Gazdasági Ismeretek | Környezetgazdaságtan » Szabados Kálmánné - Környezetgazdálkodás

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Gazdálkodási szak Környezetgazdálkodás Debrecen, 2004. január 21 Készítette: Szabados Kálmánné II. évfolyam levelező B csoport 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 1. 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS ALAPVELVE . 3. 1.1 A fenntartható fejlődés fogalma . 3. 1.2 A fenntartható fejlődés néhány általános alapelve . 4. 1.3 Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve 6. 2. A KÖRNYEZETVÉDELEM CÉLJA ÉS TERÜLETEI . 7. 2.1 Földvédelem, talajszennyezés csökkentése . 7. 2.11 Kőolajszennyezés 8. 2.2 Levegővédelem, a levegőszennyeződés csökkentése . 9. 2.21 A levegőszennyezettség egészségkárosító hatásai 9. 2.22 A levegőszennyezettség hatása a növény- és állatvilágra 13 2.23 A környezet savasodása 14 2.24 A légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása 15 2.3

Vízvédelem, a vízszennyezés csökkentése . 15 2.31 A vízszennyezés-szabályozás néhány alapelve 17 2.4 Hulladékvédelem, hulladékok kezelése . 19 2.5 Zaj- és rezgésvédelem . 20 2.51 A zaj hatása az emberre 20 2.52 A zaj hatása az élővilágra 21 2.53 Környezeti zajforrások, zajcsökkentés 22. 2.6 Sugárvédelem . 22. 3. A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM INTÉZMÉNYRENDSZERE . 23. BEFEJEZÉS . 24. 3 „Gondozd jól a f öldet. Azt nem a s züleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön.” (kenyai közmondás) BEVEZETÉS Az ember magatartása a körülötte lévő világgal szemben a történelem során mindig változott. Az az elképzelés, hogy a Föld a világmindenség középpontja, csaknem ötszáz évvel ezelőtt – Kopernikus felismerése alapján – megváltozott, és később kiderült, hogy az a naprendszer melyben élünk, csak egyike azoknak a rendszereknek, amelyek az általunk tejútnak nevezett spirálködben

találhatók. Az idők folyamán azt is felismertük, hogy a tejúton kívül is több millió tejútrendszer van a világegyetemben. A világegyetem kitágulásával együtt kibővültek ismereteink a Földről is. Legújabban arra kellett rádöbbenni, hogy a Földnek létfeltételünket képező anyag- és energiakészletei nem kimeríthetetlenek és az ember csak egy kis része a földi szerves életnek. Az ismeretek bővülésével együtt tágult az a tér is, ahová az ember aktív tevékenységével jelentős változásokat okozva behatolt. Az emberi tevékenység környezetet alakító hatása a technika fejlődésével méreteit tekintve olyan jelentős lett, hogy többé nem hagyható figyelmen kívül. Az ember tevékenységének környezettel kapcsolatos viszonya szabályozásra szorul, hogy meg lehessen őrizni azokat a körülményeket, melyek az emberiség számára az életfeltételek hosszú időre való biztosításához, a fejlődés fenntartásához szükségesek.

Évről-évre tapasztaljuk, hogy az erdők egyre kisebbek, a sivatagok egyre nagyobbak, az ózonréteg vékonyodik, a fajok száma csökken, az üvegházhatást kiváltó gázok koncentrációja növekszik, a termőtalaj az erózió miatt egyre fogy. A globális romlás csak akkor állítható meg, ha az emberiség a saját bőrén érzi az ökológiai katasztrófa közeledtét. Addig pusztába kiáltott szó maradhat csupán, hogy az utóbbi évek alatt hatalmas területek sivatagosodtak el. 4 A súlyosabban légszennyezett területeken átlagosan 3-5 évvel rövidebb ideig élnek az emberek. Magyarországon minden tizenhetedik halál és huszonnegyedik torzszülés oka a légszennyezés. Egyes kelet-európai iparvárosokban (Budapest is ide tartozik) annyi ólom halmozódik fel a g yerekek vérében, amennyivel az USA-ban azonnal kórházba vinnék őket. Miközben tízezrével alakulnak a környezetvédelmi mozgalmak, a romlás feltartóztathatatlannak látszik. A

tengerentúlon és Európa számos országában, és szerencsére már Magyarország is lassan ide sorolható, teljes gőzzel igyekeznek visszafordítani azokat a globális katasztrófába torkolló folyamatokat, melyeket az emberiség felelőtlenül önmaga ellen elindított. Az áttörést az jelentené, ha az adórendszer egészét úgy alakítanák ki, hogy a jövedelemadók jó részét környezeti adókkal váltanák fel. A környezetgazdálkodás a környezetvédelem legfontosabb eszköze, mely széles eszközrendszerrel valósítható meg. Célja, hogy megőrizze vagy csökkentse az ártalmas környezeti hatásokat. 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS, MINT A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS ALAPELVE 1.1 A fenntartható fejlődés fogalma „A fenntartható fejlődés fogalma világszerte közismerten a Brundtland jelentésben került megfogalmazásra, mely szerint „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igényeinek kielégítése

mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” A definíciónak van egy köznapibb, és ugyancsak közismert megfogalmazása is, mely egy kenyai közmondás magyarosított fordítása: „Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön” 5 A szükségletek kielégítése mindaddig „harmonikusan” biztosítható, míg az korlátokba nem ütközik. A növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak a h armonikus fejlesztés lehet hosszú távon fenntartható. Az a f ejlesztés harmonikus, melyben az adott társadalmi forma és gazdasági színvonal a környezet eltartó képességével összhangban van.” 1 A gazdaság hatékonysága meghatározza a társadalmi méltányosságot, s mindezeknek a környezet eltartó képessége szab határt. Csak a fentiek szerinti összhangban lévő környezet képes mind a jelen, mind a jövő igényeinek

kielégítésére. 1.2 „A fenntartható fejlődés néhány általános alapelve (a Környezet és Fejlődés Világbizottság ajánlott alapelveiből) Általános alapelvek, jogok és felelősségek • Alapvető emberi jog. Minden emberi lénynek joga van az egészségét és jólétét biztosító környezetben élni. • Nemzedékek közti egyenlőség. A környezetet és a természeti erőforrásokat mind a jelen, mind a jövendő nemzedékek javára kell az államoknak megőrizni és használni. • Védelem és fenntartó használat. Az államoknak fenn kell tartaniuk a b ioszféra működése szempontjából alapvető ökoszisztémákat és ökológiai folyamatokat, meg kell őrizniük a biológiai változatosságot, be kell tartaniuk a fenntartást optimálisan biztosító kitermelés elvét az élő természeti erőforrások és ökoszisztémák használata során. • Környezeti szabványok és megfigyelés. Az államok alakítsanak ki megfelelő

