Oktatás | Pedagógia » Vásárhelyi Mária - Ember, egészség, környezet

Vásárhelyi Zsuzsanna EMBER, EGÉSZSÉG, KÖRNYEZET Alapismeretek pedagógus hallgatóknak Készült a HEFOP 3.31-P-2004-09-0102/10 pályázat támogatásával Szerző: dr. Vásárhelyi Zsuzsanna főiskolai docens Pedagógiai lektor: dr. Szekeres Tamás tanszékvezető, egyetemi tanár Szakmai lektor: dr. Papp Magdolna főorvos Vásárhelyi Zsuzsanna, 2008 Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A dokumentum használata Vissza ◄ 3 ► A dokumentum használata Mozgás a dokumentumban A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és az Adobe Reader megszokott elemeit és módszereit használhatjuk. Minden lap tetején és alján egy navigációs sor található, itt a megfelelő hivatkozásra kattintva ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre, valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az előző és a következő oldalra léphetünk át, míg a Vissza mező az utoljára megnézett oldalra

visz vissza bennünket. Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével A bal oldali könyvjelző ablakban tartalomjegyzékfa található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adott fejezet/alfejezet első oldalára jutunk. Az aktuális pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzés mutatja. A tartalomjegyzék használata Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelelő pontjára, ezzel az adott fejezet első oldalára jutunk. Keresés a szövegben A dokumentumban való kereséshez használjuk megszokott módon a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Az Adobe Reader az adott pozíciótól kezdve keres a szövegben A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 3 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Tartalomjegyzék Vissza ◄ 4 ► Tartalomjegyzék Előszó . 5 Az egészséges életmódra nevelés. 7 1. Bevezetés 8 2. Egészség és

jó közérzet11 3. Az életminőség javítása 17 4. Káros szenvedélyek és kockázati tényezők 28 5. Személyi higiéné 43 6. Az egészségnevelés céljai és feladata 45 7. Egészségkultúra és társadalmi felelősség 51 Környezettudatos szemléletre nevelés . 53 8. A környezeti kultúra jelentősége 54 9. A társadalom és a környezet kapcsolata 57 10. A környezeti nevelés tartalma 72 11. Zárszó114 Hivatkozások és ajánlott irodalom .117 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 4 ► Ember, egészség, környezet Előszó A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 5 ► Előszó „Aki hazáját és nemzetét híven szereti, az elkövet mindent, hogy a nép egészsége javuljon.” Fodor József A jegyzet az „Ember, egészség, környezet” című kötelezően választható pedagógiai stúdium követelményrendszerének figyelembe vételével készült a mérnöktanár mesterszakos és a

műszaki oktató szakos hallgatók számára. A tananyag 2 fő részből: Az egészséges életmódra, valamint a környezettudatos szemléletre való nevelés témaköréből áll. A jegyzet mindkét fő témát több oldalról igyekszik megközelíteni, kiemelt figyelemmel a holisztikus látásmódra, a szomatikus, a pszichés és mentálhigiénés, valamint a társadalmi és pedagógiai-pszichológiai szempontok komplexitására. Az első fő témakör az egészségünket közvetlenül érintő, az egészség megőrzése vagy helyreállítása szempontjából foglalkozik olyan fontos kérdésekkel, mint a mozgás és a sport, az egészséges táplálkozás szerepével, a szenvedély betegségekkel, kiemelten a dohányzás, az alkohol és a drogok káros hatásaival. Részletesen ismerteti az affektív és funkcionális közérzeti zavarok okait, azok következményeit, és a megelőzés lehetőségeit. Hangsúlyozza az egészséges és kiegyensúlyozott életmód kialakításának,

az életminőség javításának, a jó testi közérzetünk és lelki jólétünk harmóniájának fontosságát, az egészségkultúra fejlesztésének jelentőségét és gyakorlati módszereit, valamint a társadalom felelősségét. A második fő témakör a környezeti nevelésről szól. Ismerteti a természeti és a környezeti nevelés múltját és jelenét, legfontosabb pedagógiai elveit, cél- és feladatrendszerét, módszereit. Kiemelten tárgyalja az új generációs szemlélet és a holisztikus látásmód jelentőségét, azt, hogy a környezet és az ember összefüggő és egységes rendszert alkot. A jegyzet részletesen foglalkozik a természetvédelem és a környezettudatos szemlélet fontosságával, mivel a civilizáció terjedésével globális katasztrófa fenyeget bennünket. A világméretű ökológiai válság megelőzése érdekében hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt az emberek gondolkodásának és életvitelének megváltoztatása szükséges, és

ebben az oktatásánaknevelésének óriási szerepe van. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 5 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Előszó Vissza ◄ 6 ► A jegyzetet abban a reményben ajánlom a hallgatók figyelmébe, hogy hasznos és érdekes olvasmány lesz számukra. Sokaknak segít az egészséges és környezettudatos életmódjuk kialakításában, leendő diákjaik szemléletének formálásában Mert az igazi pedagógus nemcsak egy-egy tantárgy magas színvonalú oktatásával, hanem személyes példamutatásával, egészség-magatartásával, kommunikációjával és környezetbarát szemléletével egyaránt hozzájárulhat a diákok és közvetett módon a családok egészségének megőrzéséhez és fejlesztéséhez. A tananyag olyan alapvető orvos-biológiai, pszichológiai és életmódbeli ismereteket tartalmaz, melyek kreatív felhasználását már az Olvasóra

bízom. Az ismeretelsajátításhoz sok örömet és a gyakorlati alkalmazáshoz sok sikert kívánok! Győr, 2008. január a Szerző A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 6 ► „Az emberek az egészségükért az istenekhez fohászkodnak, anélkül, hogy tudnák: ennek megvédése saját kezükben van” Démokritosz I. RÉSZ AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS A test és a lélek harmóniája Témakörök • • • • • • Az egészségmegőrzés jelentősége Az életminőség javítása Káros szenvedélyek és kockázati tényezők Személyi higiéné Az egészségnevelés célja, feladata és módszerei Egészségkultúra és társadalmi felelősség Ember, egészség, környezet Bevezetés A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 9 ► 1. Bevezetés „ iskolánk első és fő feladata, hogy a hazának embereket neveljen, derék, tetterős embereket.” Szent-Györgyi Albert Legbecsesebb

értékünk az egészség. Napjaink rohanó világában egy átlagos magyar állampolgár sajnos kevés időt tud egészségének megóvására fordítani. Pedig egészségünk megléte vagy hiánya kihat közérzetünkre, fizikai teljesítőképességünkre és munkabírásunkra. Megfelelő odafigyelés hiányában, hosszabb távon az egészség megőrzése jelentős anyagi és időbeli áldozatot igényel. A betegség munkából való ideiglenes kieséssel, a szabadidő egy részének elvesztésével jár. Napjaink egyik legégetőbb problémája tehát az egészség megőrzése. Köztudott, hogy az európai statisztikák szerint a magyar férfiak és nők várható életkora a legalacsonyabbak között van. A megbetegedési és halálozási statisztikák adatai szerint sajnos Európa fekete térképén hosszú idő óta „előkelő” helyet foglalunk el a daganatos megbetegedések és halálozások, az öngyilkosságok, a szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában, hogy

csak a legismertebbeket említsük. Ennek a rossz helyzetnek a kialakulásában jelentős szerepet játszó tényezők: a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a nagymértékű dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, valamint egyéb kedvezőtlen szociális és környezeti hatások. Nem csoda tehát, hogy az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés témakörével egyre többet foglalkozik az írott és az elektronikus sajtó is. Egyre gyakrabban hallhatunk az életminőség javításának lehetőségeiről népszerű ismeretterjesztő műsorokban (Zöldpont, Fittness magazin), olvashatunk közérthető és közkedvelt magazinok hasábjain is (Családi lap, Természetgyógyászat stb.) Rendszeresen jelennek meg országos és megyei napilapokban is (pl Kisalföld) felvilágosító, nevelő riportok, ismertetések az egészség témaköréből Egyre többen ébredünk rá, hogy milyen fontos az egészség megőrzése az ember és az emberiség jelene és jövője

szempontjából. Ugyanakkor azt is tapasztalhatjuk, hogy az egyénben akkor tudatosodik igazán az, hogy az egészség érték, amikor a figyelmeztető, majd vészjelzésekre figyelve egy megrokkant, összetört ember arca néz vissza rá a tükörből. Az ekkor meg- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 9 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Bevezetés Vissza ◄ 10 ► induló küzdelem az egészség visszaszerzéséért egy sok ismeretlenes egyenlet, melynek végeredménye a befektetett energiáktól független bizonytalansági tényezőkkel terhelt. Az egészségünk rosszabbodását mutató kedvezőtlen tendenciák megállítása, majd visszafordítása – a szakemberek szerint – társadalmi szintű stratégiai feladattá válik, hiszen a társadalmilag is fontos célok megvalósításában csak egészséges emberek tudnak tevékenyen részt vállalni. Ezért könnyen belátható mind

az egyéni, mind a társadalmi egészség vonatkozásában az az evidencia, hogy a legkifizetődőbb befektetés mindkét esetben az egészség megőrzése, illetve a már ismert veszélyforrások kivédése, a prevenció. Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. Az egészség a teljes testi- lelki és társadalmi jólét állapota, azaz magában foglalja a szellem és a lélek harmonikus működését és a társas kapcsolatok kiegyensúlyozottságát is. Nagyon fontos, hogy ennek igénye már fiatalkorban kialakuljon, és hogy az egészség ne maradjon meg az igény szintjén, hanem a mindennapok nélkülözhetetlen és természetes részévé váljon. Hangsúlyozzuk, hogy az egészséges életmód kialakítása és megalapozása mindenekelőtt a család és az iskola közös és felelősségteljes feladata. Csak így érhető el a cél: a felnövekvő generációk életesélyeinek javulása. A jegyzet első fő

fejezete az egészségmegőrzés, az egészséges életmódra nevelés és az egészségfejlesztés témakörével foglalkozik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 10 ► Ember, egészség, környezet Egészség és jó közérzet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 11 ► 2. Egészség és jó közérzet „A test és a lélek harmóniája” A bevezetőben leírt gondolatok alapján már ismeretes, hogy az egészség jóval több, mint a jó testi közérzet. Aki nem beteg, annak nem kell okvetlenül egészségesnek éreznie magát A „jól vagyok” érzéshez hozzá tartoznak a megelégedést keltő kapcsolatok, jó munkakörülmények, egészséges környezeti viszonyok, valamint szociális biztonság. Az igények és a szükségletek, valamint a testi közérzet és a külső behatások bonyolult változásai során jön létre az, amit röviden így jellemezhetünk: „jól vagyok, egészséges

vagyok”. Sokan, köztünk még orvosok is elhanyagolják ennek a bonyolult összhatásnak az ismeretét. A természettudomány és a modern technika a látószögünket egy kicsit beszűkítette Sokszor csak a testünkre összpontosítunk és elveszítjük az érzékünket a test és lélek egysége iránt A mindennapjainkban a jó közérzetünk érzelmi és szociális részét egymástól elválasztjuk, illetve sokszor figyelmen kívül hagyjuk. Úgy tekintjük a testünket, mint egy autót Néha az orvos olyan, mint egy szerelő, aki a megfelelő szerszámok igénybevételével helyreállítja az egészséget. Az Egészségügyi Világszervezet az egészség meghatározásában ezen embergép elképzelés ellen fordult, és ezért az egészséget, mint a teljes testi és lelki, valamint szociális jó közérzet állapotaként határozza meg. (István Lajos 1991) Ebben az elképzelésben tehát az az egészséges, aki testileg és lelkileg egyensúlyban van, és a környezetével

megfelelő összhangban él. 2.1 A jó testi közérzet A jó testi közérzetünk az alábbiakat kívánja meg: • káros anyagok nélküli lakó-, munkahelyi és környezeti viszonyok, • túlzott alkohol-, nikotin-, koffeinélvezet, és a kábítószer-függőség kerülését, • kiegyensúlyozott, rost- és vitaminanyagokban gazdag táplálkozást, • rendszeres mozgást és sportot, • testápolás és higiénét. A gyermek már a családban és a környezetében megtanulja, miként bánjon a testével, hogyan eszik az ember, hogyan mozog, hogyan ápolja magát. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 11 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Egészség és jó közérzet Vissza ◄ 12 ► A személyes életmód végül is a megszerzett tapasztalatoknak a reakciója. A szülőknek, rokonoknak vagy barátoknak a példamutatása nagy hatással van a gyermekek egészségnevelésére. Ha a

saját jó közérzetünk és életörömünk áll a középpontban, akkor háttérbe szorul a parancs, a tiltás: „ezt nem szabad, ezt ne csináld”. Az egészségtudat együtt jár azzal a döntéssel, hogy bizonyos kockázatot vállalnunk kell, vagy el kell kerülni. Az egészségjavítás az egyéni magatartás és a külvilág összjátékába nyúl bele, és ennek során az egyes ember és a közösség saját kezébe veheti az egészségmegtartás fontosabb területeit. 2.2 Lelki jólétünk A lelki egészségünket sok minden elősegítheti. Ilyenek például: • Kapcsolatteremtés másokkal, elismerés, figyelmesség, támogatás, segítség formájában. • A párkapcsolatok bensőségessége, őszintesége, toleranciája. • Társas kapcsolatok a barátságokban, a családi és munkahelyi érintkezésben. • Arra való képességünk, hogy véleményünket és érzelmeinket közvetíteni tudjuk. • A megvalósítási és kreativitási lehetőség a családban és a

munkahelyen. A lelki jólét fontosabb szempontjairól az ember maga gondoskodhat. Azt, hogy a lelki közérzetünk érdekében mi és mennyi fontos az adott időszakban, azt nekünk magunknak kell meghatározni. Az egyéni különbségek származhatnak életkorunkból, személyes élethelyzetünkből és megelőző életünkből (neveltetés, családi élet és szocializáció). A jó lelki közérzet nem valami statikus képlet, hanem mindig mozgásban van és ezzel együtt mindig változékony is. A harmóniának semmi köze az összhang erőltetéséhez. Az egészséghez hozzá tartozik az a képesség is, hogy esetleg egymással vitatkozzunk, megbocsássunk, gyötrődéseken túljussunk, a felmerülő konfliktusokat megoldjuk, és saját helyzetünkre vonatkozóan levonjuk a konzekvenciákat 2.3 A társas jó közérzet A jó szociális közérzetben mutatkozik meg leginkább a testi és lelki egészség közötti összhatás. Azoknak az embereknek, akik munka nélkül, anyagi

biztonság és kulturális kapcsolatok nélkül kénytelenek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 12 ► Ember, egészség, környezet Egészség és jó közérzet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 13 ► élni, az életkilátásaik rosszabbak, mint a többi embernek és gyakrabban lesznek betegek (pl.: tuberculosis, alkoholizmus, depresszió, psychosomatikus betegségek). A társadalmi közérzetet sok minden befolyásolhatja: • A lakókörnyezet és munkahelyi környezet, amely lehetőséget nyújt a kapcsolatteremtésre, a szociális hálózat kialakítására, pihenésre. • A törvényhozás, amely minden embernek biztosítja az egészségügyi ellátást, különösen a gyermekek, az öregek, a hátrányos helyzetűek és veszélyeztetettek számára. Az egészség teljes körű gondolkodást és cselekvést igényel: ehhez tartozik a testünkkel, a környezettel és a társadalmi körülményekkel

szembeni tudatosság, amely lehetővé teszi, hogy a fontosabb döntési folyamatokban egyénileg és kollektívan részt vegyünk. 2.4 Közérzeti zavarok Alapjában véve minden betegséget pszichoszomatikus „történésként” lehet felfognunk, mivel nincs olyan testi állapot vagy sérülés, amelynek a lelki közérzetre ne lenne hatása. Ugyanígy fordítva is igaz, hogy minden pszichés izgalom szoros kapcsolatban van szervi változásokkal, folyamatokkal. Ilyen összefüggésben nagyon sokféle zavar jöhet létre, amelyek a legkülönbözőbb élethelyzetekben keletkezhetnek. A pszichoszomatikus betegségeknek és zavaroknak különböző formáját különböztethetjük meg. Ezek mindegyike hasonló okokra vezethető vissza: intenzív munka, túlterheltség, a pihenés hiánya, kimerültség, stressz, érzelmi problémák, konfliktusok, az alkalmazkodási képesség hiánya, mélyreható gyermekkori tapasztalatok, különböző mérgező anyagok (nikotin, alkohol, ólom,

oldószerek, benzol, növényvédő szerek), túlzott gyógyszerfogyasztás. 2.41 Affektív zavarok Manapság az egészségproblémák túlnyomó részét az affektív (érzelmi) zavarok okozzák. A tipikus érzelmi zavarokhoz sorolhatók az alábbiak: • • • • meghatározatlan félelemérzetek, belső nyugtalanság, levertség, szomorúság, idegesség és izgatottság zavartságot és koncentrálási gyengeség, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 13 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Egészség és jó közérzet Vissza ◄ 14 ► • változások a felfogóképesség pontosságában és az ítélőképességben, • örömtelenség, apathia, • társasági visszaszorultság stb. Az érzelmi zavarok néha szükségesek is lehetnek a test regenerációjához. A betegek miközben érzelmi visszavonultságban vannak, egyúttal újabb erőtartalékokat hozhatnak felszínre. Egyes

panaszok bíztatást adhatnak olyan döntések meghozatalához, amellyel egyébként nem kívántunk foglalkozni, vagy ahhoz, hogy saját konfliktusainkat tudatosan megoldjuk. Ezen bántalmak arra kényszeríthetnek bennünket, hogy gondjainkat feldolgozzuk és új megoldásokat keressünk. 2.42 Funkcionális bántalmak Ennek során az egyes szervek működésében vagy egymásra hatásukban jönnek létre zavarok, anélkül, hogy a szerv beteg lenne. A legismertebb működési zavarok István Lajos szerint (1991) a következők: • • • • • étkezési, nyelési és emésztési zavarok, légzési zavarok, hosszan tartó rekedtség vagy a hang elvesztése, keringési zavarok, heves szívdobogás, szapora szívműködés, ájulás, fájdalmas menstruáció vagy elmaradt tüszőrepedés, hiányzó orgazmus, impotencia. Vannak olyan hysteriás (konvenciós) tünetek is, amelyek csak a „betegek” felfogásában léteznek, de orvosilag mérhető módon a szervműködések

működési zavara nem mindig mutatható ki. Ide tartoznak például: a megvakulás, megsüketülés, megnémulás, járászavarok vagy bénuláshoz hasonló jelenségek, amelyek szervi elváltozásra nem vezethetők vissza Ezen funkcionális bántalmaknak is megvan a maguk értelme, mivel az ember – ha kell orvosi segítséggel – megtanulja megérteni és értékelni szervezetének a riasztó jelzéseit. Ha testi-lelki közérzetük kibillent az egyensúlyból, akkor rákényszerülünk arra, hogy életmódunkon változtassunk, mielőtt még súlyos szervi károsodás kialakulna. 2.43 Psychosomatosisok Vannak olyan betegségek, amelyeknél a szervek és a szövetek valóban érintettek és az elváltozások pszichés háttérrel vannak összefüggésben. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 14 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Egészség és jó közérzet Vissza ◄ 15 ► Ezek

közé tartoznak az úgynevezett „klasszikus” pszichoszomatikus betegségek: • • • • • • • táplálkozási zavarok, gyomor- és nyombélfekély, vastagbélgyulladás, verőeres elzáródásos betegségek, szívinfarktus, magas vérnyomás bronchitis asthma, gyulladásos és allergiás bőrelváltozások, nőgyógyászati betegségek, különböző mozgásszervi megbetegedések. A pszichoszomatikus bántalmak sokszor orvosi kezelés nélkül is rendbe jönnek. Ez azt jelenti, hogy az ember rendelkezik öngyógyító képességgel, ha a negatív pszichés élményeket (pl.: sérelmek, csalódások, társ elvesztése, nyugdíjazás, új élet- és munkafeltételekhez való gyors alkalmazkodás) fel tudjuk dolgozni, és a pozitív jelenségeket is felismerjük. Kerüljük a gátló önsajnálathoz való passzív ragaszkodást, ugyanakkor több önszeretettel járjunk saját kedvünkbe. Rövid ideig tartó közérzetzavarok esetében segíthet az alvás, a relaxációs

gyakorlat, a fürdés, szaunázás, masszázs, testmozgás és sport, természetes gyógyanyagok, nyugtató teák. Megkönnyebbítő lehet a barátokkal való beszélgetés, ha az ember valakivel megoszthatja problémáit. Kedvezően hat minden, ami a testi-lelki ellazítást elősegíti. 2.44 Autoimmun betegségek A szakirodalom feltételezése szerint az autoimmun betegségek kialakulásában is jelentősége van a pszichés folyamatoknak. Ilyen esetekben az ember védekező rendszere a saját szerveit támadja meg. A szervezet ilyenkor olyan anyagokat és vegyületeket termel, amelyeket nem tekint „sajátjá- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 15 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Egészség és jó közérzet Vissza ◄ 16 ► nak”, hanem mint „idegen” betolakodókkal szemben ellenanyagokat termel. Így próbálja valójában a saját szervezetéhez tartozó anyagokat

megsemmisíteni Az idegenanyag- és az „ellenanyag-termelés” magát a keringést közvetlenül nem érinti. A következmények többnyire szervi elváltozásokban jelentkeznek, és nagyon súlyos betegségekhez vezethetnek. Ezen önpusztító folyamatokhoz tartozó betegségek a következők: • • • • polyarthritis, polymyalgia rheumatica, I. típusú cukorbetegség, pajzsmirigy-túlműködés. A fenti betegségek esetén nem lehetséges az öngyógyítás. Az okok felderítésében és a gyógyításban szakképzett orvosok és pszichológusok nyújtanak segítséget, de ehhez nekünk is együttműködést kell tanúsítani A gyógyszeres kezelés mellett a pszichoterápia hozzásegít a betegség jobb megértéséhez, a betegeknek önmaguk jobb megítéléséhez és a megfelelő életvitel kialakításához. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 16 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 17 ► 3. Az életminőség javítása „Ép testben – ép lélek” A társadalom alapvető érdeke, hogy a fiatalokat harmonikus szellemi életre, közösségi magatartásra, munkabírásra és alkalmazkodóképességre neveljük. Ezért nem veszíthetjük szem elől azt, hogy ennek megvalósítását csak ellenállóképes, káros szenvedélyektől és helytelen szokásoktól mentes szervezet, „ép test” megléte teszi lehetővé. 3.1 Testi-szellemi kondíció A test egészsége bonyolult összetevők függvénye. Egyes orvos-kutatók úgy vélik, hogy egy adott időpontban az embereknek csak egyharmada egészséges teljesen, kétharmada többé- kevésbé beteg. Pontos adatok erre természetesen nincsenek, az azonban tény, hogy sok ún. premorbid (még nem beteg, de rövidesen az lehet) állapotot tart számon az orvostudomány, amelynek többsége a hibás életvitel következménye. Az életmódi hibák nagyon gyakran

már a kisgyermekkorban kialakult rossz szokásokra, hiányos ismeretekre, nem ritkán a felnőttektől ellesett egészségtelen magatartási mintákra épülnek. Ha a szülő sem sportol rendszeresen, helytelenül táplálkozik, a káros szenvedélyek rabja és nem tartja be az alapvető higiénés szabályokat, akkor ezeket a hibás szokásokat átörökíti gyermekeinek. A nevelés egyik alapvető feladata a testi és szellemi kondíció megalapozása. Mindkettő egyformán fontos, egymástól nem választható el A jó testi és lelki közérzet állapotában van az egyénnek a legtöbb esélye arra, hogy elkerülje a betegségeket. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 17 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 18 ► A hangsúly tehát az egészség megőrzésén van, amelyre sajnos még mindig nem fordítunk kellő figyelmet. Jókai Mór is egyik

művében ezt írja: „Azért, hogy egy nyavalyától megszabaduljunk, készek vagyunk a tengerekig, s a tengeren túlra is elutazni. De azért, hogy az egészségünket megtartsuk, sajnálunk egy délutáni sétát. A betegségünkre nem sajnálunk százakat és ezreket költeni, de az egészségünkért sajnáljuk a rézfillért” 3.2 Mozgás, sport és edzettség Még ma is nehezen megy át a köztudatba, hogy a mozgáskultúra is a testkultúra része. Ez az általánosnak tűnő kijelentés azt a valóságot fejezi ki, ami az embernek az egészséges életre történő testi felkészítését, a szervezet edzettségét, a testi képességek fejlesztését, az egészség megszilárdítását jelenti. Legtöbb szülőben a következő kérdések vetődnek fel: • Hogyan lehetséges a gyermekek számára biztosítani a kielégítő mozgásos tevékenységet? Hiszen ők ugyanúgy, mint szüleik, helyhez kötött életre vannak ítélve. • Hogyan lehet ösztönözni a családokat

arra, hogy adjanak elég szabad teret gyermekeiknek a játékra és testügyességük gyakorlására, amikor a lakások jórészében erre nincs, vagy alig van lehetőség? • Az iskolákban még mindig kevés a tornaterem, s a mindenki számára hozzáférhető sportpálya. • A szellemi tevékenység elismert elsőbbsége, az időveszteségtől való félelem, a szülők túlzott gyermekféltése, a panelházak egyhangúsága olykor falnak beillő akadály. A felvetődő problémák ellenére találni kell olyan lehetőséget, amely bő teret enged a pszichomotorikus tevékenység gyakorlására. A mozgás igénye már a csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkezik. Elsősorban a játék fejt ki pozitív hatást a gyermek személyiségére A játék ugyanis nemcsak az értelmi és érzelmi fejlődésnek, a szocializációnak fontos eszköze, hanem a testépítésnek is. Az ügyesség, a reflexkészség, a harmonikus mozgás felbecsülhetetlenül fontosak a teljesebb személyiség

kibontakoztatásához Az óvodás gyermek játéka már igényli a testi és szellemi összehangoltságot, ezért a mozgásra nevelés ebben a korban a leghatékonyabb, alapozó jelentősége igen nagy. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 18 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 19 ► Az iskoláskortól kezdve a gyermek már nagyobb fizikai és pszichikai önállóságot és önkontrollt szerez. Lassan tudatosítható benne (természetesen a maga szintjén), hogy a kapott testedző feladatok és a helyes szokások kialakítása az egészségét védik A 7-8 éves gyermek fizikailag a nagy terhelésekhez még gyenge. A 12-13 éves kor már egy fejlődési csúcsot képvisel. Mozdulatai tervezettebbek és a figyelmes irányítás és önkontroll nélkül is célszerűbbek, ezért a fizikai és szellemi megterhelések már könynyebben elviselhetőek. A

prepubertás kortól a mozgásigény fokozatosan tovább növekszik. A rendszeres edzés, sport már jól tervezett és megvalósított életvitel lehet. Ezért nagyon fontos nevelői feladat, hogy a helyesen kialakított szokásrend természetes igénnyé váljon. Megfigyelhetjük azonban, hogy kamaszkorban a fiatalok nagy részénél változás következik be A mozgás igénye csökkenni kezd: szívesen heverészik, legfeljebb táncolni támad kedve, csak kisebb részük sportol rendszeresen. A fizikai aktivitás jelentőségére és a sport személyiségfejlesztő hatására ebben az életkorban különösen fontos felhívni a fiatalok figyelmét. Az egészségi állapot, a szellemi, a fizikai teljesítőképesség és rendszeres testmozgás szoros kapcsolatban vannak egymással. A sport biztosítja a nem kellően megterhelt szervrendszerek (izomzat, keringés, légzés) megfelelő edzését, javítja a szívműködést és a vérkeringést, csökkenti a vérnyomást, elősegíti az

emésztést és a méregtelenítést. Emellett formálja a testet, növeli a kondíciót és segíti az ideális testsúly megőrzését. Az edzett ember ellenállóbb, védettebb a betegségekkel szemben, tehát a sport a megelőzés egyik fontos eszköze. A testmozgás kedvezően befolyásolja az alvást, a táplálkozást, fokozza a teherbíró képességet, oldja a belső feszültséget, segít a konfliktushelyzetek elviselésében, növeli az akaraterőt, pozitívan hat a kedély- és lelkiállapotra. A sport a kedvező élettani hatásain túl rendezett életet, fegyelmezett napirendet, jó időbeosztást, azaz rendszeres életvezetést biztosít. Ezért nem véletlen, hogy a rendszeres testedzést végző fiatalok tanulmányi eredményei is általában jobbak. A sport társaságot, közösséget ad, sikerélményt nyújt, és erőfeszítésekre sarkall. Nem elhanyagolható jelentőségű a közösségben átélt siker-, és kudarcélmény egyéniség- és jellemformáló

