Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel elmélet és példamegoldások

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 98 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:3366
Feltöltve:2006. november 02
Méret:903 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

11111 Drafter 2015. június 16
  Hasznos, sokat segít, hogy ott van a megoldás is, ajánlom mindenkinek!
11110 Anonymus 2014. november 06
  Csúcs.
11111 Anonymus 2014. november 06
  Sokat segített.
11111 nagzol 2012. március 20
  Sokat segített a tanulásban.
11110 benko85 2011. január 21
  Én is nagyon happy lettem hirtelen.
11111 xmessor 2010. május 13
  Nagyon örülök, hogy egy ilyen átfogó jegyzetet találtam.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

1 Számvitel elmélet és példamegoldások 1. A számviteli információs rendszer 1.1 A számvitel fogalma, részterületei A kiadások – bevételek feljegyzése, könyvelése szinte egyidős a történelemmel. Különböző dokumentumok bizonyítják, hogy már az ókorban is nyilvántartásokat vezettek az állam fenntartásához szükséges kiadásokról és az ezekhez szükséges (alattvalóktól, polgároktól származó) bevételekről. Luca Paciolo, velencei szerzetes munkássága alapján pedig elmondhatjuk, a kettős könyvvitelt már a középkorban is magas fokon művelték. A gazdaság és társadalom rohamos fejlődése, az ipari forradalom hatása – a nagyüzemi termelés beindulása, a tőke- és hitelpiac növekedése – a „feljegyzések” területén is további fejlődést eredményezett → az eredményes gazdálkodás egyre több információt igényelt és még többet igényel manapság. Szükségessé vált tehát egy olyan rendszer kialakítása, mely

ezen információkkal szemben támasztott igényeket megfelelően kielégíti. A számvitel egy olyan információs rendszer, mely objektív információt, szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről mindazok számára, akik erre igényt tartanak. Az „érdeklődőket” két nagy csoportra oszthatjuk – e csoportosítás szerint a számvitel is két területre bontható: Külső a piac szereplői: a hatóságok: Belső - tulajdonosok hitelezők befektetők üzleti partnerek APEH VPOP Egészségbiztosítás Nyugdíjbiztosítás - a munkavállalók - a vállalkozás vezetői Vezetői számvitel Pénzügyi számvitel A pénzügyi számvitel vezetése – amely tehát a „kívülállók” számára nyújt tájékoztatást – 2 mindenkire nézve egységes szabályok szerint kell, hogy történjen, ezeket a szabályokat a Számviteli törvény rögzíti. A vezetői számvitel ezzel szemben egy-egy gazdálkodó szervezet vezetőinek

információs igényét elégíti ki a minél eredményesebb gazdálkodás érdekében – a gazdálkodó szervezetek pedig mind tevékenységi területükben, mind egyebekben eltér(het)nek egymástól, ezért a vezetői számvitel rendszerének kidolgozása az adott gazdálkodó szervezet feladata (számviteli politika), nincs egységes szabályozás. 1.2 A számviteli információs rendszer = a sz ámviteli munka szintjei 1.21 A számviteli információs rendszer jellemzői - a gazdálkodó szervezetekben végbemenő folyamatokat megfigyeli, méri és feljegyzi a múltbeli, megtörtént eseményekkel foglalkozik sajátos eszközrendszerrel dolgozik, melyek egyben a számvitel részterületei is, azaz a következők: • beszámoló-készítés • könyvvezetési rendszer • leltározás, leltárkészítés • bizonylati rendszer • könyvvizsgálat • nyilvánosságra hozatal Tanulmányaink során a továbbiakban a pénzügyi számvitellel foglalkozunk. 1.22 A számviteli

munka szintjei A pénzügyi számvitel fő feladata, megbízható, valós összképet biztosító információk szolgáltatása, tehát a beszámoló-készítés. A beszámoló a könyvvezetési tevékenységre épül, amelynek a szintjeit, területeit az alábbi ábra szemlélteti. Beszámoló-készítés (értéki adatok) Szintetikus (összevont) nyilvántartás (értéki adatok) Analitikus (részletező) nyilvántartások Alapnyilvántartások Alapbizonylatok 3 Gazdasági események A könyvvezetés olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek, és ezeket a n yilvántartásokat az év végén – a beszámoló-készítést megelőzően – lezárják. A könyvvezetés kétféle módon valósulhat meg: - egyszeres könyvvezetés: amikor a vállalkozások csak a pénzeszközeikben és azok forrásaiban bekövetkezett

változásokat rögzítik zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) - kettős könyvvezetés: amikor a vállalkozások az összes eszközükben és forrásukban, valamint eredményükben bekövetkezett változásokat folyamatosan, zárt rendszerben („kettős” vetületben, eszköz – forrás számlákon) rögzítik. A könyvvezetés (a leltár mellett, melyről a későbbiekben lesz szó) a beszámoló alátámasztására szolgáló dokumentum. A fenti ábra alapján a könyvvezetés részterületei: Alapnyilvántartások • csak mennyiségben vezetett, a raktári nyilvántartásokat jelenti • raktári nyilvántartó lapokon történik a könyvelés • a gazdasági eseményekről készített alapbizonylatokra épül • a könyvelésnél nincs ellenszámla, a nyilvántartó lapon a változások elszámolása történik • Közvetlen kapcsolata a leltárral van! • Vezetése a vállalkozás döntésétől függ! Analitikus = részletező nyilvántartások* •

mennyiségben + értékben, ill. csak értékben vezetett nyilvántartások lehetnek • analitikus számlákon történik, ami egy-egy főkönyvi számla részletezését, felbontását jelenti • tartalma a nyilvántartott vagyonrész fajtájától függ, pl. tárgyi eszközök, immateriális javak egyedi kartonjai egyéni bérfizetési törzslap anyagok, áruk, termékek fajták szerinti nyilvántartó kartonja vevők, szállítók egyéni folyószámlái értékpapírok analitikája stb. • a könyvelésnél nincs ellenszámla, a nyilvántartó lapon a változások elszámolása történik • a gazdasági eseményekről készített alapbizonylatokra épül • vezetése: - részben kötelező: pl. vevők, szállítók, tárgyi eszközök stb esetében, a számviteli alapelvek érvényesítése miatt! (egyedi értékelés elve, valódiság elve stb.) 4 - részben a vállalkozás döntése szerint: pl. a készletekről Szintetikus (összevont), főkönyvi nyilvántartás* •

csak értékben vezetett, zárt rendszerű nyilvántartás • idősorosan: naplóban, és számlasorosan: főkönyvi számlákon* történik a vezetése • egyeztetésére a főkönyvi kivonat* szolgál, ami egyben megteremti a kapcsolatot a könyvvezetés és a beszámoló között • A könyvelésnél van ellenszámla, kettős könyvvezetés! • részben az analitikus nyilvántartások által készített feladásokra, részben alapbizonylatokra épül • vezetése kötelező, ha a számviteli törvény a kettős könyvvezetési módot írja elő a beszámoló alátámasztásaként: (A megcsillagozott fogalmakkal a „Gazdasági események” fejezetben találkozhatnak részletesebben.) 2. A Számviteli Törvény 2.1 A törvény tartalma, felépítése Azt már tudjuk, hogy a pénzügyi számvitelt a Számviteli Törvény (továbbiakban: SZT) szabályozza, mely a számvitelről szóló 2000. évi C törvény Ez a törvény az 1992I1-től hatályos, a számvitelről szóló

1991. évi XVIII törvényre épül, annak újrakodifikált, továbbfejlesztett változata, melyet az Országgyűlés 2000. szeptember 5-én fogadott el A SZT többek között: meghatározza a hatálya alá tartozók körét előírja a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét meghatározza a beszámolók és a könyvvezetés formáit, készítésük ill. vezetésük feltételeit megadja a beszámoló-készítés és könyvvezetés során alkalmazandó számviteli alapelveket és ezen alapelvekre épülő értékelési eljárásokat tartalmazza a könyvvizsgálatra, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírásokat Az alábbi ábra a SZT felépítését, áttekintését tartalmazza. 5 A számviteli törvény áttekintése I. fejezet II. fejezet III. fejezet Általános rendelkezések Beszámolás és könyvvezetés – beszámolási kötelezettség – könyvvezetési kötelezettség – számviteli alapelvek Az éves beszámoló - a

törvény célja - a törvény hatálya IV. fejezet V. fejezet VI. fejezet Egyszerűsített éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló VII. fejezet VIII. fejezet IX. fejezet Sajátos beszámolási Kötelezettségek Számviteli szolgáltatás Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. fejezet XI. fejezet XII. fejezet Könyvvizsgálat – a könyvvizsgálat célja – könyvvizsgálati jelentés és hitelesítő záradék Könyvvezetés, bizonylatolás – kettős könyvvitel egységes számlakeret számlarend – egyszeres könyvvitel – könyvviteli zárlat – bizonylati elv Jogkövetkezmények XIII. fejezet XIV. fejezet Az Országos Számviteli Bizottság – létrehozás – feladata - működése Záró rendelkezések - hatálybalépés - Mellékletek:  mérleg  eredmény-kimutatás  cash-flow kimutatás 6 2.2 A törvény hatálya A SZT hatálya alá tartoznak a gazdálkodók a vállalkozó

(vállalkozás) az államháztartás szervezetei az egyéb szervezetek az MNB a fentiek által, ill. a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény A törvény hatálya nem terjed ki: az egyéni vállalkozóra a polgárjogi társaságokra az építőközösségekre a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére Láthatjuk tehát, hogy a törvény hatálya alá tartozók köre igen széles. A felsoroltak közül az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, az MNB stb. tevékenységi köre, működése azonban speciálisnak mondható, ezért a számviteli rendjüket a SZT-n kívül egyéb más kormányrendeletek is szabályozzák. Mi csak a SZT-vel foglalkozunk tanulmányaink során, vagyis a vállalkozók (vállalkozások) számvitelével ismerkedünk meg. (Ezért a gazdálkodók helyett a továbbiakban vállalkozókat említünk.) 2.3 Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A

beszámoló: Olyan írásos jelentés, mely a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós információkat tartalmaz. A SZT szerint a hatálya alá tartozóknak beszámolási kötelezettsége van, vagyis a törvényben meghatározott formában, előírt időre ezt az írásos jelentést – tehát a beszámolót – el kell készíteni – magyar nyelven – és a cégbíróságon letétbe kell helyezni. A beszámolót a vállalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni. Az üzleti év hossza általában egy naptári év, vagyis január 1-től december 31-ig tart. Ha a vállalkozás tevékenységét év közben kezdi vagy szünteti meg, akkor az üzleti év rövidebb is lehet a n aptári évnél. Amennyiben olyan külföldi cégről van szó, akinek magyar vállalatban is van érdekeltsége vagy fordítva, és a külföldi cég országában az üzleti év kezdete és vége nem esik egybe a naptári évvel, akkor ebben a kérdésben a

magyar fél alkalmazkodhat a külföldi partnerhez. Az üzleti év hossza azonban 12 hónapnál hosszabb semmilyen esetben nem lehet! A törvény a beszámolóval kapcsolatosan tartalmaz különböző határnapokat, ezek a következők: fordulónap: az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31. letétbehelyezés időpontja: az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont, amikor a cégbíróságon a beszámolót letétbe kell helyezni. (A vállalkozások döntő többégénél a tárgyév dec. 31-ét követő év május 31) mérlegkészítés végső időpontja: a fordulónapot követő azon időpont, ameddig a mérlegtételekkel kapcsolatos értékelési feladatok elvégezhetők 7 A SZT szerint a beszámolók a következők lehetnek: a) éves beszámoló b) egyszerűsített éves beszámoló c) egyszerűsített beszámoló d) összevont (konszolidált) éves beszámoló Azt, hogy a vállalkozásoknak a fent említett

beszámolók közül melyiket kell elkészíteni, a következőtől függ: a) az értékesítés nettó árbevétele (Ft) b) a mérlegfőösszeg nagysága (Ft) c) a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma (fő) d) vállalkozási forma A törvény a fenti a)–c) esetekben határértékeket állapít meg. Ezen határértékek a következők: értékesítés nettó árbevétele ⇒ 300 millió Ft a mérlegfőösszege ⇒ 150 millió Ft a foglalkoztatottak átlagos létszáma ⇒ 50 fő És most lássuk részletesebben: Éves beszámolót és üzleti jelentést kell készítenie annak a kettős könyvvezetést vezető vállalkozásnak, melynél két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek felett teljesít. Az éves beszámoló részei: mérleg eredmény-kimutatás kiegészítő melléklet Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de azt a cégbíróságon leadni nem kell.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvezetést folytató vállalkozás, amely az éves beszámoló készítési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagyis két egymást követő évben a mérlegforduló napján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek alatt teljesít. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámoló (éves) választható. Nem élhet ezen beszámoló készítésének lehetőségével – tehát paramétereitől függetlenül mindig éves beszámolót kell készítenie – a következőknek: az Rt., a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az a vállalkozás, akinél az üzleti év a naptári évtől eltér. 8 Az egyszerűsített éves beszámoló részei: mérleg eredmény-kimutatás kiegészítő melléklet Az egyszerűsített éves beszámoló részei – mint látjuk – ugyanazok, de ezek adattartalma

szűkebb és üzleti jelentést nem kell készíteni. A „legalább kettőben” alatt azt érjük, hogy a három mutatószám közül bármelyik kettő lehet, és nem kell ugyanannak a kettőnek lennie két egymást követő évben. Egyszerűsített beszámolót meghatározott társasági formában működő vállalkozások készíthetnek, így: iskolaszövetkezetek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségek, ill. a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (betéti társaság, közkereseti társaság), ha a t örvény hatályba lépésekor is azt készítettek, de ők is csak akkor, ha két egymást követő évben az éves nettó árbevételük az 50 m Ft-ot nem haladja meg, függetlenül a mérlegfőösszeg nagyságától és a foglalkoztatottak éves átlagos létszámától. Az egyszerűsített beszámolóhoz egyszeres könyvvezetés társul. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámolási formát (éves, egyszerűsített éves) az

ilyen vállalkozások is választhatják – kettős könyvvezetéssel alátámasztva. A törvény értelmében egyszerűsített beszámolót készíteni és egyszeres könyvvezetést vezetni a feltételek megléte esetén is legfeljebb a 2 003. december 31-ig tartó üzleti évről lehet, legkésőbb 2004. január 1-vel az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre át kellett térni. Azok a vállalkozások, akik a törvény hatályba lépése után kezdik meg tevékenységüket, egyszeres könyvvezetést már nem végezhetnek, egyszerűsített beszámolót nem készíthetnek. Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg eredmény-levezetés Ez a beszámolási forma a legegyszerűbb a lehetőségek közül. Összevont (konszolidált) éves beszámolót a törvény szerint az anyavállalatnak kell készítenie, mert más vállalkozásnál (leányvállalat) többségi részesedéssel rendelkezik, és ezáltal meghatározó befolyást gyakorol a másik

vállalkozás felett. Az anyavállalatnak az összevont éves beszámolót a saját működéséről szóló éves beszámoló mellet kell elkészítenie. Az összevont éves beszámoló a leányvállalatok és az anyavállalat egyedi beszámolói alapján készül, azok összevonásával. Így azonban az összevont beszámolóban halmozódások jelennek meg, amelyek az anya és a leányvállalatai közötti kapcsolatokból erednek. Ezért a második lépésben ezeket a halmozódásokat ki kell szűrni, vagyis konszolidálni kell. 9 2.4 Áttérési lehetőségek más könyvvezetési formára Egyszeres könyvvezetésről a kettősre: saját elhatározásból bármelyik év január 1-jével (mint már fent említettük, legkésőbb 2004. január 1-jével) kötelezően azt az évet követő második év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló-készítés feltételének két egymást követő évben már nem tesz eleget Kettősről az egyszeresre: az a vállalkozás,

aki a törvény hatályba lépésekor kettős könyvvitelt vezetett, az egyszeresre már nem térhet át, kivéve, ha beolvadó vállalkozás egyszeres könyvvezetést vezető vállalkozásba olvad be. 2.5 Áttérési lehetőségek más beszámolási formára Egyszerűsített évesről éves beszámolóra: ha két egymást követő évben nem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló-készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évtől köteles éves beszámolót készíteni. Éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóra: - ha két egymást követő évben megfelel az egyszerűsített éves beszámoló-készítés feltételének, akkor a második évet követő üzleti évben már készíthet egyszerűsített éves beszámolót. (De nem kötelező, mert saját elhatározásból a magasabb szintet választhatja!) 2.6 A beszámoló részei Most csak röviden határozzuk meg a beszámoló részeit, részletesebben a megfelelő fejezetekben

foglalkozunk velük. Mérleg: A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás, mely a vállalkozás vagyonát két vetületben (eszközök – források), egy adott időpontban (általában december 31.), összevontan, értékben mutatja be. Eredmény-kimutatás: A vállalkozás eredményét az arra ható főbb tényezők alapján vezeti le, a vállalkozás jövedelemteremtő képességét mutatja be. Kiegészítő melléklet: Olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, amelyek a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének megbízható és valós bemutatásához szükségesek. Üzleti jelentés (az éves beszámolónál): Általános követelmény, hogy az üzleti jelentés elsősorban a tulajdonosok, de természetesen minden érdekelt számára az üzletvitelről olyan információkat adjon, melyek a múltbeli tényés a jövőben várható adatok alapján a tényleges körülményeknek

megfelelő képet mutatnak (a mérleg fordulónapja utáni lényeges események, várható fejlődés stb.) 10 Mintapéldák a beszámoló formájának és a könyvvezetés fajtájának meghatározására 1. példa: Egy Kft. adatai: Megnevezés Mérlegfőösszeg (mFt) Éves nettó árbevétel (mFt) Foglalkoztatottak éves átlagos létszáma (fő) Feladatok: 1999 140 305 55 2000 152 310 45 a) Milyen beszámolót kell a Kft-nek készítenie 2001-ben? Válaszát indokolja! b) Milyen részei vannak a Kft. által készítendő beszámolónak? c) Milyen könyvvezetéssel kell azt alátámasztania? Megoldás: a) A társasági forma alapján (hiszen jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságról van szó) egyszerűsített beszámoló és egyszeres könyvvezetés szóba sem jöhet. 1999-ben két mutatója: az éves nettó árbevétel és a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma meghaladta a törvényben megadott határértéket (> 300 mFt, > 50 fő); 2000-ben

szintén két mutatója: a mérlegfőösszeg és a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma meghaladta a törvényben megadott határértéket (> 150 mFt, > 50 fő), ezért a második évet, 2000-t követő évtől – vagyis 2001-től – éves beszámolót kell készítenie. (Lásd 25 fejezet!) b) Az éves beszámoló részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, valamint el kell készíteni az üzleti jelentést is, de leadni a cégbíróságon nem kell. c) Az éves beszámolót kettős könyvvezetéssel kell alátámasztani. 2. példa Egy betéti társaság (Bt.) 1999-ben és 2000-ben kettős könyvvezetést folytatott, egyszerűsített éves beszámolót készített. Az éves nettó árbevétele 1999-ben 48 mFt, 2000-ben 45 mFt volt Feladatok: a) Milyen beszámolót kell készítenie 2001-ben? b) Milyen részei vannak a fenti beszámolónak? c) Milyen könyvvezetéssel kell alátámasztania? Megoldás: a) A társasági forma (Bt.) jogi

személyiség nélküli gazdasági társaság, éves nettó árbevétele két egymást követő évben 50 M Ft alatt volt, mégsem térhet át az egyszerűsített beszámolóra 2001-ben, mert az SZT szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások az egyszeres könyvvezetésre már nem térhetnek át, ez pedig feltétele az egyszerűsített beszámoló készítésének. Vagyis továbbra is egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni, ill saját elhatározásból választhatja, vagy, ha a többi (jelenleg nem ismert) mutatója a törvényben megadott határértéket meghaladja a fenti két évben, akkor kötelező az éves beszámolót készítenie 2001-ben. b) Mindkét beszámoló részei: a m érleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet – csak az egyszerűsített beszámolónál szűkebb tartalommal. Az éves beszámoló készítése esetén üzleti jelentést is kell készíteni. c./ Az egyszerűsített éves beszámolót és az éves beszámolót is

kettős könyvvezetéssel kell alátámasztani. 11 2. 7 A számviteli alapelvek A vállalkozásoknak a beszámoló-készítés és könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: MEGBÍZHATÓ, VALÓS ÖSSZKÉP A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE TARTALMI ELVEK - TELJESSÉG - VALÓDISÁG - ÓVATOSSÁG KIEGÉSZÍTŐ ELVEK - EGYEDI ÉRTÉKELÉS - BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS - IDŐBELI ELHATÁROLÁS FORMAI ELVEK - VILÁGOSSÁG - FOLYTONOSSÁG - KÖVETKEZETESSÉG - ÖSSZEMÉRÉS - TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN - LÉNYEGESSÉG - KÖLTSÉG-HASZON ELV 1. A vállalkozás folytatásának elve: Azt jelenti, hogy a vállalkozás a belátható jövőben fenn kívánja és tudja tartani a működési tevékenységét, nem várható a tevékenység beszüntetése, jelentős csökkenése. Beszerzési, előállítási költségen való értékelést feltételez, mert az eredmény pontos meghatározása az elsődleges cél a vagyon nagyságával szemben. Nem

igazán számviteli alapelv, inkább a többi alapelv érvényesülési környezetét meghatározó feltétel. Ha a közeljövőben a vállalkozás tevékenysége megszűnik vagy korlátozódik (csődeljárás, felszámolás stb. miatt), akkor nem érvényesek a SZT értékelési elvei! 2. Teljesség elve: Azt jelenti, hogy könyvelni kell minden gazdasági eseményt, amely a vagyont, eredményt befolyásolja, sőt a fordulónap és a mérlegkészítés között ismertté váltak közül is el kell számolni azokat, amelyek a lezárt évre vonatkoznak és a tudomásunkra jutottak. Egyszeres könyvvitelben korlátozottan megvalósuló elv, mivel ott csak a pénzmozgásokkal járó események könyvelhetőek! 3. Valódiság elve: A beszámolóban és a könyvvezetésben rögzített adatoknak megállapíthatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelési elveknek a SZT szerintinek kell lennie. A bizonylatok hitelességét,

leltárakat, értékelési elveknek és eljárásoknak érvényesülését jelenti. 4. Világosság elve: A könyvvezetésnek és a beszámolónak is érthetőnek és áttekinthetőnek kell lennie, a SZT által előírt rendezettségben kell elkészíteni. 5. Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint a könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politika következetes alkalmazását jelenti a beszámoló-készítés során. 12 6. Folytonosság elve: A mérleg előző évi záró adatainak meg kell egyeznie a tárgyévi nyitó adatokkal. A vagyon értékelésének és az eredmény számbavételének módjai csak a t örvény által meghatározott szabályok szerint változhatnak. 7. Összemérés elve: A kettős könyvvitelben az időszak eredménye egyenlő az időszak teljesítésének elismert bevételei (függetlenül a pénzmozgástól!) mínusz a teljesítésekkel

szembeállítható költségek, ráfordítások (függetlenül a pénzmozgástól!). Egyszeres könyvvitelben korlátozottan érvényesülő alapelv, ott csak a pénzmozgásokat könyveljük! Az elv érvényesülését az egységes számlakeret, ennek alapján a s zámlarend biztosítja a könyvvezetésben. 8. Óvatosság elve: Ezen elv szerint nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Ezt az értékvesztések, értékcsökkenések elszámolásával, céltartalék-képzéssel érhetjük el. Az értékvesztések, értékcsökkenések elszámolása akkor is kötelező – a tárgyév eredményétől függetlenül –, ha ez veszteséget okoz a vállalkozásnak. Az óvatosság elve általában azt is jelenti, hogy az eszközöket nem szabad fel-, a forrásokat pedig leértékelni. Az „óvatos üzletember” szemszögéből kell a gazdasági események megítélésénél eljárni. 9. Bruttó elszámolás elve: A könyvvezetésben

