Művészet | Művészettörténet » Bergendi Rita - Hazai és külföldi gyűjtemények

0 HAZAI ÉS KÜLFÖLDI GYŰJTEMÉNYEK ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Tanulmányi kirándulás esetén érdemes egy-egy nagyobb gyűjteményt megtekinteni, a nagyobb múzeumokat meglátogatni. Akár állandó akár időszakos kiállításokról van szó érdemes olyat választani, melyet a gyerekek többsége kiválasztott előre. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A múzeumok felosztása gyűjtőkörük szerint történhet. - történelmi - néprajzi - hadtörténeti - szépművészeti - iparművészeti - keresztény - közlekedési - mezőgazdasági - természettudományi 1 A speciális múzeumok híres személyek életútját, emlékeiket mutatják be. Ilyenek az írók, költők, politikusok otthonukból, szülői házukból kialakított emlékházak, múzeumok. Például: Kossuth Múzeum Cegléden Kossuth Lajos emléktárgyait sorakoztatja fel, kiemelve a városhoz való szoros viszonyát. De itt említhető meg Gárdonyi Géza író egri házából kialakított múzeum

is. Szőnyi István festőnek Zebegényben tekinthető meg a ma már múzeumként működő otthona. A helytörténeti múzeumok sorában tájmúzeumokat, falumúzeumokat, városi múzeumokat különböztetünk meg. A múzeumi rangot vesztett intézményeket múzeumi gyűjteményeknek nevezzük. Az első múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum volt, melynek anyagát Széchenyi Ferenc ajánlotta fel 1802-ben. A gyűjtemény nyomtatványokból, kéziratokból, térképekből, metszetekből, arcképekből, régiségekből, pénzérmékből, pecsétekből, címerekből állt. Első otthona a pesti pálos kolostor volt 1803-től. Az 1832-36-os országgyűlésen 500ezer pengőforintot ajánlottak fel állandó épület megépítésére. Az Pollack Mihály tervezte klasszicista épület 1846-ban nyílt meg első tárlatával. A LEGJELENTŐSEBB BUDAPESTI ÉS VIDÉKI MÚZEUMOK ANYAGAI • Szépművészeti Múzeum A Szépművészeti Múzeum állami alapítású és fenntartású országos

múzeum Budapesten, épülete a Hősök tere műemlék együttesének része. A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet. Korábban a magyar/magyarországi művészet anyagát átadta a Magyar Nemzeti Galériának, csak néhány magyar művész alkotása található itt. Gyűjteményeiben, melyek az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, a leghíresebb művészek alkotása is találhatók meg, műtárgyainak száma meghaladja a százezret. A múzeum létesítését hosszú előkészületek után 1896-ban határozták el. Miután a főváros ingyen átadta a megfelelő területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült fel a 19 század második felének historizáló stílusában. Először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a

neoklasszicista előépület készült el. A kiállítótermek és a grafikai osztály bútorait és berendezését Toroczkai Wigand Ede tervezte. 2 Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József magyar király is részt vett, a nagyközönség először december 5-én tekinthette meg. Az újonnan átadott épületben az addig különböző gyűjteményekben őrzött képzőművészeti alkotások kaptak egységesen helyet. A II. világháború vége felé számos értékes műtárgyat „menekítettek” nyugatra, és az épület is súlyos károkat szenvedett. A műtárgyak egy részét 1945– 47-ben sikerült visszaszerezni, így restaurálásuk és az épület helyreállítása után 1949-ben újra megnyílt a Régi Képtár és az Új Magyar Képtár állandó kiállítása, majd fokozatosan a többi gyűjtemény tárlata is. A magyar művészetet bemutató, folyamatosan bövülő, egyre gazdagodó gyűjtemény szükségessé tette, hogy azt egy önálló

intézményben helyezzék el. A magyar műtárgyakat az 1957-ben megalakított Magyar Nemzeti Galéria vette át, míg a Szépművészeti Múzeum az egyetemes művészet emlékeit lett hivatott bemutatni. KÉP: Szépművészeti Múzeum épülete A Szépművészeti Múzeumnak több tárlata, gyűjteménye van, mely nyitva áll a nagyközönség előtt. Állandó kiállításai mellett időszakos kiállításokat is rendez a legkülönfélébb témákban, legyen akár képzőművészeti, vagy történelmi. Jelentős az egyiptomi részleg, az egyiptomi gyűjtemény, mely a második legnagyobb Közép- Európában. Mahler Ede, a magyar egyiptológia megalapítója vetette fel létrehozását, aki felmérést készített a Nemzeti Múzeumban és a magánygyűjteményekben lévő emlékekről. Már 1902-ben szorgalmazta az egyesítést, de ez csak 1934-ben sikerült sikerülhetett, és akkor is az Antik Osztályhoz kapcsoltan, ahonnan csak 1958-ban vált ki. Az első kiállítást

1939-ben rendezték. Az 1907-es gamhudi és sarunai, az 1964-es Abdallah Nirgi-i, és az 1983-as thébai ásatások során előkerült kincsekkel gazdagodott, bővült a gyűjtemény. Legjelentősebb darabjai azonban a festett múmiakoporsók, a fontosabb időszakok válogatott emlékei között. 3 Az antik gyűjtemény olyan műtárgyakat őriz, melyek nem hazánk területéről származnak. Alapja a Paul Arndt régésztől felvásárolt márvány- és terrakotta kisplasztikák. Alapvetően a görög és római művészeti emlékeket mutatja be, de gazdag a Ciprusról származó és mükénéi kollekció is. Jelentős darabja a Grimani-kancsó és a vázagyűjtemény Régi képtár a leghíresebb és legteljesebb gyűjteménye, melynek alapja az Esterházygyűjtemény. Az állandó kiállításon 3000 festményt mutatnak be a 13 századtól a 18 századig végigkísérve az európai stílusfejlődést. Az itáliai reneszánsz kimagasló alkotásai közül itt találjuk

