Szociológia | Tanulmányok, esszék » Csigi Andrea - A környező országok demográfiai helyzete

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék gazdálkodási szak Összehasonlító gazdaságtan A környező országok demográfiai helyzete /hasonló gondokkal küszködnek-e mint Magyarország / Készítette: Csigi Andrea „C” csoport, levelező tagozat, II. évfolyam Debrecen, 2003. november 27 Tartalomjegyzék: 1./ Bevezetés 2 2./ Magyarország demográfiai elemzése3 3./ Jugoszlávia /Szerbia és Montenegró demográfiai elemzése 7 4./ Horvátország demográfiai elemzése10 5./ Szlovákia demográfiai elemzése12 6./ Ukrajna demográfiai elemzése 15 7./ Szlovénia demográfiai helyzete18 8./ Románia demográfiai elemzése 21 9./ Ausztria demográfiai elemzése24 10./ Összefoglalás 27 11./ Felhasznált irodalom 27 2 A fejlett társadalmak közös jellemzője, a társadalom öregedése, amely mindeddig megoldhatatlan problémaként jelentkezett. Ez az öregedési tendencia a XX század közepétől a fejlett országokban, de

Magyarországon is egyértelműen kimutatható. Az idősek számának emelkedése több, eddig megoldásra váró problémát generál. Mindenekelőtt az alábbi problémák hordozzák magukban a leginkább megoldásra váró feladatokat: - a generációk közötti kapcsolatok rendezése, - a gazdasági folyamatok fejlődésének biztosítása - az egészségügyi ellátás színvonalának fenntartása, - valamint a l akáshelyzet mindenki számára elfogadhatóvá tétele. A társadalmak öregedése azonban mint általában minden probléma, szintén kétélű, hiszen nemcsak a fiataloktól követel nagyobb teherviselést az állam annak érdekében, hogy a növekvő számú idős generációt képes legyen ellátni, hanem az időseknek is nehézséget okoz az öregség megélése a mai társadalmi viszonyok között. Feladatom az volt, hogy a környező országok demográfiai helyzetét elemezzem, s összehasonlítsam, hasonló gondokkal küszködnek-e mint

Magyarország. Az 1990-es, 1995ös, 1998-as, 1999-es, 2000-es években vizsgáltam a népesség változását, valamint figyelembe vettem 2002-es arányszámokat az elemzésnél, s 2010-es előrejelzéseket is vizsgáltam. Az első lépésben meg szeretném határozni, hogy kik is számítanak időseknek demográfiai és geontológiai szempontok szerint. Ahhoz, hogy az idősekről, mint társadalmi csoportokról beszélhessünk a számok tükrében, meg kell határoznunk az öregkor eredetét. Az öregség kezdetének biológiai kor szerinti meghatározása nehéz feladat. Nehéz azért, mert az egyének közötti különbségek óriásiak lehetnek. Az azonos biológiai kor eltérő készségeket és képességeket takar Van, aki már 50 évesen tartós betegségekkel küzd és ápolásra szorul, s van, aki még 80 éves korában sem 3 hordozza magán az öregedés jegyeit. Az öregség kezdetének legegyszerűbb meghatározása a nyugdíjkorhatár szerinti, mely a

nyugdíjkorhatárt tekinti az időskor kezdetének. Magyarország demográfiai helyzete Ennek a megközelítésnek az a problematikája, hogy Magyarországon a nyugdíjasok közé tartoznak az öregségi nyugdíjasokon kívül a rokkant, özvegyi, baleseti nyugdíjban részesülők is, akik nem biztos, hogy valóban idősek. Tehát ezen kategorizálás esetén nem elég általános nyugdíjasokról, hanem kifejezetten öregségi nyugdíjasokról kell beszélnünk, ami egy számszerűen meghatározott életévtől, nevezetesen 65 éves kortól idősebb korosztályt jelent. A demográfia az idősek korcsoportját 3 részre bontja: 60-74 év közöttiek az idősödő, 75-89 évesek az idősek, és a 90 év felettiek az aggok. Az idős népességnek korosztályonkénti vizsgálata azért is fontos, mert a különböző korcsoporthoz tartozó idősek szükségletei és igényei nagymértékben eltérnek egymástól. Magyarország 1990 1995 1998 1999 2000 2010 0-14 éves férfiak

száma (f?) 1073472.00 950212.00 904854.80 889510.70 878661.00 931661.96 0-14 éves népesség összesen 2097890.00 1857718.00 1767223.00 1736811.00 1833677.50 2030944.30 0-14 éves nők száma (f?) 1024417.00 907506.40 862368.30 847300.50 834607.00 882544.32 15-64 éves férfi népesség összesen 3373771.00 3401171.00 3389091.00 3384190.00 3407368.00 3405549.60 15-64 éves népesség aránya a teljes népességhez viszonyítva (%) 15-64 éves női népesség (f?) 68.00 3510595.00 3526052.00 3507056.00 60 éves és idősebb népesség, férfiak (%) 16.00 60 éves és idősebb népesség, nők (%) 23.00 3500575.00 3535818.00 3549553.40 65 éves és idősebb férfiak száma (f?) 531259.30 546127.00 544694.30 544399.40 548672.00 542933.54 65 éves és idősebb népesség összesen (f?) 1384402.00 1442436.00 1448193.00 1449987.00 1482390.50 1347473.70 65 éves és idősebb női népesség (f?) 853142.40 896309.20 903498.80 905587.20

933718.00 931993.28 6884365.00 6927223.00 6896147.00 6884765.00 6822856.00 6738508.40 51.96 52.12 52.14 52.14 52.04 51.87 A 15-64 éves népesség összesen A női népesség aránya az össznépességen belül (%) 4 Eltartottak aránya a dolgozó korú népességhez viszonyítva (%) 0.51 0.48 0.47 Férfi-nő arány a 60 éves és idősebb népesség körében (100 x férfiak/nők) 0.46 0.48 0.50 64.00 A táblázat alapján ha elemezzük a m agyar lakosság összetételét, ak kor azt tapasztalhatjuk, külön megvizsgálva a nők és a férfiak számát, hogy a 65 éves és idősebb népesség számának változásánál egyaránt egy tendenciózus és folyamatos emelkedés figyelhető meg. Ha ezzel párhuzamosan vizsgáljuk a 0-14 éves népesség számát- akkor szintén külön elemezve a nők és a férfiak adatait itt egy erőteljes fogyást tapasztalunk. Míg 1990-ben a 0-14 éves férfiak száma 1073472 vol t, addig 2000-ben már csak 878661 volt, a