és a beszámolóban a k öveteléseket a k ötelezettségekkel, a k öltségeket, ráfordításokat a bevételekkel szemben elszámolni, ill. összevonni nem lehet 10. Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a k ötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni a n yilvántartásokban, és egyedileg kell értékelni. [a leltárak (analitikák) tételes értékelését jelenti] A SZT szerint az egyedi értékelés meghatározott esetekben sajátosan is érvényesülhet, pl. a „csoport” is lehet egyed! Szorosan összefügg a leltárral, a valódiság érvényre juttatásával. 11. Időbeli elhatárolás elve: A több évet érintő események eredményre gyakorolt hatását időarányosan kell megosztani az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között (költségek, ráfordítások, bevételek időbeli elhatárolása). Csak a kettős könyvvitelben érvényesülő alapelv! Az egyszerűsített mérlegben (egyszeres könyvvitelhez tartozó) nincs aktív, ill.

passzív időbeli elhatárolás tétel! 12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben: A gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell elszámolni, nem pedig a jogi formula alapján. 13. Lényegesség elve: Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámolót felhasználók döntéseit. (A kiegészítő mellékletben tovább részletezünk, fontos adatot is bemutatunk.) 13 14. Költség – haszon összevetésének elve (= gazdaságosság elve): A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Nem nevesített alapelvek: Realizációs elv: A realizált, felosztható eredmény kimutatását szolgálja, azaz azt az eredményt, amelynek felosztásával a saját tőke nem sérül. Tárgyilagosság elve: Elfogulatlan, előítélet-mentes információ, ami a döntéshozókat nem egy előre

meghatározott irányba orientálja. A vállalkozások a számviteli alapelvektől csak a törvényben megadott módon térhetnek el. 2. 8 Számviteli politika a vállalkozásoknál Számviteli politika (= számviteli szabályzat): A számviteli törvényben rögzített számviteli alapelvek, értékelési módszerek, előírások alapján kialakított, a vállalkozás adottságainak leginkább megfelelő szabályok, előírások, módszerek összessége, amit írásban kell rögzíteni, összhangban áll a vállalkozás stratégiájával, fontos az állandóság és az, hogy az érdekeltek ismerjék (a főbb jellemzői a kiegészítő mellékletben bemutatandó!) A számviteli politika keretében el kell készíteni a törvény előírása szerint: az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, a pénzkezelési

szabályzatot. A számviteli politika keretében fontos vezetői döntésekre kerül sor, mivel a számviteli törvény általánosan szabályoz, a számviteli politika pedig konkrétan, a törvény adta lehetőségeken belül, kiválasztásra kerül pl. o a beszámoló fajtája, könyvvezetési mód o a mérleg vállalkozás által készítendő változata (A vagy B) o az eredmény-kimutatás típusa (összköltség eljárású, vagy forgalmi költség eljárású), ill. annak választott változata (A vagy B) o az alkalmazott költségelszámolási mód (csak költségnemek szerint, vagy mellette elszámolhatósági mód szerint is) o az alkalmazott amortizációs módszerek o a devizás tételek értékelésére alkalmazott árfolyamok o a készletek elszámolásának, értékelésének módja elkészítendő a vállalkozói számlarend, annak részeként a bizonylati rend az értékelés szempontjából a lényegesnek, jelentősnek, ill. tartósnak minősítés szempontjai a

mérlegkészítés időpontja a kiegészítő melléklet tartalma (a vállalkozás által, a kötelező tartalmon túl bemutatandó tartalom,) stb. 14 2.9 Számviteli bizonylat, bizonylati elv és bizonylati fegyelem Számviteli bizonylat: Minden olyan okmány, melyet a vállalkozás gazdasági eseményeiről (az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokról) állítottak ki a számviteli nyilvántartás céljából, és rendelkezik a törvényben előírt alaki és tartalmi kellékekkel. A számviteli bizonylatnak a g azdasági esemény megtörténtét megbízhatóan és helytállóan kell rögzítenie. A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani. A bizonylat a könyvvezetés alátámasztására szolgál. alapokmánya, annak A bizonylatok tartalmi kellékei: a gazdasági esemény pontos leírása a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai a kiállító gazdálkodó (szervezeti egység) megnevezése a

bizonylat kiállításának időpontja az eseményben részt vevő személyek aláírása (átvevő, befizető) A bizonylatok alaki kellékei: a bizonylat megnevezése, sorszáma javítási szabályok betartása a kötelező megőrzési időig való jól láthatóság A bizonylatokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: 1. Származásuk szerint:  külső bizonylat (banki bizonylatok, szállítói számlák)  belső bizonylat (házi pénztár bevételi-kiadási bizonylatai) 2. A kiállítás időpontja szerint:  elsődleges: amelyek a gazdasági esemény megtörténtét közvetlenül bizonyítják  másodlagos: amelyeket az elsődleges bizonylatok összesítésével, feldolgozásával állíthatunk elő 3. A kezelési módjuk szerint:  szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatok: amelyek felhasználásáról, a rontott példányokról a vállalkozásoknak olyan nyilvántartást kell vezetniük, ami biztosítja az elszámoltatást, pl. •

kezeléssel kapcsolatos bizonylatok • olyan nyomtatványok, melyeknek illetéktelen kézbe kerülése visszaélésre adhat alkalmat stb.  szigorú számadás alá nem vont bizonylatok: amelyek a fenti körbe nem tartoznak A bizonylati elv kifejezi, hogy: minden olyan gazdasági eseményről, mely az eszközök, ill. források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylatról szabad 15 A bizonylati fegyelem szerint a bizonylatokat a könyvvezetés során pontosan, megbízhatóan késedelemmentesen kell rögzíteni. Azokat a bizonylatokat, melyek pénzeszközöket érintenek, késedelem nélkül – a pénzmozgással egyidejűleg, ill. a pénzintézeti értesítés megérkezésekor – kell a nyilvántartásokba felvezetni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait legalább

negyedévente, a számviteli politikában meghatározott időpontig kell nyilvántartásba venni. A vállalkozó 10 évig köteles megőrizni olvasható formában a beszámolót és annak alátámasztását szolgáló összes dokumentumot, bizonylatot, nyilvántartásokat. Kérdések az I. és II témakörhöz Mi a számvitel? Milyen részterületei vannak? Mi a pénzügyi számvitel? Mi a vezetői számvitel? Mi a könyvvezetés? Milyen formái vannak? Mi ezek lényege? Jellemezze a Számviteli Törvényt! Kikre terjed ki a SZT hatálya? Mit jelent a beszámolási kötelezettség? Mit jelent a könyvvezetési kötelezettség? Ismertesse a beszámolóval kapcsolatos határnapokat! Mi a beszámoló? Milyen fajtái vannak? Ki készíthet éves beszámolót? Ki készíthet egyszerűsített éves beszámolót? Ki készíthet egyszerűsített beszámolót? Ki készíthet összevont (konszolidált) beszámolót? Milyen részei vannak az egyes beszámolóknak? Mi ezek lényege? Sorolja fel a

s zámviteli alapelveket! Fogalmazza meg röviden lényegüket! Mi a számviteli politika? Mit kell tartalmaznia? Mi a bizonylat? Hogyan csoportosíthatjuk a bizonylatokat? Fogalmazza meg a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem tartalmát! Milyen alaki és tartalmi kellékei vannak a bizonylatoknak? 16 3. A mérleg 3.1 A mérleg jellemzői A mérleg fogalmát már a 2.5 fejezetben megadtuk, ez alapján nézzük a jellemzőit! 1. A vállalkozás vagyonát  kettős vetületben (eszközök és források),  egy adott időpontban, a mérleg fordulónapján,  összevontan, kötött sorrendben, előírt struktúrában,  értékben – eFt-ban kerekítve, ill. mFt-ban, ha a mérleg főösszege a 100 mrd Ft-ot meghaladja mutatja be. 2. Az eszközök és források főösszegének egyeznie kell – mérlegegyezőség elve! 3. Két változatban készíthető:  kétoldalas, mérlegszerű felépítésű: „A” változat  lépcsőzetes felépítésű: „B” változat 4.

Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés 5. Alá kell írnia a vállalkozás vezetőjének vagy a képviseletére jogosult személynek 6. Mindkét oldalon – eszköz és forrás – két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévi és az azt megelőző évi adatokat, illetve három oszlopot, ha bemutatja a lezárt év(ek)re (ellenőrzés és önellenőrzés címén) eszközölt módosításokat is. A mérleg sorait nagybetűvel, római számokkal, ill. arab számokkal jelöljük: a nagybetűvel jelölt sorok a mérleg főcsoportok, a római számokkal jelölt sorok a csoportok, az arab számokkal jelölt sorok a tételek. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege szűkebb adattartalmú, mint az éves beszámoló mérlege. Ez abban nyilvánul meg, hogy csak főcsoportokat és csoportokat tartalmaz, tételeket – vagyis arab számmal jelzett sorokat – nem. Tanulmányaink során az éves beszámoló mérlegével ismerkedünk meg részletesebben, és a két forma közül

a kétoldalas, vagyis „A” változatot fogjuk használni. 17 Éves beszámoló mérlege "A" változat Sorszám Eszközök 01. A Befektetett eszközök 02. I Immaterális javak 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1.Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezésék, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 16. 6 Beruházásra adott előlegek 17. 7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedések

4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23. 5 Egyéb tartósan adott kölcsön 24. 6 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 18. 19. 20. 21. 22. 25. 7 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Előző év Előző év(ek) korrekciója Tárgyidőszak vége Adatok eFt-ban Sorszám Források 01. D Saját tőke 02. I Jegyzett tőke ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés értéke 03. II Jegyzett, de be nem fizetett tőke (–) 04. III Tőketartalék 05. IV Eredménytartalék 06. V Lekötött tartalék 07. VI Értékelési tartalék 08. VII Mérleg szerinti eredmény 09. E Céltartalékok 10. 1 Céltartalékok a várható kötelezettségekre 11. 2 Céltartalékok a jövőbeni költségekre 12. 3 Egyéb céltartalékok 13. F Kötelezettségek 14. I Hátrasorolt kötelezettségek 15. 1 Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 16. 2 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozással szemben 17. 3 Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 18. II Hosszú lejáratú kötelezettségek 19. 1 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 20. 2 Átváltoztatható kötvények 21. 3 Tartozások kötvény-kibocsátásból 22. 4 Beruházási és fejlesztési hitelek 23. 5 Egyéb hosszú lejáratú hitelek 24. 6 Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 25. 7 Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Előző év Előző év(ek) korrekciója Tárgyidőszak vége 18 26. B Forgóeszközök 27. I Készletek 28. 1 Anyagok 29. 2 Befejezetlen termelés és félkész termékek 30. 3 Növendék, hízó és egyéb állatok 31. 4 Késztermékek 32. 5 Áruk 33. 6 Készletekre adott előlegek 34. II Követelések 35. 1 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 36. 2 Követelések kapcsolt vállalkozásban 37. 3 Követelések egyéb részesedési

viszonyban álló vállalkozással szemben 38. 4 Váltókövetelések 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvény, saját üzletrész 4. Fogatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások Eszközök összesen 26. 8 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 27. III Rövid lejáratú kötelezettségek 28. 1 Rövid lejáratú kölcsönök – ebből átváltoztatható kötvények 29. 2 Rövid lejáratú hitelek 30. 3 Vevőktől kapott előlegek 31. 4 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 32. 5 Váltótartozások 33. 6 Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt

vállalkozással szemben 34. 7 Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 35. 8 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek 36. G Passzív időbeli elhatárolások 37. 1 Bevételek passzív időbeli elhatárolása 38. 2 Költségek, ráfordítások elhatárolása 39. 3 Halasztott bevételek 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. Források összesen passzív időbeli 19 „B” változat Egyszerűsített éves beszámoló mérlegsémája: adatok e FT Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26 27. Megnevezés A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen D. Egy éven belül esedékes kötelezettségek E. Passzív időbeli elhatárolások F.

Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek (B + C – D – E) G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A +/- F) H. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. Céltartalékok J. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény Előző év Előző év(ek) korrekciója Tárgyév vége 20 3.2 Leltár, leltározás A beszámolóval kapcsolatban már többször említettük, hogy alátámasztása a leltárral történik. Ebben a fejezetben ezért a leltár és a leltározás fogalmával, főbb jellemzőivel ismerkedünk meg. A leltár olyan részletes, jegyzékszerű kimutatás, amely a fordulónapra vonatkozóan a vállalkozás vagyonát két vetületben sorolja fel: mennyiségben

és értékben, vagy csak értékben. A leltár: o a beszámolót alátámasztó okmány (valódiság elve!), o továbbá a vagyontárgyakért felelős személyek elszámoltatásának eszköze. A leltár fajtái vizsgálhatók: a) a fordulónapja szerint – azaz, hogy melyik naptári napra vonatkozóan tartalmazza a vállalkozás vagyonát – van: o a beszámolót alátámasztó leltár, december 31. a fordulónapja, o különleges célú leltár, pl. a működés megkezdésekor, felszámoláskor készített leltár, o év közben készített, azaz elszámoltató leltár. b) a készítés célja szerint, a fenti időpontokban készített leltárak lehetnek: o vagyonmegállapító, o elszámoltató leltárak (ez készülhet a raktár átadás – átvétele esetén is!) A leltározás egy tevékenység, amely a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök és források valóságos állományának megállapítására szolgál. A leltározás módszerét befolyásolja a

vagyontárgy fajtája, jellege is. Ennek megfelelően a leltározás történhet: a) mennyiségi felvétellel: o nyilvántartástól függetlenül, méréssel, számlálással, o a nyilvántartással való egyeztetéssel = rovancsolással. b) egyeztetéssel: o a nyilvántartások és a bizonylatok összehasonlításával, o egyeztető levelekkel való összevetéssel, pl. követelések, tartozások, bankbetétek esetében. A leltárfelvétel során bizonylatok készülnek: - leltár felvételi jegyek, - leltár felvételi ívek, ill. - folyamatos jegyzőkönyv. 21 A vállalkozás a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a „Leltárkészítési és leltározási szabályzat”-át, amely a leltározásnál, leltárértékelésnél alkalmazott módszereket, szabályokat tartalmazza: - előkészítéssel kapcsolatos feladatok, - a leltározási egységek kijelölése, - a bizonylati rend szabályozása, - a leltározás módja, értékelés szabályai, - az

adategyeztetés módja, - ellenőrzési módszerek, - a leltári különbözetek megállapításának és rendezésének formája stb. A Számviteli törvény 69. §-a a következőket mondja ki: "(1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a m érleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza – a (3) bekezdés figyelembevételével – a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (2) Ha a vállalkozó a s zámviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérleg-fordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi

felvétellel, illetve – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó – a (2) bekezdéstől eltérően – az üzleti év mérleg-fordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a mérleg-fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti értékkülönbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani." Tehát a törvény nem leltározási, hanem

leltárkészítési kötelezettséget ír elő, ezért a leltározás szabályozását a nyilvántartások függvényében a vállalkozás hatáskörébe utalja! A leltározás eredményeként a k önyv szerinti adatok és a l eltári adatok összevetésével megállapítják a leltári eltéréseket. Beszélhetünk: - egyező leltárról (leltári adat = könyv szerinti adat), - hiányról (leltári adat < könyv szerinti adat) és - többletről (leltári adat > könyv szerinti adat). Az eltéréseket a nyilvántartásokon keresztül kell vezetni, és a beszámoló a leltári eltérésekkel helyesbített valóságos adatokat tartalmazhatja. 22 3.3 A vállalkozás vagyona A vagyon azon anyagi és nem anyagi javak összessége, melyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgálják. A vállalkozás vagyonát kétféle szempont szerint vizsgálhatjuk: aszerint, hogy - az anyagi és nem anyagi javak az újratermelési folyamat mely szakaszában és

ott milyen formában, alakban vannak ⇒ eszközöknek (aktíváknak), - honnan erednek, milyen forrásból származnak ⇒ forrásoknak (passzíváknak) nevezzük. Az eszközöket és forrásokat tovább csoportosíthatjuk. Mi ezeket a csoportokat az éves beszámoló mérlege szerint fogjuk megismerni. 3.3 1 Eszközök csoportosítása és fogalmi meghatározásaik A. Befektetett eszközök: Azok az eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan – legalább 1 éven túl – szolgálják. I. Immateriális javak: Olyan értékkel bíró, nem anyagi eszközök, amelyek 1 éven túl, tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: Olyan közvetlen költségek, amelyek a vállalkozás alapításával, átszervezésével kapcsolatosak, és a vállalkozás több év bevételeiből kívánja fedezni, ezért kiemeli a költségek közül, és az immateriális javak között aktiválja. Az alapítás-átszervezés

befejezését követően a bevételekben várhatóan megtérülnek, ill. a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatosak. 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: Kísérleti – kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos – a jövőben várhatóan árbevételben megtérülő közvetlen költségek, ill. számlázott összegek, amelyek más termék értékében nem aktiválhatóak. 3. Vagyoni értékű jogok: Olyan megszerzett tartós jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Csak a használat joga és előre kifizették! Pl. bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév licencek, egyéb, ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok stb. 4. Szellemi termékek: Szellemi alkotások, melyeknek anyagtartalma kicsi vagy egyáltalán nincs, amelyekkel a gazdálkodó a szellemi vagy fizikai munka korszerűsítését, a műszaki alkotások realizálását biztosítja. Pl. találmány, védjegy, szabadalom, ipari

minta, szoftver, know-how, gyártási eljárás, szerzői jogvédelemben részesülő javak stb. 23 5. Üzleti vagy cégérték: Cégvásárlás és átalakulás esetén a jövőbeni haszon reményében fizetett (elismert) többletérték (= Good will). Negatív üzleti vagy cégérték: bad will, nem vehető fel az immateriális javak között! 6. Immateriális javakra adott előlegek: A szállítónak immateriális javak vásárlására előre átutalt vagy kifizetett, levonható ÁFA nélküli összeg. 7. Immateriális javak értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti pozitív különbözete. Csak a vagyon i értékű jogoknál és szellemi termékeknél! A felértékelés lehetősége! II. Tárgyi eszközök: Olyan anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek értékkel bírnak és tartósan, közvetve vagy közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e. 1. Ingatlanok

