Történelem | Középiskola » A II. világháború

Adatlap

Év, oldalszám:1996, 8 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1293
Feltöltve:2007. január 03
Méret:139 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A II. világháború A második világháború története. Magyarország részvétele a második világháborúban – Milyen okok miatt robbant ki a II. világháború? – Ismertesse a II. világháború történetét Lengyelország megtámadásától a S zovjetunió elleni háború kezdetéig! – Mutassa be Magyarország részvételét a második világháborúban Milyen okok miatt robbant ki a II. világháború? Az 1929-1933-i világ-gazdasági válság kiélezte az imperialista ellentéteket, 1931-39 között háborús tűzfészkek jöttek létre a világ több pontján, helyi jellegű háborús konfliktusok és háborúk zajlottak le, amelyek a II. világháború közvetlen előtörténetét alkotják 1931. szeptemberében a japán imperialisták hadüzenet nélkül megkezdték É-Kína (Mandzsúria) meghódítását 1933-ban Németországban Hitler vezetésével uralomra jutott a fasizmus. Ezzel a távol-keleti háborús tűzfészek létrejötte után kialakult a háborús

veszély európai tűzfészke. A Hitleri Németország a Versailles-i békeszerződést megszegve 1935-ben bevezette az általános hadkötelezettséget, 1936-ban pedig hadseregével megszállta a r ajnai demilitarizált övezetet, 1935-36-ban a fasiszta Olaszország meghódította Etiópiát. 1936-39 között Németo és Olaszo. a fasiszta lázadókat támogatva katonai intervenciót hajtott végre a spanyol köztársaság ellen Az 1936. okt 25-én kötött német-olasz szerződés alapján létrejött a „Berlin-Róma” tengely, 1936. nov 25-én pedig Németország és Japán megkötötte az antikomintern paktumot, amelyhez 1937. nov 6-án Olaszo is csatlakozik Kialakult a világ újrafelosztásában érdekelt agresszív fasiszta hatalmak, az ún. tengelyhatalmak katonai és politikai szövetsége (1940-től Berlin-Róma-Tókió háromszög.) 1937. júl 7-én Japán új támadást kezdett, amelynek célja egész Kína meghódítása volt 1936-tól H. sikerei láttán egyre többen

szeretnék Ausztriában az anschlusst 1938 feb H utasítja Schuschnigg osztrák kancellárt, hogy ne vezze ki belügyminiszterré Seiss – Inquartot (náci vez.) Schuschnigg márc. 13-ra népszavazást irat ki, független maradjon-e Au v csatlakozzon 1939. márc 11 No ultimátumban követeli, hogy Au álljon el a népszavazástól (Au elfogadja) Újabb ultimátum: nevezzék ki Seiss – Inquart kancellárnak (OK) Seiss – Inquart behívja márc. 12 ?13-án a német csapatokat 1938. márc 12-én a fasiszta Németország csapatai megszállták Ausztriát (Anschluss) A Távol-Keleten a SZU sikeresen visszaverte a Japán 1938. j úl 29-én indított fegyveres támadását (Hasszan-tói incidens) A Ny-i hatalmak megbékéltetési politikájának eredménye volt az 1938. szept 29-i Müncheni konferencia (Chamberlaine, Daladier, Mussolini, Hitler). 1938 szept 30-i Müncheni egyezmény, amellyel megkezdődött Csehszlovákia feldarabolása. (feldarabolásának indoka a 3 millió német).

A szudéta vidék No-hoz kerül, A és Fro szavatolja az új határokat Lengyelo. megszállja Teschent 1938 nov. 2 első bécsi döntés (Hitler és Mussolini): Mo megkapja a Felvidék magyarok lakta területeit (cseré-be Mo. csatlakozik az antikomintern paktumhoz + megalakul a Volksbund: Mo.-i németek náci szervezete) 1939. márc 15-én a Németek bevonultak Prágába, ezzel a korábbi megállapodásokat felrúgva, megszállta Cseho és Morvao egész területét, amelyekből német protektorátust létesített, Szlovákiából külön bábállamot hozott létre, Mo pedig megszállta egész KárpátUkrajnát Ugyancsak 1939 m árciusában Németo elszakította Litvániától a Memel-vidéket 1939. ápr 7-én Olaszo megszállta Albániát A német fasizmus ezek után hozzáfogott a Lengyelo. elleni agresszió előkészítéséhez 1939. ápr 28-án Hitler érvénytelennek nyilvánította az1934-i lengyel-német szerződést és az 1935-i angol német flottaegyezményt. Nagy-Britannia

