a sekélyre vetett magot a talajból. A mag oltását a vetés előtt szokták elvégezni. A vetőmag oltása a lóbab esetén is termésfokozó

lehet. Ápolás Növényvédelmi munkák: A talajlakó kártevők ellen talajfertőtlenítést kell végezni. A csírakori betegségek ellen csávázással lehet védekezni. Később, ha szükséges, a betegségek (fuzáriumos gyökérrothadás, levél és hüvelyfoltosság, rozsda, botritisz) ellen állománypermetezést is végezhetünk. A gyomirtást preemergens kezeléssel, majd a lóbab kelése után postemergens kezeléssel oldhatjuk meg. A lóbab egyik legveszedelmesebb kártevője a fekete levéltetű, de megtámadhatja a bagolylepke hernyója, a molyok, az atkák, a poloskák és a barkó is. Ezek ellen inszekticidekkel védekezhetünk. Mechanikai ápolás: A dupla gabona-sortávolság esetén mechanikai ápolásra nincs igazán lehetőségünk, esetleg a cserepesedésre hajlamos talajokon a kelés elősegítése érdekében a talajkérget szükséges feltörnünk. Növénytermesztéstan III. 59 5. Lóbab Öntözés: Ahol nincs elegendő természetes csapadék a lóbab

számára, ott a virágzás kezdetétől a zöld hüvelyek kialakulásáig 3-4 alkalommal történő 30-40 mm-es vízadag kijuttatása biztonságosabbá teszi a termesztését. Betakarítás A lóbab érése elhúzódó, legelőször a főszáron lévő alsó hüvelyek érnek meg. A lóbab állományszinten akkor nevezhető érettnek, amikor a hüvelyek 90%-a fekete színű, a magok kemények és nedvességtartalmuk 16-18% (július vége – augusztus eleje). A veszteség elkerülése érdekében, a túlságosan elhúzódó érés esetén vegyszerrel állományszárítást vagy érésgyorsítást végezhetünk. A betakarítást a lóbab aratására beállított kombájnokkal egy menetben szokták elvégezni. Aratáskor a kombájnnal kellően magas tarlót hagyhatunk, nem kell a talajt kopírozni, hiszen az alsó hüvelyek is kb. 30 cm magasan helyezkednek el Az aratás után tisztítani, majd 10-12%-os nedvességtartalomra kell szárítani a magokat. 5.4 Vetőmagtermesztés

Lóbabvetőmagot csak olyan I. és II szántóföldi termőhelyen lehet termeszteni, ahol más hüvelyes és pillangós növényt 2 éve, lóbabot pedig 4 éve nem vetettek. Szuperelit és elit szaporítás esetén 200 m, I. és II foknál 100 m-es izolációs távolságot kell tartani. A táblában 2-2,5 m-enként 50 cm-es szelekciós utakat kell létesíteni. A szelekciót a virágzás idején végzik, melynek során el kell távolítani az idegen, fejletlen és beteg növényeket. Az OMMI szakemberei a szántóföldi szemléket a virágzás és az érés idején végzik el. A 10%-ot meghaladó vírus, illetve a 2%-nál nagyobb fuzárium és lisztharmatfertőzöttség esetén a tételt kizárják a vetőmagtermesztésből Ha 15% feletti a mag nedvességtartalma, akkor a szárítást legfeljebb 40 °C-on lehet elvégezni. 60 Növénytermesztéstan III. 5. Lóbab " 5.5 Önellenőrző kérdések, feladatok • Milyen felhasználási módokat ismer lóbabnál? • Mekkora

a lóbab vetésterülete és termésátlaga hazánkban? • Sorolja fel a lóbab faj változatait! • Jellemezze a lóbab morfológiáját! • Milyen éghajlat- és talajadottságokon termeszthetünk lóbabot? • Milyen a lóbab megítélése előveteményként? • Ismertesse a lóbab talaj-előkészítési munkáit! • Sorolja fel a lóbab vetési adatait! • Ismertesse a lóbab ápolási munkáit! • Hogyan jellemezhető az érett lóbab? • Mekkora izolációs távolságot kell tartani a lóbab vetőmagtermesztésekor? Növénytermesztéstan III. 61 6. Földimogyoró 6. Földimogyoró 6.1 Jelentősége A földimogyoró rendkívül magas energiatartalmú hüvelyes növény, hiszen magja a 28-34% fehérje mellett 42-55% nem száradó olajat is tartalmaz. A vitaminok közül sok B1- és B2- vitamint tartalmaz. Magyarországon főként hüvelyben vagy kifejtve, pörkölt és sózott állapotban kerül forgalomba, illetve cukrászipari termékekben

találkozhatunk vele. Azonban ma már hazánkban is egyre terjed a belőle készült mogyoróvaj és az étolaj felhasználása. Szénája értékes takarmány Termesztését Magyarországon az 1930-as években kezdték, de nagy mértékben még ma sem tudott elterjedni, így szükségletünk túlnyomó részét még ma is importáljuk. A világon 20-25 millió hektáron termesztenek földimogyorót (26 ábra) kb 1,33 vetésterület (ha) t/ha-os termésátlaggal (27. ábra) 30000000 25000000 20000000 15000000 10000000 5000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek termésátlag (t/ha) 26. ábra A földimogyoró vetésterülete a világon 2 1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 27. ábra A földimogyoró termésátlaga a világon 62 Növénytermesztéstan III. 6. Földimogyoró 6.2 Biológiája Származás, elterjedés A földimogyoró Dél-Amerikából (Brazília, Paraguay)

származik, Európába csak Amerika felfedezése után kerülhetett. A földimogyoró (Arachis hypogea L.) kromoszómaszáma 2n=40 Morfológia Gyökérzet Igen fejlett gyökerei vannak, melyek lazább talajok esetén 1-1,5 m mélységre is lehatolnak. Hazai talajokon oltás nélkül gyökerein nem fejlődek gyökérgümők A földimogyoró hektáronként mintegy 20 kg N-t hagy vissza. Szár 30-60 cm hosszú dudvás szára a fajtától függően felálló vagy a talajon elterülő is lehet (28. ábra) 28. ábra Földimogyoró Növénytermesztéstan III. 63 6. Földimogyoró Levél Szórt állású levelei párosan összetettek. A levélkék ovális alakúak, hegyes vagy tompa csúcsúak, sötétzöld színűek és többé-kevésbé molyhosak. Virágzat Fürt virágzata van. A virágzatot alkotó virágok pillangós szerkezetűek, öntermékenyülőek és élénksárga vagy narancssárga színűek. A virítás után 3-4 nappal a megtermékenyült virágokból terméstartó

termésképlet (gymnophor) fejlődik, amely lefelé hatol és 6-8 cm mélyen a talajba fúródik. Termés Termése a talajban fejlődik, amely kissé befűződött, henger alakú, recés felületű, sárgás vagy csontszínű hüvelytermés. Benne 1-4 db mag található A magok húspirostól az ibolya színig változhatnak, sőt tarka színűek is találhatóak Ezermagtömege 400 g. Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés − Elsődleges (primer) lomblevél megjelenése − Első összetett lomblevél kifejlődése − Lombfejlődés − Bimbózás − Virágzás − Termésképletek földbe fúródása − Hüvelyesedés − Érés A fajtaválasztás szempontjai − Jó alkalmazkodóképesség − Termésbiztonság − Rövid tenyészidő − Felálló bokortípus 6.3 Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: Melegigényes növény, hőösszeg igénye 2800 °C. Fejlődése az északi szélesség 43° és a déli szélesség 48° közötti régióban a