környezetvédelmi szabványokat, figyeljék a változásokat, és hozzanak nyilvánosságra megbízható adatokat a környezetminőségről és erőforráshasználatról. • Előzetes környezetvédelmi hatásbecslés. Az államok gondoskodjanak arról, hogy követeljék meg azt, hogy a környezetet vagy a természeti erőforrásokat 6 jelentősen befolyásolható javasolt tevékenységek esetében előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat készüljön. • Harmonikus fejlesztés és segítség. Az államok biztosítsák azt, hogy a megőrzést a tervezés és a f ejlesztési tevékenységek megvalósítása szerves részeként kezeljék, és nyújtsanak támogatást más államoknak, különösen a fejlődős országoknak a környezetvédelem és a harmonikus fejlődés megvalósításához. Alapelvek, jogok és kötelességek a határoktól független természeti erőforrások és beavatkozások terén • Ésszerű és egyenlő használat. Az államok a

határoktól független természeti erőforrásokat ésszerű és egyenlő módon használják. • Megelőzés és enyhítés. Az államok előzzék meg vagy enyhítsék a határukon átterjedő környezetvédelmi hatásokat, amelyek jelentős ártalmakat okozhatnak vagy okoznak. • Szigorú felelősség. Az államok tegyenek meg minden ésszerű megelőző intézkedést annak érdekében, hogy korlátozzák a bizonyos veszélyes, de hasznos tevékenységek megvalósítása vagy engedélyezése nyomán létrejövő kockázatot, és garantálják, hogy kártérítést szolgáltatnak, ha jelentős, határon átterjedő kár keletkezik abban az esetben, is, amikor a tevékenységet létrehozásakor nem tartották ártalomkeltőnek. • A határokon átnyúló környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos együttműködés általános kötelezettsége. Az államok más államokkal a b izalom alapján működjenek együtt, hogy a határoktól független természeti erőforrások

optimális használata és a hatékony megelőzés vagy a határon áterjedő környezetvédelmi ártalmak csökkentése érdekében. • Együtt-megállapodás a környezetfelmérés és védekezés terén. Az államok működjenek együtt az érintett államokkal a környezet érdekében, a tudományos kutatásban és szabványosításban a határoktól független természeti erőforrások és környezetvédelmi beavatkozások esetében. 1 Barótfi István - Környezettechnika Mezőgazda Kiadó Budapest, 2000 7 Veszélyhelyzetek. Az államok dolgozzanak ki akcióterveket olyan rendkívüli • helyzetekre, amelyek várhatóan határon átterjedő környezetvédelmi hatásokkal járnak, és amikor a váratlan helyzet előáll, azonnal figyelmeztessék és lássák el kellő információkkal az érintett államokat és működjenek velük együtt. Állami felelősség. Az államoknak fel kell hagyniuk azon tevékenységekkel, • amelyek a környezet terén vállalt

nemzetközi kötelezettséget sértenek, és az okozott ártalmakért kártérítést kell adni.” 2 1.3 „Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve (EU törvény 130R cikkelye) a.) Megelőző fellépés Ez az elv a következő hatásokkal jár: • Egy projekt tervezésének első szakaszában figyelembe kell venni a műszaki beruházások környezeti hatásait, azaz környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. • Technológiai fejlesztés • Elkerülendő a természeti erőforrások olyan használata, mely károsítja az ökológiai egyensúlyt. b.) A környezetszennyezést a forrásnál kell megakadályozni Ennek az elvnek az egyik hatásaként a minőségi célok helyett az emissziós szabványok készülnek. c.) A szennyező fizessen Ennek az elvnek a következtében sokféle szankcióval sújtható az, aki az előírásokat megsérti. d.) Integráció A környezetvédelem az EU más ágazatainak is eleme. A gyakorlatban ezt az elvet több

direktíva is érvényesíti. e.) Szubszidiaritás Ez az elv az EU és a tagállamok közötti hatáskör-megosztásra vonatkozik: ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak.” 3 2 3 Barótfi István - Környezettechnika Mezőgazda Kiadó Budapest, 2000 Barótfi István - Környezettechnika Mezőgazda Kiadó Budapest, 2000 8 2. A KÖRNYEZETVÉDELEM CÉLJA ÉS TERÜLETEI A környezetvédelem elsődleges célja megfelelő életkörülmények révén az ember (magunk és utódaink) egészségének és fennmaradásának biztosítása, továbbá anyagi és szellemi javaink védelme. A környezetvédelem szerteágazó tevékenység, nem lehet csak védekező jellegről beszélni. Olyan tervszerű fejlesztést jelent, amely környezetünket szükségleteink szerint – az ártalmak egyidejű megelőzésével alakítja. A környezetvédelem mindazon intézkedések összefüggő rendszere, amellyel a fenti cél elérését biztosítjuk, ide tartozik • a károkat

megelőző védelem, • az okozott károk megszüntetése, • az emberi környezet fejlesztése, • a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. A környezetvédelem fontos része a t ermészet- és tájvédelem, amely őrzi a tiszta levegőt, a vizet és csendet, védi a növény- és állatvilágot, a természetes ökológiai viszonyokat és a tájképi megjelenést. 2.1 Földvédelem, talajszennyezés csökkentése A földvédelem a talaj és a litoszféra értékeinek védelmével foglalkozik. A talaj négy alapalkotó részből áll, amelyek egymással dinamikus egyensúlyban vannak: szervetlen komponensek, talajvíz, talajatmoszféra és a s zerves komponensek. A talaj szervetlen komponensei: a kavics, a homok, a márga és az anyag. Talajvíz és talajatmoszféra: a talajban lévő üregeket és pórusokat a talaj víz- és levegőtartalma tölti ki. A talajvízzel kapcsolatos ismeretekre a kárelhárítás során több szempontból is

szükség van. Ismerni kell a víztartó réteg felszíntől való távolságát, a talajvízáramlás irányát és a talajvízszint-ingadozás mértékét. A talajatmoszféra levegő összetétele elősegíti a szerves anyagok oxidatív lebontását, vagy éppen a redukcióját. A talajatmoszféra, összetételét és tulajdonságait tekintve több szempontból eltér a normál atmoszférától. Víztartalma nagyobb, a benne lévő 9 komponensek a különböző nagyságú üregekben és pórusokban megkötődhetnek, és szén-dioxid-koncentárciója bimokémiai folyamatok révén 5-100-szor nagyobb lehet. A talaj szerves komponensei: Bár a s zerves komponensek a t ermészetes (nem szennyezett) talaj tömegének mindössze 2-5 %-át teszik ki, jelenlétük a kémiai reakciók szempontjából alapvető fontosságú. A talaj szerves anyagai, amelyek túlnyomóan a felső rétegben foglalnak helyet, biomasszából, részben elbomlott növényi és állati alkotórészekből,