és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: A föld és minden olyan építmény, amelyet vele tartós kapcsolatban létesítettek, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: pl. erdő, telek, raktárépület, termőföld, ültetvény, földhasználat, használati jog, haszonélvezet, bérleti jog, szolgalmi jog, jogszabályban nevesített hozzájárulások (pl. gázfejlesztési hozzájárulás). 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: Rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló gépek, berendezések, járművek. 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: Rendeltetésszerűen használatba vett, a vállalkozási tevékenységet közvetetten szolgáló gépek, berendezések, járművek. 4. Tenyészállatok: Azok az állatok (függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet), amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek és ezen termékek

értékesítése vagy a tenyészállatok egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését. 5. Beruházások, felújítások: Rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke, ill. a már aktivált tárgyi eszközök bővítésével, átalakításával, felújításával, élettartama növelésével stb. összefüggő munkák még nem aktivált bekerülési értéke. 24 6. Beruházásra adott előlegek: Tárgyi eszközök beszerzésére a szállítónak adott, levonható ÁFÁ-t nem tartalmazó összegek. 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözete. (1) – (4)-ig szabad! III. Befektetett pénzügyi eszközök: Olyan szabad rendelkezésű eszközök, amelyek a folyamatos vállalkozási tevékenységhez nem szükségesek, ezért a v állalkozás befekteti más vállalkozóhoz abból a célból, hogy ott tartós

jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget szerezzen. 1. Tartós részesedések kapcsolt* vállalkozásban: Kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés: részvény üzletrész, vagyoni betét. 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban: Kapcsolt vállalkozásban lévő tartós pénzkölcsön + tartós bankbetét. 3. Egyéb tartós részesedések: Minden egyéb tartós befektetés, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban: Minden egyéb tartós kölcsön, amely olyan részesedési viszonyban állóval szemben áll fenn, aki nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. 5. Egyéb tartósan adott kölcsön: Nem részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott pénzkölcsön, bankbetét. 6. Tartós hitelviszonyt

megtestesítő értékpapírok: Hitelviszonyt kifejező befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek beváltása, lejárata a következő évben nem esedékes, és a vállalkozás nem is akarja eladni a következő évben (pl. kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, pénztárjegy, kárpótlási jegy, közraktárjegy). 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözete. Csak a részesedéseknél megengedett! Kapcsolt* vállalkozások = anyavállalat + leányvállalat + közös vezetésű vállalkozás + társult vállalkozás! 25 B. Forgóeszközök: Azok az anyagi és nem anyagi javak, amelyek a vállalkozási tevékenységet nem tartósan – max. 1 é vig – szolgálják, könnyen átalakulnak, megváltoztatják alakjukat. I. Készletek: Olyan forgóeszközök, melyek közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mennyiségileg mérhetők,

raktározhatók. 1. Anyagok: A munka tárgyai vagy tevékenységét szolgáló vásárolt készletek, melyeket a t ermékelőállításhoz, ill. szolgáltatáshoz szereztek be A tevékenységi folyamatban egyszer vagy többször vesznek részt, de 1 éven belül elhasználódnak. Pl. nyers-, segéd-, alap-, építési anyagok; szerszám, műszer, munkaruha, egyenruha, védőruha (anyagi eszközök = max. 1 évig használható műszerek, berendezések, munkaruhák stb.) 2. Befejezetlen termelés és félkész termék: Megmunkálás alatt lévő termékek, amelyek az értékesítést megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak, de a t eljes megmunkálási folyamaton még nem mentek keresztül (saját termelésű készletek). 3. Növendék, hízó –és egyéb állatok: A tartás során növekednek, gyarapszik a súlyuk (saját termelésű készletek). 4. Késztermékek: Feldolgozott, elkészült állapotban raktárra vehetők és értékesítésre várnak (saját

termelésű készletek). 5. Áruk: Olyan vásárolt készletek, amelyeket a r endszeres tevékenység során értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és értékesítés között változatlanok maradnak. Ide tartoznak: a kereskedelmi készletek, a göngyölegek, valamint a közvetített szolgáltatások* a továbbszámlázásig. 6. Készletekre adott előlegek: A szállítónak, ill. az importot végző vállalkozásnak készlet vásárlására kifizetett összegek ÁFA nélkül. Közvetített szolgáltatások*: II. Követelések: A gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel kötött szerződés alapján változatlan formában továbbszámlázott szolgáltatás. Azok a különféle szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek már teljesített, a másik fél által is elismert áruszállításhoz, szolgáltatáshoz stb. kapcsolódnak (max 1 éven

belül érvényesíthetők!) 26 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők): Minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik és nem kapcsolt vállalkozással vagy egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben áll fenn. 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: Minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, kapcsolódik és kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. szolgáltatásnyújtáshoz 3. Követelések egyéb részesedési viszonyba lévő vállalkozással szemben: Minden olyan követelés, amely termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben áll fenn. 4. Váltókövetelések: (Nem részesedési viszonyban állóval szembeni!) idegen (kapott) váltó, később esedékes fizetési igény. Pénzkövetelést kifejező rövid lejáratú speciális értékpapírok 5.

Egyéb követelések: Amelyek nem tartoznak a fentiek közé: munkavállalókkal, költségvetéssel és önkormányzatokkal szembeni követelések, rövid lejáratra kölcsön adott pénz, átsorolt tételek a befektetett pénzügyi eszközökből, peresített követelésekből mérlegkészítésig befolyt összeg. 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok: Árfolyamnyereség elérése céljából, forgatási célból – nem tartós befektetésre vásárolt – értékkel bíró, forgalomképes okiratok. 1. Részesedések kapcsolt vállalkozásban: Tulajdoni részesedés kapcsolt vállalkozásban forgatási célból (részvény, üzletrész, vagyoni betét). 2. Egyéb részesedés: Nem kapcsolt vállalkozásban lévő, forgatási célú befektetés. 3. Saját részvények, üzletrészek: Átmeneti jelleggel visszavásárolt, tulajdoni részesedést jelentő saját részvények, üzletrészek.

4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Azok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket forgatási célból szereztek be, valamint a következő évben lejáró beváltandó értékpapírok. 5. Értékpapírok értékelési különbözete 27 IV. Pénzeszközök: A folyamatos működéshez szükséges, tartósan le nem kötött, különféle pénznemben (Ft, valuta, deviza) meglévő, fizetési eszközként felhasználható eszközök. 1. Pénztár, csekkek: A készpénz és készpénzkímélő fizetési eszközök (csekk, utalvány, bankkártya, hitelkártya stb.) 2. Bankbetétek: A hitelintézeteknél vezetett betétszámlák: - elszámolási betétszámla: itt b onyolítják a vállalkozások a tevékenységükhöz szükséges pénzforgalmat; - elkülönített betétszámlák: a f elhasználási szándék alapján az elszámolási betétszámlán bonyolódó pénzforgalomtól elkülönített betétszámla (fejlesztési céllal,

devizafedezetre) C. Aktív időbeli elhatárolások: Az időbeli elhatárolások elvéből fakadó, a tárgyév reális költségeinek (ráfordításainak) és bevételeinek elszámolása, alapvetően – ezen keresztül – az eredményének helyes megállapítása érdekében végzett helyesbítő könyvelés. Aktív elhatárolások: amelyek a t árgyév eredményét növelik. 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása: Bevételt növelő elhatárolások. 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: Költséget, ráfordítást csökkentő elhatárolások 3. Halasztott ráfordítások 3.3 2 Források csoportosítása és fogalmi meghatározásaik D. Saját tőke: (= saját forrás) Az a tőkerész, amit a tulajdonosok (tagok) bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, ill. az adózott eredményből hagytak a v állalkozásban, ill. meghatározott eszközök felértékelése után képezték, jogszabályok a saját tőke elemei közé sorolták. A

részeinél az előjelek jelentőséggel bírnak! 28 I. Jegyzett tőke (+): Rt-nél, Kft-nél, egyéb Cégbíróságon bejegyzett vállalkozásnál a Cégbíróságon bejegyzett tőke, a tulajdonosok, tagok, befektetők által a vállalkozás alapításakor vagy tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott tőkerész. Más vállalkozásban a létesítő okirat szerint a tulajdonosok által ténylegesen átadott tőke (részvénytőke, törzstőke, alapítói vagyon stb.) Az így megszerzett jog után az adózott eredményből osztalékot, részesedést fizetnek, tagsági jog és a tulajdonosi részesedés arányában. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–): III. Tőketartalék (+): Csak Rt-nél, Kft-nél lehet! Alapításkor, tőkeemeléskor a Cégbíróságon bejegyzett tőkéből a tulajdonosok által még be nem fizetett összeg. A jegyzett tőke ezzel a korrekcióval mutatja a működő tőkét! Rt-nél alapításkor, tőkeemeléskor a

részvények kibocsátási értéke és névértéke közötti különbözetből (= ázsió) származó, a többi vállalkozásnál alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalék címén véglegesen kapott, ill. jogszabály alapján átvett eszközök pénzértékével egyező, Cégbíróságon be nem jegyzett forrás. IV. Eredménytartalék (+): A vállalkozás működésének eredményességét mutatja, itt halmozódik az előző üzleti években keletkezett, a vállalkozásban hagyott eredmény (nyereség / veszteség). Származhat még jegyzett tőke leszállításából, visszavezetett lekötött tartalékból. V. Lekötött tartalék (+): Tőketartalékból, eredménytartalékból lekötött összegekből és veszteség fedezetére történt pótbefizetésekből keletkezik, korlátozza a saját tőke felhasználási lehetőségeit (pl. osztalékfizetési korlátokat képező összegek!). Megszüntetése – ha a lekötés okai megszűntek – visszavezetéssel történik azzal a

t artalékkal szemben, amellyel szemben a l ekötés megtörtént. VI. Értékelési tartalék (+): A befektetett eszközök felértékelhető elemeinél megállapított értékhelyesbítések összegével egyező érték, csak azzal együtt mozoghat. (Az eszköz oldalon figyelembe vett inflációs hatásokat ellentételezi a forrás oldalon!) 1. Értékhelyesbítés értékelési különbözete 2. Valós értékelés értékelési tartaléka 29 VII. Mérleg szerinti eredmény (+): C. Céltartalékok: Osztalékra, részesedésre, kamatozó részvények kamatára igénybe vett, eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, a tulajdonosok, a befektetők által a vállalkozásban hagyott vagyonrész. Összege az eredmény-kimutatásban levezetett összeggel azonos! Az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, ami az adózás előtti eredmény szűkítésével

fedezetet biztosít a tárgyidőszakból eredő, de a következő évben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra. Valósabbá teszi a saját tőkét és pontosítja az eredményt. 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre: Várhatóan felmerülő fizetési kötelezettségekre biztosít fedezetet, pl. garanciális javítás, kezességvállalás, végkielégítés, korengedményes nyugdíjak stb. fedezetére ↑ Kötelező! 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre: Amik biztosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan, pl. fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi költségek. ↑ Ez egy lehetőség! 3. Egyéb céltartalék F. Kötelezettségek: (= idegen tőke) I. Hátrasorolt kötelezettségek: Különféle szerződésekből, jogszabályi előírásokból eredő, pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amik a másik fél által teljesített, a vállalkozás

által elfogadott szállításhoz, pénznyújtáshoz stb. kapcsolódnak Minden olyan kapott kölcsön, aminek a visszafizetése határozatlan, vagy 5 évet meghaladó. Bevonható adósságrendezésbe, törlesztése a tulajdonosok előtti helyre sorolt. 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 30 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: Esedékességük az 1 évet meghaladja, nem tartalmazza a következő üzleti évben esedékes törlesztéséket. 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (kölcsön = más vállalkozástól kapott!) 2. Átváltoztatható kötvények: Rt. által kibocsátott névre szóló kötvénytartozás, amelyet a tulajdonos kérésére részvénnyé kell alakítani. 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek (hitelek =

pénzintézettől felvett!) 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben: Velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: Velük kapcsolatban minden 1 évet meghaladó lejáratú! 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek: 1 üzleti évet nem haladja meg az esedékességük, ide kerülnek át a Hosszú lejáratú kötelezettségekből a következő évben esedékes törlesztések. 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek: Áru-, termékbeszerzésre, szolgáltatásra a vevőktől átvett pénzösszeg forrása. 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): Olyan kötelezettségek, amelyek nem kapcsolt vagy egyéb részesedési viszonyban álló

vállalkozással kapcsolatban keletkezetek. 5. Váltótartozások: A szállítókkal szembeni kötelezettség kiegyenlítésére vagy pénz ellenében kiállított saját (adott) váltók miatti kötelezettségek. 6. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 31 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: Amelyek nem tartoznak a fent nevesítettek közé, pl. munkavállalókkal szembeni kötelezettség (pl. bértartozás), költségvetéssel, önkormányzattal szembeni kötelezettség (pl. adótartozások), jogerős határozattal előírt tartozások stb 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások: Az időbeli elhatárolás elvét érvényesíti, az üzleti év eredményét csökkentő korrekció. 1. Bevételek passzív elhatárolása (a tárgyévi

bevételt csökkenti!) 2. Költségek, ráfordítások passzív elhatárolása (a tárgyévi költséget, ráfordítást növeli!) 3. Halasztott bevételek 32 Az eszközök és források felismerése a kettős könyvelés alapja. Ennek gyakorlására a példatárban természetesen rendelkezésre állnak feladatok. Lássunk ezen típusokra egy-egy példát! Mintapéldák a mérlegtételek (eszközök-források) gyakorlására 1. Sorolja be a következő vagyonrészeket a bemutatott példa alapján! Megnevezés Csomagoló anyagok, pl. Ázsió Növendék állatok Fizetendő ÁFA Épülő irodaház Előző évek gazdasági tevékenységének eredménye Goodwill Idegen váltó Visszavásárolt saját részvény Csekkek Beruházási hitelek következő évi törlesztőrészlete Munkabér 5 évre adott kölcsön Eszköz Forrás x Tárgyi Befekt. Immat. Forgó- Saját eszkö- pénzügyi javak eszköz tőke zök eszk. x Kötelezettség hosszú rövid 33 Megoldás: Megnevezés

Csomagoló anyagok, pl. Ázsió Növendék állatok Fizetendő ÁFA Épülő irodaház Előző évek gazdasági tevékenységének eredménye Goodwill Idegen váltó Visszavásárolt saját részvény Csekkek Beruházási hitelek következő évi törlesztőrészlete Munkabér 5 évre adott kölcsön Eszköz Forrás Tárgyi Befekt. Immat. Forgó- Saját eszkö- pénzügyi javak eszköz tőke zök eszk. x Kötelezettség hosszú rövid x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x 2. feladat: Határozza meg az alábbi mérlegek hiányzó adatait! Két vállalkozás adatai: (e Ft) Eszközök A B Források Befektetett eszközök 120 000 . Saját tőke Immateriális javak . 6 800 Jegyzett tőke Tárgyi eszközök 65 000 . Eredménytartalék Befektetett pénzügyi 17 000 21 000 Mérleg szerinti eredmény eszközök Forgó eszközök . 68 200 Kötelezettségek Készletek 38 000 . Hosszú lejáratú Követelések . 8 500 Rövid lejáratú Értékpapírok -8 000

Passzív időbeli elhatárolások Pénzeszközök 20 000 36 000 Aktív időbeli elhatárolások 600 200 Eszközök összesen 182 600 . Források összesen A 152 000 102 000 30 000 B . 92 000 . . 6 000 . . 15 000 -- . 14 000 22 000 400 . 145 400 34 Megoldás: Eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgó eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen A 120 000 38 000 65 000 17 000 B Források 77 000 Saját tőke 6 800 Jegyzett tőke Eredménytartalék 49 200 21 000 Mérleg szerinti eredmény 62 000 68 200 Kötelezettségek 38 000 15 700 Hosszú lejáratú 8 500 4 000 Rövid lejáratú -8 000 Passzív időbeli elhatárolások 20 000 36 000 600 200 182 600 145 400 Források összesen ”A” vállalkozásra: Immateriális javak: 120 000 – (65 000 + 17 000) = 38 000 Forgóeszközök: 182 600 – (120 000 + 600) = 62 000

Követelések: 62 000 – (38 000 + 20 000) = 4 000 Források összesen = eszköz összesen = 182 600 Mérleg szerinti eredmény: 152 000 – (102 000 + 30 000) = 20 000 Kötelezettségek: 182 600 – 152 000 = 30 600 Hosszú lejáratú kötelezettségek: 30 600 – 15 000 = 15 600 ”B” vállalkozásra: Eszköz összesen = Források összesen = 145 400 Befektetett eszközök: 145 400 – (68 200 + 200) = 77 000 Tárgyi eszközök: 77 000 + (6 800 + 21 000) = 49 200 Készletek: 68 200 + (8 500 + 8 000 + 36 000) = 15 700 Kötelezettségek: 14 000 + 22 000 = 36 000 Saját tőke: 145 400 – (36 000 + 400) = 109 000 Eredménytartalék: 109 000 – (92 000 + 6 000) = 11 000 A B 152 000 109 000 102 000 92 000 30 000 11 000 20 000 6 000 30 600 15 600 15 000 -- 36 000 14 000 22 000 400 182 600 145 400 35 3. feladat: Az alábbi adatok (e Ft) alapján állítsa össze a vállalkozás éves beszámolójának mérlegét! Irodaház: 12 000 Jegyzett tőke: 48 500 Járművek: -

teherautó: 2 200 - személygépkocsi: 1 800 Épülő raktárház: 12 600 Ügyviteli célú számítógépek: 750 Beruházási hitel 8 évre: 12 960 az 5. év telt el: . éves törlesztőrészlet: . Szoftverek saját használatra: 2 450 Szállítókkal szembeni kötelezettség: 4 500 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: 1 000 Idegen váltó: 1 260 Saját váltó: 3 440 Követelés értékesítésből: 6 470 8 hóra forgóeszköz hitel: 1 600 Befektetési célú kötvények: 3 600 Értékelési tartalék: . Munkabér-tartozás: 2 680 5 évre adott kölcsön: 6 000 ebből következő évi törlesztőrészlet: . Adótartozások: 1 570 Céltartalékok a jövőbeni költségekre: 3 500 Termelőgép: 7 800 Bevételek passzív időbeli elhatárolása: 55 Eredménytartalék: 6 800 Mérleg szerinti eredmény: . Készpénz: 30 Csekkek: 6 Bankbetét: 352 Kiskereskedelmi áruk: 22 000 Betétdíjas göngyölegek: 2 100 Építőanyagok: 400 Bevételek aktív időbeli elhatárolása: 63 36

Megoldás: Sorszám Eszközök Számítás Tárgyidő- Sorszak vége szám 01. A Befektetett eszközök 38 150 01. D Saját tőke I. Jegyzett tőke 02. - ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés értéke 03. II Jegyzett, de be nem fizetett tőke (–) 04. III Tőketartalék 05. IV Eredménytartalék 06. V Lekötött tartalék 07. VI Értékelési tartalék 08. VII Mérleg szerinti eredmény 09. E Céltartalékok 10. 1 Céltartalékok a várható kötelezettségekre 12 000 11. 2 Céltartalékok a jövőbeni költségekre 7800+2200 10 000 12. 3 Egyéb céltartalékok 1800 + 750 2 550 02. I Immaterális javak 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó

vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezésék, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 15. 5 Beruházások, felújítások Források 2 450 2 450 12 600 16. 6 Beruházásra adott előlegek 17. 7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 1 000 18. III Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedések kapcsolt 19. vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt 20. vállalkozásban 8 400 13. F Kötelezettségek 14. I Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt 15. vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési 16. viszonyban álló vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb 17. gazdálkodóval szemben 18. II Hosszú lejáratú kötelezettségek 19. 1 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 20. 2 Átváltoztatható kötvények Számítás Tárgyidőszak vége 48 500 6 800 * 1 000 4 400 3 500 3 500 18 650 3 240 37