legzavartalanabb. Hazánk ettől 64 Növénytermesztéstan III. 6. Földimogyoró az ideális termőterülettől északabbra helyezkedik el, ezért Magyarországon csupán az ország melegebb déli, délkeleti részén érdemes a földimogyoró termesztésével foglalkozni. Csírázásához legalább 15 °C-os talajhőmérséklet szükséges, de kelés után a hűvösebb időt (-1,5 °C) is tűri A nagy mértékű hőmérsékletingadozás hátrányosan befolyásolja fejlődését Fényigény: Fényigényes növény, a 120-140 napos tenyészidő folyamán 2500 napfényes órát igényel. Vízigény: A tenyészidő során kb. 300 mm egyenletes eloszlású csapadékot igényel Kritikus számára a virágzás és hüvelyesedés időszaka, ezért száraz, meleg nyáron csak a július végi, augusztus eleji öntözés segíthet. Talajigény A laza szerkezetű, könnyen felmelegedő, jó kapilláris vízemelő képességű, közel semleges kémhatású (6,9-7,5 pH) talajokat

kedveli. Termeszthetjük lazább csernozjomon, könnyű öntés- vagy humuszos homoktalajokon is. A földimogyorót semmiképpen sem termeszthetjük nehezen felmelegedő, vizenyős, agyagos talajokon. Vetésváltás Az előveteményre nem igényes. Legjobb előveteményei a kalászosok, de kerülhet silókukorica, burgonya, cukorrépa és szántóföldi zöldségek után is. Ne termesszük más hüvelyes és pillangós növények után, illetve önmaga után 3-4 évig nem kerülhet ugyanarra a területre. A földimogyoró után tavaszi takarmánynövényeket szoktak termeszteni. Talaj-előkészítés A nyári érlelő talajmunkák (tarlóhántás, tarlóápolás) után az alapozó őszi szántást 25-30 cm mélységben kell elvégezni. A gondosan elvégzett szántás alapfeltétele a laza, levegős talajszerkezet kialakításának és a téli csapadék nagyobb mértékű befogadásának. Növénytermesztéstan III. 65 6. Földimogyoró Tavasszal simítóval egyengessük el

a talajfelszínt, majd a vetésig gyommentesen tartjuk a területet. A 12-15 cm mélységű magágyat a vetés előtt kombinátorral készítjük el. Tápanyagellátás A földimogyoró 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 12. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 12. táblázat A földimogyoró fajlagos tápanyagigénye K2O N P2O5 70 kg/t 42 kg/t 55 kg/t CaO 40 kg/t MgO 8 kg/t Átlagos körülmények között egy hektár földimogyoró 40-50 kg nitrogén, 60-80 kg foszfor és 120-150 kg kálium hatóanyag-mennyiséget igényel. A foszfor és kálium műtrágyákat az őszi szántással, a nitrogén műtrágyát a magágykészítéssel dolgozzuk a talajba. Ha a talaj kémhatása kevesebb, mint 6 pH, akkor meszeznünk szükséges A mikroelemek közül esetleg a Mn és a B pótlásáról kell gondoskodni. Vetés A földimogyoró vetési adatait a 13. táblázat mutatja 13. táblázat A földimogyoró vetési útmutatója

Megnevezés Adatok Vetésidő IV. 25-V 10 (talajhőmérséklet 15 °C) Sortávolság 70 cm Vetésmélység 5-6 cm Csíraszám 200 ezer csíra/ha Termő növény 140 ezer db/ha Ezermagtömeg 400 g Vetőmagszükséglet 100 kg/ha A vetéshez csak teljesen ép és egészséges hüvelyekből származó magvak használhatók, amelyeket a vetés előtt csávázni kell. A túl korai vetést kerüljük, mert a hideg talajban a magvak elfekszenek, megpenészednek és elpusztulnak. Nagyobb területek vetéséhez kukorica-vetőgépeket használhatunk; míg kisebb területnél, kertekben 2-3 szemenként fészekbe is vethető a földimogyoró. 66 Növénytermesztéstan III. 6. Földimogyoró Ápolás Növényvédelmi munkák: A csírakori kórokozók ellen csávázást, a talajlakó kártevők ellen talajfertőtlenítést végzünk. Mivel a földimogyoró herbicidérzékeny, ezért vegyszeres gyomirtása ez ideig nem megoldott. A betegségek (cerkospóra, fuzáriumos hervadás) ellen 1-3

alkalommal állománykezelést kell végezni. A kártevők közül a takácsatkák okozhatnak súlyos gondokat, melyek ellen speciális atkaölő szerekkel védekezhetünk Mechanikai ápolás: Virágzásig 1-3 alkalommal kapálást vagy kultivátorral sorközművelést kell végezni a levegős, laza szerkezetű talaj és a gyommentesség biztosítása érdekében. A virágok termékenyülése után, a terméstartó földbe fúródásakor és kb. 2 hét múlva a burgonyához hasonlóan töltögetést kell végezni. Öntözés: Ha virágzáskor száraz, meleg az idő, akkor július végén - augusztus elején 2-4 alkalommal (15-20 naponként), 30-40 mm-es vízadagot kell kijuttatni. Augusztus közepétől azonban az öntözést be kell fejezni, különben az érés elhúzódik Betakarítás Érettnek tekinthető a földimogyoró, amikor a bokrok szétesnek, a levelek sárgulnak, a hüvelyek kemények és csontfehér színűek, feltörve a hüvelyek belső fala fehér, a magok a fajtára

jellemző színűek és méretűek. Az érés elhúzódása miatt gyakran vegyszeres érésgyorsítást végeznek és a defóliálás után kb. egy héttel betakarítható a termés Kis területen kapa vagy ásó, nagyobb területen kormánylemez nélküli eke vagy burgonyaszedő segítségével lazítjuk fel a töveket. A növények felnyűvése után a földet lerázzuk, majd száraz napsütéses idő esetén hüvelyükkel felfelé fordítva kúpba rendezzük a töveket. Csapadékos idő esetén a felszedett töveket szellős szín alatt szárítjuk, utóérleljük. A hüvelyek tartós tárolását csak 11% nedvességtartalom alatt lehet biztosítani. 6.4 Vetőmagtermesztés Vetőmagot termő tábla kiválasztásának kritériumai az árumogyoró termesztésével megegyezik, csak itt 2 m-es elválasztósávot kell tartani más fajtáktól. Növénytermesztéstan III. 67 6. Földimogyoró A szelekció során el kell távolítani az elütő megjelenésű és a beteg töveket.

Szántóföldi szemlét virágzáskor és éréskor tartanak az OMMI szakemberei. Vetőmagot csak a legszebb, legtöbb és legérettebb hüvelyeket termő tövektől fogjunk. A száraz helyen tárolt hüvelyeket tél végén tavasz elején fejtsük ki, majd ezután végezhetjük el a vetőmag előkészítő munkáit. " 6.5 Önellenőrző kérdések, feladatok 68 • Honnan származik a földimogyoró? • Jellemezze a földimogyoró alaktani sajátosságait! • Milyen éghajlat- és talajigénye van a földimogyorónak? • Ismertesse a földimogyoró kedvező előveteményeit! • Hogyan kell a földimogyoró számára megfelelő talajállapotot létrehozni? • Mikor juttatjuk ki a földimogyoró számára a tápanyagokat? • Ismertesse a földimogyoró vetési adatait! • Milyen mechanikai ápolási munkákat kell a földimogyorónál végezni? • Hogyan történik a földimogyoró betakarítása? Növénytermesztéstan III. 7. Szegletes lednek 7.

