Pszichológia | Felsőoktatás » Személyiség- és fejlődéspszichológia

Személyiség- és fejlődés pszichológia 1. oldal Kötelező irodalom Tóth László: Pszichológia a tanításban (2000. Debrecen) Estefánné-Völgyesi-Bíró: Fejlődéslélektan (szöveggyűjtemény (1997. Eger) Ajánlott irodalom: Mérey-Biné: Gyermeklélektan Személyiség 1. A személyiség az egyénre jellemző pszichológiai folyamatok és állapotok szervezett összessége. 2. A személyiség strukturált egész, amelyet saját megkülönböztethető szerkezeti sajátosságainak a dinamikus szerveződése alkot (temperamentum, introveltáltság, extroveltáltság) 3. A személyiség alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát környezetétől, megkülönböztesse magát minden más személyiségtől, viselkedését tudatosan irányítsa. 4. A személyiség öröklött és veleszületett (szerzett) testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán a társadalmi és természeti környezettel folytonos kölcsönhatásban álló

és folytonosan fejlődő nyílt, dinamikus rendszere. A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását. Személyiség tipológiák 1. Hippokratész-Galenosz – féle tipológia 2. Kretschmer-féle tipológia 3. Sheldon tipológiája 4. Pavlov tipológiája 5. Rotter tipológiája 6. Witkin tipológiája 7. Jung tipológiája Hogy lehet megismerni egy személyiséget? Korábban a külső megjelenés (arc, alak) alapján következtettek a belső tulajdonságokra 1. Hippokratész-Galenosz – féle tipológia; vérmérsékleti vagy temperamentumbeli tipológia az őselemek (levegő, föld, víz, tűz) határozzák meg a személyiséget 4 féle testnedv: fekete epe: melankolikus sárga epe: kolerikus nyálka: flegmatikus vér: szangvinikus melankolikus: szomorú kolerikus: lobbanékony flegmatikus: közönyös szangvinikus: bizakodó szempontok: érzelmi reakciók milyen

gyorsan válthatóak ki? erősek-e a kiváltott érzelmi reakciók? Személyiség- és fejlődés pszichológia 1. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 2. oldal tartósak-e a kiváltott érzelmi reakciók? Melankolikus: érzelmek lassan keletkeznek, nem erősek, de tartósak, visszafogott hangulat jellemzi Kolerikus: érzelmek könnyen felkelthetők, erősek és tartósak (kitartóan szeret, de kitartóan is gyűlöl) Flegmatikus: érzelmeket nagyon nehéz felkelteni, gyengék és nem tartósak Szangvinikus: érzelmek könnyen és gyorsan felkelthetők, erősek, de nem tartósak (szalmaláng) M K F Sz érzelmi reakciók milyen gyorsan válthatóak ki? Lassan Könnyen Nehezen Könnyen erősek-e a kiváltott érzelmi reakciók? Gyenge Erős Gyenge Erős tartósak-e a kiváltott érzelmi reakciók? Tartós tartós Nem Nem tartós tartós 2. Kretschmer– féle tipológia; alkati tipológia ma is használatos; német származású pszichiáter, a pácienseit figyelte

meg piknikus alkat aszténiás alkat atletikus alkat piknikus alkat: testalkat: zömök testalkat, gyenge csontrendszer, lágy izomzat, a medenceöv szélesebb, mint a vállöv (pocakos), a has előre domborodó, kerek arc személyiségjegyek: érzelemgazdag, jó beszédkészségű, könnyen teremt kapcsolatokat, kedveli a társaságot, jó a humora, ötletes, nagyvonalú, vállalkozó természetű, életörömre beállított, hangulati ingadozásai vannak aszténiás alkat testalkat: hosszú, vékony törzs, keskeny mellkas, vékony csontozat, gyenge izomzat, puha, selymes, bársonyos bőr, hosszúkás, tojásdad fejforma, széles vonalú orr, csapott áll személyiségjegyek: általában zárkózott, befelé forduló, nehezen létesít kapcsolatot, érzelmi reakciókban túlérzékeny vagy közömbös, képzeletben hajlamos elrugaszkodni a valóságtól, irreális fantáziavilágot teremt magának, rendszerező, absztrakt gondolkodású atletikus alkat testalkat: hosszú végtagok,

erős csontozat, erős izomzat, a vállöv szélesebb a medenceövnél, a fej magas ívű személyiségjegyek: nagyon beszabályozott, fegyelmezett, de ezt váratlan indulati kitörések szakítják meg, gyakran kedélytelen, mogorva, gondolkodására a tapadás jellemző (leragadás), jól koordinált mozgása van, nagy erő kifejtésére képes 3. Sheldon– féle tipológia; alkati tipológia ő nem betegeken, hanem egészséges pszichikumú embereken végzett megfigyeléseket zsigeri típus: viszcerotóniás (piknikusnak felel meg) izomzati típus: szomatotóniás (atletikus) agyi típus: cerebrotóniás (aszténiás) Személyiség- és fejlődés pszichológia 2. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 3. oldal zsigeri típus: oldottság, kényelem szeretete, evés és társaság kedvelése, szívélyes, elégedett, bajba kerülve emberek közé vágyik izomzati típus: magabiztos, fizikai erőpróbát keres, energikus, bátor, kockázatvállaló, dominanciára

törekszik, bajba jutva cselekedni akar (tesi tanár igazgató) agyi típus: visszafogott testtartás és mozgás, gyors reakció, túlzott feszültség, szorongás, zárkózottság, bajba jutva magányra vágyik 4. Pavlov tipológiája; idegrendszeri tipológia idegrendszeri (nem külső, megfigyelhető tulajdonságok) folyamatok minőségéből következtet serkentés és gátlás arányainak megfigyelése melyik jellemzőbb, milyen a gyorsaság és erősség? élénk féktelen nyugodt gyenge élénk: izgalmi és gátlási folyamatok is erősek, gyors, kiegyensúlyozott terjedésű; gyors, mozgékony reagálás, könnyen kiváltható cselekvés, kevésbé tartós, inkább változékony reakció féktelen: izgalmi folyamatok erősek, gyorsak, gátlás gyenge, kiegyensúlyozatlan, izgalmi dominanciával rendelkezik, külső hatásra intenzíven reagál, hajlamos az agresszivitásra, alkalmazkodási nehézségei vannak nyugodt: izgalmi és gátlási folyamatok kiegyenlítettek, erősek,

