Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Foglalkoztatási és szociális politika

KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL A munkahelyteremtés, a társadalmi befogadás és a szociális politika – mint beruházás Foglalkoztatási és szociális politika Ha a válságból erősebben, összetartóbban és versenyképesebben akarunk kikerülni, kulcsfontosságú, hogy szociális beruházásokat hajtsunk végre. TARTALOM Miért foglalkozik az EU ezzel a szakpolitikai területtel? . 3 KÖZÉRTHETŐEN AZ EURÓPAI UNIÓ SZAKPOLITIKÁIRÓL Ez a tájékoztató füzet a „Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról” című sorozat része. A sorozat azt hivatott bemutatni, mit tesz az EU a hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken, miért van szükség a tevékenységére, és munkája milyen eredménnyel jár. Hogyan hajtja végre az EU a szakpolitikai intézkedéseket? . 6 Mit tesz az EU? . 9 Hogyan tovább? . 15 További információk .

16 A sorozatot alkotó kiadványokat a következő internetcímen lehet letölteni: http://europa.eu/pol/index huhtm http://europa.eu/!Uj47Mc Hogyan működik az Európai Unió? Európa 12 leckében Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája Az EU alapító atyái Adópolitika Bankok és pénzügy Belső piac Bővítési politika Csalás elleni küzdelem Digitális menetrend és információs társadalom Egészségpolitika Éghajlat-politika Élelmiszer-biztonsági politika Energiapolitika Foglalkoztatási és szociális politika Fogyasztói ügyek Gazdasági és monetáris unió és az euró Határok és biztonság Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem Jogérvényesülés, alapvető jogok és egyenlőség Kereskedelempolitika Költségvetés Környezetvédelmi politika Közlekedéspolitika Kulturális és audiovizuális politika Kutatási és innovációs politika Kül- és biztonságpolitika Mezőgazdasági politika

Migrációs és menekültügyi politika Nemzetközi együttműködés és fejlesztés Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika Regionális politika Tengerügy és halászat Vállalkozáspolitika Vámpolitika Versenypolitika Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról Foglalkoztatási és szociális politika Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Polgárok tájékoztatása 1049 Brüsszel BELGIUM Kézirat frissítve: 2014 novemberében Fénykép a fedőlapon és a 2. oldalon Glowimages/ F1online 16 o. – 21 × 29,7 cm ISBN 978-92-79-42151-8 doi:10.2775/57486 Luxembourg: az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014 Európai Unió, 2014 A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon másolható. A fényképeket a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélyével lehet csak felhasználni vagy sokszorosítani. Engedélyért közvetlenül a jogtulajdonosokhoz kell fordulni. F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 3

Miért foglalkozik az EU ezzel a szakpolitikai területtel? Az Európai Unió a szociális piacgazdaság eszméjén alapul. A teljes foglalkoztatás, a társadalmi haladás, a társadalmi befogadás, a szociális védelem, a szolidaritás és a társadalmi kohézió megvalósítása az EU-Szerződésben rögzített elsődleges célok közé tartozik. A Szerződés kimondja, hogy a magas szintű foglalkoztatást, a megfelelő szociális védelmet és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet valamennyi uniós szakpolitika kialakításakor és végrehajtásakor szem előtt kell tartani. • a fiatal munkavállalók védelme; A Szerződésnek ezenkívül szerves része az Európai Unió Alapjogi Chartája, mely kötelező jogi erővel bír. A charta szociális jogokat biztosít az EU valamennyi lakosának. Ezek közé tartozik: Az Európai Unió 2010-ben „Európa 2020” névvel 10 évre szóló növekedési stratégiát indított útjára, hogy úrrá legyen a válságon, mely

továbbra is komoly nehézségeket okoz több uniós országnak is. Bővebben az Európa 2020 stratégiáról: europa.eu/abc/index huhtm A stratégia olyan feltételeket hivatott teremteni, amelyek új típusú – intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb – növekedést tesznek lehetővé. Az EU, hogy törekvését 2020-ig megvalósíthassa, öt kulcsfontosságú célt tűzött maga elé. E célkitűzések a foglalkoztatásra, az oktatásra, a kutatásra és innovációra, a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és az energiaügyre irányulnak. Kiadványunkban a foglalkoztatás, a szociális biztonság és a társadalmi befogadás témáját taglaljuk. • a munkavállalók joga ahhoz, hogy munkáltatójuk tájékoztassa őket, és kikérje véleményüket; • a tárgyaláshoz és a sztrájkhoz való jog; • a munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog; • a méltánytalan

elbocsátással szembeni védelem joga; • a méltányos és tisztességes munkakörülményekhez való jog; • a családi és szakmai élet összeegyeztethetősége, vagyis védelem az anyasággal összefüggő okokból történő elbocsátás ellen, valamint a fizetett szülési és szülői szabadsághoz való jog; • a társadalombiztosításhoz, lakhatási támogatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való jog. Foglalkoztatás • a gyermekmunka tilalma; AZ EU NÉPESSÉGÉNEK KORÖSSZETÉTELE 2000-TŐL 2035-IG Az EU lakosságának körében a munkanélküliek száma 2013 novemberében meghaladta a 26,5 milliót – rendkívül fontos tehát, hogy fokozzuk a munkanélküliség visszaszorítását célzó erőfeszítéseket. Az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése az, hogy az évtized végére az aktív népesség (azaz a 20–64 éves korosztály) 75%-ának legyen munkája. 600 Az EU több kezdeményezést is útnak indított annak érdekében, hogy

támogassa a munkahelyteremtést (például a szociális vállalkozások ügyének előmozdításával), helyreállítsa a munkaerőpiacok dinamikáját (többek között a gazdasági szerkezetátalakítás szükségességét előrejelző uniós keretrendszer létrehozását célzó javaslat előterjesztésével), és javítsa az uniós kormányzást (egyebek mellett azáltal, hogy minden évben értékelő elemzést tesz közzé, melyben meghatározott foglalkoztatási mutatók alapján összeveti a tagállamok teljesítményét). Népesség millió főben 500 400 300 200 100 0 2000 2005 2010 0–19 2015 20–64 2020 2025 65–79 2030 2035 80+ Forrás: Eurostat, munkaerő-felmérés. Európa népessége öregedőben van, és az EU több lépést is tesz annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a helyzethez 4 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L European Union Az EU javaslatokat terjesztett elő az

