Tartalmi kivonat
Gyermek fül-orr-gégészet Semmelweis Egyetem ÁOK II. sz Gyermekgyógyászati Klinika Dr. Ablonczy Mária NASALIS INFECTIO TOVATERJEDÉSE Adenoiditis Catarrhus tubae auditivae Otitis media acuta Sinusitis (maxillaris, ethmoiditis) Bronchitis Gastritis, gastroenteritis Sinusok fejlődése Klinikai kép Sinusitis acuta Láz, bágyadtság, étvágytalanság Bő, gennyes váladékcsorgás Hátsó garatfali gennycsorgás Sinusitis chronica Elhúzódó éjszakai köhögés Orrdugulás Fájdalom, nyomásérzékenység az üregek felett nem jellemző !!! Az American Academy of Pediatrics 2001-ben született útmutató a gyermekkori sinusitis esetében három speciális kérdésben foglalt állást: diagnosztikai eljárások antibiotikum kezelés tüneti terápia Az acut bacterialis sinusitis diagnózisa 6 éves kor alatt csak klinikai kritériumokon alapul. Képalkotó eljárások
alkalmazása csak 6 éves kor felett, a kórisme megerősítése céljából szükséges. CT vizsgálat: - szövődménnyel járó acut sinusitisben - elhúzódó, vagy recidiváló, vagy - terápia rezisztens formákban indokolt. Acut rhinosinusitis kórokozói • • Vírus Baktériumok: * Streptococcus pneumoniae (25%-a P.rezisztens) * Haemophilus influenzae * Streptococcus pyogenes * Moraxella catarrhalis Szövődmény periorbitalis cellulitis abscessus orbitae cellulitis orbitae sinus cavernosus thrombosis Ethmoiditis Sinusitis terápiája * * * * * * Antibiotikum 10-14 napig Nasalis decongestio Rendszeres orrszívás Láz-, fájdalomcsillapítás Proetz kezelés Highmore punkció – elhúzódó, szövődményes esetben * FESS Proetz kezelés OTITIS MEDIA ACUTA (AOM) Pathogenesis * Direkt fertőzés (tuba occlusio - dobűri vákuum) * Haematogen Kórokozók * vírusok * baktériumok HEPI Hazai Epid. Vizsg 2000-2003
Streptococcus pneumoniae Haemophilus influenzae Str.pyogenes Moraxella catarrhalis Egyéb (67,2%) (17,9%) (8,3%) (2,8%) (3,8%) Változás a kórokozók előfordulásában a fejlett országokban % Casey, Pichichero. Pediatr Infect Dis J 2004: 23; 824-828 Conjunctivitis-otitis syndroma H. influenzae által okozott otitisek sokkal gyakrabban társulnak conjunctivitissel, mint az egyéb otitisek. Az utóbbi időben világszerte emelkedik a Str. pyogenes okozta AOM Jellemzői: főleg kisdedkor után általában egyoldali főként télen, nyáron alakul ki magas lázzal jár lokálisan agresszívebb gyakori a spontán perforatio masszív, sűrű genny ürül gyakoribb a mastoiditis. Clinical Infectious Diseases 2005; 41:35-41 Tünetek * * * * Otalgia: erős, tartós, lüktető Láz Nyugtalanság Vomitus Terápia * Láz- és fájdalomcsillapítás * Paracentesis (előrehaladott esetben) * Fülváladék rendszeres leszívása *
ANTIBIOTIKUM (cél: baktérium eradikálása) * amoxicillin 80-110 mg/kg!!! * amoxicillin-klavulánsav * ceftibuten, cefixim * cefuroxim * ceftriaxon iv. * azithromycin (H.inflreziszt↑) Otitis media purulenta szövődményei Mastoiditis Koponyaűri szövődmények: - otogen meningitis - subduralis abscessus - sinus-thrombosis Mastoiditis acuta Ok: OTITIS MEDIA SEROSA * * * * * * Tuba dysfunctio Adenoid vegetatio Rhinitis allergica Alimentaris allergia Reflux betegség Sinusitis maxillaris chr. Tünetek: * Vezetéses típusú halláscsökkenés * (láz, fájdalom, alarmírozó tünet nincs) * Fül kattog, pattog Otitis media mucosa A biofilm szerves és szervetlen anyagokból álló bevonat: • mikroorganizmusok • mikrobiológiai termékek. Mátrix: •poliszacharidok •fehérjék •nukleinsavak •lipidek A rögzült és mátrixba ágyazott mikroorganizmusok ellenállók! az antibiotikumokkal szemben. Diagnózis: * Otoscopia *
