Filozófia | Felsőoktatás » Filozófia tételek, 2003

Filozófia tételsor 1. A filozófia alapirányai és diszciplínái Általános bevezetés: Mi a filozófia? Kultúra: az emberre legjobban jellemző megnyilvánulás, ill. ilyen célzatú művelődési tevékenységi folyamat, az emberi megismerés, hatékonyság növelésének eszköze és területe. Magába foglalja a csoport, közösség, nemzet hitvilágát, értékrendjét, nyelvét, politikai szervezetét. A kultúra az embertől független és az embertől függő természet, a veleszületett adottságok és környezeti viszonyok, célkitűzések. Kultúrának nevezzük az egyes művelődési területeket vagy ágakat s azoknak az egyes korszakokban valamely nép által történt képviseletét is . Kultúrtörténet korszakai: őskori, ókori keleti, klasszikus görög, hellenisztikus, római, középkori, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, modernizmus, posztmodern. A művelődéstörténet kutatási és ábrázolási körébe tartozik az összes emberi

megnyilvánulás. Megkülönböztethető még a szubjektív alanyi és az objektív tárgyi kultúra, az általános műveltség és a szakmai kultúra, humán és a reálműveltség, az uralkodó magas kultúra, népkultúra, világkultúra, nemzeti, regionális helyi kultúra. A vallás összetett társadalmi jelenségként isten hitét jelenti. A különböző vallási törvények, szertartások és előírások betartásában és elvégzésben áll. A vallásos ember számára a természetes tárgya természetfölötti tulajdonságokkal rendelkeznek. A vallásos tudat emberszerűen fogja fel a túlvilági lényeket és erőket. Eredet szempontjából: természeti vallások ( Istennek és az isteni törvényeknek természetes megismerésén alapulnak) kinyilatkoztatott vallások (kinyilatkoztatott vallási igazságokon nyugszanak). A művészet képes a fennálló valóság embertelenségének a kritikájára. Az ókori művészet fő funkcióját a mimézis és a katarzis révén

töltötte be. A tágabb középkori művészetfogalom magában foglalja az alárendelt, mechanikai művészete, hét szabad művészetet és a legmagasabb teológiai jellegű művészeteket. A pozitivizmus formalizmust jelent a művészetben, az egzisztencializmus pedig az elkötelezettséget állítja a művészet központjába. A filozófia (a bölcsesség szeretete) bölcselet, a megismerés általános formája. A filozófia az ember alapvető kérdéseivel: a lét, az élet, a megismerés, a boldogság, a lélek, a halál, a túlvilág és az isten kérdéskörével foglalkozik. Mint alkotó tevékenység minden korszak öntudata A válaszokat önmaga, ismeretei és tekintélyek kritikai megmérésével keresi. A filozófia: • Életmód: eszménye a szüntelenül a tudásra és ezzel a szellemi és erkölcsi tökéletesedésre törekvő bölcs. • A legmagasabb rendű értelmi tevékenység: elvont gondolkodási forma. • A végső kérdések kutatása: nem válik el élesen

a mitológiai szemlélettől, s a teológia és természettudományok között foglal helyet. • Az emberi bölcsesség természete: értelmi munka, állást foglal a világ egységére. Állást foglal - a világ egységére, - az anyag és szellem természetére, - az ember és a történelem értékeire és - az ember szabad és meghatározott magatartására 1 A filozófia diszciplínái: antropológia (lélektan), etika, esztétika, metafizika, ontológia, logika, ismeretelmélet, tudományelmélet, filozófiatörténet, nyelvfilozófia, történetfilozófia, vallásfilozófia, természetfilozófia, jogfilozófia, társadalomfilozófia, politikafilozófia A tudomány célja a változatlan, végső, örök elvek és lányegek megismerése. A legszigorúbb értelemben csupán történettudomány. A társadalomtudományok emberek vélekedéseivel foglalkozó tudományok Legfőbb feladata a társadalmi intézmények és cselekmények hatásainak elemzése, negatív hatásainak

kivédése. A tudományelmélet legfontosabb feladata a tapasztalat fogalmának tisztázása, az emberség definiálása. A filozófiai gondolkodás alapirányai: metafizika: eredetileg Arisztotelész által kidolgozott első filozófia. Feloszlik általános metafizikára vagy ontológiára, amely magával a léttel foglalkozik, és speciális metafizikára, amely a világ lényegéről szóló kozmológia és a természetfilozófia, az ember lényegéről szóló filozófiai antropológia, a szellemfilozófia, és a természetes teológia. A klasszikus metafizika a végső okok mennyiségén és minőségén alapul. a. A metafizika végső okok számát tekintve: i. Monizmus: egyetlen okra vezet vissza mindent ii. Dualizmus: két egyenrangú végső okra alapoz iii. Pluralizmus: több, esetleg végtelen okból magyarázza a világot b. A végső okok minőségét tekintve: i. Materializmus: a vezető elv a tényleges lét, mint puszta anyagi létezés ii. Spiritualizmus: a vezető

elv a szellemi létezés, azaz a lehetőségek vagy jelenségek folyamata iii. Dualizmus: előző két elv együtt érvényes iv. Metafizikai mechanizmus: alapvető a kauzalitás vagy oksági törvény v. Teológia: eleve meghatározott célok szerinti létezés c. A végső ok a legfőbb lény, az egyedi istenszemély i. Teizmus: a végső ok a személyes isten, aki végtelen bölcsességével örökké hat ii. Panteizmus: a mindenség Isten és az Isten a mindenség iii. Teológiai metafizika: a teizmus és panteizmus teológiai alapeszméire épül iv. Deizmus: az Isten a teremtéssel, a létezéstörvények megadásával magára hagyta a mindenséget v. Ateizmus: a metafizika értelmes végső okot tételez fel, de tagadja, hogy az önmagában létező valóság lenne d. Az akarat szabadsága kérdésében elfoglalt álláspont szerint: i. Indeterminizmus: akarati képességünk a cselekvésválasztásban, az indítóokban is független, szabad ítéletű ii. Determinizmus: az

akarat minden mozzanatát meghatározza a szervezetben rejlő ok vagy a külső világ hatása, így a cselekvést megelőző elhatározás is a logikai lánc egyik szeme e. A lélek mivoltának magyarázata szerint: i. Szubsztancializmus: a lélek a bennünk lévő valóságos én ii. Aktualizmus A lélek a bennünk ható, működő ok iii. Intellektualizmus: a lélek egyedüli tevékenysége a gondolkodás iv. Voluntarizmus: a lélek tevékenysége egyedül az akaratban nyilvánul meg Ismeretelmélet: az emberi megismerés eredetével, lényegéve és korlátaival foglalkozik. a. Ismeret keletkezése alapján: a. Racionalizmus: az ismeret forrása az emberi ész b. Empirizmus: az ismeret forrása az emberi tapasztalás, érzékelés c. Kriticizmus: a tapasztalat adja a nyers ismeretanyagot,, amit a gondolkodás dolgoz fel 2 b. Az ismeret érvényességét tekintve: a. Dogmatizmus: az ismeret föltétlen érvényes és igaz b. Szkepticizmus: semmiféle ismeret nem magánvaló

igazság c. Relativizmus: az ismeret érvénye a meglévő ismeretekhez kapcsolt d. Pozitivista empirizmus: csak a normális érzékelésben keletkezett ismeretek lehetnek az igazság tolmácsolói e. Pozitivista kriticizmus: tartalmilag csak azok az ismeretek érvényesek, amelyeket emberileg el lehet gondolni f. Idealizmus: az ismerettartalom csak képzelt g. Realizmus: az ismerettartalom tárgyi valóság h. Fenomenológia: az ismerettartalom a létezők megjelenésének a felfogása Etika: a. Az erkölcsiség végső forrását tekintve: • Automatizmus: a cselekvés egyetlen oka az egyén, test és lélek együttese • Heteronómizmus vagy autoritarizmus: az erkölcsiség végső forrása csak a környezetünkben érvényes vallási vagy állami törvények ismerete lehet. • Intucionizmus vagy apriorizmus: az erkölcsiség végső oka az egyén veleszületett és érzésvilágával kapcsolatos képessége • Etikai evolucionizmus: a végső ok a hosszú idei tapasztalat •

Emoncionális (indulat) etika: az erkölcsi felfogás végső oka az érzés, mozgató oka az indulat. • Reflexiós etika: minden erkölcsi ok elhatárolása maga is megfontolás b. Az erkölcsiség tárgyát tekintve: • Egoizmus: az erkölcsiség tárgya a cselekvő egyén java • Altruizmus: az erkölcsiség tárgya a cselekvőn kívüli egyesek java • Individualizmus: egoizmus és altruizmus együtt • Univerzalizmus: az erkölcsiség tárgya egyetemes a nemzet vagy az emberiség c. Erkölcsiség célja szerint: a. Szubjektivizmus: az erkölcsiség egyéni állapotokat céloz meg b. Objektivizmus?: az erkölcsiség eltekint az egyes embertől és célja a köz java, c. Utilitartizmus: a cselekvés erkölcsi mértéke a belőle való haszon d. Utilitarista evolucionizmus?: a mérték a faj fejlődése, érvényesülése e. Utilitarista perfekiconizms: a cselekvés megfelel az egyetemes jónak Esztétika: a művészet filozófiája, a világ tökéletességére vonatkozó

érzéki megismerés a. Egyeduralkodó esztétikai elem szerint: a. Intelektualista: uralkodó elem az értelem b. Érzelemesztétika: uralkodó elem az érzelem , az ösztön c. Akarati esztétika: uralkodó elem az élet-akarat d. Esztétikai biologizmus: uralkodó elem a fiziológia e. Asszociációs vagy fantáziaesztétika: uralkodó elem a pszichikum f. Morálesztétika: uralkodó elem az erkölcs g. Hedonista esztétika: uralkodó elem az egyéni tetszés b. Az esztétikum előfordulási helye szerint a. Művészetesztétika: esztétikum a művészetben b. Természetesztétika: esztétikum a természetben c. Ipari esztétika: formatervezés, belsőépítészet, építészeti stílusok c. Az esztétika belső tagozódása szerint a. Általános esztétika b. Ágazati esztétika: irodalom, zene-, filmesztétika c. Metaesztétika: az esztétikai ágazatok közötti módszertan d. Esztétikatörténet: ókori, középkor, reneszánsz 3 d. Esztétikai stílusok: Egyiptomi, korai

görög, római, bizánci, nomád, román, gótika, reneszánsz, izmusok, avantgárd, posztmodern stb. A filozófiai diszciplína: 1. Vallásfilozófia: a vallási jelenségeket alapvető egység és megnyilvánulásaik kimeríthetetlen újszerűsége jellemzi. A vallás a társadalom szerves része A totemizmus mint társadalmi szervezet saját közösségi létalapján valamilyen állattal vagy tárggyal való rokonságban látja. A mágia természetfeletti erőkbe vetett kezdetleges vallási hiedelem és a természeti jelenségek babonás szertartásokkal való befolyásolása. A festisizmus a tárgyaknak természetfeletti erejű félistenként való babonás tisztelete. A sámánizmus egyes ázsiai népek vallásos hite A vallástörténet szembekerül a szent fogalmával. A vallás olyan meggyőződés, mely az emberi megismerésben, gondolkodásban, érzelmekben, akaratban és cselekvésen nyilatkozik meg. E meggyőződéshez a világ erkölcsi rendjébe vetett hit párosul. Mai

etikai fejlett vallások: bráhmanizmus vagy hinduizmus, dzsalnizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, párszizmus, zsidó vallás, kereszténység és iszlám. A keleti típusú vallások a körforgás vallásai. Az ember célja a semmiben való teljes feloldódás A kereszténység és az iszlám a létet istentől származtatja, szerintük a világtörténelem egyszeri, megismételhetetlen. A hinduizmus, buddhizmus és univerzizmus szerint a világ örökkévaló, a történeti eseményeknek csekély jelentőséget tulajdonítanak. Történetfilozófia: a történeti események jelentése és egymásutániságuk logikája adja a történetfilozófiát. Az emberek cselekvéséből törekszik megállapítani az egyes korokat mozgató eszméket és ezek szükségszerű megvalósulását. Társadalomfilozófia: a szociológia köteles figyelembe venni a társadalmi jelenségek természeti feltételektől függés a szociológia társadalmi problémákat érzékelve a válságok és

változások jelenségeit elemzi. A mai általános szociológia általában véve ad magyarázatot a társadalmi élet szabályszerűségeire és magyarázataira. A szakszociológiák olyan társadalmi jelenségcsoportokra összpontosítanak, mint a vallás, a politika, a gazdaság, művészet, család, település, oktatás, nevelés stb. Jogfilozófia: a jogtörténet, a lélektan és az etika alapján a jog lényegével vagy eszméjével, eredetével vagy keletkezésével, fejlődősével, belső rendszerével, céljaival és legmagasabb normáival foglalkozik. Általános jogfilozófiai kérdések: mi a jog, milyen a jog és az erkölcs viszonya, a jog és az igazságszolgáltatás viszonya, jog és a társadalom viszonya? A jogszociológia felfogása szerint a formális jog határozza meg a társadalom életét, az erkölcs, és a nem jogi normák első joga. Politikafilozófia: a legelvontabban tisztázza a politika fogalmát. Tág értelemben véve elmélet, amely a

táradalomról, a jogról ill. a politikáról szól Témái a közügyek: a képviselet, magántulajdon, büntetés, gazdasági egyenlőség, női egyenjogúság, polgári engedetlenség, az abortusz. Szűkebb értelemben a közélet mély és elvont kérdéseit taglaló filozófia az államról , a társadalomról. A politikafilozófia felfedi a paradoxont az egyén és a társadalom viszonyában Az államot és intézményeit vizsgálja, s tisztázza szuverenitás, a hatalom tekintélye és a politikai engedelmesség kérdéseit. Megalapozza a jog , a törvény, és az alkotmány fogalmát és érvényét Alapkérdése a társadalmi igazságosság. Nyelvfilozófia: a nyelvhasználat filozófiája. A nyelvet és a fogalmait logikailag és nyelvileg elemzi. Kiindulópontja , hogy minden gondolat nyelvi kifejtést igényel A szavak használati módja sokat elárul a hagyományos filozófiáról. A beszéd a szellemi-lelki folyamatokat kommunikálja. A nyelvfilozófia mindig megújul,

úgy hogy képviselni tud minden korábban felvetett problémát és megoldását. 4 Antropológia: az emberi természetet szeretné meghatározni úgy, hogy egyesíti a különböző empirikus kutatások eredményeit. Az emberi egyéneket mind környezetük teremtményeiként, mind saját értékeik teremtőiként fogja fel. Minden filozófia az emberről szól Az antropológia a 18-19. század során az emberi fajok leírásával foglalkozó biológia volt Elvont értelemben foglalkozik az emberrel és a világegyetemben elfoglalt helyével. Az emberi természet a biológia és kulturális adottságain belül állandóan képes önmaga újraértelmezésével és újjáteremtésével megújulni. Jelentős alakjai: Scheler, Gehlen Ontológia: filozófiai alaptudomány. A létet és valamennyi létezőt a lét egészségéből kiindulva vizsgálja és értelmezi. A létezés egyedüli filozófiai elmélete Természetfilozófia: A természetbölcselet az antik görög filozófia

kezdeteivel indult. Kialakult a világ mérhetetlenségének, végtelenségének gondolata. A hatalmat a lélekben jelölték meg, s így megvetették az élettan és a lélektan alapjait. A testek mindig meglévő tulajdonságait magyarázva megállapították a létezés jellemző jegyeit és meghatározták az érzéki felfogás, észlelés tevékenységét. Feladata az eredményeket egy közös alapelvre visszavezetni s a ható okok törvényszerűségeit általánosítani. Logika: tudományos tárgya a gondolkodás. Logikai formája a fogalom és az ítélet A gondolat építőköve a fogalom, de a gondolat csak ítéletként közölhető. A gondolkodási folyamat a fogalmakkal és ítéletekkel végzett logikai műveletek összessége. Az ítéletalkotás valamiről valamely tulajdonság vagy kapcsolat meglétének vagy hiányának állítása, Az ítélet vagy igaz, vagy hamis lehet. Az ítélet logikai értéke attól függ, hogy a változó mit helyettesít A két vagy

többváltozós ítéletek az elemek közötti kapcsolat, reláció fennállását vagy tagadását mondják ki. Az ilyen ítéletek képzése a kvantifikáció. Ha egy sokaság összes elemére igaz egy állítás az univerzális kvantorral jelöljük. Ha van legalább egy olyan x, amelyre igaz ítéletet képezhetünk, azt az egzisztenciális kvantorral jelöljük., Az elemi ítéletekből logikai műveletek segítségével összetett ítéleteket alkotunk. A negáció vagy tagadás olyan logikai művelet, amely az állítások értékét igazból hamisra változtatja és fordítva. Konjunkciónak nevezzük azt a logikai műveletet, amikor két vagy több állítást az és kötőszóval összekapcsolva új ítéletet kapunk. A konjunkció értéke akkor és csak akkor igaz, ha a benne összekapcsolt ítéletek mindegyik igaz. Ha két vagy több ítéletet a vagy kötőszóval kapcsolunk össze, a diszjunkció logikai műveletét hajtjuk végre. A kizárás akkor és csak akkor igaz,

ha a két ítélet logikai értéke különböző. Az implikáció olyan állítás, amelyet úgy kapunk, hogy ha, akkor kötőszavakkal képezünk új ítéletet. Ekvivalencia az, ha egy implikációnak és inverzének logikai értéke megegyezik. Tudományfilozófia: a tudományra vonatkozó általános kérdésekkel foglalkozván kitér a tudománycsoportok közötti viszonyra és az egyes tudományok fogalmi problémáira. Vizsgálja tudományos elmélet és a való világ viszonyát, az elmélet tárgyilagosságát. További kérdése az egységes tudományra vonatkozik, kiemeli az egyes tudományterületek megoldatlan kérdéseit. 2. A filozófia keleti előzményei Az őstörténetet a kultúrtörténet szellemi hagyományai, valamint tárgyi és írott dokumentumai alapján következtetjük. Az őshagyományi világszemlélet nyomati megtalálható, a filozófiát megelőző vallási és 5 bölcseleti rendszerekben. A filozófia termőföldje az a vallás volt, amely

lehetővé tette az ókori civilizációk csodáit. Nem világmagyarázatok, hanem az élet célszerű és bölcs felhasználásának útmutatói. Egyiptomi előzmények A neolit forradalom eredményeképpen valósult meg az emberi közösség terjeszkedése, új területek benépesítése. Az ókori Egyiptom kre 3000 körül alakult jellegzetes társadalommá alsó és FelsőEgyiptom egyesülésével Az egyiptomi vallási kultúrára a piramisfeliratokból, papirusztekercsekből következtetónk. Az egyiptomi vallás világosan megőrizte az őskor totemizmusát, ill csillagmítoszait A fáraók megjelenésével a korábbi állat és természetistenek emberi vonásokat kaptak. Az országos kultuszok a helyiek társításával jöttek léte, összetett istenségeket alakítottak ki. A halott lelke királlyá és istenné válhat, aha a világosság felé lépi át a kijelölt küszöböket. A vallásgyakorlás központja mindig egy-egy templom volt, mely nagy gazdasági-politikai

hatalommal bírt. A templom a világmindenséget jelképezte. - Korai intelmek. Az intelmek a szépirodalom és a filozófia határán álló műfaj, etikai nézetekből és gyakorlati útmutatókból áll. Művészi formába öltői bölcsek A gazdag családok ifjaihoz, a magas állami tisztségek várományosaihoz szólnak. Kagemni-intelmek: tanítványát szerénységre és mértékletességre inti, s óvja az egyéni utakról. Dzsedefhór intelmei: a szerző inti fiát a saját maga felügyelte tisztaságra, a megnősülésre és fiú utód biztosítására. - Halottak könyve (varázsigékből álló halotti szövegek gyűjteménye A könyv egy példányát a sírban helyezték el a halottnak az életből a túlvilágra lépő lelke megvédésére. Minden tettet megmérnek valahol. A túlvilági és beavatási út azonosan elhagyja, leépíti a világ káprázatait A lélek végső fokon a természet királya, a mindenség ura lesz. ) - Ptahhotep intelmei (Ptahhotep fővezér jó

tanácsai a gazdag családok ifjaihoz. A mindennapi tiszta és boldog élet szabályait tartalmazza. A legfőbb erény szerinte az apa és a feljebbvalók iránti engedelmesség. Fontos még az alázat és a hűség a feladatteljesítésben, valamint a hallgatni tudás erénye. A vagyon Istentől jön, így nem kell irigyelni a gazdagot Az igazság a halállal nem múlik el, a kapzsinak sírja sem lehet, azaz teljesen megsemmisül. ) - Késői intelmek: Ipuwer intelmei - leírja a pusztulást, éhínség terjed, nem adóznak, megölik a hivatalnokokat. A lázadók a királysírokat meggyalázzák , az isteni igazságosság hite ingataggá válik. Isten az erényt jutalmazza, nem a gonoszok áldozatát, s a halál után mindenki szembenéz elmúlt élete bíráival. Amenhat intelmei: embergyűlöletet hirdet Haheperrészeneb intelmei: az igazság elűzése után az istenek rendelésével vagy a valósággal senki sem törődik. Amenemope intelmei: a keserű gazdaságnál jobb vidáman

élvezett kenyér, s a becstelen vagyon alatt megnyílik a föld. - Prisse-papírusz (Kagimni pap a jó erkölcsre inti az olvasót ura nevében) Mezopotámiai előzmények: vallásukban nagy szerepet játszanak a kerubok, a királyi paloták és a templomok bejáratainak szárnyas őrzői, a gonosz démonok, a nyitott torkú sárkányok, dühös párducok. A mezopotámiaiak nem hittek semmiféle igazságszolgáltatásban, nem féltek a halál utáni büntetéstől. Szerintük a legnagyobb isteni utalom a földi jólét és a hosszú élet. - Gilgames-eposz (verses eposz, amely elbeszéli Gilgamesnek megmenekülését és honfoglalását a vízözön után, valamint hiábavaló törekvését a halhatatlanság keresésére) - Enúma elis (=Kezdetben volt) teremtéstörténete (óbabiloni teremtéstörténet a világ keletkezéséről, az Ég és a Föld szétválasztásáról. Akkád nyelven maradt ránk Epizódjai: az istenek születése, az istenek közötti harc, Marduk királysága,

Marduk és Tiámat küzdelme, Az ég megalkotása és az ember teremtése, a templom felépítése és a sors kijelölése.) Indiai előzmények Puránák: A Bhágavata-Purána a Visnu hívő irányzat első szent könyve. A puránák témakörei jelentős mitológiai forrásokként szerepelnek. Foglalkoznak a világmindenség elsődleges, másodlagos 6 teremtésével, az istenek és a szentek családfájával. A világrendszer szerintük: a föld korong alakú, közepén Méru-hegy áll, körülötte terülnek el a tengerek és a kontinensek. A föld alatt kígyószellemek, démonok lakta alvilágok és büntetés-végrehajtó poklok vannak. - Bhagavad-gítá (A magasztos éneke) (A szent hagyomány könyve. Isten, a világ és a lélek lényegét taglalja Párbeszédes formájú filozófiai tanköltemény. A hinduizmus egyik legfontosabb vallás szövege, melyben Krisna isten beszél a hős vitézhez Ardzsunához. Általában is javasolja a szenvedély nélküli cselekvést

Legfőbb lénynek a személyes Istent tartja. Az ember-isten viszony szerinte atya és fia viszonya lehet Istenben minden jó cselekedet megmarad, isten mindenben működik. - Dhammapada (Az igazság útja Alapvető, főként erkölcsi tanításokat tartalmaz. (Lényege a 4 nemes igazság: - a Földön minden szenved, - az összetett világokra a megsemmisülés vár, - sem Isten, sem felsőbb életelv nem létezik - csak az örök szenvedés az örök) Kínai előzmények - - Tao-te-king (Kína népi vallásának, a taoizmusnak a forrása. Szerinte az ember csak egyszerűen létezik, nincs önálló egyénisége.) Beszélgetések és mondások (Az államban uralkodó rend kérdéseit feszegeti.) Közép- és Közel-keleti előzmények - Aveszta (Ősi iráni, vallási szent szövegeket tartalmaz. A könyv szerint mindent áthat a Jó és a Rossz örökös küzdelme.) Biblia (A zsidó vallás szent írásait tartalmazza. Hirdeti a legfőbb szellem, a legtökéletesebb lény és az