európaiak körében tapasztalható munkanélküliség visszaszorítása érdekében Az EU külön erőfeszítéseket tesz azért, hogy csökkentse a fiatalokat sújtó munkanélküliséget, az ifjúsági munkanélküliségi ráta ugyanis több mint kétszerese a felnőttek körében számított aránynak (2013 novemberében a két ráta 23,6%, illetve 9,5% volt). Az Unió célzottabb és holisztikusabb szemléletmódot szorgalmazva kívánja felvenni a küzdelmet az ifjúsági munkanélküliséggel szemben. A leginkább rászoruló fiatalok közvetlen támogatása mellett strukturális reformokat javasol, hogy elősegítse az uniós országok kormányzati szervei, formális oktatási rendszerei, szakképzési intézményei, foglalkoztatási szolgálatai, vállalkozásai, szociális partnerei és civilszervezetei közötti partnerségek kialakulását. A roma közösség integrálása A körülbelül 10–12 millió fős roma közösség Európa egyik legnagyobb és leghátrányosabb

helyzetű népcsoportja. Tagjai körében a szegénységi kockázat eléri a 80%-ot. A romáknak több mint 70%-a még általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, ami amellett, hogy kizárja őket a munkapiacról, kedvezőtlen képet alakít ki foglalkoztathatóságukról, és így tovább fokozza kirekesztettségüket. A romák beilleszkedését éppen azok a problémák nehezítik meg, amelyeket az EU az Európa 2020 stratégia keretében orvosolni kíván: alacsony képzettség, munkanélküliség, rossz lakhatási körülmények, társadalmi kirekesztés és diszkrimináció. A romák integrációját elősegítendő az EU keretrendszert hozott létre, melybe az összes tagállam szakpolitikáját beillesztette. A munkában fontos szerep jut a területi és helyi hatóságoknak és az érdekelt civil szervezeteknek, köztük roma szervezeteknek is. A keretrendszerben az Európai Bizottság feladata az, hogy értékelje a tagállamok stratégiáit, és ellenőrizze, hogy az

országok valóra váltják‑e konkrét programokkal és intézkedésekkel a terveket. A Miniszterek Tanácsa 2013 december 9-én elfogadta az első olyan uniós jogi aktust, amely a romák befogadásának elősegítését célozza. Az ajánláscsomag a roma közösségek gazdasági és társadalmi beilleszkedését hivatott felgyorsítani. É S S Z O C I Á L I S 5 P O L I T I K A Monty Rakusen/cultura/Corbis F O G L A L K O Z T A T Á S I A munkamódszerek harmonizálása jobb munkakörülményeket eredményezett EU-szerte Társadalmi befogadás Szociális védelem Az Európai Unióban 2012-ben 124,5 millió embert fenyeget az elszegényedés és a társadalmi kirekesztés. Ez a szám a lakosság 24,8%-át teszi ki. Ezt a veszélyeztetett társadalmi csoportot igen nagy számban nők és gyermekek alkotják. Az uniós tagállamok azért hozták létre a szociális biztonsági rendszereket, hogy kezelni tudják a munkanélküliséggel, az egészségi problémákkal, a

rokkantsággal, a családi nehézségekkel, az idősödéssel stb. kapcsolatos kockázatokat Jóllehet a társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszerek fenntartásáért és finanszírozásáért maguk a tagállamok felelősek, az EU fontos szerepet játszik azáltal, hogy összehangolja a tagállami szociális biztonsági rendszerek működését, különösen az uniós tagországok közötti mobilitást illetően. További adatok azt mutatják, hogy 2011-ben az uniós népességnek valamivel több mint hatoda (18,5%-a) nélkülözésben élt. A teljes lakosság 8,9%-a súlyos anyagi nélkülözésben él, és nem engedhet meg magának olyan javakat, amelyeket sokunk nélkülözhetetlennek tart Európában. Nincs elegendő pénzük például megfelelő fűtésre, váratlan kiadások fedezésére, mosógépre, telefonra vagy autóra. A legszegényebb országokban ez az arány a 45%-ot is meghaladja. Aggasztó továbbá az is, hogy a munkaképes korú európaiaknak mintegy 10%-a

olyan háztartásban él, ahol senki sem dolgozik. A cselekvést már nem lehet halogatni: a gazdasági válság következtében kétségkívül tovább romlott a roma népesség helyzete. A jelenlegi szituáció nyilvánvalóan elfogadhatatlan a 21. században Az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése ezért az, hogy az évtized végére legalább 20 millió embert kivezessen a szegénységből. 6 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Hogyan hajtja végre az EU a szakpolitikai intézkedéseket? Szakpolitikai eszközök 2010-ben az EU fontos szakpolitikai eszközt hozott létre: az „európai szemesztert”, mely minden évben januártól júliusig tart. Az európai szemeszter lehetőséget teremt a tagállamok gazdaságpolitikájának uniós szintű együttes elemzésére, majd országspecifikus uniós ajánlások elfogadására még azelőtt, hogy a kormányok kidolgoznák költségvetés‑tervezetüket, és

parlamenti vitára bocsátanák azt. Az ajánlások jelentős része a foglalkoztatás, a szociális védelem és a társadalmi befogadás kérdéseire (például a munkaerőpiac reformjára, a szegénység visszaszorítására, a hátrányos helyzetű emberek munkaerő‑piaci beilleszkedésének támogatására, a nyugdíjreformra stb.) összpontosít. Mivel a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a társadalmi befogadásra vonatkozó szakpolitikát hatékonyabb tagállami, mint uniós szinten megvalósítani, az EU szerepe ezeken a területeken az, hogy támogassa és kiegészítse a tagállami hatóságok tevékenységét. E munka során az EU az úgynevezett „nyitott koordinációs módszert” alkalmazza. A módszer az együttműködést olyan keretbe foglalja, amelyben az uniós országok e területre vonatkozó szakpolitikáit az EU felügyelete alatt közös célok megvalósításának szolgálatába lehet állítani. Két nyitott koordinációs módszer létezik: az