talajorganizmusokból és humuszból állnak. A talajszennyezést minden a t alaj felszínére vagy közvetlenül a t alajba került folyékony, oldott, vagy oldható, talajidegen anyag okoz. Ezek a fizika törvényeinek megfelelően vándorolnak, vagy éppen rögzülnek a talaj szemcséi között. (Olajok, más szerves anyagok, nehéz fémek.) 2.11 Kőolajszennyezés A kőolaj és a termékei mindig kisebb-nagyobb számú vegyületek elegyéből állnak. A felszínre kiömlött olaj behatol a talajba, talajvízbe és ott vízszennyezést okoz. Az olaj talajbani mozgásánál alapvető különbséget kell tenni az olajnak, mint fázisnak szétterülése és a vízben oldott olaj mozgása között. Amíg ugyanis az oldott anyagok a szivárgó- és talajvízzel együttesen vándorolnak, addig az olaj laza kőzetekben, talajokban összefüggő olajtestet képez. Ha olaj hatol be a talajba, lényegében a nehézségi erő hatására húzódik lefelé és ún. olajtest alakul ki, melynek

alakja és nagysága a talaj és az alatta elhelyezkedő földtani szerkezettől, illetve az olaj mennyiségétől és fizikai tulajdonságaitól függ. A szivárgó sávban viszonylag gyorsan mozog az olaj, addig a kapilláris sávban hónapok múlva, sőt évek múlva is maradnak nagyobb olajmennyiségek. Következésképpen a kapilláris zóna a kárelhárítás szempontjából egy jeles hely. A kárelhárítási tevékenységet két nagy csoportra lehet felosztani. • Az azonnali beavatkozást igénylő esetekre, amelyek általában váratlanul fellépő feladatokat kell megoldani. • A folyamatosan végzendő, esetleg hónapokig, évekig tartó mentesítési munkákra, melyek olyan környezeti károk, melyek hosszantartó gondatlan kezelés, üzemeltetés következményei. 10 Például: 2003. január hónapban N yíradony belterületén a Sz akolykerti vasúti útátjáróban bekövetkezett ütközéses baleset során egy VOLÁN autóbusz ütközött dízelmozdonnyal. Az

ütközés következtében a mozdony üzemanyag tartálya megsérült. A tartályban lévő kb 600 liter gázolaj a vasúti pályát több száz méter hosszan beszennyezte. A kármentesítés költsége (becsült adatok állnak rendelkezésemre) több mint 10 millió Ft-ba került. Ezt a költséget elsődlegesen a MÁV Rt-nek kell megfizetnie, hiszen a kármentesítést azonnal meg kellett kezdeni, mivel a pál ya kizárása a forgalomból nagy veszteségeket okoz. 4 Magyarország területének 83 % -a művelésre alkalmas. A talaj állapotát meghatározó fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok jók, a t alajkárosodások mértéke viszonylag alacsony, az ország talajállapota jobb, mint számos nyugateurópai országban. A víz és szélerózió hatására fellépő talajpusztulás azonban az ország területének 40 %-át érinti. Ennek fő oka a mezőgazdaságban és erdészetben alkalmazott, nem megfelelő talaj megművelési technológiákban keresendő, az

érzékenyebb területeken földhasználati módokkal együtt. A talajpusztulásra leginkább érzékeny területek Észak-Magyarországon és a Dunántúlon találhatók. A savanyodás elsősorban a nyugat-dunántúli és az észak-magyarországi régióban, valamint a dé l-alföldi régió délkeleti részén, a másodlagos szikesedés az északalföldi régióban jelentkezik. 2.2 Levegővédelem, a levegőszennyeződés csökkentése 2.21 A levegőszennyezettség egészségkárosító hatásai A levegővédelem (vagy levegőtisztaság-védelem) feladata a tiszta (egészséges) levegő biztosítása. A levegő tisztaságának nagy jelentősége van az ember egészsége megóvása szempontjából. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme, amelynek a szükséges mennyiségben és minőségben való jelenlétéről feltétlenül gondoskodnunk kell, mert • biológiai szempontból anyagcserénk egyik legfőbb összetevője, amelynek hiányában életünk legfeljebb

másodpercekig tartható fenn, 4 MÁV Rt. Vasútbiztonsági Osztály belső balesetvizsgálati anyagából (munkahelyem) 11 • termelési szempontból az ipar és mezőgazdaság egyik legfontosabb nyersanyag és üzemanyaga (energiatermelés) • a közlekedés területén a repülés közege, továbbá nyers- és üzemanyag. A szervezet a levegőszennyeződés elhárítására energiát fordít, mely felesleges megterhelést jelent, csökken a szervezet ellenálló képessége. A szennyezett levegő gyengíti a szervezetet, betegségeket idézhet elő, a meglévőket súlyosbíthatja, késlelteti a gyógyulást. A hirtelen fellépő, de általában rövid ideig tartó magas koncentrációjú szennyeződések akut megbetegedéseket okoznak. Ez a f ajta szennyezettség „szelektál” az érzékenyebb, vagy a beteg lakosságot támadja. A krónikus levegőszennyeződés az ember egész életén át, a népesség minden tagjára, és generációkon át fejti ki hatását. A

városi légszennyeződés és a dohányzás növeli a krónikus bronchitis és a tüdőrák kialakulását. Ha a városi légszennyeződést és a dohányzást megszüntethetnénk, akkor a tüdőrák okozta halálozást egytizedére, a krónikus bronchitis okozta halálozást, mintegy felére tudnánk csökkenteni. A légúti daganatos megbetegedések száma a szennyezett levegőjű területeken magasabb az átlagosnál. Az égéstermékek közt ugyanis jelentős mennyiségben vannak jelen a különféle szénhidrogének, melyek rákkeltő hatásúak. A legjellemzőbb rákkeltő anyag a benzpirén. „A gépkocsik okozta légszennyezés a nagyvárosok egyik központi problémája, ennek értékelésekor mindig figyelembe kell venni az Otto- és dízelmotorok kipufogógázainak eltérő összetételét. A kétféle motorban a különböző működési elv miatt eltérő égési folyamatok játszódnak le, az üzemanyag is más. Amíg a dízelmotorok állandóan légfelesleggel

dolgoznak, az Otto-motorok az üzemi tartomány nagy részében léghiánnyal működnek, ezért az égéstermékek összetétele eltérő. A két motortípus kipufogógázai – eltérő mértékben – szén-monoxidot, nitrongénoxidokat, szénhidrogéneket, kormot, benzpirént, kén-dioxidot és egy sor oxigéntartalmú szerves vegyületet tartalmaznak. Az Otto-motorok a fentieken kívül még ólomvegyületeket is kibocsátottak. Komponens Otto-motorok Dízelmotorok Hatás 12 10-20 qg/m3 benzpirén 0-10 qg/m3 rákkeltő” 5 Fontos feladatként jelentkezik a környezetkímélő szállítási módok előnyben részesítése, mivel a gazdasági növekedés szinte automatikusan nagyobb közlekedési igényeket gerjeszt majd. „Az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó CO 2 kibocsátás 28 % -a eredt a közlekedési szektor energiafelhasználásából. Becslések szerint amennyiben semmi sem történik a k özlekedési teljesítmények növekedési