21. 3 Egyéb tartós részesedések 4. Tartósan adott kölcsön egyéb 22. részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23. 5 Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő 24. értékpapírok 7. Befektetett pénzügyi eszközök 25. értékhelyesbítése 26. B Forgóeszközök 27. I Készletek 21. 3 Tartozások kötvény kibocsátásból 22. 4 Beruházási és fejlesztési hitelek 6000/5*4 4 800 3 600 33 842 24 500 28. 1 Anyagok 400 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 30. 3 Növendék, hízó és egyéb állatok 29. 32. 5 Áruk 22000+2100 24 400 33. 6 Készletekre adott előlegek 34. II Követelések 8 930 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 36. 2 Követelések kapcsolt vállalkozásban 3. Követelések egyéb részesedési 37. viszonyban álló vállalkozóval szemben 35. 6 470 38. 4 Váltókövetelések 39. 5 Egyéb követelések 40. III Értékpapírok 41. 1 Részesedések kapcsolt

vállalkozásban 23. 5 Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt 24. vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési 25. viszonyban lévő vállalkozással szemben 26. 8 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 27. III Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök 28. - ebből átváltoztatható kötvények 29. 2 Rövid lejáratú hitelek 31. 4 Késztermékek 1 260 6000/5 1 200 12960/8*2 15 410 12960/8+1600 30. 3 Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és 31. szolgáltatásból (szállítók) 32. 5 Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt 33. vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb 34. részesedés viszonyban álló vállalkozással szemben 35. 8 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek 3 240 3 220 4 500 3 440 2 680+1 570 4 250 36. G Passzív időbeli elhatárolások 55 37. 1 Bevételek passzív

időbeli elhatárolása 55 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 39. 3 Halasztott bevételek 40. 41. 38. 38 42. 2 Egyéb részesedés 43. 3 Saját részvény, saját üzletrész 4. Fogatási célú, hitelviszonyt 44. megtestesítő értékpapírok 45. IV Pénzeszközök 46. 1 Pénztár, csekkek 47. 2 Bankbetétek 48. C Aktív időbeli elhatárolások 49. 1 Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli 50. elhatárolása 51. 3 Halasztott ráfordítások 52. Eszközök összesen 42. 43. 44. 30 + 6 352 412 36 352 63 63 45. 46. 47. 48. 49. 50. 82 905 51. 52. Források összesen 82 905 39 4. Mérlegtételek értékelése 4.1 Az értékelésről általában Az értékelés a számvitelben a vagyontárgyak értékének kiszámítását jelenti, amit el kell végezni - a vagyontárgy vállalkozásba való bekerülésekor, ill. - mérlegkészítéskor. Az értékeléskor eljárhatnak: - az általános

szabályok szerint, ha érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, - speciális, sajátos értékelési eljárásokat kell viszont alkalmazni, ha nem érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, mert a vállalkozás megszűnik, átalakul stb. A számviteli törvényben rögzített általános értékelési szabályok: Fő szabályok: a) A könyvvezetés és a b eszámoló készítés során a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, és alkalmazni kell a további számviteli alapelveket! b) A folytonosság elve alapján az előző üzleti évben alkalmazott értékelési eljárások szerint kell eljárni. Csak akkor szabad eltérni, ha tartós tényezők indokolják az eltérést, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eltérés hatását. c) Az egyedi értékelés elvét kell alkalmazni, és a mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani: - a múltbeli, azaz a bekerülési értékből kell kiindulni, - figyelembe kell venni minden olyan

értékcsökkenést, értékvesztést, céltartalékot, amely a fordulónapon meglévő eszközöket, kötelezettségeket érinti és a mérlegkészítés napjáig ismertté vált (óvatosság elve!) - Alkalmazni kell a tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál a terven felüli értékcsökkenés, ill. az egyéb eszközöknél az értékvesztés visszaírását, ha az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, vagy csak részben állnak fenn. (A valódiság elvének erősödése!) A visszaírás nem lehet több, mint a terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. - Amennyiben a befektetett eszközök számviteli törvény által meghatározott körénél a visszaírás után is – jelentősen és tartósan – alacsonyabb a könyv szerinti érték, mint a piaci érték, és a vállalkozás él a felértékelés lehetőségével, alkalmazható az értékhelyesbítés (⇒ ami a forrásoknál, az értékelési tartalékban jelenik

meg!). Tehát az általános értékelés szabálya összefoglalva: bekerülési érték – értékcsökkenés, értékvesztés + visszaírás +/– árfolyam-különbözetek (le- és felértékelések) könyv szerinti érték ⇒ mérlegérték, a megfelelő mérlegsoron! Értékhelyesbítés = Értékelési tartalék ⇒ külön mérlegsoron! 40 4.2 Bekerülési érték Az eszközök bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Részletes tartalma a segédlet szerint, a teljesség igénye nélkül! A bekerülési érték az eszköz vállalkozásba való bekerülésének módjától függően: vásárláskor a beszerzési költség = az eszköz vételára + fizetett felár – kapott engedmény + közvetítői díjak + bizományi díjak saját előállítás esetén apport térítés

többlet, az előállítási költség = átvétel nélküli ajándék közvetlen önköltség esetén átvétel esetén esetében a létesítő az átadónál a piaci tartalma: érték a) az eszköz előállításával kapcsolatban okiratban lévő meghatá- nyilvántartás közvetlenül felmerült költségek, rozott szerinti érték, b) az előállítással szoros kapcsolatban érték maximum a lévő költségek piaci érték c) azok a költségek, amelyek jellemzők, mutatók alapján az eszközre elszámolhatók (+) azaz még növelheti a bekerülési értéket a b ekerülés módjától, a finanszírozástól, az eszköz rendeltetésétől, a beszerzési relációtól függően: - szállítási, rakodási költség - vám, - a beszerzéshez kapcsolódó adók: fogyasztási adó, jövedéki adó - fizetett illetékek (vagyonszerzési illeték!) - jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási díjak - vételi opció díja - előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFA -

beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási, betanítási költségei, biztosítási díja üzembe helyezésig, a beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek - az ingatlan értékébe beszámít a korábban bérleti jog címén kifizetett, még le nem írt összeg - telek vásárlásakor a rajta lévő épület bontási költsége, a telek épület nélküli piaci értékéig (a többi a rajta épülő ingatlanéba számít!) - a finanszírozáshoz igénybe vett hitel / kölcsön felvétele előtt a bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, - a finanszírozáshoz igénybe vett hitel / kölcsön felvétele után az üzembe helyezésig, raktárba szállításig elszámolt kamat (–) azaz csökkentheti: - ha kamatot számoltak el a bekerülési értékben, akkor a beruházásra adott előleg, elkülönített pénzeszköz után kapott kamat a fizetett / leszámolt összegig - a próbaüzemelés során keletkezett termék előállítási költsége Nem lehet része a

bekerülési értéknek: - a levonható előzetesen felszámított ÁFA - azok a költségek, amelyek egyedileg nem kacsolhatók az eszközhöz, ill. - azok a költségek, amelyek üzembe helyezés, raktárba szállítás után merültek fel - a hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét - ha előállításból származik, az előállítási költségnek nem lehet része az értékesítési, forgalmazási költség, az igazgatási és az egyéb általános költség 41 Feladatokon keresztül tekintsük át a bekerülési érték meghatározását! 1. feladat: A vállalkozás termelő beruházást hajtott végre, amelynek az üzembe helyezése június 1-én megtörtént. A következő információk ismeretében határozza meg az eszköz bekerülési értékét! beszerzés április 30-án: vételár számla szerint külföldi fuvardíj, számla szerint belföldi szállítási díj, 12 %

ÁFÁ-val biztosítási díj, május 1-től az évre a VPOP számlája szerint: vám ÁFA szerelési költség, számla szerint, 25 % ÁFÁ-val próbaüzemelési költség A tartozások kiegyenlítéséhez 10 000 eFt hitelkeretet kapott, a hitelkérelem elfogadása április 15-én történt. Rendelkezésre tartási jutalék: A hitelkeretet mind felhasználta, május 15-én a tartozások kiegyenlítéshez. A hitel kamatlába 15 % 63 000 USD 400 USD 56 000 Ft 80 000 Ft 1 520 000 Ft 5 130 000 Ft 450 000 Ft 80 000 Ft 50 000 Ft A vállalkozás a d evizás tételek értékelésére az átlagárfolyamot alkalmazza, a s zámviteli politikában rögzítettek szerint. Árfolyamok a szerződés teljesítésének napján: vételi 290 HUF/USD eladási 310 HUF/USD Átlagos árfolyam a teljesítés napján: 290 + 310 = 300 Ft/USD 2 Megnevezés vételár, számla szerint 63 000 USD * 300 = külföldi fuvardíj, számla szerint 400 USD * 300 = belföldi szállítási díj 56 000 Ft : 1,12 =

biztosítási díj, május 1-től az üzembe helyezésig 1 havi: 80 000 Ft : 8 hó = Vám szerelési költség 450 000 Ft : 1,25 = próbaüzemelési költség Rendelkezésre tartási jutalék hitelkamat aktiválásig: 10 000 000 * 0,15 0,5 hó = 12 Bekerülési érték = beszerzési költség adatok Ft 18 900 000 120 000 50 000 10 000 1 520 000 360 000 80 000 50 000 62 500 21 152 500 42 2. feladat: - A vállalkozás 10 000 eFt-ért telket vásárolt, amit korábban bérelt az eladótól. A még le nem írt bérleti jog 1 000 eFt, amit a szerződéskötéskor figyelembe vettek az árnál. A telken lévő épületért 1 200 eFt + 25 % ÁFA értékben állapodtak meg szerződés szerint, ami lebontásra kerül. Az épület bontásáról a számla 500 eFt + 25 % ÁFA összegről megérkezett. Az épület nélkül a telek piaci értéke az ingatlanszakértő szerint 12 500 eFt. A telken építendő épület kivitelezésére 2 000 eFt-ot előlegként átutalt a kivitelezőnek, aminek

a kamata címén 140 eFt-ot fizet a kivitelező. A kivitelező számlája 4 000 eFt + 25 % ÁFA értékben megérkezett, melynek kiegyenlítése hitelből történik. A hitelt 4 évre, 12 %-os kamatra vette fel a vállalkozás, folyósítása júl. 1-jén történt Visszafizetése a futamidő végén egy összegben történik A beruházást december 31-én üzembe helyezték. Feladat: a) Számítsa ki a telek és az épület bekerülési értékét! (További teendők később!) Megnevezés Vételár Bérleti jogból le nem írt összeg Telken lévő épület vételára Bontási költség összesen 500, melyből Kivitelezési költség Telek 10 000 1 000 1 200 piaci érték 12 500 bontási költség 300 nélküli bekerülési érték 12 200 különbség 300 értéke max. 12 500 Hitelkamat aktiválásig – kapott kamat az előleg után Bekerülési érték: Számítások 12 500 tartozás a kivitelezőnek: 4 000 * 1,25 = 5 000 – előleg: 2 000 felvett hitel: 3 000 3 000 *

0,12 6 hó = 12 max. a fizetett kamatig Épület 200 4 000 180 – 140 4 240 4.3 Az amortizálható eszközök értékelési sajátosságai Értékcsökkenés: Az immateriális javak, tárgyi eszközök használata során a fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, ill. előre nem tervezhető okok miatt bekövetkező értéki csökkenések összege. 43 Az értékcsökkenés lehet: a) Terv szerinti értékcsökkenés: Az immateriális javak, a t árgyi eszközök hasznos élettartamának végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (bruttó) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják, az így számított, ill. elszámolt értékcsökkenés terv szerinti értékcsökkenés, ami az adott üzleti évben költség, neme szerint ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS. Hasznos élettartam: Az az időszak, amely alatt a gazdálkodó – a törvény által meghatározott tényezők

figyelembevételével – az eszközt várhatóan használni fogja, és azt teljesítmény- vagy időarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján, az eszköznek a h asznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. A leírás lehet: a leírás alapja szerint: - bruttóérték utáni, - a maradványértékkel csökkentett bruttóérték utáni, - a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett nettóérték utáni az alkalmazott módszer szerint: - teljesítményarányos, - időarányos: → lineáris, → gyorsított: szorzószámos, évek számának módszerével számított, → a nettóérték alapján, lineáris kulccsal: lineáris kulcs = 1 − n összege maradványérték bruttóérték → lassított, ill. változó összegű

(Hogy a használat során évente elszámolásra kerülő ráfordítások összege évente egyenletes legyen, a bekerülési értékbe be nem számított ráfordítások – pl. üzembe helyezés utáni hitelkamat, karbantartási költségek – miatt az évente elszámolásra kerülő terv szerint értékcsökkenés összege lehet csökkenő, ill. változó!) Törvényi megkötések: ♦ Immateriális javaknál a számviteli törvény időkorlátokat ír elő a terv szerinti értékcsökkenés elszámolására: - az üzleti vagy cégértéket min. 5 év alatt, - az alapítás, átszervezés-, ill. a kísérleti fejlesztés aktivált értékét max 5 év alatt lehet leírni. 44 ♦ Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: - a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, - az üzembe nem helyezett beruházásnál, - a

képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, ill. egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, ill. amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről-évre nő. - Nem számolható el terv szerinti, ill. terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, ill. a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben (pl. az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a v árható maradványértékben) lényeges változás következik be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható! b) Terven felüli értékcsökkenés: Terven felüli értékcsökkenést kell az

immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ♦ ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke; ♦ ha a s zellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a b eruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a s zellemi termék, a t árgyi eszköz (ideértve a b eruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, ill. hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, ill. használhatatlan A terven felüli értékcsökkenés (nem számolható el költségként!) ⇒ EGYÉB RÁFORDÍTÁS. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: Amennyiben az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a piaci érték jelentősen meghaladja a k önyv szerinti nettóértéket, és az alacsonyabb értéken való értékelés – a terven felüli értékcsökkenés – okai már nem, ill.

csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével (ami egyidejűleg ⇒ EGYÉB BEVÉTEL) az eszközt piaci értékére, legfeljebb a t erv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettóértékére vissza kell értékelni (= visszaírás). 45 Az előző, 2. feladat folytatása! b) Határozza meg a h asználat 1. évére az amortizációt, ha 10 évi hasznos élettartam és 360 eFt maradványérték mellett lineárisan történik az amortizálás! c) Mennyi ráfordítást számol el a vállalkozás összesen az 1. évben? d) Ha a hasznos élettartam alatt egyenletesen szeretné elosztani a ráfordításokat a vállalkozás, mennyi terv szerinti értékcsökkenést számoljon el az eg yes években a hasznos élettartam alatt? Megoldás: b) Csak az épület amortizálható! A leírás alapja: 4 240 – 360 = 3 880 1. évi = egy évi amortizáció = 3 880 : 10 év = 388 eFt/év Számítható leírási

kulcs segítségével is! lineáris leírási kulcs = 100 % / 10 év = 10 %/év c) Ráfordítás még az évi hitelkamat, tehát: Évi értékcsökkenési leírás: Hitelkamat: 3 000 * 0,12 = Összes ráfordítás: d) A hasznos élettartam alatti ráfordítások: 10 évi amortizáció: 10 * 388 3,5 évi hitelkamat: 3 000 * 0,12 3,5 (0,5 évi a bekerülési érték része lett! Összes ráfordítás: = = 388 eFt 360 eFt 748 eFt 3 880 eFt 1 260 eFt 5 140 eFt Egyenletesen elosztva a 10 év alatt! 5 140 : 10 = 514 eFt/év Tehát az egyes években elszámolandó ráfordítások: Évek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen összes ráfordítás – 514 514 514 514 514 514 514 514 514 514 5 140 hitelkamat = 360 360 360 180 1 260 értékcsökkenési leírás 154 154 154 334 514 514 514 514 514 514 3 880 46 3. feladat Most az amortizációs eljárásokat számszaki példán keresztül nézzük meg! A termelő berendezés beszerzési költsége 14 300 eFt, az üzembe

helyezéskor tervezett hasznos élettartam 4 év, a hasznos élettartam végére tervezett maradványérték 1 850 eFt. Tervezze meg az évente elszámolandó terv szerinti értékcsökkenést: a) lineáris leírás mellett, b) évek számának összege módszert alkalmazva, c) szorzószámos módszerrel, szorzószámok: 1,4 ; 1,2 ; 0,8 ; 0,6 d) teljesítményarányosan: 1. évben 50 ezer, 2 évben 150 ezer, 3 évben 250 ezer, 4 évben 50 ezer db termék gyártását tervezve! (Összesen: 500 ezer db) e) nettóérték alapján, leírási kulcs . % Megoldás: a – d) pontokban a leírás alapja = a) lineáris leírás alkalmazásával: leírási kulcs: 100 % / 4 év = évi amortizáció: 12 450 * 0,25 = Év 1. 2. 3. 4. 14 300 – 1 850 1. 2. 3. 4. 12 450 eFt 25 %/év 3 112,5 eFt Évi Halmozott nettóérték = bruttóérték – halmozott értékcsökkenés amortizáció értékcsökkenés 3 112,5 3 112,5 14 300 – 3 112,5 = 11 187,5 3 112,5 6 225,0 14 300 – 6 225,0 = 8 075,0

3 112,5 9 337,5 14 300 – 9 337,5 = 4 962,5 3 112,5 12 450,0 14 300 – 12 450,0 = 1 850,0 b) évek számának összege módszerrel, degresszíven: 1 egységre jutó értékcsökkenés = 12 450 = 4+3+2+1 Év = 1 245 eFt/egység Évi Halmozott Nettóérték = bruttóérték - halmozott értékcsökkenés amortizáció értékcsökkenés 4*1245= 4980 4 980 14 300 – 4 980 = 9 320 3*1245= 3735 8 715 14 300 – 8 715 = 5 585 2*1245= 2490 11 205 14 300 – 11 205 = 3 095 1*1245= 1245 12 450 14 300 – 12 450 = 1 850 47 c) szorzószámos módszerrel: Év 1. 2. 3. 4. Évi leírási kulcs (%) 25*1,4 = 35 25*1,2 = 30 25*0,8 = 20 25*0,6 = 15 Halmozott értékcsökkenés Évi amortizáció 12450 * 0,35 = 12450 * 0, 3 = 12450 * 0,2 = 12450 * 0,15 = 4357,5 3735,0 2490,0 1867,5 4 357,5 8 092,5 10 582,5 12 450,0 Nettóérték = bruttóérték – halmozott értékcsökkenés 14 300 – 4 357,5 14 300 – 8 092,5 14 300 – 10 582,5 14 300 – 12 450,0 = = = = 9 942,5 6 207,5 3

717,5 1 850,0 d) teljesítményarányosan: Teljesítményegységre jutó értékcsökkenés = 12 450 eFt = 500 edb Év Évi amortizáció 1. 2. 3. 4. 50 * 24,9 = 1 245 150 * 24,9 = 3 735 250 * 24,9 = 6 225 50 * 24,9 = 1 245 Halmozott értékcsökkenés 1 245 4 980 11 205 12 450 24,9 Ft/db Nettóérték = bruttóérték – halmozott értékcsökkenés 14 300 – 1 245 = 13 055 14 300 – 4 980 = 9 320 14 300 – 11 205 = 3 095 14 300 – 12 450 = 1 850 e) nettó érték alapján: leírási kulcs = 1 − 4 1850 = 0,4002656 ≈ 40 % 14300 Év Évi amortizáció 1. 2. 3. 4. Halmozott értékcsökkenés 14 300 * 0,4 = 5 720 5 720 8 580 * 0,4 = 3 432 9 152 5 148 * 0,4 = 2 059,2 11 211,2 3 088,8 * 0,4 = 1 235,5 *12 446,7 Nettóérték = bruttóérték – halmozott értékcsökkenés 14 300 – 5 720 = 8 580 14 300 – 9 152 = 5 148 14 300 – 11 211,2 = 3 088,8 14 300 – 12 446,7 = 1 853,3* * az eltérés oka a leírási kulcs pontatlansága a kerekítés miatt! 48 4.

feladat Ezen keresztül tekintsük át a tárgyi eszközök év végi értékelésével kapcsolatos teendőket! Egy vállalkozásnál a tárgyi eszközök év végi értékeléséhez a következőket ismerjük: (adatok eFt) Halmozott Nyilvántartott Könyv Piaci Terven Visszaírható terv terven felüli szerinti érték felüli terven felüli ÉrtékBekerülési Mérlegérték Az eszköz neve szerinti értékcsöknettódec. értékcsökértékcsökhelyesbítés érték értékcsökkenés érték 31-én kenés kenés kenés Telek 4 000 200 . 4 100 . . . Épület 16 000 . 1 000 . 12 500 . . . Termelőgép Műszaki jármű Ügyviteli számítógépek . 3 900 . - . 9 000 . . . . 200 . 2 500 . . . . 100 462,5 450 . . . . 6 500 Egyéb információk: • A vállalkozás él az értékhelyesbítés lehetőségével! A nyilvántartás most nem tartalmaz értékhelyesbítést! • Az ügyviteli számítógépeknél a dec. 31-ei piaci érték – a számviteli

politikában rögzítettekkel összhangban – nem régóta ilyen alacsony! • Épület: hasznos élettartam terv szerint 40 év, tervezett maradványérték 6 000 eFt, 15 éve használják, lineáris leírás mellett. • Termelőgép: évek számának összege módszerrel amortizálják, tervezett hasznos élettartam 7 év, tervezett maradványérték 1 000 eFt. Még 5 év van hátra a tervezett hasznos élettartamból! • Műszaki jármű: elméleti teljesítmény 500 ekm, tervezett maradványérték 500 eFt, eddig lefutott 180 ekm-t. • Ügyviteli számítógépek: tervezett hasznos élettartam 5 év, a n ettóérték alapján 50 %-os kulccsal amortizálják, tervezett maradványérték . eFt, 3 éve vannak használatban! 49 Megoldás: év végi értékelési teendők! > = < . Az eszköz neve Telek Épület Termelőgép Műszaki jármű Ügyviteli számítógépek Bekerülési érték = Bruttóérték 4 000 16 000 15 000 3 900 Halmozott Nyilvántartott Könyv

terv terven felüli szerinti szerinti értéknettóértékcsökcsökkenés érték kenés 200 3 800,0 1 000 11 250,0 3 750,0 6 500,0 - 8 500,0 200 2 476,0 1 224,0 4 500 Telek: könyv szerinti nettóérték piaci érték – könyv szerinti nettóérték: eltérés: 3 937,5 = 4 000 – 200 100 462,5 = 3 800 = 4 100 – 3 800 300 visszaírható terven felüli écs.: 200 könyv szerinti nettóérték: – terven felüli écs.: + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs összege!) mérlegérték: Piaci érték dec. 31-én Terven felüli értékcsökkenés Visszaírható terven felüli értékcsökkenés Mérlegérték Értékhelyesbítés 4 100 12 500 9 000 2 500 - 200 1 000 24 4 000,0 12 250,0 8 500,0 2 500,0 100 250 500 - 450 - - 462,5 - többi értékhelyesbítés: 3 800 0 200 4 000 100 50 Épület: könyv szerinti nettóérték = 16 000 – 3 750 – 1 000 = piaci érték: – könyv szerinti nettóérték: eltérés: 12 500 11

