Kereskedelem | Turizmus » Bakóné Ambrusz Krisztina - Hazánk turizmusa napjainkban

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak Gazdaságelméleti Tanszék Összehasonlító gazdaságtan dolgozat Hazánk turizmusa napjainkban Készítette: Bakóné Ambrusz Krisztina 2003/2004. tanév I félév II. évfolyam Gazdálkodási szak Levelező tagozat C. csoport Nyíregyháza, 2003. december 30 Tartalomjegyzék 1. A világturizmus helyzete és fejlődése 3.old 2. A magyar turizmus helyzete 4.old 3. A magyar turizmusfejlesztési program 7.old 3.1 A fejlesztés lehetőségei 8.old 3.2 A Széchenyi Terv, mint turizmusfejlesztő program 9.old 3.3 Hazánk konferenciaturizmusa 10.old 4. A turizmus, mint fejleszthető munkalehetőség 4.1 A falusi turizmus 12.old 13.old 5. Turizmus az Európai Unióban 16.old 6. Az utazási szükségletről 17.old 6.1 Ökoturizmus 19.old 6.2 Fenntartható turizmus 20.old Felhasznált irodalom 21.old 2 1. A világturizmus helyzete és fejlődése A turizmus az elmúlt

évtizedekben a világ egyik legdinamikusabban fejlődő szektorává vált, és ez a tendencia tartós is marad. A legdinamikusabb fejlődés Ázsiában figyelhető meg az elmúlt 20 év távlatában, mind a vendégforgalom, mind az idegenforgalmi bevételeket vizsgálva. Az első öt helyen az előző két adatot nézve: Franciaország, Egyesült Államok, Spanyolország, Olaszország, és az Egyesült Királyság (Anglia) áll. A turizmus gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 12 százaléka a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. A turizmussal foglalkozó világszervezetek előrejelzései szerint az ágazat további dinamikus fejlődés előtt áll és forgalma az elkövetkező tíz évben várhatóan megkétszereződik. 2010-re a világturizmus bevételei- évi 4-5 % növekedéssel számolva várhatóan 6800 milliárd dollárra emelkednek. A 2000-s évet a v ilág számos

országában virágzó gazdasági helyzet jellemezte. A turizmus átlagosan 7-8%-kal fejlődött, és a közlekedés forgalma hasonlóképpen. 2001-ben szeptemberig a nemzetközi gazdaságot lassú de tartós lassulás jellemezte. A termelés csökkenése, a tőzsdei árak zuhanása, kihatott a turizmusra is, az ágazat csak 2-3%-kal nőtt az előző évhez képest. A terrortámadás után a légitársaságok és turisztikai vállalkozások részvényei zuhantak, nagyon sokan mondták le utazásaikat és az új foglalások száma is csökkent. Az amerikai turisták európai útjaik 30 a japán turisták 40 százalékát mondták le Az amerikaiak által kedvelt üdülési forma, a hajós turizmus iránt nagyon lecsökkent a kereslet (40-80%-kal), mert az utasok a nagy tengerjáróhajókat könnyű terrorista célpontnak tartják. A legnagyobb károkat a hajós társaságok mellett a légitársaságok szenvedték el. Nagyon sok konferenciát mondtak le így a szállodák is sok

bevételtől estek el. 2001-ben a turizmus növekedési üteme az előző évhez képest csak 1,5% -ra mérséklődik. A amerikai terrortámadás után nem figyelhető meg az idegenforgalom komoly visszaesése, inkább a turisták közelebbi uticéljai, a belföldi turizmus került előtérbe. A légiforgalom helyett növekedett a kontineseken belüli közúti és vasúti közlekedés. Új tendenciák jelentkeznek a keresleti oldalon: kevésbé egyeduralkodó a nyári tengerpartra irányuló tömeges utazás. 3 Helyette inkább növekvő hangsúlyt kap az ép természeti környezet (ökoturizmus), a t éli és egyéb (pl. extrém) sportok, ismeretszerzés, egészség megőrzése, kalandturizmus iránti kereslet. A turizmusban résztvevők átlagéletkora világszerte emelkedik, a nyugdíjasok mind nagyobb mértékben veszik igénybe, jelentős részük főszezonon kívül. 2. A magyar turizmus helyzete Magyarország nemzetközi turizmusának mutatói felemás helyzetről

tanúskodnak. Míg Magyarországot évente mintegy 30 millióan keresik fel, és ezzel hazánk a Föld legkedveltebb célállomásai között a 14. helyen áll, addig a turisztikai bevételek nagysága szerint csak a 38. helyet foglalja el A magyar idegenforgalom részesedése a v ilágforgalomból 2-3 % a bevételekből viszont még 1%-kal sem részesedünk. A magyar beutazó forgalomban az EU- országok turistái eddig is 70%-ban részesedtek, és erről a piacról további növekedés várható. A tengerentúli vendégforgalom csökkenése a beutazó forgalomban viszonylag kismértékben érezhető, hiszen az USA-ból érkezők az összforgalomnak 4.5%-át teszik ki, külföldiek csak 6,4%-a jön repülővel. A Magyar turizmus RT. kampányt indított, melynek célja, hogy megnyerjék a potenciális turistákat, hogy hazánkat válasszák, repülés helyett közeli célpontokat keressenek. Az üzenet szerint Magyarország könnyen megközelíthető, biztonságos, barátságos,