tendenciájának megfékezése érdekében, a közlekedésből származó CO 2 kibocsátás az 1990-ben észlelt 739 millió tonnához képest 2010-re várhatóan 1.113 milliárd tonnára növekszik Ebben a közúti közlekedés a főbűnös, mivel egymaga felelős a közlekedésből származó CO 2 kibocsátás 84 %-áért. Országunk átlagos levegő szennyezettségi állapota nemzetközi összehasonlításban közepesnek tekinthető.” 6 Az elmúlt évtizedben történt változások, az ipari termelés nagyarányú visszaesése, illetve szerkezetváltása, a gépjármű-forgalom növekedése, az ólmozott benzin forgalmazásának beszüntetése stb. jelentős mértékben befolyásolták a légszennyezettséget. A legtöbb hagyományos ipari légszennyező anyag kibocsátása számottevően csökkent, a közlekedési eredetűeké azonban nőtt, így a közlekedés vált a légszennyezés legnagyobb forrásává. Jónak tartom a hé tvégi kamionforgalom tilalmát. Meg kellene

teremteni annak a lehetőségét, hogy amennyiben a közúton történő szállítás tranzit jellegű, úgy a kamionokat vasúti szerelvények – ún. RO-La kocsik - szállítanák át az országon. Ez a m egoldás nagyban hozzájárulna a légszennyezettség és a zaj csökkentéséhez. Ehhez azonban hathatósabb kormányzati döntésekre lenne szükség. Jelenleg is folyik a MÁV reformja A következő két év során több mint 10 e zer munkavállalótól kíván megválni a M ÁV. Úgy ítéli meg a jelenlegi vezetés, hogy minőségi cserére, új szemléletű munkavállalókra van szükség. Én úgy látom, hogy jelenleg a MÁV-nál már csak a megszállott vasutasok dolgoznak. 5 6 Kerényi Attila Általános környezetvédelem Globális gondok, lehetséges megoldások Mozaik Oktatási Stúdió • Szeged 1998 Fehér Könyv Európai közlekedéspolitika 2010-ig Európai Közösségek Bizottsága • Brüsszel 2001 13 A mai végzős diplomásoknak nemigen felel meg az

az anyagi kondíció, amit a MÁV fel tud ajánlani. Az is tény, hogy a minőségi csere nem fogja megoldani a több évtizedes műszaki elmaradást. Elavult, korszerűtlen műszaki berendezések, kritikán aluli személykocsipark, elhanyagolt vasúti pályák. Külföldi vasúttársaság képviselői a közelmúltban meglátogatták a budap esti Nyugati-pályaudvart és a be rendezések láttán azt kérdezték, hogy „ez skanzen ugye?” Hát itt tartunk Másik nagy probléma Magyarországon a parlagfű okozta allergiás megbetegedések számának rohamos növekedése, milliók életének megkeserítője. A parlagfű 75 évvel korábban még botanikai ritkaságnak számított, mára pedig a leggyakoribb növények egyike Magyarországon. A parlagfű eredetileg ÉszakAmerika keleti részéről származik, ahol a jégkorszak után jelent meg Csak az utóbbi kétszáz évben vált gyakorivá, ami valószínűleg a mezőgazdasági művelés kiterjedésével, az erdőirtásokkal

és az urbanizációval függ össze. Széles ökológiai toleranciája és gyors rekreációs képessége teszi lehetővé, hogy gyomnövényként meghódítsa a mezőgazdasági területeket, és felhagyott földeken, utak mentén, üres telkeken, ipari területeken és más bolygatott élőhelyeken is széles körben elterjedjen. Már szinte népbetegségnek tekinthető a parlagfű allergia, mégis régóta késik a gyomnövény elleni védekezés megszervezése. Többéves előkészítés után ugyan készült egy országos parlagfű mentesítési program, a pollen érzékenyek több mint kétmilliós hazai tábora (az előrejelzések szerint tizenöt év múlva minden második magyar állampolgár allergiás betegségben fog szenvedni), mégsem számíthat érdemi javulásra. A védekezés megszervezése meglehetősen költséges, hosszú távon mégis jelentős megtakarítást eredményezne a végrehajtása. Az egészségbiztosító adatai szerint évente növekvő összeget –

az utóbbi időben több mint 3 milliárd forintot – fordítanak az allergiások ellátására. És ez csak pusztán a költség oldalról történő megközelítés. A másik oldalról törtnő megközelítés: amikor egy 4 fős családból már hárman allergiásak és egész időszak alatt szenvednek, fulladoznak, nem mehetnek levegőre, állandóan gyógyszert kell szedjenek, és néhány év múlva szövődményként asztmások lesznek, ez bizony elgondolkodtató a jövőre nézve. 14 Nagyjából szintén több mint 3 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az ország jelentős részén belátható időn belül visszaszorítsák a kellemetlen tüneteket kiváltó gyomnövényeket. Az allergológusok és a közegészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye szerint az augusztus-szeptemberi „parlagfű járvány” megfékezésének leghatékonyabb módja a parlagfű erőteljes visszaszorítása lenne. A parlagfű utóbbi években tapasztalt rohamos

térnyerésében jelentős szerepet játszott a termőföldek privatizációja, egészen pontosan az, hogy a privatizált földek egy részét a kárpótoltak parlagon hagyták. A földhivatalokban uralkodó káosz és a Növényvédelmi Állomások korlátozott lehetőségei nem teszik lehetővé a bírságolást. A településeken belüli gyommentesítésben az önkormányzatokra hárul – pontosabban inkább hárulna – a legnagyobb teher. Egyrészt a s aját kezelésükben lévő területeket kellene rendben tartaniuk, másrészt pedig a többi gyomos terület tulajdonosát is rá kellene bírniuk erre. Az interneten láttam például „Baja Város Önkormányzatának a parlagfű visszaszorításáról szóló, 9/2000.(II24) Ktrsz önkormányzati rendelettel módosított 21/1994.(V4) Ktr számú önkormányzat rendeletét, melynek célja a parlagfű okozta allergiás betegségek csökkentése érdekében Baja visszaszorítása.” cáros közigazgatási területén

elszaporodott parlagfű 7 Sok önkormányzatnak sajnos nincs pénze arra, hogy rendben tartsa saját területeit, vagy csak egyszerűen a hajlandóság hiányzik belőlük. Szerintem a munkanélküliek többségét ki lehetne rendelni közmunkára, akik szakképzettség nélkül is el tudnák végezni ezt a feladatot. Továbbá bevezetném a parlagfű adót, mely úgy működne, hogy az önkormányzat elvégezné a parlagfű irtását, és a költséget kiszámlázná a tulajdonos számára. A kiszámlázott magas költségek bizonyára kifejtenék jótékony hatásukat, és a következő évben eredményesebbé válhat a parlagfű irtása. Hazai viszonylatban a levegőszennyezettség által okozott egészségi, korróziós, mező- és erdőgazdasági, valamint természetvédelmi károk összegét a GDP 2,6 %-ára becsülik. 7 http://www.bajavaroshu 15 A levegőszennyezettség által okozott egészségügyi kár (ápolás, táppénz, gyógyszer, rokkantság, termelés

