Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Pártok és pártrendszerek

PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK Pol. pártok azok a társadalmi szervezetek, amelyek ebben az érdekegyeztetési folyamatban részt vesznek. Párt: tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, a kormányzati pozíció megtartásáért. A pártok az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra. (a politikai konfliktus kifejezői) Pártok jellemzői: 1. megosztottság – konfliktus kifejezői érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat 2. a rész az egészet képviseli -nem partikuláris érdekeket közvetítenek. -alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek 3.mai pártok: polgári társadalom képviseletében tevékenykedik  hierarchiával rendelkezik  programjaikban alternatívákat kínálnak a társ. problémák megoldására  az állam és a társ. között közvetít  programjuk a közjóra, általános érdekre irányul  céljaik

sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne Pártok kialakulása: -nagy társ. konfliktushoz, forradalmi átalakulásokhoz kapcsolódik -fejlődésük két jelentős szakasza: *felemelkedő polgárság  a rendi uralom ellen *kirekesztettek (munkás) pártalakítási törekvései Pártrendszer kialakulásának feltételei: 1. Legitimációs küszöb: a petíció jogának, a kritikának, az ellenzéknek az elismerése (joguk van megfogalmazni követelésüket) 2. Inkorporációs (résztvételi) küszöb: résztvételi jogok elismerése. A pol folyamatban egyre több társ csoport részt vehet  általános választójoghoz kapcsolódik. (kialakulása: cenzusos választási rendszer, polgárság, munkásság választási joga, parasztság joga, nők jog) 3. Reprezentációs küszöb: pártok, azok a szervezetek, amelyek képviselhetik a különféle társ. rétegeket, osztályokat 1880-90. Európában a munkások számára megnyílik a

reprezentációs küszöb: első szocdem pártok alakulása 4. többségi hatalom küszöb / többségi elv: többségnek joga van a változások eszközlésére: a pártok általában azért jönnek létre, hogy megszerezzék a politikai hatalmat  strukturális átalakításokat eszközölhet PÁRTOK SZEREPE:  társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói  közvéleményt formálják,  választási alternatívákat dolgoznak ki  nézeteket egyeztetnek  vezetőket választanak Politikai pártok kialakulása A XIX. sz utolsó harmadában A modern pártok előzményei:  a vitás ügyek eldöntése nem a monarchia feladata, hanem a pártok együttmûködésének és kompromisszumainak eredménye  fejedelmi jog sokoldalúan megkérdőjeleződik  elfogadottá válik, hogy az általános érdek hordozói lehetnek a "nép" érdekeit képviselő pártok (ellentétben a régi felfogással: az uralkodó osztály érdekei élveznek elsőbbséget) Az

európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.  A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A XVIII század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.  A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.  Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870-re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat. A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) -a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. - a párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg,

-társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel -A modern pártokból azonban hiányzott a fejlődés folyamatossága. Csak viszonylag későn merült fel a képviseleti rendszer és a pártok összekapcsolódása. -Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó. A XX. sz első felében a pártok feladata kettős volt: a tömegek beemelése a politikába, hatékony politikai erővé tétele és a modern társadalmak kormányozása. A politikai pártok típusai A tömegdemokrácia és általános választójog időszakában a pártok feladata:  érdekartikulácó,  érdekcsoportosítás  kapcsolattartás a választók tömegei és a döntéshozók között LaPalombara és Weiner (USA) egy pártnak az alábbi négy feltétel kell:  állandó szervezet, az aktuális vezetőtől

független stabil világkép  látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül  a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására  az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére Honoráciorpártok: (A modern pártok előttiek) -korai pártkezdeményezések, -egy-egy választási periódusra, -egy személy v. programja támogatására jön létre Modern pártok: ideológiai pártok: a századforduló szociáldemokrata és kommunista pártjai, osztályideológiákat és osztályprogramokat dolgoz ki. Háttérbe szorította a társadalom struktúrájának összetettebbé válása, a szociológiai kötődés általános oldódása. néppártok:  Ún. programpártok, ahol ideológiai (az alapkérdések és alapértékek azonossága) a jellemző, ugyanakkor a társadalom konkrét helyzetének és lehetőségeinek megítélésében

nézeteltéréseik vannak.  Ide sorolhatóak az ún. one issue (egy problematikájú) pártok, mint például a zöldek Az adott probléma képviselete mellett közömbösek tagjaik és követőik egy értékkötelezettségét illetően. A mai pártok struktúrája  önkéntes tagság - többnyire tagdíjat kell fizetni  alapszervezetek  a párt ügyeit vivő bürokrácia  pártvezetők felső csoportja A pártfrakció  a parlamentbe bejutott tagokból szerveződik  a frakció és politikai párt viszonya nem mindig zökkenőmentes: a frakció közelebb kerül a kormányzati munkához, kompromisszumképesebb a tagságnál A pártok működése  törvények és előírások szabályozzák  Saját szervezeti szabályzatuk van, vagy legalább magatartási előírások, melyek koordinálják a szervezet működését, a párton belüli horizontális és vertikális kommunikációt  A tömegpártok megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek (pártház,