de lassúak, stabil, tartós reagálási mód, jól tűri az idegrendszeri terhelést gyenge: izgalmi és gátlási folyamatok is gyengék, lassúak, alkalmazkodási nehézségek, nehezen viselik el az idegrendszeri terhelést. 5-6. Rotter és Witkin tipológiája; környezethez való attitűd, viszonyulás, hozzáállás Mindketten amerikaiak 1. belső kontrollos személyiség 2. külső kontrollos személyiség (sors, hatalom, véletlen) az emberek a velük történt dolgokat úgy tekintik-e, hogy a saját ellenőrzésük, befolyásuk alatt áll-e belső kontrollos személyiség: ha meg akarja változtatni környezetét, ez tőle függ (5-ösre vizsgáztam, mert jól megtanultam, készültem) külső kontrollos személyiség: a vele történteket saját hatókörén kívülinek érzi (5-ösre vizsgáztam, mert könnyű tételt húztam, rendes volt a tanár) pl. focimeccs: jól játszottunk vagy hülye a bíró Witkin 1. Mezőfüggő személyiség 2. mező független személyiség

mező független személyiség: -ű személyt a döntésében a környezet, külső körülmények nem befolyásolják, véleményét nem külső körülmények hatására hozza meg dőlt szoba, dőlt szék teszt: üljön függőlegesen (mező független nem mozdult; a mezőfüggő a szobához képest alkalmazkodott) Személyiség- és fejlődés pszichológia 3. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 4. oldal 7. Jung tipológiája - extroveltált: kifeléforduló személyiség - introveltált: befeléforduló személyiség extroveltált felnőtt személyiségjegyei, jellemzői - társas lény - kezdeményező másokkal szemben - minden után érdeklődést mutat - szívesen vesz részt közösségi összejöveteleken - rendszerint aktív, segítőkész - hajlamos az optimizmusra - könnyen és gyorsan teremt kapcsolatot - hajlamos a felszínességre - kényszeresen jó benyomást akar kelteni - egyedüllétet rosszul tűri - bírálatot rosszul tűri introveltált

felnőtt személyiségjegyei, jellemzői - nem kedveli a társaságot - magányosnak érzi magát - érzékeny, félénk - nehezen sajátítja el a társadalmi viselkedés normáit - hajlamos a pesszimizmusra - ítéletalkotása független Megj: idegrendszeri eltérésekből fakad a különbség: introveltáltaknak sok belső impulzusuk van, külső ingereket nem vesznek fel A két típus közti különbözés gyakran már gyermekkorban megmutatkozik. extroveltált gyermek személyiségjegyei, jellemzői - nem fél a tárgyaktól - bizalommal él és mozog - jól fejlődik - általában nincsenek félelmei - nem érez gátat maga körül - a testi épségét is kockáztatja, minden ismeretlen csábítja - kedvelt a szülők és tanárok körében - „könnyen kezelhető” introveltált gyermek személyiségjegyei, jellemzői - tart az új helyzetektől - óvatos - szívesen játszik egyedül - mély gondolkodású - megfontolt - gazdag a képzeletvilága Személyiség- és

fejlődés pszichológia 4. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 5. oldal +1. Eysenk tipológiája 2 alapvető dimenziót különböztet meg extroverzió – introverzió dimenziója idegrendszeri stabilitás – labilitás dimenziója extroveltáltak: rugalmasabban alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz, a különböző követelményekhez, ún. szociális ügyesség jellemzi, könnyen teremt kapcsolatot, szociális értékrendszerük rugalmas. Általában jó fellépésű, kifejezőkészsége színes, változatos Aktív, gyakorlatias, új helyzetekhez könnyen alkalmazkodik. Introveltáltak: nehézkesebben alkalmazkodnak, szociális környezetben nehezebben teremt kapcsolatot, háttérben marad, elmélyült, könnyen sajátít el absztrakt fogalmakat, nehezen váltanak egyik tárgyról másikra, hűségesebbek, szociális értékrendjüket nehezen építik át; iskoláskor előtt kialakul Extroveltált labil: kiegyensúlyozatlan, impulzív,

„meggondolatlan”, pillanatnyi öröm, jókedv elsöpri a távoli büntetés lehetőségétől való félelmét. Szinte érzéketlen a negatív következményekre, de érzékeny a várt jutalom elmaradására Sajátos nevelői eljárás: nevelői korlátozás, követelmények következetes ellenőrzése, számonkérés; engedékenység fokozná az extroverziót, felszínesség, felületességre szoktat, erősíti az impulzív viselkedést Introveltált labil: túlszocializált, szorongó, viselkedésgátlásos, fokozottan érzékeny a távolabbi büntetésre mint a konkrét jutalomra; korlátozó, direkt nevelés: introverzió irányába hat neurotizáló támogató, pontosan szervezett, rendszeresen haladó, kontrollált magasabb szorongás Személyiség- és fejlődés pszichológia 5. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 6. oldal Főbb pszichológiai irányzatok (7) A. Pszichoanalízis B Humanisztikus A. Pszichoanalízis Sigmund Freud (1856-1936)

orvos-pszichiáter Hipnózis: elmeproblémák megoldása 1. szabad asszociációs beszélgetés: szavakat mond a pszichológus (tél – hó), ami eszébe jut, rá kell vágni. A nem jön rögtön válasz akkor azon a nyomon kell elindulni, elvinni a beszélgetést 2. álomfejtés 3. elszólások Freud pszichoanalízise a hipnózis mellett jött létre (3 módszere a fenti) Freud a személyiségről: 3 énünk van Ösztön én: (id) velünk született, ösztönös késztetések, azonnali kielégülésre törekszik, energiáink gyűjtőhelye, öröm-elv vezérli (* ld pszicho) Én (ego): egyensúlyt teremt az ösztön-én és felettesén között, realitás elvén működik, az ösztönén impulzusait megfelelő társadalmi keretek közé helyezi Felettes én (super-ego): társadalmi elvárások alakítják, túlzott tökéletesség – társadalmi normák, szabályok, könyörtelen lelkiismeret Tudat-tudattalan rendszere - a tudat szintjén vannak dolgok, aktuális - tudatelőttes: ha