és Franciao ilyen körülmények között kijelentette, hogy garantálja Lengyelo., Görögo, Románia és Töröko állami függetlenségét (1939 márc- máj) 1939 aug 11-én Anglia és Fro tárgyalásokat kezdett SZU-val a német agresszió megállításával, kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésével kapcsolatban (moszkvai tárgyalások). Az angol és francia kormány azonban valójában nem törekedett őszintén megegyezésre és együttműködésre a SZU-val a f asiszta agresszió ellen. Nehezítette a megegyezést a reakciós lengyel kormány is, amely elutasított minden érdemleges megállapodást a szovjet kormánnyal Közben a Távol-Keleten 1939. máj-ban Japán a Halhin-Gol folyó térségében fegyveres támadást intézett a Mongol Népköztársaság ellen, amelynek az 1936-i szovjet-mongol kölcsönös segélynyújtási szerződés értelmében a SZU segítséget nyújtott és a támadókat aug végén és szeptember elején visszaverték (Halhin-Goli

incidens; Zsukov győz). A nemzetközi elszigeteltség kedvezőtlen helyzetben a SZU Ny-on és a Távol-Keleten egyaránt háború fenyegette. Mivel a Ny-i hatalmakkal azok hibájából nem sikerült a megegyezés, a szovjet kormány a fenyegető német és japán háborús agresszió elhárítása, valamint időnyerés céljából kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni a német kormánnyal és 1939. aug 23-án megkötni a németek által javasolt megnemtámadási szerződést (szovjet-német szerződés; Molotov és Ribbentrop). – 10 évre béke – semlegesség a másik fél háborúja esetén – nem vesznek részt a másik fél ellen irányuló katonai csoportosulásban – Délkelet-Európában teljes német érdektelenség – titkos jegyzőkönyv: Lo. felosztása (határa Litvánia északi része) A SZU-nak ezzel sikerült meghiúsítania az imperialista hatalmak egységes szovjetellenes tömbjének kialakulását és időt nyernie a védelemre való felkészüléshez.

Németo. 1939 aug végén fokozta Lengyelo-gal szemben támasztott követelésit, majd 1939 szeptember 1-én megtámadta. Nagy-Brtannia és Fro, a Lengyelo-nak nyújtott garancia alapján, a n émet támadás megszüntetését követelte, ennek visszautasítása után, szeptember 3-án hadat üzent Németországnak. Ezzel megkezdődött a II világháború Ismertesse a II. világháború történetét Lengyelország megtámadásától a Szovjetunió elleni háború kezdetéig! 1939. szeptember 1-jén hajnalban ľ 5-kor a néhány nappal előbb Danzig kikötőjébe „látogatás” címén befutott Schleswig-Holstein nevű német hadihajó lőni kezdte a Westerplattefélsziget lengyel őrszázadát Ugyanekkor megkezdődött az általános német támadás (1,6 mill fő, 2800 pánc., 2000 rep) A brit és a francia kormány ulti-mátumban szólította fel Németországot, hogy azonnal vonuljon ki Lengyelo-ból Miután a n émet kormány az ultimátumnak nem tett eleget, szeptember

3-án mindkét kormány hadat üzent a Harmadik Birodalomnak. Kitört a második világháború A szeptember 1-8. közötti héten minden frontszakaszon áttörték a lengyel védelmet Kéthetes küzdelem után csak egyes elszigetelt lengyel ellenállási gócok maradtak. A lengyel kormány szept. 17-éről 18-ára virradóra elmenekült az országból, és Angliába emigráns kormányt alakít. Ny-Lo-t beolvasztották No-ba, a maradék területeket Lengyel Főkormányzóság néven újjászervezik. 1939. szept 17-én a szovjet hadsereg támadást indított K-Lengyelo ellen A szovjet haderővel szemben a lengyel csapatok két oldalról szorongatott helyzetükben nem vették fel az eleve reménytelennek ítélt küzdelmet, letették a fegyvert, és zömmel Romániába, illetve Mo.-n át Fro.-ba menekültek Mo szept 18-án megnyitotta előttük a határt A SZU az elfogott tiszteket lemészárolták 1939. szept 28-án Moszkvában Joachim von Ribbentrop és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov

határ- és barátsági szerződést, valamint egy titkos jegyzőkönyvet írtak alá Lo felosztásáról és az érdekszféráról Az új határvonal lényegében egybeesett az etnikai határral, amelyet még az első világháború után Curzon (Curzon vonal) brit külügyminiszter vont meg. Szovjet terjeszkedés a Baltikumban 1939 szept. végén – Észtország, Lettország, Litvánia – csapatok kénytelenek voltak olyan szerződést kötni a SZU-val, amely lehetővé tette a SZU csapatok bevonulását az országaikba. A hódítás következő lépésre 1940 augusztusában került sor. A SZU vezetés Finnországot északi védelmi övezete részének tekintette, és 1939 őszén stratégiai fontosságú terepszakaszok és pontok átengedését követelte (területcsere). Miután a finn kormány ezt visszautasította, 1939. nov 30-án a SZU csapatok megtámadták Finnországot A Vörös hadseregnek csak sorozatos veszteségek után sikerült győzniük. A finn kormány 1940 márc

12-én békekötésre kényszerült A „furcsa háború”. Hadműveletek északon és nyugaton 1939 szept. után hosszú ideig nem került sor harci cselekményekre Nyugaton A fr csapatok és a k evés angol exp. csapatok a Maginot (André, francia hadügyminiszter) vonal mögött várakozott, nehogy produkálja a németeket, de H. mégis az északi offenzíva mellett döntött 1940. ápr 9-én hadüzenet nélkül német hadi- és szállítócsapatok, repülőgépek, ejtőernyős és más csapatok jelentek meg a dán és norvég kikötőkben, városban. Dánia Németország felé teljesen nyitott alföldön helyezkedik el. Az ország 24 óra alatt német megszállás alá került Norvégia: VII. Haakon és kormánya nem volt hajlandó engedelmeskedni Norvégiában a harcok az időközben az ország középső és északi részén partra szállt angol és francia csapatok részvételével jún. elejéig tartottak Az uralkodó és miniszterei jún 7-én egy brit cirkálón elhagyták

az országot. Ezután alakul meg a Quisling-kormány (náci bábkormány) 1940. május 10-én, az Északi-tengertől a Maginot-vonalig megindult a n émet támadás A német haderő támadást kezdett Fro., ill hadüzenet nélkül Hollandia , Belgium és Luxemburg ellen, bár az utóbbiak semlegességét Hitler több ízben garantálta A hollandok azonban a vártnál erősebb ellenállást tanúsítottak. Német bombázók elpusztították Rotterdam belvárosát Ez volt az első nyugat-európai város, amelyre több ezer tonna bombát dobtak Máj 15-én Hollandia letette a fegyvert. A német páncélos főerők áthatoltak az ardenneken. Megsemmisítették a csapdába szorult szövetséges hadseregeket Észak-Fro.-ban és Belgiumban Az angolok vi sszavonultak, a csapdába szorult belga hadsereg máj. 27-én letette a fegyvert A brit exp. erők számára egyetlen esély maradt, ha elérik Dunkerque kikötőjét, és onnan hajóznak Angliába Máj 26-tól jún 4-ig közel 340 ezer

katonát, köztük 140 ezer franciát és belgát szállítottak Angliába. 1940. jún 5-én megkezdődött a német csapatok újabb, dél-délkeleti támadása A francia kormány elhagyta Párizst A fővárosba jún 14-én bevonultak a német csapatok Az új Pétain-kormány (az I. vh-ban Verdun vezetője) fegyverszünetet kért, és felszólította a francia csapatokat a harci cselekmények azonnali egyoldalú beszüntetésére. A fegyverszünetet jún 22-én írták alá (compičgne-i erdő, vagonkocsi – itt írták alá 1918 nov 11-én a német fegyverletételi egyezményt) A szerz. előírta az ellenségeskedés beszüntetését, a fr erők lefegyverzését Ellenőrzésük alatt Vichy városában fr. kormány működhetett Anglia egyedül (1940. júl – 1941 jún) A parlamenti képviselők, miként a közvélemény túlnyomó többségének bizalmas Winston Leonard Spencer Churchill konzervatív párti politikus felé fordult, akinek igaza a chamberlaini megbékéltetési