Raffaello Esterházy Madonnáját, de itt találhatunk képet Tizianotól, Tintorettotól, Correggiotól, vagy a barokk mesterek küzül Carracci, vagy Bellotto nevével is találkozhatunk. Igen változatos és gazdag a 15 századi német és osztrák képanyag, köztük Dürer és Lucas Cranach műveivel, de számos kép található itt a 17-18. századból A németalföldi festészetet Bruegel, a flamand barokk festőket Rubens, Anthony van Dyck képviseli. De Rembrandtól is találunk három festményt Az angol és francia festészet 17 századi nagy alakjai: Poussin és Lorrain alkotásaiból is találhatunk képeket. A spanyolok közül El Greco, Velázquez, Goya festményei teszik még gazdagabbá. A szobortár legnagyobb része egészen a középkortól a 17. századig terjedő időszakot felöleli az alkotásaival. A gyűjtemény alapja a Pulszkí Károly vásárolt tárgyaiból, Ferenczy István bronzgyűjteményeiből áll. Leghíresebb alkotás Leonardo da Vinci Lovas

című szobra Ezenfelül találhatunk 15-17. századi német és osztrák szobrokat, igen sok a festett szobor is. A szobortár műtárgyai több szinten, több csarnokban és teremben helyezkedik el a múzeumban. A múzeum rendelkezik külön grafikai gyűjteménnyel is. Kb tízezer rajz és százezer metszet nagy része az Esterházy-gyűjteményből származik, Illetve Majovszky Pál és Delhaes István gyűjteményéből. Nem állandó kiállítás, időszaki kiállításokon szerepeltetik az alkotásokat Jelentős Parmigianino és kortárainak rajzai és metszetei. De minden korszakból találhatunk grafikai munkákat – rajzok, fametszetek, rézmetszetek, karcok. Legtöbbjük az olasz reneszánsz és barokk mesterek alkotása. Leonardo da Vinci, Rembrandt, Coreggio, Parmigianino, Rafaello, Dürer, Goya (legalább 200) munkáit is kiállítják. A francia alkotók közül Fragonard, Watteu, Delacroix, Daumier grafikái, Renoir és Cezanne akvarelljei láthatóak a

kiállított alkotások között. A 19-20. századi festészeti és szobrászati anyagát a – talán kevésbé gazdag – modern gyűjtemény foglalja magában. Alapját a 19 századi Nemzeti Múzeum anyaga adja, és miután megnyílt a Szépművészeti Múzeum kezdődött meg a gyűjtemény kiegészítése modern francia alkotásokkal. A vázat az osztrák biedermeier adja A francia romantika nagy alakja Delacroix, a barbizoni iskola, és a realizmus Camille Cornt és Gustave Courhet műveivel szerepel a kiállításokon. Impresszionista alkotások is fellelhetők: Manet, Monet, Pissaro, Renoir, Toulouse-Lautrec képviselik ezt az irányzatot. A szobrászok közül Rodin és Meunier szobrai a legjelentősebbek. 4 A Múzeum könyvtára igen gazdag, a legnagyobb művészettörténeti szakkönyvtár, mely segíti a művészettörténeti kutatásokat, az egyetemi oktatást is. A könyvtár a múzeum épületétől nem messze, a Szondi utcában található. A könyvtár

gyűjtőköre kiterjed az egyetemes, ritka kiadású művekre is. A Szépművészeti Múzeum honlapja: http://www.szepmuveszetihu/ KÉPEK: A Szépművészeti Múzeum belseje és gyűjteményeiről készült képek 5 • Műcsarnok A Műcsarnok a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemben. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállítóhelyének épült a múlt század végén. A német Kunsthallék mintájára szerveződő intézmény a millennium ünnepségeire készült el, tervezője: Schickedanz Albert (1846-1915) műépítész, és Hercog Fülöp Ferenc (1860-1925). A megnyitó után a termeket 335 művész 1200 munkája töltötte meg: építészeti tervek, festmények, szobrok és grafikai lapok kaptak helyet. Külön pavilonban mutattak be néhány nagyméretű, különleges érdeklődésre számot tartó művet, így Feszty Árpád Honfoglalás- körképét, Benczúr Gyula Budavár visszavétele és Munkácsy Mihály Ecce homo

című festményét. 6 KÉP: Műcsarnok épülete A bazilikás alaprajzú épület eklektikus, neoklasszicista stílusú, hatoszlopos oszlopcsarnok (korinthoszi oszlopfőkkel) és timpanon zárja le a főhomlokzatát. Haranghy Jenő alkotása látható az orommezőben, Szent István mint a művészetek pártfogója jelenik meg a mozaikon. A hosszában nyújtott, nyerstégla borítású épületet színes kerámiafríz futja körül. Az épület hátsó falán Deák Ébner Lajos háromrészes freskója a szobrászat kezdetét Vulkán és Athéné alakjával, a művészetek kútforrását Apollóval és a múzsákkal, s a festészet eredetét a szerelmes pásztorral az antik legenda szerint ábrázolja. A közbenső képeken a festészet és a szobrászat allegorikus alakjai szerepelnek. A vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített főkaput Sátori Pál készítette. Az épület oldalhomlokzatainak tagolása és díszítése nem csupán a színek és a

megválasztott anyagok harmóniája miatt érdemel figyelmet, hanem a pécsi pyrogránit ilyetén alkalmazásának ritkasága miatt is. A téglaburkolatú falsíkokat pilaszterek, főpárkány, ablakkeretezések, tablók és amorettek színes és az érett reneszánsz formavilágát idéző elemei tagolják. 7 1991-1994 között nagyszabású rekonstruáláson esett át a műemléképület. A Műcsarnok termeiben napjainkban is a hazai és külföldi képzőművészek reprezentatív alkotásait mutatják be. Az 1896-ban ideiglenes kiállítási csarnokként épült muzeális épületben Magyarország legnagyobb kortárs képzőművészeti kiállítóhelye, a Műcsarnok működik. Az intézmény nem rendelkezik gyűjteménnyel, hanem folyamatosan változó, egymásra épülő és egymáshoz kapcsolódó kiállításaival és rendezvényeivel tudósít a hazai és nemzetközi művészeti fejleményekről. A Műcsarnok működésének célja a kortárs