nőknél 1990-ben 1024417, 2000-ben 882544 fő volt. 15 éven aluli lakosság létszámcsökkenése együtt jár a l akosság elöregedésével annál is inkább, mivel a várható átlag élettartam örvendetesen növekszik. Az adatok szerint a 65 éves és ennél idősebb népesség az összlakosság 19 %-át teszi ki. A lakosság elöregedésének folyamata különösen a nők statisztikáira jellemző. Kikerestem a 2010 előrejelzést is, amely a 0-14 éves népesség számának növekedését irányozza elő, az előrejelzés szerint 2030944 fő lesz, bár ez szerintem egy igen optimista előrejelzés a jelenlegi tendenciák tükrében. Magyarország 1990 1995 1998 1999 2000 2010 Az összes szülésen belül a szakértői közreműködéssel történt szülések aránya (%) 99.0 Születési arányszám, ezer főre jutó 12.1 11.0 9.7 9.4 9.3 9.6 Termékenységi arányszám, összes (születések per nők száma) 1.8 1.6 1.3 1.3 1.3 1.4 Ha ezt a

táblázatot vizsgáljuk akkor is láthatjuk, hogy évről évre kevesebb gyermek születik, bár a 2010-es év itt is egy 0,3 emelkedést irányoz elő. 5 Magyarország 1990 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1995 1998 1999 14.0 1000 felnőtt férfira jutó halálozási arányszám 290.0 315.0 1000 felnőtt nőre jutó halálozási arányszám 135.0 138.0 2000 2010 9.2 Becsült szülés közbeni anyai halálozási ráta 30.0 Ezer élveszületésre jutó 5 éves kor alatti halálozási arányszám 16.8 12.5 11.8 10.0 10.6 12.3 Ezer élveszületésre jutó gyermek halandóság 14.8 10.7 9.7 8.4 9.3 11.5 Férfiak 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 12.0 Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) 65.1 65.3 66.1 66.3 67.0 67.6 Halálozási ráta (per 1000 f?) 14.0 14.2 13.9 14.2 13.3 12.8 Nők 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 10.0 Nők

születéskor várható átlagos élettartama (év) 73.7 74.5 75.2 75.1 76.1 76.3 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 69.3 69.8 70.5 70.6 71.4 71.7 Ezt a táblázatot vizsgálva, azt tapasztalhatjuk, hogy a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 2000-ben 67 év, addig a nők születéskor várható átlagos élettartama 76,1 év. A születéskor várható átlagos élettartam 2000-ben 71,4 év volt, ez a környező országokéhoz viszonyítva igen alacsony, ennél rosszabb mutatói csak Romániának vannak, ahol 69,9 év a várható átlagos élettartam, s Ukrajnának ahol pedig 66 év. 6 Ennek sok összetevője van, a magyarországi népesség a keringési megbetegedések, valamint a daganatos megbetegedések arányában igen előkelő helyen áll, illetve itt a legmagasabb az öngyilkosságok száma is, bár ez valószínűleg a másik két említett országra is jellemző lehet. Magyarországon 2002-ben az 1000 főre jutó

élveszületés 9,5 fő, a halálozás 13,1 fő, így a természetes fogyás 3,5 ezer lakosra. A magyar népesség nem csak öregszik, hanem évről-évre kritikus mértékben fogy is. Magyarország 1990 A városi népesség növekedése (%) 1995 1998 1999 2000 2010 0.5 0.0 -0.1 -0.1 0.1 0.5 -0.3 -0.3 -0.4 -0.5 -0.6 -0.7 112.2 110.8 109.5 109.0 108.9 109.2 77.9 78.8 76.4 70.8 62.1 50.2 10365.0 10230.0 10115.9 10186.0 10317.8 10560.4 6426300.0 6444900.0 6432504.0 6423384.0 6391836.0 6348141.6 Vidéki népesség a teljes népesség százalékában (%) 38.0 37.0 36.4 36.2 36.4 37.0 Vidéki népesség éves növekedése (%) -1.6 -0.8 -0.9 -1.0 -1.7 -2.8 Népesség növekedés (%) Népsűrűség (fő per nkm)) Népsűrűség vidéken (f? per nkm) Teljes népesség (1000 f?) Városi népesség Magyarországon a városi lakosság aránya 63,6 %, míg a vidéki népesség aránya 36,4 %. Míg a vidéki népesség folyamatos, s egyre

nagyobb számú fogyást mutat, addig a városi népesség pedig kis mértékben, de emelkedik, bár ebben voltak visszaesések 1998-ban és 1999-ben. Ezek az adatok a fejlett nyugati országok arányszámaihoz hasonlóak. Magyarország 1990 A külföldi munkaerő aránya az összes munkaerőn belül (%) A külföldi munkások beáramlása 1995 1998 1999 2000 2010 0.6 0.5 0.6 0.7 0.9 1.3 51950.0 18440.0 22600.0 64430.0 143930.0 261100.0 7 A külföldi népesség beáramlása 37240.0 Külföldi népesség (f?) 13190.0 16650.0 18460.0 7400.0 11500.0 40490.0 73992.0 139890.0 Menekültek beáramlása Teljes menekült népesség (f?) 5000.0 Ezt a táblázatot elemezve megfigyelhetjük, hogy 1990-ben, és 2000-ben volt egy magasabb külföldi népesség beáramlás, s 1998-ban, illetve 1999-ben egy menekült áramlat volt tapasztalható, 1999-ben ez különösen nagy számú volt, 11500 menekült érkezett az országba, ez kapcsolatos volt a Jugoszlávia

területén zajló háborús helyzettel. Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) Jugoszlávia (Szerbia és Montenegro) 1990 1995 1998 1999 2000 2010 0-14 éves férfiak száma (f?) 1280260.00 1182673.00 1145905.00 1135560.00 1177435.00 1261211.20 0-14 éves népesség összesen 2464974.00 2287963.00 2217395.00 2197337.00 2269738.75 2417820.35 0-14 éves nők száma (f?) 1184714.00 1105290.00 1071490.00 1061777.00 1092303.75 1156609.15 15-64 éves férfi népesség összesen 3544972.00 3526975.00 3542870.00 3554771.00 3591092.50 3640468.70 15-64 éves női népesség (f?) 3516096.00 3477774.00 3481650.00 3489794.00 3530653.50 3592849.50 65 éves és idősebb férfiak száma (f?) 421158.80 552931.10 600034.50 616123.80 560957.90 450633.24 65 éves és idősebb népesség összesen (f?) 1005061.00 1262454.00 1373131.00 1411283.00 1321266.75 1125339.55 65 éves és idősebb női népesség (f?) 583902.30 709523.10 773096.40