250 1 250 visszaírható terven felüli écs.: 1 000 többi értékhelyesbítés: 250 könyv szerinti nettóérték: – terven felüli écs.: + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs. összege!) mérlegérték: Termelőgép: évek számának összege: tehát: leírás alapja = bruttóérték = 11 250 11 250 0 1 000 12 250 7 + 6 + 5 + 4 + 3 + 2 + 1 = 28 egység 13 egység már elszámolásra került! 6 500 eFt = 13 egység 6 500 * 28 = 14 000 13 14 000 + 1 000 = 15 000 könyv szerinti nettóérték = 15 000 – 6 500 = 8 500 eFt piaci érték: 9 000 – könyv szerinti nettóérték: 8 500 eltérés: 500 visszaírható terven felüli écs.: könyv szerinti nettóérték: – terven felüli écs.: + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs. összege!) mérlegérték: Műszaki jármű: halmozott terv szerinti értékcsökkenés: könyv szerinti nettóérték: piaci érték: – könyv szerinti nettóérték: eltérés: 2 500 2

476 24 visszaírható terven felüli écs.: 24 0 értékhelyesbítés: 500 8 500 0 0 8 500 (3 900 – 500) * 180 = 500 1 224 3 900 – 1 224 – 200 = 2 476 értékhelyesbítés: 0 51 könyv szerinti nettóérték: – terven felüli écs.: + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs. összege!) mérlegérték: 2 476 0 24 2 500 Ügyviteli számítógépek: (bruttóérték – halmozott terv szerinti écs.) – 100 nettóérték = = 562,5 nettóérték = bruttóérték * (1 – leírási kulcs)ⁿ 562,5 bruttóérték = = bruttóérték * 0,53 4 500 halmozott terv szerinti értékcsökkenés = piaci érték: – könyv szerinti nettóérték: eltérés: 462,5 – n: eltelt használati idő években 4 500 – 562,5 = 3 937,5 450 462,5 12,5 terven felüli écs.: 0 (mert nem tartósan alacsonyabb) könyv szerinti nettóérték: – terven felüli écs.: + visszaírás (max. a korábban elszámolt terven felüli écs. összege!)

mérlegérték: értékhelyesbítés: 0 (mert csak pozitív lehet!) 462,5 0 0 462,5 4.4 Nem amortizálható eszközök sajátosságai A számviteli törvény szerint értékvesztést kell elszámolni, ha az eszköz könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb a piaci értéknél. • A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél és a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál: - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, ill. a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, - értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés, ill. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és a p iaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékelés szempontjai: - milyen az érintett gazdasági társaság tartós piaci megítélése, - a tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyam és annak tendenciája, - a

gazdasági társaság saját tőkéjének és a jegyzett tőkéjének aránya stb. - a mérlegkészítéskori piaci érték a mérvadó. 52 • Követeléseknél: (vevők, váltókövetelés, pénzintézettel szembeni követelés, kölcsönként, előlegként adott összegek!) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –, ha a várhatóan megtérülő összeg kisebb, mint a követelés könyv szerinti értéke. • Készleteknél: - A vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, - a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és

késztermék, állat) előállítási, ill. könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert várható eladási ára, akkor azt a mérlegben várható eladási áron számított értéken kell kimutatni, és a készletek értékét a különbözet értékvesztésként történő elszámolásával kell csökkenteni. Értékvesztés visszaírása: Az elszámolt értékvesztés megszüntetését, csökkentését jelenti, ha a piaci érték tartósan és jelentősen meghaladja a fenti eszközök könyv szerinti értékét. 4.5 A külföldi pénzértékre szóló eszközök (valutakészlet, devizabetét, külföldi pénzértékre szóló követelések, külföldön befektetett pénzügyi eszközök) és a külföldi pénzértékben fennálló kötelezettségek értékelése A fenti vagyonrészek értékelésének módja hatással lehet mind a mérlegben szereplő értékekre, mind az adott időszak eredményére. A hatályos számviteli

törvény a következőképpen szabályozza a devizás, valutás tételek értékelését: A nyilvántartásba vételkor, azaz bekerüléskor: a teljesítés napján érvényes, a s zámviteli politikában rögzített, a vállalkozás által választott módszerrel kell értékelni, ami lehet: - a választott hitelintézet által meghirdetett deviza vételi és deviza eladási árfolyamok átlaga, vagy - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam. Kivétel: a Ft-ért vásárolt valuta, deviza, amit a F t-ban megfizetett összegben kell nyilvántartásba venni. 53 Év végén: minden devizás, valutás tételre külön-külön vizsgálni kell a különbséget: Az év végi értékelés előtti könyv szerinti Ft-összeg, és a mérleg fordulónapi értékeléssel számított Ft-összeg értékelési különbözet, amely lehet árfolyam nyereség árfolyam veszteség A fenti értékelési különbözeteket össze kell vonni, és (csak) ha jelentős az összeg, a

tételeket át kell értékelni! Azaz a könyvekbe is rögzíteni kell. Ha nem jelentős a különbözet, a könyv szerinti értéken kerül értékelésre. 1. feladat Nézzük meg a fenti értékelési szabály alkalmazását! Egy vállalkozás könyv szerinti adatai az év végi értékelés előtt a következők: Megnevezés Vevők Devizabetét Szállítók Könyv szerint ezer DEM ezer Ft 400 52 000 100 12 800 320 42 240 A számviteli politika szerint • a devizás tételek értékelésére a számlavezető pénzintézet deviza vételi és deviza eladási árfolyamának átlagát alkalmazza a vállalkozás, • jelentősnek a fordulónapi értékelésnél keletkezett árfolyam különbözet 500 eFt feletti összege minősül Feladat: Végezze el az értékelést, ha a december 31-i árfolyamok: a) 128, ill. 134 HUF/DEM Megnevezés Vevők Devizabetét Szállítók Könyv szerint ezer DEM ezer Ft 400 52 000 100 12 800 320 42 240 Forduló napi értékeléssel számított érték

(eFt) Árfolyamkülönbözet (eFt) . . Mérlegérték (eFt) 54 b) 126, ill. 130 HUF/DEM Megnevezés Vevők Devizabetét Szállítók Könyv szerint ezer DEM ezer Ft 400 52 000 100 12 800 320 42 240 Árfolyamkülönbözet (eFt) . . Forduló napi értékeléssel számított érték (eFt) Mérlegérték (eFt) Megoldás: a) átlagos devizaárfolyam: 128 + 134 = 131 HUF/DEM 2 Árfolyam-különbözet Forduló napi Könyv szerint (eFt ) értékeléssel Mérlegérték Megnevezés számított érték (eFt) ezer ezer árfolyam- árfolyam(eFt) DEM Ft nyereség veszteség Vevők 400 52 000 131 * 400 = 52 400 400 52 400 Devizabetét 100 12 800 131 * 100 = 13 100 300 13 100 Szállítók 320 42 240 131 * 320 = 41 920 320 41 920 Összesen 1 020 összevontan: 1 020 > 500, ezért a devizás tételek átértékelendők a fordulónapi árfolyamon számított értékre! A devizás, valutás eszközöknél árfolyamnyereségről beszélünk, ha a későbbi értékeléssel számított érték

magasabb a k önyv szerinti értéknél, ill. a k ötelezettségek esetében akkor, ha alacsonyabb a könyv szerinti értéknél! b) átlagos devizaárfolyam: 126 + 130 = 128 HUF/DEM 2 Árfolyam-különbözet Forduló napi Könyv szerint (eFt) értékeléssel Mérlegérték Megnevezés számított érték (eFt) ezer ezer árfolyam- árfolyam(eFt) DEM Ft nyereség veszteség Vevők 400 52 000 128 * 400 = 51 200 800 52 000 Devizabetét 100 12 800 128 * 100 = 12 800 12 800 Szállítók 320 42 240 128 * 320 = 40 960 1 280 42 240 Összesen 1 280 800 - 4.6 A források értékelése összevontan: 480 á rfolyamnyereség < 500, ezért a devizás tételek mérlegértéke marad a könyv szerinti érték! A források a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek! 55 Ellenőrző kérdések a Mérlegtételek értékelése témakörhöz: 1. Az értékelés során, ha érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, hogyan kell eljárni? 2. Definiálja a bekerülési értéket! 3.

A beszerzési költség tartalmát milyen tételek alkothatják? 4. A számviteli törvény hogyan határozza meg az előállítási költség tartalmát! 5. Milyen amortizációs eljárások felelnek meg a hatályos számviteli törvény előírásainak? 6. A vállalkozás által választott amortizációs eljárás, hogyan hat az egyes üzleti években kimutatott eredményre, ill. az eszköz mérlegértékére? 7. Milyen okok miatt kerülhet sor terven felüli értékcsökkenés elszámolására? 8. Miben különbözik a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolása? 9. Milyen oka lehet a visszaírásnak az amortizálható eszközöknél? 10. Mikor kerülhet sor az amortizálható eszközök esetében értékhelyesbítés elszámolására? 11. A forgóeszközök mérlegértékének meghatározásánál mi a fő szabály? 12. A devizás, valutás tételek értékelése bekerüléskor hogyan történhet? 13. A devizás, valutás tételek év végi értékelését

a hatályos számviteli törvény hogyan szabályozza? 56 5. Eredmény-kimutatás 5.1 Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó fogalmak 5.11 Költség, ráfordítás, kiadás Költség: A tevékenység (termelés, szolgáltatás) érdekében felhasznált erőforrás pénzben kifejezett értéke. Ráfordítás: Az értékesítés, eredmény realizálásához szükséges erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke, vagyis a költségeket is magában foglalja – minden költség előbb-utóbb ráfordítássá válik –, de azon túlmenően más tételeket is tartalmaz, és így az anyagi és nem anyagi javak kibocsátásának bekerülési értékét öleli fel (pl. fizetett kamatok, értékesített tárgyi eszközök nyilvántartás szerinti értéke). Kiadás: A pénzeszköz csökkenését jelenti, nem azonos a költséggel! Minden költség előbb-utóbb kiadássá válik, de vannak olyan kiadások, melyek nem jelennek meg költségként. A költség és a kiadás

viszonya lehet: - a kiadás megelőzi a költséget: pl. anyagvásárlás (kifizetjük és az anyag raktárba kerül, majd később a felhasználáskor lesz csak költség) - a kiadás és a költség egy időben jelentkezik: pl. postabélyeget vásárolunk - a költség időben megelőzi a kiadást: pl. bérköltség kifizetése a tárgyhót követően; energia díjak kifizetése A költségek csoportosítása: a) megjelenési forma szerint, vagyis aszerint, hogy milyen erőforrást használtak fel: - anyagjellegű - személyi jellegű - értékcsökkenési leírás b) elszámolhatósági mód szerint: közvetlen költség: azok a költségek, amelyek felmerülésekor pontosan meg tudjuk határozni, hogy mely termék vagy szolgáltatás érdekében merültek fel, azaz ki a költség viselője - közvetett költségek (általános költségek): amelyek felmerülésekor nem tudjuk a költség viselőjét meghatározni, csak azt, hogy a költség hol merült fel, azaz a költség

felmerülésének a helyét - vállalati általános költségek: központi igazgatás, adminisztráció költségei a termék (szolgáltatás) előállításának - üzemi általános költségek (főüzemi): költségei társüzemi általános költségek: a terméket (szolgáltatást) előállító üzemeket kiszolgáló üzemek költségei - 57 c) az időszakhoz való viszonyuk alapján: időszakban felmerült: az adott időszak alatt jelentkező költségek, pl. a decemberi bérköltség, ill. a decemberben kifizetett, de következő évi újság előfizetési díjak - időszakot terhelő költségek: a felmerülés idejétől függetlenül az adott időszakot terhelik, pl. a decemberben kifizetett, következő évi előfizetési díj nem az adott, hanem a következő időszakot terheli! - A kettő közti kapcsolatot a költségkorrekciók teremtik meg: - megtérülések: a felmerült költséget csökkentő tételek, pl. hulladék-megtérülés - időbeli elhatárolások:

- aktív: a felmerült költségeket csökkenti - passzív: a felmerült költségeket növeli d) a volumenhez való viszonya alapján: - állandó (fix) költségek - változó költségek A vállalkozások által készített költségkimutatások a fenti csoportosítások alapján tartalmazzák az összesített költségértékeket. Ezen kívül szükséges az egyes termékeket és teljesítményeket külön-külön terhelő költségek kimutatása. A termék egy egységére eső költséget nevezzük kalkulációnak. 5.12 Bevétel, pénzbevétel Bevétel: Az értékesítéshez, realizáláshoz kapcsolódó fogalom, magába foglalja: - az értékesítés nettó árbevétele - egyéb bevétel - a pénzügyi bevétel - a rendkívüli bevétel Pénzbevétel: A pénzeszköz csökkenése. A pénzbevétel és bevétel egy időben is jelentkezhet, pl. készpénzes értékesítés esetén, gyakoribb azonban, hogy a bevétel és a pénzbevétel időben elkülönülten jelentkezik, mert a

pénzbevétel később következik be, mint a bevétel előírása. Eredmény-kimutatás: Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan, pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredményt. 58 Célja: - A tulajdonosok, a hitelezők és egyéb érdekeltek tájékoztatása a vállalkozás valós jövedelmi helyzetéről, valamint annak változásáról. - Az eredmény szerkezetének, összetevőinek, az eredményre ható főbb tényezők szerepének bemutatása. - A mérlegben kimutatott eredmény forgalmi adatokkal való alátámasztása, keletkezésének bemutatása. Formai jellemzői: - Szerkezetét a törvény szabályozza. - Adatai adott időszakra vonatkoznak (forgalmi adatokat tartalmaz). - Általában két értékrovata van (bázis és tárgyév), ami kiegészülhet egy harmadikkal, amelyben

ellenőrzés-önellenőrzés esetén a lezárt gazdasági év eredményét módosító tételeket kell bemutatni. - Lépcsőzetes, vagy kétoldalas (mérlegszerű) formában készíthető. - Általában ezer forintban készül. - A hely és a d átum feltüntetésével a v állalkozás képviseletére jogosult személynek kell aláírnia. - Letétbe kell helyezni, és közzé kell tenni. Tartalmi jellemzői: - Számviteli nyilvántartásokra, dokumentációkra épül. - Az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak forgalmi adatait tartalmazza. - A mérleg fordulónapja és a mérleg összeállítása között bekövetkezett, a tárgyévi eredményt befolyásoló, ismertté vált események eredményre gyakorolt hatásait is tartalmazza. - Ugyanazokon az értékelési elveken nyugszik, mint a mérleg. - Készítésekor be kell tartani a számviteli alapelveket. Eredménykategóriák: A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos

vállalkozási eredmény (+/- A +/- B) D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény (+/- C +/- D) F/ Adózott eredmény G/ Mérleg szerinti eredmény (+/-) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: A rendszeresen végzett gazdasági tevékenység eredménye a pénzügyi tevékenység eredménye nélkül. Ebben az eredménykategóriában tehát a t ermékértékesítés, a s zolgáltatói tevékenység, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások eredőjeként adódó eredmény tükröződik. A pénzügyi műveletek eredménye: A pénzügyi bevételek és a pénzügyi ráfordítások összevetéséből adódik. A szokásos vállalkozási tevékenység eredménye: A rendszeresen végzett üzleti tevékenység eredménye. 59 A rendkívüli eredmény: Azoknak a gazdasági változásoknak az eredményre gyakorolt hatását tartalmazza, melyek a rendes üzletmeneten kívül esnek, nem állnak közvetlen kapcsolatban a szokásos vállalkozási

tevékenységgel. Ezeknek a gazdasági változásoknak a körét a számviteli törvény szabályozza A törvény értelmében e körbe tartoznak: - a társaságalapítással, a tőkeemeléssel, a tőkeleszállítással, a megszüntetéssel és az átalakulással kapcsolatos bevételek és ráfordítások, - a közvetlenül, vagy közvetve vagyonváltozást eredményező bevételek és ráfordítások (pl. végleges átadások, tartozásátvállalások, fejlesztési célra kapott támogatások). Valamennyi eredménykategóriát az adott eredménykörben figyelembe vehető hozamok és ráfordítások különbségeként határozzuk meg. Hozamokon az eredményt növelő, ráfordításokon az eredményt csökkentő tényezők összességét értjük. Az eredmény-kimutatás fajtái: I. Tartalma (az üzemi eredmény meghatározásakor alkalmazott eljárás) szerint: 1. Összköltség-eljárással készített eredmény-kimutatás 2. Forgalmiköltség-eljárással készített

eredmény-kimutatás II. Formája szerint: 1. Lépcsőzetes felépítésű („A” típusú) eredmény-kimutatás 2. Mérlegszerű („B” típusú) eredmény-kimutatás Az eredmény-kimutatás készítésekor alkalmazásra kerülő eljárásról és annak formáiról a vállalkozás dönt, így összesen négy változat közül választhat. Az eredmény-kimutatás felépítése összköltség-eljárás alkalmazásakor: „A” változat: I. II. III. IV. V. VI. VII. A/ Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I +/- II + III – IV – V – VI – VII) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B/ Pénzügyi műveletek eredménye (VIII – IX) C/ Szokásos vállalkozási eredmény (+/- A +/- B) X. Rendkívüli bevételek XI.

Rendkívüli ráfordítások D/ Rendkívüli eredmény (X – XI) E/ Adózás előtti eredmény (+/- C +/- D) XII. Adófizetési kötelezettség F/ Adózott eredmény (+/- E – XII) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés G/ Mérleg szerinti eredmény (+/- F + eredménytartalék igénybevétel – jóváhagyott osztalék) 60 „B” változat: Ráfordítások Bevételek I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése XI. Értékesítés nettó árbevétele II. Anyagjellegű ráfordítások XII. Aktivált saját teljesítmények értéke (saját termelésű készletek állományának növekedése, saját előállítású eszközök aktivált értéke) III. Személyi jellegű ráfordítások IV. Értékcsökkenési leírás V. Egyéb ráfordítások XIII. Egyéb bevételek VI. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I + II + III + IV + V nyereség) XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység

bevételei (XI + XII + XIII veszteség) A/ H/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (VI > XIV) VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai XV. Pénzügyi műveletek bevételei B/ Pénzügyi műveletek nyeresége (VII < XV) I/ Pénzügyi műveletek vesztesége (VII > XV) C/ Szokásos vállalkozási eredmény (nyereség) J/ Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (VI < XIV) VIII. Rendkívüli ráfordítások XVI. Rendkívüli bevételek D/ Rendkívüli eredmény (VIII < XVI) K/ Rendkívüli eredmény (VIII > XVI) E/ Adózás előtti eredmény (nyereség) L/ Adózás előtti eredmény (veszteség) IX. Adófizetési kötelezettség M/ Adózott eredmény X. Jóváhagyott osztalék, részesedés XVII. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre G/ Mérleg szerinti eredmény (nyereség) N/ Mérleg szerinti eredmény (veszteség) 61 Látható, hogy a két változat

csupán elrendezésében, formájában mutat eltérést. Az egyes eredménykategóriák meghatározása mindkét esetben a bevételek (hozamok) és a ráfordítások szembeállításával történik. Az összköltség-eljárás ún bruttó szemléletű eredménymeghatározási technika Alkalmazásakor az időszak összes termelési költségét mutatja ki, amely ráfordítássá válik, vagyis elszámolásra kerül az eredmény terhére. Költség: A tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. A számvitelben a költségek fajta (költségnem) és elszámolási mód szerinti csoportosításának van kiemelkedő jelentősége. A mai számviteli gyakorlat költségfajták szerint megkülönböztet: - anyagjellegű ráfordításokat, - személyi jellegű ráfordításokat és - értékcsökkenési leírást. Ezek a költségek, összköltség-eljárás alkalmazásakor, felmerülésük időszakában elszámolásra kerülnek az eredmény terhére,

vagyis ráfordítássá válnak. Elszámolási mód szerint megkülönböztetünk: - közvetlen és - közvetett költségeket A közvetlen költségek a végzett tevékenységhez, az előállított termékekhez egyértelműen, közvetlenül kapcsolódó költségek körét jelentik. A közvetett költségek, ezzel szemben, áttételesen, nem közvetlenül kapcsolódnak a végzett tevékenységhez. Ezek a költségek gyakran a tevékenység egészét terhelik, felmerülésük időszakában elszámolásra kerülnek az eredmény terhére, azaz ráfordítássá válnak. Az eredmény-kimutatásnak az értékesítési folyamatokban realizált eredményt kell tükröznie, ezért az összköltség-eljárással készített eredmény-kimutatás üzemi eredményének hozamai között megjelenik egy speciális tétel, az aktivált saját teljesítmények értéke. E tétel funkciója az, hogy a megtermelt (a saját termelésű készletek állománynövekedéseként, ill. a saját részre

előállított eszközök értékéből adódó), de értékesítésre nem kerülő javakkal összefüggő többletköltséget pozitív hozamként ellensúlyozza. Ha a saját termelésű készletek állománya csökkent (egyszerűen fogalmazva: több terméket értékesítettünk, mint amennyit megtermeltünk), a többleteladásból adódó nettó árbevételt negatív hozamként az aktivált saját teljesítmények sora ellensúlyozza. Az aktivált saját teljesítmények értéke ezért mindig közvetlen önköltségen kerül az eredmény-kimutatásba. 62 Az eredmény-kimutatás felépítése forgalmiköltség-eljárás alkalmazásakor: „A” változat: I. II. III. IV. V. VI. A/ Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés bruttó eredménye (I – II) Értékesítés közvetett költségei Egyéb bevételek Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+/- III – IV + V – VI) „B” változat: I. II.