politika éles bírálatában most bizonyossá vált. („Nem ígérhetek mást, mint vért és gyötrelmet, könnyeket és szenvedést”). H. javaslata Angliának: ha Anglia elismeri No kontinentális hatalmát + visszaadja az I vh előtti gyarmatait, akkor megtarthatja gyarmatait és hadiflottáját. A király május 10-én bízta meg az új, koalíciós kormány megalakításával (Churchill a miniszterelnök). 1940 jún.-tól Anglia egyedül állt szemben a világ legerősebb hadigépezetével Aug. 13-án megkezdődött az „angliai csata” (sas-terv), amelyben a n émetek célja az volt, hogy kivívják a légifölényt a La Manche csatorna felett. Anglia egy hosszú esztendőn át igen súlyos körülmények között, egyedül vállalta a harcot. (nem sikerül megbénítani az angol ipart, de az német légierő 25%-a odaveszett). Anglia azért nem adja fel, mert a szövetségesekben bízik (USA, SZU). 1940. novemberében Franklin Delano Roosevelt ismét választási

győzelmet arat, a kongreszszus elfogadja a kölcsönbérleti szerződést (lend-lease), amely szerint az USA bármely államnak hadianyagot kölcsönözhet, ha annak győzelme érdekében áll Olaszország hadbalépése és a háromhatalmi egyezmény A háború kirobbanásakor Olaszo. nem hadviselőnek nyilvánította magát Olaszo 1940 jún 11-én megtámadta a már vereség szélén álló Fro.-t A fasiszta hatalmak együttműködésüket 1940. szept 27-én az ún háromhatalmi egyezményben (No, Olaszo, Japán) fonták szorosabbra 1940 szept 13-án az akkor angol partnernek számító Egyiptom ellen olasz támadás indult, a támadás azonban hamarosan kifulladt Mussolini féltékenyen figyelte No. balkáni előretöréseit is 1940 nyarán ugyanis a németromán egyezmény értelmében az olajkutak védelmére német katonaság vonult be Romániába Olaszo. okt 28-án megtámadta Görögo-t A görög hadsereg azonban nemcsak visszaverte a támadást, hanem olasz megszállás

alá került Albániába is behatolt. A görög kormány Angliához fordult segítségért Hadműveletek Észak-Afrikában Az angol légierő támadása novemberben megszüntette az olasz flotta földközi-tengeri fölényét. Pár nap alatt megsemmisült az egész afrikai olasz hadsereg 1941 feb Tripoliban partra szállt Rommel hadserege (Afrikakorps), és kihasználva a terep adta lehetőségeket és páncélos túlerejét, a meglepett angolokat két hét alatt Egyiptom határáig kergette vissza. Háború a Balkánon A Görögország elleni támadás kudarca után Jugoszláviának is sürgősen tisztáznia kellet a helyzetét. 1941 márc 25-én a jugoszláv kormány is aláírta a háromhatalmi egyezményt Németország diplomáciai győzelme teljes volt. Két nappal később azonban Jugoszláviában katonai hatalomátvétel buktatta meg a tengelybarát kormányt. Területi juttatások ígéretével bevonták a hadműveletekbe Olaszo.-t, Bulgáriát és Mo-t is Az offenzíva 1941.

ápr 6-án egyszerre több oldalról (No, Olaszo, Mo és Bulgária) indult meg, s Jugoszlávia már 11 n ap múlva fegyverletételre kényszerült. Mo megkapta Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és Muraszigetet, de a Bánátot német csapatok foglalták el. A német csapatok behatoltak Görögországba. Bár ott már az angol expedíciós csapatokkal is szembekerültek, április végére a német horogkeresztes zászló felkerült az athéni Akropoliszra is. 1941. jún 22 SZU megtámadása (Barbarossa terv) SZU.-t váratlanul éri, Sztálin úgy gondolja, ha biztosítja H-t békés szándékairól, akkor No egyenlőre nem támad. A támadás 3 irányban történik: É – Leningrád közép – Moszkva D – Donyec vidék és Kaukázus 1941. szept németek elérik Leningrádot, elesik Kijev, Moszkva alatt a támadás megtorpan (az ellenállás 100 km-t visszaszorít) Oka: szinte kifogyhatatlan szovjet hadsereg, diktatórikus vezetés, új fegyverek: T-34, Sztálinorgona