képzőművészet bemutatása és közvetítése, amelyet a jelen kultúra egészének horizontjában értelmez. Lehetőségeihez mérten támogatja új művek megszületését, különös tekintettel a helyi kontextusra, a városra, és társadalmi környezetre reflektáló projektekét. Az intézményi kommunikáció meghatározó pontjai: a közönségorientált filozófia és a dinamizmus, a jelenségekre való gyors reakció. Az intézmény stábja olyan platformot kíván teremteni, ahol a jelenkori kultúra segítségével közösen gondolkodhatunk világunkat meghatározó jelenségekről. A Műcsarnok a kulturális és társadalmi környezettel foglalkozó kortárs kultúra és művészet aktív találkozóhelye és alkotóműhelye. Küldetése a nemzetközi és hazai kortárs képzőművészeti trendek, jelenségek közvetítése, bemutatása, alakítása. Az évente mintegy 5-6 nagy kiállításon -- amelyek a közép-kelet európai régióban sok esetben

mérföldkőnek számítanak (Luc Tuymans: Retrospektív; A Lipcse-jelenség, Na mi van? – kortárs magyar művészeti körkép; Thomas Ruff: Retrospektív; Mi Vida – Menny és pokol – a MUSAC gyűjteménye Budapesten, Markus Schinwald) – neves hazai és nemzetközi kortárs művészeket mutatunk be. Progresszív kiállítóhelyként arra törekszik, hogy művészeti szempontból minél érdekesebb, releváns művészeti felvetésekkel ismertessük meg az érdeklődőket, és a látogatók számára is korszerű és izgalmas betekintést kínáljon a kortárs képzőművészetbe egy-egy kiállítás keretében. Az államháztartás reformjának részeként a Műcsarnok is jelentős szervezeti átalakításon ment keresztül 2007-ben. Megváltozott az intézményi forma, és a Műcsarnok részévé vált két kiállítóhely: az Ernst Múzeum és a Dorottya Galéria; hasonló szellemiségben is működik, olyan projekteknek ad helyet, melyek a városi és társadalmi

környezetre gyorsan és rugalmasan reflektálnak. 8 2009. október 5-én az Iparművészeti Múzeumban 30 alkalommal osztották ki a designszakma legrangosabb hazai kitüntetését, a Magyar Formatervezési Díjat. A Műcsarnoké lett az első Design Management Díj, mellyel a formatervezést céltudatosan alkalmazó intézményeket mutatja be a Díj alapítója, azaz a Magyar Formatervezési Tanács. Az első alkalommal kiosztott Design Management Díjjal az alapítók azt kívánják elérni, hogy olyan hazai vállalkozásokat és intézményeket mutassanak be és ismerjenek el, akik a designt stratégiailag alkalmazzák és szakszerűen igénybe veszik a szervezet céljainak eléréséhez. A Műcsarnok az intézményi kategóriában bizonyult a legjobbnak. Az Ernst Múzeumot és a Dorottya Galériát úgy integrálták az intézmény arculatába, hogy az eltérő pozícionálású szervezetek karaktere érvényesül a designban is. A műcsarnok honlapja:

http://www.mucsarnokhu/ A Műcsarnok első éveiről Regős Andrea írt tanulmányt, Frank János pedig az 1950-90 közötti időszakról írt összefoglaló munkát. A Műcsarnok épületéről Gábor Eszter készített leírást a terület kijelölésétől az épület építésén – külön kiemelve a tervező személyét, illetve az épület stílusát – át egészen a felújításig. Neray Katalin a Műcsarnok problematikájával, a kiállítások szervezésével, és jövőjével foglalkozik. KÉPEK: Műcsarnok belső terei, kiállításokon készült képek 9 • Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Az 1989-ben alapított múzeum kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, jelentős magyar és nemzetközi képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. 2005 március 15étől működik a Művészetek Palotájában, korszerű múzeumtechnológiai körülmények közt Területe 3300 m², a palota nyugati, Duna felé néző oldalán foglal el 3

emeletet. A hatalmas kiállítói térhez vetítőszobák, interaktív bemutató termek, szakkönyvtár és gyermekfoglalkoztató tartozik. E modern múzeum alapjait az aacheni Ludwig házaspár ajándékai képezik. KÉP: Ludwig Múzeum épülete Peter és Irene Ludwig 70 nemzetközi kortárs műtárgyat ajándékozott a Magyar Nemzeti Galériának, s további 96 kortárs műalkotást helyezett el tartós letét formájában. A megállapodás a Ludwig házaspár, az MNG, és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közt jött létre 1989-ben. A Magyar Nemzeti Galéria hozzátette az ajándékhoz a saját gyűjteményének kortárs művészeti alkotásait, ezzel létrejött az alapja egy kortárs művészeti múzeumnak, amelynek először az ajándékozó műgyűjtő házaspár tiszteletére a Ludwig Múzeum Budapest nevet adták. 10 A Ludwig házaspár művészettörténetet és filozófiát hallgatott a mainzi egyetemen. Peter Ludwig egyetemi

disszertációját Pablo Picasso emberképéről írta. Műgyűjtéssel az 1950-es években kezdtek el foglalkozni, de eleinte csak a régebbi korok művészetét gyűjtötték, kivéve Picasso képeit. A Ludwig házaspár mintegy 800 darabos Picasso gyűjteménye a legnagyobb Picasso gyűjteménye volt a világon, melynek legnagyobb része a Museum Ludwigban, Kölnben található. A magyarországi megalapított Ludwig múzeum is kapott 3 késői Picasso festményt és egy bikaviadal jeleneteivel díszített tányér-sorozatot Hamarosan a kortárs művészeti alkotásokat kezdték gyűjteni úgy, hogy érdeklődésüket kiterjesztették az NDK, a Szovjetunió, Bulgária, és Magyarország területén alkotó művészek képeire is. A Ludwig Múzeum a Budavári Palota „A” épületében kezdte meg működését 1991-ben, a Magyar Nemzeti Galéria mellett. Állandó kiállításán a Ludwig Gyűjtemény leghíresebb darabjai (Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg

alkotásai az 1960-as évekből, Markus Lüpertz művei), és a magyar művészektől és a környező országok művészeitől vásárolt új szerzemények szerepeltek. 1996-ban Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum néven nyílt meg újra, majd 2005-ben új, végleges helyére, a Művészetek Palotájába költözött, korábbi helyét a Budavári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria foglalta el. Állandó kiállítás keretében a Ludwig Múzeum III. emeletén a kölni műgyűjtő házaspár és a Magyar Nemzeti Galéria kortárs gyűjteményének legértékesebb darabjai láthatók, amelyek betekintést engednek a nemzetközi művészeti irányok utóbbi ötven évébe és a kortárs magyar művészet elmúlt évtizedeibe. A múzeum I. és II emeletén folyamatosan időszakos kiállításokat rendeznek 1989 óta már 60 időszakos kiállításnál is többet szerveztek, más típusú rendezvényeikkel (pl. interaktív beszélgetések, vetítések), s kiadványaikkal

képzőművészeti alkotások megismertetéséért. is nagyon sokat tesznek a kortárs A múzeum vezetője 1993-2007 között Néray Katalin művészettörténész volt. Az intézmény jelenlegi igazgatója 2008. március művészettörténész. 1-jétől Bencsik Barnabás (Budapest, 1964-) A múzeum honlapja: http://www.ludwigmuseumhu/ KÉPEK: Ludwig Múzeum belső tere, kiállítások 11 • Magyar Nemzeti Galéria A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota épületébe 1975-ben költözött KÉP: Magyar Nemzeti Galéria épülete 12 Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezi. Ebben az időben a gyűjtemény mintegy 6000

festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11000 rajzot és 5000 nyomatot foglal magában. A Magyar Nemzeti Galéria 1957 október 5-én nyílik meg a volt Kúria épületében a Kossuth téren (jelenleg ez a Néprajzi Múzeum épülete). 1959-ben a kormányhatározattal új helyre költöztetik: a Budavári Palotába; 1975-ben pedig az erre a célra átalakított B-C-D épületekben helyezik el a gyűjteményt. És itt októberben, ideiglenes formában megnyitja kiállításait. Gyűjteménye kibővül a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával, így lehetővé válik a magyarországi művészet teljes történetének bemutatása a 11. századtól napjainkig 1979-ben újabb részleget nyitnak meg: a Gótikus táblaképek és faszobrok, valamint a magyarországi Késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítását. 1982-ben a királyi palota egykori tróntermében nyílik meg a Késő gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítása; 1985-ben

pedig a Középkori és reneszánsz kőtár. 1989 a C épület földszintjén a Habsburg nádori kripta került bemutatásra. Gyűjtemények: Középkori és reneszánsz kőtár szobortöredékeket, szobrászi értékű épület-faragványokat, valamint sírkőtöredékeket tartalmaz a 11-16. századból A jáki apátsági templomból, a középkori kalocsai székesegyházból, a pilisszentkereszti ciszterci apátságból származó nagyobb emlékegyüttesek mellett a magyar művészettörténet korai szakaszának emlékei is megtalálhatók itt (aracsi emlékkő, a kalocsai királyfej, a pécsi Jákob-kő, vagy Gertrudis királyné pilisi síremlékének töredékei). A jelentős reneszánsz töredékek sorában szerepel a Giovanni Dalmatának tulajdonított diósgyőri oltár, illetve egy Nyitráról származó dombormű Krisztus búcsújának ábrázolásával. A gótikus táblaképek és szobrok gyűjteménye kétfelé oszlik. A D épület első emeleti termeiben

nagyobbrészt teljes szányasoltárok láthatók, addig a földszinten az önálló műtárgyak és egykori szárnyasoltárok mára önállóvá vált töredékei vannak túlsúlyban. Itt találhatók a gyűjtemény legkorábbi, a 14. századból származó darabjai (toporci és a szlatvini Madonna-szobor). Az 1400 körüli évek művészetét kiemelkedő művek képviselik, például Szent Katalin és Dorottya Barkáról előkerült szobra, valamint a németújvári Batthyány-gyűjteményből származó Fonó Mária táblakép. A késő középkorból származó emlékek közül találkozhatunk egy házioltárkával Trencsénből, illetve egy-egy Madonnafüggőképpel Bártfáról, Liptónádasdról és Kassáról. Ugyanitt állnak a gyűjtemény legkorábbi, többé-kevésbé teljes szárnyasoltárai is, a liptószentmáriai főoltár, valamint a jánosréti plébániatemplom egykori főoltára és két mellékoltára. 13 A késő gótikus szárnyasoltárok gyűjteménye,

vagyis a késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár- töredékkel egyetemben. Az itt kiállított műtárgyak többsége a 16 század elejéről származik A Magyar Nemzeti Galéria őrzi a szepességi Leibic és Nagyszalók, továbbá Liptószentandrás plébániatemplomainak két-két oltárát, valamint a kisszebeni plébániatemplom Angyali üdvözlet- és Szent Anna-oltára mellett ugyanezen templom főoltárát is. A trónterem előterében kiállított szárnyasoltár-töredékek között kapott helyet a gyűjtemény egyik legjelentősebb darabja, MS mester egykori selmecbányai oltárának Vizitáció-táblája. A késő reneszánsz és barokk művészet (1550-1800) állandó kiállítása 250 év

művészetét tekinti át, az 1600 körüli évek Bécsben, Prágában, készült manierista alkotásaival kezdődően. A 17 századot hazai egyházi emlékek síremlékszobrok, az Árpád-házi szentek magyar ruhás ábrázolásai képviselik, majd ezt követően a kiállítás a barokk kor kastélykultúráját idézi fel: II. Rákóczi Ferenc festett úti kárpitjával, falkép hatású rokokó életképekkel, hangulatos csendéletekkel és reprezentatív nemesi portrégalériával. A 18 század elejének művészetét cseh, sziléziai és német mesterek, illetve olyan magyar festők alkotásai jelenítik meg, akik külföldön váltak híressé. Közülük legismertebb az Angliában élt csendéletfestő, Bogdány Jakab, valamint Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc udvari portréfestője. A palota egykori királyi díszhálóterme ad helyet a barokk egyházi művészet emlékeinek, az oltárképeknek és oltárszobroknak. Alkotóik gyakran külföldről hívott