szerepe. Nagyon előnyös hatású lehet egy megfelelő tanár–diák, edző–versenyző kapcsolat A megfelelő gyakorisággal és intenzitással végzett testedzés csökkentené a görnyedt tartású, gyenge erőnlétű és teljesítőképességű fiatalok szá- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 19 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 20 ► mát, hiszen a rendszeres izommunka jutalma az arányos, egészséges és kisportolt test. Erőszakolni, kényszeríteni persze senkit sem lehet, csak az önként, belső indíttatásból végzett mozgás vezet testi-lelki felfrissüléshez. A sportos életmód nélkülözhetetlen velejárója a természetjárás, a kirándulás. Ez persze nem azonos azzal, ha a család évente két alkalommal „kikocsikázik” a zöldbe és esetleg néhány száz méteres séta után elfogyasztja a hűtőtáskák, kosarak

tartalmát. Az lenne a helyesebb, ha néhány szendviccsel és főként gyümölccsel a hátizsákban vágnának neki a több kilométeres erdei túráknak. Az ilyen kirándulás nem csak felfrissülést, kikapcsolódást jelentenek, hanem szinte észrevétlenül, de mégis nagyon hatékonyan edzik a testet. A gyermek mozgáskultúrájának fejlesztésében a szülők példája különösen fontos lehet. Hangsúlyozzuk még azt is, hogy a rendszeres sportnak nagy szerepe van a korán jelentkező káros szenvedélyek leküzdésében is. Ezért hárul nagy feladat az iskolára is, hiszen itt alakul ki és erősödik meg a gyermek sporthoz való viszonya, amely meghatározza a későbbi életvezetést. Ha sikerül megszerettetni velük a mozgást, akkor életük részévé válik. Talán nem érdektelen idézni Gegesi Kis Pál professzort, a híres gyermekorvost: „A kultúrált testmozgás mint alap, döntően hozzájárul az egészséges szellemi és érzelmi élet folyamatos ember

formájú fejlődéséhez és épségben tartásához, mert ez a magasabb idegtevékenység számára a működési rendszer ősi sémája.” A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 20 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 21 ► 3.3 Táplálkozás Az emberi szervezet (organizmus) az agykéreg által irányított és koordinált működési egység. Ennek rendszerében minden történésnek nemcsak feladata és jelentősége van, hanem egymásra hatásában e szerkezet és a funkció elválaszthatatlan Ebben a csodálatos működési rendszerben jelentkező károsodások, ártalmak, az „oda nem illő” anyagok, behatások zavart okoznak, s ez a zavar betegség képében jelentkezik. Minthogy a környezet és az egyén funkcionális egységet jelent, a bekövetkező, – elsősorban a környezeti – változások veszélyeztethetik az ember életét,

egészségét, munkaképességét és testi-lelki harmóniáját. Talán sokak számára meglepő, de az egyik leggyakoribb és legáltalánosabb károsítási lehetőség a táplálkozásban van. 3.31 A táplálkozás funkciói Az éhség és szomjúság a szervezet jelzése. Eszünk és iszunk, nemcsak azért, hogy szervezetünket energiával és folyadékkal ellássuk, hanem ez által másfajta igényeinket is kielégíthetjük. Ilyenek például: • Élvezzük az étkezést barátainkkal. • Gazdagodnak a tapasztalataink, miközben különböző étkezési kultúrákat próbálunk ki. • Örömet okoz, hogy a nagy bevásárló központokban az ajánlatok sokféleségéből választhatunk. • A televízió nézés közbeni „nassolás”, a fagylaltozás, a sütemény és csokoládéevés, sörözés stb. kellemes érzést ad, miközben luxuskalóriát észrevétlenül veszünk magunkhoz. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 21 ► Ember,

egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 22 ► Az egészséges táplálkozás életünk szükséglete, a szervezet fejlődését és zavartalan működését hivatott biztosítani, a felhasznált energiákat pótolni. A hiányos és egészségtelen táplálkozás a szervezet ellenálló képességének a gyengüléséhez, a munkavégző képességének kimerítéséhez, a kórokozókkal szembeni ellenállás csökkenéséhez vezet. 3.32 Az egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás néhány alapszabályát olvashatjuk a különböző szakkönyvekben. Ezek a szabályok azt a célt szolgálják, hogy amit eszünk és iszunk, az ne ártson a szervezetünknek. A helyes táplálkozás mindig kiegyensúlyozott táplálkozást jelent: • Kalória felvételnek és felhasználásnak egyensúlyban kell lenniük egymással. • Előnyös a változatos, vegyes és rostban gazdag étkezés. •

Lehetőleg gyakran együnk frissen készített ételt és friss gyümölcsöket, zöldségeket, így megfelelő vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz juthatunk. • A mesterséges élelmi anyagok, tartósítók felhasználását a lehető legkisebbre kell csökkenteni, mivel azok károsak a szervezetre. (például allergiás és más betegségekre való hajlamot is okozhatnak) A fenti alapszabályok betartása a legtöbb ember számára azt jelenti, hogy esetleg eddigi étkezési szokásait célszerű megváltoztatni. Ezek a szokások a gyermekkorban, a családban alakulnak ki és ezek negatív következményeit esetleg egy életen át viseljük. 3.33 Étkezési szokások Nemcsak az a fontos, hogy mit és mennyit eszünk, hanem az étkezés körülményei is. Miután reggel felöltözött a kisgyermek (persze a nagyobbakra is vonatkozik ez), hagyjunk időt a nyugodt reggelizésre. Sok szülő csak egy-két falatot eszik kapkodva, esetleg egy csésze kávét, teát vagy rosszabb

esetben egy fél deci pálinkát hajt fel. Vannak, akiknek a reggeli első tevékenysége a cigarettára gyújtás. El sem mondható, hogy milyen rossz példa ez a gyermek számára. (Arról nem is szólva, hogy ennek a felnőtt szervezete is előbb-utóbb kárát látja). A gyomorfekélyesek, a légcsőhurutban szenvedők, a nyugtalan, ideges emberek, a munka közben hamar elfáradók többsége közülük kerül ki. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 22 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 23 ► Az egyik legsúlyosabb ártalom azonban az, amit a gyermek szenved el. A kapkodó, ideges szülő nem hagy elegendő időt az evésre, nógatja, esetleg kiabál vele, amitől a gyermek gyomra görcsbe rándul, s még az a csöpp étvágya is elmegy, ami volt. A reggelizés különösen fontos étkezés, és az is lényeges, hogy nyugodt, feszültségmentes

légkörben folyjék le. Az ebédet az óvodás- és iskoláskorú gyermekek többsége a napköziben fogyasztja el, sajnos annak tápanyagtartalma nem mindig kielégítő. Ezért különös gondot kell fordítani a tízórai, az uzsonna és a vacsora öszszetételére. Tapasztalataink szerint azonban sokan vannak azok, (a főiskolai és egyetemi hallgatók többsége), akik a reggelit, tízórait az iskolai büfében szerzik be, amelyek árukínálata sem felel meg az egészséges táplálkozás kívánalmainak. Túl sok cukrászsüteményt, csokoládét esznek a diákok, magas kalóriatartalmú burgonyaszirmot ropogtatnak, ásványvíz vagy rostos gyümölcslé helyett szénsavas üdítőitalokat fogyasztanak. Célszerű lenne a megfelelő táplálkozási szokások népszerűsítése, illetve általános meghonosítása a közétkeztetésben is 3.34 Táplálkozási zavarok következményei A táplálkozástudomány szakemberei és a témával foglalkozó kutatók a különböző

felmérések eredményei alapján a következő megállapításra jutottak: sok az elhízott gyermek és felnőtt. Az elhízás esetén az evés felszültség levezetéssé válik, és az énnek valamiféle védelmét valósítja meg A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 23 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 24 ► Ugyanakkor a társadalom a jól kontrollált személyiséget értékeli. Az érintettek a mértéktelen evést, mint lazítást élik meg, mely során a szorongásos, depressziós állapotokat oldják, így az evés átmenetileg enyhíti a tüneteket, majd újra kiváltja azokat Kialakul a megállíthatatlannak tűnő kör: túlsúlyosság – önértékelési zavar – feszültség – „vigaszevés”. 3.341 Az elhízás népbetegség A 2007-es statisztikai adatok szerint Magyarországon a felnőtt férfiak 22-25%-a, a nők 45-50%-a

túlsúlyos. A technikai fejlettség, a nehéz munkák csökkenése az energia- és tápanyagszükséglet csökkentését indokolná, azonban a tapasztalat szerint a felvett tápanyag mennyisége gyakran meszsze meghaladja az energiaszükségletet. Az elfogyasztott ételek jóval több zsírt és szénhidrátot tartalmaznak, túl sósak. Táplálkozásunkban különösen magas a telített zsír és a koleszterin bevitel, sok a cukor és lisztkészítmények fogyasztása, és keveset eszünk rostos ételt Mérsékelni kellene tehát a kalória-bevitelt, és rendszeres mozgással, fizikai megterheléssel is csökkenteni a testtömeget (A mozgás és a sport szerepéről már az előző fejezetben is írtunk). Az elhízás elsősorban azért gond, mivel sok betegség forrása és kiemelt rizikótényező. • A túlzott húsfogyasztás sok zsírt, koleszterint és fehérjét tartalmaz, ezért hozzájárul bizonyos anyagcsere betegségek kialakulásához. (például: ízületi bántalmak,

köszvény stb) • A magas koleszterinszint szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 24 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 25 ► • A túlzott sófogyasztás feleslegesen megterheli a vesét és a szívet, növeli a vérnyomást. • A cukrok csak „üres” kalóriát jelentenek. A cukrot – amire az idegeknek, mint táplálékra szüksége van – elegendő mennyiségben megkapjuk, ha gyümölcsöket és gabonaféléket fogyasztunk A sok cukor károsítja a szervezetet, árt a fogaknak, és növeli a 2 típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is. Az elhízás nemcsak a testi betegségek kialakulásának forrása. Az a pszichológiai szempont sem elhanyagolható, hogy az elhízott gyermek és fiatal gyakran elszigetelődik, félénkké, gátlásossá válik, ami a

korosztályra jellemző érzelmi labilitással együtt nagymértékben elősegíti a káros szenvedélyek kialakulását, elterjedését. 3.342 Az ideális testsúly A szakemberek különböző képletekkel (pl. Broca-képlet), elsősorban a testmagasság figyelembe vételével számítják ki az elvárható testsúlyukat. (Megjegyezzük, hogy ezek nem alkalmazhatók gyermekekre és idős emberekre.) Napjainkban kultusszá vált karcsúnak lenni, amely a fiatalok és a felnőttek egy részét fogyókúrával kényszeríti az „ideális súly” elérésére. A drasztikus fogyókúra helyett azonban a túlsúly kialakulásának megelőzése lenne a kívánatos, amely nem a szigorú kalória számolás kényszerére épül, hanem az előzőekben felvázolt, egészséges táplálkozásra és a megfelelő testmozgásra. Az elhízásnak egyébként igen sok oka lehet. Ha az ember szánna rá egy kis időt, hogy rendszeresen megfigyelné és leírná, hogy mit és milyen szituációban

eszik, akkor talán rá jönne, hogy mi vezeti az esetleg mértéktelen evéshez, „nassoláshoz”. A lefogyás sem csak akaraterő kérdése Néha a félelem, a magány vagy a kielégítetlen igények erősebben hatnak, mint az erős akarat. A lefogyáshoz egyébként nagyon jó segítség lehet egy hasonló gondolkodású csoportban való részvétel A teljes vegetáriánusi életmódnak, az egyoldalú növényi eredetű táplálkozásnak és a különböző diétáknak is vannak hátrányai, ezért az egyes élelmiszerek tápanyagtartalmát jól kell ismernünk, hogy semmit ne kockáztassunk. Akinek a táplálkozása kiegyensúlyozott, azoknál étkezés okozta hiánybetegségek csak ritkán fordulnak elő De itt is külön kiemeljük a megfelelő vitamin- és ásványi anyag tartalmú táplálkozás fontosságát, mert például a kalciumhiány csontritkulásos megbetegedést okoz, amelynek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 25 ► Ember,

egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 26 ► nagyon súlyos következményei lehetnek. Itt is a megelőzés fontosságát szeretnénk hangsúlyozni. A világ sok fejletlen országában nem a túltáplálás, hanem a gyermekek alultápláltsága okoz gondot. Szerencsére hazánkban csak jóval ritkábban találkozunk olyanokkal, akik nem kapják meg azokat a szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi és nyomelemeket, amelyekre fejlődő szervezetüknek szüksége van. A szülők többsége – bizonyos ésszerű határokon belül – megtervezheti úgy a gyermek étkezését, hogy az a legegészségesebb legyen. Ugyanakkor – olykor csak szerény választási lehetőség felhasználásával is – fejleszteni lehet a gyermek belátáson alapuló szemléletformálását, életmódi ismereteit, és nem utolsó sorban egészségét védő étkezési szokásait. 3.343 Anorexia nervosa és bulimia

nervosa Mindkét betegség a táplálkozási zavar két végletét jelenti, és az okai, gyökerei azonosak. Az érintettek többnyire két szélsőség között mozognak, a kóros étvágytalanság túlfokozott étvággyal váltakozhat. Az anorexia (pszichés eredetű kóros étvágytalanság) esetén az érintetteknek zavart az önmegítélése. Ez a fajta evészavar általában kapcsolódik valamilyen jelentős élet eseményhez (pl.: betegséghez, iskolaváltáshoz, szülők válásához). Jellemző az anorexiás betegekre a testképzavar Annak ellenére, hogy már teljesen lesoványodtak, még mindig kövérnek érzik A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 26 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az életminőség javítása Vissza ◄ 27 ► magukat. Az étkezéssel való foglalkozás teljes lelkivilágukat fogva tartja Gondolataik szüntelenül azon járnak, hogyan képesek a táplálék

mennyiséget minél inkább csökkenteni. Időnként gátlás nélkül esznek, és ezeket az „étvágyrohamokat” kudarcként, vereségként élik meg, ezért többnyire megkísérlik, hogy hányással könnyítsenek magukon. Ilyenkor válthat át az állapot kóros étvággyá, evési kényszerré. A bulimiaban (kóros evési kényszerben) szenvedőket ellenállhatatlan vágy hajtja, hogy naponta akár 30 ezer kalóriát is elérő táplálékot fogyaszszanak. Az evés jelenti egész életükben az egyetlen megnyugtató eseményt Gondolataik mindig csak az ételek körül járnak és majdnem minden pénzüket az evésre költik. Az étkezést legtöbbször hányás követi Az evés és a hányás ismétlődése nagyfokú szégyenérzettel jár együtt, ezért megpróbálják azt titokban tartani. Az érintettek általában tisztában vannak a bajukkal, de a kívülálló számára ezek a táplálkozási zavarok alig ismerhetők fel A szakirodalom szerint a különböző

táplálkozási zavarok társadalmi vonatkozású betegségek. Ezek a problémák szorosan kötődnek a fejlett ipari államokhoz, ahol többségében a „karcsú” női ideál az uralkodó. A táplálkozási zavar többnyire olyanoknál fordul elő, akik erősen teljesítmény- és sikerorientáltságú családokból származnak. Általában korábbi, családon belüli tapasztalatokon alapulnak, és legtöbbször a kamaszkorban, és főként a lányoknál kezdődnek. A fiúknál lényegesen ritkábban figyelhető meg Fokozódhat a megbetegedési kockázat olyankor, amikor a kamasz diétákkal vagy hízókúrákkal kísérletezik. A kóros étvágytalanságú és a fokozott étvágyú emberek identitásukért és önbizalmuk megerősítéséért küzdenek. Mindkét betegségformának – az egészségi kockázatokon túl – drámaiak a szociális következményei: • A kórosan lesoványodottaknak többé alig vannak társadalmi kapcsolataik, nincsenek partnereik, barátaik,

megszűnik a szexuális életük és nagyon elszigeteltté válnak. • A kóros falánkságban szenvedők többnyire fenntartják társas kapcsolataikat, ellátják munkájukat, de a megnövekedett kiadások anyagi nehézségekhez is vezethetnek. A szülők feladata, hogy kamaszkorban minél több szabadságot és önállóságot engedjenek meg gyermekeiknek, így annál kevésbé kell számolni a táplálkozási zavarokkal. Ha a táplálkozás mégis kórossá válik, akkor pszichoterápiás és egyéb orvosi segítséget célszerű igénybe venni A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 27 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 28 ► 4. Káros szenvedélyek és kockázati tényezők „Válassza az egészséget!” Az életminőség romlásához vezetnek azok a káros szenvedélyek, amelyek között a dohányzás, a korai és túlzott

alkoholfogyasztás, valamint a kábítószer-élvezet szerepelnek legnagyobb súllyal. Használatukkal csökken a szellemi és a fizikai teljesítőképesség, lehetetlenné válik a természetes testilelki fejlődés, és sajnos függőség kialakulásához is vezethetnek. Vajon ki a felelős azért, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás? Mi ösztönzi őket ezek kipróbálására? – tehetjük fel a kérdést. Valószínűleg a kíváncsiság, a kiemelkedés, a feltűnés vágya, a legtöbb fiatal ezzel próbálja bizonyítani felnőtt mivoltát. De véleményünk szerint ennek mélyebb okai is vannak Jelentős szerepe van a környezetnek is Kezdetben a barátok vagy a szülők szokását követik, elsősorban tehát a felnőttek (szülők, tanárok, sportolók, politikusok, médiasztárok stb.) felelősek a tizenévesek viselkedéséért A következőkben a káros szenvedélyek közül a dohányzás, az alkohol- és illegális

drogfogyasztás kockázati tényezői kerülnek ismertetésre. 4.1 A dohányzás A dohányzásra visszavezethető halálozás statisztikai adatainak ismeretében (Statisztika Évkönyv 2006) a dohányzás lassú öngyilkosságnak nevezhető. A legutóbbi statisztika szerint Amerikai Egyesült Államokban például egy év alatt több ember hal meg a dohányzás miatt kialakult szív- és légző- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 28 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 29 ► szervi betegségekben, mint ha összeadnánk az egy év alatti autóbalesetek, tömegszerencsétlenségek, gyilkosságok és öngyilkosságok, AIDS, alkohol és kábítószer miatt elveszített áldozatokat. Pedig a dohányzás miatti betegségek megelőzhetők, hiszen dohányozni nem szükséges Lehetőség van saját döntésen alapuló életmódra, vagy a

rossz fiatalkori döntés után a leszokásra bármely életkorban. 4.11 A dohányzás káros hatásai Az aktív, de még a passzív dohányosok is igen komoly egészségkárosító hatásoknak vannak kitéve. Ezek között a legjellemzőbbeket röviden ismertetjük: • A beszívott dohányfüst elsősorban az érrendszerre fejt ki negatív hatást azáltal, hogy a hajszálerekben lassúbbá válik a véráramlás. A nikotin és a szén-monoxid ugyanis szűkíti az ereket és a magasabb zsírsavszint fokozza a vérlemezkék összecsapódási képességét, vagyis a trombózisveszélyt • A nikotin emeli a vércukorszintet, így a cukorbetegek számára a dohányzás különösen veszélyes. • Kézzelfogható tünet mindenkinél a pulzusszám emelkedése, a fejfájás, ami a szén-monoxid mérgezés következménye. A vérnyomást is emeli, amelynek igen nagy a kockázata. • A dohányfüstben lévő ingeranyagok károsítják a nyálkahártyákat, idült hörghurutot

eredményeznek. Elsősorban a tüdő- és a gégerák létrejöttében van szerepe, de idegi úton hat a gyomorra is, fokozza annak savtermelését • A serdülő lányoknál gyakran megzavarja a menstruációs ciklust, s elsősorban az arra érzékeny egyéneknél idegességet, feszültséget és álmatlanságot okoz. • A dohányzás a termékenységre is kedvezőtlenül hat. A terhesség alatt pedig mind az anyai, mind a magzati szervezet fokozottan károsodhat. Gyakoribbak a magzat vele született rendellenességei (szívhibák, nyúlajak, farkastorok) és a koraszülés. Lehetséges, hogy egy kicsit ijesztő ez a felsorolás, de igaz. Ezek után azonban joggal felvetődik a kérdés: Miért válnak sokan a cigaretta rabjává? A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 29 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 30 ► Véleményünk

szerint az okok között az alábbiak lehetnek: • Sokan nincsenek pontosan tisztában e szenvedély káros voltával. Ismereteik hiányosak, így nem tudják, hogy a dohányzás később mennyi probléma és betegség forrása. • Környezetükben sokan dohányoznak, akik esetleg a figyelmezető tüneteket, majd a betegséget nem a cigarettának tulajdonítják („Nagyapám is elélt 80 évig, pedig ő is dohányzott”). • A dohányzás káros hatása, a betegségek tünetei gyakran csak később jelentkeznek, amikor már a méreg pusztított a szervezetben, ezért nem veszik komolyan. • A fiataloknál eleinte még csak bátorságot, érettséget szimbolizálni akaró hóbort a dohányzás és csak később válik a cigaretta rabjává. A gyermek magabiztosságát próbálja kifejezésre juttatni azáltal, hogy „felnőtt módjára” viselkedik. 4.12 Az első cigarettától a nikotinéhségig A következőkben arra a kérdésre próbálunk választ keresni, hogy: mikor és

miért kezdenek el dohányozni a gyerekek? Az első élmények és a társaság elvárásai Általában 10 és 18 éves korunk között gyújtunk rá életünk első cigarettájára. És bár ez rendszerint nem túl kellemes élmény, sokan mégis újra próbálkoznak Pedig a dohányfüstben lévő kémiai anyagok majdnem minden „kezdőnél” fejfájást, fáradtságot és hányingerérzést keltenek. Miért kíséreljük meg hát újra és újra? Azért, mert még mielőtt először rágyújtottunk volna, a médiában, a családban, a barátok, ismerősök között már megfigyeltük a dohányzási szokásokat, és ez erősen befolyásolja a döntésünket. Erre már az előző fejezetben is utaltunk Reklámokban, cigarettaplakátokon általános, hogy a dohányzást valami nagyon kellemes és vonzó tevékenységgel együtt ábrázolják. Így manipulálnak minket ezzel a régi trükkel (árukapcsolás), sugallva számunkra, hogy a siker, a jókedv, a barátság, a szabadság stb.

együtt jár a dohányzással, és viszont a dohányzás ezekkel. A plakátokon és a dohányárukon kötelezően megjelenő figyelmeztető felirat („A dohányzás káros az egészségre”) nem riasztja el azokat a fiatalokat, akik a társaság elvárásai, a beilleszkedés kedvéért újból és újból próbálkoznak. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 30 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 31 ► Gyújts rá te is, az a menő! A kezdeti próbálkozások után sajnos az esetek többségében egyre gyakoribbá válik a dohányzás, ez a megerősítés szakasza. A nikotin hatása már érezhető, a szervezetünk toleranciája már elfogadhatóvá teszi a dohányzást, így a kezdeti kellemetlen tünetek már nem kísérik. Sőt, a társasági élet és egyéb kellemes élmények kiegészítésévé válik a nikotin okozta enyhe

izgalmi állapot (például buliban, sörözéskor). Ma már a fiatalok többsége elméletileg ismeri a dohányfüst ártalmait, de éppen mivel fiatal, ezért nem gondol a következményekre, a jövőre. Kisiskoláskorban ugyan tanulta a biológia órán, hogy a dohányzás tüdőrákot vagy infarktust okozhat, aztán látja, hogy a mellette cigarettázó felnőtt nem esik össze szívrohamban. A gyermekek a 20-30 év távlatában veszélyeztető betegséget pedig elképzelni is nehezen tudják A kamaszok egyik sajátossága ugyanis, hogy nem, vagy alig képesek elképzelni a saját felnőttségüket. (Egy tizenéves a 30 éves fiatalembert már öregnek nevezi.) A serdülők halhatatlannak érzik magukat, így nem gondolnak a veszélyre, nem elég megfontoltak Ezért szoknak rá sajnos olyan sokan ebben az életkorban a dohányzásra és ezen keresztül egyéb drogokra is. Amikor már nehéz a leszokás A végső, fixált szak az alkalomtól független dohányzás időszaka, amit a

nikotinéhség irányít már. Ebben a szakaszban már igen nehéz a leszokás, hiszen megvonási tüneteket okoz a dohányzás elhagyása Különböző kutatások mutatták ki (Székely L 1993), hogy a dohányzásról való leszokásban hat hónapon át az alkoholfogyasztásról is le kell mondani. Ellenkező esetben az alkohol fogyasztása után a nikotinéhség sokszoros erővel jelentkezik. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 31 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 32 ► Mindezeket átgondolva, hozzáképzelve a nikotintól sárgás fogainkat és a nem túl vonzó leheletünket, valamint az esetleg nemdohányzó (passzív dohányzó) tarát/barátnő szenvedéseit is – jó lenne, ha nem szoknánk rá. Aki viszont már dohányzik, az igyekezzen megszabadulni e káros szenvedélytől, ha kell orvosi segítséggel! De legtöbbet

a rendezett családi élet és a konfliktusoktól mentes iskola, a pedagógusok a barátok tehetnek annak érdekében, hogy kevesebb legyen a veszélyeztetett fiatal és növekedjen az életesélyük. A legfőbb cél tehát, hogy a fiatalok el se kezdjenek dohányozni. Felmérések bizonyítják, hogy aki 23-25 éves koráig nem szokott rá a dohányzásra, annak jó esélyei vannak, hogy egész életében a nem dohányzók táborát erősítse 4.13 Hagyd abba és nyersz! Néhány jó tanács a dohányzásról leszokni vágyóknak: • Vegyen igénybe minden segítséget, hogy könnyebben átvészelhesse a nehézségeket! • Változtasson életmódján, mozogjon többet, szervezzen programokat! • Figyeljen jobban étrendjére is! • Kerülje a stressz helyzeteket, próbáljon meg relaxálni, meditálni! • Lehetőleg mindig foglalja el magát, foglalkozzon többet a hobbijával! • Foglalja le a kezeit (rajzoljon, írjon, kézimunkázzon, barkácsoljon), hiszen a dohányzás

gyakran pótcselekvés! • Találkozzon gyakrabban nem dohányzó barátaival! • Kerülje azokat a helyzeteket, melyek dohányzásra csábítják! • Tűzzön ki jutalmakat önmaga számára! • Mikor elfogja az ellenállhatatlan vágy, gondoljon a dohányzás ártalmaira és a leszokás előnyeire! Nagyon fontos, hogy a környezet, a szülők és a pedagógusok minden segítséget megadjanak a leszokni vágyóknak. Íme ehhez is néhány jó tanács: • • • • • Értse meg, milyen nehéz helyzetben van a dohányzásról leszokni kívánó! Tudassa vele, hogy bízik benne! Tudassa vele, milyen örömet jelent önnek leszokási szándéka! Biztosítsa őt arról, hogy támogatja elhatározásában! Biztassa, és ne bírálja! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 32 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom • • • • Vissza ◄ 33