795159.60 760309.65 674707.77 7061067.00 7004749.00 7024520.00 7044565.00 7121745.25 7233316.25 50.33 50.14 50.18 50.19 50.37 50.64 0.49 0.51 0.51 0.51 0.50 0.49 A 15-64 éves népesség összesen A női népesség aránya az össznépességen belül (%) Eltartottak aránya a dolgozó korú népességhez viszonyítva (%) 8 Ha Jugoszláviában elemezzük a 65 éves és idősebb népesség számát, férfiakra és nőkre külön levetítve azt tapasztalhatjuk, hogy a férfiak száma 1999-ben 616123 fő volt, a nők száma pedig 795159, e zzel szemben 2000-ben a férfiak száma 560957 fő volt, a nők száma pedig 760309 fő, tehát elmondhatjuk, hogy ezen korcsoport száma csökkent, különösen ha figyelembe vesszük a 0-14 éves férfiak és nők számát, ami pedig 2000-ben enyhe növekedést mutat, itt tehát nem beszélhetünk a társadalom elöregedéséről, s a népesség fogyásáról, itt a társadalomban pozitív demográfiai folyamatok

generálódnak. Jugoszlávia (Szerbia és Montenegro) 1990 1995 1998 1999 2000 2010 Születési arányszám, ezer főre jutó 14.9 13.3 11.3 11.6 12.1 13.7 Termékenységi arányszám, összes (születések per nők száma) 2.1 1.9 1.8 1.7 1.8 2.0 A születési arányszám is évről évre nő, 1998-ban, illetve 1999-ben volt visszaesés, de ez a szuverenitásra törekvő államok elszakadási törekvései okán kirobbant háborús helyzetnek volt köszönhető. Jugoszlávia (Szerbia és Montenegro) 1990 1995 1998 1999 1000 felnőtt férfira jutó halálozási arányszám 168.0 176.0 1000 felnőtt nőre jutó halálozási arányszám 100.7 106.0 2000 2010 Ezer élveszületésre jutó 5 éves kor alatti halálozási arányszám 26.2 19.4 16.0 16.0 19.4 26.2 Ezer élveszületésre jutó gyermek halandóság 22.8 16.8 12.6 12.5 14.7 20.0 Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) 69.1 69.6 69.9 69.9 69.7 69.2 9.3

10.2 10.5 10.8 10.5 10.0 74.3 74.5 74.7 74.9 75.1 75.3 Halálozási ráta (per 1000 f?) Nők születéskor várható átlagos élettartama (év) 9 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 71.6 72.0 72.2 72.3 72.3 72.2 2002-ben az élveszületés 12,2/1000 fő, a halálozás 10,5/1000 fő volt, tehát természetes szaporodás figyelhető meg, melynek aránya 1,7/1000 fő, ezzel Ausztrián kívül Jugoszlávia a másik olyan ország, ahol a népesség nem fogy, hanem szaporodik, s ez az egyetlen ország amely esetében a 65 és idősebb népesség száma csökken, tehát nem jellemző a népesség elöregedése. Jugoszlávia (Szerbia és Montenegro) 1990 1995 1998 1999 2000 2010 A városi népesség növekedése (%) 1.4 0.5 0.4 0.3 0.8 1.6 Népesség növekedés (%) 0.5 0.3 0.1 0.0 -0.1 -0.1 Népsűrűség (f? per nkm)) 41.2 Népsűrűség vidéken (f? per nkm) 73.6 10529.0 10552.0 10616.0 10616.0 10630.8 10628.8 5359261.0

5423728.0 5507581.0 5524566.0 5539373.5 5526127.3 Vidéki népesség a teljes népesség százalékában (%) 49.1 48.6 48.1 48.0 47.9 48.0 Vidéki népesség éves növekedése (%) -0.4 0.1 -0.2 -0.3 -1.0 -1.9 Teljes népesség (1000 f?) Városi népesség Itt is megfigyelhető, ami Magyarország esetében, hogy a vidéki népesség minden évben egyre kevesebb, míg a városi népesség aránya ugyanennyivel nő, az emberek a jobb megélhetés reményében a nagyobb városokba költöznek bár ennek ellenére 2000-ben a vidéki lakosság aránya még így is 47,9 % volt, amely igen magas. 10 Horvátország Horvátország 1990 1995 1998 1999 2000 2010 0-14 éves férfiak száma (f?) 506738.30 452657.80 410735.60 425001.90 396484.00 417531.02 0-14 éves népesség összesen 980985.70 881797.80 799459.10 826799.10 772751.00 1029497.67 0-14 éves nők száma (f?) 474247.40 429139.90 388723.50 401797.30 376267.00 393366.30 1633264.00

1591428.00 1532838.00 1619995.00 1445101.00 1400013.00 15-64 éves férfi népesség összesen 15-64 éves népesség aránya a teljes népességhez viszonyítva (%) 15-64 éves női népesség (f?) 67.00 1625851.00 1595496.00 1535904.00 60 éves és idősebb népesség, férfiak (%) 17.00 60 éves és idősebb népesség, nők (%) 23.00 1623194.00 1420159.00 1345776.00 65 éves és idősebb férfiak száma (f?) 192998.80 218072.00 236381.10 258326.40 238853.00 225786.60 65 éves és idősebb népesség összesen (f?) 541220.70 599315.80 633926.60 688618.90 730718.35 773294.69 65 éves és idősebb női népesség (f?) 348221.90 381243.80 397545.50 430292.50 405352.00 391784.06 3259115.00 3186924.00 3068741.00 3243189.00 3456300.75 3809663.15 51.63 51.55 51.58 51.59 51.68 51.80 0.47 0.46 0.47 0.47 0.47 0.47 A 15-64 éves népesség összesen A női népesség aránya az össznépességen belül (%) Eltartottak aránya a dolgozó

korú népességhez viszonyítva (%) Férfi-nő arány a 60 éves és idősebb népesség körében (100 x férfiak/nők) 67.00 Horvátországban is ugyanazok a tendenciák érvényesülnek, mint nálunk 2000-ben a 0-14 éves népesség száma ha külön vizsgáljuk nőkre és férfiakra akkor itt is egy visszaesés tapasztalható, ez alól kivétel az 1999-es év, ahol pozitív változások történtek. A 65 éves és idősebb népesség számának a változásánál pedig ha vizsgáljuk a nők és a férfiak arányára azt tapasztalhatjuk, hogy 2000-ben ez a szám a nők esetében 405352/1000 fő volt, a férfiak esetében 238853/1000 fő, ez 1990-től a vizsgált évek tekintetében egy évről-évre történő folyamatos növekedést mutat, amely a 2010-es előrejelzés szerint is folytatódni fog, tehát itt is jellemző a lakosság elöregedése. 11 Horvátország 1990 1995 1998 1999 2000 2010 Születési arányszám, ezer főre jutó 11.7 11.2 10.5 10.4 12.8

