Biológia | Felsőoktatás » A simaizmok osztályozása

A simaizmok osztályozása A • több-egységes simaizom (A) – egymástól függetlenül működő sejtek – minden sejt külön beidegzést kap B • viscerális simaizom (B) – sejtek között gap-junction – beidegzés varikozitások formájában – üreges szervek falában A simaizmok osztályozása Posztganglionáris szimpatikus neuron simaizom sejt Axon varikozitás • több-egységes simaizom (A) – egymástól függetlenül működő sejtek – minden sejt külön beidegzést kap Posztganglionáris paraszimpatikus neuron • viscerális simaizom (B) – sejtek között gap-junction – beidegzés varikozitások formájában – üreges szervek falában 0 mV A simaizom AP I. vázizom +50 -50 50 mg. -100 0 • főbb jellemzők ms 20 30 szívizom +20 0 mV -20 1 g. -60 -100 0 50 100 +20 200 ms 300 400 simaizom 0 mV – nyugalmi membránpotenciál (ha van) -50 és -60 mV – amplitúdó 60 és 70 mV – AP és a kontrakció

megindulása közötti idő (latencia) > 100 ms 10 -20 -40 1 g. -60 0 100 200 ms 400 600 A simaizom AP II. -50 .5 mV .4 0 10 20 0 Very Orad Corpus -21 -51 Mid Orad Corpus -20 artéria mV 20 mV 0 5 10 s 15 0 0.1 0.2 0.3 0.4 idő (s) Orad Antrum -49 Kaudális Antrum 3.5 P 2.5 -50 -60 -40 véna portae -25 -30 30 Mezenterikus mV 0 mV -69 0 -28 -20 -71 10 s mV Aorta -40 -60 lassú hullámok 0 50 100 ms 0 10 20 s 30 A kontraktilis fehérjék AKTIN TROPOMIOZIN aktin filamentumok P aktin S2 sötét testecskék MIOZIN S1 HMM (45nm) sötét testecskék Myosin filaments Tropomiozin LMM (110nm) aktin filamentumok Miozin filamentumok sejt membrán • szarkoméra nincs – Z vonal helyett „dense bodies” (sötét testecskék) • vékony filamentum – aktin – tropomiozin • vastag filamentum – miozin Az akto-miozin ciklus Miozin kináz (inaktív) ATP Pi + Ca++ - Ca++ Kináz-calmodulin-Ca++ ADP

Miozin foszfatáz Pi kereszthíd ciklus ATP ADP + Pi Pi simaizom miozin + aktin ATPáz aktivitása 0 miozin foszforiláció (%) • [Ca2+]i megemelkedik • Ca2+ - calmodulin (CaM) • CaM kináz (CaMK) aktiválódik • miozin könnyűlánc (MLC) foszforilálódik 100 • aktin-miozin kölcsönhatás  összehúzódás • MLC defoszforilálódás (foszfatázok)  elernyedés Összehúzódás szabályozása I. a vékony filamentum és a calponin szerepe NYUGALMI ÖSSZEHÚZÓDÁS KÖZBÜLSŐ [Ca2+] P Calponin Miozin fej P P Aktin Tropomiozin P • defoszforilált állapotban a calponin a vékony filamentumhoz kötődik – csökken a lehetséges kereszthidak száma  feszülés  • foszforilált állapotban a calponin leválik a vékony filamentumról – nő a lehetséges kereszthidak száma  feszülés  Összehúzódás szabályozása II. a foszfatázok szerepe 1,0 feszülés 0,8 0,6 foszfatázok aktiválva 0,4 0,2 0,0 a regulátor

fehérjék foszforilációs állapotának változtatása [Ca2+]i feszülés – [Ca2+]i függvény eltolódása Összehúzódás szabályozása III. a „latch-bridge” Ca2+ - CAMK Latch-state ATP ADP + Pi A + Mp A+M Pi foszfatáz erő kereszthíd ciklus ATP V0 vagy ATP fogyasztás Neurotranszmitter vagy hormon idő ADP + Pi A•M Latch-state A • Mp Pi foszfatáz • „latch-bridge” = tartós összehúzódás alacsony energiafelhasználással – MLC defoszforilációja AM állapotban következik be  miozin ATPáz aktivitása   AM tartósan fennmarad  tartós feszülés • Plaszticitás  a simaizomhoz nem rendelhető nyugalmi hossz Simaizomműködés szabályozása humorális és hormonális hatások Szöveti faktorok • hipoxia • hiperkapnia • szöveti metabolitok (pl. tejsav, adenozin) • NO Egyéb humorális hatások • acetilkolin (mAchR) • hisztamin (H1 és H2 receptorok) • szerotonin • kininek és egyéb vazoaktív

polipeptidek • • • • noradrenalin (α-adrenerg) adrenalin (β-adrenerg) ADH (vazopresszin) oxitocin (uterus, tejmirigyek kivezet csövein) • ösztrogének • progeszteron • glükokortikoidok, pajzsmirigy hormonok permisszív hatása Egyes izomtípusok összehasonlítása vázizom simaizom szívizom vékony és vastag filamentum igen igen igen szarkomera igen nem igen kontrakció sebessége gyors és lassú nagyon lassú lassú aktiváló Ca2+ SR ER & extracelluláris SR & extracelluláris Ca2+ aktiváció helye troponin miozin & ? troponin feszülés fokozza az erőt nem igen igen idegi hatás serkentő serkentő vagy gátló serkentő vagy gátló hormonális hatás részleges jelentős jelentős