Történelem | Középiskola » A két világháború közötti Magyarország jellemzése

A két világháború közötti Magyarország jellemzése Államforma, kormányzati rendszer: Magyarországon ebben az időben jobboldali jellegű tekintélyuralmi rendszer volt. A végrehajtó hatalom súlya aránytalanul nagy, az államfői hatalom kicsi volt. Teleki Pál miniszterelnökségét (1920-21) követően Bethlen István alakított kormányt (1921-31). 1921 november 6-án a parlament IV. Károly két sikertelen visszatérési kísérletét követően kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Bethlen a politikai erőt egy nagy többségű kormánypárt létrehozásában látta. Ezért belépett a K isgazdapártba, és elérte a K eresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a K isgazdapárt egyesítését (Egységes Párt). A gazdasági válság következtében Bethlen kormánya lemondott, az új miniszterelnök Károlyi Gyula lett, aki megpróbálta megfékezni a válságot, de csődöt mondott. 1932-ben Gömbös Gyula lett a miniszterelnök. Támogatói azt várták tőle,

hogy kemény kézzel vessen véget a gazdasági válságnak. Gömbös, politikai kudarcát már nem élhette meg, utóda Darányi Kálmán, egy közigazgatási szakember lett (1936-38). A következő kormány Imrédy Béláé volt (1938-39), akitől a német politikától való függetlenedést várták. 1939-41-ig Teleki Pál lett a miniszterelnök, a korszak legjelentősebb politikusa. A társadalom és rétegződése: Nagybirtokosok: kb. 500 család, több ezer holdas birtok tulajdonosai Nagytőkések, finánctőkések: kb. 50 család (főleg zsidók), bankok részvénytársaságok tulajai Középosztály: - állami tisztviselők, - középbirtokosok, - dzsentrik, - értelmiségiek, - kispolgárság. Paraszti társadalom: - gazdag parasztok - 25-100 holdas birtokok tulajdonosai, - kisparasztok - 5-20 hold - ez a legjellemzőbb, - törpebirtokosok - 1-5 hold - földjükből nem tudnak megélni, - földdel nem rendelkezők: gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, kubikusok.

Munkások: - szakmunkások - anyagi biztonság, kispolgári létforma, - vidékről városba költözött segédmunkások - állandó létbizonytalanság, a szociális biztonság hiánya, alacsony életszínvonal, - kisipari munkások - állandóan fenyegeti őket a munkanélküliség. Bel- és külpolitika: Bethlen kormány: Visszatértek a n yílt szavazáshoz, létrehozták a k étkamarás parlamentet. 1921-ben törvényen kívül helyezték a KMP-t, az államrend védelme érdekében. Bethlen megegyezett a szociáldemokraták vezetőjével Peyer Károllyal. Megegyezésük szerint az MSZDP legálisan működhet, a szakszervezetek szabadok és az MSZDP lemond a közalkalmazottak, a postások, a vasutasok és a mezőgazdasági dolgozók szervezéséről. 1920-22: Nagyatádi Szabó féle földreform. Közgazdasági és jogszabályi reformok sorozatát hajtják végre 1922-ben Magyarország belép a Népszövetségbe. 1927-ben magyar-olasz szerződést írnak alá A

külpolitizálással a békeszerződés revízióját akarták elérni, a stabilizáció fenntartása mellett. Károlyi kormány: A gazdasági válság miatt tömegmozgalmak, sztrájkok, tüntetések. A Károlyi kormány válságkezelő politikája: -1931-ben bevezették a statáriumot, korlátozták a gyülekezési jogot, - 1932-ben a KMP tagjai közül néhányat bíróság elé állítottak, - Sallait, Fürstöt kivégezték, sokan börtönbe kerültek, - takarékossági program, újabb kölcsönök. Gömbös kormány: Támogatói: a nagybirtok és a finánctőke egy része, katonatisztek, kispolgárok. Programja: Nemzeti Munkaterv - 95 pont: - minden rétegnek ígért valamit, - "öncélú nemzeti állam" terve, - "egységes magyarság". Céljai: - piacszerzés, a kivitel támogatása, - kötött valutagazdálkodás, - külpolitikai aktivitás - a revíziós törekvések felerősödése. Kormánypolitikája: 1933: tartós kereskedelmi szerződés Ausztriával,