öröktől való isten eszméjét. Rövid emberi életünk célja is, forrása is ez az örök lény. A Biblia témája: az Isten akarata, az ember válasza és körülményei, azaz Isten és az emberi sors, az emberiség története Isten természetének, igazságosságának, könyörületének és szeretetének fényében. 3 fő része: - a Törvény - a Próféták - egyéb írások Az örök világtörvény három világvallása Brahmanizmus, hinduizmus Nagy istenhármasság alakult ki. 1. Brahma, a teremtő 2.Visnu, a fenntartó 3. Siva, a pusztító A karma-tan szerint az ember lelke nem pusztul el a halál után, hanem reinkarnálódik, újjászületik: az ember az előző életének cselekedetei által meghatározott végzettől (karma) függően születik állatnak vagy embernek, illetve más kasztba. Buddhizmus A városi alsóbb néprétegek közt terjedt, támadja a brahmanista papokat, de békét és alázatot hirdet. 7 Buddha szerint a megismerés célja: -

megszabadulás a szenvedésektől; - e szabaduláshoz vezető út megismerése Négy alaptétele: - az élet szenvedéssel teli, - a szenvedések létének okai vannak, - a szenvedéseknek véget lehet vetni - van út a szenvedések elhagyására A nirvána: teljes szenvtelenség, elvonatkoztatás a külvilágtól, a gondolati világtól, megszabadulás minden fájdalom okozójától. Kínai univerzizmus Három elmélete: - Sang-ti (legfőbb megtestesült ősi uralkodó főisten) - Tien (az égbolt, az ég uralkodik a világ felett) - Tao (utat jelent, jelenti a csillagok útját az égbolton, de jelenti a bölcs utat is, amely célhoz vezet, a rendet, a törvényt, amely mindenben érvényesül) Kinyilatkoztatott zsidó vallás Isten szeretete a zsidóságot választotta az emberiségből népévé és szövetséget kötött velük. A zsidó vallás tanait a következő 13 hittétel foglalta össze: 1. Isten a világ teremtője és fenntartója 2. Isten egy és máshoz nem

hasonlítható 3. Isten lélek és semmilyen alakban nem ábrázolható 4. Isten örökkévaló 5. Csak hozzá kell és szabad imádkozni 6. Izrael prófétáinak minden szava igazság 7. Mózes valamennyi próféta közt a legnagyobb 8. A zsidók által őrzött Törvényt Isten adta Mózesnek 9. Egy embernek sincs joga Isten helyébe lépni vagy őt megmásítani 10. Isten ismeri az emberek minden cselekedetét és minden gondolatát 11. Isten megjutalmazza azokat, akik parancsolatait megtartják, és megbünteti a törvényeivel szembeszegülőket 12. Isten elküldi a próféták által megígért Messiást 13. Isten a halottakat feltámasztja A kiválasztott néphez tartozás jele a fiúgyermek körülmetélése. Három ókori teremtéstörténet Az első teremtéstörténet szerint az - első három nap során teremtette Isten előbb a vízből lévő Mennyet és Földet. Ekkor a puszta, sötét mindenséget még csak az ő lelke éltette. - Ezért feltalálta a fényt, amelynek

világosságával elválasztotta a nappalt a sötét éjszakától. 8 - Majd elkülönített az eget a vizektől, s végül utóbbiakat tengerré összegyűjtve, feltüntette a szárazföldet. A következő három nap során először a Napot, a Holdat és a csillagokat teremtette a nappalok és éjszakák, a napok és az esztendők megkülönböztetésére. Az azutáni napon a vízben úszó állatokat, és az égen repülő madarakat teremtette. A következő napon pedig a szárazföldi állatokat, vagyis a csúszó-mászó, a vad és a háziállatokat. Még ezen a napon az embert is megteremtette a saját képmására férfinak és asszonynak, hogy uralkodjék az állatok fölött és eledelül fogyassza a füvek, gyümölcsök termését. A második teremtéstörténet szerint - a teremtés előtt nem volt sem növényzet, sem szántóföld, csak száraz pusztaság - Isten megalkotta az embert (Ádámot) - azután létrehozta az Édent, benne egy kerttel - az alvó Ádám

bordáját kivette, s ebből építette az asszonyi embert (Évát) A harmadik teremtéstörténet (Enúma elis) szerint - az édes és sósvizű tenger összekeveredéséből származik a világosság és a sötétség - tőlük származik még a felső és az alsó világ, valamint az alsó és felső világ két ura - az első szakaszban Isten az ellentétek szétválasztásával megteremtette a világ alapjait - a második szakaszban pedig a már létező világot díszítette fel 3. A filozófia görög előzményei Jellemzői: fakultusz, halottkultusz, tisztelték az isteneket oszlop formájában is. Ősi elemek a kultusz cselekmények is, pl: tabu-tilalmak, termékenységi varázslatok, áldozatok, jóslás és átok. A görögség létrejötte idején alakult ki a görög istenvilág is. Az őslakos neolitkori parasztkultúra és a bronzkori krétai civilizáció vallásában kis házi szentélyek, szabad ég alatti vagy barlangi kultuszhelyek voltak a szertartások helyei. Az

istennők, papnők kiemelkedő szerepe a matriarchátus maradványa Az átalakulás vallási eredménye a korábban kezdetleges ember alakú istenképzet abszolúttá válása. A görög istenvilág: az istenek családja az Olümposz hegy csúcsa. Zeusz az istenek valódi egyeduralkodó királya, Poszeidón a tengerek, Hadész az alvilág ura. Zeusz mint ég és vihar istene, de villámaival lesújtja a hatalmának ellenállókat. Héra a házasság őre A többi isten többnyire Zeusz gyermekei közül került ki: Pallasz Athéné a kézművesség pártfogója, a női ügyesség képviselője, Apollón a lant és zene istene, a műzsák vezetője, Artemisz az érintetlen szabad természet úrnője, Hermész az utazók, vándorok, kereskedők istene, Árész a dühödt harc megtestesítője, Héphaisztosz a kovácsmesterség istene, Démétér a termékenységé, Dionüszosz a mámor istene, Hesztia a házi tűzhely mindenhol mélyen tisztelt védőistennője. A klasszikus görög

vallás: A helyi istenek antropomorf istenekké integrálódva az egész közösség viszonylag egységes isteneivé váltak. Az istenek emberszerűsége hozzásegítette a görögöket önmaguk megismerésének megtanulásához. A kultusz rendjét elsősorban Apollón delphoi jóshelye végezte Egyedül az orphikus szekták teológiája térnek el a görög vallási fejlődés főirányától. A görögöknél a pap laikus személy, a papság nem állandó foglalkozású és fő élethivatású. A polisz-papok közösségi feladata a szertartások elvégzése. A szertartásokat a hagyomány és szokás ill az állami törvényhozás szabályozta A vallási ügyek illetékese az évente választott 9 archon egyike. A vallásos és világi hagyomány ápolása a költők feladata lett. A vallást csak a szokás hagyomány szabályozta Delphoi csak vitás ügyekben szólalt meg 9 Az istenekről alkotott véleménye mindenkinek a magánügye volt. A görög gondolkodás bizonyos

területeken és irányokban példátlan szabadsággal fejlődhetett. A kultuszhelyek, a görög templomok az isten lakóhelyei voltak. Az áldozat, állatáldozat volt a legfontosabb szertartás Egy-egy templomnak évente csak egy ünnepe volt. Sokszor voltak ilyenkor ünnepi játékok, s a hangsúlyt itt végül a sportesemények kapták. Az istenekkel leggyakrabban a jóslásban érintkeztek A görög művészet fejlődése: A görög mitológia a mükénéi korból való, amikor a démonikus erők megszemélyesítői háttérbe szorultak, az emberfeletti lények emberi formát öltöttek. A homéroszi istenek már emberibbek, nem tesznek a természet rendjét áthágó csodást, s az emberi hősök sem a varázslás eszközeivel érik el céljukat. Az első görög templomok mükénéi mintákat követtek. A legrégibb szentélyek közepén oltár vagy áldozati tűzhely állt, míg az újabb templomokban már a kultuszszobor. A sírok mellé félig beásott nagy áldozati

agyagedények kerültek. Kialakították a protogeometrikus stílust, melynek vezetője és kisugárzója Athén volt. A nemzetséghez tartozás érzetét felváltja az olisz közösséghez tartozását, az arisztokratikus mintákat a demokratikusak. Jelentős alakjai: Paroszi Archilokhos, Alkman, Türtaiosz, Szolón A város sorsáért nem az istenek, hanem az emberek a felelősek. A görög művészet orientalizáló kora valójában mérkőzés a keleti művészetekkel. Jellemzőek voltak a drágakövek vésése, aranyműves eljárások, bronzöntés és elefántcsont-faragás, egyiptomi fajansz és üvegtárgyak, szobrok készítése. Megjelent az elbeszélő ábrázolás, főként a mítoszoké A félreértéseket néha képaláírással küszöbölték ki. Megjelennek a korintoszi vázák, az építészetben a dór, ión stílus A kultuszszobrászat a szabadon álló emberalakot 3 alaptípus szerint ábrázolta: álló ruhátlan ifjúalak, álló ruhás nőalak és ülő

emberalak. Leginkább az egyiptomi nagyszobrászat hatása mutatható ki Az archaikus és klasszikus stílus: Az archaikus stílus a görög művészet érett korszakát jelenti, a természetitől és a vallásitól való függetlenedést és az önmagáért való életigenlést. Megjelennek a mesteregyéniségek és a művésziskolák Kutatták a részek és egészek arányát Az 5. század a klasszikus görög dráma és művészet százada A szobrokon a test részei ellentétes mozgásúak. Az emberi testen is minden mozgásnak jelentősége van A perzsák kiűzése után a Periklész vezette nép újjáépítette az Akropoliszon álló, háborúban lerombolt templomokat, melynek díszítője Pheidiasz lett. A dór oszlop zömök és erőteljes, a ión könnyed és kecses Új szemlélet: az orfikus költemények keleti eredetű új vallási kultusz nyomán terjedő eszmék az istenek és a világ keletkezéséről, a természet és a természetfölötti lét éles

szembenállásáról. A misztikus beavatás az elkövetkező életre, a halálra készít fel. A misztika el is terelte a figyelmet a nyomor forrásáról is Az élet felkészülés a halálra, ahol a lélek megmenekül a test bűneitől. A halál után minden ember lelke bírái elé kerül az Alvilágban és számot ad tetteiről. Ítélet dönt a lélek sorsáról, hogy örökös gyötrelem vár-e rá, vagy további földi vezeklései ill. csatlakozat-e az üdvözültek mennyei társaságához Homérosz: az életigenlés példáját írja le eposzaiban, szól azonban az élet árnyoldalairól is. Közvetíti az élet művészetének a szabályait. Ábrázolja a sors, a végzet beavatkozását az emberi életbe Hészidosz: Az istenek születése c. műve Khaoszból eredezteti a mindenséget A sötétség és az éjszaka egyesülése hozta létre az égi fényt és a nappalt. A világ egységét és törvényeit Okeanosz és Héliosz biztosítják. Munkák és napok c tankölteménye

a görög falusi társadalom életéről személyes hangon beszél, a munka értékéről énekel. Tanácsokat ad a parasztoknak, hogy kiválóságuk a munkában mutatkozzék meg, a szegényeket óvatosságra inti a gazdagokkal szemben, s felhív a barátság megőrzésére és a feleség jó megválasztására. Elégiák, gnómák: e költemények szólnak az emberi sors mostoha mivoltáról és a helyes erkölcsi magatartásra szólítanak fel. Kifejtik a mértéktartás elvét Szerinte az istenek az embereket többnyire becsapják, s velük saját törekvéseként a maguk céljait valósítják meg. A hét bölcs: a megváltozott szerepnek, az emberi képességek, tehetségek és teljesítmények elismerésének kifejeződése a hét bölcs megkülönböztetése. Négyen mindig szerepelnek: Thalész az első természetfilozófus, Biasz, Pittakosz, Szolón. Rajtuk kívül ismertebbek még: Kleobulosz, Khilón, Periandrosz, Anakharszisz, Epimenidész, Phereküdész, Peiszisztratosz,

Epikharmosz. Orpheusz 10 Tanácsaik cselekedeteikkel összhangban, jórészt azok tanulságaként születtek, azaz nyilvánvaló volt gyakorlati sikerük. Tanításaik: Ismerd meg magadat, mindent meg kell fontolni, tarts mértéket, testünket és lelkünket gondozni kell, kerülni kell a gyönyört, mert bánatot szül, barátot nem lehet rágalmazni, ellenséget nem szabad dicsérni, házasodni a magunkfajtából kell, nem szabad a jövő után kíváncsiskodni, fontos az engedelmeskedni tudás. 4. A szókratész előtti filozófia Ion iskola Többnyire csak a minőséget boncolgatja, hogy a létezőket alkotó lényeget és változásaik okát megkeresse. Thalész (Kr. e 624-546) milétoszi matematikus, csillagász, hadmérnök és bölcselő. Szerinte a Föld a vízen nyugszik, s a minden létezőt átható, minden élőnek szükséges víz hozott létre minden létezőt. Az víz élő és önmagától mozgó A víznek és minden dolognak lelke van, s minden telve van

istenekkel.-szerint a Hold sötét égitest, amely fényét a Naptól kapja. Előre jelzett napfogyatkozást, megállapította az év pontos hosszát és a téli és nyári napforduló idejét, a Nílus áradását természeti folyamtokkal magyarázta. Anaximandrosz (Kr. e 611-546) Thalész tanítványa és követője. Szerinte a létezők végső oka, létrehozója egy minőségileg meghatározhatatlan (apeiron), s nem valamilyen konkrét elem. A meleg és a hideg, a nedves és a száraz ellentéte különböző arányainak megfelelő elrendezettsége a föld, a levegő és az ég. Középpontban a száraz elem, a föld, körötte a nedves elem, a víz, e körül a hideg elem, a levegő és legkívül a meleg elem, a tűz. E négy elem folyton mozgásban van és átalakul egymásba, mert a dolgok abban az elemben pusztulnak el, amelyből keletkeztek. Anaximenész (Kr. e 585-525) Anaximandrosz tanítványa. Megmagyarázza a szél, a hó, a jégeső, a villámlás, a földrengés, a

nappali és éjjeli szivárvány keletkezését, s a holdfogyatkozást. Szerinte az ős ok, a kezdet a mindent betöltő lég, benne köd és sötétség. A világ e levegő tűzzé ritkulása és vízzé, földdé sűrűsödése útján jött létre A nedves és a hideg vízzé és földdé alakul át, a száraz és a forró levegővé és tűzzé. A világegyetem részei nem különböző dolgokból állnak, hanem csupán abban különböznek, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben tartalmazzák ugyanazt a dolgot. Dór iskola Székhelye Kroton. Legfőbb célja a dór erkölcsi és nevelési elvek tudományos rendszerbe foglalása a gyakorlati élet számára. A dolgok kezdete és lényegi elve szerintük a szám 11 Püthagorasz (Kr. e 584-504) A püthagorasz iskola eleme a szám. Ez alkotja magát a mindenséget, s rendezi az egyes létezőket harmóniába, szimmetriába. Minden dolognak két összetevője van, a határtalan (az anyag, amit nem tudunk megismerni másként, csak a

határoló, a szám segítségével) és a határoló (a szám). A határtalan és a határoló egyesülése hozta létre az első dolgot, az egy számot, amiből a többi szám kifejlődött. A Geometriai alakzatok is visszavezethetők a számokra, egy a pont, kettő az egyenes, három a sík, négy a test. Határoló Egy Jobb Egyenes (sík) Hím (férfi) Jó Páros Világos Nyugvó Egyenlő (négyzet) Határtalan Sok Bal Egyenetlen Nő Rossz Páratlan Sötét Mozgó Egyenlőtlen (téglalap) A lélek a halál után fennmarad és más élőlényekbe költözik. A lélek bűntől való megtisztításának eszköze a tudomány és a zene. A kellően tiszta lélek nem megy állatba, hanem szabadon kering a világban. A világmindenség legszéle és közepe örök tűz, a kettő között keringenek a gömb alakú égitestek. A bolygók mozgása hangot ad, melynek együtthangzása harmóniát ad. A lélek a test erőinek, ellentéteinek a harmóniája. Az élőlények rokonok, minden

élőben egyforma lélek lakik, de ugyanaz a démon többféle testet ölt egymás után. Taraszi Arkhütasz (Kr. e 400-350) A legnagyobb püthagoreusok egyike. A matematika első rendszerbe foglalója, a matematikai mechanika és logika megalapítója. Az emberi viszonyokat a számmisztika segítségével magyarázza Új zenei harmóniát határoz meg. A hangmagasságot a rezgő levegő mozgásával hozta kapcsolatba Az emberi viszonyokat a számmisztika segítségével magyarázta. Hérakleitosz (Kr. e 544-484) - Tanítása szerint a létező világ a létezők sokaságáról, pluralitásáról győz meg. Semmi sem állandó és változatlan, minden örökös folyásban, fejlődésben van. Ez ellentéteket hoz létre s azok egymásra hatását, ami életet ad a létező egyedeknek. Lényege az örök éteri tűz, amely az összes erőt és anyagtevékenységet alkotja. - A nedves tüzessé változik, a földi égivé, s az összes létező elég az átalakulásban. - Az

ellentétek egysége nyilvánvaló: a tenger vize a legtisztább és a legszennyezettebb is egyben, a halaknak éltető ital, az embernek halálos. - A hideg dolgok melegszenek, a meleg kihűl, a nedves megszárad, a száraz megnedvesedik. Minden kezdet befejezés és minden befejezés kezdet: nincs tehát sem kezdet, sem befejezés, a világ örök. 12 Eleai iskola Tanítása monizmus, mert mindent a létre mint egyetlen alapelvre vezet vissza. A puszta létezetés örök és oszthatatlan, nincs meghatározva, mégis változatlan. Xenophanész (Kr. e 570-475) Költő, vándorénekes. Az eleáta iskola megalapítójának számít - Azt akarta bizonyítani, hogy csak az érzéki tulajdonságok mellőzésével kialakuló tiszta gondolat lehet igaz ismeret. - Szerinte a mindenség egyetlen egész, isten, egy és minden. Szerinte senki sem tudhatja az igazságot az istenekről. Rendszerében az isten és a világ egymástól elválaszthatatlan, egységes az örök alapelv. Azaz a

mindenség maga az isten, és az isten a mindenség. - Az isten egy, a legnagyobb, aki sem alakra, sem gondolkodásra nem hasonlít a halandókhoz. De isten nemcsak szellemi, hanem anyagi is, mert gömb alakú, aki gondolkodásával fáradság nélkül mozgatja a világot. Parmenidész (Kr. e 515-445) - Az ismeret igazi forrása az ész és a gondolkodás, mert csak ezek a valóság megismerői. - Csak az igazi létező létezik, a semmi, a nem-létező nem létezik. Ha azt állítom, semmi sem létezik, ezzel már valami létezését állítom. A gondolkodás ugyanis mindig valami tárgyra irányul, s amire irányul az a létező. - A létező csak a léttel, a nem-létező csak a nem léttel lehet azonos. A létező egyetlen egy, egész gömb alakú, mindenütt egyenletes, nincs benne hiány vagy üresség. - Az igazi lét tulajdonsága tehát az egység, egyformaság, változhatatlanság és örökkévalóság. A világ létező és nem-létező egysége Zénón (Kr. e

489-430) Szerinte a mindenség összetartozó egységes egész, így nincs jogunk a létezők több voltáról beszélni. Az érzéki megismerés elfogadása elleni apóriája (ellentmondás): - Ha egy szem köles leesik s nincs zaja, akkor a véka köles kiöntésének sincs, s ha mégis van, mert halljuk, akkor az egy szemnek is van zaja. 13 A sokaság elfogadása elleni apóriája: - Ha mindennek helye van, akkor a helynek is kell lennie helyének, azaz ha minden létező térben van, a térnek is térben kellene lennie, s így tovább a végtelenig. A mozgás, változás elleni apóriái: - Minden testnek, hogy egyik pontból a másikba jusson, végtelen utat kellene befutnia. Ez azonban véges idő alatt lehetetlen. Tehát a mozgás lehetetlen - A repülő nyíl nem repül, hanem mindig áll egy adott helyen, s azt kitölti. Vagyis az idő minden pillanatában a tér meghatározott helyén nyugalomban van, s ilyen pillanat és hely végtelenül sok áll a nyíl

rendelkezésére. - A két test által azonos idő alatt, azonos iram mellett befutott azonos pálya megkétszereződik, ha ellenkező irányból találkoznak, azaz az egész út megtételéhez szükséges idő azonos a fél út megtételéhez szükséges idővel, ami ellentmondás. Empedoklész (Kr. e 492-432) Orvos, költő, filozófus és mágus. Hangsúlyozza, hogy a megismerésben érzékszerveinkre is kell támaszkodni, azután az értelemre. A megismerés eredménye a 4 őselem lesz A föld, víz, tűz és levegő, amikből a világ áll. Az elemek eredeti minőségüket nem vesztik el és nem alakulnak át egymásba, ugyanakkor végtelenül oszthatók, tehát nem atomos állapotúak. Az elemi részek keveredését, egyesítését a szeretet, szétoszlását, felbomlását pedig a gyűlölet okozza. A szeretet tehát egyesíti a különböző nemeket és szétválasztja az azonosakat, míg a gyűlölet szétválasztja a különböző nemeket és egyesíti az azonosakat. A

világ kétszer két állapota: - Ősállapotban, amikor a szeretet uralkodik, minden együtt van egy nagy gömbben. Ha a gyűlölet megkezdi munkáját és behatol, a szabályos gömb alakú egész kezd szétválni és részekre bomlik. A gyűlölet túlsúlyban. A gyűlölet csak akkor fejezi be bontó műveletét, amikor már külön lesz minden. A szeretet kezd behatolni, s újra tagolatlanná válik a világ. A szeretet egyesít, a gyűlölet felbont. A világ úgy alakult ki, hogy a gömb alakú egészből a gyűlölet hatására először a levegő vált ki s körülvette az egészet. Azután kivált a tűz, amely az egész őstömeget tölcsérszerű mozgásba hozta A forgás középpontjában jelent meg a föld és ebből vált ki a víz. 14 A megismerésről Empedoklész azt tanítja, hogy minden elemet a bennünk meglévő megfelelő elem révén ismerünk meg: a bennünk lévő föld, tűz, víz révén érzékeljük a külső földet, tüzet, vizet, stb. Az azonos

az azonos által ismerhető meg, illetve a hasonló a hasonlót ismeri meg. A lélekvándorlást elfogadva azt állítja, a léleknek sokáig kell növényekben, állatokban vándorolnia, míg visszajut az isteni egységbe. Anaxagorász (Kr. e 500-428) Az első dualista felfogású filozófus. Nem négy, hanem végtelen sokféle elemet tételez fel Ezen elemi részek örökkévalóak, érzékileg fel nem fogható kicsinyek és mindegyiknek meghatározott mennyisége van. Nála a haj a haj, a csont a csont, a hús a hús részecskéjéből jön létre Az érzékek a dologban a túlsúlyban lévő elemek minőségét tapasztalják, a csekélyebb számúét nem. Tökéletes elkülönülés nincs is, mert mindegyikben van valamennyi mindegyikből. Semmi sem születik vagy pusztul, hanem csak egyesül, keveredik a már létező dolgokkal vagy kiválik belőlük. A születés tehát helyesen keveredés, az elmúlás felbomlik. Anaxagorász tételez testeket mozgató erőt, amely a

