Középiskola > Kötelező olvasmányok > Aiszkhülosz - Leláncolt Prométheusz

A történet a Szkűthiai sziklás vidéken játszódik.

Főbb szereplők:

- Erő
- Erőszak
- Héphaisztosz
- Prométheusz
- Az ókeaniszok kara
- Ió
- Hermész

A cselekmény kiindulópontja: Prométheusz ellopja Héphaisztosztól a „soktudó tüzet” és az embereknek, egyszerű halandóknak ajándékozza azzal a céllal, hogy bármilyen mesterséget kitanulhassanak. Prométheusznak ezért bűnhődnie kell.

Az Erő kijelöli Prométheusz számára azt a területet, ahol tettéért bűnhődnie kell. A választás Szkűthia sziklás vidékére esett, ahol Prométheusz büntetése az, hogy egy sziklához láncolva kell élnie. A büntetést Héphaisztosznak kell végrehajtania, aki Zeusz fia, Prométheusz rokona. Nem szívesen veri láncra Prométheuszt, de az Erő végig figyeli a sajnálkozó Héphaisztoszt, hogy kellő keménységgel hatja-e végre a feladatot.

Mikor Prométheusz egyedül marad, a régi istennemzetség tagjainak, a Napnak és Földnek panaszolja el, hogy istenként mit tettek vele a többiek. Hirtelen hangokat hall, de nem tudja, hogy ki közeledik feléje – isten vagy halandó, segítségére jönnek, vagy megnézni őt, milyen kínokat él át. A tengeristennek, Ókeanosznak lányai keresik őt fel, akiknek kérésére Prométheusz elmeséli, miként jutott ilyen sorsra.

Később maga Ókeanosz is felkeresi Prométheuszt, aki közli, hogy beszélni fog Zeusszal az érdekében, ő maga pedig térjen jobb belátásra, ne legyen konok, mert akkor soha nem fogja elnyerni Zeusz bocsánatát. Prométheusznak sikerül meggyőznie Ókeanoszt, hogy ne beszéljen Zeusszal. Tisztában van bűnével, s tudja, hogy hibát követett el, de másokat ezzel nem szeretne bajba sodorni. Elmondja, hogy anyjától tudja a titkot, amivel végezni lehetne Zeusszal, de még nincs itt az idő, hogy nyilvánosságra hozza. Prométheusz szavai megrémítik az ókeániszokat.

Megjelenik a színen Ió, akit Prométheuszhoz hasonlóan szintén az istenek haragja sújtott. Ió Zeusz szeretője volt, és mikor a féltékeny Héra, Zeusz felesége megtudta, tehénné változtatta őt, s hogy nyugta ne lehessen, egy bögöly hajszolja őt keresztül-kasul a világban.

Prométheusz és Ió elmesélik egymásnak büntetésük történetét. Prométheusz tudja Ió múltját, jelenét és jövőjét is. Prométheusz Ió jövőjéről beszél: Zeusz Iót Egyiptomban fogja felszabadítani, Ió pedig a sötét bőrű Epaphoszt szüli majd tőle. Ió tizenharmadik leszármazottja, egy híres nyíllövő lesz Prométheusz felszabadítója, s Zeusz végzetét saját sorsához hasonlóan saját fia fogja majd okozni.

Eközben Zeusz elküldi egyik fiát, Hermészt Prométheuszhoz, hogy tudakolja meg, melyik nászából születik majd az a gyermek, aki a vesztét okozza majd.
Prométheusz nem hódol be az új istennek, mire Hermész viharokkal és villámmal fenyegeti őt. Az ókeaniszok mindvégig Prométheusszal maradnak, aki még beszél, miközben már hallani a mennydörgéseket, s egy villámtól sújtva a mélybe zuhan.

A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.

A Tátra (szlovákul és lengyelül: Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia (korábban történelmi Magyarország) és Lengyelország határán. Földrajzilag nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A köznyelvben ugyanakkor gyakran az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába.

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.

A vers latin címe (hiúságok hiúsága) a Bibliában is megjelenik, így az olvasó első látásra vallási témájú versre gyanakodhat. A cím azonban - úgy, mint az első néhány sor is - csak álca: a költő Salamon zsidó király szájába adja mondanivalóját, ezzel külső nézőpontot teremt magának. Kölcsey szeretett ilyen és hasonló maszkok mögé rejtőzni, talán azért, mert így sokkal...

Márai Sándor (1900-1989) a XX. század egyik legjelentősebb és legnépszerűbb prózaírója volt. Hányatott életében két alkalommal is külföldre kényszerült, élete nagyobbik részét Európában és az Amerikai Egyesült Államokban töltötte, de mindvégig magyarnak vallotta magát, s nyelvünk egyik nagy művészeként mindvégig magyarul írta különböző műnemű alkotásait. Manapság szinte...

1883-ban született Szekszárdon. Életének csak első éveit tölti szülővárosában, mert édesapját, Babits Mihályt, aki törvényszéki bíró volt Pestre, majd Pécsre helyezik. Édesanyja, Kelemen Auróra finom műveltségű, versszerető asszony volt, kinek mély katolikus vallásossága rányomta bélyegét a költő szinte egész életére. Középiskoláját a pécsi cisztercia gimnáziumban végzi el...