vendégszerető ország. A cél a bizalomépítés és a biztonságérzet növelése A szerény mutatók elsősorban az infrastruktúra – különösen a közúthálózat – elmaradottságára, a környezetszennyezésre, a s zolgáltatások gyakran alacsony színvonalára, az infrastrukturális háttér hiányosságaira, valamint turizmusunk szerkezetére vezethetők vissza. Komoly gondot jelent, hogy a magas bevételt biztosító, magas minőségi színvonalú szálláshelyek alacsony száma, s hogy a turisztikai vállalkozásokban magas a nem megfelelő szakképzettségű munkaerő aránya. 4 A nemzetközi viszonylatban alacsony jövedelemtermelő képesség visszavezethető a turisztikai termékek gazdaságossági szempontból kedvezőtlen összetételére, valamint a turisztikai vonzerőt képviselő adottságaink gyenge kihasználtságára. A bevételek növekedését nagyban akadályozza a turisztikai jellegű programkínálat szűkössége. Turizmusunk jelentős

hányadát a kirándulók és átutazók teszik ki, a kereskedelmi szálláshelyeken pedig csak a Magyarországon töltött vendégéjszakák tizedrésze jelenik meg. További probléma, hogy turizmusunkat erős területi (Budapest, illetve a Balaton térsége) és időbeli (a nyári főszezonban jelentkező) koncentráció jellemzi. A rendszerváltás jelentős változást okozott a turizmusban. Megszűntek bizonyos korábbi vonzerőink a külföldiek számára (pl. a két német állam polgárainak találkozóhelye), ugyanakkor világossá váltak a turizmus intézményrendszerének hiányosságai is. A helyzetet súlyosbították a közvetlen szomszédságunkban zajlott délszláv háborúk. A turizmus e nehézségek ellenére is a magyar gazdaság jelentős ágazata. Ezt mutatja pl, hogy Magyarországon 1990 és 2000 köz ött a turizmusból származó devizabevétel – rendkívül alacsony importtartalom mellett – több mint négy és félszeresére nőtt. Szakértői

becslések szerint Magyarországon a bruttó nemzeti terméknek már több mint egytizede a turizmusból származik, és az ágazat közel 250 ezer fő számára nyújt munkahelyet. A turizmus az egyik legjelentősebb húzóágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Hazánk a világ egyik legnagyobb turisztikai piacának - a turistaérkezésének 60 százalékát és az abból eredő bevételek 51 százalékát koncentráló - Európának a központi helyén fekszik. Noha Magyarországon nem található világviszonylatban is kiemelkedő vonzerő, ám több olyan regionális jelentőségű turisztikai sajátossággal rendelkezünk, amelyek a kereslet legújabb irányzatainak megfelelnek. Így Magyarországnak jó adottságai vannak a gyógy- és termálvizekhez, a k ulturális teljesítményekhez és

rendezvényekhez, a t radíciókhoz, a természeti értékekhez, a nemzeti parkokhoz, a népszerű sportokhoz, mint a lovagláshoz, vagy a vadászathoz, valamint az üzleti élethez kapcsolódó turizmus fejlesztésére. A magyar turizmus - a kedvező adottságok, valamint az utóbbi években tapasztalható dinamikus 5 növekedés ellenére - ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a kiugróan magas turistaforgalomban rejlő gazdasági lehetőségeket. Ugyanakkor Magyarország - részben az alacsony életszínvonal, a többszörös jövedelmi különbségek, részben pedig az idegenforgalom hagyományos devizatermelő szerepe miattdöntően a jóval magasabb átlagköltésű külföldi vendégekre specializálódik. A világtrend és a hazai forgalom eltérését jelzi, hogy amíg világviszonylatban a turistaforgalom 70%-át a belföldi forgalom adja, addig Magyarországon 1999-ben a belföldi vendégek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken csak 49 %, a

vendégéjszakák számát tekintve pedig 42 % volt. A külföldi vendégforgalom aránytalan túlsúlya csapdahelyzetet rejt magában. Külföldi, és ráadásul fizetőképes turistákat ugyanis csak olyan ország képes tartósan és tömegméretekben magához vonzani, ahol a belföldi turizmus is fejlett, ahol tehát létezik olyan középosztály, amely még a holtszezon idején is belső keresletet támaszt. A 2003. januártól októberig terjedő időszak (bevétel, látogatók száma, valamint a szállodai szobafoglalások) adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Időszak október január október Külföldi látogatók, ezer fő Külföldre látogató magyarok, ezer fő Ker-i szálláshelyek vendégéjszakái, ezer fő Ebből: - külföldi - belföldi Szállodák vendégéjszakái, ezer fő Ebből: - külföldi - belföldi Szállodák szobafoglaltsága, % Ker-i szálláshelyek összes bevétele, millió forint Ker-i szálláshelyek szállásdíj bevétele, millió

forint 2 708 1 224 1 401 818 583 1 087 711 376 50,7 15 436 8 249 26 958 12 194 16 232 8 919 7 314 10 147 6 474 3 673 45,7 141 558 76 922 6 január október előző év azonos időszaka = 100 % 98,6 99,9 100,7 112,3 103,9 97,8 98,3 93,8 112,9 103,0 102,1 98,0 98,6 95,2 109,7 103,3 101,2 97,2 105,9 100,5 105,2 99,1 október 3. A magyar turizmusfejlesztési program A turizmus jelentőségét - és egyben sajátosságát - az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Magyarország adottságai rendkívül kedvezőek a turizmus fejlesztéséhez. Magyarország adottságai kedvezőek a turizmus fejlesztéséhez. Hazánk Európa

központi helyén fekszik. Noha Magyarországon nem található világviszonylatban is kiemelkedő vonzerő, több olyan regionális jelentőségű turisztikai sajátossággal rendelkezünk, amelyek a kereslet legújabb irányzatainak megfelelnek. A turisztikailag kínálható, egységes termékcsomagok fontos részét, elemét képezik azok a szabadidős-, kulturális programok, melyeket a települések közművelődési intézményei, civil szervezeti rendeznek és bonyolítanak le. Sok helyen sem TOURINFORM, sem utazási iroda, sem önkormányzati munkatárs nincs, aki összefogja, koordinálja ezt a tevékenységet, így a közművelődésben, a könyvtárban dolgozókra hárul a szervezési, tájékoztatási, kiadvány készítési feladat, ami természetesen másfajta ismereteket, felkészülést is megkövetel. A szükség azonban meghatározza a tennivalókat. A turizmus fajtát tekintve több olyan van, amely az egyes települések számára kizárólagosságot jelent.