III. IV. A/ Ráfordítások Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I + II + III) Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IV < XI) IX. X. XI. H/ Bevételek Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (IX + X) Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (IV > XI) A forgalmiköltség-eljárás az üzemi (üzleti) eredmény meghatározásában tér el az előbb látott módszertől. Ez a technika az értékesítési folyamatokat írja le, ezért az értékesítésből származó bevételeket tekinti hozamnak, ill. az eladott javak beszerzési, előállítási költségei, valamint az időszak közvetett költségei válnak ráfordítássá. Az eredmény-meghatározás eljárásainak összehasonlítása Megnevezés Összköltség-eljárás Forgalmiköltség-eljárás Azonos vonások: Összegszerű egyezés

valamennyi eredménykategóriánál. A pénzügyi, a szokásos vállalkozási, a rendkívüli, az adózás előtti, az adózott és a mérleg szerinti eredmény megállapításának módja. Eltérő vonások: Szemléletben: A termelési folyamatokra épül Az értékesítési folyamatokat tükrözi A ráfordítások köre az üzemi (üzleti) eredményben: Az időszak összes termelési Az értékesítés közvetlen és költsége közvetett költségei + egyéb ráfordítások + egyéb ráfordítások A hozamok köre az üzemi (üzleti) eredményben: Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele +/- Aktivált saját teljesítmények + Egyéb bevételek értéke + Egyéb bevételek 63 1. feladat Egy vállalkozás eredmény-kimutatásához a következő adatok ismertek (adatok eFt-ban): - Értékesítés nettó árbevétele: 1 200 - Egyéb bevételek: 500 - Aktivált saját teljesítmények értéke: + 10 - Időszak összes termelési költsége: 890

Ebből a közvetett költségek összege: 90 - Egyéb ráfordítások: 200 - Pénzügyi műveletek bevételei: 100 - Pénzügyi műveletek ráfordításai: 70 - Rendkívüli bevételek: 50 - Rendkívüli ráfordítások: 60 Az adó mértéke 18 %, az adóalapot módosító tételek eredője – 40 ezer Ft. Az adózott eredmény 50 %-át fizetik ki osztalékként. Feladat: Határozzuk meg mindkét eljárással a vállalkozás eredményét! Megoldás: Összköltség-eljárás: Megnevezés I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV–VI. Anyagjellegű, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D/ Rendkívüli

eredmény E/ Adózás előtti eredmény XII. Adó (640 – 40) x 0,18 F/ Adózott eredmény X. Jóváhagyott osztalék, részesedés 532 x 0,5 G/ Mérleg szerinti eredmény Összeg (eFt) 1 200 +10 500 890 200 620 100 70 30 650 50 60 -10 640 108 532 266 266 64 Az üzemi (üzleti) eredmény meghatározása forgalmiköltség-eljárással: Az értékesítés közvetlen költségeinek meghatározása: Az időszak összes termelési költségeiből kiemeljük az aktivált saját teljesítmények összegét, mivel ez a s aját részre aktivált eszközök önköltségéből, vagy a saját termelésű készletek állományának növekedéséből adódott. Az aktivált saját teljesítmények pozitív állománya tehát olyan költségtömeget jelent, amely az adott időszakban merült fel, de az érintett termékkör nem került értékesítésre, ezért közvetlen önköltségük az értékesítés közvetlen költségei között nem szerepelhet. Megnevezés Időszak összes termelési

költsége: - Aktivált saját teljesítmények értéke: Értékesítés közvetlen és közvetett költségei: - Értékesítés közvetett költségei: Értékesítés közvetlen költségei: Az eredmény számítása: Megnevezés I. II. III. IV. V. VI. A/ Értékesítés nettó árbevétele: Értékesítés közvetlen költségei: Értékesítés bruttó eredménye: Értékesítés közvetett költségei: Egyéb bevételek: Egyéb ráfordítások: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: Összeg (eFt) 890 – 10 880 – 90 790 Összeg (eFt) 1 200 790 410 90 500 200 620 Ellenőrző kérdések az Eredmény-kimutatás témaköréből 1. Határozza meg a következő fogalmakat! 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Sorolja fel az eredménykategóriákat! Határozza meg az egyes eredménykategóriák tartalmát! Mi az eredmény-kimutatás összeállításának célja? Sorolja fel az eredmény-kimutatás tartalmi és formai jellemzőit! Milyen eljárások alkalmazhatók az eredmény-kimutatás

összeállításakor? Milyen formákban készíthető el az eredmény-kimutatás? Milyen azonos és eltérő vonásai vannak a kétféle eljárással készített eredmény kimutatásnak? Sorolja fel a kétféle eljárással készített eredmény-kimutatás ráfordításait! Magyarázza meg, miért térnek el a k étféle technikával készített eredmény-kimutatás hozamai! 9. 10. Eredmény-kimutatás Ráfordítás Hozam Költség 65 7. Gazdasági események A vállalkozások működésük során sokféle eseménnyel találkozhatnak. Ezek közül gazdasági eseménynek azokat tekintjük, melyek a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükre hatást gyakorolnak, vagyis a vagyonának összetételében, ill. az eredményének alakulásában ezek következtében változás következik be. A gazdasági eseményeket más szóval gazdasági műveleteknek is nevezik. A vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyára gyakorolt hatás alapján alapvető és összetett

gazdasági eseményeket különböztetünk meg, melyeket a következő példákon mutatunk be. Egy vállalkozás nyitómérlegének adatai: Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Nyitómérleg, 2001. január 1 (adatok eFt-ban) Források 6 400 Jegyzett tőke 1 600 Szállítók 2 100 Rövid lejáratú hitelek 16 000 Eszközök összesen 26 100 Források összesen 20 000 3 000 3 100 26 100 6.1 Alapvető gazdasági események a) A vállalkozás 50 000 Ft készpénzt vesz fel a bankszámláról, bankértesítés megérkezett. Az esemény hatása a mérlegtételekre (eFt): Bankbetét (E): + 50 Pénztár (E): – 50 Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg (adatok eFt-ban) Források 6 400 Jegyzett tőke 1 600 Szállítók 2 100 Rövid lejáratú hitelek 16 000 – 50 = 15 950 + 50 26 100 + 50 – 50 Források összesen 20 000 3 000 3 100 26 100 Az esemény hatására az egyik eszköz

(bankbetét) ugyanakkora összeggel csökkent, mint amilyen összeggel egy másik eszköz (pénztár) nőtt. Így az eszközök összesen értéke (és a források összesen értéke), a vállalkozás vagyona nem változik és eredménye sem keletkezik. Csak az eszközök összetétele változik meg! Ezért ezt az eseményt eszközkörforgásnak nevezzük. 66 b) A vállalkozás szállítói tartozását további rövid lejáratú hitel felvételével egyenlíti ki. Az esemény hatása a mérlegtételekre (eFt): Szállítók (F): – 3 000 Rövidlejáratú hitelek (F): + 3 000 Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg (adatok eFt-ban) Források 6 400 Jegyzett tőke 20 000 1 600 Szállítók 3 000 – 3 000 = 0 2 100 Rövid lejáratú hitelek 3 100 + 3 000 = 6 100 15 950 50 26 100 Források összesen 26 100 – 3 000 + 3 000 Az esemény hatására az egyik forrás (szállítók) ugyanakkora összeggel csökkent,

mint amilyen összeggel egy másik forrás (rövid lejáratú hitelek) nőtt. Így a források összesen értéke (és az eszközök összesen értéke), a v állalkozás vagyona nem változik és eredménye sem keletkezik. Csak a f orrások összetétele változik meg! Ezért ezt az eseményt forráskörforgásnak nevezzük. c) A vállalkozás árut vásárol 300 eFt értékben. A tartozását még nem rendezte Az esemény hatása a mérlegtételekre (eFt): Áruk (E): + 300 Szállítók (F): + 300 Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg (adatok eFt-ban) 6 400 Jegyzett tőke 1 600 + 300 = 1 900 Szállítók 2 100 Rövid lejáratú hitelek 15 950 50 26100 + 300 = 26 400 Források összesen Források 20 000 0 + 300 6 100 26 100 + 300 = 26 400 Az esemény hatására egy eszköz és egy forrás ugyanolyan összeggel növekedett, így az eszköz és forrás összesen – vagyis a vállalkozás vagyona – is ugyanazzal

az értékkel nőtt, de eredmény itt sem keletkezett. Tőkebevonásnak nevezzük ezt a gazdasági eseményt 67 d) A vállalkozás a rövid lejáratú hiteltartozását bankszámláról kiegyenlítette, erről a bankértesítés megérkezett. Az esemény hatása a mérlegtételekre (eFt): Bankbetét (E): – 6 100 Rövid lejáratú hitelek (F): – 6 100 Eszközök Szellemi termékek Áruk Vevőkövetelések Bankbetét Pénztár Eszközök összesen Mérleg (adatok eFt-ban) Források 6 400 Jegyzett tőke 20 000 1 900 Szállítók 300 2 100 Rövid lejáratú hitelek 6 100 – 6 100 = 0 15 950 – 6 100 = 9 850 50 26 400 – 6 100 = 20 300 Források összesen 26 400 – 6 100 = 20 300 Az esemény hatására egy eszköz és egy forrás ugyanolyan összeggel csökkent, így az eszköz és forrás összesen – vagyis a vállalkozás vagyona – is ugyanazzal az értékkel csökkent, de eredmény itt sem keletkezett. Tőkekivonásnak nevezzük ezt a gazdasági eseményt A fentiek

alapján elmondhatjuk tehát, hogy az alapvető gazdasági események hatására csak a vállalkozás vagyonában következik be változás (átrendeződés, növekedés vagy csökkenés), az eredményében nem. 6.2 Összetett gazdasági események A vállalkozás árukészletének a felét étékesítette 1 200 eFt készpénzért. Az esemény hatása a mérlegtételekre (eFt): Áruk (E): – 950 Pénztár (E): + 1 200 (1900/2) Most azonban változás nemcsak a mérlegtételekben következett be. A pénztárba befolyt összeg egyben a v állalkozás árbevétele, az értékesített áruk értéke pedig anyagjellegű ráfordítás (eladott áruk beszerzési értéke = ELÁBÉ), hiszen az árut „felhasználtuk” – változatlan formában továbbadtuk eredmény elérése céljából! Vagyis nemcsak a mérleg soraiban következik be változás, hanem az eredmény-kimutatásban is a következőképpen: (összköltség-eljárású eredmény-kimutatás készítése esetén) I. IV.

Értékesítés nettó árbevétele: Anyagjellegű ráfordítások: A üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: Nézzük a mérleget! + 1 200 + 950 + 250 (árbevétel nő) (ráfordítás nő) (1200 – 950) 68 Eszközök Mérleg (adatok eFt-ban) Források Szellemi termékek 6 400 Jegyzett tőke 20 000 Áruk 1 900 – 950 = 950 Szállítók 300 Vevőkövetelések 2 100 ! Eredmény ! + 250 Bankbetét 9 850 Pénztár 50 + 1 200 = 1 250 Eszközök összesen 20 300 – 950 + 1 200 = 20 550 Források összesen 20 300 + 250 = 20 550 Az egyik eszköz értéke (pénztár) nő 1 200, a másik eszköz (áruk) értéke pedig csökken 950, vagyis nem ugyanazzal az értékkel. Ennek következtében az eszközök összesen értéke 1200 – 950 = 250 összeggel növekszik. A mérlegegyezőség elve alapján azonban a forrásoknak is 250 összeggel többnek kell lenni! Ez csak úgy lehetséges, hogy eredményváltozás keletkezik – ezt ki is mutattuk az eredmény-kimutatás alapján. (Nem

mondhatjuk mérleg szerinti eredménynek, hiszen adófizetési kötelezettséggel és osztalékra szánt összeggel még nem terheltük meg.) Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy az összetett gazdasági eseményeknek az a jellemzője, hogy a vállalkozás eredményében is változást idéznek elő. 1. feladat Elemezze a következő gazdasági eseményeket! 1. A vállalkozás számítógépeket vásárolt ügyviteli célra 2 500 000 Ft értékben. A számlát még nem rendezték! 2. A dolgozók munkabérének kifizetésére 1 500 000 Ft-ot felvettek a bankszámláról – melyről a bankértesítés megérkezett –, majd kifizették a dolgozók bérét. 3. Az (1.) pontbeli szállítói tartozást rövid lejáratú hitelből egyenlítették ki 4. A díjbeszedőnek készpénzzel egyenlítették ki az előző havi gázfogyasztás számláját, 16 000 Ft összegben. 5. Két dolgozónak 3 – 3 000 Ft fizetési előleget fizettek ki a pénztárból. 6. Utólagos

kiegyenlítésre 1 200 000 Ft beszerzési értékű árut 1 600 000 Ft-ért értékesítettek. 7. A vevők a (6.) pontbeli tartozásukat váltóval egyenlítették ki 8. A bankértesítés szerint a rövid lejáratú hiteltartozásból 500 000 Ft-ot törlesztettek, és 50 000 Ft hitelkamatot is leemelt a bank a bakszámláról. 9. Bankértesítés érkezett, hogy 300 000 Ft osztalékot írtak jóvá a részesedések után. 10. A (7.) pontbeli váltókövetelés lejárt, a vevők bankértesítés szerint kiegyenlítették tartozásukat, és még 100 000 Ft kamatot is fizettek. 69 Megoldás: Miben történt változás? Eszköz / Forrás; Sorsz. (az érintett vagyonrész, eredményKöltség, összetevő megjelölése) Ráfordítás / Bevétel 1. 2. a) b) 3. 4. 5. 6. a) b) 7. 8. a) b) 9. 10. a) b) Árukészlet Szállítókkal szembeni kötelez. Készpénz Bankbetét Készpénz Jövedelem-elszámolás Rövid lejáratú hitel Szállítókkal szembeni kötelez. Készpénz

Anyagköltség Készpénz Munkavállalóval szembeni köv. Áruk ELÁBÉ Vevőkövetelések Értékesítés árbevétele Vevőkövetelések Váltókövetelések Bankbetét Rövid lejáratú hitel Bankbetét Fizetett kamatok Bankbetét Kapott osztalék Bankbetét Vevőkövetelések Bankbetét Egyéb kapott kamatok E F E E E F F F E K E E E R E B E E E F E R E B E E E B Változás iránya +/– + + + – – – + – – + – + – + + + – + – – – + + + + – + + Típus tőkebevonás eszközkörforgás tőkekivonás forráskörforgás összetett Összeg (Ft) 2 500 000 2 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 1 500 000 2 500 000 2 500 000 16 000 16 000 eszköz6 000 körforgás 6 000 összetett 1 200 000 1 200 000 összetett 1 600 000 1 600 000 eszköz- 1 600 000 körforgás 1 600 000 tőke500 000 kivonás 500 000 összetett 50 000 50 000 összetett 300 000 300 000 eszköz- 1 600 000 körforgás 1 600 000 összetett 100 000 100 000 70 7. A kettős könyvvezetés

alapjai 7.1 Könyvelési szabályok Az eddigiek alapján láthatjuk tehát, hogy a gazdasági események mindegyike után a vállalkozás mérlegének és/vagy eredmény-kimutatásának tételeiben változás következik be, vagyis mindegyik esemény után új mérleget, eredmény-kimutatást kellene összeállítani. Ennek elkerülésére év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés szolgál – e fogalommal már az első fejezetben találkoztunk. Szintén ismert, hogy a könyvvezetésnek kétféle módja van: az egyszeres és a kettős könyvvezetés. A továbbiakban a kettős könyvvezetéssel ismerkedünk meg A kettős könyvvezetésben a gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon történik. A főkönyvi számlák a mérleg és az eredmény-kimutatás „sorokra” bontásával keletkeznek. Tapasztalhattuk, hogy a gazdasági események hatására kétirányú változás következhet be – növekedés, ill. csökkenés

Főkönyvi számla (könyvviteli számla, számla): Olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük. A könyvviteli számla jelölésére számlavázat használunk: Tartozik szám, megnevezés Követel A baloldal a ( T)artozik, a jobboldal a (K)övetel elnevezést viseli – de az elnevezésekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azoknak jelentése nincs, csak az oldalak megkülönböztetésére szolgálnak. A szám és megnevezés magyarázatára a későbbiekben kerül sor. A T oldalra való könyvelés terhelést, a K oldalra való könyvelés pedig jóváírást jelent. A könyvviteli számlák csoportjai: Mérlegszámlák Eszközszámlák Forrásszámlák Eredményszámlák Költség, ráfordítás számlák Bevételszámlák 71 A fenti fő csoportok mellett találkozni fogunk: - technikai számlákkal, melyeknek gazdasági tartalmuk nincs - helyesbítő

számlákkal, melyek egy másik főkönyvi számlához kapcsolódva annak tartalmát módosítják, helyesbítik. A következőkben a legfontosabb könyvelési fogalmakkal és szabályokkal ismerkedünk meg. a) Eszközszámlák - a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak - a Nyitóérték a T oldalra, a Záróegyenleg a K oldalra kerül - a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk - általában T egyenlegük van Tartozik Eszköz számla Követel Nyitóérték Csökkenések (K forgalom) Növekedések (T forgalom) T főösszeg Záróegyenleg K főösszeg Nyitóérték: Az adott időszak elején (általában január 1-jén) az adott eszköz nyitómérlegben szereplő értéke. Forgalom: Az időszaki gazdasági események együttes összege. Főösszeg: A nyitóérték és a forgalom együtt. Egyenleg: A T és K főösszeg különbsége  ha T főösszeg > K főösszeg:  ha T főösszeg < K

főösszeg: Záróegyenleg: Példa: T egyenlegről beszélünk K egyenlegről beszélünk A számlák zárásakor, rendezésekor (időszak végén, általában dec. 31-én) kerül a számlára 200. év január 1-i adatok: Tartozik Elszámolási betétszámla Nyitóérték: 12 000 000 Csökkenés: Növekedések: 4 000 000 Követel 7 000 000 T főösszeg: 7 000 000 16 000 000 K főösszeg: Az elszámolási betétszámla nyitóértéke: 12 000 000 Ft, a tárgyévi nyitómérleg (egyben előző évi zárómérleg) adata – egyezően a megfelelő bankkivonattal. Az évközi T forgalom (növekedések) 4 000 00 0 Ft, az évközi K forgalom (csökkenések) 7 000 000 F t. A számla aktuális egyenlege: 16 000 000 – 7 000 000 = 9 000 000 F t, és mivel a T főösszeg > K főösszeg ⇒ T jellegű a számla, azaz T egyenlegről beszélünk. 72 b) Forrásszámlák - a vállalkozás forrásaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak - a Nyitóérték a K

oldalra, a záróegyenleg a T oldalra kerül - a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk - általában K egyenlegük van Tartozik Forrásszámla Csökkenések Záróegyenleg T főösszeg Nyitóérték Követel Növekedések K főösszeg Az eszköz és forrás számlák december 31-i egyenlegeit a mérleg megfelelő soraiba vezetjük fel. c) Költség, ráfordítás számlák - a vállalkozás költségeiben, ráfordításaiban bekövetkezett változások rögzítésére szolgálnak - Nyitóértékük nincs, hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük - a növekedéseket a T oldalra, a csökkenéseket a K oldalra írjuk - nem zárjuk, hanem rendezzük - T egyenlegük van Tartozik Költség, ráfordítás számla Követel Elővezetés Csökkenések Növekedések T főösszeg Rendezés K főösszeg d) Bevételszámlák - a ráfordítás számlák ellenpárjai - a vállalkozás árbevételében, bevételében bekövetkezett változások

rögzítésére szolgálnak - Nyitóértékük nincs, hanem az első esemény megtörténtével elővezetjük - a növekedéseket a K oldalra, a csökkenéseket a T oldalra írjuk - nem zárjuk, hanem rendezzük - általában K egyenlegük van Tartozik Csökkenések Rendezés T főösszeg Bevételszámla Elővezetés Követel Növekedések K főösszeg A ráfordítás és bevétel számlák december 31-i egyenlegeit az eredmény-kimutatásba vezetjük fel. 73 A gazdasági események megtörténtét – mint ahogy arról már szó volt – bizonylatokkal támasztjuk alá. A könyvelés során első feladatunk a bizonylatok alapján a számlakijelölés, más szóval a kontírozás. Ennek során megadjuk: - a gazdasági esemény időpontját, - az érintett főkönyvi számlák számát, nevét, - melyik számlá(k)nak melyik (T vagy K) oldalára, - milyen összeget kell könyvelni, valamint - az esemény rövid leírását. A kettős könyvelés fontos szabálya: Egy gazdasági

esemény kapcsán legalább két számlára kell könyvelni, és mindig ugyanakkora összeget kell feljegyezni az egyik számla (számlák) T oldalára, mint a másik számla (számlák) K oldalára. A főkönyvi számlákon történő könyvelés összevont, értékbeni nyilvántartást fejez ki. Ezt szintetikus könyvelésnek is nevezzük. A szintetikus könyvelés mellett találkozunk az analitikus könyveléssel, mely részletes mennyiségi és értékbeni nyilvántartást jelent. A főkönyvi könyvelésben az analitikus könyvelés során összegyűjtött, összevont, rendszerezett adatok feljegyzése történik meg, melyek a feladással kerülnek a főkönyvi könyvelésre. A főkönyvi számlákon való könyvelés ugyanakkor számlasoros elszámolást is jelent. Számlasoros elszámolás: A gazdasági események hatására bekövetkezett változásokat vagyonrészek szerinti bontásban jegyzi fel – vagyis egy könyvviteli számlán csak egy meghatározott eszközben, ill.