akarjuk, felszínre hozhatjuk (pl. mikor születtél?) - tudattalan - elfojtott - soha nem volt tudatos tartomány (Jung írja le részletesen) Freud az elfojtott tudattalannal foglalkozik; minden olyan történés, mely nem egyeztethető össze énünkkel, zavar minket, elfelejtjük, de a feszültéségét megtartja (később a feszültség előjön: gyomorfekély, infarktus) Elhárító mechanizmusok Tagadás: a fenyegető tudattartalom teljesen kiszorul a tudatból (főleg gyermekeknél; 3 éves ügyes, okos Pistike üvegpohárból iszik; eltöri; mégse ügyes? Mego: nem Pistike törte el, ez hazugság, ő úgy ítéli meg, hogy a manó tehet róla) Elfojtás: a fenyegető tudattartalmú érzések, emlékek a tudaton kívül maradnak, lesüllyednek a tudattalanba pl. több ember előtt nem mert beszélni mego: régen megszégyenítették az iskolában, cetlivel a ruháján minden osztályba be kellett mennie Reakcióképzés: a szorongáskeltő késztetések oly sikeresen

gátlódnak, hogy a személy éppen ellenkezőleg viselkedik, mint ahogy ezt késztetései diktálnák pl: műalkotásokban sem tűrt meg meztelenséget, erőteljesen elfojtottak benn minden szexuális hajlamot gyerekkorában Regresszió: (visszaesés): az egyén fenyegető helyzet megoldására viselkedésének egy korábbi szintjére tér vissza pl. Pistikének kistestvére születik, nyafogni fog Projekció: kivetítés: az egyén az érzelmeit, indulatait rávetíti egy másik személyre pl. bátor ember este az Érsek kertben lépteket hall: követik, nem a szomszéd jön mögötte (nem én is félhetek, hanem üldöznek) Izolációs elhárítás: kínzó tudattartalmak elszigetelődnek azáltal, hogy más tudattartalmakat kényszeresen felszínen tart az egyén pl. idős nő gyakran vált munkahelyet, Személyiség- és fejlődés pszichológia 6. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 7. oldal nem szeretik, fúrják: kiderült, hogy a családi élete nem olyan

felhőtlen, amilyennek véli, alapprobléma felett elsiklott Meg nem történtté tevés: a feszültséget okozó érzést, viselkedést egy másik cselekvés semlegesít: pl. eltöröm, behunyom a szemem; 3-szor leköpöm a tükröt Racionálás: észszerűsítés: hihető magyarázat adása, keresése kínos helyzetre, sikertelenségre pl. fiú randija nem jól végződik, másnap a barátjának: megérte a vacsora; bukás: tanár bal lábbal kelt fel Érzelmi átfordítás: a félelmet kiváltó személyre való hasonlítás (modellválasztás: szeretet vagy félelem) A pszichoanalízis, mint módszer segít felszínre hozni az elfojtott tudatot. Egyénen belüli belső ellentétek és az egyén és környezete közti ellentétek dinamikus Európában bontakozott ki, az USAban behaviorista irányzat (ld Pszicho *) elvetettek minden okoskodást, ingerek (stimuláció) és ingerekre adott válaszok (reakció) a fontosak (bevándorlás, szedett-vedett népség), mindent mérni,

kiszámolni, bebizonyítani (belső történéssel nem foglalkoztak), reakcióidő B. Humanisztikus 1962. Humanisztikus Pszichológiai Társaság megalakulása elvei: 1. Az érdeklődés középpontjában az élményeket átélő személy áll 2. Az emberi választás, kreativitás és önmegvalósítás jelentik a vizsgálódás elsődleges témáit 3. A kutatási problémák kiválasztásakor a jelentésteliségnek meg kell előznie az objektivitást (emberközpontú, nem elsődleges a mérés) 4. A személy méltósága a legfőbb érték Carl Rogers (1902-1987) Abraham Maslow (1908-1970) Carl Rogers (1902-1987) Új gondolkodásmódot, terápiát dolgozott ki: kliens központú terápia non-direktív metódus (beszélgetéstechnika) kliens központú terápia: a hozzá fordulókat nem páciensnek (beteg, akinek az orvos adja meg a gyógymódot) nevezte, hanem kliensnek (aki vele teljesen egyenrangú, nem ő mint pszichiáter adja a gyógymódot, csak segíti a klienset, hogy ő

saját maga számára találja meg a legjobb megoldást a problémájára non-direktív metódussal: kliens elmondja a problémáját, a pszichiáter ezt értelmezi és visszamondja a kliensnek írt a személyiségről, self fogalma 3 self van: objektív self: mások alakítják ki rólunk szubjektív self: magunkról kialakított kép ideál self: ilyenek szeretnénk lenni Abraham Maslow (1908-1970) Humán motivációs rendet alakított ki Alapvető és magasabb rendű szükségletek Motivációs elmélete: Piramis (ld pszicho *) Személyiség- és fejlődés pszichológia 7. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia Fiziológiai, biztonsági, szeretet, megbecsülés, önmegvalósítás Legalsó szint után elégülhet ki a felette lévő 8. oldal kognitív szükségletek, esztétika, Érett személyiség jellemzői(7) - a valóságot gyakorlatiasan szemléli, jól tűri a bizonytalanságot - olyannak fogadja el magát és másokat, amilyen és amilyenek - spontán

módon gondolkodik és viselkedik - inkább a problémára mint önmagára összpontosít - jó humorérzéke van - kreatív, alkotókészséggel rendelkezik - törődik az emberiség jólétével - mélyen átéli az élet alapélményeit - erős és kielégítő kapcsolatokat alakít ki, de viszonylag szűk körben (kevés, de jó barátok) - objektív nézőpontból képes az életre tekinteni Személyiség- és fejlődés pszichológia 8. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 9. oldal A személyiség kialakulásnak folyamata, énkép stb. (8), önkontroll Önkontroll Egész életet átfogó fejlődéslélektani elmélet Erikson: személyiségünk alakulását születéstől halálig 8 kategória Minden periódusban vannak elkerülhetetlen krízishelyzetek, ha ezeket sikerül megoldani, akkor egészséges a személyiség fejlődés, ha nem, akkor megreked 1. bizalom az ősbizalmatlansággal szemben születés után a bizalmat, biztonságot keressük, az anya

