Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 9 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:229

Feltöltve:2006. szeptember 22.

Méret:113 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

I. Rész Devizaügyletek tételsor - 2001 1. A devizaügyletek végzésének feltételrendszere: külső intézményi háttér (törvények, rendeletek, szokványok) A bank a tevékenysége során nemcsak forint, hanem devizaműveleteket is végezhet. A devizatevékenység a jutalékos tevékenységek közé tartozik, és sok esetben a bank mérlegalatti tételeit érinti. Devizagazdálkodás: Azon módszerek, intézkedések, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzforgalma a nemzetközi pénzforgalomhoz kapcsolódik. Célja: A fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása, az adott ország fizetőeszköze értékének megőrzése. A devizatevékenység végzésének mind belső, mind külső intézményi háttér feltételrendszere van. Külső intézményi háttérbe tartoznak azok az alapvető törvények, kormányrendeletek, felügyeleti intézkedések, amelyek a bank prudenciális működését

biztosítják. Ezek devizatevékenység esetén a következők: 1. 15/1995 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről 2. 9/1997 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről, a 15/1997. MNB rendelkezés módosítása. 3. 1996 évi CXII tv a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról 4. 1997 évi CLVIII tv a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 96 évi CXII tv módosítása. 5. 161/1995 évi Kormányrendelet a Devizatörvény végrehajtásáról és annak módosításai: 222/1997, 242/1997. 6. 3/1997 (PK 14) MNB rendelkezés 7. 3/1992 (MK 34) MNB rendelkezés a pénzforgalomról 8. 74/1994 kormányrendelet a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994 évi XXIV törvény

végrehajtásáról. 9. Genfi Váltótörvény A törvényeken kívül, amennyiben a bank külkereskedelmi fizetési forgalmat is kíván lebonyolítani, célszerű két nemzetközi szokványt is alkalmazni: 1. URC 522 számú szokvány, Egységes Beszedési Szabályok 2. URC 500 számú szokvány, Az okmányos meghitelezésre vonatkozó szabályok és szokványok I. Rész 2. A devizaügyletek végzésének feltételrendszere: belső intézményi háttér (technikai-, tárgyi-, személyi- és szervezeti-, valamint számviteli és adatszolgáltatási feltételek) Belső intézményi háttér alapvetően két részből tevődik össze: 1. Egyrészt a bank működését meghatározó írott szabályok összessége (ügyviteli utasítások, vezérigazgatói utasítások, üzletpolitikai elképzelések, alapszabály) mely elsősorban a döntési szintek delegálását határozza meg. 2. Másrészt a bank szervezeti felépítése, a szükséges osztályok megléte Limit: Az ügyfél

számára meghatározott összeg, melyet az ügyfél kaphat a pénzintézettől hitel, vagy egyéb formában. (Ft, vagy devizában) Két jogszabály alapvetően meghatározza a banki devizatevékenységet: 1. Devizatörvény A devizatörvény rendelkezéseit kell alkalmazni: - a devizabelföldiek belföldön és külföldön, valamint - ha a törvény kifejezetten így rendelkezik, a devizakülföldieknek a Magyar Köztársaság területén lévő devizával, valutával, belföldi fizetőeszközökkel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire. A devizahatóság, az MNB hatósági ellenőrzést végezhet arra nézve, hogy a devizabelföldiek, illetőleg devizakülföldiek betartják-e az előírásokat. (ez kiterjed a devizakülföldiek Mo-on végzett cselekményeire, devizabelföldiek külföldi tevékenységeire is) A devizatörvény szabályozza a folyó fiz. műveletekre, a fizetési műveletekre és tőkeműveletekre vonatkozó szabályozást is. 2.

15/1995 MNB rendelkezés a Külföldi pénznemben és külföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről Az MNB a devizatevékenység végzésére csak annak a kereskedelmi banknak adja meg az engedélyt, amelynél tartósan fennállnak a devizaügyletek végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. (15/1995. MNB rendelkezés mellékletében) Devizaműveletek végzéséhez szükséges tárgyi feltételek: 1. A bank rendelkezzen számítógéppel, megfelelő banki szoftverrel mind a devizaügyletek végzése, mind a jelentés szolgálat érdekében (MNB-nek, Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyeletnek) 2. Okmányos műveletek lebonyolításához, devizapiaci műveletek végzéséhez szükséges távközlési felszereltség: telex-, fax gép, telefon, SWIFT-rendszerhez való csatlakozás, Reuter-monitor, Telerate, postafiók 3. A levelezőkapcsolatokhoz szükséges dokumentumok megléte: távirati

