Középiskola > Kötelező olvasmányok > Aiszkhülosz - Leláncolt Prométheusz

A történet a Szkűthiai sziklás vidéken játszódik.

Főbb szereplők:

- Erő
- Erőszak
- Héphaisztosz
- Prométheusz
- Az ókeaniszok kara
- Ió
- Hermész

A cselekmény kiindulópontja: Prométheusz ellopja Héphaisztosztól a „soktudó tüzet” és az embereknek, egyszerű halandóknak ajándékozza azzal a céllal, hogy bármilyen mesterséget kitanulhassanak. Prométheusznak ezért bűnhődnie kell.

Az Erő kijelöli Prométheusz számára azt a területet, ahol tettéért bűnhődnie kell. A választás Szkűthia sziklás vidékére esett, ahol Prométheusz büntetése az, hogy egy sziklához láncolva kell élnie. A büntetést Héphaisztosznak kell végrehajtania, aki Zeusz fia, Prométheusz rokona. Nem szívesen veri láncra Prométheuszt, de az Erő végig figyeli a sajnálkozó Héphaisztoszt, hogy kellő keménységgel hatja-e végre a feladatot.

Mikor Prométheusz egyedül marad, a régi istennemzetség tagjainak, a Napnak és Földnek panaszolja el, hogy istenként mit tettek vele a többiek. Hirtelen hangokat hall, de nem tudja, hogy ki közeledik feléje – isten vagy halandó, segítségére jönnek, vagy megnézni őt, milyen kínokat él át. A tengeristennek, Ókeanosznak lányai keresik őt fel, akiknek kérésére Prométheusz elmeséli, miként jutott ilyen sorsra.

Később maga Ókeanosz is felkeresi Prométheuszt, aki közli, hogy beszélni fog Zeusszal az érdekében, ő maga pedig térjen jobb belátásra, ne legyen konok, mert akkor soha nem fogja elnyerni Zeusz bocsánatát. Prométheusznak sikerül meggyőznie Ókeanoszt, hogy ne beszéljen Zeusszal. Tisztában van bűnével, s tudja, hogy hibát követett el, de másokat ezzel nem szeretne bajba sodorni. Elmondja, hogy anyjától tudja a titkot, amivel végezni lehetne Zeusszal, de még nincs itt az idő, hogy nyilvánosságra hozza. Prométheusz szavai megrémítik az ókeániszokat.

Megjelenik a színen Ió, akit Prométheuszhoz hasonlóan szintén az istenek haragja sújtott. Ió Zeusz szeretője volt, és mikor a féltékeny Héra, Zeusz felesége megtudta, tehénné változtatta őt, s hogy nyugta ne lehessen, egy bögöly hajszolja őt keresztül-kasul a világban.

Prométheusz és Ió elmesélik egymásnak büntetésük történetét. Prométheusz tudja Ió múltját, jelenét és jövőjét is. Prométheusz Ió jövőjéről beszél: Zeusz Iót Egyiptomban fogja felszabadítani, Ió pedig a sötét bőrű Epaphoszt szüli majd tőle. Ió tizenharmadik leszármazottja, egy híres nyíllövő lesz Prométheusz felszabadítója, s Zeusz végzetét saját sorsához hasonlóan saját fia fogja majd okozni.

Eközben Zeusz elküldi egyik fiát, Hermészt Prométheuszhoz, hogy tudakolja meg, melyik nászából születik majd az a gyermek, aki a vesztét okozza majd.
Prométheusz nem hódol be az új istennek, mire Hermész viharokkal és villámmal fenyegeti őt. Az ókeaniszok mindvégig Prométheusszal maradnak, aki még beszél, miközben már hallani a mennydörgéseket, s egy villámtól sújtva a mélybe zuhan.

A rozsomák egy 60-90 cm hosszú, 15-30 kg-os medvealkatú ragadozó. Soha nem hátrál, nem ismeri a félelmet, hiszen a medvéket is képes legyőzni kis termete ellenére. Viszonylag gyorsnak és erősnek is mondható, hiszen képes 100 kg-os állattetemeket is elvonszolni, s a jávorszarvas nagyságú állatokat is képes elejteni.

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.

Bibliai korú növény a cédrusfa, gyantáját már az egyiptomiak is használták múmiák bebalzsamozására, illatszereket aromásítottak vele, a középkorban pedig a népbetegségnek számító leprát gyógyították kivonatával. Ma asztmatikus és tumoros megbetegedések ellen hasznosítja a gyógyszeripar.

Költészetében már kezdettől fogva jelen vannak a gondolati elemek. Korán ébredő filozófiai érdeklődését mutatja, hogy már első köteteiben is találkozunk az élet alapvető kérdéseire választ kereső versekkel. Az Ülni, állni, ölni, halni című versében például a választás, a döntés kényszerét mutatja fel és azt a felismerést, hogy minden döntésünkkel a lehetőségek végtelen...

Az 1307 és az 1320 közötti időt kell az Isteni színjáték keletkezési idejének tartanunk. Magyar fordítását Babits Mihály készítette. A mű eredeti címe: Komédia. Dante e művével teremtette meg az olasz irodalmi nyelvet. Joggal nevezik e művet a középkor enciklopédiájának: az egész korszak szinte lexikálisan teljes tudástömegét foglalja magában. Dante, a tudós beledolgozta művébe...

1914. júliusában olyasmi történt, ami az addigi világot és rendet alapjaiban rengette meg. Olyan háború kezdődött, ahol az emberi élet értéke nullára csökkent, ahol a becsületnek és lovagiasságnak immár semmi keresnivalója nem volt. A legszomorúbb mégis az, hogy ezt az embertelenséget emberek milliói éltették, rajongtak érte, és támogatták minden erejükkel. Kevesen voltak azok, akik...