Ilyenek: - Üdülőturizmus: nyaralóturizmus, termál- és gyógyturizmus, falusi-tanyai vendéglátás, hobbi turizmus (horgászat, lovaglás, vadászat, bortúrák, vízi turizmus) - Kulturális turizmus: képzési célú, ismeretszerző, kulturális rendezvény, vallási, zarándokturizmus, városlátogató, körutazó. - Társadalmi turizmus: rokonlátogató, klub-turizmus, kapcsolatkereső. - Hivatás-gazdasági turizmus: non-profit hivatás turizmus, üzleti, konferencia, szeminárium, vásár- és kiállítás látogató. - Politikai turizmus: diplomaták és családtagjaik, politikai rendezvények. 7 kongresszusi, - Környezetbarát turizmus: ÖKO, környezettudatos. - Sport-turizmus: aktív sport-turizmus, passzív, sportrendezvényeket látogató. A turizmusra ezeken a területeken is erőteljesen hatnak a helyi gazdasági-társadalmi körülmények, ugyanakkor ellenhatást is gyakorol a település társadalmi, kulturális életére. Végül a t

urizmusfejlesztési program az eszközök oldaláról a k oncentráció elvét helyezi előtérbe, azaz olyan területek fejlesztését célozza meg, amelyek az ágazat egészére húzóhatást gyakorolhatnak. 3. 1 A fejlesztés lehetőségei - Magyarország rendkívül gazdag gyógyvizekben. A gyógyturizmus fejlesztését kiemelt feladatként kell kezelni, annál is inkább mert a gyógyszállókban magas az eltöltött vendégéjszakák száma. Ez több beruházást, célirányos propaganda tevékenységet kíván Fejleszteni kell a termálvízre alapozott fittness-turizmust is. - A világban egyre népszerűbbé váló falusi turizmus, adottságaink alapján Magyarországon is növekvő lehet. Kiemelkedő feladat ennek fejlesztése is, mert segítséget adhat a vidéki munkanélküliség enyhítésében. és a falvakból való elvándorlás csökkentésében Ehhez szükség van az önkormányzatok és az állam támogatására is.(adókedvezmények, beruházások támogatása,

oktatás) - Másik termékfejlesztési lehetőség hazánk turizmusában a rendezvényturizmus, azon belül is a konferencia és kongresszusi turizmus. Ennek főleg az egy főre eső magas vendégköltés miatt van jelentősége, hiszen az itt igénybe vett szolgáltatások magasabb árszínvonalúak. De kongresszusi turizmust nem lehet technikai felszereltség nélkül szervezni. - Erősíteni kell a gasztronómiai turizmust és ezen belül is a borturizmust. Ez magas színvonalú vendéglátást, széles választékot, a kiszolgáló személyzet kiváló munkáját, hozzáállását igényli. 8 - 2001 az "aktív turizmus" éve volt ez is a sport és hobby turizmus erősítését fejlesztését jelzi, amely világtendencia és ebből hazánk sem maradhat ki. Fontos a sportcentrumok, kerékpárutak, túraútvonalak kiépítése. - Az eredmények javítása érdekében elengedhetetlenül szükséges az ország komplex idegenforgalmi propagandájának javítása. Ezt arra

a már külföldön kialakult imázs elemre kell építeni, hogy a magyar barátságos és vendégszerető nemzet. - Turisztikai szempontból egyik sajátos vonzerőnk a magyar kultúra. A magyar népművészet, színházművészetünk, zeneművészetünk alkalmasak arra, hogy az ez iránt érdeklődő turistáknak tartalmas programokat szervezzünk. 3.2 A Széchenyi Terv, mint turizmusfejlesztő program A Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja olyan, a sajátos adottságok kihasználását célzó kínálatbővítő program, amely a nagyobb fajlagos turisztikai bevételt biztosító látogatók számának és arányának a növelését segíti elő. Ez egyfelől a turisztikai termékek választékának a bővítését, másfelől azok színvonalának az emelését kívánja meg. A program további szempontja, hogy a fejlesztések egyúttal helyi és regionális kínálati hálózatok és programcsomagok kialakítását, a térségen belüli turisztikai együttműködést is

elősegítsék. A minőségi turizmus irányába való elmozdulás érdekében a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjának legfontosabb céljai: - A külföldi turizmus hatékonyságának növelése- sajátos, nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, valamint a szolgáltatások színvonalának az emelésével. - A belföldi turizmus fejlesztésével az ágazat stabilitásának a fokozása, a kiegyensúlyozott fejlődés feltételeinek a megteremtése. - A fenntartható turizmus feltételeinek a b iztosítása, azaz olyan fejlesztési irányok és módszerek alkalmazása, amelyek révén a f ejlesztés nem jár negatív hatásokkal az ország természeti és kulturális környezetében. - A hagyományos turisztikai országkép kiegészítése, illetve részbeni helyettesítése a magyar kulturális örökségek hangsúlyozásával. - A hagyományos vendégkör mellett új küldő országok bevonása. 9 A minőségi turizmus