közvetíti, ha ez a kapcsolat jó, akkor a fejelődés is megfelelő irányban halad; a fogzásbeli problémák törik meg a bizalmas légkört 2. autonómia a szégyennel, kétellyel szemben kb. 1-3 éves kor toalett használat, saját testen való uralkodás 3. kezdeményezés a bűntudattal szemben óvodáskor Odipusz komplexus (ld pszicho*) 4. teljesítmény a csökkent értékűséggel szemben iskolába lépés 5. identitás a szerepdiffúzióval szemben serdülőkor pályaválasztás, párválasztás, ki vagyok én? 6. párválasztás, intimitás az izolációval szemben fiatal felnőttkor erős, tartós kötődések az elmagányosodással szemben 7. alkotóképesség a stagnálással szemben érett felnőttkor 8. én integritás a kétségbeeséssel szemben öregkor ha minden periódusból „jól jött ki”, akkor nyugodt, békés lezárása lesz életének, egyébként kétségbeesés, önpusztító vagy mindent bepótolva habzsoló szociális tanulás (pozitív, meleg

családi kör vagy hideg, rideg) Személyiség alakulásának folyamata (8) Születés Gyermekkor: szülői hatás alapján alakul Pozitív légkör: dicséretek Negatív légkör: szidás, rideg, hideg, hiányosságok hangsúlya, büntetés Amilyennek a szülő tartja a gyereket, a gyerek is olyannak tartja magát (alsó tagozatban a tanár véleménye!) Az énkép serdülőkorra alakul ki, védetté válik, próbáljuk megóvni: olyan emberekkel barátkozunk, akiknek hasonló a véleménye rólunk, mint saját magunknak, erősítjük énképünket Plaszticitással rendelkezik bizonyos fokig az énkép: befogadóképes, nem merev - represszor viszonyulási mód: pozitív énképűeknél: a problémát elsimítja, jó viszonyra törekszik, boldogság (be happy) - szenzitizátor viszonyulási mód: negatív: a környezet negatív jelzéseit felerősíti Önkontroll, önkontroll funkció Lelkiismereti funkció, a szocializáció során alakul ki a jutalmazás és büntetés

következtében Pozitív és negatív önkontroll funkció Pozitív: társadalmi normákat, szabályokat hogy sajátítja el, belsővé tétel, követendő magatartásformák (időseknek köszönni) Negatív: tilalmak elsajátítása (pl. ne lopj) A szociális tanulás révén sajátítjuk el mindezt. Személyiség- és fejlődés pszichológia 9. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 10. oldal Szociális tanulás lépcsőfokai: - utánzás: nem késleltethető, pár hónapos kor - utánzás késleltethető - utánzás: nem mindenkit utánzunk le, modelleket választunk - azonosulás, identifikáció: utánozza, de belsőleg is kezd hasonlóvá válni a modellhez - belsővé tétel, interiorizáció: leválik a modellről, az ő személyiségének része lesz, amit átvett a modelltől * * Fejlődéspszichológia Tárgya, jelentősége, módszerei(10) A fejlődéspszichológia a kialakuló, fejlődő személyiség pszichikus funkcióit, sajátosságait vizsgálja. A

fejlődéspszichológia tárgya: A pszichikum kialakulása és fejlődése egyrészt a törzsfejlődés (filogenezis) során, másrészt az egyedi fejlődés (ontogenezis) folyamán Az egyedi lelki fejlődést vizsgáló kutatások - gyermekpszichológia - ifjúságpszichológia - felnőttpszichológia A fejlődéslélektan felöleli a születéstől a halálig tartó lelki fejlődés valamennyi szakaszát és jelenségét, igyekszik kimutatni e fejlődés mozgatóerőit, sajátosságait és törvényszerűségeit. Az egyéni lelki fejlődés jelenségeit két irányban vizsgálhatjuk - hosszmetszet (longitudinális) 1 gyerek esetében folyamatosan őt vizsgálom - keresztmetszet (transzverzális) azonos populáció több elemét vizsgálom egyszerre (5-6 éves gyerekek gondolkodása) A fejlődéslélektan jelentősége - normál személyiség fejlődés tanulmányozása - az átlagtól való eltérések felismerése (részképességek vizsgálatán keresztül (lemaradás, kiemelkedő

tehetségek) Módszerei azonosak a pszichológia módszereivel (ld Pszicho *) Feltáró és feldolgozó Új tudomány eredménye - megfigyelés - ön - mást (kikérdezés, kérdőív) - kísérlet (kísérleti és kontroll csoport) A pszichológia módszerei 1. Kutatási módszer: tudományos céllal végzik, általános érvényű törvényszerűségeket tárnak fel, új eredmény feltárása a cél. 2. Vizsgálati módszer: a kutatási eredményeket felhasználva 1-1 ember vagy csoport lelki jellemzőinek megállapítása a cél. Kutatási célra használt módszerek Személyiség- és fejlődés pszichológia 10. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 11. oldal 1. Kísérlet: (K) valamilyen tudományos kérdésfeltevés (hipotézis) igazolására, bizonyítására szerveződik. - laboratóriumi kísérlet: mesterséges körülmények között, zárt térben folyik (zajos környezet kiszűrése, a reakcióidőt rontja a zaj) (hőmérséklet, zajszint, fény

megfelelő beállítása) - természetes kísérlet: a kísérletben résztvevőt nem emeljük ki természetes környezetéből független változó: a kísérletvezető kézben tartja (pl. zaj) pl óvoda függő változó: maga a lelki jelenség, amit vizsgálni akarunk pl. gyermek személyisége, képessége a független változók hatását a függő változóra vizsgáljuk (óvoda a gyerekre) Porkolábné: Kudarc nélkül az iskolában kísérleti csoport: új módszer szerint viselkedők, tanulók csoportja kontroll csoport: az eredeti, megszokott szerint cselekedők, hagyományos módszer 2. Megfigyelés: (K+V: kutatási és vizsgálati módszernél is használatos), előre eltervezzük a megfigyelést, kidolgozzuk a szempontokat, általában több, egymástól független megfigyelő vesz részt, rögzítik és elemzik az eredményeket (papíron, magnó-, videofelvételen), Megfigyelési jegyzőkönyvet készítenek - introspekció: saját magamra irányul, saját lelki

