Jogi ismeretek | Büntetőjog » Büntetőjog tételek, 2009

Büntetőjog tételek - 2009 1. TÉTEL Sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyek az emberi élet sérelmével járnak! Elemezze a szándékos és a gondatlanságból elkövetett emberölést, s határolja el a testi sértés megfelelő alakzataitól.  Ember életét sértő bűncselekmények  Emberölés;  Erős felindulásban elkövetett emberölés;  Öngyilkosságban közreműködés. Emberölés  Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt büntetendő.  Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt büntetendő. Jogi tárgya: az emberi élet. Elkövetési tárgya (passzív alanya): az élő ember. Elkövetési magatartás: olyan tevékenység és/vagy mulasztás, amely alkalmas a halál előidézésére. Mulasztás akkor róható fel az elkövetőnek, ha kötelezve volt olyan aktív

magatartás kifejtésére, amelynek megtétele megakadályozta volna a halálos eredmény beálltát, feltéve, hogy erre reális lehetősége volt. A halálos következmény elhárítására való jogi kötelezettség akkor áll fenn, ha az elkövetőnek az áldozathoz fűződő személyes viszonyán (pl. szülőnek a gyermekkel szemben, ill. a gyermeknek az idős szülővel szemben fennálló tartási és gondozási kötelezettsége), szerződésen, vagy munkaviszonyon (pl. orvos, ápolónő, tartási szerződés alapján kötelezett személy) alapszik. Ha az erre jogilag kötelezett elkövető mulasztott ugyan, de a halálos eredmény bekövetkezésének az elhárítására nem volt meg a reális lehetősége: emberölésért nem vonható felelősségre. Magatartása legfeljebb a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést, a segítségnyújtás elmulasztását vagy a gondozás elmulasztását valósítja meg. Eredmény bűncselekmény. Eredmény a passzív alany halála A

büntetőjogi felelősség tárgyi (objektív) alapja az elkövető magatartása és az eredmény között fennálló okozati kapcsolat. Befejezett az emberölés, ha a tv-i tényállásban meghatározott eredmény: a sértett halála bekövetkezik. Kísérlet, ha a szándékosan véghezvitt ölési magatartást az elkövető megkezdte, de nem fejezte be, ill. a halál egyéb okból elmaradt Gondatlan magatartás kísérlete fogalmilag kizárt A LB 15. sz irányelvének szempontjai ahhoz, hogy a cselekmény emberölési kísérletnek, vagy 1 befejezett testi sértésnek minősülnek-e: eszköz, mód, sérülés, cselekmény elkövetése utáni magatartás, stb. Előkészület-kísérlet elhatárolása: a döntő az, hogy az előkészület még nem indítja meg azt az okfolyamatot, amely a halálos eredmény beállásához vezethet. Alkalmatlan kísérlet: az emberöléshez olyan eszköz használata, amely semmiféle káros eredményt nem idézhet elő, vagyis amely alkalmatlan és

veszélytelen. Önkéntes elállás: csak az ún. nem teljes, befejezetlen kísérlet esetén lehetséges Az elkövető még nem valósította meg teljesen és maradéktalanul a tényállásszerű ölési magatartást, így még lehetősége van a cselekmény továbbvitelétől elállni. Mindenki csak a saját tevékenysége alapján nyerheti el az ezekből adódó kedvezményt, illetve a maradékcselekményért mindig meg kell állapítani a felelősséget. Eredmény önkéntes elhárítása: a kísérlet akkor befejezett, ha a tettes mindent megtett az általa szándékolt eredmény bekövetkezése érdekében és magatartása objektíve is alkalmas a célzott eredmény elérésére. Önkéntes eredményelhárítás csak akkor lehetséges, ha az elkövető ölési magatartása és az eredmény beállása között bizonyos idő áll rendelkezésre a halálos eredmény elhárítására. Továbbá: az eredmény önkéntes elhárítása csak abban az esetben állapítható meg, ha az

elkövetőnek az eredmény elhárítására irányuló céltudatos cselekménye szükségszerűen akadályozta meg az eredmény bekövetkezését. Elkövető bármely 14. életévét betöltött és beszámítható személy lehet Közvetlen tettes: aki a tényállásszerű ölési magatartást saját testi erejével, illetve természeti, állati vagy mechanikus erők felhasználásával, azaz valamilyen eszközzel követi el. Közvetett tettesség: ha az elkövető a bűncselekmény elkövetésére eszközként beszámíthatatlan vagy büntethetőséget kizáró ok fennforgása miatt büntetőjogilag felelősségre nem vonható személyt használ fel. Közvetett tettesként szándékos emberölés miatt felel az is, aki ilyen személyt nem másnak megölésére, hanem öngyilkosságra bír rá, amennyiben a rábírás eredményes. Társtettességben elkövetett emberölés állapítható meg, ha két vagy több személy, egymás tevékenységéről tudva úgy oltja ki a sértett

életét, hogy valamilyen tényállásszerű magatartást tanúsítanak. A szándékegység követelmény Felbujtás akkor állapítható meg, ha az ölési szándék a felbujtó magatartásának hatására alakul ki a tettesben. Törvényi feltétel, hogy a felbujtott személy az emberölést legalábbis megkísérelje. Ennek hiányában az elkövető felelőssége nem felbujtás miatt, hanem előkészületi cselekmény miatt áll be. Bűnsegélynek minősül az emberöléshez nyújtott segítő tevékenység. Feltétele, hogy a bűnsegéd vagy fizikai, vagy pszichikai segítséget nyújtson, ezt szándékosan tegye, és tevékenysége ne legyen tényállásszerű. Tudatos gondatlanság (luxuria): az elkövetőnek az eredmény elmaradásában való bizakodása arra utal, hogy nem nyugodott bele a passzív alany halálának bekövetkezésébe, sőt arra számít, hogy ez az eredmény elmarad. 2 Csak szándékosan követhető el. Megvalósulhat egyenes és eshetőleges szándékkal

Egyenes szándékkal követi el az emberölést, aki magatartásának következményét, az által megölni kívánt személy halálát előre látja és kívánja. Eshetőleges szándékkal cselexik, aki magatartásának következményét, a sértett halálát előre látja ugyan, s bár ezt a következményt kifejezetten nem kívánja, de belenyugszik a bekövetkezésének a lehetőségébe. Szándékos emberölés kísérlete és a testi sértés elhatárolása: ha az adott magatartás az alkalmazott eszközre, a sérülés helyére, minőségére, az elkövetés módjára tekintettel általában alkalmas a halálos eredmény előidézésére, bár a halálos eredmény valamely oknál fogva nem következett be, a magatartás ölési jellege alapján szándékosság esetén az emberölés kísérlete valósul meg. Tévedés: nincs kihatással a büntetőjogi megítélésre, ha az elkövető tévedés folytán más személyt öl meg, mint akit meg akar ölni. Elvétés: az okozati

kapcsolatban való tévedés sajátos esete. Ilyenkor az elkövető által szándékolt eredmény nem a célba vett, hanem harmadik személyen áll be. Az eredetileg célba vett eredmény tekintetében a szándékos bűncselekmény kísérletét, míg a tényleges eredmény tekintetében a megfelelő gondatlan bűncselekményt kell megállapítani. Előkészület: valamennyi előkészületi magatartás célzatos, csak egyenes szándékkal valósítható meg. Gondatlan emberölés: vétség. Megvalósítható tudatos vagy hanyag gondatlanságból Gyakoribb eset a hanyagságból elkövetett gondatlan emberölés: aki cselekménye következményének – a sértett halálának – lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. Emberölés esetén az elkövető bűnössége hanyag gondatlanságban akkor állapítható meg, ha mind az objektív gondossági kötelesség, mind a szubjektív előrelátás lehetősége

fennállott. Minősített esetek:  előre kitervelten;  nyereségvágyból;  más aljas indokból, illetőleg célból;  különös kegyetlenséggel;  hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen;  több emberen;  sok ember életét veszélyeztetve;  különös visszaesőként; valamint 14. életévét be nem töltött személy ellen követik el. 3 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől – LB 15. sz. irányelve A gyakorlatban a szándékos emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés; a halálos következmény beállása esetén pedig a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés

elhatárolása okoz nehézséget. Az említett bűncselekmények szándékos elkövetési magatartással valósulnak meg. Elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet: Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. Az életveszélyt okozó testi sértés esetén a szándéknak nem feltétlenül kell az eredményre kiterjednie; a halált okozó testi sértés esetén pedig az eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn. Az elkövető tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha ez felmerül, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem

könnyelműen bízik elmaradásában. Az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra a tárgyi (objektív) és alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni. Ezeknek az alábbi – példálózó jellegű – felsorolása segítséget ad az elkövetéskori tudattartalom, a szándék jellegének a helyes megítéléséhez: A tárgyi tényezők körében: a) A cselekmény elkövetéséhez használt eszközt mindig gondosan vizsgálni kell (kés, fejsze, lőfegyver, méreg, stb.) b) Az elkövetés körülményei és módja (elkövetésnél tanúsított erőkifejtés, annak mértéke, folyamatossága). c) A sérülés helye és jellege (a sérülés helyéből rendszerint következtetést lehet levonni arra nézve, hogy az elkövető ölésre, avagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e). d) Az elkövető kijelentései (jelentősége lehet az elkövetéskor fennállott szándék

megállapításánál. Az ilyen kijelentések azonban gyakran indulati állapotban hangzanak el.) e) Az elkövetőnek a cselekmény elkövetése utáni magatartása és kijelentései (pl. a sértett előreláthatólag bekövetkező halálával szembeni közömbösség tanúsítása). Az alanyi tényezők körében: a) Az elkövető személyi tulajdonságai (a szándék kialakulása során szerepet játszanak; mindenkor az elkövetéskori személyiség jön figyelembe). b) A cselekményt kiváltó indítóok, motívum (indítóok lehet, pl. az ellenséges, haragos érzület, a féltékenység, az indulat, stb. Mindenkor lényeges az indítóok és a konkrét elkövetési cselekmény közötti kapcsolat feltárása és bizonyítása.) c) Az elkövetéskori tudattartalom megállapításához szorosan kapcsolódhat a cselekmény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamat feltárása. 4 d) Az elkövetőnek a sértetthez fűződő kapcsolata, rokoni viszonya, érzelmi kötődése

és egyéb alanyi mozzanatok is. Az emberölést minősített esetei – LB 15. számú Irányelv Előre kiterveltség: Az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje, és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye. Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását jelenti. Az ölésre irányuló céltudatos törekvés az egyenes szándék meglétét tételezi fel. Az előre kitervelten elkövetés megállapítása kizárt, ha az elkövető ölési szándéka eshetőleges. Nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről, ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése. Nem

zárja ki az előre kiterveltség megállapítását, ha az elkövető beszámítási képességében korlátozott, kóros elmeállapotú, és az sem, ha a cselekményt a leleplezés biztos tudatában követi el. Pl.: tipikusan előre kitervelt a cselekmény, ha az elkövető az élet kioltására alkalmas mérget beszerzi, azt a sértett szokásos italába keveri, majd a mérgezett italt tervszerűen úgy helyezi el, hogy abból a sértett fogyasszon. Nyereségvágyból elkövetett emberölés: Az emberölés akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. A nyereségvágyból elkövetett emberölés esetén az elkövetés indoka és célzata összefonódik. A nyereségvágy a célzatot és az indítóokot is magában foglalja. Így ez a cselekmény eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Befejezettségéhez elegendő az ilyen indítóok megléte és a sértett halálának bekövetkezése, de nem feltétel, hogy az

elkövető az anyagi előnyt, a vagyoni hasznot ténylegesen megszerezze. Nyereségvágyból elkövetettként minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében elkövetett ölési cselekmény, továbbá a rablási célzattal megvalósított emberölés. Az emberölés és a rablás bűntettének halmazatban történő értékelése kizárt, miután a törvény e minősített esetet összetett bűncselekményként fogalmazta meg. E minősített eset megállapításának feltétele, hogy az elkövető szándéka már az ölési cselekmény megkezdése előtt az idegen dolog megszerzésére, illetve vagyoni haszon megszerzésére irányuljon, ez motiválja az elkövető szándékát. Nem állapítható meg, ha az elkövető csak az ölési cselekmény befejezése után határozza el valamely dolog, pénz elvételét. Ebben az esetben a cselekmény nem az emberölés minősített esetét, hanem emberölés alapesetét, kifosztás bűncselekményével halmazatban valósítja meg. 5

Aljas indokból/célból elkövetett emberölés: Az aljas indokból/célból elkövetett emberölésen az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni. Az aljas indokból elkövetés eshetőleges szándékkal is megvalósítható, a célzatos elkövetésnek azonban az egyenes szándék az előfeltétele. Önmagában az a körülmény, hogy az elkövető önkényesen maga vesz elégtételt a rajta esett sérelem miatt, haragos viszonyból, szerelmi kapcsolatból eredő indulat, pl. féltékenység hatása alatt cselexik: még nem szolgálhat alapul az aljas indokból való elkövetés megállapítására. E minősítő körülmény fogalma alá vonja az ítélkezési gyakorlat a bosszúból, a féltékenységből, a különböző szexuális indítékból, illetőleg más bűncselekmény elkövetése vagy más bűncselekmény felfedezésének meghiúsítása végett elkövetett emberölést, amennyiben az ügy

körülményei a motívum vagy a cél aljasságát egyéb vonatkozásokban is megerősítik. Ha az elkövető más bűncselekmény megvalósítása, avagy már véghezvitt más bűncselekmény leplezése, nyomainak eltüntetése vagy a felelősségrevonás elkerülése végett követi el az ölési cselekményt, a minősített emberölés megállapítása megalapozott lehet, kivéve azt az esetet, amikor az ilyen magatartás harmadik személy bűncselekményének a leplezését célozza. Ha a vádlottnak a nemi közösülésre irányuló szándéka az emberölési cselekmény végrehajtása során keletkezett, és az ölési cselekmény folytán magatehetetlenné vált sértettel közösült: nem aljas indokból elkövetett emberölés, hanem az emberölésnek az erőszakos közösülés bűntettével bűnhalmazatban való megállapításának van helye. Különös kegyetlenséggel: A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagost ténylegesen meghaladó, rendkívüli

embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények vonhatók. Megállapítható ez a minősítő körülmény akkor is, ha az elkövetés során a sértett eszméletlensége miatt nem is érezhetett fájdalmat. Megállapítható ez a minősítő körülmény például a halálnak kínzással való okozásával, a nagyfokú szenvedéssel járó mérgezésnél, a hosszú szenvedést eredményező sérülés okozásánál. Elsősorban a sértettnek okozott sérülések száma, súlya és jellege alapján állapítható meg; ezekből általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére. Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét. Az elkövetőnek a sértett megölése után tanúsított magatartása (pl. a holttest feldarabolása, elásása vagy elégetése) kívül esik az

elkövetésen, és általában a cselekmény felfedezésének a 6 meghiúsítását célozza; ezért önmagában az ilyen magatartás nem valósítja meg a különös kegyetlenséggel elkövetést. Hivatalos személy ellen hivatalos eljárása alatt illetőleg emiatt elkövetett emberölés: Sértettje kizárólag a Btk. 137 §-ának 1 pontja szerinti hivatalos személy lehet Ha a sértettet a hivatalos eljárása során tett intézkedése miatt, de a hivatalos személyi minőségének megszűnése után éri az élet elleni támadás, az aljas indokból elkövetett emberölés megállapításának van helye. Több emberen elkövetett emberölés: E minősítés megállapításának van helye, ha az elkövető akár egyetlen akarat-elhatározásból fakadóan, egyidőben, illetőleg egymást követően, akár különböző időpontokban és eltérő akaratelhatározásból hajtja végre a több ember megölését. A felelősségrevonásnak egy eljárásban kell megtörténnie. A

bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a bekövetkezése szükséges. Ha a két sértett sérelmére megvalósított ölési cselekmény egyikét erős felindulásban követték el, a több emberen elkövetett emberölés megállapításának nincs helye. Több emberen elkövetett emberölés minősítést csak a szándékos emberölés alapesete vonatkozásában lehet alkalmazni. Hatálya nem terjed ki az erős felindulásból származó több emberen elkövetett szándékos emberölésre. A több emberen minősített eset megállapításának feltételei: az egységbe foglalt ölési cselekmények szándékosak legyenek; azonos tényállásba ütközzenek; elbírálásuk egy eljárásban történjék. Létrejön e minősített eset, ha az elkövető egy alkalommal több személyt megöl, de akkor is, ha két vagy több személyt egymással akár összefüggésben, akár egymástól teljesen függetlenül öl meg. Több emberen elkövetett szándékos

emberölésnél a befejezettség akkor jön létre, ha a bűncselekmény következtében több ember vesztette életét. Így abban az esetben, ha két személy élete ellen irányult a cselekmény és csupán az egyik sértett halála következett be, a cselekmény kísérletet képez. Úgyszintén kísérletről beszélhetünk, ha a sértettek egyikének sem következett be a halála. Sok ember életét veszélyeztetve történő elkövetés: A sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés megállapításának van helye, ha az elkövető szándéka meghatározott személy életének kioltására irányul, de a cselekményt úgy hajtja végre, hogy ezáltal sok ember élete kerül veszélybe. Ha az elkövető tudata egynél több ember halálát vagy annak lehetőségét átfogja, nem ez a minősített eset, hanem a több emberen elkövetett emberölés minősített eset állapítható meg. 7 Az emberölésnek egyrészt több emberen, másrészt sok ember életét

veszélyeztetve elkövetése nem zárja ki egymást; vagyis a több emberen elkövetett emberölés mellett a sok ember életét veszélyeztetve elkövetés is megállapítható. E minősítés fennáll, ha az elkövető az egyesül álló sértett – más személyek lakásával összefüggő – lakrészébe kézigránátot dob és ezáltal a szomszédos lakásban lakók életét is veszélynek teszi ki. Ugyanez a helyzet akkor is, ha beépített területen rágyújtja haragosára a házát, amelynek eredményeként a szomszédos épületek, illetve abban lakók élete is veszélybe kerül. Különös visszaesőként: A különös visszaesés megállapítását nem alapozza meg, ha az elkövetőt korábban emberölés előkészületének bűntette miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre. Ha azonban a bíróság megelőzően a Btk. 166 §-ának (1) vagy (2) bekezdésébe ütköző emberölés miatt ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, az újabban

megvalósított emberölés előkészületének bűntette a különös visszaesői minősítés alá esik. Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. Erős felindulásban elkövetett emberölés: „Aki mást, méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el.” A szándékos emberölés privilegizált – enyhébben büntetendő – esete. Az erős felindulás lényege a fiziológiai (élettani) vagy pathológiás (kóros) eredetű indulat, érzelmi fellobbanás (affektus). Pathológiás indulat: az egyén kóros elmeállapotára vagy pszichés állapotára tekintettel a felindulás a kiváltó oknak minőségében, intenzitásában vagy időtartamában nem felel meg, és a tudat elborulásához vezet. Az erős felindulásban elkövetett emberölés megítélése szempontjából azonban nem a pathológiás, hanem a fiziológiás affektusnak van jelentősége. Ilyen

esetben az elkövető tudatában van annak, hogy mit tesz, de hiányzik a magatartás következményeinek beható meggondolása. Az erős felindulás hatására az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul, és ebben az állapotban a meggondolás, a megfontolás szokásos kialakulása lehetetlenné válik. A fiziológiás eredetű affektus teljes mértékben kizárhatja az elkövető beszámíthatóságát. Az erős felindulásnak méltányolható okból kell származnia. Ez azt jelenti, hogy az indulatnak 1) az elkövetőn kívül álló ok hatásaként kell előállnia; és 2) erkölcsileg menthetőnek kell lennie. A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak, érzelmi kapcsolatnak. Ezzel összefüggésben kell vizsgálni, hogy az elkövetést kiváltó ok súlyossága, valamint a magatartás objektíve is arányban áll-e. Így a jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett

indulatkitörés – méltányolható ok hiányában – nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását. Szükséges továbbá, hogy az ölési cselekmény az erős felindulás állapotában menjen végbe. 8 A jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés – a méltányolhatóság hiányában – nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását. A cselekmény végrehajtásának rögtönösnek kell lennie: az ölési szándék kialakulása és a cselekmény végrehajtása között nem szabad jelentős időköznek eltelnie, és a cselekmény végrehajtásának is az erős felindulás állapotában kell történnie. Nem lehet beszélni a rögtönös végrehajtásról, amikor az elkövetőben az ölés gondolata valóban a sértett magatartása következtében erkölcsileg menthető felháborodásában alakult ki, azonban ezt a szándékát az elkövető órákig vagy napokig érlelte

magában és a bűncselekményt már nyugodt lelkiállapotban követte el. Az erős felindulást kiváltó okok közül az egyik leggyakoribb a sértett magatartása, amely az elkövető felháborodását, haragját idézi elő, vagy benne félelmet okoz. Önmagában azonban nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását, pl. az elkeseredettség, a bánat, a szomorúság, a magárahagyatottság érzete, a sértődöttség, a puszta személyi ellenszenv vagy kizárólagosan az idegfeszült állapot, és ugyancsak nincs alap ennek megállapítására, ha az elkövető a sértett fellépésére maga szolgáltatott okot. Ha az elkövető méltányolható okból keletkezett erős felindulásban életveszélyt okozó testi sértést valósít meg, életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye. Az erkölcsileg menthető okból származó indulat hatása alatti elkövetést pedig a büntetés kiszabása során kell értékelni.

Eredmény-bűncselekmény. Az eredmény elmaradása esetén – ha az elkövető az ölési cselekményt megkezdte – a kísérlet szabályai az irányadók. Előkészület fogalmilag kizárt. Halmazatban állhat bármely más bűncselekménnyel, így az emberölés bármely bekezdésében meghatározottal is. Több embernek erős felindulásban történő megölése halmazatot képez Öngyilkosságban közreműködés: „Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az emberi élet. Passzív alany: lehet bárki. Elkövetési magatartás: kétirányú. Egyrészt másnak öngyilkosságra történő rábírása; másrészt pedig az öngyilkossághoz történő segítségnyújtás. Objektív büntethetőségi feltétel: hogy az öngyilkosságot elkövették, vagy legalábbis megkísérelték. Rábírás: felbujtói tevékenység. Eredménytelen rábírás

– a rábírni törekvés – nem bűncselekmény, mivel ez fogalmilag előkészületi magatartást képez, amit a 168. § nem büntet. 9 Pszichikai bűnsegély: ha a passzív alanyban már megvolt az öngyilkosság szándéka, és ezt az elkövető tevékenysége csak erősítette, a második fordulat szerinti minősítést kell alkalmazni. Bűnsegédi magatartás: az öngyilkosság elkövetéséhez való segítségnyújtás. Beszámítási képességnek jelentősége van az elkövető felelőssége szempontjából. Ha a rábíró beszámítási képességgel nem rendelkező gyermekkorút vagy olyan kóros elmeállapotban levő személyt vesz rá az öngyilkosság elkövetésére, aki magatartása következményeinek felismerésére és e felismerésnek megfelelő magatartásra képtelen: nem öngyilkosságban közreműködés, hanem közvetett tettesként elkövetett emberölés miatt felel. Az öngyilkossághoz való segítségnyújtás esetén ezzel szemben a sértett

életkora, ill. beszámítási képessége közömbös. Elhatárolás: mind a rábírásnak, mind a segítő tevékenységnek okozati kapcsolatban kell állnia az öngyilkosság, ill. annak kísérlete véghezvitelével Viszont az öngyilkosság színhelyén való puszta jelenlét büntetőjogi felelősséget nem alapoz meg; ilyen magatartás adott esetben segítségnyújtás elmulasztásának tekinthető. Elkövető: bárki lehet az öngyilkos kivételével. Társtettességben is megvalósítható Csak szándékosan követhető el. 10 2. TÉTEL Sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyek a testi épség (egészség) sérelmével járnak! Elemezze részletesen a testi sértésre vonatkozó rendelkezéseket, rámutatva a különböző elhatárolási problémákra. Testi épséget sértő bűncselekmények  Magzatelhajtás;  Testi sértés. Magzatelhajtás Aki más magzatát elhajtja, bűntettet követ el. Az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget

követ el. Jogi tárgy: a méhmagzat és a teherben lévő nő egészsége, testi épsége. Elkövetési tárgy: a terhes nő méhmagzata. Csak élő méhmagzat ellen követhető el a bűncselekmény. Elkövetési magatartás: más magzatának elhajtása; saját magzat elhajtása vagy elhajtatása. Eredmény-bűncselekmény. Elkövetési magatartás és az eredmény között okozati kapcsolatnak kell lennie. Befejezett a bűncselekmény, ha az elhajtó magatartás következtében a méhmagzat elpusztult. Kísérlet: ha az elkövető a művi beavatkozást megkezdte vagy befejezte, de az eredmény nem következett be. Akkor is kísérlet, ha a magzat elpusztulása nem az elkövető tevékenysége következtében, hanem más okból állt elő, továbbá, ha a terhesség megszakadt ugyan, de az élve született magzat élve marad. Relatíve alkalmatlan eszköz esete: amikor a használt eszköz általában alkalmas lehet a vetélés előidézésére, de az alkalmazás helytelen módja vagy

az alkalmazott eszköz mennyisége az adott esetben nem volt alkalmas a célba vett eredmény előidézésére, a magzatelhajtás kísérlete megállapítható. Nem magzatelhajtás kísérlete, hanem csalás bűncselekménye: alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet, ha a nő nincs teherben. Ha az elhajtó személy orvosi szakképesítéssel rendelkezik, és az előzetes vizsgálat során megállapítja, hogy csak vélt terhességről van szó, és ennek ellenére színlelt beavatkozást végez, cselekményét rendszerint a kilátásba helyezett anyagi előnyért teszi. Önkéntes elállás: feltétele a befejezetlen kísérlet. Kizárja a büntetőjogi felelősség megállapítását. Befejezett kísérlet esetén csak az önkéntes eredményelhárítás biztosíthatja az elkövető büntetlenségét. Az önkéntes elállás és eredményelhárítás eseteiben a testi épség és egészség sérelme rendszerint fennáll, amely maradékcselekményként eshetőleg a testi sértés

megállapítását eredményezheti. Elkövető: tettesi minőségben az első bekezdésben meghatározott esetben a teherben lévő nőn kívül bárki lehet. A negyedik bekezdés körében a bűncselekmény tettese csak a teherben lévő 11 nő lehet. A magzatelhajtás minősített eseteinek elkövetője a terhes nő sohasem, hanem csakis harmadik személy lehet. Társtettesség kizárt Csak szándékosan követhető el. Magzatelhajtást eredményező gondatlan magatartás a terhes nő részéről – pl. izgató szerek bevétele, vagy teher emelése – nem büntetendő, míg harmadik személy részéről ilyen cselekmény végeztetése esetleg gondatlan testi sértést valósít meg. Minősített eset: üzletszerűen; a nő beleegyezése nélkül (a terhes nő részéről a beleegyezésnek határozottnak, komolynak és szabad elhatározáson alapulónak kell lennie); súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva; ha a magzatelhajtás halált okoz (az elkövető

bűnössége a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság lehet. Ha szándéka kiterjedt a terhes nő halálára, akkor szándékos emberölés miatt felel.) Egység: az azonos akaratelhatározásból véghezvitt kísérlet és az új cselekmény folytán befejezett cselekmény egységet képez és kizárja a halmazat megállapítását. Újabb magzatelhajtási szándék kialakulása folytán megismételt cselekmények viszont halmazatot hoznak létre. A könnyű testi sértés beolvad az alapcselekménybe. Nincs halmazat a magzatelhajtás mellett létrejött súlyos testi sértés, ill. gondatlan emberölés között, miután ilyen következmények előidézése minősítő körülmény. Nem hoz létre halmazatot az orvos cselekménye a magzatelhajtás és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés között. A nem orvosi képzettséggel rendelkező személy magzatelhajtása nem állhat halmazatban a kuruzslással. Testi sértés Aki más testi épségét vagy

egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség 8 napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el (csak magánindítványra büntethető). Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség 8 napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el. Jogi tárgya: az ember testi épsége és egészsége. Elkövetési tárgya (passzív alanya): bárki lehet. (Az önokozta testi sértés nem bűncsel A törvény csak akkor bünteti, ha az önokozta testi sértés más jogvédte érdeket sért. Így büntetendő az, aki azért, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, testét megcsonkítja vagy egészségét károsítja.) Elkövetési magatartás: a testi épség vagy egészség megsértése, amely a test bántalmazásában vagy az egészség sértésében nyilvánul meg. (A testbántalmazás létrejöhet közvetlen és közvetett módon is. Házőrző kutyának vagy más állatnak a sértettre

uszítása, valamely készülék – csapda – felhasználása. Sérülés hiányában a test bántalmazása nem minősül testi sértésnek – legfeljebb kísérletének, – eshetőleg a becsületsértés vétségének megállapítását vonhatja maga után. Így például a test sérelme nem következik be köröm-, bajusz-, szakáll-, hajlevágás eseteiben. Az egészségsértés a testi bántalmazás mellett kisegítő helyet foglal el, és azokat az eseteket öleli fel, amikor az egészség sérelme nem a test közvetlen bántalmazása, 12 megsértése által, hanem más okból áll elő, amikor a tevékenység eredményeként a betegségnek nevezett pathológiás állapot jön létre. Az egészségsértés fogalmi keretében nyer elbírálást a betegséggel való megfertőzés is; ide tartozik a nemi betegségekkel való megfertőzés is. Pszichikai behatások is alkalmasak egészségsértésre Így például ijesztés, undorkeltés, stb.) Eredmény bűncselekmény, az

eredmény a testi épség megsértése (sérülés, egészségsértés, betegség), amelynek okozati összefüggésben kell lennie az elkövető magatartásával. Az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között akkor is fennáll, amikor az okozati láncba az elkövető magatartásán kívül egyéb tényezők – a sértett személyes sajátossága, a gyógykezelés színvonala, stb. – szerepet játszanak, ha azok a maguk összességében az eredmény beállásához vezetnek. Bírói gyakorlat, hogy az okozati összefüggés a bántalmazás és az eredmény között akkor is fennáll, ha a bántalmazás nem egyedül vagy közvetlenül vezetett eredményre, hanem a sértett szervezetének egyéni sajátosságai vagy különös állapota folytán. A testi sértés minősítése szempontjából a valóságos gyógytartam az irányadó akkor is, ha a gyógytartam nem közvetlenül a sérülés miatt, de a sérüléssel okozati összefüggésben álló

fertőzés folytán húzódott el. Anatómiai gyógytartam: anatómiailag akkor gyógyult egy sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreállt, pl. a sebszélek összetapadnak, a hámosodás befejeződött Funkcionális gyógytartam: a funkcionális gyógyulás akkor következik be, ha a sérülés következtében károsodott funkció maradéktalanul helyreáll, pl. a mozgáskorlátozottság megszűnt, a bénulások elmúltak. A funkcionális gyógyulás az anatómiai gyógyulás idejét rendszerint meghaladja. Tényleges gyógytartam: az anatómiai és a funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő esetenként meghatározott gyógyulási idő. Az esetek többségében a tényleges gyógytartam azonos az anatómiai gyógyulás idejével. A rehabilitációs orvosi gyógykezelés ideje a tényleges gyógytartam idejébe nem számítható be. Kísérlet: szándékos és eredmény-bűncselekmény lévén, mind a könnyű, mind a súlyos testi sértésnek van

kísérlete. A súlyos testi sértés kísérlete csak akkor állapítható meg, ha az eset összes körülményeiből egyértelműen lehet következtetni arra, hogy az elkövető szándéka 8 napot meghaladó gyógytartamú sérülés okozására irányult. Ennek feltétele, hogy a bántalmazást olyan eszközzel, intenzitással és módon valósítja meg, amely a közönséges élettapasztalat szerint is a ténylegesen okozottnál súlyosabb sérülés előidézésére vezet. A könnyű testi sértés vétségének is van kísérlete. Amikor a megkezdett cselekmény – a befejezettsége esetén – 8 napot meg nem haladó gyógytartamú sérülés okozására lett volna alkalmas az általános élettapasztalat szerint: testi sérülés hiányában is könnyű testi sértés vétségének a kísérletét kell megállapítani. Elkövető bárki lehet, kivéve a sértett. Ha a szándék- és akarategység fennáll, akkor beszélhetünk társtettességről. A társtettesség kizárt

akkor, ha az elkövetésben résztvevők nem azonos törvényi tényállás alá eső bűncselekményben vesznek részt, vagyis az egyik elkövető szándéka testi sértés, a másik szándéka pedig emberölés elkövetésére irányul. Csak szándékosan követhető el, sőt a szándéknak a bántalmazáson felül a testi sértés okozására is ki kell terjednie. A testi sértési minősített tényállások tipikusan vegyes bűnösségi 13 szerkezetűek, amelyeknél elegendő, hogy csupán az alapeset tekintetében áll fenn szándékosság, míg az eredmény vonatkozásában a gondatlan bűnösség is elegendő. „Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség.” A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége kizárólag a bűnösség tekintetében tér el a szándékos testi sértés bűntettétől: az elkövető pszichikai viszonya mind az elkövetési magatartás, mind pedig az eredmény vonatkozásában a gondatlanság valamelyik

formája szerint alakul. Tehát azokat a cselekményeket öleli fel, amikor az elkövető másnak testi épségét vagy egészségét gondatlanul sérti és ezzel 8 napon túl gyógyuló sérülést vagy betegséget okoz. A gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértést az követi el, aki a testi épség vagy egészség megsértését eredményező magatartásának a következményeit előre látja, de könnyelműen bízik az eredmény elmaradásában (luxuria); ill. aki az említett következményeket azért nem látja előre, mert azt a figyelmet vagy körültekintést, amely tőle elvárható, elmulasztja (negligentia). A bírói gyakorlat szerint a tréfálkozás közben könnyelműség folytán okozott súlyos testi sértés (például fogadás arra, hogy ki állja ki jobban a másik ütését) gondatlanul – tudatos gondatlanság – elkövetettnek minősül, ugyanúgy, mint a bekövetkezett eredményre tekintettel a gondatlan emberölés esetén. A gondatlan súlyos

testi sértés két minősített esete: ha a cselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz; ha a cselekmény életveszélyes sérülést okoz. A gondatlanság ezekben az esetekben a minősítő körülményhez, mint eredményhez is kapcsolódik. Egységnek minősül a cselekmény folytatólagos elkövetés esetén, ha a kísérlet és a befejezett cselekmény ugyanazon sértett sérelmére következett be. A testi sértés az ugyanazon személy sérelmére véghezvitt szándékos emberölésbe beleolvad, s ilyenkor csak az utóbbi bűntett állapítható meg. Az egy időben ugyanazon sértett ellen elkövetett becsületsértés beleolvad a testi sértésbe, mert a testnek bántalmazása, sérülés elszenvedése nélkül is megalázó, az emberi méltóságot sértő, ha pedig sérüléssel jár, ezen túlmenően a testi épséghez fűződő jogvédte érdekeket is sérti. A könnyű testi sértés beolvad az erőszakos közösülésbe, ha a

közösülési aktus megkísérlésével kapcsolatos, annak mintegy szükségszerű velejárója. Ilyen esetben a könnyű testi sértés olyan eszközcselekménye a célcselekménynek, amely a szoros kapcsolat folytán önállóságát elveszti. Halmazat: ha az elkövető akár egy, akár különböző magatartásával több sértettnek okozott testi sértést. Ha a garázdaságot megvalósító erőszakos és kihívó magatartás könnyű testi sértést is okozott, akkor bűnhalmazat megállapításának van helye. A garázdaság szubszidiárius jellegéből következik azonban, hogy ha annak vétségi alakzata a súlyos testi sértés bűntettével találkozik, akkor a súlyos testi sértés magába olvasztja a garázdaságot. Ha viszont a garázdaságnak a minősített esetei találkoznak a súlyos testi sértéssel: a két bűncselekményt halmazatban kell megállapítani. A kifosztás mindenkor bűnhalmazatban áll a testi sértéssel. A gondatlanságból okozott életveszélyt

okozó testi sértés vétsége és a segítségnyújtás elmulasztása is bűnhalmazat. Minősített esetek: 14 aljas indokból vagy célból (az emberöléshez hasonlóan a testi sértési cselekmény is aljas indokból, illetőleg célból elkövetettként minősül, ha a testi sértést az elkövető a nemi erkölcs elleni bűncselekmény véghezvitele érdekében vagy nemi vágyának a kielégítésére, illetve annak fokozása érdekében követi el, végül, ha a nemi kapcsolat kikényszerítésének sikertelensége miatt bosszú motiválta a testi sértési cselekmény elkövetését); védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben (védekezésre képtelenség: az egyébként akaratnyilvánításra képes sértett – a passzív alany – valamilyen oknál fogva az adott helyzetben képtelen arra, hogy fizikai ellenállást, elhárító tevékenységet fejtsen ki. Ez az állapot származhat a sértett fizikai adottságaiból, testi

fogyatékosságából, – pl. vak, mozgáskorlátozott – súlyos betegségéből, vagy mások cselekményéből (pl. mások előzőleg megkötözték, leütötték, elkábították). Védekezésre képtelenségét előidézheti a sértett önmaga is, pl. leittasodása folytán A 12 életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. Akaratnyilvánításra képtelen személy: ha pszichikai vagy fizikai oknál fogva nincs jogi értelemben vett akarata – kóros elmeállapotára tekintettel cselekvőképtelennek nyilvánított személy –, vagy aki akaratát adott helyzetben nem képes kifejezésre juttatni, pl. ájult, részeg, kábítószertől bódult.); ha maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz (súlyos egészségromlás az a kóros állapot, egészségkárosodás, amely a testi sértés folytán alakul ki, tartósan fennáll. Hosszan tartó betegség: általában a fél évnél hosszabban tartó, krónikus betegség

vonható ez alá.); Maradandó fogyatékosságnak minősül: a) látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, ezekkel kapcsolatos érzékszervek használhatatlanná válása / elvesztése; b) valamely végtag / testrész elvesztése, a szellemi károsodás és a maradandó eltorzulás; c) a sértett teste nyomorékká válik vagy eltorzul, függetlenül attól, hogy az külsőleg felismerhető-e vagy pedig belső szervén, szervrendszerén, idegrendszerén idézett elő kóros jellegű olyan változást, amely mint defekt-állapot a munkaképesség csökkenése alapján is érzékelhető; d) a sértett bizonyos képességét elveszti vagy az használhatatlanná válik. Ide tartozik a nemző, a közösülési, a fogamzási, a terhesség elviselésére vonatkozó képesség ugyanúgy, mint a beszélőképesség, artikulációképesség. A súlyos egészségromlás létrejöhet mind a test bántalmazása, mind az egészség megsértése útján, sőt a maradandó testi

fogyatékosságot egyben súlyos egészségromlásként is lehet értékelni. Az egészségromlás akkor súlyos, ha a cselekmény krónikus vagy gyógyíthatatlan betegséget okozott. Hatásában és következményeiben ugyanilyen jellegűnek kel tekinteni az egészségsértés eredményeként beálló tartós, hosszan tartó beteges állapotot, még ha az egyébként gyógyítható is. Az elmebetegség mindenképpen súlyos egészségromlásnak minősül. Súlyos egészségromlás tehát az a kóros állapot, egészségkárosodás, amely a testi sértés folytán alakul ki, tartósan fennáll, többnyire defekt-állapot következik be. Súlyos egészségromlást okozó testi sértésnek tekinti az ítélkezési gyakorlat, ha a terhes nő a rajta elkövetett testi sértés következtében a méhmagzatát elveszítette, feltéve, hogy az elkövetőt a bekövetkezett eredmény tekintetében legalábbis gondatlanság terheli.); különös kegyetlenséggel elkövetés – kizárólag a

súlyos testi sértés minősített esete. (Általában a bírói gyakorlat nem vonja e fogalom alá az egyszeri bántalmazást, szúrást, ütést, stb., de ide vonja a bántalmazásnak kínzás formájában történő megvalósítását. Így például a bírói 15 gyakorlat ezt a minősített esetet állapítja meg, ha az elkövető a már védekezésre is képtelenné tett, földön fekvő sértettet tovább bántalmazza. Ha többen rettegést és félelemérzést okozva, a fájdalomérzeten felül még emberi méltóságában is megszégyenítve követik el a testi sértést.); életveszélyt okozó testi sértés: emberölés kísérletének az életveszélyt okozó testi sértéstől való elhatárolása: az elhatárolás kizárólag az elkövetés időpontjában az elkövetőnél fennálló tudattartalom alapján oldható meg. Az elkövető szándéka az életveszélyt okozó testi sértésnél a sértett halálára nem terjed ki, mert ha kiterjedne, bűncselekménye

emberölés kísérlete lenne. Ha az elkövető a halálos eredmény bekövetkezését kívánja vagy ebbe belenyugodva cselexik, vagyis, ha nem az élet veszélyeztetésére, hanem a halálos eredmény létrehozására irányul a szándék: emberölés, illetőleg kísérlete megállapításának van helye. Amikor az elkövető szándéka testi sértés okozására irányul, ugyanakkor tudata az életveszély bekövetkezésének a lehetőségét is átfogja, és e következményt kívánva vagy ebbe belenyugodva cselexik, de a sértett halála is bekövetkezett: nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés megállapításának van helye, feltéve, hogy az eredmény tekintetében gondatlan bűnösség áll fenn. Az életveszélyt okozó testi sértés nem „tiszta” veszélyeztetési bűncselekmény, mert az elkövetési magatartás csak az érintett egyik jogtárgyat – az emberi életet – veszélyezteti, a másik jogtárgyat pedig – a testi épséget – ténylegesen

sérti. Az életveszélyt okozó testi sértés megállapítása rendszerint akkor indokolt, ha a testi sértés közvetett életveszélyt idézett elő. Közvetett az életveszély olyan esetekben, amikor a sérülésekhez sokk járul, amely azonnal sokktalanítást igényel; ha a sérülés valamely testüreg megnyitásával jár és ezáltal fennáll a fertőzés, a gyulladásos megbetegedés bekövetkezésének a lehetősége. Közvetlen életveszély áll fenn az életfontos szervek, szervrendszerek sérülése; a súlyos belső vagy külső vérvesztés esetében. Az életveszély közvetlen vagy közvetett voltának a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége. Az életveszély fogalma: a halál bekövetkeztének lehetőségére utal = a halál bekövetkezhetett volna, de: ezt vagy a véletlen, vagy az orvosi beavatkozás, stb. megakadályozta Az életveszélyt okozó testi sértés a következő fogalmi kritériumok szempontjából vizsgálandó: a) a minősítés

alapja az elkövetőnek olyan magatartása, amely önmagában szándékos testi sértésnek minősül; b) az életveszély, mint minősítő eredmény a testi sértési alapcselekménnyel okozati kapcsolatban van; c) az elkövető bűnössége a minősítő eredmény viszonylatában szándékosság vagy legalábbis gondatlanság formájában áll fenn. A törvényi rendelkezés nem köti az életveszélyt okozó testi sértés megállapítását a súlyos testi sértéshez, mint alapcselekményhez. A minősítés szempontjából közömbös, hogy az elkövető könnyű vagy súlyos testi sértéssel okozta az életveszélyt. Az ítélkezési gyakorlatban viszonylag gyakori eset, amikor az elkövető a szemmel láthatóan ittas állapotban lévő sértettet olyan erővel üti meg vagy löki fel, hogy a sértett a testhelyzetén a korlátozott reflextevékenység folytán nem képes változtatni és a beton kövezetre hanyatt vágódva életveszéllyel járó koponyacsont-törést és

agyállomány-sérülést szenved. Ilyen esetben a bekövetkezett eredmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli. 16 Az életveszélyt okozó testi sértés eredmény-bűncselekmény jellegével függ össze, hogy nem kizárt a bűncselekmény kísérlete olyan esetben, amikor az elkövető tudata átfogja az életveszélyes következmény beállásának a lehetőségét, és ezt kívánva vagy abba legalábbis belenyugodva cselexik. Fogalmilag kizárt a kísérlet létrejötte akkor, amikor az eredmény viszonylatában a bűnösség gondatlanság formájában áll fenn. Az életveszélyt okozó testi sértés kísérletének megállapítására akkor van mód, ha: a) az eszköz jellegéből, az elkövetés módjából, a véghezvitel körülményeiből, a sérülés célba vett helyéből és az elkövetésnél szerepet játszó egyéb körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy b) az elkövető élet kioltására irányuló szándék nélkül ugyan,

de testi sértésre irányuló határozott szándékkal intézett a sértett testi épsége vagy egészsége ellen támadást és c) a már említett körülmények folytán a tudata átfogta az életveszélyes sérülés bekövetkezésének reális lehetőségét, és abba legalábbis belenyugodva cselekedett, d) feltéve, hogy a rajta kívül álló okok hatása folytán nem következett be az eredmény. Minden más esetben kizárt az életveszélyt okozó testi sértés kísérletének a megállapítása. Egymagában az a körülmény, hogy az elkövető a testi sértést az élet kioltására is alkalmas késsel vagy ehhez hasonló különösen veszélyes eszköz felhasználásával valósítja meg: nem alapozza meg az életveszélyt okozó testi sértés kísérletének a megállapítását. halált okozó testi sértés: akkor valósul meg, ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett

halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli. Az elkövetési magatartás és a bekövetkezett halál között az okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha a testi sértési cselekmény indította el vagy mozdította elő azt az okfolyamatot, amely a halál bekövetkezéséhez vezetett. Ilyen elvek alapján kerül megállapításra a halált okozó testi sértés olyan esetekben, amikor a szándékos bántalmazás a sértett betegségénél, koponyacsontjának rendellenes vékonyságánál fogva, a kellő ápolás hiánya folytán, a sértett nagyfokú ittassága következtében okozott halált. E bűncselekmény vegyes-bűnösségű tényállást tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a halált okozó testi sértés esetében az elkövető bűnösségét külön kell vizsgálni egyrészt az alapcselekmény, azaz az elkövetési magatartás, másrészt az eredmény vonatkozásában. Az alapcselekményt illetően az

elkövető bűnössége csak szándékosság formájában állhat fenn. Az eredmény vonatkozásában viszont ez a pszichikus viszony csak gondatlanság lehet A minősítő eredményt illetően az elkövető szándékossága kizárt, miután ha ilyen eset áll fenn, akkor a minősítés egyértelműen szándékos emberölés. Ha viszont az elkövető objektíve nem láthatta előre és nem is kellett volna előre látnia a halálos eredmény bekövetkezését, felelőssége csakis a súlyos testi sértés vonatkozásában áll fenn. A halált okozó testi sértés elemei: a) a minősítés alapja az elkövetőnek olyan magatartása, amely önmagában szándékos testi sértést valósít meg; b) okozati összefüggés a cselekmény és sértett halála között; 17 c) az elkövető bűnössége a halálos eredmény viszonylatában csakis a gondatlanság formájában áll fenn. A halált okozó testi sértés egy préterintencionális (== szándékon túlterjedő) bűncselekmény

(a Btk. 15 § alapján) A minősítés szempontjából közömbös, hogy az elkövető könnyű vagy súlyos testi sértéssel járó cselekménnyel okozta a sértett halálát. Az ítélkezési gyakorlat hangsúlyozott jelentőséget tulajdonít annak is, hogy az elkövetési magatartás megvalósításának időpontjában az elkövető felismeri-e a sértett védekezésre való korlátozottságát, törődött testi állapotát vagy ittasságát. Ilyenkor még a kisebb erővel történt testi bántalmazás esetén is a bizonytalan egyensúlyhelyzetre tekintettel fennáll – az elkövető tudata által is átfogott – súlyos sérülés bekövetkezésének a lehetősége. Ilyen esetekben az ítélkezési gyakorlat általában megállapítja az elkövető terhére a halált okozó testi sértést, és azt sem kívánja meg, hogy az ütés olyan erejű legyen, amely önmagában is meghatározott gyógytartamú testi sérülés megállapítására lenne alkalmas. 18 3. TÉTEL

Sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyek az emberi élet, testi épség (egészség) veszélyeztetésével járnak! Elemezze a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést és a gondozás elmulasztását, továbbá ismertesse a tartás elmulasztása bűncselekményét! Életet, testi épséget veszélyeztető bűncselekmények Segítségnyújtás elmulasztása; Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés; Gondozás elmulasztása; Közúti veszélyeztetés; Közúti baleset okozása; Járművezetés ittas vagy bódult állapotban; Járművezetés tiltott átengedése; Cserbenhagyás; Kiskorú veszélyeztetése. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el.” Jogi tárgy: az emberi élet, testi épség, ill. egészség Passzív alany: az

elkövető nem, hanem csakis más személy lehet. Elkövetési magatartás: a foglalkozási szabályszegés (az elkövető magatartása nincs összhangban, vagy ellentétben van a jogtárgy védelme érdekében alkotott foglalkozási szabállyal). A foglalkozási szabályszegés általában tevőleges magatartással valósul meg, de nem kizárt a mulasztás útján történő megvalósítása sem. Az utóbbi esetben nem a veszélyhelyzet előidézése róható az elkövető terhére, hanem az, hogy a foglalkozási szabályok szerint munkaköréből adódó kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása vagy annak enyhítése, de mulasztása (passzivitása) folytán a veszélyhelyzetet továbbra is fenntartja vagy azt súlyosbítja. Foglalkozás: felöleli a hivatás, az állás, stb. fogalmakat is Nemcsak a szakképzettséget megkívánó tevékenységet, hanem bármely írott vagy íratlan szabályokhoz kötött tevékenységet is foglalkozásnak kell tekinteni. Nincs

jelentősége annak, hogy az adott foglalkozást kereset céljából gyakorolják-e vagy sem. Sem a jogszabály, sem a gyakorlat nem tesz különbséget a hivatás és a foglalkozás között, illetve a hivatásbeli vagy foglalkozásbeli szabályok között. Állandó bírói gyakorlat szerint az, aki valamely szakképzettséget igénylő foglalkozást folytat – függetlenül attól, hogy azt hatósági jogosítvány alapján vagy anélkül teszi – arra az illető foglalkozás szabályai az irányadók, azaz a foglalkozási szabályok hatálya alatt áll. A LB kimondta, hogy az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező személyek az orvosi hivatás szabályainak hatálya alatt nem állnak, azokat meg sem szeghetik, még akkor sem, ha látszólag orvosi tevékenységet – például terhesség művi megszakítását – végeznek. Más esetben a bíróság kimondta, hogy a gázvezetékek szabálytalan beszereléséből eredő halálos 19 eredmény okozása gondatlan

emberölésnek minősül, ha az elkövetőnek nem foglalkozása a gázszerelés. Foglalkozási szabálynak tekintendők: az általános munkavédelmi és balesetelhárítási szabályok; az építkezéssel kapcsolatos műszaki, statikai szabályok; az orvosi tevékenységgel kapcsolatos előírások; a lőfegyver tartására és kezelésére vonatkozó szabályok. Foglalkozási szabályok hatálya alatt áll az orvos az egészségügyi törvény által meghatározott tevékenységi körben. Ezzel szemben az orvostanhallgatók és szigorló orvosok, akik kiképzésük érdekében orvosi tevékenységet fejtenek ki – pl. kórházi gyakorlatot folytatnak – orvosnak nem tekinthetők, foglalkozási szabályok hatálya alatt nem állnak. Tevékenységükkel kapcsolatos minden hibáért a felügyelő orvos a felelős. Az eredményre tekintettel viszont – testi sértés vagy halál beállása esetén – az orvostanhallgató vagy szigorló orvos felelőssége az általános szabályok

szerint alakul. Az egészségügyi szakdolgozók – ápolónő, szülésznő, műtőasszisztens, stb. – foglalkozási szabályok hatálya alatt állnak. Az orvosi tevékenység körében a bírói gyakorlat általában akkor állapítja meg a műhibáért való felelősséget, azaz foglalkozási szabályszegést, ha az orvos a tevékenységet nem szabályszerűen végezte, míg ha az orvosi szakmai előírások megtartása mellett áll be a szövődmény, ez olyan kockázatnak minősül, amely a magatartás jogellenességének hiányában kizárja a büntetőjogi felelősség megállapítását. Az orvosi diagnózisban való tévedés önmagában nem tekinthető olyan foglalkozási szabálysértésnek, amely alapul szolgálhat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés megállapításához. Ha azonban a tévedést az orvostól elvárható gondosság kifejtésének a hiánya okozza és ezzel összefüggésben következett be a baleset: a bűncselekmény megállapítható.