Hallásvizsgálat Terápia: * * * * * * Tuba ventilláció helyreállítása Decongestans Fülmelegítés Autoinsufflatio Paracentesis Grommet (dobüregi tubus) OTOVENT (autoinsufflatio) Tubus Tonsillopharyngitis Vírus eredet: (rhino-, adeno-, corona-) 70% Bakteriális: A csoportú β-haemolizáló streptococcus (GABHS) 30% A Streptococcus pyogenes erythrogen toxinnal rendelkező törzsei felelősek a scarlatina kialakulásáért. Scarlatináról csak a típusos bőr és torok tünetek együttes fennállása esetén beszélhetünk. Szövődmények: o o o peritonsillaris, retro-, parapharyngealis abscessus otitis media acuta „második betegség”: - rheumás láz, carditis, - glomerulonephritis, erythema nodosum, chorea minor Arthritis Erythema marginatum Lymphadenitis Fasciitis necrotisans Kezelés célja a kórokozó eradikálása suppuratív szövődmények megelőzése (<1%)
ARF megelőzése (extrém ritka a fejlett országokban) klinikai tünetek enyhítése transmissio csökkentése Streptococcal Pharyngitis.Medical Progress August 1997:29-32 Kezelés – „arany standard”: penicillin előny: hátrány: 100%-os érzékenység szűk spektrum napi 3x adagolás hatékony 10 napig kell kezelni rossz compliance az eradikációban az ARF megelőzésében kevés mellékhatás olcsó kiirtja az α-haemolysalo Streptococcus-t >30%-os kezelési kudarc! Streptococcus ellenanyagok (AST, ASO) * heveny tonsillopharyngitis dg-nak megállapításában nincs érdemi szerepük * a lezajlott streptococcus infekció igazolása * streptococcus fertőzés után hetekig, hónapokig a szintjük emelkedett lehet *streptococcus utóbetegségek dg-ban van szerepük A tonsillectomia javallatai gyermekkorban * 2 éven át évente legalább négyszer ismétlődő heveny,
bakteriális, tüszős mandulagyulladás * Ha a tonsillából és a torokból ismételt antibiotikus kezelés ellenére Streptococcus pyogenes tenyészthető ki • Hypertrofizált mandula, ha légzési vagy nyelési panaszt okoz (pl. obstruktív sleep apnoe szindróma) • Konzervatív terápiával nem gyógyítható tonsillamycosis • Peritonsillaris tályog képződésekor, vagy lezajlása után 6 héttel • Carditis, febris rheumatica, nephritis, valamint fokális infekcióra visszavezethető bőrgyógyászati vagy szemészeti elváltozások eseteiben, ha a krónikus tonsillitis tünetei kimutathatók Nem indokolt a tonsillectomia Gyakran visszatérő felső légúti hurut, vírusinfekcióhoz társuló angina esetén. Ezért lényeges a tonsillitisek elkülönítése az anginától Ha tonsilla-hypertrófia nem jár légzési vagy nyelési panaszokkal Általános panaszok, fejlődésben való visszamaradás, végtagfájdalmak, bizonytalan
subfebrilitás esetén Bronchitis obstructiva és asthma bronchiale esetén – a tonsillectomia káros is lehet A mandulaműtét ellenjavallt A felső légutakban a nyálkahártya sorvadásával járó betegségeiben Járványos időszakban Bármelyik heveny fertőzéses megbetegedés közben Védőoltások előtt és után kb. 2 hétig Herpangina A csoportú Coxackie-vírus HSV fertőzés Stomatitis aphthosa Stomatitis aphthosa Kéz-láb-szájbetegség Az olyan hagyományosan fül-orr-gégészeti betegségnek számító kórképekben, mint : • laryngitis subglottica, • krónikus sinusitis, otitis, bronchitis, • hangszalag nodulus, • krónikus pharyngitis stb. patomechanizmusában a gastrooesophagealis (GORB), ill. laryngopharyngealis reflux betegség (LPRB) szerepét tartja lehetségesnek több szerző. Hatásmechanizmus 1. Direkt irritáció: garat, gége, légutak (mikroaspiráció)
2. Indirekt úton: reflexkörök útján Vago-vagális reflex a felső harmadból (hasonló az auriculo-bronchiális a. oesophago-bronchialis b. oesophago-cardialis c. oesophago-rhinosinusalis reflexhez) Tasker és mtsai: • A reflux otitis media serosát okozó szerepét vizsgálja és bizonyítja. • Alapja: regurgitált tartalom a középfülbe jut dobüregi váladékban – a folyadék pH-jától függően- pepszin! (A váladékban regisztrált pepszin- és pepszinogén koncentráció a szérumban mérhető értéknél 1000-szer magasabb volt. • Következtetés: a dobüregi váladékban talált pepszin minden bizonnyal a regurgitált gyomortartalomból származik és nem a plazma trasszudátumból. LPRB terápiája • Életmódbeli változások • Proton pumpa-inhibítor min. 2-3 hónapig • Motilitást fokozó szer max. 6-9 hónapig Köszönöm figyelmüket!