történéseink közvetlen megfigyelése - extrospekció másra irányul pl. Agressziófajták idő verbális (szóbeli) viselkedéses (hajhúzás, bevizelés) proszociális (társas együttlét miatt, jobbá formálják a többiek) antiszociális védekező támadó introspekció: érzékelés, érzékletek vizsgálata, önmegfigyelés, nagyon szubjektív, az introspekció ténye sokszor megváltoztathatja a lényeget (pl. figyeld meg az ábrándjaidat!) extrospekció: más gondolkodását nem tudjuk megfigyelni, csak a külső megnyilvánulásokat, cselekvést 3. Kikérdezés (K+V), történhet írásban vagy szóban szóbeli kikérdezés (irányított beszélgetés) - anamnézis (korelőzmény) előzményi adatok felvétele, a terhesség észlelésétől kezdve történő események, cselekmények ismerete, betegség a terhesség alatt, születési problémák - exploráció: jelen állapot kikérdezése (beilleszkedés, csalási és baráti kapcsolatok feltárása, érdeklődési

kör meghatározása) - szabad asszociáció (Freud) egy adott témáról szabad véleménynyilvánítás, a tudattalan megfejtéséhez egy irányút (Woody Alan filmek) írásbeli kikérdezés (kérdőív) - nyílt végű kérdőív: szabadon lehet rá válaszolni () . év - zárt végű kérdőív: a kérdésre adandó válaszok kategorizáltak 20 év alatt, 20-50 év, 50 év felett - skálák: az erősséget, intenzitást is mérjük, állítások vannak felsorolva, rangsorolni kell őket, hogy mennyire jellemzőek (1-5, egyáltalán nem, nagyon jellemző) Személyiség- és fejlődés pszichológia 11. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 12. oldal 4. Teszt (V) (Vizsgálati módszernél használatos), próba, speciálisan összeállított kérdéssor standardizálás: nagy elemszámú minta alapján átlag megállapítása, alapkövetelmény a kipróbálási folyamaton való végigvitel, a túl nehéz és túl könnyű kérdéseket kiszűrik) - speciális

képesség vizsgáló teszt 1-1 részképességet, kreativitást vizsgál (mélységlátás, kézügyesség) például 4-6 éveseknek az észlelés és mozgás-mozgatás összerendeződésére a következő alakzatokat kell lerajzolni (vízió motoros koordináció) o, a b - intelligencia tesztek intelligencia az, amit az intelligencia tesztek mérnek.; összetett képesség - projektív tesztek projekció: kivetítés személyiség vizsgálatra használják, az egyén bevetíti saját személyiségét a válaszokba Rorscharch ábrák félbehajtott lapra tintapacák vannak „rajzolva”, mit látsz benne? legkomplexebb és legkomolyabb személyiségvizsgáló mód {mozgásfejlődés} - kefalokaudális fejlődéslélektani törvény: érzék-* és mozgásszervek fejlődésének iránya fej farok irányú - proximo-distalis fejlődéslélektani törvény: a test középvonalától a szélek felé folytatódik nagymozgások (nem ujjak, hanem kar mozgatása, stb.)-tól a finom motorika

felé halad Öröklés, érés, tanulás kapcsolata Érés: fajra jellemző önmozgás (nem tudjuk siettetni) Tanulás: külső hatás az érésre; érettségnek megfelelő szinten történjen Fejlődés= érés+tanulás Megfelelő érettségi szinten megfelelő anyag Spirális fejlődési irány Öröklés: befolyásolja az érést Érzékelés, észlelés fejlődése (2) 1960-as évektől kutatják intenzíven; újszülöttek körül káosz van? Nem! Vizsgálatok 4 területre összpontosítottak: - gyerek környezetében előidézett változásra reagál-e (fejmozgás) pl. hanginger - szívritmus-változásának figyelése (lelassul, ha figyel) - agyi hullámok (más amplitúdójú, ha figyel) - cumi szopásának sebessége (kiesik a szájából) újszülöttek hallására jellemző: intenzíven reagálnak a hangingerekre (0-6 hét: újszülöttkor) ezután csak 3-4 hónapos korban tér vissza ugyanez az érzékenység (belső érés); óvodáskor égéig a magasabb hangokat jobban

hallják látás: nem éleslátású az újszülött, homályosan, de lát, a látás képességével születik, a széleket „tapogatja”, erős kontrasztokat keres, 6. Hétre lesz éleslátás mélység észlelése 7. Hónap (mászás kezdete) 7-8 hó éleslátás, látótér kiszélesedik, 6 éves korra alakul ki véglegesen Személyiség- és fejlődés pszichológia 12. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 13. oldal Ízlelés, szaglás: jobb, mint a felnőtteké (2 vattacsomó anyatejjel és idegen tejjel) Minden alapízt érzékelnek, reagálnak (édes – boldog, keserű – fintor, nyelvöltés, savanyú – összehúzza a száját) érzékelés adott, visszatükrözés Észlelés: tudatosítás, tapasztalatszerzés Az emlékezet és a képzelet fejlődése (3) Emlékezet: csecsemőkorban (1 év) ismerős személyre, tárgyra mosolyog Fél éves korban az ismert játékot előnyben részesíti az ismeretlennel szemben, az embert a hangjáról felismeri 1