► Hallgassa meg nehézségeit és kérje, beszéljen tapasztalatairól! Legyen vele türelmes, megértő, dicsérje minden adandó alkalommal! Hívja fel gyakrabban és szervezzen közös programokat! Segítsen abban, hogy távol tarthassa magát a dohányzástól és a dohányosoktól! Kutatások széles köre bizonyítja, hogy a dohányzásról való leszokás egyértelműen életminőség-javulást eredményez. A dohányzást abbahagyók zöme fittebbnek, fiatalabbnak érzi magát, miután szervezete nem rabja többé a nikotinnak. Már rövid idő multával is érezhetők a pozitív hatások: javul a vérkeringés, a közérzet, könnyebbé válik a mozgás. Akik lemondanak a cigarettáról, arról számolnak be, hogy megszűntek a reggeli köhögési, krákogási rohamok, búcsút mondtak a rossz szájíznek, megszépültek a dohányzástól sárga fogaik és ujjaik, jobb lett a szaglásuk, az íz érzékelésük. Feszesebbé vált a bőrük, a férfiaknál elmaradtak a

dohányzás okozta potenciális zavarok, a nőknek javult a fogamzási esélyük. Az érintettek elsők között emelték ki azt is, hogy újra lihegés nélkül szedik a lépcsőfokokat. A leszokás után egy évvel az érrendszeri betegségek kockázata a felére, tíz év múlva a tüdőrák rizikója szintén a felére csökken a dohányzókhoz képest. Tizenöt évvel később a szélütés rizikója megegyezik azokéval, akik soha nem gyújtottak rá. A cigarettázás abbahagyásakor vannak, akik feszültséget, ingerlékenységet, szorongást éreznek, gyengül a koncentrálóképességük. Ennék az oka az, hogy szervezetük hiányolja a nikotint. Érdemes azonban arra gondolni, hogy az elvonási tünetek átmeneti jellegűek, rendszerint csak néhány hétig tartanak, míg visszaáll a dohányzás előtti állapot A hosszú távú nyereség: a javuló életminőség, a jobb egészségügyi állapot azonban valódi kárpótlást jelent az átmeneti kellemetlenségekért. Ezeken

a helyzeteken könnyebb úrrá lenni, ha már előre kidolgozzák a probléma megoldásának lehetőségeit. Hasznos számba venni a szakemberrel a dohányzásra csábító szituációkat, s kitalálni azt, hogy melyikben miként célszerű viselkedni. Az egészségügyi mellett anyagi előnnyel is jár a cigarettáról való lemondás, hiszen az elfüstölt pénzt másra lehet költeni. A hozzátartozók és a barátok is szívesebben beszélgetnek tiszta levegőben, s az sem mellékes, hogy a nem dohányzó családokban ritkábbak a gyerekek légzőszervi megbetegedései. A statisztikák szerint sokkal na- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 33 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 34 ► gyobb az esélyük a dohányzás abbahagyására azoknak, akik orvosi segítséget kérnek. A szakemberrel folytatott együttműködésen kívül

fontos, hogy az érintett környezete tolerálni tudja az átmeneti hangulatváltozásokat. E támogatások nélkülözhetetlenek, hiszen a dohányzásról lemondó ember számára az igazi erőpróba az elhatározás mellett hónapokon át a kitartás vizsgája. 4.2 Az alkoholfogyasztás Az alkoholizmus az emberiség történetével és kultúrájával egyidős betegség, jelentősége azonban az évezredek alatt mit sem csökkent, sőt mára társadalmi szinten is meghatározó tényező lett. Az Egészségügyi Világszervezet tagállamainak többsége ugyan kidolgozott a 80-as években valamilyen alkoholpolitikát, amelyek alapvetően adminisztratív intézkedések Ilyenek például: • az alkoholárak hatósági ellenőrzése, • alkalmi szondáztatások a munkahelyen, • az alkoholvásárlás korhatárhoz kötése stb. Úgy tűnik azonban, hogy ezek az erőfeszítések a világon mindenütt csekély eredménnyel jártak. Az idült májbetegségek és a májzsugor a

szeszesital-fogyasztás emelkedésével és az eladott italok minőségének romlásával párhuzamosan nő. Számos más emésztőrendszeri gyulladás, idegrendszeri és rákos megbetegedés tulajdonítható az orvosok szerint a mértéktelen alkoholfogyasztásnak. Bár a magyar hagyományosan borivó nemzet, mégis az utóbbi évtizedek hazai fogyasztásában jelentősen megnőtt a tömény italok aránya. További súlyos gondot jelent az alkoholista társadalom összetételében a nők és a fiatalok arányának növekedése (Statisztikai évkönyv, 2006) ǽ 4.21 Az italozás pszichés indítékai és káros hatásai Az alkoholtartalmú italok töretlenül növekvő népszerűségüket minden bizonnyal a központi idegrendszerre gyakorolt közvetlen hatásuknak köszönhetik. Varázsuk abban van, hogy az alkoholtól szinte azonnal csökken A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 34 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és

kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 35 ► a fájdalomérzés, a félelem, megszűnnek bizonyos belső feszültségek, szorongások, gátlások és jókedvű hangulat lép fel. Az alkohol akut hatása tehát a tudati, értelmi és érzelmi állapot áthangolódását, bódulatát jelenti, amely legtöbb emberben kellemes érzést vált ki. Mindez a jó hangulat fokozódásában, a problémák kezelhetőbbé válásában, elfeledésében, a kapcsolatteremtés fesztelenebbé, „olajozottabbá” tételében nyilvánul meg. Amikor persze az akut hatás elmúlik – az alkohol egy része izzadással, kilégzéssel elpárolog, más részét a máj semlegesíti – akkor újra szürke lesz a világ, s megmaradnak a napi gondok, sőt gyakran szaporodnak is. Az alkohol természetesen nem javítja a képességeket, legfeljebb csak azt az érzést kelti. A „fékek” felengedése mégis segíthet bizonyos gátolt képességek könnyebb

kibontakoztatásában. A depresszió, valamint a szorongásos kórképek súlyossága a „probléma-ívás” mértékével (vagy éppen mértéktelenségével) arányosan fokozódik. Hasonló összefüggés áll fenn az alkoholizmus és az öngyilkosság között. Az ital tehát egyfelől a szórakozás, illetve a társas események fontos segítője, feltétele lett, másfelől a feszültség-levezetés, a problémamegoldás hibás öngyógyító eszközévé vált. 4.22 Veszélyeztetett csoportok A szociológusok (Ferge Zsuzsa 1995) azt tapasztalták, hogy az egyedülállók könnyebben válnak az alkohol rabjává, viszont az alkoholbetegek családi kötelékei is gyakrabban bomlanak fel. A fizikai munkát végzők körében a legnagyobb az alkoholbetegek aránya, de azért szép számmal akadnak alkoholisták a jobb gazdasági helyzetű és a magasabb társadalmi osztályok képviselői között is. Hazánkban sajnos meglepően magas az alkoholisták aránya az értelmiségiek,

a nők és a fiatalok körében is. A család szerepe is jelentős a betegségek kifejlődésében, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy az alkoholisták több mint felénél egyik vagy mindkét szülő alkoholbeteg. A családi halmozódás kialakulása a családi mintához hasonulás következménye. (A rossz példa modellkövetése) Az alkoholfogyasztással való első próbálkozás általában a serdülőkorban kezdődik. Első kipróbálásának oka általában az ital iránti kíváncsiság, ünneplés vagy családban történő kínálás. Az ivás folytatásának oka lehet az unalom, a többi fiatal kényszerítő ereje. Sok fiatal főleg azért iszik, mert felnőttnek szeretne látszani. Ezért fontos nevelői feladat az, hogy tudato- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 35 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 36 ►

sítsuk a fiatalokban azt, hogy ha üdítőt fogyasztanak alkohol helyett, akkor még emberi értékrendjükben nem következik be csökkenés, sőt inkább erősödés, mert egy „kísértésnek” ellen tudtak állni. Az alkoholizmus terjedésének természetesen mélyebben fekvő szociális, pszichikai, gazdasági és társadalmi okai is vannak. Ilyenek például: • • • • • a társadalmi helyzet megrendülése, a valóság előli menekülés a munkanélküliség, állandó anyagi gondok munkahelyi konfliktusok, feszültségek, kisebbrendűségi érzés kiegyensúlyozatlan családi háttér, gondűzés, kikapcsolódás nem megfelelő anya–gyermek kapcsolat, érzelmi bizonytalanság stb. 4.23 Egy pohárkával szabad? Orvosilag is igazolt tény, hogy kis mennyiségben a felnőtt embernél az alkohol nem okoz kárt. Egy-egy pohár bor az étkezés után semmiféle hátránnyal nem jár, sőt kedvezően segítheti az emésztést A rendszeresen és sokat ivó azonban

előbb-utóbb megbetegszik. A gyomor, a bélrendszer, a máj és az idegek kezdetben kivédik az alkohol pusztító hatásait, de ez az ellenállás fokozatosan csökken. A központi idegrendszer mindenképpen károsodik, a sejtek életképessége csökken, és tartós italozás után végleges, maradandó torzulások keletkeznek bennük. Az italozó gyermek értelmi fejlődése az alkohol hatására elakad, érdeklődése tompul, tanulásában hanyatlani kezd, egyszerűen nem képes az ismeretek elsajátítására, befogadására. Mivel csökken a koncentrálóképessége, a legnagyobb veszély a megszokás lehetőségében van A gyermekek nemcsak értelmi fejlődésükben, hanem szocializációjukban is veszélyeztetettek. Az alkohol az emberi viselkedést és érzelmeket befolyásolva igen erős hatást gyakorol a társkapcsolatokra. Az alkohol hatására jelentkező ingerlékenység, sértődékenység, agresszivitás egyre inkább konfliktusokhoz vezet. A gyakori szeszesital

fogyasztás közrejátszik az erőszakos viselkedések, a bűnözés, a különböző balesetek és az öngyilkossági kísérletek előfordulásában is. Az alkohol felszabadítja a gátlásokat, ezért ilyen állapotban az emberek nem riadnak vissza a veszélyhelyzetektől sem. Jó példa erre a gépjárművezetés, ahol nem csak a magunk, de mások (esetleg vétlenek) életét is veszélyeztetik. Gondoljunk csak a diszkó-balesetek nagy számára A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 36 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 37 ► Ezért jogos a kérdés: Az alkohol igen káros szenvedély. De keveset tehet a társadalom, az orvos, a pedagógus, ha a szülői házban nem fordítanak kellő figyelmet a gyermekekre. A felelősség a probléma megoldásában tehát közös A társadalom minden szereplőjének elsődleges feladata a

megelőzés. A prevenció célja: az egészséggel kapcsolatos társadalmi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik a szomatikus és mentális egészségesség feltételeinek létrejöttét. Az egészségmegőrzés érdekében a szakembereket, a politikai szereplőket, a munkahelyi, baráti és családi közösségeket olyan tevékenységre kell késztetni, amely: • elősegíti a társadalom tagjainak viselkedésváltozását (az egészségre veszélyes viselkedések visszaszorítását és az egészségre pozitívan ható viselkedések elősegítését), • olyan környezeti változásokat céloznak meg, melyek csökkentik vagy megszüntetik a társadalmi vagy más környezeti tényezők negatív hatását az egészségre. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 37 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők

A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 38 ► 4.3 Kábítószerek – Drogfogyasztás A harmadik, és rövid távon legveszélyesebb élvezeti cikk a kábítószer. A néhány percig tartó illúzióért nagyon nagy árat kell fizetni, hiszen a hozzászokás veszélyeit rejti magában, ismétlésre sarkall. Erős és gyorsan kifejlődő testi függőséget idéznek elő a heroin és más ópiumszármazékok A hasis és a kokain elsősorban pszichés függőséget hoz létre. A rászokás súlyos következményekkel jár, testi-lelki egészségre egyaránt káros. Az idegrendszerre hat, eleinte jó közérzetet, mámort és bódulatot idéz elő, majd magatartás- és teljesítményzavar lép fel, majd szellemi leépüléshez vezet. Emellett májkárosodást, izomsorvadást, impotenciát okoz, és nem közömbös az sem, hogy a kábítószeresek körében gyakrabban terjed az AIDS és más fertőző betegségek. 4.31 A kábítószer fogyasztásra utaló

vészjelek A kábítószer-fogyasztásra nagyon sok vészjel utal, amelyre a környezetnek oda kell figyelni. Ezek között vannak nagyon jellemző testi és pszichés tünetek, valamint tipikusnak mondható magatartásbeli és viselkedésbeli változások. A tünetek – az egyes drogok fajtájától és a használat gyakoriságtól függően – egyénenként eltérő módon jelentkeznek. Ezeket a szakembereken kívül a szülőknek és a pedagógusoknak is fel kell ismerni ahhoz, hogy a segítség még időben érkezzen. Az alábbiakban átfogó képet adunk a lehetséges tünetekről. • Testi tünetek – beesett, hamuszürke arc, elszíneződött bőr – szapora pulzus, szívdobogás érzése, vérnyomás-emelkedés – a légzés gyorsulása – a szokásosnál szűkebb vagy tágabb pupillák – zavaros látás, – szemtekergetés – szájszárazság, szomjúságérzet – fogcsikorgatás, rágáskényszer, rágóizomgörcs – étvágytalanság, átmeneti hányinger,

hányás – testhőmérséklet fluktuálása – zsibbadás – fejfájás, rosszullét, szédülés – izomfájdalom, a lábak nehézsége – ismeretlen eredetű véraláfutások, tűszúrások nyomai A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 38 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 39 ► ◄ 39 ► • Figyelemfelkeltő pszichés tünetek – feldobottság, ok nélküli örömkitörések, eufória – idegesség, ingerlékenység, – levertség, lehangoltság, közöny, kedvetlenség – indokolatlan fáradtságérzés, gyors kimerülés – a teljesítőképesség ingadozása – alvászavarok, nyomasztó álmok – térbeli és időbeli tájékozódás zavara – túlérzékenység (fényre, zajra, fájdalomra) – feledékenység – a figyelem és koncentrációs képesség zavara – indokolatlan félelemérzés –

hallucinációk, ítélőképesség elvesztése – túl sok, gyakran összefüggéstelen beszéd • Jellemző magatartásbeli változások – a tanulmányi eredmény hirtelen romlása – a családon belüli kapcsolatok zavara – saját maga és környezete elhanyagolása – különböző beilleszkedési zavarok – kiégettség – titkolódzás – új, ismeretlen barátok titkolása, a régiek elhanyagolása – túlzott költekezés, kölcsönkérés, értékek és pénz eltűnése – iskolakerülés, munkakerülés – illatszerek túlzott használata – a megszokott életmód megváltozása – zárkózottság, elmagányosodás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 40 ► • A kábítószer fogyasztásra utaló jellegzetes tárgyak A szülőnek, a családi és baráti környezetnek fel kell

figyelni arra, ha a kábítószer fogyasztására utaló tárgyakat lát a lakásban. Ilyenek lehetnek például: megégett kanál, öngyújtó, vatta, injekciós felszerelés, üres vagy kitöltött orvosi vények, gyógyszeres dobozok, színes tabletták, üvegcsék, átlátszó fóliatasak, száraz növénydarabkák stb. A gyanút keltő tipikus használati tárgyak mellett feltűnő még például, ha valaki a nagy melegben is hosszú ujjú inget visel, szokatlan szag van a lakásban és a ruházaton, vagy feleslegesen használ borús időben is napszemüveget, hogy ezzel is eltakarja a pupillákat stb. 4.32 Motivációs tényezők Hazánkban is sajnos egyre gyakoribb a drogfogyasztás. Diszkókban, aluljárókban viszonylag könnyen hozzáférhető pl a Speed, az Extasy, a marihuána, amely főként a tizenévesek körében igen elterjedt Az első kipróbálásban szerepe van az utánzásnak és az „odatartozás” bizonyításának. Mivel barátok és barátnők is

szipóznak, szívnak, illetve használják a különböző drogokat, így sokan nem tudnak ellenállni a kísértésnek és kíváncsiak, hogy „milyen is ez a dolog?” Sokakat már az első próbálkozás függővé tesz, és így gyorsan elvezet a szenvedéllyé váláshoz. Idővel olyan elmeállapotba kerülhetnek, amely sokszor akaratlan, esetleg tudatos önpusztítással végződhet. A már említett kíváncsiság (ami ismeretlen, és ami tiltott, az csábít a kipróbálásra), az újdonság keresésének vágya vezet ahhoz, hogy a vakmerőbbek a keményebb kábítószereket is kipróbálják. A serdülő- és ifjúkor- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 40 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 41 ► ban e motivációs tényezők mellett közrejátszik az is, hogy számukra a kábítószer egyfajta misztikus kihívást is

jelent, amely összefüggésbe hozható a manapság oly divatos keleti vallásfilozófiák iránti érdeklődéssel. Mind emellett úgy érzi a fiatalok egy része, hogy a kábítószer ismerete, megtapasztalása magasabb pozíciót jelent az adott közösség vagy csoport hierarchiájában. Sajnos a talajvesztett és depresszióra hajlamos, a pozitív példaképek és értelmes célok nélkül élő fiatalok könnyebben kaphatók a tiltással való szembeszállásra, a kábítószer kipróbálására. A kiegyensúlyozatlan családi háttér, a biztonságérzet és a szeretet hiánya is erre hajlamosít. A drog és egyéb élvezeti szerek pótszerként működnek és az egyén életének valamely hiányosságát pótolják. A drogfogyasztás kialakulásában fontos szerepe van a személyiség fejlődés korai szakaszában a korai anya-gyermek kapcsolatnak, a kisgyermeket ért esetleges lelki traumáknak is. Nem hagyható figyelmen kívül a mintakövetés sem, hiszen a szenvedélybeteg

szülő sokszor az élet természetes velejárójának hiszi ezt a fajta viselkedést. Ha a kábítószer-fogyasztás növekedésének további okait kutatjuk, akkor meg kell említenünk, hogy a társadalom személytelen, teljesítményorientált légköre kedvező a drogok terjedésének. Sok esetben az eleve befolyásolható, kiábrándult, a helyét és feladatát hiába kereső, a problémák megoldásában járatlan fiatal könnyen fordul a látszatmegoldást kínáló kábítószerhez. Az érzelmileg labilis, kérdéseire választ nem kapó, kapcsolatteremtési és önértékelési zavarokkal küszködő, kudarcokat átélő fiatalok számára vigaszt, menedéket és kötődést jelenthet a fehér por. Mindannyiunknak – akik találkozunk drogfüggő fiatalokkal – arra kell törekednünk, hogy megfelelő interperszonális viszonyt alakítsunk ki, amelynek lényege a segítő kapcsolat. A szorongás lazításának, az elveszett önbizalom visszaszerzésének, az

elszigeteltség feloldásának egyik kulcsa, ha módot és alkalmat adunk a drogfüggőknek a közlés puszta lehetőségére. Ez elvezethet bennünket személyiségük „újraépítéséhez” szükséges nevelési eszközök megtalálásához. A különböző prevenciós módszerek és megelőzési modellek amennyire sokfélék, annyira vitatottak is. Egyrészt az a fő kérdés, hogy mennyire hozzáférhetők a szerek, és milyenek a feketepiaci viszonyok, hiszen nagyrészt ezek felelősek az egészségügyi és szociális következményekért. A dolgok másik oldala az egyéni megelőzés, amely a környezetben, a családban és az iskolában keresendő. Meggyőződésünk, hogy minél magabizto- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 41 ► Ember, egészség, környezet Káros szenvedélyek és kockázati tényezők A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 42 ► sabbnak érzik magukat a fiatalok a felnőtté

válás folyamatában, annál kevésbé veszélyeztetettek. 4.33 Aranyszabályok szülők és pedagógusok számára A drogfogyasztóval szembeni magatartásuk néhány fontosabb szabályát Rácz József (1988) munkája alapján foglaljuk össze: • Törekedjünk arra, hogy harag, türelmetlenség, követelőzés helyett elfogadó, érdeklődő magatartást tanúsítsunk iránta! • Ne támogassuk a drogozást, főként ne anyagiakkal; tőlünk semmiképpen se kapjon rá pénzt! • Keressük meg vele az értelmes kommunikáció legmegfelelőbb formáját, és kitartóan igyekezzünk ezt fejleszteni és megtartani! • Saját életvitelünket ne rendeljük alá a drogos életvezetésének! • Ne kutassunk, ne szimatoljunk a drogfogyasztását bizonyító holmik után! Ez ugyanis csak ront a vele való kapcsolatunkon, nehezíti az igazi kommunikáció kibontakozását! • Bízzunk és higgyünk abban, hogy gyermekünk egyszer megelégeli a drogozást, és segítségünket

elfogadva – esetleg anélkül is – felhagy majd ezzel a pusztító szenvedéllyel! • Fogadjuk el, hogy ez a probléma nem oldható meg a mi akaratunkkal, a mi cselekedeteink révén, ettől a nyavalyától gyermekünk csak maga tud megszabadulni, ha akar – és mi sokat segíthetünk neki ebben. Mindehhez pedig előre nem tervezhető, olykor hosszú-hosszú idő és sok-sok türelem szükséges! • Fogadjuk örömmel minden apró eredményét és erőfeszítését, ami a gyógyulás felé vezetheti! • Viselkedjünk együtt érzőn és támogatón: gyermekünk minden, a gyógyuláshoz közelítő megmozdulásában legyünk segítségére! • Ha fiunknak, lányunknak bármilyen erőfeszítéssel sikerült abbahagyni a kábítószer fogyasztást, – rehabilitációs program elvégzése után, kórházi elvonással vagy egyedül – nincs értelme tovább gyanakodni rá, rettegni a drogozás visszatértéről vagy bizalmatlanul viselkedni. Engedjük el végre gyermekünket, aki

valószínűleg ekkorra már nem is gyerek. „Megjárta a hadak útját” – felnőtté vált Bánjunk vele tehát mi is felnőttként! • Legyünk partnerek, szerető partnerek a problémáiban! • Végül ne feledjük: az eredmény a fontos, – legyen az bármily apró előrelépés – amelyet éppen az adott pillanatban érünk el! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 42 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Személyi higiéné Vissza ◄ 43 ► 5. Személyi higiéné „A tisztaság fél egészség” Az egészség megvédésének, az egészségre való törekvésnek egyik előfeltétele a személyi higiéné, azaz a test tisztasága, ápoltsága. A személyi higiénés állapotot jellemző főbb tényezők: • • • • • • • haj tisztasága kéz és körmök ápoltsága fogak állapota testszag, izzadás ápolatlan sérülések a test felületén ruházat állapota

lábbeli tisztasága A személyi higiéné az ember legintimebb személyiségi szférájába tartozik, abba közvetlenül beavatkozni a személyiség sérelmét jelentené. Az egyén külső megtekintésekor keletkező benyomásainkról inkább diszkrét visszajelzést célszerű adni a gyermekeknek és a fiataloknak. A bőr az ember legnagyobb és nagyon fontos szerve. A bőr képezi a határt a külvilággal, és több egészségügyi funkciója is van. Védelmet nyújt a mechanikus behatások ellen, szabályozza a test hőmérsékletét, véd a kórokozók ellen, és a nap káros UV-sugaraitól. Nagy a jelentősége a más emberekkel való érintkezésben és a saját közérzetünkben is. Kiütések, bőrelszíneződések és anyajegyek lehetnek olyan torzítók, hogy más emberek visszataszítónak találhatják. A bőrbetegségek lelkiállapotunkra is hatnak A fiataloknál például az acne az egyik leggyakoribb probléma, ami befolyásolhatja a személyiségfejlődést. Az acne

a fiatalok számára főként lelki megterhelés, és az előforduló szakszerűtlen kezelés nemcsak a bőrön, hanem a lelkekben is hegeket hagy hátra. A rendszeres bőrápolás nemcsak egészségügyi okokból fontos, hanem hozzájárul jó közérzetünkhöz is, és különböző bőr megbetegedéseket (pl.: gombafertőzések, rühesség, ekcéma) akadályozhat meg. A haj tisztasága, a kéz, a körmök és a fogak ápoltsága, a ruházat és a lábbeli tisztasága mind-mind befolyásolja külső megjelenésünket, és ezzel jó közérzetünket, ezért már gyermekkortól kezdve nagy gondot kell rá fordítani. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 43 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Személyi higiéné Vissza ◄ 44 ► Az egészségnevelésnek tudatosítani kell, hogy a test és a szűkebb környezet megfelelő higiénéjének hiányában rossz a közérzet, ezért kell

kialakítani a tartós igényt a tisztaságra. Az egészséges testkultúra azonban önmagától nem valósul meg Az egészséget védő, higiénés szokásokat – amint már több témánál is említettük – a gyermekkorban kell kialakítani. A gyermek egészségügyi szokásainak vázát a szülői házban szerzi meg, építi bele személyiségébe. Ennek az érzelmi, magatartásbeli kezdetnek, első higiénés élménynek előrelendítő vagy visszahúzó hatásáról hosszú évekkel később fog majd meggyőződni a szülő. Felelősséggel állíthatjuk: ha egy gyermek rendszeresen mozog, sportol, ha a valódi szükségleteinek megfelelően táplálkozik, ha nem szokik rá a dohányzásra, alkoholra és egyéb kábítószerekre, s ha eleget tesz a testi higiéné alapkövetelményeinek, akkor legalább kétszer annyi esélye van arra, hogy egészséges maradjon, mint annak, akinél nevelése során a szülők és a pedagógusok nem veszik figyelembe ezeket. A dokumentum

használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 44 ► Ember, egészség, környezet Az egészségnevelés céljai és feladata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 45 ► 6. Az egészségnevelés céljai és feladata „Az élet és az egészség védelme mindannyiunk közös felelőssége.” UNESCO Az egészségnevelés nem csak az egészség megőrzésére irányuló tevékenység, hanem az egészségre irányuló személyiségformálás is. Célja, hogy rábírja az embereket az egészséges élet szokásainak elfogadására és alkalmazására, a rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatások megfontolt és okos igénybevételére. Ez azért olyan fontos, mert tudjuk, hogy ha a test fizikai igényei kielégítetlenek maradnak, a sivár érzelmi élethez, bizonytalanságérzethez, szorongáshoz, levezetetlen belső feszültségekhez, zárkózottsághoz vezethet. A test és a szellem harmóniájának megvalósítását

sokszor gátolja napjaink értékrendi válsága: a pénz, az érvényesülés eléréséért folytatott küzdelemben az egészség, a kiegyensúlyozottság, a pozitív életszemlélet megteremtésének igénye gyakran háttérbe szorul. A fiatalok közül pedig sokan és sokszor – az önállóságot helytelenül értelmezve – „az én életem” felkiáltással figyelmen kívül hagyják a felnőttek, a pedagógusok és a szülők figyelmeztetéseit. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 45 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az egészségnevelés céljai és feladata Vissza ◄ 46 ► Annak is tanúi lehetünk, hogy elég sok családban előfordul a szülők egymástól való eltávolodása. A munkanélküliség és egyéb szociális gondok miatt az egészségnevelés feladatát, valamint felelősségét a szülők az iskolára és a társadalomra hárítják át. Pedig az

egészségkultúra az általános kultúráltság része, ezért azt a családban kell megalapozni 6.1 Az egészségkultúra fejlesztésének jelentősége Az oktatási intézményeknek – a családon kívül – kiemelt szerepe van az egészséges életmódra nevelés területén. Nemcsak a klasszikus tudományterületeken felhalmozódott tudást kell átadniuk a felnövekvő generációknak, hanem a hétköznapi életre és a magatartásra vonatkozó alapvető ismereteket is A korszerű egészségnevelésnek az egészségkultúra fejlesztésének jelentősége napjainkban különösen megnőtt, amelynek számos oka lehet: • Nehézkesen működnek azok az ismeretátadási formák, melyek hagyományosan biztosították, hogy az egészség megőrzésére vonatkozó hétköznapi tudás generációkon át spontán tovább öröklődjön (pl. az öltözködés, táplálkozás, kisebb betegségek gyógyítása); A családon belül megváltoztak a kommunikációs szokások és sokszor a

szülők sincsenek az egészségneveléssel kapcsolatos korszerű tudás birtokában. • A gyerekek napjaik nagyobbik részét a szülői házon kívül töltik, ahol olyan hatásoknak, újfajta csábításoknak és veszélyeknek vannak kitéve, amelyek túlmennek a család kompetenciáján, s ahol a hagyományos megoldási minták már nem érvényesek többé (pl. drogok, AIDS) • Az egészség megóvásával kapcsolatos ismeretanyag napjainkban robbanásszerűen növekszik és ezzel együtt tényanyagában változik, melylyel a családok nem feltétlenül tudnak naprakészen lépést tartani. A táplálkozástudomány elvei például merőben mások ma, mint akár pár évtizede voltak, s a régi beidegződésektől, szokásoktól nehéz egyik napról a másikra megszabadulni. Az AIDS megjelenése, a drogfogyasztás, és a dohányzás növekedése pedig szükségessé teszi, hogy ismereteinket bővítsük, és nyíltan beszéljünk a tényekről • Az életminőség

javításával való intenzívebb foglalkozást az is indokolja, hogy hazánk felnőtt lakosságának vannak Európában a legrosszabb életkilátásai. A bevezetőben már szóltunk arról, hogy „listás” helyen állunk például a szív-érrendszeri és daganatos megbetegedések terén A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 46 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az egészségnevelés céljai és feladata Vissza ◄ 47 ► • Még nem ment át teljesen a köztudatba, hogy a mozgáskultúra a testkultúra része, hogy az egészségi állapot és a rendszeres testmozgás szoros kapcsolatban van egymással. Az edzett ember ellenállóbb és védettebb a betegségekkel szemben. Ismeretes az is, hogy a fiatalok egyre nagyobb hányada alkalmatlan a komolyabb fizikai vagy pszichés megterhelésre. 6.2 Nevelési feladatok Az egészséges életmódra nevelés az alábbi főbb feladatokat jelenti:

• Mindenekelőtt modellnyújtást, hiszen – mint azt a tanuláslélektan eredményei is alátámasztják – megfelelő érzelmi kapcsolat esetén a gyermekben a modellkövetés lesz az egyik legerősebb viselkedésformáló tényező. Akkor azonban, ha nem tudunk, vagy nem akarunk azonosulni az általunk megkövetelt értékrendekkel, személyünk és az általunk képviselt álláspont is hiteltelenné válik A felnőtt példája tehát igen fontos. A szülő és a pedagógus magatartása, viselkedése nem állhat ellentétben azzal, amit mond, hiszen a meggyőzés alapvető feltétele a hitelesség. • Második legfontosabb feladata a pontos, naprakész, objektív, elsősorban tájékoztató és nem mindenáron lebeszélni akaró ismeretterjesztés. Ugyanis a direkt megelőzési módszerek általában nem vezetnek eredményre. A tiltás csak dacot, ellenkezést vált ki a fiatalokból, és az sem mellékes, hogy az a tanuló számít sokszor az osztálytársak előtt bátornak,

aki ellenáll, aki kihágást követ el. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 47 ► Ember, egészség, környezet Az egészségnevelés céljai és feladata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 48 ► Érdekes megfigyelnünk a tiltás és az engedés kettősségét. Megengedéssel sokak számára elveszik ugyan a kihágás, a szembeszegülés „varázsa”, – ami egyébként pozitív hatású lenne – azonban a tanár vagy a szülő hallgatólagos beleegyezése felment és önigazolást nyújt a diákoknak. Ezért a tiltás és az engedés helyett az indirekt módszerek alkalmazását tartjuk célravezetőnek. • Lényeges feladat, hogy a fiatalok minél több oldalról megközelített, árnyalt képet kapjanak az őket érintő kérdésekről. Legyenek tisztában a dolgok és saját viselkedésük pozitív vagy negatív következményeivel, és ezeknek ismeretében hozzák meg felelősséggel vállalt és

tudatos döntésüket. • A mentálhigiénés feladatok is szorosan hozzátartoznak az egészséges életmódra neveléshez. Célkitűzései ugyanis nem valósíthatók meg oldott, toleráns, feszültségmentes légkör és összetartozó kis közösségek létrehozása nélkül, amelyek segítik a gyermekek és ifjak önismeretének, stressztűrő és konfliktuskezelő képességének kialakítását, szocializációs érzékenységének fejlődését. 6.3 Az egészségnevelés gyakorlati módszerei Az életkor, az egészségnevelés célja határozza meg a konkrét módszer kiválasztását. Ezek egy részét a mindennapos oktató-nevelő munka gyakorlatában is alkalmazzuk, másokat elsősorban az ismeretterjesztő, népművelő munkában használjuk Nem létezik olyan módszer, amely teljesen és a legtökéletesebb hatásfokkal közvetítené a szükséges ismereteket, adna mindenki számára gyakorlati tanácsot, ezért a módszerek sokféleségére és kombinációjára kell

törekedni. 6.31 Szóbeli ismeretközlés módszerei A leggyakrabban alkalmazott módszer az előadás és a kérdés-felelet forma: Előadás Az ismeretek átadásának hagyományos formája a magyarázó jellegű előadás. Az előadásra való felkészülést a téma kiválasztásával kezdjük Ehhez szakanyagokat kell gyűjteni, konkrét példákat, esetleg bemutató tárgyakat. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 48 ► Ember, egészség, környezet Az egészségnevelés céljai és feladata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 49 ► A tartalmi előkészület során a következő főbb kérdések merülhetnek fel: • Melyek azok a legfőbb téves hiedelmek, egészségügyi ismereti hiányosságok, amelyek a hallgatóság körében előfordulhatnak? • Milyen a hallgatóság általános műveltsége, és egészségügyi előismeretei? • Milyen konkrét példák hozhatók fel a téma magyarázatához?