egyik az európai foglakoztatási stratégia területére, a másik a szociális védelem és a társadalmi befogadás területére irányul. Az EU‑Szerződés értelmében a szakszervezeteknek és a munkáltatói szervezeteknek lehetőségük van uniós szinten tárgyalásokat folytatni és megállapodásokat kötni. Egyes kérdések (például a munkakörülmények, illetve a munkahelyi egészség és biztonság) esetében ezek a megállapodások uniós jogszabályként léphetnek életbe. A szociális partnerek közötti EU‑szintű megállapodások között több olyan is van, amely uniós jogszabály elfogadásához vezetett. Példaként említhető a szülői szabadság, a határozott idejű szerződések és Az európai egészségbiztosítási kártya megkönnyíti azoknak az uniós polgároknak a helyzetét, akiknek egészségügyi ellátást kell igénybe venniük, amikor ideiglenesen egy másik uniós országban tartózkodnak a részmunkaidős foglalkoztatás területén

kötött megállapodás. Jogi eszközök Az EU jogszabályokat fogad el, melyekben meghatározza azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket Unió‑szerte teljesíteni kell. A tagállamok ezután átültetik ezeket a jogszabályokat nemzeti jogrendjükbe, és végrehajtják őket, ami hasonló jogokat és kötelezettségeket garantál EU‑szerte. A jogszabályok átültetését célzó tagállami intézkedések végrehajtása a tagállami hatóságok, többek között a tagállami bíróságok feladata. Az Európai Bizottság ellenőrzi, hogy megtörtént‑e az uniós jog átültetése, és kielégítő‑e a végrehajtás. Viták esetén a végső szót az Európai Bíróság mondja ki. Az Európai Bíróság feladata az is, hogy megválaszolja a tagállami igazságszolgáltatási szervek által feltett jogértelmezési kérdéseket. A szabad mozgás Szerződésben foglalt elve értelmében az uniós polgárok jogosultak arra, hogy: • munkát keressenek az EU bármelyik

országában; • munkavállalási engedély nélkül munkát vállaljanak bármelyik uniós országban; • az álláskeresés ideje alatt abban az uniós országban tartózkodjanak, ahol el szeretnének helyezkedni; • akkor is az adott országban maradjanak, ha munkaviszonyuk megszűnik; • ugyanolyan bánásmódban részesüljenek az álláshoz jutás, a munkafeltételek és minden egyéb szociális- és adókedvezmény tekintetében, mint az adott ország állampolgárai. Az uniós országok állampolgárainak joguk van ahhoz is, hogy bizonyos egészségbiztosítási és társadalombiztosítási ellátásokat abban az országban kapjanak meg, ahol munkakeresés céljából tartózkodnak. Ezenkívül ahhoz is joguk van, hogy külföldön elismertessék szakmai képesítésüket. Esetenként azonban némileg eltérő jogok illetik meg az önfoglalkoztatókat, a diákokat, a nyugdíjasokat és a gazdaságilag más módon inaktív személyeket. A szabad mozgás korlátozható

közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból, illetve léteznek bizonyos korlátozások a közszférában való foglalkoztatásban is. A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós jog nagy vonalakban Svájcban, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó nem uniós országokban, azaz Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is alkalmazandó. F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 7 EU‑szerte. Az uniós intézmények – az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, valamint az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítvány közreműködésével – információkat és útmutatást nyújtanak a témában, és elősegítik a biztonságos és egészséges munkakörnyezet megteremtését. Az uniós szintű munkajog két fő területre terjed ki: Az animációs kisfilm az Európai Szociális Alap szerepét és működését ismerteti közérthetően • a

munkakörülményekre (munkaidő, részmunka, határozott idejű munkaviszony, munkavállalók kiküldetése stb.), valamint • a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra (pl. csoportos létszámleépítés vagy tulajdonosváltás esetén). Már 1959 óta léteznek jogszabályok a szociális biztonsági rendelkezések uniós szintű koordinációjára. Ezek a jogszabályok gondoskodnak arról, hogy az uniós tagállamok valamelyikéből egy másikba költöző uniós polgárok ne veszítsék el ellátási jogosultságaikat, és a célországban megillesse őket a szociális biztonsági ellátások tekintetében az egyenlő bánásmód joga. Az uniós polgárok például akkor is jogosultak arra, hogy öregségi nyugdíjukat megkapják, ha nem az állampolgárságuk szerinti EU‑tagországban élnek. Az uniós szociális biztonsági szabályok nemcsak az Európai Unión belül más országba költöző emberek jogait védik, hatályuk ugyanis

Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra is kiterjed. Az EU olyan jogszabályokat fogad el, amelyek minden gazdasági ágazatra vonatkozóan megszabják a munkahelyi egészségvédelem és biztonság minimumkövetelményeit. Ezeket a minimumkövetelményeket a köz- és magánszférában egyaránt tiszteletben kell tartani. A szilárd lábakon álló jogi keretrendszer a helyzet javulásához vezetett Az Európai Szociális Alap (ESZA) egyike az uniós strukturális alapoknak. Létrehozására 1957-ben került sor abból a célból, hogy segítségével csökkenteni lehessen a jólét és az életszínvonal tekintetében az uniós tagállamok és régiók között tapasztalható különbségeket. A teljes uniós költségvetés mintegy 10%-ával gazdálkodó ESZA több tízezer projektet finanszíroz EU‑szerte. A finanszírozásnak mindegyik uniós tagállam és régió hasznát látja, és különösen azok a térségek, amelyek gazdasági fejlettsége elmarad a

többiekétől. A 2007 és 2013 közötti időszakban csaknem 10 millió ember részesült évente az ESZA által finanszírozott intézkedések előnyeiből. Az alap ez idő alatt mintegy 76 milliárd eurót juttatott a tagállamoknak és a régióknak, a tagállamok által nyújtott, körülbelül 36 milliárd euró összegű állami támogatást kiegészítve. Stockphoto.com/Mark Ballantyne Az EU szigorú jogszabályokat léptetett életbe az egészség és a biztonság védelmében Pénzügyi eszközök K Ö Z É R T H E T Ő E N iStockphoto.com/Chris Schmidt 8 Az ESZA az emberek érvényesülését elősegítő beruházások megvalósításának fő eszköze, és ez a szerepe 2014. január 1-től még hangsúlyosabbá válik. Az ESZA segítséget nyújt az uniós országoknak abban, hogy végre tudják hajtani az uniós prioritások teljesítéséhez szükséges és az uniós ajánlásokban meghatározott nemzeti szakpolitikai reformokat az aktív munkaerő‑piaci