Szegletes lednek 7.1 Jelentősége A szegletes lednek az Alföld száraz vidékeinek, termő szikeseinek abraktakarmány-növénye. A 23-25%-os fehérjetartalmú magját azonban egyes helyeken nemcsak takarmányként, hanem borsó helyett főzeléknek is használják. Ezenkívül felhasználható zöldtakarmánynak és gyökérzetének erőteljes N gyűjtése miatt zöldtrágyanövényként is termesztik. A színes virágú, foltos magvú változatai azonban humán táplálkozásra és takarmányozásra alkalmatlanok, mert az un. latirizmust okozzák, amely egyensúlyvesztéssel, járási zavarokkal és görcsös bénulással jár Ma termesztése Indiában, a volt Szovjetunió déli részén és a Földközi-tenger vidékén jelentősebb. Magyarországon főként házikertekben termesztik, szántóföldi termesztése nem túl jelentős 7.2 Biológiája Származás, elterjedés A szegletes lednek a Földközi –tenger környékéről származik, majd a középkorban terjedt el

Európaszerte. A szegletes lednek (Lathyrus sativus L) a lednek (Lathyrus) nemzetségbe tartozik. Számos elnevezését ismerjük, mint a szegletes bükköny, szeges borsó, lófogú borsó, szekerce borsó, lapos borsó, alföldi bab vagy a spanyol lencse. Kromoszómaszáma 2n=14. Morfológia Gyökérzet Főgyökere akár 80-100 cm-re is lehatol, oldalgyökerei viszont csak a talaj felső 20-30 cm-es rétegében találhatók meg. Gyökérzetén - a többi hüvelyeshez hasonlóan – gyökérgümők vannak Szár Szára 50-100 cm magas, négy élű, lapított, gazdagon elágazó, ezért a növény bokorszerű. A szára és a levele viasszal borított, ezért a növény szürkészöld színű Levél Lomblevelei összetettek, párosan szárnyaltak, a csúcsi levélkék kaccsá módosulnak. A levélkék kis számúak és kis felületűek, alakjuk hosszúkás (29 ábra) Virág Pillangós szerkezetű virágai többnyire magányosan állnak, ha több virága van, akkor azok fürt virágzatot

alkotnak. A virágok legtöbbször fehérek, de ismert halvány- Növénytermesztéstan III. 69 7. Szegletes lednek kék vagy lilás változata is. A virágok öntermékenyülők Egy-egy növény virágzása 1622 napig tart 29. ábra Szegletes lednek Termés Hüvelytermésében 2-4 mag található. A hüvely hasi oldalán jellegzetes, a szár éleihez hasonló varratot láthatunk. A magok baltaszerűen lapítottak az éleik szegletesek, átmérőjük 8-10 mm, vastagságuk 4-5 mm. A mag színe sárgásfehér, esetleg barna foltokkal borított, ezermagtömege 160-220 g Fejlődési (fenológiai) fázisok Tenyészideje: 100-130 nap. 1. Vetéstől kelésig: kb15 nap 2. Keléstől virágzásig: kb 47 nap 3. Virágzás kezdetétől zöldhüvelyéréséig: kb 41 nap 4. Zöldhüvelyérésétől magérésig: kb 11 nap 70 Növénytermesztéstan III. 7. Szegletes lednek 7.3 Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: Igénytelen, a hideget is elviselő növény. Csírázása már

alacsony hőmérsékleten megindul és a késői fagyok sem tesznek benne kárt Virágzás idején szárazabb, melegebb időjárás megfelelő számára, mert csapadékos körülmények között termékenyülése kedvezőtlen lesz és megdől a növény. Vízigény: Kelésekor nedves magágyat igényel, később a szárazabb körülményeket is elviseli. Talajigény Jobb talajokon nem érdemes termeszteni, mert ott más hüvelyes növények hozama nagyobb. Ezért elsősorban a javított szikeseken, erodált erdőtalajokon, homokos gyenge termőképességű területeken szokták termeszteni, de megfelelőek számára a rosszabb vízgazdálkodású, mészben szegény talajok is. A vizenyős, lápos területeket azonban kerüljük. Vetésváltás Legjobb előveteményei a kalászosok, de napraforgó után is vethetjük, melynek gondosan felaprított és aláforgatott szármaradványai növelik a szikesek termőképességét. Önmaga és más hüvelyes illetve pillangós növény után

csak 4-6 év múlva kerülhet. Utána őszi vagy tavaszi kalászost vessünk Talaj-előkészítés Termesztését leginkább a szikeseken szokták végezni, melyek talajművelési szempontból perctalajnak minősülnek. A szegletes lednek a főként a kedvezőtlen szerkezetű, tömörödött altalaj esetén igényli a mély talajművelést, melyet terméstöbblettel hálál meg. Ezért a nyári talajmunkák után őszi mélyszántást, esetleg altalajlazítást is végeznünk kell Szikeseken a talajt ne munkáljuk el, egyéb talajokon is legfeljebb durva elmunkálást végezzünk. Tavasszal a talaj-előkészítést minél korábban, minél kevesebb menetszámmal kell elvégezni, hogy a káros taposást és szerkezetrombolást mérsékeljük. A 10-12 cm mé- Növénytermesztéstan III. 71 7. Szegletes lednek lyen kombinátor segítségével elkészített magágy ülepedett, aprómorzsás és kellően szikkadt felszínű legyen. Tápanyagellátás A szegletes lednek 1 tonna

terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 14. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból 14. táblázat A szegletes lednek fajlagos tápanyagigénye K2O CaO N P2O5 40 kg/t 25 kg/t 45 kg/t 14 kg/t MgO 6 kg/t A hektáronkénti 80-100 kg foszfor és kálium hatóanyag-mennyiséget az őszi alaptrágyázás időszakában, a 70-80 kg nitrogént a magágykészítés előtt juttassuk ki. Vetés A szegletes lednek vetési adatait a 15. táblázat mutatja 15. táblázat A szegletes lednek vetési útmutatója Megnevezés Adatok Vetésidő III. 1-31 Sortávolság 12 cm Vetésmélység 4-5 cm Csíraszám 1 millió csíra/ha Termő növény 800 ezer db/ha Ezermagtömeg 160-220 g Vetőmagszükséglet 160-220 kg/ha Ápolás Valamennyi gyomnövény terméscsökkentő hatású, gyomirtását vegyszerekkel végezzük. Betegségei: fuzáriumos tőhervadás, levél- és hüvelyfoltosság, peronoszpóra, lisztharmat, borsórozsda Kártevői csipkézőbogarak,

akácmoly, vincellérbogár, levéltetű. A zsizsik nem károsítja. 72 Növénytermesztéstan III. 7. Szegletes lednek Betakarítás Érett, amikor az alsó hüvelyekben a magok megsárgulnak, a hüvely fala pergamenszerűen száraz (július közepe). A szegletes lednek magvai a hüvelyekből nem peregnek, viszont a gyenge szára miatt megdőlésre hajlamos A betakarítási veszteség elkerülése érdekében a magjáért termesztett szegletes ledneket megfelelően beállított, száremelővel ellátott kombájn segítségével célszerű betakarítani. Mivel a szalmája értékes juhtakarmány, így azt is érdemes hasznosítani A zöldetetésre szánt táblákat júniusban takarítjuk be, ekkor kb. 15-20 t/ha-os zöldtömeggel számolhatunk. Csapadékos nyáron esetleg sarjút is hozhat, amit ismét kaszálhatunk. 7.4 Vetőmagtermesztés A vetőmagtermő tábla talaja legyen homogén és ne legyenek benne vízjárásos, vízfoltos részek. Izolációs távolsága 2 m

Szelekcióra a tenyészidő folyamán többször is szükség van, amely során el kell távolítani a más virágszínű és eltérő morfológiájú növényeket, valamint a mogyorós ledneket. Szántóföldi szemlét virágzáskor és éréskor végeznek. A vetőmagtermesztésből kizáró ok a fuzárium, a levél- és hüvelyfoltosság, a peronoszpóra, a lisztharmat, a rozsda jelenléte. A vetőmagok szárítását 40 °C alatt kell végezni " 7.5 Önellenőrző kérdések, feladatok • Hogyan lehet a szegletes ledneket felhasználni? • Ismertesse a szegletes lednek morfológiáját és fejlődési fázisait! • Milyen termőhelyi körülményeken érdemes szegletes ledneket termeszteni? • Milyen elővetemény nem felel meg a szegletes lednek számára? • A szegletes lednek talajművelését alapvetően milyen tényező határozza meg? • Mennyi tápanyagot szükséges a szegletes lednek számára kijuttatni? • Mikor vetjük a szegletes ledneket?