rendezetlen káoszból a rendezett világot, a kozmoszt kialakította. A kialakulás első lökését az anyagtól különböző Núsz (értelem, ész, szellem) adta A világ kialakulása úgy történt, hogy - a Núsz az őstömeget egyik pontján meglökte, azaz mozgásba hozta az eredeti keveréket, s ez forgó, örvénylő körmozgással szélesen kiterjedve átterjedt az egész tömegre s az tölcsérformában kiszélesedett. Mechanikus hatásra válnak ki a különböző anyagok. Káosz levegő éter felhő víz föld, mely utóbbi hideg hatására megszilárdult víz. A gyors forgás miatt a földről leváló kövek izzásba jönnek és ezek lesznek az égitestek. Az ember keze miatt a legértelmesebb az élőlények között. Atomelméleti iskola Azt tanították, hogy nemcsak a létező, a teret betöltő test, a teli létezik, hanem az üres is létezik, ami az eleáták szerint nem-létező. Az atomisták szerint a létező dolgok végső elemei nemcsak

mennyiségileg, hanem minőségileg is egyenlők: másrészt tagadják az anyagon kívül álló mozgató erőt, mert a mozgási képességet az anyag tulajdonságának tartják. Leukipposz Az atomelméleti iskola megalapítója. Szerinte minden létező tovább oszthatatlan, parányi testekből, atomokból áll, amiknek anyaga teljesen azonos. Az atomok csak alak, helyzet és elrendezés szerint különböznek egymástól. Közöttük csak az üres tér van A nyomás és taszítás mozgatja őket Démokritosz (Kr. e 460-370) 15 A nevető filozófus. Az érzékelt világ sokasága, mozgása és változása létezéséből arra következtet, hogy léteznek állandó, változatlan, de mozgó részecskék, atomok, és létezik az üres tér, amelyben a mozgás lehetséges. Az üres tér létezését a következőkkel bizonyítja: - mozgást tapasztalunk, a mozgó testnek pedig a mozgáshoz szüksége van üres térre sűrűsödést és ritkulást tapasztalunk, ezeknek is üres

térre van szüksége a testek növekedése is csak üres térben lehetséges hamuval telt edénybe is tölthetünk vizet, ekkor a víz azt a teret foglalja el, amit a hamu üresen hagyott, azaz létezik az üres tér Az atomok örökkévalók, tömör összenyomhatatlanok, kitöltik az általuk elfoglalt teret, egyneműek, azaz minőségileg egyenlők, de nem egyformák. Születés és pusztulás nincs is, csak az atomok összetételének változása. A világ az atomok körforgásából keletkező örvénylő mozgással jön létre. A könnyebb atomok az égboltot, a nehezebbek a földet alkotják. Az atomok száma és az üres tér is végtelen, s a mozgás soha nem szűnik meg, végtelen sok világ létezhet, amelyek mindegyike hasonló atomból áll. Nemcsak a testek, hanem a lélek is atomokból áll. A dolgok minőségi jellege abból származik, hogy a különféle atomelrendeződések és együttesek másként hatnak az érzékekre. A szellemi javakat az anyagiak fölé kell

helyezni. Tetteink értékét a szándék határozza meg 5.A szofisták, Szókratész és Platón Szofisták Nevük eredetileg a bölcstudós embert jelölte. A szónokláson kívül tanítottak még irodalomtörténetet, irodalomelemzést, mennyiségtant, emberi megismerést. Szerintük helyes vitatkozással az ellenfél meggyőzése még akkor is lehetséges, ha az igazság az ellenfél oldalán áll. Az igazságot csupán relatív és szubjektív dolognak tartották. A természet és a törvény ellentétét hirdették, mivel ami természettől fogva van, az mindenütt ugyanolyan, ami törvény szerint van, az más és más a különböző város(állam)okban. Az erény csak megfelelő alakban tud kicsírázni, a jónak azt tartották, ami hatalomhoz segít. Prótagorasz (Kr. e 481-411) Szerinte megismerésünk csakis érzéki megismerés lehet. Minden ember előtt csak az létezik, amit létezőnek tart, s az nem létezik, amit nem tart annak. Úgy véli, a természet lát el

érzékekkel, de az ember az igazságérzetet és a tisztességérzést csak tapasztalat útján sajátíthatja el. Megállapítja, hogy az istenekről semmi biztosat nem tudunk: sem azt, hogy léteznek, sem azt, hogy nem léteznek. Tisztelni kell őket, de hogy léteznek-e az eldönthetetlen kérdés. Az ember a mértéke minden dolognak Minden igazság csak viszonylagos. Az istenek csak jelképes emberi tulajdonságok megtestesítői, bár tisztelni kell őket. Gorgiász (Kr. e 483-385) A természetjogi felfogás elindítója. Azt állítja, hogy 1. nem létezik semmi 16 2. de ha létezne is valami, nem lehetne megismerni, nem lehetne az ismereteket másokkal közölni Hippiasz (Kr. e 485-415) A törvények jogtalanul kötik meg az embert, és a természetes élet az államon kívüli élet. Prodikosz Szerinte a vallás az ember hálaérzetéből születik. A jó tehát az, ami hasznos Szerinte a haláltól sem kell félni, mert míg élünk, a halál nincs jelen, mikor pedig

meghaltunk, már mi nem vagyunk jelen. Szókratész (Kr. e 470-399) A gyakorlati filozófia (etika) megalapítója. Nagy jelentőséget tulajdonított az önismeretnek Szókratész módszere az indukció: a fogalmakat az ismerős dolgokról szerezhető jelentő képekből állította össze. Célja a biztos tudás elérése volt. A dolgok lényegét a helyes fogalomképzés adja meg A lelki működés egyetlen eszköze a definíció, mely a dolgokról mindenki számára érvényes igazságot ad. Módszere az indukció. A helyes tudás azért fontos, mert az erény nem más, mint a jó ismerete A jó megtételéhez elegendő megismerni azt. Az erény az emberi cselekvéseket szabályozó föltétlen jó Az erény így tanítható és az ember legnemesebb feladata az erény tanulása és gyakorlása, mert az ember a jót csak tanulással ismerheti meg. A cél nem szentesítheti az eszközt A törvényellenes cselekedet minden körülmények között rossz. Szókratésznél jó az, ami a

természet törvényeinek megfelel Megvádolták, hogy megrontja az ifjúságot és istentelen. Törvényszék elé állították és halálraítélték Szókratészi iskolák Megarai iskola Alapítója Eukleidész (Kr. e 450-380) Az istennek is nevezett egyet a jóval azonosította, mely jó tehát örök és változatlan. Ha azt állítod, hogy hazudsz, s ekkor igazat mondasz, akkor feltétlenül hazudsz Cinikus iskola Alapítója Antiszthenész (Kr. e 445-365) A gyönyört mint etikai célt elveti A cinikusok csak az érzékelő egyed létezését fogadják el. A lélek halhatatlanságát is tagadják, amit szélsőséges naturalista életmóddal is alátámasztanak. Kürenei iskola Alapítója Arisztipposz (Kr. e 435-355) Szerinte egész tudásunk egyéni benyomásokból, a dolgok bennünk keltett hatásaiból áll. Mivel a dolgokról semmit sem tudunk, nincsenek egyetemes érvényű ismeretek. A különféle testi és lelki gyönyörök jelentik a legfőbb jót A gyönyör az

élet célja, de mivel nem ad boldogságot, legjobb eldobni magunktól. Epiktétosz szerint a filozófia a vágyak és az ellenszenvek rabságából szabadíthatja meg az embert. Az akaraton kívül semmi sem jó vagy rossz. Az eseményeket el kell fogadni, ahogy jönnek Marcus Aurelius: Elmélkedések c. művében magasrendű erkölcsi tudattal megvalósíthatatlan életelveket ír elő saját maga számára. Epikureizmus: Epikurosz a mütilénéi iskola megalapítója. Rövid mondásokban foglalta össze tanításait Szerinte a filozófia a boldog élet irányítója. A hangsúly nála is az etikán van Fizikája szerint a világ üres térben mozgó atomok tömege. A lélek a tűz, a levegő és egy megnevezhetetlen elem összetétele A lélek 17 halhatatlan, halál után a lélekatomok széjjelszóródnak. Az istenek csupán eszmények, nem avatkoznak be a világ folyásába. Az ember életcélja a fájdalmaktól való mentesség A lelki élvezetek értékesebbek, mint a

testiek. Csak az egyén érdekei a fontosak A társas ösztönök közül egyedül a barátság ápolása fontos Szkepticizmus: képviselői Pürrhon, Timon, Arkeszilaosz, Karneádész, Kleitomakhosz, Aineszidemosz, Sextus Empiricus. Tanításuk szerint az ismeret lehetetlen. Azt állítja, hogy az érzékelés teljesen megbízhatatlan Az érzéki adatok viszonylagosak. Leghelyesebb az ítélettől való tartózkodás Objektív ismeret lehetetlen Csak egyféle magatartás lehetséges a teljes közömbösség minden iránt. Platón (Kr. e 427-347) A legnagyobb Szókratész tanítványai között. Tanítása szerint mivel az érzéki lét változandó, nem ismerhető meg teljesen és igazán. - Az idea a létezőkben lévő, tökéletes valójukat már eleve magában foglaló eszme. - Az idea külön, önmagában is létezik. - Az idea hosszú lelki munka eredménye. - Csak azért ismerhető meg, mert benne van minden létezőben, vagy a megvalósulásra képes és jogosult

lételemekben. - Az ideák nem magában való független, merev formák, hanem a gondolkodás révén feltárt lényegek - Az ideák teszik azzá a létezőt, aminek előttünk akár anyagilag, kiterjedésben, akár tisztán észbelien megjelenik. - Ezek az örök eszmék szabályozzák az ember gondolkodását és cselekvését. - Annyira vagyunk erényesek, amennyire az ideákat megismerjük. - Mindenkiben benne van az idea megismerésének természetes ösztöne. - Az Erósz legmagasabb foka a tudás szeretete. - Az Erósz eszköze a tiszta gondolkodás. - A lélek az istenség része, ezért tudjuk megismerni az ideákat. - Az istenség ismeri az ideákat, mert ő hozta létre valamennyit. - Valódi megismerés: lelkünk emlékezik az ideákra, amelyeket istenségrészként a földi testbe költözés előtt maga is szemlélhetett. Platón tett először különbséget érzéki világ és eszmevilág között. Platón szerint a mindenség: - Határtalan, de örökké változó

anyag a mérték, a szám, s a kettő egyesülése az alak, vagyis létrejött egyedek szigorú rendje az isteni ész, mely az előző hármat idézi és rendezi, s a rendben megnyilatkozó jóság és szépség egyetlen forrása. Platón a lélek halhatatlanságát hirdette. - ha minden élő csak elhalna és a halott nem éledne, a mindenség hamar holttá válna ha csak az pusztulhat, ami összetett, az egyszerű mint felbonthatatlan elenyészhetetlen, s a lélek ilyen legegyszerűbb A boldogság a földön is megközelíthető, ha folyton az erény útján járunk. A Platón-féle államrend ideája az arisztokraták uralma, mert a dolgok természete szerint ők a legértelmesebbek. Plantón az egyént elválaszthatatlannak tartja a közösségtől. Az állam embereit három csoportba osztja: 18 - filozófusok osztálya (az eszes lélekrésznek megfelelően, melynek erénye a bölcsessé) harcosok vagy őrök osztálya (a bátor lélekrésznek megfelelően, melynek erénye

a bátorság) földművesek és kézművesek osztálya (a vágyódó lélekrésznek megfelelően, melynek erénye a mértékletesség) A jó méltó kifejezése csak a szép forma lehet, a szépség két fő feltétele az összhang és az arány. A híres Plátói szerelem: a tiszta lelkek anyagi érdek nélkül való egyesülése. 6. Arisztotelész, hellenizmus, újplatonizmus Arisztotelész (Kr. e 384-322) Platón legnagyobb tanítványa. Legfőbb célja a létezők valóságának a megismerése, a mindenre kiterjedő tudás. A létezés Arisztotelész szerint a teremtő energia munkája Arisztotelész a tudományt felosztja: - előkészítő tudományra elméleti tudományokra gyakorlati tudományokra poietikus tudományokra Logikai munkássága a középkor óta a formális logika alapjává vált. A tudás olyan egyetemes és szükségszerű ismeret, amihez az ész segítségével, a tapasztalati ismeret révén jutunk. Legegyetemesebb fogalmak és alapfogalmak vagy

kategóriák: - szubsztancia (önálló létező: pl. ember, ló) mennyiség (a szubszt. járuléka: pl két méter) minőség (a szubszt. járuléka: pl fehér, tudós) viszony (a szubszt. járuléka: pl nagyobb, fele) hely (a szubszt. járuléka: pl a piacon) idő (a szubszt. járuléka: pl tegnap) helyzet (a szubszt. járuléka: pl ül, fekszik) bírás, habitus (a szubszt. járuléka: pl cipős, fegyveres) cselekvés, tevékenység (a szubszt. járuléka: pl vág, éget) elszenvedés (a szubszt. járuléka: pl vágott, égett dolog) A fogalmak önmagukban nem igazak és nem tévesek. Igaz ítélet az, amely a létezőt létezőnek, és a nem-létezőt nem-létezőnek állítja. Ismereteink időbeli sorrendjét tekintve megismerésünk az egyestől 19 megy az egyetemes felé, addig a logikai összefüggés szerint a megismerés az egyetemestől halad az egyesig. A tudomány célja, hogy a létező egy okból levezethető legyen A szillogizmus klasszikus példája: Minden ember

halandó. Szókratész ember. Tehát Szókratész halandó. (premissza, előtét) (premissza, előtét) (konklúzió, következtetés) A bizonyítási soroknak Arisztotelész szerint határa van, azaz a feltételek száma mindig véges kell legyen (nem lehet végtelenbe hátrálni), mert a végtelent nem lehet végigjárni. Ez filozófiájának egyik alapelve. A metafizika arisztotelészi alapelve szerint a forma az anyag megvalósulása, az anyag a megvalósulás képessége. A létezés feltétele, hogy a kettő együtt jelentkezzen A természetben minden egyedi létező az anyag és a forma kettősségét (dualizmusát) mutatja, ami egyúttal a változás magyarázata. A tökéletesség a forma teljes kibomlása. A négy ok valamelyike adja meg valaminek a létét. - anyagi ok formai ok mozgató ok célok A világ – mozgás – ok soron nem lehetnek végtelenek, a végén Isten áll. Istennek nincs teste: örök tiszta forma. Isten tehát az önmagát gondoló gondolkodás

Természetfilozófiája négyféle változást különböztet meg a természetben: - szubsztanciális (keletkezés, elmúlás) mennyiségi (növekedés, fogyás) minőségi (tulajdonságok változása) térbeli (helyváltoztatás) A világegyetem két részre oszlik: - a Hold alatti világ a földi valóság a Hold feletti a túlvilág Élet azért van, hogy benne a lélek teljesebben megnyilvánulhasson. Az élet fokai az élőlények funkciói vagy a lélekfajok szerint: - vegetatív lélek (növények) megérző lélek (állatok) értelem, ész (ember) Az ember lelke Arisztotelész szerint a földi létezők legtökéletesebb formája, mert mindent magába fogadhat. Belső működése, a gondolkodás az isten műve 20 A lélek három fő tevékenysége: - az érzékelés a törekvés a gondolkodás Az ember erkölcsi célja, hogy felismerje és betöltse helyét és rendeltetését a világban. Az erény állandó cselekvési készség, következetes tevékenység. Az

értelmi erény az észbeli tiszta tevékenység, az igazságosság, míg az erkölcsi erény a túlzások elkerülése, középút a túl sok és a túl kevés között. Az erény neveléssel, a jó állandó gyakorlásával, önfegyelemmel és harccal fejlődik. A politikai erények közt van a méltányosság is. A legtökéletesebb államforma az arisztokratikus és demokratikus elemekből szövődő monarchia. Poétikája vagy művészetelmélete szerint a művészet a típusok bemutatásával történő utánzás, melynek célja a közmeggyőzés. A művészet az eredetit, a jellemzőt utánozza, melynek megvalósítása a természetnek is csak részben sikerül. Poétikájában szól az eposz és a dráma elméletéről Arisztotelész halálával lehanyatlik az elméleti szellem, mert megszűnik az élénk közélet, az etikai kérdések kerülnek előtérbe. Az újplatonizmus Platón filozófiáját eleveníti fel. Megalapítója Ammoniosz Szakkasz , Fő képviselője

Plationosz. Az anyag nem más, mint a szellemi világ árnyéka. Az emberi lélek fő célja, hogy a szellemi világba visszatérjen. Az egész világ, az egész létezés az Egy lényéből tudattalanul és szükségszerűen árad ki A Nous az érzéki világ ősmintája. A Nous bocsátja ki magából a világlelket, melyből aztán az egyes egyedi lelkek jönnek létre, anélkül hogy a világlélek megváltozna. Az ember is szellemből, testtel egyesült lélekből és testből áll. A lélek tevékenységei az emlékezés, érzékelés és gondolkodás Az érzékelés a testet ért változás tudomásulvétele, a gondolkodás érzékelés adatait kapcsolja össze és választja szét. Platonisz a vallásokkal szemben közömbös maradt, de az imát, szellemek tiszteletét és szertartásokat nagyra becsülte, mert alkalmasnak tartotta őket az emberi megtisztulások elősegítésére. Az újplatonikus alexandriai iskola azt tanította, hogy az anyag Isten teremtő akarata által a

semmiből jön létre. Keveréke volt a héber világfelfogásnak, a tórabeli erkölcsi tisztaságnak és régieket megújító filozófiai iskolák eredményeinek. Az újplatonizmus a szellemi élet autonómiáját hirdetve egyúttal az első kísérlet volt a nyugati filozófiában a szubjektív alanyi kiindulású filozofálásra. A platonizmus újplatonizmusának minden maradandó eleme beszivárgott a kereszténységbe. 7. Kereszténység, patrisztika A keresztény tudományosság művelői nagyra értékelték a görög filozófiát. Különbözőség a görög világnézet: • a háromszemélyű Isten - görög istenfogalom • görög autonóm és a keresztény teonóm etika különbsége stb. A keresztény filozófia a görög filozófia terminológiájában adja gondolatait. Az egyetemes kereszténység a zsidóságnak, a zsidó vallásnak köszönhette vallástörténeti folytonosságát. Hirdette a megtisztulás szükségességét, az Isten fiává érdemesülés

gondolatát, s ebben az Istennel való egyesülés lehetőségét. Ezen gondolatok kötelező erejű tételeke foglalása a patrisztika A későbbi skolasztika a naív hit megerősítését, a dogmáknak az ész, a gondolkodás természetes tartalmához 21 igazítását is magára vállalta. A gnoszticizmus azt hirdette, hogy a világ két, egymással örökös harcban álló hatalom eredménye. A gnosztikus megváltás a jó lényének a rossztól való felszabadulása, azaz a szellemnek az anyag hatása alóli megmenekülése. Jézus: a Galileából származott. Az évezredek óta vrt Isten Fia és Ember Fai, a Világ Világossága, a Földre szállt szeretet. Jézus a világra leszállt Szentlélektől született, ellenfelei keresztre feszítették, ahol meghalt. De legyőzte a halált, harmadnapra feltámadt és megjelent tanítványainak, majd negyven nap után látható fényként a mennybe emelkedett. Azért jött e világra, hogy bizonyságot tegyen az Igazságról Azt

tanította, hogy Isten előtt minden ember egyforma érték. Választott apostolai: Simon, András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Máté, Tamás, Taddeus Júdás. A kereszténység terjedése: Kr. U 1sz második fele keresztény közösségek Kis-Ázsiában 2.sz eleje: Görögország, Egyiptom és Római Birodalom keleti tartományai 2.sz második negyede: keresztény gyülekezet Rómában 2.sz második fele: Gallia, Észak-Afrika 3.sz: a császárok már számolnak a kereszténységgel 4.sz: előbb egyenrangú vallás, majd államvallás Korai vagy őskereszténység: eleinte mellőzte az áldozatbemutatást és a különböző szertartásokat. Hittérítői tevékenysége minden népre és törzsre kiterjedt. Mindenkihez szólt: a zsidókhoz, görögökhöz, rabszolgákhoz. Stb Elutasította a pogány antik kultúrát és társadalmi rendet Az első keresztény közösségek kis-ázsiaiak és szegényekből, rabszolgákból álltak. Az első keresztény gyülekezetek presbiterek

vagy karizmatikusok voltak. Minden közösséget egyesítő vonás: az Isten országának közeli eljövetelébe vetett remény: a bűnösök közelgő bűnhődése, az igazak megjutalmazása. A korai keresztény gyülekezetben a rabszolgák is embernek érezték magukat, az Isten fia vérével az ő bűneiket is megváltotta. Aki szembeszáll a hatalommal az Isten rendelésének szegül ellene Justinusnál jelentkezik először a kereszténység saját tannal, hitvallással és szertartásrenddel. Az evangéliumok váltak az Újszövetség legfontosabb részévé. Az evangéliumban fejeződik ki a legegyetemesebb formában az a tétel, hogy Jézus szörnyű kínhalált szenved az emberiség bűneiért. A keresztény teológia szerint az egyház „Krisztus testekén” a világ teremtése óta létezik. Történetileg Jeruzsálemben alakult ki. A valóságban az egyház sokkal később keletkezett, mint a kereszténység Az egyház létrejöttének folyamata párhuzamosan haladt a

szent szövegek megalkotásával. Az egyházi szervezet létrejötte idejére a kereszténység már nagy számú volt. Pénzügyek intézésére püspököket választottak, akiket prófétaként tiszteltek. A 2-3 századi eretnekek a keresztény dogmatika megállapítandó tételeit támadták. A jobbára gyülekezet alsóbb néprétegei által támogatott összes eretnekség szembehelyezkedett a püspökség intézményével és védelmezte az őskeresztény eszméket. A kisázsiai montanizmus a püspököket az első helyről a harmadikra tette. A monetaristák böjtre, nőtlenségre, vagyonukról lemondásra szólították fel a híveket Zsidó-keresztény eretnekségek: eboniták, nazoreusok, elkeszaiták. A zsidó vallás és a kereszténység megegyezésére törekedtek. A gnoszticizmus keresztény és pogány misztikus tanai az Isten lényegének megismeréséhez vezető, titokzatos utakról szóltak. Bár az egyház sokat átvett tanaikból, végül mégis eretnekségnek

minősítette azokat. A keresztény egyház olyan erővé vált, amellyel számolnia kelett a birodalom uralkodó köreinek. A római birodalmi vallásszabadság miatt a kereszténységet időnként politikailag üldözték. Előbb valamennyi római birodalmi polgártól áldozat bemutatását követelték a római istenek tiszteletére. Diocletianus alatt tervszerű üldözés folyt kivégzésekkel. A keresztények templomait bezárták, szent könyveiket megsemmisítették. Az üldözésnek nem volt eredménye, a kereszténység nem semmisült meg Constantinus 313-ban a keresztény vallást egyenrangúnak ismerte el a Római Birodalom minden vallásával. A kereszténység üldözött vallásból uralkodó vallás lett 22 Patrisztika és skolasztika Patrisztika A keresztény filozófia első korszaka az egyházatyák működésének a kora, a patrisztika. Az egyházatyák mind a hitet, mind a tudást fontosnak tartották. A patrisztikus bölcselet fénykora Szent Ágoston

filozófiája. A középkori filozófia túlnyomórészt metafizikai irányú a természettudományok fejletlensége miatt. Uralkodó témája az isten-eszme. Legfőbb tudománya a teológia Minisztériumvallások, gnoszticizmus Átmenet az egyistenhit és a kereszténység kialakulása felé. A fontosabb fejlődés Keleten ment végbe, ahol sajátosan ötvöződtek a görög és a keleti vallási eszmék. A legnagyobb sikert a Mitharsz-kultusz érte el. Az ókori indoiráni mitológiában Mitra volt a fény istene, kultusza keletről nyugatra terjedt Az anyagot eredendően rossznak ítélő gnoszticizmus az ókeresztény kor vallása. Fő képviselői: Simon mágus és Valentinus. Szent Ágoston (kr. u 354-430) A patrisztikus bölcselet vezéralakja. Ágoston az emberiség történetének csak két szakaszát ismeri el: - a Krisztus előttit, a gonosz országát, - a Krisztus utánit, az Isten országát. Filozófiája erősen szubjektív jellegű. A tudás hit nélkül nem

elegendő, a hitnek pedig szükséges van a feléje vezető tudásra. Az igazság a külső világ dolgaiban nem található meg, hanem csak önmagunkban keresve. Az igazságon kívül a jóság és a szépség is istentől ered Isten abszolút lét, tiszta szellem, semmi sem állítható róla, ami a teremtményekről. Önmagában nemzi az örök személyes Igét (Logosz), a Fiút, aki az Atya tökéletes hasonmása. A vallás azt tanítja, hogy isten teremtette a világot, az embert, ebből annak kell következnie, hogy a baj, a bűn, a szörnyűség is isten akarata. Isten a világot a semmiből teremtette A teremtés során először a nyers anyag jött létre A teremtés egy szempillantás alatt ment végbe. A világ megismerését az érzékek útján lehetetlennek tartja. A legfelsőbb fokon van Isten, utána a teremtett lények. A lélek tökéletesebb a testnél, mert csak időben változik, s a test térben is. A lélek két irányban képes kiterjedni, a múlt és jövő

felé, egyikre emlékszik, a másikat elvárja. A lélek két része: - a szellemi lélek Isten eszméjével érintkezik, a magasabbrendű tevékenységet végzi - Az anima a tulajdonképpeni lélek, mely a testet élteti. Az akarat a legfontosabb a lélek életében. Minden emberben a lélek kettősségéből következően két ember lakik, egy testi és egy lelki. A szeretet mozgatta emberi akarat szabad, melyet Istentől származtat. Az erény a szeretet helyes rendje, a jó szeretete és akarása, a legnagyobb erény az istenszeretet. A család- és államalapítás természetes ösztön, amit a bűn meggátolhat. A bűnbeeséssel az emberiség két részre oszlott: Isten országa, a gonosz ország 23 8. Skolasztika A filozófiát az egyházi vezetésű iskolákban művelik, innét a skolasztikus elnevezés. A skolasztika virágkora a XIII. századra esik Sorra megalakulnak az egyetemek Fellépnek a kolduló rendek, melyek nagy gondot fordítanak tudományos kiképzésükre.