kiesés) a GDP 0,52-0,59 %-ára tehető évente. 2.22 A levegőszennyezettség hatása a növény- és állatvilágra A levegő elszennyeződésének története évtizedeinkben új szakaszába lépett. A szennyezett levegő most már nemcsak ipari és lakóterületeket, hanem mezőgazdasági és természeti területeket is érint, az emberre gyakorolt hatás mellett egyre inkább jelentkeznek a növényekre és állatokra gyakorolt káros hatások. A hosszan tartó vagy rendszeresen ismétlődő behatás eredményeképpen a növényzet visszamarad a fejlődésben, kevesebb és kisebb levele nő. Főleg fontos ez a termesztett növényeknél, tekintettel a gazdasági kihatásokra. A kárt szenvedett növények életképessége és szaporodó képessége is csökken. A rezisztens, többnyire értéktelenebb fajok elszaporodnak (pl. parlagfű), megváltozik a populáció összetétele. A növényzet ugyanakkor visszahat a levegőszennyeződés alakulására: szűri, tisztítja a

levegőt. Ismeretes és bizonyított a védőerdősávok, erdők kedvező hatása a levegőszennyeződés terjedésének meggátolásában. Az állatokba levegőszennyező anyagok elsősorban a légutakon át jutnak a szervezetükbe és fejtik ki hatásukat. Súlyosbító körülmény, hogy amíg az állatok az ivóvíz és táplálék minőségét bizonyos mértékig megválogathatják, a levegő megválogatására nincs lehetőségük, mert az csak igen rövid ideig tudják nélkülözni. A szennyezett levegőnek a természetben élő állatvilágra gyakorolt hatásáról keveset tudunk. Ismeretes, hogy a szennyezett levegőjű városból számos madárfaj elvándorol. A mezőgazdaság kemizálása során egyre nagyobb mennyiségben felhasznált rovarirtó szerek, szerves foszfát-észterek, klórozott szénhidrogének szintén jelentkezhetnek levegőszennyező anyagként. Túlzott mértékű, vagy szabálytalan, szakszerűtlen használatuk ugyanolyan méretű katasztrófákat

okozott levegőn keresztül is, mint a közismert halpusztulások egyes tavak, folyók elszennyeződése során (pl. a Tisza szennyezése két alkalommal is) A kártékony rovarok helyett gyakran esnek áldozatul nagy tömegekben erdő-mezők ízeltlábúi, melynek következménye a biológiai egyensúly felborulása lehet. 16 2.23 A környezet savasodása Az utóbbi évtizedekben vált ismertté az a jelenség, melyet a környezet fokozódó elsavasodásának, népszerűen savas esőnek nevezünk. A jelenség az északi féltekén kontinentális méreteket öltött. Egyes égéstermékek a légköri nedvességgel savakat alkotnak, és csapadék formájában, vagy száraz kihullás formájában a földfelszínre jutnak. A száraz és nedves ülepedés mennyisége hasonló nagyságrendű Tavak, termőtalajok, a talajvíz vonatkozásában jól mérhető egyes területeken a környezet savasodásának mértéke. A talajok különböző fajtái különböző mértékben

közömbösítik a savas kihullást. A pH változás általában nem közvetlenül károsítja a növényzetet, hanem a talajban oldott anyagok (fémek) oldhatóságának növelésével, melyek így a növénybe jutva felszívódhatnak és mérgezést okozhatnak. Másrészt a talaj mikroorganizmusainak pusztulása a következmény. Ennek egyik hatása egyes fafajok pusztulása erdeinkben. 2.24 A légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása A Környezetvédelmi Törvény előírásainak betartása, illetve Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása érdekében okvetlenül szükséges a levegőtisztaságvédelem teljes újraszabályozása. A szabályozás kidolgozása több éve megkezdődött, amelynek során döntően az Európai Unió előírásait, illetve a fejlett környezeti kultúrájú európai országok jogszabályait vették alapul. A környezet védelmének szabályairól szóló 1995. é vi LIII törvény alapelvként az alábbiakat mondja ki: „A

környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy: - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, - megelőzze a környezetszennyezést, - kizárja a környezetkárosítást. A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni. A környeztet veszélyeztető, vagy károsító környezethasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító tevékenységet. A környezethasználó 17 köteles gondoskodni a tevékenység által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.” A törvény a levegő védelme érdekében előírja, hogy: „A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól , amely minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a t ermékek előállításánál és

használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen”. 8 2.3 Vízvédelem, a vízszennyezés csökkentése A vízvédelem feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségének megőrzése, illetve javítása. A Földünket körülvevő vékony hártya a földrajzi burok, bolygónk mindennapi tevékenysége itt z ajlik. A földrajzi burok elemei az atmoszféra, a litoszféra és a bioszféra. A bioszféra, vagyis a Föld benépesült része, részben az atmoszférában, részben a litoszférában helyezkedik el. Tehát a víz – a levegővel együtt – életközeg Ez a közeg viszonylag bőségesen áll rendelkezésünkre, hiszen Földünk kétharmadát víz borítja. A viszonylagos bőséges helyzet mögött szigorú realitás: A Földünk vízkészletének csupán 2 % -a édesvíz, s a fokozódó vízszennyeződések miatt ennek is egyre kevesebb hányada felel meg mindennapos céljainknak.

2020-ban a v ilág legnagyobb erőforrás-problémáját valószínűleg a nem elegendő mennyiségű friss víz fogja jelenteni. Ez képtelenségnek tűnhet a nyugat-európaiak többsége számára, akik még mindig úgy gondolnak a vízre, ami szinte ingyen van. Nem globális hiányról van szó, hanem egyenlőtlen eloszlásról. Ahol a víz bőséggel áll rendelkezésre, ott kevés az ember, és fordítva. A vízszennyeződés „szerencsére” nem természeti, hanem emberi hatás, így a szennyezés mértékének szabályozása is az emberek kezében van. Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan rendszerint mesterséges, külső hatást, mely a felszín alatti vizek minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága a 8 1995. évi LIII Környezetvédelmi Törvény 18 benne zajló természetes folyamatok biztosítására és az emberi használatra csökken vagy megszűnik. A vízminőség – a víz tulajdonságainak összessége – mind a természetes, mind az

emberi használatot érinti. Egy adott térség vizeinek minősége visszatükrözi a vízgyűjtőterületen folytatott ipari, mezőgazdasági tevékenységet, a település szerkezetét, a terület sajátságos hasznosítását. Az emberi tevékenység felgyorsítja az anyagok áramlását az ökoszisztémán belül és kívül egyaránt. Az intenzív mezőgazdaság és erdészet nagyobb fokú erózióhoz vezet, és ez a t alajok tápanyag-visszatartó kapacitását csökkenti. Az ipari tevékenység a nyersvíz-kivétellel és a szennyezett víz visszavezetéssel közvetlenül, a levegőbe és a talajra kibocsátott emisszió révén közvetve hat a vízi ökoszisztémára. A levegőből kirakódó szennyező anyagok helyileg és nagyobb térségben is növelik a talajok és a vizek savasságát. A vizeket érő szerves anyagok káros hatása eltérő. „A hagyományos szerves szennyezők (pl. elemi nitrogén, ammónia nitrogén, nitrit, nitrát és szerves nitrogén) nagyobb