• Sorolja fel a szegletes lednek legfontosabb betegségeit és kártevőit! • Hogyan és mikor takarítják be a szegletes ledneket? Növénytermesztéstan III. 73 8. Csillagfürt 8. Csillagfürt 8.1 Jelentősége A csillagfürt termesztése már régi időkre tekint vissza, hiszen már az ókorban is felfedezték előnyös elővetemény-hatását, ismerték magja kedvező- és kedvezőtlen tulajdonságait. A 35-39% fehérjét tartalmazó csillagfürtmag aminosav-összetétele a tojásfehérjéhez hasonló és emészthetősége kiváló. A csillagfürtnek ma már nemcsak keserű, hanem édes változata is van. A keserű változat alkaloidatartalma (spartein, lupanin, lupinin, oxylupanin) nagyobb mint 0,1%, ezért ezt ma főként zöldtrágyázás céljára vetik vagy halak takarmányozására használják. A keserű változat kedvezőtlen hatású vegyületei a melegvérűeknél a májgyulladással járó lupinózis betegségét okozzák, ezért takarmányozásra

előzetes kezelés nélkül a keserű csillagfürt nem használható. Régen a keserű csillagfürt magját a különféle, bonyolult kesertelenítő, méregtelenítő eljárások után abraktakarmányozásra használták fel, illetve főzött, sózott állapotban csemegeként fogyasztották. A csillagfürt szélesebb körű elterjedését az édes változat létrehozása, nemesítése tette lehetővé. A 0,1%-nál kevesebb alkaloidát tartalmazó édes változat magja előkészítés nélkül is alkalmas abraktakarmányozásra, illetve a teljes növényt tömegtakarmányként használhatjuk, így zöld- vagy silótakarmány és széna is készíthető belőle A csillagfürt a hüvelyesek közül az egyik legigénytelenebb kultúra. Mélyre hatoló gyökerei nemcsak lazítják az altalajt, de gyökérsavainak köszönhetően még a talaj mélyebb rétegeibe mosódott, nehezen felvehető tápanyagokat is hasznosítani tudja. Kiváló elővetemény, hisz a nagyfokú N megkötő

képességének (120-180 kg/ha) köszönhetően az utóvetemény terméshozamát 15-20%-kal is növelheti. Számos előnyét a környezetkímélő, kis mennyiségű kemikáliát felhasználó technológiák is értékelik, így a fenntartható mezőgazdasági termelés egyik stratégiai fontosságú növénye lehet. A csillagfürtöt a világon 1-1,5 millió hektáron termesztik (30. ábra), míg Magyarországon az utóbbi években sajnos a vetésterülete az 1000 ha alatt maradt (31 ábra) A termésátlaga rendkívül ingadozó képet mutat (32. ábra) A 14 évet összefogó FAO adatok alapján megállapítható, hogy a csillagfürt termésátlaga a világon 1,09 t/ha, míg Magyarországon 0,8 t/ha. 74 Növénytermesztéstan III. vetésterület (ha) 8. Csillagfürt 2000000 1500000 1000000 500000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek vetésterület (ha) 30. ábra A csillagfürt vetésterülete a világon 4000 3000 2000 1000 0 1990 1991

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 31. ábra A csillagfürt vetésterülete Magyarországon termésátlag (t/ha) Világ Magyarország 1,5 1 0,5 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 32. ábra A csillagfürt termésátlaga 8.2 Biológiája Rendszertan A csillagfürt is a pillangósvirágúak családjába tartozik. A csillagfürt nem fajt, hanem nemzetséget jelöl. A csillagfürt nemzetségen belül többszáz évelő és egyéves faj található, melyek közül hazánkban négy fajt emelhetünk ki: − Fehér virágú csillagfürt – Lupinus albus L. 2n=50 − Sárga virágú csillagfürt – Lupinus luteus L. 2n=52 Növénytermesztéstan III. 75 8. Csillagfürt − Kék virágú csillagfürt – Lupinus angustifolius L. 2n=40 − Évelő csillagfürt - – Lupinus polyphyllus Lindl. 2n=50 Szántóföldi körülmények között a fehér és a sárga virágú csillagfürt jelentősebb, melyeknek

édes és keserű változata is van. A kék virágú csillagfürtnek csak magas alkaloidatartalmú fajtái ismertek, az évelő csillagfürttel pedig kertekben, parkokban dísznövényként találkozhatunk Származás, elterjedés A csillagfürt őshazája a Földközi-tenger vidékére tehető, majd termesztése fokozatosan terjedt Európa és Ázsia felé. Hazánkban a 18 század végén honosították meg a fehér virágú csillagfürt keserű változatát, majd az 1930-as évek végén az édes változat is megjelent. A csillagfürt termesztésével a savanyú, gyenge termőképességű homoktalajok javítását, termőképességének fokozását kívánták megvalósítani A fehérjehordozók felértékelődésével a csillagfürtnek is jelentős lehetőségei lehetnek a biotermesztésben, ezért termesztésének fejlődése várható. Morfológia A csillagfürt fajok elkülönítése morfológiai bélyegeik alapján történik. Fehér virágú csillagfürt (33. ábra)

Gyökérzet Mélyre hatoló, erőteljes gyökerein gyökérgümőket találhatunk. A baktériumok nitrogéngyűjtése csekélyebb, mint a sárga virágú fajnál Szár 70-140 cm magas, elfásodó szárú növény. Felépítése jellegzetes: a főszár virágzata alatt fejlődnek ki az elsőrendű oldalhajtások, amelyek szintén virágzatban végződnek és a virágzat alól hasonló módon másod- azokból pedig harmad- és negyedrendű oldalhajtásokat is létrehozhat. A hajtások elrendeződésének következtében a virágzati tengelyek teraszosan, egymás fölött helyezkednek el. Levél Egy-egy levélnyélen 5-7 levélkéből összeálló ujjasan összetett levél van. A levéllemez felszíne sima, fonákja szőrözött Virágzat A pillangós szerkezetű virágok laza fürt virágzatot alkotnak. A virágok jórészt fehérek, kékesfehérek, illatuk nincs. A virágok a fehér, a sárga és a kék virágú csillag- 76 Növénytermesztéstan III. 8. Csillagfürt fürt fajok

