Tartalmi kivonat
					
					Otoneurológia Dr Szirmai Ágnes        Perifériás szédülés     Centrális szédülés     Egyensúly rendszer Labyrinthus Egyensúlyideg Vestibularis magvak Vestibularis pályák (vestibulocerebellaris, vestibulospinalis, vestibuloocularis, vestibuloreticularis)     Cochleovestibularis rendszer Agytörzsi magok Labyrinthus  N. VIII Cochlea     Fül-orr-gégészet Neurológia Belgyógyászat Háziorvostan Szemészet Pszichiatria Rheumatológia     Perifériás vestibularis zavarok típusai 1. Kétoldali vestibulopathia (bizonytalanság, oscillopsia) 2. Akut egyoldali vestibularis kiesés (forgó szédülés, nausea, elesési tendencia) 3. Inadekvát paroxysmalis stimulációk és gátlások a perifériás vestibularis rendszerben (szédüléses rohamok).     Végkészülék betegségei  VIII.agyideg betegségei  Agytörzsi vestibularis magok betegségei  Commotio labyrinthi, perilympha-fistula,  Pyramiscsont-törés  Contusio cerebri  Gyulladások  Labyrinthitis,  Neuronitis
vestibularis, Herpes zoster oticus,  Pseudoneuronitis vestibularis  Keringési eredetű károsodások  Ictus cochleovestibularis  Neurovascularis kompresszió  Vertebrobasilaris keringészavar  Tumorok  -  Vestibularis schwannoma  Agytörzsi tumorok  Endolympha kóros állapotai  M. Menière, BPPV  -  -  Egyéb  Toxikus károsodások  Neuropathiák  Degeneratív folyamatok  Traumák     Anamnézis felvétel I. Előző betegségek Keringési betegségek Fokozott folyadékretencióra hajlamosító állapotok Gyógyszerszedés Fülbetegségek Idegrendszeri betegségek Nyakcsigolya betegségek     Anamnézis felvétel II. Szédülés jellege: Forgás Dőlés Bizonytalanság Liftező érzés Megbillenés Egyensúlyzavar     Anamnézis felvétel III. Szédülés időtartama: Másodpercek Percek Órák Napok Hetek Állandósult  Egyszeriismétlődő rohamok     A szédülés időtartama különböző vestibularis betegségekben Szédülés időtartama  Betegség  Másodpercek  BPPV  Percek
 Labyrinthus-fistula  Órák  Méniére betegség  Napok  Neuronitis vestibularis , herpes zoster , labyrinthitis  Tartós szédülés  Pyramiscsonttörés , vestib. schwannoma     Anamnézis felvétel IV. Kísérő tünetek: Halláspanasz Fülzúgás Fülfolyás Hányinger, hányás Eszméletvesztés Fejfájás Egyéb góctünetek     Anamnézis felvétel Dobhártya vizsgálata Hallás vizsgálata  Tisztahang küszöb audiometria  Vestibularis rendszer vizsgálata Statokinetikus próbák (vestibulospinalis tesztek) Spontán nystagmus (vestibulo-ocularis tesztek) Provokációs tesztek Pozícionális nystagmus Követő szemmozgások Kalorikus ingerlés Forgatásos ingerlés     Statokinetikus próbák Romberg próba Nehezített Romberg próba Bárány féle félremutatás Vakjárás        Nystagmus Akaratunktól független, ritmusos szemmozgás. Lassú és gyors komponense van. I.fokú: csak a tekintés irányába II. fokú: előre
tekintéskor III.fokú: tekintés irányával ellentétes irányú     Szabad szemmel Frenzel szemüveggel Nystagmographiás regisztrálással Video-nystagmographiával     Vestibularis tünetegyüttesek Harmonikus tünetcsoport A dőlés, deviáció, félremutatás iránya ellentétes a nystagmus irányával  Diszharmonikus tünetcsoport A dőlés, deviáció iránya megegyezik a nystagmus fő irányával.     Inger: Hallójárat csontfalának melegítése vagy hűtése Endolympha-áramlás  Kalorikus ingerlés VIII.agyideg ingerületbe jön  Egyensúlyközpontok ingerületbe kerülnek Gerincvelő: dőlés Vegetativ tünetek  Szemmozgató izmok működnek  Szemmozgató központok ingerületbe kerülnek  Válasz: Nystagmus jön létre     A kalorikus ingerlés alapelvei Meleg inger az ingerelt fül felé csapó , hideg inger ellentétes irányú nystagmust provokál. Ivjáratparesis: a beteg fül mind hideggel, mind meleggel csökkenten ingerelhető Iránytúlsúly: az
érintett oldal felé csapó nystagmusok egyik irányban élénkebbek (egyik oldali meleg, másik oldali hideg élénkebb)     Perifériás vestibularis laesio jellemzői Harmonikus tünetcsoport: A dőlés, deviáció, félremutatás iránya ellentétes a nystagmus irányával Kalorikus ingerlés : ívjáratparesis Pozícionális nystagmus : irányfixált, horizonto-rotatoros, kioltható           Perifériás vestibularis károsodást okozó betegségek Traumák: Pyramiscsont-törés Infekciók: Neuronitis vestibularis, Herpes zoster oticus Labyrinthitis Keringészavarok: Ictus vestibulocochlearis Daganatok: Vestibularis schwannoma Egyéb: Méniére betegség Benignus paroxysmalis pozícionális vertigo     Pyramiscsonttörés Hosszanti és haránttörés lehetséges A hallásromlás lehet: Vezetéses: ( operálható) – dobüregi bevérzés, hegesedés – hallócsontláncolat megszakadás  Idegi: (nem operálható) – cochlea-sérülés – hallóideg-sérülés –