intézkedések, a társadalmi befogadási és foglalkoztatási politika, az intézményi képességek és a közigazgatás területén. Az alapból a tagállamok számára elkülönített összegek 20%-át kötelezően a társadalmi befogadás előmozdítására kell fordítani. Az uniós kohéziós politika finanszírozási céljait szolgáló költségvetésben az alapnak legalább 23,1%-ot kell kitennie. Ez a szabály határozza meg az ESZA teljes finanszírozási kapacitását. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) az Európa‑szerte jellemző tömeges méretű elbocsátások problémájának orvoslása céljából személyre szabott támogatást nyújt a létszámleépítés miatt elbocsátott munkavállalóknak. Az EGAA hatásköre 2014 január 1-je óta a váratlan válságok miatt elbocsátott, valamint az alap által nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek köréből korábban kizárt munkavállalók, például a határozott idejű szerződéssel

alkalmazott dolgozók és az önfoglalkoztatók támogatására is kiterjed. Az EGAA most már olyan intézkedéseket is finanszírozhat, melyek a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok támogatását célozzák a magas ifjúsági munkanélküliséggel küzdő régiókban. A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap segít az állás nélkül maradt dolgozóknak, hogy képzésben részesüljenek, és új munkahelyet találjanak A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, amelyet az EU nemrég hozott létre, (2011-es értéken számítva) 5,3 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat a 2014–2020-as időszakban. Ez reálértéken számítva kicsit több, mint amennyit az EU a korábbi élelmiszerprogram céljaira fordított. Az uniós forrásokat ráadásul az EU‑országoknak 15%-os társfinanszírozással kell

kiegészíteniük. A 2014–2020-as időszakban ezenkívül három korábbi pénzügyi eszköz, melyet közvetlenül az Európai Bizottság kezelt – a közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz –, kibővül, és egyetlen új programnak, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjának kereteibe épül be. F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 9 Mit tesz az EU? Az Európai Bizottság konkrét intézkedéseket hoz, hogy segítsen bizonyos társadalmi csoportokat (például a munkanélkülieket), és hogy cselekvésre ösztönözze az országos, regionális és helyi szereplőket az új kihívások megoldása (pl. fiatalok foglalkoztatása, a tevékeny időskor céljának elérése) érdekében. Az alábbiakban bemutatunk néhányat a folyamatban lévő

kezdeményezések közül. A fiatalok foglalkoztatása 2013 áprilisában az EU-országok elfogadták az „ifjúsági garancia” elnevezésű intézkedéscsomagot, melyet az EU azért dolgozott ki, hogy a fiatalokat bevonja a foglalkoztatásba. Az ifjúsági garancia nagyszabású program, mely azt hivatott biztosítani, hogy az iskolapadból kikerülő, illetve munkanélkülivé váló 25 éven aluli fiatalok mindegyike négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot, illetve megfelelő lehetőséget kapjon arra, hogy folytassa tanulmányait, tanulószerződéses gyakorlati képzésben részesüljön, vagy szakmai gyakorlatot szerezzen. Heide Benser/Corbis Az európai uniós ifjúsági garancia új szemléletmódot bevezető, átfogó fogalom. Az ifjúsági garancia keretében a szükséges szerkezeti reformok meghozása érdekében a tagállamok mindegyike új partnerségeket alakít ki a nemzeti minisztériumok, a központi és helyi kormányzatok, illetve az oktatási

szféra és az üzleti világ képviselői, valamint ifjúsági szervezetek, szociális és egészségügyi szolgálatok között. Átfogó reformra van szükség ahhoz, hogy az oktatási rendszerek a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képességekkel vértezzék fel a fiatalokat, továbbá esélyt adjanak a hagyományos iskolai keretből kiszoruló fiataloknak az oktatás világába való visszatérésre (ún. „második esélyt nyújtó oktatás” révén), és több lehetőséget kínáljanak az oktatásból és képzésből korán kimaradt tanulók számára. Elő kell segíteni ezenkívül, hogy sokkal szorosabb együttműködés alakuljon ki a foglalkoztatási szolgálatok és más szereplők között. 2013-ban megszületett a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetsége azzal a céllal, hogy elősegítse a magán- és a közszféra azon szereplőinek együttműködését, akik a tanulószerződéses gyakorlati képzések kínálatának bővítésén,

illetve minőségének és imázsának javításán fáradoznak, az Európai Bizottság pedig a szakmai gyakorlat minőségi keretrendszerének létrehozására tett javaslatot, melynek révén gondoskodni lehet arról, hogy a szakmai gyakorlati programok valós belépést jelentsenek a munkaerőpiacra a fiatalok számára. Jelenleg a szakmai gyakorlati programok harmada nem üti meg a mércét a kínált munkakörülmények és tanulási lehetőségek tekintetében. A Bizottság többek között azt indítványozza, hogy a szakmai gyakorlati programok alapját írásos megállapodás képezze, mely meghatározza a képzési célokat, a szakmai irányítást, a képzés maximális időtartamát és a munkaidőt, és egyértelműen megfogalmazza, hogy a gyakornokok kapnak‑e fizetést vagy más ellentételezést, illetve jogosultak-e társadalombiztosítási ellátásra. A „Mozgásban az ifjúság” és más hasonló uniós kezdeményezések kedvezően hatnak a fiatal európai

szakemberek mobilitására Európa-szerte 10 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című foglalkoztatási csomag Az ifjúsági garancia bevezetése nyomán a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy 25 éves korig minden fiatal kapjon színvonalas állásajánlatot, továbbtanulási lehetőséget vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben, illetve gyakornoki programban való részvételi lehetőséget legfeljebb négy hónappal azt követően, hogy tanulmányait befejezte, vagy munkanélkülivé vált. A Green Skills partnerség (Egyesült Királyság) A Green Skills partnerség, melyet a Trade Unions Congress (egyesült királyságbeli szakszervezeti szövetség) tanulási készségekkel foglalkozó szervezete, a Unionlearn koordinál, a gazdasági szereplők széles körének munkáját fogja össze annak érdekében, hogy támogassa a munkanélküli és az