esetén is öntermékenyülők, de az idegenmegporzás mértéke a 30%-ot is meghaladhatja. Termés Hüvelytermése felálló, benne 3-5 db mag található. A hüvelylemezek összenőttek, ezért magja nem pereg Mag Magja oldalt lapított, csontfehér színű esetleg rózsaszín árnyalattal. Ezermagtömege 230-450 g. 33. ábra Fehér virágú csillagfürt Sárga virágú csillagfürt (34. ábra) Gyökérzet Erőteljes gyökerei a talaj 1,5-2 m-es mélységéig is lehatolnak. A csillagfürtök között a legnagyobb N gyűjtő képessége van, melyet a gyökérnyak alatt elhelyezkedő, tojásdad nagyságú gyökérgümő is elősegít Természetesen az oldalgyökereken további kisebb gümőket is találhatunk Szár Közepes (50-70 cm) magasságú növény. A szár fejlődése alapján kétféle típusát különítjük el. Az egyik típusnál a növény a fejlődése kezdetén tőrózsát fejleszt, majd a főhajtással egyszerre 3-6 oldalhajtást hoz létre. A másik

típusnál nem jön létre tőrózsás állapot, hanem a szár a kelés után azonnal fejlődésnek indul és oldalhajtásait csak a főszár virágzatának kifejlődése után, a szár felső részéből fejleszti. Ezek általában magasabbak és gyorsabb fejlődésűek Levél Ujjasan összetett levelei 5-9 levélkéből állnak. A tőrózsát fejlesztő típus nagy levéltömeget hoz létre, amely levelek sötétzöld színűek. A másik típusnál világoszöld leveleket találhatunk. Növénytermesztéstan III. 77 8. Csillagfürt Virágzat A laza fürtvirágzatban a virágok örvszerűen helyezkednek el. A virágok színe sárga, illatuk erős, ibolyára emlékeztető. Termés Hüvelye éréskor csavarodva nyílik, ezért magját több méterre is elszórhatja. A nemesített, édes változat hüvelyei nem pergőek. Egy-egy hüvelyben 4-5 mag található Mag Magja gömbölyded, néha kissé lapított, ezermagtömege 90-170 g. A mag színe sárgásfehér, de lehet cirmos is.

34. ábra Sárga virágú csillagfürt Kék virágú csillagfürt (35. ábra) Gyökérzet Mélyre hatoló, erőteljes gyökérzetét főgyökér és oldalgyökerek alkotják. A nitrogéngyűjtő baktériumok segítségével jelentős mennyiségű N-t halmoz fel a talajban. Szár 70-100 cm magas, lágy szárú növény. Egyes típusai az oldalhajtásokat a főhajtás alsó, míg más típusok a főhajtás felső részén fejlesztik. Levél Ujjasan összetett levelei 5-7 levélkéből állnak. Lándzsa alakú, keskeny levelei miatt a kék virágú csillagfürtöt keskeny levelű csillagfürtnek is szokták nevezni. A levelek színe középzöld, de lehetnek halványzöld vagy kékesvörös árnyalatúak is Virágzat Fürt virágzatában a virágok – a fehér virágú csillagfürthöz hasonlóan - váltakozva körben, de nem örvösen helyezkednek el. A virágok színe nagyon változatos Az alapszín a kék, de előfordulhatnak viola, rózsaszín, kékesfehér és fehér árnyalatúak

is. Termés Hüvelytermései enyhén szőrözöttek, felnyílók. A hüvelyenként 4-6 db mag található. 78 Növénytermesztéstan III. 8. Csillagfürt Mag A mag alakja ovális, kerek vagy vese alakú, színe általában szürkésbarna vagy sárgásfehér alapon szürkéskéken vagy sárgásbarnán márványozott. Ezermagtömege 50120 g 35. ábra Kék virágú csillagfürt Fejlődési (fenológiai) fázisok − Csírázás, kelés − Első lomblevél kifejlődése − Levélrózsa képzés − Szárbaindulás − Bimbózás − Főhajtás virágzása − Hüvelyesedés − Oldalhajtások virágzása − Levélsárgulás − Érés Tenyészidő: - Fehér virágú csillagfürt 150-180 nap - Sárga virágú csillagfürt 110-120 nap - Kék virágú csillagfürt 100-105 nap A fajtaválasztás szempontjai − Magas termőképesség Növénytermesztéstan III. 79 8. Csillagfürt − Kiegyenlítettség − Rezisztencia − Szárazságtűrés − Puha héjúság − Zárt

hüvelyűség − Édes változatnál: magas fehérje és alacsony alkaloidatartalom. 8.3 Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: A tenyészidő alatt 2400-2800 °C körüli hőösszeget igényel. A magok csírázása már 4-6 °C-on megindul és a fiatal 5-8 leveles növények akár a rövid ideig tartó -4, -6 °C-os lehűlést is elviselik. A hőigénye a tenyészidő előrehaladásával nő, így a fejlődés későbbi szakaszában nemcsak tűri, de kedveli is a meleget, főként ha az megfelelő csapadékellátottsággal párosul. Vízigény: Transzspirációs együtthatója 600-1000 l víz/kg szárazanyag. A tenyészidőszak folyamán kb 250 mm csapadékot igényel A csírázás és kelés időszakában nedves magágy szükséges az egyöntetű keléshez és kezdeti fejlődéshez. Kimagasló vízigénye a virágzást és hüvelykötést megelőző időszakban (május, június eleje) van. Ha ekkor a csillagfürt számára nem áll rendelkezésre megfelelő vízmennyiség,

akkor a virágok rosszul termékenyülnek és a hüvelykötés gyenge lesz. Az érés időszakában az egyenletes éréshez és a gyors vízleadáshoz csapadékmentes, száraz időjárást igényel. Talajigény A csillagfürt nemcsak eltűri a savanyú talajokat, hanem kimondottan igényli is, hiszen a gyökérgümőiben élő baktériumoknak (Rhizobium lupini) az alacsony kémhatás (4,5-6,5 pH) biztosít kedvező életfeltételeket. Általában a mély rétegű, karbonátot nem tartalmazó, tápanyaggal közepesen ellátott, jó víz- és levegőgazdálkodású talajokat igényelnek. A fehér virágú csillagfürt a talaj minőségére a legigényesebb, viszont mészérzékenysége a legkisebb a termesztett csillagfürtök közül. Termeszthető a jobb minőségű, gyengén humuszos homoktalajokon, a karbonátmentes erdőtalajokon, az agyagos talajokon, a réti öntés és réti csernozjom talajokon is. A sárga virágú csillagfürt a legérzékenyebb a talaj mésztartal- 80

Növénytermesztéstan III. 8. Csillagfürt mára. Termeszthető savanyú homok és vályogos homok talajokon, sőt zöldtakarmánynak még a gyenge termékenységű futóhomokok is alkalmasak A kék virágú csillagfürt talajigénye a sárga és a fehér virágú csillagfürt között van. Legsikeresebben a vályogos homok és homokos vályog talajokon termeszthető. A csillagfürt termesztésére alkalmatlanok a sülevényes, pangóvizes és mészben gazdag talajok. Vetésváltás A csillagfürt a vetésforgóba jól beilleszthető, előveteményei lehetnek kalászosok és kapások is. Előveteményként kerüljük a burgonyát és önmagát, mert gombás (fuzárium, rizoktónia) fertőzésre hajlamosít illetve a napraforgót mert erősen gyomosító hatású. Ezért burgonya után 2-3, napraforgó után 3-4 és önmaga után 4-5 évenként kerülhet. A csillagfürt zöldtrágyának termesztve kiváló előveteménye a burgonyának és más szántóföldi zöldségeknek, míg

a magnak termesztett csillagfürt után inkább kalászost, vagy N-t megháláló kapást vessünk. Talaj-előkészítés Az őszi talaj-előkészítő munkák (sekély tarlóhántás, tarlóápolás, középmély szántás) legfőbb célja, hogy a talaj vízbefogadó és vízmegtartó képességét növeljük és a gyomokat minél jobban irtsuk. Az őszi szántást szeptember végén – október elején célszerű elvégezni, majd a barázdabehúzás után célszerű elmunkálni a talajt, hogy a vetőágyat minél korábban el tudjuk készíteni. Laza homoktalajon a zöldtrágyának vagy zöldtakarmánynak vetett csillagfürt esetén a szántást tavasszal is elvégezhetjük, de ekkor a vízkészlet megóvása és a tömörödöttebb magágy érdekében azonnal gyűrűshengerezni kell. A 10-12 cm mélységű magágyat tavasszal kombinátorral készítsük el. Tápanyagellátás A csillagfürtök 1 tonna terméssel és a hozzájuk tartozó melléktermékkel együtt a 16.