Jellemzője: a hit , a dogmák feltétlen uralma és a filozófiai elmélkedés, a tudás alárendelt szerepe, azaz a filozófiát a „teológia szolgálójának” tekintette. Scotus Eriugena (800-877) Az észt a hittételek tekintélye fölé emelte, s az anyagot látszatnak, a szellemet igazi létezőnek tartotta. Az első aki a nyugati gondolkodásban következetesen végigvitte az idealista monizmust. Teremtő és teremtetlen természet – Isten mindennek lényege, jóság feletti jóság, lényeg feletti lényeg. Teremtett és teremtő természet: a teremtetlen természetből jövő ideák Ige-világa. Teremtett és nem teremtő természet: az ideák hozták lére a térben és időben megjelenő világot. Nem teremtett és nem teremtő természet: az utolsó tag a létező kifejlődésében. Alsó foka az érzéki valóságtól való elszakadás, magasabb foka az ideális lényegek megteremtése, legfelsőbb foka a megistenülés. Szent Anzelm (1033-1109) Isten létét Isten

fogalmából bizonyította. Szerinte a hit világosítja meg az értelmet Az emberi lélek a Szentháromság mása: érzéki ismeret az első lelki tevékenység, a második a lényeg ismerete, harmadik Isten intuitív megismerése. Az igaz gondolkodás a dolgot úgy fogja fel, amint a valóságban van Univerzália-vita A skolasztikus filozófia belső harcban fejlődött. Egyik legnevezetesebb vita ún univerzália-vita volt A vita az általános fogalom értelmezése körül bontakozott ki. - - Realizmus képviselői azt tanították, hogy az általános fogalmak megelőzik a konkrét tárgyak létezését. Minél nagyobb a fogalom általánossága, annál nagyobb a valósága. Nominalizmus képviselői a valóságban a tudatunktól függetlenül csak az egyes dolgok létezését ismerték el. Nagy Szent Albert érthetővé akarta tenni a természettudomány minden ágát. A tudáshoz nemcsak a kinyilatkoztatáson és hiten keresztül vezet út, hanem a filozófián és a

tudományon át is. A két út harmonikusan egyesül a valódi igazságban. Aquinói Szent Tamás (1225-1274) A mérsékelt realizmus legjelentősebb képviselője. A megismerés kétféle értelem segítségével történik: - a szenvedő értelem (eredetileg üres lapszerű, az érzékek segítéségével termékenyül meg, kap ismeretanyagot) - a cselekvő, vagy megtermékenyítő értelem A tudományok rendszertani helye: - a fizika (kevésbé egyetemes) - a matematika (egyetemesebb) - a metafizika (a legegyetemesebb) 24 A hitet és a tudást Szent Tamás élesen elhatárolja egymástól. A hitet a tudás fölé helyezi A természetes ismeretről azt tanítja, hogy a tapasztalatból jön létre elvonás segítségével. A létet kétféle szempontból vizsgálja: - a lét egyetemessége - a lét változóságai A cselekvő vagy megtermékenyítő értelem előhozza a szellemi tartalmat. A szellemi valóságot is képesek vagyunk megismerni. A lét négy oka: - az anyagi, a

formai a mozgató a cél Megkülönbözteti: - a tér- és időbeli formákat (anyagi formák, a földi világban léteznek) a tértől és időtől független formákat (anyag nélküli formák, pl.: angyalok, szentek, Isten) A hitet és tudást élesen elhatárolja egymástól. A hit tételei természetfölötti eredetűek A filozófia segít a teológiának a hitelőzmények bizonyításával. Mindkettőnek Isten a forrása, hit és életigazságok között ellentmondás nem lehet. Assisi Szent Ferenc: lemondott javairól, megszakított minden családi kapcsolatot, hogy szegénységben éljen. A természetet Isten tükrének tekintette Szent Bonaventura: a ferences szellemiséget testesíti meg. A misztikus és keresztény bölcselet egyik legjelesebb képviselője. Bonaventura az igazság keresést az istenimádás formájában képzelte el A ferences barátok kolduló életét élte. Isten a világ oka és célja, kezdete és vége Az Istenben talált boldogságot szerinte az

olthatatlan hit eredményezi. Az észnek kijelölt feladata az Istenhez vezető út megvilágítása az érzéki világban. Rogerius Bacon: a megismerést a tekintély, a bizonyítás és a tapasztalat három útján látja lehetségesnek, de mindet visszavezeti a tapasztalatra. A tekintély bizonyítást igényel A tapasztalat lehet külső tapasztalat és belső megvilágosodás. A tapasztalati tudás közvetlen bizonyosságot szolgál, igazolja a tudományos megállapításokat és elősegíti a természet titkainak megértését. Johannes Duns Scotus: gondolkodásában a logika áll az első helyen. Az Üdvözülés igazságai nem szorulnak bizonyításra. A hit, és az akarat is az értelem felett áll Az egyénben az egyetemes egyedi vonásokkal egyesül. Legegyetemesebb a lét, a nem, faj, majd az egyedet jellemző egyedi mozzanat Az értelem aktív, teremtő jellegű. Az emberi akarat szabad és önszabályozó A boldogságot az akaratban találjuk, nem az értelemben. A

világot Isten akarata teremtette a semmiből Az erkölcsi erények értékesebben az értelmi erényeknél. A skolasztika hanyatlása Ockham-et tanaiért eretnekséggel vádolták. Nominalizmusa az egyedi lét hirdetésével a metafizika alapjait rendítette meg. Híre logikai elve abból adódik, hogy nem kell többet feltételezni, ahol egy is elég a magyarázathoz. A valóságban nincs önálló vonatkozás Az értelmi ismeret fajtái: intuitív, absztrakt ismeret. Az elvont ismeret nem tudatja velünk, létezik-e a létező dolog Az egyetemességnek nincs tárgyi vagy önálló alanyi léte. Metafizika mint tudomány nem lehetséges, szerepét a teológia veszi át Az 25 intuitív ismeret a belső tapasztalat. Az intuíció miatt nincs szükség az egyes dolog és tudat közötti Szent Tamás-féle közvetítőkre. A tapasztalat nemcsak a dolgok létezéséről ad bizonyságot, hanem azok okokozati viszonyáról is Az oktörvényt azonban csak az intuitív tapasztalat

bizonyítja A tapasztalat az egyedüli ismeretforrás. A természeti folyamtokban a ható ok mellett a tudományos kutatás nem talál célokságot Cél-oksági kapcsolat és tevékenység csak értelmes akarat működésénél található 9. A reneszánsz Az antik filozófia túlnyomórészt esztétikai jellegű, azaz számára szépség és igazság elválaszthatatlan fogalmak. Ennek összhangzatos kifejezője a mindenség: a Kozmosz Ezért nevezzük kozmologikus filozófiának. A középkori filozófia kizárólag vallásos jellegű: ismereteink tárgyát, tartalmát, módját a kinyilatkoztatott vagy kijelentett hitből meríti, s csakis az érzéki világot meghaladó dolgokkal foglalkozik. Ezért nevezzük teológikus filozófiának. Az újkori filozófia a szabadság és az öntudatos gondolkodás hirdetője lett, valamint a mindenség kutatásának szorgalmazója s ezzel a természettudományok megindítója. Ismereteink forrása a természet kutató tapasztalat, ezért

nevezzük naturalisztikus filozófiának. Az újkori filozófia 4 korszaka: - a reneszánsz filozófiája (1400-1640) nagy rendszerek Descartes-től Kantig (1640-1770) Kant és a német idealizmus (1770-1850) a legújabb kor filozófiája (1850-2000) Humanizmus A modern filozófia átmeneti korszaka a humanizmus. Célja az emberi szellem klasszikus megnyilvánulásainak a tanulmányozása volt. A humanizmus ugyan nem fordul a kereszténység ellen, de megingatja annak abszolút, kizárólagos értéket. Középpontjában az ember áll, aki mint individuum önmagában való érték. Az élet célja: az individuum teljes életének élése, önmagának kiélése. Eszménye: - az erős ember, a nagy ember - az emberi aktivitás, melynek területei: a teljes élet élése, a művészetek és a művészetek szeretete, a megismerés - erős nemzeti öntudata, mely növeli aktivitásukat - központosított nemzeti monarchia Dante (1265-1320) Hatalmas műve az Isteni Színjáték, a

középkori tudás páratlan, mélyen vallásos összefoglalása. Petrarca (1304-1374) 26 A nagy emberi érzelmek hatásos ábrázolója. Szerelmi lírája századokig az európai költészet mintája Vallásos volt, de ostorozta a papság bűneit. Boccaccio (1313-1375) Ez európai próza új hangja. A reneszánsz mozgalma és kultúrája: a reneszánsz mozgalma a török elől Itáliába menekült görög tudósok révén indul meg. Ez kezdetben az antik alkotások formáinak, művészei tökéletességű kifejezéseinek felújításában állott, s ezt természetszerűen követte az antik világfelfogás. Dante, Perarca, Boccacio példájára az emberi érzelmeket a művészek bátran megszólaltatták,. Ezek nyomán megjelenik, felvirágzik az antik ábrázoló vagy képzőművészet. A reneszánsz Észak-Itáliában, Toscana városaiban született meg, Firenzében virágzott ki. A művészi fejlődés súlypontja Franciaországból Itáliába tevődött át. A művészet

felvirágzását elősegítette, hogy a gazdag polgárok bőkezű mecénások lettek, A reneszánsz a kultúra a kor viszonyainak megfelelő, új magasrendű kultúra, mely kifejezi a polgárosodó ember világias gondolkodását, realista életszemléletét, tudásvágyát és ú ízlését. Az élet minden területén új értéket teremetett. Jellemző a skolasztikától eltávolodott istenhit A reneszánsz ember jellemzője még a világias, az élet örömeit, szépségeit élvező vallásosság, és elhidegülés az egyházi hierarchiától, közön és megvetés az egyházzal szemben. A misztikus helyett a filozofikus hit, a tudattalan papság kigúnyolása A reneszánsz ember legnagyobb élménye a saját világ formálása. A reneszánsz gondolkodás jellemzője a felfokozott életöröm, igény a politikai és szellemi szabadságra. Nagy technikai és tudományos felfedezéseket tesz, széttöri a hagyományos gondolkodás kereteit. A nagy egyéniségek kora. Sokoldalúság

jellemzi és a tudás teljességnek birtoklásai vágya A művész: festő, szobrász, építész zenész és költő egyszerre. Erős vágy jellemzi a hírnév, a halhatatlanság után, de még életükben meg akarták kapni a babérokat. A reneszánsz új erkölcse az egyéni értékeket bontakoztatja ki. A reneszánsz művészet jellegzetességei: uralkodóvá válik a valóságábrázolás igénye. A bibliai témák is világias szellemben jelennek meg. A reneszánsz templomok büszkén hirdetik a városok és pápák hatalmát. A művészek a természet, az emberi élet és lélek csodálatos gazdaságát ámulva, teljességgel, igyekeztek műveikben visszaadni. Szenvedélyesen keresték a térábrázolás törvényeit, kutatták az emberi test szerkezetének, arányainak törvényszerűségeit. Az építészettől különvált képzőművészet fő témája a meztelen emberi test. Képzőművészet: Giotto: művészete egyesítette a régit és az újat. A szenteket a ferencesek

vallásfelfogása szerint emberi vonásokkal ábrázolta. Ő vezette a perspektívát, a háromdimenziós megjelenítést a festészetbe Művészete egyre szabadabb, formái egyre könnyedebbek, színskálája gazdagabb lett. Masaccio: Giotto plasztikus mértéktartását a gótikus eleganciával párosította. Festészetét a körvonalak, a színek és fény-árnyék hatások hangsúlyozása, s drámai intenzitás jellemezte. Alak és környezet nála egyetlen kompozíciós gondolat egységében jelenik meg. Az építészet Brunelleschi: eleinte az itáliai román és gótikus építészethez kötődött. Alkotásainak harmóniája az embert állítja a középpontba,. Épületeinek belső elrendezést ritmikus tisztaság jellemzi Tisztában volt a a távolság és a tárgyak látszólagos méretének összefüggéseivel összekapcsolva a művészetet és tudományt. Alberti: a reneszánsz művészet első nagy teoretikusa. Építészetét az egyszerű és világos konstrukció,

valamint a harmonikus arányok jellemzik. Az ókort a természetet és az emberi értelem törvényszerűségeit tanulmányozta. Érett reneszánsz: alkotói közül kiemelkedik Leonardo Da Vinci, A reneszánsz eszményt a legmagasabb fokon testesítette meg. Foglalkoztatta az anatómia, geológia, állté és növénytan 27 Michelangelo: festészetében a kompozició, forma és a színek egysége az egyéni látásmód soha nem látott képzelőerővel bír. Alakjai a szenvedély és az erő emberfelettire növesztett titánjai, a reneszánsz ember öntudatát testesítik meg. A reneszánsz filozófiája Nicolaus Cusanus (1401-1464) Bíboros, a reneszánsz legelső filozófiai rendszerét építi fel. A megismerés négy foka: - az érzéki szemlélet az ész az értelem a misztikus szemlélet Az értelem az ismereteket rendezi, de ezek sem elegendők a világ megismeréséhez. Véges ismeretekkel a végtelen Istent sem ismerhetjük meg. Minden dolog a világon az egész

világmindenség tükörképe Ezek között a legtökéletesebb az ember, aki kis világ, mikrokozmosz. Giordano Bruno (1548-1600) Szerinte a naprendszerek száma végtelen, s a végtelen világ anyagi jellegű. Tagadja az anyaggal egyesült Isten transzcendenciáját, Isten a végtelen teremtő természet 10. Reformáció Vallási újjászületés: a 16. sz átmeneti korszak az európai történelemben Nem új vallást szerettek volna létrehozni, hanem az őskeresztény tanításokat helyreállítani. Ami a tudományban és a művészetben a reneszánsz az a vallás számára a reformáció. Azaz a vallási megújulás A megújulás tiltakozással indult a régi egyházi rend ellen. Vallási alaptanítása, hogy az üdvözítő hit az ember lelki megújulásából ered A hitben is független maradhat a gondolkodó értelmünk. Az új filozófia önállóvá válik Jellemzője a szabadság, célja a teológiától független emberi igazság. A tudás és lelkiismeret azonos Az

általános felfogás szerint a reformátorok szándéka a kereszténység eredeti, tiszta lényegének visszaállítása volt. A reformáció a meglévő ellen irányult, a hajdanit kívánta életre kelteni. A katolicizmustól szakadt el, mert az nem ismerte el az eredeti visszaállítás szükségességét. A protestantizmus az ókort csak vallási és egyházi ügyekben kívánta visszaállítani, általános kulturális téren nem. A reformáció a reneszánsznak, a polgári társadalom ideológia kezdetének a vallás keretein belül jelentkező megnyilvánulása lett. A kialakult reformált vallások ugyanabba típusba, a kereszténységbe tartoznak, de új viszonylag önálló vallási formációt jelentenek. Főként a kálvini reformáció igyekezett a hitújítás útjait megnyitni minden nép számára. A kálvinizmus túllépett az egyházi élet korlátjain is, jelentős befolyással bírt az egész európai polgári fejlődés egészére. Luther Márton: az emberi

természet romlottságát tekintette kiindulásnak. Az ember saját akaratából és erőfeszítéséből nem tud feloldozáshoz jutni, csak isteni kegyelem és hit segítségével. Azonban ebben nincs szüksége papi, egyházi közvetítésre. Valamennyi hívő általánosan pap, az egyházszervezet csak a gyülekezet. A Szentírás isten szava Az isteni kegyelemben élők láthatatlan egyházi közösségét tette a látható egyház helyére. Az észt és a hitet, a filozófiát és a teológiát el kell különíteni egymástól 28 A Bibliát ellentétesnek találta a középkori skolasztikus filozófiával. A bűnös ember az isteni kegyelemből fakad saját hite miatt nyeri el megigazulást. A katolikus egyház gépies bűnfeloldozó gyakorlatát helytelenítette. A keresztény vallás belső, lelki értékeit hangsúlyozta A teológiai vita politikai jelleget öltött. A Szentírást és a lelkiismeretet a pápai és zsinati tekintély elé helyezte Zwigli: Teológiájában

a Szentlélek által teremtett hit szerepét Luthernél is jobban hangsúlyozta. Egyedül Isten az, aki a lelkiismeretet felszabadítani képes. Szembefordult a feudális egyházzal Minden rítus felesleges és az úrvacsora csak emlékezés, ünnep csak a vasárnap. Szabad köztársaságpárti volt, keresztény alapú államot tervezett. A zwingliánus svájci reformáció beolvadt a kálvini irányzatú svájci reformációba. Kálvin János: szigorú erkölcsöket követelt meg, predestinációt hirdetett. A hivatás kiteljesítéséét állította feladatnak a gyülekezet elé. A hit szabályozója szerinte egyedül az Ige Felemelte szavát a szellemi szabadosság, és az egyházi csalhatatlanság ellen. Farel Vilmossal együtt szervezik meg a genfi egyházat Tanítása szerint Isten transzcendens és szuverén. Az isteni titokhoz csak a Szentírás vezet Az ember eredetileg tökéletesre lett teremtve, az eredeti bűn miatt természetében rossz. Az Úr azonban könyörületes és

állandó gondviselésben részesíti az embert. A megváltásban, az örök életben nem mindenki részesülhet, mert vannak örök kárhozatra rendeltek. A bűn maga nem Istentől van A különös kegyelem szabályozza az ember halál utáni sorsát. A református egyházszervezet alapeleme a gyülekezet, melyet választott egyháztanács kormányoz. Négy nem hiererchikus sorrendű papi hivatás: pásztorok, tanítók, presbitere és diakónusok. Philipp Melanchton: a német oktatási rendszer újjászervezője. Elvetetette az átlényegülés tanát, a hit általi megigazulást tette e teológia alapjával. A bűnt az akaratot és az érzelmeket is befolyásolóként tekintette. Csak isten kegyelme vígasztalja meg az embereket Hangsúlyozta, hogy a törvény fenyegetése keltheti fel a hitet. Népi irányzatok: a reformáció fő irányzatai erőteljesen szembefordultak a radikális népi reformációval. Reálisnak csak a főirányok tekinthető. Nincs szükség fizetést kapó

papra, mert az igazságot pénzért hirdetni nem lehet. A felelősségteljes hivatalokat is elvetették, valamint az adó és haszonbér megfizetését, az egyéni vagyont és házasságot is. Az anabaptisták a bűnök iránti gyűlöletből elszakadnak a törvényes egyháztól, istentelenektől elkülönítve magukat. Az emberi hitben az ész elevenedik meg, amiért a pogányoknak is lehet hitük A hívők hivatása megkeresni vagy megteremteni a földön a mennyországot, Isten országát. Jacob Böhme: Teozófiája szerint a nagy mindenség maga az Isten, akinek akarata teremti az egyes létezőket. Meg kell szabadulni az anyagi béklyóktól, mely megszabadulás az ember legnemesebb munkássága. Tanítása szerint az igazi ismeret szerve a szellem Az ember szellemében Isten erejének és fényének egy szikrája van elrejtve. A lélek forrása a természet is Antitrinitarizmus – unitarizmus: Az antitrinitárius nézetek racionálisabb alapokra kívánták helyezni a

keresztény dogmatikát. Socinus elmélet szerint Krisztus isten-ember küldött volt. Az emberi bűn Ádám bűnének utánzása Erdélyben Blandrata, Dávid Ferenc munkássága következtében jött létre az antitrinitárius mozgalom. Az unitáriusnak más a hite és más a vallása, nem azt vallja, amit hisz. Mindenben Isten jelenlétét nézi, mindenben inkább jót és kegyelmet tapasztal., mintsem büntetést és kárhozatot 29 11. Nagy metafizikai rendszerek A racionalizmus azon álláspont, mely minden ismeretet az észből akar levezetni. Racionalisták: Descartes, Hobbes, Spinoza, Leibniz. Módszerének mintája a matematika A racionalizmus szerint az érzéki ismeret bizonytalan. Merkantilizmus, barokk művészet és társadalom: Nagy mozgalmasságot produkált az ellenreformáció mozgalmából kinövő barokk művészet. Nem változtatta meg a társadalom alapvető szerkezetét, hanem a meglévő keretek között növelte meg a különösen az emberi érzésvilág

jelentőségét. Az egész társadalomra is kihatott Az érzelmi felszabadító hatáson túl azért visszalépés, mert az ész addigi vívmányai egyúttal háttérbe kerületek. A teológiai dogmákat a nagyközönség számára az elvontság magasságaiból az érzékek és érzelmek síkjára vitte le. Az irodalomban a barokk törekvése az idő, a mozgás, a változás megragadása. Descartes: az újkori racionalizmus első képviselője, az újkori nagy filozófiai rendszer megalkotója. Szerinte a legfontosabb probléma a módszer kérdése. Módszeresen szeretné a régi igazságokat bizonyossá tenni. Az egyik igazságot le tudjuk vezetni a másokból, s minden igazság bizonyíthatóvá válik A deduktív módszer kiindul egy alaptételből, amelyből a többi tételt levezeti. Alaptétel csak a legegyszerűbben és legkönnyebben megismerhető, bizonyításra nem szoruló és közvetlen intuícióval elérhető tétel lehet. A descartes-i módszer lényege: az analízis