vendégművészek voltak, mint a korszak legjelentősebb osztrák mesterei, Franz Anton Maulbertsch, valamint Johann Lucas Kracker. A monumentális alkotások mellett oltárkép- és freskóvázlatok segítenek felidézni a barokk egyházi festészet egykori teljességét, legtöbbjük magyar szent királyok legendájából vett jelenetet dolgoz fel. A későbarokk ótestamentumi témájú kabinetképekkel képviselteti magát. A felvilágosodás-kori portré és tájkép, az ekkor megjelenő történelmi eseménykép, klasszicizáló allegória és népéletkép utolsóként kiállított darabjai már a 19. századi polgári és nemzeti érzelmű festészet előfutárai 14 A 19. századi művészetet (festészet, szobrászat) bemutató állandó kiállítások a késő 18 századtól kezdődő mintegy száz esztendő művészetét tekintik át. A nemzeti romantika korának csaknem minden jelentős alkotásával találkozhatunk itt. A történeti festészet olyan emblematikus

főművei mellett, mint az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése, Madarász Viktor, Than Mór, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményei foglalják el az első emelet két termét. A körbefutó teremsorban Markó Károly tájképei, a biedermeier zsánerképei, a festészet számára fölfedezett nemzeti tájak ábrázolásai, a nemzeti portréfestészet legismertebb alkotásai tekinthetők meg. Borsos József, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Székely Bertalan közismert főművei mellett Melegh Gábor Schubert-portréja, vagy Lotz Károlynak a szecesszióhoz közelítő akadémizmusa különösen izgalmas egységei a kiállításnak. Külön terem mutatja be 19 századi festészetünk legnagyobb újítóinak, Szinyei Merse Pálnak (Majális; Lilaruhás nő), Munkácsy Mihálynak (Tépéscsinálók, Siralomház) és Paál Lászlónak munkásságát. A palota régi

Báltermében a naturalizmusnak és a korai plein air festészetnek alkotói kaptak helyet: Mednyánszky László, Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos, Hollósy Simon, Csók István alkotásai képezik a gerincét ennek kiállításai egységnek. A termekben kiállított szobrok, köztük Ferenczy István (Pásztorlányka), Izsó Miklós (Búsuló juhász), Stróbl Alajos, Zala György munkái. A 20. századi művészet 1945 előtti képek tárlata 2002-ben nyílt meg az 1890-es évektől, a nagybányai művésztelepet alapító nemzedék (Hollósy Simon, Ferenczy Károly) művészetétől tekinti át az 1940-es évek közepéig a magyar képzőművészeti élet legfontosabb irányzatait. A kiállításrendezés új szempontjai szerint a műtárgyak nem szoros időrendben követik egymást, az egyes termek önálló egységként is működnek. A legfontosabb művészek (Rippl- Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Medgyessy Ferenc, Berény Róbert, Derkovits Gyula) és

művészcsoportok (Nyolcak, aktivisták, "római iskola", Gresham-kör) tevékenységét folyamatosan cserélődő anyaggal mutatja be. A festészetnek és a nagyobb szobroknak helyet adó teremsorral párhuzamos folyosókon, kisebb grafikák, kisplasztikák, érmek kapnak helyet. A kiállítást az 1945 utáni változások, a progresszió jegyében létrejött, de ugyanakkor a háború előtti előzményekhez is kapcsolódó - az egymás mellett élő, egymásra ható stílusok, expresszionizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus stb. összetettségét dokumentáló - műalkotások vezetik be. 15 A folyosót két paravánnal választják el, itt kerültek bemutatásra az 1950-es évek diktatórikus művészetpolitikájának megfelelő a korabeli tematikai követelményekhez igazodó életképek, munka- és munkásábrázolások, portrék. „A Dunára néző teremsor elején a kibontakozás lehetséges útjait képviselő művészek. A következő termekben az

idősebb mesterek nyomdokain elinduló, s ugyanakkor a nemzetközi művészeti élethez, a különböző stílustendenciákhoz kapcsolódó új generáció alkotásai kaptak helyet. A párhuzamosan létező nonfiguratív irányzatok az absztrakt expresszionizmus, valamint az (új)geometrikus- és strukturális-, illetve organikus törekvések egyéni változataiként jelennek meg. Az ezzel közel egy időben szintén fontos szerepet játszó figuratív tendenciákból a szürnaturalizmus, illetve a pop art és a hiperrealizmus sajátosan továbbfejlesztett változatai láthatók a teremsor utolsó szakaszában. A teremsorból nyíló folyosórészt a radikalizálódó avantgárd elsősorban fotóhasználatra építő munkái - akciódokumentációk - és objektek uralják: a konceptuális politizáló, kritikai attitűddel átitatott és filozófiai, lételméleti kérdéseket is érintő törekvéseket képviselik. A nyugati oldal első termébe az avantgárd stílusokkal

kiteljesedő, de a hagyományosabb képi és formai megoldásokhoz is kapcsolódó művek kerültek. Az itt megjelenő figuratív tendenciákon belül a személyes narratívára éppúgy találunk példát, mint az individuális mitológiák kulturális tradícióihoz, az archaikus tárgykultúrához kapcsolódó újraértelmezésre. A következő teremsor a transzavantgárd térnyerését szemlélteti.” Írja a Nemzeti Galéria honlapja a 20 századi kiállított alkotások sokféleségét bemutatva. A múzeum honlapja: http://www.mnghu/ • Vasarely Múzeum - Pécs Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző, 1906-1997) 1906-ban született Pécsett. Vasarely a hatvanas évek derekán úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újjáélesztésében. A 60-as évek végén adományozta szülővárosának a gyűjtemény alapjául szolgáló anyagot (egy szerigráfiákból álló kollekciót) és 1976-ban megnyílt