forrásban stb. bekövetkezett változást követhetünk nyomon A könyvviteli munka gyakorlatában a számlasoros elszámolás mellett idősoros elszámolást is meg kell valósítani. Idősoros elszámolás: A gazdasági események hatásait időrendi sorrendben jegyezzük fel – függetlenül attól, hogy mely eszközben, ill. forrásban következett be változás. Míg a számlasoros elszámolás eszköze a könyvviteli számla, addig az idősoros elszámolás eszköze a napló. A gyakorlatban sokféle naplóval találkozhatunk, de ezek mindegyike tartalmazza legalább a következőket: - dátum és/vagy sorszám - hivatkozások - az érintett könyvviteli számlák száma és megnevezése - a gazdasági esemény tömör leírása (szöveg) - a könyvelt összeg (T és K bontásban) A fenti kétféle elszámolás alkalmazása biztosítja a könyvvitelben az ellenőrizhetőséget és az egyeztethetőséget. 74 7.2 A főkönyvi számlák rendszerezése Mint azt már az

előző fejezetből tudjuk, a könyvviteli számlák jelölésére a számlák száma és elnevezése szolgál. Ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk adni, szükség volt a könyvviteli számlák egységes rendszerének kidolgozására. Ezt a rendszert a számlakeret tartalmazza Számlakeret: A számlák csoportosítása a decimális osztályozás alapján valósul meg. Eszerint a számlákat először számlaosztályokba soroljuk, majd a számlaosztályokat – a decimális elv szerint – számlacsoportokra, a számlacsoportokat pedig – szintén a decimális elv alapján – számlákra bontjuk. Ha további részletezést szeretnénk, a számlákat alszámlákra, ez utóbbiakat pedig részletező számlákra bonthatjuk. A számlaosztályokat egy, a számlacsoportokat kettő, a számlákat pedig három – és így tovább – számjeggyel jelöljük. A számlaszámok felépítése tehát a következő lehet (példa): 1 – számlaosztály (Befektetett eszközök) 11 – számlacsoport

(Immateriális javak) 113 – számla (Szellemi termékek) 1131 – alszámla (Szoftvertermékek) 11312 – részletező számla (Ügyviteli szoftverek) A gazdálkodók számvitelének megszervezéséhez és a beszámoló megfelelő formában történő elkészítéséhez nyújt segítséget az egységes számlakeret, mely minden gazdálkodóra nézve kötelező szabályokat ír elő. Az egységes számlakeret tartalmazza a s zámlaosztályok számát és azok megnevezését a következőképpen: Számlaosztály Számlaosztály neve száma Befektetett eszközök 1. Készletek 2. Követelések, értékpapírok, 3. pénzeszközök és aktív időbeli elhatárolások Források 4. Költségnemek 5. Költséghelyek, általános költségek 6. Tevékenységek költségei 7. Értékesítés elszámolt önköltsége és 8. ráfordítások Értékesítés árbevétele és bevételek 9. Nyilvántartási számlák 0. Számlák jellege Eszköz- és forrásszámlák = Mérleg számlák

Költségszámlák Eredményszámlák Technikai jellegűek 75 Tanulmányaink során a számlák számmal történő jelölésére csak a számlaosztályt fogjuk használni, és a számla nevével pontosítjuk a használni kívánt könyvviteli számlát. A fenti táblázat alapján tehát elmondhatjuk, hogy: - az 1. számlaosztály tartalmazza az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és befektetett pénzügyi eszközöket - a 2. számlaosztály tartalmazza a készleteket (vásárolt és saját termelésű) - a 3. számlaosztály tartalmazza a k öveteléseket, értékpapírokat, pénzeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat - a 4. számlaosztály az összes forrást - Az 1 – 4. számlaosztály tartalmazza a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat - Az 5. számlaosztály a költségeket költségfajták költségnemek szerint tartalmazza Költségnemek a következők: o anyagköltség, o igénybe vett szolgáltatások költségei, o egyéb

szolgáltatások költségei, o bérköltség, o személyi jellegű egyéb kifizetések, o bérjárulékok és értékcsökkenési leírás - A 6 – 7. számlaosztály használata nem kötelező, vezetői információk biztosítására alkalmazható az elszámoltatás, az önköltségszámítás és a k öltséggazdálkodás rendszerének kialakításához. - A 8. számlaosztály tartalmazza a v álasztott eredmény-kimutatás fajtájától függően az anyagjellegű, személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást, vagy az értékesítés közvetlen és közvetett költségeit, valamint az egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordításokat. - A 9. számlaosztályban mutatjuk ki az értékesítés árbevételét, az egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételeket. - A 0. számlaosztály olyan technikai elszámolásokat tartalmaz, melyek az üzleti év eredményét, a saját tőke összegét nem befolyásolják. Az egységes számlakeret alapján kell a

vállalkozásoknak a saját számlarendet elkészíteni. Számlarend: Olyan számviteli szabályzat, amely tartalmazza: a) minden olyan könyvviteli számla számát és megnevezését, melyet a vállalkozás használni kíván b) ha a számla nevéből egyértelműen annak tartalma nem következik, akkor rövid tartalmi meghatározást, valamint az adott számla növekedéseinek, csökkenéseinek jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket és azok más számlával való kapcsolatát c) az analitikus könyveléssel való kapcsolatot d) a fentiek bizonylati alátámasztását Ily módon elmondhatjuk, hogy a számlarend tulajdonképpen két részből áll: - a számlatükör, mely a főkönyvi számlákat tartalmazza, a fenti a) pontbeli tartalommal - szöveges számlarend, a fenti b) – d) pontbeli tartalommal A számlarendet a megalakulástól számított 90 napon belül el kell készíteni. 76 Az évközben vezetett főkönyvi számlák alapján a vállalkozás

főkönyvi kivonatot készít. Főkönyvi kivonat: Egy összesítő kimutatás, mely tartalmazza a vállalkozás összes alkalmazott főkönyvi számlájának következő adatait: - a főkönyvi számla száma, megnevezése; - a számla T és K főösszege; - a számla T és K egyenlege. A T és K főösszegek összesítés után kapott értékének egyezőnek kell lennie, csakúgy, mint a T és K egyenlegek összesítésével kapott értékeknek is meg kell egyezniük. Ez az egyezőség biztosítja, hogy az évközi könyvelés során formai hibát nem vétettek, vagyis nem sértették meg a kettős könyvvitel azon szabályát, hogy a T oldalra könyvelt összegnek a K oldalra könyvelt összeggel meg kell egyeznie minden tétel esetében. Tartalmi hiba – hogy nem a Számviteli törvény előírásai szerint került elszámolásra valamely tétel – kiszűrésére a főkönyvi kivonat nem alkalmas. A főkönyvi kivonatot évente legalább egy alkalommal, a beszámoló-készítést

megelőzően el kell készíteni, de a vállalkozás saját belátása szerint – a számviteli politikában szabályozott módon – évente több alkalommal is elkészítheti. 7.3 A számviteli munka szakaszai Nyitás: A nyitómérleg alapján a megfelelő főkönyvi számlákra könyveljük a nyitóegyenlegeket a 4. Nyitómérleg számlával szemben Gazdasági események évközi elszámolása: A bekövetkezett gazdasági eseményeket év közben a számlasoros és idősoros elszámolás keretében feljegyezzük. Zárlati munkálatok: (részletesebben ld. később!) Ide tartozik többek között: - költségszámlák egyenlegeinek átvezetése a ráfordításszámlákra - főkönyvi kivonat összeállítása - a ráfordítás és bevétel számlák rendezése a 4. Adózott eredmény elszámolása számlával szemben - adófizetési kötelezettség megállapítása és elszámolása - fizetendő osztalék megállapítása és elszámolása - a mérleg szerinti eredmény

megállapítása és átvezetése a 4. Adózott eredmény elszámolása számláról a 4. Mérleg szerinti eredmény számlára A beszámoló összeállítása: A főkönyvi kivonat alapján az eredmény-kimutatás és a mérleg összeállítása. Zárás: A mérlegszámlák zárása a 4. Zárómérleg számlával szemben 77 1. feladat a kettős könyvvitel menetére Egy vállalkozás vagyonrészei 200. január 1-jén: (adatok eFt-ban) Tárgyi eszközök: 12 000 Munkabér-tartozás: 1 100 Adótartozások: 143 Jegyzett tőke: 14 200 Árukészlet: 2 300 Szállítók: 240 Váltókövetelések: 555 Elszámolási betét: 2 142 Mérleg szerinti eredmény: . Aktív időbeli elhatárolások: 15 Gazdasági műveletek: 1. A mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba. 2. A múlt évi adótartozás átutalása megtörtént, a bankértesítés megérkezett. 3. A decemberi bérek kifizetéséhez szükséges összeget felvették a bankszámláról, a bankértesítés is

megérkezett. 4. A munkabérek kifizetése megtörtént. 5. Áruértékesítés történt készpénzért, az 1 280 000 Ft-ról a pénztárbevételi bizonylat kiállítása megtörtént. Az eladott áruk beszerzési áron számított értéke feladás szerint 985 000 Ft. 6. Befizettek 1 250 000 Ft készpénzt a bankszámlára, a bankértesítés is megérkezett. 7. Az anyagbeszerzőnek utólagos elszámolásra kifizettek 10 000 Ft készpénzt a pénztárból, a pénztárkiadási bizonylat szerint. 8. Készpénzért 3 000 Ft értékben írószereket vásároltak, ami azonnal felhasználásra került. Feladat: a) Készítsen nyitómérleget! b) Szerkessze meg: o a nyitótételeket, o a gazdasági események könyvelési tételeit! c) Végezze el a könyvelést időrendben és főkönyvi számlákon is! d) Készítsen főkönyvi kivonatot a könyvelés ellenőrzésére! e) Év végét feltételezve: - a szükséges átvezetések elvégzése után állapítsa meg a v állalkozás

eredményét összköltség-eljárású eredmény-kimutatás készítése mellett! (megjegyzés: feltételezzük, hogy nem fizetnek osztalékot, és eltekintünk az adófizetési kötelezettségtől!) - Végezze el az eredmény-kimutatás számláinak a megszüntetését! - Készítse el a zárómérleget, és zárja le a főkönyvi számlákat! Eszközök Mérleg, . január 1 (adatok eFt-ban) Források 78 Elemző és számlakijelölő ív Elemzés Miben történt változás E/F Változás Dátum (A vagyonrész, Ktg., ill iránya eredmény-összetevő Ráford. / +/– megjelölése) Bevétel Könyvelés = kontírozás Főkönyvi számla számlaosztálya neve oldal Összeg (Ft) 79 c) Folyamatos könyvelés, idősoros nyilvántartás: naplóban Számlasoros nyilvántartás: főkönyvi számlákon 80 d) Ellenőrzés a nyitás és az 1-8. gazdasági esemény elkönyvelése után Főkönyvi kivonat, 200. Főkönyvi számla Forgalom (Ft) Egyenleg (Ft) száma neve

Tartozik Követel Tartozik Követel 81 e) Eredmény-megállapítás: összköltség-eljárású eredmény-kimutatással: Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás (mint ráfordítás) Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye = E. Adózás előtti eredmény (most!) Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény Eszközök Adatok eFt-ban – – Mérleg, . december 31 (adatok eFt-ban) Források Megoldás: Eszközök Mérleg, 2000. január 1 Tárgyi eszközök 12 000 Áruk 2 300 Váltókövetelések 555 Bankbetét 2 142 Aktív időbeli elhatárolások 15 Eszközök összesen 17 012 (adatok eFt-ban) Források Jegyzett tőke 14 200 Mérleg szerinti eredmény 1 329 Szállítók 240 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

1 243 Források összesen 17 012 82 A következő táblázat a könyvelési tételek megszerkesztését segíti! A gyakorlatban a tételeket a bizonylatokon kontirozzák! Elemző és számlakijelölő ív Dátum jan. 1 Elemzés Miben történt változás E/F Változás Ktg., ill Ráf / iránya (A vagyonrész, Bevétel +/– eredmény-összetevő megjelölése) szlaoszt. F F F – + – 5 4 4 5 4 4 4 Bankbetét E – 3 3. Készpénz Bankbetét E E + – 3 3 4. Készpénz Munkabér-tartozás E F – – 3 4 5. a) Készpénz Árbevétel 5. b) Árukészlet Anyagjellegű ráford. E B E R + + – + 3 9 2 8 E + 3 E E – + 3 3 E K E – + – 3 5 3 jan. 1 1. Mérleg szerinti er Eredménytartalék Adótartozás 2. 6. Bankbetét Készpénz Munkavállalókkal 7. szembeni követelés Készpénz 8. Anyagköltség Készpénz c) Idősoros nyilvántartás: naplóban Könyvelés = kontírozás Főkönyvi számla Összeg (Ft) neve oldal Eszközszámla

Nyitómérleg Nyitómérleg Forrásszámla Mérleg sz. er Eredménytart. Költségvetési befiz. köt telj Elszámolási betét Pénztár Elszámolási betét Pénztár Jövedelemelszámolás Pénztár Belf. ért árbev Áruk Anyagjell. ráf (ELÁBÉ) Elszámolási betét Pénztár Munkavállalók kal sz. köv Pénztár Anyagköltség Pénztár T K T K T K T 17 012 000 17 012 000 17 012 000 17 012 000 1 329 000 1 329 000 143 000 K 143 000 T K 1 100 000 1 100 000 K T 1 100 000 1 100 000 T K K T 1 280 000 1 280 000 985 000 985 000 T 1 250 000 K T 1 250 000 10 000 K T K 10 000 3 000 3 000 83 Napló, 2000. január hó Tartozik számla Dátum szlavagy oszt. neve sorsz. száma jan. 1 5 Eszközszámla 1 Tárgyi eszközök 2 Áruk 3 Váltókövetelések 3 Elszámolási betét 3 Aktív időbeli elhat. jan. 1 4 Nyitómérleg 1. 4 2. 4 3. 4. 5. a) 3 4 3 5. b) 8 6. 3 7. 3 8. 5 Mérleg sz. eredmény Költségvetési befiz. kötel. teljesítése Pénztár

Jövedelem-elszám. Pénztár Anyagjell. ráfordítás (ELÁBÉ) Elszámolási betét Munkavállalókkal szembeni követelés Anyagköltség Követel számla szlaoszt. neve száma 4 Nyitómérleg Összeg (Ft) Szöveg Nyitás Követel – 12 000 000 2 300 000 555 000 2 142 000 15 000 17 012 000 17 012 000 – – – – – – 14 200 000 1 329 000 240 000 143 000 1 100 000 5 4 4 4 4 4 Forrásszámla Jegyzett tőke Mérleg sz. eredmény Belföldi szállítók Költségvet. befiz köt Jövedelem-elszámolás 4 Eredménytartalék Mérleg sz. eredmény átvezetése 1 329 000 1 329 000 3 Elszámolási betét Adótartozás átutalása 143 000 143 000 3 3 9 2 Elszámolási betét Pénztár Belföldi érték. árbev 1 100 000 1 100 000 1 280 000 1 100 000 1 100 000 1 280 000 985 000 985 000 3 3 Pénztár 1 250 000 1 250 000 10 000 10 000 3 Pénztár Kp. felvét bankszláról Bérfizetés Árueladás készpénzért Készletcsökkenés elszámolása Kp. befiz

bankszlára Kifizetés utólagos elszámolásra Irodaszer vásárlása Nyitás és forgalom összesen 3 000 3 000 41 224 000 41 224 000 Áruk Pénztár Nyitás Tartozik 1. oldal 84 Számlasoros nyilvántartás: főkönyvi számlákon T 1. Tárgyi eszközök K Ny (4) 12 000 000 Z (492) 12 000 000 T Ny (4) 2. Áruk 2 300 000 5. b) (8) Z (4) T Ny (4) T Ny (4) 6. (3) 3. Elszámolási betét K 2 142 000 2. (4) 143 000 1 250 000 3. (3) 1 100 000 Z (4) 2 149 000 3. Váltókövetelések 555 000 Z (4) K 555 000 T 3. Aktív időbeli elhatárolások K Ny (4) 15 000 Z (4) 15 000 T Z (4) T Z (4) 4. Jegyzett tőke K 14 200 000 Ny (491) 14 200 000 4. Belföldi szállítók 240 000 Ny (4) K 240 000 K 985 000 1 315 000 T 4. Nyitómérleg K Ny (F szlák) 17 012 000 Ny (E szlák) 17 012 000 T 4. Mérleg szerinti eredmény K 1 (4) 1 329 000 Ny (4) 1 329 000 Z (4) 292 000 dec. 31 (4) 292 000 4. Költségvetési befizetés kötelezettségek T K Z (4) 143 000 Ny (4) 143 000 4.