iroda stb.) Elvárások a modern pártokkal szemben:  a hatalom megszerzésére és megtartására való törekvés  a demokratikus pártok soha nem törekedtek a hatalom kizárólagosságára, a totalitáriusok igen A pártok eszközei az állampolgárok mozgósítására:  taggyűlések,  pártkonferenciák,  egyéb politikai összejövetelek Céljuk ezekkel:  pártideológiákkal,  célokkal való azonosulás erősítése,  választások előkészítése  a párt működésére, a párttagok magatartására vonatkozó határozatok meghozatala  a párton kívüli szimpatizánsokhoz, vagy passzív tömeghez is szólnak PÁRTRENDSZEREK Egypártrendszer:  a politikai rendszerben tényleges hatalommal csak egy párt rendelkezhet.  Tipikus példája a totalitárius rendszerek egypártisága.  Ezek a rendszerek nem versengő pártrendszerek, és a hatalom nagymértékben centralizálva van. Kétpártrendszer  Elsősorban az angolszász rendszereket

jellemzi.  A kormányzásért való harcban két nagy párt verseng, bár előfordulnak kisebb, a hatalmi harcban esélytelen pártok is.  Klasszikus példája GB és USA  Jellegzetessége, hogy a két párt felváltva osztozik a kormányzás és az ellenzékiség funkcióin.  A pártok mérsékelt politikát folytatnak, s a polarizálódást a politikai kultúra és a tradíció akadályozza. Sokpártrendszer  3-4 vagy ennél is több párt található a parlamentben.  Sok esetben a polarizáció a bal-jobb tengely mentén jön létre, ideológiai elkülönülés, gazdasági programok, vallott értékek alapján.  A jobb- és baloldalon több párt is található.  Ha a bipolarizáció erős, általában gyenge a centrum.  Előfordul a munltipluralizmus tiszta formája is, amikor nagyjából egyenlő politikai erőt képviselő pártok osztoznak a voksokon. Tengelypárttal rendelkező munltipluralizmus: a sokpárti rendszerből egyetlen párt emelkedik

ki, és válik a politikai élet lényegi meghatározójává. PÁRT TÍPUSOK: Történelmi pártok: (Beyme féle 10 párt rendszer) 1. liberális (fedudalizmus, rendiség ellen) 2. radikális (fr. forradalom, eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága) 3. konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok) 4. szocialista (szoc.dem) (4rend, a proletariátus érdekeit képviselték) 5. keresztény demokrata (modern konzervatív) 6. paraszt (vidéki agrártárs.  ipari tőkével, a városi polgársággal szemben) 7. regionális, etnikai pártok (pol. önrendelkezési jogaikért folytattak harcot) 8. kommunista (baloldali radikális, forr. ideológia, zárt szervezeti rend) 9. fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik) 10. környezetvédők (ökológiai pártok 70-től) Szervezeti sajátosság szerinti csoportosítás: 1. Tömegpártok (szocdem és fasiszta párt) -nagy számú aktivista -jól szervezettek -tagdíjak - bürokratikus

szervezet -a pol. szférán kívül is együtt vannak (kirándulás) -szilárd szavazó bázis -ideológiai kötöttsége erős  tömegpártok kora leáldozóban van 2. Néppárt (első néppártok konzervativak voltak) -lényeges tagsága nincs -állami támogatásból tartja fel bürokratikus szervezetét -ideológiai kötöttsége alacsony (pragmatikus) -szélesebb tömeghez kívánnak szólni (FIDESZ a legjellegzetesebb néppárt) kisebbek: 3.Választási pártok -etnikai alapon szerveződő választási szövetségre jön létre (pl. romániai RMDSZ) -nincs széles tagság -parlamenti képviselet elnyerése a cél 4. Érdek, réteg párt -bizonyos társ. csoportok értékeit képviseli (vállalkozók, kisgazda, stb) 5. Patronázs pártok Weber: fő céljuk az állami hivatali kulcspozíciók megszerzése 6. Keretpártok laza egyesülések: céljuk tekintélyes személyiségek összehozása (gaulleista párt  De Gaulle megválasztására) 7. Tiltakozó (protest) pártok