A katonák, illetve a fegyveres testületek tagjai, valamint a vadászok és a sportlövészek e szempontból foglalkozási szabályok hatálya alatt állnak. Eredmény-bűncselekmény. Befejezettségéhez a törvényi tényállásban írt eredmény szükséges: aki mást vagy másokat foglalkozása szabályainak megszegésével közvetlen veszélynek tesz ki, vagy ezzel másnak testi sértést okoz. Közvetlen veszély: az élet, a testi épség, vagy egészség sérelmének reális lehetőségét, az adott helyzetre és személyre konkretizált veszélyt jelent. Kísérlet: a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének és bűntettének a kísérlete fogalmilag kizárt. Elkövető: tettesi minőségben csak olyan személy lehet, aki foglalkozási szabályok hatálya alatt tevékenykedik. Gondatlan veszélyeztetés esetén a társtettesség kizárt, az együttes magatartással közvetlen veszélyhelyzetet előidéző elkövetők önálló tettesként vonhatók

felelősségre. A felelősség megállapítását nem zárja ki, hogy egymás viszonylatában esetleg sértettjei a cselekménynek, továbbá az sem, ha a közvetlen veszélyhelyzet előidézése az együttes gondatlanságuk következménye. Szándékos veszélyeztetés esetében a társtettesség megállapításának is helye van, de ennek feltétele, hogy valamennyi elkövető ugyanazon foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Ennek hiányában a közvetlen veszélyhelyzet szándékos előidézésében közreműködő személy legfeljebb felbujtó vagy bűnsegéd lehet. 20 „Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el.” A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntetti alakzata valósul meg, ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő. Az elkövető tudatának át kell fognia mind a foglalkozási szabályszegést, mind pedig a közvetlen veszélyeztetést, ill. testi sértést Minősítő

körülmények: maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség; halál; kettőnél több ember halála; halálos tömegszerencsétlenség. Az elkövető szándéka nem terjedhet ki a minősítő körülményre. Ha ugyanis a szándék a halálos eredményt átfogja, a szándékos emberölés alap- vagy minősített esete valósul meg. Az egy vagy több ember halálát illetően az elkövető bűnössége csakis a gondatlanság formájában állhat fenn. Tömegszerencsétlenség: az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú – legalább kilenc – személy legalább könnyű testi sértést szenvedett. Halálos tömegszerencsétlenség: legalább egy ember meghalt, és legalább kilenc más személy megsérült. E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. Gondozás elmulasztása „Aki állapotánál vagy idős koránál

fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti, és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az élet, a testi épség és az egészség. Passzív alany: állapotánál vagy idős koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személy. Kizárólag olyan személyek, akik gondozásra, ápolásra szorulnak és önmagukról tartósan vagy ideiglenesen nem képesek gondoskodni. A bűncselekmény kiskorú sérelmére nem követhető el, a kiskorú veszélyeztetésének tényállása alkalmazandó a kiskorú gondozásának elmulasztása esetén. A bűncselekmény mulasztással valósulhat meg. Létrejön azzal, hogy a kötelezett nem vagy csak részben tesz eleget gondozói kötelezettségének. A bűncselekmény megvalósul, ha a gondozásra köteles személy mulasztása folytán a sértett élete, testi épsége, ill. egészsége

sérelmének reális lehetősége következik be A bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy az elkövető magatartása és az életet, testi épséget fenyegető közvetlen veszély között okozati összefüggés legyen. A bűncselekmény befejezett, ha a mulasztás folytán a sértett élete, testi épsége vagy egészsége közvetlenül veszélybe került. Kísérlete fogalmilag kizárt Elkövető tettesi minőségben csak az lehet, akit a sértettel szemben konkrét gondozási kötelezettség terhel. A gondozási kötelezettségnek jogi alapokon kell nyugodnia A gondozási kötelezettség fakadhat: jogszabály rendelkezéséből; szerződésből; a sértett és az elkövető között fennálló személyes viszonyból. Szándékos bűncselekmény. Az elkövetőnek tudnia kell azt, hogy milyen kötelezettség terheli a sértett irányában. 21 Egység – halmazat: ha az elkövető szándéka a sértett halálára, ill. súlyos testi sérülésre is kiterjed,

emberölés bűntettét, ill. súlyos testi sérülés okozása esetén a testi sértés bűntettét kell megállapítani. Kizárt a halmazat megállapítása és az elkövető felelőssége csak az eredményre tekintettel alakul, ha a gondozási kötelezettség elmulasztása gondatlanul történik, és ezzel okozatosan a testi sértés vagy a halálos eredmény gondatlanságból következett be. A tartás elmulasztása önmagában sohasem alapozhatja meg a gondozás elmulasztása megállapítását. Ha azonban a gondozót egyszersmind tartási kötelezettség is terhelte, ennek elmulasztása akkor viszi át a cselekményt a gondozás elmulasztásába, ha ezáltal a gondozott személy élete, testi épsége vagy egészsége közvetlen veszélybe került. Ilyen esetben a bűnhalmazat kizárt és a cselekmény a gondozás elmulasztása bűncselekmény szerint minősül. Tartás elmulasztása „Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási

kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a tartási kötelezettség, a tartásra jogosultnak az eltartáshoz való joga. A jogosított ezen jogát jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozat írja elő. Ebből következően ezen hatósági határozat megléte a büntethetőség előfeltétele. A tartási (és életjáradéki) szerződésen alapuló kötelezettség teljesítésének elmulasztása büntetőjogi felelősséget nem alapoz meg. Hasonlóképp nem valósítja meg e bűncselekményt az a személy, akit kártérítésként köteleztek olyan járadék fizetésére, amely gyermektartásra szolgál és e kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget. Elkövetési magatartás: a tartási kötelezettség nem teljesítése. A tartás elmulasztásának bűncselekménye miatt a büntetőeljárás megindítása általában csak akkor indokolt, ha a tartási kötelezettség teljesítése a polgári jogi

kényszerítő eszközök útján nem biztosítható. Elkövetési idő: az, amit a határozat teljesítési határidőként előír. A bűncselekmény elévülésének kezdő napja az a nap, amelyen az elkövető még eleget tehetett volna kötelezettségének. Elkövetési hely: a fizetés teljesítésére meghatározott hely. Tiszta mulasztásos bűncselekmény a tartás elmulasztásának alapesete, azaz a mulasztás egymagában, eredményre, egyéb káros következményre tekintet nélkül büntetendő. Befejezetté válik a bűncselekmény a kötelezettség esedékességét követően nyomban, vagyis ha lejárt az a határidő, ameddig az elkövetőnek a kötelezettségét teljesítenie kellett volna. Elkövető: tettes csak az a személy lehet, akit a hatóság végrehajtható határozatával tartásra kötelezett. Csak szándékosan valósítható meg. A szándékosság feltétel a tartási kötelezettség elkövetői ismerete és az önhiba. E bűncselekmény gondatlanul nem

követhető el. Tehát ha a tartási kötelezettség teljesítését az elkövetőnek felróható, de gondatlan magatartása tette lehetetlenné, e bűncselekmény nem állapítható meg. A mulasztás okának a felróhatósága pedig akkor hiányzik, ha a tartásra 22 kötelezett nem rendelkezik megfelelő keresettel, jövedelemmel, vagyonnal, ezért azonban felelősség nem terheli. Minősített eset: ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. A súlyos nélkülözés tényleges bekövetkezése szükséges. Ebből következően e minősítő körülmény olyan eredmény, amelynek tekintetében az elkövető gondatlansága is elegendő. Amennyiben viszont erre az eredményre az elkövető szándéka kiterjed, a kísérlet megállapítása nem zárható ki. Egység vagy halmazat szempontjából a bírói gyakorlat szerint a sértettek száma az irányadó, a hatósági határozatok száma, ill. a fizetési kötelezettségek jogcímének

különbözősége közömbös. Sértett az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat a kötelezettnek fizetnie kell Halmazat több sértett esetén létesül; míg egység állapítható meg, ha az elkövető mulasztásának ténylegesen egy sértettje van. Egység állapítható meg tehát, ha az elkövető az ugyanazon anyánál elhelyezett több gyermek után nem fizet tartásdíjat, továbbá akkor is, ha az elkövető a volt feleség (sértett) részére sem a gyermektartásdíj, sem a házastársi tartásdíj kötelezettségét nem teljesíti. Ugyancsak egység, ha az elkövető több állami gondozásba vett gyermekének gondozási költségeihez nem járul hozzá. Ugyanazon sértett sérelmére elkövetett mulasztások sorozata természetes egység. Büntethetőséget megszüntető ok: ha az elkövető a kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig visszamenőleg eleget tesz. Büntetés korlátlan enyhítése: a minősített eset tekintetében, ha az

elkövető a kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig visszamenőleg eleget tesz. 23 4. TÉTEL Elemezze a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás tényállásait, figyelemmel a mulasztással elkövetett emberölés és az egymástól való elhatárolás kérdéseire. Segítségnyújtás elmulasztása „Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el.” Jogi tárgy: az emberi élet és a testi épség. Passzív alany: a sérült vagy olyan személy, akinek az élete vagy a testi épsége közvetlen veszélyben van. Elkövetési magatartás: az elkövetőtől elvárható segítségnyújtás elmulasztása. Az elvárhatóság megítélése bírói feladat. Annak megállapítása, hogy adott helyzetben az elkövetőtől elvárható volt-e a segítségnyújtás, szükségessé teszi az ügy összes körülményeinek gondos mérlegelése

mellett az elkövető képességeinek, szakismereteinek, a segítségnyújtás alkalmasságának mérlegelését is. Például: vízben fuldokló személy kimentése esetén az elvárhatóság kizárólag olyan személyekkel szemben áll fenn, akik úszni tudnak és a vízből mentéshez szakértelemmel rendelkeznek. Nem követelhető meg, hogy az elkövető a saját vagy más személy élete, testi épsége vagy egészsége kockáztatásával nyújtson segítséget. A veszélyhelyzetbe került személynek – a sértettnek – a segítségnyújtást fel kell ajánlani, ill. meg kell győződni arról, hogy segítségre szorul-e. A segítségnyújtási kötelezettség nem állapítható meg, ha a sértett meghalt. Nem kötelező a segítségnyújtás akkor sem, ha a balesetet szenvedett vagy sérült már más részéről megfelelő segítségben részesült. Nem áll fenn a segítségnyújtási kötelezettség akkor sem, ha a sérült személy nem szorul segítségre. Ez a helyzet

akkor, ha a sérült önmaga is képes elhárítani a veszélyt, ill tekintettel a sérülés jellegére, saját magát el tudja látni. Ha a segítséget nyújtó személy nem a legjobb módját választotta a segítésnek, vagy éppen a laikus beavatkozás gyorsította a sértett halálát, állapotának súlyosbodását: ez a körülmény terhére nem róható fel. Tiszta mulasztásos bűncselekmény, a mulasztással a bűncselekmény befejezetté válik, kísérlete fogalmilag kizárt. Elkövető: tettesként bárki lehet, kivéve azt a személyt, aki maga is segítségre szorul. A bűncselekményt elköveti a gépkocsi utasa is, aki észlelve, hogy a balesetet előidéző gépkocsivezető nem áll meg: passzív marad. A balesetet okozó járműben utasként való puszta jelenlét – a segítségnyújtás elmulasztójával történő belső egyetértés nélkül – általában nem alapozza meg a bűncselekmény megállapítását. 24 A bűncselekmény csak szándékos

elkövetés esetén valósul meg. A szándék tartalmi ismérvei közé tartozik annak tudata, hogy valaki segítségre szorul. Ennek a ténynek ismeretében képez a mulasztás bűncselekményt. Minősített eset: ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna (feltétel az elkövető mulasztása és a sértett halála közötti okozati összefüggés fennállása); ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles (ilyen kötelezettség terheli pl. az orvost, mentőst, tűzoltót, betegápolót, óvónőt) Ez a különös segítségnyújtási kötelezettség fennállhat a sértetthez fűződő kapcsolat folytán is, így például a szülő, a gyermek, más irányban pedig a gyermek és az idős szülő tekintetében olyan családi viszony áll fenn, amelynél fogva egymás irányában is különös segítségnyújtási kötelezettség terheli őket. Elhatárolás: a cserbenhagyás bűncselekménye

szubszidiárius jellegű, kizárólag akkor kerülhet alkalmazásra, ha a balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, vagy onnan anélkül távozik, hogy meggyőződne arról, van-e sérült. Amennyiben személyi sérülés történt, nem a cserbenhagyás vétsége, hanem a segítségnyújtás elmulasztása állapítható meg. Mulasztásos emberöléstől való elhatárolás: mulasztásos emberölésnél a kötelesség, amit elmulasztott büntetőjogon kívüli kötelesség (pl. erkölcsi polgári jogi), míg a segítségnyújtás elmulasztását az általános büntetőjogi kötelesség elmulasztása alapozza meg. Halmazat: ha az egyik összetevő a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, ittas járművezetés, ill. járművezetés tiltott átengedése Cserbenhagyás „Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az

életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a közlekedés biztonságához, a közlekedésben a segítségnyújtás lehetőségének biztosításához fűződő társadalmi érdek, illetve másodlagosan az ember életének, testi épségének büntetőjogi védelme. Elkövetési magatartás: a törvény két fordulatot szabályoz. Az első fordulat a járművezetőnek a baleset helyszínén történő megállása elmulasztásával valósul meg, tehát a megállási kötelezettség nem teljesítése. A második fordulat alapján felel az a járművezető, aki ugyan megállási kötelezettségének eleget tesz, de ezután eltávozik a baleset helyszínéről anélkül, hogy meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A

bűncselekmény az elvárt megállási és meggyőződési kötelezettség elmulasztásával egymagában, eredményre tekintet nélkül befejezett. Ez a bűncselekmény tehát nemcsak akkor valósul meg, ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a baleset helyszínén nem áll meg, hanem akkor is, ha úgy távozik a helyszínről, hogy nem győződik meg arról, hogy valaki segítségnyújtásra szorul-e. Elkövető tettesi minőségben csak a balesettel érintett jármű vezetője lehet. Balesettel érintettnek minősül az a járművezető, aki – akár okozóként, akár sértettként – részese a 25 balesetnek, továbbá az a személy is, akinek magatartása közrehatott a baleset létrejöttében. Ilyen közreható pl. az a járművezető, akinek magatartása miatt a megelőzött vagy a szembejövő jármű az útpadkára szorul, és árokba hajt. Utas vagy gyalogos tettes nem lehet Felbujtás viszont megállapítható a jármű utasa terhére. Csak

szándékosan követhető el, azaz akkor állapítható meg a bűncselekmény, ha az elkövető a közlekedési balesetet észlelte, és azt is tudta, hogy a baleset hatókörében más személy is tartózkodott. Elhatárolás: a cserbenhagyás vétsége a segítségnyújtás elmulasztásához képest szubszidiárius bűncselekmény – vagyis cserbenhagyás csak akkor alkalmazható, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Az elkövetők tekintetében a két bűncselekmény egymáshoz való viszonyát az határozza meg, hogy a segítségnyújtás elmulasztása mindenkit terhelő általános büntetőjogi kötelezettséget foglal magában, így e bűncselekmény elkövetője bárki lehet, míg a cserbenhagyás esetében csak a balesettel érintett jármű vezetője. A segítségnyújtás elmulasztásának a bűncselekménye miatt felel a balesettel érintett jármű vezetője is, ha nem áll meg annak a balesetnek helyszínén, ahol valaki megsérült, ill. az élete

vagy testi épsége közvetlen veszélybe került, avagy anélkül távozik, hogy segítséget nyújtana az ilyen helyzetbe került személynek. Amennyiben tehát a közlekedési baleset helyszínén személyi sérülés, ill. közvetlen veszélyhelyzet ténye megállapítható, úgy a mulasztást elkövető személy segítségnyújtás elmulasztásáért és nem cserbenhagyásért vonható felelősségre. Ha a közlekedési baleset helyszínén nincs ilyen védendő passzív alany, akkor a cserbenhagyás bűncselekménye állapítható meg. Vagyis, ha a baleset következtében a sértett nyomban meghalt vagy sérülést egyáltalán nem szenvedett és nem is került olyan közvetlen veszélyhelyzetbe, hogy segítségre szorulna, akkor a segítségnyújtás elmulasztásának nincs törvényi alapja. Ellenben a sértett nem azonnali halála esetén a segítségnyújtás elmulasztása állapítandó meg. Halmazat: a cserbenhagyás vétségével halmazatban valósul meg a közúti

veszélyeztetés bűntette is, ha az elkövető, aki mint a közúti balesettel érintett jármű vezetője az ütközés után a helyszínen nem áll meg, majd a sértettnek a gépkocsi továbbhaladásának a megakadályozására irányuló szándékát oly módon hiúsítja meg, hogy az általa vezetett gépkocsi elé álló sértettet a gépkocsi elindításával közvetlen veszélyhelyzetbe hozza. 26 5. TÉTEL Sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyek a személyi szabadságjogok sérelmével járnak! Elemezze a kényszerítést, az emberrablást és a magánlaksértést. A személyi szabadságjogok sérelmével járó bűncselekmények 1) Kényszerítés; 2) Lelkiismereti és vallásszabadság megsértése; 3) Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak; 4) Személyi szabadság megsértése; 5) Emberrablás; 6) Emberkereskedelem; 7) Magánlaksértés; 8) Magántitok megsértése; 9) Visszaélés személyes adattal; 10) Visszaélés közérdekű

adattal; 11) Levéltitok megsértése; 12) Magántitok jogosulatlan megismerése. Kényszerítés „Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az emberi cselekvési szabadság. A tényállás kisegítő, szubszidiárius jellegű, és minden más bűncselekménnyel, amely beleillik a kényszerítés általános tényállásába a szoros szubszidiaritás (alternativitás) folytán csak látszólagos halmazatban áll: vagyis nem kényszerítés, hanem más bűncselekmény valósul meg. Passzív alany: bárki lehet. A lényeg csak az, hogy a személynek cselekvést megvalósító képessége legyen. Elkövetési magatartás: a passzív alany arra kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Elkövetés módjai: erőszakkal vagy fenyegetéssel. (Erőszak: a személyre fizikai

erővel történő ráhatás. Vis absoluta: akaratot megtörő erőszak Vis compulsiva: akaratot hajlító, még választást engedő erőszak. Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelem keletkezzék.) A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie. Ha a kényszerítés iránya jogszerű (jogos védelem, végszükség, jogszerű birtokvédelem, hivatalos személyek jogszerű kényszerítő intézkedései, szülői-nevelői jogok gyakorlása), akkor bűncselekmény nem valósul meg. Eredmény-bűncselekmény. Eredménye a jelentős érdeksérelem A bűncselekmény befejezett, ha a jelentős érdeksérelem – mint eredmény – bekövetkezett. Kísérletet valósít meg az erőszakot vagy fenyegetést megvalósító magatartás célzatos kifejtése annak érdekében, hogy a sértett valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, ami a sértett 27 ellenállása miatt nem következik be, feltéve, hogy az elkövető

szándéka a jelentős érdeksérelmet is átfogta. Elkövető: tettesként bárki lehet. Ha azonban a cselekményt hivatalos személy a hivatali eljárása során követi el, cselekménye nem kényszerítést, hanem hivatali bűncselekményt valósít meg. Csak szándékosan követhető el. Nem valósul meg a bűncselekményi tényállás, ha az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggésre, vagy magára az eredményre a tettesnek csak a gondatlansága terjed ki. A kényszerítés alternatív tényállása következtében más bűncselekménnyel alaki halmazatba nem kerülhet. Elhatárolás: ha a kényszerítő magatartás jogtalan haszonszerzésre irányul és kárt okoz: zsarolás; ill. ha a kényszerítő magatartás jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényre vonatkozik: önbíráskodás valósul meg. Jelentős érdeksérelem hiányában súlyos fenyegetés alkalmazása esetén nem valósul meg kényszerítés. Ha az érdeksérelem jelentős, de a

fenyegetés az élet- vagy testi épség elleni súlyosabb bűncselekmény elkövetésére irányuló komoly kijelentéssel történik: a cselekmény nem kényszerítést, hanem veszélyes fenyegetés szabálysértést valósítja meg. Bűnhalmazatot valósít meg a kényszerített személyek száma szerint több személy kényszerítése. Természetes egység: az egyszeri erőszakkal vagy fenyegetéssel kikényszerített huzamos magatartás. Folytatólagos bűncselekmény: ugyanazon sértett sérelmére többszöri kényszerítéssel többszöri vagy különböző jelentős érdeksérelem okozása. Emberrablás „Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el.” Komplex jogi tárgyú bűncselekmény. Közvetlen

jogi tárgya a személyi szabadság, tipikus megvalósulása esetén azonban a vagyoni viszonyok törvényes rendjét is sérti. Közvetve pedig a közrendet és a közbiztonságot is támadja. Passzív alany: bárki lehet, akit a személyes szabadságától megfosztanak. A követelés címzettje is sértett. Elkövetési magatartás: eszköz- és célcselekményre oszlik. Eszközcselekmény a személyi szabadságtól megfosztás. Célcselekmény a követelés Az emberrablás célja a követelés érvényesítése. A címzett lehet magánszemély, jogi személy, de nem lehet állami szerv vagy társadalmi szervezet (terrorcselekmény!). 28 A bűncselekmény befejezetté válik a követelésnek a címzetthez intézésével; a bűncselekmény azonban a követelés után a túsz szabadon bocsátásával válik bevégzetté, ill. akkor, ha az elkövető a követelés után a túszt megöli. Az eszközcselekménnyel történő túszul ejtéssel a követelésig a cselekmény kísérlete

valósul meg. Előkészület bűntett. Elkövető tettesként bárki lehet. Társtettesnek minősülnek a foglyul ejtést, fogva tartást, a követelést elkülönülten megvalósító személyek. Bűnsegédnek minősülhet, aki a követelést nem a maga vagy társai követeléseként, hanem a foglyul ejtés tényének ismeretében az alapcselekményt elkövető személy vagy személyek támogatása érdekében juttatja el a címzetthez. A követelés eljuttatásának egyszerű „postása” azonban bűncselekményt nem valósít meg. Csak szándékosan követhető el. Minősített esetek: bűnszövetségben; fegyveresen; hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen; különösen súlyos hátrányt; halált okozva követik el. Ha az emberrablás szándékos emberölés is megvalósít. Elhatárolás: ha a követelés intézése állami szervhez vagy társadalmi szervezethez történik, a cselekmény terrorcselekmény bűntettét valósítja meg. Az emberrablás

speciális tényállás a személyi szabadság megsértéséhez képest, viszont a beolvadás folytán magában foglalja az önbíráskodás, ill. a zsarolás bűntettét Ha azonban a személyi szabadságtól megfosztás nem erőszakkal, ill. élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel történik: a személyi szabadság megsértése, ill. e bűncselekmények bűnhalmazatba kerülhetnek. Amennyiben az elkövető a követelés érvényesítése végett más vagy a saját személyi szabadságától megfosztásának a látszatát kelti: a követelés tartalmától függően kényszerítést, önbíráskodást, csalást vagy zsarolást valósíthat meg. Bűnhalmazat valósulhat meg, ha egy követelés érvényesítése érdekében több személy túszul ejtése történt. Egységnek tekinthető az, ha egy személy túszul ejtése kapcsán több személyhez intéznek különböző követeléseket. Az emberrablással bűnhalmazatba kerülnek azok a bűncselekmények,

melyeket az elkövető az emberrablás érdekében valósít meg (pl. gépkocsi ellopása; visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel). Az emberrablás során túszul ejtett személy sérelmére elkövetett bűncselekmények (súlyos testi sértés, rablás, rongálás) a beolvadás miatt nem kerülnek bűnhalmazatba, hanem az emberrablás különösen súlyos hátrányt okozó minősített esetét valósítják meg. A könnyű testi sértés az emberrablás alapesetébe olvad be. Önkéntes elállás: korlátlanul enyhíthető a büntetés. Önkéntességről akkor lehet szó, ha az akarat-elhatározás külső kényszertől mentes belső indítékból származik, függetlenül attól, hogy azt mi váltotta ki. 29 A korlátlan enyhítés feltétele, hogy az önkéntes abbahagyásnak azelőtt kell megtörténnie, mielőtt az emberrablásból súlyos következmény származott volna. Feljelentési kötelezettség: csak az emberrablás előkészületére vonatkozik, és az

elkövető hozzátartozóját is terheli. A feljelentés elmulasztása csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha az emberrablást legalább megkísérelték, de magára a kísérletre és a befejezett bűncselekményre már nem vonatkozik. Magánlaksértés „Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el.” „Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel éjjel; fegyveresen; felfegyverkezve; csoportosan bemegy vagy ott bent marad, (az 1. bekezdés szerint büntetendő).” „Mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen.” Jogi tárgy: a magánlakás és a lakáshoz tartozó egyéb helyiségek használatának

zavartalanságához fűződő egyéni és társadalmi érdek, vagyis az ún. „házijog” érvényesülése Elkövetési tárgy: másnak a lakása, egyéb helyisége és az ezekhez tartozó bekerített hely – a magánlakás. Közösen használt lakás esetén egymás sérelmére a bemenetellel kapcsolatban magánlaksértést nem valósíthatnak meg, a bemenetel akadályozása azonban tényállásszerű elkövetési magatartás lehet. Elkövetési magatartás három fordulat szerint valósul meg: a lakásba bemenetellel; a lakásban bennmaradással; a lakásban lakó, vagy azzal rendelkező bemenetelének megakadályozásával. Bűncselekményi tényállás azonban csak az elkövetési magatartási fordulatokhoz kapcsolódó és a törvényben írt elkövetési módokkal, ill. elkövetési időben valósul meg, ezek hiányában az elkövetési magatartás megvalósítása szabálysértésnek minősül. Elkövetés módjai: a bemenetelnek-bennmaradásnak erőszakkal, fenyegetéssel,

vagy hivatalos eljárás színlelésével való megvalósítása. Befejezett a bemenetel, ha a tettes a lakásba egész testével bejutott. Nem kísérlet, hanem befejezett a bennmaradás, ha a sértett a tettest utóbb erővel eltávolítja a lakásból. A megakadályozás esetében a bűncselekmény befejezett, ha a tettesi magatartás következtében az ott lakó, vagy a lakással rendelkező személy a lakásba nem tud bejutni. Bevégzetté akkor válik a befejezett bűncselekmény, amíg a tettes a lakást ténylegesen el nem hagyja. Kísérlet: az akadályozó magatartás célzatos kifejtése általában kísérletet eredményez. Így kísérlet valósul meg, ha a sértett a vele szemben alkalmazott erőszakot erővel elhárítja, a 30 fenyegetést nem veszi figyelembe, ill. a dolog ellen alkalmazott erőszakkal akadályozó magatartás ellenére a lakásba mégis bejut. Elkövető: tettesként bárki lehet. Csak szándékosan követhető el. Minősített eset: ha az

erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével elkövetett bemenetelt vagy bennmaradást éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan valósítják meg. Elhatárolás: a lakásban lakó vagy azzal rendelkezőnek a lakásból kikényszerítése, vagy kimenetelének megakadályozása a magánlaksértés szempontjából nem tényállásszerű: kényszerítést vagy a személyi szabadság megsértését valósíthatja meg. A lopás mellett a magánlaksértés nem állapítható meg, kivéve, ha a magánlaksértés súlyosabban büntetendő, mint a vétségként meghatározott lopás. A magántitok jogosulatlan megszerzése és a jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette a specialitás viszonyában áll a magánlaksértéssel, ezért ezek megvalósulása esetében a magánlaksértés csak látszólagos halmazat. Egység, ill. bűnhalmazat megvalósulásának kérdése a cselekménnyel érintett lakások számától és nem a lakásban lakó személyek

számától függ. Az azonos házban levő lakásokat, vagy az azonos lakásban a kizárólagos használatban levő helyiségeket a bűnhalmazat szempontjából önálló lakásoknak kell tekinteni. Nem valósul meg halmazat, ha az elkövető a lakásba erőszakkal történő bemenetel megvalósítása során szándékos rongálással (pl. az ajtó betörésével) kárt is okoz Ha azonban a magánlaksértésnél súlyosabb büntetési tételű rongálás valósul meg, a bűnhalmazat megállapítható. A bírói gyakorlat általában a magánlaksértés és az egyéb bűncselekmények bűnhalmazatát állapítja meg akkor is, ha a bűncselekmények egymással a cél-eszköz viszonyában állnak. Így bűnhalmazat az erőszakos közösülés bűntette és annak végrehajtása érdekében elkövetett magánlaksértés; a könnyű vagy súlyos testi sértés; az erőszakkal vagy fenyegetéssel megvalósuló magánlaksértés és az annak nyomán elkövetett kifosztás; személyi szabadság

megsértése. Nem valósul meg viszont bűnhalmazat, ha a magánlaksértés a lopás, rablás elkövetése végett, ill. az önbíráskodás vagy a zsarolás tényállását megvalósító kényszerítő magatartás körében történik; de bűnhalmazat, ha ezek elkövetésére vonatkozó szándék a magánlaksértés elkövetése után keletkezik. Csak magánindítványra büntethető a magánlaksértés bűncselekménye. 31 6. TÉTEL Miként érvényesül büntetőjogunkban az emberi becsület és méltóság védelme? Elemezze részletesen a rágalmazást. Határolja el a becsületsértéstől és térjen ki a valóság bizonyításának kérdéskörére is. Emberi becsület és méltóság védelmének érvényesülése büntetőjogunkban Rágalmazás; Becsületsértés; Kegyeletsértés. Magánindítvány és kívánat 183. § (1) A 176-177 és a 178-181 §-ban meghatározott bűncselekmények elkövetői magánindítványra büntethetők. (2) A 181. § esetén a

magánindítványt az elhalt hozzátartozója és örököse terjesztheti elő (3) A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethető. A sértett és az elkövető közötti viszonyból kiindulva a jogalkotó a sértett döntésére bízza, hogy nevezett kívánja-e a büntetőeljárás lefolytatását. A hatóság vagy a hivatalos személy sérelmére elkövetett becsületsértés, ill. rágalmazás miatt indult eljárás magánvádas. Rágalmazás „Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a személy társadalmi megbecsülése, becsülete és méltósága. Passzív alany: természetes élő személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező

személyösszesség (személyek konkrét és zárt csoportja). Halott személy vonatkozásában kegyeletsértés valósulhat meg. A rágalmazás sértettjének konkrét és határozottan azonosítható személynek kell lenni. Nem feltétlenül szükséges a név szerinti megnevezése, az azonban igen, hogy a megjelölés vagy körülírás ne csak általánosságban tett, hanem olyan legyen, amelyből a sértett személye nem csupán a sértett számára, hanem mások számára is határozottan felismerhető. Elkövetési magatartás: valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tény állítása vagy híresztelése; vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Az elkövetési magatartás tipikusan szóban valósul meg, de megvalósulhat írásban, rajzos ábrázolással, fénykép megmutatásával, magnetofon vagy videofelvétel lejátszásával. Elkövetési mód: az elkövetési magatartás (tény állítása, híresztelése, tényre közvetlenül

utaló kifejezés használata) a sértetten kívül más előtt történjék. Közömbös az, hogy a sértett jelen van-e vagy sem. Nem minősíthető rágalmazásnak a sértettel zárt levélben közölt tényállítás akkor sem, ha a sértett azt utóbb másoknak is tudomására hozza, vagy a levelet utóbb mások is elolvassák. A 32 nyílt levelezőlapon, a postautalvány, csomagszállító magánközlemény részén írt tényállítás más előtt tett tényállításnak minősül. A rágalmazás megvalósulásának feltétele, hogy a tényállítás a becsület csorbítására alkalmas legyen. Általában alkalmas a becsület csorbítására az olyan tényállítás, amely büntető, szabálysértési, fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálhat, vagy ha a sértett társadalmi megbecsülése elveszítését, csökkenését, emberi méltóságának sérelmét eredményezheti. Immateriális tényállás, elegendő a sérelem lehetősége, a becsület

csorbulása eredményként nem tartozik a tényálláshoz. A cselekmény jogellenessége a bűncselekmény megvalósulásának szükségszerű feltétele. Jogellenesség hiányában rágalmazás nem állapítható meg. A cselekmény befejezett a tényközlés más előtti elhangzásával, vagy azzal, hogy a szóbeli közlésen kívüli magatartással egyéb tényközlés esetén a tény állítása, híresztelése más személy tudomására jutott. Elkövető tettesként bárki lehet. A rágalmazás elkövetési magatartásának híreszteléssel megvalósított fordulata két alanyt feltételez: akitől a tényállítás származik, és aki továbbadja. Csak szándékosan követhető el. A tudatnak át kell fognia a tényállítás más előtti, valamint a becsületcsorbításra alkalmas jellegét, de a beszámítási képessége birtokában levő személy, ha tudja mit mond, általában tudja azt is, hogy mire alkalmas. Minősített eset: aljas indokból vagy célból; nagy

nyilvánosság előtt; jelentős érdeksérelmet okozva. Elhatárolás: amennyiben valamely speciális tényállásban jelentkezik a becsületcsorbításra alkalmas tényállítás, úgy ez a speciális bűncselekmény valósul meg. Ilyen bűncselekmény lehet: a közösség elleni izgatás, a rémhírterjesztés, a hamis tanúzás. Közösség elleni izgatás: az elhatárolás a tényállítás gyűlöletre uszító alkalmassága és annak alapján történhet, hogy a gyűlöletre uszító tényállítás általában nem konkretizálható meghatározott személyre. Rémhírterjesztés: elhatárolás: a konkrét személy becsületének csorbítására alkalmasságon túlmenően a tényállítás a köznyugalom megzavarására is alkalmas. Hamis tanúzás: elhatárolás: a becsület csorbítására alkalmas valótlan tényállítás az ügy lényeges körülményeire vonatkozik. Hamis vád elhatárolása a rágalmazástól: tényállási elemek alapján oldható meg. Bűncselekményre

vonatkozó hamis vád valósul meg, ha a bűncselekményre vonatkozó tényállítás valótlan és az hatóság előtt történik. Ha a hamis vád szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozik: rágalmazás valósul meg. 33 Egység – bűnhalmazat a sértettek száma szerint alakul. Az azonos személyre vonatkozó rágalmazás és becsületsértés esetén beolvadás folytán a rágalmazás lép előtérbe. A rágalmazás és a tettlegesen elkövetett becsületsértés azonban valóságos halmazat. Ugyanazon sértett sérelmére többszörösen megvalósított cselekmény folytatólagosan elkövetettként minősülhet. Csak magánindítványra büntethető. Rágalmazás elhatárolása a becsületsértéstől A rágalmazás és a becsületsértés egymással kisegítő viszonyban áll. Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy megvalósult-e rágalmazás, és csak ennek kizárása esetén vizsgálható a becsületsértés vétsége, ill. szabálysértés megvalósulása A

Btk megkülönbözteti a becsületsértés szóbeli és tettleges alakzatát. A szóbeli alakzat csekélyebb társadalmi veszélyességű formája nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg. A rágalmazás, ill. a tettleges becsületsértés megvalósulása mindig bűncselekmény, szabálysértési alakjuk nincs. A rágalmazás a sértetten kívül más előtt, csakis egy harmadik személy előtt követhető el (a sértett esetleges jelenléte közömbös). A becsületsértés mással szemben valósul meg, tehát elkövethető akkor is, ha csak a sértett van jelen, de mások jelenlétében is. A rágalmazás csakis tényközléssel valósul meg és más előtt. A becsületsértés esetében viszont más előtt csakis a tényközlésen kívüli becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatára, vagy ilyen cselekményre kerülhet sor; amennyiben azonban csak a sértett van jelen, a tényközléssel is becsületsértés valósul meg. Becsületsértés „Aki a

179. § esetén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben; nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség.” Jogi tárgy: a személy társadalmi megbecsülése, az emberi méltóság, a becsület. Passzív alany: természetes és jogi személy, személyösszesség is, hatóság vagy hivatalos személy is. A cselekmény konkrét személy sérelmére irányultsága a becsületsértés esetében is szükséges. Nem valósul meg bűncselekmény, ha a sértés csak általánosságban irányul több személy ellen. Elkövetési magatartások szerint szóbeli vagy tettleges becsületsértés valósulhat meg. A szóbeli becsületsértés elkövetési magatartása: a rágalmazás esetén kívül mással szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, vagy egyéb ilyen

cselekmény elkövetése. Egyéb ilyen cselekmény lehet, pl. mutogatás, fintor, sértő testhelyzet felvétele, ház-kerítésajtókilincs bekenése, leöntése szennyező anyaggal, a sértett elé köpés, testi hibás személy kigúnyoló utánzása. A tettleges becsületsértés elkövetési magatartása az emberi test olyan, az emberi becsületet és méltóságot csorbító megérintésével vagy bántalmazásával valósul meg, amely nem testi sértés okozására irányuló szándékkal történik, ill. egyben nem valósít meg gondatlanság folytán 34 büntetendő testi sértést sem. A sértő megérintés vagy a bántalmazás – mint elkövetési magatartás – egyben az elkövetés módját is jelenti. A tettlegesen elkövetett becsületsértés a könnyű testi sértéstől azzal határolható el, hogy az alkalmas cselekmény a szándék szerint okozott-e testi sértést. Ha a tettlegesség nyomán a bőrön csupán bőrpír keletkezik, vagyis nem jött létre

véraláfutás, akkor a cselekmény tettlegesen elkövetett becsületsértés. Nem tettlegesen elkövetett becsületsértés valósul meg: ha a tettlegesség nem a sértett teste, hanem egyéb dolgai, vagyontárgyai ellen irányul; ha a sértett gépkocsijának szélvédőjét leköpik, bemocskolják. Nem alkalmas a becsület csorbítására a véleményt, bírálatot, értékítéletet tartalmazó közlés, amely a sértett személyére nézve sértést nem tartalmaz, még abban az esetben sem, ha annak előadása tiszteletlen magatartással történik. Nem valósul meg becsületsértés, ha a kifejezésekben levő trágárság, káromkodás, tiszteletlenség, gorombaság, élcelődés vagy gúnyolódás miatt neveletlen vagy udvariatlan a társalgás hangneme. A sértett személyét érintő tapintatlanság, gúnyolódás, ugratás általában csak akkor valósít meg becsületsértést, ha a társadalomban megszokott kulturális érintkezési formák minimumának sem felel meg. A

szóbeli becsületsértés elkövetési módjai: a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásával, közérdekű tevékenységével összefüggésben történő elkövetés, vagy ha a cselekmény elkövetése nagy nyilvánosság előtt történik. Befejezett a becsületsértés, ha a sértő kijelentés elhangzott, az ilyen cselekmény megtörtént, vagy a tettlegesség bekövetkezett. A tettlegesen elkövetett becsületsértés a tettleges magatartás kifejtésével befejezett akkor is, ha pl. az ütés, szennyező tárggyal megdobás esetén a támadás nem éri el a sértett testét. Immateriális bűncselekmény, eredmény nem tartozik hozzá. Közömbös tehát, hogy a sértett becsülete ténylegesen csorbult-e. Kísérlet: a szóbeli- vagy becsületet csorbító cselekménnyel elkövetett esetekben fogalmilag kizárt; az írásban elkövetett esetben elvileg megvalósulhat, de az eset nem gyakorlati. Elkövető tettesként bárki lehet. A hivatalos személy

verbális cselekménye megvalósíthatja a becsületsértést, tettlegessége azonban a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét, vagy a hivatali visszaélés bűntettét valósítja meg. Csak szándékosan követhető el. Eshetőleges szándékkal is megvalósulhat (pl az elkövető a cselekményt otromba jelleggel, de tréfának szánja, és közömbös aziránt, hogy a sértett mások előtt megszégyenül). Elhatárolás: becsületsértést valósít meg a sértett testének fajtalanságnak nem minősíthető, nem súlyosan szeméremsértő megfogása, még abban az esetben is, ha a tettest nemi indíték motiválta. Ugyancsak becsületsértést valósít meg a sértett testének fajtalanságnak minősülő súlyosan szeméremsértő megfogása is, amennyiben az nem erőszakkal, ill. élet- vagy testi épség elleni fenyegetéssel történik. A szeméremsértés és a becsületsértés elhatárolása során az az irányadó, hogy a szeméremsértés esetén a

tettes a saját nemi vágyának kielégítése végett mutogatja magát más előtt szeméremsértő módon: ez esetben a cselekmény szeméremsértésnek minősül. Ha a tettes 35 cselekménye nem ilyen célzatú, önmagának a sértett előtt való szeméremsértő mutogatása becsületsértésnek minősülhet, feltéve, ha ez a sértett emberi méltósága elleni támadást jelent. Önmagában a sértett előtt való mezítelenség, szeméremsértő megjelenés azonban becsületsértést nem valósít meg, még akkor sem, ha az a sértett szubjektív érzékenységét sérti. A sértett ellen irányuló kihívóan közösségellenes magatartás során megvalósuló tettlegesség nem tettleges becsületsértést, hanem garázdaságot valósít meg, mellyel sem a tettleges, sem a szóbeli becsületsértés nem kerül halmazatba. Egység – bűnhalmazat: a cselekmény egységként vagy bűnhalmazatként a sértettek száma szerint minősül. Az ugyanazon sértett sérelmére

elkövetett cselekmény folytatólagosan elkövetettként minősülhet. Egységként értékelendő a magatartás a beolvadás következtében, ha az élet-, testi épség elleni bűncselekmények, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetése során becsületsértés is megvalósul; akkor is, ha a cselekmények elkülönülnek, de azonos alkalommal, lényegében azonos indulat hatása alatt valósulnak meg. Beolvadás miatt nem bűnhalmazat a közösség elleni izgatás esetén a gyűlöletre uszítás során megvalósuló becsületsértés során a szóban megvalósított becsületsértés. Halmazat valósul meg a tettlegesen elkövetett becsületsértés és a rágalmazás azonos alkalommal való megvalósítása során. Csak magánindítványra büntethető. Valóság bizonyítása „A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor

van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.” A valóságbizonyítás tárgya csak tényállítás lehet, ugyanis csak a tények lehetnek objektívek, lehetnek valók vagy valótlanok. A tény valónak bizonyulása büntethetőséget kizáró okot jelent, melynek következtében a cselekmény nem büntethető. A valóság bizonyításának lehetősége azt hivatott biztosítani, hogy a sértett érdekeit sértő, a becsület csorbítására alkalmas tényállítások ne kerülhessenek szükségtelenül nyilvánosságra. A valóság bizonyításának feltétele, hogy a tényállítást közérdek, vagy bárkinek a jogos magánérdeke indokolja. Kizárt tehát a valóság bizonyítása, ha a tényállítás szükségtelen: pl rosszindulatból, felelőtlenségből, közömbösségből, szenzációhajhászásból vagy más önös érdekből eredt. Viszont a jogos

magánérdek nem csupán a tényállító magánérdeke, hanem bárki magánérdeke lehet. Közérdek alatt valamilyen közösségi jellegű társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális vagy más jellegű érdeket; magánérdek alatt pedig személyi, vagy családi, vagy akár vagyoni jellegű érdeket kell érteni. Mind a közérdek, mind a magánérdek vonatkozásában szükséges az, hogy jogszerű legyen, továbbá, hogy a jogszerű érdek indokolttá tegye a tényállítást. 36 A valóság bizonyítása elrendelése kérdésében az ítélkező bíróság dönt. A döntés kérelemre, de hivatalból is történhet. Az eljárás sajátossága, hogy ezen eljárás keretében nem érvényesül a Be. szerinti ártatlanság vélelmére vonatkozó eljárási alapelv, és a vádat terhelő bizonyítás elve. A büntetőeljárásban a becsület csorbítására alkalmas tényállítás elhangzását vagy megtörténtét a vádlónak kell bizonyítani. Ha azonban a bíróság a

valóság bizonyítását megengedi, a tényt állító vádlottnak kell bizonyítani azt, hogy az általa állított becsületcsorbításra alkalmas tény, az való tény. Ha ez a bizonyítás sikeres, a büntethetőséget kizáró ok érvényesül és a vádlottat fel kell menteni. Amennyiben azonban a valóság bizonyítása nem sikeres, a büntethetőséget kizáró ok nem érvényesül és a vádlott bűnösségét meg kell állapítani. A bírói gyakorlat szerint a valóság bizonyítása akkor sikeres, ha a bizonyított tény az állított tényben foglalt sértés súlyának megfelelően fő vonásokban valónak bizonyult. Ha a bebizonyított tény jellege nem mutat lényeges eltérést az állított tény jellegétől, emellett pedig az állított tényben foglalt sértés nem lényegesen súlyosabb, mint a bizonyított tény tartalma, a valóságbizonyítás eredményes, és nem szükséges az állított és bizonyított tény pontos egybeesése. 37 7. TÉTEL Ismertesse

a közlekedési bűncselekmények minősítési rendszerét, az e fejezethez kapcsolt értelmező rendelkezések (Btk. 191 §) jelentőségét, illetve az életet, a testi épséget sértő és más veszélyeztető bűncselekményektől való elhatárolás kérdéseit! Elemezze a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tényállását! Közlekedési bűncselekmények minősítési rendszere A bűncselekmény elkövetője kívülálló (extráneus), nem áll a közlekedés szabályok hatálya alatt:  a közlekedés biztonsága ellen elkövetett bűncselekmény (csak ezt követhetik el). A közlekedési szabályok hatálya alatt áll az elkövető (a közlekedési jármű vezetője által elkövetett bűncselekmények) (intráneus):  Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése  Közúti veszélyeztetés  Közúti baleset okozása  Járművezetés ittas vagy bódult állapotban  Járművezetés tiltott átengedése  Cserbenhagyás. A közlekedési

bűncselekményeknek jellegzetes közös jogi tárgya a közlekedés biztonsága. Mindez egyben általában a közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének védelmét, továbbá a járművek és a közlekedés szempontjából számításba veendő tárgyak sérthetetlenségét is jelenti. A közlekedési bűncselekmények körében keretdiszpozíciókkal is találkozhatunk, amikor és ahol a törvényi tényállás a közlekedési szabályok megszegése esetén valósul meg. Ezen tényállások tartalmát ugyanis más jogágazathoz tartozó jogszabályokban foglalt közlekedési rendelkezések szolgáltatják. Így például a közúti közlekedésben mindenekelőtt a KRESZszabályok az irányadóak az ún bizalmi elv figyelembevételével: minden közlekedő joggal számíthat arra, hogy ha ő maga szabályosan jár el, akkor a közlekedés szabályait mások is megtartják. A közlekedési bűncselekmények sajátossága, hogy megvalósulásuk legtöbbször

gondatlan bűnösséggel megy végbe. A LB 123 számú kollégiumai állásfoglalása értelmében a szándékos veszélyeztetési bűncselekmények esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki. Közlekedési bűncselekmények A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény; Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése; Közúti veszélyeztetés; Közúti baleset okozása; Járművezetés ittas vagy bódult állapotban; Járművezetés tiltott átengedése; Cserbenhagyás. Értelmező rendelkezés jelentősége 191. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. 38 A törvény kiterjesztő jellegű előírást rögzít a 191. § (1) bekezdésében E szabályozással a Btk. a közúti