kódtáblázat, aláírási mintagyűjtemény, bel- és külföldi kondíciós listák, SWIFT kulcsrendszer, valamint ezek kezelése I. Rész 4. Devizaforgalmi nyomtatványok megléte 5. Ügyletszámrendszer, irattározási rendszer kialakítása 6. Valutahamisítványokat felismerő berendezés beszerzése, zárható pénztárfülke, adatvédelmi és biztonsági rendszer 7. Értéktárgyak, értékpapírok őrzésének feltételei Személyi feltétele: 1. Vezetők szakmai, nyelvi felkészültsége 2. Devizahatóság szervezetének kialakítása, ezek megfelelő létszámellátottsága, a dolgozók szakmai, nyelvi felkészültsége 3. Kapcsolódó területeken, mint pl. valutapénztár, devizakönyvelés, számítástechnika és információszolgáltatás, a szükséges szakismeretekkel rendelkező vezetők és dolgozók megléte 4. Külkereskedelmi ismeretekkel rendelkező szakgárda 5. Jegybanknak történő adatszolgáltatásért felelős személy kijelölése és a

kötelezően nyújtandó információk körének ismerete. Szervezet: 1. Döntési jogkörök és felelősség kialakítása 2. Üzletkötő és lebonyolító szervezet elkülönülése, ügyfél-információs szervezet kialakítása 3. Munka koordinálása, bizonylati fegyelem és ellenőrzés megszervezése 4. Limitrendszer kialakítása 5. Nyitott pozíció szabályozása Számvitel, adatszolgáltatás 1. Számviteli szabályzatban: devizaszámla-vezetés módszerei, devizaszámlák rendszere és az azokon való könyvelési metodika, bankári műveletek számviteli és ellenőrzési rendjének meghatározása, export-import megbízásos üzletek számviteli rendje, devizaforgalom forint-elszámolási rendjének kialakítása 2. A deviza-adatszolgáltatási rendszer összhangja a pénzintézet devizakönyvelési rendszerével, az MNB-nek elküldendő információk pontos és gyors kigyűjtése 3. A számítógépes tesztfuttatás elvégzése és annak pozitív eredménye I.

Rész 3. Milyen devizaügyleteket végezhetnek a teljes körű devizabanki engedéllyel rendelkező pénzintézetek? A teljes körű felhatalmazással rendelkező pénzintézet minden, a hitelintézeti törvényben meghatározott tevékenységet végezhet. Teljeskörű devizabanki tevékenység végzésekor: 1. levelezőbanki kapcsolat: alapvetően a bankunkkal folyamatosan kapcsolatban álló külföldi partnerbankokat jelenti Feltétel: kontrollokmányok cseréje (aláírás minták, kondíciós lista, SWIFT kulcs, táviratkulcs-táblázat) 2. ország- és banklimitek kialakítása A limitrendszer kiépítésének szükségességét a bank által vállalt kockázat maximalizálása indokolja. Limit lehet: - kereskedelmi ügyletre szóló limit - devizaátváltási műveletre szóló limit - pénzpiaci műveletre és hitelnyújtásra szóló limit Alapszabály: A banklimit nem lehet nagyobb, mint annak az országnak a limitje, ahol a székhelye van. 3. számlakapcsolat:

nostro-loro számlák devizakönyvelése 4. SWIFT rendszerhez való kapcsolódás SWIFT rendszer: A nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítására létrehozott rendszer. I. Rész 4. Melyek a részleges felhatalmazású hitelintézetek által végezhető devizaműveletek? Bankműveletek csoportosítása 1. Passzív bankműveletek: A pénzintézet az ügyfelektől pénzt gyűjt (pénzforrás szerzés: lakosság, term.személy, vállalat, önkormányzat, alapítvány, MNB, biztosítók) A betétgyűjtést Betéti okiratba kell foglalni. 2. Aktív bankműveletek: Azok a műveletek, melyeknél a pénzintézet forrást helyez ki az ügyfeleinek (hitelezés, kölcsön nyújtása). A bank saját forrása kisebb, mint az idegen forrás Hitel: Igérvény, hogy a pénzintézet az ügyféllel kötött szerződés értelmében mikor adja át a megállapodásnak megfelelő részletezettségben a pénz összeget. (ígéret ára a rendelkezésre tartási jutalék) Kölcsön: Relálszerződés,