alacsony képzettségű személyek képzését és újbóli elhelyezkedését. A partnerség ezt a célt a környezetbarát gazdaság által kínált munkahelyek betöltéséhez szükségek készségek fejlesztésével kívánja elérni. A partnerszervezetek között vannak szakszervezetek, továbbképzési intézmények, ágazati szakképzettség‑fejlesztési tanácsok, londoni kerületi önkormányzatok, magánvállalatok, közösségi csoportok és önkéntesszervezetek. A partnerség a tevékenységét projektek köré szervezi, melyekben a Unionlearn közvetítőként vagy katalizátorként lép fel. Célja elismert képzési lehetőségeket teremteni az egész életen át tartó tanulás megvalósításához. Az alkalmazottak környezettudatosságának növelése érdekében a szakszervezeti tagok mentorálás és online tanfolyamok révén képzésben részesülhetnek, hogy „irányítókká” vagy „nagykövetekké” váljanak. A Green Skills partnerség különösen

aktív szerepet játszik a kertészet, az építőipar és a hulladékgazdálkodás terén. A partnerség előkészítő és továbbfejlesztő módszereket dolgozott ki a munkanélküliek, az alacsony képzettségűek és más hátrányos helyzetű csoportok (például szabadságvesztésből szabadult elítéltek) számára, hogy megkönnyítse a munkaerőpiacra való visszatérésüket olyan projektek segítségével, amelyek szociális lakások korszerűsítésével foglalkoznak. Az Európai Bizottság által 2012-ben elfogadott intézkedés- és javaslatcsomag több lehetőséget vázol fel azzal kapcsolatban, hogy az uniós országok miként ösztönözhetik a munkaerő‑felvételt a munkát terhelő adók csökkentése, illetve az új vállalkozások támogatásának növelése révén. A dokumentum meghatározza azokat a területeket, amelyek fejlesztése a legtöbb haszonnal kecsegtet a munkahelyteremtés jövőbeni elősegítése tekintetében. A következő területekről

van szó: az egészségügyi szolgáltatások, az információs és kommunikációs technológiák és a zöld gazdaság. A megújuló energia területén foglalkoztatott munkavállalóknak az energiatermelésben dolgozók teljes létszámához viszonyított aránya várhatóan emelkedni fog: becslések szerint 2010 és 2020 között 19%-ról 32%-ra nő (ez azt jelenti, hogy 2020-ban mintegy 3 millió embernek fog munkát adni ez a terület). Európa képes arra, hogy vezető szerepet töltsön be a megújuló energia kiaknázásában, és újabb exportpiacokat hódítson meg. Ez további munkahelyek létrejöttét eredményezheti. Az épületek energetikai korszerűsítése további 280–450 ezer új munkahelyet hozhat létre, mivel szükség lesz energetikai auditorokra, különböző szakemberekre a fűtési rendszerek tanúsításához és ellenőrzéséhez, illetve az új technológiák beszereléséhez, és további munkaerőre az energiahatékony építőipari anyagokat

gyártó vállalatoknál. Ezenkívül a fő alapanyagok 70%-a esetében az azokból készült, élettartamuk végére ért termékek fejlett technológiákkal korszerűsíthetők, javíthatók, továbbfejleszthetők vagy újrafeldolgozhatók – ezek a tevékenységi területek mintegy 560 ezer új munkahelyet teremthetnek 2025-ig. A jobb hulladékgazdálkodás további 400 ezer állást jelenthetne. Európában mintegy 21 millió munkahely kapcsolódik valamilyen módon a környezetvédelemhez, és ez a szám csak növekedni fog a jövőben. Egy 2011-ben végzett Eurobarométer‑felmérés szerint az európaiak 78%-a úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem fellendítheti a gazdaságot, és munkahelyeket teremthet. Az EU 105 milliárd eurót szándékozik beruházni annak érdekében, hogy segítse a különböző gazdasági ágazatokat környezetkímélőbb üzemmódra átállni, és hogy az ezáltal formát öltő fenntartható, alacsony

szén‑dioxid‑kibocsátású gazdaság új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsen. F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 11 „RENDKÍVÜL HÁLÁS VAGYOK AZ EURES‑NEK” „Az első EURES-állásod” névvel indított új célzott munkavállalói mobilitási program javítja a fiatalok elhelyezkedési esélyeit az európai munkaerőpiacon, és arra ösztönzi a munkaadókat, hogy mobilis fiatal munkavállalókat vegyenek fel azokra az állásokra, amelyekre saját országukban nehezen találnak megfelelő pályázót. Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) Az EURES európai mobilitási hálózat, mely a munkaadók és az álláskeresők egymásra találását hivatott megkönnyíteni. A hálózatban az uniós országok mellett Izland, Liechtenstein, Norvégia, és Svájc vesz részt. Az EURES tájékoztatással, útmutatással és munkaerő‑felvételi, illetve munkaközvetítői szolgáltatásokkal segíti a munkaadókat, az

álláskeresőket és minden olyan polgárt, aki élni szeretne a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogával. EU‑szerte összesen 900 EURES‑tanácsadó nyújt helyben szolgáltatásokat. Az EURES online portáljának adatbázisa 2013 novemberében körülbelül 1 900 000 álláslehetőséget és több mint 1 200 000 önéletrajzot foglalt magában, valamint mintegy 32 000 regisztrált munkaadó adatait tartalmazta. Évente körülbelül 150 ezer álláskereső kap munkát vagy állásajánlatot az EURES segítségével. A 2014–2020-as időszakban az EURES a célzott programok (például a külföldön állást kereső 18 és 30 év közötti fiatalokat, illetve az ebbe a korcsoportba tartozó fiatalokat alkalmazni kívánó kis- és középvállalkozásokat támogató, „Az első EURES‑állásod” névvel indított kezdeményezés) továbbfejlesztésére kívánja helyezni a hangsúlyt. Az EURES modernizálja portálját és önkiszolgáló eszközeit, köztük az