év: sokszor hallott dallamokra emlékszik felidézés, felismerés fejlődése nem párhuzamos felismerés megelőzi a felidézés fejlődését: 1 éves gyerek néhány napra emlékszik vissza (felismeri a játékot, dallamot) 2 évesen néhány hétre, 3 évesen néhány hónapra, 4 évesen akár 1 évre, 7 évesen már 3 vagy több évre felidézés 2 évesen néhány nap (mondóka) 3 hét 4 hónap 6-7 felnőttek 4-5 éves korukig önkéntelen (végigkísérhető a gyermekkortól) vagy szándékos emlékezet (kezdete 5 éves kor, ez dominál) Képzelet fejlődése 2 éves kortól vizsgálható, az a képzeleti működés kezdete egy tárgyat más tárggyal helyettesít (ropi-cigi) kisszék-vonat szimbólumok kialakulása előfogalmak kialakulása fogalmak kialakulása pl. utazás fogalma: vonat, autó (sok gyerek nem is látta még igazából, de fogalma lesz róla), hegymászás, barlangászás óvoda: fantáziahazugság: 3-4-5 éves kor erős képzeleti tevékenység, a gyerek

kivetíti érzelmeit (kiskutyától megijed a játszótéren, anyunak otthon mesélve már óriási dög) mesék, meséből átvett tartalmak: mese segíti a fantázia fejlődését (a gyerek nem is a meséért, hanem a felnőtt közelségéért hallgatja, sporthírek olvasása meseként) 4,5-5 éves korban meg tudja különböztetni a mesét a valóságtól 5 éves: megváltoztatja a mese végét magas képzeleti tevékenységre utal 6-7 éves korra a reproduktív képzelet lesz domináns serdülőkorban jelenik meg az alkotó képzelet Személyiség- és fejlődés pszichológia 13. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 14. oldal Gondolkodás fejlődése(5) Piaget {asszimiláció, akkomodáció} I. Az érzékszervi-mozgásos értelmi fejlődés időszaka (születéstől 2 éves korig) szenzomotoros Az érzékszervi és mozgásos fejlődés párhuzamosan halad {jellemzői: gyakorlati, élményszerű alkalmazkodás a külvilághoz} 1. reflexgyakorlás (első

hónap) szopó, ölelő 2. az elsődleges szokások kialakulása ( 5 hét – 5 hónapos) pl ujjszopás szopás séma elsődleges cirkuláris reakció 3. másodlagos cirkuláris sémák (5 hó – 9 hó) tárgyakkal kapcsolatos cselekvési sémák alakulása (cumi, cumisüveg, kispárna sarka) 4. a másodlagos sémák koordinálása és felhasználása új helyzetekben (9 hó – 1 év) pl akadályok elhárítása 5. harmadlagos cirkuláris sémák kidolgozása (1 év- 1,5 év) ismert mozdulatok variálása (játék ledobása lépcsőn, anyu visszahozza, újra ledobom) 6. új eljárás kitalálása gondolati kombinációval (1,5 – 2 év) a gyerek belátással rájön a helyzet megoldására ( a játék kigurul a járókából) Megjegyzés: a legintelligensebb állatok max szintje a 6-os (tehát az ember 2 éves szintje) II. A konkrét műveletek előkészítése és szervezése (211-12 éves korig) Előkészítés: óvodáskor 1. szimbolikus funkciók megjelenése, korai

képzetalkotás (3-4 év) (képzeleti játékok, bármelyik tárgy bármi lehet) előfogalmak (hegymászás, barlangászás) 2. egyszerű szabályozás szakasza: (4-6 év) - animizmus (megelevenítés) asztalt jól megrugdosom - artificializmus (mindent emberi technikával készítettek) kapcsold ki a szelet - egocentrizmus (önközpontú, énközpontú) magára vetít, magából indul ki: ami neki jó, az jó - finalizmus: (okság: azért van tél, hogy szánkózhassunk) cél-okság viszonyai 3. tagolt szabályozás (6 7-8 év) decentrálás (a gyerek változtatja nézőpontját) piros lapokat kérem, köröket kérem Szervezés: kisiskoláskor, 6-10 éves 1. egyszerű, elemi konkrét műveletek jelennek meg (7-8 9-10 év) pl osztályozási, sorbarendezési feladatok megoldása 2. komplex idői és téri konkrét műveletek (9-10 11-12 év) III. Formális műveletek 1. formális műveletek keletkezése (11-12 14 év) a gyerek rájön a megoldásra, törvényszerűen megfogalmazza

a jelenségeket, de csak próbálkozások sorozatával 2. formális műveleti struktúrák (14-16 év) a felnőtt gondolkodás műveletrendszerének kialakulása Főbb gyermeki tevékenységformák fejlődése (11) Beszéd fejlődése Síró hang, nem síró hang (észre kell venni, ez lesz a beszéd alapja) Fel kell venni a gyerekkel a kontaktust, de ne beszéljük túl a gyereket 3-4 hónap gőgicsélés: mght mghval, msht mshval kapcsol össze (au, ei, oi, gr, tr, kr) Személyiség- és fejlődés pszichológia 14. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 15. oldal 7-8 hónap gagyogás: mght mshval kapcsol össze, ritmikusan mondogatja (tetete, mamamama, baba, papapa); összekondícionálja, társítja a mama szót az anyával 1 év: első értelmes szavak (mama, papa) 1 év végén szituatív beszéd: 1-1 szónak egy teljes jelentéstartalma van, benne van a gyerek fejében: pl. bögbög: kér egy bögre langyos kakaót habbal (csak az érti, aki benne van) 1-3 év

kisgyerekkor: első miez korszak, szókincs intenzíven gyarapodik, mondatalkotás (grammatikailag nem megfelelő) 3. év végére összefüggő beszéd, kontextus beszéd egoista óvodáskor: egocentrikus, érzelmi alapú beszéd, végtelen körmondatok második miez korszak: miért ki hol meg se várja a választ (felnőttel való beszélgetés a lényeg() 6. év végére konvencionális nyelvre jellemző szókincs és grammatika már megvan visszaesik a verbális kommunikáció az iskolakezdéskor: csöndbe kell maradni, csak kérdésre kell válaszolni; gesztikulálás és mimika is lecsökken Mozgásfejlődés 1. nagymozgások 2. finom mozgások mozgási törvények: - kefalokaudális fejlődéslélektani törvény: érzék-* és mozgásszervek fejlődésének iránya fej farok irányú - proximo-distalis fejlődéslélektani törvény: a test középvonalától a szélek felé folytatódik nagymozgások (nem ujjak, hanem kar mozgatása, stb.)-tól a finom motorika felé halad