a szerződés megkötésekor az ügyfél a pénzintézettől az összeget megkapja, és a pénzintézet azt a számlára utalja. Sem a kölcsön, sem a hitel nem jön addig létre, míg a hitelintézet az ügyfélnek az adós minősítését végre nem hajtja. 3. Semleges bankműveletek: Nincs kamatvonzatuk (pl trezori díj) Részleges jogosítvánnyal rendelkező bank által végezhető bankműveletek: 1. devizaszámla nyitása felhatalmazott hitelintézetnél, nem folyószámla jellegű devizaszámla vezetése devizabelföldi hitelintézet részére 2. devizaszámla vezetés (hitelintézetek kivételével) devizabelföldiek és devizakülföldiek részére 3. devizakülföldiek konvertibilis és nem konvertibilis forintszámlájának vezetése 4. bankkártya kibocsátása a devizakülföldiek nem konvertibilis forintszla-ja terhére 5. devizahitel nyújtása devizabelföldiek részére 6. forinthitel nyújtása belföldön devizakülföldieknek 7. devizabetét elfogadása más

hitelintézettől, nem hitelintézetnek minősülő devizabelfölditől és devizakülfölditől belföldön, devizabetét elhelyezése belföldön más hitelintézetnél 8. vámkezesség vállalása 9. azonnali, határidős, árfolyam- és kamatkockázati csereügyletek kötése devizabelföldiekkel pénzváltási ügylet Devizabelföldi: - Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa van, a 14 év aluliak esetén személyi lapja van, illetve azzal jogszabály értelmében rendelkezni köteles. A határátlépéskor a magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell. - A vállalkozás, szervezet, melynek székhelye belföldön van. I. Rész - A vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és alkalmazottja egyaránt devizabelföldinek tekintendő akkor is, ha egyébként devizakülföldi. - A külföldi székhelyű

vállalkozás mo-i fióktelepe (kivéve a külkereskedelmi szerződés értelmében belföldön létrehozott telephelyét) - A külföldön lévő külképviselet, továbbá devizabelföldi képviselője e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha devizakülföldi. Devizakülföldi: - Az a természetes személy, akinek nincs a magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni. - A vállalkozás, szervezet, ha székhelye külföldön van. - A devizabelföldi vállalkozás, szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe és ide nem értve a külkereskedelmi szerződés értelmében létrehozott telephelyét. - A devizakülföldiek belföldön lévő képviselete, képviselője e minőségben tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha devizabelföldi. - A vámszabad területi társaságok és a külföldi székhelyű vállalkozás

mo-i fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik. Vállalkozás: gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat, közhasznú társaság, jogi személyek vállalatai, leányvállalat, befektetési alap, külföldi székhelyű cég mo-i fióktelepe, magán nyugdíjpénztár, Szervezet: természetes személyen, vállalkozáson, MNB-n kívüli jogi és nem jogi személy, mely alapfeladatként nem vállalkozási tevékenységet folytat, ideértve az államot is. I. Rész 5. A bankközi számlák típusai, szerepük a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolításában. A bankközi számlák típusai, és jellemzői, az számlanyitást motiváló tényezők. Bankközi számlák és betétek Bankközi devizaszámlák két típusa: 1. Nostro számla: A bankunk más banknál vezetett számlája 2. Loro számla: Más bank nálunk vezetett számlája A nostro és loro forgalom elvileg nemcsak bankok közötti, hanem a bankok és az

ügyfél közötti számlakapcsolatokra is értelmezhető, valamint nem csak idegen, hanem hazai devizára is. A bankok egymásnál vezetett számláinak feltételrendszerét a már jól ismert 15/1995 MNB rendelkezés szabályozza. A hazai bankok külföldön szabadon vezethetnek számlákat bármely idegen devizában, forintban viszont nem. A deviza nostro-számla nyitásához nem kell engedély, viszont az itt tartott pénzek beletartoznak a külföldi kihelyezések összegébe. Bankközi számla nyitásához MNB engedély kell Külföldi pénzintézetek engedély nélkül rendelkezhetnek konvertibilis forintszámla felett, ezen azonban csak saját nevükben és saját számlára végzett ügyeleteiket bonyolíthatják, a konvertibilis forintszámlák szabályai szerint. A nostro/loro számla nyitása sajátságos, hiszen nem a szerződés megkötésével jön létre, hanem a nyitó egyenleg átutalásával. A nostro/loro számlák sajátosság, hogy gyakorlatilag a számlán