közlekedési előírások érvényesülését biztosítja a közúton kívüli területeken is, de csak akkor, ha a szabályszegés nyomán sérülés vagy halál következik be. (2) A 185–187. §-ok (ii, iii, iv) alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. Ha tehát a gyalogos vagy az utas közlekedési magatartása következtében más vagy mások megsérülnek, avagy meghalnak, az utas vagy gyalogos elkövető nem a 185-187. §-ok szerinti közlekedési bűncselekmény, hanem általában a bekövetkezett eredmény (testi sértés, emberölés, avagy más bűncselekmények) címén vonható felelősségre. Elhatárolás Az vizsgálandó, hogy az elkövető szándéka a tényleges sérelem okozására, vagy a közlekedés biztonságára vonatkozó veszélyhelyzet előidézésére terjedt-e ki. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény eredménye veszélyhelyzet, az élet, testi épség veszélye, de

elég az absztrakt veszélyhelyzet, a többinél nem. A közlekedés veszélyes üzem, így a valós veszély már a minősített esetek közé tartozik. A járművezetés tiltott átengedése nem az élet, a testi épség sérelmére irányul, arra legfeljebb a gondatlanság terjed ki. Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény „Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával, avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: valamennyi közlekedési ágazat, vagyis a vasúti, a légi, a vízi vagy a közúti közlekedés biztonsága. A jogi tárgy ilyen meghatározása pedig magában foglalja a

közlekedésben részt vevők, ill. a közlekedés hatókörében levő személyek életének, testi épségének védelmét, továbbá a járművek és a közlekedés egyéb tárgyai állagának sértetlenségét. Elkövetési tárgy: a közlekedési útvonal; a jármű; az üzemi berendezés vagy ezek tartozéka; a közlekedési jelzés; a közlekedő jármű vezetője (a bűncselekmény passzív alanya). Elkövetési magatartás: a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékának megrongálása; akadály létesítése; közlekedési jelzés eltávolítása vagy megváltoztatása, megtévesztő jelzés; a közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazása; a közlekedés biztonságának más hasonló módon történő veszélyeztetése. Okozati kapcsolatnak kell lennie az elkövetési magatartás és a veszélyhelyzet, azaz az eredmény beállta között. A bűncselekmény alapesete a veszély, a baleset bekövetkezésének reális

lehetőségével, vagy könnyű testi sértés bekövetkezésével befejezetté válik. A bűncselekmény tehát akkor valósul meg, ha az elkövetési magatartások valamelyikének következményeként a közlekedés biztonságának veszélyeztetése áll elő. 39 A bűncselekmény kísérlete kerülhet megállapításra az elkövetési magatartás kifejtése esetén, amennyiben még az elkövető nem idézte elő a veszélyhelyzetet. Elkövető tettesként az a kívülálló személy lehet, aki nem áll az adott közlekedési ágazat területén érvényes közlekedési szabályok hatálya alatt, ill. nem azok megszegésével idézi elő a közlekedés biztonságának veszélyeztetését. Szándékosan és gondatlanul is elkövethető a bűncselekmény. Minősített esetek: súlyos testi sértés; maradandó fogyatékosság; súlyos egészségromlás; tömegszerencsétlenség; halál; halálos tömegszerencsétlenség. Elhatárolás: az üzemi berendezés megrongálásával

megvalósított közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény hasonlít a közérdekű üzem működésének megzavarása bűntettéhez. A két bűncselekményt az eredmény alapján határolhatjuk el: a 184. § a kifejtett elkövetési magatartás következményeként a közlekedés biztonsága veszélybe kerülésével valósul meg; míg a 260. § szerinti bűntett akkor, ha a közérdekű üzem működésében jelentős mértékű zavar keletkezik. A haladásban lévő jármű vezetője elleni erőszakkal megvalósuló közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény és az emberölés kísérlete, ill. a testi sértés viszonyában az vizsgálandó, hogy az elkövető szándéka a tényleges sérelem okozására, vagy a közlekedés biztonságára vonatkozó veszélyhelyzet előidézésére terjedt-e ki. Egység – halmazat: valóságos alaki halmazat van a közlekedés biztonsága elleni bűntett és az ennek elkövetése során megvalósított – bűncselekményi kárértéket

elérő – rongálás között. Amennyiben a jármű, vagy üzemi berendezés, avagy ezek tartozékának megrongálása úgy történik, hogy az elkövető annak valamely alkatrészét, tartozékát kiszereli és eltulajdonítja, akkor a közlekedés biztonsága elleni bűntettel halmazatban a lopást is meg kell állapítani. A közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával megvalósított közlekedés biztonsága elleni bűntett mellett halmazatban megállapítható a hivatalos személy elleni erőszak, ill. a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, ha az elkövető hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy ellen követi el ezt a bűncselekményt. A közlekedés biztonsága elleni bűntett és a garázdaság bűntette halmazatba kerül, amikor az elkövető a közlekedési táblák eltávolításával és részbeni megrongálásával kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy

másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A közlekedés biztonsága elleni bűntett mellett viszont a garázdaság vétsége nem állapítható meg halmazatban, mivel a 184. § a súlyosabb bűncselekmény. A közlekedés biztonsága elleni bűntett és a maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés halmazata állapítható meg, ha nem a közlekedő jármű vezetője elleni erőszak során, hanem az ezt követő bántalmazás kapcsán okozta az elkövető a sértett sérüléseit. 40 Korlátlanul enyhíthető a büntetés azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származhatott volna, önként megszünteti. A (4) bekezdés alkalmazásának másik feltétele az elhárítás önkéntessége, azaz az elhárításra irányuló szándék és a tevékenység az elkövető saját akaratából, elhatározásából eredjen. Az önkéntes elhárításon azonban nem csupán a személyes, sajátkezű magatartás értendő, hanem az is, amikor az

elkövető kezdeményezésére más(ok) közreműködése, beavatkozása vezet a súlyosabb következmény elmaradásához. 41 8. TÉTEL Elemezze a vasúti, légi és vízi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés, a közúti baleset okozása törvényi tényállását az elhatárolási problémákkal együtt! Vasúti, légi és vízi közlekedés veszélyeztetése „Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a vasúti, a légi és a vízi közlekedés területén más vagy mások életének, testi épségének, egészségének a védelme, valamint az említett közlekedési ágazatok biztonsága. Passzív alany: más vagy mások törvényi megfogalmazás. Elkövetési magatartás: a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegése. Okozati összefüggésben kell lennie a vasúti, a légi, ill. a vízi

közlekedésre vonatkozó szabályszegésnek és az ennek következtében létrejött veszélyhelyzetnek. Befejezett a bűncselekmény, ha a közlekedési szabályszegés eredményeként az elkövető más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti. Elkövető: tettesi minőségben csak a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedési szabályok megtartására kötelezett, azaz e szabályok hatálya alatt álló személy lehet. Tehát ezt a bűncselekményt kívülálló nem követheti el, így a gyalogosok és az utasok sem lehetnek tettesek. A bűncselekmény alaptényállása csak szándékosan követhető el, vagyis az elkövető szándékának a más vagy mások életének vagy testi épségének a veszélyeztetését, mint közlekedési szabályszegésnek a következményét is át kell fognia. Ha az elkövető a közlekedési szabályt gondatlanul (nem tudatosan) sérti meg, és így a veszély előidézése tekintetében is csak gondatlanság terheli, e

bűncselekmény gondatlan változatáért felel. De a gondatlan veszélyeztetés akkor is megállapítható, ha a közlekedési szabály megszegése tudatos volt ugyan, azonban a veszélyre csupán az elkövető gondatlansága terjedt ki. Minősített esetek: súlyos testi sértés; maradandó fogyatékosság; súlyos egészségromlás; tömegszerencsétlenség; halál; halálos tömegszerencsétlenség. Elhatárolás: a 184. § szerinti bűncselekmény a közlekedés biztonságát veszélyeztető magatartással valósul meg, amely a közútra is kiterjed; a veszélyeztetett érdek körébe tartozik az anyagi kár is; valamint e deliktum elkövetője csak ún. kívülálló személy lehet A 185 § értelmében a bűncselekmény elkövetési magatartása a közlekedési szabályok megszegése, ami azonban nem vonatkozik a közúti közlekedésre; és a jogvédte érdekek körébe nem tartozik az anyagi kár; végül a 185. § szerinti bűncselekmény tettese nem lehet kívülálló,

hanem csak az adott közlekedési szabályok hatálya alatt álló személy. Egység: több személy életének, testi épségének a veszélybe kerülése esetén nem kell halmazatot, hanem csak egy bűncselekményt megállapítani. 42 A vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetése halmazatban állapítható meg a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gondatlan változatával, ha a sebesség túllépése folytán kisiklott vasúti kocsik a pályatestről a mellette haladó főútvonalra szórják a köveket és ezzel a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti az elkövető. Azok a közlekedésben dolgozók, akik nem a közlekedési, hanem más foglalkozási szabály megszegésével veszélyeztetik más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét, nem a 185. § szerinti közlekedési bűncselekményért, hanem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapján tartoznak felelősséggel. (Pl a vasúti szerelvényen vontatási

vonatkísérőként szolgálatot teljesítő elkövető nem a járművezetés, hanem a foglalkozása szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt.) Korlátlanul enyhíthető a büntetés azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származhatott volna, önként megszünteti. Közúti veszélyeztetés „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a közúti közlekedés biztonsága és az emberi élet és testi épség. Passzív alany: más vagy mások. Ha az elkövető csak önmagát veszélyezteti, ez a bűntett nem valósul meg. Elkövetési magatartás: a közúti közlekedés szabályainak a megszegése. A közúti közlekedés szabályait a KRESZ tartalmazza. Az olyan magatartás, amely ellentétes e jogszabályban meghatározott parancsokkal vagy tilalmakkal, bűncselekményt alapozhat meg. A bűncselekmény

eredménye: más vagy mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetése. A KRESZ szabályszegő magatartásának és a közvetlen veszélynek okozati összefüggésben kell lennie. A közúti veszélyeztetés a szabályszegő magatartás következményeként a közvetlen veszély előidézésével befejezett. A kísérlet elvileg elképzelhető, gyakorlati jelentősége nincs Elkövető tettesi minőségben olyan személy lehet, aki a KRESZ hatálya alatt áll, ill. aki mint a jármű vezetője szegi meg a közúti közlekedés szabályait. Nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. Az utasok és a gyalogosok részesként viszont elkövetői lehetnek egy járművezető által elkövetett közúti veszélyeztetésnek. Csak szándékosan valósítható meg. Az elkövető szándékának mind a közúti közlekedési szabályszegés, mind pedig a közvetlen veszélyhelyzet tekintetében fenn kell állnia.

(Limitált veszélyeztetési szándék: ha a szándék a veszélyeztetésen nem terjedhet túl.) 43 Minősített esetek: súlyos testi sértés; maradandó fogyatékosság; súlyos egészségromlás; tömegszerencsétlenség; halál; kettőnél több ember halála; halálos tömegszerencsétlenség. (A minősített esetek okozására az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki.) Elhatárolás: ha a szándék a halálos eredmény bekövetkezését is átfogja, az elkövetőt már nem halált okozó közúti veszélyeztetés miatt, hanem szándékos emberölésért (a kettőnél több ember halálának bekövetkezése esetén pedig a szándékos emberölés minősített esetéért) kell felelősségre vonni. Ennek megfelelően nem a közúti veszélyeztetés bűntettét, hanem a szándékos emberölés kísérletét valósítja meg az a gépkocsivezető, aki járművét felgyorsítva a menetirány szerinti bal oldalra áttér, és haragos érzületből fakadóan elüti a

kerékpáron vele szemben szabályosan haladó sértettet, aki azonban csupán könnyebb sérüléseket szenved. Okozati kapcsolat meglétének nagy fontossága van a veszélyhelyzet és az eredmény között. Nem halmazatot, hanem egy bűncselekményt kell megállapítani, ha a közúti veszélyeztetés több személy élete, testi épsége ellen irányul, hiszen a sértettek száma a minősítés szempontjából közömbös. A közúti veszélyeztetés többszöri megvalósítása viszont halmazatot alkot. Ugyancsak halmazatba kerülhet a közúti veszélyeztetés más közlekedési bűncselekményekkel. Ha a közúti veszélyeztetés bűntettének sértettje 8 napon belül gyógyuló sérülést szenved, e bűntettel halmazatban a könnyű testi sértés sohasem állapítható meg, mivel egyrészt a sértő eredményt az alaptényállás keretein belül kell értékelni, másrészt ezen eredmény tekintetében csak gondatlanság állhat fenn, a könnyű testi sértésnek viszont

nincs büntetni rendelt gondatlan alakzata. A hivatalos személyeknek közvetlen veszélyhelyzetbe hozásával történő akadályozása a közúti veszélyeztetés mellett hivatalos személy elleni erőszaknak is minősül. A sértettet a gépkocsijával egyenes ölési szándékkal halálra gázoló elkövető az emberöléssel halmazatban közúti veszélyeztetésért is felel, ha a gépkocsi utasának életét és testi épségét is közvetlen veszélynek tette ki. A segítségnyújtás elmulasztásával is megállapítható a halmazat, ha az elkövetőt a közvetlen veszélyen túli eredmény (súlyos testi sértés, halál) tekintetében csupán gondatlanság terheli. Közúti baleset okozása „Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el.” másnak vagy másoknak Jogi tárgy: a közúti közlekedés biztonsága és közvetlenül az ember életének, testi épségének védelme. Passzív

alany: más vagy mások törvényi kitétel. Elkövetési magatartás: a közúti közlekedés szabályainak a megszegése. A magyar állampolgár által külföldön elkövetett közlekedési bűncselekmény elbírálásánál a Btk. rendelkezéseit kell alkalmazni, de a közlekedési szabályszegés megítélésénél az elkövetés helyén hatályos közlekedésigazgatási szabályok az irányadók. A leggyakoribb közlekedési szabályszegések a következők: a sebesség helytelen megválasztása, ill. nem megfelelő alkalmazása; a kötelező elsőbbségadás elmulasztása; az 44 irányváltoztatás, az előzés és a kanyarodás szabályainak a megszegése; a követési távolság be nem tartása. Közúti baleset okozásának vétsége állapítható meg, ha az úttest jobb oldalán folyamatosan haladó kerékpáros szabálytalan irányváltoztatással idéz elő súlyos testi sérülést okozó balesetet. Fontos eleme a bűncselekménynek a közlekedési szabályszegés

és az eredmény bekövetkezése között az okozati összefüggés. Eredmény szükséges a bűncselekmény megvalósításához, ez az alapesetben a súlyos testi sértés okozása. Ha kizárólag a szabályszegő járművezető sérül meg, a közúti baleset okozásának vétsége nem állapítható meg, mivel nem más személy súlyos testi sértése következett be. A súlyos testi sértésnél kisebb súlyú következményt (közvetlen veszélyt vagy könnyű testi sértést) előidéző közúti közlekedési szabály megszegése nem bűncselekmény, hanem csak szabálysértés, amelynek megnevezése: a közúti közlekedés rendjének megzavarása. Elkövető tettesi minőségben a közúti közlekedés szabályainak a hatálya alatt álló személy lehet, a gyalogosokat és az utasokat kivéve. Ha a közúti baleset a gépjárműben ülő utas magatartására vezethető vissza, akkor cselekményének eredményétől függően általában az élet vagy testi épség elleni

bűncselekményért, avagy a közlekedés biztonsága elleni bűntettért vonható felelősségre. A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, ill. ezzel megbízott alkalmazottja is a KRESZ-ben előírt szabály megszegésével – ha másnak gondatlanul súlyos testi sértést okoz – a közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg. Minősített esetek: maradandó fogyatékosság; súlyos egészségromlás; tömegszerencsétlenség; halál; kettőnél több ember halála; halálos tömegszerencsétlenség. A szubjektív tényállási elemek tekintetében az elkövető a közúti közlekedés szabályait szándékosan (tudatosan) vagy gondatlanul is megszegheti. Ha viszont a közúti közlekedési szabályszegés az elkövetőnek nem róható fel, a 187. § szerinti büntetőjogi felelősségének megállapítására sem kerülhet sor. Az úttesten éjszaka a keresztben fekvő gyalogos elütéséért csak az esetben felelős a jármű vezetője, ha

a baleset elhárítására vonatkozó kötelezettségének felróható okból nem tett eleget. A közúti baleset okozása bűncselekménye miatt csak olyan elkövető vonható felelősségre, aki a veszélyhelyzetet is gondatlanul idézte elő és másnak vagy másoknak gondatlanul okozott súlyos testi sértést vagy halált. A gondatlan veszélyeztetés önmagában vagy a gondatlan könnyű testi sértés előidézése csupán szabálysértés. Ugyancsak szabálysértés marad a kifejtett cselekmény, ha a közúti baleset nyomán akár több személy is csupán 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett az elkövető gondatlan magatartása következtében. Nem felel a járművezető azért a balesetért, amely kizárólag a sértett szabálytalan magatartása miatt következett be és nem volt elhárítható, bár a vezető eleget tett balesetelhárítási kötelezettségének. 45 Elhatárolás: a közúti baleset okozása a közúti veszélyeztetéstől az

eredményre irányuló bűnösségi forma alapján határolható el. Ha e tekintetben a bűnösségi alakzat gondatlan, akkor nem a közúti veszélyeztetés, hanem a közúti baleset okozása állapítandó meg. Foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés – közúti baleset okozása elhatárolása: a 187. § szerinti bűncselekményt az elkövető a közúti közlekedés, míg a 171. § szerinti bűncselekményt a foglalkozás szabályainak a megszegésével követi el. 46 9. TÉTEL Elemezze az ittas, illetve bódult állapotú járművezetés, valamint a járművezetés tiltott átengedése törvényi tényállását, és szabálysértési alakját az elhatárolási problémákkal együtt! Járművezetés ittas vagy bódult állapotban „Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy

közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el.” Jogi tárgy: valamennyi közlekedési ágazat tekintetében a közlekedés, a forgalom biztonságához fűződő társadalmi érdek és közvetlenül az ember élete, testi épsége és egészsége. A bűncselekmény eszköze: a tényállásban szereplő vasúti, légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, valamint a közúti gépi meghajtású jármű. A nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton a nem gépi meghajtású jármű szeszes italtól befolyásolt, ill. bódult állapotban történő vezetése vagy hajtása nem bűncselekménynek, hanem csupán szabálysértésnek minősül, amennyiben súlyos testi sérülés vagy halál nem következik be. Elkövetési magatartás: a szeszesitaltól befolyásolt állapotban, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő járművezetés. A szeszes italtól való

befolyásoltság: 0,3 ezrelékig a véralkohol szint nem mutatható ki; 0,50,8 ezrelék között az ittas vezetés még csak szabálysértés, kivéve, ha az illető klinikai tüneteket produkál; 0,8 ezrelék felett a vezetés mindig bűncselekmény. Befejezettség: az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés elkövetési magatartása két mozzanatának együttes fennállása esetében valósul meg a bűncselekmény befejezett alakzata. Vagyis az alkoholtól vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotú személynek a jármű mozgásba hozatalával, a tényleges megindulással befejezetti stádiumba jut a bűncselekmény. A szeszes italtól vagy hátrányos szertől befolyásolt állapotú személynek a jármű motorjának tényleges beindítása, vagy az erre irányuló sikertelen próbálkozása a bűncselekmény kísérletét alapozza meg. A nem rendeltetésszerűen mozgásba hozott (megtolt) jármű irányítása, amennyiben az

elkövető szándéka kiterjed a motor beindítására, de a megkezdett cselekményt a jármű folyamatos haladásának és a motor tényleges beindításának hiányában nem tudta befejezni, ugyancsak kísérletet valósít meg. E bűncselekménynek csupán az előkészülete – és nem kísérlete – valósul meg, ha az ittas vagy bódult állapotú gépjárművezető nem a közúton vezeti a járművét, és a közútra történő kihajtást ténylegesen meg sem kísérelte. Az előkészületet a törvény nem bünteti Szintén előkészületi cselekmény az ittas vagy bódult állapotú személynek a motor beindításának szándékával volán mögé, ill. kerékpár nyergébe ülése és az indítókulcs behelyezése Elkövető tettesi minőségben a szeszes italtól vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotú személy, aki a gépi meghajtású jármű vezetője. Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés felbujtója

vagy bűnsegéde bárki lehet, így például 47 felbujtásért felel a járműnek az az utasa, aki az ittas vagy bódult állapotú vezetőt bírta rá a vezetésre. Ha pedig a rábírt járművezető sérülést vagy halált okoz, úgy a felbujtó felelőssége nem az alapeset, hanem a minősített eset alapján állapítandó meg. Szándékos bűncselekmény az alapeset. A minősített esetek gondatlan bűnösséget feltételeznek. Az ittasság az elfogyasztott alkoholnak a szervezetből való kiürüléséig tart. A post-alkoholos állapoton – eltérően az alkoholos befolyásoltságú állapottól – az alkoholmérgezettséget követő és a közérzetet károsan befolyásoló olyan stádiumot kell érteni, amikor a korábban fogyasztott szeszes ital a szervezetből már kiürült vagy csak olyan csekély maradványként jelentkezik, amely a biztonságos járművezetéshez szükséges képességet nem érinti. Ennek következtében a post-alkoholos állapotban történő

járművezetés az ittas járművezetés bűncselekményét nem valósítja meg. Minősített esetek: súlyos testi sértés; maradandó fogyatékosság; súlyos egészségromlás; tömegszerencsétlenség; halál; kettőnél több ember halála; halálos tömegszerencsétlenség. Az elkövető csak akkor vonható felelősségre a minősített esetek elkövetéséért, ha a járművezető szeszes italtól vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapota okozati összefüggésben áll az előbbiekben felsorolt eredményt jelentő minősítő körülmények valamelyikével, és erre az eredményre vonatkozóan gondatlanság terheli. „(3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével” a minősített eseteket idézi elő, büntetendő. A nem gépi meghajtású vízi

jármű vagy úszó munkagép, illetve a közúton nem gépi meghajtású jármű szeszes italtól befolyásolt vagy bódult állapotban történő vezetése önmagában nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. A motor működtetése nélkül a segédmotoros kerékpár csak kerékpárként értékelhető, és emiatt annak ittas vagy bódult állapotban történő vezetése szintén szabálysértés. Ha azonban az ittas vagy bódult állapotban az előbbi járművet vezető személy az ittasságával, ill. bódultságával okozati összefüggésben a minősített esetek valamelyikét idézi elő, akkor a büntetőjogi felelősség az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés minősített esetéért rá is kiterjed. Tehát például a lovas kocsi vagy a kerékpár szeszes italtól vagy hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban történő hajtása miatt legalább súlyos testi sérüléssel járó baleset következik be, az elkövető a 188. § (3)

bekezdése alapján felel A gépjármű vezetése önmagában folyamatos magatartás, ezért amíg az elkövető megszakításokkal bár, de a közúti forgalomban ugyanazon szeszes italtól befolyásolt vagy bódult állapotban vesz részt, folytatólagosság megállapításának nincsen helye. Ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés esetében akkor kerülhet sor többrendbeli bűncselekmény megállapítására, ha az elkövető kijózanodása után ismét szeszes italt vagy hátrányosan ható szert fogyaszt, majd befolyásolt állapotában újból gépi meghajtású járművet vezet. Az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés és a közben megvalósított közúti veszélyeztetés egymással bűnhalmazatot alkot. Az ittas vagy bódult állapotban történő 48 járművezetés a segítségnyújtás elmulasztásával szintén halmazatba kerülhet, ugyanis az ittas vagy bódult állapotú járművezető is köteles a tőle elvárható

segítségnyújtásra. A kábítószertől bódult állapotú személy gépi meghajtású jármű vezetése esetén a 188. § halmazatba kerül a kábítószerrel visszaélés bűncselekményével. Ha az elkövető más közlekedési szabályt is megszegett, amely azonban nincs okozati összefüggésben alkoholtól vagy vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotával, az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés vétsége és a közúti baleset okozása vétsége halmazatban lesz megállapítható. Járművezetés tiltott átengedése „Aki vasúti, vagy légi jármű, valamint gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, avagy közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek, ill. a közlekedésben részt vevő

személyek életének, testi épségének védelme. A vezetés tiltott átengedése a törvényben meghatározott járműfajtákra vonatkozik. Ezek a járművek a következők: a vasúti és a légi közlekedés területén valamennyi járműfajta, a vízi közlekedésben a gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép, a közúton pedig csak a gépi meghajtású jármű. Elkövetési magatartás: a jármű vezetésének az átengedése. Ez az átengedő magatartás két irányban valósulhat meg: vagy szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő személynek, vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek. A bűncselekmény megállapításához szükséges az, hogy a vezetést átengedő személy tudjon a vezetést átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapotáról. Az átengedő személy csak akkor védekezhet azzal, hogy nem volt tudomása az átvevő ittas állapotáról, ha ezek a tünetek, jelek hiányoztak. Viszont szabálysértést valósít meg

az a személy, aki a jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében alkohol van, de nincs szeszes italtól befolyásolt állapotban. A gépi meghajtású jármű hatósági engedély nélkül történő vezetése, valamint a gépi meghajtású jármű vezetésének engedéllyel nem rendelkező személynek történő átengedése önmagában szabálysértést valósít meg. Egyéb okból alkalmatlan személy, pl.: gyermekkorú, teljesen gyakorlatlan, járatlan, meghatározott betegségben szenved, gyógyszer vagy kábítószer hatása alatt áll. Befejezetti szakba akkor kerül a bűncselekmény, ha a járművezetés tiltott átengedését követően a jármű ténylegesen mozgásba lendül. Tehát nem kell valamilyen balesetnek, káros eredménynek bekövetkeznie a bűncselekmény megvalósulásához. Az alapeset keretei között kell értékelni azt is, ha a vezetés átengedése következtében valaki megsérül és könnyű vagy súlyos testi sértést

szenved. Elkövető tettesi minőségben a járművezetést ténylegesen átengedő személy lehet. Különbség tehető a járművezetés átengedése és a vezetésre való utasítás között. A járművezetés átengedése esetében, aki a vezetést átveszi, maga is kíván vezetni, azaz 49 beleegyezik a jármű vezetésének az átvételébe. Az utasításadás olyan személynek szól, akinek az utasítás vétele előtt nem állt szándékában az ilyen cselekvés végzése. Ennek folytán az ittas állapotú személynek jármű vezetésére utasítást adó személy a Btk. 188 §-a szerinti ittas járművezetés bűncselekményének felbujtójaként felel. Szándékos bűncselekmény a járművezetés tiltott átengedésének alapesete. Nem büntethető a vezetést átengedő személy, ha a vezetést átvevő vezetési alkalmassága tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha erre alapos oka volt. Minősített esetek: maradandó fogyatékosság; súlyos

egészségromlás; tömegszerencsétlenség; halál; kettőnél több ember halála; halálos tömegszerencsétlenség. Itt is nélkülözhetetlen az okozati összefüggés vizsgálata. Tehát az elkövető a minősített esetért akkor felel, ha a szeszes italtól befolyásolt állapot, ill. a vezetésre egyéb okból való alkalmatlanság büntetőjogilag értékelhető okozati kapcsolatban van a súlyosabb eredménnyel és az elkövetőt a súlyosabb eredményt jelentő minősítő körülmény tekintetében gondatlanság terheli. Ha az átvevő személy a vezetés közben szándékos bűncselekményt követ el (pl. segítségnyújtás elmulasztását), úgy ezért a szándékos cselekményért az átengedő már nem felelős, hanem az alapesetért vagy a (2) bekezdésben írt gondatlan eredmény miatt. A több ember halálát okozó járművezetés tiltott átengedésének a bűntettét állapította meg a bíróság, amikor az elkövető a szeszes italtól befolyásolt állapotban

lévő olyan személynek engedte át a gépkocsi vezetését, aki a járművezetés során három gyalogos halálát okozta. Elhatárolás: ha az elkövető a járművezetést szeszes italtól befolyásolt állapotban levő személynek engedi át, de a balesetet kizárólag a sértett felróható közrehatása idézte elő, akkor az elkövető csak a járművezetés tiltott átengedése alapesetéért felel. Ilyenkor az ittasan vezető is az ittas járművezetés alapesetéért vonható felelősségre, mivel a baleset bekövetkezésének nem az ittas állapot volt az oka. A nem gépi meghajtású járművek vezetésének tiltott átengedése esetében az átengedő személy felelőssége közúton legfeljebb a közúti baleset okozásának vétsége miatt állapítható meg, amennyiben legalább súlyos testi sérülés következik be. A halmazat kérdésében a gyakorlatban tipikus eset, hogy a vezetés átengedője ittas járművezetésért is felelősségre vonható, ha ő maga is

ilyen állapotban vezette a járművet az átengedés előtt vagy utána. A járművezetés tiltott átengedésének vétsége annyi rendbeliként értékelendő, ahány személynek történt az átengedés. 50 10. TÉTEL Sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyek az ifjúság testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztetik! Elemezze a kiskorú veszélyeztetése és a megrontás törvényi tényállását! Az ifjúság testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető bűncselekmények Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása; Kiskorú veszélyeztetése; Tiltott pornográf felvétellel visszaélés; Tartás elmulasztása; Erőszakos közösülés; Szemérem elleni erőszak; Megrontás; Vérfertőzés; Kerítés. Kiskorú veszélyeztetése 195. § (1) bekezdés „A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy

erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az ifjúság testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének védelme, de az első bekezdésben foglaltak rendszerint a család intézményének a védelmét biztosítják. Passzív alany: kizárólag kiskorú személy, vagyis aki még nem töltötte be a 18. életévét és házasságkötés folytán sem vált nagykorúvá. Elkövetési magatartás: a nevelési, felügyeleti, ill. a gondozási kötelezettség súlyos megszegése. A kötelességszegés vagy a mulasztásban (a kötelességek nem teljesítésében) nyilvánul meg, vagy tevékenységgel, sőt gyakran a tevési és a mulasztási mozzanatok ötvözetével valósul meg. A nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelesség megszegése csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető magatartása súlyos kötelességszegés. Súlyos kötelességszegésen általában olyan kirívó kötelességszegés értendő, amely az általános társadalmi

felfogás szerint minimálisan elvárható körülmények, kötelességek nem teljesítésével, megszegésével realizálódik. Általában huzamos, ismétlődő magatartással követik el a bűncselekményt, de lehet egyszeri, időleges, rövid ideig tartó súlyos cselekmény tanúsításával való elkövetés is, mint például amikor a nevelőapa a 14. életévét betöltött kiskorú nevelt lányával, annak beleegyezésével nemileg közösül. Avagy a gondozást és felügyeletet elvállaló és ellátó rokon által a 7 éves kiskorú szeme láttára elkövetett lopási célú behatolás olyan egyetlen elkövetési eseménynek tekinthető, amelynek tiltott jellegét egy általános iskolás gyermek is egyértelműen felismeri és így reá nézve súlyos erkölcsromboló veszélyt jelent. A gyakorlatban a folyamatos, az ismétlődő, sorozatos magatartással történő elkövetés a tipikus, mint például a nevelő szigor szükséges mértékét messze túllépve a

kiskorúnak vesszővel, ostorral való folyamatos és kíméletlen verése; az elkövetőnek a 14. életévét betöltött kiskorúval nemi viszony folytatása; a kisgyermek tisztántartásának, élelmezésének, gondozásának rendszeres elmulasztása; avagy a szülők között megromlott viszony 51 következtében hosszabb időn keresztül gyakori veszekedés, durva tettlegesség a kiskorú gyermek jelenlétében, stb. A bűncselekmény eredménye a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése. A bűncselekmény megállapításához sérelem bekövetkezése nem szükséges Konkrét veszély bekövetkezése a feltétel, ami többnyire a kiskorú személyiségére konkretizált vizsgálódás útján dönthető el, hogy bekövetkezett-e. A bűntettek nagy része a kiskorú testi fejlődésének veszélyeztetésével valósul meg, mint például az indokolatlan, durva, brutális bántalmazások következtében a kiskorú sérülést szenved, beteg

lesz, idegrendszere károsodik. Az iskolaköteles gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az általános iskola látogatásától: ez a nevelési, felügyeleti, ill. a gondozási kötelesség olyan súlyos megszegése, amely a gyermek szellemi, értelmi fejlődését veszélyeztetheti, s így a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására alapul szolgálhat. A kiskorú szellemi, értelmi fejlődésének veszélyeztetése hiányában a kötelességmulasztás szabálysértésnek minősül. Okozati összefüggés megléte szükséges az elkövető súlyos kötelességszegése és az eredményként jelentkező kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése között. Tehát a veszélyhelyzet visszavezethető kell, hogy legyen az elkövető súlyosan kötelességszegő magatartására. Befejezetti szakaszba jut a kiskorú veszélyeztetésének bűntette, amennyiben a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésének a

veszélyeztetése bekövetkezik. Kísérlet valósulhat meg, amikor az elkövető a nevelési, a felügyeleti vagy a gondozási kötelezettségét súlyosan megszegi, de az eredmény, azaz a kiskorú egészséges fejlődésének veszélyeztetése nem következik be. Elkövető tettesi minőségben csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy lehet. A kötelesség alapulhat családjogi rendelkezésen (pl a szülők esetében), hatósági határozaton (pl. a gyám tekintetében), szerződésen (pl a kisgyermeknek anyagi ellenszolgáltatás ellenében vállalt gondozása), hivatáson, munkaköri kötelezettségen (pl. a pedagógus, óvónő esetében). Csak szándékosan követhető el. Az elkövető szándékának át kell fognia a kötelességszegés súlyosságát, és azt, hogy ezzel a kiskorú testi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti. A szándék eshetőleges is lehet, sőt, a bűntettek többségét a következményekbe való

belenyugvással követik el. Egység: az egyazon kiskorú egészséges fejlődését veszélyeztető, huzamosan, ismétlődően elkövetett cselekménysorozat. A kiskorú veszélyeztetése annyi rendbeli bűncselekmény, ahány kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztette az elkövető. Halmazat: a kiskorú veszélyeztetésének első alakzata nem kerül alaki halmazatba olyan bűncselekményekkel, amelyeknek jogi tárgya azonos vagy hasonló, de a büntetési tétele súlyosabb (pl. egyes nemi erkölcs elleni bűntettek minősített esetei, ha az elkövető a nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló személy sérelmére követi el a kiskorú veszélyeztetésével, ill. sérelmével járó cselekményt) 52 A gondozás elmulasztásának bűntette nem állapítható meg, ugyanis a kiskorú veszélyeztetése speciális tényállás a kiskorú gondozásának elmulasztása esetén. A beteg gyermekének ellátását és gondozását elmulasztó, és

ezzel gyermekét életveszélyes állapotba hozó anya magatartása esetében az életveszélyt okozó gondatlan testi sértés halmazatba kerül a kiskorú veszélyeztetése bűntettével. Ugyancsak halmazatként állapítható meg a saját gyermekét a szokásos szülői szigort lényegesen meghaladó mértékben durván és ismétlődően bántalmazó apa terhére a testi sértés megfelelő változata és a kiskorú veszélyeztetése. Elhatárolás: ha a szülők a kisgyermeküket a lakásban anélkül hagyják magára, hogy kizárnák a veszély bekövetkezését, nem kiskorú veszélyeztetéséért, hanem gondatlanságból elkövetett emberölésért vonhatók felelősségre, ha e mulasztásukkal összefüggésben a gyermek gyújtogatás folytán halálos füstmérgezést szenved. 195. § (2) bekezdés „Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött

életmód folytatására rábír, vagy rábírni törexik.” Jogi tárgy: a kiskorú erkölcsi fejlődése. Passzív alany: csak az olyan kiskorú lehet, aki meghatározott életkort, ill. bizonyos értelmi fejlettséget, tudati szintet elért, és ennélfogva az erkölcsi fejlődése károsan befolyásolható, és ez a veszély be is következik. (Ha a felnőtt férj a 17 éves feleségét bűncselekmény, pl lopás elkövetésére bírja rá, a férj nem valósítja meg a kiskorú veszélyeztetése bűntettének második alakzatát, mert a házasságkötéssel a feleség nagykorúvá vált. A fiatalkorú élettársnak a bűncselekmény elkövetésére való rábírása esetén viszont megvalósul a kiskorú veszélyeztetésének bűntette.) Elkövetési magatartás: bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábírás vagy rábírásra törekvés. A rábírás fogalmilag felbujtás jellegű magatartás, a rábírni törekvés pedig lényegében

sikertelen felbujtás, vagyis előkészületi (elkövetésre felhívó) cselekmény. A rábírás megállapításának feltétele, hogy a kiskorú az előbbi értelemben vett bűncselekményt kövessen el, vagy ténylegesen züllött életmódot folytasson. A rábírni törekvés elkövetési magatartásának megvalósulásához az szükséges, hogy a rábírásra irányuló nyilatkozat a kiskorú tudomására jusson. A rábírással megvalósuló kiskorú veszélyeztetése a kiskorú részéről a bűncselekmény elkövetésével vagy a züllött életmód folytatásával befejezett. A rábírásra törekvés esetében pedig a bűncselekmény befejezetti szakba jut, ha a kiskorú már tudomást szerzett a felhívásról. Elkövető: a tettes csak nagykorú személy lehet. A nagykorú személynek azonban nem kötelessége a kiskorú nevelése, felügyelete vagy gondozása. Ellenkező esetben ugyanis a nagykorú elkövető az (1) bekezdés szerinti alakzat alapján felel, mivel a

kiskorú veszélyeztetése bűntettének a két alakzata kölcsönösen kizárja egymást. Csak szándékosan valósulhat meg. Az elkövető szándékának át kell fognia azt, hogy kiskorút bír rá vagy törexik rábírni bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására. 53 Egység: ha a kiskorú egységes rábírás hatására több bűncselekményt követ el. Ugyancsak egység a többszöri rábírásra törekvés, ill. az eredményes rábírás következtében egy bűncselekmény elkövetése. Halmazat: ha az egyes cselekmények között hosszabb idő telik el, vagy nincs köztük szoros összefüggés. A kiskorúnak ötévi vagy ennél enyhébb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetésére történő rábírását, és az elkövető által tettesi minőségben is elkövetett ugyanazon cselekményt, így pl. a lopás vétségét a kiskorú veszélyeztetésének bűntette mellett a bírói gyakorlat halmazatban állapítja meg. A felnőtt

elkövető, aki négy fiatalkorú elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetből történő szökésre rábírt – a fogolyszökés kísérlete mellett – a kiskorú veszélyeztetése bűntettét is megvalósította. A kiskorú veszélyeztetése bűntettének második alakzata szubszidiárius jellegű, vagyis e rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Ennek lehetősége értelemszerűen csak a bűncselekmény elkövetésére rábírás vagy rábírni törekvés vonatkozásában áll fenn, hiszen a züllött életmód folytatását illetően a szubszidiaritás kérdése nem merül fel. 195. § (3) bekezdés„ büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet.” Kényszer- vagy kötelező munka minden olyan munka vagy szolgáltatás, amelyet mindenfajta büntetés kilátásba helyezése mellett bármely személytől megkövetelnek, és amelyet a szóban forgó személy nem önkéntesen ajánlott fel,

azaz ezen személlyel akarata ellenére végeztetnek munkát. Kiskorúak tekintetében kényszermunkának minősíthető az is, ha a hatályos munkajogi szabályokat megszegve, pedagógiailag sem igazolhatóan, anyagi haszonszerzési cél érdekében végeztet az elkövető a kiskorúval a testi, lelki vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető munkát. Megrontás „201. § (1) Aki 14 életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a 18 életévét betöltött személy, aki 14. életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el.” „(2) Az a 18. életévét betöltött személy, aki 14 életévét be nem töltött személyt arra törexik rábírni, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az ifjúság egészséges nemi és erkölcsi fejlődése. Passzív alany: a 14. életévét még be nem töltött gyermek, aki a tettessel különnemű és azonos nemű is lehet. A törvényi tényállás a

megrontás passzív alanyának alsó korhatárát nem tartalmazza. Azokban az esetekben ugyanis, ha a tettes a sértettet rábírni törexik közösülés vagy fajtalankodás végzésére; továbbá bizonyos kivételes esetekben is, mint például amikor az elkövető a sértettet tévesen 12 évesnél idősebbnek hiszi, ezekben az esetekben tehát a megrontás passzív alanya a 12. életévét még túl nem haladott személy is lehet 54 Elkövetési magatartás: az első bekezdés szerinti megrontás elkövetési magatartása a passzív alany beleegyezésével kifejtett közösülés vagy fajtalanság. Mind a közösülés, mind a fajtalanság csak a passzív alany beleegyezésével valósulhat meg. A második bekezdés önálló bűncselekményi tényállásban szabályozza a közösülésre vagy fajtalanságra rábírni törekvést. A rábírni törekvés lényegében felhívás, azaz előkészületi magatartás. Akkor valósul meg, ha az elkövető a passzív alanyt

eredménytelenül bírja rá, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék. Befejezetti szakba kerül a megrontás első alakzata a közösülés vagy fajtalanság véghezvitelével. A rábírni törekvéssel elkövetett megrontás befejezett, amennyiben az elkövető által kifejezésre juttatott felhívásról a sértett tudomást szerez, de a tettes közlésének eredménytelennek kell lennie. Vagyis a tettes felhívása nem vált ki elhatározást (hajlandóságot) a sértettben, vagy más okból nem kerül sor a kívánt nemi cselekmény végrehajtására, ill. még a kísérleti szakig sem jut el a cselekmény (Tehát amikor a felnőtt elkövető a lakására becsalt egy ötéves kislányt, majd elővette a nemi szervét és arra szólította fel a lánygyermeket, hogy játsszék vele; ezek után pedig a kislány kimenekült a lakásból; ez az elkövetői magatartás az eredménytelen rábírással elkövetett megrontás bűntettét valósította meg, és nem szemérem elleni

erőszakot.) Elkövető: az első bekezdésben tettes férfi és nő egyaránt lehet. A 18 életévét betöltött elkövető közösülésért és fajtalanságért egyaránt felel, míg a 18. éven aluli fiatalkorú tettes csak közösülésért vonható büntetőjogi felelősségre. A második bekezdés szerint csak a 18 éven felüli személy büntetendő. Csak szándékosan követhető el, elegendő az eshetőleges szándék is. Tehát szándékos bűnösséggel elkövetett megrontás akkor is, ha a tettes mint lehetőséggel számolt azzal, hogy a passzív alany a 14. életévét még nem töltötte be, s ebbe belenyugodva a sértett beleegyezésével közösült vagy fajtalankodott. Minősített eset: súlyosabb büntetéssel fenyegetett az alaptényállásokban kifejtett cselekmény, ha a sértett az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, ill. gyógykezelése alatt áll A bírói gyakorlat a megrontás minősített esetét

állapította meg akkor is, ha a sértett a bűntett elkövetésekor csupán átmenetileg állt az elkövető felügyelete alatt. Halmazat: amennyiben az elkövető a 14. életévét még be nem töltött húgával közösül, akkor a megrontás bűntette és a vérfertőzés nem állapítható meg halmazatban; ilyen esetben a megrontás minősített esetéért felel az elkövető. Nincs halmazat a megrontás alaptényállásai és a vérfertőzés között. A kiskorú veszélyeztetése sem állapítható meg halmazatban a megrontás mellett. Amennyiben a megrontás tényállásának keretei közé is illő közösülés vagy fajtalanság az erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak bűntettét valósítja meg, az erőszakos nemi bűncselekmények mellett a megrontás alaki halmazatban nem állapítható meg. A bírói gyakorlat viszont valóságos halmazatot állapít meg a sértett életkora alapján erőszakos nemi bűncselekménnyel kezdődő, ezt követően pedig

megrontással folytatódó beleegyezéssel megvalósuló nemi kapcsolat esetében a megfelelő erőszakos nemi bűntett és a megrontás között. 55 Elhatárolás: a sértett beleegyezésének hiányában, amikor a nemi cselekményt erőszakkal vagy speciális fenyegetéssel, ill. védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot felhasználásával viszi véghez az elkövető, akkor vagy az erőszakos közösülés, vagy a szemérem elleni erőszak szerinti súlyosabb bűncselekményért vonható felelősségre. Az első és második bekezdés szerinti megrontás magánindítványra büntethető, míg a harmadik bekezdés szerinti minősített eset esetében az eljárás hivatalból indul. „202. § (1) Aki 14 életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el.” „(2) Az a 18. életévét betöltött személy, aki 14 életévét be nem töltött személyt arra törexik rábírni, hogy

mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az ifjúság egészséges nemi és erkölcsi fejlődése. Az első bekezdés a rábírással elkövetett megrontást szabályozza. A bűntett passzív alanya a 12. életévét be nem töltött személy is lehet Az első bekezdés szerinti rábírással elkövetett megrontás esetében az elkövető a 14. életévét be nem töltött passzív alanyt mással való közösülésre vagy fajtalanságra vesz rá. A rábírásnak sikeresnek kell lennie, vagyis szükséges, hogy a rábírás hatására a 14. év alatti sértett a nemi cselekményt kifejtse, vagy legalább annak végrehajtását ténylegesen meg is kezdje. E bűntetti alakzat akkor is megállapítható, ha az elkövető mással való közösülésre bírta rá a sértettet és ő csak fajtalanságot vitt véghez, vagy fordítva, ha fajtalanságra irányult a rábírás, de közösülésre került sor. A második bekezdésben szabályozott

bűntetti változat csak akkor állapítható meg, ha a rábírni törekvés mással való közösülésre vagy fajtalanságra vonatkozik. Az első bekezdés akkor tekinthető befejezettnek, ha a rábírt sértettnek a mással való közösülésére vagy fajtalanságára ténylegesen sor került. A második bekezdés szerinti rábírni törekvéssel megvalósított megrontás szintén eredménytelen felhívást feltételez, a tettesi közlésnek a címzett sértetthez jutásával e bűntetti alakzat befejezett. Elkövető bárki lehet. A második bekezdés tekintetében csak a 18 életévét betöltött nagykorú személy lehet az elkövető. Itt, a második bekezdésben, az a személy, akivel a tettes szándéka szerint a sértettnek a kívánt nemi cselekményt kellene végrehajtania, büntetőjogilag nem felel. Csak szándékosan követhető el. Minősített eset: a 201. § szerinti megrontásnál leírtakkal azonos Elhatárolás: ha az elkövető arra bírja rá, ill. arra

törexik rábírni a kiskorút, hogy állattal fajtalankodjék, vagy önkielégítést végezzen, nem megrontásért, hanem esetleg kiskorú veszélyeztetéséért büntethető. A 202. § mindkét alakzat nem magánindítványra, hanem hivatalból üldözendő és büntethető 56 11. TÉTEL Elemezze a nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekményeket: ezek minősítési, elhatárolási és halmazati kérdéseit (külön kitérve a vérfertőzés kérdésére)! Erőszakos közösülés „Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a nemi szabadság, a gyermek sérelmére történő elkövetés esetében pedig még az ifjúság egészséges nemi fejlődése is. Passzív alany: bárki lehet. Ennélfogva e bűncselekmény gyermekkorú,

közösülésre egyéb okból képtelen, vagy idős személy, valamint egyébként üzletszerű kéjelgést folytató sérelmére is elkövethető. A passzív alanynak élő személynek kell lenni, a halotton végrehajtott nemi cselekmény kegyeletsértésnek minősül. Az, hogy ez a cselekmény csak magánindítványra üldözendő, biztosítja azt, hogy a hatóság a házastársak intim szférájába csak akkor avatkozik be, ha ez az egyik fél számára elfogadhatatlan. A bűncselekmény alapesetének két fordulata van. Az első fordulat elkövetési magatartása a közösülésre kényszerítés. A kényszerítés a passzív alany komoly ellenállásának leküzdésére, megbénítására irányuló tevékenység, amelynek következtében a sértett képtelenné válik valódi akaratának megfelelő magatartás tanúsítására. A kényszerítés irányulhat arra, hogy a passzív alany a kényszerítést alkalmazó elkövetővel, de arra is, hogy más személlyel közösüljön.