NAGYMOZGÁSOK 0. Intrauterin (méhen belüli) testhelyzet 1. hó Fej emelése 2. hó Mellkas emelése 3. hó Nyúl és keres 4. hó Ül, ha fogják 5. hó Ölben ül, tárgyakat fog meg 6. hó Magas támlájú széken ül, lógó tárgyat megragad 7. hó Egyedül ül 8. hó Segítséggel áll 9. hó Bútorra támaszkodva áll 10. hó Mászik 11. hó Jár, ha vezetik 12. hó Bútorba kapaszkodva feláll 13. hó Felmászik a lépcsőn 14. hó Segítség és kapaszkodás nélkül áll 15. hó Egyedül jár FINOMMOZGÁSOK 16 hét Nincs kontaktus a tárgyakkal, nézi, de nem nyúl utána 20 hét Vizuálisan célzott fogás, megérinti, megpróbálja megfogni, de nem képes megtartani 28 hét Tenyerét is használja 36 hét Szerepet kap a mutatóujj 52 hét Hüvelyk és mutatóujj koordináltan együttműködik, és a gyerek a többi ujját is hatékonyan képes használni Személyiség- és fejlődés pszichológia 15. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 16. oldal

Játék és rajzfejlődés Játék 1. funkciós játékok: pl felmászni a lépcsőn, poharakba vizet önteni, kockákat egymásba rakni, homokot a vödörbe, kiönteni, újra; a gyerekek egyedül játszanak (gyerekkor) 2. óvodáskor, szerepjátékok: maguk körül történt eseteket elevenítik fel papásmamás, boltos, orvosos 3. szabályjátékok: szabályok megalkotása 4. kisiskolás: konstrukciós építő játékok: modellezés, lego; egyénileg és csoportosan is Rajz 1. firkák (2 év alatt) felület kitöltése (2-3 év) firkálási stádium funkcióöröm kíséri: nyomot hagy a papíron firkálási stádium formák stádiuma tervezési stádium kezdeti pikturális l* óvodáskor jellemzői: - transzparencia: átláthatóság: belátok az autóba és a lakásba (nincs fala) - aránytalanság - több szempontból ábrázolás (ház) - juxta pozíció: nincsenek érintkezési pontok (kerekek és az autó között) kisiskolás mentő. Kórház, iskola, börtön egy rajzon

kettős jelentéstartalmú: udvar : ház, kút, fa vagy egy emberi arc (elhelyezkedése) ritmikusság (katonák) távolság szemléltetése (kanyargós út) rajzok elemzéséhez Goudino(?) féle értékelést használunk Fejlődéslélektani korszakok jellemzése 1. prenatális, intrauterin: születés előtti, méhen belüli fejlődés: fogantatástól a születésig tart 2. csecsemőkor születéstől 1 éves korig első 6 hét újszülöttkor 1-3 év kisgyermekkor 3-6 év óvodáskor 6-10 év kisiskoláskor 10-13 prepubertás, serdülőkort bevezető 13-16-17 serdülő vagy pubertáskor 16-17-20-24 ifjúkor 20-24-60 felnőttkor 60 felett öregkor 1. prenatális, intrauterin: születés előtti, méhen belüli fejlődés: fogantatástól a születésig tart újszülöttkor: újszülött érett, ha 3300 gramm, hossza 50 cm Személyiség- és fejlődés pszichológia 16. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 17. oldal koraszületett: súlya 2500 gramm alatti hatalmas

fej (egész test ¼-e), rövid, tömör törzs, rövid végtagok koponya körfogata kb. 35 cm; mellkas körfogata 1-2 cm-rel kisebb feltétlen reflexek, melyek velünk születtek: - szopó reflex (arc simogatására) - Babinszki reflex: markolóreflex: kézen, talpon (ököl) - Móró-féle reflex: átölelő (párnára ütni; felemelni, ejteni) - vesztibuláris, ringató reflex: ha nem ringatom, felébred újszülöttkor végével elmúlnak ezek a reflexek mozgásukban az egész testük reagál spontán összreakciók, akaratlan mozgások szenzibilitás: érzékszervi érzékenység: nagyon érzékenyek a tapintási ingerekre, helyzet- és hőmérsékletváltozásra, jó a szaglásuk, hallás, látás (egy kicsit homályos) – 6. hét látás fixáció csecsemőkor szenzomotoros manipuláció: érzékszervi és mozgási fejlődés párhuzamosan halad emlékezet, gondolkodás fejlődése beszéd kb. 8 hónapos korban kezd el félni az idegenektől 8-9 hónapig babatársaival szemben

közönyös, utána ellenséges Vizsgálatok 4 területre összpontosítottak: - gyerek környezetében előidézett változásra reagál-e (fejmozgás) pl. hanginger - szívritmus-változásának figyelése (lelassul, ha figyel) - agyi hullámok (más amplitúdójú, ha figyel) - cumi szopásának sebessége (kiesik a szájából) újszülöttek hallására jellemző: intenzíven reagálnak a hangingerekre (0-6 hét: újszülöttkor) ezután csak 3-4 hónapos korban tér vissza ugyanez az érzékenység (belső érés); óvodáskor égéig a magasabb hangokat jobban hallják látás: nem éleslátású az újszülött, homályosan, de lát, a látás képességével születik, a széleket „tapogatja”, erős kontrasztokat keres, 6. Hétre lesz éleslátás mélység észlelése 7. Hónap (mászás kezdete) 7-8 hó éleslátás, látótér kiszélesedik, 6 éves korra alakul ki véglegesen Ízlelés, szaglás: jobb, mint a felnőtteké (2 vattacsomó anyatejjel és idegen tejjel)