történő változásokat kétszer, egymástól függetlenül rögzítik. Egyszer megtörténik a könyvelése a számlaveztőnél, és egyszer a számla tulajdonosánál, tükörkönyvelés formájában. Ez teszi lehetővé a számlán történő mozgásokat ellenőrizzék a kivonattal történő összehasonlítás során. Számlanyitásnál vizsgálandó feltételek: - Mekkora a számla várható forgalma? - Milyen kamatot fizetnek a számla egyenlege után? - Kapcsolódik-e hozzá overdraft illetve overnight lehetőség? - Mikor kell legkésőbb beérkezniük az egy adott értéknapra szóló megbízásoknak? - Milyen tranzakciós költségek merültek fel? - Hogyan, mikor és milyen formában kapjuk a számlakivonatokat? - Mit nyújt a bank azért cserébe, hogy számlát nyitottunk nála? Távirati kulcs tábla: Ez a telex-, fax-, távirati utasítások ellenőrzésére használják. Betét: Az ügyfeleknek a banknál devizában tartott pénzeket összefüggő néven

betéteknek nevezzük. Moon a devizajogszabály értelmében minden gazdasági szereplő rendelkezhet devizaszámlával Általános szabályok: - a devizaszla mindig névre szóló számla I. Rész - a számlán tranzakció (jóváírás, terhelés) csak abban az esetben történhet, ha a megbízás tartalmazza a megfelelő fizetési jogcímet. (jogcímvizsgálati kötelezettség) - a devizaszla-ra vonatkozó adatokat a szlavezetőnek szigorúan titkosan kell kezelni. Harmadik személy az adatokhoz csak a szlavezető írásos engedélye esetén juthat hozzá, kivéve a hitelintézeti törvény meghatározott eseteit. Devizatörvény előírásai az egyes számlatulajdonosok számlanyitásával kapcsolatban: - Jogszabály írja elő, hogy csakis az MNB által meghatározott, az ő árfolyama lapján szereplő konvertibilis devizákban vezethető számla. - A számlatulajdonos több bankban is vezethet azonos típusú számlát. - A belföldiek esetén csak a jogszabály

azonos paragrafusa alapján nyitott devizaszámlák között utalhatnak át szabadon, nincs szabad átjárás (vállalkozói devizaszla-ja devizaszla-ja között) - Devizabelföldi csak belföldön nyithat számlát. és egy magánszemély I. Rész 6. Ország- és banklimitek fogalma, lehetséges csoportosítása és azok jellemzői Főbb banklimiteket terhelő ügyletek. A devizaügyletek tekintetében a bankok ún. ország- és bank limiteket alakítanak ki Limiteket alakítanak ki azért, hogy ezen belül a bank dolgozói megkapják a szükséges önállóságot és jogkört anélkül, hogy a bankot túl nagy kockázatnak kitennék. Banklimit: A bankok egymás közötti kapcsolatrendszerében megállapított érték, amely a bank követeléseinek, kinnlevőségeinek legnagyobb megengedhető mértékét és időtartamát adja meg egy másik bankkal szemben, akár belföldi, akár nemzetközi viszonylatban. Banklimitek típusai: - kereskedelmi ügyletekre szóló limit: A

bank a limit erejéig vállalhat fel olyan kockázatokat, melyek a külkereskedelmi fizetésekből adódnak - devizaátváltási műveletekre szóló limit: A bank limitet határoz meg az azonnali és határidős műveletekre - pénzpiaci műveletekre és hitelnyújtásra szóló limit Limitmeghatározás sorrendje: - országlimit - banklimit A banklimit nem lehet nagyobb, mint az adott ország limitje. I. Rész 7. A nem banki számlatulajdonosok devizabetét- és számlavezetési ügyletei (Típusai, jellemzői, a számlavezetéssel összefüggő pénzügyi tételek) A 88/2001 (VI.15) számú Kormányrendelet hogyan érintette a nem banki számlatulajdonos devizabetét- és számlavezetési ügyleteit? A devizatörvény szerint a nem banki számlatulajdonosok csoportosítása: - devizabelföldi magánszemélyek devizaszámlája - devizabelföldi vállalkozások, szervezetek devizaszámlája - devizakülföldiek (természetes és jogi személyek) devizaszámlája -