Az erőszak és az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés a kényszerítés tényállás szerinti két elkövetési módja. Az erőszakos közösülés megvalósításához szükséges erőszak a passzív alany komoly ellenállásának leküzdésére irányuló, a teste ellen intézett olyan erős fizikai kényszerbehatás, amely alkalmas a sértett ellenállásának a megtörésére, megbénítására, a közösülésre kényszerítésre. Az erőszak megállapításának feltétele, hogy a passzív alany ellenállása komoly legyen. Nem zárja ki azonban a komoly ellenállást, ha a sértett azért hagy fel a védekezéssel, mert helyzetét reménytelennek látja vagy kimerült. A kifejtett erőszaknak a sértett teste ellen kell irányulnia. Szükséges továbbá, hogy a kifejtett erőszak alkalmas legyen a passzív alany ellenállásának leküzdésére. A kényszerítés másik elkövetési módja a fenyegetés. E bűncselekményi változat csak akkor

valósul meg, ha a fenyegetés egyrészt az élet vagy testi épség ellen irányul, másrészt közvetlen. Fenyegetésen nemcsak az ellenállásra képtelenséget eredményező, hanem az olyan pszichés ráhatást is érteni kell, amely a sértettben komoly félelem kiváltására objektíve alkalmas. A bűncselekmény első fordulatának – a kényszerítés mellett – a másik elkövetési magatartása a közösülés. Az erőszakos közösülés alaptényállásának második fordulata: a sértett védekezésre, ill. akaratnyilvánításra képtelen állapotának közösülésre történő felhasználása. A törvényi 57 tényállás első és második fordulata közötti lényeges különbség az, hogy az első változat esetében a kényszerítés is az elkövetési magatartás eleme, míg a második fordulat egy véghezviteli cselekményt feltételez: a passzív alany szóban forgó állapotának közösülésre történő felhasználását. A második fordulat egyedüli

elkövetési magatartása tehát a közösülés Amennyiben az elkövető erőszakkal, vagy élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel hozta a passzív alanyt védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba, ez esetben nem a második, hanem az első fordulat szerint tartozik felelősséggel az elkövető. A felhasználás a második fordulat elkövetési módja, amelynek lényege, hogy a tettes a sértettnek az említett állapotát a maga előnyére kiaknázva hajtja végre a közösülést. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös, hogy a törvényben említett állapotot az elkövető idézte-e elő, vagy az tőle függetlenül jött létre. Befejezetti szakba jut az első fordulat, amennyiben az elkövető mindkét elkövetési magatartást realizálja, azaz kényszerítést alkalmaz a közösülés szándékával, és a büntetőjogi értelemben vett közösülést is végrehajtja. A második fordulat befejezett, ha az

elkövető a sértett személlyel – a védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotát felhasználva – közösül. Immateriális bűncselekmény, tehát a megvalósulásához a törvény – az elkövetési magatartások teljes realizálásán túlmenően – eredmény bekövetkezését nem kívánja meg. Az ítélkezési gyakorlat szerint is az erőszakos közösülés első fordulata akkor befejezett, ha – közösülésre irányuló szándék mellett – a kényszerítés folytán a férfi hímvesszője a nő nemi szervével (szeméremajkakkal) érintkezésbe került. Kísérlet állapítható meg az első fordulatnál, amikor a tettes a közösülés nyombani kényszerítése, ill. a közösülés közvetlen lehetővé tétele és végrehajtása érdekében alkalmaz erőszakot, vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést, de a közösülés végrehajtására nem kerül sor. Kísérleti szakban marad tehát a cselekmény, amikor az elkövető a

kényszerítést kifejti, de a közösülést már nem. Kísérleti stádiumba jut a cselekmény a második fordulatnál: a védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotú sértettel szemben közvetlenül a közösülésre irányuló magatartás kifejtésével. Csupán előkészületi cselekmény, pl a passzív alany leitatása a közösülés lehetővé tétele érdekében. Elkövető tettesként bárki lehet. Gyakorlatilag azonban ezt a bűncselekményt férfi követi el a nő sérelmére. A férfi közösülésre képtelensége azonban kizárja az önálló és közvetlen tettesi minőség megállapítását. Társtettes lehet az, aki a közösülést végrehajtó személlyel egyetértésben (de közösülés nélkül) a közösülés érdekében kényszerítést alkalmaz a sértettel szemben. Így például társtettes az, aki a sértett lemeztelenítésével közreműködik az erőszak alkalmazásában. Ebben a tekintetben a társtettes nemcsak férfi, hanem bárki,

így nő vagy közösülésre képtelen személy egyaránt lehet, akik a kényszerítés kifejtésére már képesek. Az az elkövető is társtettes, aki nem valósít meg a közösülés érdekében kényszerítést, de az erőszakot, speciális fenyegetést alkalmazó elkövetővel egyetértve közösül a sértettel. Bűnsegédje és nem társtettese a bűncselekménynek a passzív alany védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotát előidéző személy, amennyiben a passzív alannyal később közösülő tettessel szándékegységben cselexik. 58 Közvetett tettesként valósítja meg a bűncselekményt, aki beszámíthatatlan személyt, 14. éven aluli gyermekkorút vagy tévedésben levő személyt használ fel eszközként, és vesz rá az erőszakos közösülésre. Csak szándékosan követhető el. A szándékosság megállapításának feltétele, hogy az elkövető ismerje a tényállási elemként szereplő körülményeket. Az elkövető

szándékának ki kell terjednie a kényszerítéssel történő közösülésre, ill. a passzív alany tényállás szerinti állapotának felhasználásával való közösülésre. Így az elkövetőnek tisztában kell lennie – többek között – a sértett ellenállásának a komolyságával; a második fordulat vonatkozásában pedig az állapotával, ideértve a passzív alany 12 éven aluli életkorát is. Ha tehát a tettes a közösülésbe beleegyező 12 éven aluli gyermek életkorát illetően alappal volt tévedésben, általában megrontásért felelhet. A bűncselekmény mindkét fordulata rendszerint egyenes szándékkal követhető el. Minősített esetek:  ha a sértett a 12. életévét nem töltötte be;  a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll (ha az apa a nevelése alatt álló, életkoránál fogva is védekezésre képtelen kiskorú leánygyermekével közösül, akkor a vérfertőzés bűntettének

halmazatban megállapítása nélkül az erőszakos közösülés ezen minősített esetéért tartozik felelősséggel);  a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek (a bűntett ezen minősített esete akkor befejezett, ha legalább két elkövető jogi értelemben befejezett közösülést hajtott végre ugyanazon sértetten. Kísérlet, ha egyazon sértett sérelmére csak egy tettes fejtett ki közösülést és még legalább egy elkövető kezdte meg a véghezviteli cselekményt, avagy legalább két tettes cselekménye jutott el a kísérleti szakig. Valamennyi közösülést végrehajtó, ill közösülni akaró elkövető önálló tettese és nem társtettese e minősített esetnek);  ha a 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. Egység: az ugyanazon sértett sérelmére azonos alkalommal, ugyanazon elkövető részéről

elkövetett több erőszakos közösülés természetes egység. Akkor is egység a cselekmény, ha a kifejtett közösülésre részben az első fordulat, részben a második fordulat szerinti módon került sor. Több passzív alany esetében annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani, ahány sértett van. Az azonos alkalommal, ugyanazon sértett sérelmére megvalósított erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak esetén csak az erőszakos közösülés állapítható meg, mivel – a látszólagos halmazat folytán – a szemérem elleni erőszakot a nemi erkölcs elleni bűntett magában foglalja. Halmazat: amennyiben az elkövető a közösülést a 12 éven aluli sértettel kezdi el, és azt a 12. életévének betöltése után is a sértett beleegyezésével folytatja, ilyen esetben a bírói gyakorlat az erőszakos közösülést és a megrontást halmazatban állapítja meg. Az erőszakos közösüléssel a vérfertőzés vétsége halmazatba kerül,

ha a sértett az elkövetőnek vér szerinti testvére vagy féltestvére. Ha azonban a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, 59 gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, a cselekményt az erőszakos közösülés minősített eseteként kell értékelni. Az erőszakos közösüléssel összefüggően elkövetett könnyű testi sértés, továbbá a személyi szabadság megsértése, valamint a kiskorú veszélyeztetése általában beleolvad az erőszakos közösülés bűntettébe. Ellenben a közösülés érdekében megvalósított súlyos testi sértés okozása az erőszakos közösüléssel már halmazatban állapítandó meg, de a súlyos testi sértés aljas indokból (célból) elkövetettként nem értékelhető. Ugyancsak halmazatban áll az erőszakos közösülés és a személyi szabadság megsértésének vétsége, ha az erőszakos közösülést a személyi szabadság megsértése követi, ill. ha a két bűncselekmény időben és térben

elkülönülten valósul meg. Az erőszakos közösülés és a végrehajtása érdekében elkövetett magánlaksértés szintén halmazatba kerül. Ha az elkövetőnek a közösülésre irányuló szándéka az emberölési cselekmény végrehajtása során keletkezik, és az emberölés véghezvitele folytán magatehetetlenné vált sértettel közösül, az emberölés és az erőszakos közösülés halmazatát kell megállapítani. Elhatárolás: az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak elhatárolásánál annak van döntő jelentősége, hogy az elkövető szándéka eredetileg mire irányult. Az erőszakos közösülés kísérletétől való önkéntes elállás akkor állapítható meg, ha az elkövető a megkezdett cselekményt túlnyomórészt a saját elhatározásából hagyja abba, attól saját akaratából lép vissza. Az elállás nem önkéntes, amikor az elkövető az általa leküzdhetetlennek tartott akadály miatt hagy fel magatartása

továbbfolytatásával, avagy olyan egyéb külső körülmények is hozzájárultak az elálláshoz, amelyek nem az elkövető saját akaratából történtek. Az önkéntes elállás megállapítása szintén kizárt, ha az elkövető a közösülés végrehajtását célzó erőszak alkalmazását a sértett szívós ellenállása miatt hagyja abba. Az erőszakos közösülés alapesete csak magánindítványra üldözhető és büntethető. Szemérem elleni erőszak „Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a nemi életnek a férfit és a nőt egyaránt megillető szabadsága, a kiskorúak ellen elkövetett bűntettek eseteiben még az ifjúság egészséges nemi fejlődése is. Passzív alany: nő és férfi is

lehet. E bűntett tettese és passzív alanya mindig különböző nemű személy. A szemérem elleni erőszak bármely életkorú, élő személy sérelmére elkövethető Elkövetési magatartás: két fordulata van. Az első fordulat fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerítéssel valósítható meg; míg a második fordulat más személy védekezésre, ill. akaratnyilvánításra képtelen állapotának fajtalanságra való felhasználásával. 60 Fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Súlyosan szeméremsértő a cselekmény, ha a társadalom tagjainak nemi vonatkozású erkölcsi érzését, érzületét sérti. A fajtalanság másik ismérve a szexuális indíték, vagyis a szeméremsértő cselekmény csak akkor tekinthető fajtalanságnak, ha a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Kísérlet: a bűntett első fordulata

esetén az elkövetési magatartás közvetlenül a fajtalanság lehetővé tételére irányuló erőszakkal vagy speciális fenyegetéssel jut a kísérlet szakába. Befejezett a szemérem elleni erőszak első fordulata a kényszerítés és a fajtalanságnak minősülő cselekmény együttes kifejtésével. A második fordulat az elkövetési magatartás, azaz a fajtalanság elkövetésével befejezett szakba kerül. Elkövető tettesként férfi és nő egyaránt lehet. A bűntett első fordulata szerint, aki csak a kényszerítésben vagy csak a fajtalanság elkövetésében vesz részt, társtettes. Ebben a kényszerítésben a társtettes azonban már lehet a sértettel azonos nemű személy is, ha a fajtalanság elkövetőjének a neme eltérő, mint a passzív alanyé. A bűntett második fordulata szerinti állapotot előidéző személy bűnsegédként vonható felelősségre, ha a sértettel később fajtalankodó tettessel szándékegységben jár el. A tettesnek nem kell

közösülési képességgel rendelkeznie. Csak szándékosan követhető el. Minősített esetek:  ha a sértett a 12. életévét nem töltötte be;  ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll;  ha a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak;  ha a 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül. Elhatárolás: a nem közvetlenül a fajtalanság véghezvitelét célzó erőszakos magatartás más bűncselekményt, pl. becsületsértést, vagy személyi szabadság megsértését valósíthatja meg A közösülési szándék hiánya határolja el a szemérem elleni erőszakot az erőszakos közösülés kísérletétől. Tehát szemérem elleni erőszak valósul meg, ha a sértett nő a testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetés hatására egyezik bele, hogy meztelenre

vetkőzzön, és az elkövetők – közösülési szándék nélkül – fajtalankodjanak vele. Amennyiben a férfi által a nő sérelmére elkövetett cselekmény önmagában csupán fajtalanság volt, de a szándéka közösülésre terjedt ki, a szemérem elleni erőszak mellőzésével kizárólag erőszakos közösülés kísérlete állapítandó meg. Ugyancsak kizárólag erőszakos közösülés valósul meg, ha a férfi a közösülésen túlmenően, de ugyanazon alkalommal fajtalanság elkövetésére is kényszerítette a sértett nőt. Ebben az esetben a fajtalankodás az erőszakos közösülésbe beleolvad. Halmazat létesül a szemérem elleni erőszak, ill. az annak kapcsán létrejött súlyos testi sértés vagy a magánlaksértés együttes elkövetése esetén. 61 Önkéntes elállásra csak a befejezetlen kísérlet esetében kerülhet sor. Ha a terhelt a szemérem elleni erőszak kísérletétől az önkéntes elállást megelőzően a személyi szabadság

megsértésének a bűntettét megvalósította, ez utóbbi maradékcselekményért kell a büntetőjogi felelősséget megállapítani. A szemérem elleni erőszak alapesete csak magánindítványra üldözhető és büntethető, kivéve, ha az elkövető azzal összefüggően más, hivatalból is üldözendő bűncselekményt is elkövetett. Vérfertőzés „Aki egyenes ági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el.” „Aki testvérével közösül, vétség.” Az örökbefogadó és az örökbefogadott nemi kapcsolata büntetőjogilag nem büntetendő vérfertőzés alapján. Jogi tárgy: a nemi kapcsolat kialakult társadalmi rendje; valamint az egészséges nemzedék fejlődéséhez, a rokoni kapcsolatok tisztaságához fűződő érdek. Passzív alany: a vérfertőzés deliktumának általában nincs passzív alanya, mert a vérfertőzésben részt vevő rokonok egyaránt elkövetőként felelnek magatartásukért. Akkor lehet passzív alanya a

vérfertőzésnek, ha az egyébként vérfertőző cselekmény az erőszakos közösülés vagy a szemérem elleni erőszak, avagy a megrontás bűntette szerint is minősül. Elkövetési magatartás: a közösülés vagy a fajtalanság. Míg az egyenes ági rokonok közötti valamennyi szexuális kapcsolat vérfertőzés, addig a testvérek között csupán a közösülés képez elkövetési magatartást. A vérfertőzés elkövetési magatartása megvalósulásának jellemzője az, hogy nem kényszerítés idézi elő, ill. nem a sértetti védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapot felhasználásával realizálódik. Befejezetti szakba jut a bűncselekmény a közösülés vagy a fajtalanság kifejtésével. Elkövető: tettes csupán egyenes ági rokon, ill. testvér lehet Aki az örökbe fogadott (vagy mostoha) gyermekével viszi véghez a törvényi tényállásban meghatározott tevékenységet, nem valósítja meg a vérfertőzés bűncselekményét. A testvérek

közötti vérfertőzés esetében szintén a vérrokonság a döntő, de ehhez elegendő az egyik szülő közössége is, vagyis testvérek a féltestvérek is. A vérfertőzés bűncselekményét a szükségképpeni többes közreműködés jellemzi, ennélfogva a bűncselekmény elkövetésében részt vevő mindkét fél önálló tettes. Csak szándékosan követhető el. Az elkövetők szándékának át kell fognia a vérrokoni kapcsolatot. Amelyik elkövető erről a kapcsolatról a cselekmény elkövetésekor nem tudott, ténybeli tévedés folytán nem büntethető. Ez a körülmény azonban nem mentesíti a vérségi kapcsolatról tudó másik elkövetőt a büntetőjogi felelősség alól. Elhatárolás: amennyiben a vérfertőzés elkövetési magatartása, vagyis a közösülés vagy a fajtalanság erőszakkal, az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, avagy a sértett védekezésre, ill. akaratnyilvánításra képtelen állapotának

felhasználásával történik, súlyosabb bűncselekmény valósul meg: az erőszakos közösülés vagy a szemérem elleni 62 erőszak bűntette. Ideértendő az az eset, amikor a 12 életévét be nem töltött sértettel történik közösülés vagy fajtalanság, mivel az ilyen életkorú személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. A 14. évét még be nem töltött leszármazóval, ill testvérrel történő közösülés, vagy fajtalanság, amennyiben az a sértett beleegyezésével történik, a megrontás minősített esetét valósítja meg, hiszen a sértett az ilyen esetben az elkövető hozzátartozója, és emellett a vérfertőzést nem lehet alaki halmazatban megállapítani. A megrontás alaptényállásainak és a vérfertőzésnek a találkozásakor is a vérfertőzés lép háttérbe. A vérfertőzés akkor állapítható meg önálló bűncselekményként, ha a leszármazó, ill. a testvér a 14 évét már betöltötte, és az elkövetési

magatartás realizálására beleegyezéssel kerül sor. Egység az azonos személyek között többször elkövetett közösülés vagy fajtalanság. Az egység megállapítását nem érinti, hogy a cselekmények egy része közösülés, más része pedig fajtalanság volt. A kiskorú veszélyeztetésének első alakzata nem kerül halmazatba a vérfertőzéssel. Halmazat: az erőszakos nemi bűncselekmény alapesetével a vérfertőzést halmazatban kell megállapítani, ha a sértett az elkövetőnek vér szerinti testvére vagy féltestvére; avagy ha a sértett az elkövetéskor nem áll az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt. Ha azonban a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll az erőszakos nemi deliktum elkövetésekor, a cselekményt ilyen esetben egységesen a súlyosabban büntetendő erőszakos nemi bűntett minősített eseteként kell értékelni. Halmazat létesül, ha a súlyosabb

nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője egyébként a folytatólagosságra jellemző módon tart fenn vérfertőző viszonyt. Így pl ha a leszármazójával erőszakkal, avagy beleegyezéssel közösül vagy fajtalankodik az elkövető és ezt a magatartást a sértett 14. életéve után is folytatja „Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor 18. életévét nem töltötte be” Mind az egyenes ági rokonok, mind a testvérek közötti vérfertőzés eseteiben kizárhatja természetesen az egyik elkövető büntethetőségét egyes büntethetőségi akadályok előfordulása, mint például a kényszer vagy a fenyegetés akkor is, ha az nem az élet vagy testi épség ellen irányult. A 18 éven aluli leszármazó csak abban az esetben nem büntethető, ha a vérfertőzést a felmenőjével követi el, függetlenül attól, hogy a leszármazó kezdeményezte-e a nemi cselekményt vagy sem. A testvérek közötti vérfertőzésnél ennek az

életkornak büntethetőséget kizáró hatása viszont nincs. Tehát a 14 és 18 év közötti testvér is büntetendő, ha akár nagykorú, akár ugyancsak fiatalkorú testvérével közösül. 63 12. TÉTEL Elemezze a prostitúcióval kapcsolatos nemi erkölcs elleni bűncselekményeket és a szeméremsértés vétségét, elhatárolási és halmazati kérdéseit! Üzletszerű kéjelgés elősegítése „(1) Aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát, bűntettet követ el.” „(2) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, büntetendő.” „(4) Aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír, büntetendő.” Üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. Jogi tárgy: a nemi erkölcs, a nemi kapcsolatok társadalmi rendje. Elkövetési magatartás: háromféle. Épület vagy egyéb hely üzletszerű

kéjelgés céljára másnak a rendelkezésre bocsátása; bordélyház fenntartása, vezetése, vagy annak működéséhez anyagi eszközök szolgáltatása; más üzletszerű kéjelgésre rábírása. Az üzletszerű kéjelgés elősegítése az első bekezdés szerinti alakzata immateriális bűncselekmény. Ha az elkövető az első bekezdésben meghatározott elkövetési magatartást egészben megvalósítja, azaz ha ténylegesen biztosítja az épület vagy egyéb hely használásának közvetlen lehetőségét más számára üzletszerű kéjelgés céljára, e bűncselekmény befejezetti szakba jut. Hasonlóképp a második bekezdés szerinti elkövetési magatartás kifejtésével befejezett e bűncselekményi változat. A negyedik bekezdés szerinti rábírásos változat akkor befejezett, amikor a rábírt személy megkezdi, ill. elköveti az üzletszerű kéjelgést. E bűntetti változat elkövetési magatartásának a kifejtése tettesi cselekmény. Elkövető: tettes

bárki lehet. Csak szándékosan követhető el. Minősített eset: ha a bordélyházban 18. életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést. Egység: az első bekezdés szerint minősülő deliktum természetes egység, ezért nem kerülhet sor folytatólagosság vagy többrendbeli bűncselekmény megállapítására akkor sem, ha az elkövető egy alkalommal több üzletszerű kéjelgést folytató személynek, avagy több alkalommal ugyanannak vagy akár több ilyen személynek állandó jelleggel bocsátja rendelkezésre az épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára. A negyedik bekezdés szerinti bűncselekmény-változat esetében a rábírt személyek száma határozza meg a büntetőjogi értékelést, tehát annyi rendbeli a bűncselekmény, ahány személy rábírása történt üzletszerű kéjelgésre. Elhatárolás: amennyiben 14 és 18 év közötti személyt bírt rá az elkövető az üzletszerű kéjelgésre, akkor nem az

üzletszerű kéjelgésre rábírás, hanem a kiskorú veszélyeztetése állapítható meg. 64 A 14 év alatti személynek üzletszerű kéjelgésre történő rábírása esetén a megrontás bűntette állapítható meg. A rábírásos változatnál önkéntes elhárítás folytán nem büntethető a tettes, ha megakadályozza, hogy a passzív alany az üzletszerű kéjelgést megkezdje. Kitartottság „Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van” Jogi tárgy: a nemi kapcsolatok társadalmi rendje. Elkövetési magatartás: az üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben való kitartatás. Teljes a kitartottság, ha az elkövető kizárólag a kitartó személy anyagi juttatásaiból él. A részleges kitartottság akkor is megállapítható, ha az elkövető munkaviszonyban áll, ill olyan legális jövedelme van, amelyből

egyébként meg tud élni. Nem tekinthető részbeni kitartásnak az eseti juttatások, alkalmi kisebb ajándékok adása, vagy bár rendszeres, de jelentéktelen előnyök nyújtása. A kitartottság megvalósulásához nem szükséges az, hogy az üzletszerű kéjelgést folytató személy az abból szerzett jövedelemből tartsa ki az elkövetőt. Befejezetti szakba jut a bűntett az üzletszerű kéjelgést folytató személytől származó juttatások rendszeres elfogadásával. Elkövető: a bűncselekmény tettese bárki lehet, kivéve azt a személyt, akinek az eltartására az üzletszerű kéjelgést folytató személy a törvénynél fogva vagy más ok folytán köteles. Az elkövető büntethetőségét nem zárja ki, ha a kitartott házastársa a prostituált kitartónak, és az sem, ha kereső foglalkozása van. Szándékos bűncselekmény. A tettes szándékának át kell fognia azt a körülményt, hogy visszatérő, az életszínvonalát emelő jövedelme üzletszerű

kéjelgést folytató személytől származik. A kitartottság elkövetési magatartása folyamatos jellegű, ezért e bűncselekmény nem minősül folytatólagosan elkövetettnek. A kitartottság mellett nem kell önállóan értékelni az üzletszerű kéjelgés elősegítésének a bűncselekményét, vagyis hogy az elkövető üzletszerű kéjelgés céljára rendelkezésre bocsátotta a lakását, vagy egyéb helyiségét; ill. hogy üzletszerű kéjelgésre bírta rá a kitartóját. A kitartottság elkövetőjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Kerítés „Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a nemi kapcsolatok társadalmi rendje, és főként a bűntett minősített eseteiben a nemi szabadság, ill. az ifjúság egészséges nemi fejlődése is Passzív alany: bárki lehet. A bűntett akár prostituált sérelmére is elkövethető, és a kerítés

megvalósulását az sem érinti, hogy a passzív alany beleegyezik más részére való megszerzésébe. 65 Elkövetési magatartás: más részére közösülésre vagy fajtalanságra történő megszerzés. A megszerzésnek más részére kell történnie. Általában nem büntethető az a személy, aki a maga részére szerez meg valakit nemi kapcsolatra. Befejezettség: a kerítés bűntette már akkor befejezett, amikor az elkövető a harmadik személy számára a passzív alannyal való nemi cselekmény közvetlen lehetőségét létrehozza, megteremti. A passzív alany rábírására vonatkozó célzatos törekvés csak kísérletet valósít meg. Kísérletről sem lehet azonban szó addig, amíg az elkövető a passzív alannyal a kapcsolatot nem vette fel, vele nem beszélt, neki nem írt. Elkövető: tettes bárki lehet, annak a kivételével, aki a maga (tehát nem más) részére szerzi meg a másik felet. Nincs akadálya a társtettesség megállapításának sem,

ha többen szereznek meg valakit más részére egymás tevékenységéről tudva. A kerítés bűntette mind a felbujtásnak, mind a bűnsegélynek alapcselekménye lehet. Aki a maga (azaz nem más) számára való megszerzést idézte elő vagy mozdította elő a kerítőnél, nem követheti el a kerítéshez járuló részesi alakzatot. Csak szándékosan követhető el. Az elkövető szándékának arra kell irányulnia, hogy valakit közösülésre vagy fajtalanságra szerezzen meg más számára. A kerítés bűntettét nem valósítja meg, aki ugyan anyagi ellenszolgáltatás ellenében összeismertet valakit mással, de nem közösülés vagy fajtalanság véghezvitelének az érdekében. Célzatos bűncselekmény is. Az elkövetőnek a megszerzést haszonszerzés céljából kell kifejtenie, így a bűncselekmény csak anyagi előny szerzése érdekében való elkövetéssel valósítható meg. A haszonszerzési célzatnak az elkövetéskor kell meglennie, így a

megszerzésért nyújtott utólagos anyagi ellenszolgáltatás – célzat hiányában – nem teszi a cselekményt kerítés bűntettévé. A haszonszerzési célzat hiányát mutatja az is, ha az elkövető szívességből szerez meg valakit másnak nemi cselekményre. Minősített esetek: ha a kerítés üzletszerű; ha a kerítést az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, ill. 18 életévét be nem töltött személy sérelmére; megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el. Egység és halmazat: a megszerzett passzív alanyok számára figyelemmel halmazat állapítandó meg. Halmazatban állapítható meg a kitartottság és a kerítés alapesete, ha a kitartott személy nem csak a kitartójával állt kapcsolatban, hanem ő szerezte meg egymásnak a partnereket. Ilyen eset az, amikor a kitartott személy férfiakat hajt fel a szórakozóhelyeken a

kitartójának. A kerítés üzletszerű elkövetését a törvény a bűncselekmény minősített eseteként szabályozza, ezért akár ugyanolyan, akár hasonló jellegű több bűncselekmény üzletszerű véghezvitele esetén halmazatot kell megállapítani. Nem kerülhet sor viszont halmazat megállapítására, ha a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak. Elhatárolás: a kerítés bűntette mellett nem értékelhető halmazatban az, hogy a kerítő lakását vagy egyéb helyiségét az üzletszerű kéjelgés céljára a partnerek rendelkezésére bocsátotta; ill. hogy a kerítő hajtotta fel, bírta rá ezt a személyt az üzletszerű kéjelgésre. 66 Előkészület bűntett. „kerítés elkövetésében megállapodik” Szeméremsértés „Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a közszemérem, ill. a társadalom nemi erkölcse Elkövetési magatartás: az

elkövető szeméremsértő módon mutogatja magát. A más előtt történő tényállásszerű magatartással valósul meg a bűncselekmény. A szeméremsértés vétsége tehát akkor is megállapítható, ha az elkövető egyetlen személy előtt szeméremsértő módon mutogatja magát. E bűncselekmény valósul meg akkor is, ha az elkövető az alvó sértett előtt önkielégítést végez, vagyis, ha a jelen lévő sértett ténylegesen nem észleli az elkövető tevékenységét, de a más által történő észlelés lehetősége objektíve fennáll. A szeméremsértő önmutogatás más előtti célzatos megvalósításával a bűncselekmény befejezetti szakba jut. Elkövető: tettese elvileg bárki lehet, viszont gyakorlatilag férfiak az elkövetők. Szándékos és célzatos bűncselekmény. Célzat: az elkövető nemi vágyának kielégítése végett mutogatja magát. Lényeges tehát az, hogy a szexuális vágy kielégítését célzó magatartás a nemi szerv

mutogatásában nyilvánul meg, és nem más nemi cselekmény (közösülés, fajtalanság) előzménye. Egység: a nemi szervnek többszöri mutogatása azonos alkalommal természetes egység. Folytatólagosság megállapításának van helye, ha az elkövető a szeméremsértő cselekményt más személy előtt, több alkalommal, rövidebb időközökben, egységes akaratelhatározásból fakadóan valósítja meg. Halmazat létesül a folytatólagosság törvényi feltételeinek hiányában. Elhatárolás: amennyiben a szeméremsértő cselekményt 14. életévét be nem töltött gyermekkel szemben úgy valósítja meg az elkövető, hogy egyúttal közösülésre vagy fajtalanság kifejtésére törexik őt rábírni, felhívni; ez esetben megrontás bűntette állapítható meg. Magánindítvány 209. § A 197 § (1) bekezdésében, a 198 § (1) bekezdésében, valamint a 201 § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények csak magánindítványra büntethetők,

kivéve, ha azokkal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. Az említett bűncselekmények minősített eseteiben viszont ez a szempont elesik. Az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés a megjelölt nemi erkölcs elleni deliktumok körében magánindítványnak tekintendő. Csak a sértett jogosult a magánindítvány előterjesztésére, így a férj a saját jogán ezt nem teheti meg a feleségén elkövetett erőszakos szexuális bűncselekmény miatt. Értelmező rendelkezés 210. § A 197-198 § alkalmazásában a 12 életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. 67 13. TÉTEL Elemezze a környezet és a természet védelmével kapcsolatos bűncselekményi tényállásokat! Környezetkárosítás „Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást

tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, bűntettet követ el.” „Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét jelentősé mértékben szennyezi, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben szennyezze.” 286/A.§ Értelmező rendelkezés: a 280 § alkalmazásában: környezeti elem: a föld, a levegő, víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. szennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű

változása, szennyezettsége, illetve igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, ill. a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, ill. olyan tevékenység, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti Jogi tárgy: a társadalomnak az emberi környezet egészséget biztosító egyensúlya fenntartásához, az ember és környezete harmonikus kapcsolata alakításához, és ezen belül a környezet megengedett és jogilag szabályozott módon való igénybevételéhez fűződő érdeke. Elkövetési tárgy: a környezet és annak elemei. Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, az ember által létrehozott mesterséges környezet, továbbá ezek összetevői. Elkövetési magatartás: a környezet valamely elemének károsítása, ill. a károsításra alkalmas magatartás; a környezet valamely elemének jelentős mértékű szennyezése, ill. a jelentős

mértékű szennyezésre alkalmas magatartás. Mindkét fordulat esetében elkülönülő elkövetési magatartás vonatkozik a bűncselekmény elkövetőjére aszerint, hogy létrehoz-e sértő eredményt; vagy a magatartása, tevékenysége erre alkalmas. Ez utóbbi magatartás tehát környezet veszélyeztetés: olyan tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást vagy jelentős mértékű környezetszennyezést idézhet elő. Környezetvédelmi alapelv, hogy a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézzen elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. Az elkövetési magatartás fogalmi elemei: károsítás; szennyezés. A bűncselekmény megvalósulásának feltétele: a jogellenesség, vagyis, hogy az elkövető a magatartását jogszabályban, ill. hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével tanúsítja. 68

Szabálysértés valósul meg, amennyiben a környezet szennyezése nem éri el a jelentős mértéket, ill. a tevékenység nem alkalmas a környezet károsítására vagy jelentős mértékű szennyezésre. A környezetkárosításnak általános szabálysértési alakja nincs, a károsítást vagy a jelentős mértékű szennyezést meg nem valósító magatartások azonban szabálysértési tényállásba ütközhetnek. Ilyenek a köztisztasági szabálysértés, az erdőgazdálkodási szabálysértés, a vízgazdálkodási szabálysértés, a levegőszennyezési szabálysértés, a parkrongálás, tilos fakivágás szabálysértése. Környezetvédelmi bírság: a környezetvédelmi szabályok megszegése, környezetkárosítás, környezetszennyezés esetén a büntetőjogi-, szabálysértési- és kártérítési felelősségen túlmenően az elkövető a cselekmény mértékéhez, súlyához, ismétlődéséhez igazodóan környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A

környezetvédelmi bírság jogi személlyel szemben is kiszabható. Befejezett a bűncselekmény a károsítás, jelentős mértékű szennyezés bekövetkezésével. Ha a szándék a sértő eredményeket átfogja, és annak bekövetkezése az okozati összefüggésből következő közeli realitás, a környezetet szennyező magatartás megkezdésével a cselekmény kísérletet valósíthat meg, a szennyezés megkezdése előtti magatartások büntetlen előkészületnek minősülnek. A veszélyeztetéssel megvalósuló elkövetési magatartási változatok a szennyező magatartás megkezdésével befejezett bűncselekményként minősülnek, kísérletként nem valósulhatnak meg. Elkövető tettesként bárki lehet. Ha a munkát irányítás alatt végző személy cselekménye önmagában megvalósítja a környezetkárosítást (pl. az alkalmazott a vállalat igazgatója utasítására engedi a folyóba a szennyező anyagot) a cselekményt megvalósító személy tettesként, az

utasítást adó személy felbujtóként minősül. Társtettesi magatartásnak minősülhet mind a károsítás, mind a jelentős mértékű szennyezés vonatkozásában a szennyező magatartás közös megvalósítása. Bűnsegédi bűnrészesség csakis olyan magatartás lehet, amely önmagában nem valósít meg környezeti igénybevételt, használatot, vagy szennyezést, csak ezeket segíti (pl. a tehergépkocsi vezetője, aki csak a helyszínre szállítja a szennyező anyagot, de annak lerakásában, elhelyezésében nem vesz részt). Szándékosan és gondatlanságból is elkövethető a bűncselekmény. Szándékos elkövetés esetén az elkövető tudatának át kell fogni, hogy az elkövetési magatartás a környezetre vagy a környezeti elemekre irányul, és legalább az eshetőleges szándék szintjén azt, hogy a cselekmény eredménye a környezet károsítása vagy jelentős mértékű szennyezése. Gondatlan bűncselekményként büntetendő a gondatlan károsítás

és jelentős károsítás, a gondatlan jelentős mértékű szennyezés, vagy az ezekre alkalmas gondatlan magatartás tanúsítása. (Gondatlan elkövetésről beszélhetünk, pl: az elkövető elfelejti elzárni a tartály csapját, és a folyóvizet szennyező vegyszer kifolyik; - szándékosan hagyja nyitva a csapot, mert nem ismeri, de kellő körültekintéssel ismerhetné a vegyszer hatását; - a hatást is ismeri, de azt feltételezi, hogy a tartályban lévő vegyszer már csak néhány liter, bár kellő körültekintéssel megállapíthatta volna, hogy abban még nagy mennyiségű vegyszer van.) 69 Ha az elkövetési magatartás szándékos, de a tettes a magatartása, az okozatosság, ill. az elkövetési magatartás károsító, ill. a jelentős mértékű szennyező hatása tekintetében valamilyen tény tekintetében tévedésben volt, cselekménye gondatlan bűncselekménynek minősül. Minősített esetek: ha a bűncselekmény jelentős mértékű károsodást

okoz, ill. alkalmas arra, hogy az a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben károsítsa. Ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre. A gondatlanságból történő elkövetés minősített esete a helyre nem állítható (jóvátehetetlen) károsítás gondatlan elkövetése. Elhatárolás: a szándékos közveszélyokozás átfoghatja a szándékos vagy gondatlan környezetkárosítást, ezért az alaki halmazat csak látszólagos (konszumpció). Ha azonban a szándékos környezetkárosítás gondatlanságból közveszélyt idéz elő, a szándékos és a gondatlan bűncselekmény vonatkozásában valóságos alaki halmazat áll fenn. A környezetkárosítás átfogja a nem súlyosabban büntetendő természetkárosítást (konszumpció). A rongálástól való elhatárolással kapcsolatban irányadó

szempontként azt tekinthetjük, hogy a környezetkárosítás elkövetési tárgya általában az emberi környezet, míg a rongálás a tulajdonviszonyokat sérti. Ezért, ha a cselekmény konkrétan körülhatárolt vagyon ellen irányul (pl. valaki szántóföldje, erdője vagy kertje ellen), és ezen nem is terjed túl a környezetre (pl. a környezetre is kiterjedő szennyezés nem jelentős mértékű), a cselekmény rongálásként minősül. Amennyiben a környezetkárosítás során a szándék a konkrét vagyonban bekövetkező kárra is kiterjed, vagy a rongálásra irányuló szándék esetén a környezetkárosítást is átfogja, a rongálás és a környezetkárosítás alaki halmazata állapítható meg. Ha a rongálásra irányuló szándék esetén az elkövető gondatlansága a lehetségesen bekövetkezett környezetkárosítást fogja át, a rongálás és a gondatlanságból okozott környezetkárosítás bűnhalmazata forog fenn. Egység: a károsítás és a

jelentős mértékű szennyezés fogalmilag az egyszeri magatartást és a tevékenységet is magában foglalja, ezért a bűncselekmény – többféle környezeti elem sértése esetében is – természetes egység, a folytatólagos elkövetés megállapítása nem indokolt. Halmazat: a bűncselekmény jogi tárgya az élet, testi épség, egészség védelmét nem fogja át, ezért a környezetkárosítás bűnhalmazatba kerülhet az emberölés, a testi sértés, ill. a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés szándékos vagy gondatlan eseteivel. Természetkárosítás „Aki nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított élő szervezetet, élő szervezet bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyedét, fajok kereszteződéseként létrejött élő szervezetet, élő szervezet származékát jogellenesen megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén

átvisz, azzal kereskedik, vagy azt elpusztítja; védett természeti területet, élő szervezetek életközösségét, barlangot jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat, bűntettet követ el.” 70 Jogi tárgy: a természet – mint az ember tágabb környezete – zavartalan állapotának fenntartásához, ökológiai folyamatainak zavartalanságához kapcsolódó közegészség, ill. ennek biztosításához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgyak: a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított élő szervezet, vagy a fajok kereszteződéseként létrejött élő szervezet, az élő szervezet bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyede, az élő szervezet származéka; a védett természeti terület, az élő szervezetek életközössége, és a barlang. Védett természeti terület lehet: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék. Elkövetési

magatartás: jogellenes megszerzés, tartás, forgalomba hozatal, az országba behozatal, kivitel, az ország területén átvitel, kereskedés, elpusztítás, az elkövetési tárgyak jelentős mértékben való megváltoztatása. Elkövetési mód: a jogellenesség. Nem jogellenesek azok a formálisan tényállásszerű magatartások, amelyek éppen a törvényi cél megvalósítását szolgálják. Például a megsebesült vagy beteg állat befogása, meggyógyítása, ill. az állatkölykök, madárfióka befogása a felnevelése érdekében nem valósít meg jogellenes megszerzést, de a meggyógyítás, felnevelés után megvalósíthat például jogellenes tartást. Nem jogellenes az emberre, vagy a javakra támadó fokozott védelem alatt álló vadállat végszükségben való elpusztítása. Befejezett a bűncselekmény: befejezett a megszerzés a tényleges birtokbavétellel, az elpusztítás az élő szervezet vagy származéka tényleges elpusztulásával. Kísérlet a

közvetlenül erre irányuló magatartás (pl. befogás végett állatcsapda felállítása, az állat megölése végett a rálövés). A behozatal, ill a kivitel az államhatáron történő tényleges átjuttatással válik befejezetté. Nincs kísérlete a tartásnak, forgalomba hozatalnak, az ország területén átvitelnek, vagy az azzal kereskedésnek. Előkészület nem büntetendő. Szabálysértések: természetvédelmi szabálysértés; természetvédelmi bírság. Elkövető tettesként bárki lehet, olyan személy is, aki tevékenységét például a természetvédelmi területen munkaviszonyban utasításra, vagy megbízás alapján végzi. Csak szándékosan követhető el a bűncselekmény alapesete. Az elkövető tudatának át kell fogni, hogy az elkövetési tárgy a természetvédelem védettségi körébe tartozik. A minősített eset szándékosan és gondatlanságból is elkövethető. Gondatlan bűncselekmény valósul meg, ha az alapeset gondatlan

megvalósítása a minősítő eredmények megvalósulását eredményezi, és az elkövető gondatlansága ezekre az eredményekre is kiterjed. Minősített esetek: ha a természetkárosítás élő szervezet tömeges pusztulását; ha a természetkárosítás a természeti terület, az élő szervezetek életközössége, vagy a barlang helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését okozza. Elhatárolás: a természetkárosítás a specialitás viszonyában áll a környezetkárosítás bűntettével, és a speciális elkövetési tárgyra figyelemmel a cselekmény természetkárosításnak minősül. 71 A környezetkárosítás és a természetkárosítás egymással alaki halmazatba nem kerülhet. Egység: a felsorolt többféle elkövetési tárgyra elkövetett cselekmény természetes egység. (Például, ha a tettes fokozottan védett madarat megfog, és a tojását összetöri, ill. a védett természeti területet és az azon megtelepült élő szervezetek

életközösségét is jelentős mértékben megváltoztatja.) Természetes egység az elkövetési magatartások egyidejű megvalósítása is. A cselekmény többszöri megvalósítása folytatólagos elkövetettként minősülhet. Halmazat: bűnhalmazatnak minősül, ha a fokozott védelem alatt álló növény, állat, tojás eszmei értékét a természetvédelmi jogszabály megállapítja, ezek jogtalan eltulajdonítás céljából történő megszerzése esetében a természetkárosítás és az érték szerint minősülő lopás bűncselekménye. A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése „Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse; a vizet, a levegőt

vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon; az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse, bűntettet követ el.” „Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot.” Jogi tárgy: a társadalomnak az egészséges emberi- és természeti környezet fenntartásához, a környezet egészséges életlehetőséget biztosító tisztaságához, és ezzel összefüggésben a környezetre fokozottan veszélyes hulladékokkal kapcsolatos eljárások jogilag szabályozott rendjének megtartásához fűződő érdeke. Elkövetési tárgy: a környezetre veszélyes hulladék, vagyis olyan hulladék, amely a minőségi jellemzői folytán az emberi élet, testi épség vagy egészség, ill. a környezeti elemek veszélyeztetésére alkalmas. Elkövetési magatartás: kettős

fordulattal valósítható meg. Első fordulat: a jogszabályban meghatározott engedély nélkül, vagy a jogszabályban, ill. a végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettség megszegésével a veszélyeztetésre alkalmas anyagot tartalmazó hulladék gyűjtése, tárolása, kezelése, elhelyezése, ill. szállítása Második fordulat: a jogszabályban meghatározott engedély nélkül robbanásveszélyes, gyúlékony, vagy az egészségre, ill. a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladék elhelyezése Befejezett a bűncselekmény bármelyik elkövetési magatartási fordulat alaki megvalósításával. Elkövető tettesként bárki lehet, aki engedéllyel nem rendelkezik, ill. az engedéllyel rendelkező olyan személy, akinek a tevékenysége során keletkezik a veszélyes hulladék, vagy azt begyűjtve a kötelezettsége megszegésével valósítja meg az elkövetési magatartást. A tényállásszerű magatartás tettesi vagy

társtettesi minőségként értékelhető akkor is, ha azt az elkövető alkalmazottként valósítja meg. 72 Bűnsegédi bűnrészesség csakis a tényálláson kívüli magatartással valósulhat meg (pl. a gyűjtéshez, szállításhoz fuvareszközt, a tároláshoz-elhelyezéshez telephelyet biztosít). Szándékosan és gondatlanságból is elkövethető a bűncselekmény. Elhatárolás: A környezetkárosítástól: a veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése engedély nélküli vagy kötelességszegő magatartással valósítható meg, nem tartozik hozzá sértő eredményként a környezet károsítása, vagy jelentős mértékű szennyezése. Azonban a veszélyes hulladéknak a környezetbe juttatása önmagában környezetszennyezést jelent. A cselekmények minősítését az elkövetési tárgy, a magatartás bekövetkező sértő vagy veszélyeztető eredménye, továbbá a büntetési tételek figyelembevételével határolhatjuk el. Ha a veszélyes hulladékkal

kapcsolatos engedély nélküli vagy kötelességszegő magatartás egyben a környezetkárosítás alapeseteit (károsítást, jelentős szennyezést, ill. erre alkalmas magatartásokat) is megvalósítja: a cselekmény a súlyosabb büntetési tételű környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése bűntetteként minősül. Ha viszont a veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésével a környezetkárosítás eredménye jelentős károsítás, vagy erre alkalmas a magatartás, ill. a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre: az azonos, ill. súlyosabb büntetési tételű környezetkárosítás minősített esete állapítható meg Gondatlan elkövetés esetén a gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vétsége foglalhatja magába a gondatlanságból elkövetett környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésének vétségét. A természetkárosítástól: a jogi tárgy azonossága és az

elkövetési magatartások hasonlósága folytán látszólagos az alaki halmazat, ha a védett természeti terület jogellenes jelentős mértékű megváltoztatása, ill. helyrehozhatatlan károsodása vagy megsemmisülése, továbbá a fokozott védelem alatt álló növény vagy állat tömeges pusztulása a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésével valósul meg. A természetkárosítás alapesetét is megvalósító magatartás az enyhébb büntetési tétele következtében beolvad a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésébe, míg az azonos büntetési tételű minősített esetekben az elkövetési tárgyak és a sértő eredmény specialitása következtében előtérbe lépnek a természetkárosítás minősített esetei a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésével szemben. A közveszélyokozástól: amennyiben a közveszély szándékos vagy gondatlan előidézése a környezetre veszélyes hulladék szándékos vagy

gondatlan jogellenes elhelyezésével valósul meg, az alaki halmazat látszólagos, a cselekmény közveszélyokozásként minősül. Viszont a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése és a gondatlan közveszélyokozás vétsége valóságos alaki halmazat lehet. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéstől: ha az elkövető a foglalkozása körében tanúsít olyan kötelességszegő magatartást a veszélyes hulladékkal kapcsolatban, amely más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki (pl. az alkalmazottjait, a lakosság tagjait), ill. a gondatlansága következtében az ott meghatározott minősítő eredmények megvalósulnak, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alap- vagy minősített esete halmazatban megállapítható. Amennyiben nem foglalkozása körében végzett tevékenységével gondatlansága folytán halál vagy súlyos testi sérülés következik be, bűnhalmazatban megállapítható a

gondatlanságból elkövetett emberölés vagy súlyos testi sértés vétsége. 73 Egység: természetes egységnek minősül az elkövetési magatartások különböző fordulatainak egy időben vagy egymás utáni megvalósítás, ezért a cselekmény folytatólagosan elkövetettként nem minősíthető. Halmazat állapítható meg, ha a különböző magatartások egymástól térben és időben jelentősen elkülönülnek. 74 14. TÉTEL Határozza meg a Btk. alapján a hivatalos személy fogalmát! Elemezze a hivatali visszaélés bűntettét és ennek elhatárolási problémáit a speciális hivatali bűncselekményektől, valamint a hivatalos személy által elkövetett (passzív) vesztegetéstől! Hivatali bűncselekmények, amelyek tettese csak hivatalos személy lehet Hivatali visszaélés; Bántalmazás hivatalos eljárásban; Kényszervallatás; Jogellenes titkos információgyűjtés; Jogellenes fogvatartás. Hivatalos személy fogalma 1. hivatalos személy: a)

az országgyűlési képviselő, b) a köztársasági elnök, c) a miniszterelnök, d) a Kormány tagja, a politikai államtitkár, e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, f) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok, g) a helyi önkormányzati testületek tagja, h) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, i) az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, j) alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, k) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el;