• Hogyan lehet az előző ismereteiket az új ismeretekhez kapcsolni? Kérdés – felelet Ez a módszer rugalmasabbá teszi a tanítást, az ismeretterjesztést. Elősegíti az aktív gondolkodást. Kérdésfelvetéssel indul, ezt érvek és ellenérvek követik. A vita során a hallgatóság elmondhatja véleményét, tapasztalatait. A vitavezető célja az legyen, hogy az ellenérvelők tábora végül közös nevezőre jusson. 6.32 Írott és nyomtatott szó módszerei • Iskolai faliújság: Az egészségügyi témák feldolgozására ad jó lehetőséget. • Egészségügyi plakát: Bizonyos témakörökben felvilágosítani kíván. • Röplap: Egy aktuális egészségügyi témához kapcsolódó hirdetést ad közre. • Egészségügyi kiadványok és újságok: tudományos módszertani eligazítást adnak. 6.33 A szemléltetés eszközei, módszerei A pszichológiából és a pedagógiából jól ismert és elfogadott nézet: minél több érzékszervi csatornán

keresztül érkezik az információ, az annál jobban rögzül az ember emlékezetében. Ezért a szóbeli közlés mellett igen hatásos lehet a szemléltetés. Az eredeti tárgyak a legjobb szemléltető eszközök. Ilyenek például: • Személyi tisztasághoz szükséges eszközök (fogkefe, tusfürdő, ruhakefe stb.) • A belső szerveink preparátumai, modelljei • Különböző röntgenfelvételek • Képek a dohányzás és alkoholfogyasztás ártalmainak bemutatására • A kábítószer-fogyasztásra utaló jellegzetes tárgyak stb. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 49 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Az egészségnevelés céljai és feladata Vissza ◄ 50 ► 6.34 Komplex módszerek • Egészségügyi kiállítás: egy-egy egészségvédelmi kérdéssel ismerkedhetnek meg a nézők. • Egészségügyi totó: Jól bevált módszer a hallgatók

egészségkulturáltságának felmérésére és a legfőbb ismeretek közlésére. Feltett kérdésekre a megadott válaszok közül a helyeset kell kikeresni. Ez a módszer a kitöltőket gondolkodásra készteti, egyszersmind választ is ad az egészségvédelmi ismeretek mélységére, tartósságára vonatkozóan • Egészségügyi kampányok: A lakosság széles rétegeinek mozgósítását célozzák. Egy-egy kampány valamely főbb egészségvédelmi kérdésre kívánja a lakosság figyelmét felhívni Akkor éri el a célját, ha annak nyomán valamilyen akció, társadalmi tevékenység elindul, folyamatossá válik. • A közegészségügyi helyzet helyszíni felmérése és megfigyelése az egészségnevelés módszerei között alkalmazhatók. Ilyen lehet: a piac, a főtér, a játszótér, a sportpálya, egyes utcák tisztaságának a felmérése, a talált hiányosságok megszűntetésére javaslatok kidolgozása. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Vissza ◄ 50 ► Ember, egészség, környezet Egészségkultúra és társadalmi felelősség A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 51 ► 7. Egészségkultúra és társadalmi felelősség „A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít” Smiles Az egészség az élő szervezetek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. Az egészségügyi kultúra az általános műveltség részét képezi. Az egészségvédelem, össztársadalmi érdek. Az egészségmegőrzéshez és az egészségfejlesztéshez megfelelő ismeretek megszerzésére és az egészséges életmód, egészségvédő magatartás kialakítására van szükség. Ezt segíti az egészségnevelés, melynek tartalma az egészségre, szemlélete pedig a nevelésre, a személyiség kialakítására

vonatkozik. A nevelőmunka az egészséges életmód kialakításánál az élet minden területén végzendő tervező és irányító munkának az alapját képezi. A nevelési tervnél különösen az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: • Az életkornak megfelelő biológiai és mentálhigiénés ismeretek átadása. • Az egészséges életmód kialakításához szükséges motiváció biztosítása. • Az egészségnevelési követelmények és a megvalósításukhoz szükséges tevékenységi formák megszervezése és irányítása. • Az egészséges életvitelhez szükséges szokások, képességek erősítése és fejlesztése. • A család és az iskola együttműködésének kialakítása. Miközben az egészséges élet biológiai feltételei az utóbbi évtizedekben javultak, azt tapasztalhatjuk, hogy elég nagy számban alakulnak ki már gyermekkorban az egészséget romboló szokások. Ezért nagy felelősség hárul a családon kívül az iskolára

és az egész társadalomra a káros folyamatok fékezésében, megállításában. A felnőtt társadalomnak a felnövekvő nemzedék iránti felelőssége fogalmazódik meg a NAT-ban és a kerettantervekben, amikor az iskola a felelősségévé és minden pedagógus feladatává teszi az egészséges életmód- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 51 ► Ember, egészség, környezet Egészségkultúra és társadalmi felelősség A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 52 ► ra nevelést. Ez egy igen összetett feladat, amely – az iskolai pedagógiai program részeként – közös tervezést, és a helyi tantervek alapján, tanórán és tanórán kívül a pedagógusok összehangolt tevékenységét igényli. Olyan egészségnevelő program kialakítására van szükség, amely hozzásegíti a tanulókat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Az értékek

kiválasztása és hiteles bemutatása nem kis nevelői feladat De azért olyan fontos, mert a személyiségfejlődés, a szocializáció nélkülözhetetlen kelléke az élet és az egészség védelme Az egészségvédelem egyben értékvédelmet is magába foglal, szoros és lényegi kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel és magatartással. Ezért az egészséggel kapcsolatos ismeretek és értékek közvetítése nem maradhat ki az alapvető emberi értékek közvetítéséből. Végezetül ismételten hangsúlyozzuk, hogy a szülő és a pedagógus a gyermek számára magatartási modell, egész személyiségével, magatartásával utánzásra késztet. A szülő és a gyermek, a pedagógus és a tanuló között a nevelés során egy sajátos érzelmi kapcsolat alakul ki Ezért a gyermek értékrendszerében a felnőttek példája meghatározó „A bölcsességnek a lélek az, ami a testnek az egészség.” Pascal A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Vissza ◄ 52 ► „Mi az ember a természetben? Semmi a végtelenhez képest, minden a semmihez képest. Valami a semmi és a minden közt, középen.” Pascal II. RÉSZ KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETRE NEVELÉS Az ember és a környezet kapcsolata Témakörök • • • • • A környezeti kultúra jelentősége Társadalom és a környezet kapcsolata A környezeti nevelés tartalma A környezeti nevelés új módszerei A jövőnk iránti aggódás Ember, egészség, környezet A környezeti kultúra jelentősége A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 55 ► 8. A környezeti kultúra jelentősége „A világot nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön” Az ember fizikai létét, szellemi és társadalmi fejlődését meghatározó környezete, az élővilág élettere: a bioszféra. Földünkön az általunk ismert élet csak akkor lehetséges, ha a bioszféra az ehhez szükséges összes

feltétellel rendelkezik. A feltételek és az ezeket biztosító készletek mennyisége és minősége az élet fejlődésével, a civilizáció terjedésével nagymértékben változtak, romlottak, illetve gyors és rendezetlen felhasználás folytán csökkentek. Ez a folyamat korunkban különösen felgyorsult. Az ipar a népesség szaporodásának és az életszínvonal növelésének kettős kényszerétől hajtva olyan óriási nyersanyagtömegek kémiai átalakítására és energiafelhasználásra kényszerül, amelynek melléktermékei és hatásai a Föld méreteihez képest már egyre súlyosabbak. A bajok igazi gyökereit sokan kutatják, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy a környezetünk állapotának romlásával az egész emberi kultúra került válságba. A természet és az emberiség egységének, összetartozásának és egymásrautaltságának problémája csak globális helyzetelemzéssel, hosszú távú stratégia kidolgozásával és tudatformálással

oldható meg. Ehhez nemzetközi összefogásra, és az egyes nemzetek, közösségek, egyének esetében is új szemléletre van szükség. Az Európai Unióhoz való csatlakozással remélhetőleg felértékelődik hazánk természeti és biológiai sokfélesége, de egyúttal minden bizonnyal kirívóvá válik környezeti kultúránk elmaradottsága is még nagyon sok területen. Az emberi kultúrának, és tegyük mindjárt hozzá, hogy az emberi kulturálatlanságnak is alapműhelye a család, majd ezt követi az iskola. Itt kell először rendet teremteni, hiszen a szülők és az iskola, a pedagógusok készítik elő, alapozzák meg a jövőt, nekik kell új szemléletre nevelni a gyermekeket, a fiatalságot. A Nemzeti Alaptanterv (1995) ezért valamennyi tantárgy közös követelményei közé emelte a környezeti nevelést, amely azonban csak akkor érheti el célját, ha a különböző nevelési hatások (család, iskola, munkahely) erősítik egymást. A környezeti

nevelés élethosszig tartó folyamat. Lényege: az emberi tevékenység és gondolkodásmód olyanná történő átalakítása és olyan A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 55 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti kultúra jelentősége Vissza ◄ 56 ► technológiák alkalmazása, amelyek a természettel összhangban vannak. Ezt a feladatot csak olyan emberek képesek átlátni és elvégezni, akiket már gyermekkorukban is ilyen szellemben neveltek. Az ember és környezete harmóniájának fejlesztése során a személyiség egészét kell szem előtt tartani úgy, hogy a fenntartható fejlődés értékei kerüljenek egyre inkább előtérbe. A jegyzet komplex módon mutatja be a társadalom és a környezet kapcsolatát a környezeti nevelés cél- és eszközrendszerét, legfontosabb pedagógiai elveit, módszertani lehetőségeit. Tényadatok sokoldalú feltárásával

a holisztikus látásmódot és a környezettudatos szemléletmód kialakítását hangsúlyozom, amelynek lényege a környezet soktényezős, de összefüggő rendszer, amelyben nincs lényegtelen elem Hangsúlyozzuk, hogy a tények és összefüggések ismerete a környezetről soha nem lehet lezárt, hiszen az dinamikusan változik. A gyerekeknél elsősorban úgysem a közölt ismeretek mennyisége, hanem az ismeretre irányuló tevékenység és a gyakorló felnőtt minta által kialakított hatás a fontos. Ez a hatás válhat önfejlesztő erővé, amely alapját képezheti a környezetére figyelő, környezetbarát magatartású felnőttnek A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 56 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 57 ► 9. A társadalom és a környezet kapcsolata „Amikor az emberiség rájött, hogy megteremtette uralmát

a természet fölött, a legyőzött természet tiszteletét alárendelte a győzelmet kivívó kollektív erő tiszteletének” Toynbee A környezeti nevelés megértéséhez érdemes néhány gondolattal visszanyúlni a történelemhez. Az emberiség megjelenése, növekedése átrendezte a természetet, kialakult a természetnek egy sajátos része: az EMBER, a TÁRSADALOM. 9.1 Az ember és a természet Köznapi léptékkel mérve: nagyon hosszú (millió-, vagy százezer évekkel megadható) és igen bonyolult, szövevényes történet az ember (a Homo) kiválása az élővilág kötelékéből. Az emberiség úgy jött létre, hogy nem sokkal születése után már szembefordult szülőanyjával, a természettel. Igaz, hogy őseink, mint a későbbi „természeti népek” – akár a gyér, kisszámú településeik, akár kezdetleges eszközeik, vagy termelési módjuk folytán – előbb még csak könynyen gyógyuló „sebeket” ütöttek a bioszféra testén. Az igazi

változás jóval későbbre, a történelmi időkre vagy még inkább az újkor „ipari forradalmainak” kibontakozására tehető. Némi túlzással szólva mondható, hogy a szűkebb értelemben vett, néhány ezer éves történelmünk egésze: harc a természet ellen – írja egyik tanulmányában Juhász–Nagy Pál (1992). A természet szabadságából való szabadulás fejében az ember kiszolgáltatta magát annak a mesterséges környezetnek, melyet a természet legyőzését lehetővé tevő technika fejlesztése révén hozott létre. „De amikor a kultúra, a keresztény hitből kiindulva, az emberi természet megvetésével az embert megtagadta, oly ellenséget szerzett magának, mely szükségképpen tönkreteszi annyira, amennyire az ember nem talált helyet benne” – írja Richard Wagner (Bölcsességek Könyve 1983). A természetfilozófia szerint a természetet nem tekinthetjük az emberi környezet részének. Éppen fordítva: az ember része a

természetnek, ezért A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 57 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 58 ► a természetet, mint életet adó szülőnkre kell tekintenünk, hiszen létünk az evolúció folyamatának természet történeti eseménye. Nem léteznénk az előttünk lezajlott fejlődési szakaszok nélkül: Világegyetem születése Föld keletkezése élettelen környezet élőlények kialakulása. Az élet nem tartható fenn az élettelen környezet nélkül. Minden élőlénynek szüksége van rá éppúgy, mint más életfeltételek meglétére vagy élőlénytársaival való kapcsolatra. Az ember egy az élőlények sorában, ezért e tények rá is érvényesek. E rendszer szem előtt tartása az alapja a természet iránti alázatos tiszteletünknek Korunk nagyon sok jeles kutatója, gondolkodója szerint azonban a

városiasodással megbomlott a természet és az ember megbonthatatlan és egységes rendszere. A bonyolult civilizációs folyamatnak mai áldásait és átkait – sokszor oly nehezen elválaszthatóan – mindannyian érzékeljük. Ezt a problémát Fodor András egyik verse is nagyon jól szemlélteti: „Őseink vadállatokat szelídítettek, tépték a bozótot, barlang falára bűvölték jövendő hatalmukat. A rohanó folyókba cölöpöt, gátat vertek. Építettek Termékennyé törték a föld makacs kérgét Ma persze minden más. Mi okos számítások parancsszavára pusztítjuk az erdőt, rontjuk a levegőt, vizet; gépekkel gépeket szerkesztve, hihetetlen csodákat költünk az égre; a hang és a fény közt száguldozva fenn igyekszünk elfeledni a lenn kúszó hazugságot, nyomort” A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 58 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 59 ► 9.2 A környezet fogalma „Az erdő a világ legjobb helye” Goethe Az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti. Ez a környezet térbeli kiterjedését tekintve gyakorlatilag azonos az élővilág életterével, a bioszférával, amely a földkéregnek (litoszféra), a vizeknek (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) azt a részét foglalja magában, amelyet az élő szervezetek benépesítenek. Környezetünk tehát élő és élettelen, természetes és mesterséges (ember által létrehozott) alkotóelemeket tartalmaz. A környezet legfontosabb elemeit Moser-Pálmai (1984) az alábbiak szerint csoportosítja: 1. Föld: – Alapkőzet – Ásványvagyon – Barlangok – Termőföld, talaj – Domborzat 2. Víz: – Felszín alatti vizek – Felszíni vizek 3. Levegő: – Alsó légkör – Felső légkör 4. Élővilág: – Növényvilág (erdők,

gyepek, nádasok, mezőgazdasági növények) – Állatvilág (védett és nem védett vadon élő és háziállatok) – Mikroorganizmusok 5. Táj: – Védett természetes táj – Nem védett kultúrtáj 6. Települési környezet: – Lakóterületek – Ipartelepek – Mezőgazdasági települések – Közlekedési útvonalak A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 59 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 60 ► A környezet alkotóelemei egymással szorosan összefüggnek, közöttük kölcsönhatás érvényesül, ezért az egyes elemeket károsító ártalmak a környezet egészére kihatnak, végső soron az embert károsítják. A környezetnek tehát – ami körülvesz bennünket – mi is alkotóelemei vagyunk. A környezetben van az életterünk, ahonnan az életfeltételeket biztosítjuk. Kuti István és Kuti Istvánné

egyik tanulmányában (1999) a teljes környezetet a természetes és mesterséges, valamint külső és belső rendezőelvekkel négy részre osztva az alábbi ábrán szemlélteti: Az ökológia tudománya a következőket vizsgálja: • az élőlények és élettelen környezet együttes rendszere milyen feltételek mellett tartható fenn a bioszférában; • tanulmányozza az élet külső feltételeit és azok hatását; • továbbá az élő szervezetek reakcióit, kölcsönhatásait és alkalmazkodását. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 60 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 61 ► Az ökológiai vizsgálatok tárgyát képező rendszerek az ökoszisztémák. Ez a fogalom adott élőhely (biotóp) szervetlen anyagain kifejlődött, azt benépesítő, egymással társult szervezeteiből álló élőközösség egységét

jelenti, amelyek egymásba kapcsolódva és egymást feltételezve alkotják a legmagasabb fokú ökoszisztémát, a bioszférát. Ebben a geobiológiai egységben a változások olyan körforgásban zajlanak le, amelyben ásványi anyagokat létrehozó és életet keltő folyamatok kapcsolódnak egymáshoz, ezért az élő és holt anyag egymástól nem választható el. 9.3 Az ökológiai válság felismerése „A természet útja segít, nem sarcol; a bölcs ember útja használ, nem harcol.” Lao-Ce: Az út és erény könyvéből Az emberré válás folyamatáról azt tanultuk, hogy nagy eredmény volt a tűz meghódítása, a természet legyőzése, a felette uralkodás. Az ember – megjelenése óta – folyamatosan növekvő módon használja, felhasználja vagy éppen kihasználja a természetet. A kihasználtság fokát talán a megismerés fokával lehet mérni Aki megpróbálta megismerni a természetet, azt csodálták, üldözték vagy féltek tőle. Az igazi tudós

soha nem a természet ellen fordította ismereteit, de a felhasználók sajnos nagyon gyakran A 19. század végén ébredt rá az emberiség, hogy hova fejlődött, ezért természetvédelmi területeket, erdőtörvényt alkottak. Amit tettek, kevés volt. Mára a föld alatt a bányászat, a földön és vízen az urbanizáció, a közlekedés, az ipar és ezek hulladéktermelése, a légkör szennyezése erőteljesen átrendezte a természetet Az ipari forradalomban felgyorsult technikai fejlődés az ember érdekében, de többségében a természet ellenében történt. De mi is a természet része vagyunk, így önmagunkat pusztítjuk el A 20. század végén és a 21 század elején a társadalom és a környezet kapcsolata új szakaszba lépett. Az ökológiai válság napjainkra világméretűvé vált. Azt is megtapasztalhatjuk, hogy az emberiség rövidlátásának, önzésének és felelőtlenségének következményeként az örökkévalónak hitt természeti értékek is

áldozatul estek A természet és az emberiség – a szakemberek szerint – eléggé kaotikus, sőt életveszélyes állapotba került Ez a megállapítás nem túlzó rémkép, hiszen kb két évtizede a világméretű, globális nemzetközi felmérések is ezt a tényt egybehangzóan állapították meg. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 61 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 62 ► A vészjelek egyre határozottabbak, s ez a következőkből is kitűnik. 1971ben Mentonban több mint kétezer tudós gyűlt össze, akik a legkülönbözőbb tudományágakat képviselték, s papírra vetettek egy megindító – ám sokáig figyelmen kívül hagyott – felhívást, amelyet az ENSZ-nek címeztek. Üzenetük egyebek között a következőket tartalmazta: „Különböző égtájakról valók vagyunk, eltérő a kultúránk, a

nyelvünk, mások a szokásaink. Nem azonos a politikai és vallási hovatartozásunk, azonban egyesít bennünket az, hogy példátlanul nagy veszély fenyeget valamennyiünket. Különféle okok idézték elő ezt a veszedelmet, hozzá foghatóval még soha nem akadt dolga az emberiségnek Az okok mindegyike külön-külön is szinte megoldhatatlan probléma elé állít minket Együttes hatásukban pedig nemcsak azt valószínűsítik, hogy mérhetetlen szenvedések zúdulnak majd ránk a közeli jövőben, de fenyegetnek azzal is, hogy esetleg megszűnik, virtuálisan elpusztul az élet a Földön” ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság Jelentése, 1971 A másik legnagyobb hatású vészjelzést a Római Klub első jelentése tartalmazza, amely 1972-ben „A növekedés határai” címmel jelent meg, amelynek megállapításai között az alábbiakat olvashatjuk: A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 62 ► Ember, egészség,

környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 63 ► „Az emberiség ügyeit rosszul intézik, és ezen halaszthatatlanul szükséges alapvetően változtatni. Felismertük, hogy az erkölcsi és bölcseleti alapokat, amelyekre a társadalom épül, szintén újra kellene gondolni és célszerű átalakítani Ami pedig az egyén és a közösség magatartását illeti – a legkisebbtől a világközösségig bezárólag –, sürgősen összhangba kell hozzuk a való világgal” Peccel, Aurelio, 1984 A waschingtoni Worldwatch Institute évről-évre állít össze jelentéseket a világ környezeti állapotáról. L Brown az intézet vezetője, a Heti Világgazdaságban a következőket nyilatkozta: „Évről-évre tapasztaljuk, hogy az erdők egyre kisebbek, a sivatagok egyre nagyobbak, az ózonréteg vékonyodik, a fajok száma csökken, az üvegházhatást kiváltó gázok koncentrációja

növekszik, a termőtalaj az erózió miatt egyre fogy A globális romlás csak akkor állítható meg, ha az emberiség a saját bőrén érzi az ökológiai katasztrófa közeledtét. Addig pusztába kiáltott szó maradhat csupán, hogy az utóbbi húsz év alatt akkora terület sivatagosodott el, mint Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország és Németország együttvéve. A szél és a víz által elhordott, elvesztett termőtalaj nagyjából annyi, mint India teljes vetésterülete. Az USA termésátlagainak mintegy 5-10 százalékos csökkenése írható a légszennyezés rovására, aminél Kelet-Európában és Kínában a helyzet csak rosszabb” Brown, 1991. április 27 A tengerentúlon több százezer példányban megjelent tanulmány (Brown 1994) néhány további megállapításából válogatunk, amelyek az egészségünkre ártalmas hatásokat foglalják össze: • A súlyosabban légszennyezett területeken átlagosan 3-5 évvel rövidebb ideig élnek az

emberek. Sziléziában például a 40-60 éves lengyel férfiak várható élettartama az 1952-es szintre esett vissza, a rákos esetek száma 30 százalékkal, a légzőszervi betegségeké 47 százalékkal magasabb a lengyel átlagnál. • A légzőszervi betegségben szenvedő gyerekek aránya például Dorogon és Ajkán kb. kétszer akkora, mint a valamivel tisztább levegőjű Pápán Magyarországon minden tizenhetedik halál és huszonnegyedik torzszülés oka a légszennyezés. • Egyes kelet-európai iparvárosokban (Budapest is ide tartozik!) annyi ólom halmozódik fel a gyerekek vérében, amennyivel az USA-ban azonnal kórházba vinnék őket. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 63 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 64 ► A szomorú példákat még lehetne sorolni. Miközben tízezrével alakulnak a környezetvédelmi

mozgalmak, számos konferencia témája a környezeti nevelés, a romlás mégis szinte feltartóztathatatlannak látszik. Többek között az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság 1993–1997 évi felmérése is ezt igazolja A bizottság jelentését „Közös jövőnk” címmel terjesztették 1998-ban az ENSZ Közgyűlése elé, amely többek között megállapítja: Sem az emberiség, sem a technika nem áll még a fejlődés olyan fokán, hogy rövid távon radikális változásokat okozhasson a globális ökoszisztémában (G. H Brundtland 1998) A környezeti ártalmak a legnagyobb mennyiségben a legkoncentráltabb településeken figyelhetők meg. Ennek ellenére – a szakemberek szerint – a társadalmat nagyobb távlatokban sokkal inkább a távoli térségekben (különösen a nagy, de nem végtelen öntisztító kapacitású óceánokban) felhalmozódó szennyeződések, a talajerózió, a fotoszintézishez szükséges növényi állomány csökkenése

fenyegeti. Ezek megakadályozásában ugyanis a közvélemény ereje kisebb, a ráfordítások pedig nagyobbak, így az illetékes hatósági szervek aktivitása is kevésbé érvényesül Az emberi környezet elszennyeződését csakis Földünk teljességére kiterjedően, nemzetközi együttműködéssel akadályozhatjuk meg. A környezeti szennyeződés ugyanis nem ismer országhatárokat, mivel az egyes országokat a bioszféra elemei, a víz, a levegő szorosan összekapcsolják A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 64 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 65 ► A környezetvédelmi teendők megoldásának kulcsa az emberiség kezében van. Nem fogadhatjuk el azt, hogy az emberiség jövője a „biorobot” legyen, energiaforrása pedig a szintetikus tabletta és szintetikus oxigén! A környezet negatív változásaival meg kell

birkóznunk, ha nem akarjuk magunkat elpusztítani. Az egyes ember sokszor csüggedten lemond saját cselekvési lehetőségeiről, mert úgy gondolja: én mit tehetek ennyi bajjal szemben? Schumacher (1973) „Small is Beautifil” (A kicsi szép) című világhírű könyvében a pesszimizmussal szemben azt javasolja: „Mindenki próbáljon meg a saját körén belül valamit tenni, és a dolgok javulni kezdenek” 9.4 A civilizált társadalmak bűnei „Az ember ősi szerződését a Természettel megszegőn, bűnétől iszonyodva néz szét megrontott erdőn és mezőn” Jékely Zoltán A 21. század elején, amikor a technikai és a tudományos ismeretek a világmindenséget kísértik, különös időszerűsége van annak, hogy a tanulás során megszerzett ismeretekkel mit kezd az ember, milyen célra használja azokat: jóra vagy rosszra, ön- és természetpusztításra, vagy az egyén és a természet gazdagítására, építésére. Az utóbbi évtizedek két kiemelkedő

