Irodalom | Tanulmányok, esszék » József Attila - A Hangya című versének elemzése

József Attila – Hangya -Feltételezhető, hogy a költő sétálgatás közben veszi észre a mozdulatlan, pihenő hangyát, és úgy képzeli el, hogy alszik a kis csöppség. A költőnek kedves hangulata támad és arra gondol, hogy fel kellene ébreszteni a hangyát, hogy eljátszadozzék vele, de máris rohannia kell, mert eső közeledik. -Ennek a versnek is van több értelmezési lehetősége. 1. A hangya szemlélése játékos hangulatot kelt a költőben 2. Talán azért olyan kedves neki a hangya, mert az is kiesett a társadolomból, mint ő 3. A természet szeretet ihleti alkotásra a költőt, esetleg az anyaföld szeretete Ez a vers idill, és a lirai művek közé tartozik, amelyekben az érzelemnek igen nagy szerepe van. A korábban tárgyalt Karinthy mű novella: de az külön epikai novella művek közé tartozik, amelyek cselekményes művek. A cslekményből ismerjük meg a szereplők jellemét és a mű tanítását, vagyis tartalmát, eszmei mondanivalóját.

-A művészi nyelv sajátossága. -A hétköznapi nyelv igen egyszerű, az a célja, hogy világosan, érthetően adja elő a gondolatainkat. -A költői nyelv sokkal bonyolultabb ennél, mert igényesebb művészi formában fejezi ki a mondanivalót. A mindennapi életben mondhatom azt, hogy szomorú vagyok, nagyon szomorú vagyok, boldogtalannak érzem magam. Ebben nincs semmi művészi. A költő vagy akár a népköltő egészen másképpen fejezi ki a bánatát /pl az elmegyek, elmegyek című népdal/ 1. Elmegyek, elmegyek, hosszú útra magyek, hosszú út porából köpönyeget veszek. 2. Búval és bánattal kizsinoroztatom sűrű könyeimmel kigomboztatatom. Fúdd el jó szél, fúdd el hosszú útnak porát, hosszú útnak porát az én szívem búját. -Azonnal észreveszük, hogy ennek a kis műnek gyönyörű költői, művészi nyelve van. /pl metaforákat használ, vagyis azonosításokat./ A ruhára rakodó vastag porréreget köpönyegnek veszi, a köpönyeggel

azonosítja. A művészi hatást fokozzák az ismétlések is, amelyek nyomatékot adnak a mondanivalónak. Ez a kis népdal mély érzemeket kelt bennünk De nem keltenek maradandó érzelmeket: pl: a reklámversek még akkor sem, ha szépen rímelnek, ezért azok nem művészi alkotások. /ilyen reklámvers pl: Itt a márka! Itta már ma? A művészi alkotásokat a tartalom, forma, egység szempontjából kell vizsgálni. Tehát az értékes tartalomnak művészi formában kell jelentkeznie