Hivatali visszaélés „Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az állami, államigazgatási szervek működésébe vetett bizalom, a hivatalok tárgyilagos, elfogulatlan működése. Elkövetési tárgya (passzív alanya) abban az esetben van, ha a hivatali visszaélést másnak a hátrányára követik el. Ez esetben a hátrányt szenvedő személy passzív alanya a bűncselekménynek. Elkövetési magatartás: hivatali kötelességét megszegi; hatáskörét túllépi; hivatali helyzetével egyébként visszaél. Immateriális bűncselekmény. A törvényi tényállásban megfogalmazott jogtalan előny, jogtalan hátrány bekövetkezése nem szükséges, az nem eredmény, hanem célzat. Befejezett a bűncselekmény a kötelességszegő magatartás, a hatáskör túllépés

kifejtésével. 75 Kísérlete a gyakorlatban nemigen fordul elő. Akkor képzelhető el, ha a kötelességszegő magatartás többmozzanatú, s azt megkezdi az elkövető, de teljesen nem fejti ki, nem fejezi be. Elkövető tettesként bármely hivatalos személy lehet. Társtettesség is csak hivatalos személyek között állhat fenn. Társtettesség akkor valósul meg, ha ugyanazon kötelezettséget közösen szegik meg az elkövetők. Külön kötelezettségek megszegése esetén valamennyien önálló tettesek. A bűncselekmény felbujtója vagy bűnsegédje bárki lehet Csak szándékosan, célzatosan követhető el. A kötelesség szándékos megszegése önmagában – célzat nélkül – még nem bűncselekmény, csak fegyelmi vétség. A hivatalos személynek az elkövetési magatartást abból a célból kell kifejtenie, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen. A hátránynak, ill előnynek bekövetkeznie nem kell, miután azt a törvényhozó

nem eredményként, hanem célzatként fogalmazza meg. A célzott hátránynak, ill. előnynek jogtalannak kell lennie, lehet vagyoni és személyes hátrány, ill. előny is Elhatárolás: ha a hivatali eljárás egyébként nem jogellenes, akkor a hivatali kötelességszegés célzatossága esetén – ha az más hivatali bűncselekmény tényállási elemeit is megvalósítja – a specialitás miatt nem a hivatali visszaélést, hanem a megvalósult másik hivatali bűncselekményt kell megállapítani. Ha a szolgálatban levő rendőr például hátrányokozás céljából állítja elő haragosát a rendőrségre, nem hivatali visszaélést, hanem jogellenes fogva tartást valósít meg. Vesztegetés helyett hivatali visszaélésnek minősül annak a hivatalos személynek a cselekménye, aki csupán a látszatát keltette annak, hogy meghatározott intézkedési kötelezettsége van abban az ügyben, amellyel kapcsolatban jogtalan előnyt kért. Egység: ugyanazon előny vagy

hátrány céljából végrehajtott több kötelességszegés, hatáskörtúllépés egység akkor is, ha a hátrány vagy az előny több személyt érint vagy egyeseknek előny, másoknak hátrány. Halmazat: más-más előnyök vagy különböző hátrányok előidézésére megvalósított különböző kötelességszegések valódi halmazatot alkotnak. Ha maga a hivatali fellépés már jogellenes, akkor a hivatali helyzettel visszaélés során elkövetett olyan cselekmények, amelyek önmagukban hivatali bűncselekmények lennének, látszólagos halmazatba kerülnek a hivatali visszaéléssel, s a cselekményt csak hivatali visszaélésnek kell minősíteni. Pl ha a jogosulatlanul, hátrányokozási céllal szolgálatba helyezkedő rendőr bántalmazza is az igazoltatott személyt, cselekménye csak hivatali visszaélést valósít meg. Ha a kötelességszegő intézkedés más jogi tárgyat sértő bűncselekményt is megvalósít, valóságos halmazat jön létre a hivatali

visszaélés és az egyéb bűncselekmény között. Pl a jogosulatlanul szolgálatba helyezkedő rendőr az igazoltatottnak orrcsontját is töri, a hivatali visszaélést és a súlyos testi sértést halmazatban kell megállapítani. A hivatali visszaélés elhatárolási problémái a speciális hivatali bűncselekményektől 76 Ha a hivatalos eljárás nem jogszerű, hanem önmagában már jogellenes, akkor a hivatalos személy az ilyen eljárás során megvalósított bántalmazásával nem a bántalmazás hivatalos eljárásban, hanem a hivatali visszaélés bűncselekményt követi el. Elhatárolási problémák kényszervallatásnál: ugyanazon magatartás – a vallomás kikényszerítésére irányuló célzat hiányában – hivatali visszaélésnek vagy bántalmazás esetén bántalmazás hivatalos eljárásban szerinti cselekménynek minősülhet. Speciális bűncselekmény a kényszervallatás a hivatali visszaéléshez, valamint a hivatalos eljárásban

elkövetett bántalmazáshoz képest. Ezért találkozásuk esetén csak a kényszervallatás bűncselekményét kell megállapítani. Nem a jogellenes fogva tartást, hanem a hivatali visszaélést kell megállapítani, ha a fogva tartást olyan hivatalos személy valósítja meg, akinek hatáskörébe nem tartozik a jogszerű fogva tartásról való intézkedés, tehát emiatt tettese nem lehet a jogellenes fogva tartás bűncselekményének. A hivatali visszaélés elhatárolási problémái a hivatalos személy által elkövetett (passzív) vesztegetéstől Ha csak színleli, hogy az ügyben van hivatali működési köre, amelyben az előnyért eljár: hivatali visszaélés. Az azonos ügyintézési körben elkövetett kötelességszegések esetében a passzív hivatali vesztegetés és a hivatali visszaélés halmazata csak látszólagos: vesztegetés valósul meg. 77 15. TÉTEL Az állam elleni bűncselekmények jellemzése és rövid ismertetése. Elemezze a hivatalos

személy elleni erőszak törvényi tényállását! Állam elleni bűncselekmények jellemzése Állam elleni bűncselekmények alatt az adott állam alkotmányában, az alapvető alkotmányos elvekben rögzített államhatalmi, politikai rendszert, annak létezését, alapintézményeit és működését, továbbá az állam függetlenségét, területi épségét sértő vagy veszélyeztető deliktumok értendők, amelyeket általában a fennálló hatalmi-politikai rendszerrel szembeni államellenes célzattal vagy motívummal követnek el. Nem tartoznak tehát ebbe a körbe a társadalmi szervezetek (pl. pártok, szakszervezetek), a közhatalmi jogosítvánnyal nem rendelkező állami szervek, azok vezetői elleni cselekmények. Az állam elleni bűncselekményeket politikai bűncselekményeknek is szokás nevezni. A feljelentés elmulasztása kivételével valamennyi állam elleni bűncselekményt a Btk. bűntettként szabályozza. A törvény ezeket a bűntetteket szigorú

szankciókkal fenyegeti, sőt négy bűntett esetében életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása is lehetséges. Az állam elleni bűncselekményeknek már az előkészületi szakasza is általában büntetendő, az alkotmányos rend elleni szervezkedés és a hűtlenség kivételével. Az állam elleni bűntettek többsége nem csupán szándékosságot feltételez, hanem célzatos elkövetést is megkövetel. Valamennyi állam elleni bűncselekményhez feljelentési kötelezettség kapcsolódik. Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények esetében mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. E fejezet tekintetében az állami önvédelem elve érvényesül, vagyis az állam elleni bűntettek elkövetése és üldözése esetén a magyar törvényt kell alkalmazni, függetlenül az elkövetés helyétől és az elkövető állampolgárságától. Az állam elleni bűncselekmények a gyakorlatban alig fordulnak elő. Állam elleni bűncselekmények rövid

ismertetése Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása „Aki olyan bűncselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve – különösen fegyveres erő igénybevételével – megváltoztassa, bűntettet követ el.” Az alkotmányos rend megváltoztatása a legsúlyosabb állam elleni bűncselekmény. A korábbi „összeesküvés” helyébe lépett. Jogi tárgy: a MK alkotmányos rendje. (Alkotmányos renden az alkotmányt és az alkotmányban foglalt elveken alapuló társadalmi viszonyokat kell érteni.) Elkövetési magatartás: minden olyan tevékenység, cselekedet, amely közvetlenül az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányul és arra alkalmas. Elkövetési mód: erőszakkal, vagy erőszakkal való fenyegetéssel. A bűncselekmény immateriális, eredménye nincs. A befejezetté váláshoz nem szükséges a megváltoztatásának bekövetkezése. MK

alkotmányos rendje erőszakos 78 Előkészület bűntett. Tettes bárki lehet, belföldi és külföldi is. Jellemző a társtettesség Csak szándékosan, egyenes szándékkal valósulhat meg a bűncselekmény. Büntethetőséget megszüntető ok: elkövető önkéntes elállása; ha a bűncselekmény folytatása az ő elállása miatt marad el; ha ő maga önként megakadályozza a folytatást. Az alkotmányos rend elleni szervezkedés „Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a MK alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a MK alkotmányos rendje. Elkövetési magatartás: szervezet létrehozása; szervezet vezetése; szervezetben részvétel. Befejezettség: szervezet létrehozása. Csak szándékosan valósulhat meg a bűncselekmény. Kísérlet: ha a felhívás eljut a címzett résztvevőkhöz, de a szervezet nem jön létre. Elkövető: tettesként bárki lehet. A

szervezet támogatója általában bűnsegéd Nem büntethető: akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad; vagy aki annak folytatását önként megakadályozza. Lázadás „Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy az Országgyűlést, a köztársasági elnököt, a Legfelsőbb Bíróságot, a Kormányt alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az alkotmányos rend, ill. a felsorolt intézmények alkotmányos működése Elkövetési tárgyak (passzív alanyok): Országgyűlés, köztársasági elnök, Legfelsőbb Bíróság, Kormány. Elkövetési magatartás: tömegzavargásban részvétel, tömegzavargás szervezése, vezetése. A bűncselekmény immateriális, eredmény nem szerepel a törvényi tényállásban. A bűncselekmény befejezett a törvényben meghatározott célú tömegzavargás

létrejöttével. Előkészület bűntett. Elkövető tettesként bárki lehet. Bűnsegéd a lázadás támogatója 79 Csak szándékosan valósítható meg. A tömegzavargás közvetlen célja az alkotmányos rend legfőbb hatalmi letéteményeseinek akadályozása, intézkedésre kényszerítése. Elhatárolás: a tényállásban írt passzív alanyok tömegzavargás, ill. államellenes cél nélkül elkövetett akadályozása a hivatalos személy elleni erőszak keretében büntethető. A lázadás speciális bűncselekmény a hivatalos személy elleni erőszakhoz képest. Nem büntethető: az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja. A tömegzavargás szervezőjére, vezetőjére nem vonatkozik a büntetlenség! Rombolás „Aki a MK alkotmányos rendjének megzavarása céljából közművet, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzemet vagy annak berendezését, középületet

vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje. Elkövetési tárgyak: a törvény példálózva sorolja fel. Csak olyan vagyontárgyakról lehet szó, amelyek tönkretétele alkalmas az alkotmányos rend megzavarására. Elkövetési magatartás: az elkövetési tárgyak megsemmisítése, használhatatlanná tétele, megrongálása. Eredmény-bűncselekmény. Az eredmény használhatatlanná válása, megrongálódása. az elkövetési tárgy megsemmisülése, Kísérlet: az eredmény bekövetkezése nélküli állapot. Nem szükséges azonban a bűncselekmény befejezettségéhez, hogy az elkövetési tárgy sérelmén túl további következmény – például az alkotmányos rend megzavarása – is bekövetkezzék. Előkészület bűntett. Csak szándékosan követhető

el. Célzatos bűncselekmény Cél: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása. Célzat hiányában a közérdekű üzem megzavarása vagy rongálás állapítható meg. Minősített eset: ha különösen súlyos hátránnyal jár (pl. az ország légi forgalmának teljes megbénulása). Ha az elkövető rombolást megvalósító magatartása halálos eredményt is okozott, a rombolást az emberöléssel halmazatban kell megállapítani. Látszólagos a halmazat a rombolás és a közveszély okozás között, ha a rombolást energia pusztító hatásának kiváltásával idézik elő. Hazaárulás „Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a MK függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el.” 80 Jogi tárgy: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje. Elkövetési magatartás: külföldi kormánnyal vagy

külföldi szervezettel kapcsolat felvétele vagy fenntartása. Immateriális deliktum a bűncselekmény alapesete, eredmény nem szükséges hozzá, a bűncselekmény az elkövetési magatartások kifejtésével befejezett. A bűncselekmény azzal válik befejezetté, ha a külföldi fél a kapcsolat felvételére irányuló kezdeményezést elfogadja. Kísérlet: a kapcsolat felvételére irányuló cselekmény a tényleges kapcsolat létrejötte nélkül. A kísérlet az ajánlkozás postára adásával, küldöncre bízásával kezdődik. Előkészület bűntett. Elkövető: tettesként csak magyar állampolgár lehet. Felbujtó, bűnsegéd nem magyar állampolgár is lehet. Csak szándékosan, egyenes szándékkal követhető el. A törvényi tényállás célzatot is tartalmaz: a tettes az elkövetési magatartást abból a célból fejti ki, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, függetlenségét, területi épségét sértse. Minősített esetek: súlyos

hátrányt okozva; állami szolgálat vagy hivatalos megbízás felhasználásával; háború idején; külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével. Hűtlenség „Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje. Elkövetési magatartás: külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolat felvétele vagy fenntartása. Elkövető: csak az a magyar állampolgár, aki olyan állami szolgálatban van, vagy olyan hivatalos megbízatással rendelkezik, amivel visszaélve elkövetheti a hűtlenség bűncselekményét. Nem célzatos bűncselekmény. Eredmény: a Magyar Köztársaság függetlenségének, területi

épségének, ill. alkotmányos rendjének veszélyeztetése. Az ellenség támogatása 81 „Aki háború idején a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetőleg a szövetséges fegyveres erőnek hátrányt okoz, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, függetlensége, területi épsége. Közvetlen tárgy: a katonai erő. Elkövetési magatartás: érintkezésbe bocsátkozás az ellenséggel; segítségnyújtás az ellenségnek; hátrány okozása a saját vagy a szövetséges fegyveres erőknek. Befejezettség: az érintkezésbe bocsátkozás a kapcsolat puszta felvételével már megvalósul, a bűncselekmény ezzel befejeződik. A segítségnyújtás elkövetési magatartása esetében azonban a befejezettséghez eredmény is szükséges. A bűncselekmény csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az ellenséges

fegyveres erőnek a segítségnyújtásból előnye származott. Ez a helyzet a hátrányokozás esetében is: csak a hátrány bekövetkeztével válik a bűncselekmény befejezetté. Előkészület bűntett. Elkövető tettesként bárki lehet, kivéve az ellenség állampolgárát, ill. állampolgárság nélkül is az ellenséghez tartozó személyt. Szándékos bűncselekmény, csak egyenes szándékkal, valamint célzattal követhető el. A célzat a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése. Ez a bűncselekmény a hazaárulás speciális esete. Specialitása az elkövetési időben, a közvetlen tárgyban és a konkrét elkövetési magatartásban jelentkezik. Kémkedés „Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, szuverenitása, az állam biztonsága, az állam fontos érdekei. Elkövetési tárgy: a Magyar

Köztársaság szempontjából fontos adatok. Bármilyen adatra elkövethető ez a bűncselekmény, amely alkalmas arra, hogy a Magyar Köztársaság hátrányára felhasználják, az idegen hatalom, ill. az idegen kémszervezet ismereteit bővítse, tevékenységét elősegítse. Elkövetési magatartás: hírszerző tevékenység végzése a Magyar Köztársaság ellen. Immateriális bűncselekmény, eredménye nincs. Bármelyik elkövetési magatartási forma kifejtésével befejezett a bűncselekmény. A kémkedés alapeseténél bármelyik elkövetési magatartás kifejtésével, a kapcsolat létrejötte után már egyetlen adat megszerzésével befejezett a bűncselekmény. A bűncselekmény alapesete kísérleti szakba az adat konkrét megszerzésére irányuló tevékenység megkezdésével jut. 82 Előkészület bűntett. Leggyakoribb előkészületi magatartás: ajánlkozás, vállalkozás Elkövető: tettesként bárki lehet, aki idegen hatalom vagy idegen szervezet

részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez. Csak szándékosan követhető el, egyenes szándékkal. A hírszerző tevékenységnek objektíve a Magyar Köztársaság ellen kell irányulnia, annak politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét kell veszélyeztetnie. Súlyosabban büntetendő, ha kiszolgáltatásával követi el. az elkövető a hírszerző tevékenységet államtitok A kémkedés az államtitoksértéshez képest speciális bűncselekmény. A kémkedés és az ellenség támogatása között látszólagos halmazat van az utóbbi javára. Büntethetőséget megszüntetető ok: aki az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és teljesen feltárja a külföldi kapcsolatát. Egyéb előkészületi jellegű magatartásra ez a szabályozás nem vonatkozik. A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés „A 147. § (kémkedés) szerint büntetendő, aki a kémkedést a Magyar

Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő ellen követi el.” Feljelentés elmulasztása „Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, ellenség támogatása, kémkedés készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a felsorolt bűncselekmények tárgya. A bűncselekmény elkövetője, tehát a feljelentés elmulasztója közvetlenül az igazságszolgáltatás menetét akadályozza, az alapcselekmény elkövetőjének felelősségre vonását gátolja. Elkövetési magatartás: a bejelentés megtételének elmulasztása. A

feljelentési kötelezettség a készülő, valamint a már befejezett állam elleni bűncselekményekre vonatkozik. Tiszta mulasztásos bűncselekmény. Az elkövetőtől elvárt aktív magatartás, aminek elmulasztását a törvény büntetni rendeli: a bűncselekménynek a hatóság tudomására hozása, feljelentése. Elkövető: tettesként bárki lehet, kivéve az alapcselekmények elkövetőit és ezen elkövetők hozzátartozóját. Társtettesség kizárt Csak szándékosan valósítható meg. 83 Hivatalos személy elleni erőszak „Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el.” Hivatalos személy elleni (materiális) erőszak Jogi tárgy: a hivatalos személy szabályszerű eljárása zavartalanságához fűződő érdek (a hivatalos személy jogszerű eljárása). Passzív

alany: a hivatalos személy a jogszerű eljárása körében. Elkövetési magatartás: akadályozás; intézkedésre kényszerítés; bántalmazás. Nem valósul meg a bűncselekmény, ha az akadályozás erőszak, fenyegetés nélkül passzív magatartással, puszta engedetlenséggel, a hivatalos személy felszólításának nem engedelmeskedéssel történik (pl. a felszólítás ellenére nem igazolja magát, nem válaszol, nem távozik el, vagy elfut a helyszínről). Ezek a magatartások szabálysértést valósíthatnak meg Akadályozással befejezett a bűncselekmény az akadályozásra irányuló szándékos erőszakos vagy fenyegető magatartás megkezdésével, ha ez a hivatalos személy eljárását zavarja. Intézkedésre kényszerítéssel akkor befejezett a bűncselekmény, ha a hivatalos személy a kényszerítéssel kapcsolatos intézkedést megkezdte. Befejezettként valósul meg a bántalmazás, ha a támadás a hivatalos személy testét eléri. Kísérlet az

erőszak vagy fenyegetés célzatos kifejtésével kezdődik. Kísérlet, ha a bántalmazásra irányuló magatartás nem éri a hivatalos személy testét. Jogszerű a hivatalos személy eljárása, ha az eljárás törvényes céljának, a rá vonatkozó eljárási jogszabályoknak és a hatóság belső szabályainak fő vonásaiban megfelel. Jogszerű a hivatalos személy eljárása akkor is, ha egyes részcselekményei tekintetében – lényegében az eljárása eredményessége, sikere tekintetében – szabálytalanul jár el, de ezek a szabálytalanságok az eljárása fő vonásait, lényeges szabályait nem érintik. A jogszerűtlen eljárással szemben – amennyiben az a hivatalos személy jogtalanul közvetlenül támadó, vagy ezzel fenyegető magatartásában nyilvánul meg – a jogos védelem szabályai alapján történő védekezés lehetősége áll fenn. Ha a jogszerűtlen eljárás nem támadó jellegű, erőszakkal-fenyegetéssel védekezésnek nem lehet helye,

a jogorvoslati lehetőség: az eljárási panasz vagy fellebbezés. A hivatalos személy eljárása a Btk. alkalmazásában csak akkor jogszerűtlen, ha az már olyan módon ütközik az eljárás szabályaival, amelynek jogtalansága a törvénysértés súlyossága folytán bárki számára egyértelműen felismerhető. Elkövető tettesként bárki lehet, akár a társával szemben a másik hivatalos személy is az együttes eljárásuk során. Csak szándékosan követhető el. (A tévedés szabályait alkalmazva kell a cselekményt elbírálni, ha az elkövető téved a passzív alany hivatalos személyi minőségének felismerésében, vagy az eljárás jogszerűségében való tévedése folytán vélt jogos védelmi helyzetben jár el.) A motívum csak a hivatalos eljárás miatti bántalmazással megvalósuló elkövetési magatartási fordulat esetében bír jelentőséggel. Ez esetben a bántalmazás indítóoka a hivatalos személy korábbi (akár jogszerű, akár

jogszerűtlen) hivatali eljárása. 84 Minősített esetek: ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve (szükséges, hogy az elkövető az eszközt az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó célzattal magánál tartsa) követik el. Súlyosabban büntetendő a csoport szervezője vagy vezetője Hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportosulás „Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban vesz részt, vétséget követ el.” Elkövetési magatartás: a hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoportban részvétel, illetve ilyen csoport szervezése vagy vezetése. A csoport objektív ismérve a hivatalos személy elleni erőszakra irányultság, ami a csoport egészének magatartását jellemzi, és akkor is megállapítható, ha a csoport eredetileg nem erőszakra irányultsággal jött létre, hanem az az események során, esetleg spontán módon alakult ki. Elkövető bárki lehet, elvileg

más hivatalos személy is. A csoport résztvevői a csoportban részvétellel tettesként valósítják meg a bűncselekményt. Csak szándékosan követhető el, a szándék azonban csak a csoporthoz tartozásra, ill. annak szervezésére vagy vezetésére vonatkozik. Az elkövető tudatának át kell fogni a csoport objektív irányultságát (amit a résztvevők általános hangulata, megnyilvánulásai fejeznek ki) és személyének a csoporthoz tartozását. Ezért pusztán a helyszínen való jelenlét, kíváncsiskodás esetében bűncselekmény nem állapítható meg. Nem célzatos, ezért eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Tevékeny megbánás folytán nem büntethető a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. A büntethetőséget megszüntető ok azonban a csoport résztvevőjét csakis addig illeti meg, amíg senki nem valósít meg materiális erőszakot a hivatalos személy ellen. Elhatárolás: csoportosan

elkövetettként minősül a cselekmény, ha azt legalább három személy együttesen valósítja meg, de ennél kevesebb személy ellen folyik büntetőeljárás, mert valamennyi elkövető személyét nem lehetett felderíteni, ill. a csoporthoz tartozó személyre nézve büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok forog fenn. Egységet képez több hivatalos személy ellen azok egységes eljárása során alkalmazott erőszak. A folyamatos támadó magatartás az azonos hivatali eljárásban akár egy, akár több hivatalos személy ellen természetes egység, és nem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény. A beolvadás folytán egység, és hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, ha az azonos magatartással megvalósuló támadás a hivatalos személy mellett közfeladatot ellátó személyt, ill. a hivatalos személyt támogató személyt is érint Ugyanígy egység a hivatalos személy elleni erőszakba beolvadás folytán az annak során megvalósuló

verbális és tettleges becsületsértés. Halmazatot képez a hivatalos személy elleni erőszak a könnyű testi sértéssel, a súlyos testi sértés eseteivel, a közúti veszélyeztetéssel. 85 A nem súlyosabb büntetési tételtől függően a hivatalos személy elleni erőszak egyes esetei halmazatba kerülhetnek a garázdasággal is. Bűnhalmazat a rágalmazás, hamis vád. 86 16. TÉTEL Elemezze azokat az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményeket, amelyek más személy becsületét csorbító nyilatkozattal, vagy egyéb cselekményekkel valósulhatnak meg! Térjen ki ezeknek a rágalmazáshoz való viszonyára is! Hamis vád „233. § Aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol; más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntettet követ el.” „234.§ Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról,

hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el.” „235. § Aki mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság előtt szabálysértés, illetőleg nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol; más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására, vétséget követ el.” Jogi tárgy: az igazságszolgáltatás rendjéhez, tisztaságához fűződő érdek; az állampolgárok személyiségei jogai: szabadságuk, vagyoni jogaik, becsületük. Elkövetési tárgy (passzív alany): az a személy, akit a hamis vád közvetlenül sért vagy veszélyeztet. Elkövetési magatartás: hamis vádolás; bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozása. Immateriális bűncselekmény, eredménye az alapesetben nincs.

Befejezett a bűncselekmény a büntetőeljárás megindítására alkalmas vádolással, ill. a koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására jutásával. Kísérlete a bűncselekménynek a gyakorlatban nem fordul elő, de nem kizárt. Pl ha a hamis vádolást tartalmazó feljelentést postán elküldik a hatóságnak, de valamely ok folytán az nem jut el oda. Ugyancsak kísérlet, ha a koholt bizonyítékot elrejtik, hogy a hatóság megtalálja, de a házkutatás eredménytelen marad. Előkészületi tevékenység a bizonyíték koholása önmagában, ami nem büntetendő. Elkövető tettesként bárki lehet. Tettes az, aki a vádat tartalmazó közlést a hatóság elé terjeszti, a hamis bizonyítékot a hatóság tudomására hozza. Társtettesek azok, akik közösen követik el a vádolást, pl. többen írják alá a valótlan feljelentést A koholt bizonyíték hatóság tudomására hozása esetén a hamis bizonyíték készítője nem tettese, csak részese a

bűncselekménynek. Csak szándékosan valósítható meg. A magánindítványra üldözendő bűncselekmények esetén a hamis vád csak egyenes szándékkal követhető el. A magánindítvány ugyanis az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását célzó nyilatkozat, tehát aki a magánindítvány keretében mást hamisan vádol, az a büntetőeljárás megindítására irányuló célzattal terjeszti elő a magánindítványt. A szándékos elkövetés megállapításához az elkövetőnek tudnia kell arról, 87 hogy meghatározott személyt, hatóság előtt, büntetendő cselekménnyel, valótlanul vádol, aki ellen büntetőeljárást indíthatnak. A 234. §-ban a törvényhozó büntetni rendeli a gondatlanságból elkövetett hamis vádat is Az elkövető ez esetben abban a tudatban vádol, hogy a vád igaz, a bizonyíték valódi. Gondatlansága abban nyilvánul meg, hogy a vád vagy bizonyíték hamisságát – a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés

elmulasztása miatt – nem ismerte fel. Minősített esetek: ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul; ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik. A 235. § szerint a hamis vád enyhébben büntetendő, ha a vádolás nem bűncselekménnyel, hanem szabálysértéssel vagy fegyelmi vétséggel történik, ill. a koholt bizonyíték szabálysértésre, fegyelmi vétségre vonatkozik. Elhatárolás: a hamis „önvád” a hamis vád bűncselekményét nem valósíthatja meg, hatóság félrevezetésének minősül. A hamis vádat elkövetheti kihallgatása során a tanú is, ha vallomása keretében olyan személyről állítja valótlanul bűncselekmény elkövetését, aki ártatlan, s aki ellen a cselekmény miatt nem folyik a büntetőeljárás. Ez esetben a tanú cselekménye nem hamis tanúzásnak, hanem hamis vádnak minősül. A szabálysértésre, ill. fegyelmi vétségre vonatkozó hamis vád csak szándékosan követhető el; gondatlan elkövetésük

rágalmazást valósíthat meg. Ha a hamis vádolást nem hatóság előtt követik el, a cselekmény rágalmazást valósít meg. Egység: a hamis vádolás annyi rendbeli bűncselekményt valósít meg, ahány személyt valótlanul vádolnak. Egy rendbeli a bűncselekmény, ha egy személyt több bűncselekménnyel vádol vagy a hamis vádolás mellett koholt bizonyítékot is ad át az elkövető a hatóságnak. A bűncselekménnyel való hamis vádolással együtt elkövetett szabálysértéssel, fegyelmi vétséggel hamis vádolás egységet képez. A hamis vád alapján indult büntetőeljárásban a vádoló által tett hamis tanúvallomás büntetlen utócselekmény. Halmazat: a hamis vád mellett a rágalmazás, becsületsértés látszólagos halmazatba van. A hamis vád bűntettét halmazatban kell megállapítani a közokirat-hamisítással, ha az elfogott tolvaj más személyi igazolványával igazolja magát, s ezzel a személyi igazolványban szereplő személyt

alaptalanul büntetőeljárásnak teszi ki. Ha a hivatalos személy hamis közokiratba foglalva követi el a hamis vádat, akkor a hamis váddal a 275. §-ba ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítást halmazatban kell megállapítani. A bírói gyakorlat szerint, ha a hamis vád büntetési tétele (minősített eset miatt) súlyosabb, akkor a közokirat-hamisítás büntetlen eszközcselekmény. A 236. § (2) bekezdése korlátlanul enyhíteni engedi a büntetést, ha az elkövető a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró hatóságnak feltárja: visszavonja alaptalan vádját, beismeri a bizonyíték valótlanságát. Hatóság félrevezetése 88 „Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – amennyiben a 233. § esete nem forog fenn – vétséget követ el” Ha a hatóságnál tett valótlan bejelentés csak az igazságszolgáltatás rendjét sérti, s

nem tartalmaz más elleni hamis vádolást, akkor hatóság félrevezetése bűncselekménynek minősülhet. Elkövetési magatartás: valótlan bejelentés – általában feljelentés –, aminek formája közömbös. Tartalma: konkrét bűncselekményre vonatkozó tényállítás, olyan esetben, amikor valójában nem történt bűncselekmény. Közömbös, hogy az elkövető a meg nem történt bűncselekményt nem létező személynek vagy ismeretlen tettesnek tulajdonítja-e. Kísérlet: ha az eljárás nem indul meg – feljelentés kiegészítése, nyomozás megtagadása esetén. Csak szándékosan követhető el. Közvetett tettes: aki a gépkocsi tulajdonosával elhiteti, hogy azt ellopták, és tévedését kihasználva ráveszi, hogy a lopás miatt ismeretlen tettes ellen tegyen feljelentést. Ha a bűncselekmény megtörtént, akkor az elkövetője tekintetében való félrevezető nyilatkozat nem hatóság félrevezetése, nem bűncselekmény. Elhatárolás: ha a

bejelentés konkrét személyre vonatkozik, nem hatóság félrevezetése, hanem hamis vád valósul meg. Halmazat: ha a sikkasztás elkövetője – cselekményének leplezése végett – megrendezi a betörést, és lopás miatt feljelentést tesz, a hatóság félrevezetése bűncselekményt is elköveti. Ha a hamis bejelentés nem büntetőügyre vonatkozik, akkor szabálysértés valósul meg. Hamis tanúzás „(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.” „(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad; mint tolmács vagy fordító hamisan fordít; aki büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.” „239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési,

választott bírósági, avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség.” „(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség.” Jogi tárgy: az igazságszolgáltatás rendje. A veszélyét az jelenti, hogy a hatóság előtt már megindult eljárásban igazságtalan döntéseket eredményezhet. 89 Elkövetési tárgy: általában nincs. Kivételesen passzív alanya akkor lehet, ha a hamis tanúzás valakinek a személye, vagyoni érdekei ellen irányul. Nincs passzív alanya pl, ha a vádlott javára követik el. Elkövetés magatartás: a tanú valótlan vallomást tesz; a tanú a valót elhallgatja; a szakértő hamis szakvéleményt ad; a szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad; a tolmács, a fordító hamisan fordít; hamis okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. Elkövetési hely: bíróság vagy más hatóság. Immateriális bűncselekmény, eredménye nincs. Befejezett a hamis tanúzás a hamis vallomás megtételével,

a való elhallgatásával. Kísérlete a gyakorlatban ritkán fordul elő, legfeljebb abban az esetben, ha a tanú a hamis vallomás befejezése előtt, kihallgatása közben visszavonja addigi valótlan nyilatkozatát, és elmondja a valóságot. Elkövető tettesként bárki lehet, aki a hatóság előtt tanúként szerepel. Tanúvá akként válik, hogy ilyen minőségben a hatóság elé kerül. Kihallgatása előtt közlik vele tanúi minőségét, tisztázzák az ügyben való érdekeltségét, tanúvallomásának esetleges akadályát, figyelmeztetik mentességi jogára, a hamis tanúzás büntetőjogi következményeire. E kioktatás nélkül a kihallgatott személy nem lehet a hamis tanúzás bűncselekményének tettese. A tanú mellett a bűncselekmény elkövetője lehet tettesként a szakértő, szaktanácsadó, tolmács, fordító, a hamis bizonyítási eszköz szolgáltatója. A hamis tanúzást általában önálló tettesként követik el, társtettesek lehetnek

azonban a közös szakvéleményt elkészítő szakértők. Szándékos és gondatlan elkövetés is büntetendő. Szándékos elkövetés esetén az elkövető tudata arra terjed ki, hogy vallomása hamis. Ha a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt ezt nem tudja, akkor a hamis tanúzást gondatlanul követi el. A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás büntetési tétele súlyosabb a polgári ügyben elkövetettnél. A büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás minősített esete valósul meg, ha olyan bűncselekményre vonatkozó ügyben követik el, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás súlyosabban minősül, ha az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték. Elhatárolás: ha a tanú kihallgatása során olyan személyt vádol valótlanul, aki ellen a büntetőeljárás nem folyik, cselekményét nem hamis tanúzásként, hanem hamis vádként kell elbírálni. A

büntetőügyben a terhelt által szolgáltatott hamis okirat hamis tanúzásként nem, de közokirat-hamisítás vagy magánokirat-hamisítás bűncselekményének minősülhet. Ha a hamis okirat szolgáltatása vagyoni haszonszerzés céljából történik – pl. hamis végrendeletet szolgáltatnak a perben az örökség megszerzése céljából – csak a hamis tanúzás állapítható meg, a csalás nem. Egység: ugyanazon ügyben a hamis tanúvallomás és a hamis bizonyítási eszköz szolgáltatása. Ugyanazon ügy különböző szakaszaiban többször megismételt hamis vallomás. Ugyanazon ügynek minősül a hatályon kívül helyezés után megismételt eljárás is. 90 Halmazat: a hamis vallomásban lévő rágalmazás, becsületsértő kifejezés esetén látszólagos a halmazat, csak a hamis tanúzást kell megállapítani. A vádlott javára elkövetett hamis tanúzás esetén a bűnpártolással csak látszólagos a halmazat, a hamis tanúzás valósul meg. A

polgári perben hamis okiratot szolgáltató peres fél hamis tanúzást követ el, ezzel a magánokirat-hamisítás látszólagos halmazatban van. Ugyanakkor, ha ezt közokirattal követi el, a hamis tanúzást a közokirat-hamisítással halmazatban kell megállapítani. Az alapügy jogerős befejezése előtt hamis tanúzás miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentésére indulhat. Nem büntethető hamis tanúzásért, aki a valóság feltárása esetén magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Nem büntethető, aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása a törvénynél fogva kizárt. Korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a büntetése a hamis tanúnak, ha az alapügy jogerős befejezése előtt a vallomás vagy a bizonyítási eszköz hamisságát a hatóság előtt feltárja. Hamis

tanúzásra felhívás „Aki mást büntetőügyben hamis tanúzásra rábírni törexik, bűntettet követ el; aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség.” „Aki a hamis tanúzásra felhívást fegyelmi, szabálysértési, választott bírósági, avagy egyéb hatóság előtt folyamatban levő ügyben követi el, vétség.” Elkövetési magatartás: rábírni törekvés. Lényegében előkészületi magatartás (felhív) A rábírni törekvés eredménytelen felbujtás. Befejezett a cselekmény, ha a felhívás a „címzett” tudomására jut. Kísérlete szóbeli felhívás esetén gyakorlatilag nincs; csak levélben elkövetettnél, ha a felhívást tartalmazó levelet postára adták, de az nem érkezik meg a címzetthez. Előkészület: előzetes letartóztatásban lévő terhelt által mást hamis tanúzásra kérő levél megírása. Ha a levelet fogdából kijuttatás végett másnak átadja, a bűncselekmény kísérleti szakba kerül. Elkövető tettesként

bárki lehet, a terhelt is az ellene folyamatban lévő ügyben. Aki a tettest a felhívásra bírja rá, e bűncselekménynek a felbujtója. A felhívást tartalmazó levél továbbítója pedig bűnsegédje e bűncselekménynek. Csak egyenes szándékkal, sőt célzattal valósítható meg. Az elkövető szándéka arra irányul, hogy a felhívott személy tegyen hamis tanúvallomást. Ha a felhívás eredményeként a tanú hamis vallomást tesz, a rábíró a hamis tanúzás felbujtója lesz. Ha a felhívása szándékerősítőleg hat a hamis tanúra, akkor pedig a hamis tanúzás pszichikai bűnsegédje. 91 Egység: ugyanazon személy többszöri felhívása ugyanazon tartalmú hamis vallomás megtételére természetes egység. Ugyanazon ügy különböző eljárási szakaszaiban kihallgatott tanú külön-külön felhívása a hamis tanúzásra folytatólagos egység. Halmazat: több személy felhívása – ugyanazon ügyben is – a személyek száma szerinti rendbeli

halmazat. Ha valamely hatóság által kirendelt szakértőt hamis szakvélemény készítésére hívják fel – ellenszolgáltatást ígérve – a hamis tanúzás felhívás vétsége halmazatot alkot az aktív hivatali vesztegetéssel. 92 17. TÉTEL Sorolja fel a korrupció elleni védekezést – a közélet tisztaságát – szolgáló törvényi tényállásokat! Elemezze a vesztegetés bűncselekményi változatait! Közélet tisztasága elleni bűncselekmények Vesztegetés; Befolyással üzérkedés; Közérdekű bejelentő üldözése. Befolyással üzérkedés „256. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan előnyt kér vagy elfogad, bűntettet követ el.” Befolyással üzérkedés: olyan korrupciós bűncselekmény, melynek során az elkövető cselekménye a működése körében eljáró hivatalos személy és az ügyfele közötti kapcsolatba ékelődik be. Ez a cselekmény annak ígérete, hogy a

befolyásával előnyért üzérkedőre tekintettel az ügyintéző az ügyfél érdekében részrehajlóan kedvező döntést hoz. Az elkövető tehát az ügyintézőre való befolyását értékesíti az előnyért az ügyfél részére. Jogi tárgy: az állami szervek és a hivatalos személyek zavartalan és tárgyilagos működésébe vetett bizalom. Elkövetési tárgy: csak esetlegesen van, mivel nem tekinthető passzív alanynak sem a befolyással üzérkedő ügyfele, sem az a hivatalos személy, akire a hivatkozás történik. Elkövetési magatartás: arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előny kérése, vagy elfogadása. Az előny nem eredménye a tényállásnak. Ezért az elkövetési magatartás már az előny kérésével vagy elfogadásával befejezett, nem szükséges az, hogy a kért előny ténylegesen realizálódjék. Elkövető tettesként bárki lehet, kivéve az ügyintéző hivatalos személyt. Tettes lehet a

működésén kívül eljáró hivatalos személy is. Bűnsegéd a befolyással üzérkedő „felhajtója”, aki az ügyfelet a befolyással üzérkedővel összehozza. Felbujtó lehet az olyan kívülálló harmadik személy, aki a befolyással üzérkedőt a cselekmény elkövetésére rábírja. Az ügyfél cselekménye sem felbujtói, sem bűnsegédi bűnrészességnek nem minősül. Csak szándékosan valósul meg. Minősített esetek: ha az elkövető azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget; hivatalos személynek adja ki magát; a bűncselekményt üzletszerűen követi el. Elhatárolás: nem valósít meg csalást a színlelt befolyás, vagy valódi, de érvényesítési szándék nélkül felajánlott befolyás esetén a megbízó ügyfél megtévesztése. A sikkasztás vagy csalás valóságos halmazata valósul meg, ha a pénz egy részét nem a befolyásolásért, hanem meghatározott dolog (pl. illetékbélyeg) megvásárlása

végett veszi át, és azt eltulajdonítja, vagy a megvásárlási szándékot csak színleli. 93 Nem befolyással üzérkedés, hanem csalás valósul meg, ha az elkövető az ügyintéző hivatalos személyi minőséget és eljárási működést színlelve, az ügyintézéssel kapcsolatos „kötelességszegésért” pénzt kér. Egység: a kért előny későbbi elfogadása. Ugyanazon ügyben ismételt előny kérése vagy elfogadása folytatólagos egység lehet. Halmazat: több ügyben akár azonos, akár különböző ügyfelektől előny kérése, elfogadása. A befolyással üzérkedés és az aktív hivatali vesztegetés valóságos halmazata állapítható meg, ha az elkövető az előnyből a hivatalos személyt is részesíti. A megbízó is vesztegetést követ el, ha az előny továbbadása az ő akaratával is egybeesik. Gazdasági befolyással üzérkedés „256. § (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) gazdálkodó szervezet vagy

társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség; b) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, bűntett.” A gazdasági befolyással üzérkedést az követi el, aki arra hivatkozással, hogy gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozóját, illetve tagját befolyásolja, a maga vagy más részére előnyt kér vagy elfogad. A befolyásolásra hivatkozás a passzív gazdasági vesztegetés alanyaira irányul. Minősített eset: az üzletszerű elkövetés. Közérdekű bejelentő üldözése „Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el.” A tényállás a közélet tisztaságát, a bírálat lehetőségének biztosítását és a közérdekű bejelentést tevő személy védelmét szolgálja, vele kapcsolatban a bejelentés miatt alkalmazott hátrányos

intézkedésekkel szemben. Ha a közérdekű bejelentő is jogsértő magatartást követett el, a vele szemben alkalmazott büntető, államigazgatási, munkajogi intézkedések nem valósíthatnak meg bűncselekményt. Csak szándékosan valósítható meg. Tényállási elem a cselekmény motívuma is Vesztegetés Passzív vesztegető: aki a korrupció során az előnyben részesül (kéri, elfogadja vagy egyetért az előny kérőjével vagy elfogadójával). Aktív vesztegető: aki a korrupció során az előnyt nyújtja (adja vagy ígéri). Passzív hivatali vesztegetés „Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az állam hatalmi-, igazgatási- és igazságszolgáltatási feladatait megvalósító hivatalos személyek szabályszerű, befolyásolástól mentes

működése, és a lakosság által az állami szervezet részrehajlás nélküli működésébe vetett közbizalom. 94 Elkövetési tárgy: csak esetlegesen van. Az a személy, akire az elkövetési magatartás irányul (adott esetben, aki maga is aktív vesztegető), nem tekinthető passzív alanynak. Az előny a passzív alany helyzetében beálló valamilyen kedvező változás. Az előny lehet vagyoni jellegű, ill. személyes (erkölcsi) jellegű Ez utóbbi vagyoni értékkel nem mérhető karrier-pozícióbeli előnyt jelent. Ennek tipikus előfordulása a szexuális kapcsolat létesítése Elkövetési magatartás: a hivatalos személy részéről a működésével kapcsolatban az előny kérése; az előny vagy ígéretének elfogadása; egyetértés az előny kérőjével vagy elfogadójával. Az elkövetési magatartásnak a hivatalos személy működésével kapcsolatban kell megvalósulnia. A cselekmény minősítése szempontjából három eset elemezhető: 1) Ha

fennáll az egyetértés: a hivatalos személy passzív vesztegetőként, a kérő (elfogadó) az előny kérése, adása előtti egyetértés esetén a passzív vesztegetés felbujtójaként vagy bűnsegédjeként (utólagos egyetértés esetén befolyással üzérkedőként, vagy tárgyi bűnpártolóként), az előnyt adó aktív vesztegetőként minősül. 2) Ha nincs egyetértés a hivatalos személy és a kérő (elfogadó) között, a kérő (elfogadó) cselekménye befolyással üzérkedésként minősülhet, az előnyt adó pedig abban az esetben minősül aktív vesztegetőként, ha az előnyt a hivatalos személyre tekintettel, a ráhatás potenciális helyzetének ismeretében, ill. feltételezésével adta, vagy azzal az egyetértéssel, hogy a kérő (elfogadó) az előnnyel vagy annak egy részével a hivatalos személyt fogja megvesztegetni. 3) Ha csak a hivatalos személy és az aktív vesztegető között van egyetértés, hogy az előny a harmadik személyhez jusson,

akinek tudata nem fogja át a korrupciós kapcsolatot és az előnyért befolyását sem helyezi kilátásba: csak a passzív és aktív vesztegetés valósul meg, a harmadik személy cselekménye bűncselekményként nem minősíthető. A tényállás megvalósulásához az elkövetési magatartáson túlmenően eredmény nem szükséges. Befejezett a bűncselekmény az előny kérésével, elfogadásával, vagy az előny ígérete elfogadásával. A befejezettséghez egyik fordulat esetében sem szükséges az előny tényleges megszerzése. Kísérlet gyakorlatilag nem fordulhat elő. Elkövető tettesként csak a működése körében eljáró hivatalos személy lehet. A bűncselekmény részese bárki lehet. A hivatalos személlyel való előzetes egyetértés alapján az előnyből részesülő személy a passzív hivatali vesztegetés felbujtója vagy bűnsegédje. Bűnsegéd lehet a passzív vesztegetést elkövető hivatalos személy részére ügyfeleket szerző személy,

vagy aki közvetítő tevékenységet végez a hivatalos személy és az aktív oldalon szereplő személy között. Csak szándékosan valósítható meg. A tudatnak át kell fognia a hivatali működés és az előny közötti kapcsolatot. 95 Minősített esetek: ha a bűncselekményt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy; más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el; ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. A hivatali helyzettel egyébként történő visszaélés esetében a hivatalos személy a hivatali kötelességét, hatáskörét nem sérti ugyan, de hivatali működését akként valósítja meg, ami az eljárás jogi elveivel, céljával nem egyeztethető össze, vagyis a hivatali helyzetéből adódó lehetőségek kihasználása a

társadalom erkölcsi normái szerint helyteleníthető. Ide tartoznak az olyan intézkedések is, amiket a hivatalos személynek a jogi szabályozás keretei között lehetősége van megtenni, de azt éppen az előny hatására részrehajló módon teszi. (Pl a közlekedési rendőr jogosult a szabálysértővel szemben helyszíni bírságot kiszabni, a szabálysértés elkövetőjét azonban éppen az előny miatt nem bírságolja meg, hanem figyelmeztetéssel útjára bocsátja.) Elhatárolás: ha a hivatalos személy nem a működése körében eljárva, hanem pl. a hivatali tekintélye, ebből származó személyes kapcsolata révén kíván a tényleges ügyintézőre hatni, és az előnyt ezzel kapcsolatban kéri: a cselekmény befolyással üzérkedésnek minősül. Ha csak színleli, hogy az ügyben van hivatali működési köre, amelyben az előnyért eljár: hivatali visszaélés; ha pedig az elkövető a hivatalos személy minőséget színleli, holott nem hivatalos

személy: csalás valósulhat meg. Nem valósulhat meg passzív hivatali vesztegetés, ha a hivatalos személy cselekménye anélkül, hogy előnyt szerezne, kizárólag arra irányul, hogy másnak hátrányt okozzon. Az azonos ügyintézési körben elkövetett kötelességszegések esetében a passzív hivatali vesztegetés és a hivatali visszaélés halmazata csak látszólagos: vesztegetés valósul meg. A vagyon elleni bűncselekményben való közreműködésért átvett, ill. adott juttatás nem valósít meg korrupciós bűncselekményt, akkor sem, ha tényleges kötelességszegéssel van kapcsolatban, hanem a résztvevők cselekménye vagyon elleni bűncselekményként minősül. Egység: egy rendbeli bűncselekmény valósul meg az ügyféltől egyszeri előny kérése (elfogadása) esetén akkor is, ha a hivatali kötelesség akár többszöri, akár különböző fajta megszegésére kerül sor, és akkor is, ha ez több ügyfelet érint. Folytatólagosnak minősül a

cselekmény, ha ugyanazon ügyféltől egy, vagy akár több ügyben többszöri az előny kérése (elfogadása). Halmazat: a rendbeliség a korrupciós kapcsolatok száma szerint alakul. Egyazon vagy különböző ügyben annyi rendbeli bűncselekmény valósul meg, ahány ügyféltől történi az előny kérés-elfogadás. Azonos elkövetési magatartás alapján (pl. a hivatalos személy működésével kapcsolatban előnyt kér, de ígérete ellenére a kötelességét nem kívánja megszegni, csak megtévesztéssel pénzt akar szerezni; vagy az előny kérése során utal arra, hogy az előnyért másik hivatalos személynek az ügy elintézéséhez szükséges beleegyezését is megszerzi, de ez nem áll szándékában csak színleli, vagy a közléskor fennáll ugyan a szándéka, de később nem jár el) vesztegetés mellett csalás, ill. befolyással üzérkedés nem állapítható meg 96 Az időben elkülönülő, külön magatartással megvalósított vesztegetés és

befolyással üzérkedés azonban valóságos anyagi halmazat. Ha az előnyért történő hivatali kötelességszegés a jellege szerint más bűncselekményt is megvalósít (pl. a hivatali közokirat-hamisítás, bűnpártolás, más hivatalos személyként elkövetett bűncselekmények), valóságos heterogén halmazat jön létre. Aktív hivatali vesztegetés „Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a hivatalos személyek tárgyilagos, befolyásolástól és elfogultságtól mentes, szabályszerű működése, ill. az ezzel kapcsolatos közbizalom Elkövetési tárgy: csak esetlegesen van. A passzív oldalon álló hivatalos személy nem tekinthető passzív alanynak, még a sikertelen vesztegetés esetében sem. Elkövetési magatartás: a hivatalos személynek, vagy reá tekintettel másnak előny adása, vagy az adás ígérete. Az előnynek a hivatalos

személy működéséhez kell kapcsolódnia, ami az aktív vesztegető részéről csupán annak logikai felismerését jelenti, hogy hivatalos személyről van szó, és ebben a minőségben való működésére tekintettel adja számára az előnyt, de nem kell tudnia azt, hogy az előny adásával kapcsolatos ügyintézés a hivatalos személy működési körébe (hatáskörébe, illetékességébe) tartozik-e. Ennek megfelelően lehetséges, hogy míg az aktív oldalon hivatali vesztegetés, a passzív oldalon hivatali befolyással üzérkedés, vagy hivatali visszaélés valósul meg. A bűncselekmény már az előny ígéretével (felajánlással, kilátásba helyezéssel, ráutalással) befejezett, mert nem tényállási elem az elfogadás. A kísérletnek nincs gyakorlati jelentősége. Elkövető tettesként bárki lehet. Csak szándékosan valósítható meg. Minősített esetek: a vesztegető súlyosabban büntetendő, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a

hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. Elhatárolás: ha a hivatalos személy az előnyt jogtalan kényszerítő magatartásával szerzi meg és ezért cselekménye hivatali visszaélésnek vagy zsarolásnak minősül, az előnyt adó személy cselekménye nem valósít meg bűncselekményt. Az aktív vesztegető jogszerűtlen magatartásából következő büntető-, szabálysértési-, államigazgatási eljárás jogszerű következményeként jelentkező hátrány felemlítésével való fenyegető követelés hatására történő előny adása esetén mind a passzív, mind az aktív oldalon megvalósul a vesztegetés. Egység: egy rendbeli bűncselekmény valósul meg, ha az ügyben a hivatalos személynek történő előny ígérete után annak teljesítése több részletben történik. Ugyanazon hivatalos 97 személy részére többszöri előny juttatásának ígérete

esetén a cselekmény folytatólagosan elkövetettként minősülhet. Halmazat: a hivatalos személyek száma szerint több hivatalos személy előnyben részesítése (akár egyetlen ügyben is). A hivatalos személyek száma szerinti bűnhalmazat valósul meg akkor is, ha az aktív vesztegető csak egy, de a többieket képviselő hivatalos személynek adja az előnyt, és tudja, hogy azon majd többen osztoznak. Az aktív vesztegetés halmazatba kerülhet a sikkasztással, hűtlen kezeléssel, ha az előny tárgya az aktív vesztegetőre rábízott dolog, vagy ha a vagyonkezelő (pl. a vállalat igazgatója) a hivatalos személynek az előnyt olyan munkavégzés lehetőségével biztosítja, hogy annak díjazása nem áll arányban a végzett munkával, s ezért a cselekmény hűtlen kezelést valósít meg. Passzív gazdasági vesztegetés „A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a

működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el.” „A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a közélet tisztasága, vagyis az állami szerveknél, gazdálkodó és társadalmi szervezetekben és egyesületekben működő személyek szabályszerű és előnnyel befolyásolástól mentes, tárgyilagos működése, illetőleg az ezzel kapcsolatos közbizalom. Elkövetési tárgy csak esetlegesen van. Elkövetési magatartás: az önálló intézkedésre

jogosult elkövető esetében a működésével kapcsolatban az előny kérése; az előny, vagy ennek ígérete elfogadása; az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés. A dolgozó vagy tag esetében a működésével kapcsolatban csak az előny kérése valósít meg bűncselekményt. A további két fordulat csak akkor, ha a működésével kapcsolatos előny vagy ennek ígérete, elfogadása, avagy az egyetértés az előny kérőjével vagy elfogadójával célzatosan: a kötelesség megszegéséért történik. A bűncselekmény csakis az elkövető működéséhez kapcsolódó elkövetési magatartással valósul meg. Amennyiben az elkövetési magatartás nem a működéssel kapcsolatban valósul meg, hanem azon kívüli más tevékenységért történik az előny kérése-elfogadása, bűncselekmény nem valósul meg, illetőleg az esetleges büntetőjogi felelősség a befolyással üzérkedés körében vizsgálható. A bűncselekmény befejezett a kérés, ill.