EU‑szerte évente megrendezett esemény, az Európai Foglalkoztatási Napok honlapját is. Az Európai Bizottság 2014 kezdetén az EURES újabb reformjára tett javaslatot, hogy a hálózat tevékenysége még hatékonyabbá váljon. A cél az, hogy bővüljön az álláskínálat, eredményesebbé váljon az állásközvetítés, és a munkáltatók – különösen a kis- és középvállalkozások – gyorsabban és sikeresebben tudják betölteni álláshelyeiket. Ha a bizottsági javaslat megvalósul, a polgárok a lehető legtájékozottabban dönthetnek külföldi munkavállalásukról. A brit Karina Stephenson tanulmányainak befejeztével Spanyolországban talált munkát az Egyesült Királyság állami foglalkoztatási szolgálatának segítségével. Sürgősen tájékozódnia kellett tehát a spanyol élet- és munkakörülményekről, és azt a tanácsot kapta, hogy forduljon az EURES‑hez segítségért. „Rendkívül hálás vagyok az EURES‑nek. Hiába

próbáltam lakást találni Madridban odautazásom előtt, és ez nagyon aggasztott. De az EURES segítségével végül is sikerült nagyon gyorsan megoldani a problémát!” SVÉD ÁLLÁSKERESŐK MUNKÁHOZ JUTNAK NORVÉGIÁBAN EGY ÚJ SZÁLLODÁBAN Új szálloda nyílt Norvégiában, Trondheim városában, számos álláslehetőséget kínálva az európai mobilitásra nyitott svéd állampolgároknak. Az EURES sokuknak segített abban, hogy céljukat valóra váltsák. „A munkáltató rendkívül elégedett volt az EURES szolgálataival, és reményeink szerint folytatni fogjuk az együttműködést”, mondta Leif, az EURES munkatársa. Felkészülés a szerkezetátalakításra Az Európai Változásfigyelő Központ 2002 és 2013 között több mint 16 000 szerkezetátalakítási műveletet regisztrált. E szerkezetátalakítások következtében több mint kétmillió állás szűnt meg. Az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő 2013 harmadik negyedévében 250

szerkezetátalakítási műveletet regisztrált, melyek során összesen 57 081 munkahely veszett el, és csupán 27 792 új munkahely született. A munkahelyek számának zsugorodása nemcsak e rövid időszakra jellemző, hanem az utóbbi években kibontakozó tendenciát tükrözi. Mindez ellentétben áll a 2007 harmadik negyedévében tapasztalt helyzettel, akkor ugyanis a végeredmény pozitív volt: 23 537 új álláshely jött létre. A szerkezetátalakítás jelensége Európa valamennyi országát érinti, és a gazdasági válság kontextusában komoly aggodalomra ad okot. A humán tőkébe való beruházás és a szerkezetátalakítási tevékenységek megfelelő kezelése ilyen körülmények között elengedhetetlen feladat. Az Európai Bizottság ezért 2013 végén uniós minőségi keretrendszert dolgozott ki a szerkezetátalakításra vonatkozóan, melyben útmutatással szolgál a vállalkozásoknak, a dolgozóknak, a szakszervezeteknek, a munkáltatói

szervezeteknek és a közigazgatási szerveknek arról, hogyan lehet a szerkezetátalakítás folyamatát megkönnyíteni a vállalkozások és a munkavállalók számára. Ennek érdekében idejében fel kell készülni az átalakításra, és be kell ruházni a humán tőkébe, a társadalmi hatást pedig minimálisra kell csökkenteni. A Bizottság arra buzdítja a tagállamokat, hogy támogassák és segítsék elő a minőségi keretrendszer végrehajtását, és mérlegeljék annak alkalmazását a közszféra alkalmazottai esetében. Az uniós intézmény egyúttal minden érdekelt felet felkért arra, hogy működjenek együtt a keretrendszer iránymutatásai alapján. K Ö Z É R T H E T Ő E N Stockphoto.com/Jacob Wackerhausen 12 Szociális beruházás Az Európai Bizottság 2013-ban előterjesztette a „Szociális beruházási csomag a növekedés és a kohézió szolgálatában” című dokumentumot, melynek segítségével a remények szerint 2020-ra EU‑szerte

megvalósul a befogadó növekedés. A dokumentumban a Bizottság szakpolitikai keretrendszert vázol fel, konkrét uniós és tagállami intézkedéseket javasol, és iránymutatást ad arra nézve, hogyan lehet az uniós alapokat a reformok támogatására felhasználni. A szociális beruházási csomag megoldást keres többek között arra, hogyan lehet megtörni az ördögi kört, melybe a hátrányos helyzetű családokba születő gyermekek kerülnek, hogyan lehet kezelni a társadalmi elöregedés problémáját, miként lehet a munkaerőpiacról kirekesztett embereknek ténylegesen esélyt adni a visszailleszkedésre, továbbá a hajléktalanság, a közérdekű szociális szolgáltatások, a tartós ápolás‑gondozás és az egészségügy kérdéseivel is foglalkozik. A szociális beruházás – a szociális védelem és a gazdaság stabilizálása mellett – a szociálpolitika egyik feladata. A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L Az

egészségügyi szolgáltatások különösen ígéretesek a munkahelyteremtés szempontjából A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja strukturált párbeszédet hozott létre az EU és az európai érdekelt felek (civil szervezetek, szakszervezetek, munkáltatói szervezetek, tudósok, tagállami és regionális hatóságok, nemzetközi szervezetek, európai agytrösztök és alapítványok) között. A platform 64 olyan uniós intézkedést valósít meg, amely a szegénység és a társadalmi kirekesztés többrétű problémáját hivatott átfogóan kezelni. Nagyrészt szakpolitikai intézkedésekről van szó, melyek többek között az iskolapadot túl korán elhagyó fiatalok számának csökkentésére, az alapvető banki szolgáltatások hozzáférhetővé tételére, a szociális vállalkozások támogatására, a gyermekszegénység elleni küzdelemre,

illetve a romák társadalmi részvételének kiteljesítésére összpontosítanak. A Bizottság az EU Tanácsának soros elnökségével karöltve minden évben kongresszusra invitálja a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fő szereplőit. A több mint 40 országból érkező részvevők áttekintik az uniós és országos szintű erőfeszítésekkel elért eredményeket, és megvitatják, milyen új kezdeményezésekkel lehetne továbbhaladni a szegénység felszámolása felé vezető úton. A platform és az éves kongresszus a szociális beruházások tekintetében az uniós, tagállami, regionális és helyi érdekelt felek mozgósításának fő eszközévé vált. F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A Finanszírozás Az Európai Szociális Alap (ESZA) 2014 és 2020 között több mint 80 millió eurót fordíthat az európai lakosság készségeinek javítására és a foglalkoztatottsági arány növelésére.