fejlesztését szolgáló kínálatbővítés, a szolgáltatások színvonalának emelése, a regionális hálózatépítés, valamint a koncentráció elveit szem előtt tartva a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja hat alprogramra épül, melyek a következők: - Gyógy -és termálturizmus fejlesztési alprogram - Konferenciaturizmus fejlesztési alprogram - Tematikus parkok (élményparkok) fejlesztési alprogram - Turisztikai információs rendszerek fejlesztési alprogram - Kastély- és várturisztikai alprogram - Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztésének alprogramja. A Turizmusfejlesztési Program kiemeli, hogy az adottságok kihasználásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy gazdaságstratégiai célok csak úgy érhetők el, ha idegenforgalmunk – amellett, hogy a földrajzi helyzetből eredő tömegturizmust a jelenleginél eredményesebben kihasználja – szerkezetében egyre inkább az igényesebb termékekkel versenyző, minőségi turizmus

felé fordul. A kínálat szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy a magyarországi turizmus a jelenlegi – magas vendégforgalmat és alacsony fajlagos bevételt mutató – helyzetből egy kisebb vendégszámmal, ám nagyobb fajlagos bevétellel jellemezhető irányba mozduljon el. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni a turisztikai kínálat és a kommunikációs rendszer kapcsolatát. A turisztikai piacra is érvényes, hogy szükség van átfogó piacszervezési, piacbefolyásolási munkára. A turisztikai marketingkommunikáció hatékonysági feltételeiről csak egy tényezőt, az ember szerepét emelem ki, szakmai felkészültségével, idegen nyelv ismeretével, vendégbarát személyiségi jegyeivel együtt. 3.3 Hazánk konferenciaturizmusa Azon országok többsége számára, amelyek földrajzi fekvésüknél fogva üdülésre alkalmas tengerparttal nem rendelkeznek, eddig is a nagyváros kínálta idegenforgalmi potenciál jelentette a nemzetközi turistaforgalomba

való eredményes bekapcsolódás lehetőségét. Szakemberek véleménye szerint a t uristapiacokért folyó versenyben azok a t érségek tudják szerepüket megőrizni, illetve megerősíteni, amelyek hosszú távon az "exkluzív" turizmus megteremtését tűzték ki célul, azaz olyan komplex turisztikai termékek kialakítására 10 törekednek, amelyek egyedi és nemzetközileg versenyképes vonzerőkön alapulnak. Ilyen komplex termékek egyike a konferenciák szervezése és lebonyolítása. A kongresszusoknak jól szervezhető, irányítható célpiaca van, mivel a rendezvény tematikájából adódóan behatárolható a résztvevők köre, az előzetes jelentkezéseket követően a küldő országok és az esetleges egyedi igények is körvonalazódnak. A konferenciák a tudás közvetítésén túl a kapcsolatteremtés eszközei is, így a világ közel 25 ezer nemzetközi szervezete és több mint 130 ezer szövetsége és egyesülete potenciális piacot

jelent a konferenciák megrendezésért egymással kiélezett versenyt folytató nagyvárosoknak. A konferenciaturizmus az idegenforgalom többi területéhez képest magasabb bevételeket eredményez. A szakemberek eltérően ítélik meg, Magyarországon mennyivel is költ többet egy kongresszusi vendég az átlagturistához képest, abban azonban megegyeznek a vélemények, hogy az előbbi kiadásai többszörösen meghaladják az átlagot. A belföldi konferenciaturizmus "felmenő ágban" van. Ez a kedvező tendencia a rendszerváltozás óta megszaporodó civil szövetségek, alapítványok, egyesületek számával szoros összefüggésben van. A hazai konferenciák és kiállítások megrendezésében Budapest súlya mind a mai napig meghatározó, azonban a vidéki települések is egyre nagyobb számban lépnek be a k onferenciapiacra. A helyi döntéshozók és vállalkozók esetleges kezdeményező lépései a kedvezőtlen infrastrukturális adottságok miatt ma

még nem teszik lehetővé, hogy a vidék idegenforgalmában meghatározó tényezőt jelentsen a rendezvényturizmus. Elsősorban az egyetemi városok, a Balaton környéki települések, néhány történelmi város, a borvidékek központjai vonzóak a turisták számára. Budapest meghatározó szegmensét képezi hazánk nemzetközi turizmusának, már a századfordulón bekapcsolódott a nemzetközi konferenciák szervezésébe. Magyarország kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégforgalmának közel egyharmadát bonyolítja. A magyarországi kongresszuson való részvétel főként a japán, izraeli, amerikai turistákat motiválja. Egy, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében végzett felmérés azt mutatja, hogy a Budapestre érkező konferenciavendégek 39,3 %-a első, 32,1 %-a a második, 10,7 %-a a harmadik, 17,9 % -a több mint három 11 alkalommal látogatott a fővárosba. Jól látszik, hogy a konferencián részt vevők

többsége visszatérő vendég, tehát egyedi tapasztalatokkal, sajátos helyismerettel rendelkezik, ami a város használatát tekintve minőségibb megközelítést jelent egy először itt járó turistához viszonyítva. Amíg a főváros átlagturistáinak fele más magyar településeket is felkeres, addig a konferenciavendégek közel 70 %-a csak Budapestre látogat el, tehát többségében feszített program szerint végzik munkájukat a rendezvény helyszínén. 4. A turizmus, mint fejleszthető munkalehetőség A turizmus fejlesztési koncepciójának lényege, hogy a rendelkezésre álló természeti és kulturális erőforrások jobb kihasználásával az idegenforgalom legyen a gazdasági növekedés húzóágazat. A fejlesztés során ez a cél csak abban az esetben érhető el, ha megfelel a fenntartható fejlődés elvének, vagyis a turisztikai kínálat bővítése (termékfejlesztés) megőrzi a természeti és kulturális értékeinket és egyre jobban