táblázatban látható tápanyagokat veszik fel a talajból Növénytermesztéstan III. 81 8. Csillagfürt 16. táblázat A csillagfürtök fajlagos tápanyagigénye (Kruppa József 2002 és Borbély Ferenc 2004 munkái alapján) N P2O5 67-78 kg/t 13-20 kg/t Fehér virágú csillagfürt 70-80 kg/t 16-21 kg/t Sárga virágú csillagfürt 65-73 kg/t 15-20 kg/t Kék virágú csillagfürt K2O 35-40 kg/t 38-45 kg/t 35-43 kg/t Átlagos körülmények között egy hektár csillagfürt számára 17-34 kg nitrogén, 1836 kg foszfor és 60-100 kg kálium hatóanyagnak megfelelő műtrágyamennyiséget kell kiszórni. A foszfor és kálium műtrágyákat az őszi szántás előtt, a nitrogén műtrágyát a tél végén még a fagyott talajra juttatjuk ki. Vetés A csillagfürtök vetési adatait a 17. táblázat mutatja 17. táblázat A csillagfürtök vetési útmutatója Megnevezés Fehér virágú csil- Sárga virágú csillagfürt lagfürt Vetésidő - fővetés III. 20-IV 5 III.

15-30 - másodvetés VII. 1-15 VII. 1-15 Sortávolság 24 cm 12 cm Vetésmélység 3-4 cm 2-3 cm Csíraszám 380-420 ezer/ha 800-900 ezer/ha Vetőmagszükséglet 120-130 kg/ha 120-140 kg/ha Kék virágú csillagfürt III. 15-25 12 cm 3-4 cm 800-900 ezer/ha 120-140 kg/ha A vetőmagot célszerű a nitrogénmegkötés fokozása érdekében oltani. Ápolás Növényvédelmi munkák: A csillagfürt az egyik legjobb gyomnevelő kultúra, hiszen a virágzás után az összegyűjtött N jelentős része a gümőkből a talajba jutva a gyomokat intenzív növekedésre serkenti. Leggyakoribb gyomnövényei: kakaslábfű, moharfélék, mezei aszat, libatopfajok, parlagfű, ragadós galaj, héla zab Vegyszeres gyomirtását vetés előtt és vetés után is szükséges elvégezni, azonban a gyomirtó szerek alkalmazása - a csillagfürt herbicid-érzékenysége miatt - nagy körültekintést igényel. 82 Növénytermesztéstan III. 8. Csillagfürt Kártevői: csillagfürt

csipkézőbogár, csillagfürtlégy, bogáncspille, cserebogárpajor, fekete levéltetű, mezei nyúl. Betegségei: fuzáriumos hervadás, levél- és hüvelyfoltosság, szürkepenész, mozaikvírus, vírusos keskenylevelűség, élettani keskenylevelűség. Mechanikai ápolás: A sűrű vetést nem tudjuk mechanikusan ápolni. A szélesebb sortávolságú fehér csillagfürtöt 4-6 leveles állapotban fogasolhatjuk meg, amikor a gyomok sziklevelesek, illetve kelőfélben vannak. Betakarítás Zöldtakarmánynak termesztett csillagfürtöt bimbózáskor illetve virágzás elején célszerű betakarítani. A zöldtrágyának vetett állományt teljes virágzás és hüvelykötés végén szokták leszántani. A magnak termesztett csillagfürtöt egy menetes betakarítással beéréskor aratjuk. A sárga virágú csillagfürt a betakarításra érzékenyebb, mert a magvak pereghetnek, ezért a veszteségek megelőzése érdekében a teljes érés előtt célszerű a betakarítást

elvégezni. A sárga virágú csillagfürt fajtái általában augusztus közepéig beérnek A fehér virágú csillagfürt magjaira nem jellemző a pergés, ezért a betakarítással megvárhatjuk a teljes érés időszakát, általában szeptember közepén aratható. A betakarított magot a gyommagvaktól és a zöld növényi részektől meg kell tisztítani, hogy megelőzzük a magok bemelegedését, dohosodását és penészedését. A csillagfürt csak 14%-os nedvességtartalom alatt tárolható biztonsággal, ezért ha szükséges, 40 °C alatt szárítsuk. 8.4 Vetőmagtermesztés Szuperelit és elit vetőmag előállítása esetén 200 m, I. és II fokú vetőmag előállítása esetén 100 m a szigetelőtávolság Vigyázni kell, hogy idegenmegporzások következtében véletlenül se történjen visszakeseredés A vetőmagtermő táblába kétméterenként idegenelőutakat hagyunk ki Növénytermesztéstan III. 83 8. Csillagfürt A szelekciót május

második-harmadik dekádjában kezdjük és ezután folyamatosan végezzük. A szelekció során eltávolítjuk a fajtától eltérő, beteg, hervadt és fejletlen növényeket. A szántóföldi szemlét az OMMI vetőmagfelügyelői virágzás idején és az érés kezdetén végzik. Ha a magok nedvességtartalma a tárolás előtt nagyon magas, akkor 35-38 °C-on száríthatjuk. " 8.5 Önellenőrző kérdések, feladatok • Milyen csillagfürtfajokat termesztünk Magyarországon? • Hogyan használhatjuk fel a csillagfürtöket? • Vesse össze a fehér, a sárga és a kék virágú csillagfürt morfológiai sajátosságait! • Sorolja fel a csillagfürt fejlődési fázisait! • Milyen a csillagfürtök talajigénye? • Milyen elővetemények után termeszthetünk csillagfürtöt? • Ismertesse a csillagfürt talajelőkészítését! • Mennyi tápanyagot szoktak általában egy hektár csillagfürt termesztésekor kijuttatni? • Sorolja fel a

csillagfürtben leggyakrabban előforduló gyomokat, kártevőket és betegségeket! 84 • Mikor kell a csillagfürtöt betakarítani? • Mire kell vigyázni a csillagfürtök tárolásánál? Növénytermesztéstan III. 9. Csicseriborsó 9. Csicseriborsó 9.1 Jelentősége Jelentőségét igénytelensége, szárazságtűrése és egyszerű termeszthetősége adja. Szára nem dől meg, kártevőknek ellenáll és a magja sem pereg, ezért szinte nem is kell veszteséggel számolnunk. Az arab országokban és Indiában fontos élelmiszernövény, a többi országban pedig főként kedvező beltartalmú (fehérjetartalom 17-31%, olajtartalom 4-7%) abraktakarmányként hasznosítják. A csicseriborsót 9-12 millió hektáron termesztik (36. ábra) Főként India, Kis-Ázsia és a Földközi-tenger országai valamint az USA és Mexikó termeszti jelentősebb mértékben. Terméshozama 0, 6-0,8 t/ha (37 áb- vetésterület (t/ha) ra). 15000000 12000000 9000000 6000000