útján szerzett intuitív ismeretben foglalt tartalom deduktív kifejtése. Fő művében azt hirdeti, hogy a gondolkodás, a tudományos megismerés kiindulása nem lehet más, mint a gondolkodó egyén. Az ő világos képzete adja meg az igazság csalhatatlan kritériumát. Az igazság bizonyítéka az evidencia tudat, az igazság közvetlen belátása Az igazság nem körülöttünk van a természetben, hanem egyedül bennünk. A közvetlen bizonyosság a magunk belátása alapján akkor érhető el, ha minden hagyományos előítélet csak a gondolkodó éntől kapja bizonyítékait. Ez a kételkedés arra való, hogy biztos ismeretet adjon Csak egyben nem kételkedhetünk, a kételkedés tényében. A kételkedés gondolkodás, gondolkodni pedig csak az tud, aki létezik Az ismeret végső oka az Isten. A létezés tökéletesebb, mint a nemlétezés, a legtökéletesebb lénynek létezőnek kell lennie. Így Isten létezik Ismereteinkről háromféleképpen szerzünk

tudomást:: tapasztalat, a magam képzelőereje, a velünk született képzetek. Az isteni igazságszeretet biztosítja, hogy a velünk született képzeteknek megfelelő dolgok léteznek. Isten sugározhatja elménkbe az igazság ismertét lehetővé tevő természetes fényt Tévedést az akarat helytelen vonatkoztatása idéz elő. Metafizikája: alapja a szubsztancia fogalma. Descartes szerint a szubsztancia úgy létezik, hogy létezéséhez semmi más dologra nem szorul. A szubsztanciát saját jellegzetes, lényegét alkotó megnyilvánulásból ismerjük meg. A maradandó tulajdonságot attribútumnak nevezi Két attribútomot ismer: testi szubsztancia attribútuma a kiterjedés, a lelki szubsztancia attribútuma a gondolkodás. Természetfilozófiája: a világmindenség különböző alakú és nagyságú részekből álló végtelen kiterjedésű élettelen test,. Isten állandó mozgásmennyiséget adott a teremtéskor a világnak Embertana szerint a lélek csupán

gondolkodó tevékenységet végez. A lélek székhelye az agy legbensőbb és egyetlen páratlan része, a tobozmirigyen keresztül történik a lélek és a est egymásra hatása az életszellemek segítségével. A léleknek hogy tevékenységét végezze nincs szüksége a testre, a test halála után is fenn tud maradni. Az ember akarata ugyan az ismerethez igazodik, de a szenvedélyek elhomályosítják az ismerete és rossz cselekvésbe viszik. A főbb érzelmek a csodálkozás, a szeretet, vágy, öröm és szomorúság. Etikája: Az ember a benne lévő felismert érzelmet ellentétes képzet felidézésével képes ellensúlyozni. A tárgyi világból az anyagi világba tette át a filozófiai gondolkodás kiindulópontját. Descartes követők és ellenfelek: Geulincx: eredeti módon magyarázza a testi él lelki szubsztanicák egymásra hatását. A test és lélek kölcsönhatását lehetetlennek tartja. A lélek és a test kölcsönhatása lehetetlen, a testi jelenségek

a lelki 30 jelenségek nem előidéző, hanem alkalmi okai. Minden okozást Istenre kell visszavezetni Alaptétele, hogy ahol semmire sem vagyunk képesek, ott nem is akarunk semmit. Malebranche: az én-tudatot tartja közvetlen ismeretnek. A Képzeteket, gondolatokat közvetlenül az Istenben szemléljük. Az Isten minden értelemet megvilágít Istenen kívül nincs más létező Az ész mindenható Pascal: szkepticizmusban az ész ereje végtelenül korlátolt. Az ész ereje elégtelen isten mélységeinek a felkutatására. Az emberi természet problémáit az Istentől ajándékozott keresztény vallás oldja meg Az ember boldogsága és a lélek üdvössége dolgában nem az ész, hanem az Isten illetékes. Pierre Bayle: tagadja az ész hatalmát az elméleti ismeret terén. Az emberi ész csak rombolni tud, építeni nem. Az igazságnak nincs semmilyen kritériuma A filozófia és vallás ellentéte kibékíthetetlen Az evangélium hittitkait az ész elveti. A vallás

igazságainak egyetlen bizonyítéka, hogy Istentől erednek Az isteni tekintély bizonyítja a lélek halhatatlanságát is. A gonosz és boldogtalan ember hisz a gonosz létezésében. Gassendi: ő is a természet és az érzékelés mechanisztikus magyarázatára törekedett. A racionális és hallhatatlan lélek létezését az ember reflexív gondolkodásával látta bizonyíthatónak. Isten létét a természetben megfigyelhető harmóniával látta bizonyíthatónak. Az ember céljának a boldogságot, a lélek békességét és a fájdalommentességet tartotta Thomas Hobbes: nyíltan hirdeti, hogy más ismeret egyáltalán nem létezhet, mint amely a tapasztalatból ered. A filozófia módszerének a számolást tartja Az igazság kizárólag a beszéd műve, a szavak önkényesen választott jelek. Minden valóságot testnek tart A test atomok összessége, a lélek az egybekapcsolt atomok működésének egy-egy mozzanata. Csak anyag azaz élő természet van A testek

kétfélék lehetnek: a természettől alkotott testek, megegyezés alapján alkotott testek. Ennek megfelelően filozófiája két fő része: természetfilozófia, társadalomfilozófia. A természetfilozófia foglalkozik a térrel, idővel, testtel stb. A tér a létező képzete, az idő a mozgásé A testek fizikailag oszthatatlan részecskékből állnak. Nincs akaratszabadság Az ember alaptermészete az önfenntartás A társas élet nem az ember természetéből következik, mert az ember természetes állapotában minden ösztönét korlátlanul kielégíthette. Spinoza: Filozófiája minden nagy kérdésről értekezik.: az értelem fennségéről, az érzésekről, s az érzelmek hatalmáról. Isten szigorú matematikai következetességből nyilatkoztatja meg magát Az Isten az egyedüli szubsztancia, Isten maga a mindenség. A kiterjedés módusza a test, a gondolkodásé a lélek Az ember lénye az isteni természet módosulása. A test és lélek az emberben is

egybekapcsolódva egy individuumot jelent. A test és lélek nem hatnak egymásra Tökéletesség szerint háromféle ismeretet különböztet meg: a mindig hamis érzéki ismeret, az ész ismerete, az intuitív ismeret. Szerinte az erkölcsi élet célja az erkölcsi szabadság megvalósítása. Az ember akkor szabad, ha tetteinek önmaga az oka. A látható és elgondolható mindenség nem más, mint maga az isten Anyagi világ nincs Leibniz: kétféle igazságot állapít meg: észigazság az azonosság és az ellentmondás elvén alapszik, a tényigazságok pedig a z elégséges alap elvén. Isten számára minden igazság örök és szükségképpeni A megismerés szükséges alapelvei: az azonosság és az ellentmondás, az elégséges ok elve, a kontinuitás elve, a valóságnak nincs két egyforma individuuma, az analógia elve. Az ember kétféle monász egyesüléséből keletkezik: tisztán erő-monászokból, s már anyagivá lett monászokból. 256-259? 31 12. Angol

empirizmus és felvilágosodás A felvilágosodás a XVIII. századra jellemző új világszemlélet, új gondolkodói magatartás, a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer. A „fény századának” is nevezték, a mozgalom jelszava: „Sapere aude!” (Horatius), avagy merj gondolkodni. Célja, hogy szembeszálljon a vallási dogmákkal, az elavult társadalmi rendet kívánta felülvizsgálni, a mozgalom résztvevői a józan ész nevében bírálták a körülöttük lévő világot. Társadalmi felfogásuk teljesen megújult, ésszerűtlennek bizonyultak az elavult társadalmi rend intézményei, törvényei, szokásai, így a születési kiváltságok is. A szabadság, testvériség, egyenlőség demokratikus értékeire nagy hangsúlyt helyeztek. Hitek abban, hogy az emberek szemének felnyitása, az igazság megmutatása elegendő a társadalom megváltoztatásához, jobbá tételéhez. A felvilágosodás eszmerendszerének egyik forrása az angol

filozófia. Az empirikus gondolkodás kidolgozója Locke volt, mely a felvilágosodás egyik ismeretelméleti módszere, ez alatt értjük, hogy milyen módszerekkel ismerhetjük meg a világot. Az empirizmus a tapasztalat szóból származik, szerinte ismereteink végső forrása a tapasztalat. Megismerési módszere az indukció: az egyes adatokból a tudományos általánosításhoz való eljutás, az elmélet kidolgozója Bacon. A valóság megismerésének ez az útja szemben áll a biblikus, vallásos kinyilatkoztatáson alapuló hittel. A másik ismeretelméleti módszere a felvilágosodásnak a racionalizmus, mely a „racio” - ész szóból származik. Az emberi ész feltétlen tekintélyét vallja, azt hirdette, hogy az értelem, a ráció ismereteink végső forrása. Minden társadalmi baj fő okának a tudatlanságot tartja. Megismerési módszere a dedukció: az általánostól indulva jutunk el az egyedi megismeréséhez. Fő képviselője Descartes, szerinte a tudás

nem alapulhat hiten, a helyes gondolkodás módja a kételkedés. „Gondolkodom, tehát vagyok”, jelentőse igen nagy, mivel innentől fogva a tudósok az egyház és a vallás beavatkozás nélkül végezhették munkájukat. A felvilágosodás gondolkodói mindent, amit ésszerűtlennek ítéltek, azt elvetették, így a vallást is. Nem találtak megfelelő magyarázatot a világ kialakulására, ezért kidolgozták a deista felfogást. A deizmus értelmében Isten ugyan megteremtette a világot, de tovább nem avatkozik be a világ fejlődésébe, működését a természetbe rejtett törvényekre bízta, s az ember feladata ezeknek a törvényeknek a felkutatása. Mindezek szerint az egyházra, a papságra semmi szükség. A felvilágosodás egyben művelődéstörténeti korszak is volt. Uralkodó stílusirányzata a klasszicizmus, mely az antik görög és római művészeteket tekintette mintának, s céljának e műalkotások utánzását tartotta. A klasszicisták

racionalisták voltak, s szentül hittek abban, hogy a „józan ész” az antik remekművek elemzése útján képes elvonni a tökéletes műalkotások létrehozásának szabályait, s a művészeknek a szabályok megtartása, s azoknak alkalmazása a feladatuk. Az antik szabályokat nemcsak követték, hanem dogmává merevítették őket, így a hármas egység szabályát is. Törekedtek a formai tökéletességre, a szerkezetnek zártnak, fegyelmezettnek, arányosnak, világosnak és érthetőnek kellett lennie. Elvetettek minden felesleges díszítést, a pompás képek helyett egyszerű metaforákat használtak, de ez az egyszerűség nem jelent hétköznapiságot, hanem választékos, igényes ízléssel, nagy műgonddal párosul. 32 Emberideálja a nagy arányú, de szenvedélyeit fegyelmezni tudó egyén. A klasszicizmus legfőbb műfajai az eposz, a tragédia, az óda és az epigramma, de ezen kívül kedvelte a tankölteményt, az államregényt. A szentimentalizmus a

romantikához közeli, az érzékenység kultuszát értjük rajta. Az empirizmusra épült, az érzelmeket, a lelki folyamatokat vizsgálja és állítja az irodalmi alkotások középpontjába. Az érzelmek szabadságát hirdeti A szentimentalizmus irodalmának tipikus szereplői szerelmesek, akik bár érzelmekben rendkívül gazdagok, valójában cselekvésképtelenek, csak szenvedni, lemondani tudnak, sorsuk a pusztulás. Összefonódik a természet kultuszával, a hősök a természet magányába menekülnek. Hangneme lírai, melankolikus. A műnemek közül a lírát helyezi előtérbe, műfajok közül pedig az elégiát, jellegzetes műfaja a napló-, levélregény. Fő képviselői Goethe - Werther, Kármán József - Fanni hagyományai. Az angol felvilágosodás a XVII-XVIII. században volt főként uralkodó Erre a korszakra a polgári réteg erősödése volt jellemző, oly mértékben, hogy kompromisszumot képesek kötni az arisztokráciával. Gátlástalan küzdelmek

jellemezték a társadalmat, ám a polgárok képesek szabadságukat, függetlenségüket kivívni, így megszületik az angol parlament. Angliában a parlamenti demokrácia sajátos formája működött, mely alatt az íratlan alkotmányt értjük. Ebben az időszakban születik meg a modern regény, mely az egyetlen jelentősebb műfaji hozzájárulás az irodalmi formák hagyományrendjéhez. Ez a korszak számíthatott az alsóbb néposztályhoz tartozó polgári olvasók egyre növekvő érdeklődésére. A lírai költészet háttérbe szorulásával a korszak meghatározó alkotói a r egényírók. Legjelesebb képviselői: Daniel Defoe és Jonathan Swift Racionalizmus A XVIII. század nagy rendszereit kezdetben a racionalizmus, később az empirizmus jellemzi Racionalisták: Descartes, Hobbes, Spinoza, Leibniz. A racionalizmus azon álláspont, mely minden ismeretet az észből akar levezetni. Módszerének mintája a matematika. A racionalizmus szerint az érzéki ismeret

bizonytalan, igaz ismeret csak az ész útján lehetséges. Descartes (1596-1650) Descartes is kidolgozta a tudományos megismerés módszertani elveit. Módszerének lényege az értelemből való kiindulás, ezt a módszert racionalizmusnak nevezzük. Descartes három módszertani elvet tart fontosnak: 1. Az evidencia kimondását (Ez olyan tudományos igazság, amely nyilvánvaló, nem követel újabb magyarázatot, vagy visszavezethető olyan tételre, amely önmagában nyilvánvaló.) 2. Az analízis elve alapján a dolgokat részekre kell bontani, s a részeket kell vizsgálat tárgyává tenni 3. A szintézis elvének megfelelően a részeket az egész összefüggésében kell megvizsgálni Az észt emeli ki, az emberi megismerőképesség hatalmát. Az értelmi megismerést tartja megismerés alapformájának. minden Velünk született eszmének tartja Descartes isten eszméjét. Mivel istenről nincs tapasztalatunk, tehát létezéséről más módon nem szerezhetünk

tudomást, mint hogy születésünktől fogva bennünk él eszméje. (velünk született eszmék még az erkölcsi eszmék és a logikai, matematikai alapelvek) 33 195-212 old ? Empirizmus Empiristák a felvilágosodás filozófusai: Locke, Berkeley, Hume. A módszeres megismerésének a tapasztalatokból kell kiindulnia és oda kell visszatérnie – tanítja Bacon. (Az ilyen módszert, amely teljesen a tapasztalatra épít, empirikus módszernek nevezzük.) John Locke (1632-1704) Filozófiájának fő célja az ismeret eredetének, bizonyosságának és határának a megállapítása. Ezt a tudattartalmak leírásának és elemekre bontásának módszerével igyekezett elérni. Locke minden ismeretet a tapasztalatokból származtat. Elménk eredetileg üres laphoz hasonló, melyre csak a tapasztalás írja fel a különböző adatokat. Az érzeteknél Locke kétféle minőséget, tulajdonságot különböztet meg: 1. Az elsődleges minőségek a test fogalmától

elválaszthatatlanok és hozzátartoznak a dologhoz Ilyenek: kiterjedés, alak, mozgás, tömeg. 2. A másodlagos minőségek a testekben működő erők hatására az érzékeinkben létrehozott képzetek Ilyenek: szín, hang, szag, hő Az ismeret három foka: 1. intuitív ismeret (az értelem az igazságot minden közvetítés nélkül fogja fel) pl ilyen a magunk létének tudata 2. demonstratív tudás (más közvetítő képzetek segítségével jön létre, s már bizonyításra szorul) 3. szenzitív tudás (az érzéki adatok alapján jön létre és csak valószínű értéke van) pl külső dolgok, tárgyak ismerete Thomas Hobbes: nyíltan hirdeti, hogy más ismeret egyáltalán nem létezhet, mint amely a tapasztalatból ered. A filozófia módszerének a számolást tartja Az igazság kizárólag a beszéd műve, a szavak önkényesen választott jelek. Minden valóságot testnek tart A test atomok összessége, a lélek az egybekapcsolt atomok működésének egy-egy

mozzanata. Csak anyag azaz élő természet van A testek kétfélék lehetnek: a természettől alkotott testek, megegyezés alapján alkotott testek. Ennek megfelelően filozófiája két fő része: természetfilozófia, társadalomfilozófia. A természetfilozófia foglalkozik a térrel, idővel, testtel stb. A tér a létező képzete, az idő a mozgásé A testek fizikailag oszthatatlan részecskékből állnak. Nincs akaratszabadság Az ember alaptermészete az önfenntartás A társas élet nem az ember természetéből következik, mert az ember természetes állapotában minden ösztönét korlátlanul kielégíthette. 13.A francia felvilágosodás Montesquieu (1689-1755) Egy a francia felvilágosodás legnagyobb filozófusai közül. Jelentős műve: A törvények szelleméről című 34 Ebben a következő alapgondolatok érvényesülnek: - a népek boldogsága és szenvedése a társadalmi és állami viszonyokon múlik, nem az uralkodó akaratán vagy önkényén az

állam és a törvény olyan természeti és történeti feltételek termékei, mint a talaj, az éghajlat, az erkölcsök, a műveltség, a vallás a jó törvény alkalmazkodik a nép jelleméhez Pierre Bayle: tagadja az ész hatalmát az elméleti ismeret terén. Az emberi ész csak rombolni tud, építeni nem. Az igazságnak nincs semmilyen kritériuma A filozófia és vallás ellentéte kibékíthetetlen Az evangélium hittitkait az ész elveti. A vallás igazságainak egyetlen bizonyítéka, hogy Istentől erednek Az isteni tekintély bizonyítja a lélek halhatatlanságát is. A gonosz és boldogtalan ember hisz a gonosz létezésében. Voltaire (1694-1778) Szerinte tudásunk korlátozott, a világot fogyatékosnak látjuk. A kétségbeeséstől csak az ment meg bennünket, hogy hiszünk az igazságos Istenben. Rokokó: a 18.századi európai stílusirányzat Franciaországból terjedt el Értéke a báj, a kecsesség, kifinomult ízlés, ötletesség, játékosság. A

nagyművészetet felváltják a kisművészetek, mint a bútorművesség, szőnyegszövést stb. A szentimentalizmus olyan Angliából elterjedő irodalmi stílusirányzat ,amely utat nyit a klasszicizmusból a romantika felé. Az emberi érzelmek addig rejtett világának mélységeit tárja fel, s leplezetlen szubjektivitást mutat fel a személyiség szabad kibontakozására. Érzelmi lázadás a feudális rend intézményei ellen, s ezzel Franciaországban közvetlenül hozzákapacsolódik a forradalom előkésztő folyamatához. Alapmotívuma az erkölcsi igazság tehetetlenség a társadalmi intézményekkel szemben, mely konfliktusban a polgári hősök elbukkannak. Rousseau: bátran felvette a harcot a merev intellektualizmus ellen. Fellépése reakció a szentimentalizmus és materializms rideg felfogására. A kultúrát, az ész világát mesterkéltnek találta, s úgy vélte, az ember igazi világa a természet. Az értelem helyére az érzést, az ész helyére a szívet

akarta helyezni Felvetette a szabadság, valamint a kultúra és történetiség kérdését. A vallást az egyes ember magánügyeként teljesen ésszerűnek és természetesnek tartotta. Fő érdeme, hogy megszilárdította az emberiség tökéletesedésébe a és a társadalom javulásba vetett hitet, Az ember természettől fogva jó, de a nevelés, a társas élet elrontotta. A társadalom bűne a vagyon, a tulajdon megvédése a nincstelenekkel szemben Csak úgy lehetünk újra boldogok, ha visszatérünk a természethez. Minden jó volt, ami a teremető kezéből kikerült, s minden elromlik az emberek keze közé kerülve. A francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja Rousseau volt, aki még kortársán, a zseniális Voltairen is felülkerekedett. Kispolgári családban született, édesapja tanította meg írni és olvasni. Tizenhat éves korában elbujdosott, szerencséjére egy csinos, fiatalasszony pártfogásába vette, s egészen 28 éves koráig élvezte

segítőkészségét. Ezt követően Párizsba ment, ahol megismerkedett az enciklopédistákkal és kipróbált 20 mesterséget. Az irodalommal és a filozófiával egész későn, 38 évesen kezdett foglalkozni, talán ekkorra érett meg hozzá igazán. Ekkortájt írta első Értekezését Az ezt követő tíz évben alkotta meg legjelentősebb műveit. Émile című regényének megjelenése után két héttel a parlament a könyvet elítélte, a szerzőnek menekülnie kellett. 35 Az ezt követő időkben főként önéletrajzi írásokkal foglalkozott, melyekben önmagát kívánta megmutatni, s megcáfolni a terjengő pletykákat. Egy régi tisztelője párizs-környéki birtokára hívta, ahol pár hét múlva meghalt. Hamvait ellenfele, Voltaire mellett helyezték el Rousseau művei szoros egységet alkotnak, az egyik mű kölcsönösen magyarázza a másikat és kiegészítik egymást, kölcsönösen kiegészítik egymást. Az Értekezés a tudományokról és

művészetekről c. művét a dijoni akadémiai kérdésére írta, melynek kérdése az volt, hogy a művészetek és tudományok fejlődése javította-e az emberi erkölcsöket. Rousseau nemleges választ ad, szerinte a civilizáció megrontotta az erkölcsöket, vissza kell tehát térni az ősi, még romlatlan állapotokhoz. Az ember természeténél fogva jó, csak a megromlott társadalom teszi az embert rosszá. Dijoni pályázatra készítette az előzőnél igényesebb, s azt szellemiekben továbbvivő tanulmánya, Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól. Szerinte legfőbb célja az embereknek, hogy fenntartsák magukat, ösztöneik rábírták, hogy éljen a természet adta javakkal. Érzéki benyomásokra hagyatkozott, nem hasznélta ki a természet adományait. A természet nehézségeivel megbirkózott, megküzdött az élelemért, megtanult bánni a fegyverekkel. Addig amíg olyan munkákat végzett, amit egymaga is el tudott

végezni, addig jó és boldog minden, ám mikor egymás segítségére volt szükség, megszűnt az egyenlőség, megjelent a tulajdon. Ezáltal nagyra nőtt a nyomor, a szolgaság Ekkor jelent meg a despotizmus, az országnak se törvényei, se vezetőik nem maradtak, csak zsarnokai: „ahol az önkény uralkodik, ott nem tűrnek meg más urat”. Ismét egyenlő lett minden ember, a semmivel, a társadalom visszatér a természeti állapothoz. Ám kezdetben tiszta természeti állapot, de most a végső romlottság gyümölcse. A Társadalmi szerződés című tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogyan nyerheti vissza az ember régi szabadságát a fejlett társadalomban. A természethez való visszatérés a civilizált világban a népfelség elvét jelenti. Rousseau abból indult ki, hogy a nép a fejedelmet csak megbízta azzal, hogy védje meg őket. Az uralkodó hatalma tehát nem Isten kegyéből való, hanem a néptől nyeri. A társadalmi rend

következésképpen egy szerződés eredménye. A nép korlátozhatja vagy akár meg vonhatja az uralkodói hatalmat Pedagógiai regénye, az Emil vagy a nevelésről szorosan kapcsolódik alapelveihez. Az ember születésénél fogva jó, bűnös vonásokat a megromlott társadalom plántál az emberi lélekbe. Rousseau a gyermekek nevelésében fontosnak tekinti az aktivitást A gyermek abból okul a leginkább, amit maga lát, tapasztal. A kétkezi munkára nevelés is lényeges célkitűzés. Pedagógiájának alapelve, hogy a gyermek nem kicsinyített felnőtt, ezért engedni kell, hogy élhesse a maga gyermekkorát, legyen gyermekként is boldog. Az egyéniség szabad kibontakozása teheti egészségessé a testet és az értelmet. Júlia vagy Új Héloïse, a század egyik legnagyobb könyvsikere volt, a cím egy középkori szerelmi történetre utal: egy fiatal leánynak, a „régi” Héloïsenak és tanárának tragikus kapcsolatára. Boldogságukat megakadályozva,