alkalmazkodik a turisztikai szolgáltatások világpiacán kibontakozó gyors változásokhoz. Az ország adottságai és a környezetvédelmi követelményekkel való összhang egyaránt határt szab a vendégforgalom extenzív bővülésének. Ezért a turizmus fejlesztésének iránya elsődlegesen csak az lehet, hogy a vendégek összetétele fokozatosan a magasabb fizetőképességű rétegek irányába mozduljon el, a szolgáltatások színvonala, kínálatának sokszínűsége nagyobb költésre serkentsen. Ez elsősorban azáltal érhető el, ha a fejlesztési politikában olyan turisztikai termékek kialakításának adunk elsőbbséget, amelyek egyedi, sajátos és nemzetközileg versenyképes vonzerőnkön alapulnak és így sajátos érdeklődésű turistarétegek megszerzését, megőrzését teszi lehetővé. Ezek lehetnek a turizmus ország képét formáló tényezői. Ez a fejlesztési irány figyelembe veszi az élenjáró nemzetközi tapasztalatokat és a hazai

adottságokat. A fejlesztési koncepciónak ez az új minősége csak fokozatosan bontakozhat ki. Ugyanis jelenleg a külföldi vendégek háromnegyede a szomszédos országokból érkezik, akiknek a jelentős része az olcsóbb, egyszerűbb üdülési, szolgáltatási szintet igényli. Ezért a minőségi orientációjú fejlesztés mellett olyan rekonstrukciók is szükségesek, amelyek ennek a széles vendégrétegnek, tömegturizmusnak a kiszolgálását is célozzák. 12 Az új koncepciónak egységes piacban kell gondolkodnia, amely a belföldi üdülést nemcsak a vendégforgalomba integrálja, hanem fejlődését társadalmi, gazdasági jelentőségének megfelelően ösztönzi. A belföldi turizmussal összefüggő szociális és ifjúságpolitikai szempontok piaci viszonyok között is érvényesüljenek A következő időszakban fontos feladat a minőségi turizmus fejlesztése, ezen belül a természeti adottságok figyelembevételével a falusi turizmus, gyógyturizmus

kiemelt kezelése. Ehhez nélkülözhetetlen az állam és a vállalkozói szféra együttműködése, melynek intézményi és szabályozási feltételei kialakultak. A turizmus fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy az nem korlátozódhat a turisztikai vállalkozásokra, e mögött egy igen összetett szerkezet és feltételrendszer (környezet, kultúra, infrastruktúra, közrend) húzódik meg. A turizmus gazdasági hozadékát mindezek közös eredményeként kell kezelni. 4.1 A falusi turizmus A falusi turizmus potenciálisan az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy egy adott régiót felkereső turista közvetlen módon ismerhesse meg a tájegység életét és kultúráját. A meglehetősen vegyes képet mutató hazai kínálatban különösen kívánatos lenne ennek a lehetőségnek a tudatosabb kiaknázása. Ehhez a falvakra jellemző természeti, építészeti és kulturális értékek hangsúlyosabb megjelenítésére van szükség, hiszen általuk válik a

falvakba irányuló turizmus falusi turizmussá. Nem elégedhetünk meg azonban ennyivel: a falusi turizmus „társadalmi funkcióit” tovább kell bővíteni, hogy bizonyos új kihívásoknak is megfeleljen. Jelenti ez egyrészt a „zöld” kínálat megteremtését – a környezetkímélő gazdálkodás és az erőforrások takarékos használata révén –, másfelől a természetvédelemmel való szorosabb kapcsolat és az ennek megfelelő arculat kialakítását. E szempontok együttes érvényesítése esetén a falusi turizmus a mainál jelentősebb, példamutató szerepet tölthetne be falvaink értékőrző megújításában. 13 Falvaink megújítása sürgető feladat, amelynek során ugyanakkor nem szabad feláldoznunk vidéki táj és település jellegzetes értékeit. Csak az átgondolt fejlesztés biztosíthatja, hogy a falu jobb életminőséget nyújtva, de karakterét megőrizve maradjon fenn. A turisztikai szakemberek által komplex termékként definiált

falusi turizmus vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a kínálat bizonyos elemeire nagyobb figyelmet kell fordítani; úgy, hogy a fejlesztés mellett hangsúlyos szerepet kapnak az értékvédelem szempontjai is. A magyar falvaknak az adottságaikból kell építkezniük, a tőkeerős beruházások kora egyelőre lejárt. A külföldi beruházók elsősorban az olcsó munkaerőt keresik, és nem érdekük a lakosság gazdagodása és kulturális fejlődése. A turizmus azért korszerű munka- és kereseti lehetőség, mert olyan egyediségre épít, aminek másutt nem lehet konkurrenciája. A turizmus azért is kívánatos, mert kulturális fejlesztő hatású. A turizmus sokoldalú kapcsolatkiépítést, tájékozódást, a vendégekkel való kommunikálást, bátorságot és nyitottságot igényel. Mindehhez állandó tanulásra, tájékozódásra van szükség. A turizmus húzóágazatként fejleszti a benne résztvevők ezáltal egy ország kultúráját, termelését, a