koncentrációban károsak, s főleg a vizek oxigénháztartásának befolyásolása alapján fejtik ki hatásukat. A szerves „mikroszennyezők” (plnövényvédő szerek, kőolajok és származékaik, szintetikus mosószerek) már kisebb koncentáricóban – általában mikrogramm/l tartományban – is károsak, s hatásukat inkább mérgező, rákkeltő, felhalmozódó tulajdonságaik alapján fejtik ki.” 9 2.31 A vízszennyezés-szabályozás néhány alapelve A tágabb értelemben vett szennyezést a közgazdászok negatív externáliaként említik. Gyakran a szennyezés szabályozását ezért ezen külső hatás kezelésének igénye kényszeríti ki. „ 10A szennyezés, mint externalitás: a t ermészeti készletek – egyik ember (gyár, üzem, város) általi – használatának káros hatása (a másik emberre, gyárra, üzemre, városra). Gyakran ennek a „másiknak” nincs lehetősége semmiféle biztonságos kompenzációra, sőt ez a másik fél esetleg még

annak sincs tudatában, hogy őt egyáltalán megkárosították.” 9 Barótfi István - Környezettechnika Mezőgazda Kiadó Budapest, 2000 Barótfi István - Környezettechnika Mezőgazda Kiadó Budapest, 2000 10 19 A tisztítatlan, vagy nem megfelelően tisztított szennyvíz jó példa erre, ugyanis az ilyen szennyvizet kibocsátó nemcsak azzal jut előnyhöz a piacon, hogy megtakarítja a tisztítási költséget, hanem azzal is, hogy úgy használja ki a t ermészetes vizek asszimilativ kapacitását, hogy közben csökkenti – például annak rekreáció célú – használhatóságát s ezáltal okoz kárt és egyben hátrányt a másik félnek. A vízszennyezési externalitások leküzdésében ezért a p iaci viszonyok esetében is szükség van a gazdasági és jogi eszközök alkalmazására. „A vízszennyezés-szabályozás legfontosabb alapelvei: • Méltányosság. A környezet minőségét úgy kell meghatározni, hogy abból senkinek semmiféle olyan

további előnye ne származzon, mely a másik felet hátrányos helyzetbe hozza. A környezetvédelmi követelmények teljesítésekor a társdalom egyetlen csoportja/tagja sem viselhet aránytalan költséget. A szennyező felelős a károkért. A szennyezés csökkentés költségei viszont nem haladhatják meg a környezeti kár költségeit. • Irreverzibilis hatás. Semmiféle olyan tevékenységet nem lehet engedélyezni, mely visszafordíthatatlan károsodást okoz a környezetben. A visszafordíthatatlan kár ugyanis soha nem lokális kérdés, az egész társadalmat érinti, s főleg a jövő generációt sújtja. Ez az elv a fenntartható gazdasági fejlődés követelményének betartását is jelenti. • Szennyező fizet. A szennyezésért és a szennyezés csökkentéséért az elsődleges felelősség a szennyezőt terheli. • Szabályozás a helyzeti előny kompenzlására. A térbeli elhelyezkedés (felvízi előny-alvízi hátrány) miatti piaci

aránytalanságokat gazdasági eszközökkel kell kompenzálni. Fontos, hogy az ilyen célú szabályozás világos és könnyen végrehajtható legyen. • Integrált megközelítés. Bárhol is történik a szennyezés, a komplex hatást kell figyelembe venni, s a szennyezési problémákat integrált módon – valamennyi környezeti elemre kiterjedően – kell megoldani. • Szennyezés megelőzés. Olyan környezetvédelmi politikára van szükség, mely megelőzi a potenciális bekövetkeznének, reagál környezeti azokra, problémákat, mind politikai, és mind még mielőtt technológiai eszközeivel. A probléma megoldásához a szennyezés forrásához kell visszanyúlni. 20 • Elfogadottság. A szabályozással érintettek többségének hajlandóságot kell mutatni a szabályok végrehajtására (jogkövető magatartás). • Ésszerűség. Ésszerű, a társadalmi és gazdasági nehézséget figyelembe vevő, nemcsak elméletileg megfelelő,

hanem a gyakorlatban végre is hajtható szennyezés megszüntető környezetpolitikára van szükség. Ez az elv a megfelelő/még kikényszeríthető/végrehajtható környezeti standardok/szabványok kidolgozásával és bevezetésével valósítható meg.” 11 Az utóbbi években kétszer is katasztrofális mértékű, az országnak nagy gazdasági kárt okozó cián és nehézfém szennyezés érkezett a Tiszán a szomszédos Romániából, ami jelzi a szennyezések fokozott veszélyét. A szennyezés környezetromboló hatását az elmúlt években fokozták a szintén az országhatáron túlról érkező váratlan és nagy pusztítást okozó árvizek. A felszíni vizek az országból való kilépéskor több összetevő esetében szennyezettebbek, mint a belépő szelvényekben, ezért a felszíni vizekre vonatkozóan megfelelő tisztítási eljárások bevezetésére van szükség. 2.4 Hulladékvédelem, hulladékok kezelése Feladata a hulladékok mennyiségének és

kedvezőtlen környezeti hatásainak csökkentése. Az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége a hulladék képződése. A használhatatlanná, szükségtelenné vált anyagokat az emberiség eddigi története során egyszerűen visszajuttatta az őt körülvevő természeti környezetbe. Különösen jellemző ez a mai ún. „fogyasztói társadalom”-ra a „vedd meg, ha használt, dobd el” felfogás szerint. Az emberi tevékenység révén a természetbe került hulladékok hatása hosszú időn keresztül nem haladta meg a környezet és elemeinek tűrőképességét. A tudományos-technikai forradalom során bekövetkezett termelésbővülés, az újabb és újabb – elsősorban szintetikus – anyagok megjelenése a hulladékok közvetlen visszajuttatását a természeti környezetbe fokozatosan tarthatatlanná tette. A ma már egyre inkább létünket fenyegető környezetkárosodás – beleértve a jelenleg ismert természeti erőforrások kimerülését

is – jelentős része a hulladékokból 11 Barótfi István - Környezettechnika Mezőgazda Kiadó Budapest, 2000 21 származik, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem dolgoz fel a t ermészetes anyagcsere körfolyamat. A hulladékok egy része – műszaki vagy gazdasági okok miatt, illetve emberi mulasztásból eredően –a környezetbe, illetve védett környezeti közegbe kerül, szétszóródik, ott szennyeződést, külön előírásokban meghatározott koncentrációk fölött káros szennyeződést okoz. A legtöbb szennyezési problémát a r endezetlen elhelyezés (pl. „a hagyományos” szeméttelepek), a helytelenül megválasztott hulladékkezelés, valamint a helytelen fogyasztói magatartás okozza. A nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. A képződő hulladék csökkenése (tíz év alatt évi 106 millió tonnáról 72,5 millió tonnára) inkább a gazdasági visszaesés következménye volt,