házasságukat lehetetlenné tették, ám lángoló szerelmüket megőrizték egészen a sírig. A levél formában írt regényben társadalmi ellentétek, vagyoni különbségek teszik lehetetlenné a fiatal szerelem beteljesülését. A regény a szentimentalizmus egyik forrásává vált, mivel feltárja a szív rejtelmeit, a szerelmi szenvedély viharait, könnyes érzelmességét. Tiltakozás ez a mű az elavult erkölcsök, az érdekházasság ellen, s hirdeti, hogy mindenkinek joga van a boldogságra, érzelmeinek szabad követésére. 36 A Vallomások című rendkívüli alkotása, csak Rousseau halála után jelent meg nyomtatásban. Nem csak önéletrajzi írás ez, hanem törekedett arra, hogy saját cselekedetei mögött teljes mélységében feltárulkozzon legsajátosabb, legegyénibb énje, gondolatainak, érzelmeinek igazi valósága. Őszinteség hatja át művét „Az első ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly

együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a polgári társadalmat.” Ezt az utolsó változást a zavargások és sorscsapások ideje előzi meg, ámde végül is mindent elnyel a szörnyeteg, s a népeknek immár se vezetőik, se törvényeik: csupán zsarnokaik lesznek. Ettől a pillanattól fogva erkölcsről és erényről sem beszélhetünk, mert ahol az önkény uralkodik, cui ex honesto nulla est spes, ott nem tűrnek meg más urat. „ 14. Közép-európai felvilágosodás A német felvilágosodás filozófiája A német felvilágosodás útját eleinte Leibniz jelölte ki. Ezt azonban átszövik a francia és angol filozófia eszméi is. Christian Thomasius: nyelvújító programja és az életszabályok kutatása mellett a klasszikus természetjog megalapozásán munkálkodott. Szerinte az egyház tagjai egyenlő jogokkal bírnak Christian Wolff: logikus és módszeres gondolkodása nagy hatást tett a kortársaira. Meggyőződése

volt, hogy a tudáshoz, mely boldogítani tudja az embereket, a filozófia vihet közel Samuel Reimarius: A Szentírás ellentmondásai miatt elvetette a kinyilatkoztatást, a csodákat. A vallást az ésszerűség keretein belülre terelte. Baumgarten: tárgyalta először az esztétikát. Az érzések fontosságát és az alkotás folyamatát hangsúlyozta. Mendelssohn: a filozófiai gondolatok népszerűsítője. Az állammal, egyházzal szembeni gondolatszabadság híve volt. Nicolai: erősen bírálta a felvilágosodás fiatalabb nemzedékét, ellenezte a Goethe-Schiller-Herder-Fichte féle új szellemet. Lessing: a német felvilágosodás kiemelkedő egyénisége, a szabad szellem felvilágosult terjesztője. Alapgondolata a történetiség. Isten azt nyilatkoztatta ki, amiket az akkoriak képesek voltak felfogni A kereszténység igazága fontosabb, mint egyéb tekintélyek. A további igazságokat az embereknek maguknak kell megkeresniük. Az ember vallási fejlődése Isten

nevelői munkája A nevelői folyamat vége az emberiség erkölcsi és vallási egyesülése. Csak észigazságok vezethetnek az Isten által kitűzött célokhoz. Kant: filozófiai rendszerbe foglalta a felvilágosodás eszméit. A racionalizmus az ész formális elveiből akarta magyarázni az ismeret tartalmát. 37 Filozófiai fejlődésének három korszaka: ifjúkor- a tanulmányok ideje, a kritikák írását megelőző korszak – a newtoni természetfilozófia és a kozmológia érdekelte, a kritikai korszak – kialakítja a saját trnaszcendentális módszerét. A transzcendentális módszer: az ész. A filozófia minden tudás és az emberi ész legfensőbb céljai közti viszonyulás tudománya, az eszes lény szeretete az emberi ész legfensőbb céljai iránt. Az ész legfensőbb céljai képezik a Kultúra rendszerét. Empirizmus: • az ész nem célok képessége, • a célok célokra tételező természetre utalnak • az ész eredetisége • az ész közvetett

m, áttételes eszközök kezelésének képessége • a kultúra :ravaszság, számítás, kerülő • Kant az empirizmussal szemben • A kultúra célja az ész tulajdonképpeni céljai • Csak az ész kulturális céljai abszolút végcélok Kant érvei: Értékérv, abszurditás érve, a konfliktus érve. Racionalizmus: az eszes lény tisztán racionális célokat követ, az ész célja külső, felsőbbrendű – Lét Jó. A racionalizmus empirizmus. Kant a racionalizmussal szemben?: az észhez tartozó felsőbb célokkal az ész tulajdonképpen önmagát tételezi. Az ész célnak veszi önmagát A transzcendentális módszer lényegi elve az immanens kritika: az ész az ész egyetlen bírája. A transzcendentális módszer feladata: meghatározni az ész érdekeit. Képesség: lelki képességek, megismerő képesség, vágyó képesség, a gyönyör, a fájdalom érzése képesség. A képesség magasabb formája autonóm: benne magában megvan saját gyakorlatának

törvénye. Kant filozófiájának jellemzője, hogy az emberi észt veszi vizsgálat alá, mert az ész az a tehetsége, amely teljesen az a priori megismerés elveit szolgáltatja. Kant kritikai módszere az egész lelki élet figyelembevételét jelenti. A lelki élet három alapképessége a gondolkodás, az érzelem, az akarat Ezért vizsgálja a megismerés és az erkölcsiség a priori elveit. A tiszta ész kritikája ismeretelmélet Megkülönbözteti a posteriori ismeretet, mely a tapasztalatból ered és a priori ismerete, mely a tapasztalattól független, analitikus ítélet, amikor az állítmány az alany fogalmában benne foglaltatik, és szintetikus ítéletet, amikor az állítmány az alany fogalmán kívül van. A tiszta ész kritikája épülete: 1: transzcendentális esztétika. II: transzcendentális analitika III: transzcendentális dialektika Ismeretünk két eleme a szemlélet és fogalom. A megismerést az alany tapasztalatot megelőző tudati szerkezete teszi

lehetővé. Transzcendentális esztétika: érzékeink közvetítésével jutunk a szemlélethez. A fogalmi elemek nélküli jelenség két alkotó eleme: a jelenség anyagát adó anyagi elem, a formai elem. A transzcendentális esztétika végső formai elem, tiszta szemlélet-formája: a tér és az idő fogalma. A tér és az idő fogalma egyúttal Kant szerint a matematikai ítéletek alapja. Minden szemléletünk csak a jelenségek képzete, s nem a dolgok hasonmása. A dolgok tőlünk függetlenül léteznek Transzecendentális analitika: fő kérdése, hogyan lehetséges tiszta természettudomány. A fizikai ítéletek alapja tehát az észleléstől elvonatkoztatott szubjektív ítélet. A kategóriák olyan priori fogalmak, amelyek rendszere megfelel az ítéletek osztályozásának: • Mennyiség vagy kvantitás szerinti ítéletek. A mennyiség kategóriái: egység, sokaság, mindenség • Minőség vagy kvalitás szerinti ítéletek. A minőség kategóriái: tagadás,

valóság, korlátozás 38 • • Viszony szerinti ítéletek: feltétlen, feltételes, szétválasztó. A viszony kategóriái: szubsztancia, járulék, ok és okozat. Módosulat szerinti ítéletek. A módosulat kategóriái: lehetőség és lehetetlenség, lét és nemlét, szükség és véletlen. Transzcendentális dialektika: fő kérdése, hogyan lehetséges transzcendens metafizika. Az ész nem tesz egyebet, mint az értelem kategóriáit a valóság egészére alkalmazza. A transzcendens metafizika a lélek halhatatlansága, a világ végtelensége és az Isten léte kérdéseire keresi a választ. Matematikai antinómiák: • Végesség-végtelenség: a világnak van időbeli kezdete és tér szerint is határok közé van zárva. • Összetettség-egyszerűség: minden összetett szubsztancia a világon egyszerű részekből áll és nem létezik egyáltalán semmi, mint az egyszerű és az ebből összetett. • Szabadság-szükségszerűség: nincs szabadság,

hanem minden a világban kizárólag a természet törvényei szerint történik • Van-nincs a világnak abszolút lény oka. A racionális teológia sem válhat tudomány, mert ontológiai, kozmológiai és fiziko-teológiai istenbizonyítékai a helytelen ontológai érven alapulnak. Az ész szerepe pozitív Kant etikája és esztétikája: a gyakorlati ész kritikája az emberi akaratot irányító egyetemes és kötelező érvényű erkölcsi elvet határozza meg. A tiszta akaratot nem mozgathatják anyagi érdekek Kant az erkölcsi élet étnyiből kiindulva közelít az erkölcsi elvhez. Feltétlenül jó csak a jóakarat A külső célok akarása adja meg a parancsok érvényét, az erkölcsi törvények legalitását. A moralitás szükségszerűen ellentétbe kerül a legalitással vagy törvényességgel. Kant etikája formális etika Az egyes alanyok akaratára érvényes feltételt tartalmazó szubjektív erkölcsi tételek a maximák. A boldogság jobban elérhető az

ösztönök, mint az ész követésével. A gyakorlati észnek elsőbbsége van az elméleti ésszel szemben. A gyakorlati ész három posztulátuma: szabadság, halhatatlanság, Isten, akinek létezését a tökéletes jó megvalósítása követi. Az ítélőerő kritikája az esztétika alapvetését és a természeti célszerűségét a teleológia magyarázatát adja. Mind az esztétika mind a teleológia a cél fogalmán épül fel. Szubjektív célszerűség az, ha a tárgyat ránk való hatásában tartjuk célszerűnek. Objektív célszerűség az, ha a tárgyat önmagában tekintjük célszerűnek. Esztétika: a szubjektív célszerűség felfogása a gyönyör érzelmét kelti bennünk, a gyönyör megítélésének képessége az ízlés. A művészet Kant szerint tudatos, céloktól vezérelt alkotás. Teleológia: a célszerűség kedvet támaszt, a célszerűtlenség kedvetlenséget. A világ valami Isteni terv célszerű alkotásának látszik. E felfogás szerint a

világfolyamat a jó megvalósulását szolgálja, vagy az emberiség feladata a kötelességteljesítése. Magyar felvilágosodás Hissmann Mihály tevékeny alkotója volt a közép-európai felvilágosodásnak. Kiállt a leibnizi filozófia jelentősége és érvényesítése mellet. A filozófia egyetlen szorosan vett tárgya az emberi gondolkodás, amit viszont a tapasztalatból lehet megismerni. Hatékony módszere volt a filozófiatörténet nagy alakjainak újfajta bemutatása. A történelem tanulságait filozófiai szinten tárgyalta, az eseményeket filozófiaillusztráció szerűen mutatta be A Régiség mélységéből mindig a cselekvő nemzetek hatnak mások törekedéseire. Mándi Márton István a tudomány népszerűsítése és a kritikai filozófia kedveltebbé tétele érdekében fogott hozzá a bölcsészet rendszeres kidolgozásához. Filozófiai munkásságában Kant követője volt Nagy hangsúly helyezett a Szentírásra. Márton szerint minden vallásban a

morál az alap, arra épül a dogmatikus teológia. A z oktatásnak az erkölcsi kötelességek előadásával kell kezdődni Az erkölcstan objektív 39 tudományként példákkal illusztrálva könnyen megtaníthat, Az embereknek kezdettől fogva ez erkölcse van. Az elvetemült naturalizmus igyekszik az erkölcsi törvényt magában az emberben elaltatni Az erkölcs célja a nevelésnek, míg a hit csupán eszköze. A keresztény felekezetek egyesülése csak az erkölcsi nevelés által jöhet létre. A hittan nem az erkölcs elmélete és az erkölcs nem a hittan gyakorlata Erkölcsi törvény csak egyetemes és szükségszerű lehet, mert isten törvénye általánosan kötelező. Márton magának istennek a létét is csak erkölcsi érveléssel látja bizonyíthatónak. 15. Romantika és német idealizmus A romantika a 19.sz során terjedt el Irodalmi irányzat, mely az elveszett harrmónia után sóvárgott A korai romantikus művészet a 18.sz végén kifejezi a

valóság előli menekülés vágyát a természetbe, a költői lovagvilág álmaiba. A német idealizmus rendszerei Kant hatását tükrözik. Az ész öntevékenységének logikai elvét metafizikai alapelvvé változtatják. A fejlődés ellentéteken át történik A gondolat és a lét azonos, fogalmaink tartalma a valóság élete. Német romantika: Goethe: a reneszánsz embereszmény sokoldalúságát egyesítette magában. Felfigyelt az elméletalkotás nehézségeire. Az emberi tudomány közös alapjának a természet minőségi folyamatainak megértést tekintette. Schiller a hatalommal való visszafelé problémájával, a törvény és az erkölcs megerősítésével foglalkozott. Fichte: kiemelte a gyakorlati ész jelentőségét, filozófiája etikai és teológiai jellegű. Meghatározott alapelvekből vezeti le tételeit. Az egész világ az egyetemes tudat, az Én terméke A z ellentétekből kifejlő dialektikából következnek a logikai és metafizikai alapelvek.

A tudományelmélet gyakorlati tételeinek fő feladata az én nem-éntől való függésének a megszüntetése. A lát célja, hogy az Én a nem-ént legyőzze Az egyének szabadságát a közösség részéről a jog szabályozza. Az állam csak az ember külső magatartását szabályozza. Az államszocializmus a helyes államforma Az erkölcs az ember belső világát a Cselekedj lelkiismereted szerint paranccsal irányítja. Az emberiség földi életének célja a szabad, ész szerinti berendezkedés. Schelling filozófiai korszakai: 1. Transzcendentális természetbölcselet: előtérbe állítja a természetet A filozófiai világszemléletet két alaptudomány adja.: a tárgyi világból, a természetből kiindulva az alany hozzájárulási módját állapítja meg a természetbölcselet, míg az alanyból a tárgyi lét előállítását magyarázza meg a transzcendentális bölcselet. Ennek részei: elméleti bölcselet, gyakorlati bölcselet, művészetfilozófia. 2.

Azonosságfilozófia: az egyedüli létezőnek az abszolút észt tartja Az Abszolútum az alany és tárgy azonossága. A természeti és szellemi lét mennyiségi különbségei, potenciái megadják a természeti és szellemi világ jelenségeinek fejlődési fokait. 3. Misztikus-újplatonikus bölcselet: létrejön az érzéki világ, mely a bűntől úgy szabadul meg, hogy visszatér az Abszolútumhoz. Pozitív filozófia a teozófia, a fogalmi filozófia pedig negatív filozófia. Hegel szerint a tudatélet igazolja, hogy a dolgok és a gondolkodás a tárgy és alany nem egymástól elválasztott tények. Az egyedül létező fogalom ésszerű s ezért igazi valóság A fogalomnak és a fogalom valóságának szintetikus egysége az idea. Az Abszolútum megnyilvánulási módja a gondolkodás, mely egybeesik a léttel. A világ pedig az idea megvalósulása Minden valóság észjellegű Az Abszolútum az egyéni tudatban hat fejlődési fokon át bontakozik ki: tudat, öntudat,

ész, szellem, vallásos tudat, abszolút tudat. 40 E fejlődést leíró filozófia három fő része: logika, természetbölcselet, szellemi bölcselet. A logika feladata a kategóriák, a legegyetemesebb határozmányok megállapítása. A logika a tiszta ész rendszere. Három része: lét, fogalom, lényeg A természetbölcselet feladata a természetben lévő értelem felismerése. A természet három fő fokozata: mechanikai világ, fizikai világ, szerves világ. A szellem bölcseletének feladata bemutatnia a szellem életének dialketikus fejlődési fokozatait. A szubjektív szellem fokozatai: lélekként visszatérés, tudat, tökéletes szellemi tevékenység. Az objektív szellem fokozatai: jog, moralitás, erkölcsiség. Az abszolút szellem a szubjektív és objektív szellem egysége. Fokai: művészet, vallás, filozófia Hegel követők és bírálók: Feuerbach: a keresztény vallást értelmetlennek és embertelennek látta. A vallást a végtelenség

tudatának tekintette. Számára Isten az ember belső lényegi természetének a külső kivetítése A vallás hamis teológiai lényege, hogy az istennek az emberi létezéstől független létet tulajdonít. Srauss: a kereszténység helyett tudományos materializmust javasolt. 16. Pozitivizmus, szocializmus, marxista reneszánsz Pozitivizmus A megoldhatatlan problémának tartja a valóság létalapjának a meghatározását. Megismerésünk kizárólagos tárgyainak a tapasztalat tényeit, a közvetlenül adott jelenségeket és ezek egymáshoz való viszonyát tartja. Az emberi tudásnak korlátjai vannak A filozófia alapjainak a tapasztalati tudományokat (fizika, biológia történettudomány) tekinti. Lényeges problémaköre a nyelv önálló problémaköré fejlődött. Az ember ismereteit kétféle módon nyerheti: - érzéki gondolati megismerés Francia pozitivizmus - Comte (1798-1857) Az első pozitivista rendszer kidolgozója, akitől az irányzat elnevezése

származik. A pozitív szó jelentése: valóságos, ellentétben a negatívval, míg a hasznos: értelemmel teli, ellentétben az értelmetlennel, haszontalannal. A filozófia és a szaktudományok korlátozandók a jelenségek világára Az ismeret és az emberi társadalom három fejlődési fokon megy keresztül. Ez a három stádium törvénye: 1. teológiai állapot : az emberi szellem kutatja a dolgok belső természetét A kezdetleges világszemlélet a világjelenségeket természetfeletti lények művének tulajdonította. További stádiumai: animizmus – elevennek tartja az egyes dolgokat, a politeizmus – az események osztályai mögött természetfeletti erőket lát, a monoteizmus egyelten legfőbb lény tevékenysége. 2. Metafizikai állapot: a természetfeletti erők, istenségek helyére absztrakt erők, fogalmak, lényegiségek kerülnek. 3. Pozitív állapot: megfigyelés és saját észhasználat alapján törekszik az adott tényekben felismerni a hasonlóság

és egymásutániság törvényét. Pozitív fokon megfigyelés és kísérlet alapján állapítjuk meg az egyetemes törvényeket. 41 A tudományok hierarchiája: a jelenségek egymástól függésének folytatólagos rendje, a tárgy egyetemességének fokozatos csökkenése. Az elvont tudományok rangsora: matematika, asztronómia, fizika, kémia, biológia, szociológia. A pozitív filozófia tisztázza a gondolkodás logikai törvényeit. Gondolkodási stádium – társadalmi forma megjelenése: • A teológiai állapot az isteni jogba vetett hit : o A metafizikai korszak: forradalmi átalakulások kora o A pozitív stádium új szilárd renddel jelentkezik • Etikai normák és késői gondolatok o A társadalom és a történelem tudományos felfogása szerint az individumot alá kell rendelni az egyének fölötti, társadalmi és történeti összefüggéseknek o Szolgálni kell egy-egy államot, csoporton kívül az egész emberiséget o Az új emberiség vallás

külső formája: az emberiség kultuszának rituáléja. A vallás az embereket a szeretet által egymással, a hit által a külvilággal hozza harmonikus egységbe. Erkölcsi főszabálya az ember társas kötelességeinek a teljesítése. Az emberi faj kollektív fejlődésének új tudományát a társadalomfizika jelenti. A politika pozitív tudománnyá válik. Angol pozitivizmus: Mill szerint minden ismeret indukción azaz a tapasztalat ismétlődésén alapul. Az indukció érvényességét a természet feltételezett állandósága adja. Az emberi lelket a pszichikai folyamatok összességének tartja Spencer szerint gondolkodásunk viszonyok felfogására van berendezve. Az abszolútum számunkra megismerhetetlen. A filozófia elsősorban a világfolyamat legegyetemesebb tényét a fejlődés és visszafejlődés jelenségét magyarázza. Fejlődéselmélete szerint az utódok öröklik az elődök által szerzett szellemi és erkölcsi tulajdonságokat. A társadalom is

szervezet, melyben az egyedeknek is van öntudatuk A társadalom az állam van az egyedekért. A vallás a holtak tiszteletének eredménye Német pozitivizmus: Főként ismeretelméleti jellegű. Richard Avenarius az empíriokriticizmus rendszerének kidolgozója A filozófiát a tények értékeléstől mentes leírás adja. Szocializmus 296 ol. Fourier: termelőközösséget és lakóközösséget tervezett a társadalom megreformálásra. A legmagasabb fejlődési stádiumot a harmóniát a társadalom falansztereivel lehet majd elérni. Owen: új hitvallást dolgozott ki és emberbarát nevelési programon alapuló társadalmi rendszerre tett javaslatot A közös emberi cselekvést és a gépek embernek alárendelését sürgette. A társadalmi reformot már nem tartotta elegendőnek. Proudhon: a szabadság elleni támadásnak vette, ha más szocialista elméleteke a személyi tulajdon megszüntetését javasolták. A munkások csupán gazdasági eszközökkel, szövetkezés