szolgáltatásokat, az ellátás színvonalát, növeli a fizetőképes keresletet. Pékség, cukrászda, malom (melléktermékfeldolgozási lehetőségek), hús- és tejtermék feldolgozás, panzió, vendéglő, utazási- és programiroda, önálló kapcsolatszervező ügynökség stb. létrehozása és működtetése mind következménye lehet. A turizmusnak a magyar falvakban általában nincs hagyománya, ellenkezőleg, mivel az emberek meglehetősen zártan élnek, világuk csak egy szűk körzetre terjed ki, s idegenekkel nincs kommunikációs gyakorlatuk, sőt, a másság szokatlan számukra, s a falusi vendéglátás lehetőségének emlegetése bizonytalan reakciókat vált ki belőlük. Vannak, akik úgy érzik, hogy a saját lakásából senki sem csinálna üzletet, mások úgy gondolják, hogy ez a n ép mindenre hajlandó, amivel pénzt lehet keresni. Mindezek mellett falvaink az utóbbi évtizedekben gyökeres átalakuláson mentek keresztül. A falusi turizmus

fogalmának hallatán mégis hajlamosak vagyunk barátságos, fehérre meszelt parasztházak képét idézni magunk elé, szőlőlugassal és hajnali kakaskukorékolással. Ez a fajta turisztikai termék a hagyományos, természethez közeli, lassú életmód aktív megélésére épül: a falusi turista részt vesz a falusi tevékenységekben, tehenet fej, almát szed, 14 legelõt kaszál, aprójószágot etet. Vajon mennyire felelnek meg a magyarországi vendégfogadó házak ennek a romantikus víziónak? A kérdés megválaszolásához egy 2000 áprilisában, 110 m agyarországi település, 152 falusi vendégfogadással foglalkozó háztartása által kitöltött kérdőív eredményeinek feldolgozása ad támpontot. A területi és személyi megoszlását tekintve is széleskörű minta adatait általánosítva elmondható, hogy a falusi turizmus magyarországi szálláshelyeinek csupán körülbelül negyede az, amely hagyományos parasztházban került kialakításra, de a

tetőfedés cseréjét és egyéb külső változtatásokat is figyelembe véve legfeljebb 10–15%-a tükrözheti többé-kevésbé hűen a népi építészeti hagyományokat. A turizmus legfőbb akadályai ma belső, emberi akadályok és nem a tőkehiány. Az emberek félnek az idegenektől, él bennük a félelem a lenézéstől, az ismeretlentől, nincs gyakorlatuk. Elszánás esetén a tőke megszerezhető, ha mástól nem, a külföldiektől, akik aztán évekig lenyaralják befektetésüket. A turizmus elsődleges feltétele lokalitás, a hely jellegének kidolgozása-hangsúlyozása, imageának megteremtése, a meglévő értékek védelme és a vágyott image-nak megfelelő fejlesztése. Ezzel párhuzamosan megkezdődhet a lakosság érzékennyé tétele a vendéglátással kapcsolatban. Már az általános iskola végezhet szakemberek segítségével kialakított, tudatos felkészítő tevékenységet. A nyelvtanulás, a cs ereutazások, a h elyi hagyományok visszatanulása

és ápolása, a háziasszony képzés stb. mind-mind e tudat kialakításának lehetősége lenne Az önkormányzat ösztöndíjas tanulási lehetőséget adhat olyan tehetséges gyerekeknek, akik vállalják, hogy végzés után visszajönnek és a turizmus piackutatói, kapcsolatszervezői lesznek. A fiatalok, akikben a készség adott és felismerik az ügy fontosságát, külföldi munkavállalással, nyelvtanulással, cserekapcsolatokkal sokat tehetnek saját vállalkozóvá válásuk érdekében. Természetesen mindezeket információkkal kell segíteni Kívánatos, hogy a fiatalok ne olcsó munkaerejüket vigyék csak a külföldi piacra, de nyelvtanfolyamokon is részt vegyenek és a vendégmunkát ne úgy tekintsék, hogy valamennyire megszedik magukat, hanem tanulási, szakmaszerzési folyamatnak. Az idegenforgalom szempontjából vizsgálni kellene a helyi kereskedelem és szolgáltatás lehetőségeit. 15 5. Turizmus az Európai Unióban A turizmus a huszadik század

második felében tömegjelenséggé vált. 1999-ben 3500 milliárd dolláros teljesítményével az összesített GDP-hez 11,7%-kal járult hozzá, az általa teremtett munkahelyek száma 200 m illió volt, az állami adóbevételek 7%-a innen eredt. A turizmus döntő hányadát az egyes országokon belüli forgalom adja, a nemzetközi turizmus az egésznek csak 13%-át képviseli. A mérhető gazdasági haszon mellett jelentős a turizmus hatása az abban részt vevő emberek életére, kultúrájának, látókörének tágulására is. A nemzetközi turizmusban Európa vezető szerepet tölt be: az összes turistaérkezések több, mint 60%-a, s a nemzetközi turizmusból származó bevételek több, mint 50%-a itt r ealizálódik. Földrészünkön a turizmus legjelentősebb cél-országainak többsége az Európai Unió tagja. Az Unió országaiban az összes foglalkoztatott több mint 13%-a dolgozik az idegenforgalom területén. Az Európai Unió idegenforgalmi kínálata

bőséges és összességében magas színvonalú., ugyanakkor az ellátás színvonala országonként változó. A turizmus eredeti vonzerő tényezői: a természeti adottságok, a társadalmi, kulturális viszonyok, az általános és turisztikai infrastrukturális kiépítettség, az üzleti, információs szervezetek. Mindezek azonban hiába adottak, ha a kínálati elemekkel, így: a helyváltoztatás létesítményeivel és eszközeivel (pl. repülőtér, pályaudvarok, hajókikötő és ezek járművei stb.), a tartózkodás létesítményeivel és eszközeivel (pl szálloda, étterem, szabadidő központ, szórakoztató- és sportlétesítmények stb.), és a szolgáltatásközvetítés szervezeteivel nem egészülnek ki. A turisták érdekeit szolgálja, hogy az idegenforgalom is részesül számos képzési program támogatásaiból. Az ezáltal javuló személyi feltételek mellett a fogyasztóvédelmi intézkedések is a turisták jobb kiszolgálását célozzák.