15.0 Termékenységi arányszám, összes (születések per nők száma) 1.7 1.6 1.5 1.6 1.8 2.2 A horvát népesség születési arányszámát elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy 1990-től 2000-ig folyamatos emelkedés mutatható ki, ha azonban 2002-es év arányszámait vizsgáljuk, amelyek a következők – élveszületés 9,3 fő, a halálozás 9,4 a természetes fogyás pedig 0,1 ezer főre levetítve,- ugyanaz a tendencia érvényesül, mint Magyarországon, a népesség fogyása tapasztalható. Horvátország 1990 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1995 1998 1999 10.0 2000 2010 7.4 1000 felnőtt férfi jutó halálozási arányszám 207.2 194.0 1000 felnőtt nőre jutó halálozási arányszám 95.5 76.0 Ezer élveszületésre jutó 5 éves kor alatti halálozási arányszám 12.5 10.4 9.5 9.0 9.5 10.8 Ezer élveszületésre jutó gyermek halandóság 10.7 9.0 8.2 7.9 8.5 9.8 Férfiak 5 éves koruk alatti elhalálozásának

valószínűsége (/1000) 9.0 Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) 68.6 67.9 68.3 69.3 70.0 71.8 Halálozási ráta (per 1000 f?) 11.0 11.3 11.6 11.7 11.5 11.3 Nők 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 7.0 Nők születéskor várható átlagos élettartama (év) 75.9 76.5 77.0 77.3 77.5 77.6 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 72.2 72.1 72.4 73.0 73.7 74.7 12 A férfiak és a nők átlagos élettartama is magasabb mint Magyarországon, ha a születéskor várható átlagos élettartamot nézzük, akkor ez 73,7 év. Horvátország 1990 1995 1998 1999 2000 2010 A városi népesség növekedése (%) 0.9 1.1 -0.9 -0.2 -0.4 -0.1 Népesség növekedés (%) 0.2 0.4 -1.6 -0.8 -1.0 -0.8 Népsűrűség (f? per nkm)) 88.8 83.5 80.5 79.8 81.5 85.5 184.8 132.9 4778.0 4776.0 4572.5 4677.0 4707.4 4816.5 2580120.0 2605302.0 2562869.0 2558765.0 2513532.0

2458953.2 Vidéki népesség a teljes népesség százalékában (%) 46.0 44.2 43.1 42.7 43.0 44.0 Vidéki népesség éves növekedése (%) -0.5 -0.4 -2.4 -1.7 -1.9 -1.6 Népsűrűség vidéken (f? per nkm) Teljes népesség (1000 f?) Városi népesség Itt a lakosság belső migrációjának intenzitása csökken. A városi lakosság aránya 57 %, míg a vidéki lakosság aránya 43 % volt 2000-ben. Horvátország 1999 Teljes menekült népesség (f?) 28400.0 Szlovákia Szlovákia 1990 1995 1998 1999 2000 2010 0-14 éves férfiak száma (f?) 681659.20 619038.00 578225.70 559056.00 538780.00 544796.16 0-14 éves népesség összesen 1335087.00 1212211.00 1131540.00 1093720.00 1053207.00 1145373.30 653427.90 593173.20 553313.90 534664.20 514427.00 519470.30 0-14 éves nők száma (f?) 13 15-64 éves férfi népesség összesen 1685285.00 1755935.00 1819624.00 1826054.00 1854779.00 15-64 éves népesség aránya a teljes

népességhez viszonyítva (%) 15-64 éves női népesség (f?) 1840513.00 69.00 1718453.00 1784162.00 1841175.00 60 éves és idősebb népesség, férfiak (%) 12.00 60 éves és idősebb népesség, nők (%) 18.00 1845339.00 1880584.00 1872685.80 65 éves és idősebb férfiak száma (f?) 217056.00 225766.80 230974.90 230787.40 236072.00 234923.20 65 éves és idősebb népesség összesen (f?) 543635.00 576700.30 598082.60 600069.90 619386,00 560897.90 65 éves és idősebb női népesség (f?) 326579.00 350933.50 367107.80 369282.50 383314.00 381666.26 3403738.00 3540098.00 3660799.00 3671393.00 3642716.00 3546433.60 51.10 51.22 51.24 51.25 51.19 51.07 0.55 0.51 0.47 0.46 0.47 0.49 A 15-64 éves népesség összesen A női népesség aránya az össznépességen belül (%) Eltartottak aránya a dolgozó korú népességhez viszonyítva (%) Férfi-nő arány a 60 éves és idősebb népesség körében (100 x férfiak/nők) 66.00

Ugyanazokkal a g ondokkal küszködnek, mint Magyarország a 0-14 éves férfiak és nők számát, ha külön- külön megvizsgáljuk azt tapasztalhatjuk, hogy itt is egy erőteljes fogyás figyelhető meg, s ezzel szemben a 65 éves és idősebb férfiak és nők számát ha elemezzük akkor egy emelkedés tapasztalható, amely a születések csökkenését és a t ársadalom elöregedését jelzi, ezt bizonyítja a következő táblázat is, ahol a születési arányszám 1990-ben 15,2/1000 fő, 2000-ben pedig már csak 10,0/1000 fő. A 2010-es előrejelzések itt is emelkedést irányoznak elő 2010-ben a születési arányszám az előrejelzések szerint ezer főre 11,7 fő lesz. Szlovákia 1990 1995 1998 1999 2000 2010 Az összes szülésen belül a szakértői közreműködéssel történt szülések aránya (%) 95.0 Születési arányszám, ezer főre jutó 15.2 11.4 10.7 10.4 10.0 11.7 Termékenységi arányszám, összes (születések per nők száma) 2.0 1.5