útján szabadíthatják fel magukat. Marx és Engels: a materialista szemléletet kiterjesztették a természet törvényeinek tanulmányozására is. Szerintük a munkások életkörülményeit csak forradalmi úton lehet megjavítani. Marx a dinamikus társadalomfejlődésről készített tervrajzot. Társadalmában politikai vagy társadalmi kényszer nem létezik Mozgalmukat az I. Internacionálé jelentette, mely a munkásság hatalmi megmozdulásait szervezte 42 17. Életfilozófiai irányzatok Az életfilozófia elsősorban a társadalmi életre és a kultúrára figyel, s mindent átfogó világnézetet törekszik létrehozni. A fogalmi bölcselet ellen harcol Schopenhauer (1788-1860) Szerinte a világ az én képzetem, a jelenségeket a tudat határozza meg, de a dolog az akarat révén ismerhető meg, s nem az értelem által. Felírta az ok és okozat törvényét Főként a következő kérdésekre kereste a választ: Mi az élet értelme, mi ösztönzi az embert a

cselekvésre, miért nem tud az egyén a szenvedéstől megszabadulni, hogyan nézzünk szemben a halállal. Az ember mindig akaratlagosan cselekszik, függetlenül attól, mennyire tudatos a cselekvése. Az akaratlagos cselekvés lényege az egyén életösztönét, létét kifejező életakarat. A bennünk uralkodó élni akarás ellenére az élet szenvedéssorozat s a vége a halál. Az élet csak arra jó, hogy túl legyünk rajta, mégis az életre kell törekedni, nem a halálra. Az élet szenvedés, az élvezet, a boldogság csak negatívum, a fájdalom megszűnése. Az okos ember a fájdalommentességet keresi, nem a gyönyört Mert a gyönyör csak a fájdalom elmúlta. Az élet ingaként leng a fájdalom és az unalom között A világ lényege valamilyen irracionális akarat, mely önmagát emészti,. Az élet szenvedés, az élvezet , a boldogság csak negatívum. A szenvedés legyőzése az akarat teljes alávetése az értelemnek Kierkegaard (1813-1855) Azt kutatja, mit

kell tennie, hogy megtalálja a számára való igazságot, azt az eszmét, amiért élni és meghalni tud. Az egzisztencia számára az egyedi embert jelenti az Istenhez való viszonyában Minden lényegi megismerés az egzisztenciára vonatkozik. Kierkegaard teljes emberi életet akar, nemcsak a gondolkodás, megismerés életét. A valódi individualitás megvalósulása különböző egzisztenciális magatartásformákban, stádiumokban történik. - esztétikai stádiumban az individuum az esztétikai létet választja, azaz saját életét műalkotássá teszi, az ember nézőként tekinti a világot az etikai stádiumban az ember saját lehetőségét mint feladatát választva kifejezi önmaga fölötti szuverenitását, ami biztonságot nyújt vallási stádium úgy jön létre, hogy a bűntudat ismét választásra készteti az egzisztenciát: vagy marad a bűntudatban, vagy Istent választja Nietzsche (1844-1900) Szerint abszolút érték, abszolút igazság nincs. A

megismerés az élet eszköze Az élet az emberben akaró hatalom. Az akarat teljesen független a külső normáktól és önmaga alkotja meg az életértéket A természetes ember számára nem létezetett sem jó, sem rossz. A természetes ember ellen foglal állást s az emberek egyenlőségét hirdeti. Számára nincs Isten Filozófiájának korszaka: • korai romantikus-esztétikus szakasz: a fejlődés akadályát a historizmusban látja • pozitivista szakasz: csak az érzékileg tapasztalhatót tartja valósnak • etikai szakasz 43 18. Újkantizmus, élet és történetfilozófia, egyéb irányzatok 19.sz közepe Németország – vissza Kanthoz! A filozófiát a jövőben kidolgozandó tudományos nézőpontnak tekintették. A marburgi iskola az újkantizmus egyik irányzata, a természettudományokat helyezte előtérbe. A badeni iskola pedig a történettudományokat A két iskola irányzatát próbálta meg egyesíteni Bruno Baucsh. Helmholtz: a természettudomány

felől közelített a kanti filozófiához. Kant filozófiáját alkalmasnak találta a természettudomány alapfogalmainak ismertelméleti vizsgálatára. Lange: a materializmusra nem lehet metafizikát építeni Liebmann: a Kanthoz való visszatérés jelszavát adta ki. Marburgi iskola: Cohen: a marburgi iskola megalapítója. A tapasztalat és ismert megfelelő elméletét igyekezett kidolgozni Logikai idealizmusa szerint a lét gondolkodása teremti a létet – lét és gondolkodás azonos. Etikája a tiszta akarat elveit tartalmazza a jogtudomány mintájára. A cselekedetben a szenvedélyekben a tiszta gondolkodás uralkodik. Natorp: Azt a módszert tekinti mindennek, ahogy a gondolkodás önmagát teremti. A Logosz a gondolkodást megelőzve ad mindennek jelentést és értelmet. A gondolkodás teremtő tevékenysége az önálló létet alakítja. Az erkölcsiség az egyént emberré tevő közösség keretében valósul meg A közösség szabályozása eszmei, feladata

erkölcsi. A társadalmi élet a gazdasági, kormányzó és a képző tevékenyégből áll. A nevelés feladata a közösségképző tevékenység megerősítése Cassirer: a kanti elveket a kultúra egészére kívánta alkalmazni. Vizsgálati területe lett különösen a nyelvi, valamint mitikus és vallásos gondolkodás. Badeni iskola: Windelband: az újkantiánus délnémet iskola megalapítója. A filozofáló szellem egészének struktúráját, sajátosságait vizsgálta. Az ember a tudás kincseit cselekvéssel állandóan beleviszi az értékek világába A tudás három fő kérdése a lét, a történet és a lét megismerhetősége. A létre vonatkozó központi probléma a szubsztancia fogalma. A történeti problémák témája az idő, a tér, az okság Az igazságértékeket a lét és az öntudat viszonya adja. Racionális tudomány a matematika, logika. Az értékek megállapításánál a relativizmus elkerülésére két posztulátumra van szükség: az

abszolút értékű normatudatra, és az önmagában vett érték felvételére. Az értékes és értékellenes kettőssége a valóságban is létezik. Rickert: transzcendentális filozófiája szellemfilozófia. Különösen az életfilozófia követeléseivel szemben tiltakozik. A biológiai élet a szellemtől nyeri felsőbb értékét és jelentését, biológiai életre világnézet nem épülhet. A legfőbb érték a szellem, amelyből minden érték és jelentés származik Az értéknek a szellem tevékenysége által kell megvalósulni. Élet és történetfilozófia: Az emberiség egysége képzetének megtartásához a metafizika van segítségül: • a haladás eszközének az egyén önfeláldozását tekintették a szeretett személyek iránt. Comte a vallást javasolta jövendő társadalom alapjának • az egyén végtelen fejlődése a történetfilozófiai probléma megoldása. Lessing szerint minden ember azt a pályát futja be, amivel a nem eléri

tökéletességét. Herder összekapcsolta a kor természetismeretét az egyetemes történet gondolatával. Német életfilozófia: az irányzat valamennyi képviselője az élet mitikus-irracionális felfogását képviselt. Keyserling: szembefordul a tisztán értelmi kultúrával. Az élet tökélesedésének útját a szellem és a lélek új egységgé való egybekapcsolásától várja. 44 Klages: a test a lélek megjelenése, a lélek a test értelme. A tudat szakaszosan működik, a szellemet a lélek ellenfelének tartotta. A szellem kívülről ékelődik a test és lélek kettőse közé A szellem életidegen, téren és időn kívüli. A lélek , a tudattalan élet oldaléra áll a szellemmel szemben Életfilozófia, szellemtudomány és historizmus: Dilthey megalapozta a történet átfogó, kulturális nézőpontú szemléletét. A szellemtudományokat öntörvényűeknek, saját belső szempontjaik alapján értelmezhetőnek tekintette. Az embert a környezetével

összefüggésben vizsgálta. Az emberiség történetének szükségszerű célösszefüggése az egyes egyének szenvedélyei és érdekei kölcsönhatás révén valósul meg. A történeki valóság az egyszerűbb tényeket kutató tudományok révén ismerhető meg. A történetíró vágya a valóság elérése A történelmi valóság értelme az egyedi értékek mérhetetlen sokaságából épül fel. Spengler: bírálta azt a felfogást hogy a világtörténelem valamiféle előrehaladás folyamata lenne. Szerinte a tér és idő világa lényegese eltár egymástól. Az időnek is van logikája Ez arra vezet bennünket, hogy a világot történelemként ragaduk meg. Számára a világtörténelem egymástól független kultúrák egymásutánisága. Egyéb irányzatok: Újhegelianizmus: Croce az erkölcsi alapokon álló demokratikus és liberális kormányzás elveit kereste. Elveit a hegeli dialektikát, ellentétek helyett a különbözőségek megőrző szintéziséről

beszél. A szellem e rendszerben elméleti és gyakorlati, esztétikai és logikai, gazdasági és etikai szakaszokat jár be. A szellem teljesen spontánul nyilvánul meg. Gentile idealizmusa tagadja az egyéni tudat létezését Tagadja továbbá elmélet és gyakorlat, szubjektum és objektum, múlt és jelen elmeépítményinek különbségét. Hartmann: a racionalizmus és irracionalizmus összeegyeztetője. Feltárta e tudattalan működését az anyagban, növény és állatvilágban, az emberi testben. Szerinte az emberi tudattalan három fejlődési stádiumon megy keresztül. A bűnbeeséssel az értelem és akarat elkülönült A mai emberiség stádiumban él. Az etika feladata, hogy belássa, a nemlét jobb, mint a lét Szolojov: filozófiája a formális nyugati gondolkodás és az orosz vallásos hit egymásra hatását mutatja. A Minden-Egy keresztény filozófia híve. Belső tapasztalatait szigorú logikai rendbe foglalta A teljes tudás a tudomány, a vallás és a

filozófia. Az ember megfelelően kapcsolódik a környezetéthez A kereszténység gyakorlati beteljesedése akkor történik meg, ha az emberek egy része megvalósítja az abszolút szeretet és önfeláldozás krisztusi tanítását. Modern művészeti irányzatok és mozgalmak : Az impresszionizmus a művészettörténeti forradalom jellemzője a valóság benyomásszerű ábrázolása, amikor a művészek a magukban keltett hatást próbálják meg visszaadni a téma jobb megjelenítése érdekében. Monet, Bazill, Van Gogh stb Expresszionizmus tartalomkifejező avantgárd művészi irányzat. Kubizmus az avantgardista képzőművészeti irányzata. Az eszményi szépséggel a világegyetemet is ki akarták fejezni. A futurizmus a modern nagyvárosi élet és technika kifejezésére kereste a megfelelő művészi eszközöket. A dadizmus tisztán tiltakozás volt, a háború kiábrándultságát tükröző nihilista anarchizmus. Szürrealizmus: a legnagyobb hatású avantgárd

irányzatok egyike, az absztrakt művészet elvont romai összefüggéseket rögzít a valóság közvetlen ábrázolása helyett. 19. Fenomenológia, filozófiai antropológia, pragmatizmus, strukturalizmus, hermeneutika 45 Fenomenológia: Brentano az internacionalizmus megalapítója, amely a tudattal, tudatos tevékenységgel foglalkozik. A lélektant függetlenítette a metafizkától. A lélektant a lelki jelenségek tudományának tekintette Szerinte minden lelki jelenség valamilyen tárgyra irányul. Meinonong: Brentano hatására dolgozta ki tárgyelméletét. Különbséget tett az objektív világ két eleme, a tartalom és a tevékenység, aktus között. Szerinte még a léttel nem bíró tárgyak is tárgyak Az értékek az érzékelhető világtól függetlenül létező objektumok. Bolzano: matematikai tudományeszményt vallott, szerinte az ismeretelméletnek meg kell különböztetnie a pszichikai funkciót és a jelentést. Az igazság isteni alkotás, az

igazságnak szükségképpen léteznie kell A magánvaló képzet a gondoltságtól függetlenül fennáll. A vallás az etikából jön, a lélek hallhatatlan Husserl (1859-1938) A fenomenológiai redukció, a tiszta tudat területére behatolás módszere. Ekkor megváltoztatjuk természetes beállítódásunkat, a külvilág felé fordulást, s a tudatot befelé, önmagára irányítjuk. Ehhez szükséges a külvilág zárójelbe tevése, kizárása, azaz nem figyelembe vétele empirikus tényként. Nem tagadni kell a külvilágot, hanem elkanyarodni tőle. A gondolkodás tárgya a tudattal együtt adott A fenomenológia világossá teszi megismeréseinek logikai jelentését. A lényegekhez semmiféle logikai módszer nem juttathat el bennünket. Filozófiai antropológia: A filozófiai antropológia elvontabb témája az ember helye a világegyetemben. A filozófia emberről szóló értékelésnek át kell törnie a ás népekről szóló előítéleteken. Kant

megkülönböztette az embert mint a természet, és mint önmaga alkotását. Herder szerint az ember ereje és ösztönei fogyatékosak az állatokéhoz képes, de ész és szabadság révén azzá lesz, amivé lennie kell. Max Scheler: a fenomenológiai módszer képviselete mellett erőteljes életfilozófiai irányultsága is van. Az emberi kötelességek mögött feltételezi a megteendő értékének érzetét. Schelernél a lényeglátást az intuitív értéklátás váltotta fel. Az értéknek nincs létezése, hanem érvényessége van A legfőbb érték a személy. Szerinte az egész világnak a szellem az értelme A világ fejlődése az Isten ideális céljában teljesedik be. Az ember szellemi lényeg azt jelenti, hogy különleges státusza a kozmoszban nem vezethető vissza a természetre. Gehlen:Az embert különleges biológiai problémaként tárgyalva foglalkozott az ipari társadalom szociálpszichológiai problémájával. Az ember cselekvése a természet

megváltoztatására irányuló, az ember céljait szolgáló tevékenység. A kultúra az ember lakható természeti fészke A nyelvi szimbólumvilág az ember végtelenül sok tapasztalatát raktározza el. Pragmatizmus Pragma: tett, cselekvést jelent, gyakorlati tevékenységet fejez ki. Központ fogalma az ún pragmatikus elv, amely szerint az igazság a gyakorlati hasznosság függvénye. A filozófia átültetése a transzcendentális régiókból a gyakorlati cselekvés mezejére, az egyszerű ember érzésvilágába. A filozófia foglalkozzon emberi problémákkal, emberi célokkal, ezek megoldási, elérési eszközeivel, azzal, ami életünk szempontjából előnyös. Különösen Amerikában művelték A pragmatizmus az eszme eredményeit, nem eredetét vizsgálja. Előrenéz a következmények felé, nem törődik az ős okokkal A gondolkodást a cselekvés és a jövő felé fordítja. 46 Peirce: az emberi megismerő tevékenység nem a valóság visszatükrözése

az emberi tudatban, hanem biológiai funkció. A világmindenség pluralisztikus és irracionális A világ az egymással össze nem függő események, tények, jelensége halmaz, melyben nincs törvényszerűség. Csak az létezik, aminek vannak gyakorlati következményei. Alaptételei: a gondolkodás szubjektív pszichológiai kielégülés James (1842-1910) A gondolkodás a hit elérésének eszköze. Maga a puszta óhaj, vágy, kívánság elegendő az istenhithez Valamit azért ismerünk meg, hogy az ismeret birtokában cselekedjünk. Szerinte a pragmatizmus az a módszer, amely a vég nélküli filozófiai vitákat azzal oldja fel, hogy minden kérdést gyakorlati következményiből ítél meg. A gondolkodás és a hit nem választható szét A tudat viszonylatok folyása, rendszere, olyan pont, ahol egybeesik a gondolatok és események egymáshoz való viszonya. Dewey: törekvése a pragmatista filozófia hatékonyságát a politikában, pedagógiában kamatoztatni. A

megismerést a sikeres cselekvés eszközének tartja. A nevelést demokratikus önmegvalósítási folyamatként kezeli. Strukturalizmus, posztstrukturalizmus: A strukturalizmus a struktúra fogalmán alapuló különféle modern irányzatok összefoglaló neve. A struktúra a részek vagy elemek olyan együttese, amely összefüggéseiben stabil és rendszert alkot. Saussure: megkülönböztette a beszéd és nyelv kettősségét. A nyelvet rendezett jelrendszerként fogta fel Felhívta a figyelmet más jelrendszerekre, mint rítusok, udvariassági formák stb. Lévi-Strauss: vizsgálta a tudattalan infrastruktúráját, a fogalmak egymáshoz való viszonyát s elemezte a megkülönböztető jegyeket. Felfedezet hogy az emberi gondolkodás ellentétpárokba rendezve fogalmakat alkot. Az ellentétpárok szétválasztásával új ellentétpárokat is fel lehet építeni Szerinte minden kultúrát hasonló struktúrák határoznak meg. Barthes: uralkodóvá tette a nyelvtudományi

analógiájú irodalomkritikát. Képes volt az élet végső kérdéseit a legmélyebben boncolgatni. Foucault: szerint előnyben kell részesítenünk a tényszerűt, az összetettet a különbözőt az egyöntetűséggel szemben. A szubjektum szerinte nem ok, hanem okozat, kényszer hatására alakul ki Hermeneutika: értelmezéstan, eredetileg a teológiában, a jogtudományban volt az értelmezés művészete. Igyekszik feltárni a szövegek, jelrendszerek szabályait. Szűkebb értelemben a bibliamagyarázat általános módszertana. Az irodalmi hermeneutika elszakadt a Biblia-értelmezéstől Rész és egész viszonya folyamatosan és szervesen, a kölcsönös függőség jegyében valósul meg. Gadamer: a modern filozófiai hermeneutika legjelentősebb képviselője. A hermeneutika eredeti fogalmát univerzális elvvé terjesztette ki, a megértést a létezés történetiségnek a részéve tette. A nyelvnek ismét központi szerepet szán. A hagyományra alapozott A

megértés egyfajta közvetítő múlt és jelen, a hagyomány és jelenkor között. 20. Élet-metafizika és ontológizmus Az életfilozófia a pozitivizmus világnézet nélkülisége ellen lépett fel. jellemzi. 47 A nagy filozófia iránti törekvés Bergson: pozitivizmus-ellenes, új pozitív metafizikát és új módszert ad. Forrása a tapasztalat, az okosodás, a biológia rendszere és a problémák helyes felvetése. Szerinte a világ lényege az élet, mely azonos az élményekkel. A filozófia tárgya az élmények szakadatlan áradata A metafizika tárgya az abszolútum, mely összeférhetetlen más dolgokkal. Az abszolútumot, a valóság belső lényegét intuícióval ismerhetjük meg. Az intuíció szellemi szimpátia, intellektuális megérzés Az intuitív ösztön képes gondolkodni tárgyán. Bergson szerint a filozófia nem tudomány, hanem lelki utánélés A mechanikus okság helyett egyfajta teremtő fejlődést érzünk meg minden valóságban. Az

emberi tudat az isteni tartam megnyilvánulása. Az igazi valósághoz, a teremtő fejlődéshez eljutni filozófiai intuicióra van szükség Az intuícióval a folyton változó valóságot ragadjuk meg. A tartam megragadása az életnek átengedett tudati erőfeszítéssel A tartam új oksági viszonya a pszichológia okság. Akkor van szabadságunk, ha cselekedeteink teljes személyiségünkből fakadnak. A szabad cselekedet a mély énnel azonosuló döntés alapján születik. Az élet intuicióval, magasabb rendű képességgel ismerhető meg De Chardin: szerinte a világegyetem fejlődése során egyre összetettebb és koncentráltabb képződményeket hoz létre. A tudat a centrokomplexitással párhuzamosan fejlődik, tudományos szempontból is megnő az ember jelentősége. Szerinte a gondolat kiteljesedésével nem ér véget az emberi fejlődés. Az egyetemes emberi egységesülés egyre inkább gyorsulva folytatódik Az evolúció nem automatikus, hanem tudatos

fejlődésként a szabad emberi cselekvéstől függ. Újmetafizika: Whitehead: a tudományos materializmussal szemben állította az extenzív absztrakció módszerét. Megalapozta a természettudomány filozófiáját. A megismerésben egyedi esemény kapcsolódik más konkrét egyedi lényegiségekhez. A dolgok meghatározott rend szerint léteznek Egy-egy esemény megjelenése itt vagy ott nem véletlen. A valóságos létező objektív, kell léteznie vak alkotó ösztönnek Léteznie kell a korlátozás valamilyen elvének. Kritikai realista ontológia: Hartmann a német filozófia meghatározó alakja . szinte teljesen feldolgozta a korábbi filozófiákat A tárgyak léte a rájuk vonatkozó gondolkodás szükségszerű előfeltétele. Az ismeret szintén része a valóságnak. A megismerés természetes módon tárgyakra irányul A megismerés természetes irányát az ontológia folytatja. Elkerülendőnek tartja a realitás összetévesztését a materialitással A

kategóriák nem azonosak az olyan képződményekkel, amelyekben különböző létfokokat tudunk megkülönböztetni. A lét teljes körét négy réteg öleli fel. A minden rétegben közös kategóriákban nem merülnek ki a rétegek Egyegy kategória átnyúlhat más rétege A kategóriák csak felfelé nyúlhatnak át más rétegekbe Hasonlók a rétegek egymástól függőségének törvényei. A tudati tevékenységet mindig el fogja homályosítani az irracionális akarat. 21. Neopozitivizmus és analitikus filozófia Neopozitivizmus Tagadja a filozófia tudományos szerepét, világszemléletét. Elveti a filozófia kialakult nézeteit Szerinte a tudomány feladata a világ jelenségeinek leírása, nem magyarázza azokat. A neopozitivizmus a filozófiáról azt tartja, hogy a világon nem segíthet, mivel arról csak empirikus (érzékszerveink útján) tapasztalat útján tapasztalhatunk. Bécsi kör: szerintük a hagyományos metafizika alaptételei értelmetlenek. A

természettudomány megold minden kérdést és a metafizika lényegtelen. Általános módszert kerestek az igaz és hamis elméletek 48 elhatárolására. A tapasztalaton túli metafizika eleve nem rendelkezik megfigyelhető tételekkel a filozófiának nincsenek megoldhatatlan problémái. Akkor értelmes egy kijelentés, ah megállapítható, hogy milyen tapasztalati megfigyelések esetén lenne igaz vagy hamis. A verifikációs elv a tudományosság tapasztalati ellenőrzése. A kijelentés akkor verifikálható, ha leírhatók a tapasztalati feltételek A filozófia csupán a tudomány logikája lehet. A tudomány törvényei sémák, előírások, és nem leírások vagy magyarázatok. A sémák önmagukban semmit sem állítanak, segédletek szükségesek, Az értékkérdés nem megismerési kérdés. Az értékítélet kívül van az igazon és hamison A normatív kijelentések igazsága független a tapasztalati tényektől. Analitikus filozófia: Russel (1872-1970)

Szerinte a természettudomány nyújtja a tudást, a technika a haladást. Az ember meghatározója az agy és a természettörvény. Ezért elveti a vallásos gondolkodást Az ember szabadságát, a jó élet megvalósítását a természeti feltételek lehetőségeinek tudással, szeretettel való felhasználása adja. A tiszta matematika fogalmait visszavezette kevés számú logikai alapelvre. Célja a részproblémák egymásra épülő elemzése A valóság nem több az egyes érzetadatok összességénél. Moore: az egészséges emberi értelmet , a józan észt szerette volna megvédeni. A jó közvetlen megértéssel fogható fel. Analitikus filozófia Szerintük a köznyelvet kell elemezni, hogy megszabadíthassák a félreérthető értelmetlen kijelentésektől, amelyek a hagyományos tudományos filozófiákat jellemzik. Ha ezek nincsenek a nyelvben, akkor nincs is probléma. pl ha kiiktatjuk a munkás, tőkés szavakat, akkor nem lesz osztályharc Wittgenstein (1889-1951)

Minden összetett kijelentés egyszerűbbekre analizálható, és azok is még egyszerűbbekre. A világ egymástól független tények összessége. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell Nem lehet beszélni: logikumról, matematikáról, törvényszerűségről, értékről, etikáról. Az önmagában vett egyszerűség létezik, mert a világ független az emberi tevékenységtől és megismeréstől. Az elemi kijelentés szerkezete megfelel az általa leírt elemi tény szerkezetének A kijelentés képe annak ténynek ,amit leír. A nyelv és logikája a világ tükörképe lesz Az elemi kijelentés az elemi tény egyszerű képe, a nyelv önmagára nem vonatkozhat. A gyakorlatban az ember képtelen megváltoztatni a valóságot. 22. Egzisztencializmus, kritikai filozófia Egzisztencializmus Jelentése: létezés. Témája az emberi létezés, a személyiség sorsa a modern világban A hit és a hitetlenség, az élet értelmének elvesztése, megtalálása. Jaspers

(1883-1969) A jelenségeket vizsgáló különböző tudományok nem adhatnak egységes világképet, mert az meghaladja az értelem határát. Az egzisztencia fogalmilag megismerhetetlen, csak átélni lehet 49 Az egzisztencia filozófiája fölszólítja az embert: szabad és föltétlen döntést hozzon önmaga megvalósítására. Az egzisztencia az ember szabadsága, mely transzcendenciaként egyenlő Istennel A lét megismerhetetlensége sem tárható fel. A lét és az ember közti viszonyt a lét hozta létre A modern technika is elősegíti a létfelfedést. Sartre (1905-1980) Nála az egzisztencia maga a valóság, a dolgok, az ember valóságos léte. Semmilyen lényeg nem előzheti meg a létet. Mozgás sincs a világban, hanem csak az anyag eloszlása változik A gondolat a Semmi Valósággal csak az anyag bír, és az anyagon kívül nincsen semmi. A konfliktus szabadságok közötti konfliktus. A szabadság az emberi léttel együtt jár, így a konfliktus örök Az

ember szabaduljon el magától, múltjától és a világtól. Az ember szabadságra ítéltetett A nem lényegi tulajdonságok a szemléletből fakadnak. Minden dolog zárt, önmagában elégséges Az önmagában létezőtől eltér a lét másik formája, az önmagáért létező. Az önmagával való azonosság elérése istenné tenné az embert Felelős vagyok cselekedeteimért, egész énemért, a világért. A társadalmi, politikai harcból nem lehet kimaradni, ahogy a világból sem lehet kilépni. Camus: Egyetlen komoly filozófiai probléma z öngyilkosság kérdése. Tagadja a pozitív válasz lehetőségét a hamleti kérdésre, hogy van-e értelme az emberi életnek. Mihelyt az öntudat felébred, az emberi értelem az abszurdum faliba ütközik. Ha az életnek nincs semmi értelme, az öngyilkosság az egyedüli logikus magatartás. Kétféle öngyilkosságot különböztet meg: fizikai öngyilkosság, a másik az igazi egzisztencialisták filozófiai öngyilkossága. Az

abszurd ember, ha belátja az élet értelmetlenségét, minden erejével ragaszkodni kezd az élethez. Csupán a művészet ment meg attól, hogy meghaljunk az igazságtól. A világ és az emberi szellem szembeállítása az abszurd Az ember világosságot akar a lelkében, szelleme a lét értelmét keresi. Nagy kérdése, hogy szent lehet-e az ember Isten nélkül Buber: az embernek a másik lénnyel folytatott találkozását vizsgálat filozófiában, különös tekintettel az Istenhez való viszonyt. Embernek lenni szerinte azt jelenti, mint egy másikkal szemben létező lénynek lenni. A bibliai vallás lényege az Isten-ember párbeszéd lehetősége, a köztük lévő szakadék ellenére Marcel: az emberre, világra és Istenre vonatkozó kérdések összefüggenek. Az emberi lényeg azért nem definiálható, mert az ember szabadsággal valósítja meg önmagát. A világban a másik embert tárgynak vagy jelenlétnek tekintett. A teremtő hűsében Isten részesít

mindenkit A filozófia megvilágítható, de megoldhatatlan misztérium elé állít bennünket. Merleau-Ponty: az ember helyzetét, mint világban való tudatot vizsgálja. A test szellemi, és a szellem teste. A testi-lelki egységet az ember minden tettében megtaláljuk A fenomenológia módszere képes feltárni az emberi jelenségformákat. Az ember sajátos létező, amelyet a tudat és testiség jellemez Ortega y Gasset: az élet tágan értelmezett fogalmából indult ki. Szerinte a dolgok élete léte, s a lét a tiszta relációk összességében oldódik fel. A dolog nem azonos önmagával, hanem relációnak teljesége, amint az univerzum is. Csak az emberben tudatosul az élet A kultúrát azonosította a tudományok egészével Az élet a logika, etika és esztétika, segítségével léphet a kultúra birodalmába. A kultúra minden mása az élet megvilágítása. A spontán élet problémáinak orvoslását a kultúra biztosítja Az élet és a kultúra között a

környezet biztosítja az átmenetet. Az élet rétege a szervezett és a szervező élet A racionális kultúrafogalom felszámolása korfeladat. Az észnek az élet szolgálatába kell állnia A változó élet a jövő dimenziója, a döntés gondja, mivé legyünk. Kritikai filozófia Frankfurti iskola 50 A társadalom kritikai elméletének tárgya az ember, aki maga állítja elő a különböző életformáit a történelem során. Új kritériumokra van szükség, tehát nem rendszeren belüli korrekcióra, hanem annak alapvető kritikájára. A létet az emberek alapvetően képesek megváltoztatni, mert a történelem alanyai A változás célja a társadalom ésszerű alakja, az igazság, a béke, boldogság és szabadság utáni törekvés érvényre juttatása. Társadalomkritikai elemzéseiket Marxra alapozták Horkehimer: a társadalmi jogtalanság megszűntetéséért harcolók táborához csatlakoztatja a kritikai elméletet és képviselőit. Az embereket