Az Unió turizmusa kapcsán meg kell említeni a Schengeni Egyezményt is, amely alapján a tagállamok megkövetelik minden beutazni szándékozó külfölditől, hogy amikor beutaznak az Unió területére, rendelkezzenek érvényes útlevéllel és annyi anyagi fedezettel, ami elegendő a tartózkodás idejére. A külső határellenőrzés kiterjed arra is, hogy a beutazni kívánó személy nem jelent-e veszélyt a térség bármely állama, illetve egésze biztonságára. 16 Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás azt jelenti, hogy a világ legnagyobb turisztikai piacán akadály nélkül, a belső turizmus feltételeivel tevékenykedhetünk majd, ami egyedülálló lehetőséget kínál az idegenforgalom számára: a szinte korlátlan fizetőképes keresletet. Ehhez azonban turizmusunkat versenyképessé kell tenni. Ez az infrastruktúra általános fejlesztésével és korszerű turisztikai termékek megteremtésével érhető el. Emellett

vigyáznunk kell arra is, hogy hosszú távon a fenntartható fejlődést valósítsuk meg. A tudatos fejlesztés feltételrendszerének kialakítása alapvetően az állam feladata. 6. Az utazási szükségletrõl A turizmus óhatatlanul a nyugati kultúra terjedését szolgálja, hiszen a turisták valamilyen mértékben mindig ragaszkodnak megszokott életvitelükhöz. Ebbõl pedig az következik, hogy a helyi lakosságnak szinte minden esetben nyugati vagy legalábbis jellegükben ahhoz közel álló szolgáltatásokat kell nyújtania. A fogadó terület kénytelen megismerkedni a turista életformájával, szokásaival, de ha ezt megteszi, saját szokásait is megváltoztatja. Mivel a turistákkal szükségképpen megjelenik a modern árupiac is, a helyi, tradicionális közösségekben is jellemzõ lesz a tömegfogyasztás, kialakul a vagyonkülönbség és megbomlik a közösség belsõ egyensúlya. A közlekedés forradalma, azaz a v asút születése óta a t urizmus egyre

többek által ûzött szabadidõs tevékenység. Ennek a folyamatnak még az olajválságok sem tudtak gátat szabni Manapság azonban mintha elérné telítettségi pontját, hiszen azok, akik megengedhetik maguknak a r endszeres utazást, általában utaznak is, évenként legalább egyszer, de a s íelés tömegessé válásával egyre inkább kétszer; ráadásul egy-egy hétvégén számtalanszor indulnak útnak. Ezek alapján az tűnik ki, hogy a legalábbis a világ fejlettebb részeiben az utazás szükségletté vált. Anyagi fedezet, közlekedési eszközök, infrastruktúra nélkül ugyanis elképzelhetetlen a turizmus tömeges méretû elterjedése. Ha pedig e t ényezõk és szolgáltatások mind rendelkezésre állnak, akkor a marketingé lesz a fõszerep, mivel a turisták zöme mára függõvé 17 vált azoktól a nyugati jellegû szolgáltatásoktól, melyeket megszokott és minden turisztikai célpontban, fogadóterületen elvár. A turista nem kizárólag

magánjavakat használ fel utazása közben, hanem közjavakat is. Ezek a közjavak az esetek döntõ részében természeti javak, amelyek a tradicionális társadalomban a helyi közösséget szolgálják. A közjavak felhasználása során konfliktushelyzetek alakulnak ki. Nyilvánvaló konfliktus az, amikor a turizmus hatására a helyi közösség nem képes továbbra is a hagyományoknak megfelelõen hasznosítani természeti környezetét. Példaként említhető, hogy a balatoni halpusztulás a v ízszennyezõdés következménye, a tengerpartok teljes beépítésével a belsõ területek záródnak el a tengertõl. A turizmus fejlõdése során azonban esetenként tönkre is mennek az eredeti helyi közösségek. Leginkább a világtól korábban elzárt - és a t uristák számára éppen ezért vonzó -, a turizmus hatására azonban uniformizálódó közösségekkel történik ez meg. A helybéliek számára a változás akár kedvezõ is lehet, mivel adott esetben

munkahelyhez, vezetékes vízhez, csatornához vagy utakhoz jutnak, ám a kulturális homogenizáció következtében ilyenkor a társadalmi sokféleség sérül. Látható, hogy a turizmus megjelenése kedvezõ hatásokkal is jár. Mivel a különféle természeti értékek a t urizmus számára vonzerõt jelentenek, a hatóságok általában figyelmet fordítanak megõrzésükre. Az egyre inkább terjedõ falusi turizmus példája azt mutatja, vonzerõt jelenthet a hagyományos életmód is, így a turizmus ennek megõrzését is támogathatja. De a kedvezõ hatások csak egy bizonyos turistalétszámig egyértelmûek, azt követõen a folyamat önpusztítóvá válik: pl. ha adott helyen a hely nevezetessége miatt több lesz a turista, mint a helyi lakos. Miként õrizhetõk meg hát a természeti és társadalmi értékek akkor, amikor a turizmus tömegszükségletté válik? Az utazás vagy rendkívül megdrágul és a vagyonos osztályok privilégiumává válik, vagy még