3000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek termésátlag (t/ha) 36. ábra A csicseriborsó vetésterülete a világon 0,85 0,8 0,75 0,7 0,65 0,6 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 37. ábra A csicseriborsó termésátlaga a világon 9.2 Biológiája A csicseriborsó (Cicer arientinum L.) kromoszómaszáma 2n=16 Növénytermesztéstan III. 85 9. Csicseriborsó Morfológia (38. ábra) Gyökérzet A borsónál fejlettebb gyökérzetű, karószerű főgyökere 30-40 cm. Szár Szára 35-70 cm-es, tőből elágazó, szilárd, merev, ezért a növény megdőlésre nem hajlamos. A szár kívülről kissé szőrös, szegletes keresztmetszetű Levél Páratlanul szárnyalt összetett leveleit mirigyszőrök borítják. A levélkék széle fogazott, fűrészes. Virág A virágok egyesével állnak és többnyire öntermékenyülők. A virág színe fehér rózsaszín vagy lilás is lehet. Termés

Hüvelytermése megnyúlt tojásdad alakú, mirigyszőrökkel fedett. A 2-3,5 cm hosszú hüvelyben 1-3 db mag található. Mag A magok gömbölyűek, ráncosak és csőrszerű nyúlványukkal bagolyfejre emlékeztetnek. A magok sárgásfehér, bordó, barna vagy fekete színűek is lehetnek Ezermagtömege 200-350 g. 38. ábra Csicseriborsó 9.3 Agrotechnikája Éghajlatigény A csicseriborsó hőigényes növény (hőösszege 1700-2500 °C), ezért a termesztésének leginkább a Dunától keletre és a Cegléd-Debrecen vonaltól délre fekvő terület, illetve Dél-Baranya felel meg. 86 Növénytermesztéstan III. 9. Csicseriborsó A hüvelyesek közül nála csak a szegletes lednek kisebb a vízigénye. Ezért még a száraz meleg időjárást is elviseli a tenyészidő folyamán. Csupán a kelés és a kezdeti fejlődés időszakában fontos számára a csapadék, ha ekkor száraz a magágy, akkor a kelés elhúzódik a növények egyenlőtlen fejlődésűek lesznek.

Talajigény A könnyen felmelegedő, középkötött és lazább szerkezetű, jó tápanyagszolgáltató képességű talajokon díszlik jól. Termeszthető barna erdőtalajokon, humuszos homoktalajokon és csernozjom típusú homoktalajokon is Kerüljük a hideg, kötött, erodált és lejtős talajokat és a futóhomokot is. Vetésváltás A vetésforgóba könnyen beilleszthető, de legtöbbet a kalászosok után terem. A szermaradványokra érzékeny. Utána legjobb őszi kalászost vetni. Talaj-előkészítés A kalászosok betakarítása után tarlóhántást, majd az árvakelés megszüntetése érdekében tarlóápolást végzünk. A nagy szármaradványt hagyó elővetemények után a maradványokat zúzni és aprítani kell. Az őszi szántást 22-25 cm mélységben kell elvégezni A szántást nem szükséges elmunkálni, mert a csicseriborsó számára megfelelő lazább talajokat a vetésig még tavasszal is el tudjuk készíteni. A 10 cm mély magágyat március

közepére egy menetben kombinátorral vagy fogas és simító összekapcsolásával készítsük el. Tápanyagellátás A csicseriborsó 1 tonna terméssel és a hozzá tartozó melléktermékkel együtt a 18. táblázatban látható tápanyagokat veszi fel a talajból. 18. táblázat A csicseriborsó fajlagos tápanyagigénye K2O N P2O5 50 kg/t 20 kg/t 40 kg/t Növénytermesztéstan III. CaO 35 kg/t MgO 5 kg/t 87 9. Csicseriborsó Egy hektár csicseriborsó általában 50-60 kg nitrogén, 80 kg foszfor és 120 kg kálium hatóanyag-mennyiséget igényel. A foszfor és kálium műtrágyákat az őszi szántással, a nitrogén műtrágyát a magágykészítéssel dolgozzuk a talajba Vetés A csicseriborsó vetési adatait a 19. táblázat mutatja 19. táblázat A csicseriborsó vetési útmutatója Megnevezés Adatok Vetésidő III. 15-31 Sortávolság 24-36 cm Vetésmélység 2-7 cm Csíraszám 500 ezer csíra/ha Termő növény 400-450 ezer db/ha Vetőmagszükséglet

100-150 kg/ha Ápolás Növényvédelmi munkák: Gyomokra főként a kelés és kezdeti fejlődés időszakában érzékeny. Gyomirtását a magágyba dolgozott (presowing) herbicidekkel meg lehet oldani, hiszen később gyomelnyomó. Betegségek közül az aszkohitás szár-, levél- és hüvelyfoltosság okozhat veszteségeket. A betegségek ellen csávázással, állománykezeléssel védekezünk A csicseriborsót újabban a gyapottok-bagolylepke támadja meg, más rovarok nem veszélyeztetik, mert a mirigyszőrök alma- és oxálsavtartalma megvédi a kártevőktől. A zsizsik sem támadja meg. Mechanikai ápolás: Ha a hericidkezelések nem megfelelőek, akkor sorközművelést kell alkalmazni a gyomok ellen. Betakarítás Éréskor a levelek elszáradnak, a hüvelyek sárgák, bennük a magok kemények és zörögnek (július vége-augusztus közepe). A magokra nem jellemző a pergés, csak a többszöri eső hatására nyílnak fel a hüvelyek. 88 Növénytermesztéstan III.

9. Csicseriborsó Az aratást megfelelően beállított gabonakombájnnal egy menetben lehet elvégezni. A betakarítása viszonylag egyszerű, mert szilárd szára még az éréskor sem dől meg és az alsó hüvelyek is viszonylag magasan helyezkednek el. 9.4 Vetőmagtermesztés Olyan táblában lehet csak vetőmagtermesztését végezni, ahol az előző két évben nem termesztettek hüvelyeseket vagy pillangósokat. Legjobb előveteményei a kalászosok Izolációs távolsága 2 m Az eltérő virágszínű, fejlettségű és a beteg (aszkohitás foltosság, vírusos mozaikosodás, mozaikos levélcsíkosság) egyedeket el kell távolítani. Szántóföldi szemléket virágzáskor, zöldhüvelyes állapotban és az érés előtt végeznek az OMMI szakemberei. A magok betakarítása után az előtisztítás, majd szükség esetén 40 °C alatt szárítás következik. " 9.5 Önellenőrző kérdések, feladatok • Ismertesse a csicseriborsó jelentőségét! • Idézze

fel a növény alaktani jellegzetességeit! • Milyen termőhelyen érdemes csicseriborsót termeszteni? • Mi a legkedvezőbb elő- és utóveteménye a csicseriborsónak? • Hogyan kell a csicseriborsó számára a talaj-előkészítést elvégezni? • Mikor kell a szükséges tápanyagokat kijuttatni? • Ismertesse a csicseriborsó vetési adatait! • Milyen betegségek és kártevők fordulhatnak elő a csicseriborsóban? • Hogyan kell a gyomok ellen védekezni • Mikor és hogyan takarítható be a csicseriborsó Növénytermesztéstan III. 89 10. Homoki bab 10. Homoki bab 10.1 Jelentősége A homoki bab vetésterülete a világon egyre nő. Az 5-10 millió hektáros vetésterület (39 ábra) jelentős része Kína, India és az USA területén helyezkedik el Hazánkban csak elenyésző területen fordul elő, főként a Duna-Tisza közén termesztik Maghozama a többi hüvelyeshez képest alacsony, 0,28-0,39 t/ha (40 ábra), zöldtömege 12-22

