A történet a Szkűthiai sziklás vidéken játszódik.
Főbb szereplők:
- Erő
- Erőszak
- Héphaisztosz
- Prométheusz
- Az ókeaniszok kara
- Ió
- Hermész
A cselekmény kiindulópontja: Prométheusz ellopja Héphaisztosztól a „soktudó tüzet” és az embereknek, egyszerű halandóknak ajándékozza azzal a céllal, hogy bármilyen mesterséget kitanulhassanak. Prométheusznak ezért bűnhődnie kell.
Az Erő kijelöli Prométheusz számára azt a területet, ahol tettéért bűnhődnie kell. A választás Szkűthia sziklás vidékére esett, ahol Prométheusz büntetése az, hogy egy sziklához láncolva kell élnie. A büntetést Héphaisztosznak kell végrehajtania, aki Zeusz fia, Prométheusz rokona. Nem szívesen veri láncra Prométheuszt, de az Erő végig figyeli a sajnálkozó Héphaisztoszt, hogy kellő keménységgel hatja-e végre a feladatot.
Mikor Prométheusz egyedül marad, a régi istennemzetség tagjainak, a Napnak és Földnek panaszolja el, hogy istenként mit tettek vele a többiek. Hirtelen hangokat hall, de nem tudja, hogy ki közeledik feléje – isten vagy halandó, segítségére jönnek, vagy megnézni őt, milyen kínokat él át. A tengeristennek, Ókeanosznak lányai keresik őt fel, akiknek kérésére Prométheusz elmeséli, miként jutott ilyen sorsra.
Később maga Ókeanosz is felkeresi Prométheuszt, aki közli, hogy beszélni fog Zeusszal az érdekében, ő maga pedig térjen jobb belátásra, ne legyen konok, mert akkor soha nem fogja elnyerni Zeusz bocsánatát. Prométheusznak sikerül meggyőznie Ókeanoszt, hogy ne beszéljen Zeusszal. Tisztában van bűnével, s tudja, hogy hibát követett el, de másokat ezzel nem szeretne bajba sodorni. Elmondja, hogy anyjától tudja a titkot, amivel végezni lehetne Zeusszal, de még nincs itt az idő, hogy nyilvánosságra hozza. Prométheusz szavai megrémítik az ókeániszokat.
Megjelenik a színen Ió, akit Prométheuszhoz hasonlóan szintén az istenek haragja sújtott. Ió Zeusz szeretője volt, és mikor a féltékeny Héra, Zeusz felesége megtudta, tehénné változtatta őt, s hogy nyugta ne lehessen, egy bögöly hajszolja őt keresztül-kasul a világban.
Prométheusz és Ió elmesélik egymásnak büntetésük történetét. Prométheusz tudja Ió múltját, jelenét és jövőjét is. Prométheusz Ió jövőjéről beszél: Zeusz Iót Egyiptomban fogja felszabadítani, Ió pedig a sötét bőrű Epaphoszt szüli majd tőle. Ió tizenharmadik leszármazottja, egy híres nyíllövő lesz Prométheusz felszabadítója, s Zeusz végzetét saját sorsához hasonlóan saját fia fogja majd okozni.
Eközben Zeusz elküldi egyik fiát, Hermészt Prométheuszhoz, hogy tudakolja meg, melyik nászából születik majd az a gyermek, aki a vesztét okozza majd.
Prométheusz nem hódol be az új istennek, mire Hermész viharokkal és villámmal fenyegeti őt. Az ókeaniszok mindvégig Prométheusszal maradnak, aki még beszél, miközben már hallani a mennydörgéseket, s egy villámtól sújtva a mélybe zuhan.
Kapcsolódó olvasnivalók
A Mikulás ünnep eredete
Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.
A Benes-dekrétumokról
Két éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.
A munka ünnepének eredete
A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
Középiskolai anyagok
Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása
Móricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását.
A parasztábrázolásnak hagyományai: Jókai epizódfigurákat rajzolt, Mikszáth pedig romantikus bájával vonta be a falusi világot. A korábban kialakult képet népszerűsítették az ún. népszínművek a XIX. század második felében. Cselekményüket általában egy-egy falusi ünnep köré csoportosították. A kor csak a...
Puszták Népe
Műfaja irodalmi szociográfia, mely átmenet a tudományos szociológia és a szépirodalom között. Olyan társadalomrajz, mely a tudományos leírás és a művészi megjelenítés elemeit egyaránt magában foglalja. A Puszták népe szabatos társadalomrajz, ugyanakkor emlékezéssel átszőtt önéletrajz is. Beleszövődnek saját emlékei is az írónak, bár mint a 3. fejezetben mondja, nem önmagáról...
Petőfi forradalmi költészete
Petőfi az új politikai tájékozódásáról is hírt ad. 1846 márciusában Pesten türelmetlenül vetette bele magát az irodalmi-politikai életbe. A lapkiadók „zsarnoksága” ellen szervezi a Tízek Társaságát, tíz fiatal író szövetségét.
A világforradalom, a nemzeti és egyetemes emberi szabadság ügye 1848-ig szorosan összekapcsolódott gondolkodásában. Költészetében 1846-tól...