mint tudatos megelőző intézkedéseké. „A nem veszélyes hulladéknak közel a fele a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban képződő, döntő hányadában hasznosuló szerves hulladék. A nem veszélyes ipari hulladéknak azonban csak közel 30 %-a hasznosul, több mint 60 %-a lerakóba kerül. 2001-ben a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Közép-Magyarországon a legmagasabb (95,1 %), míg Észak- és Dél-alföldön a legalacsonyabb (72,3 %). 1999-ben a települési szilárd hulladéknak több mint 90 %át begyűjtötték A közműszolgáltatások keretmunkája eredményeképpen 665 lerakó áll működésben. A működő lerakók 85 %-ának műszaki védelme elmarad az uniós normáktól. A 15 %-ban megfelelő, többségében regionális jellegű lerakó összességében 5,5 millió lakost lát el. Ehhez járul hozzá a mintegy 2000-re becsült elhagyott, bezárt vagy illegális szemétlerakó. A népesség 4 %-a által lakott 468 településen

nincs szervezett hulladékgyűjtés. A települési szilárd hulladék energetikai hasznosítása az ország egyetlen kommunális hulladék-égetőjében és a 810 hulladéklerakó helyen kialakított biogáz kinyerő és hasznosító létesítményben történik. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos prioritásokat, területi és országos programokat az Országgyűlés által elfogadandó, 2008-ig szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza. A veszélyes hulladék 80 %-át ártalmatlanítják, és csak 20 %-át hasznosítják. A veszélyes hulladékok lerakására egy általános gyűjtőkörű hulladéklerakó üzemel 15 22 ezer tonna/év kapacitással. Emellett 12 üzemi tároló-lerakó működik Az országban 13 legalább 1000 tonna/év kapacitású veszélyes hulladékégető üzemel. A kisebb égető-berendezések jelentős része nem felel meg az uniós környezetvédelmi követelményeknek, ezért e kérdéssel foglalkozni kell.” 12 2.5 Zaj- és

rezgésvédelem 2.51 A zaj hatása az emberre A zaj a XVIII. század, az iparosodás óta életünk állandó kísérőjévé vált A XX században a közlekedés fejlődésével a településeken élők zajterhelése folyamatosan emelkedett. A zajnak e két fő forrása mellett az építkezések zaja is jelentős mértékben hat az emberekre. Az ember egyéb tevékenységei, a m indennapi élete, háztartása, szórakozásai sem mentesek a zajkeltéstől. Az embernek az a szerve, amellyel a h angot érzékeli, igen bonyolult és kifinomult „műszer”. A zajnak csak a durvább hatásai észlelhetők magában a fülben, a zavarásérzet és más, jól ismert hatások az agyban keletkeznek. „A zaj főbb hatásai: • Halláskárosodás. Tulajdonképpen a hallásküszöb időszakos vagy végleges megemelkedése, azaz az erős hangok okozta nagyobb igénybevétel az érzékelősejtek kifáradásához vezet. Végletes esetben ezek a sejtek a hirtelen és erős hang hatására

részlegesen elpusztulhatnak. • A zaj hatása a beszéd érthetőségére, figyelmünkre. Ha a b eszélgetés vagy előadás során zaj van, korlátozva érezzük magunkat, önkéntelenül küzdünk a láthatatlan gát ellen, felemeljük a hangunkat, ingerültebbek leszünk. • Alvászavaró hatása. Zajban nehezebben alszunk el, felébredünk, illetve nyugtalanul alszunk. Mérhető az alvás fázisainak megzavarása, ébredés után fáradtabbnak érezzük magunkat. • Zajosságérzet. Mindennapi tapasztalatunk Gyakori a megszokás, de vannak zajok, amiket mindig zavarónak érzünk. Azok a zajok is fárasztanak, amelyeket tudatosan nem fogunk fel, ill. csak akkor figyelünk fel rájuk, 12 Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004-2006 23 amikor elhallgatnak. Ugyanakkor vannak hangok, amelyeket pihentetőnek érzünk (a természet hangjai: vízesés, levélzizegés, madárfütty, stb.) • További hatások. Bizonyos testi

és lelki folyamatokban (vérnyomás, légzésszám, feszültség, stb.) az ember munkájában, teljesítményében, a figyelem vándorlásában, azaz hatása van a z ajnak mindennapi életünkre az emberi magatartás és egymás-mellett élés zajainak következtében.” 13 2.52 A zaj hatása az élővilágra Annak ellenére, hogy a zaj hatásait az emberek esetében is nehéz mérni, illetve bizonyítani, kiterjed kutatásoknak köszönhetően számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat. Haszonállatok esetében az állatok viselkedésének megváltozását, többek között magas vérnyomást, a vér összetevőinek megváltozását, illetve a tejhozam csökkenését tapasztalták. Hasonlóan a többi állatcsoporthoz, a haszonállatokat is elsősorban a hirtelen bekövetkező, nem állandó hanghatások zavarják a legjobban. A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása, a menekülési reakció. 2.53 Környezeti

zajforrások, zajcsökkentés A környezetünkben kialakuló zajviszonyokat számos tényező határozza meg, de elsősorban meghatározó a zajforrás típusa és működési körülményei. A környezeti zajforrások főbb csoportjai: • Ipari, üzemi zajforrások. Ide sorolandók az ipari termelő és szolgáltató üzemek, beleérve a területükön mozgó járműveket, épületek rendeltetésszerű használatát biztosító gépi berendezéseket. • Közlekedési eredetű zajforrás. A vízi és légi útvonalon, közúton, közlekedési területen mozgó gépjármű, várakozó, vasútvonalon, pályaudvaron, repülőtéren és egyéb kikötőben (együtt: közlekedési létesítményben) történő, a közlekedéssel közvetlenül összefüggő járműmozgás, járműműködtetés. 24 Hazánkban a k özúti közlekedés zajkibocsátása a l akosság 50-55 %-át, a nagyvárosokban 60-65 %-át, a vasúti közlekedésé a lakosság 8-10 %-át érinti. A légi

közlekedés zajterhelése területileg korlátozott. Az ellenőrzött ipari üzemek mintegy 30 %-ánál tapasztalható a m egengedettnél nagyobb zajkibocsátás. A határértéket túllépő üzemek száma az észak- és dél-alföldi régióban a legmagasabb, míg NyugatDunántúlon a legalacsonyabb. 2.6 Sugárvédelem, radioaktivitás a környezetben A radioaktív sugárzás elleni védelem egyik – elsősorban megelőző jellegű – tevékenységi terület, de ide tartozik a m ár sugárszennyezett területek, épületek, tárgyak sugár mentesítése is. Viszonylag új környezetvédelmi tevékenységnek tekinthető az elektromágneses hullámok elleni védelem. Ez a látható fény hullámhossztartományában terjedő elektromágneses hullámok, valamint a radar- és rádióhullámok káros hatásaival szembeni védelmet jelenti. A kutatások bizonyították, hogy ezek kisebb-nagyobb mértékben hatással vannak az élő szervezetekre vagy élő rendszerekre, s e