gondolkodója – Lorenz és Schumacher – figyelmeztet bennünket arra, hogy a civilizáció, a tudás milyen veszélyeket hordoz magában, ha nem élünk vele okosan, ha nem vesszük figyelembe az élő szervezet szükségleteit. Konrad Lorenz (1993) szerint a civilizált emberiség nyolc halálos bűne az alábbi: • • • • • a túlnépesedés az atomfegyverek a versenyfutás önmagunkkal az élettér elpusztulása a genetikai hanyatlás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 65 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 66 ► • a tradíció lerombolása • a dogmák szerepe • az érzelmek fagyhalála Ernst Schumacher (1973) az ipari gazdaság öt fő bűnét a következőkben jelölte meg: • • • • • a hadianyag- és lomtermelés az ipar mérgező hatása az ipar felemészti a föld meg nem újítható anyagkincseit

rombolja az ökológiai kapcsolatot rontja az ember erkölcsi és értelmi képességeit A globális problémák közül a jegyzet témája szempontjából különös figyelmet érdemelnek az ökológiai kapcsolatok. Az élettér elpusztításával az ember nemcsak azt a külső környezetet rombolja le, amelyben él, hanem önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteletétől. (Kovátsné Németh Mária 1996) A globalizációs problémák megoldása természetesen nagyon összetett és sokrétű feladat, amelyben gyökeres változást az eredményes környezeti neveléstől várhatunk, amelyet a 3. fejezetben fejtünk majd ki részletesebben 9.5 Környezetkárosító hatások következményei „Az ember – akár a többi élőlény – sokszor arra kényszerül, hogy az életét más életek árán tartsa fenn. De ha megérintette az élet, a természet tiszteletének erkölcse, akkor nem károsít, nem pusztít, csak akkor, ha

elkerülhetetlenül szükséges” Schweitzer Már a bevezetőben is hangsúlyoztuk, hogy a környezetvédelmi problémákat a természet egyensúlyát megbontó, ökológiailag helytelen emberi beavatkozások okozzák. Az ember különböző tevékenysége során a környezetet módosítja, amely nemcsak hasznos, hanem káros hatású is lehet A környezetkárosítás (szennyezés) visszahat az emberre, de általában térben és időben eltolódva. Károsítás szempontjából a természeti és művi környezet között döntő különbség van. Míg a művi környezetben okozott károk jelentős része kisebb-nagyobb anyagi áldozatok árán leküzdhető, illetve az eredeti állapot A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 66 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 67 ► visszaállítható, addig a természeti környezetben okozott kár

gyakran vissza nem fordítható folyamat: pl. a növény- és az állatfajok kipusztulása helyrehozhatatlan Az ember minden korban igyekezett a tevékenységgel járó káros hatásokat kiküszöbölni úgy, hogy tevékenységét módosította, illetve megkísérelte a káros mellékhatásokat lehetőleg közömbösíteni. Ez a spontán kialakuló és viszonylag lassan ható önszabályozás a környezetvédelem kezdeti megjelenési formája Az erőteljes urbanizáció miatt a káros mellékhatások térben kiterjedtebben, időben pedig gyorsabban jelentkeznek. Ugyanakkor a szennyezés mértéke ma már annyira megnőtt, hogy a korábbi gondolkodásmód és a fogyasztói társadalmi torzulások sürgős megváltoztatására van szükség. A „tevékenység káros mellékhatás észlelése tevékenység módosítása” hatáslánc átfutási idejének csökkentése – a szakemberek szerint – megfelelően kialakított intézményekkel és szabályozással lehetséges. Emellett

egyre inkább az is szükséges, hogy az emberi tevékenységek káros mellékhatásait előre felmérjük, hogy azok ne, vagy csak minimális mértékben jelentkezzenek. Az ember tevékenysége során a felhasznált természeti kincsek (pl. ásványok, ércek) nagy része káros hulladékká alakul át A „csupán” igénybe vett természeti elemeket (pl. vizet, levegőt, talajt) pedig a hulladékokkal szennyezi. Így a környezetben egyre fogynak, illetve minőségileg egyre romlanak az ember számára nélkülözhetetlen természeti kincsek. Ennek a káros következményeit fokozzák az emberi magatartásból és az egyre fokozódó műszaki felszereltség hiányosságaiból eredő stresszorok (pl. zaj), továbbá az emberiségnek a technikai civilizáció fejlődésével együtt járó fiziológiai gyengülése. Mindezek ellen tervszerű küzdelmet kell folytatni, amely a környezetvédelem és a környezeti nevelés feladata. 9.6 A környezet- és természetvédelem célja

„Mindenkor engedelmeskedem a természetnek és meg sem kísérlem, hogy én parancsoljak neki. Egyetlen becsvágyam, hogy alázatosan hű legyek hozzá” Rodin A környezetvédelem elsődleges célja: megfelelő életkörülmények révén az ember (magunk és utódaink) egészségének és fennmaradásának biztosítása, továbbá az anyagi és szellemi javaink védelme. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 67 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 68 ► A környezetvédelem nem lehet csak védekező jellegű tevékenység, hanem olyan tervszerű környezetfejlesztés, amely környezetünket szükségleteink szerint – az ártalmak egyidejű megelőzésével – alakítja. A környezetvédelem mindazon intézkedések összefüggő rendszere, amellyel a fenti cél elérését biztosítjuk. Ide tartozik: • • • • a károkat

megelőző védelem, az okozott károk megszüntetése, az emberi környezet fejlesztése, a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. A természetvédelem a természetes környezet egyes, természeti értékekben gazdag részeit helyezi védelem alá, és az ember gazdasági és egyéb tevékenységeinek korlátozásával, esetleg megszüntetésével törekszik az eredeti állapot fenntartására. Ennek érdekében a természetvédelem őrzi a tiszta levegőt, vizet és a csendet, védi a növény- és állatvilágot, a természetes ökológiai viszonyokat és a tájképi megjelenést. Orgoványi szerint (1999) a természet fogalmat szélesebb körben kell értelmezni, nem csupán az emberi környezet részeként. A kiindulópont a természet maga, mely egyet jelent a világegyetem egészével, minden létező befogadójával. A tudományos megismerés mellett a művészi érzék is egyenrangú szerepet kap. Ilyen tekintetben rokon a keleti szerves világlá- A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 68 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 69 ► tással: minden, az érzékszerveinkkel érzékelt dolog és esemény összefügg egymással, hiszen mindegyikük ugyanazon abszolút valóság különböző megnyilvánulási formája. A természetpedagógia azt vallja, hogy minden érték, ami természettől adott. Ezen értékek közé tartozik az ember is, alkotásaival együtt Értéknek tekintendő minden társadalmi és mesterségesen létrehozott alkotás: a szellemi javak, a műveltség területén elért eredmények, a hagyományos kultúra csakúgy, mint a tárgyi környezet műalkotásai. A természetpedagógiában nagy hangsúlyt kap az esztétika: a szépség és harmónia keresése. Mindenben meglátni a szépet, a harmóniát, felfedezni a rendezetlenségben rejlő rendet – és ez egyben

boldogságforrást is jelent. A szépség is érték, és az esztétika által felkeltett öröm is kiválthat féltő aggódást, ahogyan a szeretetnek is van megőrző hatása. (Sajnos, ezt a szempontot ma még gyakran nem veszik figyelembe a tájrombolásnál vagy más természeti érték elpusztításakor.) A természeti nevelés feladata, hogy erősítse a gyermekben a veleszületett spontán érdeklődést és kíváncsiságot, melyet a világ jelenségei iránt tanúsít. Segítse fenntartani és bátorítani azt az érzést, hogy részeként is egyek vagyunk a világgal. Fontos, hogy törekedjünk az élettelen és élő társainkkal való együttélésre, a természet törvényeinek betartására, a lehető legkisebb mértékű károsításra. Ennek érdekében szemléletváltás szükséges, azaz a természet és az ember viszonyának újragondolása, különösen a városi emberek számára. Merjük, tudjuk a gyermekeinknek, egymásnak a természet kisebbnagyobb csodáit,

nyíltabb, vagy rejtettebb szépségeit megmutatni. Tanítsuk őket, tanítsuk egymást! – a viselkedés régibb, vagy új normáira Mondjuk arra, hogy a virágzó ágakat letördelni bármilyen dekoráció ürügyével egyszerűen: barbárság. Magyarázzuk el gyermekeinknek, hogy nem szabad a fecske- vagy gólyafészket bántani stb. A természet védelmének értelmezése ki kell hogy terjedjen a kozmosz egészére és annak minden elemére: a fűszáltól az űr végtelenségéig. Higgyünk abban, hogy a természet izgalmas ezerarcúságának együtt átélése mindig ember voltunk jelentős gazdagodása és bár szerény, de nagyon fontos hozzájárulása a ma oly kívánatos szemléleti átalakuláshoz is. Ehhez megszívlelendő Rodin intelme is, amely e fejezet mottójaként szerepel. A környezetvédelem tágabb fogalom, mivel az a természet védelmén kívül a mesterséges (települési) környezet védelmével is foglalkozik, és a különböző emberi tevékenységeket

(termelés, közlekedés stb.) úgy igyekszik A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 69 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 70 ► megszervezni, hogy az az embert, valamint annak környezetét ne károsítsa. Nyilvánvaló a természet- és környezetvédelem szoros kapcsolata és kölcsönhatása, hiszen hosszú távon a természetvédelmi területek csak a környezetszennyezés megszűntetésével, illetve csökkentésével tarthatók fenn. A környezetvédelem legfontosabb területeit az alábbi ábrán szemléltetjük (Moser 1994). A környezetvédelmi tevékenységek során elsősorban három alapvető kérdésre kell válaszolni: 1. Mit kell megvédeni? 2. Mitől kell megvédeni? 3. Hogyan kell megvédeni? Az első kérdésre válaszolhatunk a legegyszerűbben: az embert, továbbá annak a természetes és művi környezetét,

amelyet már az előző fejezetben felvázoltunk. A második kérdésre a válasz: az embert a különböző ártalmaktól kell megvédeni, így például a hulladékoktól, a zajtól, a káros sugárzásoktól, a túl sok vagy kevés fénytől és hőtől, a bűztől, az eróziótól, az élőlények kipusztulásától vagy túlzott elszaporodásától, az ásványvagyonnal végzett A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 70 ► Ember, egészség, környezet A társadalom és a környezet kapcsolata A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 71 ► rablógazdálkodástól, az idegi túlterheléstől, a káros pszichés ingerektől, stresszoroktól stb. Az emberi faj védelme egyúttal az egész környezet védelmét is jelenti A harmadik kérdésre adható válasz a legösszetettebb, mert nem csak a felmerülő probléma természettudományi-műszaki megoldásait, hanem számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni.

A környezeti ártalmak elhárítására számtalan módszer lehetséges. Ilyenek például: • Különböző műszaki megoldások – A káros emissziók csökkentése, elletve kiküszöbölése a forrásterületén (porleválasztó, szennyvíztisztító, hulladékszegény technológiák). – A káros emissziók továbbjutásának vagy konvertálódásának megakadályozása (magas kémények építése, erdők telepítése, észlelőhálózatok létrehozása). – Védőeszközök alkalmazása (gázálarcok, füldugaszok, védőmázolások). • Gazdasági és jogi feltételek biztosítása – Gazdasági érdekeltség megteremtése a környezetvédelmi ráfordítások megtérülése érdekében. – Megfelelő környezetvédelmi törvények, jogszabályok megalkotása és azok betartása. • Környezetszerető szemlélet kialakítása – Az ökológiai kultúra megalapozása és fejlesztése. – Környezettudatos és környezetbarát magatartás és életvitel elősegítése. A

felsorolt tényezők nem kizárólagosak, hanem együttesen hatnak, hiszen a környezet egységéből következik, hogy az ártalmak megelőzését, feltárását és megszüntetését csak komplex ökológiai szemlélettel lehet végezni. Nem vitatható tény, hogy a környezetkultúra problémája társadalmi problémaként kezelendő. Településeink, üzemeink, iskoláink, öltözködésünk, lakberendezésünk, kézjeleink is környezetkultúránkról (vagy annak hiányáról) tanúskodnak. E tanújelek bizony igen sokszor sötét képet mutatnak. A rendetlenség, a szemét sok helyütt nem szúr szemet, s jól megfér egymás mellett a munkahelyeken, a lakóhelyeken és a lakásokban, az utcán és mindenütt. E téren súlyos adósság terheli oktatásügyünket is annak ellenére, hogy számtalan kezdeményezéssel és jó példával is szolgálhatunk, melyekről a következő fejezetekben szólunk A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 71 ►

Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 72 ► 10. A környezeti nevelés tartalma „Nem szabad korunk szintjéhez igazítani képességeinket; nem szabad magunkat alávetni korunknak. Meg kell kísérelnünk világosabbá tenni ezt a kort, és eljutni odáig, hogy az ősforrásokból merítve élhessünk.” Karl Jaspers Az emberiség történetében mindig voltak természeti- társadalmi- környezeti katasztrófák. Az emberiség nem csak a huszadik század vége felé került olyan helyzetbe, amelyben fel kell ismernie a környezeti fenyegetést, amelyben veszélybe kerül a civilizáció, az emberi társadalom, az élet. Minden tudomány a saját lehetőségeit keresi a környezeti problémák megoldására. A pedagógia felismerte azt, hogy az egyik legnagyobb probléma mibennünk van: szokásaink, attitűdjeink, értékrendünk sokszor gátol abban, hogy harmóniát teremtsünk a

disszonancia helyett. Ezért az emberi erőforráshoz, a legérzékenyebb és legerőteljesebb tényezőhöz kell fordulnunk, keresve a válság megoldásának alternatív lehetőségeit. Ezek egyike a környezeti nevelés. A környezeti nevelés széles ívű, össztársadalmi folyamat. Átfogja az iskolai és az iskolarendszeren kívüli képzési- nevelési helyzeteket Megjelenik a tömegtájékoztatásban, a reklámban, a művészetben, hatása érvényesül a kultúra, a gazdaság, a politika és az államigazgatás legkülönbözőbb területein. Környezeti nevelő hatása van a tárgykultúrának, az építészetnek, az energiaiparnak, a tömegközlekedésnek és még sok-sok egyéb társadalmi szférának A környezeti nevelés nemcsak a környezeti ismeretek, a környezeti problémák megoldásához szükséges készségek, nemcsak a környezethez fűződő érzelmi viszonyulások és értékek pedagógiai eszközökkel történő formálása, hanem mindez az egész

személyiségre, a teljes emberre ható nevelési folyamat. A környezeti nevelés hozzásegít ahhoz, hogy a civilizáció okozta nyomasztó fenyegetettségünket feloldja, a pusztító és önpusztító életvitelünk miatti felelősségünket erősítse, hogy visszaadja életünk valódi értelmét, és visszavezessen az emberi létezés igaz értékeihez. (Havas 1993) A végső cél, hogy a Föld az élet bolygója maradjon. Ehhez a jelenben zajló folyamatok pozitív irányú megváltoztatása szükséges, amelyet csakis A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 72 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 73 ► egy mélyreható szemléletváltástól várhatunk, mely új paradigmarendszer széleskörű elfogadásával együtt jár. 10.1 A környezeti nevelés filozófiai alapjai „Minden dolog mértéke az ember” Prótagorász A tudomány

mindenhatóságába vetett hit évszázadok óta meghatározója a fejlett nyugati világnak. Az antik görög hagyományokon fejlődött nyugati filozófia az ok-okozati összefüggések racionális következtetéseiben hitt. A descartes-i, newtoni tanok következtében az analitikus, empirikus módszerek elismertsége vált még egyeduralkodóbbá. Descartes egyenesen a tudatával azonosította magát, mint ahogy híressé vált mondásából is kiderül: „Cogito ergo sum” (Gondolkodom, tehát vagyok.) Mechanikus természetfilozófiája szerint minden dolog lényege elemeire szedve feltárható, akár egy óraműhöz hasonlatos gépezet Ez a gondolkozásmód az iskolában is érezteti hatását, ahol a mérhető, eredménycentrikus, ismerethalmozó tudás élvez elsőbbséget Ezen a történelmi talajon született meg a környezeti nevelés is, amely bár igyekszik kitörni a merev keretekből, az eredet még ma is erősen rányomja bélyegét. „Minden dolog mértéke az

ember” – mondotta Prótagorász, s ez a szofisták által vallott etikai relativizmus vált a környezeti nevelés alapgondolatává is. A görög filozófusok világképmodellje szerint a gondolkodás középpontjában az ember áll, a világ összes többi létezője az emberi környezet részekét rendelődik alá. Ebből adódóan szükségtelei szerint szabadon rendelkezhet felette: pusztíthatja, vagy nagyvonalúan óvhatja önös érdekeinek megfelelően. A Föld bolygó teljes felületét felosztotta az ember saját faja csoportjai között, talpalatnyi helyet sem hagyva más élőlény számára. Így az összes növény- és állatfaj, mint valami megtűrt szegény rokon, az emberi hatásokon belül kénytelen megtalálni életlehetőségeit, amíg a homo sapiens ezt eltűri. Ám amint igényt tart a területre, nem kétséges, hogy kinek a javára dől el a kérdés. (Ismeretes, hogy ez a probléma időnként az emberi fajon belül is komoly – akár háborús –

konfliktusokhoz vezet.) A világot ma is sokan úgy szemlélik, mintha az ember egy kör középpontjában állna, ahol minden őérte van, és minden körülötte forog. A természeti környezet nem más, mint a családi otthon, a kert, a lakóhely A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 73 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 74 ► tovább bővített térbeli kiteljesedése, amely csakúgy, mint az előzőek, az ember kényelmének kielégítésére szolgál. A szeretet és a felelősségérzet azonban a távolság növekedésével ellentétesen arányos. Hogy a környezet mi volt az ember megjelenése előtt, vagy mi lesz utána, az sokszor kívül esik a figyelem és az érdeklődés körén. Hosszú időbe tellett, amíg a kopernikuszi sokk elérte célját és általánosan elfogadott lett az az elmélet, miszerint nem a világmindenség forog a

kitüntetett helyzetben lévő Föld körül. Itt az ideje változtatni azon a középkori beidegződésen is, hogy a világ ura az ember, és hogy küldetésének célja a természet leigázása. Egy újabb kopernikuszi sokk révén az ember beláthatná végre, hogy nem ő van a világ közepén. (Hankiss Elemér 1997) Fontos lenne Onondaga Chlef Oren Lyons indián főnök gondolatát megszívlelni: „Az az alapelvünk, hogy minden élőlény, beleértve a négylábú és a szárnyas teremtményeket is. Elfelejtettük ezt az alapelvet; és a kétlábú úgy lépked a Földön, mintha az ember készítette törvények felsőbbrendűvé tennék. Azonban létezik egy magasabb rendű törvény, amely egyformán vonatkozik a Föld minden élőlényére.” Orgoványi, 1999 Az ember, mint a világ központi helyét betöltő, uralkodó lény gondolkodásának egyenes következménye: „A világ értünk van!” szemléletmód, amely a környezeti nevelés világlátásában is

megmutatkozik: „Védjük környezetünket, amíg az a mi érdekeinkkel nem ütközik!” Ám amint szembe találjuk magunkat valamilyen számunkra kényelmetlen jelenséggel, nem kétséges, hogy a döntésnél az ember sérthetetlensége az egyedül szóba jöhető szempont. A környezeti nevelés alapelveire még ma is erős hatással van az a tudományos alapokra helyezett racionális megközelítés, amely létrehozta, erősen érződik még az urbánus közeg is, amelyben született. Problémafelvetése, témamegközelítése elsősorban a városi ember gondjait, gondolkodását, megoldási ötleteit tükrözi Bár holisztikus világnézetet hirdet, és igyekszik módszereiben az érzékelés irányában nyitni, ez gyakran a természettől elszakadt ember suta próbálkozásának tűnik. (Fáy László 1999) A Jung által meghatározott pszichikus tájékozódás funkciói közül a környezeti nevelés ma még elsősorban a gondolkodást és az érzékelést gyakorolja, bár

már ez is nagy előrelépést jelent az elmúlt évtizedek poroszos pedagógiai gyakorlatához képest. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 74 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 75 ► Mindamellett a nevelésfilozófiai háttér jórészt még hiányzik a pedagógiai gyakorlatból. E nélkül azonban bármely divatos és lelkesedéssel végzett akció is hamar kiüresedik, tartalmatlanná válik, s előbb-utóbb feledésbe merül Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy nem elég ismerni az igazságot és tudni a jót, mert az emberi magatartást más mozgatórugók is vezérlik A problémakör teljesebb megértéséhez érdemes először egy rövid áttekintést adni a környezeti nevelés történeti vonatkozásairól, a 19. századtól napjainkig 10.2 A környezeti nevelés múltja „Mélységes mély a múltnak kútja” Thomas Mann A

természet és a környezet védelmének a gondolata nem a 21. század szüleménye Már a középkori magyar (erdélyi) társadalom felelősségteljes gondolkodásának szép példája az 1638-ból származó „környezetvédelmi relikvia”, amelyből az egyes emberek, a közösségek, a társadalom felelőssége és a kornak megfelelő etikus életvitelének igénye jól tetten érhető. (Gaizer 1997) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 75 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 76 ► Az utóbbi kétszáz év azonban hatalmas – főként technikai – változásai gyökeresen megváltoztatták az ember életét. Élvezzük a városiasodás előnyeit és nehezen akarjuk tudomásul venni, hogy mindennek ára van A kényelmes lakás, a közutak, a telefon, a gépkocsi és a többi civilizációs „vívmány” beépültek életünkbe. De gondoljunk

a zsúfoltságra, a zajra, a hulladékhegyekre vagy az elsősorban a gépjármű-közlekedésből származó levegőszennyezésre. A civilizáció fejlődése következtében a fejlett nyugati társadalmakban jelentkező problémák néhány évtizeddel ezelőtt – de különösen a 19. század második felében – környezetvédő megmozdulásokhoz vezettek és természetvédelmi mozgalmakat indítottak el. A tudomány és a közélet képviselői is csatlakoztak a kezdeményezésekhez, hiszen a városiasodás és a megnövekedett népsűrűséggel járó gondok már-már elviselhetetlenné váltak a lakosság számára, és az egész világon nyilvánvalóvá váltak a súlyos környezeti problémák. A kedvezőtlen tendenciák megváltoztatása érdekében – nemzetközi és hazai vonatkozásban egyaránt – a törvényhozás szintjén is igen fontos döntések születtek, világkonferenciák és egyéb események zajlottak le, valamint jelentős természetvédő mozgalmak

indultak el, melyeket az alábbiakban röviden összefoglalunk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 76 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 77 ► 1891 1893 1900 Ornitológiai Világkongresszus megrendezése Budapesten Magyar Ornitológiai Központ létrehozása Országos Állatvédő Egyesület Közgyűlése Február 25-én Herman Ottó azt javasolta, hogy május egyik napját nyilvánítsák a madarak és fák ünnepévé. 1906 A Vallás- és Közoktatási Minisztérium – gróf Apponyi Albert kultuszminiszter 1906. április 27-én kelt indítványa alapján – elrendeli, hogy az 1905/1906-os tanévtől, minden tavasszal, Magyarország valamennyi elemi iskolájában tanítás nélküli munkanapon kell megünnepelni a „Madarak és Fák Napjá”-t A korabeli napilapok arról tudósítottak, hogy milyen példaértékű volt az a társadalmi

összefogás, amit az ünnep sikeres és eredményes megtartása érdekében a különböző civil szervezetek, egyesületek kifejtettek. Az Országos Állatvédő Egyesület útmutatók, mintaelőadások formájában segítette az iskolákat új feladatuk megoldásában. A tanfelügyelőség, az egyházkerületek püspökei képviseletükkel, felhívásaikkal bizonyították a természetvédelmi munka fontosságát a művelődés terjesztésében, az erkölcs fejlesztésében. A dunántúli ág. h evangélikus egyházkerület püspöke körlevélben a következőkre hívta fel a figyelmet: 1907 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 77 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 78 ► „A madarak és fák védelmét minden komoly gondolkodó figyelemre méltó feladatnak ismeri el. Ennek hatása kiterjed a mezei, kerti gazdálkodásra is, amennyiben

köztudomású tény, hogy a veteményekben sok kártevő van, s a gyümölcstermést megrontással fenyegető rovarokat a madarak pusztítják a leghatásosabban. Nagyon fontos az ifjúságban a fák védelmét célzó hajlamnak már az elemi iskolától kezdődőleg a felébresztése. Csak ott lehet várni a gyümölcsnek, ezen egészséges élelmiszernek fokozódó mértékben termelését, ahol már megvan és éled az érzék a fák védelme iránt. Az sem vonható kétségbe, hogy ott, ahol a nép a hasznos állatok, a fák rendeltetését már ismeri, ott szilárdul benne azon tudat is, hogy az állatok kínzása a nemesebb érzés hiányára, erkölcsi durvaságra mutat, s e felfogás nyomán ott még inkább véteknek tartja a lelkiismeret az embertársak bántalmazását, a gyöngébbnek elnyomására irányuló rosszakaratot. A madarak, fák védelme a művelődés terjedését s az erkölcsi érzék nemesbülését jelzi. Szép feladatot teljesítenek az iskolák

felügyelői, vezetői, amidőn a növendékekben gondosan ápolják a természet szeretetét, s reá szoktatják őket a hasznos állatok és fák védelmére”. Fodor, 1910 1908 Országos Ifjúsági Madárvédő Liga alakul Ez év június 15-én a kultuszminiszter – a tanulóifjúság mind szélesebb körű megnyerése érdekében – a 27171. sz körrendeletével valamennyi királyi tanfelügyelő kötelességévé tette, hogy buzdítsa a tanítókat a Liga megalakítására, annak eredményéről pedig iskolalátogatásaik alkalmával szerezzenek meggyőződést. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 78 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom 1915 1920 A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 79 ► Az Országos Ifjúsági Madárvédő Ligának ebben az évben már 250 000 tagja volt. A Ligához való csatlakozás minden esetben ünnepélyes keretek között történt A Madarak és

Fák Napján, az egész napos teendők mellett – faültetés, odúkészítés, madarak etetése, állatok ápolása – jelentős esemény volt a fogadalomtétel, a Liga tagsági igazolvány aláírása és a Ligajelvény átvétele. Az ünnepségekről az iskolák feljegyzéseket, jelentéseket készítettek, Fodor Árpád szombathelyi főgimnáziumi tanár, a Szentgotthárdi Állatvédő Egyesület elnöke iskolai évkönyvbe szerkesztette, külön fejezetbe rendezve a tanulságos, követésre méltó programokat. A Madarak és Fák Napjáról szóló első évkönyv 1400 iskolai jelentést tartalmazott. Az iskolai évkönyv mind a tanítók tevékenységének motiválásához, mind a májusi ünnep színesítéséhez, tartalmi gazdagításához jelentősen hozzájárult. A Madarak és Fák Napja nem elszigetelt iskolai ünnepély, általában nem spontán természetközeli tevékenységek szervezése, hanem valóban közügy volt. Össznemzeti – közművelődési és

közgazdasági – hasznosságát az első évkönyvben Fodor Árpád (1910) a következő 4 pontban fogalmazta meg: 1. „ A Madarak és Fák Napja ünnep, s az ünnep jelentős élmény az ember életében. Nem kell bizonyítgatnunk, hogy a gyermekségre mily benyomást és mily nevelő hatást tesz először az ünnepélyre való előkészülés, azután magának az ünnepélynek szelleme és egyes mozzanatai, az egésznek tiszta és egészséges élvezete és végre az ünnepély tanulságai, emléke és ezeknek ápolása, ébrentartása. A tanítót pedig e munkásság kiragadja a köznapi nyomasztó gondjaiból, s ezzel a legnagyobb jót teszi velük. A szülők és a közönség számára is fontos ez az ünnep, mert részeseivé teszi őket az iskola örömeinek 2. A Madarak és Fák Napja új és hálás téma az íróknak és költőknek 3. A legnagyobb hasznot ez az ünnep a közgazdaság számára jelenti a nemzetnevelés által, mert aminek eddig a gyermek pusztítója

volt, most ápolója, oltalmazója lesz. 4. S végül, aki így nevelkedett, érző szívvel ápolja mindazt, ami él” A környezeti nevelés gondolatai az 1920-as évek oktatáspolitikájában teljesedtek ki. A századelő mozgalmai ihlette – természettel foglalkozó – könyvek sora jelent meg ekkor (pl. A jó szív nevelése, az Aranykalászok, Óh, dicső természet) Az Országos Állatvé- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 79 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 80 ► dő Egyesület által gondozott munkák a pedagógusképző intézetekben, a polgári és középiskolákban ajánlottak és ismertek voltak. A húszas évek nevelési koncepciójának középpontjában az erkölcsös személyiség formálása állt, amelynek 3 alkotó eleme a következő volt: 1935 1948 1960 1. A megfelelő ismeretek elsajátíttatása (tanórán és

azon kívül) 2. A magatartásformálás, melynek alapvető jegyei: emberiesség, az önzetlenség, a természet szeretete, a természet iránti áhítat 3. A tevékenység: cselekedetekkel kell megtanítani a jövendő nemzedéket arra, hogyan kell gondozniuk, ápolniuk a természet ajándékait, Isten remekeit és a haza kincseit. Az első magyar természetvédelmi törvény megszületése A törvény az addigi rendeleteket egységes keretbe foglalta és meghatározta a legfontosabb feladatokat az emberi környezet védelméről. Nemzetközi Természetvédelmi Unió alakul. Az IUCN (International Union for the Protection of Nature) Nevelési Bizottsága a környezet védelmére irányuló nevelés fontosságát hangsúlyozta. Célkitűzései: korszerű környezeti világképpel és kultúrával rendelkező személyek nevelése, akik harmóniában élnek környezetükkel. Magyarországon, a hatvanas évektől elkezdődik a Hanság lecsapolása, melynek következtében kipusztul kb. 53