devizakülföldiek konvertibilis forintszámlája (mint deviza tartalmú forintszámla) A devizatörvény minden egyes számlatulajdonos esetében előírja azon okmányok körét, melyekkel a számla megnyitásához, illetve azon történő forgalmazásához rendelkezni kell. Devizabelföldi magánszemélyek devizaszámlája: - alanya: 18 évet elért belföldi természetes személy - számlanyitás okmánya: személyi igazolvány - főbb jellemzők: névre szóló, több személy nevére ún. közös számla is nyitható - rendelkező személyek: számlatulajdonos, meghatalmazott devizabelföldi, közeli hozzátartozó devizakülföldi személy - jóváírható: turistaellátmány, kézben tartható valuta, ajándékként kapott valuta, deviza - nem írható jóvá: forintfizetés ellenében megrendelt külföldi idegenforgalmi szolgáltatás devizaellenértékéből visszamaradt összeg, forint alapú bankkártyával külföldön felvett, fel nem használt összeg,

külföldi befektetésből származó devizaösszeg - terhelések: más devizára és forintra átváltható, belföldön csak forintban használható fel, valutában külföldi utazásra felvehető Devizabelföldi vállalkozások devizaszámlája: - alanya: belföldön bejegyzett vállalkozás, egyéni vállalkozás, bizományos, ügyvéd - számlanyitás okmánya: alapító okirat, cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozói igazolvány, aláírási címpéldány, - főbb jellemzők: névre szóló - rendelkező személyek: számlatulajdonos, általa meghatalmazott devizabelföldi, a vállalkozás által felhatalmazott, bejelentett devizakülföldi személyek - jóváírható: áru vagy szolgáltatás exportjából származó deviza- illetve valutabevétel, devizakülfölditől felvett devizahitel, - terhelések: tevékenységével kapcsolatos folyó fizetési jogcímek, forintszámlára utalás, külföldi és belföldi devizahitel törlesztése, kamatfizetése

Devizabelföldi szervezetek devizaszámlája: I. Rész - alanya: devizabelföldi szervezet - számlanyitás okmánya: alapító okirat, alapszabály - n, önvédelemből, kisállamok egyedül is kénytelenek felvenni a harcot a szomszéd nagyhatalommal, mint Finnország tette a II. Világháború előtt a szomszédos Szovjetunióval A hidegháború lezárulása óta ezeknek a kezelési módoknak a többsége elvesztette a nemzetközi jelentőségét. Hadd tegyem hozzá, hogy új elem, a belpolitikai (pártpolitikai) viszonyoktól függővé tenni azt, hogy egy kisállam részt vesz-e a nagyhatalmak által szervezett nemzetközi biztonságpolitikai akciókban (mint például a békefenntartás).Idemásolom a fejezetnek tanulságos zárómondatát: „Az állandó társadalmi, gazdasági, technikai stb. változásban a biztonság és annak hiánya egymástól nem választható el.” 8 * Néhány olyan megjegyzés, ami a szakmámból következhet (a) Hallgatóként

hiányoltam egyrészt a 12 megközelítés egységes (táblázatos) bemutatását, másrészt néhány kulcsfogalomnak (pl. realista, neo-realista; funcionális, neofunkcionalista) a pontos meghatározását (b) Személyi és vagyonbiztonsággal foglalkozóként nagyon sokat tanultam abból is, ahogy az egyenlőtlen erejű partnerek egymáshoz viszonyulhatnak, egymással együttműködhetnek. S abból is, hogyan lehet a nyílt fegyveres konfliktusokat, erőszakos reagálásokat elkerülni. (c) Végül megértettem, hogy a biztonság minden szinten – tehát a globálistól, kontinensen és egyes államokon át, az emberek kisebb csoportjáig - nem az elvek és a jóindulatnak, hanem a helyzet világos értékelésének és megfelelő szakmai felkészültségnek a függvénye. (d) Természetesen a nemzetközi és a Magyarországgal kapcsolatos biztonsági helyzetnek az én saját munkámra való közvetett hatását is jobban megismertem a feladat elvégzése által. 9