az elfogadás kinyilvánításával Az egyetértéssel megvalósuló fordulat befejezettségéhez az egyetértő harmadik személy kérése, vagy az előny elfogadását kinyilvánító magatartása szükséges, ezért a passzív gazdasági vesztegető és az egyetértő harmadik személy előzetes megállapodása büntetlen előkészületnek minősül. A befejezettséghez az előny tényleges megszerzése nem szükséges. 98 Elkövető tettesként mindkét tényállás esetében csak személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy lehet. A bűncselekmény tetteseinek működési helye: költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet; feltéve, hogy a tettesek nem hivatalos személyként működnek. A személyes kvalifikáltsággal nem rendelkező személy a bűncselekménynek csak részese (felbujtó-bűnsegéd) lehet. Csak szándékosan követhető el. A dolgozó, ill a tag elkövetési magatartásának az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadó, ill.

az előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértő fordulata csak a kötelesség megszegésével kapcsolatos célzattal valósítható meg. Minősített esetek: ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi; ha a kötelességszegést fontosabb ügyben követik el; ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Nem valósítja meg a minősített esetet a kötelességszegés kilátásba helyezése, ha a kötelesség megszegésére ténylegesen nem került sor. A minősített eset befejezettként a kötelesség megszegésével valósul meg. A kötelességszegés kilátásba helyezésével a minősített eset kísérlete nem valósul meg akkor sem, ha később a kötelességszegés az elkövetőn kívül álló okból nem következhetett be. Elhatárolás és halmazat: a közfeladatot ellátó személyek nem hivatalos személyek, ezért velük kapcsolatban passzív és aktív oldalon is gazdasági vesztegetés valósulhat meg. Azon személyek

esetében, akik a működésük során csak részben látnak el államigazgatási feladatot, tevékenységük más részében társadalmi, gazdasági, szolgáltató feladatokat valósítanak meg, a korrupciós cselekmény passzív és aktív oldalon is aszerint minősül hivatalinak vagy gazdaságinak, hogy tevékenységük mely részéhez kapcsolódik. Kiemelést igényel az orvos szerepe, akinek nem a személye, hanem az előnyhöz kapcsolódó konkrét működési köre a meghatározó a cselekmény minősítésénél. Hivatali vesztegetést valósíthat meg, ha hivatalos személyként az államigazgatási feladatok ellátása során államigazgatási, önkormányzati igazgatási szervnél működik (pl. az ÁNTSZ keretében működő, hatósági jogkörben eljáró tisztiorvos). Azonban az egészségügyi intézményekben dolgozó orvos közfeladatot ellátó személy, ezért hivatali vesztegetést nem valósíthat meg, de a gazdasági vesztegetés elkövetője lehet. Aktív

gazdasági vesztegetés „Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el.” Az aktív hivatali vesztegetésnél tárgyaltak értelemszerűen irányadók. Elkövetési magatartás: a passzív gazdasági vesztegetés lehetséges tettesének, vagy reá tekintettel másnak előny adása, vagy ígérete. Befejezett a cselekmény az ígérettel (felajánlással). Elkövető tettesként bárki lehet. Csak szándékosan és célzatosan követhető el. A cselekmény célzata a kötelességszegésre indítás. Amennyiben az adott vagy ígért előny célja nem kötelességszegésre indítás, a 99 cselekmény nem valósít meg bűncselekményt, még akkor sem, ha a passzív oldalon levő személy kötelességszegést követett el. Az előny kötelességszegéssel kapcsolatos szerepét meg lehet

állapítani akkor is, ha az ügyintéző nem lépte át a számára biztosított jogszerű kereteket, de elhatározásaiban az előny károsan befolyásolhatta. Az utólagosan adott és előre meg nem ígért előny esetében általában nem állapítható meg célzatosság, ezért bűncselekmény sem valósul meg. Minősített esetek: ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik. 100 18. TÉTEL Sorolja fel a köznyugalom elleni bűncselekményeket! Elemezze a közveszéllyel fenyegetés, a garázdaság és az önbíráskodás törvényi tényállásait, figyelemmel az elhatárolási szempontokra! A köznyugalom elleni bűncselekmények Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás; Közösség elleni izgatás; Nemzeti jelkép megsértése; Önkényuralmi jelkép használata; Rémhírterjesztés; Közveszéllyel fenyegetés;

Garázdaság; Rendbontás; Közszemérem megsértése; Önbíráskodás. Közveszéllyel fenyegetés „Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a köznyugalom, amely az állampolgárok személye és javai biztonságát, az állami-, társadalmi és gazdálkodó szervezetek működése zavartalanságát elváró közérzetben és közhangulatban jelentkezik. Elkövetési tárgy nincs. Elkövetési magatartás: más előtt a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegető valótlan tényállítás. A bűncselekmény megvalósulásának feltétele a magatartás objektív következménye: a tényállítás köznyugalom megzavarására való alkalmassága, amelyet akkor kell fennállónak tekintenünk, ha a valótlan tényállítás olyan nyomatékos, olyan komolyságú, hogy mozgásba hozza a közbiztonság érdekében eljáró

szerveket (rendőrséget, tűzoltóságot, stb.), illetve a bejelentéssel érintett személyek, szervek, intézmények a veszély elhárítása érdekében intézkedést tesznek, és ennek során a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének fenyegetése más személyekben is tudatosul. Befejezett a bűncselekmény, ha a valótlan tényállítás másnak a tudomására jutott. A kísérletnek nincs gyakorlati jelentősége. Elkövető tettesként bárki lehet. Csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fogni a tényállítás valótlan és a közveszély bekövetkezésével fenyegető voltát, és a köznyugalom megzavarására vonatkozó alkalmasságát. Minősített esetek: ha a bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el; ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. 101 Elhatárolás: a közveszéllyel fenyegetés speciális tényállás a hatóság félrevezetésével és a rémhírterjesztéssel

szemben. Garázdaság „Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” „A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot csoportosan; a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el.”: minősített esetek Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Jogi tárgy: a közösség nyugalma, a közösségi kapcsolatok társadalmi rendje. Közösség alatt a közösségi élet színterein (közterület, középületek és hivatalok, tömegközlekedési eszközök, nyilvános szórakozóhelyek, stb.) jelen levő személyek összességét kell érteni, függetlenül attól, hogy egymással kapcsolatban vannak-e, vagy sem. Elkövetési tárgy: személy vagy

dolog, amely ellen az erőszakos magatartás irányul. Elkövetési magatartás: kihívóan közösségellenes, és egyben erőszakos magatartás. Kihívóan közösségellenesnek a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív és agresszív magatartásokat tekintjük, amelynek során az elkövető kifejezetten hangsúlyozva, tudatosan szembehelyezkedik az együttélési normákkal. Elkövetési mód: az erőszakos elkövetés. Az erőszakos magatartás aktív, támadó jellegű cselekvés. Az erőszakos magatartás iránya szerint lehet: személy ellen irányuló erőszakos magatartás; illetve dolog ellen irányuló erőszakos magatartás. Szabálysértés: ha a garázdaság egyéb tényállási elemei nem erőszakos magatartással valósulnak meg. (Pl: utcán, tömegben petárda felrobbantása, amely senkit nem veszélyeztet) A bűncselekmény megvalósulási feltétele: az, hogy a cselekmény alkalmas legyen másokban megbotránkozás vagy

riadalom keltésére. Befejezett a bűncselekmény az erőszakos magatartás megkezdésével, ezért a bűncselekmény kísérletként nem valósulhat meg. Elkövető tettesként bárki lehet. Több elkövető által egységes akarat-elhatározással elkövetett cselekmény társtettességben elkövetettként minősíthető. Részesség az általános szabályok szerint megvalósulhat, előfordulása azonban nem gyakorlati eset. Csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia a közösségellenes magatartás kihívó voltát, vagyis azt, hogy a cselekménye alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, és az egyenes vagy eshetőleges szándékának erre ki kell terjedni. Elhatárolás: nem valósul meg a garázdaság, ha az elkövető szándéka eshetőlegesen sem terjedt ki a megbotránkozás vagy riadalom keltésére, és ennek bekövetkezésére nincs is reális lehetőség. Ilyenkor a cselekmény testi sértésként, tettleges

becsületsértésként, vagy 102 rongálásként minősülhet. (Pl az elkövető kifejezetten a sértett elleni haragjában a gyér forgalmú utcán megüti a sértettet, vagy éjszakai forgalommentes időben ugyanilyen okból – pl. bosszúból – megrongálja a gépkocsiját) A cselekmény annak következtében sem minősíthető garázdaságnak, hogy később a helyszínre érkezők ténylegesen megbotránkoznak. A kihívó közösségellenességre vonatkozó szándékot kizárhatja az elkövető tévedése, vagy a vélt jogos védelmi helyzet is, és az elkövető ezzel kapcsolatos gondatlansága sem eredményezheti a garázdaság megállapítását. A garázdaság tényállása nem tartalmaz célzatot vagy motívumot. Minősített esetek: ha a garázdaságot csoportosan; vagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. A garázdaság szubszidiárius jellegű bűncselekmény, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A garázdaság

elkövetési magatartása körében megvalósuló más bűncselekmény tipikusan testi sértés vagy rongálás lehet. Azt, hogy melyik a súlyosabb bűncselekmény, mindig a garázdaság alap-, vagy minősített esete és a más bűncselekménynek a Btk. Különös Részében meghatározott törvényi büntetési tétele összevetéséből kell megállapítani. Egység: a több személyt támadó, több személy dolgát megrongáló, vagy időben folyamatosan több helyszínen (pl. több utcán keresztül) megvalósuló garázda magatartás természetes egység. Folytatólagosan elkövetettként minősíthető a garázdaság, ha az egységes akaratelhatározással elkövetett kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartások között időbeli megszakadás van. Halmazat: valóságos alaki bűnhalmazat létesül, ha az elkövető az azonos cselekményével a garázdaságnál nem súlyosabb büntetési tételű testi sértést vagy rongálást valósít meg. Nem kerül halmazatba a

garázdaság a tettleges becsületsértéssel, és nem állapítható meg a rongálás szabálysértése sem, de halmazat állapítandó meg, ha a szabálysértési értékre elkövetett rongálás bűnszövetségben elkövetve vétségnek minősül. A garázdaság során megvalósított személy elleni erőszak hatása alá került sértettől az értékei elvétele esetén a garázdaság és a kifosztás halmazatban állapítandó meg. Önbíráskodás „Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a jogérvényesítés törvényes rendjében megnyilvánuló köznyugalom és a személyek cselekvési szabadsága. Passzív alany: csak természetes személy lehet. Elkövetési magatartás: a kényszerítés – más személy akaratára való ráhatás, a kényszerítő akaratának megfelelő igény

érvényre juttatása végett. A kényszerítő magatartás iránya: a sértett valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Elkövetési mód: az erőszakkal vagy a fenyegetéssel kényszerítés. 103 Befejezett a bűncselekmény, ha a sértett az elkövető által a kényszerítéssel kívánt magatartást tanúsítja, de nem feltétele a befejezettségnek, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen egyéb következmény (a sértettnél anyagi hátrány, vagy a köznyugalomban zavar) beálljon. Például az elkövető visszaköveteli a sértettől a kölcsönadott pénzt és ennek érdekében lefogással annak tűrésére kényszeríti, hogy átkutassa a zsebeit, a zsebbenyúlás eltűrésének kikényszerítésével a cselekmény befejezett, függetlenül attól, hogy az elkövető abban talál-e pénzt vagy sem. Kísérlet az erőszakos magatartás vagy a fenyegetés megkezdése addig, amíg a kikényszeríteni kívánt magatartás megtétele, meg nem tétele vagy eltűrése a sértett

ellenállása miatt vagy más okból nem következik be, vagyis addig, amíg a sértett a tettes kényszerítő akaratának megfelelő módon nem reagál. Elkövető tettesként bárki lehet. Társtettesek, akik a kényszerítés érdekében az erőszakot vagy a fenyegetést közösen fejtik ki. Szándékegység esetén társtettesként minősül az az elkövető is, aki ugyan a sértettel szemben nem fejt ki erőszakot vagy fenyegetést, de hallgatólagos vagy tevőleges fellépése a sértettre nézve fenyegető (pl. mögéje áll, vagy lelöki a polcról a vázát) Csak szándékosan és csakis célzatosan valósulhat meg. Célzat: a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése. A vagyoni igény lehet az elkövető, de más személy vagyoni igénye is, akinek érdekében az elkövető szerez érvényt. Feltétel az, hogy az elkövető tudatában a vagyoni igény jogszerűsége jelentkezzék: vagyis az objektíve jogos legyen, vagy az elkövető jogosnak vélje.

Elhatárolás: a kényszerítés tényállása nem tartalmaz célzatot, ezért a tényállás alternativitására tekintettel csakis a más bűncselekményként megvalósuló önbíráskodás valósulhat meg; míg a zsarolás, rablás esetén a vagyoni célzat jogtalan (jogtalan haszonszerzés, jogtalan eltulajdonítás), ezért az önbíráskodással szemben csakis e bűncselekmények valósulhatnak meg. Önbíráskodás valósul meg, ha az elkövető a fogadásból származó nyeresége biztosítása érdekében a jogosnak vélt vagyoni igénye érvényesítése végett erőszakot alkalmazva a nyereséget elveszi. Kártyán vagy más szerencsejátékon megnyert vagy elvesztett pénz megszerzése, megtartása érdekében alkalmazott erőszakos magatartás esetében a minősítés szempontjából azt kell vizsgálni, hogy tiltott vagy nem tiltott szerencsejátékról van-e szó, történt-e teljesítés a vesztes részéről vagy sem, és a kényszerítő magatartást alkalmazó

nyertes vagy vesztes vagyoni igénye jogos vagy jogosnak vélheti-e. Tiltott szerencsejáték esetén az ügylet semmis, a vesztes tulajdonost az önkéntes teljesítés után a visszavétel érdekében is megilletik a birtokvédelem eszközei. Tiltott szerencsejáték esetén a nyeremény erőszakos elvétele a vesztestől rablásnak minősül. Az önkéntes teljesítés után a visszavételre, mint jogos vagyoni igényre irányuló erőszakos magatartás: önbíráskodás. Ha volt házastárs sértett a közös használatban lévő lakóhelyiség átadására köteles, de az elkövető másik házastárs azt erőszakosan veszi kizárólagos birtokába, cselekménye nem magánlaksértést, hanem önbíráskodást valósít meg. 104 Önbíráskodás helyett súlyos testi sértés állapítható meg, ha az elkövető a testi sértést, mint erőszakos magatartást nem a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése céljából, hanem azt a nem-fizetés miatt

haragjában, megtorlásként alkalmazza. Önbíráskodás helyett lopás (erőszak alkalmazása esetén rablás) állapítható meg, ha az elkövető a házastársi közös vagyon megosztása után a volt közös lakásból, a volt házastársnak ítélt bútorokat továbbra is sajátjának tekintve elviszi. Az azokra vonatkozó vagyoni igényét ugyanis a közös vagyont megosztó ítélet után nem vélheti jogosnak. Nem garázdaság vagy magánlaksértés, hanem önbíráskodás valósul meg, amikor az elkövető a volt közös lakásban lévő bútorainak elszállítása során, a lakásba bezárkózott sértettel szemben hangos kiabálással fenyegetést alkalmaz, és így kényszeríti a lakásba való bemenetel és bútorainak elszállítása eltűrésére. Egység: az egység-halmazat kérdése nem a vagyoni igények száma, hanem a passzív alanyok (sértettek) száma szerint alakul. Azonos sértett esetében egy vagy többféle igény egyszeri magatartással, vagy ugyanazon

igény többszöri magatartással való kényszerítése természetes egység. Ugyanazon sértettel szemben azonban különböző újabb igények különböző magatartásokkal való kényszerítése folytatólagosan elkövetettként minősülhet. Halmazat: az önbíráskodás körében alkalmazott kényszerítés esetében sem állapítható meg alaki halmazatban a személyi szabadság megsértése. Bűnhalmazat állapítható meg, ha a személyi szabadság megsértése az önbíráskodástól elkülönül (pl. az elkövető a sértettet utóbb bezárja a helyiségbe, vagy nem engedi szabadon), ill. ha az önbíráskodás körében a személyi szabadságtól megfosztás a sértetten kívül más személyekre is kihat (pl. a vállalkozó alkalmazottjaira, ügyfeleire). Bűnhalmazat állapítható meg, ha a kényszerítő magatartás során testi sértés vagy szándékos rongálás is megvalósul. Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az

igény érvényesítésének megengedett eszköze. A birtokvédelem körében a birtok ellen irányuló támadás önhatalommal elhárítható. 105 19. TÉTEL Ismertesse az okiratoknak a Btk. alkalmazása szempontjából jelentős fajtáit, illetve a meghamisítás és a jogtalan megszerzés szempontjából a bűncselekmény minősítésére kiható értelmezési kérdéseket! Elemezze az okiratokkal megvalósuló közbizalom elleni bűncselekményeket! Az okiratok fajtái a Btk. alkalmazása szempontjából Közokirat: az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is,

amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. Magánokirat: a magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét is fel kell tüntetni; a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását saját kezű aláírásának ismerte el, ill. a kiállító

minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. A meghamisítás és a jogtalan megszerzés szempontjából a bűncselekmény minősítésére kiható értelmezési kérdések A hamis közokirat készítése, tartalmának meghamisítása, illetve a hamis vagy hamisított magánokirat felhasználása okirat-hamisításként minősül, azonban az állam által kibocsátott értékpapír, kötvény meghamisítása (amelyek tulajdonképpen okiratok) pénzhamisítást valósít meg. A vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja, a vagyon elleni bűncselekmények (pl. lopás, sikkasztás) szempontjából dolognak kell tekinteni, de meghamisításuk a felhasználással

magánokirat-hamisítás. Azoknak az okiratoknak a jogtalan megszerzése (ellopása), amelyek esetében csak külön feltétel mellett lehet rendelkezni a bennük tanúsított érték felett (pl. fenntartásos takarékbetétkönyv), magánokirattal visszaélést valósíthat meg, meghamisítás utáni felhasználásuk: magánokirat-hamisítás. Okiratokkal megvalósuló közbizalom elleni bűncselekmények 106 Közokirat-hamisítás Bárki által elkövethető közokirat-hamisítás „Aki hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja; hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál; közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el.” A közokirat megjelenési formája szerint lehet, pl. bírósági ítélet, hatósági határozat, idézés, engedély,

igazolvány, bizonyítvány, hivatalos nyilvántartás vagy annak kivonata, a hatósági eljárásban készült jegyzőkönyv, ténymegállapító jelentés, iskolai bizonyítvány, oklevél, diákigazolvány. Hamis okirat: teljes megjelenési formájában hamis. Hamisított okirat: egyes részeiben hamis. Alakilag hamis okirat: hamisan aláírt, nem a kiállítótól származó okirat. Tartalmilag hamis okirat: a kiállítótól származó, általa aláírt okirat, de az okiratban igazolt vagy állított tények tartalmukban nem felelnek meg a valóságnak. Jogi tárgy: a közokirat közhitelessége és a valódiságába vetett közbizalom. Elkövetési tárgy: a közokirat, azzal, hogy az így megjelenő közokirat nem valódi, hanem hamis vagy hamisított, ill. valódi, de nem a használója, hanem más nevére szóló Elkövetési magatartás: Hamisítás (hamis közokirat készítése, vagy a valódi közokirat tartalmának meghamisítása); A hamisított vagy más nevére szóló

közokirat felhasználása (ha az elkövető a hamis vagy hamisított, illetőleg a más nevére szóló valódi közokiratot felhasználja); Intellektuális hamisítás: amikor az elkövető közreműködik abban, hogy az egyébként alakilag valódi közokiratba valamilyen jog vagy kötelezettség bizonyítására (létezésére, megváltozására, megszűnésére) szolgáló valótlan adat, tény, nyilatkozat kerüljön. Elkövetési magatartás a közreműködés – valótlan tények, adatok bemondásával, igazolásával. A tényállást szükségszerűen két személy valósítja meg: a megtévesztés miatt nem bűnös hivatalos személy, aki a közokiratot készíti (ezért az alakilag valódi), és a tettes, aki megtévesztő adatok szolgáltatásával közreműködik abban, hogy a közokirat tartalmilag valótlan legyen. Az intellektuális közokirat-hamisítás csak a bizonyító közokiratokkal kapcsolatban valósul meg, melyek jellemzője, hogy az elkövető

közreműködésével benne foglalt tényeket közhitelességgel bizonyítják (pl. személyi igazolvány igénylése a személyre vonatkozó hamis okiratok alapján). Az ún rendelkező közokiratok nem bizonyítják közhitelesen a jog vagy kötelezettség létezését, megváltozását, megszűnését, hanem csak azt, hogy azokkal kapcsolatban a hatóság miként rendelkezett, milyen megállapítást tett. Ennek leggyakoribb esete, amikor a közjegyző közjegyzői-okiratba foglalja az ügyfél valótlan tartalmú nyilatkozatát, mivel a közjegyzői okirat nem a nyilatkozat tartalmi valóságát tanúsítja közhitelesen, hanem csak azt, hogy előtte ki és milyen tartalmú nyilatkozatot tett. Befejezett a közokirat-hamisítás a hamis vagy hamisított, ill. az intellektuális hamisítással létrejött hamis közokirat alaki elkészítésével. A közokirat felhasználásával megvalósuló 107 bűncselekményi fordulat esetében a bűncselekmény a felhasználással

(igazolásra, bizonyításra bemutatással) befejezett. Eredmény a bűncselekmény egyik fordulatához sem tartozik (így a hamisításhoz a felhasználás, a használathoz a megtévesztés). A kísérlet a hamisítás esetében nem gyakorlati jelentőségű, a használat esetében pedig gyakorlatilag kizárt. Az intellektuális közokirat-hamisítás kísérlete állapítható meg, ha az elkövető a valótlan tartalmú közokirat kiállításához szükséges közreműködést (az adatok szolgáltatását) megkezdte, de valamilyen okból (pl. a hivatalos személy leleplező tevékenysége folytán) a valótlan tartalmú közokirat kiállítására nem kerül sor. A bűncselekmény előkészülete csak a hamis közokirat készítésére, vagy a közokirat tartalmának megváltoztatására irányuló előkészületi magatartások esetében büntetendő. Elkövető tettesként – a hivatali működése során hivatali hatáskörével visszaélő hivatalos személy kivételével –

bárki lehet. A bűncselekmény a közokirat hamisításával és a hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat felhasználásával csak szándékosan követhető el. Az intellektuális közokirathamisítás azonban szándékosan és gondatlanságból is elkövethető Elhatárolás: a minőség hamis tanúsítása és a hitelezési csalás tartalmilag hamis okirat kiállításával, használatával követhető el, ezért a köz- vagy magánokirat hamisításával kapcsolatban a konszumpció miatt az alaki halmazat csak látszólagos. Ha viszont a minőséget tanúsító okirat tartalmilag nem, csak alakilag hamis (tehát a minőségről tanúsított adat nem valótlan), a cselekmény köz- vagy magánokirat-hamisításnak minősül. Nem valósul meg alaki halmazatban: a kettős házasság, adócsalás, csempészet mellett a hatóság által hozott adó-, vagy vámhatározat tartalma kapcsán az intellektuális közokirathamisítás. Nem valósul meg alaki halmazatban: a

hamis okirat szolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás mellett a hamis köz- vagy magánokirat felhasználásával elkövetett köz- vagy magánokirathamisítás (de a hamis közokirat készítése valóságos materiális halmazat). Nem valósul meg alaki halmazatban: a hamis bizonyíték koholásával elkövetett hamis vád mellett a felhasználással elkövetett köz- vagy magánokirat-hamisítás, ha a koholt bizonyíték a hamis okirat. Az intellektuális közokirat-hamisítás mellett látszólagos alaki halmazat, ha az adatszolgáltatás az államigazgatási eljárásban a hatóság, hivatalos szerv részére hamis, hamisított vagy más nevére szóló közokirat felhasználásával, ill. hamis magánokirat használatával történik (pl hamis adásvételi szerződéssel jegyeztet be tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba, szerez a gépkocsihoz a rendőrségtől forgalmi engedélyt). Egység: természetes egység ugyanannak a közokiratnak többféle tény

tekintetében történő meghamisítása (pl. személyi igazolvány meghamisítása a személyi adatok, lakás tekintetében). Folytatólagos egységként minősülhet ugyanazon közokirat többszöri meghamisítása, többszöri felhasználása. 108 Halmazat: közokirat-hamisítás a tiltott határátlépés szabálysértésével. Valóságos anyagi vagy alaki bűnhalmazat valósul meg, ha a közokirat-hamisítást a más bűncselekmény elkövetési magatartása nem fogja át, de annak elkövetéséhez a hamis (más nevére szóló) közokirat használata aktuálisan szükséges eszközcselekményként kapcsolódik azzal, hogy az a megtévesztéshez szükséges. Ilyenek pl a csalás, a hivatalos személyi minőség színlelésével (pl. befolyással üzérkedés, zsarolás), a hivatalos megbízás vagy eljárás színlelésével (pl magánlaksértés, személyi szabadság megsértése, zsarolás) elkövetett bűncselekmények. A hamis vád (hamis tanúzás) és az

intellektuális közokirat-hamisítás halmazata állapítható meg, ha az elkövető más nevére szóló személyi igazolvány felhasználásával másnak adja ki magát, és e más személy neve alatt ítélik el, vagy tesz hamis tanúvallomást. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás „Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja; lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a hivatalos személyek szabályszerű működésébe, a hivatalos személyek által kiállított közokiratok valódiságának közhitelességébe vetett közbizalom. Elkövetési tárgy: a közokirat. Elkövetési magatartás:  hamis közokirat készítése, vagy a közokirat tartalmának meghamisítása: csakis olyan esetben valósulhat meg, amikor a hivatalos személy elkövető alakilag hamis közokiratot készít (más hivatalos személyt tüntet fel

kiállítóként), vagy már létező és ugyancsak más hivatalos személy által kiállított közokirat tartalmát hamisítja meg.  lényeges ténynek hamisan foglalása a közokiratba: ez esetben a hivatalos személy elkövető állítja ki a közokiratot, de olyan lényeges tényeket, amelyeket éppen a közokirat bizonyít, nem a valóságnak megfelelően tüntet fel (pl. a nyomozó a büntetőeljárás során készített jelentésbe hamisan foglalja bele a tanúvallomás lényegét, a jegyzőkönyv lényegi tartalmát utóbb megváltoztatja, stb.) Ez a fordulat valósul meg akkor is, ha az adatkezelésre jogosult hivatalos személy valótlan adatokat vezet be vagy töröl a hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatosan (pl. anyakönyv, választói névjegyzék föld-, cég-, bűnügyi nyilvántartás adataival kapcsolatban). Elkövetési mód: a hivatali hatáskörrel visszaélés. Elkövető tettesként (és társtettesként is) csak a hivatali hatáskörében eljáró

hivatalos személy lehet. Más személy elkövetői minősége – még a tényállás közös megvalósítása esetén is – felbujtó vagy bűnsegéd lehet. Csak szándékosan követhető el. A hivatalos személy a tények valóságtartalmával kapcsolatos tévedése kizárja a szándék megvalósulását, akkor is, ha ezt a gondatlansága okozta. Elhatárolás: a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás alaki halmazatként nem valósíthat meg egyben hivatali visszaélést is; az elkülönülő magatartással megvalósuló más kötelességszegés esetében a hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás azonban bűnhalmazat. 109 A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás súlyosabb büntetési tétele folytán konszumpció érvényesül, és látszólagos alaki halmazat a választás, népszavazás, népi kezdeményezés rendje elleni bűntett, ha a jogkörében eljáró hivatalos személy valósítja meg a választási

névjegyzékbe jogtalan bevezetéssel vagy törléssel, vagy a választási jegyzőkönyv meghamisításával. Látszólagos alaki bűnhalmazat a minőség hamis tanúsítása, ha a jogkörében eljáró hivatalos személy tanúsít az általa kiállított közokiratban az áru minőségére vonatkozó valótlan adatot. Halmazat: a hivatalos személy által a kötelesség megszegésével elkövetett vesztegetés esetében a hivatali közokirat-hamisítás bűnhalmazatban akkor is megállapítható, ha a kötelességszegés maga a közokirat-hamisítás (hamis közokirat készítése, felhasználása, közreműködés más hivatalos személy vonatkozásában az intellektuális közokirathamisításban). Magánokirat-hamisítás „Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el.” Magánokirat: azok az iratok, amelyek nem közokiratok: az

állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetek, állampolgárok írásbeli szerződései, igazolványai (pl. MÁV arcképes igazolvány, gyári belépő, klubtagsági igazolvány), a szervezetek gazdasági-, pénzügyi elszámolásának rendjébe tartozó különféle okmányok, bizonylatok, nyilvántartások, joghatás kiváltására alkalmas egyéb iratok, jegyzőkönyvek. Jogi tárgy: a polgári jogi, gazdasági és egyéb jogviszonyokban megvalósuló ügyleti forgalomnak a magánokirat bizonyító erejére támaszkodó biztonságával kapcsolatban a magánokirat valódiságába, bizonyító erejébe vetett közbizalom. Elkövetési tárgy: a magánokirat, azzal, hogy az így megjelenő magánokirat nem valódi, hanem hamis vagy hamisított. Elkövetési magatartás: a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokirat használata (felhasználása). Hamis a magánokirat, ha az alakilag hamis (hamis a kiállító aláírása); hamisított, ha az okirat eredetileg alakilag

valódi, de az aláírón kívüli más személy annak egészét, vagy lényegi tartalmát megváltoztatta. Valótlan tartamú az okirat, ha az alakilag valódi, de a kiállító abban valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, ill. valótlan tényeket tanúsított A hamis magánokirat készítése vagy tartalmának meghamisítása az elkövetési magatartáshoz viszonyítva büntetlen előkészületi cselekmény. Befejezett a bűncselekmény a használattal (bemutatással, átadással). A kísérletnek gyakorlati jelentősége nincs. Elkövető tettesként bárki lehet. Társtettesek azok, akik a hamis magánokiratot közösen használják. A használatban részt nem vevő, de azzal egyetértő személy az általános szabályok szerint részesként: felbujtóként vagy bűnsegédként minősülhet. A bűnsegéd felelőssége megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha tudata átfogta, hogy az általa készített hamis magánokiratot a más személy fel fogja használni. 110

Csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia a magánokirat alaki vagy tartalmi hamisságát, továbbá azt is, hogy az okiratot bizonyításra használja. Elhatárolás: a magánokirat-hamisítás csak a formailag magánokiratként megjelenő irattal kapcsolatban állapítható meg. A magánokiratnak elengedhetetlen tartalmi kelléke, hogy valamely joggal, kötelezettséggel kapcsolatban bizonyítási eszközként szolgálva készüljön, ezért nem magánokirat a magánlevél, akkor sem, ha azt például a csalás körében bizonyítékként használják fel. Nem magánokirat az ipari terméken megjelenő gyártási szám, típus jelzése, stb., magánokirat azonban az ezekre a termékekre vonatkozó szavatosság, jótállás okmánya, és például a gyártási szám ezeken történő megváltoztatása, átírása utáni felhasználás magánokirathamisítást valósít meg. Egység: természetes egység egy jogviszonyban való bizonyításra

egyidőben több magánokirat használata. Folytatólagosan elkövetett, ha ugyanazt, vagy több hamis magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására használják fel, és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak. Halmazat: a magánokirat-hamisítás tipikusan eszközcselekmény, amely más bűncselekmény elkövetését segíti elő, vagy annak leleplezését szolgálja. A magánokirat-hamisítást bűnhalmazatban kell megállapítani a vagyon elleni bűncselekményekkel. Visszaélés okirattal „Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, vétséget követ el.” KÖZOKIRATTAL VISSZAÉLÉS „Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy

jogtalan hátrányt okozzon, vétség.” MAGÁNOKIRATTAL VISSZAÉLÉS Jogi tárgy: az okiratok birtoklásával kapcsolatos jogi forgalom biztonságához, és a bizonyítás zavartalanságához fűződő közbizalom. Elkövetési tárgy: az olyan közokirat vagy magánokirat, amely az elkövetőnek nem sajátja, vagy nem kizárólag a sajátja. Elkövetési magatartás: az olyan okiratnak, amely az elkövetőnek nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul történő megszerzése, továbbá az okirat ugyanilyen módon történő megsemmisítése, megrongálása vagy elrejtése. Befejezett a bűncselekmény a megszerzéssel. Az eltitkolással befejezett a bűncselekmény akkor is, ha a tettes utóbb az okiratot megsemmisíti vagy megrongálja. Elkövető tettesként bárki lehet, kivéve az okirat tulajdonosát. 111 Csak szándékosan követhető el. A közokirattal visszaélés megvalósulhat eshetőleges szándékkal is. A

magánokirattal visszaélés csak egyenes szándékkal és célzatosan valósulhat meg. Az elkövető célja az, hogy másnak hátrányt okozzon Elhatárolás: a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja, a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában dolognak minősül. Az ilyen okiratok jogosulatlan megszerzése, megsemmisítése, megrongálása vagy eltitkolása vagyon elleni bűncselekményt valósít meg. A csalás elkövetése esetén, amennyiben a magánokirat megsemmisítése megtévesztő magatartásban szerepet játszik és a hátrány okozása a csalással okozott kárban jelentkezik, a cselekmény csak csalásnak minősül és a magánokirattal visszaélés büntetlen mellékcselekményként látszólagos halmazat. Egység – halmazat kérdése az elkövetési magatartásban szereplő köz-, ill. magánokiratok száma szerint alakul, abban az esetben is,

ha esetleg egy okirat több személy tulajdona. Ha azonban a hátrányokozási cél csak több magánokiratra együttesen megvalósított magatartással érhető el, a cselekmény egység. Halmazat: ha a lopás elkövetésénél az elkövető az érték eltulajdonítása céljából olyan dolgot tulajdonít el, amely az általános élettapasztalat szerint okmányok, igazolványok tartására is szolgál, és abban az érték mellett okmány, igazolvány is van, a lopással alaki halmazatban az eshetőleges szándékkal elkövetett közokirattal visszaélést is meg kell állapítani. A hivatali visszaéléssel bűnhalmazatban a közokirattal visszaélést is meg kell állapítani, ha az elkövető más intézkedő rendőrök által készített közokiratot a hivatali helyzetével visszaélve jogtalanul azért szerzi meg (eltulajdonítja), hogy megakadályozza a szabálysértést elkövető személy felelősségre vonását. Bűnhalmazatba kerülhet a köz-, ill. magánokirattal

visszaélés a kötelesség megszegésével elkövetett passzív hivatali vesztegetéssel abban az esetben is, ha a kötelességszegés egyben az okirattal visszaélő magatartás. Egyedi azonosító jel meghamisítása „Aki (i) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít; (ii) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: az egyedi azonosító jellel nyilvántartott dolgok azonosíthatóságához, és a hatósági nyilvántartásnak megfelelő forgalmához kapcsolódó közbizalom. Elkövetési tárgy: az egyedi azonosító jel, illetve az egyedi azonosító jellel megjelölt dolog. Egyedi azonosító jel fogalma: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak

alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. 112 Elkövetési magatartás: (i) az egyedi azonosító jel eltávolítása vagy egyéb módon való meghamisítása; (ii) olyan dolog megszerzése vagy felhasználása, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, ill. amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították Befejezett a bűncselekmény az azonosító jel eltávolításával, meghamisításával, ill. az elkövetési tárgyat képező dolog megszerzése vagy felhasználása köznapi értelemben vett megvalósításával. Elkövető tettesként bárki lehet; a második fordulat tettese azonban értelemszerűen nem lehet az, aki az első fordulat szerinti bűncselekményt megvalósította. Csak szándékosan: követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az azonosító jel olyan eltávolítását vagy meghamisítását valósítja meg, amely a dolog azonosíthatóságát kizárja. Minősített esetek: üzletszerűen;

bűnszövetségben követik el. Elhatárolás: maga az egyedi azonosító jel (pl. a forgalmi rendszámtábla) nem okirat, azonban az egyedi azonosító jelre vonatkozó adatnak a közokiratban való meghamisítása a közokirathamisítás bűntettét valósítja meg. Halmazat: a cselekmény bűnhalmazatba kerülhet az orgazdasággal, a fegyvercsempészet bűntettével is. 113 20. TÉTEL Elemezze a csődbűntett törvényi tényállásának változatait (a kapcsolódó értelmező rendelkezést, és a büntethetőség feltételét)! Sorolja fel a hitelezők érdekeit védő gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket! Elemezze a számvitel rendjének megsértése tényállását! Csődbűntett Jogi tárgy: a hitelezők érdekeinek védelme a csőd-, ill. felszámolási eljárás eredményes lefolytatásának biztosításával. Hitelező a csődeljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós

által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van. A felszámolási, ill. a végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van. Adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását az esedékességkor nem tudta kiegyenlíteni. Csődeljárás: olyan eljárás, amelynek során az adós fizetési haladékot kezdeményez, ill. a csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Célja: a fizetésképtelen szervezet újjászervezése Felszámolási eljárás: célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Végelszámolási eljárás: a nem fizetésképtelen adós a hitelezőit kielégíti. Értelmező rendelkezés: a 290. § és a 291 §-ban meghatározott bűncselekményt tettesként az követi el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, akkor is, ha a

fizetésképtelenség, a vagyon csökkenése a gazdálkodó szervezet (adós) vonatkozásában áll fenn, és a tettes a gazdálkodó szervezet (adós) hitelezőjének kielégítését hiúsítja meg. Ezt akkor is alkalmazni kell, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. A csődbűntettnek három alaptényállása van: „290. § (1) Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a tartozása fedezetéül szolgáló vagyont elrejti, eltitkolja, megrongálja, megsemmisíti, használhatatlanná teszi; színlelt ügyletet köt, vagy kétes követelést ismer el; az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, azt tovább folytatja; az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen vagyonát más módon ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el.”

Elkövetési tárgy: a vagyon. Vagyon lehet akár ingó, akár ingatlan; állhat készpénzből, bankbetétből, vagyoni értékű jogból, vagyoni követelésből. Passzív alany: az a természetes vagy jogi személy, aki mint hitelező hátrányos helyzetbe kerül az adós magatartása következményeként. Elkövetési magatartások: a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elrejtése, eltitkolása, megrongálása, megsemmisítése, használhatatlanná tétele; színlelt ügylet kötése, kétes követelés elismerése; veszteséges üzletbe kezdés; vagyon tényleges vagy színleg csökkentése. 114 Elkövetés ideje: ezen alapeset bármikor nem követhető el, s csak akkor büntethető, amikor a csőd- vagy felszámolási eljárást már megindították. A büntetőjogi felelősség kezdő napja a csődeljárás kezdő időpontja, amikor az adós kérelme a bírósághoz megérkezik. A bűncselekmény eredménye: a hitelező kielégítésének részben vagy egészben

bekövetkező meghiúsulása. Önmagában a fizetésképtelenség még nem idézi elő feltétlenül a hitelező károsodását, mivel ha a hitelező igénye teljesen vagy részben teljesül, nem állapítható meg a büntetőjogi felelősség. Viszont, ha a fizetésképtelenség és ezáltal a hitelező igényének meghiúsulása bármely elkövetési magatartással áll okozati összefüggésben, akkor maradéktalan a törvényi tényállás megvalósulása. Befejezetté válik a bűncselekmény már egyetlen hitelező kielégítésének meghiúsításával. Az elkövető csak kísérletért vonható felelősségre, ha az elkövetői magatartások valamelyikét ugyan teljesen megvalósította, de az eredmény elmaradt. Elkövető tettesként csak az lehet, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével jogosult rendelkezni. Csak szándékosan követhető el, de elegendő az eshetőleges szándék is, mert a tényállás célzatot nem jelöl meg.

Minősített eset: ha a cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. Ilyen eredménnyel jár például, ha a cselekmény következményeként nagyszámú hitelező jelentős mértékű követelése kielégítetlenül marad, és ezáltal maguk a hitelezők is fizetésképtelenné válnak. „290. § (3) Aki a hitelezői kielégítést részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, bűntettet követ el.” Elkövetési tárgy: a vagyon. Elkövetési magatartások: a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elrejtése, eltitkolása, megrongálása, megsemmisítése, használhatatlanná tétele; színlelt ügylet kötése, kétes követelés elismerése; veszteséges üzletbe kezdés; vagyon tényleges vagy színleg csökkentése. Elkövetés ideje: az elkövetési magatartások megelőzik a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás

megindításának időpontját, s ezek a magatartások okozzák a fizetésképtelenné válást vagy keltik annak látszatát. A bűncselekmény eredménye: a hitelező kielégítésének részben vagy egészben bekövetkező meghiúsulása; de az elkövető rendszerint kifejezetten célzatosan idézi elő a fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát. Az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti okozati összefüggés fennállása alapozza meg a büntetőjogi felelősséget ez esetben is. 115 Befejezetté a bűncselekmény a fizetésképtelenség beállásával válik. Kísérlet valósul meg a fizetésképtelenség beállásának hiányában, ha annak egyéb feltételei bizonyítottak. Elkövető tettesként természetes személy lehet. Csak szándékosan követhető el. Célzatosan idézi elő a tettes a fizetésképtelenné válást Minősített eset: ha a cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. „290. § (5) Aki

a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltárkészítési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a hitelezők érdekeinek védelme a csőd-, ill. felszámolási eljárás eredményes lefolytatásának biztosításával; a felszámolás eredményességéhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alany: a hitelező. Mulasztásos bűncselekmény, a büntető jogszabályban meghatározott kötelezettségek nem teljesítésével, azaz mulasztással követhető el. Az elkövetés ideje: a felszámolás kezdő napja a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napja. Ettől a naptól számított 45 napon belül teljesítheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője az adatszolgáltatási kötelezettségét. A 46 napon mulasztása már bekövetkezik. A magatartás

eredménye: a mulasztás még nem elegendő a büntetőjogi felelősség megállapításához, a tényállásban írt eredmény bekövetkezése is szükséges, azaz a felszámolás eredményének részben vagy egészben történő meghiúsulása. Kísérlet megállapításának van helye az elkövetési magatartás, a mulasztás tanúsításával az eredmény bekövetkezése hiányában. Elkövető tettesként a gazdálkodó szervezet azon képviselője vagy vezetője lehet, aki a csődtörvény rendelkezései szerint az adatszolgáltatásra köteles, s egyben az adós vagyonával, vagy annak egy részével rendelkezni jogosult. Csak szándékosan lehet elkövetni, egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt. A tettes szándékának a mulasztás eredményére és az okozati összefüggésre egyaránt ki kell terjednie. Minősített esete nincs ennek az alapesetnek. A hitelezők érdekeit védő gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények Hitelező jogtalan előnyben

részesítése „Aki a fizetésképtelenségének tudatában valamely hitelezőjét a többi hitelező hátrányára jogtalan előnyben részesíti, vétséget követ el.” A cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást vagy a felszámolási eljárást megindították, ill. a felszámolási eljárás a kötelező kérés elmulasztása miatt marad el A csődbűntett privilegizált esete. 116 Jogi tárgy: a hitelező érdeke. Passzív alany: az a természetes vagy jogi személy, akit hátrány ér azzal, hogy igényérvényesítési lehetősége részben vagy egészben veszélybe kerül. A bűncselekményt megvalósító magatartás: a hitelező jogtalan előnyben részesítése. Elkövetési mód: a követelések követelési sorrendjének megsértése. A bűncselekmény eredménye: egy vagy több hitelező hátrányos helyzetbe kerülése. Egyetlen hitelező előnyben részesítése már megvalósítja a bűncselekményt, ha ezáltal más hitelezőt hátrány ér. Nem

valósul meg viszont a bűncselekmény, ha az adós vagyona valamennyi hitelező követelésének kielégítésére elegendő, és csak a sorrendiség borul fel, mivel ez esetben nincs ok a csőd-, ill. a felszámolási eljárás megindítására Befejezetté válik a bűncselekmény a hitelezői érdeksérelem bekövetkezésével. Kísérlete elvileg ugyan nem kizárt, pl. a sorrendiség megsértésével történő hitel-kielégítés felajánlásával. Elkövető tettesként csak az a személy lehet, aki a csődbűntettet is elkövetheti. Csak szándékosan követhető el. Elhatárolás: ha az adós a fizetésképtelenségét csalárd módon idézi elő, majd egyes hitelezőit ennek tudatában részesíti előnyben, csődbűntett megállapításának van helye. Kizárt a bűnösség, ha az adós a fizetőképességét illetően tévedésben volt. Hitelezési csalás „Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a

hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a hitelezők védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alany: a hitelező. Eszköze a hitelezési csalásnak a valótlan tartalmú okirat. Elkövetési magatartás: valótlan tartalmú okirat felhasználása a hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érdekében. Befejezetté a bűncselekmény ezen okiratoknak a hitelnyújtóhoz való eljutásával válik. Előkészületi cselekmény: a valótlan adatot feltüntető irat elkészítése vagy a hamis igazolás megszerzése, amely azonban nem büntethető. 117 Elkövető tettesként csak az lehet, aki gazdasági tevékenységet folytat akár egyéni gazdálkodóként, akár gazdasági társaság képviselőjeként. Bűnsegéd, aki a megtévesztéshez saját cselekményével hozzájárul a célok

elérése érdekében. Pl megszerzi a hamis igazolást Csak szándékosan követhető el. Célzat a hitelkérelem kedvező elbíráltatása, amelyhez a tettes az említett okiratot felhasználja. Elhatárolás: a hitelezési csalás a csalás egyik válfajának tekinthető, ha viszont megállapítható, hogy az elkövető eleve azzal a szándékkal kíván bűnös módon hitelhez jutni, hogy a hitelt nem fizeti vissza, a csalás és az okirat-hamisítás halmazata megállapítható. Ugyancsak csalás (ill. annak kísérlete) állapítandó meg, ha az elkövető a hitelt nem gazdasági tevékenység gyakorlásához, hanem pl. saját szükségleteinek kielégítése céljából kéri A hitel meghatározott céltól eltérő felhasználása viszont nem bűncselekmény. A magánokirat-hamisítás a magánokirat felhasználásával valósul meg, ebből következőleg a hitelezési csalással látszólagos alaki halmazatban (specialitás) van, s csak ez utóbbi állapítható meg. Halmazat:

nem a hamis okiratok száma, hanem a hitelügyletek száma az irányadó. Tartozás fedezetének elvonása „Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a hitelező érdeke és a hitelfedezeti elv zavartalan működése. Elkövetési tárgy: a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Elkövetési magatartás: a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon elvonása. A bűncselekmény akkor valósul meg, amikor a hitelező az esedékesség időpontjában akadályoztatva van abban, hogy a fedezethez hozzájusson. A bűncselekmény eredménye: a tartozás kiegyenlítésének részben vagy egészben történő meghiúsulása. Befejezetté az eredmény bekövetkezésével válik a bűncselekmény. Kísérlet állapítható meg, ha az adós a hitel fedezetéül lekötött vagyont

bármilyen módon felhasználja, tehát megvalósítja az elkövetési magatartást anélkül, hogy annak következménye már bekövetkezett volna (pl. a termeléshez vásárolt gépeket, melyeket fedezetül lekötött eladja, abban a reményben, hogy azokat később – a hitel lejártáig – visszavásárolja). Elkövető tettesként csak az lehet, aki a tartozás fedezeteként lekötött vagyont maga vonja el. A bűncselekmény részese az, aki az elvonáshoz segítséget nyújt (bűnsegéd). Csak szándékosan követhető el. Elhatárolás: a csődbűntett és a tartozás fedezetének elvonásának halmazata látszólagos, mivel a csődbűntettet kell megállapítani, ha a hitelezői igény kielégítését hiúsítja meg az adós 118 Csalást követ el az az adós, aki már eleve úgy vesz fel hitelt, hogy azt majd nem egyenlíti ki, a fedezetül lekötendő vagyont pedig elvonja. Halmazat: önmagában a hitelezők száma nem alapozza meg a halmazatot. Anyagi halmazat csak

akkor jön létre, ha a kölcsönök fedezetéül lekötött és elvont vagyonrészek egymástól elkülöníthetők. Nem büntethető az elkövető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik. Hitelsértés „Aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a hitelezőnek a fedezetből való kielégítését más módon meghiúsítja, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a hitelező vagyoni érdeke; másrészt a bank és a hitelviszonyok zavartalan működése. Elkövetési tárgy: mindaz, ami a hitel fedezetét jelenti. Elkövetési magatartás: a hitel fedezetének egészben vagy részben történő elvonása. Befejezett a bűncselekmény a követelés meghiúsításával. Elkövető tettesként csak az lehet, aki a hitelező követelésének kielégítésére kötelezett. Csak szándékosan követhető el. Elhatárolás: nem hitelsértés, hanem csalás valósul meg, ha a tettes eleve azzal a szándékkal szerzi meg a hitelt, hogy a hitelező

követelését nem elégíti ki, ill. a hitel fedezetét elvonja Az áruvásárlási kölcsön felhasználásával megvásárolt áruknak, mint a bankhitel biztosítására lekötött zálogtárgynak a kölcsön kielégítése előtti elidegenítése és ezáltal a hitel fedezetének elvonása nem sikkasztást, hanem hitelsértést valósít meg. Egység: a bűncselekmény annyi rendbeli, ahány hitelezői követelés hiúsul meg. Természetes egység az, ha az elkövető egyetlen áruhitel igénybevételével több árucikket vásárol és ezek egy részének, vagy valamennyinek az elvonásával hiúsítja meg a követelés kielégítését. A számvitel rendjének megsértése „Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi; bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését

megnehezíti, vétséget követ el.” „Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti.” Jogi tárgy: a gazdálkodó szervezetek áttekinthetőségéhez, gazdasági tevékenységük ellenőrzéséhez fűződő társadalmi érdek. 119 Elkövetési magatartás: a kötelezettségek megszegése; a bizonylati rend megsértése. Csak szándékosan követhető el. Minősített esetek: (i) ha a cselekmény az adott üzleti évet érintően a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő az eredmény vagy a saját tőke értékének, illetőleg a mérlegfőösszegnek a megállapítása szempontjából; (ii) vagy az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja; (iii) ha a cselekményt pénzügyi

intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési szolgáltató szervezet körében követik el. 120 21. TÉTEL Elemezze az adó-, társadalombiztosítási csalás és a csempészet törvényi tényállását, rámutatva a szabálysértéstől való elhatárolás szempontjából lényeges elemekre! Adó-, társadalombiztosítási csalás „Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magán-nyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti,

vétséget követ el.” Jogi tárgy: az állam pénzgazdálkodásának törvényes működéséhez, az adók, járulékok megfizetéséhez fűződő állami és társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: az adók, a járulékok és az illetékek. Elkövetési magatartás: jelentős tény, adat valótlan előadása vagy elhallgatása; az adóbevétel (járulék) összegének csökkentése; a megállapított adó (járulék) behajtásának jelentős késleltetése vagy megakadályozása. A bűncselekmény eredménye az adó- vagy járulékbevétel csökkenése. Oksági kapcsolatnak kell lennie az elkövetési magatartás és eredménye között. Elkövető tettesként bárki lehet, akit az adó vagy járulék megfizetésének kötelezettsége terhel. Csak szándékosan követhető el. Minősített esetek: ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a

magánnyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege nagyobb mértékben; jelentős mértékben; különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. Nem büntethető az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását, társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási járulék tartozását, nyugdíjjárulék tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti. Elhatárolás: az általános forgalmi adó (ÁFA) visszaigénylése akkor minősül csalásnak, ha az elkövető valójában egyáltalán nem folytatott olyan termékértékesítési vagy szolgáltatási tevékenységet, amely visszaigénylésre jogosulttá tehette. Az adócsalás és a magánokirat-hamisítás alaki halmazata valóságos, ha a felhasznált adóbevallás vagy annak bármely melléklete hamis, hamisított tényt tartalmaz, vagy egyáltalán hamis a tartalma. Egység: a bűncselekmény annyi rendbeli, ahány

adónem, ill. járulékfajta tekintetében történt az elkövetés. Folytatólagosság forog fenn, ha több adómegállapítási időszakon át, tehát évről évre visszatérően ugyanazon adónem tekintetében valósult meg az adócsalás. 121 Csempészet „Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet); csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik (vámorgazdaság), vétséget követ el.” Jogi tárgy: a Közösségi vámpolitika egységes érvényesülése és betartása. Elkövetési tárgy: a vámáru, de a vámorgazdaságot a már korábban csempészett vámárura követik el. Elkövetési magatartás: csempészet (vámáru vámellenőrzés alóli elvonása; valótlan nyilatkozat tétele a vámbiztosíték, ill. a vámteher

megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülményeire vonatkozóan); vámorgazdaság (a csempészett vámáru vagyoni haszon végett való megszerzése, elrejtése vagy elidegenítése). Befejezett mindkét bűncselekmény az elkövetési magatartással. Elkövető tettesként bárki lehet, aki a vámárut birtokolja. A csempészet csak szándékosan követhető el. A vámorgazdaság viszont célzatos bűncselekmény. Minősített esetek: ha a bűncselekményt üzletszerűen; bűnszövetségben; jelentős értékű vámárura; kulturális javak körébe tartozó tárgyra; különösen nagy értékű vámárura; üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékű vámárura; különösen jelentős értékű vámárura; üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura követik el. Elhatárolás: a vámorgazdaság az orgazdaság egyik speciális deliktuma, viszont a vámáru vagyon elleni bűncselekmény, pl. lopás vagy

sikkasztás útján történő megszerzése nem vámorgazdaságnak, hanem orgazdaságnak minősül. Szabálysértés az 50ezer Ft-ot meg nem haladó értékű vámárura elkövetett cselekmény, valamint a cselekmény gondatlan elkövetése. 122 22. TÉTEL Sorolja fel a közegészség elleni bűncselekményeket! Elemezze a kábítószerrel visszaélés törvényi tényállását! A közegészség elleni bűncselekmények Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel; Környezetkárosítás; Természetkárosítás; A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése; Visszaélés kábítószerrel; Visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal; Járványügyi szabályszegés; Kuruzslás. Visszaélés kábítószerrel „282. § Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el.” „(3) Aki kábítószer előállításához szükséges anyagot,

berendezést, vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el.” „(4) büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.” Minősített esetek: ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben, illetőleg kábítószerfüggő személy felhasználásával; jelentős mennyiségű kábítószerrel követik el. Előkészület bűntett. „282/A. § Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el.” Minősített esetek: ha a bűncselekményt bűnszövetségben, ill. kábítószerfüggő személy felhasználásával; hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében követik el. Ha a bűncselekményt

jelentős mennyiségű kábítószerre követik el „282/B. § Az a 18 életévét betöltött személy, aki 18 életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el.” „(5) Az a 18. életévét betöltött személy, aki 18 életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag, illetőleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törexik, bűntettet követ el.” Minősített esetek: ha a 18. életévét betöltött személy 18 életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, ill. ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. Ha az elkövető oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, ill.

annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. „282/C. § Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el.” 123 „(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el.” „283. § Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt: a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez, vagy tart; e) az a kábítószerfüggő személy, aki jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz. Jogi tárgy: az állampolgárok egészségének sértetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: a kábítószer

(növényi eredetű vagy szintetikusan előállított anyagok, amelyek közös tulajdonsága, hogy a szervezetben kellemes érzést, félálomszerű bódult állapotot, túlérzékenységet és érzéki csalódást képesek kiváltani). Elkövetési magatartások: beszerző-szállító jellegű változat: termesztés, előállítás, megszerzés, tartás, országba behozatal, kivitel, az ország területén átvitel. Forgalmazási jellegű változat: kínálás, átadás, forgalomba hozatal, vagy azzal való kereskedés. Bűnsegédi-bűnpártolói jellegű változat: a kábítószerrel visszaélés elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. A kábítószerrel visszaélés önálló változatait valósítja meg a nem kábítószerfüggő, ill. a kábítószerfüggő személy kábítószer fogyasztása. Kísérlete lehet az előállításnak, megszerzésnek, kivitelnek, az ország területén való átvitelnek, átadásnak, az anyagi eszközök szolgáltatásának. Befejezett a

bűncselekmény, ha az előállítási művelet során bármilyen mennyiségű kábítószer – bármilyen csekély mennyiségben is – létrejött, akkor is, ha a szándék még további, de még a minősítési kereten belül maradó nagyobb mennyiségű előállítására irányult. A kábítószer termesztése, tartása, behozatala, kínálása, forgalomba hozatala, ill. az azzal való kereskedés elvileg csak befejezett alakban valósulhat meg. Elkövető tettesként bárki lehet. A törvény a tettes személyi minőségét megkülönbözteti aszerint, hogy nem kábítószerfüggő vagy kábítószerfüggő személyről van-e szó. A szándékegységben lévő tettestársaknak nem kell szükségképpen ugyanazt az elkövetési magatartási fordulatot megvalósítani, hanem társtettesek azok is, akik közös elkövetési szándékkal a tényállás más-más fordulatát valósítják meg. Társtettes lehet nem függő és kábítószerfüggő személy is. Csak szándékosan

követhető el. Egység: természetes egység valósul meg, ha az elkövető ugyanarra vagy más kábítószerre az elkövetési magatartás több fordulatát valósítja meg (pl. előállítja, tartja, majd forgalomba hozza). Különböző kábítószer-mennyiségek vonatkozásában az elkövetési magatartás többszöri megvalósítása esetén a cselekmény ugyancsak természetes egység és folytatólagosként nem minősülhet. Halmazat: bűnhalmazat valósul meg, ha a kábítószer megszerzése vagyon elleni bűncselekménnyel (például lopással, rablással) történik. Halmazat állapítható meg, ha a kábítószer jogtalan megszerzése magánokirat-hamisítással történik. 124 23. TÉTEL Mutassa be a lopás minősítési rendszerét! Elemezze a törvényi tényállást, figyelemmel az elhatárolási szempontokra! Lopás „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.” „Vétség, ha a lopást kisebb értékre,

vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást bűnszövetségben; közveszély színhelyén; üzletszerűen; dolog elleni erőszakkal; helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudat és beleegyezése nélkül bemenve; hamis vagy lopott kulcs használatával; lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére; zsebtolvajlás útján; másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el.” „Bűntett, ha a lopást nagyobb értékre; a kisebb értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, kulturális javak körébe tartozó tárgyra, vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyház célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy

holttesten lévő tárgyra követik el.” Jogi tárgy: a tulajdonjog, amit az elkövető valamennyi részjogosítványában – birtoklás, használat és hasznok szedése, rendelkezési jog – sért, de a cselekmény közvetlenül mindig a birtoklás ellen irányul. Elkövetési tárgy: idegen ingó dolog. A tulajdonjog tárgya a birtokba vehető dolog E fejezet alkalmazásában dolog: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának –biztosítja. A dolog idegen, azaz nincs az elkövető tulajdonában. Lopást saját dologra elkövetni nem lehet. Általában nem idegen a közös tulajdonban lévő dolog, de csak annak a tettest megillető értékéig, mivel

az azon felüli dolgok már reá nézve idegenek. Nem tekinthető idegennek az uratlan dolog, ennélfogva az nem lehet lopás tárgya. Nem kerül ki a birtokos hatalmából a dolog, ha azt csupán megtekintésre adja át másnak. Az objektíve értéktelen dolog jogtalan eltulajdonítása tulajdon elleni szabálysértés megállapítására alkalmas. Elkövetési magatartás: az elvétel. Az elkövetési magatartás három konjunktív ismérve: az elvétel másnak a birtokából; annak beleegyezése nélkül; jogtalan eltulajdonítási céllal. Előkészülete vagy kísérlete valósul meg az elvételnek, ha a tettes a birtokos hatalmának megszüntetésére irányuló cselekményt hajt végre, de ő maga egyidejűleg hatalmat még nem szerez (pl. az elkövető az eltulajdonítani szándékozott ingóságokat még nem vitte el a sértett rendelkezése alatt álló lakásból, amikor tetten érték). Befejezetté a bűncselekmény az elvétellel válik, eredmény létrejötte nem

szükséges. A kár a törvényi tényállásnak nem eleme. A jogsértés akkor tekinthető befejezettnek, amikor a tettes 125 olyan cselekményt követ el, melynek folytán az eddigi birtokos nincs már abban a helyzetben, hogy a dologról rendelkezhessen. Elkövető tettesként bárki lehet, kivéve a tulajdonost, továbbá azt, aki jogszerűen birtokolja a dolgot, ill. azt a személyt, akinek a dolog véletlenül vagy tévedésből került a birtokába, vagy aki a dolgot találta. Társtettessé válik, aki a társa által a lakásban összecsomagolt, eltulajdonítani szándékozott ingóságoknak a lakásból való kivitelében közreműködik. Bűnsegédi magatartásért felel az, aki társával előzetesen megállapodva, nem az elvételben, hanem az eltulajdonított dolog elvitelében működik közre; míg az, aki a jogtalanul elvett dolgot elrejti, vagy azt értékesíti – orgazda. Csak szándékosan és célzatosan követhető el. Célzat: az elkövető a dolgot

eltulajdonítás végett veszi el. A szándéknak át kell fognia a törvényi tényállás valamennyi elemét. A dolog értékére vonatkozó tudatnak abból a szempontból van jelentősége, hogy az elkövető felelősségét olyan értékre elkövetett lopásban kell megállapítani, amely értékre a tudata kiterjedt. Így, ha a lopást megkísérlő tettes szándéka nagyobb összeg eltulajdonítására irányult, mint amit a helyszínen ténylegesen talált, a cselekmény minősítése az eltulajdonítani kívánt összeg nagyságához igazodik. Minősített esetek: ha a lopást jelentős, különösen nagy, különösen jelentős értékre; a nagyobb értékre, a jelentős értékre, a különösen nagy értékre elkövetett lopást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal követik el. Elhatárolás: ha a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékre nézve az elvétel a dolog elleni erőszakkal valósul meg, a

cselekmény már nem szabálysértés, hanem vétség. Nem lopás, hanem rablás állapítandó meg, ha a tettes a dolog elvétele érdekében személy elleni erőszakot alkalmaz. A jármű önkényes elvétele emlékeztet a lopásra. E bűncselekménynél az elvétel nem eltulajdonítási célzattal, hanem ideiglenesen, a gépi meghajtású jármű használata végett történik. Lopás és sikkasztás: közös csomagból a sértett ingóságainak eltulajdonítása – rábízás hiányában – lopásként és nem sikkasztásként minősül, továbbá ugyancsak lopást és nem sikkasztást kell megállapítani, ha az eltulajdonított dolog átadása csak rövid ideig tartó kézben tartást célzott, így például lopást és nem sikkasztást valósít meg az, aki a neki megtekintésre átadott vagyontárgyat jogtalanul eltulajdonítja. Elhatárolás a csalástól: lopás történik, ha a sértett tévedésbe ejtése csupán a lopás felfedezésének megnehezítését eredményezi.

Egység: ha a közös tulajdonban lévő dolog eltulajdonítása több személynek okoz sérelmet. Ha az elkövető egy cselekvéssel, egy mozdulattal különböző személyek dolgait veszi el. Ahány sértett van, annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani. 126 Folytatólagosság akkor jön létre, ha több részcselekmény között mind az alanyi, mind a tárgyi oldalon olyan szoros belső összefüggés van, amely az elkövető cselekményét egységes egésznek tünteti fel. Halmazat: látszólagos halmazat jön létre a vámcsempészettel. Lopással halmazatban az okirattal való visszaélés általában nem állapítható meg. Az okirattal való visszaélés bűnhalmazatban való megállapításának csak abban az esetben van helye, ha a lopás kifejezetten a közokirat megszerzése céljából történik. A rongálás, amennyiben a lopás eszközcselekménye, minősítő körülményként értékelendő, ezért halmazatban nem állapítható meg. De, ha a tettes a

lopás végrehajtásához alkalmazott rongálással olyan mértékű kárt okozott, amely az ellopott dolog értékéhez képest rendkívüli aránytalanságot mutat, halmazat jön létre. Pl több ezer Ft értékű kirakatüveg betörése csekély értékű dolog megszerzése érdekében. Csak magánindítványra büntethető a lopás elkövetője, ha a sértett hozzátartozója. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében. Az érték a) b) c) d) kisebb, ha 10.000 forintot meghalad, de 200000 forintot nem halad meg, nagyobb, ha 200.000 forintot meghalad, de 2000000 forintot nem halad meg, jelentős, ha 2.000000 forintot meghalad, de 50000000 forintot nem halad meg, különösen nagy, ha 50.000000 forintot meghalad, de 500000000 forintot nem halad meg, e) különösen jelentős, ha

500.000000 forintot meghalad 127 24. TÉTEL Elemezze a csalás törvényi tényállását! Sorolja fel azokat a bűncselekményeket, amelyek törvényi tényállása a vagyoni érdekű megtévesztést magában foglalja! Milyen szempont alapján minősülhet a megtévesztés csalásként vagy lopásként? Csalás „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” „A büntetés vétség, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást bűnszövetségben; közveszély színhelyén; üzletszerűen követik el.” „A büntetés bűntett, ha a csalás nagyobb kárt okoz; a kisebb kárt okozó csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen követik el.” Jogi tárgy: vagyoni jog. Elkövetési tárgy: nem jelöli a törvényi tényállás. A tettesi magatartás folytán létrejött ügyletnek tárgya lehet nemcsak dolog,

hanem létező vagy a jövőben keletkező jog is. A jogsértő cselekmény meghatározott személy vagyonát károsítja, ezt a személyt tekinthetjük a bűncselekmény sértettjének, aki azonban nem feltétlen azonos a megtévesztett személlyel. Elkövetési magatartás: tévedésbe ejtés; tévedésben tartás, melynek eredményeként a megtévesztett személy rendelkezése folytán vagyoni kár keletkezik. A tévedésbe ejtés a hamis tudattartalom kialakítása, mégpedig vagy a valótlanságnak való tényként feltüntetése, vagy a valódi tény elferdítése. A tévedésben tartás a már fennálló hamis tudattartalom megerősítése, vagy a tévedés el nem oszlatása. Az előbbi aktív cselekmény, az utóbbi a felvilágosítás elmulasztása, passzív magatartás. Az elkövetés módját a tényállás nem tartalmazza, de a bírói gyakorlat csalást állapít meg akkor is, ha a megtévesztő magatartás primitív, viszonylag könnyen felismerhető, például

rézgyűrűnek aranyként való eladása esetén. Egymagában viszont az a körülmény, hogy a használtcikk kereskedő a valóságos értéknél lényegesen alacsonyabb árat ajánlott, majd ezen az áron vásárolta meg a cikket – tévedésbe ejtés hiányában – csalást nem valósít meg. Befejezetté válik a csalás, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben valakinek – a rendelkezőnek vagy harmadik személynek – vagyoni kára keletkezik. Kísérleti stádiumba jut a bűncselekmény az elkövetési magatartás megkezdésével, amely mindaddig fennáll, amíg a kár be nem következik. Önmagában az a tény, hogy a sértett a megtévesztéssel okozati kapcsolatban, annak hatása alatt vagyoni intézkedést tesz, a bűncselekményt nem teszi befejezetté, ha ez az intézkedés még nem realizálódott, és így abból kár nem keletkezett. Ha az okozati összefüggés fennáll, a csalás megvalósulása szempontjából közömbös a sértett

hiszékenysége, könnyelműsége, amit az elkövető kihasznál a sértett megtévesztésénél. Elkövető tettesként bárki lehet, aki megtévesztő magatartásával mást vagyoni joghatású cselekmény megtételére indított. Miután a csalás többmozzanatú, társtettesek mindazok, akik az elkövetési magatartás véghezvitelében, annak egy-egy mozzanata megvalósításában közreműködtek. 128 Csak szándékosan követhető el. A törvényi tényállás a célzatot is tartalmazza, ezért csak egyenes szándékkal követhető el a bűncselekmény. Minősített esetek: ha a csalás különösen nagy, különösen jelentős kárt okoz; a jelentős, a különösen nagy kárt okozó csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen követik el. Elhatárolás: ügyvéd által – megbízás keretében – vagyonátruházási illeték címén, a hatóságnál való befizetés céljából átvett összeg eltulajdonítása sikkasztás és nem személyek

javai elleni csalás. Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a sikkasztás, a hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti: a sikkasztás, a hűtlen kezelés, a szándékos rongálás mellett csalást nem követ el. Egység: ha a folytatólagosság alanyi és tárgyi előfeltételei megvannak, a folytatólagosság megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a bevégzettség mellett egyes részcselekmények csupán a kísérletig jutottak el. Bűnhalmazat megállapításának azért nincs helye, mert az elkövető nem kerülhet súlyosabb helyzetbe annálfogva, hogy egyes cselekmények csak a kísérletig jutottak el. Halmazat: a csalást és a magánokirat-hamisítást halmazatban kell megállapítani akkor is, ha a magánokiratot a csalás eszközeként használták. Pl ha a tettes hamis okirat benyújtásával az adóhatóságot megtévesztve általános

forgalmi adót jogosulatlanul igényel vissza. Csak magánindítványra büntethető a csalás elkövetője, ha a sértett hozzátartozója. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. Bűncselekmények, amelyek törvényi tényállása a vagyoni érdekű megtévesztést magában foglalja Csalás; Jogtalan elsajátítás; Jármű önkényes elvétele; Fogyasztó megtévesztése; Bitorlás; Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése; Áru hamis megjelölése; Minőség hamis tanúsítása. Milyen szempont alapján minősülhet a megtévesztés csalásként vagy lopásként?  Csalást és nem lopást követ el, aki a sértett nyilvános szórakozóhelyen felejtett ingóságát úgy szerzi meg az őrzési és kezelési kötelezettségét teljesítő alkalmazottól, hogy azt valótlanul magáénak mondja.  Csalást követ el, aki a kezelésére bízott

vagyontárgyban gondatlansága folytán vagy neki fel nem róható okból keletkezett hiányt, amelynek megtérítésére – jogszabály rendelkezése vagy a szerződésben vállalt kötelezettség alapján – köteles, a sértett 129  Nem csalás, hanem lopás valósul meg, ha a megtévesztés a dolog elvételének a megkönnyítését szolgálja, és a megtévesztés hatására nem maga a sértett rendelkezik a vagyontárgy átadásáról. 130 25. TÉTEL Sorolja fel a vagyonkezelői kötelesség megszegésével megvalósuló bűncselekményeket! Elemezze az idevágó rendelkezéseket és határolja el e bűncselekményeket egymástól! A vagyonkezelői kötelesség megszegésével megvalósuló bűncselekmények Hűtlen kezelés „Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.” „A büntetés vétség, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz.”

„A büntetés bűntett, ha a hűtlen kezelés nagyobb; jelentős; különösen nagy; különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.” (minősített esetek) A hűtlen kezelés jellemzője: megvalósulásánál nincs eltulajdonítás vagy anyagi haszonszerzés. Lényege: a vagyonkezelői megbízatással való gazdasági hátrányt okozó visszaélés idegen vagyonban. Jogi tárgy: a tulajdoni és egyéb viszonyok, melyek alapján az, aki vagyonát másnak kezelésére, gondozására, felügyeletére bízza, jogszabály, szerződés vagy megállapodás alapján elvárhatja, hogy vagyoni érdekeit megóvják, s ezen kötelességek teljesítéséhez fűződő elvárhatóság jogilag is érdeke a megbízónak. Elkövetési tárgy: az idegen vagyon, amelyet az elkövető kezelésére, felügyeletére vagy gondozására bíztak. Bűncselekmény sértettje: az a természetes vagy jogi személy, akinek vagyonában az elkövető hátrányt okoz. Elkövetési magatartás: jogi kötelezettség

megsértése, de az elkövető a bizalommal is visszaél. Eredmény-bűncselekmény: a vagyoni hátrány bekövetkezésével válik befejezetté. A vagyoni hátránynak az elkövetőre bízott vagyonban kötelességszegéssel okozati összefüggésben kell állnia. kell keletkeznie, és a Kísérlet a kötelességszegéssel kezdődik, és a bűncselekmény a vagyoni hátrány bekövetkezésekor fejeződik be. A bűncselekmény elkövetése fogalmilag kizárt, ha a kötelességszegés olyan jellegű, hogy abból vagyoni hátrány nem keletkezhet. Például: hitelezés a rábízott vagyonból megfelelő biztosítékok mellett megbízható személyek számára. Elkövető tettesként csak az lehet, akit az idegen vagyon kezelésével, gondozásával vagy felügyeletével bíztak meg. A megbízás alapulhat jogszabályon, hatósági határozaton, munka-, ill. tagsági viszonyon és szerződésen Aki viszont megbízás nélkül, de a tettessel egyetértésben vagy vele

közreműködésben okoz vagyoni hátrányt bűnsegédi bűnrészes, míg a kötelességszegésre rábíró felbujtásért felel. 131 Csak szándékosan követhető el. A szándéknak nemcsak a kötelességszegést megvalósító magatartás elemeire, hanem az eredményre, tehát a vagyoni hátrányra is ki kell terjednie. Elhatárolás: nem a jármű önkényes elvételét, hanem hűtlen kezelést valósít meg az, aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatára vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe. Más vagyon elleni bűncselekmény – elsősorban a sikkasztása és a csalás – elkövetési magatartása szintén eredményezhet idegen vagyonban kárt, vagy okozhat vagyoni hátrányt, ilyen esetekben viszont a többség, tehát az anyagi halmazt nem állapítható meg, hanem a speciális bűncselekmény – tehát a sikkasztás vagy a csalás – valósul meg, a hűtlen kezelés háttérbe szorul. A bűncselekmény

leplezését célzó utólagos cselekmények – pl. a köz-, vagy magánokirat-hamisítás – a hűtlen kezeléssel halmazatba kerülhetnek. Csak magánindítványra büntethető a hűtlen kezelés elkövetője, ha a sértett hozzátartozója. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. Hanyag kezelés „Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a tulajdoni és egyéb viszonyok, melyek alapján az, aki vagyonát másnak kezelésére, gondozására, felügyeletére bízza, jogszabály, szerződés vagy megállapodás alapján elvárhatja, hogy vagyoni érdekeit megóvják, s ezen kötelességek teljesítéséhez

fűződő elvárhatóság jogilag is érdeke a megbízónak. Elkövetési tárgy: csak olyan idegen vagyon tekintetében valósulhat meg a cselekmény, amelynek kezelését (vagy felügyeletét) törvény írja elő. Elkövetési magatartás: a vagyonkezelési vagy felügyeleti kötelezettségek megszegése, elhanyagolása. Eredménye mindkét elkövetési magatartásnak a vagyoni hátrány bekövetkezése; követelmény az okozati összefüggés fennállása. Kísérlet kizárt, mivel gondatlan bűncselekményről van szó. A vagyoni hátrány bekövetkezésével valósul meg a bűncselekmény. Elkövető tettesként csak olyan személy lehet, akit a vagyon kezelésére vagy felügyeletére a törvény kötelezett. Az elkövetési magatartások közül a kötelezettség megszegése szándékos, míg az elhanyagolása gondatlan emberi magatartás, de a vagyoni hátrány tekintetében csak gondatlanság terhelheti a tettest. A bűncselekmény alapesete valósul meg, ha a vagyoni

hátrány meghaladja az 50ezer forintot. A bűncselekmény minősített esete valósul meg 6millió forintot meghaladó – különösen nagy – vagyoni hátrány okozásával. 132 Minősített eset: ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz. Halmazat: a hanyag kezelés és a csalás halmazata állapítandó meg, ha a tettes a kezelésére bízott vagyonban gondatlan magatartásával okoz hiányt, és ennek eltüntetése megtévesztő magatartással történik. A hanyag és a hűtlen kezelést összevetése: Hűtlen kezelés: - az elkövető kezelésére bízott idegen vagyon ellen irányul - a megbízás alapulhat jogszabályon, szerződésen, hatósági határozaton - a vagyonkezelői kötelezettség megszegésével követhető el - szándékos bűncselekmény. Hanyag kezelés: - az elkövető kezelésére vagy felügyeletére bízott idegen vagyon ellen irányul - a megbízás csak törvényen (jogszabályon) alapulhat - a

vagyonkezelői vagy vagyonfelügyelői kötelezettség megszegésével, illetve elhanyagolásával követhető el - gondatlan bűncselekmény. Sikkasztás „Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.” „A büntetés vétség, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást bűnszövetségben; közveszély színhelyén; üzletszerűen követik el.” „A büntetés bűntett, ha a sikkasztást nagyobb értékre; a kisebb értékre elkövetett sikkasztást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen; a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el.” Lopástól való elkülönítése: a tulajdonosi részjogosítványok közül a birtoklás, esetleg a használati jog is az elkövetőt jogosan illeti meg. Ennélfogva az idegen dolog jogszerűen kerül az elkövető birtokába, aki viszont ezt követően a rendelkezési

jogot, esetenként a használati jogot már jogosítvány nélkül gyakorolja, és ezzel lehetetlenné teszi vagy korlátozza a tulajdonos számára a fenntartott és kizárólagosan részére biztosított jogosítványokat. Jogi tárgy: a tulajdonjog. Elkövetési tárgy: idegen ingó dolog, amely a tettes birtokában van. A rábízás rendszerint valamely kötelmi tárgyú jogügyletet jelent (megőrzés, gondozás, kezelés, szállítás, bizomány, ügynöki tevékenység). A sikkasztás kétféle tevékenységgel valósítható meg: jogtalan eltulajdonítással; a dologgal való sajátjakénti rendelkezéssel. Befejezett a bűncselekmény az eltulajdonítást tanúsító magatartással, ill. a sajátjaként való rendelkezéssel. A kár bekövetkezése a törvényi tényálláshoz nem tartozó eredmény 133 Kísérlet valósul meg, ha pl. az elkövető szándéka a rábízott pénzösszeg teljes eltulajdonítására irányul, abból folyamatosan kisebb-nagyobb tételeket vesz

el, és még mielőtt a teljes összegre a cselekménye befejeződne, lelepleződik. Elkövető tettesként csak az lehet, akire a dolgot rábízták. Az a harmadik személy, akinek a tettesre rábízott dolog nincs a hatalmi körében, de – a tettes bűnös magatartásáról tudva – ennek a jogtalan eltulajdonításához, ill. a rendelkezéshez segítséget nyújt, a sikkasztó bűnsegédje (pl. az üzlet vezetője által eltulajdonítani szándékozott árunak az üzletből való elszállítását végző bolti eladó, amennyiben az elvitel időpontjában a sikkasztásról tudott). Csak szándékosan követhető el. A haszonszerzésre törekvés, mint célzat, a törvényi tényállásnak nem eleme. Kizárja a szándékot az a tévedés, amelynél fogva a tettes az idegen dolgot uratlannak vagy saját dolgának tartja. Minősített esetek: ha a sikkasztást jelentős, különösen nagy, különösen jelentős értékre; a nagyobb értékre, a jelentős értékre, a különösen

nagy értékre elkövetett sikkasztást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen követik el. Elhatárolás: a hatóság által lefoglalt (zár alá vett) dolog birtokosa, ha a dolgot az ő további őrizetére bízták, az eltulajdonítással sikkasztást elkövethet, ha azonban a dolgot a tulajdonos számára vonja el a végrehajtás alól, zártörésért felel. Sikkasztás helyett csalást valósít meg pl. az az elkövető, aki kölcsönkérés ürügyével jut annak a gépkocsinak a birtokába, amellyel az ország területét elhagyva véglegesen külföldön marad. Nem hűtlen kezelés, hanem sikkasztás valósul meg, ha a szövetkezet részéről megbízott személy a műtrágyát részben a saját, részben bérlőtársa művelésében álló földterületre szórja. A kereskedelmi üzletben raktáros és eladó munkakörben foglalkoztatott tettes, aki a bolti készlethez tartozó árukat eltulajdonítja, nem lopást, hanem sikkasztást valósít meg. Ha a

bűnszövetségben elkövetett sikkasztást fizikai és pszichikai közreműködésével segítő személy utólag részesül a jogtalan vagyoni haszonból, cselekménye nem orgazdaságot, hanem bűnszövetségben elkövetett sikkasztáshoz nyújtott bűnsegélyt valósít meg. Egység: ahány sértett van, annyi rendbeli a bűncselekmény. Halmazat: a sikkasztással bűnhalmazatban kell megállapítani az annak leplezése érdekében elkövetett magánokirat-hamisítást. A sikkasztás és az árdrágítás bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha a boltvezető az árkülönbözetet saját céljára használja fel. A vásárlók megkárosítása magasabb árú ital blokkolásával és alacsonyabb értékű ital kiszolgálásával önálló bűncselekmény és nem eszközcselekménye a sikkasztásnak még akkor sem, ha az ilyen módon keletkezett többletet utóbb a pénztárból kiemelik, ezért a két bűncselekmény halmazatát kell megállapítani. Csak

magánindítványra büntethető a sikkasztás elkövetője, ha a sértett hozzátartozója. 134 A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. Jármű önkényes elvétele – a rábízott járművet jogtalanul használja fordulat. „Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el.” Elhatárolás: a jármű önkényes elvételének más vagyon elleni bűncselekményektől való elhatárolása az elkövetési magatartás célzata alapján történik. Ugyancsak az eltulajdonítási célzat hiányában sikkasztás helyett a jármű önkényes elvételének minősül, ha a tettes a jogszerűen birtokában lévő járművet – a tulajdonos engedélye nélkül – használja. Csalást és nem jármű önkényes

elvételét valósítja meg a tettes, ha a járművet jogszerűen használót megtévesztve valótlanul azt állítja, hogy számára végezhet fuvarozást, mert erre a jármű tulajdonosától engedéllyel rendelkezik, s ezzel kárt okoz. Halmazat: ha a tettes szándéka a jogtalan használaton túlmenően a gépjárműben található dolgok eltulajdonítására is kiterjed, halmazatban a lopást is meg kell állapítani. A jármű önkényes elvételének és a rongálásnak halmazata, ha a tettes a jogtalan használat céljából történő elvétel érdekében a járművet feltöri vagy abban más módon szándékosan kárt okoz. 135 26. TÉTEL Sorolja fel a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket! Elemezze a rablás törvényi tényállását az elhatárolási szempontokra is figyelemmel! A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények Rablás; Kifosztás; Zsarolás; Jármű önkényes elvételének minősített esete. Rablás „Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás

végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el.” „Rablás az is, ha a tettes ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.” Jogi tárgy: egyrészt a tulajdonjog, másrészt az egyén cselekvési szabadsága. Elkövetési tárgy: idegen ingó dolog. Passzív alanya: az erőszak vagy fenyegetés hatása alatt álló személy; sértettje pedig a dolog tulajdonosa vagy birtokosa. A passzív alany és a sértett rendszerint, de nem feltétlen ugyanaz a személy. Immateriális bűncselekmény, kár bekövetkezése nem tényállási elem. Befejezett a bűncselekmény a dolog elvételével, ill. az erőszak, fenyegetés kifejtésével Elkövető tettesként bárki lehet. Az olyan jelenlét, amely nem megfélemlítő, de

a tettessel való egyetértést fejezi ki, tehát szándékerősítő, pszichikai bűnsegélyt valósít meg. Csak egyenes szándékkal követhető el, mivel célzatos bűncselekmény. Minősített esetek: ha a rablást fegyveresen; jelentős értékre; bűnszövetségben vagy csoportosan; hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. Ha a rablást különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre; jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan; fegyveresen vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során

követik el. Elhatárolás: az öntudatlan állapotot a tettesnek kell előidéznie, pl. altató keverése sértett italába a dolog elvétele érdekében, mert ha az elkövető csak kihasználja a sértett öntudatlan állapotát, lopás miatt felel. 136 Ha a tettes szándéka az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása idején még nem irányult a dolog elvételére, mivel azt pl. közösülés céljából fejti ki, s ezt követően veszi el a kényszer hatása alatt álló sértett értékét, nem rablást, hanem kifosztást követ el. Önbíráskodást valósít meg az, aki nem jogtalan eltulajdonítás, hanem jogos vagy jogosnak vélt igény érvényesítése végett alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést. Az erőszak alkalmazása folytán keletkezett könnyű testi sértés beolvad a rablásba. Egység: egyrendbeli rablás valósul meg, ha az elkövető egyetlen személy ellen alkalmazott erőszak kifejtésével a sértettől több személy tulajdonában lévő dolgot vesz

el. Halmazat jön létre, ha az erőszak súlyos, maradandó egészségromlást, ill. életveszélyt okozó testi sértést eredményez fogyatékosságot, súlyos Nyereségvágyból elkövetett emberölés valósul meg, ha a tettes erőszakos cselekménye következményeként a sértett meghal, és ezen eredményre is kiterjedt a tettes szándéka. 137 27. TÉTEL Elemezze a zsarolás és a kifosztás törvényi tényállását az elhatárolási szempontokra is figyelemmel! Zsarolás „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: egyrészt a tulajdonjog; másrészt az egyén cselekvési szabadsága. Elkövetési tárgy: a törvényi tényállás nem jelöli meg. A cselekmény dolgoknak és jogoknak elvonására egyaránt irányulhat. Passzív alanya: az a személy, akivel szemben az erőszakot vagy a fenyegetést

alkalmazzák; míg sértettje az, akinek a bűncselekmény eredményeként kára keletkezik. Elkövetési magatartás: erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával más személynek arra kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A zsarolás abban is különbözik a rablástól, hogy a kényszerítő magatartás és a sértetti magatartás időben is elkülönülhet, pl. nem azonnal történik a követelt pénzösszeg átadása, hanem a tettes által megjelölt későbbi időpontban. Befejezetté a bűncselekmény a kár bekövetkezésével válik. Eredmény-bűncselekmény, a büntetőjogi felelősség feltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés fennállása. Kísérlet az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazásával kezdődik. Kísérlet akkor is megállapítandó, ha a kényszerítés nem volt sikeres, mert a megfenyegetett személy nem teljesítette a tettes követelését, vagy – bármely más okból – a kár nem

következett be. Elkövető tettesként bárki lehet, még az is, aki a saját tulajdonát képező dolgát vagy vagyoni követelését kényszeríti ki. Társtettesek a szándékegységben cselekvők, azok is, akik csupán a kényszerítő cselekmény alkalmazásában vesznek részt anélkül, hogy a célzott vagyoni előnyből részesedni kívánnának. Aki közreműködik akár szándékerősítőleg, akár fizikailag a bűncselekmény tettes irányában, bűnsegélyért felel. Például a zsaroló levél megírásában, vagy annak a sértetthez való eljuttatásában. Csak szándékosan követhető el, célzatos bűncselekmény. Az erőszakot vagy fenyegetést a tettes jogtalan haszonszerzési céllal alkalmazza, ebből következően ilyen célzat hiányában nem valósul meg a bűncselekmény. Minősített esetek: ha a zsarolást bűnszövetségben; élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel; hivatalos személyként e jelleg felhasználásával

avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el. Elhatárolás: jogtalan haszonszerzési célzat hiányában a személy ellen irányuló erőszak vagy fenyegetés, s ha az jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése érdekében történik: önbíráskodás. 138 Egység: több sértett esetében annyi rendbeli zsarolást kell megállapítani, ahány sértett van, míg ugyanazon sértett sérelmére több alkalommal alkalmazott kényszerítés folytatólagos elkövetést jelenthet. Halmazat: ha az erőszak vagy fenyegetés során olyan más bűncselekmény is megvalósul, amely más bűncselekmény tényállásába beleillik – a könnyű testi sértést kivéve –, azt a zsarolással halmazatban kell megállapítani. Kifosztás „Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti; az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség

elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: egyrészt a tulajdonjog, másrészt az egyén cselekvési szabadsága. Elkövetési tárgy: az idegen ingó dolog. Passzív alany: a dolog tulajdonosa (birtokosa), aki ebben az esetben egyben a kényszerítés sértettje. Elkövetési magatartás: a dolog elvétele az evégből lerészegített személytől; az elkövető az elhárításra képtelenné vált sértett dolgát tulajdonítja el. Befejezetté a bűncselekmény a dolog elvételével válik. Kísérlet az első változat esetében akkor valósul meg, amikor a sértett a lerészegítés következtében elveszti ellenállási képességét, de még nem történt meg tőle értéktárgyának elvétele. A második változatnál az előcselekmény befejezését követő dologelvétel megkezdésével áll be a kísérlet. Elkövető tettesként az a személy, aki a sértettet lerészegítette, ill. sérelmére az

előcselekményt elkövette. Társtettese lehet a kifosztásnak az, aki nem az általa alkalmazott erőszak vagy fenyegetés hatása alatt álló sértett dolgát tulajdonítja el, de a kényszert megvalósító társával akarategységben vesz részt az elvételben. Csak szándékosan követhető el, célzatos bűncselekmény. Minősített esetek: ha a kifosztást jelentős értékre; bűnszövetségben vagy csoportosan; különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre; jelentős értékre bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. Elhatárolás: kifosztás akkor állapítható meg, ha döntően a tettes magatartása idézi elő a lerészegedést, mivel olyan esetben, amikor csak passzív szemlélője a sértett mértéktelen alkoholfogyasztásának, majd a lerészegedett sértett dolgát ilyen körülmények között veszi el, a cselekménye lopás. 139 A kifosztást megelőző bűncselekmény lehet erőszakos nemi bűncselekmény, testi sértés, garázdaság, de a

kifosztás megállapításának van helye akkor is, ha a tettes a sértettet megöli, majd nyomban ezt követően – a halál bekövetkezése után – veszi el a vagyontárgyát. A lerészegítés csak szeszes itallal történhet, mivel más olyan szer (pl. altató), amely ezt a hatást idézi elő, a rablás bűntettét teszi megállapíthatóvá. A kifosztást a lopástól az eszközcselekmény, azaz a sértett célzatos lerészegítése határolja el. A rablástól való elhatárolást a dolog elvételére irányuló szándék keletkezésének időpontja különbözteti meg. 140 28. TÉTEL Sorolja fel a dolog szándékos megrongálásával (mint elkövetési magatartással, illetve móddal) megvalósuló bűncselekményeket! Elemezze a közveszélyokozás és a rongálás törvényi tényállását, és ez utóbbi deliktumot határolja el a megfelelő állam elleni bűntettől, a környezetkárosítástól és a tulajdon elleni szabálysértéstől! A dolog szándékos

megrongálásával megvalósuló bűncselekmények Rongálás; Rombolás; Közérdekű üzem működésének megzavarása; Visszaélés okirattal; Környezetkárosítás; Földmérési jel megrongálása; Műemlék megrongálása; Kulturális javak megrongálása; Határjelrongálás; Közveszélyokozás; Dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás. Közveszélyokozás „Aki árvíz okozásával, robbanó-, sugárzó-, avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el.”  Jogi tárgy: a személy- és vagyonbiztonságban megnyilvánuló közbiztonság.  Elkövetési tárgy: a törvény kifejezetten nem határozza meg. Az a személyek ill vagyoni értékek meghatározatlan köre, amelyeknek éppen a meghatározatlansága miatt valósít meg a magatartás közrend elleni, és nem individuális személy vagy vagyon

elleni bűncselekményt.  Elkövetési magatartás: két fordulattal valósulhat meg: 1) Közveszély előidézése (elkövetési módjai: árvíz okozása, robbanó, sugárzó-, avagy más anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltása, a tűz pusztító hatásának kiváltása); Okozati összefüggés szükséges az elkövetési magatartás és az eredmény között. Befejezett a bűncselekmény a közveszély, mint eredmény bekövetkezésével. A befejezettséghez nem szükséges a tényleges károsodás, a közvetlen veszély előidézése. Befejezett a cselekmény, pl ha az elkövető a tűzveszélyes anyagot szétlocsolja és meggyújtja, amelynek következtében az már képes önmagától tovább égni, de ezt észlelik és eloltják, mielőtt a tűz még nagyobb kárt okozott, vagy nagyobb területre kiterjedt volna. Kísérletet valósít meg a közveszélyhez vezető okfolyamat elindítása mindaddig, amíg maga a közveszély, akár az elkövetőtől már nem

függő csatlakozó okok folytán be nem következik. Gyújtogatás esetén a tűz meggyújtása kísérletet valósít meg mindaddig, amíg a tűz oly módon nem ég, hogy továbbterjedését a saját belső hőenergiája az objektív körülmények között, pl. kedvező szél, könnyen égő anyag lehetővé nem teszik. 2) Közveszély elhárításának akadályozása (pl. a tűzoltáshoz kivonuló tűzoltókocsi előtt akadály létesítése, a tűzoltóvíz csapjának megrongálása), vagy a közveszély következményei enyhítésének akadályozása (pl. az égő házból 141 A befejezettséghez szükséges, hogy az akadályozó magatartás akadályként realizálódjék, de nem szükséges annak eredményessége: a megakadályozás. Kísérlet az akadályozó magatartás kifejtése, ha az az elhárítás, vagy a következmények enyhítése során konkrét akadályként nem realizálódott. Pl az elkövető tűzoltókocsik várható útvonalát eltorlaszolta, de azok

mégsem arra, hanem más útvonalon vonultak ki a tűzhöz.  Előkészület bűntett. Előkészületet valósítanak meg a közveszély előidézése céljából kifejtett olyan magatartások, amelyek önmagukban még nem vezetnek a közveszély előidézéséhez. Kísérletet valósít meg viszont az elkövető magatartása, ha megindítja azt az okfolyamatot, amely közvetlenül a közveszély előidézéséhez vezet. Ezért nem előkészület, hanem teljes (befejezett) kísérlet az, amikor az elkövető mindent megtett a közveszély előidézése érdekében, akkor is, ha a közveszély bekövetkezése csak távolabbi lehetőség.  Elkövető tettesként bárki lehet.  Szándékosan és gondatlanul is elkövethető a bűncselekmény.  Minősített esetek: ha a bűncselekményt bűnszövetségben; különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el; ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elő (a minősítő

körülményt megvalósító eredményre – egy vagy több ember halála – azonban az elkövetőnek csakis a gondatlansága terjedhet ki, mert amennyiben a szándék egy vagy több ember halálára is kiterjed, a cselekmény az elkövető tudattartalmának megfelelően emberölésként minősül). A gondatlan közveszélyokozás minősített esetei valósulnak meg, ha a gondatlan alaptényállás („aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség”) gondatlan eredményeként különösen nagy vagyoni hátrány, illetőleg egy vagy több ember halála következik be.  Elhatárolás: az emberölés és a közveszélyokozás elhatárolása vonatkozásában az elkövető szándéka az emberölést átfogja, és az elkövető az emberölés elkövetési magatartását a közveszély szándékos vagy gondatlanságból történő előidézésével valósította meg: a cselekmény sok ember életét veszélyeztető emberölésnek minősül. Ha a közveszély

szándékos előidézésével megvalósított megsemmisítés, megrongálás a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából a Btk. 142 §-ában (rombolás) meghatározott elkövetési tárgyakra irányul: a cselekmény rombolás bűntetteként minősül. Közveszély okozásának minősül viszont a cselekmény, ha az elkövető a közérdekű üzem működésének megzavarását közveszélyokozással valósítja meg. 142 A szándékos közveszélyokozás és a rongálás (hűtlen kezelés, hanyag kezelés) alaki halmazata csak látszólagos lehet. A közveszélyokozás és a rongálás (főként annak a gyújtogatással elkövetett esete) elhatárolása azon alapulhat, hogy objektíve létrejött-e a közveszély (ez befejezett bűncselekményt eredményezhet), vagy fennállt-e a közveszély létrejöttének objektív lehetősége (kísérlet). Ezt követően azt kell vizsgálni, hogy a közveszély létrejöttét átfogta-e az elkövető szándéka

(kívánja, vagy aziránt közömbös volt), vagy azt csak a gondatlansága fogta át. Ezeket figyelembe véve szándékos vagy gondatlan közveszélyokozás állapítható meg Szándék esetében az elkövető célzata közömbös. Pl rongálási céllal, bosszúból tüzet okoz, vagy a betörő azért okoz közveszélyt előidéző tüzet az áruházban, hogy a bűncselekmény nyomai megsemmisüljenek, illetve őt a nyomozókutyákkal ne tudják követni. Rongálás valósul viszont meg, ha akár jelentősen nagy értékű anyagi javak, vagyontárgyak megsemmisítése, megrongálása (pl. felgyújtása, felrobbantása) közveszélyt elő nem idéző, körülhatárolt, az emberi uralom alatt tartható cselekménnyel történik. Pl a lakóházaktól távol levő szalmakazal vagy építmény személyeket sem veszélyeztető felgyújtása, különösen nagy értékű festmény elégetéssel megsemmisítése. Közveszélyokozásnak és nem garázdaság vétségének minősül a

cselekmény, ha az elkövető a kihívóan közösségellenes magatartása során olyan tüzet okoz a lakóépületben, amely más építményekre is tovább terjedhetett volna, de azt még nagyobb kiterjedése előtt eloltották. Szándékos vagy gondatlan közveszélyokozás valósul meg abban az esetben is, ha a közveszély szándékos vagy gondatlan előidézése környezetkárosítással, természetkárosítással, vagy a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésével történik. Ha a közveszélyre az elkövetőnek csupán a gondatlansága terjed ki, gondatlan közveszélyokozás valósul meg, ami valóságos alaki bűnhalmazatba kerülhet az eredeti szándéknak megfelelő bűncselekménnyel. Így pl a rongálás és a gondatlan közveszélyokozás halmazata állapítható meg, ha az elkövető szándéka az idegen dolog felgyújtással való megrongálására, megsemmisítésére irányul, de a felgyújtás során gondatlanságból közveszélyt is előidéz.