állatfaj és 40 növényfaj A lápi világot csak a század vége felé sikerül új életre kelteni A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 80 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom 1970 1972 1972 A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 81 ► Ettől az évtől kezdve április 22. a Föld napja Környezetvédelmi Világnappá nyilvánítják június 5-ét. A Stockholmban ülésező Környezetvédelmi ENSZ Világkonferencia megalkotta a környezeti nevelési programot. A konferencia résztvevői javasolják a környezeti oktatás nemzetközi programjába: • az interdiszciplináris megközelítést, • az iskolai és iskolán kívüli formák kidolgozását, • és bármiféle egyszerű intézkedéseket a környezet érdekében. 1975 1975 35 ország vezetője Helsinkiben Záróokmányt írt alá. Az állásfoglalásuk lényege, hogy a lakosság minden csoportja tegyen a környezet

védelméért (Különösen az ifjúság) Ezt a politikai sikeresség feltételének fogalmazták meg. A belgrádi UNESCO Konferencia megfogalmazta és elfogadta a környezeti nevelés definícióját és célját. „A nevelésnek szükséges számba venni, felhasználnia vagy ellensúlyoznia, illetve elhárítania azokat a környezeti hatásokat, amelyek a gyermek fejlődésében, alakulásában szerepet játszanak” UNESCO Tanulmány, 1975 1976 1977 1977 Az emberi környezet védelméről szóló II. sz törvényben rögzíti Magyarország a helsinki záróokmányban megfogalmazottak megvalósulását. Megalakult hazánkban az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és számos kezdeményezés születik. Az UNESCO Tbilisziben, 60 nemzet képviselőjével folytatta a Belgrádban megkezdett munkát, és tovább pontosította a környezeti nevelésre vonatkozó paradigmát. Az általuk megfogalmazott definíció szerint: „A környezeti nevelés olyan folyamat,

melynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességekkel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi problémák megoldására és az újabbak megelőzésére” UNESCO Tanulmány, 1977 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 81 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom 1978 A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 82 ► A Környezeti Nevelési Kormányközi Konferencia konkrét ajánlásokat is megfogalmazott, ilyenek többek között: • Javaslat az iskolai tantervek átalakítására, tankönyvek, segédanyagok készítése a környezeti neveléshez; • Vezessenek be korszerű nevelési módszereket, fejlesszék a szakmunkásképzést, a pedagógusképzést és a

továbbképzést. 1986 Csernobili katasztrófa rengeti meg a világot, amely óriási tiltakozást vált ki az atomerőművek ellen. 1987 A „Tbiliszi + 10 év” Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencia számvetést végzett és javaslatokat tett a környezeti oktatás további fejlesztésére Az Európai Unió dublini csúcskonferenciája közzétette az 5. Környezeti Akcióprogramot, amely többek között a következőket tűzte ki célul: 1990 • „A polgárok tiszta és egészséges környezethez való jogának biztosítása. • A felelősség megosztása a környezeti nevelésben. • A döntéseket a lehető legközelebb kell hozni az állampolgárokhoz. (Ennek érdekében az információs szolgáltatások fontos szerephez jutnak az állampolgárok tudatosságának kialakításában.) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 82 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 83 ► • A jelen generációnak olyan állapotban kell átadni a környezetet a jövő nemzedék számára, hogy az fenntarthassa a közegészséget, a szociális és gazdasági jólét magas szintjét. • Az elvek valóra váltásában kulcsszerepet kell betölteni az oktatásnak a környezeti tudatosság fejlesztésében, a fogyasztási szokások megváltoztatásában, a demokrácia eszközeinek megismerésében és alkalmazásában.” (Csobod 1996) 1992 Természetvédelmi Világszövetség Konferenciája Rio de Janeiróban A tudósok arról számoltak be, hogy a gyorsuló gazdasági fejlődés sosem volt környezeti katasztrófákkal fenyeget, amelyek közül kiemelik: • a Föld fokozatos felmelegedése megolvasztja a sarkvidék jéghegyeit; • a világóceán vize megemelkedik, elárasztják a partokat a tengerek; • eltűnik Hollandia és Banglades; • sok-sok országrész milliónyi környezet-menekültje rabolva és

fosztogatva töri át az új vasfüggönyöket; • az ózonpajzs elvékonyodik, az élő fajok rohamosan eltűnnek; • a kifogyó energiatartalékaink iszonyú nélkülözésbe taszítják az elállatiasodó embert. A konferencia résztvevői lidérces látomásaival elkeserítő jövővel fenyegetnek. (Beteljesülni látszik a bibliai apokalipszis, János jelenéseinek könyve) A kormányok Rióban nemzetközi megállapodást kötnek, amely rögzíti, hogy nem lehet mindenáron a fejlődést biztosítani, ezért csak a fenntartható fejlődés biztosítása tűzhető ki célul; „A béke, a fejlődés és a környezetvédelem összefüggő és elválaszthatatlan” Az 1992. évi riói nyilatkozat 25 cikkelye 1992 Elindul a KÖRLÁNC Környezeti Nevelési Projekt, amelyet az USA Környezetvédelmi Hivatala és a magyarországi Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztériuma közösen dolgozott ki. (A projekt igazgatója: dr Havas Péter) A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 83 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 84 ► • A program arra irányult, hogy az USA szakmai és pénzügyi segítségével létrehozzon egy fejlesztőmodellt, amely elősegíti a magyarországi környezeti nevelés erősödését. • Két munkacsoport jött létre (az esztergomi és a kecskeméti Tanítóképző Főiskolán), amelyek a helyi közösségek bevonásával történő környezeti nevelési programok, tantervek kidolgozását és értékelését végzik. • Új pedagógus-továbbképzések indultak el a program keretében, amelyek igen népszerűvé váltak. • Kiterjedt környezeti attitűd- és szokásvizsgálatokat, kutatásokat végeznek. 1993 1994 A Körlánc hálózattá vált az évek során. 1995 májusára már több mint ötszáz helyi közösség kapcsolódik a környezeti nevelési programhoz. Újabb

munkacsoportok jöttek létre: sárospataki, szegedi, debreceni pedagógusképző főiskolákon A környezetvédelmi és területfejlesztési, valamint a művelődési és közoktatási miniszterek aláírnak egy együttműködési megállapodást, amelynek elsődleges célja: a társadalom környezettudatának fejlesztése. A Környezetvédelmi Világnap ez évi jelmondata: „Törjünk ki a szegénység és a környezetpusztítás ördögi körének szorításából” 1995 A Magyar Köztársaság Parlamentje elfogadja a Környezetvédelmi Törvényt és a Nemzeti Alaptantervet (NAT) Mindkét dokumentum igen nagy jelentőségű, mivel egyértelműen rögzíti a környezeti neveléshez való állampolgári jogot és állami kötelességet. Az egész társadalmat érintő környezeti problémák megoldásának és megelőzésének igénye mind az új környezetvédelmi törvényben, mind a NAT-ban egyaránt kifejezésre jut. • A törvény először fogalmazza meg, hogy „minden

állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el” (Magyar Közlöny 1995) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 84 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 85 ► • A NAT 1.-10 évfolyamig terjedően műveltségközi területként értelmezi a környezeti nevelést. Így a környezettel kapcsolatos ismeretek, értékek és magatartásformák a humán és reál tantárgyakban egyaránt megjelennek. Önálló műveltségi területen mindez konkrét követelményekben az alábbi témakörökben fogalmazódik meg: „Ember és természet” „Földünk és

környezetünk” „Ember és társadalom”. 1996 1997 A NAT-ban megfogalmazott elvek szerint az iskolák maguk alakítják ki a helyi tanterveikben a környezeti nevelési koncepciójukat – az iskolai nevelési terv részeként. A magyar UNESCO iskolák országos környezetvédelmi rendezvénysorozatot szerveznek a csernobili katasztrófa 10. évfordulóján Kiotóban egyezmény született az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátás mértékének csökkentéséről. A Magyar Országgyűlés 2002-ben egyhangúlag döntött a dokumentum ratifikálása mellett, amely egyébként az uniós csatlakozásunk feltétele (Sajnos az USA nem írta alá az egyezményt, mert a gazdasági és politikai érdekcsoportok céljait – legalábbis egyenlőre – az emberiség egészének érdekei elé helyezték.) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 85 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom 2002 2007 Vissza ◄ 86 ► A riói konferencia folytatásaként összeült a II. Világkonferencia Johannesburgban. Témája: A fenntartható fejlődés biztosítása A konferencia kiemelten foglalkozott a harmadik világ problémájával A „Föld-csúcs” résztvevői szeptember 4-én akciótervet fogadtak el arra vonatkozóan, hogy az eddigieknél is jobban össze kell fogni a világ országainak az ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében, mert az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából eredő globális felmelegedés immár nem egy távoli tudományos előrejelzés, hanem a jelen idő szörnyű valósága – írja az AFP. Az elkövetkező néhány évtizedben olyan éghajlatváltozással kell számolnunk, amilyenre az emberi civilizáció története során még nem volt példa. A Föld történetében az utolsó ilyen mértékű változás a 10 ezer évvel ezelőtti jégkorszak lezárultakor következett be, és

közismerten jelentős mértékben módosította az élővilág képét. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták a résztvevők, hogy reményre és nem kétségbeesésre van szükség. A konferencián a magyar küldöttséget – a téma jelentőségének megfelelően – dr. Szily Katalin, az Országgyűlés elnöke vezette A Bali szigetén folyó ENSZ klímakonferencián, – miután az Egyesült Államok is csatlakozott – konszenzus alakult ki az üvegházhatást előidéző károsanyag kibocsátás mértékének további csökkentéséről. A résztvevők elfogadták azt a tervet, amelynek alapján legkésőbb 2008. áprilisig megkezdik a tárgyalásokat egy 2009-ben aláírandó globális klímaegyezményről Ekkor jár le ugyanis a 2012-ig érvényben lévő kiotói egyezményben rögzített feladatok végrehajtásának első szakasza. 10.3 A környezeti nevelés jelene „Eszmények nélkül nem lehet élni, illúziókban nem szabad élni” Gróf Klebelsberg Kuno A környezeti

(ezen belül a természet- és környezetvédelmi) nevelés történetének felvázolásából kitűnik, hogy a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején hazánkat is elérte a „zöld hullám”. A környezetvédő és természetvédő mozgalmak, egyesületek szerveződése egyre nagyobb mére- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 86 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 87 ► teket ölt. Magyarországon az utóbbi húsz évben megkezdődött a természeti környezetünk védetté nyilvánítása A környezetkultúra iránti társadalmi érdeklődés észlelhetően megnőtt az utóbbi években. Ugyanakkor a környezetszerető szemlélet, etika hiányát még naponta figyelhetjük meg a gyakorlatban. (Gondoljunk például a fairtásokra, a szeméthegyekre stb) Ennek az ellentmondásnak a feloldása nem megy máról-holnapra. A

környezeti neveléssel való foglalkozás hosszú folyamat. Időszerűségét az európai integrálódási törekvések is indokolják, vagyis az a tény, hogy Magyarország is az Európai Unió tagjává szeretne válni. A csatlakozás nemcsak gazdasági, politikai, kulturális és oktatási, hanem mindezek szintéziseként környezet- és természetvédelmi szempontból is az európai országok egyeztetett stratégiájának elfogadásán alapul. A stratégiára épülő nemzeti akcióprogram megvalósítása pedig a 21. század nagy kihívása A Környezetvédelmi Törvény és a Nemzeti Alaptanterv megjelenése óta egyre több szó esik a környezettel harmóniát teremtő magatartás kialakításáról. Az iskolákban is számos kezdeményezésről hallhatunk, olvashatunk Néhány iskolai példa a környezeti nevelést szolgáló tevékenységterületekről: • Az iskolai környezet szépítése (fásítás, parkosítás, iskolakert, arborétum létesítése) •

Környezetvédő szakkörök, táborok, diákkörök, ökoklub • Környezetvédelmi gyakorlatok (hasznos és veszélyes hulladékok gyűjtése) • Környezetbarát papír használata • Akciókon való részvétel (zöldek találkozója, Föld Napja, Madarak és Fák Napja) • Erdei iskolai projektek • Biokertészet oktatása, környezetvédelmi fakultáció stb. A környezeti nevelés fogalma mára közismertté vált a pedagógusok és a diákok között, és mivel a szervezeti keretek adottak, így minden esély megvan arra, hogy belátható időn belül széles körben elfogadott pedagógiai gyakorlattá váljék minden iskolában. Sorra jelennek meg a környezeti- és a természeti neveléssel foglalkozó kiadványok, könyvek, amelyeknek fókuszában az emberközpontú környezetvédelmi kérdések állnak. Csak a pedagógia területén számos könyv, A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 87 ► Ember, egészség, környezet A

dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 88 ► tankönyv, módszertani segédanyag született annak jegyében, hogy a jövő nemzedéke képes legyen egy új szemlélettel, egy új magatartással a társadalmi élet egészében (a műszaki fejlesztésben, gazdaságban, fogyasztási szokásokban) környezeti kultúrát örökíteni, környezetbarát gyakorlatot megvalósítani. Tapasztalataink szerint a publikációk rendszerint tudományos megközelítésű és szakmai megalapozottságú tényeken nyugszanak. A problémák mérlegelése is a környezet, a természet védelmében és az emberi érdekek függvényében történik. A módszerek között ugyanakkor már megjelenik a játékos elem és az érzékszervi megfigyelés. Ez igen jelentős stílusváltást jelent a descartes-i – newtoni egzakt megközelítéshez és analitikus felfogáshoz képest, és hatalmas lépésnek tekinthetjük a világ másfajta megismerési

lehetőségeinek sorában. 10.31 Új generációs szemlélet „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” A környezetvédők jelmondata A természetpedagógia és a környezetpedagógia legújabb irányzatai a megismerés folyamatában az ún. „szelíd módszereket” alkalmazzák – írja Orgoványi (1999) A pszichikus tájékozódás funkciói közül mindegyiket használják, a gondolkodást éppúgy, mint az érzékelést és az intuíciót Henri Luis Bergson francia filozófus azt vallotta, hogy az intuíció egyfajta szellemi szimpátia, melynek segítségével valamely objektum belsejébe visszük magunkat, hogy azonosuljunk azzal, ami benne egyetlen és kifejezhetetlen. Ezenkívül fontos szerepet kap még a természetempátia gyakorlása, amely beleérző képességet jelent bármely létező helyébe. Ez elengedhetetlen, ha valóban át akarjuk érezni létező társaink sorsát, és eszerint kívánjuk irányítani cselekedeteinket. A környezeti nevelés új

generációs szemlélete összekapcsolja az emberiségnek a természeti erőforrások háztartásával kapcsolatos erőfeszítéseit az egészség egy szélesen értelmezett koncepciójával is. Integrálja azt az elvet, amely szerint az ember egészségének minősége elválaszthatatlan a környezet minőségétől. Soren Breiting (1996) a következő táblázatban öszszehasonlítja az új és a hagyományos szemléletet, kiemelve a főbb különbségeket A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 88 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 89 ► A környezeti nevelés Hagyományos szemlélet Cél: A viselkedés megváltoztatása Jellemzőik: A természet ökológiájára összpontosít A természeti tapasztalatok az alapvetők Az emberi egészség nincs a középpontjában Egyensúlyozni kell az emberi élet minősége és a környezet minősége

között Mi (környezetvédők és pedagógusok) tudjuk, hogy mi a legjobb megoldás Vezető szerep Meg kell állítanunk/késleltetnünk kell a fejlődést A múlt a jelen tettek mércéje Harmóniára való törekvés a természettel (koncepció a természet egyensúlyáról) A természet belső értékeinek hangsúlyozása Új generációs szemlélet A cselekvőképességre nevelés A humánökológiára összpontosít A társadalmi tapasztalatok az alapvetők Az emberi egészség fontossága kiemelkedő Egyensúlyozni kell a jelen és a jövő generációinak szükségletei között Minden embert be kell vonnunk a környezeti problémákkal kapcsolatos döntésekbe Demokratikus részvétel Sokirányú lehetősége van a fejlődésnek Elképzelések a jövőről „utópikus” gondolat Harmóniára való törekvés a jövendő generációkkal A mi értékeink a világ – melynek része a természet – legmegfelelőbb kihasználására vonatkoznak Környezeti etika A helyes

magatartás etikája, amelyet másokkal szemben a jelenben és a jövőben képvisel A természetvédelemhez meg kell őrizni a Természetvédelmi területeket kell létrehozni természetvédelmi területeket A természet megőrzésének az érve: aggó- Érv: aggódunk az emberiség jövő generációdunk az állatok miatt jáért, amely lehet, hogy hiányolni fogja az állatokat, ha nem teszünk értük valamit A lehető legkisebb mértékben szabad Ne okozzunk visszafordíthatatlan változásomegváltoztatni a természetet kat a természetben Az emberi közösségek és a természet Az ember-természet kapcsolat nem szétvákapcsolatát nem hangsúlyozza kellően lasztható Az emberi szükségleteket tényként fogja Az emberi szükségleteket normatív módon fel fogja fel A fenntartható használat korlátja a termé- A fenntartható használat az ember által szet megszabott mértékét a jövő szempontjából bírálja el A különböző értékekre összpontosít Az egymással

szemben álló érdekekre, társadalmi konfliktusokra összpontosít Nem hangsúlyozza az emberek közötti Nagyon hangsúlyos az emberek közötti egyenlőséget egyenlőség és egyenértékűség A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 89 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 90 ► 10.32 A környezeti és a természeti nevelés összehasonlítása Az előző fejezetekben már utaltunk arra, hogy a környezeti neveléssel elsősorban a Környezetpedagógia, a természeti neveléssel a Természetpedagógia foglalkozik. A két nevelési rendszer modelljét – Orgoványi tanulmánya alapján (1999) – az alábbi ábrán szemléltetjük: A környezeti kultúrára nevelés – felfogásunk szerint – magába foglalja a teljes környezet védelmét is. A dolgozatban mi a környezet fogalmába beleértjük a természetes és a „mesterséges”

környezetünket, és értelemszerűen magát az élő és élettelen természetet is. Ebben az értelemben a környezeti nevelést komplex és tágabban értelmezett fogalomként használjuk, amely a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 90 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 91 ► természet szeretetére, tiszteletére és védelmére való nevelést, sőt értékrend és tudatformálást, gondolkodás- és viselkedésmódot is jelent. Megjegyezzük, hogy a környezeti nevelés és a természeti nevelés fogalmának megjelenése a szakirodalomban is elsősorban hangsúlyeltolódásokat tükröz, de ezeket is érdemes szemügyre venni. Orgoványi Anikó (1999) az alábbi táblázatban foglalja össze a két nevelési rendszer főbb sajátosságait, prioritásait. A környezeti és természeti nevelés közti különbségek Környezeti nevelés

Természeti nevelés A környezet alatt komplex módon a termé- Környezet alatt a mesterséges (alkotott) és szeti, mesterséges (alkotott) és társadalmi társadalmi környezetet értjük, mely az emkörnyezetet értjük. (NKNS* 10. o) berrel együtt része a természet egészének. A környezeti nevelés célja – a tudatformálás – a társadalmi környezet olyan javítása amely nélkül nem képzelhető el a másik kettőben érdemi változás, nem létezhet fenntartható élet. (NKNS* 10. o) A természeti nevelés célja a természettel mint egésszel való tudatai és érzelmi azonosulás, mely alapja a természeti értékek tiszteletteljes megőrzésének s az emberi alkotások megbecsülésének. Környezeti etika Természeti etika Emberközpontúság Természet-központúság Az emberi érdekek elsőbbsége Az egyetemes létezés érdekeinek figyelembevétele A világ szemlélése a kívülálló szemszögéből A világ szemlélése a belső lényeg

feltárása által A világ megértése az ember szemszögéből A világ megértése természeti lény szemszögéből Tudományos és szakmai megközelítés Művészi átélés Természettudományokra alapozott megis- Művészetre, filozófiára, természeti etikára merés alapozott megismerés Megismerés – szeretet – megóvás Megismerés – szeretet – megóvás vagy Szeretet – megismerés – megóvás Emberi kapcsolatok ápolása Létezők és emberi kapcsolatok ápolása Empátia ember-ember viszonylatban Természetempátia bármely létező – ember viszonylatban * Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 91 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 92 ► A környezeti és természeti nevelés közti különbségek (folytatás) Környezeti nevelés Természeti nevelés Módszerek: –

tudományos alapokon nyugvók – az élővilágot tárgyként kezelők – emberi egészséget védők – érzékelést megmozgatók Módszerek: – szelíd megközelítésűek – az élővilágot élőlénytársként kezelők – valamennyi létező egészségére figyelők – érzékelésre, érzelmi és intuitív alapokra építők A természetet részeiben befogadó A természet egészének élményét befogadó Egzotikus állatok gondozása, kiállítások rendezése, látogatása Állatok rabságban tartása nem elfogadható. Természetes élőhelyen való megőrzés fontossága Maszkulin jelleg Feminin jelleg Urbánus szemlélet Természet-közeli szemlélet Park Rét Világtérkép = ember által kijelölt országha- Világtérkép = természeti földrajzot bemutárokkal szabdalt térkép tató térkép Környezeti etika Természeti etika Környezetvédelem Természetvédelem. A természet egészének védelme részeivel együtt Topocentrikus nézőpont: a

világ mint em- Kozmocentrikus nézőpont: a világ mint beri környezet egész Hangsúlyozzuk, hogy a két nevelési rendszer közötti különbség nem jelent rangsorolást a szükségességét illetően. Mindkettő igen fontos és egymással szorosan összefügg és mereven nem is választató szét. • A környezeti nevelés: az első lépés lehet a fogyasztói társadalom következményeinek beláttatásában, a természettől elszakadt ember ráébresztésében a természet szépségére és értékeire. • A természeti nevelés: Az emberi önzetlenség magasabb fokát kívánja meg: egy olyan egyetemes világlátást és érzést, amely túllép az emberi érdekek öntelt prioritásán. Igyekszik megteremteni az együttélés olyan módját, amely figyelembe veszi a többi létező (élettelen és élő) érdekét is, és igyekszik alkalmazkodni azokhoz. Igazi áttörést csakis a természet felé forduló, annak értékeit elismerő, új szemléletben felnövekvő

generációtól várhatunk. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 92 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 93 ► 10.4 A környezeti nevelés pedagógiai elvei „Az embert nem lehet valamire megtanítani, csak hozzá lehet segíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg” Galilei A környezeti nevelés a születés előtt kilenc hónappal kezdődik – így lehetne átalakítani Kodály Zoltán világhírű mondatát a zenei nevelésről. E gondolat hangsúlyozza a szülők hatását, a szülők környezeti szokásainak, életvitelük környezeti attitűdjeinek erejét Ez az, amelyet megtanulnak a gyermekek, amelyet csecsemő-, kisgyermek- és óvodáskorukban mélyen bevésnek Nem túlzás tehát, hogy a környezeti nevelés igen korai életkorban elkezdődik és az alapok lerakása a gyermek életének első éveiben megtörténik. Ezek az

egész életre szóló élmények, benyomások határozzák meg a leendő felnőtt környezeti gondolkodásmódját és életmódját. A legfontosabb azonban az, hogy a környezethez kapcsolódó értékek már igen korán kialakulnak; az értékrendszer alapvető kategóriái már kicsi gyermekkorban megformálódnak, ezért a szülők, majd a pedagógusok példamutatása igen fontos. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 93 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 94 ► 10.41 Életkori sajátosságok a környezeti nevelésben Óvodáskor A kisgyermek alapvetően kíváncsi, a világra rácsodálkozó természetű. Cselekedeteit döntő mértékben érzelmei vezérlik Ezért az óvodapedagógus személyiségével, környezeti attitűdjével, értékrendjével holisztikus látásmódjával könnyen tud követendő hatást elérni. Az óvodában játék,

mese, séta közben sok lehetőség van feltárni a természet szerteágazó csodálatos világát és rejtelmeit. Fontos szempont, hogy az óvodapedagógus engedje a gyermekeket elmélyülten keresni, kutatni. Teremtsen olyan helyzeteket, ahol a széles körben értelmezett környezetet – benne önmagát a gyermek – élményszerűen tapasztalhatja, megfigyelheti, cselekvő, játszó részese lehet! Az óvodás gyermeknél nem a közölt ismeretek mennyisége, hanem az ismeretekre irányuló tevékenység által kialakított hatás a fontos. Ez a hatás válhat önfejlesztő erővé, amely alapját képezheti a környezetbarát magatartású felnőttnek. Kisiskoláskor Ennek a fejlődés-lélektani szakasznak az a jellemzője, hogy bár a tanulás már a fő tevékenysége a gyermeknek, mégis szeret még mesét hallgatni és játszani. Ezért a környezeti nevelést is a mesén és a játékon keresztül közelíthetjük meg Ez a korosztály még nem akar elméletekkel

foglalkozni, de még komolyan kísérletezgetni sem. Számára mindaz, amit a természetben csinál, vagy amit a tanteremben végez: játék Az izgatja a gyerekeket, ha ők maguk csinálhatnak valamit, ha ők a saját kezükkel idézhetik elő a „csodát”. (Például varázslatos és izgalmas játék nekik, ha a rózsasziromból vízbe kinyomkodják a levet és azt tapasztalhatják, hogy sav vagy lúg belecseppentésére az megváltoztatja a színét.) Ezen korosztály számára minden lehet játék. Mindig meg lehet találni a lehetőségeket arra, hogy olyat játszanak, amiből a környezeti nevelés szempontjából is tanulnak valamit. Lehet ez például a növények és állatok elemzése, tulajdonságaik pontos leírása. Jó játék lehet a megfigyelés, a távcsővel való barátkozás, egy patak vizének vizsgálata, a környezetvédelmi vetélkedőkön való részvétel, a természet utáni, vagy fantázia szerinti rajzo- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Vissza ◄ 94 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 95 ► lás, festés, a természeti anyagokból való díszkészítés, a csutkababák, nádsípok, vadgesztenye malacok és egyéb játékszerek saját kezű készítése stb. Prepubertáskor A kamaszkor előtti korosztály legalább olyan érdekes, mint maga a kamaszkor. Ekkor a gyerekek elsősorban versenyre vannak hangolva A csillapíthatatlan munkakedv és a legkülönfélébb gyűjtemények megszállott készítése a legjellemzőbb erre a korcsoportra. Ezek nagyon hasznosítható sajátosságok lehetnek annak a pedagógusnak a kezében, aki megtalálja a módját annak, hogyan fordítsa a helyes irányba. Miért ne versenyezhetnének a gyerekek abban, hogy ki tanul meg több növénynevet, ki ismer fel több ásványt, ki tudja több veszélyeztetett faj eszmei értékét, ki tudja felsorolni a Duna összes bal

parti mellékfolyóját stb. Ha megtaláltuk azt a témát, azt a tevékenységformát, amit versenyként felvállalnak a gyerekek, akkor már akár a „csillagokat is lehozhatjuk velük az égről” Ugyanez érvényes a gyűjteménykészítésre is. Valamiből úgyis sorozatot fognak összeállítani. Még mindig hasznosabb, ha mondjuk a védett fajok képeiből – vagy legalább abból is! – készítenek gyűjteményt, mintha csak híres autóversenyzők vagy popsztárok arcképeiből, ennek ugyanis a környezeti nevelés szempontjából is értéke van. A 10-12 évesek munkakedve is köztudottan legendás. Egyrészt sokszor alig bírnak az energiájukkal (főleg a fiúk), másrészt a munkában is jót lehet versenyezni. Találjunk ki tehát és adjunk nekik valami értelmes feladatot, hogy azon vezessék le az energiájukat! Pl pataktisztítási versenyben valószínű, hogy lelkesen kihalásszák a vízből a bedobált szemetet, hulladékot, autógumit. Talán még azt sem

fogják megkérdezni, hogy „ugyan mi értelme van a csörgedező patak tisztításának, ha holnap az emberek úgyis megint teledobálják?” – mert ők nem is annyira az eredményt élvezik, mint inkább magát a tevékenységet, a „versenyt”. Ezekkel a versenyekkel azonban – szinte észrevétlenül – felelős környezeti magatartást formálunk, amely a gyermek személyes tevékenységére, aktivitására épít. Ha a tanulási helyzeteket élményközpontú, gazdag tapasztalatokat kialakító cselekvésekbe ágyazzuk, és ezeket megfelelően értékeljük és jutalmazzuk, akkor az megerősíti a gyermek környezet iránti szeretetét és felelősségét. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 95 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 96 ► A mindennapok apró történéseibe való bekapcsolódás, a mikrovilág környezeti problémáinak

megoldásában való részvétel segít a gyermekben hitet és meggyőződést kialakítani a személyes és a közös jövő iránt. A prepubertás korban is a környezeti nevelés eredményességének kulcsa: a pedagógus. Elsősorban az ő környezetkultúrája, érzelmi viszonyulásai, személyes hatása érvényesül a pedagógiai folyamatokban Módszertani felkészültsége és igényessége modellértékű. Pubertás- és ifjúkor Közismert tény, hogy az emberi élet talán legbonyolultabb szakasza a kamaszkor, sokféle feszültségtől, komoly belső ellentmondásoktól terhes. A kamaszok állandóan szélsőségekben gondolkodnak és éreznek, a középút keresése nem az ő stílusuk. A pubertáló gyerekek gondolkodására a szélsőségek jellemzők: az egyszempontúság, a túlzások, az idealizálás, a fekete-fehér kontrasztosság, a gondolati és hangulati ugrások. Érzelmeiben és gondolkodásában nincsenek fokozatok, nincs árnyaltság Vagy forró, vagy hideg!