Magyarország részvétele a második világháborúban Lengyelország lerohanásakor Magyarország megôrizte fegyveres semlegességét. Külpolitikai célja a területi revízió megvalósítása volt. Románia Bukovinát és Besszarábiát visszaadni kényszerült a SZU.-nak A magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére Hitler a területi vitát német-olasz döntôbíráskodással rendezte A második bécsi döntésben 1940 a ugusztusában Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a Székelyfölddel A döntés egyik felet sem elégítette ki. Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez Nagymértékben támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. 1940 szeptember elejétôl a Teleki-kormány szerzôdésszerűen csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 ôszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyetlen ország, melyen keresztül tartani tudta kapcsolatait a nyugati hatalmakkal A Teleki-kormány a kapcsolatok

javítására törekedett Jugoszláviával 1940 de cemberében létrejött a jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezmény Jugoszlávia tervezett megtámadásában azonban a németek elvárták Magyarország részvételét is. Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának elutasítása esetén a németek bevonulnának Magyarországra. Horthy magatartását két tényezô befolyásolta: az esetleges területszerzés (Bácska, Bánát), valamint a magyar uralkodó körök igénye arra, hogy Németország elsô számú szövetségesei legyenek Nem látták súlyosnak azt a veszedelmet, hogy a német kívánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét A németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segítséget Teleki Pál öngyilkosságot követett el Ennek ellenére a kormányzó, a kormány Bárdossy László vezetésével és a vezérkar a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett döntött. Magyarország 1941 április 11-én belépett

a háborúba A magyar katonai körök a német hadvezetéssel egyetértésben 1941. június 22 után erôteljes nyomást gyakoroltak a kormányra a SZU elleni háborúba való bekapcsolódás érdekében. 1941 j únius 26-án felségjelzés nélküli repülôgépek bombázták Kassát Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gépeknek tulajdonította Másnap Bárdossy bejelentette a parlamentben a háborúba lépés tényét A magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódását befolyásolta a Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért történô versenyfutás. Érdemeket kívántak szerezni, így akarták német segítséggel megvalósítani a bécsi döntések felülvizsgálatát Magyarország a „vonakodó szövetséges” Az államhatalom szélsôséges intézkedéseket hozott a h áború elsô évében. Kiszélesítette a katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a legális munkásszervezetek ellen, így akarta

megelôzni a háborúellenes megmozdulásokat. Bevezette a munkaszolgálatot A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott. Az SZDP politikájának alapvetô célja volt, hogy megôrizze erôit a fasizmus vereségét követô idôszakra, a demokratikus átalakítás megvalósítására. Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941 október 6-án az aradi vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél November 1-jén a Kerepesi temetôben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg. A Népszava 1941 december 25i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erôk nyíltan, együtt és egyszerre szólaltak meg 1942 márciusában az antifasiszta erôket összefogó legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság néven. A Petôfi szoborhoz március 15-ére szervezett háborúellenes tüntetést a rendôrség

szétverte A hitleri villámháború kudarca miatt 1941 ôszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az 1941 júliusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszálló Csoport továbbra is a SZU területén maradt London SZU kérésére ultimátumban követelte a m agyar csapatok visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941 december elején beállt a hadiállapot. Pearl Harbor (dec7) után né- met-olasz követelésre Magyarország kinyilvánította a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. 1942 m árcius elején felmentették tisztségébôl Bárdossyt Az új kormányfô 1942 tavaszán Kállay Miklós lett 1942 áprilisában a frontra küldte a 2 magyar hadsereget Támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen. Katonai behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetôk. Letartóztattak több baloldali szociáldemokratát Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság. Lényegi változást a