Az uniós finanszírozáshoz a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk. Az ESZA társfinanszírozóként segíti az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítását. Az uniós kezdeményezés célzott finanszírozást biztosít olyan intézkedésekhez, amelyek a legmagasabb munkanélküliségi rátát regisztráló régiókban élő, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiataloknak segít minél közelebb jutni a munkaerőpiachoz. Az alap az európai uniós ifjúsági garancia végrehajtásában is fontos szerepet játszik. Ez az uniós kezdeményezés azt hivatott elérni, hogy 25 éves korig minden fiatal színvonalas állásajánlatot kapjon, tanulmányokat folytasson vagy tanulószerződéses gyakorlati képzésben, illetve gyakornoki programban vegyen részt legfeljebb négy hónappal azt követően, hogy munkanélkülivé vált vagy befejezte tanulmányait. Az EU‑országok az ESZA‑finanszírozást például felhasználhatják arra,

hogy új stratégiákat dolgozzanak ki a fiatalok támogatására, bővítsék a már létező stratégiák alkalmazási területét, illetve ifjúsági központokat hozzanak létre. Az ESZA által biztosított társfinanszírozást a tagállami hatóságok arra is fordíthatják, hogy különböző lehetőségeket teremtsenek az iskolából kimaradt, vagy alacsony képzettségű fiataloknak arra, hogy visszatérjenek az iskolapadba vagy képzésben részesüljenek, felvértezzék magukat a munkaerőpiacon keresett készségekkel, és fejlesszék digitális ismereteiket. Image Source/Corbis Az EU felhívja a figyelmet azoknak a társadalmi csoportoknak – köztük a fogyatékos személyeknek – a helyzetére, amelyeket a diszkrimináció kockázata fenyeget 13 Egyes embereknek a kirekesztettsége azonban túl nagy ahhoz, hogy élni tudjanak a munkaerőpiacra való belépést elősegítő ESZA‑intézkedések nyújtotta lehetőségekkel. Ezt a problémát hivatott orvosolni a

leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, amely élelmiszerekhez és más alapvető fogyasztói javakhoz, ruházati cikkekhez, lábbelihez és tisztálkodási termékekhez juttatja hozzá a rászorulókat. Ezenkívül az alap olyan intézkedéseket is finanszíroz, amelyek a társadalmi befogadás előmozdításával hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az emberek el tudjanak indulni a szegénységből kivezető úton. Minden egyes uniós ország elsődleges felelősséget visel saját nemzeti programjáért, melynek kidolgozása és megvalósítása során rendszeresen konzultál az érdekelt felekkel. Az Európai Bizottság 2007 és 2013 augusztusa között 110 támogatási kérelmet kapott az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól. A kérelmezők 20 tagállamból összesen 471,2 millió euró összegű támogatást igényeltek. Több mint 100 ezer, létszámleépítés következtében elbocsátott dolgozó részesült támogatásban az

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célzott intézkedéseinek jóvoltából. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2012-ben 15 700 olyan álláskeresőnek segített új munkalehetőségeket találni, akik a gazdasági válság, illetve a globalizáció miatt váltak munkanélkülivé. Az alapnak köszönhetően az uniós országok az elbocsátások által érintett területeken a kedvezményezettek száma, valamint a támogatás időtartama, típusa és minősége tekintetében hatékonyabban léptek fel, mint ahogy arra e források nélkül lehetőségük lett volna. A 2014–2020-as időszakban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból évente nyújtható finanszírozás maximális összege 500 millióról 150 millióra csökkent, de ez a felső határérték még mindig magasabb a megvalósult intézkedésekre költött éves összegek eddigi legmagasabb értékénél (azaz 135 millió eurónál). 14 K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A

I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L carlos Az EU szigorú jogszabályokat hozott a nemek közötti egyenlőség biztosítása céljából A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) részét képező közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (PROGRESS) az EaSI költségvetésének 61%-át használja fel (ami 550 millió eurót jelent). A program olyan intézkedéseket támogat, amelyek jelentős európai dimenzióval rendelkeznek. Finanszírozhatja például olyan elemzések készítését, amelyek lehetővé teszik az országok helyzetének összevetését, de támogathatja a kölcsönös tanulást és a bevált módszerek megosztását is a foglalkoztatási és szociális politika területén. Az EU mintegy 100 millió eurós külön költségvetést szán új foglalkoztatási és szociálpolitikai megoldások kipróbálására olyan fontos területeken, mint a fiatalok foglalkoztatása és a társadalmi

befogadás. A legcélravezetőbb megoldások az Európai Szociális Alap támogatásával nagyobb léptékben is megvalósíthatók. Az EaSI költségvetésének 18%-a, körülbelül 160 millió euró az EURES hálózat fejlesztését szolgálja. Az EURES azokat az álláskeresőket látja el információkkal és tanácsokkal, akik egy másik uniós országban szeretnének elhelyezkedni. A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja uniós szintű központi tevékenységeket finanszíroz. A tagállami intézkedések megvalósításához az Európai Szociális Alap forrásai vehetők igénybe. További 200 millió euró (az EaSI költségvetésének 21%-a) a mikrohitel‑szolgáltató intézményeknek nyújtott támogatást egészíti ki, hogy több hitelt tudjanak biztosítani. Ez a támogatás a szociális beruházási piac kifejlesztését és a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzájutását hivatott elősegíteni. A Progress

mikrofinanszírozási eszköz 2010-es útnak indítása óta csaknem 9000 vállalkozó jutott hitelhez, összesen több mint 80 millió euró összegben. F O G L A L K O Z T A T Á S I É S S Z O C I Á L I S P O L I T I K A 15 Hogyan tovább? A gazdasági és a pénzügyi válság mélyreható társadalmi változásokat idézett elő. A munkanélküliség Európa sok részén elfogadhatatlanul nagy mértékben megnövekedett, különösen az európai fiatalok körében. A munkanélküliek mellett azoknak az uniós polgároknak a száma is emelkedett, akiket az a veszély fenyeget, hogy elszegényednek, és a társadalom szélére sodródnak. Ezek mellett a tendenciák mellett olyan strukturális kihívásokkal is számolni kell, amelyek még a válság előtti időszakra vezethetők vissza. Az európai országok lakossága egyre jobban elöregszik: az a tény, hogy növekszik a várható élettartam, egyértelműen pozitív változás, a folyamat azonban hat a