 Egység: a bűncselekmény természetes egység, függetlenül az előidéző cselekmények számától (pl. több helyen gyújtja fel az erdőt), a személyükben vagy vagyoni értékükben érintett személyek számától (pl. több személy lakóháza ég le), a közveszély területi vagy időbeni kiterjedésétől. A közveszélyokozás nem kerülhet alaki halmazatba a gondatlanságból elkövetett emberöléssel, mert ez esetben a szándékos, vagy gondatlan közveszélyokozás minősített esete valósul meg.  Halmazat: bűnhalmazatként minősül a különböző magatartásokkal, helyen és időben történő több közveszély előidézése. Ha az elkövető az erős felindulásban elkövetett emberölést közveszélyt előidéző módon valósítja meg: valóságos alaki halmazatot kell megállapítani. A közveszély fogalmához a személyek élete, testi épsége veszélyeztetésén túlmenően nem tartozik hozzá a testi sérülés bekövetkezése, ezért a

szándékosan okozott testi sértés a közveszélyokozás alap- és minősített eseteivel is alaki bűnhalmazatba kerülhet. A gondatlanságból okozott testi sértés is valóságos alaki 143 halmazat: az egy vagy több ember halálát előidéző minősített esetek tekintetében azonban a beolvadás folytán az alaki halmazat csak látszólagos. A közveszély elhárításának vagy következményei enyhítésének akadályozásával megvalósított fordulat alaki halmazatba kerülhet a hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettével.  Tevékeny megbánásnak tekinthető a közveszély önkéntes megszüntetése. A törvény szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként elhárította. Rongálás „Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.” „A büntetés vétség, ha a rongálás

kisebb kárt okoz; a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik el.” „Bűntett, aki nagyobb kárt okoz; kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket; vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat; temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.” Jogi tárgy: a tulajdonjog. Elkövetési tárgy: idegen vagyontárgy. (Ingó és ingatlan egyaránt lehet, pénzben kifejezhető értéke van.) Elkövetési magatartás: az idegen vagyontárgy megsemmisítése vagy megrongálása. Befejezetté válik a rongálás az eredmény, vagyis a kár bekövetkezésével. Az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti okozati kapcsolat feltétele a bűncselekmény megállapíthatóságának. Kísérlet a fizikai

behatás megkezdésével áll be, s a kár bekövetkezéséig áll fenn. Elkövető tettesként bárki lehet, a vagyontárgy tulajdonosa is. Csak szándékosan követhető el. A gondatlan rongálás csupán polgári jogi igényt keletkeztet Minősített esetek: ha a rongálás jelentős kárt okoz; kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket, vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg; robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el; ha a rongálás különösen nagy; különösen jelentős kárt okoz. Elhatárolás: a közveszélyokozás és a rongálás – azonos elkövetési magatartás esetében – halmazatban nem állapítható meg, mivel a közveszélyokozás a rongáláshoz képest specialitást mutat,

előre fel nem becsülhető anyagi javakat fenyeget, nem pedig konkrétan megállapítható vagyont vagy vagyontárgyat. 144 Ugyanilyen okból kizárt a halmazat a közérdekű üzem működésének megzavarása bűntettével. A rongáláshoz képest speciális a közérdekű üzem működésének megzavarása, mert közérdekű üzemi berendezés, vezeték megrongálása – ha megzavarja az üzem működését – ez utóbbi bűncselekményt valósítja meg. Halmazat: a rongálás szubszidiárius jellegű bűncselekmény, azaz általában nem kerülhet halmazatba más olyan bűncselekménnyel, amelynek törvényi tényállása a rongálást felöleli. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás esetében a rongálás – törvényi egység folytán – a lopással bűnhalmazatban általában nem állapítható meg, csak akkor, ha a rongálás büntetési tétele súlyosabb az ilyen módon elkövetett lopás büntetési tételénél. Valóságos az alaki halmazat a rongálás

és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény egy elkövetési magatartással történő megvalósulása esetében, ha például a tettes kővel megdobja az úton haladó személygépkocsi szélvédőjét, mert a járművezető az intésére nem állt meg. Bűnhalmazat jön létre, ha a tettes egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a rongálás büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé. A garázdaság súlyosabban minősülő esetei – bűntett – mellett azonban lehetőség van rongálás halmazatban való megállapítására, ha a rongálás nagyobb kárt okozott, illetve műemlék, vagy kulturális javak körébe tartozó tárgy tekintetében történt a cselekmény. Büntetlen utócselekmény a rongálás akkor, ha a célcselekmény eltulajdonítás és a tettes a dolgot később megrongálja. Például ha a tolvaj a lopott ékszert feldarabolja, majd részletekben

értékesíti. Csak magánindítványra büntethető a rongálás elkövetője, ha a sértett hozzátartozója. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. A rongálás elhatárolása a megfelelő állam elleni bűntettől, a környezetkárosítástól és a tulajdon elleni szabálysértéstől Rombolás: a rombolás látszólagos alaki halmazatban állhat a rongálással. A rombolás megvalósításának az államellenes célzat is alapvető feltétele. Célzat hiányában a közérdekű üzem működésének megzavarása vagy rongálás állapítható meg az elkövető terhére, rombolás nem. Környezetkárosítás: a rongálástól való elhatárolással kapcsolatban irányadó szempontként azt tekinthetjük, hogy a környezetkárosítás elkövetési tárgya általában az emberi környezet, míg a rongálás a tulajdonviszonyokat sérti. Ezért, ha a

cselekmény konkrétan körülhatárolt vagyon ellen irányul (pl. valaki szántóföldje, erdője vagy kertje ellen), és ezen nem is terjed túl a környezetre (pl. a környezetre is kiterjedő szennyezés nem jelentős mértékű), a cselekmény rongálásként minősül. Amennyiben a környezetkárosítás során a szándék a konkrét vagyonban bekövetkező kárra is kiterjed, vagy a rongálásra irányuló szándék esetén a környezetkárosítást is átfogja, a rongálás és a környezetkárosítás alaki halmazata állapítható meg. Ha a rongálásra irányuló szándék esetén az elkövető gondatlansága a lehetségesen bekövetkezett környezetkárosítást fogja át, a rongálás és a gondatlanságból okozott környezetkárosítás bűnhalmazata forog fenn. 145 Tulajdon elleni szabálysértés: példa: ha az elkövető kirakatbetöréssel többezer forint kárt okoz, majd innen ezer forintot meg nem haladó értékű ingóságot eltulajdonít: rongálás

vétsége miatt büntetés kiszabásának és az ezzel összefüggésben levő lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés elbírálásának van helye. 146 29. TÉTEL Sorolja fel és elemezze az utólagos bűnkapcsolattal megvalósuló törvényi tényállásokat! Az utólagos bűnkapcsolattal megvalósuló törvényi tényállások Bűnpártolás „Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön; a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törexik; közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el.” Jogi tárgy: az igazságszolgáltatás rendje. A bűnpártoló magatartásával sérti vagy veszélyezteti a bűncselekmények sértettjeinek érdekeit is. Elkövetési magatartás: segítségnyújtás a hatóság üldözése előli meneküléshez; meghiúsítani törekvése a

büntetőeljárás sikerének; közreműködés a bűncselekményből származó előny biztosításában. Személyi bűnpártolás: a hatóság üldözése előli meneküléshez való segítségnyújtás az elkövetőnek a bűncselekmény megvalósítása után nyújtott segítség. Tárgyi bűnpártolás: ha az előny vagyoni. Az előnynek a bűncselekmény elkövetéséből kell származnia. Ha a terhelt a társainak személyét nem fedi fel a büntetőeljárás során, nem követi el a bűncselekményt, hallgatása a védekezési szabadság körébe tartozik. Viszont elköveti a bűnpártolást az a terhelt, aki társa felelősségre vonásának elkerülése céljából az ő tevékenységét valótlanul magára vállalja. Immateriális bűncselekmény, eredménye nincs. Kísérlete a gyakorlatban nem fordul elő. Elvileg azonban nem kizárt, hogy a nyomok eltüntetése közben a bűnpártolót tettenérjék, s ezért cselekménye kísérleti szakban maradjon. Befejezett a

bűncselekmény bármely elkövetési magatartás kifejtésével. Nem feltétel, hogy az eljárás meghiúsuljon, vagy az előnyt az alapcselekmény elkövetője részére sikerüljön biztosítani. Elkövető tettesként bárki lehet, kivéve az alapcselekmény elkövetőjét. Elkövetheti az a terhelt, aki terhelttársának olyan cselekményét vállalja magára, aminek elkövetésében ő nem vett részt. Csak szándékosan követhető el, az eljárás meghiúsítására törekvés pedig csak egyenes szándékkal. Az eljárás meghiúsítása ez esetben az elkövető célzata Minősített esetek: aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el; ha a bűnpártolást az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel, emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű, vasúti, vízi, közúti,

tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésével, vagy 147 életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el; hivatalos személy eljárása során követi el. Elhatárolás: a hivatali bűnpártolás a hivatali visszaéléshez képest speciális, tehát látszólagos halmazat esetén a hivatali bűnpártolást lehet csak megállapítani. Ha a hivatalos személy a bűnpártolást ellenszolgáltatásért követi el, a passzív hivatali vesztegetést és a hivatali bűnpártolást kell halmazatban megállapítani. A haszonszerzés végett elkövetett bűnpártolást el kell határolni az orgazdaságtól. Ez utóbbi valójában a haszonszerzés céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás speciális változata, mert csak az orgazdaság bűncselekményének (1) bekezdésében felsorolt vagyon elleni bűncselekményből származó dologra követhető el. Ha az előny – aminek

biztosítására elkövetik a bűncselekményt – nem e bűncselekményekből származó dolog, a bűncselekmény csak bűnpártolásnak minősülhet. Ha az előny nem dolog, vagy a biztosításban való közreműködés nem felel meg az orgazdaság elkövetési magatartásának (megszerez, elrejt, elidegenítésében közreműködik), ugyancsak bűnpártolásnak minősül. Bűnpártolás továbbá, ha a vagyon elleni bűncselekményből származó dolgot kizárólag az alapcselekmény elkövetője érdekében biztosítja a tettes, önzetlenül. Egység: ugyanazon ügyben, ugyanazon személy javára kifejtett bűnpártoló tevékenység természetes egység. Halmazat: azonos alapcselekmény több elkövetője érdekében megvalósított bűnpártolás a személyek számához igazodó rendbeli homogén anyagi halmazat. Heterogén anyagi halmazat, ha különféle bűncselekmények több elkövetője érdekében valósítják meg, akár egy, akár több büntetőeljárás meghiúsítása

céljából. Halmazat valósul meg akkor is, ha ugyanazon személy javára, több külön-külön eljárás meghiúsítására törexik a bűnpártoló. Az alapcselekmény elkövetője érdekében elkövetett hamis vád, hamis tanúzás mellett a bűnpártolás nem állapítható meg, látszólagos a halmazat. A bűnpártolással halmazatban áll a lőfegyverrel visszaélés, ha a bűnpártoló a más által engedély nélkül megszerzett lőfegyvert azért rejti el, hogy azt a megszerzőnél ne találják meg. Orgazdaság „Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.” „A büntetés vétség, ha az orgazdaságot kisebb értékre; a szabálysértési értékre üzletszerűen követik el.” „A büntetés bűntett, ha az orgazdaságot

nagyobb értékre vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el.” Jogi tárgy: a tulajdonjog. A bűncselekmény veszélyezteti az igazságszolgáltatás zavartalan működését is. 148 Elkövetési tárgy: olyan idegen dolog, amely a törvényi tényállásban taxatíve felsorolt kilenc ún. alapbűncselekmény valamelyikéből származik Az orgazdaság szabálysértése valósul meg, ha az alapcselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Elkövetési magatartás: megszerzés; elrejtés; elidegenítésben közreműködés. Befejezett a bűncselekmény az elkövetési magatartások bármelyikének tanúsításával. Elkövető tettesként bárki lehet, aki nem tulajdonosa a dolognak és az alapbűncselekmény elkövetésében semmiféle elkövetői minőségben nem vett részt. Akik ugyanarra a dologra nézve az elkövetési magatartást egymással egyetértve, közösen követik el társtettesek, míg azok, akik az orgazdát a magatartás

megvalósítására rábeszélik, vagy a magatartás tanúsításában segítik felbujtásért, ill. bűnsegédi bűnrészességért felelnek Csak szándékosan követhető el. Célzatos bűncselekmény: az elkövető maga vagy más vagyoni haszna végett cselexik. Minősített esetek: ha az orgazdaságot jelentős értékre; nagyobb értékre üzletszerűen; különösen nagy értékre; jelentős értékre üzletszerűen; különösen jelentős értékre; különösen nagy értékre üzletszerűen követik el. Elhatárolás: ha az elkövető kizárólag az alapcselekmény elkövetőjének vagyoni hasznát kívánja elősegíteni, a cselekmény nem orgazdaság, hanem bűnpártolás. Az orgazdaság és vámorgazdaság elhatárolásának alapja az utóbbi bűncselekmény speciális elkövetési tárgya, a csempészett vámáru. Egység: az egységes akarat-elhatározásból fakadó több cselekmény a folytatólagosság egységébe olvadnak. Nem halmazat, hanem folytatólagosan

elkövetett orgazdaság állapítandó meg akkor is, ha az orgazda az ugyanazon tolvaj által különböző lopások útján elvett dolgokat más-más alkalmakkor, de egységes akarat-elhatározással szerzi meg. Csak magánindítványra büntethető az orgazdaság elkövetője, ha a sértett hozzátartozója. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. Pénzmosás „303. § Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el.” „Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a pénzintézetek törvényes működéséhez és a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességéhez

fűződő érdek. Elkövetési magatartás: felhasznál; a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez. 149 Csak szándékosan követhető el és kizárólag egyenes szándékkal. Az elkövetőnek a dolog felhasználása, ill. a pénzügyi vagy bankműveletek végzése során a dolog eredetének leplezése végett kell eljárnia, és ez jelenti a bűncselekmény célzatát. Előkészületet büntetni rendeli: aki a pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el. Befejezetté válik a bűncselekmény az elkövetési magatartások bármelyikének tanúsításával. Minősített esetek: ha a pénzmosást üzletszerűen; különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre; pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként; hivatalos személyként; ügyvédként

követik el. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. Elhatárolás: orgazdaságtól: mindkét cselekményhez célzat szükséges, vagyis az, hogy az elkövető vagyoni haszon végett szerezze meg a dolgot. Elhatárolás jogi tárgyaik különbözősége folytán, másrészt az orgazdaság tényállása taxatíve tartalmazza azokat az alapbűncselekményeket, melyekhez társulva valósul meg a bűncselekmény. A pénzmosás a bűnpártolás egyik speciális formája. Az elkövető ugyanis segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapbűncselekmény tettese a hatóság üldözése elől meneküljön, törexik a felderítés és a bizonyítási eljárás sikerének meghiúsítására, ill. közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában. Folytatólagosság állapítható meg, ha a pénzmosás elkövetője az alapbűncselekmény

tettesétől kapott anyagi javakat más-más alkalmakkor ugyan, de egységes akarat-elhatározásból fakadóan rövid időközönként szerzi meg, ill. fejt ki pénzmosással kapcsolatos bármely más elkövetési magatartást. Halmazat: a pénzmosás a csempészettel és a vámorgazdasággal alaki halmazatban állhat abban az esetben, ha a más által elkövetett ezen bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett anyagi javak tekintetében a pénzmosás elkövetési magatartását úgy valósítja meg, hogy egyben kimeríti az említett bűncselekmények elkövetési magatartásait is. 303/A. § „Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja; dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség.” Minősített esetek: különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre; pénzügyi intézmény, befektetési

vállalkozás, befektetési alapkezelő, elszámolóház, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként; hivatalos személyként követik el. 150 30. TÉTEL Elemezze a robbanóanyaggal, lőfegyverrel-lőszerrel elkövetett közbiztonság elleni bűncselekményeket! A „fegyveresen – felfegyverkezve” elkövetési mód fogalma és ennek szerepe a különös részi tényállásokban. Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel  „Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el.”  Minősített esetek: ha a bűncselekményt üzletszerűen; bűnszövetségben; különös visszaesőként követik el. Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel  „Aki lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy

forgalomba hoz; a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi; engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, bűntettet követ el.”  „Aki az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átadja; vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart; a fegyveres erőknél fennálló hadköteles katonai szolgálati viszonyának tartama alatt, a fegyveres erőknél rendszeresített szolgálati vagy kiképzési felszerelést képező kézilőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez, tart vagy az engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, vétség.”  Minősített esetek: ha a bűncselekményt üzletszerűen; bűnszövetségben;

különös visszaesőként követik el. MINDKÉT BŰNCSELEKMÉNY KÖZÖS JELLEMZŐI: Jogi tárgy: az élet- és vagyonbiztonság szempontjából a tényállásokban írt veszélyes anyagok és eszközök forgalma – birtoklása – és felhasználása rendjében kifejeződő közbiztonság. Elkövetési tárgyak: robbanóanyag; robbantószer; robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készülék; lőfegyver; lőszer. Nem minősülnek robbantóanyagnak az ún. pirotechnikai anyagok (jelzőrakéta, petárda, füstbomba) és ezek felhasználására szolgáló eszközök. Lőfegyver: az olyan eszköz, amelynek csövéből gáz (lőporgáz, sűrített levegő, stb.) segítségével 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki. Nem minősül lőfegyvernek az, amelynél a csőtorkolati energia ennél kisebb. Nem lőfegyver a légfegyver, riasztófegyver és a gázfegyver, a számszeríj és szigonypuska sem. Ezek forgalmára, használatára

vonatkozó szabályok megsértése szabálysértést valósít meg. Lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz. Elkövetési magatartások: az elkövetési magatartások megvalósításának közös előzetes feltétele a hatóság engedélye nélküli elkövetésben megnyilvánuló jogellenesség. a) A robbanóanyaggal – robbantószerrel visszaélés elkövetési magatartása az engedély nélküli készítés, megszerzés, tartás vagy a tartásra nem jogosult személynek való átadás. 151 b) A lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés elkövetési magatartásai: a lőfegyver vagy lőszer engedély nélküli készítése, megszerzése, tartása vagy forgalomba hozatala; a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteinek túllépése; az engedéllyel tartott lőfegyver vagy lőszer átadása az engedéllyel nem rendelkező személy részére.

Befejezett a bűncselekmény az elkészítéssel, a tényleges megszerzéssel, átadással, forgalomba hozatallal, az engedély kereteit túllépő magatartás tényleges megvalósításával. Kísérletnek nincs gyakorlati jelentősége, mert a tényálláshoz eredmény nem tartozik. Elkövető tettesként bárki lehet, aki a megvalósított elkövetési magatartásra engedéllyel rendelkezik. Csak szándékosan követhető el. Csekély mennyiségű a legfeljebb három darab lőszer. Ez azonban kizárólag a kézi-, vadászvagy sportfegyverre vonatkozik Elhatárolás: pl. aki a barátja engedély nélkül tartott lőfegyverét a rendőrségi házkutatás elől való elrejtés céljából átveszi és azt a maga lakásán elrejti, nem bűnpártolást, hanem lőfegyverrel visszaélést követ el, mivel megvalósítja az elkövetési magatartás megszerez, ill. tart fordulatát. Egység: természetes egységnek minősül egyidőben, vagy egymás után többféle robbanóanyag,

robbantószer, ugyanígy többféle lőfegyver, lőszer készítése, megszerzése. Az elkövetési magatartások folyamatos megvalósítása (pl. megszerzés, tartás majd átadás) ugyancsak természetes egység és nem folytatólagosként minősülő cselekmény. Folytatólagosként minősülhet azonban a cselekmény, ha a tartásra vonatkozó jogellenes állapot megszakadása után ismét jogellenes állapot jön létre. Nem minősül többrendbelinek, ha a lőfegyvert, lőszert engedély nélkül birtokban tartó személy jogtalanul további lőszert is szerez. Halmazat: ha a jogtalanul megszerzett robbanóanyag, lőfegyver más bűncselekmény elkövetésénél eszközként kerül felhasználásra (pl. emberölésnél, testi sértésnél, orvvadászattal megvalósított lopás esetén). Ha a fegyveresen történő elkövetés más bűncselekmény minősítő körülménye, vagy a robbanóanyag, lőfegyver az erőszakos, ill. fenyegető magatartás eszköze (pl fegyveresen

elkövetett magánlaksértés, rablás, a fegyverrel elkövetett személyi szabadság megsértése, terrorcselekmény). Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. 152 31. TÉTEL Elemezze a jármű önkényes elvétele és a jogtalan elsajátítás törvényi tényállását! Elemezze a vásárlók megkárosításának tényállását! Jármű önkényes elvétele „Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a birtoklásnak és

a használatnak a zavartalanságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: a tettes számára idegen gépi meghajtású jármű. Gépi meghajtású az a jármű, melyet valamely beépített erőgép hajt. Tipikus elkövetési tárgy a gépkocsi, de elkövethető motorkerékpárra, motorcsónakra, sőt mozdonyra, villamosra és repülőgépre is; de lényeges, hogy csak az egész jármű és nem valamely alkatrészre vagy tartozékára, mivel ezek tekintetében lopás vagy rongálás valósulhat meg. Elkövetési magatartás: a mástól jogtalan használat végett történő elvétel; a rábízott jármű jogtalan használata. Elvételen egyoldalú hatalombavételt kell érteni, viszont, s ez különbözteti meg a lopástól, nem végleges birtokbavétel az elkövető célja, hanem ideiglenes használata. Immateriális bűncselekmény, eredményt nem tartalmaz. Befejezett a bűncselekmény az elvétellel, ill. a használattal Kísérleti szakaszba juttatja a

bűncselekményt az elvétel megkezdése (pl. a jármű ajtajának felnyitására irányuló magatartás, a jármű beindítására, az elindításhoz bármiféle művelet.) Az indítókulcs megszerzése még előkészület, de a kulcs zárba illesztése és elfordítása már kísérlet. A használat kísérletét jelenti, ha a tettes minden tőle telhetőt megtett e jármű rendeltetésszerű használata érdekében, azonban az például valamilyen technikai hiba folytán meghiúsult. Elkövető tettesként bárki lehet, aki nem jogosult az elvételre, ill. a használatra, kivéve a jármű tulajdonosát, ill. azt, akire a járművet azzal bízták rá, hogy azt használhatja is Nem követi el a jármű önkényes elvételét az, aki csupán utasként ül be a más által elvett járműbe még akkor sem, ha tudja, hogy az milyen módon jutott a vezető birtokába. Szándékos és célzatos bűncselekmény. A tettes tudatának át kell fognia a jármű idegen voltát és

magatartásának jogellenességét. Az elvétel esetében a célzat a jogtalan használatra – és nem az eltulajdonításra – irányul. A célzat alapján lehet elhatárolni ezt a bűncselekményt a lopástól, ill. az egyik minősített esetét pedig a rablástól Minősített esetek: ha a bűncselekményt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel; bűnszövetségben; az erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el. A bűncselekmény szabálysértési alakzata valósul meg, ha a mástól jogtalan használat végett elvett jármű nem gépi meghajtású (például kerékpár, evezős csónak, vitorlás, stb.) 153 Elhatárolás: a jármű önkényes elvételének más vagyon elleni bűncselekményektől való elhatárolása az elkövetési magatartás célzata alapján történik. Ugyancsak az eltulajdonítási célzat hiányában sikkasztás helyett a jármű

önkényes elvételének minősül, ha a tettes a jogszerűen birtokában lévő járművet – a tulajdonos engedélye nélkül – használja. Csalást és nem jármű önkényes elvételét valósítja meg a tettes, ha a járművet jogszerűen használót megtévesztve valótlanul azt állítja, hogy számára végezhet fuvarozást, mert erre a jármű tulajdonosától engedéllyel rendelkezik, s ezzel kárt okoz. Egység: a bűncselekmény annyi rendbeli, ahány jármű tekintetében valósult meg. Természetes egység a jogtalanul elvett jármű rövid időközönkénti többszöri használata. Halmazat: ha a tettes szándéka a jogtalan használaton túlmenően a gépjárműben található dolgok eltulajdonítására is kiterjed, halmazatban a lopást is meg kell állapítani. A jármű önkényes elvételének és a rongálásnak halmazata, ha a tettes a jogtalan használat céljából történő elvétel érdekében a járművet feltöri vagy abban más módon szándékosan

kárt okoz. Csak magánindítványra büntethető a jármű önkényes elvételének elkövetője, ha a sértett hozzátartozója. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. Jogtalan elsajátítás „Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a tulajdonjog. Elkövetési tárgy: az idegen és ingó értékkel bíró dolog, amely vagy találás révén, vagy tévedésből, ill. véletlenül került az elkövetőhöz Elkövetési magatartás: eltulajdonítás; a dolog át nem adása, ill. vissza nem adása Befejezett a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával. Tettes csak az lehet, aki a

dolgot találta, ill. akihez az idegen dolog tévedésből vagy véletlenül került. Csak szándékosan követhető el. Minősített eset: ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. Elhatárolás: a dolognak a találással egyidejű rongálása, elpusztítása – birtokbavétel nélkül – nem jogtalan elsajátítás, hanem rongálás. Ha a találó rábízza a dolgot másra azzal, hogy azt juttassa el a tulajdonosához, és a megbízott a dolgot eltulajdonítja, nem jogtalan elsajátításban, hanem sikkasztásban bűnös. 154 Ha a találó azt hiszi, hogy a dolog kiesett másnak a birtokából, holott az valójában birtokban volt, nem lopásért, hanem jogtalan elsajátításért felelős. Ha viszont elhagyottnak tudja – szándék hiányában – a bűncselekmény nem valósul meg. Az utcán parkoló közlekedési eszköz eltulajdonítása nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás. A vadásztársaság rendelkezése alatt

álló területen állat trófeájának a jogtalan eltulajdonítása nem jogtalan elsajátítást, hanem lopást valósít meg. Halmazat jön létre olyan esetben, amikor – az engedély nélküli – bizonyos időn túli birtokban tartás, vagy általában az eltulajdonítás, más bűncselekményt is megvalósít. Így például a lőfegyverrel való visszaélést. Csak magánindítványra büntethető a jogtalan elsajátítás elkövetője, ha a sértett hozzátartozója. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a cselekményt, mielőtt felfedezték volna, a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti, és a kárt megtéríti. Vásárlók megkárosítása „Aki árunak közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozatala során hamis méréssel vagy számolással; az áru minőségének megrontásával a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el.” „Az (1) bekezdés szerint

büntetendő az is, aki az ott felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el.” Jogi tárgy: a kiskereskedelem és a szolgáltató ipar szabályszerű működésének viszonyai és a fogyasztók vagyoni viszonyai. Elkövetési tárgy: az áru. Elkövetési magatartás: vásárlókat megkárosító tevékenység folytatása. Elkövetés módja: hamis mérés; hamis számolás; az áru minőségének megrontása. Áru minőségének megrontása: az azonos fajtájú, de különböző minőségű áruk összekeverése és a jobb minőségnek megfelelő ár felszámítása. Befejezett a bűncselekmény az elkövetési mód megvalósításával, ill. az elkövetési magatartás létrejöttével. Kísérletet kell megállapítani, ha az elkövetési magatartás megvalósítását az elkövető megkezdte, például még mielőtt az üzlettérbe kihelyezték volna, a raktárban lévő minőségében megrontott árut felfedezik. 155

Elkövető tettesként az, aki az árut közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozza, vagy gazdasági jellegű szolgáltatást végez a kisipar körében, ill. az eladást előkészíti, vagy ehhez kapcsolódó tevékenységet végez. Társtettesség, ha a raktáros az áru minőségét megrontja, majd az eladók vele szándékegységben az alacsonyabb értékű árut magasabb áron szolgálják ki. Bűnsegédi bűnrészes az az üzletvezető, aki észleli alkalmazottja károsító tevékenységét és azt nem akadályozza meg. Csak szándékosan követhető el. Eshetőleges szándékkal valósítja meg a bűncselekményt például, aki olyan mérleget használ, amelyről észleli, hogy a vevő hátrányára hibásan mér, de azt nem állítja át. A törvényi tényállás alapesete ugyan az elkövetés motívumát és célzatát nem emeli ki, de tipikus a haszonszerzésre törekvés. Minősített eset: aki a vásárlók megkárosítását üzletszerűen követi el.

Bűntettet valósít meg a minősített eset. Ez esetben a cselekmény célzatos – rendszeres haszonszerzésre törekvés Szabálysértési alakzat elhatárolása: a bűncselekmény megállapításának akkor van helye, ha az elkövető a cselekményt "folytatja", míg a szabálysértésben egyszeri szándékos elkövetéssel is megvalósul. Elhatárolás: a szubszidiaritásra tekintettel kizárt a vásárlók megkárosításának a megállapítása, ha a cselekményt rossz minőségű termék forgalomba hozatalával vagy árun hamis megjelölést is megvalósítva követték el, vagy akár a csalás alapesete tényállási elemét kimerítve valósul meg a cselekmény. Halmazat: e bűncselekmény szubszidiárius jellege folytán nem kerülhet alaki halmazatba a súlyosabb szankcióval fenyegetett bűncselekménnyel (kizárt a halmazat az árdrágítás vagy a csalás bűncselekményének megvalósulása esetén). A bűncselekményből származó haszon – pénz- vagy

árutöbblet – eltulajdonítása sikkasztást valósít meg, s ez esetben anyagi halmazat jön létre. 156 32. TÉTEL Elemezze a pénz- és bélyeghamisítás törvényi tényállását! Elemezze a bankkártyával elkövetett bűncselekményeket! Pénzhamisítás „Aki pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít; hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz; hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a pénz- és értékpapír-forgalomba, valamint a kibocsátott pénzbe vetett bizalom és a pénzgazdálkodás törvényes rendjéhez fűződő érdek. Elkövetési tárgy: a pénz és a pénzzel azonos büntetőjogi megítélés alá eső olyan értékpapír, amelyet pénznek kell tekinteni. Nem tárgyai a pénzhamisításnak az olyan fémkorongok, fémlapok, amelyek nyerő-automaták működésére szolgálnak. Nem

elkövetési tárgy a bűncselekmény produktuma, az elkövetési magatartás során létrejövő hamis pénz, mivel a bűncselekmény elkövetésekor ez még nem létező dolog, és csak a bűncselekmény befejezésével, annak eredményeként jött létre. Elkövetési magatartás: pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít; hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz; hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz. Előkészület vétség. Kísérletként értékelendő, ha az utánzott (vagy meghamisított) pénz a formájánál vagy kivitelezésének primitív voltánál fogva annyira kezdetleges, hogy az azonnal felismerhető, tévedésbe ejtésre nem alkalmas; alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet. Valóságos a kísérlet viszont, ha az elkövető, már átadásra javaslatot tett, de még a meghamisított pénz birtokában van. Elkövető tettesként

bárki lehet, a részesek, amennyiben tettesi magatartást is kifejtenek, egységesen tettesként felelnek. A pénzhamisítás első két fordulata célzatos cselekmény. Minősített esetek: ha a pénzhamisítást különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű pénzre; bűnszövetségben követik el. Egység: természetes egység több pénzpéldány készítése, ugyanígy több hamis példány megszerzése is. A többszöri forgalomba hozatal folytatólagos bűncselekmény Elhatárolás: a hamis pénz forgalomba hozatala tévedésbe ejtő magatartás, ennélfogva a csalás egyik elkövetési magatartása, azonban a kettő halmazatát az ítélkezési gyakorlat kizárja, s csak a pénzhamisítás állapítandó meg. Viszont olyan esetben, amikor pl az elkövető a 157 forgalomból kivont pénzt a forgalomban levővel keverve használja fel, a csalás állapítható meg, s ugyanez az eset forog fenn, ha az elkövető nem létező pénzzel, pl. játékpénzzel fizet Forgalomban

levő pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban levő pénz látszatát keltse. Pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását, ill. eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, továbbá a pénz nemesfémtartalmának csökkentését is. Pénzhamisítás elősegítése „Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el.” Bélyeghamisítás „Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából bélyeget utánoz vagy meghamisít; hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, bűntettet követ el.” „Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget, mint valódit, illetőleg fel nem használtat forgalomba hoz vagy

felhasznál.” A büntetés vétség, ha a bélyeghamisítást kisebb, vagy azt el nem érő értékű bélyegre követik el. Jogi tárgy: a pénz és bélyegforgalom biztonsága, a bélyeg mint értékcikk közhitelességéhez fűződő bizalom védelme. Elkövetési tárgy: a bélyeg. Bélyeg:  Postai szolgáltatás bérmentesítésére alkalmas bélyeg, postai bérmentesítő géplenyomat, továbbá a díjazással kapcsolatos postai felülnyomás, felírás vagy jelzés;  A fizetési kötelezettség teljesítésére a hatóság által kibocsátott bélyeg;  Az adó biztosítására szolgáló hatósági jegy, fém természetének vagy tartalmának bizonyítására szolgáló hatósági jel, valamint termék minőségének, mennyiségének, egyéb lényeges tulajdonságának bizonyítására szolgáló hatósági jegy;  A mérésügyi hatóság által mérőeszköz hitelesítésének és vizsgálatának bizonyítására, valamint hordó űrtartalmának jelzésére

használt bélyegző és pecsét. Elkövetési magatartás: utánzás; meghamisítás; megszerzés; forgalomba hozatal; felhasználás. Befejezetté a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával válik. Elkövető tettesként bárki lehet. Csak szándékosan követhető el. Minősített esetek: ha a bélyeghamisítást különösen nagy, vagy azt meghaladó értékű bélyegre; bűnszövetségben követik el. 158 A bűncselekmény privilegizált esete – vétség –, ha a hamis, a meghamisított vagy az újból felhasznált bélyeg mennyisége vagy értéke nem jelentős. Elhatárolás: a hamis védjegy alkalmazása nem bélyeghamisítást, hanem a fogyasztó megtévesztését alapozza meg, mivel az nem hatóság által alkalmazott jegy. Folytatólagos egység valósul meg, ha az elkövető az egy alkalommal megszerzett hamis bélyegsorozatot több részletben használja fel. Bankkártyával elkövetett bűncselekmények Készpénz-helyettesítő fizetési

eszköz hamisítás „Aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítő fizetési eszközt meghamisít vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszközt készít, vétséget követ el.” „Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítást valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.” Előkészület vétség. Jogi tárgy: a készpénzkímélő forgalom biztonsága, ill. az ehhez fűződő társadalmi érdek Elkövetési magatartás: a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz meghamisítása vagy hamis készpénz-helyettesítő fizetőeszköz készítése. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz meghamisítása azt jelenti, hogy az elkövető az eredetileg kibocsátott kártyán, plasztik lapon vagy más eszközön rögzített kódokon olyan beavatkozásokat végez, amelyek

következtében a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának feltételei megváltoznak, új vagy bővebb szolgáltatások igénybevételét teszik lehetővé. Kizárólag egyenes szándékkal valósítható meg, ugyanis a törvényi tényállás a hamisítás, ill. a hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz készítését kizárólag akkor bünteti, ha az felhasználás céljából történt. Ebből következően az egyenes szándékon felül célzat is szükséges a bűnösség megállapításához. Befejezett a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával. Elkövető bárki lehet függetlenül attól, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatára akár pénzintézettel, akár gazdálkodó szervezettel bármiféle szerződés lenne. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés „Aki hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál;

készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál; a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést elfogadja, és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el.” „A büntetés vétség, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés kisebb kárt okoz, vagy a bűncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést bűnszövetségben; üzletszerűen követik el.” 159 „A büntetés bűntett, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés nagyobb kárt okoz.” „Aki olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez; hamis vagy meghamisított készpénzhelyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan

kivisz, az ország területén átvisz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el.” Jogi tárgy: a készpénzkímélő forgalom biztonsága, ill. az ehhez fűződő társadalmi érdek Elkövetési magatartás: hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználása; készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogosulatlan felhasználása; a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetés elfogadása. Az elkövetési magatartás akkor tényállásszerű, ha a felhasználás jogtalan haszonszerzés végett történik. Csak szándékosan követhető el. Befejezett a bűncselekmény a kár bekövetkeztével. Elkövető bárki lehet. Minősített esetek: ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés jelentős kárt okoz; különösen nagy kárt okoz; különösen jelentős kárt okoz; bűnszövetségben; üzletszerűen követik el.

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése „Aki készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el.” Készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a külön jogszabályban meghatározott készpénzhelyettesítő fizetési eszközt, továbbá az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. 160 33. TÉTEL Elemezze a fogyasztók és a versenytársak védelmét szolgáló gazdasági bűncselekményeket! A fogyasztók és a versenytársak védelmét szolgáló gazdasági bűncselekmények Rossz

minőségű termék forgalomba hozatala „292. § Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a termelés és a fogyasztás biztonsága, a termékek megfelelő minőségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: a rossz minőségű termék. Szabvány: elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és általánosan és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz. Nemzeti szabvány: olyan szabvány, amelyet a nemzeti szabványügyi szervezet alkotott meg, vagy fogadott el és tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A nemzetközi és az európai szabványokat a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet alkalmazni. A nemzeti szabvány csak akkor

kötelező, ha azt jogszabály külön kimondja. Elkövetési magatartás: értékesítés; használatba adás; forgalomba hozatal; ill. mindezek iránti intézkedés. Előkészület vétség. Befejezett a bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával, nem szükséges, hogy a forgalomba bocsátott terméket átvegyék. Elkövető tettesként bárki lehet. Szándékosan és gondatlanul is elkövethető. „293. § Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a termelés és a fogyasztás biztonsága, a termékek megfelelő minőségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: csak olyan termék lehet, melynek minőségét a minősítésre vonatkozó szabályok megszegésével a valóságosnál jobbnak minősítettek. Elkövetési

magatartás: a termék minőségének megállapítását előíró szabályok megszegése, s ezzel annak lehetővé tétele, hogy jobb minőségűként kerüljön az forgalomba. 161 Befejezetté válik a bűncselekmény a szabályszegéssel; nem szükséges, hogy a terméket ténylegesen értékesítsék vagy használatba adják. Elkövető tettesként bárki lehet, akinek feladata – beosztása, munkaköre alapján – a termék minőségének megállapítása. Csak szándékosan követhető el. A tettesnek tisztában kell lennie azzal, hogy a termék minőségének megállapítására kötelezően előírt szabályok, s azokat tudatosan megsérti. A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha a termék értéke az 50ezer Ft-ot meghaladja, mivel ezen értékhatárig szabálysértés megállapításának van helye. Elhatárolás: a minőség hamis tanúsítása, a fogyasztó megtévesztése, valamint az áru hamis megjelölése, miután egyaránt védik a fogyasztókat és a

versenytársaik érdekeit, a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményével halmazatban állhatnak. A vásárlók megkárosítása szubszidiárius bűncselekmény, így a rossz minőségű terméknek a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala esetén a halmazat kizárt. A csalás és a rossz minőségű termék forgalomba hozatala elhatárolása akkor okoz nehézséget, ha megállapítható a jogtalan haszonszerzési célzat, amely tévedésbe ejtéssel párosul, majd károsodik a fogyasztó. Ez esetben mindkét bűncselekmény törvényi tényállása megvalósul, az alaki halmazat azonban látszólagos, mert a rossz minőségű termék forgalomba hozatala speciális törvény a csalással szemben. Egység: természetes egység, ha azonos termék folyamatos értékesítéssel kerül a fogyasztókhoz, s akkor sem állapítható meg halmazat, ha a minőség megállapítása egyazon termék tekintetében többször szegi meg a tettes a vonatkozó

szabályokat. Minőség hamis tanúsítása „Aki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termék minőségéről valótlan adatot tanúsít, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a termelés és a fogyasztás biztonsága, a termékek megfelelő minőségéhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgy: valótlan tartalmú okirat, amellyel igazolt termék minősége nem felel meg a valódi minőségnek, viszont maga az okirat formailag nem hamis, mivel azt az elkövető állítja ki és nyilatkozatát tartalmazza. A bűncselekmény szóbeli nyilatkozat tételével nem követhető el. Elkövetési magatartás: a termék minőségéről valótlan adat tanúsítása, tehát a magánokirathamisítás egyik speciális esete azzal, hogy tartalma nem általában valamely jog vagy kötelezettség bizonyítása, hanem konkrétan a termék minőségének igazolására vonatkozó adat. Befejezetté válik a bűncselekmény az okirat elkészítésével, nem

feltétel, hogy az okiratot fel is használják. Kísérleti stádiumba jut a bűncselekmény az okirat elkészítésének megkezdésével. 162 Elkövető tettesként csak az lehet, akinek feladatkörébe tartozik a termék minőségéről adatközlés, okirat kiállítása. Szándékosan és gondatlanul is elkövethető. Gondatlan az elkövető, ha a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztásával állít ki tanúsítványt a termék minőségéről. Csak jelentős mennyiségű vagy értékű termék tekintetében valósul meg a bűncselekmény; a nem ilyen mennyiségű vagy értékű termékre történő elkövetés szabálysértés. Nem állhat halmazatban a magánokirat-hamisítás ezzel a bűncselekménnyel, ez a specialitásból következik. Áru hamis megjelölése „Aki árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül – olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg

annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a gazdasági versenyhez fűződő érdek: a versenytársak érdekei és rajtuk keresztül a fogyasztók érdekei. Elkövetési tárgy: olyan áru, amely valamilyen jellegzetes tulajdonsággal rendelkezik külsejében vagy elnevezésében (Tokaji bor, Amo szappan). Elkövetési magatartás: az áru előállítása; forgalomba hozatal céljából történő megszerzése; ugyanezen célból való tartása; forgalomba hozatala. Leggyakrabban a gyengébb minőségű hazai előállítású, vagy külföldről származó áruk márkás jelzéssel, csomagolásával valóul meg a bűncselekmény. Elkövetés módja: a cselekmény büntetőjogi szempontból akkor releváns, ha az a versenytárs hozzájárulása nélkül valósul meg. Befejezett a bűncselekmény az elkövetési magatartások

bármelyikének tanúsításával, tehát nem szükséges eleme a tényállásnak, hogy a vásárló az árut meg is vegye. Nem valósul meg a bűncselekmény, ha az áru hamis megjelölését 100ezer forintot meg nem haladó értékre követik el. Kísérlet állapítható meg, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy pl. 100ezer forintot meghaladó értékű áru előállítására készülnek, mert olyan mennyiségű alapanyagot, csomagolóanyagot, címkét szereztek be, ha nem is éri el a legyártott áru értéke az említett összeghatárt. Elkövető tettesként bárki lehet, a gyakorlatban mégis az a versenytárs, tehát gazdasági tevékenységet végző személy, aki a törvényi tényállásban megjelölt elkövetési magatartások bármelyikét megvalósítja. Csak szándékosan követhető el, akár kifejezetten arra törekedve, hogy a versenytárs árujával összetéveszthető legyen a saját áru, akár belenyugodva az összetévesztés lehetőségébe.

163 A fogyasztó megtévesztése „Aki az áru kelendőségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el.” Áru lényeges tulajdonsága: összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, kezelése, eredete, megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. Az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is. Jogi tárgy: a termékforgalom biztonságához, a gazdasági verseny tisztaságához fűződő közérdek

mellett a fogyasztók érdekeinek védelme. Elkövetési tárgy: az áru, a szolgáltatás. Elkövetési magatartás: valótlan tényállítás; valós tény megtévesztésre alkalmas módon állítása; megtévesztésre alkalmas tájékoztatás. Csak nagy nyilvánosság előtt valósítható meg a bűncselekmény. Befejezett a bűncselekmény a tévedésbe ejtő magatartással, nem szükséges, hogy az árut meg is vásárolják. Elkövető tettesként bárki lehet, aki akár rendszeresen például kereskedőként, akár esetileg foglalkozik áru reklámozásával. Szándékos és célzatos az elkövetési magatartás: a tettesnek ismernie kell az áru lényeges tulajdonságait és annak tudatában ad azokról téves információkat vagy éppen elhallgatja azokat annak érdekében, hogy a fogyasztókat tévedésbe ejtse. Elhatárolás: a fogyasztó megtévesztése tévedésbe ejtő magatartással valósul meg, ugyanúgy mint a csalás. A két bűncselekmény a specialitás

viszonyában áll egymással Ugyanígy a vásárlók megkárosítása vétségével is, melynek konkrét elkövetési magatartásai – hamis mérés, hamis számolás – zárják ki a halmazat megállapítását. Árdrágítás „Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, vétséget követ el.” Árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el. Jogi tárgy: az állampolgárok életszínvonalának alakulásához, valamint a gazdasági erőfölénnyel visszaélés megakadályozásához fűződő társadalmi érdek egyes élelmiszerek alapanyagárainak, ill. a főbb szolgáltatások díjának megállapításánál 164 Elkövetési tárgy: az áru. Áru: a kereskedelmi forgalomban értékkel bíró ipari vagy más (pl: mezőgazdasági) termékek, illetve az ipari vagy

egyéb gazdasági jellegű szolgáltatások is. Elkövetési magatartás: a hatósági árnál vagy a kötelező árnál magasabb ár kérése, kikötése vagy elfogadása. Ár: az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékű ellenszolgáltatást is érteni kell. Az árdrágítás mulasztással is megvalósítható, ha például az adásvétel során az eladó elhallgatja, hogy az általa felkínált áru rosszabb minőségű, mint a hatósági ár alapját képező áru. Veszélyeztető jellegű bűncselekmény: a tényállás megvalósulásához semmilyen hátrányos következmény nem szükséges. Tiszta mulasztásos bűncselekmény. Elkövető tettesként bárki lehet, aki eladói pozícióban részt vesz az áruértékesítési folyamatban. Társtettesség jön létre, ha az árat többen együttesen állapítják meg Bűnsegédként felel az, aki munkakörénél fogva az őt terhelő árellenőrzési tevékenységét azért nem teljesíti, hogy ezzel

lehetővé tegye az árdrágítást. Szándékosan és gondatlanul is elkövethető. Minősített esetek: ha az árdrágítást üzletszerűen; bűnszövetségben; jelentős mennyiségű árura; jelentős mértékű nyereség elérése végett követik el. Elhatárolás: a vásárlók megkárosítása és az árdrágítás egyaránt a vevő érdekeit sérti, de az előbbi bűncselekmény speciális elkövetési magatartása folytán látszólagos a halmazat: a megtévesztés az árra történik, így az árdrágítás kizárja ezen bűncselekmény megállapíthatóságát. Ugyanezen okból nem kerülhet halmazatba a csalással Az árdrágítás és a fogyasztó megtévesztése szintén látszólagos halmazat. Halmazat: az árdrágítás és a sikkasztás halmazatot képeznek, ha az utóbbi feltételei megvalósulnak. 165 34. TÉTEL Sorolja fel a titoksértéssel kapcsolatos bűncselekményeket! Elemezze az állam- és szolgálati titoksértés törvényi tényállását!

Titoksértéssel kapcsolatos bűncselekmények Államtitoksértés; Szolgálati titoksértés; Államtitoksértés feljelentésének elmulasztása; Üzleti titok megsértése; Banktitok megsértése; Értékpapírtitok megsértése; Magántitok megsértése; Visszaélés személyes adattal; Visszaélés közérdekű adattal; Levéltitok megsértése; Magántitok jogosulatlan megismerése; Jogosulatlan titkos információgyűjtés. Államtitoksértés „Aki az államtitkot jogosulatlanul megszerzi; a tudomására, ill. a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi, bűntettet követ el.” Jogi tárgy: a Magyar Köztársaság biztonsága, más fontos érdeke, az állami szervek, közhatalmi jogosítványokat gyakorló egyéb szervek zavartalan működése. Államtitok: az az adat, amely a Ttv. mellékletében meghatározott adatfajta körébe

(államtitokkörbe) tartozik: minősítési eljárás eredményeként a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az erre jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit. Elkövetési magatartás: jogosulatlan megszerzés; jogosulatlan felhasználás; hozzáférhetővé tétel; hozzáférhetetlenné tétel. Engedély nélkül jogosult hozzáférni az államtitokhoz: a minősítésre jogosult, a titokbirtokos, a titokvédelmi felügyelő. Más személy csak a minősítő engedélye alapján. Megszerzés esetén az államtitok megismerésével, de enélkül is a titkot tartalmazó irat

birtokbavételével befejezett a bűncselekmény. A hozzáférhetővé tétel esetén a befejezettséghez nem kell, hogy az illetéktelen személy ténylegesen birtokába jusson a titoknak. A hozzáférhetetlenné tétel esetében a bűncselekmény akkor befejezett, amikor az illetékes számára ténylegesen bekövetkezik a hozzájutás időleges vagy végleges akadálya. Elkövető tettesként bárki lehet. A megszerzést nem valósíthatja meg az, aki jogszerűen birtokolja az államtitkot. 166 Minősített esetek: ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el; ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetővé. Különösen fontos a titok, ha a Magyar Köztársaság kiemelkedően fontos érdekeit sértheti a nyilvánosságra kerülése. Előkészület a minősített esetek tekintetében bűntett. Az alapesetre vonatkozó előkészület csak szabálysértés. Szándékosan és

gondatlanul is elkövethető. A jogosulatlan megszerzés elkövetési magatartása viszont egyenes szándékot feltételez. Egység: több államtitok egy alkalommal való megszerzése vagy felhasználása. Több államtitokra több alkalommal való elkövetés – egységes akarat-elhatározás és rövid időközök esetén – folytatólagos egység lehet, egyébként halmazat. Halmazatban kell megállapítani a hivatali visszaéléssel, a hivatali vesztegetéssel az államtitoksértést, ha azon törvényi tényállások szükséges elemei is megállapíthatók (kötelességszegés, jogtalan előny, hátrány célzata, ellenszolgáltatás). Elhatárolás: ha az államtitok olyan külföldi részére válik hozzáférhetővé, aki egyben „idegen hatalom vagy szervezet ” tagja, akkor az államtitoksértés minősített esete helyett a kémkedés minősített esetét kell megállapítani. Szolgálati titoksértés „Aki a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi; a

tudomására, illetőleg a birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, vétséget követ el.” Jogi tárgy: nem a Magyar Köztársaság biztonságát, csak az állami szervek, közfeladatot ellátó egyéb szervek zavartalan működését sérti. Szolgálati titok: a Ttv. szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (szolgálati titokkörbe) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását. A szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben kell közzétenni és naprakész állapotban tartani. Elkövetési magatartás: jogosulatlan megszerzés, jogosulatlan

felhasználás; illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétel. Nem elkövetési magatartás tehát az államtitoksértésnél szereplő „illetékes személy részére hozzáférhetetlenné tétel”. A szolgálati titoksértés tehát ebben és az elkövetési tárgyban tér el az államtitoksértéstől. Csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. Gondatlan elkövetése szabálysértés. 167 Minősített esetek: ha a bűncselekmény súlyos hátrányt okoz; ha a bűncselekmény következtében a szolgálati titok vagy a katonai szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetővé válik. Egység több szolgálati titok azonos alkalommal való megszerzése. Halmazat: valódi anyag halmazat valósul meg az államtitok és a szolgálati titok egy tevékenységgel való megszerzése esetén. Halmazatban kell megállapítani a hivatali visszaéléssel, a hivatali vesztegetéssel a szolgálati titoksértést, ha azon törvényi

tényállások szükséges elemei is megállapíthatók (kötelességszegés, jogtalan előny, hátrány célzata, ellenszolgáltatás). 168