összes történelmi életformáik előállítójaként vizsgálja Szerinte azért a társadalmat kell vizsgálni, mert az minden tényt reformál. Adorno: szkeptikus történelemfilozófiáját negatív dialektikának nevezte. Nem hitt az emberi nem önteremtésében és önfelszabadításában, mert szerinte az ember a magának okozott elidegenedést nem tudja feloldani. A művészettől várta, hogy az azonosság kényszerétől mentes önazonosságot megvalósítsa. Macuse: a filozófia gyakorlati tudományával kívánta a polgári rend és kultúra kritikát adni. Tanulmányt szentelt Freud pszichoanalízise újragondolásnak is. Az emberek ösztönei is elnyomottak, nem érvényesülhet az örömelv. Úgy akarja megváltoztatni a társadalmat, hogy abban az emberek szabad és játékosan tudják befutni természetes fejlődései pályájukat. Habermas (1929 - ) Szerinte a modern ipari társadalomban uralkodó instrumentális ész nem törődik az emberi célokkal, s a politikát

technikai jellegűvé teszi. Feltárja, hogy a modern társadalom bajait az okozza, hogy a társadalmi lét kommunikatív szerveződésű területét (az élet-világot) kisajátították a társadalom olyan ál-autonóm rendszerei mint a bürokrácia és a gazdasági nagyszervezetek. Filozófiájának centrumába teszi a természetes nyelvtől és gondolkodásmódoktól való indokolatlan eltávolodás problémáját. 23. Kritikai racionalizmus, neoliberalizmus, újkonzervatizmus Kritikai racionalizmus: A kritikai racionalizmus iskolalapítója Karl Popper. Azon dolgozott, hogy minden ember felérhessen a legnagyobbak közé. A szabadságot választotta módszerének és célnak is Azt akarta, hogy szabadon eldönthessük, tévedtük-e. Kijavíthassuk, ha tévedtünk, s tévedhessünk, hogy legyenek gondolataink A gondolat erejében bízott, ami elmozdítja a tévedést. Az élet tudományossá tételén dolgozott Leleplezte a totalitarizmus mindenféle elváltozását. Kiállt

vitázni a pozitivizmus ellen az egész frankfurti iskolával is Cáfolja az indukciót. A tudás születése problémameglátás és megoldás útján, a próba-szerencse módszerrel történik. A nyitott társadalom propagálója, ahol a kritikai racionalizmus érvényesülhet, amihez a demokrácia intézménye szükséges. Elméleti munkásságának fő területe a tudományos megismerés módszerének vizsgálata. A filozófia feladata a fogalmaink jelentésének világosabbá, pontosabbá tétele. Nem hisz az általánosítás módszerével. Azt állítja, hogy előzetes fogalmi minta, koceptuális séma szerint kezdünk hozzá bármilyen megfigyeléshez. Minden tudás egy előzőnek a módosulása, nincs passzív tapasztalat. A problematikus tudás érdekli Szerinte a tudásunka próba-szerencse tévedéskiküszöbölés révén alakult ki. Az általa kidolgozott falszifikációs folyamat azt jelenti, hogy nem olyan ellenőrzésnek vetjük alá elméletinket, melyek cáfolják

azokat. A tudás bizonytalan kiindulópontokból indul Elméletink cáfolatai új életutakat kényszerítenek ki: a jövő nem lesz olyan mint a műst., az ismétlés megfigyelésében a tudás nem gyarapodik. A tudomány és értelem növekedése a kölcsönös kritika útján történik, a tervszerű növelés egyetlen módja a gondolkodás szabadsága. Az emberi tényezőt nem képes ellenőrizni egyetlen társadalmi intézmény sem 51 .A tudományos előrelátás azt mutatja, hogy a jövő tőlünk emberektől függ Érvel a szociális vagy közszempont érvényesülésének totális kiterjesztése ellen, ugyanakkor a társadalom fokozatos reformálásának híve. Popper-követők: gondolati összefüggéseit követői az 1960-as évek uralkodó irányzatává tették. A kritikai racionalizmus szakított és szemben áll a pozitivizmussal . Hans Albert a teljesebb elmélet szándékával ismertette és vitte tovább a kritikai raconalizmust, összevette más filozófiai

irányzatokkal. A kritikai racionalizmus fő érdemének a kanti kricizmus radikalizálását tartja. Neoliberalizmus: Von Hayek: az emberi értelem és tevékenység kanitánus jellemzésével eléri a társadalom és a természet megismerési módszerének azonosságát. Egységes módszere a kartéziánus dualizmus kritikája, ami azt jelenti, hogy a társadalom rendje nem lehet az irányító ész terméke. Az ész és tudás elméletét Szerinte a legkövetkezetesebben a társadalomelméletben lehet kifejteni. A tudás szubjektív jellegű Olyan szabályok irányítanak mindannyiunkat, mikről nincs tudomásunk. A rend, amit a világban találunk, Hayek szerint az emberi ész kreatív aktivitásának terméke. Elménkben az alapkategória az emberi organizmus megvalósító elve. Minden mentális jelenségekre úgy kell tekintenünk, mint az agy által megvalósított osztályozási aktusra. Az önmagunk bázisán keletkező tudásunk egyszerre gyakorlati és elvont A tudás

hajlam a sikeres tevékenységre. Az emberi tudás radikálisan elszakadt az alsóbb evolúciós szintektől A tudáselméletben elsődleges a gyakorlati jelleg. A kiválasztás mechanizmusa: versenyzés a sikeres viselkedés biztosításában más szabályokkal. Hangsúlyozza, hogy az emberi ész önmaga számára részben mindörökre ismeretlen marad. Hangsúlyozza, hogy az emberi ész további evolúciójához le kell mondani a társadalom és szellemi élet fölötti tudatos ellenőrzése kísérletiről. Fontos figyelmeztetése, hogy nehézségeket jelent és veszélyeket rejt magában a nembeli ember képzetének középpontba állítása. A mai világban nem cselekvésfilozófiára van szükség, hanem a cselekvés kereteit kell a filozófiai általánosítás eszközével kidolgozni. Újkonzervatizmus: Oakeshott a valóságot bizonyos számú emberi gyakorlat közvetíti felénk. Az emberre jellemző teljesítmények csak részét képezik az egésznek. Ezek birtokában az

ember olyasmit tud, amit nem lehet visszavezetni alkotórészekre. Felhívta a figyelmet a szabályokban lévő speciális ismeretre is A nomokrácia lényegében az általános törvényeken nyugszik, a teleokráciát a praktikus célok irányítják. A vállalkozó államot eltorzítja az ideológia, a szakadatlan törvénykezés és pereskedés. 24. Teológiai filozófiák: Neoskolasztika: az újskolasztika a katolikus egyházban a 19. sz végén felgyorsult filozófiai mozgalom, mely összeegyezteti a katolikus világnézetet az új természettudományos ismeretekkel. Ennek része a tomista filozófia és teológiai rendszer modern változata, a neotomizmus, az újkori katolikus filozófia legerősebb irányzata. Neotomizmus: Szent tamást ajánlja a filozófia és teológiai oktatás vezérfonalául: az új egyházi törvénykönyv kötelezővé tette a teológiai hallgatók előzetes tanfolyamát: tanulmányi központok jöttek létre. Kritikai realista gondolkodásának

központjában a létezők elmélete a áll Mitterer: elsőként hasonlította össze a világképeket a gondolkodási modellekkel. Feltárta Szent Tamás tételeinek viszonylatait, azaz kora világképtől és arisztotelészi gondolkodási modelltől való függését. Maritain: párbeszédet közvetített a neoskolasztikus és francia tudománykritika között. E szerint a filozófiai és tudományos magyarázat módszertani különbségét a relativitáselmélet, a részecskefizika, és 52 az új tudományelvét alátámasztja. A tudomány megértéséhez szükséges az ember ismerete, a világ ismerete ill. az emberi alkotás Dolgozott a társadalomtudományok és a skolasztika ötvözésén is Transzcendentális módszerek: az irányzat jogosságát egyesek vitatják, mások pedig egyenese a neotomizmus vezető irányának tartják. Az irányzat célja, hogy a trnaszcendentális elemzés módszerek továbbvitelével lehetőség nyíljon túllépni a szkepticizmuson és a

szubjektivizmuson. Maréchal: A Szent Tamás féle és a kanti ismeretelmélet összehasonlításával megalapozta az újskolasztika folytatásának számító transzcendentális ismeretkritikát. Szerinte a megismerő alany, az emberi szellem és a megismerés tárgya összefügg. Még ha magát az igazság létét tagadja is valaki, megvan az a háttérigazság, amennyiben a tagadással egyúttal megsemmisíti saját állítását. Rahner: kifejezi, miként juthat az ember az anyagi világban általános érvényű, objektív ismerethez. A legalapvetőbb ismeret a lét birtoklása, a szenttamási létazonosság. Az ember az anyagi vagy érzéki megismerés által jut el a dolgokig. Minden absztarkció egyúttal konverzió, egyetlen folyamat két oldala A világ az ember számára tükör világ. Az ember rendeltetése és sorsa határvonalat képez Isten és a világ, az idő és az örökkévalóság, a testi és testtelen között. Teonómia: Paul Tillich: a személyes szabadság

és hagyomány értékeinek megőrzése foglalkoztatta. Istenről és a hitről szólva a hagyományos kereszténység és a modern kultúra kapcsolatát vizsgálta. A megigazulás mintájára lehetővé válik az igazság, a kultúra értékei. Korrelációs módszerrel folytatott dialógust a kételkedő ész és a hit, az autonómia között. Dialketikus teológia: Karl Barth: a vallásos élményre helyezi a hangsúlyt. Az egyház folytonos reformálása szellemében lépett fel: a bibliai kinyilatkoztatást vagy kijelentést tette meg a teológia fő témájának: nem fogadta el a kálvinizmus objektív valóságot jelentő határozott istenfogalmát: döntőnek az emberré vált Istent tartotta a maga irraconalitásában. Vállaljuk a szolidaritást az elpogányosodott tömegekkel Egyházfelfogása szolidáris a tömegekkel. A barthianizmus élesen szembeszállt a liberális teológiával és kálvinista ortodoxiával. Bultmann: a keresztény hit helyett a transzcendentális

Jézus a középpont. Megállapítja, hogy az ember a történelemnek alárendelt lény, aki azért tud gondolkodni, cselekedni, fennmaradni, mert számot vet a múlttal. Céljait azonban nem mindig érteti el A történelmi tettek múlttá teszik a jelent, s új jelent hoznak létre. Az ember kiszolgáltatja a folyamatnak Isten a történelem ura, aki a történelmi folyamatot saját terv szerint bizonyos cél felé tereli. Az emberi élet gyenge, törékeny és múló valami, isten szava azonban szilárdan áll, és az ember támaszkodhat rá. Isten kétségbevonhatatlan tekintély, és az embernek engedelmeskednie kell. Az isteni tekintélyt az egyház közvetíti: ha engedelmeskedik az egyház parancsainak, az ember szabad és ekkor képes megvalósítani igazi éltét. Ami a közösségnek hasznos, az hasznos az egyénnek is Minden igazság relatív, ezért kutatása értelmetlen, azaz szétfoszlik a szellemben, a tudás és gondolkodás alapjába, mint történelmi erőbe vetett

hit. A történelem határozza meg a szellem sorsát Hume a szellemi szubsztancia fogalmát a mentális folyamat fogalmával helyettesítette. Szakított az egységes emberi természet felfogásával, nála az emberi történelem természettörténet. Az ember csupán folyamat létezés nélkül. A végpont a nihillizmus Bulthmann keresi a kiutat ebből anihillizmusból, amin célt fedezhetünk fel a történelemben. Olyan törvényt keres, mellyel az ember meglelheti szabadságát és felelősségét. Az ember lényege cselekvésben élni, melynek terepe a történelem. Minden cselekvés kockázata, hogy igazi eredménye csak a jövőben tárulhat fel. Az emberi lét állandó jövőbelisége olyan időbeliség, amiben a történetisége gyökerezik Minél inkább közösségi lénynek tekinti magát az ember, annál világosabb számára, hogy követelmények vezérlik. A történelmi haladás az egyes emberek felelősségétől függ A keresztény ember nem szabad történelmi

döntést hoz, mert befolyásolja saját múltja. A történelem értelme saját személye életünkön, felelős döntéseinken keresztül jut el hozzánk. 53 Perszonalizmus: a perszonalizmus először a személyes Istent hívést jelentette a panteizmussal szemben, majd olyan filozófiát, amelynek nevelési célja a személy sokoldalú fejlődése. Figyelmeztet a kultúra küldetésére, hogy megtalálja gondolkodás és cselekvés, elit és nép közös mértékét mintájára világot megújítsa. A perszonalista filozófiát nem foglalták rendszerbe, inkább kisebb-nagyobb tanulmányok jellemzik. Mounier: definíciója szerint a perszonalista tan elismeri az emberi személy elsődlegességét az anyagi szükségszerűséggel és kollektív intézményekkel szemben. A polgári és fasiszta társadalmat egyként elutasítva, új, a személyiség védelmét biztosító társadalmat akar létrehozni. Elindította a keresztény gondolkodás szembesítését a marxizmussal. A

filozófia feladatát ő is a világ megváltoztatásában látja, de ezt a szabadság, szeretet, keresztény értékek megőrzésével egyetemben követeli. Szerinte a vallás nem hamis tudat, hanem a erkölcsi tudatformálás hajtóereje. Az egyénnek a szeretet alapján a többi ember felé kell fordulnia Önmagát megismerni és megtalálni is csak mások által tudja az ember. Az emberek közötti szeretet teszi, hogy az egyén nem rendelődik alá a társadalomnak. A hivatás adja a személyiség lényegét, amire szeretete révén a másik ember igénye vezeti rá a személyt. A vallás időbeli és mulandó valósága nem azonos annak az örökkévalóságot jelentő részével. A perszonalizmus szándéka, hogy a kereszténységtől eltávolítsa az időbeliség rárakódásait. Felszabadítás teológia: a római katolikus hiten alapuló teológiai felfogás, amely a vallásos hitet társadalmi elkötelezettséggel társítva próbált segíteni az elnyomott szegényeken.

Tudatosította társadalmi egyenlőtlenséghez vezető politikai gazdaságtani szerkezetet. Olyan helyi egyházi csoportokat hoztak létre, amelyek tagjai a Biblia tanulmányozásával és a szegények életkörülményeinek javításával is foglalkoztak. Jelentős képviselői: Gutiérrez, Romero, Boff, Sobrino 25. Posztmodernizmus: A posztmodernizmus olyan társadalmi, kulturális és intellektuális mozgalom, amely a modernizmusból fejlődött ki. Olyan különféle irányzatok összefoglaló elnevezése, amelyek egymással kevés rokonságot mutatnak. Létrejöttére nagy hatással voltak a posztstrukturalizmus kritikai gondolatai, miszerint a szavak jelentése és a nyelv szöveghálója teljesen soha nem lesz elérhető. Elveti a történelem fejlődésközpontú szemléletét, s úgy érzékeli , hogy széthullóban a világtörténelem, a társadalom. Elveti a határok fogalmát is és kiemeli a másság tapasztalatának jelentőségét. A posztmodernt szemlélet mára a

stílusok, irányzatok és elméletek kaotikus sokféleségéhez vezetett. Ökologizmus, globalizmus: Az ökologizmus az ökológia tudományának és problematikának megjelenését, s viharos gyorsaságú és formájú elterjedését jelenti a közélet fórumain és a közvéleményben. Az emberiség legégetőbb gondjai nagymértékben ökológiai problémák: népességnövekedés, táplálék, szűkössége, környezetszennyezés stb. Az ökológia multidiszciplináris tudomány, amelynek alkotó tagja a növény és állatbiológia, rendszertan, élettan, stb. Kialakulásában nagy szerepet játszott Pecceli kezdeményezésével létrejött Római Klub, mely az emberiség jövőjét meghatározó problémákat vizsgálják, és javaslatokat tesznek a gondok megoldására. Első jelentésük – a növekedés határai arra figyelmeztet, hogy a fejlett világ színvonalát lehetetlen elérni az ipari termelés fokozásával a világ elmaradott nagyobb részén. Az első globális

forradalom című jelentés az emberek közötti világméretű szolidaritásra hív el. Ez az egyértelműen megfogalmazódott és színre lépett a globalizmus, a globális problémák tárgyalásának és kezelésének igénye és gyakorlata. A globalizmusnak van globalizáció értelme ismeretnek tartalma olyan fordulatokat ismerhet, hogy elérhető közelségbe kerüljön globális problémák megoldás. A globalizmus lehetővé tette a világméretű érintkezés lehetőségeinek elterjesztésével a civilizációk valóságos összetalálkozását és egymásra hatását. Hutigton 54 elemzi ennek a folyamatnak a sajátosságait és megállapítja a lehetséges kibontakozás módozatot. Eszerint a világpolitika sokpólusú lett, sok civilizációt foglal magába. A nyugat a többi világrészhez viszonyítva már nem olyan erős, és az ázsiaiak ereje egyértelműen növekszik. A nem nyugati civilizációk egyértelműen ragaszkodnak saját kulturális értékeihez.

Posztindusztrális és információs társadalom Daniell Bell – posztindusztrális társadalom: az ipari társadalmat az jellemzi, hogy az energiát és a gépesítést a javak tömegtermelésére használja. Posztindusztrális társadalomról akkor beszélünk, amikor a munka aránya taremelésről a szolgáltatásra tolódik át és a gazdasági innovációban és ügyvitelben központi jelentőségűvé válik az elméleti tudás. Mindez a technológiák szerepének rendkívüli megnövekedésével jár együtt. A posztinusztrális társadalom funkcionális és szerinti modelljében még nem jelentkezik rendszer, mint általános mozgató alany. A posztindusztrializmus helyett z információs társadalom elnevezést kezdték használni. Masuda : Szerinte a társadalom nem az anyagi javak termelésétől, hanem az információ termelésétől függ. Az új társadalmi technika lényege ugyanis az információ, ami láthatatlan. Tudományfilozófiai forradalom: Kuhn: a mind nagyobb

nehézségek felhalmozódva olyan válsághoz vezetnek, amelyet csak olyan intellektuális forradalom képes megszüntetni, ami új pradigmával helyettesíti a régit. Jelentős paradigma váltások: einsteini relativitáselmélet, kopernikuszi heliocenrikus világnézet bevezetése. Szerinte a paragdigma határozza meg, hogy a tudósok milyen kísérelteket végeznek. Majd a paradigmaváltás fogja megváltoztatni ezeket az alapvető elgondolásokat, melyek a kutatás meghatározói. Jellegzetes a tudósok hozzáállása is ezekhez a folyamatokhoz. A fiatalabb kutatók kezdenek a régitől eltérő válaszokat adni a különböző problémákat. Őket azonban ekkor még üldözik A paradigmaváltás elméletét kiterjesztették a politológiára, közgazdaságtanra, szociológiára. Lakatos Imre: szerinte a tudományok nem érthetők meg a tudományuk története nélkül. A tudománytörténet tényeit nem látta összeegyeztethetőnek a racionális módszertanok követelményeivel.

Szerinte a módszertan nem meghatározó a tudományban, hanem normatív, követelményeket állít a tudósok elé. A kutatási programnak lennie kell egy központi magjának Feyerabend: szerinte a tudományoknak közelíteniük kell a művészetet, és alá kell vessék magukat a polgárok megítélésének. A módszer megkövetelése ne legyen szigorú, és parancsszerű, hanem toleráns Ott fejlődik ki a tudomány ahol a kutatók az elismert, megszokott módszereket tudatosan vagy öntudatlanul megsértik vagy elhagyják. Dekonstrukció: az 1960-as évek végén Franciaországban, Derrida által kezdeményezett irodalomkritikai és filozófiai iskola, amely kritika alá vette a hagyományos nyugati metafizikát, valamint a filozófiák módszertanát. Jelentős szerepet kezdett betölteni a posztmodernizmusban Hatására fellazult a kapcsolat a nyelv és a fogalmak között. Derrida: a nyugati filozófiát bírálta, bírálatát kiterjesztette az irodalombra, nyelvészetre is

.Tőle származik a dekonstrukcióként ismert filozófiai módszertan, amely állítja, hogy a szavaknak nincs fix referencia pontunk, és az írott szövegek ellentmondanak önmagunknak. Módszertani vizsgálta, dekonstrukciós stratégiája a nyelvi jel önkényes voltából indul ki. A dekonstrukció szétbontja a szerzők által a saját nézeteik kifejezésére használt nyelvet, aláássa azt a hitet, hogy a világ eredendően magában hordozta saját jelentését. Posztmodern művészet: Derrida a kollázst és motázst tekinti az elsődleges posztmodern diskurzusnak a festészetben, irodalomban, építőművészetben és moziban. Az építészetben a posztmodern stílust az ornamentika újra bevezetése fejezte ki. A vizuális művészetek más ágai nem is használják a posztmodernizmus építészeti fogalmát, hanem a transzavantgárd kifejezést alkalmazzák. Ez a művészet többnyire lemond az avantgárd társadalmi radikalizmusról. A modernizmustól átvett tárgyak

használati funkciójától elidegenítő objektművészet is. 55 Posztmodern filozófia: elsősorban Franciaországban fogalmazódott meg. Lyotard: ő formulázta meg a különböző vitastílusok, tudományféleségek és életmódok feloldhatatlan ellentmondásait. A posztmodern állapot című műve mérföldkőnek számít a posztmodernizmus filozófiai, irodalomelméleti definíciójában is. Nagy jelentőséget tulajdonít a cselekvés- és beszédmódok sokféleségének, elutasítva a konvencionális kerettörténeteket uralkodó szerepét. Síkra száll a nyitott rendszer modellje mellett. Arra a megérzésre hivatkozik, hogy a Kifejezhetetlen velünk van, de ezt nem elemzi tovább. 56