Imádom vagy utálom! Az érzések, gondolatok, szándékok felfokozottsága miatt a környezeti nevelés is speciális metodikát igényel. Az ökológia az élőlények és környezetük bonyolult kölcsönhatásrendszerét kívánja megismerni. Tipikusan inkluzív gondolkodást igényel, vagyis olyat, amely nem egyszerűsíti le a vizsgált helyzetet a megértés érdekében, hanem éppen az ellenkezőjét teszi: minél több szempont egyidejű figyelésére törekszik. Az ökologikus gondolkodás dialektikus, sok szempontú, rendszerszemléletű, ezért a környezeti problémáknál nincs „egyetlen és igazi” megoldás. sok-sok szempontot kell mérlegelni, súlyozni, szembeállítani, kiemelni, preferálni stb. Nem csoda, hogy ez a fajta gondolkodásmód még sok felnőttnek is „nehezére esik”, hát még a kamasznak, aki egymást kizáró szélsőségekben látja sokszor a világot. A környezeti kérdés fejlődés-lélektani dilemmája nagy kihívást jelent a

nevelőnek. Növendékeit kritikai gondolkodásra, önálló felfedezésekre, kooperációra, együttműködésre kell nevelnie. A pubertáskortól kezdődően különösen jó eredményeket mutatnak a csoportdinamikai hatások, a páros és kiscsoportos munkaformák, ifjúkorban pedig (főiskolai és egyetemi hallgatók körében) a projektmunkák. E célból kell a pedagógusnak erősí- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 96 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 97 ► teni a tanítványokban a kooperációs képességeket, a kommunikációs készségeket is. Az értelmi hatások mellett az érzelmi hatások pedagógiai működtetésében – mind a serdülő-, mind az ifjúkorban – össze kell hangolni az iskolai és iskolán kívüli foglalkozások légkörének, tárgyi környezetének, eszközeinek és a médiának tulajdonítható

emocionális hatást. Igen fontos, hogy a környezetkultúrával összefüggő érzelmek alapvetően pozitív színezetűek legyenek. Az attitűdöket alakító hatások közül nem hagyhatjuk el azt, hogy beépítsük a fiatal személyiségébe a környezetért felelős magatartás megbecsülését. El kell érni, hogy a diákok a jellem részeként tekintsék a környezethez való viszonyulást, ítéljék el a környezetrombolót és tiszteljék a környezetvédőt, tiszteljék az életet! 10.42 A környezeti nevelés célrendszere „Az ember – akár a többi élőlény – sokszor arra kényszerül, hogy az életét általában más életek árán tartsa fenn. De ha megérintette az élet, a természet tiszteletének erkölcse, akkor nem károsít, nem pusztít, csak abban az esetben, ha az elkerülhetetlenül szükséges” Schweitzer A környezeti nevelés egy nagyon összetett tevékenység, amely a társadalom és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és

erősíti az emberek „környezettudatos” és „környezetbarát” magatartását, életvitelét. (Havas Péter 1996) Az intézményes nevelésben egy megtervezett pedagógiai folyamat, amelynek során – a nevelőmunka részeként – a gyermek és az ifjú: • a környezettel kapcsolatos pozitív attitűdökkel és érzelmi viszonyulásokkal gazdagodik; • fokozatosan felismeri önmaga helyét és felelősségét környezetében; • készségeket fejleszt önmaga és környezete harmóniája megteremtése érdekében; • jellemének, erkölcsének mind meghatározóbb jegyévé válik a környezetkultúra. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 97 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 98 ► A szakirodalom hangsúlyozza, hogy a környezeti nevelés – miközben figyelembe veszi a gyermek életkori és egyéni sajátosságait –

személyiségközpontúan integrálja: • a környezeti attitűdök, érzelmi viszonyulások és értékorientációk rendszerét; • a gyermek környezetéről alkotott ismereteit, fogalmi rendszerét, ökológiai összefüggésekbe ágyazott természet- és társadalomképét (világképét); • észlelési, cselekvési, kommunikációs és kreatív készségeit; • a gyermek énképét és önértékelését, mint a környezetéért felelősen végzett cselekvések személyes élményeit. A környezeti nevelés tehát átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet. Megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt Felismerteti az élet különleges jelentőségét, a személyes felelősséget a természet és a környezet fenntarthatósága szempontjából Erőteljesen épít az ember hitére és reményeire, hogy az emberiségnek nincs más alternatívája Érdemes felidézni és

megszívlelni a felnövekvő generációnak egy indián törzsfőnöktől származó gondolatot, amely a felelőtlen környezetgazdálkodás veszélyére hívja fel a figyelmet: „Ha az utolsó fát is kidöntöttétek, az utolsó folyót megmérgeztétek, az utolsó halat kifogtátok, csak akkor fogjátok felfogni, hogy pénzt enni nem lehet.” A globális veszély elkerülése érdekében a környezeti nevelésnek kell nyújtani azt a szükséges tudást, amely a környezetet alakító komplex jelenségek értelmezéséhez szükséges. Továbbá elő kell segítenie olyan etikai, gazdasági és esztétikai értékek kialakulását, amelyek az önfegyelem alapját képezve a környezetet óvó és fejlesztő magatartásformát segítik. 10.43 A környezeti nevelés feladatrendszere A környezeti nevelés főbb tevékenységi elemeit, céljainak kategóriáit szakirodalmak alapján (Havas 1996, Kuti 1996, Fodor 1996) az alábbiakban foglaljuk össze: A dokumentum használata |

Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 98 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 99 ► Tudatformálás Igen fontos nevelési feladat a környezeti értékek felismertetése a társadalmi csoportok és az egyének tudatosságának valamint érzékenységének növelése a természet és a hozzá kapcsolódó területek iránt. Rávilágítani szükséges arra, hogy a környezet állapota hű tükre az emberi és társadalmi viszonyoknak. Amilyen az ember, a társadalom, olyan a környezete. A tiszteletnek, a megbecsülésnek és a felelősségnek nemcsak az emberi viszonyokban kell megjelennie, hanem a környezethez való viszonyokban is. II. János Pál szerint jogos tehát néhány kérdést önmagunknak feltenni Az 1989 Szilveszterén kiadott Pápai Enciklikában az alábbiak szerepelnek: 1. 2. 3. 4. Milyen emberek vagyunk, milyen szellemi, fizikai környezetben élünk? Milyen

környezetben és hogyan szeretnénk élni? Mit kell tennünk, hogy mi és utódaink megfelelő környezetben élhessenek? Személy szerint én mit tettem tegnap, mit teszek ma és mit fogok tenni holnap, hogy megvalósuljon a: „Béke az egész teremtő világgal” Összefoglalva: tudatosítani kell a környezeti nevelés során mindenkiben, hogy cselekedeteinkért és azok következményeiért mi magunk vagyunk felelősek! Ismeretszerzés Ökológiai, komplex szemléleten alapuló ismeretrendszer kialakítása a cél. Törekedni kell arra, hogy az ismeretek segítsék elő a környezet egészének megértését. Tartalmazzanak alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat és az ezzel kapcsolatos megoldásokat! Az ismeretek valódiak, realisztikusak és a célzott korosztálynak megfelelőek legyenek. Tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit! Ismeretes, hogy a környezeti tudományra vonatkozó diszciplínák folyamatos integrálódási

tendenciát mutatnak, ezért a környezeti nevelés vonatkozásában az interdiszciplináris megközelítés szükséges. Készségek kialakítása A tudás megszerzése mellett ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének és megoldásainak jártasságait, készségeit. Történetekkel, helyzet-megbeszélésekkel, kereső, tapasztaló magatartásmóddal gazdagítható a problémaérzékenység és a problémamegoldó képesség. Ez a kiindulópontja a környezettisztelő szokásrendszerek megalapozásának és működtetésének. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 99 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 100 ► Attitűdök kialakítása, formálása Az attitűd egy összetett pszichés képződmény. Különböző dolgokhoz más-más módon viszonyulunk. Alapvetően a szociális tanulással, mintakövetés alapján alakulnak ki az

attitűdök a gyermekekben Felelősek érte a szülők, nevelők és a társadalmi környezet. Már az előző fejezetben utaltunk rá, hogy a gyermekek alapvetően érzelemvezérelten cselekednek. Ezért már kisgyermekkorban kell a környezettel való pozitív érzelmi kapcsolatot kialakítani Olyan értékekkel kell az egyéneket és a társadalmi csoportokat, közösségeket megismertetni, amelyek a környezet ügyét szolgálják és arra motiválnak, hogy minél többen vegyenek részt a környezet védelmében és javításában. Ki kell alakítani a reális elemzésen alapuló elismerést és bírálatot! Aktivitás A környezeti nevelés interaktív, folyamatos összefogással működő tevékenységrendszer. Nem lehet elsajátítani „csak elmondás” alapján, hanem közvetlen megéléssel. A környezeti ismeretek megértését tanórán és iskolán kívüli gyakorlati tevékenységek, a tanulók fejlettségi szintjének megfelelő, tudományos jellegű megfigyelések,

vizsgálódások és kutatások révén próbáljuk biztosítani.(Adatgyűjtés, felmérés, kérdésfeltevés stb) A környezeti nevelést szolgáló tevékenységeknek a tanulók közvetlen környezetében található problémákkal kell kapcsolatban lenniük. Fontos, hogy a feltárt vagy az elemzés tárgyává tett környezeti problémákra a tanulók többé-kevésbé önálló tevékenységük révén találjanak jobbító megoldásokat. Ha a gyermekek és ifjak a természettel, a környezettel közvetlen és élményszerű kapcsolatba kerülnek, akkor nemcsak az ismeretasszimiláció történik meg, hanem az alapvető értékek és viszonyulásmódok is interiorizálódnak, amely nagymértékben elősegíti a környezeti szempontból helyes és felelősségteljes döntéshozatalt és az adekvát magatartásszabályozást. Jean Piaget (1967) is hangsúlyozza a személyes cselekvési sémák gondolkodási műveletekké válását. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Vissza ◄ 100 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 101 ► 10.44 A környezeti nevelés néhány irányelve „A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít” Smiles A következőkben – Havas Péter munkái alapján (1993, 1996) – a környezeti nevelés legfontosabb szempontjait, elveit és stílusjegyeit foglaljuk össze, amelyeket a pedagógiai munkában figyelembe kell venni: • A gyermek környezetkultúrájának megalapozása a családi nevelésben kezdődik, tehát a család környezetkultúrájában gyökerezik. A szülők környezeti szokásai, életvitele, környezeti attitűdje nagy hatással van a gyermekekre, mivel azok mélyen bevésődnek személyiségükbe. A környezeti nevelés, holisztikus jellegű. A környezet és az ember megbonthatatlan, egységes rendszert alkot, ezért a környezeti nevelés rendszerszerűen

törekszik a részlegesség helyett a teljességre, azaz ökológiai szemléletű. A környezetünkben minden apró elem bonyolult kölcsönhatásban van, ennélfogva a finom hálózatok átszövik a létező élők és a nem élő dolgok sokaságát. Ebből fakad egymásrautaltságunk A harmonikus környezet – ember kapcsolat egységben látja a világot és nem az analitikus gondolkodás jellemzi. Ahhoz, hogy a Föld az emberiség otthona maradhasson, fel kell ismernünk rendszereit, és tisztelni kell – felelős alázattal – egészlegességét. • A környezeti nevelés az iskolában nem szorítkozhat egyetlen tantárgy szűkös keretébe, hanem tantárgyközi jellegű. Szervesen beépül az iskolai és az iskolán kívüli nevelés valamennyi részletébe, megjelenik különböző tantárgyakban, foglalkozásokon, programokban, klubokban és táborokban. A környezeti nevelés kicsalogat az épületből is A nevelés színtere lesz az erdő, az utca, a város, a folyópart.

Bátran éljünk ezekkel a lehetőségekkel A sokféle környezet megismerése és megfigyelése, a környezeti problémákra való nyitottság a valóságos és személyes tapasztalatokból tud legtöbbet meríteni. • Tudományközi olyan értelemben, hogy a különböző tudományok határterületein lévő jelenségek értelmezésére is vállalkozik. Ezért a természettudományok mellett a társadalomtudományok, a humánetológia, a jog, a pszichológia, a viselkedéstudományok, a közgazdaságban a politológia, filozófia és etika széles körét is bevonja. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 101 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 102 ► • A környezeti nevelés multidiszciplináris, hiszen az ember életvitelét, szokásait, magatartását a környezettudatosság minőségi kontrollja alá rendeli. A környezeti nevelés az emberi

kapcsolatok világára is kiterjed Arra törekszik, hogy összhangban legyen a nevelés alapvető értékeivel. • A környezeti nevelés sajátos eszközeivel képviseli a humanizmust, a toleranciát, a demokratizmust, arra nevel, hogy próbáljunk olyan békésen lenni egymással, amely kirekeszti az agressziót, a gyengébbek és a kisebbségben lévők bántalmazását. • A környezeti nevelés aktív, felelős cselekvésre nevel. Elsősorban a gyermek személyes tevékenységére épít. Bármilyen kicsi a gyermek, megtalálhatja azt a kis „birodalmat”, amelynek gondozását, rendbe rakását megkezdheti. Egy óvodás is tud vigyázni pl. a védett növényekre, a katicabogarakra A gyerekek az apró dolgok iránti érzékenységükkel igen sok jót tudnak tenni a természet védelmében. Az iskoláskorúaknál pedig a tanulási helyzeteket kell élményközpontú, gazdag tapasztalatokat kialakító cselekvésbe ágyazni. (pl rajzóra végén rendet csinálni,

osztályfőnöki órán megtervezni egy vetélkedőt, faültetést és kirándulást) • A környezeti nevelés együttműködésre és egymás iránti segítőképességére szoktat. A gyerekek közötti kapcsolatok árnyaltak, sokfélék Ugyanakkor gyakorlóterepei annak, hogy a fenyegetettség esetén összefogás szükséges. A személyközi világban fontos szerephez jut az empátia – a beleélő, beleérző képesség A környezeti nevelésben erre fokozottabban van szükség, hogy a környezet kihívására adott válaszokban, a problémák megoldásában hatékonyabb eredményeket érhessünk el. A szimulációs játékok, a drámapedagógia sok hasznos lehetőséget teremt a különböző helyzetek gyakorlására A környezeti nevelés során alkalom és lehetőség nyílik arra is, hogy ne csak a kortárscsoportok, hanem a gyerekek és felnőttek között is létrejöhessenek munka- és játékkapcsolatok. Egy-egy környezeti akció, természetvédelmi hétvége, közös

ünnepek, esetleg tiltakozó megmozdulás fejleszti a kapcsolatteremtő készséget. • A környezeti nevelés globális és lokális jellegű, melyek között egyensúlyt kell teremteni. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” gondolat jól fejezi ki a kétpólusú szellemiséget. A lokális jelleg azt jelenti, hogy a saját környezetünk sajátosságaira építünk, helyi környezeti elemeket vonunk be a személyes tapasztalás A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 102 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 103 ► körébe. Jean Piaget (1967) hangsúlyozza, hogy csak a személyes cselekvési sémák válnak gondolkodási műveletekké Ez erősíti a gyermek szeretetét és ragaszkodását lakókörnyezete, szülőhazája iránt. A lokális elv egyrészt pedagógiai lélektani szükségszerűségből fakad: csak az jelenik meg a gyermek

környezetképében, amely számára tapasztalható, így érzi hitelesnek majd a tágabb közösség erőfeszítéseit is. A globális elv az emberek egymásrautaltságát, a Föld megóvásának közös felelősségét hangsúlyozza, mivel a levegő, a víz, a természet nem ismeri az országok politikai határait. A szennyvíz átfolyik egyik országból a másikba, a füst és a szmog sem áll meg a határsorompónál Földünk egységes környezeti rendszer. Ha Amazóniában kivágják a trópusi fákat, akkor a kelet-európai levegő is reagál erre. Ha több tengerentúli repülőgép száll fel a londoni vagy a párizsi repülőtereken, akkor ettől fokozódik a globális felmelegedés, és Bangladesben például több ciklon és hurrikán fog pusztítani. Minél több autó pöfékeli ki égéstermékeit a világon, Hollandia annál gyorsabban fog a tengerbe süllyedni. A gyerekeknek (és persze a felnőtteknek is!) meg kell érezniük és érteniük a távoli népek, messzi

országok gondjait és problémáit is, és eh- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 103 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 104 ► hez alkalmazkodva kell cselekedniük, élniük. Komoly pedagógiai kihívás ez, hiszen főleg gyermekkorban nehéz megérteni azt, hogy sokszor a szegénység és az éhezés sodorja bele az emberek millióit a környezetpusztításba, miközben a maroknyi dúsgazdag felemészti a föld és a természet energiakészletének aránytalanul nagy részét. • A környezeti nevelés igyekszik mély meggyőződést és hitet kialakítani a személyes és a közös jövő, a boldogulás iránt. A pozitív jövőkép mellett ugyanakkor őszintén kell feltárni a jelen környezeti problémáit és azok megoldásába bevonni a gyermekeket is. Tudatosítani bennük, hogy az egyéni környezetbarát cselekvések csak akkor

vezetne eredményre, ha sokan mások is így cselekszenek. • A környezeti nevelés rendszerszemléletű tevékenység, amelynek alrendszereit a nevelés általános kategóriáiból vezethetjük le: 1. A pedagógus személye a környezeti nevelés eredményességének kulcsa Elsősorban az Ő környezetkultúrája, érzelmi viszonyulásai, személyes hatása érvényesül a pedagógiai folyamatokban. Módszertani felkészültsége és igényessége modellértékű. A környezeti nevelés azonban igen nehéz feladat napjainkban, hiszen nem könnyű hiteles példát nyújtani korunk és régiók környezeti válságjelenségei közepette. A szakmai felkészültség mellett feltétlenül szükséges a vezető jó kapcsolatkészsége, nyitottsága és empátiás érzékenysége 2 A nevelés környezete és üzenete közötti egység. A harmónia megteremtése szintén a pedagógiai folyamat eredményességének az alapja. Ez vonatkozik a környezeti nevelés színterére, ahol a

tevékenység folyik: az intézmény épületére, az építettség kultúrájára. A belső és külső terek harmóniája (környezetbe illeszkedése) a felhasznált anyagok és technológiák ökológiai üzenete, a tanterem belső képe, az iskola bútorai, a falak és a folyosók tisztasága, mindmind nevelő hatássá nemesedik. Ez azért fontos, mert tudjuk, hogy az értékek csak az őket támogató környezetben fejlődnek ki. 3. A környezeti nevelés tárgya: a tanuló A nevelési folyamat interaktív és adaptív. Messzemenően alkalmazkodik a tanuló életkorából és egyéni adottságaiból adódó fejleszthetőségéhez A tanuló olyan alrendszere a környezeti nevelésnek, amiben érvényesül méltósága, emberi és polgári jogai az egészséges környe- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 104 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄

105 ► zethez. Ez feltételezi a gyermek és ifjú aktivitását, vágyát a szép, értékes és tartalmas élethez, alkotáshoz és boldogsághoz A környezeti nevelés igyekszik olyan konfliktus-megoldási stratégiákat képviselni és átadni, amelyek birtokában a tanuló képessé válik nemcsak „beilleszkedni” adott közösségébe, hanem személyes érdekeit képviselve értékteremtő életviteli stratégiát tud megalkotni – saját identitását megőrizve, és másokét tiszteletben tartva. 4. Tanítási-tanulási folyamatban történik a környezeti értékek átadása A tanulást a környezeti nevelésben tágabban, teljes körűen értelmezzük. Ez azt jelenti, hogy nemcsak ismeretek, tudományos fogalmak és tényanyagok megtanítására vállalkozik, hanem attitűdformálás, érzelmi viszonyulások és értékek közvetítése is része e folyamatnak, az intézményes és nem intézményes formák keretében egyaránt. A modern tanítási-tanulási stratégia

nem nélkülözi a heurisztikát, a tanuló önálló felfedezését, alkotó kutatását, gondolkodását igénylő feladathelyzeteket, amelyek során az értelmi és az érzelmi erők együttesen formálják a személyiséget. 10.5 A környezeti nevelés új módszerei Napjainkban a környezeti nevelés széles körben ismertté és elfogadottá vált. Az iskolai rendszer minden szintjén találkozhatunk vele az óvodától a PhD képzésig. Ám minél feljebb haladunk az oktatás szintjein, annál inkább tapasztalhatjuk a környezeti nevelés témájának és metodikájának beszűkülését. Egyre több és jó kezdeményezésről olvashatunk az óvodai- és az általános iskolai nevelésben, ugyanakkor a környezeti nevelési képzés a főiskolákon és egyetemeken – az előző fejezetben ismertetett pedagógiai elvekkel ellentétben – ma még döntő mértékben a természettudományos ismereteket részesíti előnyben, és a már jól bevált tudományos módszereket

alkalmazza a szakmai tudás átadásában. 10.51 A környezeti nevelés metodológiai koncepciója Fodor László egyik tanulmányában (1996) hangsúlyozza, hogy a nevelés sajátos módszerei, eljárásai, eszközei, technikái, valamint ezek optimalizációja még nem tudott lépést tartani a környezeti nevelés gyors fejlődési ütemével, az újabb és újabb célkitűzések és aktualizált feladatok megjelené- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 105 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 106 ► sével. Bizonyos ellentmondás mutatkozik a sok esetben magasztos környezeti nevelési célok, feladatok és azok megvalósítási metodológiája között Az utóbbi években azonban széleskörű pedagógiai erőfeszítések történtek az oktatási-nevelési módszerek, eljárások és technikák fejlesztésére, a metodikai arzenál

skálájának kiszélesítésére, a komplex tanulási környezet kialakítására, amelyek sok-sok érzelmi hatásra, interaktív tanulási helyzetekre építenek és heurisztikus, felfedező eljárásokat használnak. A hagyományos formák mellett megjelennek az olyan módszerek, mint például a projektek, a terepmunka, a művészeti alkotások, a dráma stb. Ezek közül ismertetünk néhányat: 10.52 Projektmódszerek a környezeti nevelésben A környezetpedagógiában remek alkalmazási lehetőségei vannak az interaktív-kooperatív tanulási metódusoknak, a projektmódszernek, amelyek a holisztikus szemléletű környezeti nevelési programok tervezésénél nélkülözhetetlenek. Az érthetőség kedvéért képzeljünk el, mondjuk, egy erdei iskolai programot, ahol a projekt tárgya egy csermely. Mennyi-mennyi információ nyerhető és mennyi összefüggés található akkor, ha egyetlen rendszerré ötvözzük e kis vízfolyás tulajdonságait: a vízcsobogás

hangjának változását, a hordalék színét, rajzolatát, a víz, az iszap illatának milyenségét a benne lévő élőlények fajainak számával, viselkedésükkel, a víz sebességével és futásával. Egyetlen kis patak napokig a vizsgálódás tárgya lehet több diákcsoportnak is Kíváncsiságuk homlokterébe állhat anélkül, hogy megunnák, hiszen mindig új és új arcát mutatja, s vizében gyermekeink is új meg új önmagukra ismerhetnek. A projektmódszerek felhasználási módjai persze nagyon sokfélék lehetnek, amelyekből a dolgozatban most csak ezt az egy példát emeltünk ki. 10.53 A művészetek eszközei a környezeti nevelésben A művészet az alkotás és élménybefogadás szintjein teremti meg azokat a lehetőségeket, amelyek során intuitív módon, érzelmi viszonyulásokon keresztül válik megragadhatóvá a környezet vagy annak egy része. Az érzelmi viszonyulások meghatározzák az egyén környezetének elemeihez és az azok egész

rendszeréhez való viszonyát – a vonzás és taszítás, az oldás és kötés személyes színezetű kapcsolatait, amelyek egy belső motivációs bázist alakítanak ki. A környezeti nevelés sok pozitív érzelmet válthat ki: szeretetet, vonzalmat, tiszteletet, kellemes és jó érzések sokaságát. Az élet tisztelete, a A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 106 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 107 ► létezés örömteljessége, a gondoskodó érzések az élőlényekkel kapcsolatban hagyományosan fontosak a környezeti nevelésben is. Az érzelmi hatások sok-sok csatornán érvényesülnek, amelyekről az előző fejezetekben már szó volt. Így például a nevelő személyes érzelmi hatása, a közvetlen környezet, a társas helyzet, a tanterem, a taneszközök, a tevékenység mind-mind érzelmi reakciókat válthatnak ki. A

művészetek eszközei a környezeti nevelés során a létezés élményét sokszínű érzelmi köntössel díszítik, fokozva és kiteljesítve annak szépségét és értékeit. A képzőművészetek, a szépirodalom, a dráma, a zene, a mozgásművészetek, a film és videó egyaránt megtalálják saját helyüket és küldetésüket Világszerte terjednek a környezeti tematikájú rajz- és fényképkiállítások, művészeti szakkörök, pályázatok, amelyek nevelő hatása nyilvánvaló. A környezet értékeinek és azok fenyegetettségének ábrázolása rajzokon, festményeken, kollázsokon a személyes kreatív erők örvénylő indulataiban hozzák megragadható közelségbe a szubjektív érzelmeket és értékelést – esztétikailag is élvezhető módon. A környezeti nevelés a művészi tevékenység (alkotás és/vagy műélmény befogadás) révén képes a személyes érzelmi- indulati szféra dinamizálására. A művészet a sűrítés, a szimbolikus

kifejezés vagy a közvetlen expressziók által a környezethez fűződő személyes érzelmeket és indulatokat megragadhatóvá és érzékelhetővé teszi. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 107 ► Ember, egészség, környezet A környezeti nevelés tartalma A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 108 ► Havas Péter (1996) is hangsúlyozza, hogy a szubjektum átélheti az irracionalitás mélységeit, megragadhatja a szépség, a jóság és az igazság művészetét. A művészet ugyanakkor felszabadít: a kreatív mozzanat az alkotó folyamatot mozgásba hozva átlényegíti a racionalitás által csak töredékesen leképezett „élményforgácsokat”, és műegésszé varázsolja azokat. 10.54 A játék szerepe a környezeti nevelésben Az ember alapvető tevékenységi formái között a játék és a tanulás azonos súllyal és értékkel esik latba. Fejlődés-lélektanilag a

játéktevékenység a legelső az alapvető tevékenységi formáink közül, amely a környezeti nevelésben is sokféle funkciót tölthet be. Pedagógiai szempontból azért igen fontos, mert lehetőséget kap a funkcióöröm, a belülről vezérelt, motivált öntevékenység. A játékban áthat a nevelési folyamat spontán derűje, bearanyozza örömteljes sugárzásával a helyzetet, a közösséget, az emlékeket A környezeti nevelés a legkisebb kortól kezdődően szinte kizárólag a játéktevékenységben valósul meg. A magvakkal, kavicsokkal való önfeledt játék, az esőcseppecske meséje, a mondák szépséges poézise a gondolat és a képzelet játékai. Az óvodások a különféle szerepjátékokban és szabályjátékok sokaságában gyakorolnak be szokásokat és cselekvéseket A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 108 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti

nevelés tartalma Vissza ◄ 109 ► A ritmusjátékok a természet ritmikáját, az ügyességi játékok a számtalan mozgásformát mutatják be. Mindez kiegészülve az utánzójátékokkal javítja a beleérző képességet. A kisgyermekekhez igen közel állnak ezek a játékok, sok élményt adnak, s általuk rengeteg tapasztaláshoz, információhoz jutnak. A kisgyermekek érzékszerveinek érzékenyítését segítik azok a játékok, amelyek az apró csodákra irányítják a figyelmet. A virágszirmokból komponált fél tenyérnyi galériától a hangulatutánzó szavakból álló ún „neszversig”, a különböző tapintójátékoktól az „illatmeséig” kimeríthetetlen a választék. A „kicsi-szép” – írta Schumacher. Ezt meg kell tanulni, erre rá kell érezni A „felemellek, hogy megvizsgáljalak” helyett a „lehajolok hozzád, hogy a vendéged legyek” szemlélet új világot nyit, és új látásmódot alakít ki a gyermekben. Az iskolások

játékai mér a kisgyermekkor ősi érzéseit szabadítják fel, és terítik szét a tanulási helyzetekre. Gondoljunk itt elsősorban a számítógépes és egyéb eszközös játékokra A serdülő- és ifjúkorban is megmarad a játék szeretete, inkább a szellemi kalandokat jelentő játékok válnak fontossá. Bár a játékok, helyzetteremtések elsősorban a kisebbeknek kedveznek, szinte bármely korosztály számára átformálhatók. A játékos kedv nem életkortól függ. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 109 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 110 ► A fantáziajátékok azonban már egészen biztos, hogy a serdülők képzeletét is megmozgatják. A „Mi lenne, ha” feltevést sokféleképpen folytathatjuk Míg az érzékszervi, a konstrukciós és szabályjátékok elsősorban a befogadás képességeit fejlesztik, addig a

fantáziajátékok a valóságos világból egy képzelt világba vezetnek el bennünket, hogy megteremtsük a természet jelzéseit dekódolni, megérteni tudó kommunikációs képességet. A játék igen komoly dolog és nagy nevelő ereje van. Ezért fontos pedagógiai eszköz a környezeti nevelésben is 10.55 Drámapedagógiai módszerek a környezeti nevelésben „A környezet harmóniája a benne rejlő érték tükre” – írja egyik tanulmányában Lehoczky János és Wellisch Mária (1993). Aki ezt a tükröt tartja, az a környezet-harmonikus ember, aki befogadó, figyelő, érzékelő, töprengő, meditáló és aki engedi a környezete impulzusait hatni magára. Ezt az életszemléletet sugallják életükkel a bölcs természetbúvárok. Olyan pedagógiai módszerekre van tehát szükség, amely képes arra, hogy közvetítse a maga egész valóságában a környezet harmóniáját kicsiknek is, nagyoknak is. Befogadhatóvá teszi a környezet értékeit, valamint

gondolataikban és érzelmeikben egyaránt érzékeny, értéktisztelő, boldogulni akaró, a megtalált harmóniát megtartó embereket nevel. A dráma olyan lehetőség, amelyben a személyes érzelmi és indulati tartományok fejeznek ki szubjektív üzeneteket. A társas dramatikus játékokban a szerepek sűrítenek emberi értékeket, attitűdöket, és jelképesen bemutatják a konfliktusok lényegét, megoldásmódjaikat. A dráma eljátszásakor átélhetővé válnak a szerep érzelmi – indulati mélységei, és kifejezhetők az ezzel kapcsolatos személyes reflexiók: örö- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 110 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 111 ► mök és félelmek. Mindezzel a dráma katartikus funkciót is betölt, ugyanakkor a drámajáték látványa empátiásan követhető, átélhető Harmóniát találni a

természetben és a természettel – fejlett empátiakészséget igényel. A különböző beleélő, megszemélyesítő játékok, a dramatizált történések, életképszerű megjelenítések azontúl, hogy javítják a környezetempátiát, kreatív kommunikációt is igényelnek a környezetről és a környezettel. A rácsodálkozás, rádöbbenés, ráeszmélés katarzisát nyújtják a heurisztikus feladatok, amelyekben ötvöződik a tapasztalás, az ismeret a meghatározó érzelmekkel, így igen mélyreható élményt nyújtanak. Ezek az élmények fokozhatók, ha szimpátiacsoportban élhetjük át őket Az ismeretszerzés és – feldolgozás is új dimenziót nyer a csoportmunkában Olyan képességek fejleszthetők a dramatikus csoportjátékokkal, amelyek a tanítás-tanulás más folyamatában is hasznosíthatók. Ha a drámapedagógia eszköztárát használjuk a környezeti nevelés céljainak eléréséhez, akkor újszerű, érdekes és eredményes

módszer-együttest alakíthatunk ki. Segítségével fejleszthetjük a gyermekek érzékelőképességét A térérzékelő és helyzetérzékelő játékok, a térhasználatra, tájékozódásra tanító módok segítenek a környezet régiókra, szférákra, síkokra, térelemekre osztásában. A természeti gesztusokkal ismerkedni nagyszerű élmény. A gesztusnyelv, a testbeszéd és a fantázia nagy segítséget nyújt abban, hogy a gyerekek bejárjanak egy gondolati utat személyes szférájukból kiindulva távolodó horizonttal a természetig Meglelve természetes énképüket kialakíthatják személyes természetképüket A dramatikus játékokkal könnyebben ébren lehet tartani a gyermekek figyelmét, eredményesebben irányíthatjuk figyelmüket. Játékosan, izgalmasan és érdekesen mutathatjuk be a közeli és távolabbi környezet jelenségeit úgy, hogy közben a gyermek személyiségét befogadásra készen, a problémák iránt nyitottan tartsuk. A kommunikációt

fejlesztő gyakorlatok segítik a csoportos tanulást. A természet, a környezet jelzései is megfejtésre váró üzenetek. A drámapedagógia fejleszti a dekódolás képességét, megtanít az értő figyelem használatára Végső soron kifejleszthet egy környezetharmonikus konfrontációs készséget, amely konkrét problémák feldolgozásánál, környezeti konfliktusok megoldásánál lehet hasznos. A dramatikus környezetpedagógia az ember és környezete közötti kölcsönös kommunikáció fejlesztésén alapul. Célja tehát nem valamilyen elő- A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 111 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 112 ► adás, produkció létrehozása. Nem a színészi képességek csiszolása, nem a művészi teljesítmény nyújtása a feladat. A drámapedagógia eszköz, módszer Mégpedig élvezetes, élményt adó, a

természet befogadását segítő metodika. Eljárásai nagyszerűen alkalmazhatók óvodában és iskolákban a tanórákon éppúgy, mint a szakköri munkában Igazán azonban az erdei iskolai programokat, a környezetadekvát projekteket színesítheti. Drámapedagógiai módszerekkel persze múzeumok, állatkertek, bemutatóhelyek, oktató központok is tervezhetnek környezeti nevelési programokat. Erre jó példa a Természettudományi Múzeum Természetbúvár terme, amely a sokoldalú érzékelést és ismeretszerzést segíti. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban évek óta működő drámapedagógiai műhely pedig a kiállítások élővé tételével próbálkozik Tapasztalhatjuk, hogy néhány kiállításon különös hangmontázs segíti a szemlélődést. A zörejekből, állathangokból, neszekből, hangképekből és zenéből szerkesztett műsor – aláfestve a látnivalót – nagyszerű hangulatot idéz. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Vissza ◄ 112 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom A környezeti nevelés tartalma Vissza ◄ 113 ► A múzeumban, a kiállításokon tapasztalt rengeteg érdekes újdonság, élmény mind megbeszélésre, eljátszásra vár, gondolatokat ébreszt és emlékeket mozdít meg. A múzeumokban azonban általában nincsen mód ezek kiélésére, így éppen azon benyomások ellen keltünk ellenérzéseket, amelyeket megerősíteni szeretnénk. (A hangosan röfögő óvodásra, a lovacskázva szaladgáló „kis csikóra” általában rászólnak a teremőrök, hiszen egy múzeumban, kiállításon nem szokás így viselkedni.) Azonban, ha lehetőséget biztosítunk az ott látott élmények azonnali feldolgozására, ezzel sokat segítünk a befogadásukban is Néhány kellék segítségével a gyerekek szívesen játsszák el régi mesterek, pásztorok életét, munkáját, beleélik magukat a kiállított állatok

szerepébe, megszemélyesítik azt. Ha drámapedagógiai helyzetteremtéssel lehetőséget adunk arra, hogy mindezt megtegyék, akkor – különösen az óvodás és kisiskolás korú gyermeket – olyan felismerésekhez vezethetjük el, melyeket egyszerű, tájékoztatásszerű tárlatvezetéssel nem adhatnánk át. Hiszen a múzeumokban megszerezhető tudás is csak tevékenységbe ágyazottan mélyül el igazán. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 113 ► Ember, egészség, környezet Zárszó A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 114 ► 11. Zárszó „Harmóniát kell teremteni a civilizáció és a környezet között.” Teller Ede A 20. és a 21 század az emberiség számára nehéz évtizedek Számos gyötrő probléma közül is az egyik legnagyobb a Föld élővilágát, s így az emberi létet is fenyegető környezeti válság. Napjainkra a bioszférát már számtalan olyan sérülés érte,

amelynek hatása visszafordíthatatlan. A még létező természeti értékek megőrzése, a jelenlegi állapot fenntartása, netán ott, ahol még lehetséges az eredeti állapot helyreállítása, nem is elsősorban pénzkérdés. Alapvető eredményt ezen a téren az emberek gondolkodásának, életvitelének megváltoztatása hozhat. Ebben pedig a művelődéspolitikának s azon belül is az oktatásnak óriási szerepe van. Az oktatás jelentőségét a környezetvédelemben elsőként a gazdaságilag fejlett országok ismerték fel. Az oktatás ugyanis, mint működő rendszer képes arra, hogy az egymást követő generációkba folyamatosan táplálja be a természetről való másként gondolkodás elemeit, és a folyton változó információk rugalmas felhasználásával korszerű környezeti világképet alakítson ki. A környezeti nevelés törekvése olyan képességek kialakulásának elősegítése, amelyek szükségesek az emberek, kultúrájuk és környezetük

közötti kölcsönkapcsolatok megértéséhez, a környezet-orientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó, tudatos és felelősségteljes cselekvési készség kifejlődéséhez. A környezeti nevelés olyan komplex politikai, gazdasági, műszaki, etikai, esztétikai és szociális szempontokra is kiterjedő alkotó tevékenység, amely az általános emberi tartalomra helyezi a hangsúlyt és arra irányul, hogy az egyes személyt tegye alkalmassá a világunkban való tájékozódásra, megszerzett ismeretek alkalmazására. Alapvető nemzeti érdek, hogy egészséges környezetben élhessünk, hogy természeti környezetünket jobb, de legalábbis javuló állapotban adjuk át a következő nemzedéknek. Ezért ezzel mindenkinek törődnie kell, aki itt akar élni és itt keresi boldogulása útját. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 114 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék |

Irodalom Zárszó Vissza ◄ 115 ► A jegyzet a környezeti nevelés feladatának teljes bemutatására nem vállalkozott, csupán néhány dologra kívánta a figyelmet felhívni. Többek között arra, hogy a környezeti nevelés a családban kezdődik, de a nevelés másik fő színtere, tudatos szervezője az iskola kell, hogy legyen. Eredményességéhez, embernevelő feladatához az őt körülvevő emberi környezet segítése és támogatása is szükséges. A környezeti nevelés csak akkor érheti el célját, ha a különböző nevelési hatások erősítik egymást, azaz a család, az iskola egész tevékenységrendszerét áthatja a környezettudatos szemlélet. A környezeti nevelésben nagyon fontos a tananyag és a valóság közelítése. Elsősorban nem tantárgyszerű tudásra kell szert tenniük a diákoknak, hanem gondolkodni, cselekedni kell egy adott értékrend birtokában. Ez az értékrend megjelenik a család és az iskola egész életvitelében, az

emberi kapcsolatokban is. A pedagógusokra óriási felelősség hárul, mert minél hatásosabban valósul meg a diákokban a korszerű környezetvédelmi szemlélet, annál nagyobb az esély, hogy a gyermekeken keresztül a társadalom többi részét is (a szülőket is beleértve) erre neveljük és kialakul az egyéni és kollektív felelősségvállalás környezetünk iránt. A civilizációt az emberi értelem indította el a haladás történelmi szükségszerűségével. A tudományos- technikai forradalom azonban fokozott igényekkel lép fel az emberi értelemmel szemben. Okosabb és jobb emberek társadalmára van szükség ahhoz, hogy az új lehetőségek áldást hozzanak és nem ökológiai katasztrófát! A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 115 ► Ember, egészség, környezet Zárszó A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 116 ► A félelem és a bizakodás szövi át Szent-Györgyi Albert

megrendítő sorait is a „Psalmus Humanus” negyedik és ötödik zsoltárában. Psalmus Humanus „Uram! Ne hagyd, hogy leromboljam az élet templomát, Engedd, hogy hasznomra váljék a tudás, hogy hasznossá lehessek általa; Adj méltóságot rövid napjaimnak. Uram! E drága bolygót adtad nekünk lakóhelyül, Rejtett, titkos kincsekkel tele Kiássuk a kincset, hogy elherdáljuk, Hogy megalkossuk a pusztulás iszonyú gépezetét Uram! Legyünk társak az alkotásban, Dolgozzunk tovább műved nyomán, Hogy bolygónk a bőség, a boldogság És az összhang erős otthona legyen.” (Csillag Veronika fordítása) A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 116 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Hivatkozások és ajánlott irodalom Vissza ◄ 117 ► Hivatkozások és ajánlott irodalom Hivatkozások és ajánlott irodalom az első részhez Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.

Osiris Kiadó, Budapest, 2000 Aszmann Anna (szerk.): Iskola-egészségügy Anonymus Kiadó, Budapest, 1998 Barabás Katalin (szerk.): Egészségfejlesztés Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2006 Bayer István: A kábítószer. Gondolat, Budapest, 1989 Bácskai E. – Gerevich J: Ifjúság és drogfogyasztás Animula Könyvkiadó, Budapest, 1997. Báthory Z. – Falus I: Pedagógiai Lexikon I kötet Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1997. Böszörményi Zoltán – Moussong Kovács Erzsébet: Orvosi pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Animula, Budapest, 2002. Dési Illés: Népgazdaságtan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1995 Dési Illés: Környezetegészségtan. JGYTF Kiadó, Szeged, 1995 Dési Illés: Népegészségtan. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest 2000 Duró L. – Kelemen L – Radnai B:

Fejlődés és neveléslélektan Tankönyvkiadó, Budapest, 1986 Elekes Zs. – Paksi B: A középiskolások drogfogyasztása Addiktológia 2003/3–4. szám ENM: Egészségügyi évkönyvek 1999, 2000, 2001. Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium Budapest. Ewles, L. – Simnett, I: Egészségfejlesztés – Gyakorlati útmutató Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999. Frenkl R. – Eőry I – Dobozi L: A sport helye az egészségnevelésben Medicina Kiadó, Budapest, 1980. Gábor György: Gondolatok könyve. Magvető Kiadó, Budapest, 1966 Gerevich J. – Veér A: A kábítószer kihívása Gondolat, Budapest, 1994 Gergely Gyula: Egészséges életmódra nevelés a NAT követelményekben. In Új Pedagógiai Szemle, 1996/11. sz 24–29 o Havi Zsigmondné: Neveljünk egészséges gyermekeket! In Tanító, 1996/4. sz. 5–6 o A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 117 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék

| Irodalom Hivatkozások és ajánlott irodalom Vissza ◄ 118 ► Horváthné Tóth Erzsébet: Ép testben, ép lélek! MPI, 1995/1. sz 161 o István Lajos (főszerk.): Nagy Egészségkönyv Kossuth–Medicina, Budapest, 1991. Kelemen László: Pedagógiai pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981 Kerényi Attila: Környezetünk – egészségünk. PSZM Projekt, Budapest, 1994 Kertai Pál: Megelőző orvostan. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 1999 Kormos Sándor: Egészségnevelés és közművelődés. Medicina, Budapest, 1980 Kósa Éva: A média szocializációs hatásai. In Kollár Szabó Éva (szerk): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, 2004 Kristó Nagy István: Bölcsességek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983 Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1993. Lénárd Ferenc (szerk.): Alkalmazott pszichológia Gondolat, Budapest, 1984 Marton Tibor: A korszerű és egészséges táplálkozás. Medicina, Budapest,

1988 Mészáros Judit-Simon Tamás: Egészségnevelés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. Mohás Lívia (szerk.): A szülői mesterség Minerva, Budapest, 1982 Mónus Erzsébet: Az iskolás korúak testi-lelki egészsége. Medicina, Budapest, 1985. Művelődési és Közoktatási Minisztérium: Nemzeti Alaptanterv. Korona Kiadó, Budapest, 1995. Nagy G.-Lovas P: A kábítószerek világa Medicina, Budapest, 1985 Németh György: Lelki egészségünk. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1983 Oláh A. – Kállai K – Vadnai Zs: Reformkonyha Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1995. Oppelt Katalin: Életmód kérdései. Calibra Kiadó, Budapest, 2001 OM: Osztályfőnöki segédanyag az egészséges nevelés témaköreihez. Oktatási Minisztérium, Budapest, 1998 Pabar Katalin: Egészséged a kincsed! In Tanító, 1997/2. sz 28–29o Pajor Géza: Egészségtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978 Paksi Borbála: A felnőtt népesség droghasználata Magyarországon. Addiktológia, Budapest, 2003/2

szám Paksi B. – Demetrovics Zs: A drog-prevenciós gyakorlat megismerése L’Harmattan, Budapest, 2003 Patai Klára: Szenvedélybetegségek. Zsiráf Kft, Budapest, 1994 Dr. Papp Magdolna: Egészségtan (kézirat) Széchenyi István Egyetem, Győr, 2002. Pikó Bettina: Egészségszociológia. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2002 A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 118 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Hivatkozások és ajánlott irodalom Vissza ◄ 119 ► Pikó Bettina: Egészségtudatosság serdülőkorban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Pikó Bettina (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban L’Harmattan, Budapest, 2005 Rácz József: A drogfogyasztó magatartás. Medicina, Budapest, 1988 Schmidt Péter: Az egészségnevelés időszerű kérdései. Egészségnevelés, 2000/1–2. sz 47–50 o Statisztikai Évkönyvek: Az egészségi

állapot társadalmi összefüggései. KSH, 2006, 2007. Száraz Péter: Ember és környezete. NSZI, Budapest, 1999 Székely Lajos: Tanulóifjúságunk egészségügyi kulturáltságáról. Medicina, Budapest, 1967 Székely Lajos: Az egészségnevelő háziorvos. Anonymus Kiadó, Budapest, 1993. Székely Lajos: Egészségnevelés múltból előre tekintve. Pápai Páriz Egészségnevelési Egyesület, Budapest, 1995 Szőke Erika: Egészségesen élnek-e a középiskolások? In Új Pedagógiai Szemle, 1994/4. sz 77–92 o Dr Takách Gáspár: A drog. SubRosa Kiadó, Budapest, 1998 UNESCO: Közlemények. 2004, 2005, 2006 Vásárhelyi Zsuzsanna: Az egészséges életmódra nevelés (kézirat). Széchenyi István Egyetem, Győr, 2005. www.oefihu/modszerthtml Hivatkozások és ajánlott irodalom a második részhez Antalfay Miklós: Ember és környezete. Széchenyi Kör, Budapest, 1995 Ágh Attila: Globális kihívás. Magvető Kiadó, Budapest, 1987 Balogh János (akadémikus):

Beszéljünk a jövőnkről (előadássorozat). MTV és Magyar Rádió Budapest 2001, 2002. Bándi Gy. – Kerekes S – Kiss K (szerk): A környezetpolitika irányai, eszközei és módszerei Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest, 2000 Bitó J. – Sinka J: Jövőnk kulcsa az energia Universum Könyvtár, Kossuth Kiadó, Budapest, 1983. Breiting, Soren: A környezeti nevelés új irányzatai. In Új Pedagógiai Szemle, 1996/10. sz, 73–81 o Brown, R. Lester: A világ helyzete „Föld Napja” Alapítvány, Budapest, 1994. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 119 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Hivatkozások és ajánlott irodalom Vissza ◄ 120 ► Brundtland, G. H: Közös jövőnk ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság, 1998 Bucskó Marianna: A magyar UNESCO-iskolák EDEN-programjáról. In Új Pedagógiai Szemle, 1996/12. sz, 105–109 o Csobod Éva: Környezeti

nevelés a Nemzeti alaptantervben és a helyi tantervekben. In Új Pedagógiai Szemle, 1996/10 sz, 70–72 o Debreczeni Tamás: A drámapedagógia hazánkban. In Drámapedagógiai Magazin, 1992/3 sz, 6–11o Európai integráció, tények és adatok. MTA Történettudományi Intézet, Budapest, 2000 Fáy László: Rendhagyó filozófiaóra IV. Iskolakultúra, 1999 május 18 o Fodor Árpád: A jó szív nevelése. Országos Állatvédő Egyesület, Budapest, 1912. Fodor Árpád (szerk.): Madarak és Fák Napjáról szóló iskolai jelentések I Évkönyve Országos Állatvédő Egyesület, Budapest, 1910 8 o Fodor Árpád (szerk.): Madarak és Fák Napjáról szóló iskolai jelentések III Évkönyve. Országos Állatvédő Egyesület, Budapest, 1912 6 o Forray R. Katalin – Hegedűs T András: Többféle kultúrára támaszkodó nevelés. In Köznevelés, 1990/2 sz 4–5o Gabnai Katalin: Drámajátékok, bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, Budapest, 1999. Gaizer Gyula

(szerk.): A bioetika alapkérdései Magyar Bioetikai Alapítvány, Budapest, 1997. Gábor György: Gondolatok könyve. Magvető Kiadó, Budapest, 1966 Geréb György: Pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000 Hankiss Elemér: Az emberi kaland. Helikon Kiadó, Budapest, 1993 Havas Péter: A környezeti nevelés néhány pedagógiai elve és területei. In Új Pedagógiai Szemle, 1993./10 sz 12–20 o Havas Péter: Értékek és szempontok a környezeti nevelésben. In Ember és természet. Fejlesztő Pedagógia, 1996/5–6 sz 24–35 o Heller Ágnes: A mindennapi élet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970 Horváthné Papp Ibolya: Globalitástól a lokalitásig. PONT Kiadó, Budapest, 2001. Horváthné Papp Ibolya: Integrált környezetvédelem. PONT Kiadó, Budapest, 2001. Izikné Hedri G. – Palánkai T (szerk): Európa ma és holnap Balassi Kiadó, Budapest, 2000. II. János Pál: Pápai Enciklika Róma, 1989 Szilveszter, 28 o A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom

Vissza ◄ 120 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Hivatkozások és ajánlott irodalom Vissza ◄ 121 ► Jócsik Lajos: Az öngyilkos civilizáció. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1971. Jungmeier, H.: Az ipari energiafogyasztás hatása a környezetre In Műszaki információk – Környezetvédelem, 1987/11. sz 8–11 o Juhász- Nagy Pál: Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, 1992. Kamarás Iván: Íme, az ember. Edukáció, Budapest, 1990 Keszthelyi István: Természetvédelem (kézirat). BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1986. Kerek I. – Juhász G – Csiszár A: Környezetvédelmi Kisenciklopédia I–II GTE Műszaki Szolgáltató Iroda, Budapest 1989. Kerekes S. – Kiss K: EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Környezetvédelmi Minisztérium, 1998. Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar

Országgyűlés, 1998 Kispéteri Sándor- Kecskeméti Andrea: Környezetvédelem gyermekszemmel. In Új Pedagógiai Szemle, 1995/7 sz 77–83 o Kovátsné Németh Mária: A környezeti nevelés múltjáról és jelenéről. In Iskolakultúra, 1996/4. sz 76–83 o Koestler: A teremtés. Európa Kiadó, 1998 Kristó Nagy István: Bölcsességek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983 Kuti István – Kuti Istvánné: Gondolatok az emberről és a környezetről. In Új Pedagógiai Szemle, 1999/7. sz 10–36 o Láng István: EU-csatlakozásunk környezeti szempontból. In Európai tükör, 1998/4. sz 11–20 o Lehoczky J. – Wellisch M: Drámapedagógiai módszerek a környezeti nevelésbe, avagy dramatikus környezetpedagógia In Új Pedagógiai Szemle, 1993/10. sz 64–69 o Lorenz, Konrad: Ember és kutya. Katalizátor Iroda, Budapest, 1993 Lorerty – Szebényi – Vizi: Környezeti nevelés – oktatás Magyarországon. Aqua Kiadó, Budapest, 1991. Lükő István: Bevezetés a

környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe. Edutech Kiadó, Sopron, 1996. Magyar Statisztikai Évkönyvek. KSH, Budapest, 2001–2007 Magyar részvételű nemzetközi egyezmények (kézirat). Környezetvédelmi és Vízgazd. Miniszt, Budapest, 1989 Moser M. – Pálmai Gy: A környezetvédelem alapjai Tankönyvkiadó, Budapest, 1997, 20 o A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 121 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Hivatkozások és ajánlott irodalom Vissza ◄ 122 ► Munkácsy Béla: A szeméthegyeken innen és túl. PONT Kiadó, Budapest, 1999. Nemzeti Alaptanterv. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, 1995. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Magyar Környezeti Nevelés Egyesület, Budapest, 1998. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Magyar Közlöny, 1997/82 Orgoványi Anikó –Victor András: A Zöld Szív filozófiája. Zöld Szív IMT,

Budapest, 1995. Orgoványi Anikó: Művészet és természeti nevelés. In Új Pedagógiai Szemle, 1998/3. sz 15–21 o Orgoványi Anikó: Természetpedagógia. In Új Pedagógiai Szemle, 1999/9 sz 84–92. o Papp Sándor: Három környezetszempontú jövőkép. Magyar Nemzet, 2000 január 5 4 o Peccel, Aurelio: Kezünkben a jövő. Gondolat Kiadó, Budapest, 1984, 12 o Piaget, Jean: A gyermek logikájától az ifjú logikájáig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967 Röpke, W.: Emberséges társadalom, emberséges gazdaság Kráter M Egyesület, Budapest, 1996. Schumacher, Ernst, F.: Small is Beautifil Harper and Row, New York, 1973. Semjén András: Lehetséges-e, ami kell? Edukáció, Budapest, 1989. 79–83 o Sós J. – Gáti T – Csalay L – Dési I: A civilizációs betegségek kórtana Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969 Soren, Breiting: A környezeti nevelés új irányzatai. In Új Pedagógiai Szemle, 1996/10. sz 73–81 o Stephen, Schneider: A nagy földi laboratórium.

Kulturtrade, 1997 Szalay–Marzsó Lászlóné: Környezettudat-környezetnevelés. In Magyar Vízgazdálkodás, 1988/6. sz 1–3 o Szalay Zoltán – Varga László: Környezetvédelem. NOVADAT, Győr, 1998 Száraz Péter: Ember és környezete (kézikönyv). Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest, 1994. Széky Pál: Ökológia. Natura Kiadó, Budapest, 1979 Szerényi Gábor (szerk.): Környezeti nevelés a szakkörön Alapítvány a környezeti nevelésért, Budapest, 1994 Tamás András (szerk.): A környezetvédelem jogi kézikönyve Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1981. A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 122 ► Ember, egészség, környezet A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Hivatkozások és ajánlott irodalom Vissza ◄ 123 ► Ungvári Jánosné: Kölcsönhatások a természetben (kézirat). Fazekas M Általános Iskola, Debrecen, 1992 UNESCO Tanulmányok: 1975–2001. Vajdosichné dr. Visy

Erzsébet (szerk): Környezeti nevelés, oktatás, képzés Magyarországon Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1993 Vida Gábor: Földünk jövője. In Természet-Búvár, 2000/2 sz 18–21 o Vida Gábor: Helyünk a bioszférában. Typotex, Budapest, 2001 Victor András: Iskolások környezeti nevelése. In Új Pedagógiai Szemle, 1993/10. sz 5–11 o Vízy Istvánné: A környezeti nevelés kézikönyve. OPI, Budapest, 1991 http://www.foekhu/zsibongo/egyezm/agenda21/rionyilhtm http://www.okihu/oldalphp?tipus=cikk&kod=1999-09-kn-OrgovanyiTermeszetpedagogia A dokumentum használata | Tartalomjegyzék | Irodalom Vissza ◄ 123 ►