egyes vallási,nyelvi, etnikai v. regionális érdeksérelmek ellen tiltakozó mozgalmakból fejlődnek ki (pl. zöldek) PÁRTVEZETÉS ÉS TAGSÁGI VISZONY SZERINTI PÁRTOK Centralizált / decentralizált tagságuk létszámával jellemezhető szervezettség foka = párttagság és a választói bázis hányadosa • 100 %: választói bázis = szavazói bázis • alacsony szervezettség: választó sok, a szervezett tagság kevés (apparátusa gyenge, kevés kormányképes politikus, képviselő  erős koalíciós kényszer  a párt zsarolható lesz) • jelentős szervezettségi fok: nagy hagyományú tömegpártok (főleg a szoc.demekre jellemző, nagy néppártok 20-30%). Stabil választók, mozgósítható párttagság Politikai stabilitás nagy (a tekintélyuralom után fellépő pártoknál nagyon alacsony 3-5 % - Mo, Spanyolo.) PÁRTOK FUNKCIÓI • érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése) • érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják)

szakszervezetek, társ. érdekképviseletek keresése • internáló, integráló funkció  emberek valahova tartozzanak  beintegrálja az egyént a társadalomba  közös program megvalósítására  pol. akaratképzési folyamatban való résztvétel • politikusok rekrutációja, szelekciója  lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra kinevezésre a közjogi tisztségekre) nem kell érteni a szakmához! • kormányzati, illetve ellenzéki (nagyon fontos) szerepkör betöltése Pártok közjogi státusa és ÁLLAMOSODÁSA • polgári és demokratikus jelleg törvényes megőrzése • félkatonai szervezetek létrehozásának és felhasználásának tilalma Mo. Alkotmány: • pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak • nem irányíthatnak semmiféle állami szervet • megtiltja a párttagságot és pártpolitikát: bírák, ügyészek, alkotm.bíróság tagjai, fegyveres erők hivatalos állománya részére • a hatalom párt

általi kizárólagos kisajátítását • a párt választáson való résztvétele: 2 ciklus alatt nem állít képviselőt  törlik a párt bejegyzését Pártot és apparátusukat minden jogrendszer élesen elválasztja a hatalom szerveitől  mégis erősödik a párt államosodásának tendenciája (pl. finanszírozás közpénzekből  Pü-i szempontból a hatalmon lévő párt előnyösebb helyzetben van!) PÁRTRENDSZEREK 1.nem versengő (nem kompetitív) Állampárt: egyetlen párt a pol. szervezkedés monopóliumával rendelkezik és az állammal összefonódva közhatalmi funkciókat is gyakorolja -egypártrendszerre törekszik (sztálinizmus) -egyből lehet választani -pol. hatalom  nincs kontrol fölötte Hegemón pol. rendszer: -formálisan több párt van  kiemelkedik egy pol. szerv, ami túlsúlyban van -tartósan, hosszan gyakorolja a hatalmat -többi pártot elnyomja (csak asszisztálatnak) (pl. Mexikói Forradalmi Párt) Predomináns pol. rendszer:

egypártrendszer kialakulása előtti állapot (átmeneti pol. rendszer - egy párt olyan sokáig vezető kormányzati szerepet tölt be, hogy ez már a hegemón rendszer állandósulása felé vezet) 2. versengő (kompetitiv) Több párt rendszer pluralizmus (sokszínűség) jellemzi • korlátozott pluralizmus (3-6 párt vetélkedik a hatalomért  korlátozott választási küszöbbel) • atomizált v. fregmentált pluralizmus: 2 nagy csoportosulás v pártkoalíció uralja a mezőnyt, aszerint, hogy milyen ideológia távolságra vannak egymástól a domináns pártok (pl. polarizált többpártrendszer - olasz - a kereszténydem és kommunista ideológia távolsága és éles vetélkedés miatt) • szegmentált pluralizmus: pártok túlságos fregmentáltsága  önálló "szubkultúraként" léteznek egymás mellett (minden csoportnak joga van pártot alakítani) Két párt rendszer • nem formális (angolszász modell: USA, GB) • 2 nagy párt (kormánypárt

és ellenzék) váltógazdaságban gyakorolja hatalmat • 2 párt változó gazdasága fejleszti az országot 90 Mo. -nemzeti keresztény párt -liberális -szoc.dem párt 2000. Mo csak 2 párt (angolszász típusú) Versengő modell (több párt rendszer jellemzője) • közhatalmi jogosítványai nincsenek! • demilitariáns szervezetek (nincs fegyveres alkalmazási lehetőség) • államosodás veszélye (egyik területe: a pártapparátus és közgig. hatalom összeolvadása) *párt túlságosan sokáig van hatalmon  *a közintézményekben saját emberei • párt finanszírozás 2 modellje USA finanszírozási modell -adópénzekből nem kaphatnak -adományokból élnek - szavazók támogatják -multik ne vegyék meg  bizonyos szint felett nevesíteni kell a támogatót EU finanszírozási modell • semmilyen támogatást nem fogadhatnak el (kivéve a tagdíj) • ktg. vetési támogatást kap • Mo: 1 % támogatottság esetén jogosult a közpénzre •

gazdasági vállalkozásokat csinálnak  profit a pártokhoz vándorol • megpróbál plusz bevételekhez hozzájutni: sikerdíj ügyletek - egyéb jogcímek (pl. Tocsik)