egykori szülőházában a művész életművének szentelt múzeum. A kiállításon nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világhírű Zebra (1938) változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény (Brume-2 1952, Naissance-C-D 1951) fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig (Taymir II 1956, Bethel 1957). A festmények mellett a nagyméretű gyapjúszőnyegek (Vonal-Fegn 1971, Dia-Argent 1969) illuzionizmusa jelent igazi látványosságot, a mozgásélményt keltő kinetikus ábrázolás kiemelkedő alkotásai. A nemzetközi gyűjteményből látható válogatás a múzeum egyik termében. Ez a kis gyűjtemény a 20 század második felének művészetéből tart bemutatót, részben az alkotók (Francois Morellet, Hans Arp, Günther Uecker, Nicolas Schöffer), részben a Vasarely által ajándékozott művek révén. 16 A hagyományos, látványszerű festészettel szemben Vasarely új modern

irányzatot teremtett. A pécsi születésű művész 1930-ban hagyta el az országot, Párizsba ment tanulni, ahol találkozott az újféle irányzatokkal. Egyéni, teljesen új felfogása az op-art festészet A művész a geometrikus formák optikai törvényeken alapuló szabályait kutatta. Képein a formák és vonalak síkszerű és térbeli hatásait vizsgálta. Igen sokszor a nézőnek kell a rejtőzködő alakzatokat felfedezni, és így a néző alkotó módon lehet létrehozója a műnek. Legismertebb képe a Zebrák (1938). A fekete-fehér vonalak ritmusával mozgalmas kompozíciót hozott létre. A két állat alakja ellentétes színű vonalakkal választódnak el egymástól. KÉP: Vasarely: Zebrák 17 KÉP: Vasarely: Vonal-Fegn 1971, Dia-Argent 1969 18 19 KÉP: Vasarely: Brume-2 1952, Naissance-C-D 1951 20 • Zebegény – Szőnyi Múzeum Szőnyi István (1894-1960) a nagybányai iskolában tanult. 1924-től kezdődően ki sem mozdult a

Dunakanyarban fekvő kis városkából Zebegényből. Kimeríthetetlen témát adtak neki a falu földműves emberei. Ezen emberábrázolások mellett jelentősek tájképei is A levegőperspektívát alkalmazta és ez meggyőző távlatot adott képeinek. A Zebegényi táj (1954) a Duna és a hegyvonulat kettősét ábrázolja, lány és nyugodt összhatást keltve. A hátteret adó hegyvonulatot halvány, bizonytalan formákkal jelöli, de szemben ezzel az előtérben lévő házak határozott formáira figyelhetünk fel. KÉP: Szőnyi István: Zebegényi táj Szőnyi 1894-ben született Újpesten. A reáliskolai tanulmányok után a Képzőművészeti Főiskolára került. Első mestere Ferenczy Károly volt, aki 1914 nyarán elvitte növendékeit a Nagybányai Művésztelepre, köztük Szőnyi Istvánt is. Művészi ösztönzésében fontos szerepet játszott ez a néhány Nagybányán töltött nyár. 1919-ben eltanácsolták az intézményből a főiskolai

reformmozgalmakban való részvétele miatt, így utazgatni kezdett. Ekkor ismerkedett meg a nagy klasszikus mesterekkel Tőlük, műveikből tanulta meg azt, amit az iskola kényszerű megszakítása miatt pótolnia kellett. Járt a Kecskeméti Művésztelepen is. Elkezdett intenzíven foglalkozni a grafikával, rézkarcolással A "rézkarcoló nemzedék" jeles tagjaként hozzájárult a magyar grafikai élet jelentős fellendüléséhez. Döntő pillanat volt életében és művészetében Bartóky Melindával kötött házassága és Zebegénybe való kiköltözésük. Az itt megismert táj, a falusi életforma, a még háborítatlan természet mély benyomást tett az ígéretes pályája kezdetén álló festőre. Első korszakának lezárásaként remekművek sorozata született, már zebegényi témákkal: a „Zebegényi temetés”, a „Behavazott falu”. 21 Itáliába is eljutott 1929-ben, a Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasaként. Bár a

római műkincsek, az olasz táj nagy benyomást tettek rá, de alkotni csak itthon, a Dunakanyarban, Zebegényben tudott. Megváltozott palettája: világosabb, derűsebb, fehérrel tört sugárzó színeket kezdett használni. Az új szemléletmódhoz új technikát is talált: a tojástemperát, melynek receptjét maga kísérletezte ki. Ebben az évtizedben születtek legragyogóbb művei: „Este”, „Vörös fejkendős akt”, „Esernyősök”, „Kerti pad”, „Reggel”, „A fázó kislány”, „Vízparton”, „A falu ősszel”. Szőnyit 1937-ben nevezték ki a Képzőművészeti Főiskola tanárának, ahol több mint 20 évig tanított. Kevés monumentális megbízáshoz jutott, ezért fogadta nagy örömmel 1941-ben a győri Szent Imre templom kifestésére kapott felkérést. Igazi műfaja azonban a táblakép, a grafika maradt. A harmincas években sűrűn Zebegénybe látogató Elekfy Jenő hatására kezdett el akvarellezni, illetve megtalálta a maga

számára legmegfelelőbb vízfestő technikát, a gouache-t, mely kitűnően megfelelt előtanulmányok, vázlatok készítésére. Bár az ő kis festményei teljes értékű kompozíciók. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, szinte minden idejét Zebegényben töltötte. 1958-59- ben leánya meghívására tett még egy szép utazást Olaszországba, és sikerült néhány képet festenie. 1960-ban egy kiállításra készült az Olaszországban festett képekből, bár igen csak aggódott ennek sikeréről, illetve úgy vélte, már nem igazán alkotott olyat, amit közszemlére lehet bocsátani. Kilenc nap múlva, augusztus 30-án halt meg zebegényi otthonában 1967- ben az állam megvásárolta az örökösöktől a birtokot a házzal együtt, és ekkor kezdődött el a múzeum története. A Szőnyi István Emlékmúzeum épülete hajdan a művész háza volt: itt töltötte a XX. századi magyar festészet kiemelkedő tehetségű alkotója életének nagyobbik