1.4 1.4 1.7 2.3 14 Szlovákia 1990 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1995 1998 1999 2000 12.0 1000 felnőtt férfira jutó halálozási arányszám 2010 9.2 246.6 206.0 1000 felnőtt nőre jutó halálozási arányszám 99.6 87.0 Ezer élveszületésre jutó 5 éves kor alatti halálozási arányszám 14.1 13.1 11.7 10.0 7.9 5.4 Ezer élveszületésre jutó gyermek halandóság 12.0 11.0 8.8 8.3 7.3 6.7 Férfiak 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 12.0 Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) 66.6 68.4 68.6 68.9 69.7 69.5 Halálozási ráta (per 1000 f?) 10.3 9.8 9.9 9.7 9.3 9.1 Nők 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 10.0 Nők születéskor várható átlagos élettartama (év) 75.4 76.3 76.7 76.7 78.0 78.5 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 70.9 72.3 72.6 72.7 73.7 73.9 Ha a 2002-es arányszámokat

vizsgáljuk ezer főre – élveszületés 9,5, ha lálozás 9,6, természetes fogyás 0,1 akkor itt is megállapítható, hogy a lakosság évről-évre lassan fogy. Szlovákiában a születéskor várható átlagos élettartam 2000-ben 73,7 év volt, amely szintén magasabb, mint országunkban. Szlovákia 1990 A városi népesség növekedése (%) 1995 1998 1999 2000 2010 0.6 -0.1 0.3 0.2 0.9 1.7 Népesség növekedés (%) -0.3 -0.3 0.1 0.1 0.3 0.4 Népsűrűség (f? per nkm)) 108.5 110.9 112.1 112.2 111.2 109.1 15 Népsűrűség vidéken (f? per nkm) 154.9 156.7 5283.0 5332.0 5392.0 5396.0 5394.3 5366.8 2984895.0 3039240.0 3085808.0 3092987.0 3084486.0 3050821.4 Vidéki népesség a teljes népesség százalékában (%) 43.5 43.0 42.8 42.7 42.8 43.2 Vidéki népesség éves növekedése (%) -1.3 -0.5 0.0 -0.1 -0.5 -1.4 Teljes népesség (1000 f?) Városi népesség Itt is megfigyelhető a városi lakosság növekedése a

vidéki lakosság csökkenésével szemben, a városok vándorlási nyereségre tettek szert, míg a k özségek az elvándorlás miatt veszítettek népességükből. A vidéki lakosság a teljes népességhez viszonyítva 42,8 %, a városi lakosság 57,2 %. Szlovákia 1999 Teljes menekült népesség (f?) 440.0 Ukrajna Ukrajna 1990 1995 1998 1999 2000 2010 0-14 éves férfiak száma (f?) 5694028.00 5285103.00 4780355.00 4613993.00 4482754.00 4490028.20 0-14 éves népesség összesen 11125590.00 10360560.00 9364061.00 9036245.00 8701998.00 8631365.60 0-14 éves nők száma (f?) 5431563.00 5075456.00 4583707.00 4422253.00 4296206.00 4279869.40 15-64 éves férfi népesség összesen 16567960.00 16372560.00 16310820.00 16300970.00 16018331.00 15901579.80 15-64 éves népesség aránya a teljes népességhez viszonyítva (%) 15-64 éves női népesség (f?) 68.00 17912780.00 17639970.00 16 17615730.00 17622000.00 17509078.00 17587442.40

60 éves és idősebb népesség, férfiak (%) 16.00 60 éves és idősebb népesség, nők (%) 24.00 65 éves és idősebb férfiak száma (f?) 1873067.00 2291728.00 2295244.00 2298398.00 2243266.00 1950487.00 65 éves és idősebb népesség összesen (f?) 6283263.00 7160304.00 7006515.00 6962924.00 6846658.00 4981331.40 65 éves és idősebb női népesség (f?) 4410196.00 4868576.00 4711271.00 4664526.00 4603392.00 4242060.80 A 15-64 éves népesség összesen 34480730.00 34012530.00 33926550.00 33922960.00 34226632.50 34747618.50 53.75 53.53 53.51 53.51 53.65 53.89 0.50 0.52 0.48 0.47 0.43 0.39 A női népesség aránya az össznépességen belül (%) Eltartottak aránya a dolgozó korú népességhez viszonyítva (%) Férfi-nő arány a 60 éves és idősebb népesség körében (100 x férfiak/nők) 56.00 Az ukrán lakosság korstruktúrájára jellemző a fiatalabb korcsoportok létszámának csökkenése, ha megvizsgáljuk itt is a

0-14 éves férfi illetve női lakosság számának alakulását, azt tapasztalhatjuk, hogy itt is jellemző ennek a korcsoportnak a csökkenése, azonban a 65 éves és ennél idősebb népesség számának stagnálása, illetve kis mértékben történő csökkenése jelzi, hogy Ukrajnában nem jellemző a társadalom elöregedése. Ukrajna 1990 1995 1998 1999 2000 2010 Az összes szülésen belül a szakértői közreműködéssel történt szülések aránya (%) 50.0 Születési arányszám, ezer főre jutó 12.7 9.6 8.8 9.0 9.0 11.1 Termékenységi arányszám, összes (születések per nők száma) 1.8 1.4 1.3 1.4 1.8 2.5 Ukrajnában a születési arányszám egy csökkenő tendenciát követ, míg 1990-ben 12,7/1000 fő volt, addig 1998-ban már csak 8,8/1000 fő, majd 1999-ben egy enyhe növekedés tapasztalható, amely 2000-ben is ugyanezen szinten stagnál, 2010-ben az előrejelzések szerint 11,1/1000 fő-re fog emelkedni. Ha ezeket az adatokat

összevetjük a h alálozások számával, 17 amely 2000-ben 16,5 volt, akkor egy igen kritikus társadalmi fogyásról beszélhetünk, melynek a mértéke 7,5 ezer lakosra levetítve. Ukrajna 1990 1995 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1998 1999 2000 18.0 2010 21.7 1000 felnőtt férfira jutó halálozási arányszám 267.8 346.0 1000 felnőtt nőre jutó halálozási arányszám 105.1 134.0 Ezer élveszületésre jutó 5 éves kor alatti halálozási arányszám 17.0 Ezer élveszületésre jutó gyermek halandóság 12.9 14.4 14.7 Férfiak 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 13.8 11.7 8.5 16.0 Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) 65.6 61.8 63.1 64.4 60.4 60.5 Halálozási ráta (per 1000 f?) 12.1 15.4 15.8 15.4 16.5 15.1 Nők 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 12.0 Nők születéskor várható átlagos élettartama (év) 74.9 72.7 73.6