inkább eltömegesedik és egyre károsabban hat a környezetre. Esetleg egyre több hely válik turisztikai célponttá, minek következtében a turisták száma jobban megoszlik. De hová települ ebben az esetben az ipar, a m ezõgazdaság? Hogyan õrizhetõ meg érintetlenül a természet? Ezek és még sok más megválaszolásra váró kérdés van, amelyek komoly tervek kidolgozását teszi szükségessé. 18 6.1 Ökoturizmus Az esetek többségében a t uristát valamilyen természeti tünemény vonzása indítja útnak. Vonzerõt jelenthet a napfény, a tenger, a hegyek, a hó, kül önféle gyógyvizek és a nemzeti parkok. A turisztikai fogadó területeknek fenn kell tartaniuk ezeket a vonzerõket, ha a jövõben is számítanak turistákra. A turizmus hatására veszélybe került élõhelyek viszont nem számíthatnak, mert rájuk a turista nem kíváncsi. A turizmus akkor kerül bajba, ha minden környezetvédelmi óvintézkedés ellenére olyan nem várt folyamatokat

indít el, amelyek végül is a vonzerõ megszûnéséhez vezetnek. A turizmus következtében általában átalakul a t ermészet: a t engerpartokon strandok létesülnek, a barlangokban járdák épülnek, a hegyekben megjelennek a sífelvonók, az állatok vadasparkokba kényszerülnek, arborétumba kerülnek a növények. Miközben a turizmus bemutatja, szükségszerûen károsítja is az értékeket. Az eredeti állapotot lehetetlen helyreállítani, holott a turisták igényei is változnak, és erre idõnként szükség lenne. De a turizmus kedvezõtlen környezeti hatása más termelési szférákat is befolyásolhat, például a vízszennyezés gondot okoz a mezõgazdaságnak. Sérül a mezõgazdaság annyiban is, hogy a turistaközpontok elfoglalják az agrár területeket, így a lakosságnak más tevékenységekbõl kell megélnie. Hiba lenne azonban lebecsülni a kedvezõ hatásokat. Nem kis mértékben a turizmusnak köszönhetõ, hogy ország- és világszerte egyre

több és több nemzeti park létesül. Ezek a nemzeti parkok, alkalmasak arra, hogy a Föld állat- és növényvilága számára részben menedéket nyújtsanak. A turizmus minden környezetkárosító hatása ellenére alapvetõen a természet megõrzésében érdekelt. Mivel a turisták egyre inkább igénylik a tiszta és természetesnek látszó környezetet, maguk a turisztikai szolgáltatók is érdekeltek abban, hogy környezetbarátnak lássák õket. Az ökoturista a t erületet eredeti állapotában akarja megismerni, és annak megõrzésére törekszik. 19 6.2 Fenntartható turizmus Az öko- és a f alusi turizmus esetében is hangsúlyos szerepe van a turistának. Neki ugyanis akarnia kell, hogy a valódi természeti és társadalmi értékeket ismerje meg. De hogy valóban az eredeti értékekre legyen kíváncsi, ahhoz a t ársadalom értékrendjét kell megváltoztatni. A változáshoz tevékenyen hozzájárulhat a turizmus, hiszen az utaztatás talán a

legfontosabb népmûvelõ tevékenység. Az ismeretlen megismerésével leküzdhetõk az elõítéletek, az alaptalan félelmek megszûnhetnek, nõhet a rokonszenv egy-egy térség, népcsoport iránt. A turisztikai szolgáltatóknak azért óriási a felelõsségük, mert a kínálat befolyásolásával képesek lehetnek a kereslet kedvezõ irányú elmozdítására. A turista számára ugyanis nem azt kell biztosítani, amit meg akar venni: azt kell neki eladni, amit hajlandó megvásárolni és amit a szolgáltatók hosszú távon kedvezõnek tartanak a jövõ, a természeti és társadalmi környezet védelme szempontjából A fenntartható turizmus a helyiek bevonására, a velük való érdekközösség olyan kiépítésére törekszik, amely az ökológiai és a társadalmi sokféleség fennmaradását eredményezi. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kínálat befolyásolhatja a keresletet, hanem a k ereslet is a k ínálatot. A kereslet lefordítható mind az utazásszervezõk,

mind az utazási irodák, mind pedig az egyes turisták szintjére. Az elõbbi két szereplõnek a kínálat kialakításában is komoly szerepe van, így õk a leginkább befolyásos piaci szereplõk. A turizmus fenntarthatóvá tételében ezek szerint õk j átszhatják a fõszerepet. Összességében elmondható, hogy a turizmus a gazdaság részeként képes arra, hogy a fenntarthatóság értékét a pénz nyelvére fordítsa le és felhívja rá a figyelmet; másrészt speciális mûködési logikája folytán tevékenyen felléphet a pusztításokkal szemben. Rossz szervezéssel, káros nézetek terjesztésével ugyanakkor talán többet árthat, mint bármely más gazdasági ágazat. 20 Felhasznált irodalom - Bánfalvi J.: Magyarország idegenforgalmi földrajza KIT Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2000. - Glatz F. (szerk): Budapest-nemzetközi város Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998. - Lengyel M.: A turizmus általános elmélete Viva

Reklámügynökség, Budapest, 1992. - Puczkó L.- Rátz T: A turizmus hatásai AULA Kiadó, Budapest, 2001. - Tasnádi J.: A turizmus rendszere Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok, 1998. - Geomédia Szakkönyvek, Budapest - KSH kiadványok 21