hatások minimálisra csökkentése indokolt. A radioaktivitás, mint természeti jelenség az ember által történt felfedezésétől függetlenül, azt megelőzően is létezett. A számos ország által aláírt egyezmények minimálisra csökkentették a víz alatti és föld alatti kísérleti atomrobbantásokat. Széles körben kerülnek alkalmazásra a radioaktív izotópok a gyógyászatban, részben diagnosztikai, részben terápiai célból. Fontos feladat a k örnyezet sugárszennyezettségének, a szennyezés forrásainak, valamint a sugárzások biológiai hatásainak ismerete. 13 Barótfi István - Környezettechnika Mezőgazda Kiadó Budapest, 2000 25 3. A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM INTÉZMÉNYRENDSZERE A környezet- és természetvédelem intézményrendszere viszonylag rövid, néhány évtizedes múlttal rendelkezik. Az elmúlt évtizedben az intézményrendszer minőségi változáson ment keresztül. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a

felelős az átfogó rövid, közép- és hosszú távú környezeti stratégiai tervezésért, csakúgy, mint a környezeti politikák irányának meghatározásáért, illetve a n emzeti és nemzetközi környezetvédelmi tevékenységek koordinálásért. Elsődleges felelősségi körébe tartozik a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a természeti értékek megőrzése. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkáját a Környezetgazdálkodási Intézet a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet és a Környezet- és Természetvédelmi Felügyelőségek támogatják. Ezen kívül három különböző környezetvédelemmel, természeti értékek megőrzésével és vízgazdálkodással foglalkozó, regionális hatóság (12 Regionális Környezetvédelmi Felügyelőség, 10 Nemzeti Park, 12 R egionális Vízgazdálkodási Igazgatóság), melyek első fokú hatósági jogokat gyakorolnak. A jövőben az Országos Meteorológiai szolgálatot is a

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyeli. Az állami vízgazdálkodási feladatok – kivéve a külön jogszabályi rendelkezésekben meghatározott feladatokat –a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hatáskörébe tartoznak, s azokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság és regionális szervezetei (12 vízügyi igazgatóság) látják el. A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. é vi LIII törvény alapján a tudományos, a gazdasági és a civil szféra képviselőiből alakult Országos Környezetvédelmi Tanács – a kormány tanácsadó testületeként – állást foglal a különböző környezetvédelmi programok elvi kérdéseiben, a k örnyezetvédelemmel összefüggő jogszabályokkal és döntésekkel kapcsolatban. A központi költségvetés és más előirányzatok által finanszírozott környezetvédelmi beruházások a GDP egy százalékát teszik ki. A környezetvédelem költségvetésének nagy része

származik központi állami bevételekből. A helyi önkormányzatok által beszedett környezetvédelmi adó mértéke azonban jelentéktelen összeget képvisel. A környezetvédelmi termékdíj bevezetésének köszönhetően a központi célelőirányzat 26 nagysága megkétszereződött az elmúlt évtizedek alatt. A központi költségvetés támogatást nyújt számos környezetvédelmi beruházáshoz, főként a víz-szennyezés elleni küzdelem, a hulladékgazdálkodás, természetvédelem, a levegőszennyezés mérése és a levegő- és talajszennyezés, illetve a zajterhelés elleni küzdelem területén. BEFEJEZÉS Az ember mindeddig nem volt képes összehangolni rövid és hosszú távú, valamint regionális és globális érdekeit. A környezetvédelmi cselekvések legfontosabb színtere a gazdaság, mivel a l egtöbb szennyező és pusztító hatás a gazdasági tevékenységek során éri az élettelen környezetet és az élőlényeket, így a megoldás is

itt keresendő. Fontos feladat a környezetvédelmi oktatás-nevelés, a környezetvédő tudat kialakítása a t ársadalom minél szélesebb rétegeiben, hisz a belső indítékok által motivált környezetvédő cselekvés hatékonyabb a külső kényszer hatására végrehajtott cselekedeteknél. A környezetvédelemmel kapcsolatos belső motivációt ki lehet és ki is kell alakítani a gyermekekben, s ebben meghatározó szerepe van a neveléstudománynak és az általa kidolgozott elvek, módszerek megvalósítójának, az iskolarendszernek. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) követelményeinek megfelelően a környezeti nevelés minden tantárgy és minden pedagógus feladatává vált. A környezet- és természetvédelmi ismeretek minden szinten beépültek az iskolarendszerű és iskolán kívüli képzési programokba. A környezettudatosság növelése érdekében eredményesen fejlődik a partneri viszony a gazdasági élet szereplőivel, a szakmai érdekcsoportokkal, a

nem kormányzati szervezetekkel, illetve az állampolgárokkal. A nevelést – túlzás nélkül állíthatjuk – a csecsemőkorban kell kezdeni. Óvodás- és kisiskoláskorban az érzelmi nevelés dominál, majd fokozatosan előtérbe kerül az értelmi nevelés. Ahhoz, hogy egy felnőtt fiatalember meggyőződéssel, szinte belső kényszerből legyen képes helyesen cselekedni, az érzelmi és értelmi nevelésnek összhangban kell lenni. Mindebben sokat tehet a pedagógia Saját gyermekeimen látom a f entiekben leírtak megvalósulását. Ők már egy másik generációt képviselnek. Óvodás koruk óta tudják, milyen fontos a környezetvédelem 27 Először az Erdei-oviban ismerkedtek a természettel, majd később az Erdei-iskolában. Nagyobbik gyermekem jelenleg környezetvédelmi szakmérnöknek készül. Ők már természetesnek veszik a szelektív hulladékgyűjtést. Vásárlásnál a nem lebomló műanyag csomagolású termékek vásárlását mellőzzük.

Kizárólag visszaváltható flakonba csomagolt üdítőket, ásványvizeket vásárolunk. A hatalmas mennyiséget képviselő reklámújságokat összegyűjtjük, és az iskolában szervezett hulladékgyűjtési akció keretében újrahasznosításra átadjuk. 28 IRODALOMJEGYZÉK 1. dr. Baróthi István Környezettechnika Mezőgazda Kiadó • Budapest 2000 2. Kerényi Attila Általános környezetvédelem Globális gondok, lehetséges megoldások Mozaik Oktatási Stúdió • Szeged 1998 3. Türei Sándor Nemzetközi gazdaságtan (szöveggyűjtemény) Nyíregyházi Főiskola • Nyíregyháza 2002 4. Fehér Könyv Európai közlekedéspolitika 2010-ig Európai Közösségek Bizottsága • Brüsszel 2001 5. Lélegzet Környezetvédelmi havilap 2002. június Környezetvédelmi havilap 2002. december Levegő Munkacsoport • Budapest 6. MÁV Rt. Vasútbiztonsági Osztály belső balesetvizsgálati anyagából (munkahelyem) 7. http://www.bajavaroshu 8. 1995. évi

LIII Környezetvédelmi Törvény