74.4 71.9 71.8 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 70.1 67.1 66.9 67.3 66.0 67.0 2000-ben 16,5, s a népesség születéskor várható élettartama a legkedvezőtlenebbek egyike Európában, mindössze átlagosan 66 év. Ukrajna 1990 1995 1998 1999 2000 2010 A városi népesség növekedése (%) 0.9 -0.6 -0.6 -0.5 0.7 2.7 Népesség növekedés (%) 0.2 -0.8 -0.8 -0.7 0.2 1.5 Népsűrűség (f? per nkm)) 92.6 88.9 86.8 86.2 87.2 89.6 50.5 49.3 51531.0 50272.0 49811.0 48876.0 47975.8 Népsűrűség vidéken (f? per nkm) Teljes népesség (1000 f?) 51892.0 18 Városi népesség 34715750.0 34731900.0 34079890.0 33906060.0 33350655.0 32757577.0 Vidéki népesség a teljes népesség százalékában (%) 33.1 32.6 32.2 32.1 32.2 32.4 Vidéki népesség éves növekedése (%) -1.1 -1.1 -1.2 -1.1 -1.0 -0.9 A vidéki népesség 2000-ben a teljes népesség számához viszonyítva 32,2 százalék, a városi

lakosság 63,6 %, a lakosság belső migrációjának intenzitása csökkent, 2000. vol t az az év, amikor a vidéki népesség kisebb számban vándorolt el, s a városi népesség nem fogyott, hanem emelkedett. Szlovénia Szlovénia 1990 1995 1998 1999 2000 2010 0-14 éves férfiak száma (f?) 195844.70 187983.60 172963.80 168541.40 162932.00 159623.22 0-14 éves népesség összesen 381176.90 364009.20 334589.70 325887.40 313175.55 306344.85 0-14 éves nők száma (f?) 185332.20 176025.60 161625.90 157346.00 154513.00 154406.64 15-64 éves férfi népesség összesen 691803.80 691945.80 696647.80 701583.40 678502.00 663900.16 15-64 éves népesség aránya a teljes népességhez viszonyítva (%) 15-64 éves női népesség (f?) 69.00 690596.40 691916.80 691814.40 60 éves és idősebb népesség, férfiak (%) 16.00 60 éves és idősebb népesség, nők (%) 22.00 695198.10 660637.00 634902.84 65 éves és idősebb férfiak száma (f?)

81303.17 84042.00 93257.22 96573.03 98739.00 101481.13 65 éves és idősebb népesség összesen (f?) 233397.00 239997.20 259981.10 267596.40 282157.33 295938.19 65 éves és idősebb női népesség (f?) 152093.80 155955.20 166723.90 171023.30 172270.00 174390.04 1382400.00 1383863.00 1388462.00 1396782.00 1408384.25 1423444.25 51.51 51.46 51.44 51.44 51.46 51.50 0.44 0.44 0.43 0.42 0.42 0.42 A 15-64 éves népesség összesen A női népesség aránya az össznépességen belül (%) Eltartottak aránya a dolgozó korú népességhez viszonyítva (%) Férfi-nő arány a 60 éves és idősebb népesség körében (100 x férfiak/nők) 65.00 19 Megfigyelhető ugyanaz a tendencia, amely az előző országokban is fennállt, hogy a 0-14 éves női és férfi népességet ha megvizsgáljuk azt, tapasztalhatjuk, hogy mindkét nem száma csökkenést mutat, s ezzel szemben a 65 éves és idősebb női és férfi népesség száma pedig

emelkedést, amely előirányozza Szlovéniában is, hogy a népesség öregszik és a fiatalabb korcsoportok létszáma pedig csökken. A következő táblázat is alátámasztja ezt, bár itt 2000ben ké t éves stagnálás után egy 0,4-es emelkedés következett be ezer főre levetítve Az előrejelzések itt is optimisták,- 2010-ben 10,7/1000 fő van előrevetítve, ehhez képest a 2002es arányszámokat vizsgálva, ezek a következők az élveszületés 8,8/1000 fő, a halálozás 9,3/1000 fő, a természetes fogyás 0,6/1000 fő - nem igazán támasztják alá az előrejelzéseket. Szlovénia 1990 1995 1998 1999 2000 2010 Születési arányszám, ezer főre jutó 11.2 9.5 9.0 9.0 9.4 10.7 Termékenységi arányszám, összes (születések per nők száma) 1.5 1.3 1.2 1.3 1.5 1.9 1998 1999 2000 2010 Szlovénia 1990 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1000 felnőtt férfira jutó halálozási arányszám 1995 7.0 4.6 211.0 165.0 1000

felnőtt nőre jutó halálozási arányszám 90.6 72.0 Ezer élveszületésre jutó 5 éves kor alatti halálozási arányszám 10.2 6.7 6.7 6.0 7.7 10.7 8.4 5.5 5.0 4.9 6.8 9.9 Ezer élveszületésre jutó gyermek halandóság Férfiak 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 6.0 20 Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) Halálozási ráta (per 1000 f?) 69.4 70.3 71.1 71.6 71.0 70.4 9.3 9.5 9.6 9.7 9.9 10.0 Nők 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 4.0 Nők születéskor várható átlagos élettartama (év) 77.3 76.8 78.7 79.5 79.0 79.5 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 73.3 73.4 74.8 75.1 74.9 74.8 A születéskor várható átlagos élettartam pedig 74,9 é v, amely ha ezen régiót vizsgáljuk az elemzett országok tekintetében kedvezőnek mondhatók. Szlovénia 1990 A városi népesség növekedése (%) 1995 1998 1999 2000 2010

0.3 -0.1 0.0 0.3 0.9 1.9 Népesség növekedés (%) -0.1 0.1 -0.2 0.1 0.3 0.7 Népsűrűség (f? per nkm)) 99.8 98.9 98.5 98.7 99.3 100.5 424.4 426.7 1998.1 1990.0 1985.8 1971.0 1956.5 1938.0 1007042.0 996990.0 996851.0 999501.0 1010283.0 1027059.8 Vidéki népesség a teljes népesség százalékában (%) 49.6 49.9 49.7 49.7 49.3 48.7 Vidéki népesség éves növekedése (%) -0.4 0.2 -0.3 0.0 -0.2 -0.5 Népsűrűség vidéken (f? per nkm) Teljes népesség (1000 f?) Városi népesség A városok a népesség vándorlása folytán folyamatosan duzzadnak itt is, míg a községes és falvak folyamatosan veszítenek népességükből, bár itt tendenciáról nem beszélhetünk a vidéki népesség növekedése/fogyása igen eltérő adatokat mutat, bár az előrejelzett folyamatok szerint egyre magasabb számban fog csökkeni a vidéki lakosság. Ha az urbanizációt vizsgáljuk akkor megállapíthatjuk, hogy a vidéki lakosság aránya

49,3 %, a városi lakosság aránya pedig 50,7 %, nem nagy eltérés van a vidéki és a városi lakosság létszáma között. 21 Románia Románia 1990 1995 1998 1999 2000 2010 0-14 éves férfiak száma (f?) 2785260.00 2370486.00 2206128.00 2146501.00 2111320.00 2284338.00 0-14 éves népesség összesen 5467940.00 4642560.00 4319461.00 4201444.00 4126667,00 5160194.05 0-14 éves nők száma (f?) 2682680.00 2272074.00 2113333.00 2054943.00 2015347.00 2183321.80 15-64 éves férfi népesség összesen 7628645.00 7667775.00 7669153.00 7655198.00 7597958.00 7517524.00 15-64 éves népesség aránya a teljes népességhez viszonyítva (%) 15-64 éves női népesség (f?) 68.00 7695459.00 7689831.00 7701953.00 60 éves és idősebb népesség, férfiak (%) 16.00 60 éves és idősebb népesség, nők (%) 20.00 7692400.00 7707498.00 7715310.80 65 éves és idősebb férfiak száma (f?) 1002237.00 1131622.00 1180346.00 1194192.00