Költségvetési befizetési kötelezettségek T teljesítése K 2. (384) 143 000 Z (492) 143 000 T 4. Jövedelem-elszámolás K 4. (3) 1 100 000 Ny (491) 1 100 000 T 3. Pénztár 3. (3) 1 100 000 4. (4) 5. b) (9) 1 280 000 6 (3) 7. (3) 8. (5) Z (4) K 1 100 000 1 250 000 10 000 3 000 17 000 T Z (4) 4. Eredménytartalék K 1 329 000 1. (4) 1 329 000 T 9. Belföldi értékesítés árbevétele K dec. 31 (4) 1 280 000 5 a) (3) 1 280 000 85 T 985 000 dec. 31 (4) 985 000 3. Munkavállalókkal szembeni T követelés K 7. (3) 10 000 Z (4) 10 000 K 3 000 T 8. Anyagjell ráford (Anyagköltség) K dec. 31 (5) 3 000 dec 31 (4) 3 000 8. Anyagjellegű ráford (ELÁBÉ) 5. a) (2) T 8. (3) 5. Anyagköltség 3 000 dec. 31 (8) K d) Ellenőrzés a nyitás és az 1-8. gazdasági esemény elkönyvelése után száma 1 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 4 5 8 8 9 Főkönyvi számla neve Főkönyvi kivonat, 2000. január 31 Tárgyi eszközök Áruk Váltókövetelések Munkavállalókkal

szembeni követelés Pénztár Elszámolási betét Aktív időbeli elhat. Jegyzett tőke Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény Belföldi szállítók Költségvetési befiz. köt Költségvetési befiz. köt teljesítése Jövedelem-elszámolás Nyitómérleg 1-4. számlaoszt összesen Anyagköltség Anyagjell. ráf (anyagktg) Anyagjell. ráf (ELÁBÉ) Belföldi ért. árbevétele 5-9. számlaoszt összesen Összesen Forgalom (főösszeg) (Ft) Tartozik Követel Egyenleg (Ft) Tartozik Követel 12 000 000 2 300 000 555 000 10 000 – 985 000 – – 12 000 000 1 315 000 555 000 10 000 – – – – 2 380 000 3 392 000 15 000 – – 1 329 000 – – 143 000 2 363 000 1 243 000 – 14 200 000 1 329 000 1 329 000 240 000 143 000 – 17 000 2 149 000 15 000 – – – – – 143 000 – – – 14 200 000 1 329 000 – 240 000 143 000 – 1 100 000 17 012 000 40 236 000 3 000 3 000 985 000 – 988 000 41 227 000 1 100 000 17 012 000 39 944 000 3 000 – – 1 280

000 1 280 000 41 227 000 – – 16 204 000 – 3 000 985 000 – 988 000 17 192 000 – – 15 912 000 – – – 1 280 000 1 280 000 17 192 000 86 Eredmény-megállapítás: összköltség-eljárású eredmény-kimutatással Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás (mint ráfordítás) Egyéb ráfordítások B. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye = E. Adózás előtti eredmény (most!) Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény 4. Adózott eredmény elszámolása számla T K 8 3 000 9 1 280 000 8 985 000 4 292 000 Adatok eFt 1 280 – – 988 – – – 292 – 292 – 292 T K 4. Mérleg szerinti eredmény Tartalmát lásd fenn, a számlák között! Eszközök Mérleg, . december 31 (adatok eFt-ban) Tárgyi eszközök 12 000

Jegyzett tőke Áruk 1 315 Eredménytartalék Váltók 555 Mérleg szerinti eredmény Egyéb követelések 10 Szállítók Pénztár 17 Elszámolási betét 2 149 Aktív időbeli elhatárolások 15 Eszközök összesen 16 061 Források összesen Források 14 200 1 329 292 240 16 061 87 Ellenőrző kérdések a Gazdasági események és könyvelés témaköréből 1. Mit nevezünk gazdasági eseménynek? 2. Milyen gazdasági eseményeket különböztetünk meg? Jellemezze őket! 3. Mi a könyvviteli számla? 4. Milyen könyvviteli számlákat ismer? 5. Hogyan könyvelünk az eszközszámlákra? 6. Hogyan könyvelünk a forrásszámlákra? 7. Hogyan könyvelünk a költség – ráfordítás számlákra? 8. Hogyan könyvelünk az eredményszámlákra? 9. Mi a forgalom? Mi az egyenleg? 10. Mit nevezünk kontírozásnak? 11. Mit jelent az analitikus és mit a szintetikus könyvelés? 12. Mit jelent a számlasoros és mit az idősoros elszámolás? 13. Mi a

főkönyvi kivonat? 14. Hogyan rendszerezzük a főkönyvi számlákat? 15. Mi a számlatükör? 16. Mit tartalmaz a számlarend? 17. Ismertesse a számviteli munka szakaszait! 88 8. PÉNZFORGALOM SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA 8.1 Az átvezetési számla alkalmazása A vállalkozások pénzeszközeik jelentős részét számlapénz formájában, a számlavezetéssel megbízott pénzintézet kezelésében tartják. Pénzforgalmuk jelentős része számlapénz felhasználásával zajlik. A pénzintézet kezelésében lévő pénz a vállalkozás szempontjából bankra szóló (bankkal szemben fennálló) követelés, a pénzintézet szempontjából viszont elszámolási kötelezettség. A gazdálkodás során a vállalkozások egymással szemben keletkező követeléseiket, ill. kötelezettségeiket, valamelyik fél fizetési meghagyása alapján, a bankszámlák közötti terheléssel, ill. jóváírással rendezik A terhelés során az adós banki nyilvántartásban

megjelenő pénzeszköze csökken, a jóváírás alkalmával a kedvezményezett/jogosult pénzintézetnél nyilvántartott pénze nő. A terhelésről, ill a jóváírásról a bank ügyfeleit bankértesítés, számlakivonat megküldésével értesíti. A számlapénz állományát érintő pénzmozgások tehát a pénzintézeteknél zajlanak, így ezek a változások először a bank nyilvántartásaiban jelennek meg. A vállalkozások nyilvántartásainak azonban a bankéval egyező állapotot kell tükröznie. A folyamatos egyezés úgy biztosítható, hogy a vállalkozások könyvelési okmánya (bizonylata) a bankszámlán zajló változások feljegyzésekor minden esetben a bankértesítés. Léteznek olyan, a bankszámlát érintő pénzmozgások, pénzügyi műveletek, amelyek két oldala két, rendszerint eltérő időpontban keletkező bizonylat alapján jegyezhető fel. A bizonylatok keletkezésének időbeli eltérését a 3. számlaosztályban lévő Átvezetési számla

alkalmazásával oldja fel a számvitel. Az Átvezetési számla az Elszámolási betétszámlát helyettesíti addig, amíg a bankszámlán történt változásról a bankértesítés a vállalkozáshoz meg nem érkezik. Az Átvezetési számla egyenlege a bankszámlák állományát módosítja, Tartozik egyenlege növelő, Követel egyenlege pedig csökkentő tényezőként kerül figyelembevételre a számlapénz-állomány megállapításakor. Átvezetési számlát kell alkalmazni: 1. Az Elszámolási betétszámla és a Pénztár számla közötti pénzforgalom, 2. az Elszámolási betétszámla és valamely más, a vállalkozás tulajdonában lévő bankszámla (pld. az Elkülönített betétszámla) közötti pénzmozgás, valamint 3. az Elszámolási betétszámla és a Rövid lejáratú hitel számlák közötti műveletek feljegyzésekor. 89 1. Műveletek az Elszámolási betét számla és a Pénztár számla között: a) Készpénzfelvétel: Ez a művelet a

vállalkozás tulajdonában levő pénz formai átalakulásával jár, készpénz-állomány nő, bankszámla-állomány csökken. A könyvelési bizonylatok a pénztár bevételi bizonylat, amely a készpénzfelvétel napján kiállításra kerül és a pénzintézet terhelési értesítése, amely néhány nap múlva érkezik meg a vállalkozáshoz. A könyvelés két szakaszra bomlik: o Pénztár bevételi bizonylat alapján: T 3. Pénztár – K 3. Átvezetési számla o A bank terhelési értesítése szerint: T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla b) Készpénz befizetése a bankszámlára: A könyvelés menete: o Pénztár kiadási bizonylat alapján: T 3. Átvezetési számla – o A bank jóváírási értesítése szerint: T 3. Elszámolási betétszámla – 2. A változás következtében a készpénz csökken, a bankszámlapénz nő. A könyvelés bizonylatai a pénztár kiadási bizonylat és a b ank jóváírási értesítése, amely ezúttal is

a készpénz-befizetést követő néhány napon belül áll csak rendelkezésre. K 3. Pénztár számla K 3. Átvezetési számla Pénzmozgások az Elszámolási betétszámla és az Elkülönített betétszámla között: a) Pénzeszköz elkülönítése: Az elkülönítés a vállalkozás rendelkezése, átvezetési meghagyása alapján történik. Az elkülönített pénzeszköz a vállalkozás tulajdonában marad, de meghatározott gazdálkodási célra, pl. beruházásra, importfedezetre fordítható. A változás során az elkülönített pénzeszköz állománya nő, a szabad pénzeszköz állománya csökken, vagyis az egyik bankszámlán terhelés, a másikon jóváírás történik. E két művelet közül először a terhelést, majd a jóváírást végzi el a bank, így a vállalkozás is két, esetleg eltérő időpontban érkező bizonylat alapján könyvelhet: o Terhelési értesítés alapján: T 3. Átvezetési számla – K 3. Elszámolási betétszámla o

Jóváírási értesítés szerint: T 3. Elkülönített betétszámla – K 3. Átvezetési számla b) Elkülönített pénzeszköz felszabadítása: Az Elkülönített betétszámláról a fel nem használt pénzeszköz as zabad pénzeszközök közé visszahelyezhető. A pénzmozgás az elkülönített pénzt 90 csökkenti, a szabad pénzt növeli. A könyvelés bizonylatai ezúttal is a terhelésről és a jóváírásról szóló bankértesítések. A könyvelés menete: o Terhelési értesítés szerint: T 3. Átvezetési számla o Jóváírási értesítés szerint: T 3. Elszámolási betétszámla 3. – K 3. Elkülönített betétszámla – K 3. Átvezetési számla Műveletek az Elszámolási betétszámla és a Rövidlejáratú hitelek számla között: a) Hitelfelvétel: A rövid lejáratú, likviditási hiteleket a pénzintézet az igénylő vállalkozással szembeni követelésként veszi nyilvántartásba, és jóváírja a vállalkozás bankszámláján is

az engedélyezett összeget. A hitelfelvétel tehát a v állalkozásnál a bankkal szembeni kötelezettséget növeli, és nő a pénzeszközök állománya is. A könyvelés bizonylata a hitel állományba vételéről és az összeg bankszámlán való jóváírásáról szóló bankértesítés. A könyvelés menete: o A hitel állományba vétele: T 3. Átvezetési számla – o A bank jóváírási értesítése szerint: T 3. Elszámolási betétszámla – b) Hiteltörlesztés: K 4. Rövid lejáratú hitelek K 3. Átvezetési számla A törlesztés a pénzeszközök csökkenésével jár, más oldalról a bankkal szemben fennálló hiteltartozás csökkenését okozza. A könyvelés bizonylata itt is két bankértesítés – ezek a pénzeszközök állománycsökkenését, ill. a vállalkozás hiteltartozásának csökkenését igazolják. A könyvelés lépései: o Terhelési értesítés alapján: T 3. Átvezetési számla – o A hiteltartozás állománycsökkenése: T

4. Rövid lejáratú hitelek – K 3. Elszámolási betétszámla K 3. Átvezetési számla Figyelje meg, hogy az Átvezetési számla egyenlege egy pénzügyi művelet teljes folyamatának könyvelése után nulla lesz, a számla elveszíti szerepét. 91 1. feladat A következő feladat az Átvezetési számla alkalmazásának, szabályainak gyakorlását szolgálja! Gazdasági események: 1. 2001. március 14-én 780 000 Ft készpénzt vettek fel az Elszámolási betétszámláról, a pénztárbevételi bizonylatot kiállították. 2. Március 16-án megérkezett a bank terhelési értesítése a készpénzfelvételről. 3. Március 18-án a napi készpénzbevételt, 1 650 000 Ft-ot, befizették a bankszámlára. A befizetési utalvány alapján a pénztárkiadási bizonylatot kiállították. 4. Március 20-án megérkezett a bank jóváírási értesítése a készpénzbefizetésről. 5. Március 21-én az igényelt 400 000 Ft 8 havi futamidejű hitelt a bank

folyósította, és a hitel állományba vételéről a bank terhelési értesítése megérkezett. 6. Március 22-én a felvett hitel összegét a bank jóváírta a vállalkozás Elszámolási betétszámláján, és erről a jóváírási értesítés megérkezett. 7. Március 28-án a bank a vállalkozás megbízására leemelt 120 000 Ft-ot az Elszámolási betétszámláról beruházási hitel törlesztésére, a terhelési értesítés megérkezett. 8. Március 29-én megérkezett a bank jóváírási értesítése a beruházási hitel törlesztéséről. 9. Március 30-án a vállalkozás megbízására a bank beruházási célra elkülönített 2 000 000 Ft-ot a folyószámláról. Az elkülönítésről a bank a terhelési értesítést megküldte. 10. Április 2-án a bank jóváírási értesítése megérkezett a 2 000 000 Ft elkülönítéséről. 92 Megoldás: Elemző és számlakijelölő ív Elemzés Dátum, Miben történt változás E/F ill. (A

vagyonrész, Ktg., ill sorsz. eredmény-összetevő Ráf. / megjelölése) Bevétel Változ ás szlairánya oszt. +/– 1. Készpénz E + 2. Bankbetét E – 3. Készpénz E – 4. Bankbetét E + 5. Hiteltartozás F + 6. Bankbetét E + 7. Bankbetét E – 8. Hiteltartozás F – 9. Bankbetét E – 10. Bankbetét E + 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 3. 4. 3. 3. 3. 3. 3. 4. 3. 3. 3. 3. 3. Könyvelés = kontírozás Főkönyvi számla neve oldal Összeg (Ft) Pénztár Átvezetési szla Elszámolási betét Átvezetési szla Pénztár Átvezetési szla Elszámolási betét Átvezetési szla Rövid lejár. hit Átvezetési szla Elszámolási betét Átvezetési szla Elszámolási betét Átvezetési szla Beruházási hit. Átvezetési szla Elszámolási betét Átvezetési szla Elkülönített betét Átvezetési szla T K K T K T T K K T T K K T T K K T T K 780 000 780 000 780 000 780 000 1 650 000 1 650 000 1 650 000 1 650 000 400 000 400 000 400 000

400 000 120 000 120 000 120 000 120 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 93 9. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓVAL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK 9.1 Az ÁFÁ-ról Az általános forgalmi adó szabályait az 1992. é vi LXXIV törvény, az azóta történt módosításokkal együtt tartalmazza. A számvitel tantárgy keretében az ÁFA-nak azokat a jellemzőit emeljük ki, amelyek a számviteli elszámolás áttekintéséhez szükségesek. ÁFA: Az árképzéshez kapcsolódó, általános (minden árura, szolgáltatásra, jövedelemszerző tevékenységre és az importra is kiterjedő), többfázisú (mindig jelen van, ha a tulajdonjog megváltozik), nettó típusú adó (csak a hozzáadott érték, azaz az adott fázis értéknövekedése utáni adót kell megfizetni). Alapja: Mértéke: a nettó ár, azaz az ÁFA nélküli ár a nettó ár, mint adóalap 25, 12, ill. 0 %-a Készpénzfizetési számlában a számla végösszege az ÁFÁ-t is tartalmazza, ilyenkor az adó

összege visszaszámítással az ÁFÁ-s összeg 20, ill. 10,71 %-a Pl. nettó ár: + 25 % ÁFA: bruttó ár: 160 Ft 40 Ft = 160 * 0,25 200 Ft, benne az ÁFA-tartalom: 200 * 0,2 = 40 Ft nettó ár: + 12 % ÁFA: bruttó ár: 200 Ft 24 Ft = 200 • 0,12 224 Ft, benne az ÁFA-tartalom: 224 • 0,1071 = 24 Ft Az ÁFA elszámolásának bizonylata: - a számla (normál számla!): ilyenkor az ellenérték kifizetése később történik - egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla!): készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén - számlát helyettesítő okmány 94 A vállalkozás értékesítése, szolgáltatása a törvény értelmében lehet: adóköteles ilyenkor a törvényben előírt adót kell megfizetni adómentes a mentességnek két esetét tartalmazza a törvény: tárgyi adómentesség a törvény szerinti tevékenységek, ill. termékek mentesülnek az adó alól alanyi adómentesség a kisvállalkozások számára

lehetséges jogosultság, pl. meghatározott bevételhatár esetén Ha a vállalkozás alanya az ÁFÁ-nak, az adó két fajtája fordulhat elő a vállalkozás működése során: input adó: output adó: a bekerülő eszközök és szolgáltatások adója, a vállalkozásból kikerülő eszközök, ezt nevezzük előzetesen felszámított ÁFÁ- szolgáltatások adója, ezt fizetendő ÁFÁ-nak nak, ami lehet: nevezzük. le nem vonható ÁFA: vissza nem igényelhető, eseteit at örvény nevesíti! A számviteli elszámolás szabályai szerint a beszerzési ár, mint bekerülési érték része lesz, ami később, pl. felhasználáskor a költségek között jelenik meg! levonható ÁFA: a fizetendő ÁFA összegéből levonható különbözetük – az adózás rendje törvényben foglaltak szerinti – időközönként, pl. a következő hó 20-ig befizetendő, ill visszaigényelhető az ÁFA-bevallás alapján! A visszaigényelhető ÁFA kiutalásának feltételeit mindig a

hatályos ÁFA-törvény szabályozza. 95 Az ár szerkezete és az ÁFA beépülése az árakba: ÉRTÉKESÍTÉSI BESZERZÉSI ÁR CSATORNÁK (Ft/db) Termelő: nettó ár: 25 % ÁFA: bruttó ár: . . . Nagykereskedelem: nettó ár: 25 % ÁFA: bruttó ár: 100,0 25,0 125,0 ÉRTÉKESÍTÉSI ÁR (Ft/db) 100,0 25,0 125,0 nettó ár: 25 % ÁFA: bruttó ár: Kiskereskedelem: Fogyasztó: nettó ár: 25 % ÁFA: bruttó ár: 110,0 (100+100•0,1) 27,5 (110•0,25) 137,5 110,0 27,5 137,5 nettó ár: 25 % ÁFA: 132,0 (110+110•0,2) 33,0 (132•0,25) bruttó ár = fogyasztói ár: 165,0 Tehát a fogyasztói ár tartalma: nettó termelői ár: + nagykereskedelmi árrés: nagykereskedelmi ár: + kiskereskedelmi árrés: nettó kiskereskedelmi ár: + 25 % ÁFA: bruttó kiskereskedelmi ár = FOGYASZTÓI ÁR: (Ft/db) 100 10 110 22 132 33 165 (10 %-os haszonkulcsot feltételezve!) (20 %-os haszonkulcsot feltételezve!) 9.2 Az ÁFA számviteli elszámolása A továbbiakban az ÁFA

számviteli elszámolásának alapvető, legáltalánosabb tételeit mutatjuk be, a speciális, különleges szabályokat a megfelelő témaköröknél ismertetjük. Feladat: 1. Árubeszerzés történt 400 000 Ft + 25 % ÁFA értékben, a számla a vásárlásról megérkezett. 2. A beszerzett áruk értékesítésre kerültek: - közületi eladás: 120 000 Ft + ÁFA - készpénzes eladás bevétele: 450 000 Ft 3. Az ÁFA tartozás, ill. követelés megállapítása és pénzügyi rendezése megtörtént, a bankértesítés megérkezett. 96 A gazdasági események elemzése, könyvelésének magyarázata: 1. beérkezett számla alapján: 1. a) árukészlet növekedés (E): 400 000 szállítóval szembeni kötelezettség növekedés (F): 400 000 T 2. Áruk K 4. Belf-i szállítók 1. b) ÁFA-tartozás csökkenés (F): T 4. Előzetesen felszám. ÁFA K 4. Belf-i szállítók 100 000 szállítóval szembeni kötelezettség növekedés (F): 100 000 ÁFA: 400 000 * 0,25 = 100

000 2. a-b) kimenő számla alapján: 2. a) vevővel szembeni követelés növekedés (E): árbevétel növekedés (B): 120 000 120 000 T 3. Belföldi vevők K 9. Bf-i ért árbev 2. b) vevővel szembeni követelés növekedés (E): ÁFA tartozás növekedés (F): ÁFA: 120 000 * 0,25 = 30 000 30 000 30 000 T 3. Belföldi vevők K 4. Fizetendő ÁFA 450 000 450 000 T 3. Pénztár K 9. B f-i ért árbev 2. c) pénztárbevételi bizonylat szerint: készpénz növekedés (E): árbevétel növekedés (B): 2. d) a bevétel ÁFA tartalmának kivezetése az árbevételből: 450 000 * 0,2 = 90 000 árbevétel csökkenés (B): ÁFA tartozás növekedés (F): 90 000 90 000 T 9. Bf-i ért árbev K 4. Fizetendő ÁFA 2. e) értékesítés miatti készletcsökkenés elszámolása feladás szerint: ELÁBÉ növekedés (R): árukészlet csökkenés (E): E F B R = = = = Eszköz Forrás Bevétel Ráfordítás 400 000 400 000 T 8. ELÁBÉ K 2. Áruk 97 A könyvelési tételek

megjelenése az ÁFA számviteli elszámolására alkalmazott főkönyvi számlákon: A levonható ÁFA elszámolására szolgál: 4. Előzetesen felszámított ÁFA számla 1. a) (Szállítók) 100 000 A fizetendő ÁFA elszámolására szolgál: 4. Fizetendő ÁFA számla 2. b) (Vevők) 30 000 2. d) (Árbevétel) 90 000 Az ÁFA pénzügyi elszámolásakor alkalmazott számla: 4. ÁFA pénzügyi elszámolása számla 3. (Elszámolási betét) 20 000 ÁFA tartozás befizetése, a bank terhelési értesítése alapján 3. Havi ÁFA bevallás tartalma: havi fizetendő ÁFA: a 4. számláról: havi levonható ÁFA: a 4. számláról: havi ÁFA-tartozás (ill. ÁFA követelés): jóváírt ÁFA követelés, jóváírási értesítés alapján, szintén az Elszámolási betétszámlával szemben 120 000 100 000 20 000 9.3 Az ÁFA kapcsolata a mérleggel December 31-éig a vállalkozásnak a d ecember havi ÁFÁ-ja még nem kerül pénzügyi rendezésre, ezért az ÁFA

elszámolására szolgáló 3 főkönyvi számla összevontan egyenleget mutat: 4. Fizetendő ÁFA Követel egyenlegű 4. Előzetesen felszámított ÁFA Tartozik egyenlegű 4. ÁFA pénzügyi elszámolása számla: Tartozik / Követel egyenlegű (a Tartozik egyenleg a jellemző!) 98 Az összevont egyenlegük, ha Követel egyenleg = ÁFA tartozás Tartozik egyenleg = (visszaigénylés) ÁFA követelés, Mérlegben: Mérlegben: Források: egyéb rövid lejáratú Eszközök: egyéb követelések mérlegtételben kötelezettségek mérlegtételben Ellenőrző kérdések az ÁFA témaköréhez: A hatályos ÁFA törvény szerint mi képezi az ÁFA alapját, mennyi a mértéke? Az ÁFA és a bekerülési érték milyen összefüggésben van? Jellemezze az ÁFA elszámolására szolgáló főkönyvi számlákat! A vállalkozás éves beszámolójának mérlegéhez hogyan kapcsolódhatnak az ÁFA elszámolására szolgáló számlák?