felét. Ez a ház nemcsak hagyományos értelemben vett múzeum. Az alapítók célja az volt, hogy minél hűségesebben őrizzék meg és mutassák be a Szőnyi műveket, és azt a miliőt, azt a környezetet, ahol a művek születtek. Így a múzeumlátogatóknak abban a ritka élményben lehet részük - a szép Szőnyi kollekció megtekintésén kívül -, hogy beléphetnek egy már nem létező világba, megismerhetik a műhely, a műterem - nézőktől egyébként elzárt - relikviáit. Az állandó kiállításon a mester minden alkotói korszakából látható egy-egy jelentős festmény, olyan remekművek, mint a Kerti pad, a Vízparton, a Reggel, az Este Zebegényben, vagy A falu ősszel. Időszaki tárlatokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai. Tanítványainak, pályatársainak munkáit kiállítás-sorozatok keretében ismerhetik meg a látogatók. 22 A Szőnyi házhoz tartozó hatalmas kertben a művészről

elnevezett képzőművészeti szabadiskola és ifjúsági művésztelep 1968 óta működik, a Szőnyi István Baráti Kör szervezésében. A 120 férőhelyes faházas kempingtábor osztálykirándulások, művészeti táborok, erdei iskolák, vándortáborok résztvevőit fogadja. Az 1992-ben létrehozott Szőnyi István Alapítvány támogatja a kiállítások rendezését, kiadványok megjelentetését, a magángyűjteményekben fellelhető Szőnyi művek felkutatását. • Debrecen – Déri Múzeum A Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő adományából 1902-ben alapított Déri Múzeum épülete Györgyi Dénes ízig-vérig neobarokk épületei közé tartozik, melyet Münnich Aladár közösen tervezett meg. Az épületnél a tervezők szabadabban érvényesíthették elképzeléseiket, s a történeti formákkal épült múzeum mindmáig Debrecen belvárosának ékessége. A Városi Múzeum gyűjteményének gyarapodását 1920-ban Déri Frigyes (1852-

1824) bécsi selyemgyáros hatalmas kollekciójának (iparművészeti, művészeti, népművészeti, kelet-ázsiai és numizmatikai anyagok) adománya lendítette fel, évtizedben, 1920-as évek sor is került új múzeumi épület létesítésére. még ebben az Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják. Az épület a hajdani Pap tava helyén létesített botanikus kert helyén áll. Az épületet díszítő szobrok Medgyessy Ferenc alkotásai: a négy allegorikus szobor a régészet, a tudomány, a művészet és a néprajz szimbólumai. A Déri téren még három Medgyesi szobor: Debreceni Vénusz, Táncosnő, és Móricz Zsigmond szobra; illetve Debreczeny Tivadar szobor található, a Merengő. 23 KÉP: Déri Múzeum épülete A múzeum gyűjteménye évszázados

fennállása alatt folyamatosan gyarapodott. Természettudományi gyűjteménye 3000 egyedi muzeális darabot, s 20 ezer úgynevezett szekrénykataszterként leltározott anyagot tartalmaz. A régészeti tár 60 ezer körüli kiváló paleolit-, neolit- és népvándorláskori lelete, a történeti anyag 40 ezer, a néprajzi gyűjtemény 22 ezer körüli, a képzőművészet 10 ezer, az iparművészeti anyag 20 ezer muzeális tárgyat mondhat magáénak. A Csodakamra újdonságokon olyan át a főúri gyűjtemény, preparátumokig mely mindent az antikvitásoktól tartalmaz. kezdve Természeti technikai ritkaságokat, különlegességeket, kincsanyagokat, iparművészeti és numizmatikai remekeket állítanak ki. 24 A „Csillagos Ég Lakói” című állandó régészeti kiállítás teljes felújítása és részben átdolgozott formája, kibővítve a galériában lévő egyiptomi főúri sír belsejét megjelenítő résszel. Az egyiptomi kultúra

hiteles tárgyai, amelyek Magyarországon a Szépművészeti Múzeumon kívül, csak itt tekinthetőek meg. A múzeumnak helytörténeti kiállítási részlege is van. Debrecen történetének azokat a csomópontjait, szimbolikus eseményeit és tereit mutatják be, melyek sajátos arcot adtak a városnak. A kiállítás kitekint a megye történeti, természeti és művelődéstörténeti értékeire is. A legérdekesebb kiállítás a Szamuráj udvarház című részleg. E kiállítás középpontjában egy Edo-korabeli udvarház áll majd, amely keretét képezi a korszak illetve a harcos kaszt bemutatásának. Két nagyobb egysége: a szamuráj udvarház lakótere és belső udvara A Déri Múzeum igen gazdag és változatos fegyvergyűjteménnyel rendelkezik. Az itt található fegyverritkaságoknak köszönhetően a kollekció mind hazai, mind pedig nemzetközi viszonylatban is jelentősnek mondható. A Déri Frigyes gyűjtemény számos, eddig még a közönség által nem

látott grafikai anyaggal rendelkezik (várábrázolások, várostromok, régi térképek, csataképek, történelmi jelenetek, történeti arcképek). Déri Frigyesnek külön emléktermet rendeztek be. A múzeum Munkácsy-terme szinte zarándokhely. A múzeum leghíresebb, legimpozánsabb pontja, legnagyobb értéke a Munkácsy Mihály festette trilógia együttes kiállítása, ezek a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce homo. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak. A múzeum honlapja: http://www.derimuzhu/deri/deri nyitohtml A LEGNAGYOBB KÜLFÖLDI MÚZEUMOK ANYAGAI • Louvre – Párizs, Franciaország A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. Az európai képzőművészetek

gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők itt. Az eredeti épületet 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette Később gótikus, majd reneszánsz stílusban is átépítették; IV. Henrik pedig a közbeeső épületekkel, a Tuileriákkal is összekötötte. Ez a régi Louvre, melyhez XIV Lajos az új Louvre-t csatolta, úgy hogy az épület négy szárnya a palota udvarát négyzet alakban zárja be. 25 A Louvre udvarán lévő üvegpiramis, acélból, alumíniumból és üvegből készült. Ming Pei, tervezte az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építményt. 1989-ben adták át a Louvre piramisát, melynek magassága 21 méter, oldalhosszúsága 35 méter, üvegtábláinak száma pedig vitatott. A Louvre-ban őrzik többek között: - Vermeer: A csipkeverő nő - Eugène Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Sardanapal halála, Az algériai nők; -