1237368.00 1205354.60 65 éves és idősebb népesség összesen (f?) 2413740.00 2680868.00 2812449.00 2849496.00 2978998,00 2560012.65 65 éves és idősebb női népesség (f?) 1411502.00 1549246.00 1632104.00 1655303.00 1741630.00 1746604.40 A 15-64 éves népesség összesen 15324100.00 15357610.00 15371110.00 15347600.00 15299830.00 15222700.00 50.67 50.75 50.87 50.91 50.96 50.98 0.51 0.48 0.46 0.46 0.48 0.51 A női népesség aránya az össznépességen belül (%) Eltartottak aránya a dolgozó korú népességhez viszonyítva (%) Férfi-nő arány a 60 éves és idősebb népesség körében (100 x férfiak/nők) 77.00 A folyamatok itt is azonosak a f enn említett országokéhoz a n épesség fogyása mellett, jellemző egy elöregedési folyamat is. Ha a 2002-es arányszámokat nézzük élveszületés 9,7/1000 fő, halálozás 12,4/1000 fő, akkor egy igen erőteljes természetes fogyás tapasztalható, amely majdnem olyan mértékű mint

Magyarországon ez a szám 2,7/1000 fő. 22 Románia 1990 1995 1998 1999 2000 2010 Az összes szülésen belül a szakértői közreműködéssel történt szülések aránya (%) 99.0 Születési arányszám, ezer főre jutó 13.7 10.5 10.5 10.5 10.8 12.9 Termékenységi arányszám, összes (születések per nők száma) 1.9 1.3 1.3 1.2 1.5 1.9 Itt ugyan tapasztalhatók a táblázat alapján 2000-ben bizonyos pozitív változások, a születések arányszámának tekintetében, azonban ha a 2 002-es adatokat nézzük meg, akkor ezek átfordultak, egy negatív tendenciába csaptak át, nagyfokú fogyás figyelhető meg. Románia 1990 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1995 1998 1999 24.0 2000 2010 19.8 1000 felnőtt férfira jutó halálozási arányszám 237.0 270.0 278.3 262.0 221.0 155.3 1000 felnőtt nőre jutó halálozási arányszám 114.0 119.0 120.7 119.0 114.0 105.7 Becsült szülés közbeni anyai halálozási

ráta 130.0 Ezer élveszületésre jutó 5 éves kor alatti halálozási arányszám 35.7 26.2 24.6 24.0 29.6 39.3 Ezer élveszületésre jutó gyermek halandóság 26.9 21.2 20.5 19.8 22.9 28.3 Férfiak 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 29.0 Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) 66.6 65.7 65.5 65.1 66.1 67.1 Halálozási ráta (per 1000 f?) 10.6 12.0 12.0 12.2 12.3 11.7 Nők 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 22.0 Nők születéskor várható átlagos élettartama (év) 73.1 73.4 73.3 73.5 74.0 74.3 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 69.7 69.5 69.3 69.5 69.9 70.6 23 A születéskor várható átlagos élettartam 69,9 év, amelytől a vizsgált országok közül csak Ukrajnában alacsonyabb. Románia 1990 1995 1998 1999 2000 2010 A városi népesség növekedése (%) 1.1 0.6 -0.1 -0.1 -0.1 0.2 Népesség növekedés (%)

0.2 -0.2 -0.2 -0.2 0.2 0.8 Népsűrűség (f? per nkm)) 100.8 98.5 97.7 97.5 98.6 100.7 Népsűrűség vidéken (f? per nkm) 113.9 109.6 107.0 106.1 107.1 109.9 23207.0 22681.0 22484.6 22334.0 22442.1 22723.7 12438950.0 12451870.0 12529670.0 12563000.0 12633872.5 12709482.5 Vidéki népesség a teljes népesség százalékában (%) 46.4 45.1 44.3 44.1 44.3 45.1 Vidéki népesség éves növekedése (%) -0.7 -0.8 -0.8 -0.8 -0.7 -0.6 Teljes népesség (1000 f?) Városi népesség A városi népesség növekedése megállt, már 1998-ban csökkenést mutatnak az adatok, s 2000ig ezek állandósultak, a 2010-es előrejelzés egy kisebb fokú emelkedést mutat, a vidéki lakosság is csökkenést mutat, itt azonban a csökkenés nem egyre növekvő szintű, hanem évről-évre szinte mindig ugyanannyival csökken R omániai vidéki népességének száma. 2000-ben a vidéki lakosság aránya 44,3 % volt, a városi lakosság aránya pedig 55,7

%. Románia 1999 Teljes menekült népesség (f?) 24 1200.0 Ausztria Ausztria 1990 1995 1998 1999 2000 2010 0-14 éves férfiak száma (f?) 687752.50 734810.00 713240.80 707671.80 697283.00 656282.26 0-14 éves népesség összesen 1344165.00 1424786.00 1383861.00 1373566.00 1279769.00 1148122.80 656412.00 689976.00 670620.00 665893.80 663459.00 637591.80 108.67 106.23 2616571.00 2769820.00 2802341.00 2820287.00 2787555.00 2683776.80 0-14 éves n?k száma (f?) 100 férfira jutó n?k száma 15-64 éves férfi népesség összesen 15-64 éves népesség aránya a teljes népességhez viszonyítva (%) 15-64 éves női népesség (f?) 68.00 2607549.00 2664211.00 2687824.00 60 éves és idősebb népesség, férfiak (%) 16.00 60 éves és idősebb népesség, nők (%) 23.00 2703129.00 2731446.00 2732346.40 65 éves és idősebb férfiak száma (f?) 399244.60 433794.00 451795.90 458627.70 474067.00 471154.24 65 éves és idősebb

népesség összesen (f?) 1156612.00 1185786.00 1202739.00 1211428.00 1251368,00 1196297.85 65 éves és idősebb női népesség (f?) 757367.60 751991.70 750943.10 752799.90 777301.00 801612.86 65-79 év közötti nők per 100 férfi aránya 175.00 159.00 148.83 144.50 146.00 153.33 80 év és feletti nők per 100 férfi aránya 249.00 249.00 251.00 255.00 261.00 269.00 A 15-24 éves népesség a teljes népesség százalékában 15.38 12.84 12.00 12.00 13.49 16.20 5224119.00 5434031.00 5490164.00 5523415.00 5435611.25 5266021.85 A 25-49 éves népesség a teljes népesség százalékában 36.40 38.00 39.00 39.00 38.30 36.78 A 65-79 éves népesség a teljes népesség százalékában 11.38 11.18 12.00 12.00 12.56 13.13 3.54 3.88 3.50 3.40 2.83 2.09 A női népesség aránya az össznépességen belül (%) 51.85 51.04 50.89 50.84 51.31 52.13 Az 50-64 éves népesség a teljes népesség százalékában 15.85 16.46