Minden alapízt érzékelnek, reagálnak (édes – boldog, keserű – fintor, nyelvöltés, savanyú – összehúzza a száját) érzékelés adott, visszatükrözés Észlelés: tudatosítás, tapasztalatszerzés Az emlékezet és a képzelet fejlődése (3) Emlékezet: csecsemőkorban (1 év) ismerős személyre, tárgyra mosolyog Fél éves korban az ismert játékot előnyben részesíti az ismeretlennel szemben, az embert a hangjáról felismeri 1 év: sokszor hallott dallamokra emlékszik felidézés, felismerés fejlődése nem párhuzamos felismerés megelőzi a felidézés fejlődését: 1 éves gyerek néhány napra emlékszik vissza (felismeri a játékot, dallamot) Képzelet fejlődése 2 éves kortól vizsgálható, az a képzeleti működés kezdete Beszéd fejlődése Síró hang, nem síró hang (észre kell venni, ez lesz a beszéd alapja) Személyiség- és fejlődés pszichológia 17. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 18. oldal Fel kell

venni a gyerekkel a kontaktust, de ne beszéljük túl a gyereket 3-4 hónap gőgicsélés: mght mghval, msht mshval kapcsol össze (au, ei, oi, gr, tr, kr) 7-8 hónap gagyogás: mght mshval kapcsol össze, ritmikusan mondogatja (tetete, mamamama, baba, papapa); összekondícionálja, társítja a mama szót az anyával 1 év: első értelmes szavak (mama, papa) 1 év végén szituatív beszéd: 1-1 szónak egy teljes jelentéstartalma van, benne van a gyerek fejében: pl. bögbög: kér egy bögre langyos kakaót habbal (csak az érti, aki benne van) 1-3 év kisgyerekkor: első miez korszak, szókincs intenzíven gyarapodik, mondatalkotás (grammatikailag nem megfelelő) kisgyermekkor 1-3 év testi fejlődés 3 éves korra 95-97 cm magasak, 13-14 kg fej körfogata 50 cm, agyvelő súlya 1100 gramm erőteljes a neuronok mielinizációja: szigetelés, ingerek gyors, pontos vezetése járás, utánzás, beszéd, értelmi fejlődés kb. 1200-1500 szavas szókincs óvodáskor 3-6 év

telési és nyúlási szakaszok váltják egymást 4-5 cm hossznövekedés/év 1,5-2 kg súlygyarapodás / év 5 éves gyerek 1200 gramm agyvelő mozgáséhség, dackorszak (elkerülhetetlen) nem tudja vagy nem engedik neki megcsinálni szerepjátékok 3 évesen 2-3 fős csapatok 3-5 perc 4-5 évesen 4-5 fős csapatok 40-50 perc 6 évesen tervszerűvé válnak a játékok grafikus tevékenység: rajz, gyurma, gyöngyfűzés, papírhajtogatás kisiskoláskor 6-10 év 17-18 kg, 110 cm, iskolaérett legyen értelmileg és szociálisan (barátkozzon, csoportban is tevékenykedjen) is és munkaérettséggel (kezdje el a feladatot, önállóan tevékenykedjen, térjen át másik feladatra) is rendelkezzen fejhossz 1/6-a a testnek gondolkodás, képzelet, beszéd* 10 éves: 2100 szavas szókészlet 15-20 percet tudnak figyelni, érzelemgazdagok, erős az erkölcsi közösségi érzésük, pszichoszexuális fejlődés: éntudat és nemiségtudat megjelenése prepubertás, serdülőkort

bevezető 10-13 10 éves fiúk: 132 cm, 13 éves fiúk: 148 cm 10 éves lányok: 131 cm, 13 éves lányok: 150 cm testi mozgáskényszer, sport (kerékpár, úszás, korcsolya) gondozó tevékenység (egér, kanári, növény, kistestvér) gyűjtő tevékenység (bélyeg, kártya, kőzet, levél, stb.) befogadó szellemi tevékenység (olvasás, kiállítások, film) produktív szellemi tevékenység (rajz, festészet, naplóírás, hangszer, zene) kapcsolatrendszerben változás: szülőktől való leválás, második dackorszak kortársakhoz való viszony: versengés, rivalizálás Személyiség- és fejlődés pszichológia 18. oldal Személyiség- és fejlődés pszichológia 19. oldal 2 külön csoportba tartoznak a lányok és a fiúk (ha egy lány egy fiúval van, akkor a többiek kiközösítik) serdülő vagy pubertáskor 1316-17 testi érés megjelenése akceleráció: felgyorsult fejlődés: nemi érés felgyorsul, de a társadalmi érés kitolódik serdülés

végbemehet 1-2 év alatt is, de elhúzódhat akár 4-6 évre is hormonrendszer beállása hormonális változás növeli a szervezet reakciókészségét, lélektani és anatómiai változások is végbemennek ingerlékenység, külső tanácsot nehezen fogadnak el, kritikusak, vitatkozóak, testükkel sincsenek tisztában szülőktől való leválás esetei - ideális: egyenrangú kapcsolat - kikényszerített: szülő nem engedi, konfliktus - túl korán lesz önálló a fiatal (még ne készült fel rá) - gyerek nem akar, konfliktus sikertelen leválás: önállótlan személyiség fejlődik kortársak hatása barátok köre szűkül pszichoszexuális fejlődés: domináns kérdés - elfogadó attitűd: a pubertás a saját biológiai nemével azonosul, megfelelő nemi szerepet, magatartást „vesz fel”, heteroszexuális kapcsolat - elutasító attitűd: az egyén nem a saját, hanem a másik nemmel azonosul érzelmileg, homoszexuális, transzszexuális kapcsolat, mindenféle

szexualitás elutasítása - ambivalens attitűd: ellentmondásosság, biszexuális fejlődés 13-14 évesen nem igazi párkapcsolat; én vagyok a fontos a kapcsolatban, a partner tükör: milyennek lát, tart engem éretlen szerelmi képességek: plátói szerelem, aszimmetrikus kapcsolat, nem egyenrangú viszony, illúzió, tapasztalatlanság, őszinteség hiánya pár-, pályaválasztás, identitás a kulcsfogalmak ifjúkor, korai felnőttkor 16-1720-24 év megfelelő pályaszocializáción túljutni, megfelelő érett párkapcsolat, szülőktől teljesen leválni, önálló életet élni teljesítmény csúcsának korszaka felnőttkor 20-2460 év munkateljesítmény, saját gyerekek nevelése, pályavitel-karrier (középső felnőttkor 30-45 év) (késői felnőttkor 45-60 év) visszalépés: testi, fizikális erő csökken, bizonyos mértékben a szellemi kapacitás is öregkor 60 év felett teljes visszalépés Személyiség- és fejlődés pszichológia 19. oldal