Louis David: I. Napóleon megkoronázása, Horatiusok esküje, Madame Recamier, A szabin nők elrablása - Théodore Géricault: A medúza tutaja - Ingres: Török fürdő - Thomas Couture: A rómaiak hanyatlása0 - Leonardo da Vinci: Mona Lisa, Sziklás Madonna - Jean­Antoine Watteau: Gilles (Pierrot) - A szobrok közül: szamothrakéi Szárnyas Hammurapi törvényoszlopa, Milói Vénusz Niké; Az Ülő írnok, KÉP: Louvre épülete 26 • National gallery – London, Egyesült Királyság A John Wilkes radikális képviselő szorgalmazta brit Nemzeti Képtárat (National Gallery) 1824-ben nyitották meg a köznek. Sir George Howland Beaumont 1823-ban felajánlotta saját gyűjteményét a Nemzeti Képtár megalapítása céljából, azzal a feltétellel, hogy megfelelő körülmények között állítják ki és gondoskodnak az állagmegőrzéséről. A Képtár gyűjteménye rohamosan gyarapodott az évek során, ma már több mint 2300 képet

számlál. Klasszicista stílusú palotáját 18361838 között építették fel London szívében, a Trafalgar tér északi oldalán. John Nash építész tette az első javaslatot a Trafalgar Square-en megépítendő múzeumépületre, és végül az a William Wilkins (17781839) kapta a megbízást az új épület felépítésére. Átalakításokra 1860-as években került sor, új neoreneszánsz stílusú szárnyat az 1870-es években kapott. A 20 század folyamán többször is átalakították az épületet és több szárnnyal is kibővítették. A világháborúk ideje alatt a műkincseket Walesbe szállították. Az előkertben található Griling Gibbons II Jakab angol királyról mintázott szobra, illetve George Washington szobra Jean-Antoine Houdon alkotásának másolata. A Képtár képeinek értéke vetekszik a párizsi Louvre, a madridi Museo del Prado és a szentpétervári Ermitázs gyűjteményével, gyűjteményekből alakultak. bár ez utóbbiak mind

királyi, illetve cári A képanyagot a Tate Galériákkal és a National Portrait Galleryvel megosztva gyűjti, hiszen a gyűjtemény rohamos gyarapodása arra késztette a honatyákat, hogy külön hozzanak létre egy múzeumot a modern festészeti alkotások számára, amelyek már nem fértek be a National Gallerybe. (Az újabb képek számára megszervezték már a XIX. század végén a modern festészeti alkotások gyűjtőhelyét, a Tate Képtárat (Tate Gallery). A két múzeum gyakran, sokszor huzamosabb ideig is közös igazgatás alatt működött, amely nyilván a képek cseréjét is magával vonta, ezért a szakirodalomban néha ellentmondásosan jelennek meg a képek lelőhelyei. A National Gallery gyűjtőköre időben a 13. századtól 1900-ig terjed A XIII századtól 1900- ig tanulmányozhatjuk a National Galleryben az európai festészeti irányzatok és iskolák jellegzetes műveit. Gondosan válogatott és átfogó az angol nemzeti anyag, nagyon gazdag

az itáliai képek gyűjteménye, számottevő remekmű képviseli a németalföldi festészetet, jelentős a franciafestők munkásságának bemutatása, arányait tekintve kisebb a spanyol és a német anyag, A XIX. századi műalkotások szerzői közt találjuk Jean Auguste Dominique Ingres, Édouard Manet, Pierre-Auguste Renoir, Georges Seurat és Paul Cézanne festőket. Híres képek, melyeket itt állítanak ki: 27 - Tiziano: Vénusz és Adonisz, Bacchus és Ariadné - Sebastiano del Piombo: Lázár feltámasztása - Rubens: A szabin nők elrablása, Zsidó kereskedő, Levétel a keresztről, kastély - Rembrandt: A házasságtörő nő Krisztus előtt, és A pásztorok imádása - Coreggio: Ruháskosaras Madonna - Jan van Eyck: Arnolfini házaspár - Diego Velázquez: Szeplőtelen fogantatás - Albrecht Dürer: Szent Jeromos vezeklése - Poussen: Szabin nők elrablása - Claude Lorrian: Tengeri kikötő: Szent Orsolya hajóra szállása - George

Stubbs: Férfi és nő fogaton - William Turner: Eső, gőz és sebesség - Georges Seurat: Fürdőzés Asnières-ben - Vincent van Gogh: Szék pipával (csendélet) - Claude Monet: Az angol parlament A steeni 28 KÉP: National Gallery épülete, kiállításai, belseje 29 TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Milyen múzeumtípusokat ismerünk? 2. feladat Milyen nagyobb múzeumokat ismersz hazánkban? Mi jellemzi gyűjteményüket?

30 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Soroljunk fel olyan műveket, melyeket a Louvre vagy a National Gallery gyűjteményében megtalálható. További információkért használjuk az internetet!

2. feladat Miről nevezetes a Déri Múzeum? Gyűjtsünk további információkat a múzeum honlapjáról! 31 3. feladat Hol alkotott Szőnyi István? Mi a különlegessége az

emlékházának? Használjuk az internetet! 4. feladat Mit tudunk Vasarely művészetéről és múzeumáról? Melyik másik városban van még Vasarely-múzeum? Keressünk rá az interneten!

32 MEGOLDÁSOK 1-4. feladat A tananyagrész megfelelő szakaszainak elolvasásával megoldható az összes feladat. Az interneten a múzeumok honlapjai nyújtanak további segítséget. 33 IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM http://www.museumhu/museum http://www.mnghu/ http://www.ludwigmuseumhu/ http://www.mucsarnokhu/ http://www.szepmuveszetihu/ http://www.derimuzhu/deri/deri nyitohtml 34 35