17.00 17.00 16.81 16.30 A 15-64 éves népesség összesen A 80 éves és idősebb népesség a teljes népesség százalékában 25 Eltartottak aránya a dolgozó korú népességhez viszonyítva (%) 0.48 0.48 0.47 Férfi-nő arány a 60 éves és idősebb népesség körében (100 x férfiak/nők) 0.47 0.46 0.45 67.00 Az osztrák lakosság korstruktúrájára jellemző, hogy a 0-14 éves nők és férfiak számát, ha 2000-ig vizsgáljuk, akkor egy negatív tendencia arányszámokat elemezzük - látható, azonban, ha a 2002-es élveszületések száma 9,7/1000 fő, halálozás 9,4/1000 fő, természetes szaporodás 0,3 egyedül ebben az országban beszélhetünk szaporodásról, a többi országban Jugoszlávia kivételével a népesség fogyása figyelhető meg. Ausztria 1990 1995 1998 1999 2000 2010 1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 7.8 5.4 4.9 4.4 4.5 5.6 1000 élveszületésre jutó szülés előtti halálozás 6.9 6.8 155.0

148.0 136.7 121.0 101.0 76.7 1000 felnőtt nőre jutó halálozási arányszám 72.0 64.1 59.7 59.0 61.9 68.4 Becsült szülés közbeni anyai halálozási ráta 10.0 5.3 7.1 1000 felnőtt férfira jutó halálozási arányszám Ezer élveszületésre jutó 5 éves kor alatti halálozási arányszám 9.0 Ezer élveszületésre jutó gyermek halandóság 7.8 5.0 5.4 4.9 Férfiak 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) 4.4 6.0 Férfiak születéskor várható átlagos élettartama (év) 72.4 73.6 74.7 74.4 74.5 73.7 Férfiak várható élettartama 65 éves korukban (év) 14.4 15.1 15.6 15.9 16.0 15.9 Halálozási ráta (per 1000 f?) 10.7 10.1 9.6 9.7 9.9 10.5 81.0 80.3 Nők 5 éves koruk alatti elhalálozásának valószínűsége (/1000) Nők születéskor várható átlagos élettartama (év) 6.0 78.9 26 80.1 80.9 80.4 Születéskor várható átlagos élettartam (év) 75.7 76.7 77.8 77.9 77.7

77.0 Ausztriában a legmagasabb a születéskor várható átlagos élettartam, a nőknél 81 év a férfiaknál 74,5 év volt 2000-ben. Ausztria 1990 1995 1000 főre jutó népességnövekedés 10.3 1.9 1000 lakosra jutó természetes népesség növekedés (születések halálozások) 1.0 0.9 A városi népesség növekedése (%) 1.2 0.2 1998 0.2 1999 0.3 2000 1.2 2010 2.5 Népesség előrejelzés, ENSZ becslés 8348.0 Népesség előrejelzés, Eurostat alacsony becslés 8018.0 Népesség előrejelzés, Eurostat átlagos becslés 8326.0 Népesség előrejelzés, Eurostat magas becslés 8749.0 Népesség előrejelzés, nemzeti statisztikai intézetek becslései 8283.0 Népesség növekedés (%) 1.2 0.2 0.1 0.2 1.0 2.2 Népsűrűség (f? per nkm)) 91.7 95.9 97.6 97.8 95.8 91.8 192.3 202.3 205.0 200.5 188.8 169.8 7690.0 8040.0 8075.0 8083.0 8103.0 7915.4 4983077.0 5174221.0 5213541.0 5229050.0 5124738.3 4939009.7 35.5 35.7

35.5 35.4 35.0 34.5 1.3 0.4 -0.2 -0.1 0.6 1.7 Népsűrűség vidéken (f? per nkm) Teljes népesség (1000 f?) Városi népesség Vidéki népesség a teljes népesség százalékában (%) Vidéki népesség éves növekedése (%) Itt egyaránt megfigyelhető, hogy a vidéki és a városi népesség is növekedést mutat 2000-ben. A vidéki népesség a teljes népesség 35 %-át, míg a városi népesség a teljes népesség 65 %-át adja, itt már jelentős eltérés mutatkozik a városi és a vidéki lakosság aránya között. 27 Ausztria 1990 1995 1998 1999 2000 2010 A Genfi Konvenció szerint minősített menekültek száma (f?) 864.0 A külföldi munkaerő aránya az összes munkaerőn belül (%) 7.4 9.9 9.9 10.0 8.3 5.5 A külföldi munkások beáramlása 103400.0 15410.0 15410.0 18310.0 87927.5 198735.5 Külföldi népesség (f?) 456060.0 723500.0 737280.0 748200.0 568160.0 272400.0 Menekültek beáramlása 22790.0 5920.0 13800.0

20130.0 44635.0 79425.0 Teljes menekült népesség (f?) 82500.0 Az oszták lakosság természetes szaporodása pozitív tendenciát mutat, s ehhez még a bevándorlások és a külföldi népesség magas száma is hozzájárul, igen magas itt a külföldi népesség száma, s az előrejelzések szerint 2010-ben a menekült beáramlás is majdnem a duplájára fog nőni. Összegzés Az alábbi elemzések alapján megállapíthatjuk, hogy a környező országok hasonló gondokkal küszködnek, mint Magyarország, itt is jellemző a társadalom elöregedése, s a születések számának csökkenése, ezek eltérő mértékeket mutatnak, de irányukban mind hasonlóak országunkéhoz. A környező országokban Jugoszlávia és Ukrajna kivételével mindenütt tapasztalható a lakosság elöregedése. Ha a természetes szaporodás mutatóit vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy Ukrajnában a legkritikusabb a helyzet, majd hazánk következik, s minket Románia követ, a

többi országban nem ilyen nagyságrendű a fogyás, de a negatív változások már itt is tapasztalhatók ez alól csak Jugoszlávia és Ausztria a kivétel, ahol még ha kis mértékben is, de természetes szaporodás figyelhető meg. Felhasznált irodalom: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv 2002. wf.itaksztaki hu Word in Figures www.kshhu Központi Statisztikai Hivatal ENSZ Demográfiai Évkönyv 2002. 28