magyar kül- és belpolitikában csak a szövetségesek É-afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a 2 magyar hadsereg katasztrofális doni veresége hozott. A magyar csapatoknak a s ztálingrádi offenzívában a n émet hadsereg északi szárnyát kellett volna fedezniük, rendkívül kevés lôszerrel, hiányos felszereléssel. A Don kanyarban kiépített állásaikat a Vörös Hadsereg 1943 januárjában érte el Heves harcokban február elejére megsemmisült az egész 2. magyar hadsereg A voronyezsi katasztrófa után titkos tárgyalások kezdôdtek az angolszász hatalmakkal, miközben szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette a kormány Németországgal szemben. 1943 szeptemberében elôzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon elôrenyomuló angolszász csapatok elérték volna a magyar határt Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni a SZU Komoly

érdeklôdés kísérte az 1943 a ugusztus végi balatonszárszói ifjúsági és értelmiségi találkozót A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a háborút be kell fejezni. A találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévôk többsége késôbb aktívan resztvettek az antifasiszta harcban A Kállay-kormány kiugrási szándékáról a németek is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett döntött 1944 március 19-én német csapatok szállták meg hazánkat. Horthy német követelésre a n émetbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek. Magyarország német megszállása és ennek következményei A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. H tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól és nem engedhette, hogy Mo. kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front Ezért 1944 márc 19-én német csapatok szállták meg az országot Horthy a f

eltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnökenk. Az ország német irányítás alá került. A bevonuló német csapatokkal együtt megérkezetek a Gestapó emberei, s már az első napon hozzáfogtak a baloldali, vagy akár angol orientációjú politikusok, újságírók és gazdag vezetők letartóztatásához. A német felsőbb szervek létszáma nem volt jelentős, a megszálló csapatokat pedig csak mint fenyegető erőt tartalékolták. A megszállási rendszer úgy működött, hogy a vele együttműködő magyar államapparátusra támaszkodott. Sztójay kinevezése után az államgépezet kiszolgálta a németeket. A fegyverkezés és a haditermelés irányítására német megbízottakat neveztek ki Megindult a zsidóság német mintájú üldözése. Május közepén megkezdődött a deportálás A németellenes összefogás szervezete, a Magyar Front 1944 májusában alakult meg. Tagja volt a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a

Nemzeti Parasztpárt, a Békepárt és a legitimista Kettős Kereszt Szövetség. Elnökévé Szakasits Árpádot választották Az 1944. nov 9-én Bp-n alakult ellenállási szervezet a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát árulás következtében felszámolták Vezetői, köztük Bajcsi-Zsilinszky Endrét és Kiss János altábornagyot a nyilasok kivégezték Románia 1944 aug 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belül került 25-étől román támadások érték Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt Október 15-én a rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kéréséről. A vezérkari főnök nevében azonban a harc folytatását elrendelő parancsot olvasták fel a rádióban. A németek megostromolták a V árat, 16-ára virradóra a kormányzó lemondott és miniszterelnökké nevezte ki Szálasi Ferencet. A németek Szálasit és híveit utolsó tartalékként vették

számításba Nem kevés embert korrumpált a zsidó javak birtoklása, amelyek megtartásának feltétele a német győzelem volt A németek már 1944 szept végétől módszeresen készültek arra, hogy államcsínnyel hatalomra juttassák Szálasit, megakadályozó Magyarország kiválását a háborúból. Okt 15-e után kezdődött az új hatalmi rendszer kiépítése A front az ország egész területén végigvonult. Egy német és két szovjet hadsergcsoport erői feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szept-ben meghaladta az 1,2 milliót A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Duna-hidat, az os trom során elpusztult számos műemlék, megrongálódott a Bp.-i lakások nagytöbbsége A város ostroma több 10 000 emberéletet követelt. A harcok első számú vesztese a lakosság volt 1945. ápr 11-én a front Magyabüksnél elhagyta az ország területét A SZU hadsereg csak több hónapos, közel másfél százezer halottat követelő

küzdelem után foglalta el és szabadította fel Mo. 1945 áprilisának első felében A SZU hadsereg Mo.-i megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból megszállást jelentett. A szovjet haderő a fasiszta No csapatait verte ki, és a nyilas kormányzatot fosztotta meg a hatalomtól. Mo a szovjet hadsereg súlyos és tömeges atrocitásokat követett el