t/ha. A homoki babot felhasználják élelmiszerként (saláta, főzelék), takarmányozásra vetésterület (ha) (zöldtakarmány, széna) és zöldtrágyázásra is. 12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek termésátlag (t/ha) 39. ábra A homoki bab vetésterülete a világon 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 évek 40. ábra A homoki bab termésátlaga a világon 10.2 Biológiája Származás, elterjedés Őshazája Közép-Afrika. Amerika felfedezése, és a Phaseolus bab elterjedése előtt a lóbabbal együtt a Földközi-tenger térségében és Európában is általánosan elterjedt és 90 Növénytermesztéstan III. 10. Homoki bab termesztett hüvelyes növény volt. Magyarországon főként a Duna-Tisza közén termesztették A homokibabot (Vigna sinensis (L) Endl) szokták tehénborsónak, csicseribabnak, búzababnak,

lencsebabnak vagy piribabnak is nevezni. Kromoszómaszáma 2n=20 Morfológia (41. ábra) Gyökérzet Főgyökere orsó alakú. A rendkívül elágazó oldalgyökereken gömbölyű gyökérgümőket találunk. Szár Az elágazó szár inkább elfekvő, mint álló. Levél Hármasan összetett leveleit tojásdad, kopasz, fénylő levelek alkotják. Virágzat Örvös-fürt virágzatát 1-3 virág alkotja. A virágok önbeporzók A virágzat a levelek hónaljából fejlődik ki. Termés 10-25 cm hosszú egyenes vagy gyengén hajlott hüvelytermés. Mag Egy-egy hüvelyben 6-20 db mag található. A magvak alakja a vetési babéhoz hasonló, vese alakú Színe igen változatos, világosbarna, barna, sötétlila, fekete, barnatarka és különböző színű köldökgyűrűje lehet. A homoki bab ezermagtömege 60160 g 41. ábra Homoki bab Növénytermesztéstan III. 91 10. Homoki bab 10.3 Agrotechnikája Éghajlatigény Hőigény: Melegigényes növény, csírázásához 12-14 oC

szükséges. A hideg talajban elfekszik, csírázási erélye csökken Vízigény: Jól tűri a szárazságot, csapadékot főként a kelés időszakában igényel. Talajigény A meszes, laza homoktalajok növénye. Termesztik a tápanyagban szegény, sovány homoktalajokon, a kovárványos erdőtalajokon és a homokos réti talajokon is Ne vessük hideg, kötött, vizenyős talajú, mély fekvésű területekre. Vetésváltás Az előveteményre nem igényes, leggazdaságosabb őszi keveréktakarmányok után másodveteményként vetni. Utána a hüvelyes és pillangós növényeken kívül bármilyen növény vethető. Önmaga után 3 év múlva következhet Talaj-előkészítés Ősszel betakarított elővetemény után a szármaradványok zúzása, aprítása után szántást végzünk, amit elmunkálatlanul hagyunk. Tavasszal április végére 10-15 cm mély, jól tömörített talajt kell készíteni. Az őszi keveréktakarmányok után a másodvetésű homoki babnak elegendő

egy 15-20 cm mélységű nehéztárcsázás vagy vetőszántás, amit fogasolunk, majd hengerezünk. Tápanyagellátás Egy hektár homoki bab számára tavasszal 60-80 kg nitrogént, ősszel 80 kg foszfort és 120 kg kálium hatóanyag-mennyiséget juttassunk ki. Ha másodveteményként termesztjük, akkor a foszfor és kálium trágyákat az elővetemény alá is kiadhatjuk. Vetés A homoki bab vetési adatait a 20. táblázat mutatja 92 Növénytermesztéstan III. 10. Homoki bab 20. táblázat A homoki bab vetési útmutatója Megnevezés Adatok Vetésidő V. 5-15 Sortávolság: -szálastakarmánynak, zöldtrágyának 24-36 cm -magnak 45-48 cm Vetésmélység 4-6 cm Csíraszám 450 ezer csíra/ha Ezermagtömeg 60-160 g Vetőmagszükséglet 35-70 kg/ha Ápolás Növényvédelmi munkák: A gyomok (ujjas mohar, kakaslábfű, libatopfélék, kövér porcsin), kártevők (takácsatka, zsizsik) és betegségek (baktériumos paszulyvész, bab fenésedése, babrozsda) ellen

vegyszerekkel védekezzünk! Mechanikai ápolás: A gyomirtás és a talaj porhanyítása érdekében sorközművelést alkalmazunk. Öntözés: Az őszi keveréktakarmányok után, száraz homoktalajon a kelesztő öntözés szükséges lehet. Egyébként nem öntözzük Betakarítás Zöldtakarmánynak augusztus második felében, zöldhüvelyes állapotban kaszálják. A mag szeptember elejére érik be. A homoki bab érése elhúzódó, a pergés jellemző Betakarítását két menetben végzik: a reggeli órákban rendre vágják a vonódott állapotú növényeket, majd 5-6 nap száradás után cséplik a rendeket A szalmát juhtakarmányként és leszántva a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére is használhatják " 10.4 Önellenőrző kérdések, feladatok • Mire használjuk a homoki babot? • Mekkora a terméshozama a homoki babnak? • Ismertesse a homoki bab morfológiáját! • Jellemezze a homoki bab termőhelyigényét! Növénytermesztéstan

III. 93 10. Homoki bab • Mennyi tápanyagot szoktak átlagos körülmények között kijuttatni a homoki bab számára? • Sorolja fel a homoki bab vetési adatait! • Mikor és hogyan takarítjuk be a homoki babot? 10.5 Beadandó feladat Keressen fel egy hüvelyes növény termesztésével foglalkozó gazdaságot! A kiválasztott növény termesztési tapasztalatait az alábbi vázlatpontok, kérdések illetve saját tapasztalatai, észrevételei alapján dolgozza fel és készítsen 4-5 oldalas esszét! • A gazdaság székhelye? • A gazdaság szántóterületének hány százalékán termeszti az adott növényt? • A termőterület jellemzői (éghajlati- és talajadottságok). • Milyen talajtípuson termeszti a gazdaság az adott növényt? • Mi volt az előveteménye? • Milyen elővetemény-hatást tapasztaltak az elmúlt években az adott növénynél? • Hogyan állapítja meg az adott gazdaság a kijuttatandó tápanyag mennyiségét?

• Mennyi tápanyagot és mikor juttatott ki az adott gazdaság a növény termesztéséhez? Milyen trágyaféleséget alkalmaztak? Milyen géppel szórták ki a tápanyagokat? • Hogyan, hány menetben végezték a talaj-előkészítését? Milyen gépeket használtak a talaj művelésére? • Mikor, milyen körülmények között vetettek? (vetésidő, hektáronkénti csíraszám vagy vetőmagmennyiség, vetőgép típusa, sortávolság, vetésmód, termesztett fajták stb.) • Milyen kártevők, betegségek és gyomok fordultak elő? • Milyen mértékű volt a gazdaságban a károkozók terjedése, hogyan és mikor védekeztek ellenük? • Mikor történt az aratás? Milyen volt az időjárás a betakarításkor? Milyen gépeket használtak? Volt-e valami miatt betakarítási veszteségük? • Hogyan alakult a gazdaságban az adott növény termésátlaga, minek tulajdonítható ez az eredmény? 94 Növénytermesztéstan III. 10. Homoki bab • Mi

történt a terménnyel az aratás után? (tisztítás, és annak körülményei, esetleg szárítás, zsizsiktelenítés, értékesítés vagy saját felhasználás) • Hogyan hasznosították a melléktermékeket? • Milyen raktári kártevők szaporodtak el a gazdaság magtárában? Hogyan védekeztek ellenük? Növénytermesztéstan III. 95