ivjáratsérülés – n. vestibularis sérülése – n. facialis sérülése     Neuronitis vestibularis Hirtelen jelentkező féloldali perifériás vestibularis kiesés, általában virusinfekció okozza Tünetei : Hirtelen kezdettel napokig tartó forgó jellegű szédülés, hányingerrel, hányással. Hallás ép, egyéb góctünet nincs. Kezdetben járásképtelen, később tartósan járásbizonytalanság Centrális kompenzáció 2-3 hónap.     Neuronitis vestibularis kezelése • Kezdetben ágynyugalom, szédülés csökkentése, vegetatív tünetek csökkentése • Korai mobilizálás, egyensúlyi tréning • Piracetam, betahistin, steroid     Ramsay-Hunt szindróma Herpes zoster oticus+n.VII+nVIII • Herpeses eruptiók a fülkagylón • Perifériás arcidegbénulás • Idegi hallásromlás • Szédülés     Perifériás facialis bénulás jelentősége Torzitó, látható betegség Mindennapi életben jelentős hátrány (étkezés, szocializáció, hangulat) Sok
kiváltó oka lehetsúlyos betegségek     Cholesteatomás középfülgyulladás belsőfülre terjed: labyrinthitis     Labyrinthitis Általában krónikus középfülgyulladás szövődménye Circumscript labyrinthitis: fistula-tünet Serosus labyrinthitis: izgalmi tünetek (nystagmus a beteg oldalra, Webert a beteg fülbe lat.) Purulens labyrinthitis: kiesési tünetek (nystagmus az ép oldalra, Webert az ép fülbe lat.)  Kezelése: sürgős műtét     Ictus cochlearis Az arteria labyrinthi keringészavara Nagyfokú akut idegi hallásromlás Súlyos fülzúgás Szédüléses rohamok lehetségesek Méniére szindróma     Vestibularis schwannoma Lassan növekvő, benignus tumor, intrameatalis, vagy pontocerebellaris  Tünetei: Féloldali fülzúgás Hallásromlás Bizonytalan szédülés (lassú kiesés) Arczsibbadás, arcfájdalom N. facialis érintettség     Vestibularis schwannoma Régi neve: acusticus neurinoma     Vestibularis schwannoma kezelése Általában idegsebészeti
feladat  Műtét Translabyrinther behatolás Transtemporalis behatolás Suboccipitalis behatolás  Alternatív kezelés Stereotaxiás irradiatio( gamma kés) Observatio     Meniére betegség forgó szédüléssel, nystagmussal, hányással, féloldali hallásromlással, tinnitussal járó, néhány órás rohamok     Normális otolith kristályok (balra) és otolithok Meniére betegségben (jobbra)     Hallásromlás kezdődő Meniére betegségben     Jobboldali hallásromlás előrehaladott Meniere betegségben     A Meniére betegség kezelése Sószegény diéta, diuretikumok Betahistine (Betaserc) Microcirculatio fokozó gyógyszerek (vinpocetin, pyracetam,) Intratympanálisan adagolt: lidocain dexamethason  Kémiai labyrinthectomia( Gentamycin) Sebészi kezelés     •  Benignus pozícionális paroxysmalis vertigo(BPPV)     Benignus pozícionális paroxysmalis vertigo(BPPV) Canalolithiasis vagy cupulolithiasis okozza. Tünete: Fejfordításra kialakuló heves rotatoros
nystagmus, kb. 30 sec- ig. Ismétléskor kioltható Therapia: Epley manőver, vestibularis tréning        Centralis vestibularis laesio jellemzői Diszharmonikus tünetcsoport : A dőlés, deviatio, félremutatás iránya megegyezik a nystagmus fő irányával positionalis nystagmus : irányváltó , nem kioltható, néha verticalis Kalorikus ingerlés : iránytúlsúly     Centralis laesiót okozó betegségek • Vertebrobasilaris keringészavar • Migrén • Bármely neurológiai betegség, amely az agytörzset érinti (traumák, tumorok, degeneratív betegségek, demyelinizációs folyamatok, gyulladások)     Hajlamosít: diabetes, hypertonia, obesitas, hypercholesterinaemia, nyaki spondylosis  Tünetek :  fejhelyzetváltozás provokálta, percekig vagy órákig tartó szédüléses rohamok tarkótáji fejfájás kétoldali hallásromlás, fülzúgás látászavar drop-attakok     Szédülésre hajlamosító társuló betegségek • Nyakcsigolya betegség : 84%
• Neurológiai betegség : 12% • Fülészeti betegség : 12% • Pszichiátriai betegség : 19% szorongás, depressio, pánikbetegség     Az otoneurológiai vizsgálat befejezése A betegnek el kell magyarázni: Mi történik az egyensúlyrendszerében a szédülés alatt? Mi az oka? Hogyan kezeljük? Kezelési lehetőségek (gyógyszerek, műtét, egyensúlyi tréning) Hogyan éljen együtt a betegséggel? Életminőség!!     Anamnézis (Mi történt? Mikor történt a vizsgálathoz képest? Ki vizsgálta és mit észlelt? Hogyan kezelte és javult-e?) Eddigi vizsgálati leletek (Mit vizsgáltak? Mi volt az eredmény?) Otoneurológiai status Orvosi vélemény (diagnózis, kezelés)