1933: látogatás Hitlernél, 1934: német-magyar kereskedelmi pótegyezmény: a magyar mezőgazdaság előtt megnyílik a hatalmas német piac, 1934: diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval - a szovjet piac megnyílását remélik, 1934: római jegyzőkönyv: Ausztria, Olaszország és Magyarország gazdasági és politikai kapcsolatát szabályozza, új piaci lehetőségeket teremt, 1935: Gömbös megkísérelte az alkotmányvédőkkel szemben az egységes parlament létrehozását, a parlamenti ellenzék megszüntetését, de kudarcot vallott. Darányi kormány: Programja: az egyoldalú németbarátság ellensúlyozása, az angol kapcsolatokat is kereste, ellenezte mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal törekvéseit. Intézkedései: - a titkos választójog bevezetése, - a szélsőjobb szervezetek letörése - Szálasi letartóztatása, - győri fegyverkezési program, - szociális reformok: munkaidő, szabadság szabályozása. Imrédy kormány: A német politikától való

függetlenedést vártak tőle, kormányzati programjában nagy teret szentelt a "szociális állam" gondolatának. Első intézkedései közé tartozott a nyilasok megfékezése.1938 november 2-án Bécsben német-olasz külügyminiszteri találkozón Magyarországnak ítélték a Felvidék déli sávját Az első bécsi döntés még szorosabbra fűzte a kapcsolatot Németország és Magyarország között. Imrédy beterjesztette az első zsidótörvényt, amelyben 20%-ban maximálta a zsidók arányát az értelmiségi pályákon és az egyetemeken. Teleki kormány: Legfőbb célja a békés revízió volt, valamint a német szövetség fenntartása katonai kötelezettség nélkül. 1939: csatlakozás az antikomitern paktumhoz Beterjesztette a II zsidótörvényt, ami az eddigi 20%-os határt 6%-ra viszi le és már faji alapon azt is zsidónak tekintette, kinek egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó volt. A békés revízió jegyében a Honvédség 1939

márciusában fegyveres harcok nélkül megszállta Kárpátalját - 12 ezer négyzetkilométerrel növelve az ország területét. Pénzügyek: Bethlen kormány: Külföldi kölcsönök: - húszas évek eleje: mesterségesen gerjesztett infláció, - 1924: népszövetségi kölcsön - hosszú lejáratú hitelek a gazdaság stabilizálására, - 1927: pénzügyi reform - a pengő bevezetése a korona helyett véget vetett az inflációnak. A kölcsönök hatására fejlődésnek indult a mezőgazdaság (zöldség és gyümölcstermelés nő ⇒ fejlődik a konzervipar) és az ipar. A húszas években a gazdaság lassú kibontakozása észlelhető. A trianoni veszteségek és a világpiac átalakulásának hatására a kívánt szerkezetváltás a népszövetségi kölcsönökkel elindult. Hátráltató tényező volt a környező államok (kisantant) gazdasági téren is megnyilvánuló magyarellenes politikája. Károlyi kormány: elindították a takarékossági programot és újabb

kölcsönöket vettek fel. Gömbös kormány: kötött valutagazdálkodást akart elérni. Darányi kormány: a győri fegyverkezési program - 1 milliárd pengő a hadiipar fejlesztésére. Kultúra: A trianoni békeszerződés nemcsak a gazdasági és politikai életben okozott gyökeres változást, hanem a kulturális életet is átformálta. Ősi magyar kulturális központok kerültek a határokon túlra (Kassa, Pozsony, Kolozsvár). A korszak kulturális élete igen termékeny volt Az iskolarendszer átszervezése és az iskolaépítési akciók mellett létrehozták a d ebreceni, a szegedi, a p écsi egyetemet. 1925-ben kezdte működését a Magyar Rádió, virágzott az irodalmi, zenei képzőművészeti élet. Rendkívül hasznos munkát végzett a korabeli kultuszminiszter Klebersberg Kúnó, de számos nyomát látjuk a spontán társadalmi kezdeményezésnek is, hiszen virágzott az egyesületi élet, nagyszerűen működött a társadalmi önszerveződés