munkaerő-kínálatra, s ennek komoly költségvonzata van, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ezzel párhuzamosan növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek, ami kérdőjeleket vet fel az európai szociális piacgazdaság méltányosságát és hatékonyságát illetően. Szociális szempontból rendkívül fontos, hogy az európai polgárok teljes értékű tagjai legyenek a társadalomnak, és rendelkezzenek a modern kor munkaerőpiacán szükséges készségekkel, ugyanakkor az is életfontosságú, hogy a termelékenység és a szaktudás terén is megálljuk a helyünket a globális versenyben. A jóléti rendszerek fenntarthatósága, a munkaerő-mobilitás és a kiegyenlítettebb munkaerő-piaci teljesítmény mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet jól működjön, továbbá hogy a gazdasági-monetáris integráció elmélyüljön, és a gazdasági és monetáris unió méltányosabbá váljon. Ezeknek a területeknek a jelentős része a tagállamok

hatáskörébe tartozik, az Európai Bizottság azonban segíthet abban, hogy sikerüljön számottevő előrelépést elérni. Így például az európai uniós ifjúsági garancia célzottabbá, eredményorientáltabbá és lendületesebbé teszi a munkanélküliség elleni küzdelmet. Finnországban például ma már a fiatal álláskeresők 83,5%-a három hónapon belül képzési lehetőséghez jut, vagy új munkahelyet talál azt követően, hogy munkanélküliként nyilvántartásba veszik a helyi munkaügyi központnál. A munkanélküliség nem fog Unió-szerte érdemben csökkenni, ha nem sikerül hatékonyan kezelni az ifjúsági munkanélküliséget, a fiatalok körében ugyanis jelenleg kétszer akkora a munkanélküliek aránya, mint a teljes uniós lakosság körében. Az Európai Bizottság intézkedéscsomagot fog kidolgozni a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és a beruházások előmozdítása céljából. Ennek keretében – az ifjúsági

garanciarendszerrel kapcsolatban tett erőfeszítéseket kiegészítendő – forrásokat irányít majd olyan projektek finanszírozására, melyek elősegítik, hogy a fiatalok ismét elhelyezkedjenek, és méltányos megélhetést biztosító állást találjanak. Az Európai Bizottság szociális beruházási csomagja olyan szakpolitikai intézkedéseket szorgalmaz és fejleszt ki, amelyek előmozdítják a készségfejlesztést, és elősegítik, hogy az emberek teljes körűen részt vegyenek a munka világában és a társadalom életében. Ezen túlmenően a Bizottság minden tevékenysége során, ezenbelül az összes európai bizottsági javaslat kidolgozásakor arra fog törekedni, hogy lendületet adjon a szociális innovációnak, továbbá hogy figyelembe vegye a foglalkoztatással kapcsolatos és a szociális megfontolásokat, ideértve a társadalom elöregedésének következményeit, illetve a készségek terén jelentkező szükségleteket. Az EU új szakpolitikai

irányvonalat dolgoz majd ki az Európába irányuló jogszerű migráció vonatkozásában annak érdekében, hogy megoldást találjon a szakemberhiány problémájára, és hogy az Unióba csábítsa azokat a tehetséges munkavállalókat, akikre a tagállamoknak szükségük van. A gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét racionalizálni fogjuk, és megerősítjük. Ez jelenti majd számunkra az eszközt ahhoz, hogy korszerűsítsük a munkaerőpiacokat és a szociális védelmi rendszereket. Az európai szemeszter keretében folytatott gazdaságpolitikai koordináció során ma már új mutatókat is vizsgálunk annak érdekében, hogy jobban nyomon tudjuk követni a legfontosabb foglalkoztatási tendenciákat és társadalmi folyamatokat. Példaként említhetők a következő mutatók: a munkanélküliségi ráta, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülők aránya, az ifjúsági munkanélküliségi ráta, a háztartások rendelkezésre

álló bruttó reáljövedelme, a szegénységi küszöb alatt élők aránya a munkaképes korú népességen belül, valamint az egyenlőtlenségek mértéke. Ezek az új mutatók segítenek abban, hogy korai szakaszban felismerjük, szorosabban nyomon kövessük és uniós szinten közösen kezeljük a kedvezőtlen gazdasági-társadalmi folyamatokat. Végezetül elmélyítjük a gazdasági-monetáris integrációt, és méltányosabbá tesszük a gazdasági és monetáris uniót. Az irányítás minden szintjén előmozdítjuk a párbeszédet a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, és a jövőben az euróövezeti országok megsegítése céljából indított stabilitási támogatási programok esetében társadalmi hatásvizsgálatot fogunk végezni. K Ö Z É R T H E T Ő E N A Z E U R Ó P A I U N I Ó S Z A K P O L I T I K Á I R Ó L További információk XX XX XX XX XX A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága:

http://goo.gl/ivMsRd „Európa 2020” stratégia: http://goo.gl/0Uwuq Kalauz a Szociális Európához, 1. kötet – Foglalkoztatáspolitika: http://googl/WraA2T Kalauz a Szociális Európához, 2. kötet – Szociális párbeszéd: http://googl/flf32f Kalauz a Szociális Európához, 3. kötet – Demográfia, tevékeny időskor és nyugdíjak: http://goo.gl/ZuOlwH XX Kalauz a Szociális Európához, 4. kötet – Szociális gazdaság és szociális vállalkozások: http://goo.gl/lx3hGC XX Kalauz a Szociális Európához, 5. kötet – Szociális politikák: http://googl/bJjMZn XX EaSI: Új uniós ernyőprogram a foglalkoztatás és a szociális politika területén: http://goo.gl/4n9ASN ISBN 978-92-79-42151-8 doi:10.2775/57486 NA-06-14-042-HU-C 16